Rakovszkyzsuzsafortepan

Rakovszky Zsuzsa: Fortepan A Fortepan, mint azt a Vademecum olvasói jól tudják, ingyenes, válogatott képekből álló fotóarchívum, amiből bárki bármit nagy felbontásban, engedély nélkül letölthet, felhasználhat, feltéve hogy a forrást (az eredeti adományozóval együtt) megnevezi. A Fortepan augusztus 20-án lesz öt éves, és amikor indult, két alapítója sok mindenre számított. Arra talán igen, hogy ennyi idő alatt népszerű és ismert lesz. De arra semmiképpen nem, hogy verseskötet ihletője lesz. Egy fél éve bukkantunk rá két jeles folyóiratban az egyik legjelentősebb magyar költő Fortepan című ciklusára, és most kezünkben foghatjuk a karcsú, csinos, nagyon jelentős kötetet, a Könyvhét egyik szenzációját. A könyv első részében a Napéjegyenlőség című súlyos, összegző ciklust olvashatjuk, erről is lelkendeztünk már a hírlevél olvasóinak. Egy középkorú, elmagányosodott nő mindennapjait követhetjük. Itt olvasható a 21. század egyik legszebb, legdrámaiabb magyar természetleírása, amelyben jól megfigyelhető a költőnő „eszköztelen poézise”: „Kilép a házból könnyű kék ruhában, a csuklójára néz: mindjárt hat óra. De még teljes erőből délután van. Fotonzápor zuhog a nagy folyóra. A délutáni Nap – égő tehén – a lomha vízre sápadt holdat ellett, s most vonszolja nyugat felé a fény köldökzsinórján: gézcsík – könnyű felleg – tapad az izzó sebszáj peremén.” (A föld alatt, 9. o.)