5 minute read
K¥¢£a társainak ontológiai helyzete
K¥¢£a-sa¯gati
iránti szeretetét. Így szolgálják K¥¢£a lótuszlábát az Úr öröklétbõl, tudásból és boldogságból álló kedvtelései. Bármerre megy, követik õt, és gondoskodnak azokról a társakról és kellékekrõl, melyekre a praka±a vagy az apraka±a világban épp szüksége van.
Advertisement
K¥¢£a társainak ontológiai helyzete
Apraka±a-dh§ma-beli örök társai K¥¢£a saját energiáinak megszemélyesülései. A Brahma-sa°hit§ban a nija-r¡patay§ kal§bhi¤ szavak a gop¦kra K¥¢£a testének részleges kiterjedéseiként utalnak.77 A ¼r¦mad-Bh§gavatamban ¼r¦la Prabhup§da azt írja: „…[K¥¢£a szülei] nem közönséges élõlények – K¥¢£a testébõl terjednek ki.”78 Hogy még jobban megérthessük, kik is K¥¢£a örök társai – akiket parikaráknak is neveznek –, röviden ismertetem azokat az energiákat, melyekbõl megjelennek.
K¥¢£a belsõ energiáját svar¡pa-ªaktinak vagy viªuddha-sattvának nevezik. Anyagi energiájával, a m§y§-ªaktival ellentétben, mely tõle külön áll és mindig távol marad,79 a viªuddha-sattva nagyon közeli kapcsolatban áll vele. Maga a svar¡pa-ªakti szóösszetétel is, melynek jelentése: „saját testének energiája”, nagy közelségre, összetartozásra utal.
A viªuddha-sattvának három fõ kategóriája van, melyek teljes mértékben különböznek anyagi megfelelõiktõl, a természet kötõerõitõl. A Vi¢£u-pur§£a (1.12.69) errõl a következõt írja:
hl§din¦ sandhin¦ sa°vit
tvayy ek§ sarva-sa°sthitau hl§da-t§pa-kar¦ miªr§
tvayi no gu£a-varjite
„Ó, Uram! Te vagy mindenek fenntartója. A három attribútum: a hl§din¦, a sandhin¦ és a sa°vit egyetlen lelki energiaként létezik benned. Az anyagi kötõerõk azonban – melyek a boldogságot, a boldogtalanságot és a kettõ keverékét idézik elõ – nem léteznek benned, mert nincsenek anyagi tulajdonságaid.”
A hl§din¦ K¥¢£a boldogsága, a sandhin¦ örök létezése, a sa°vit
52
Bevezetés
pedig tudásnak is tekinthetõ tudatossága.
80 E három energia mindig egységet alkot mint az egyetlen egész három alkotórésze, ám, hogy K¥¢£a boldogságvágya beteljesüljön, a kívánt eredmény függvényében hol az egyik, hol a másik válik uralkodóvá az egészen, a svar¡pa-ªaktin belül. ¼r¦la Prabhup§da a következõképpen magyarázza el, hogy miben mutatkozik meg a viªuddha-sattva egy-egy alkotórészének dominanciája: „Amikor [a viªuddha-sattvát] a sandhin¦ energia uralja, akkor minden létezõ léteként érzékelhetõ. Amikor a sa°vit ener-
gia kerül túlsúlyba, akkor mint transzcendentális tudást lehet tapasztalni, amikor pedig a hl§din¦ energia dominál benne, az Isten iránti legbensõségesebb szeretetként válik érzékelhetõvé. A viªuddha-sattva, e három energia egyesült, egyidejû megjelenése, Isten országának legjellemzõbb sajátossága.”81 ¼r¦la Prabhup§da az érthetõség kedvéért elmagyarázza továbbá, hogy K¥¢£a belsõ energiája elsõként mint sat [sandhin¦], azaz mint maga a létezés jelenik meg, ami a viªuddha-sattvának az a része, melybõl az Úr létezés-funkciója árad ki. Az apraka±a-dh§mában tehát mindennek (K¥¢£a társainak, az õt körülvevõ kellékeknek
és környezetnek) a léte a sandhin¦-ªaktin nyugszik. Amikor K¥¢£a belsõ energiája teljes tudásként jelenik meg, neve cit [sa°vit]. Ebbõl terjednek ki az Úr különféle transzcendentális formái. Végül pedig, amikor a belsõ energiában megjelenik a gyönyöradó elem, §nandának [hl§din¦], transzcendentális gyönyöradó energiának nevezik. Az Úr tehát három transzcendentális kategóriában jeleníti meg belsõ energiáját.
82
De hogyan vonatkoztassuk e meglehetõsen elvont filozófiai megállapításokat Golokára és K¥¢£a társaira? ¼r¦ R§dh§, a mah§-bh§va, a legmagasabb fokú istenszeretet megtestesítõje, K¥¢£a transzcendentális boldogságának forrása és az Úr valamennyi társának mintaképe, nem más, mint a hl§din¦-ªakti személyes formája. Õ is számtalan alakban terjed ki,83 akik között ott találjuk a gop¦k öt kategóriáját is,84 akik mind más-más szolgálatot látnak el ¼r¦ K¥¢£a boldogsága érdekében.85
Yogam§y§-dev¦86, a tudás megtestesítõje, minden rasának – az odaadó szolgálat hangulatainak – és a belõlük fakadó bh§váknak, transzcendentális érzelmeknek az eredete, a sa°vit-ªakti megsze-
53
K¥¢£a-sa¯gati
mélyesülése. Õ rendezi meg K¥¢£a kedvteléseit, például azt, amikor fuvolája hangjával a gop¦kat csalogatja, amikor a teheneket legelteti, vagy amikor r§sa-táncot jár a gop¦kkal.
Balar§ma, minden erõ forrása – akin keresztül K¥¢£a szent nevei is megnyilvánulnak – a sandhin¦-ªakti megszemélyesülése. Õ a forrása a földnek, a víznek, a falvaknak, az erdõknek, a hegyeknek – például a Govardhana-hegynek –, a kedvtelések színhelyeinek, a gopáknak, a gop¦knak, a szolgáknak, a teheneknek – egyszóval mindennek és mindenkinek az apraka±a-dh§mában, K¥¢£a traszcendentális lakhelyén.
E három energia közül egyik sem létezik a másik kettõtõl függetlenül. Mivel azonban az egész apraka±a-dh§ma, megannyi lakóját és kedvtelését beleértve, egyedül K¥¢£a élvezetét szolgálja, a három közül – írja J¦va Gosv§m¦ – a hl§din¦ energia a legfontosabb.
87
E bevezetésnek nem célja, hogy minden részletre kiterjedõen elemezze e három energia bonyolult mûködését. A fenti magyarázat csupán arra szolgál, hogy megvilágítsa K¥¢£a parikaráinak eredetét, s hogy rámutasson: valamennyien ugyanabból az öröklét, tudás és boldogság alkotta lelki szubsztanciából állnak, mint
K¥¢£a.
Ahogyan a sokféle virág is ugyanabból a földbõl nyílik, de mindnek más az illata, úgy K¥¢£a társainak is mind egy az eredetük: K¥¢£a; ám iránta érzett szeretetüknek más és más a hangulata. Ezeket a különféle hangulatokat a sa°vit-ªakti hozza létre, amikor kapcsolatba kerül a premával, a hl§din¦-ªakti legbensõbb lényegével. Négyfajta hangulat, rasa88 létezik, melyben társai K¥¢£át szolgálják: a szolgai, a baráti, a szülõi és a szerelmi rasa.
89
A prema mámorító hatása alatt K¥¢£a társai mind úgy érzik – bármelyik hangulat is jellemezze õket a négy közül –, hogy saját szeretetük természete a legkiválóbb. Ez a szilárd meggyõzõdés teszi lehetõvé, hogy a lehetõ legnagyobb lelkesedéssel szeressék K¥¢£át, s így õk is és K¥¢£a is mérhetetlen boldogságot éreznek. Ha azonban elfogulatlanul összehasonlítjuk e négy érzést, azt látjuk, hogy a szerelem hangulatát, a m§dhurya-rasát édes íze fölébe helyezi az összes többi rasának. ¼r¦la R¡pa Gosv§m¦ ezzel kapcsolatban így ír:
54
Bevezetés
yathottaram asau sv§daviªe¢oll§samayy api ratir v§sanay§ sv§dv¦ bh§sate k§pi kasyacit
„A különbözõ, egymást követõ ízekben a szeretet egyre erõsödik. Ám az egymást követõ érzések sorában a szerelemnek van a legmagasabb rendû íze.”
90
K¥¢£ának a szerelem rasájában lévõ társai azonban nincsenek tudatában emelkedett helyzetüknek; sõt, K¥¢£a leghasznavehetetlenebb szolgálólányaiként tekintenek magukra. Goloka lakói viszont, akik teljesen mentesek az anyagi világ irigységétõl, mind nagyra becsülik a gop¦k, különösen pedig ¼r¦mat¦ R§dh§r§£¦ legmagasabb rendû szolgálatát. A premának köszönhetõen azonban minden goloka-v§s¦ tökéletesen elégedett azzal a kapcsolattal, ami K¥¢£ához fûzi õt. E soha meg nem szakadó kapcsolatok, rasák keretein belül alakulnak ki K¥¢£a örök társainak – a parikaráknak – a konkrét sze-
repei.
Mivel ¼r¦la Prabhup§da nagyon fontosnak tartotta ezt a témát – vagyis azt, hogy K¥¢£a kedvteléseiben minden társának saját, egyéni szerepe van –, érdemes bõvebbben is foglalkoznunk vele.
K¥¢£a társainak a szerepe apraka±a Vrajában örök és egyedi. Egyedi alatt azt értjük, hogy bár valamennyien a föntebb említett négy általános rasa egyikébe tartoznak, mindegyiküket egyedülálló és személyes kapcsolat fûzi K¥¢£ához. Egy kapcsolat egyedülálló volta tehát azt jelenti, hogy senki más nem kerülhet ilyen kapcsolatba K¥¢£ával. Más szóval, senkibõl sem lehet Raktaka, ¼r¦d§m§, Lalit§-dev¦ vagy Nanda Mah§r§ja. ¼r¦la Prabhup§da szavaival élve, ezek a szerepek „már eleve adottak”. Ha egy bhakta például azt a hangulatot próbálja elsajátítani, hogy õ Yaªod§ anya szolgája, s Yasod§-dev¦ útmutatását követve felszabadul, akkor ugyan beléphet az anyai rasába és szert tehet egy Yaªod§ anyáéhoz hasonló szolgálatra, az õ szolgálatát sohasem kaphatja meg.
91
Az a szolgálat aztán, amit a felszabadult bhakta végez majd, szintén egyedi, csak rá jellemzõ szolgálat lesz.
Nézzük meg közelebbrõl azokat a mondatokat, ahonnan ¼r¦la Prabhup§da fentebb idézett szavai származnak: „…egyetlen
55
