2 minute read
Az odaadó szolgálat definíciója
Az odaadás magja
kapcsolatunk ápolásának folyamatát tárgyalja, valamint azt a lélegzetelállító, csodás végkifejletet, ami az istenszeretet felébredését követi. Megértéséhez elengedhetetlen a K¥¢£a-tudat filozófiájának alapvető ismerete. Azok az olvasók, akik a figyelmes hallgatásnak köszönhetően már elsajátították ezt a tudást, alkalmasak arra, hogy e mű tanításainak érett gyümölcsét megízleljék.
Advertisement
Az odaadó szolgálat definíciója Ebben a részben meghatározzuk, mi az odaadó szolgálat, s röviden kifejtjük elsődleges (svar¡pa) és másodlagos (ta±astha) jellemzőit (lak¢a£a).8 A ny§ya-koªa logikatudományi szótár definíciója szerint a svar¡pa-lak¢a£a egy dolog alapvető természetét jelenti, míg a ta±astha-lak¢a£a a másodlagos természetére utal, ami még pontosabban meghatározza az adott dolgot.
Az odaadó szolgálat következő alapdefiníciója arra a pur§£ákból vett kijelentésre támaszkodik, amire J¦va Gosv§m¦ hivatkozik a Bhakti-sandarbhában. A Garu¨a-pur§£át idézi: „Most pedig az Úr Vi¢£unak végzett odaadó szolgálatról fogok beszélni. Aki ilyen szolgálatot végez, mindent elér. Semmi más, csakis az odaadó szolgálat teszi elégedetté az Úr Harit.”9 ®r¦ J¦va ezt követően a bhakti szó etimológiáját adja meg, ugyanennek a sm¥tinek egy másik versét idézve:
bhaj ity e¢a vai dh§tu¤ sev§y§° parik¦rtita¤ tasm§t sev§ budhai¤ prokt§ bhakti¤ s§dhana-bh¡yas¦ „A bhakti főnév a bhaj (szolgálni) igei gyökből ered. A bölcsek ennek alapján azt mondják, hogy a bhakti, ami minden lelki út közül a legkiválóbbra utal, odaadó szolgálatot jelent” (Garu¨apur§£a, P¡rva-kha£¨a 231.3).
8 Lásd Waves of Devotion [Az odaadás hullámai], 29–34. o. 9 Lásd Bhakti-sandarbha, 216. anuccheda.
57
¼uddha-bhakti-cint§ma£i
Bizonyára akad majd olvasó, akiben felmerül a kérdés, miért nem a tiszta odaadó szolgálat közismertebb definícióját (any§bhil§¢it§-ª¡nyam…) említi elsőként ez a szakasz, azt a meghatározást, amit R¡pa Gosv§m¦ ad a Bhakti-ras§m¥ta-sindhu elején.10 A válasz: azért, mert ez a könyv siddh§nta-§c§ryánk, J¦va Gosv§m¦ nyomdokait követi. J¦va Gosv§m¦ ugyanúgy határozza meg a tiszta odaadó szolgálat fogalmát, mint R¡pa Gosv§m¦, elsőként azonban rögzíti, hogy az Úr Caitanya tanításai elválaszthatatlanok a védikus tradíciótól, s ezzel megfelelő alapokra helyezi definícióját. A Sandarbhák elején ®r¦ J¦va leszögezi, hogy a gau¨¦ya vai¢£ava filozófia gyökerei a hagyományos védikus források – a ªruti és a sm¥ti, legfőképpen pedig a ®r¦mad-Bh§gavatam. Könyvünk a második fejezettől kezdve már szintén R¡pa Gosv§m¦ tiszta odaadó szolgálatról alkotott tökéletes megfogalmazását állítja vizsgálódása középpontjába.
Visszatérve J¦va Gosv§m¦ bevezető definíciójára, az említett két pur§£a-vers közül az elsőben a következő kifejezéssel találkozunk: „Aki ilyen szolgálatot végez, mindent elér.” Ez a bhakti másodlagos természetére utal, míg a második versben szereplő „szolgálat” (sev§) szó az elsődleges jellemzőjét határozza meg.11
Fölvetődhet a kétely, vajon a félistenimádók elkötelezettségét vagy az imperszonalisták bizonyos csoportjainak önimádatát szintén nevezhetjük-e bhaktinak. ®r¦la Prabhup§da azonban elutasítja ezt a feltevést. „Az ’imá dat’ szó nem egészen ugyanazt jelenti, mint a bhaj. Imádat alatt csodálatot, tiszteletet és megbecsülést értünk egy arra méltó sze mély iránt. A szeretettel és hűséggel végzett szolgálat azonban legfőképpen az Istenség Legfelsőbb Személyiségét illeti meg. Ha valaki elmulasztja egy tiszteletreméltó ember vagy egy félisten imádatát, legfeljebb udvariatlannak nevezhető, ám a Legfelsőbb Úr szolgálatát senki sem kerülheti el anélkül, hogy ez súlyos büntetést ne vonna maga után.”12
Odaadó szolgálatot végezni könnyű, és lehetősége mindenki
10 Lásd Bhakti-ras§m¥ta-sindhu 1.1.11. 11 Lásd Bhakti-sandarbha, 216. anuccheda. 12 A Bhagavad-g¦t§úgy, ahogy van 6.47, magyarázat.
58
