4 minute read
Méregtelenítés
Előadásokon, mikor a méreganyagok kialakulásához érek, rendszerint megkérdezik tőlem, „miért gondolja az ájúrvéda, hogy szükség van méregtelenítésre?”
Amikor orvosszakértők rendszeresen nyilatkoznak arról, hogy valójában ez az egészséges életmód őrület, hogy tavasszal méregteleníteni kell teljesen indokolatlan. Valójában nincsenek a szervezetünkben méreg anyagok és megtévesztik az embereket. Látszólag kényes kérdés, de ezt a feszültséget pont az egyik ismert toxikológus oldotta fel bennem, mikor azt nyilatkozta, ez definíció kérdése.
Advertisement
Megnéztem a méreg, mérgezés definícióját. Magam is meglepődve vettem észre, hogy további kérdések merültek fel. Biológiai definíció szerinti méreg? Vagy a kémia-fizika értelmezése szerinti méreg? Sőt van jogi definíciója is! Mielőtt jobban belebonyolódtam volna ebbe a tisztázásba, úgy döntöttem, jó cipészként maradok a kaptafámnál és azt vizsgálom meg inkább, mit is mond az Ájurvéda. Ha megnézzük a keleti értelmezést, akkor nagyon-nagyon egyszerűen fogalmaznak. Ámának nevezik azt a felgyülemlett salakanyagot, amelyről Dr. David Frowley az Ájurvédikus Gyógyászat című könyvében úgy fogalmaz, hogy „az elégtelen emésztés mellékterméke”, azaz megemésztetlen étel. Ha innen indulunk ki, könnyen érthetővé válik, hogyan is alakulhat ki áma a szervezetünkben és miért is érdemes azt kiüríteni.
Ha tudatosan törekednénk rá, hogy az étel maradéktalanul megemésztődjék bennünk, ilyen ajánlásoknak kellene eleget tennünk (kiemelve párat): y öko-bio alapanyagokból főzzünk y tűzön y az alkatunknak megfelelő étrendet követve y az évszaknak megfelelő ételekkel y ülve együnk, nyugodt körülmények között az ételre figyelve y alaposan meg kell rágni a falatot, míg az teljesen folyóssá nem válik a szánkban y ér kézzel enni! y ne nassoljunk étkezések közt y ne együnk egyszerre 6 dl-nél többet, annak is a fele legyen nedves, a fele száraz ételféleség legyen y ne legyen se túl forró, se túl hideg ételeket y se túl fűszeresen se fűszertelenül y napkelte után együnk és ne együnk már napnyugta után
Na, ha mindezt jól csináltuk, lehet, hogy nem kell méregteleníteni!
Ha viszont nem volt tökéletes a gyakorlat, nem lesz maradéktalan az emésztés se. Ilyenkor az áma megjelenésével, romlik a székletképzés, lepedékes a nyelv, rossz szagú a lehelet, az izzadtság, étvágytalanság jelenhet meg, sőt kielégíthetetlen farkasétvágy is kialakulhat. Tegyük hozzá, még szó sem esett adalékanyagokról, színezékekről, tartósítószerekről, csomósodásgátlókról vagy gombaölőkről…
Ha viszont, azt sem tudod milyen ételcsoportokból kellene többet, melyekből kevesebbet kultiválnod. Ha ötleted sincs mit kellene érteni az évszakonkénti étrend változtatásokon, ha sokszor eszel kapkodva, kihagysz étkezéseket, vagy többször is eszel 4-6 óraalatt, akkor sanszos, hogy tavasszal és ősszel érdemes, legalább egy könnyítő terápiát beiktatni az életedbe, ha nem is nevezzük méregtelenítésnek.
Az ájurvéda ugyanis ezeknek a mérgetelenítő eljárásoknak két fokozatát különbözteti meg, attól függően mennyi a felgyülemlett salakanyag a szervezetünkben. Az enyhébb esetnél a fő cél, hogy optimalizáljuk az emésztőrendszer és a kiválasztás működését, ez egyfajta előzetes méregtelenítés, tehermentesítő módszer, könnyítő terápia. Ilyenkor még az áma az emésztőrendszerben van és könynyen kihajtható onnan. Emellett nincs még szükség drasztikus eljárásokra, elsősorban a gyógynövények használatát ajánlja, hogy azzal égessük el a méreganyagokat. Emellett érdekesség, hogy a könnyítő terápiáknak nem csak a léböjt, szárazböjt, testmozgás áll az ajánlásai közt, hanem olyan könnyítő módszerek, mint a napozás, vagy a séta a szélben. A lényeg, hogy minden terápia ami megemeli a kiválasztást, felpörgeti az anyagcserét, könnyít rajtunk, az csökkentő terápia, legyen az vízhajtás, izzasztás, hashajtás, súlycsökkentés.
A klasszikus méregtelenítő eljárásra, a pancsa karmára akkor van szükség, ha a méreganyagok már elhagyták az emésztőrendszert és más szerveket szöveteket érintenek. Ez már krónikus állapotoknál indokolt. Ezeket az eljárásokat leginkább klinikai körülmények közt szakértő orvosok segítségével lehet csak kivitelezni.
Az pancsa karma eljárás, valójában öt eljárást takar (pancsa-öt, karma-tevékenység) ezek a beöntések, terápiás hashajtás, terápiás hánytatás, orron keresztüli tisztítás és a vér méregtelenítése. Ezeket azonban megelőzik előkészítő terápiák (purva karma) amelyek gyakran állnak a közismert ájurvédikus olajos masszázsokból, izzasztó módszerekből, de a külső olajozás mellett a belső olajozás épp olyan fontos, hogy a tisztító tevékenységek hatásosak lehessenek. Szóval ez nem az, amiről a női magazinok házi módszerei mesélnek.
Ha a házi módszereknél maradunk, akkor érdemes az ízek oldaláról megközelíteni a témát. A hat alapízt mindig segítségül hívhatjuk, bármi is a gondunk. Ha épp lebontani, méregteleníteni, fertőtleníteni szeretnénk a keserű iz a csípőssel karöltve biztos siker. A csípős íz maga a tűz, márpedig a méreganyagokat ki kell égetni, mégpedig tűzzel. Úgy, hogy javítunk az emésztő tűz működésén, megemeljük. Erre kiválóak a csípős gyógynövények. A feketebors és a cayannebors jótékony hatását kiemelik, de persze csípős a gyömbér, a mustár, a torma, a csili. Egy indiai mindás szerint „trikatu nélkül nincs méregtelenítés!” A trikatu három fűszer keveréke, amely feketebors, hosszúbors és gyömbér egy-egy arányú keverékéből áll.
Az áma jellemzése szerint az hideg, nehéz, nyirkos, büdös, homályos és tisztátalan, míg az emésztő tűz tulajdonságait pedig úgy jellemzik, hogy az forró, száraz, könnyű, aromás és tiszta. Feltűnő a két jellemzésben, hogy homlok egyenest ellentétesek a tulajdonságaik, így képes az Agni (emésztő tűz) leszámolni a méreganyagokkal. Ezért kell Agnit fokozni ilyenkor.
A keserű íz nem csak lebontó, de képes elkülöníteni az ámát azoktól a szervektől, szövetektől, amelyeken megtelepedett. Emellett serkenti a szervezet ellenálló képességét, segíti az idegen anyagok elpusztítását. Dr. Vasant Lad egy könyvében úgy fogalmazott erről az ízről, hogy „Szárazjégként segíti az Áma megsemmisítését.”
Népi gyógyászatunk is keserűfüveknek nevezi a gyakran fertőtlenítő, méregtelenítő gyógynövényeinket, legyen az ezerjófű, vagy angyalgyökér. Valójában minden keserű alapízű gyógynövényünk jöhet! Az ájurvédikus keserű gyógynövények közül a neemet mindenképp érdemes megjegyezni. Vértisztító, méregtelenít, a máj regenerálója, a bőr tisztítója, mi kell még? Ugyanakkor a keserű íz önmagában nem mindig lesz elég az áma eltávolítására, így a két íz együtt sokkal hatékonyabb. A forró csípős íz, a hideg keserűvel sokkal kiegyenlítettebb megoldást is jelent egyben.
A többi ízzel kapcsolatban Vasant Lad doktor elég egyenesen fogalmaz mikor azt írja: „Az édes, savanyú és sós ízű anyagok, emelik az ámát.” Aki pedig szemfüles észre vehette, hogy hiányzik a hatodik íz a fanyar, ami azonban benn tarthatja a méreganyagokat a testben.
Amit még jó tudni, hogy a korai, év eleji méregtelenítéseket nem ajánlja a rendszer, mivel akkor még a hideg idő miatt ez nem csak nehézkes, de több kárt okozhatunk vele, mint amit nyerünk. Amikor már elég meleg az idő, huzamosabban, a méreganyagok sokkal könnyebben kiüríthetők. A méregtelenítő szervünk a májunk hónapja a június, bár előkészítéseket már előtte is tehetünk, de kisebb kúrákra, böjtökre ez az idő a legideálisabb.
Összefoglalva, együnk kicsit több keserű zöldséget, gyógynövényt (spárga, cukkini, citromfű) csípősebb fűszerekkel (bors, gyömbér, mustármag), könnyű és inkább picit szárazabb ételeket, például grillezett, vagy wokban készült, sütőben sült könnyű ételeket, minél kevesebb sóval és olajjal. Mellőzzük kicsit a nassolást, az édességeket. Ha pedig nincs kedvünk azon agyalni, hogy mi is lesz az amit eszünk, akkor jöhet a kitri (kicsri, vagy kicsari)! Az ájurvéda terápiás étele rizsből, mungóbabból és zöldségekből, ami remek választás lehet a méregtelenítő napokra, akár egy hónapig is ehetjük folyamatosan.
