7 minute read
K¥¢£a társainak egyéb kiterjedései
K¥¢£a-sa¯gati
mindig az a legtökéletesebb szeretet, melyet õk maguk éreznek
Advertisement
K¥¢£a iránt.
122
¼r¦la J¦va Gosv§m¦ elõszeretettel dicsõíti Gokula lakóinak
svak¦ya hangulatát, sõt, Goloka-V¥nd§vana leírása során külön kihangsúlyozza, hogy K¥¢£a nõs.123 Gokulát fényûzõ, pompás birodalomnak festi le, ahol a gop¦k K¥¢£a feleségei, s a vraja-v§s¦k minden cselekedete K¥¢£ára, a tökéletes férjre irányul.
Bhaktivinoda çh§kura és más vai¢£ava §c§ryák elmagyarázzák, miért hangsúlyozta ennyire J¦va Gosv§m¦ a svak¦ya-bh§vát. A késõbbiekben részletesen is kitérek majd erre, egyelõre azonban néhány szóban ismertetem Goloka-Gokula svak¦ya-bh§váját és V¥nd§vana parak¦ya hangulatát, hogy az olvasó jobban kiismerje magát K¥¢£a különbözõ társainak világában.
Milyen hangulat jellemzi V¥nd§vanát? Gokula svak¦ya-bh§vájával ellentétben V¥nd§vanában a parak¦ya-bh§va, a K¥¢£a iránti házasságon kívüli szerelem dominál. V¥nd§vanában a gop¦knak nincs férjük, Yogam§y§ hatására azonban minden vraja-v§s¦ abban a tudatban él, hogy a gop¦k férjnél vannak, és titkos kedvesei K¥¢£ának.
Vajon a két szeretõ hangulat, a svak¦ya és a parak¦ya közül az §c§ryák melyiket tekintik a szerelem eredeti hangulatának, az §dirasának?
124
Az Ujjvala-n¦lama£iban (1.18) ¼r¦la R¡pa Gosv§m¦ a szerelmes érzések e két fajtájának – a parak¦yának és a svak¦yának – az ismertetése után Bharata Munit és Bilvama¯gala çh§kurát idézi, hogy alátámassza saját következtetését: „A szerelmek közül a házasságon kívüli szerelem a legvonzóbb.”
Bhaktivinoda çh§kura szintén azt írja: „A m§dhurya-rasa fölötte áll minden más rasának, a m§dhurya-rasán belül pedig a parak¦ya fölötte áll a svak¦yának.”125
Az §di-rasa, az eredeti érzelem tehát a parak¦ya-bh§va.
K¥¢£a társainak egyéb kiterjedései
Korábban a Y§mala-tantrából és más szentírásokból származó idé-
zetekkel igazoltuk, hogy a v¥nd§vanai ¼y§masundara Isten eredeti alakja és az összes többi vi¢£u-tattva forrása.
68
Bevezetés
K¥¢£a társaival kapcsolatban azonban még mindig fennáll a kérdés, van-e a szentírásokban arra vonatkozó bizonyíték, hogy K¥¢£a v¥nd§vanai társai összes többi társának eredeti alakjai lennének, akik aztán kiterjedéseikben Gokulában és Goloka más területein megjelennek.
Igen, van. A vai¢£ava §c§ryák írásaiban találunk erre bizonyítékot.
¼r¦la K¥¢£ad§sa Kavir§ja Gosv§m¦ például ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦t mint K¥¢£a dv§rak§i feleségeinek forrását dicsõíti, s a királynõket az õ visszatükrözõdéseinek nevezi.
126
Prabhod§nanda Sarasvat¦ çh§kura a Matsya-pur§£ában szereplõ r§dh§ v¥nd§vana vane szavakhoz fûzött magyarázatában kijelenti, hogy R§dh§ eredeti v¥nd§vanai alakja a forrása másutt megjelenõ egyéb kiterjedéseinek: „A pur§£ákban e transzcendentális szavak: »¼r¦ R§dh§ a V¥nd§vana nevû erdõben lakik«, tündöklõ fénnyel ragyognak. Megérthetjük belõlük, hogy ¼r¦ R§dh§ végtelenül csodálatos és tökéletes alakja még Vraja falvában sem jelenik meg a maga teljességében.”
127
Ebbõl az derül ki, hogy K¥¢£a és társai V¥nd§vana erdejében vannak jelen eredeti alakjukban és hangulatukban. Onnan terjednek ki Gokulába, Goloka más részeibe és – ahogy korábban beszámoltunk róla – Vaiku£±hára, illetve az alacsonyabb rendû, evilági régiókba is. *
Kívülrõl nézve a parak¦ya-bh§va teljesebb, mint párja, a svak¦yabh§va, ugyanakkor mindkettõ Goloka örök sajátossága.128 E két eltérõ hangulat különbözõ, de egyazon idõben zajló örök kedvteléseket idéz elõ Gokulában és V¥nd§vanában.
* K¥¢£a gokulai társai a v¥nd§vanai társak kiterjedései, ¼vetadv¦pán azonban az Úr Caitanya társai nem azok. Éppen úgy, ahogy az Úr Caitanya nem csupán kiterjedése K¥¢£ának, hanem K¥¢£a eredeti alakja ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦ hangulatában, az Úr Caitanya társai sem a vraja-v§s¦k kiterjedései, hanem maguk a vraja-v§s¦k, s§dhaka hangulatban. A ¼r¦ Brahma-sa°hit§hoz (5.5) fûzött magyarázatában ¼r¦la Bhaktisiddh§nta Sarasvat¦ çh§kura így ír: „Azok a tiszta bhakták, akik Vraja bhaktáit követik, illetve azok, akik Navadv¦pa tiszta bhaktáit követik, valamennyien K¥¢£a illetve Gaura birodalmában élnek. Vraja és Navadv¦pa lakói ugyanazok a bhakták, akik a K¥¢£a és Gaura birodalmában végzett szolgálat boldogságára egyaránt szert tesznek, egyazon idõben.”
69
K¥¢£a-sa¯gati
Amikor azonban a golokai kedvtelések láthatóvá válnak a földön, a v¥nd§vanai és a gokulai társak egybeolvadnak, hogy K¥¢£a társai legyenek a praka±a-l¦l§ban. Ezt nagyon fontos észben tartanunk, amikor K¥¢£a praka±a-l¦l§járól hallunk, mert a földi kedvtelésekben az apraka±a Gokulában és az apraka±a V¥nd§vanában zajló események egyaránt megjelennek.
Azt is lényeges megjegyeznünk, hogy K¥¢£a praka±a-l¦l§jában apraka±a V¥nd§vana hangulatai és kedvtelései dominálnak. K¥¢£a maga jelenti ki: alászállásának oka az, hogy apraka±a V¥nd§vanát a földre hozza. „Magammal hozom e tiszta bhaktákat [apraka±a V¥nd§vanából], s alászállok. Csodálatos kalandokban veszek
majd részt, olyanokban, melyek még Vaiku£±hán is ismeretlenek. Mindenkinek megmutatom e kedvteléseket, melyek még engem is ámulatba ejtenek.”
129
De ahogyan K¥¢£a a s§dhakák szeretetét is viszonozza, hogy fokozza praka±a-l¦l§ja gazdagságát, idõnként a svak¦ya-bh§vát is kifejezésre juttatja, hogy földi kedvteléseit még színesebbé tegye. Amikor svak¦ya kedvteléseit bemutatja, tudnunk kell, hogy Gokula lakói azok, akik az eredeti, valójában mindig parak¦yabh§vában lévõ v¥nd§vanai társak testén keresztül cselekszenek.
Ahhoz, hogy teljes képet alkothassunk K¥¢£a földi alászállásáról, fontos tudnunk, hogyan és miért válnak láthatóvá a svak¦yabh§va hangulatai és kedvtelései K¥¢£a földi kedvtelései során, melyekben egyébként a parak¦ya-bh§va dominál. Ez abban is segít majd, hogy ugyanazoknak a kedvteléseknek a különféle kinyilatkoztatott szentírásokban olvasható különbözõ változatait össze-
hangolhassuk, s összefüggõ egészként érthessük meg õket. Végül pedig választ ad arra a kérdésre is, mely e könyv olvasójában óhatatlanul felmerül: „Miért veszi feleségül K¥¢£a földi kedvtelései során ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦t és a gop¦kat?”
Most pedig egy-egy példával szeretném illusztrálni azt, miként folytatódhat egy golokai svak¦ya kedvtelés K¥¢£a földi kedvtelései során, illetve azt, mi az oka, hogy a svak¦ya-bh§va válik uralkodóvá még a praka±a-l¦l§ban is. Az elsõ példa részletes leírásával e könyv epilógusában találkozik majd az olvasó, a másodikkal pedig a tizedik és a tizenegyedik fejezetben.
70
Bevezetés
Elsõ példánk az ismert történettel, ¼r¦d§m§ és ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦ vitájával kezdõdik.
130
Ez a kedvtelés minden kétséget kizáróan az apraka±a Gokulában zajlott, hiszen a Garga-sa°hit§ ¼r¦ K¥¢£a feleségének nevezi ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦t.131 Az említett vita eredménye az lett, hogy R§dh§ és ¼r¦d§m§ kölcsönösen megátkozták egymást: R§dh§nak száz évre el kellett válnia K¥¢£ától, ¼r¦d§m§nak pedig ¼a£khac¡¨a démonként kellett megszületnie.
132
K¥¢£a kérésére ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦ és ¼r¦d§m§ gokulai alakjuk kiterjedéseiben aztán alászálltak a földre. R§dhik§t a sors látszólag azzal sújtotta, hogy miután K¥¢£a elsõ ízben Mathur§ba ment, száz évig nem láthatta õt. Amikor ¼r¦d§m§ átka letelt, R§dh§ V¥nd§vanából Dv§rak§ba ment, hogy K¥¢£ával találkozzon. Dv§rak§ban gop¦-barátnõivel együtt feleségül ment K¥¢£ához, és ott élt egészen addig, míg K¥¢£a földi kedvtelései véget nem értek.
Miért hagyták el R§dh§ és a gop¦k V¥nd§vanát? Valójában az eredeti v¥nd§vanai alakjukba olvadt gokulai svak¦ya kiterjedéseik voltak azok, akik Dv§rak§ba mentek, és újra örök szerepükben, feleségeiként szolgálták K¥¢£át. Amikor elmentek V¥nd§vanából, különváltak az eredeti vraja-gop¦któl, akik ekkor visszatértek apraka±a V¥nd§vanába.
Hogyan tudtak a gokula-gop¦k és az õket kísérõ gopák lemondani a v¥nd§vanai életrõl, hogy a gazdag Dv§rak§ lakói legyenek?
A Garga-sa°hit§ kijelenti, hogy K¥¢£a olyan otthonokat épített számukra, melyekben a gokula-v§s¦k nagyon boldogan éltek.133
Egy dh§ma lakói csakis saját otthonukban lehetnek boldogok, így aztán K¥¢£a minden bizonnyal megteremtette nekik Gokula mását, hasonlóan a dv§rak§i Nava-v¥nd§vanához, amelyrõl a Lalitam§dhava és a B¥had-bh§gavat§m¥ta ír.
Hogyan és mikor tértek vissza ezek a gokula-v§s¦k az apraka±a Gokulába? Amint azt e könyv epilógusa elmondja, amikor K¥¢£a Dv§rak§ban befejezte földi kedvteléseit, a gokula-v§s¦kat az apraka±a Gokula örök kedvteléseibe vitte.134
Ez volt tehát az elsõ példa.
Most következzék a második. Mi volt az oka, hogy amikor Dantavakra megölése után K¥¢£a visszatért V¥nd§vanába, földi
71
K¥¢£a-sa¯gati
l¦l§ja során a svak¦ya-bh§va vált uralkodóvá? A Gop§la-camp¡ban ¼r¦la J¦va Gosv§m¦ részletesen beszámol errõl a kedvtelésrõl. E
könyv tizedik és tizenegyedik fejezete ennek a rövid összefoglalá-
sa.
135
A kedvtelés azzal kezdõdik, hogy K¥¢£a átkel a Yamun§n, és Gokulába megy, ahová Nanda Mah§r§ja és a vraja-v§s¦k költöztek, hogy ott várják meg hazatérését. Adott szavához hûen K¥¢£a tehát visszatér rokonaihoz. Ezt követõen azonban szerelme a vrajadev¦kkel csakis úgy folytatódhat, ha feleségül veszi õket. Az események és párbeszédek, melyek fényes esküvõbe torkollanak, ahol K¥¢£a feleségül veszi ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦t és a gop¦kat, nagyszerûen bemutatják, hogyan gondolkodnak K¥¢£a és svak¦ya társai Gokulában. Ez kétségkívül szöges ellentétben áll azzal, amit mindeddig a parak¦ya V¥nd§vanáról hallottunk.
A kedvtelés végkifejletének számos vetülete van, melyek közül most csak azokat érintem, melyek jelen témánkhoz kapcsolódnak. Az olvasó magából a könyvbõl majd többet is megtudhat e l¦l§ról.
Két hónapos v¥nd§vanai látogatása végén K¥¢£a két gopa-alakot öltött. Az egyikben a félisteni kiterjedéseket az apraka±a Gokulába vitte, a másikban a praka±a Gokulában maradt, ahol azonban csak a vraja-v§s¦k láthatták, senki más. K¥¢£a gop¦-feleségei számára saját svak¦ya helyzetük ekkor láthatólag veszített vonzerejébõl, ezért megkérték K¥¢£át, menjenek a Yamun§ túlsó partjára, V¥nd§vanába, és folytassák ott ifjúkori parak¦ya kedvteléseiket. Ebben a kedvtelésben egész sor érdekességgel találkozunk tehát. K¥¢£a V¥nd§vanába való visszatérése hosszú, fordulatos
svak¦ya-l¦l§t eredményezett a praka±a-dh§mában, a praka±a-l¦l§ban pedig a svak¦ya-bh§va vette át az uralkodó szerepet. A svak¦ya-gop¦k elõször kifejtették, miért részesítik elõnyben a házasságot a tiltott szerelemmel szemben, késõbb azonban már burkoltan arra céloz-
tak, hogy a parak¦ya kedvtelések a magasabb rendûek, melyekre azonban csak a Yamun§ túlsó partján, V¥nd§vana erdejében van lehetõség.
Az elmondottakkal azt igyekeztem megvilágítani, mi jellemzi K¥¢£a svak¦ya társainak természetét Golokán és földi kedvtelései során. Noha e társak hangulatát és kedvteléseit a parak¦ya-bh§va követõi – azaz R¡pa Gosv§m¦ követõi – nem fogják a magukénak
72
