K¥¢£a-sa¯gati Mathur§ban és Dv§rak§ban folytatja kedvteléseit.47 Miközben V§sudeva kedvtelései kibontakoznak a praka±a Dv§rak§ban, ¼y§masundara V¥nd§vanában marad apraka±a alakjában, és apraka±al¦l§jának élvezetébe merül. V§sudeva-K¥¢£a aztán a vraja-v§s¦k szeretetének hívó szavára visszatér V¥nd§vanába. Vraja határában ¼y§masundara mintegy elõlép apraka±a-l¦l§jából, V§sudeva pedig a testébe olvad. K¥¢£a ekkor eredeti alakjában V¥nd§vanába megy, hogy újra láthatóvá váljék praka±a-l¦l§jában.48 Az elmondottakat a következõképpen összegezhetjük: praka±al¦l§jában K¥¢£a csak látszólag hagyja el V¥nd§vanát. Valójában az történik, hogy V¥nd§vanán kívüli kedvteléseit V§sudeva-kiterjedése folytatja. Eredeti alakja, ¼y§masundara, akit a tiszta szeretet eredeti dh§májához és eredeti társaihoz láncol, s aki örökre apraka±adh§májában marad,49 nem megy el V¥nd§vanából, hanem belép apraka±a-l¦l§jába. Ugyanez az elv érvényes K¥¢£a minden dh§májára: ahol nem látható a praka±a-l¦l§ban, apraka±a-l¦l§jában örökké jelen van egy olyan alakban, mely teljességét tekintve megfelel az adott dh§ma természetének. A külsõ szemlélõ számára K¥¢£a jön és megy, ám apraka±a szempontból minden egyes dh§májában örökké jelen van.
További gondolatok a praka±a és az apraka±a témájában A praka±a és az apraka±a témája, néhány más – ugyancsak a K¥¢£asa¯gatiban tárgyalt – filozófiai kérdéssel együtt, rendkívül összetett és szövevényes. Ahhoz, hogy megértsük, jól oda kell figyelnünk. Alázattal arra kérem az olvasót, legyen elnézõ velem e szokatlanul terjedelmes bevezetés további szakaszaiban is, mert ha az itt áttekintett filozófiai kérdéseket és következtetéseket (siddh§nta) nem érti meg, könnyen megzavarhatják azok a látszólagos ellentmondások, melyek a könyvben leírt kedvtelésekben és magyarázatokban felbukkannak. Azért is elnézést kérek, ha a különbözõ témakörök tárgyalása során fölöslegesnek tûnõ ismétlésekbe bocsátkozom. A bevezetés megírását elõkészítõ kutatásaim
42
