4 minute read
Mitől különleges a var£§ªrama?
MÁSODIK FEJEZET Mitől különleges a var£§ªrama?
Szerte a világon sokféle társadalom létezik számtalan sajátos célkitűzéssel. Ugyanakkor, ha politikai elnevezéseik el is térnek egymástól, gyakorlatilag mind ugyanazt a célt kínálja: érzékkielégítés, anyagi gyarapodás és vallásosság. A valódi felszabadulásról elképzelése sincs ezeknek a társadalmaknak. S habár támogatják a vallási és erkölcsi értékeket, mindkettő minősége szédületes iramban degradálódik, amit a jelenlegi világméretű gazdasági összeomlás még inkább kihangsúlyoz.
Advertisement
A végeredmény: az emberek szerte a világon arra vannak ítélve, hogy elveszítsék az emberi létforma nyújtotta értékes lehetőséget. Más szóval a társadalmi háló, melynek szerepe az emberek fölemelése lenne, a mélybe húzza őket. De mi másra számíthatnánk, amikor alkalmatlan állampolgárok szavaznak és választanak meg alkalmatlan vezetőket? Egyik csoportnak sincs fogalma arról, mi az élet célja és hogyan lehet elérni, s ha van is, hiányzik belőlük a hajlandóság.
Ezt a világot azonban a benne élő nőkkel és férfiakkal együtt K¥¢£a teremtette, s létrehozta azt a társadalmi
31
Második fejezet
rendszert is, mely segít abban, hogy elérjük az élet célját, azaz visszatérjünk Istenhez. Ez a társadalmi rend a var£§ªramadharma. K¥¢£a azt mondja: „Én vagyok a teremtője, az atyja ennek a társadalmi rendnek [a var£§ªramának].”1
Mindaddig, amíg nem követik Isten, K¥¢£a törvényeit, az emberek nem többek felelőtlen gyermekeknél, akik csak játszadoznak értékes emberi létformájukkal. Ha azonban követik K¥¢£a útmutatását a négy var£át és négy §ªramát illetően, teljesíthetik földi küldetésüket.
Ez az, ami különlegessé teszi a var£§ªramát: azért jött létre, hogy a felszabadulást lehetővé tegye. Elősegíti követői lelki fejlődését, és föl is emeli őket a lelki tökéletesség szintjére. Mindezt úgy éri el, hogy a társadalmi és lelki rendekben, a var£ákban és az §ªramákban minden embernek olyan tevékenységeket kínál, melyek megfelelnek feltételekhez kötött természetüknek. Amikor így a számukra megfelelő helyzetbe kerülnek, az Úr odaadó szolgálatával is összekapcsolódnak, melynek végzése mindenki számára kötelező.
Az §ªramák és var£ák jellemző tulajdonságait és kötelességeit a következőképpen foglalhatjuk össze:
A brahmac§r¦t tudásvágy, a g¥hasthát a családja és a társadalom iránt vállalt vallásos felelősség, a v§naprasthát elkülönülés, a sanny§s¦t pedig lemondás jellemzi. A br§hma£a fő jellemzője az abszolút igazság megismerésének vágya, a k¢atriyáé az, hogy megvédelmezi a rábízottakat és engedelmeskedik a br§hma£áknak, a vaiªyáké a független vállalkozás, a ª¡dráké az, hogy a felsőbb kasztoktól függenek.
A négy §ªrama kötelességeit K¥¢£a így összegzi:
„A sanny§s¦ legfőbb vallási kötelessége a kiegyensúlyozottság és az erőszaknélküliség, a v§naprastháé
32
Mitől különleges a var£§ªrama?
a lemondás és annak a filozófiai ismerete, hogy a test és a lélek különbözik egymástól. A családosok fő kötelessége, hogy minden élőlénynek menedéket nyújtsanak és áldozatot végezzenek, a brahmac§r¦ké az, hogy szolgálják a lelki tanítómestert.”2
Ugyanígy a négy var£ának is megvannak a saját kötelességei: a ª¡dráé az, hogy szolgálja feljebbvalóit, a vaiªyáé, hogy vallásos módon az anyagi gyarapodás érdekében tevékenykedjen, a k¢atriyáé, hogy megvédelmezzen másokat, a br§hma£áé pedig az, hogy a transzcendentális tudást átadja másoknak.
Lesznek azonban olyan emberek, akik nem férnek be a var£§ªrama rendszerébe. K¥¢£a így szól azokról a tulajdonságokról, melyekről fölismerhetjük őket:
„Piszkosak, nem becsületesek, lopnak, hitetlenek, fölöslegesen vitáznak, kéjvágyók, dühösek, és mindig sóvárognak valami után: ez jellemzi azok természetét, akik a legalsóbb réteghez tartoznak, s a var£§ªrama rendszerén kívül állnak.”3
A bhakták akkor vannak megfelelő helyzetben, amikor társadalmi és lelki téren – azaz var£ájukban és §ªramájukban – egyaránt olyan kötelességeknek tesznek eleget, melyek egyeznek a természetükkel. Ilyen feltételek mellett tudják a legtöbbet nyújtani a társadalomnak, s ez a helyzet kedvez a leginkább annak, hogy gyakorolni tudják a K¥¢£a-tudatot. Ez a lényege és a célja a var£§ªrama-dharmának. N§rada megemlít egy áldást, ami azzal jár, ha valaki hűségesen betartja a Védák viselkedési szabályait:
33
Második fejezet
v¥tty§ sva-bh§va-k¥tay§ vartam§na¤ sva-karma-k¥t hitv§ sva-bh§va-ja° karma ªanair nirgu£at§m iy§t
„Ha valaki a természet kötőerői által meghatározott helyzetének megfelelően végzi munkáját, s aztán fokozatosan lemond ezekről a tettekről, eléri a ni¢k§ma szintjét.”4
Ez a vers azt mondja, hogy azok a bhakták, akik az öröklött szokásoktól megválva saját természetüknek megfelelően szolgálni kezdik K¥¢£át, elérik az anyagi vágyaktól mentes állapotot, a ni¢k§mát, amit a yog¦k folyamatos lemondásokkal, a jñ§n¦k pedig állhatatos, vég nélküli tanulással igyekeznek elérni. A megfelelő helyzetbe kerülve a bhakta megszabadul nemcsak var£ája és §ªramája minden sallangjától, de anyagi vágyaitól is.
Hasznunkra lehet, ha alaposan megjegyezzük a Manu-sa°hit§ híres kijelentését: Dharmo rak¢ati rak¢it§¤. „A dharma megvédi azokat, akik megvédik a dharmát.”5
Mindnyájan a demokrácia, az egyenlőség, a libertarianizmus modern elképzelésein és azon az idealista felfogáson nőttünk föl, hogy az ember azzá lehet, akivé akar és azt csinálhat, amit akar. Így aztán még mi, bhakták is gyakran vonakodunk elfogadni egy autoritárius, hierarchiára épülő társadalmi rendet, amely meghatározza, hogy a természetünkkel összhangban milyen munkát végezhetünk. Mindazonáltal ez az a társadalmi rend, melyet K¥¢£a megteremtett, s ez képezi a legmegfelelőbb evilági alapot ahhoz, hogy a feltételekhez kötött lelkek a K¥¢£a-tudaton keresztül elérjék a tökéletességet.
34
Mitől különleges a var£§ªrama?
Az imént idézett mondat, a dharmo rak¢ati rak¢it§¤ biztosít bennünket arról, hogy ha követjük a K¥¢£a által teremtett rendszert, annak mind az egyén, mind a közösség hasznát látja: jó tett helyébe jót várj – világi és lelki szempontból egyaránt. Nem kell hozzá más, mint hogy higgyünk K¥¢£ában és a dharmában.
JEGYZETEK
1. Bhagavad-g¦t§ 4.13. 2. ¼r¦mad-Bh§gavatam 11.18.42. 3. ¼r¦mad-Bh§gavatam 11.17.20. 4. ¼r¦mad-Bh§gavatam 7.11.32. 5. Manu-sa°hit§ 8.15.
35
