K¥¢£a-sa¯gati mindig az a legtökéletesebb szeretet, melyet õk maguk éreznek K¥¢£a iránt.122 ¼r¦la J¦va Gosv§m¦ elõszeretettel dicsõíti Gokula lakóinak svak¦ya hangulatát, sõt, Goloka-V¥nd§vana leírása során külön kihangsúlyozza, hogy K¥¢£a nõs.123 Gokulát fényûzõ, pompás birodalomnak festi le, ahol a gop¦k K¥¢£a feleségei, s a vraja-v§s¦k minden cselekedete K¥¢£ára, a tökéletes férjre irányul. Bhaktivinoda çh§kura és más vai¢£ava §c§ryák elmagyarázzák, miért hangsúlyozta ennyire J¦va Gosv§m¦ a svak¦ya-bh§vát. A késõbbiekben részletesen is kitérek majd erre, egyelõre azonban néhány szóban ismertetem Goloka-Gokula svak¦ya-bh§váját és V¥nd§vana parak¦ya hangulatát, hogy az olvasó jobban kiismerje magát K¥¢£a különbözõ társainak világában. Milyen hangulat jellemzi V¥nd§vanát? Gokula svak¦ya-bh§vájával ellentétben V¥nd§vanában a parak¦ya-bh§va, a K¥¢£a iránti házasságon kívüli szerelem dominál. V¥nd§vanában a gop¦knak nincs férjük, Yogam§y§ hatására azonban minden vraja-v§s¦ abban a tudatban él, hogy a gop¦k férjnél vannak, és titkos kedvesei K¥¢£ának. Vajon a két szeretõ hangulat, a svak¦ya és a parak¦ya közül az §c§ryák melyiket tekintik a szerelem eredeti hangulatának, az §dirasának?124 Az Ujjvala-n¦lama£iban (1.18) ¼r¦la R¡pa Gosv§m¦ a szerelmes érzések e két fajtájának – a parak¦yának és a svak¦yának – az ismertetése után Bharata Munit és Bilvama¯gala çh§kurát idézi, hogy alátámassza saját következtetését: „A szerelmek közül a házasságon kívüli szerelem a legvonzóbb.” Bhaktivinoda çh§kura szintén azt írja: „A m§dhurya-rasa fölötte áll minden más rasának, a m§dhurya-rasán belül pedig a parak¦ya fölötte áll a svak¦yának.”125 Az §di-rasa, az eredeti érzelem tehát a parak¦ya-bh§va.
K¥¢£a társainak egyéb kiterjedései Korábban a Y§mala-tantrából és más szentírásokból származó idézetekkel igazoltuk, hogy a v¥nd§vanai ¼y§masundara Isten eredeti alakja és az összes többi vi¢£u-tattva forrása. 68
