Mai Jia: Kódfejtő Ezt a könyvet Simplicissimus barátom egyik fontos életvezetési tanácsa értelmében emeltem le az Írók Boltja egyik polcáról: „Pártold az újdonságokat!” Be kell ismernem, még sohasem hallottam a regény gerincén virító ARTPOP kiadóról. Mint rövid kutakodás után megtudtam, ez voltaképpen egy kiadói együttműködés. A Kódfejtőt az egész világon marketing okokból Le Carré kémhistóriáihoz hasonlítják, valójában ezekhez szinte semmiben nem hasonlító, bonyolult családregény. A história a messzi múltban kezdődik, először eléggé komótosan a Rong Jinzhen nevű zseniális, autista matematikus és kódfejtő felmenőit mutatja be. Egyben egy kisváros életét, ahol egy üzleti sikereket egymásra halmozó család híres-nevezetes egyetemet alapít. Ide kerül be a család fekete bárányának házasságon kívül született, hamar árvaságra jutott gyermeke, Rong Jinzhen (a későbbi kódfejtő), akit hatalmas koponyája okán Fejesbogárnak becéznek. Egy családhoz csapódott idegen, a beszédes nevű Auslander úr neveli fel, ő ismeri fel különleges képességeit. Mire a főhős matematikusként kezd dolgozni, a család elszegényedése már jócskán előre haladt, nemcsak a kommunista rendszer államosításai miatt. Rong Jinzhent, a sikeres, nagy reményű fiatal matematikust aztán egy nap elcsábítja egy titokzatos idegen, a haza szolgálatára. Ekkor elszakad a családjától, és csak egy ritka pillanatra látják viszont, amikor a kulturális forradalom kezdetekor megmenti őket a végső megaláztatástól és internálástól. A könyv második fele a főhős titkos életét próbálja rekonstruálni. Először annak diadalmas részét, amikor is a nevezetes 701-es titkos támaszpont sztár kódfejtőjeként sikeresen birkózik meg egy feladattal, amely kifog a bázis sok más dolgozóján. Az első rész egyenes vonalú elbeszélése itt átvált egy metaforikusabb, trükközős beszédmódba. Egy újságíró próbálja rekonstruálni a történteket már a főhős öregkorában. Egyik interjúja a főhősünknél lényegesen szerényebb