2 minute read
A karácsony illata
De mikor a régmúltból többé már semmi se marad […] egyedül az íz és az illat élnek még tovább sokáig, törékenyebben, de elevenebben, anyagtalanabbul, szívósabban és hívebben mindennél. (Proust)
A szegfűszeg, fahéj, kardamon, csillagánizs és narancs mellett a fenyő illatát kapcsoljuk leginkább a karácsonyi ünnepkörhöz. Nem is csoda, hisz ez az örökzöld növény az év legsötétebb napjain a természet újjáéledését hirdeti.
Advertisement
Az Észak-Európában és Észak-Amerikában megtalálható Pinus sylvestris L. (erdeifenyő) az egyik legigénytelenebb és legellenállóbb fenyő, és egyben nemzetségének (Pinus) a legelterjedtebb faja is. Jól viseli a fagyot, a szárazságot, a magas talajvizet, valamint a levegő- és talajszennyezést.
A 20-35 m magasra megnövő, egyenes törzsű erdeifenyőt Magyarországon karácsonyfaként nem igazán, de a bútor- és papíriparban annál inkább hasznosítják. A borovi fenyő néven hasznosított fája nagyon gyantás, ami tartós és értékes fenyőfaanyaggá teszi.
VARÁZSOLD OTTHONODBA A FENYŐ ILLATÁT… A különböző fenyőfajok illóolaját már az ókortól fogva használják gyógyászati céllal.
Ma a jellegzetes szagú, színtelen vagy halványsárga folyadékot az erdeifenyő friss tűleveleiből és ágvégeiből nyerik ki, és a télen olyannyira jellemző légzőszervi problémákra, valamint reumatikus
panaszok enyhítésére használják, de emésztőszervi panaszokra is adják.
A tavasszal leszedett 6-12 mm hosszú, tojásdad alakú rügyeiből pálinka, szirup, szörp, tea, méz, dzsem, ecet, só, sőt fejfájás elleni kenőcs és tisztítószer is készíthető.
Fontos! Az erdeifenyő hajtásai fogyaszthatóak, de nem minden tűlevelű növény fenyő, és akadnak közöttük mérgező fajták is. Légy tehát körültekintő!
… VAGY SÉTÁLJ EGYET AZ ERDŐBEN! Magyarországon csak az Alpokalján őshonos a fenyő, máshol telepítve van. Hogy mennyire nem jellemző hazánkra ez a növény, azt a településnevek is tükrözik. Csupán két olyan település van, amelynek nevében szerepel a fenyő szó.
FENYŐFŐ A Győr-Moson-Sopron megyei településtől délre található a Bakony legmagasabb pontja, a Kőris-hegy (709 m), amely számtalan kirándulási lehetőséget rejt magában.
A falu legkiemelkedőbb nevezetessége azonban a határában húzódó homoki ősfenyves, amely hazánk egyik kiemelten védett területe. A homokvidéken azért maradhatott fenn a fenyves, mert a felső szintjükön savanyú kémhatású, szegényes tápanyagú talajon nem él meg a tölgy és a bükk.
BALATONFENYVES A Somogy-megyei népszerű üdülőhely a Balaton déli partján fekszik. A településtől délre 1864-ig mocsár létezett, amelynek területére a lecsapolást követően szőlő- és fenyőcsemetéket telepítettek. A fenyő különleges jelképpé vált, amely 1912 óta a település nevében is megjelenik. A község 1933ban a felélénkült fürdőéletnek köszönhetően üdülőhelyi rangot kapott.
A harmadik leghosszabb Balaton melletti település ma már kiemelkedő fejlődésnek indult és a vitorlázás egyik központjává vált. A fürdőzésen és a hajózáson túl a település egyik érdekessége a kisvasút is, amely az egykori mocsár gazdag madárvilágába enged bepillantást.
Szövérfi Éva Cat and the Globe www.catandtheglobe.com
