Bosch Campus különszám - 2022

market Bosch Campus

market Bosch Campus

tartalom

Víziót kell mutatnom

Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban p.8

A Boschnál élményt jelent a munka

Somogyi András, a Bosch csoport humánerőforrásért felelős alelnöke

Magyarországon és az Adria régióban p.14

100 000 négyzetméter

Molnár Péter fotóesszéje

Tenni kell

Vécsey Balázs, a magyarországi Bosch csoport létesítmény-gazdálkodásért felelős vezetője, a Robert Bosch Kft. gazdasági ügyvezető igazgatója p.20

Az építés mint kulturális tett

Szabó Dániel, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója

p.32

Kreatívan gondolkodjunk!

Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója p.26

˝Most építettem először golyóálló falat˝

Bajcsay Márton, a Market Építő Zrt. főépítésvezetője p.52

Szeretem a finom, apró részleteket Jablonkai Lilla, a Market Építő Zrt. vezető kivitelezési előkészítő mérnöke

Stabil rendszer a jövő szolgálatában Némethi Péter, a Market Építő Zrt. épületgépész projektmérnöke

p.56

p.62

˝Élethosszig tartó tanulási folyamat˝

Annus Marina, a Bosch Campus vezető tervezője, a CÉH zRt. alelnöke

p.68 Telepítési tanulmányterv a kőbányai Bosch-telephelyekre Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

˝Több szempontból különleges projekt volt számunkra˝

Heusz György, Koletár Eszter, Menyhártné Haas Lilla Éva és Vörös Gábor, a CÉH zRt. építész tervezői

p.78

A kétpólusú beruházás

A Bosch Fejlesztési Központjának enteriőrjei p.112

A Bosch Campus minden szakágtól a maximumot követelte Épületvillamosság, épületgépészet, BIM-menedzsment, koordináció, statika p.86

A kutatás védett átriuma

A Bosch új innovációs kampusza Kőbányán p.120

Súlyok, távolságok, mennyiségek p.140

Index + impresszum p.156

Víziót kell mutatnom

Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban

A Boschnál élményt jelent a munka

Somogyi András, a Bosch csoport humánerőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban p.14

Tenni kell

Vécsey Balázs, a magyarországi Bosch csoport létesítmény-gazdálkodásért felelős vezetője, a Robert Bosch Kft. gazdasági ügyvezető igazgatója p.20

Kreatívan gondolkodjunk!

Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója

Az irodaszintek a laborok és az auditórium tetején elterülő zöldfelületére néznek, ahova ki is lehet lépni

Dr. Szászi István, Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban

Víziót kell mutatnom

A Bosch célja egy biztonságosabb, kényelmesebb, fenntarthatóbb és egészségesebb élet megteremtése

Szerző: Trencsényi Zoltán

Portréfotó: Végh László Építészeti fotó: Batár Zsolt

Dr. Szászi István a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Interjúnkban beszél az innováció társadalmi jelentőségéről, arról, hogy mit gondol a Bosch csoport vezetőjeként a fenntarthatóságról, és még azt is elárulja, harminc év múlva milyen autók futnak majd az utakon.

Nem tudom, milyen autóval közlekedik, de a gyakorlatban is teszteli a műszaki fejlesztéseket?

Szászi István: Mindig olyan autót veszek, amelyben a lehető legtöbb elérhető elektronika és fejlesztés van.

Mármint a Bosch fejlesztései?

Sz. I.: Nem kizárólag. Akár a konkurencia fejlesztései is. Fontos, hogy hétköznapi helyzetekben is megtapasztaljam, milyen előnyeik, esetleg hátrányaik vannak mindezeknek. Mert a steril körülmények között végzett tesztek csak egyfajta információt adnak.

Sokan félnek ezektől az újdonságoktól, egyebek mellett a járművekbe épített elektronikától. Azt mondják, plusz hibaforrás.

Sz. I.: Édesapámnak Ladája volt, amiben az elektronikát mindössze a gyújtás és az autórádió jelentette, az autó mégis sokszor meghibásodott, sokat kellett szerelnünk. Szerintem nem a fejlesztésektől vagy az elektronikától félnek az emberek, inkább az a kérdés, hogy egy-egy új funkciókhoz milyen gyorsan tudnak hozzászokni.

Például?

Sz. I.: Például az automatikus parkolás sok embert elbizonytalanít, hiszen hozzászoktunk, hogy mi irányítjuk az autóval végzett manővereket, így a parkolást is. Én szeretem az adaptív távolságtartó automatikát is, de számos embert ismerek, aki nem szereti ugyancsak a fenti okok miatt.

Mindez életkor kérdése?

Sz. I.: Nem. Látszólag minél fiatalabb valaki, annál jobban igényli ezeket a korszerű lehetőségeket, de nem így van. Van, aki a biztonságot preferálja, más a kényelmet.

Említette az édesapját, aki a Ladát bütykölte. Innen a műszaki érdeklődés?

Sz. I.: Mátészalkán születtem, édesapám, eredeti végzettségét tekintve műszaki szakoktató. Autószerelőket tanított, de általános iskolában technika tantárgyat és mellette gépjárművezetést is oktatott. És valóban ő szerelte az autóinkat, előbb Daciát, majd a Ladákat, valamint ő szerelte az összes ismerős és szomszéd kocsiját is, mert ő értett hozzá. A műszaki érdeklődésem tőle származik. Még tízéves sem voltam, amikor elmagyarázta a belsőégésű motorok működését, tizenkét-tizenhárom évesen már tudtam autót vezetni.

A szülei tehát a műszaki pálya felé terelgették.

Sz. I.: Édesanyám inkább csak azt szerette volna, hogy én is tanár legyek, mert egy tanár mégiscsak köztiszteletben álló ember. De én nem akartam az lenni. Mire a szüleim azt mondták, jó, akkor legyek orvos.

Miért pont orvos?

Sz. I.: Nem tudom, ezt találták ki, de tizenévesen láttam egy csúnya balesetet, ami nagyon megérintett. Arra gondoltam, hogy én nem tudnék olyan munkát végezni, amelyet néha tragédiák vesznek körül. Engem ez túlságosan megérint. Úgyhogy lapozgattam a felvételi tájékoztatót, megtetszett a műszaki egyetemen a járműmérnök szakirány.

Ez beváltotta a reményeket?

Sz. I.: A diploma megszerzése után az egyetemen maradtam, tanár lettem és kutató, sok pozitív visszajelzést kaptam, a szüleim is megnyugodtak. Csakhogy hét év után bejelentettem nekik, hogy elmegyek egy nagy ipari céghez, úgy hívják, hogy Bosch.

A multivilág kívülről veszélyesnek és csapdákkal telinek tűnik.

Sz. I.: Én ezekkel nem foglalkozom. Szeretem kipróbálni a dolgokat. Azt mondom, lépjünk be egy új világba, csillogjon a szemünk, menjünk előre. Nekem elég, ha a húsz lépésből az első hármat látom. A Bosch amúgy nem volt előre elhatározott választás, de jó döntés lett.

Ez egy hatalmas cégcsoport. Mindenki számára átlátható a működése?

Sz. I.: A munkatársak átláthatják, ha akarják, de mivel ez

a cég nagyon komplex, elég, ha mindenki érti a saját részterületét, meg persze azokat a fölötte lévő szinteket, amelyekhez kapcsolódik. Különben pedig ez a cég állandóan változik, fejlődik, ezért átfogó ismerete folyamatos tanulást igényel.

A Bosch a zászlajára tűzte az innovációt, amellyel kapcsolatban többször elmondta már, hogy az sohasem öncélú, hozzátesz valamit a közjóhoz.

Sz. I.: Nekünk nem azért lényeges az innováció, mert az mostanában egy komoly cégnél szinte kötelező a siker és a profit érdekében. Nem elítélendő ez

Az északi, a Gyömrői úti homlokzat.

– Batár Zsolt felvétele

sem, de mi másképpen gondolkodunk. Mi az emberek, a társadalom életét szeretnénk jobbá tenni. Hogy biztonságosabb, kényelmesebb, fenntarthatóbb vagy épp egészségesebb legyen az élet. Mindez az alapítónk, Robert Bosch gondolkodására vezethető vissza, aki azt mondta, hogy az egész cég azért jött létre, és azért fejlődött, hogy a társadalomnak jó legyen. Mindazt a profitot, amit nem forgatunk vissza a cég növekedésbe, átutaljuk a Robert Bosch Alapítványunknak, és a társadalom jobbítása érdekében osztanak el.

Mire?

Sz. I.: Üzemeltetünk például Stuttgartban egy kórházat, ahol tudományos munka is folyik, ennek legfontosabb területe a rákkutatás. Számos alapítványt támogatunk, köztük olyanokat is, amelyek magyar gyerekek külföldi tanulmányait segítik. A Robert Bosch Alapítvány azt a célt szolgálja, hogy a profit visszafolyjon a társadalomba, ezzel segítse annak jólétét. És nemcsak a társadalommal szemben van felelősségünk, hanem a dolgozóinkkal szemben is. Az a munka, amit Magyarországon tizenhétezer ember, szerte a világon négyszázezer dolgozónk beletesz az innovációba, a fejlesztésbe, a gyártásba vagy a kereskedelembe, annak végül a társadalom érdekeit kell szolgálnia. Ezt talán a munkatársaink is

A Vasgyár utcai

homlokzat

– Batár Zsolt felvétele

érzik, mert nálunk erős a szociális érzékenység.

A fenntartható jövő ugyancsak kiemelt cél a Boschnál. Miért nem a fenntartható múlt?

Sz. I.: Érdekes gondolat, de mi azzal a fával nem tudunk mit kezdeni, ami már kipusztult. Ma az a kérdés, mi történik majd a gyermekeinkkel és az unokáinkkal. Ha maradunk a közlekedésnél: hogyan lehet csökkenteni a légszennyezettséget, a károsanyag-kibocsátást. Az innováció a fenntartható jövőt szolgálja.

Mi mindent tesz a Bosch azért, hogy az innováció és a fejlődés itt állandó legyen?

Sz. I.: Például együtt dolgozunk egyetemekkel. Korábban ez a cégek életében nem volt fontos. A hallgatók az egyetemeken tanultak, kutattak, születtek publikációk, tudományos eredmények, amelyekből vagy lett valami vagy nem, az ipar pedig készítette és eladta a termékeket. Ma az ipari cégek nem lehetnek sikeresek, ha a kapukat bezárják, és csak arra koncentrálnak, ami a falakon belül van. De egy egyetem sem lehet sikeres, ha nem nyit az ipar irányába, ugyanis sohasem tudja meg, hogy egy ötlet mitől lesz sikeres. Mit kell tennie, hogy egy termék iparilag értelmezhető és társadalmilag hasznos legyen. Hidat kell képezni a két világ között. Sőt: be kell hozni a startup cégeket is, mert azok vezetői másképp gondolkodnak, mint egy nagy cég vezetői. Más a kockázatvállalásuk. Be kell hozni a kis- és középvállalkozásokat, valamint a döntéshozókat is, hiszen ha elterjednek az önvezető autók, akkor például a közlekedés szabályait is módosítani kell. Ezt a közös gondolkodást, ezek összességét

hívjuk mi ökoszisztémának.

Mindezek megértéséhez kulturált, nyitott, együttműködő társadalom kell.

Sz. I.: Nekem az a misszióm, hogy ennek fontosságát minél több emberrel értessem meg. Mindig az a fontos, hogy miért csinálunk valamit. Nem az, hogy mit, hanem, hogy miért. Elsőként ezt kell megérteni. A mi ökoszisztéma-értelmezésünk más típusú együttműködés, mint ami tíz-tizenöt éve jellemző volt. Én úgy hívom: együttműködés 2.0. És úgy látom, egyre többen értik meg ennek fontosságát.

Mekkora felelősség a Bosch régiós vezetőjének lenni?

Sz. I.: Nagy. De nem attól, hogy Magyarországon tizenhétezer, a bolgár és román egységeket is beleszámítva körülbelül huszonkétezer embert kell irányítanom. Attól, hogy víziót kell mutatnom. Olyan víziót, amivel azonosulni tudnak. És inspirálnom kell a vezetőimet, a dolgozókat.

Az elsőszámú vezetőnek valamennyi részterülethez értenie kell?

Sz. I.: Azért vannak a területeknek vezetői, hogy ők értsenek minden részlethez. Viszont nekem erős bázis, hogy a tudományos világból érkeztem ide, és a mérnöki szemléletem miatt sok területen otthon vagyok. Például az önvezető autózással kapcsolatos kutatásokban annak idején én is részt vettem. Értem az elektromobilitás szakmai részét. Otthon vagyok az innováció és a kutatás-fejlesztés világában. A gyártással kapcsola -

A kamionállások

az óriás tesztcsarnok

külső

lépcsőháza

mellett – Batár Zsolt felvétele

tos dolgokat pedig tanultam az elmúlt években. Van rálátásom a Bosch tevékenységeire, értem a logisztikát, a gyártást, a kutatás-fejlesztést vagy a kereskedelmi tevékenységünket is.

Olyan ez, mint az általános műveltség?

Sz. I.: Olyan. A művelt ember akkor is tud beszélni a színházról vagy a zenéről, ha nem színész vagy zenész. És igen: ez egy folyamatos tanulás. Ám legalább két területen mindenképpen naprakésznek kell lennem. Az egyik a menedzsment. Ismernem kell a szervezetfejlesztési trendeket. Másrészt a vezetés témakörében is állandóan fejlődni kell. Ezek könyvekből is megtanulhatók. Viszont azt szoktam mondani, hogy a műszaki területen nem kell elolvasnom, hogy milyen trendek vannak, hiszen azokat mi alakítjuk. Nyilván ismernem kell persze azt is, hogy mit várnak el a generációk. A Z generáció például nem birtokolni akar, hanem mobilitást szeretne. Rollerrel vagy bérelhető autóval eljutni A-ból B-be.

Milyen autók futnak az utakon harminc-negyven év múlva?

Sz. I.: Harminc-negyven év múlva ötös szintű, teljesen elektromos önvezető autók közlekednek

majd az utakon. Ezekben nem lesz kormány, pedálok, vezető, ezek már maguktól mennek. Hogy a működésük hidrogéntechnológián alapszik vagy akkumulátorral működnek, az másodlagos kérdés. Ha valaki a munkahelyéről haza akar menni, akkor a telefonján megnyom egy gombot, érte jön az autó, ő beül, és semmi dolga nem lesz, mert a jármű mindent megcsinál helyette. Az már nehezebb kérdés, hogy mi lesz tíz év múlva.

Tényleg, mi lesz akkor?

Sz. I.: A jelenlegi és a fentebb vázolt lépték között leszünk valahol félúton. Az önvezető autók rohamosan fejlődnek, és a négyes szint akár tíz év múlva megjelenik majd, ami azt jelenti, hogy azokat az autókat nem kell vezetni, de bármikor visszavehető tőlük az irányítás. Azok már előznek, fékeznek, maguktól oldják meg a szituációkat, amikor pedig erre nem képesek, akkor leállnak az út szélén. A hármas szint már itt van velünk. Az autó magától is megy, de bármikor képesnek kell lennünk visszavenni tőle az irányítást. Az elektromobilitás még ennél is gyorsabban eljön majd, az Európai Unió előtt van egy javaslat, e szerint 2035-től már nem lehet belsőégésű motorral felszerelt járművet forgalomba helyezni. Az biztos:

Somogyi András, humánerőforrásért felelős alelnök – Végh László felvétele

A Boschnál élményt

a munka A kampusz a jövő technológiáinak legfontosabb laboratóriuma

Szerző: Trencsényi Zoltán

Portréfotó: Végh László Építészeti fotó: Batár Zsolt

Somogyi András a Bosch csoport humánerőforrásért felelős alelnöke Magyarországon és az Adria régióban, a Robert Bosch Kft. humán erőforrás és jogi ügyekért felelős ügyvezető igazgatója. Azt mondja, az emberi lét és az emberi gondolkodás bármilyen tervet megváltoztathat, ezért az ő munkája azoknak való, akik nyitottak, rugalmasak, szabadabb gondolkodásúak. Szerinte ma mindenki az élményt keresi, és így van ez a munka világában is.

Egyszer azt a tanácsot kapta valakitől, hogy a munkáját akkor tudja a legjobban végezni, ha soha nem felejti el, honnan jött. Honnan jött?

Somogyi András: Bonyhádon születtem, két pedagógus fia vagyok, de a szüleim voltak olyan kedvesek, hogy lebeszéltek a pedagógus pályáról. Gimnázium után Pécsre kerültem egyetemre, HR szakot végeztem.

Viszonylag ritkán ébred úgy egy kamasz, hogy én márpedig, ha törik, ha szakad, HR-es leszek.

S. A.: Én magam sem tudtam, hogy az pontosan micsoda, engem az sodort oda, hogy olyan tantárgyakat lehetett tanulni ott, amelyeket szerettem. Különösen érdekelt a történelem, a jog és a pszichológia.

És a végső cél nem annyira?

S. A.: Arról egyet tudtam, azt, ami az első napon hangzott el. A tanulmányi hivatal igazgatója tartott egy általános tájékoztatót, ami után valaki megkérdezte: Jó, de mik leszünk, ha végzünk? Mire az igazgató röviden annyit mondott: HR igazgatók. Magamban mosolyogtam, kételkedtem.

Viszont az élet őt igazolta.

S. A.: Igen, de azért ez a szakma nem mindenkinek való. Itt ugyanis emberekkel dolgozunk, emberekről gondoskodunk, és ettől kezdve az emberi lét és az emberi gondolkodás bármilyen tervet megváltoztathat, ezért ez a pálya azoknak való, akik nyitottak, rugalmasak, szabadabb gondolkodásúak, akik viszont szeretik a kiszámíthatóságot, a határozott struktúrákat, azok ne menjenek HR-esnek. Én a Bosch-on belül a HR területén szinte valamennyi pozíciót betöltöttem.

A HR-es tevékenysége valamennyi cégnél ugyanaz?

S. A.: Többségében igen. Egyik markáns eleme alapvetően a cég képviselete országon belül vagy azon kívül, a másik a munkatársak körében végzett kompetenciafejlesztés, valamint van egy adminisztrációs területe és a toborzás. Ezek a fő funkciók, de nálunk is vannak specializált területek. Vannak a lokációkért felelős HR osztályok és van az én területem, ami egy országos, regionális HR terület, inkább specialisták dolgoznak ott, akik egy-egy adott szakterületen mélyednek el, fő feladatunk a stratégia megalkotása, az iránymutatás és a különböző policyk létrehozása. A HR-es egyébként a cég stratégiájának meghatározásában, a munkáltatói brand megalkotásában is nagy szerepet játszik.

Azaz erősen befolyásolja a cég jövőjét. Bizonyára a Bosch esetében is.

S. A.: Itt azért jegyezzük meg, hogy a budapesti telephelyünkön több ezer munkatársunk van, akik nem kézzelfogható terméket készítenek, hanem a szürkeállományuk az, ami termel. Így tehát itt például az egyik legfontosabb stratégiai kérdés, hogyan gondoskodunk a kollégákról. Ezért olyan környezetet teremtünk, ahol produktív munkavégzés folyhat, legyen szó a munkakörnyezetről, az eszközökről vagy a légkörről. Végül az sem mindegy, hogy a fiatalok mennyire tudnak azonosulni egy vállalat értékrendszerével. És fontos a brand is, ha ez erős, akkor akarnak itt dolgozni a friss diplomások.

Mennyire kell ismernie a Bosch termékeit, működésének részleteit?

S. A.: Nem munkaköri kötelességem, hogy a cég összes termékét ismerjem, de én szeretem a műszaki dolgokat, ezért javarészt ismerem azokat, és mert a gyártásnál kezdtem, még a gyártósorok között is eligazodom. Tudom, hogy mit gyártunk, és azoknak mi a különlegessége. A legújabb fejlesztések területén nyilván nem én leszek a legkompetensebb tárgyalópartner.

Azt hiszem, mindez a hitelességhez is kell.

S. A.: Kell, hiszen ha leülök egy üzleti partnerrel vagy egy fejlesztő terület vezetőjével HR-esként tárgyalni, nem leszek hiteles, nem fognak elismerni stratégiai partnerként, ha nincs legalább alapvető ismeretem a területről.

Hogyan szólítják meg az embereket, milyen fórumokon?

S. A.: Amikor én elkezdtem ezen a területen dolgozni, akkor még minden a személyes kapcsolatokon múlt, és hirdetéseket adtunk fel különféle nívós napi- és hetilapokba, ez ma áttolódott az online felületekre. Sokat invesztálunk az egyetemi kapcsolatainkba, mind az oktatás, mind a kutatás-fejlesztés terén. Alapvetően ökoszisztémában gondolkozunk, és ez az épület is erről szól: megnyitjuk a fiatalok előtt, számos konferenciát, szakmai programot szervezünk itt. Arra is törekszünk, hogy olyasmiket csináljunk ezen a területen, amit más nem csinál.

Például?

S. A.: Szerveztünk egy „Mérnökök játszótere” elnevezésű rendezvényt, amelyen a fiatal mérnökök versenyeztették a Goldberg-gépeiket, amelyek lényege, hogy egy egyszerű műveletet rengeteg önmagában értelmetlen, egymást láncreakcióban követő mozzanat előzzön meg. Kellett gokartokat tervezniük, és még ehhez hasonló kreatív, játékos programokon vehettek részt. De több egyetemen oktatunk, próbáljuk ebbe az ökoszisztémába az ipart, a diákot és a tanárt is bevonni.

Van még egy érdekes, első pillanatra igencsak egyszerű ötlet a jelentkezésekkel kapcsolatban. Leegyszerűsítették ennek folyamatát.

S. A.: Azt láttuk, hogy sokan érkeznek a honlapunkra, még a jelentkezés lehetőségét is megnézik, de a

ténylegesen jelentkezők száma ennél lényegesen kevesebb. Elkezdtünk gondolkodni azon, hogy mi lehet ennek az oka. Rájöttünk, hogy túl sok információt kértünk tőlük, túl bonyolult a jelentkezés, az érdeklődőknek elmegy a kedvük, valószínűleg ezért hagyják ott sokan az oldalt. Elhatároztuk, hogy leegyszerűsítjük a folyamatot, ma már egyetlen perc alatt lehet jelentkezni hozzánk. Éves szinten több ezer pályázatot hozott ez az apróság.

Eközben fölmerül, hogy a jelentkezőknek is vannak igényeik, és ez nem csak az anyagiakra vonatkozik.

S. A.: A mai fiataloknak sokkal több a lehetőségük, mint akár négy-öt évvel ezelőtt. Ma mindenki az élményt keresi a munka világában is. Nekünk az egyik nagy előnyünk, hogy aki jövőbeli technológiákon szeretne dolgozni, akár a fejlesztés, akár a gyártás területén, annak a Boschnál sok lehetősége adódik. Nekünk ez versenyelőny, mert ez maga élmény. De élményt jelent nálunk az infrastruktúra és a társaság. A kohézió. Erre van is egy német szó: boschler, azaz: „boschos.” Ez pedig kijelöl egy valahová tartozást.

Mindezt azért megtépázhatta egy kicsit a koronavírus-járvány.

S. A.: Megtépázta, hiszen a járvány idején a közösségünkben lévő kohéziós erő csökkent egy picit, elég, ha csak arra gondolunk, hogy több száz embert vettünk fel online úgy, hogy nem is találkoztunk velük. HR szempontból a következő évek legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk ebben a hibrid világban a balanszokat. Hogyan illesszünk be egy új kollégát ebbe a közegbe, hogyan fogjuk megteremteni azt a vállalaton belüli szociális életet, ami eddig pusztán abból adódott, hogy mindenki bejárt dolgozni.

Bár biztosan vannak előnyei is.

S. A.: Négy-öt évvel ezelőtt a home office ördögtől való történet volt. Pedig a home office esetében nincs utazási idő, nő a hatékonyság, és a családoknak is előnyt jelent. Kicsit át kell alakítanunk a mindennapjainkat, a technikai lehetőségeket, és akkor megtaláljuk az említett balanszot.

Képzések.

S. A.: Nekünk ez kulturális kérdés. Valamennyi kollé-

˝Az alapító, Robert Bosch azt mondta, hogy az egész cég azért jött létre, és azért fejlődött, hogy a társadalomnak jó legyen.˝

A laborokat rejtő épületek homlokzati burkolatához expandált alumíniumlemezt választottak a tervezők – Batár Zsolt felvétele

A jobb felső sarokban az egyelőre csak tervszinten létező 3. ütem területe látható – Batár Zsolt felvétele

Vécsey Balázs, gazdasági ügyvezető igazgató – Végh László felvétele

Építészeti fotó: Batár Zsolt Tenni kell

A Bosch összes telephelye igazoltan karbonsemleges

Szerző: Trencsényi Zoltán

Portréfotó: Végh László

Vécsey Balázs a magyarországi Bosch csoport létesítmény-gazdálkodásért felelős vezetője, a Robert Bosch Kft. gazdasági ügyvezető igazgatója szerint az egyik legfontosabb érték, amit egy munkavállaló be tud vinni egy céghez: a rugalmasság. Ő is ennek megfelelően végzi a munkáját, ami sokszínű, szerteágazó, és állandó tanulást igényel.

Milyen irányba indult középiskola után?

Vécsey Balázs: A jog nagyon érdekelt, történelemből jó voltam, de a gimnazista évek végén mégis másként alakult az életem, és nem a jogi pályát választottam. Zalaegerszegen a Pénzügyi és Számviteli Főiskola erősnek látszott, a gazdasági terület is vonzott, így arra gondoltam, legyen akkor a gazdasági vonal.

Mi volt abban vonzó?

V. B.: A kilencvenes években kinyílt a magyar gazdaság, és érdekesnek tűnt a befektetések, a részvények és a tőzsde világa.

Nagy váltás lehetett a korábbi humán beállítottságával erre a területre lépni.

V. B.: Viszont a gondolkodásom strukturáltabb lett, jobban megértettem, hogyan épülnek egymásra a gazdaságban a folyamatok. Csakhogy időközben azt tapasztaltam, hogy ez a környezet túl bürokratikus, túlságosan szabályozott. Nincs meg benne az a szabadságfok, ami az én habitusomhoz közel áll. Éreztem, hogy se a pénzügy, se a számvitel, sem pedig az adózás nem lesz az én világom.

Bizonyára felmerült a kérdés: hogyan tovább…

V. B.: Az éppen felfutóban lévő zalaegerszegi Flextronics International Kft. keresett agilis, nyelveket beszélő fiatalokat logisztikai munkakörbe, ami pörgősnek, változatosnak ígérkezett. Utánanéztem, hogy hol lehet ilyet tanulni, végül a Széchenyi István Egyetemen szereztem a diplomámat logisztika szakon. Úgy pontos, hogy közgazdász végzettségem van, és logisztika szakon végeztem.

Hogy lett ebből Bosch?

V. B.: A diploma megszerzése után sok lehetőség várt a piacon. Ha valaki beszélt két nyelvet, és a logisztikában volt néhány éves tapasztalata, akkor jöttek

bőven az ajánlatok. A 2000-es évek elején, a magyarországi cégeknél azonban még a lapos szervezetek voltak jellemzők, egy hierarchia-szint volt, ezért egy-egy vállalaton belül nem volt hová előrelépni, csak cégről cégre haladva épülhetett egy karrier.

A Bosch félig-meddig a véletlen folytán került elém. Egy fejvadász segítségével jutottam el a céghez, ahol 2007-ben a miskolci elektromos kéziszerszámgyár logisztikai vezetésével bíztak meg.

A logisztikai tudás mindenhol ugyanaz?

V. B.: Vannak olyan összefüggések, amelyek a logisztika és a beszerzés területén mindenhol igazak, de iparáganként előfordulnak olyan specifikumok is, amelyek átrajzolják a feladatokat. Például nem mindegy, hogy egy ötszáz kilométeres körből vagy Távol-Keletről kell beszállítani az anyagokat, és nem mindegy, hogy azok nagyok és nehezek, vagy picik és drágák, márpedig ez meghatározza a szállítási, raktározási stratégiát.

A Bosch esetében ez különösen bonyolult lehet, hiszen ott nagyon sokféle termék, alkatrész jön-megy… Valamennyit ismeri?

V. B.: Minden cikkszámot nyilván nem szükséges ismernem, de alapvető fontosságú információkkal tisztában kell lennem. Ilyen például a veszélyesség, a szállíthatóság vagy a tárolás mikéntje. Egy logisztikai vezető nem engedheti meg magának, hogy ne tudja, hogy egy anyag szállításához hűtőkamion kell, vagy egy bizonyos termék különleges bánásmódot igényel.

Valamint egy tárgyalás során nyilván az sem előnyös, ha a partner azt látja, hogy a logisztikai vezető nem ismeri a termékeket.

V. B.: Ez így van. Akkor lett érdekes mindez, amikor Miskolcon a beszerzés is hozzám került. Ott belecsöppentem abba, hogy az osztályunk

A tornyok második emeleteiről közvetlen kijárást nyitottak a teraszokra – Batár Zsolt felvételei

kilencven százaléka mérnök volt, én pedig közgazdász, és amikor leültünk tárgyalni mondjuk egy műanyag fröccsöntéssel foglalkozó cég vezetőjével, aki huszonöt éve dolgozott a szakmában, akkor nekem, ahhoz, hogy elfogadjon partnernek, meg kellett tanulnom, hogy miből áll a fröccsöntés, a forgácsolás, milyen alapanyagokat használnak. Megvan a saját erősségem a gazdasági, kereskedelmi oldalról, és amikor ehhez hozzáadódik némi szakmai, műszaki ismeret, akkor egészen jól kiegészítik egymást.

Talán a sokszínű Bosch csoportnál fokozottan igaz, hogy mindig tanulni, fejlődni kell.

V. B.: Az innováció benne van a Bosch DNS-ében, de a jó ötletektől még nem lesz egy vállalat innovatív. Kellenek hozzá többek között az elkötelezett kollégák, a vállalkozó szemlélet, és igen, ahhoz, hogy lépést tartsunk a gyorsan változó világgal, amelyben élünk, a folyamatos tanulás is elengedhetetlen. Bár a Boschnál a célunk, hogy mi magunk alakítsuk a környezetünket és mi alkossuk a trendeket, manapság mindenkinek – mind magánszemélyként, mind a vállalatoknak piaci szereplőként – alkalmazkodnia kell a megváltozott

körülményekhez. Azt gondolom, hogy a XXI. században az egyik legfontosabb érték, amit egy munkavállaló be tud vinni egy céghez, pont ehhez kapcsolódik: a rugalmasság. Ebben nekem az is segített, hogy a miskolci évek után két évig Amerikában dolgoztam, és ismét megismertem egy új munkakultúrát.

Egy gazdasági vezető munkáját mennyiben határozza meg a Bosch egyik legfontosabb célkitűzése, a fenntarthatóság?

V. B.: Sokáig az ellátási lánc menedzselése volt a feladatom, a logisztika és a beszerzés egy kis gyártási plusszal megspékelve. Igyekeztem szélesíteni ezt a spektrumot, új dolgokat megtanulni. A Budapesten épült európai logisztikai központnál a szállítmányozás is kiemelt terület lett. 2021 elején, egy rövid kitérő után teljesen más területre jöttem vissza, ez pedig az összes magyarországi Bosch-telephelyekhez tartozó ingatlangazdálkodás és üzemeltetés volt. Ez a munka stratégiai szintű gondolkodást és cselekvést kíván, meg kell találni vagy épp megteremteni a telephelyeink között a szinergiákat, és nagy szerepet kap a sztenderdek kialakítása, a folyamatok javítása is.

A különböző telephelyek együttműködését kell koordinálni, erősíteni, illetve azokat a tevékenységeket is vizsgáljuk, amelyeket össze lehet vonni a munka racionalizálása érdekében. És azzal, hogy most az üzemeltetés, ingatlangazdálkodás területén lett egy, a korábbinál átfogóbb látásmód, sokkal jobban tudunk a fenntarthatóság területén is előrébb lépni.

Például?

V. B.: Az energiagazdálkodás területén eddig is volt egy szándék arra, hogy olyan beruházások történjenek, amelyek az energiahatékonyságot erősítik, de azért az energiaárak növekedése mindehhez adott egy plusz löketet, felgyorsított bizonyos folyamatokat. A fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a zöld gondolkodás súlyponti szerepet kapott nálunk. Itt van például az új kampusz, ahol már nem csak az a fontos, hogy rendelünk-e hőszivat ytyút, vagy mennyi zöldet telepítünk, hanem az is lényeges, hogy a kollégákat a zöld gondolkodásmódhoz, hitvalláshoz kössük, fontos az e köré szervezett közösségépítés.

A fenntarthatóság sok apróságból tevődik

össze.

V. B.: Az biztos, hogy minden apróság fontos, így tehát az is, hogy önműködően lekapcsolódik-e a villany, ha már senki sincs a mosdóban, vagy az, hogy mindenki értse az egyik tetőteraszunkon elhelyezett méhlegelő szerepét. És az is, hogy a Bosch a szállítmányozás területén optimalizálja a fuvarokat, amivel elérjük a kamionok jobb kihasználtságát, vagy az, hogy igyekszünk összevonni fuvarokat. Rendkívül fontos célunk az, hogyan lehet a széndioxid-kibocsátást csökkenteni. A Bosch az első vállalat, amely már nem hagy szén-dioxid-lábnyomot működése során. A Bosch csoport összes, világszerte több mint 400 telephelye 2020 első negyedéve óta igazoltan karbonsemleges. Fontos, hogy nemcsak beszélni kell erről a témáról, hanem cselekedni is, mégpedig haladéktalanul.

Pedig ezen a területen mindig lehet másra mutogatni. Ha más sem teszi, akkor mi értelme annak, hogy én elkezdjem.

V. B.: Ha ezt folytatjuk, akkor mi leszünk az a generáció, amelynek még lett volna lehetősége a fenntarthatóság körüli problémákon változtatni, de nem tette. És ha ez így lesz, akkor már nem lesz

˝Azzal a fával nem tudunk mit kezdeni, ami már kipusztult. Ma az a kérdés, mi történik majd a gyermekeinkkel és az unokáinkkal.˝ A toronyépületek

Kemler András műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgató – Végh László felvétele

Kreatívan gondolkodjunk!

Az új kampusz egyszerre startup, kutatóhely és gyártóbázis

Szerző: Trencsényi Zoltán

Portréfotó: Végh László

Építészeti fotó: Batár Zsolt

Kemler András a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója. Egy véletlen sodorta a Bosch csoporthoz, ma már a négy vezető egyikeként a cég stratégiáját is alakítja. Szívügye az új kampusz, amely nyitott, fiatalos, lehetőséget ad kutatásra, fejlesztésre és a megvalósításra is. A jövő munkahelye.

Életrajzában az olvasható, hogy Szekszárdon született, szülei pedagógusok voltak. Felteszem, reál tárgyakat oktattak.

Kemler András: Egyáltalán nem. Édesanyám általános iskolában tanított, édesapám pedig egy gyermekvédelmi szervezetet vezetett a megyében.

Akkor honnan a műszaki érdeklődés?

K. A.: Gyerekként állandóan házakat rajzoltam, terveztem. Egészen tizenhét éves koromig megmásíthatatlannak tűnt az elhatározásom, hogy építész leszek.

Mi történt akkor, ami megváltoztatta az irányt?

K. A.: A pályaválasztás idején megfogadtam a környezetemben élők tanácsait, ők úgy gondolták, inkább a villamosmérnöki pálya lenne számomra eredményesebb. Így aztán a Budapesti Műszaki Egyetem szereztem villamosmérnöki diplomát, később mérnök-közgazdász másoddiplomát a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A Boschnál kezdett dolgozni, ma már a cég egyik vezetője. Itt viszont nem volt irányváltás.

K. A.: Nem pontosan a Boschnál kezdtem dolgozni, az viszont igaz, hogy egy olyan cégnél, amelyik a második világháború előtt a Bosch első magyarországi gyártó telephelye volt. AUTÓVILL volt a cég neve, indítómotorokat és generátorokat gyártott. A Bosch 1998-ban arról döntött, hogy Hatvanban elindít egy beruházást, ők ehhez kerestek munkatársakat egy állásbörzén, én pedig ugyancsak munkatársakat kerestem az AUTÓVILL-hez. Ezen a rendezvényen összetalálkoztunk, beszélgettünk, én pedig rövidesen beadtam a Bosch-hoz a jelentkezésemet.

Az új, hatvani telephelyen a gyártásért és a terméktervezésért volt felelős, ma a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatójaként jószerével az egész cégért. Könnyű út volt?

K. A.: Ennél a cégnél természetes az, hogy aki jól végzi a dolgát, újabb és újabb lehetőségeket kap. Én igyekeztem jól végezni a munkámat.

Mi a lényege a mostani beosztásának?

K. A.: Azt szeretném elérni, hogy a budapesti kampuszról kreatívan gondolkodjunk, legyen egy hosszú távú víziónk, ami felé haladunk, és legyen egy tervünk, ami mindehhez alapot ad. Jövőre elkészül a híd a tíz évvel ezelőtt készült régi kampusz és a most átadott új szárny között, és akkor lesz egy egységes kampusz, ahol egy-egy terméket a fejlesztés összes fázisában végig tudunk vinni.

Az ötlettől a gyártásig?

K. A.: Igen, az ötlethez készülhetnek itt tervrajzok, 3D-s szimulációk, aztán el tudjuk készíteni a mintadarabokat, amelyeket be tudunk építeni tesztautókba, ezeket saját tesztfelületünkön már ki is tudjuk próbálni, az első hibákat ki tudjuk javítani. Aztán mehet az autó a zalaegerszegi nagyobb tesztpályára, és ezzel zárulhat egy fejlesztési kör. Ha hozzátesszük, hogy a hatvani gyárunkban le is tudjuk gyártani azt a bizonyos alkatrészt, akkor egy ötletet egészen a gyártásig valóban nem kell kiadnunk a kezünkből.

Ha egyet kiemelhetünk ebből a sorból, a kampusz tesztfelülete különösen érdekes.

Az épületek U alakban zárják le az udvart, az előtérben mesterséges tóval, partján terasszal – Batár Zsolt felvétele

K. A.: Van egy hosszabb, körülbelül háromszáz méteres egyenes szakasza, ahol radar és kamerateszteket tudunk csinálni. Utóbbiakkal kapcsolatban meg kell említeni, hogy a pályának van egy olyan világításrendszere, amellyel nagyon sokféle világítást tudunk szimulálni, és ez lehetővé teszi, hogy megismerjük, hogy a különféle látási körülmények között miképpen funkcionálnak egyes berendezések. Van aztán egy olyan terület, ahol a kormányművek teszteléséhez különböző útburkolatokat szimulálunk a kátyús úttól a vasúti átjáróig. Van olyan terület, ahol az alacsony sebességű teszteket tudjuk elvégezni, mint például a parkolási manőverek, és van különlegesen sima felületű szakaszunk is. De ennél is fontosabb, hogy a pálya és a tesztautó-építő műhely közvetlenül egymás mellett található, így azonnal be lehet avatkozni, szükség esetén lehet változtatni, finomítani a tesztelt alkatrészen.

A mindehhez alapot adó új kampusz színes, érdekes, helyenként játékos, és méreteit tekintve sem kicsi.

K. A.: Úgy szoktuk mondani, hogy kilencvenezer négyzetméternyi lábbal érinthető területből áll, és ebbe az említett tesztfelület területe is beletartozik. Ezer standard munkaasztalunk, ezek mellett számos, a flexibilis munkavégzést támogató munkaállomásunk van, legyen az egy brainstormingokra alkalmas sarok, egy telefonfülke méretű munkaállomás, hasonlók, így már igaz, ami a sajtóban olvasható, hogy ezernyolcszáz újgenerációs munkahellyel rendelkezünk. Valamint, hogy egészen pontosak legyünk, körülbelül négyszázan még a laborokban is dolgoznak. De számos különleges közösségi terünk is van, ahol lehet beszélgetni, közösen gondolkodni, akár kikapcsolódni.

Az épülettel kapcsolatban fontos azt is megemlíteni, hogy megújuló energiaforrásokat használ.

K. A.: A fűtéshez, hűtéshez nagy hatékonyságú hőszivattyúkat, napelemeket használunk, és bár van néhány gázkazánunk is, azokat csak tartalékként, extrém hideg időjárás esetén kívánjuk használni a jövőben. A kutatás-fejlesztés tesztrendszerei által fejlesztett hőt is visszaforgatjuk: felhasználjuk a fűtéshez, valamint a melegvíz-ellátáshoz, de az esővizet is hasznosítjuk, és a hűtéstechnológiához a területen található rétegvíz kutat vesszük igénybe.

A fiatalabb generációnak bizonyára otthonos, barátságos ez a kampusz, de ha már fiatalabb generáció: a Bosch életében fontos célkitűzés, hogy segítse az oktatást.

K. A.: Ebben nemcsak az önös érdeket látjuk, azt szeretnénk, hogy az egész ország felsőoktatása fejlődjön, erősödjön. Erre szolgálnak azok az új

modellek, amiket közrebocsátottunk. Van egy stratégiai együttműködési modellünk, amelyben a stratégiai partnereknek olyan elemeket kínálunk, amelyek külön-külön talán nem akkora újdonságok, de összességében ez a csomag és ez a rendszer jó és hatékony.

Azaz?

K. A.: Van egy programunk, amelyben egyetemi professzorokat támogatunk, és mi is küldünk az alkalmazásunkban álló professzorokat az egyetemekre. Van egy nagyon jó ösztöndíj-programunk, amelyben azzal segítjük a fiatalokat, hogy egyetemi éveik alatt ne kelljen dolgozniuk a megélhetésükért, hanem éljenek a tudományos tevékenységnek, készítsenek tudományos diákköri munkákat, kezdjenek el kutatásokat. Stratégiai programokat kínálunk azoknak az egyetemeknek, amelyek nekünk fontos szakirányokban dolgoznak, és az egyetemek épületeiben kialakítunk olyan tereket, mint amilyenek itt az új kampuszon találhatók, illetve felajánljuk ennek a fentebb részletezett tereit is. Az ELTE Informatika Karával közös mesterséges-intelligencia ipari tanszéket hívtunk életre, ami nagyon népszerű.

Mindezekkel elég hamar elköteleződnek a fiatalok a Bosch irányába…

K. A.: Mi ennek ellenére nem akarjuk korán elszívni az egyetemekről a fiatalokat. Inkább arra biztatjuk őket, hogy tanuljanak, csinálják meg a mesterképzést, aztán akár a doktori képzést is. Mi értjük, hogy az egyetemeknek is szükségük van azokra, akik ott adják tovább a tudást.

Tegyük hozzá: a fiatalokkal kialakított együttműködés kölcsönös előny, hiszen ők meg valószínűleg a trendekről adnak visszajelzést.

K. A.: Pontosan így van, és nekünk ez lényeges, hiszen tágítja a látókörünket, abban is segít, hogy kilépjünk a rutinjainkból.

A fiatalok érdeklődők? Nyitottak?

K. A.: Szerintem igen. Fogékonyak a projektalapú oktatásra, az új trendekre, flexibilisek, és örülnek annak a lehetőségnek, hogy bekapcsolódhatnak a mi belső innovációs folyamatainkba. Van egy belső startup-rendszerünk, amelyben hozhatják a kollégáink az ötleteiket, megvalósíthatják azokat, és a fiatalok is tagjai lehetnek ezeknek a csapatoknak.

A Bosch életében fontos kifejezés az ökoszisztéma. Azaz?

K. A.: Azt szeretnénk, hogy ez ne egy zárt kampuszként működjön, legyünk szerves részei mind az akadémiai felsőoktatási ökoszisztémának, mind a startup ökoszisztémának, legyen a Bosch egy sokkal

Az árnyékolás szükség esetén napvitorlákkal oldható meg – Batár Zsolt felvétele

100 000 négyzetméter

Molnár Péter fotóesszéje p.32

2

Az építés mint kulturális tett

Szabó Dániel, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója

˝Most építettem először golyóálló falat˝

Bajcsay Márton, a Market Építő Zrt. főépítésvezetője

p.46

Szeretem a finom, apró részleteket

Jablonkai Lilla, a Market Építő Zrt. vezető kivitelezési előkészítő mérnöke

p.52

Stabil rendszer a jövő szolgálatában

Némethi Péter, a Market Építő Zrt. épületgépész projektmérnöke

p.56

p.62

Szabó Dániel műszaki igazgató – Végh László felvétele

Az építés mint

kulturális tett

Szabó Dániel, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója

Szerző: Kovács Péter

Portréfotó: Végh László Építészeti fotó: Batár Zsolt

Több mint egy évtizede erősíti a Market csapatát, ezalatt megannyi projektben vett részt. Kiváló vezetői képességekkel bír, és 8 éve műszaki igazgatóként viszi végig a munkálatokat. Minden bizonynyal az ipari épületek egyik specialistájának is nevezhető, hiszen olyan cégek csarnokainak megvalósulásában vett részt, mint az Audi, az Opel, az Apollo vagy épp a Bosch. Szabó Dánielt a pályájának alakulásáról, az ipari épületek iránti vonzalmáról, és a közelmúltban átadott Bosch Campusról kérdeztük.

Végigtekintve korábbi munkáin, feltűnő, hogy bizonyos épülettípusokat rendkívül kedvelhet, hiszen számtalan ilyen jellegű munkában részt vett. Ez az érdeklődése a pályája kezdetétől megvolt?

Szabó Dániel: Építészként végeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen, ebből fakadóan adekvátnak mondható az érdeklődésem az építőipar iránt. 2010-ben a diploma közelében jártam – a Market már ebben az időben is jegyzett magasépítőipari cég volt a palettán –, és teljesen ismeretlenül, majdhogynem „az utcáról” jelentkeztem be. Akkor még Scheer Sándor interjúztatott, és a diplomavédést követően felvételt is nyertem a céghez. Középiskolában még érdekelt a tervezés is, de úgy vélem, az egyetemen egy életre kiterveztem magam, és azóta sem vonz az építészet ezen oldala. Arra viszont emlékszem a gimnazista éveimből, hogy magának az építkezésnek a folyamata rendkívül vonzott, ahogy valami gyakorlatilag a semmiből megvalósul. Szerettem tudni, hogy mi hol épül, ennek nyomán született a döntés. Az egyetemen a kivitelezés folyamata alapvetően háttérbe szorult, talán ez okozta bennem, hogy az építőipar felé mozdultam el. A Marketnél műszaki előkészítői pozícióban kezdtem meg a munkát, azonnal imponáló volt a közeg, a fiatalos gárda, illetve az a pályamodell is, amit Scheer Sándor felvázolt.

Noha rendkívül sok projektben részt vett, megmaradt Önben az első munka? Meghatározó volt az valamilyen szempontból?

Sz. D.: Az első feladat még nem teljes körű volt, csak egy fázisában vettem részt, de abszolút emlékszem, a XII. kerületi MOM Művelődési Központon dolgoztam. Innen kerültem át a szegedi Árkád kivi-

telezési munkálataira, amelynek német megrendelője volt. Budapesten az Osztrák Iskolába jártam, ennek köszönhetően jól boldogultam a német nyelvvel, a nyelvtudás pedig nagy segítséget jelentett a munkában. A nyelvtudásnak is jelentős köze volt ahhoz, hogy Szegedről átkerülve két német autóipari beruházást is vittem, a szentgotthárdi Opelt, illetve a győri Audit. Azóta sokat változott a világ, de akkoriban a német beruházások még német nyelven zajlottak, nem pedig angolul. Ettől kezdődően szinte kizárólag csak ipari létesítményekkel foglalkozom, a Bosch Campus egy kicsit kivétel ilyen értelemben.

A különféle gyárépületek megvalósulásában történő részvéte az érdeklődésével is egybevágott, vagy ez elsősorban a nyelvtudásnak volt köszönhető?

Sz. D.: A pályám kezdeti szakaszában a hazánkban megvalósuló ilyen jellegű beruházások 90%-a német beruházás volt, így elsősorban a nyelvtudás miatt vettem részt ezen munkálatokban. Azt gondolom, fiatal fejjel mindenki ötcsillagos hotel, esetleg egy középület megvalósulásában szeretne részt venni, mára már ezt a vágyat kevéssé érzem. Magamra nézve is merem alkalmazni, hogy ilyen szempontból kissé „egy ügyű” vagyok, hogy szinte kizárólagosan ipari létesítményekkel foglalkozom.

A Bosch Campus némi kitekintést jelentett az épületkomplexum típusa szempontjából, és újfent használhattam a német nyelvtudásból fakadó előnyöket, noha mára az angol vált szinte teljesen egyeduralkodó kommunikációs felületté. Egyébként meglepő módon nem tapasztaltam akkora különbséget egy gyárépület és egy irodaház kivitelezése között, úgy vélem, hogy maga a hozzáállás, a mentalitás ugyanaz mindkettő

esetében. De az is elképzelhető, hogy bizonyos perspektívából – ahonnan az építkezéseket vezetem – minden probléma nagyjából azonos eredetű.

Milyen folyamatok vezettek oda, hogy 4 év után megkapta a műszaki igazgatói kinevezését?

Sz. D.: Amikor a szentgotthárdi Opel-projektet megkaptam, nem volt műszaki igazgató delegálva, hanem Scheer Sándor a saját irányítása alatt kezelte, illetve mentoromként megkaptam a közelben élő Óvári Barnát, aki az építkezés folyamatát követte, és egyúttal engem is rengeteg tanáccsal látott el. Hihetetlenül sokat tanultam itt szakmailag és emberileg, a felnőtté válásom is gyakorlatilag itt történt meg. Mivel több projektet is sikeresen zártam le, és Scheer Sándor is elégedett volt velem, bizalmat szavazott nekem, és így kaptam meg 2014-ben a műszaki igazgatói kinevezésemet. Elképesztően örültem ennek a feladatkörnek, és nagy felelősséggel indultam el ezen az új úton, azóta is ebben a szellemben dolgozom minden nap.

A műszaki igazgatóként eltöltött 8 évének van olyan projektje, ami különösen érdekes és meghatározó volt? Vagy mindegyik az volt valamilyen szempontból?

Sz. D.: Az Opelt mindenképpen ismételten megemlíteném, nem csupán azért, mert szakmai pályafutásom egyik legszebb periódusa volt az a másfél év, hanem azért is, mert a mentorommal rendkívül jó barátság alakult ki, ami azóta is tart, annak ellenére, hogy jó 15 évvel idősebb nálam. Elképesztően sokat tanultam tőle mind a szakmáról, mind az életről. Mindenképp meg kell említenem a miskolci Takata légzsákgyárat, hiszen ez volt az első munkám műszaki igazgatóként. Éreztem annak a jó értelemben vett terhét, hogy mit jelent papíron is felelősséget vállalni egy munkáért, műszaki előkészítő mérnöki státusban ezt kevésbé tapasztalhattam meg. Emellett fontosnak tartom megemlíteni a gyöngyöshalászi – egyébként indiai megbízói hátterű – Apollo gumigyárat, amelynek kapcsán egy teljesen más életszemlélettel és habitussal találkozhattam. Ez a kulturális találkozás nem csak akkor bizonyult izgalmasnak, hanem azóta is rendkívüli módon megérint. Sikerült az Apollo központi vezetőségével egy olyan bizalmi viszont kialakítani, amire én személy szerint is nagyon büszke vagyok.

A különféle kultúrákkal való találkozás az építőiparban milyen dolgokban nyilvánult meg?

Sz. D.: Több projekt kapcsán dolgoztam indiaiakkal, illetve dél-koreaiakkal, és mentalitásukban rendkívül eltérnek az európai mintáktól. A megrendelői körökkel történő kommunikációban markáns különbségek vannak, meg kellett tanulni, illetve ki kellett tapasztalni, hogy mi az a nexus, amiben ők is komfortosan érzik magukat, hiszen számukra is teljesen idegen a mi közegünk. Ha ezt az atmoszférát sikerül kialakítani, az minden egyeztetésre rendkívül pozitív hatással van, és az építkezés sebességét is meggyorsítja. Kultúránként más dolgok dominálnak, más az időérzékelés, más az emberhez való viszonyulás, mások a preferenciák. Igaz tehát rám, hogy épületek tekintetében talán egysíkúbb vagyok, de kulturális tekintetben viszonylag széles látókörre tehettem szert.

Korábban már dolgozott a Bosch számára készített logisztikai csarnokon. Jelentett ez bármilyen szempontból segítséget a Bosch Campus kivitelezése kapcsán?

Sz. D.: A megbízó már valóban ismert volt, de igazán közelebbi nexus a campus kivitelezése kapcsán alakult ki. A korábbi munkához képest ez más típusú beruházás volt, a Bosch is így tekintett a projektre. Egy olyan komplexumról beszélünk, amely az irodaház-funkció mellett fejlesztési központként is működik, ebből fakadóan számos technológiai helyiséget, laboratóriumot, tesztpályákat alakítottunk ki. Ilyen értelemben tehát egy színtiszta irodaháznál jóval összetettebb folyamatról beszélhetünk. A projekt teljes műszaki, időbeli, jogi és pénzügyi felügyeletéért és megvalósításáért én feleltem, ez tehát a munka egészét lefedi. Éppen ezen összetett feladatkörből fakadóan kevesebbet tudtam a helyszínen lenni, hogy ténylegesen lássam felépülni az épületeket, bevallom, hiányzik is, hogy csak bámészkodva járkáljak, és nézzem a folyamatot, mint gyermekkoromban. De nyilván műszaki igazgatóként nem az a leghatékonyabb, ha kint vagyok az építési területen, főként, hogy párhuzamosan viszek több projektet.

Az utóbbi néhány év számos olyan előre nem várt fordulatot, nehézséget hozott, amely az építőiparra is jelentősen kihatott. Milyen

˝A Bosch Campus esetében egy korrekt megrendelővel álltunk szemben, így jobban lehetett az egyéb negatív hatások megoldására, áthidalására koncentrálni.˝

A teljes szinteken

végigfutó szalagablakok kellőképpen tagolják a tömeget

A laborépületek szintjei között külső átjárásokat is nyitottak

– Batár Zsolt felvétele

Az út két oldalán kültéri pihenőhelyek, szabadon használható edzőgépek

módon sikerült ezeket kezelni?

Sz. D.: Az elmúlt 14 év tapasztalata alapján megtanultam, hogy mindenhol felmerül valamilyen probléma, amire előre nem lehetett számítani. Ha a világkörnyezet teljesen ideális, akkor is belefut az ember számos nehézségbe. Az utóbbi években ezek a negatív hatások jelentősen összeadódtak, ezzel együtt is a különböző polaritású hatások valahogy mindig kiegyenlítődnek. A Bosch Campus esetében egy korrekt megrendelővel álltunk szemben, így jobban lehetett az egyéb negatív hatások megoldására, áthidalására koncentrálni. A negatív gazdasági helyzetet szerencsére a cégcsoport-szintjen tudtuk kezelni, így nem csupán a Boschra, de más projektekre sem hatott ki. Lassan már nem is tartom furcsának, ha egy adott anyag 5 hónap alatt érkezik meg, vagy épp kétnaponta változik valaminek az ára, megtanultunk ezzel ilyen módon együttélni.

Említette, hogy a Bosch Campus sok szempontból eltért a korábbi ipari épületek kivitelezésétől. Milyen pontokon érhető ez tetten?

Sz. D.: Jó érzés egy finom, a szemnek szép, elegáns dolgot csinálni, ebben mindenképp eltér az ipari csarnokoktól. A gyárépületeknél az előbbi

jelzőket használnám talán utolsóként, ott máson van a fókusz. Maga a folyamatszervezés – a specifikusságával, a hangsúlyaival együtt –viszont nagyon hasonló, mint ahogy a problémamegoldásban is nagyjából ugyanazt az utat kell követni. Hozzám 90%-ban a megoldandó nehézségek jutnak el, nem éreztem, hogy itt más megközelítésmódot kellett alkalmaznom. A produktumban látható, érzékelhető módon jelentős különbségek vannak, de ez magát a folyamatot kevéssé érinti.

Beszélgetésünk elején említette, hogy talán minden pályakezdőben erős a késztetés egy középület, múzeum, stadion vagy épp egy hotel felépülési folyamatában való részvételre. Vannak Önben olyan jövőbeli projektre vonatkozó vágyak, amelyeknek esetlegesen örülne?

Sz. D.: Talán a design szempontjából a hotelt említeném, és ha kapnék a cégben felkérést ilyenre, természetesen nagy örömmel elfogadnám. De valójában megtaláltam a szépséget az ipari épületekben is, és számomra érdekesebb, fontosabb egy új típusú megrendelővel, szemlélettel történő találkozás, mint a konkrét épület. Ezek az emberi kapcsolatok elképesztően

Bajcsay Márton főépítésvezető – Végh László felvétele

˝Most építettem először golyóálló falat˝

Bajcsay Márton, a Market Építő Zrt. főépítésvezetője

Szerző: Molnár Zsuzsanna

Portréfotó: Végh László Építészeti fotó: Batár Zsolt

A Robert Bosch Kft. átadta második

Budapesti Innovációs Központját, Magyarország legújabb gépjárműtechnológiai fejlesztési központját, mely kiemelt szerepet tölt be az automatizációban és az elektromos mobilitás terén történő előrelépésben.

A campuszépítésről Bajcsay Mártonnal, a Market Építő Zrt. főépítésvezetőjével beszélgettünk.

A Bosch Gyömrői úti első campusa mellett felépült és idén ősszel átadásra került a második épületkomplexum. Kérem, mutassa be a fejlesztést, miként kapcsolódik egymáshoz a két campus.

Bajcsay Márton: A telephely, funkcióját illetően, az autóipari fejlesztések helyszíne, ahol elsősorban önvezető és elektromos gépjárművekhez fejlesztenek és gyártanak alkatrészeket. A campus 2 jelenleg öt épületből áll, a jövőbeni tervek szerint azonban plusz egy létesítménnyel bővül majd.

A most átadásra került épületkomplexum leglátványosabb eleme a nagy irodaépület, mely két toronyépületből és egy közéjük ékelődő zöldtetős lepényépületből áll, ahol vegyes funkció kap helyet. Itt van a campus főbejárata, illetve az étterem a hozzá tartozó konyhával, a kávézó és a büfé. A földszinten olyan laborállásokat is találunk, ahová gépkocsival be lehet hajtani és az adott jármű szerelését el lehet végezni. Az épület első emeletén van a nagy auditórium, amely előadásoknak, de az előtte található aulatérrel egybenyitva akár állófogadásoknak is helyet biztosíthat. Körben tárgyalók, VIP termek, videokonferencia-beszélgetésre alkalmas helyiségek és laborok találhatók. A második emeleten csak laborok épültek, illetve innen lehet kimenni a tetőkertre, melyet fitneszeszközökkel és magaságyásokkal is elláttunk. Erről a szintről indulnak a toronyépületek. Ha ezekben haladunk felfelé, akkor a harmadik, negyedik és ötödik szinten egyaránt egyterű irodák lettek kialakítva, melyekhez tartoznak kisebb tárgyalók, teakonyha és természetesen vizesblokkok. A tornyok hatodik emeletei annyiban térnek el az alattuk levőktől, hogy itt alakítottuk ki a gépészeti helyiségeket, de a rekreációra szolgáló csendes- avagy nyugiszo-

bák, illetve beltéri konditerem és egy színházterem is kialakításra került. Visszatérve a campus épületeinek funkcióira, az imént bemutatott irodaépület mellett épült két laborépület, egy energiaközpont és egy teremgarázs. A teljes épületkomplexum a campus 1-hez hasonlóan a Gyömrői úton kap helyet. A két egységet egyelőre a Sibrik Miklós út elválasztja egymástól, 2023-ban azonban megépül a két campust összekötő gyalogos-felüljáró, hogy a cég munkatársai könnyen, kényelmesen tudjanak közlekedni a helyszínek között.

Számos funkciót sorolt fel. Az iroda- és előadóterek mellett laborok és gyártóegységek is helyet kapnak egy épületben. Úgy képzelem, hogy a gyártás olykor erősebb hanghatással járhat, míg az előadóterek csöndet igényelnek. Az eltérő funkciók miatt szembesültek rendhagyó kihívásokkal?

B. M.: Rendhagyóság tekintetében azt emelném ki, hogy életemben most építettem először golyóálló falat. Természetesen nem kell lövésekre számítani az épületben. Azért van szükség ilyen speciális megoldásra, mert a mérnökök egy olyan speciális vizsgálóberendezést is használnak, amely nagy fordulatszámra pörget fel adott anyagokat, és ha bármilyen komplikáció lép fel, nagy sebességgel távozhatnak darabok a térbe.

A falrendszer a Knauf minősített terméke, az ő szakértőikkel egyeztetve történt a beépítés. Szárazépítészeti falakról beszélünk, tehát a szó klasszikus értelmében vett gipszkarton, gyémántlapok, illetve gipszrost szerű lemezek kerültek felhelyezésre. Mivel nagy belmagasságú térről van szó, egy acél merevítő szerkezetet is kapott a labor. Összességében jelentős szakmai

kihívást nem jelentett a folyamat, inkább azt mondanám, hogy érdekes volt végigvinni a munkálatokat és megtapasztalni, hogy miként kell megcsinálni egy ilyen speciális falrendszert. Amit még megemlítenék, hogy rezgést és akusztikai hanghatásokat vizsgáló laborok is helyet kapnak a campuson. Ezek köré a szakmában szokványos hanggátló falakat kellett építeni, ami kihívást szintén nem jelentett, nagy odafigyelést azonban igen, hogy a hanggátlási követelményeknek megfeleljünk, illetve a rezgéseket lenyelő gumilemezek tökéletesen legyenek telepítve.

Ma már nem mehetünk el szó nélkül a fenntarthatóság kérdése mellett…

B. M.: A campus 2 a Német Fenntarthatósági Egyesület által kidolgozott DGNB Gold minősítéssel rendelkezik, ami az itthon gyakrabban használt és ezáltal talán jobban is ismert LEED és BREEAM minősítési rendszerektől jelentősen nem különbözik, hasonló szempontokat vizsgál. A minősítést illetően az építési fázisban olyan szempontokat kellett figyelembe vennünk, mint a hulladék szelektív kezelése, az anyagtárolás módja, a kiporzás vagy a zajhatás-csökkentés. Egyébiránt a beépített anyagokra kell figyelmet fordítani a minősítés miatt, de ezek kiválasztása a tervezés során dől el. Mivel ez a ház kimondottan jól volt megtervezve, ezért ezzel nem volt gondunk. Minket ez akkor érinthet, ha például termékhiány miatt vagy jelen piaci körülmények között költségcsökkentés okán egy anyagot szeretnénk kiváltani. Volt olyan eset, amikor azért nem fogadták el a javaslatunkat, mert a minősítés elvárásainak nem felelt meg. Ilyenkor megvárjuk, amíg a megfelelő anyag megérkezik.

Miként hat Kőbánya épített környezetére az ingatlanfejlesztés?

B. M.: A telken korábban egy festékgyár állt, amit el kellett bontani. A Bosch Innovációs Campus építésének megkezdését a vegyi anyagok eltávolítása,

illetve talajtisztítás, talajcsere előzte meg. Ez pozitívumnak tekinthető. Az ilyen nagyberuházások egyébként általában fejlődést vonnak maguk után. Várhatóan ide is több olyan kisebb cég települ majd, amely kiszolgálja a campus dolgozóit, gondoljunk például éttermekre, üzletekre vagy a beszállítók logisztikai raktáraira. Ami pedig az épületegyüttest illeti, meglátásom szerint a szemnek tetszetős komplexum jött létre. Hasonlóan vonzó lesz a két campust összekötő, korábban említett gyalogoshíd is. A Bosch elképzelése szerint olyan esztétikai minőségben kell elkészíteni a hidat, hogy ha valaki áthajt a Sibrik-felüljárón és meglátja az átjárót, az erő, a profizmus és egy jó szervezeti felépítésű cég, tehát a Bosch jusson eszébe. Úgy gondolom, hogy ennek is pozitív hatása lesz az épített környezetre.

Arra van rálátása, hogy mi fogja szimbolizálni az elmondottakat?

B. M.: A tervek elkészültek, a kivitelezésre pedig a Market Építő Zrt. kapott megbízást. Egy járható zöldtetős, acélszerkezetű, Y alakú finombeton támaszokkal ellátott, oldalról üveglapokkal burkolt híd jön majd létre, melyet keresztmetszetében nézve egy trapéz formát kell elképzelni. Tehát formai kialakításában és anyaghasználatában is támogatni fogja a megbízói elképzeléseket.

A campus elkészültével hogy tekint vissza a projektre?

B. M.: Rövid idő alatt kellett nagy volument létrehoznunk. Büszke vagyok a kollégáimra, akikkel együtt dolgozhattam, mert mindenki a maximumon teljesített, hogy a lehető legjobb minőséget nyújthassuk. Nagyban támogatta a folyamatot, hogy a Bosch munkatársaival is gördülékenyen, támogató közegben működhettünk együtt.

A Bosch Innovációs Központ párhuzamosan készült a Market több kiemelt, nagy kapacitást igénylő projektjével: a MOL Campusszal, az OTP-irodaházzal és az MVM Dome-mal, így jelentős időszakot tudhatunk magunk mögött.

˝Az

építési fázisban olyan szempontokat kellett figyelembe vennünk, mint a hulladék szelektív kezelése, az anyagtárolás módja, a kiporzás vagy a zajhatás-csökkentés.˝

A Bosch tervezési koncepcióban rögzített igénye volt a minél több zöldterület kialakítása a campus területén – Batár Zsolt felvétele

Jablonkai Lilla vezető előkészítő mérnök – Végh László felvétele

Szeretem a finom, apró részleteket

Jablonkai Lilla, a Market Építő Zrt. vezető kivitelezési előkészítő mérnöke

Szerző: Kovács Péter

Portréfotó: Végh László

Építészeti fotó: Batár Zsolt

Fiatal kora ellenére komoly projektek vannak már mögötte, olyan munkákban vett részt, mint az Apollo Tyres Gumiabroncsgyár vagy a SK Innovation komáromi akkumulátorgyára. A Bosch Campus számára azért is volt izgalmas, mert az ipari vonatkozásain túl egyéb karakterű munkákra is lehetőséget adott. A Bosch mellett a múltbeli feladatokról és a jövőbeli tervekről is faggattuk Jablonkai Lillát.

Az épületek között árkádok vannak, vagyis a földszinteken fedettnyitott rendszerben az épületek között át lehet közlekedni

– Batár Zsolt felvétele

Némethi Péter épületgépész projektmérnök – Végh László felvétele

Stabil

Némethi Péter, a Market Építő Zrt. épületgépész projektmérnöke

Szerző: Kovács Réka

Portréfotó: Végh László Építészeti fotó: Batár Zsolt

A 2022-ben átadott Bosch Budapest Innovációs Campuson az autózás jövőjét meghatározó elektromobilitási és automatizált vezetési megoldásokon dolgoznak szakemberek. A 14 ezer négyzetméteres kutató- és tesztlaborral, kamionok egyidejű vizsgálatára is alkalmas tesztcsarnokkal, óriás mérőkamrákkal felszerelt kőbányai komplexum barnamezős területet formált át a 2005-ben létrehozott Bosch Fejlesztési Campus tőszomszédságában, és nagy hangsúlyt fektet az energiatakarékos megoldásokra. A központ működését biztosító hálózatok kivitelezéséről Némethi Péter épületgépész projektmérnök beszélt.

A sajtóközlemények előszeretettel hivatkoznak a méretekre – 90 ezer négyzetméter szintterület, 10 000 m² tesztpálya, komoly emissziócsökkentési célok, „másfélmillió méter” elektromos kábel és így tovább. Jelentett-e mindez átlag feletti kihívást?

Némethi Péter: Nagy és összetett projekt volt, átlag feletti méretekkel és különböző technológiákkal, de a Market Építő Zrt.-nek ez nem jelent akadályt.

Mitől igazán különleges az innovációs campus a magyar viszonylatban?

N. P.: Azért innovatív tárgyi épület, mert sokféle eltérő tevékenységet végeznek egy helyen. Az irodai tevékenységek mellett fejlesztési laborvizsgálatok zajlanak, applikációs center működik, ahol a kifejlesztett autóelektronikai eszközöket prototípusokba és tesztautókba építve vizsgálják. A tervezett mintegy 1800 fős munkavállalói létszám kiszolgálása is folyamatos, auditóriummal, üzemi étkezdével, kávézókkal, dolgozói parkolóházzal, kerékpártárolóval, öltözőkkel, zuhanyzókkal.

Az épületben kutatott jövőformáló technológiákról milyen ismereteik voltak? Hogyan kell elképzelni az igényelt hátteret?

N. P.: Magukra a technológiákra, a velük kapcsolatos automatizálásra nem volt komoly rálátásunk. A szerkezet tervezését egy Bosch által megbízott cég végezte, amibe nem szóltunk bele, csak a kivitelezést bonyolítottuk. A Bosch utólag építette be a saját rendszereit, ennek volt pár

speciális igénye mint a kezelt, azaz sótalanított víz, nitrogénhálózat és sűrített levegő. Ezen kívül itt nemcsak nyáron, hanem egész évben szerepe van a hűtésnek, és az általános szellőztetésen felül helyi elszívásokra volt szükség a szerelde kipufogógáz-elszívásához, a forrasztóállomásokhoz vagy a karbantartóműhely kisgépeihez. Ezek külön lokális elszívó egységeket kaptak, melyek automatikusan vagy kézi üzemben indulnak, amikor szükséges. Természetesen az összes mai sztenderdet alkalmaztuk az épületben, ami a zökkenőmentes és energiatakarékos működéshez kell.

Milyen módon érvényesültek az energiatakarékossági elvek?

N. P.: Elsődleges szempont volt, hogy az energiaellátás központosítottan, egy energiaközpontban kapjon helyet, így biztosítva a maximális üzembiztonságot és a hatékonyságot. A fenntarthatóság és az energiatakarékos üzemeltetés pedig többek között kiemelkedően jó hőszigeteléssel, környezeti hatásokhoz igazodó épületmenedzsment-megoldásokkal – a külső hőmérsékletérzékelő jele alapján szabályozott berendezésekkel, automatizált világítási és árnyékoló rendszerekkel, valamint hővisszanyerős szellőztetéssel valósult meg.

Említette a hűtés fontosságát az egész év folyamán. Hogyan illeszkedik a hűtési és fűtési rendszer az energiatakarékos megoldások sorába?

N. P.: A technológiák miatt itt télen is nagy mennyiségű

hűtési energiára van szükség. Ennek két fő felhasználási köre van, egyrészt a technológiai berendezések zárt hűtőköre, másrészt a technológiai berendezések plusz hőterhelése a helyiségek felé, amit megerősített komforthűtéssel lehet elszállítani. A hűtési kapacitáshoz hibrid rendszerű zárt hűtőtornyokat telepítettünk, amelyek révén lehetőség van télen szabadhűtéses, vagyis a kinti hideg levegőt hasznosító üzemmódra is, amivel jelentős mennyiségű energia takarítható meg. A hűtőtornyok mellett hőszivattyúk is üzemelnek az épületben, melyek kiváló hatásfokkal képesek előállítani hűtési és fűtési energiát, ezt a rendszert megújuló energiaként tartják számon, így ez az elsődleges energiaforrás. Ezenkívül hővisszanyerős légkezelő gépeket is alkalmaztunk, melyek működésének lényege, hogy az elhasznált levegő hőjét hasznosítjuk a friss, befújt levegő hőmérsékletének előkezelésére. Ezáltal kevesebb energiát kell felhasználni a végleges hőmérsékletre való felfűtésre, lehűtésre.

Említhető más egyedi berendezés, ami a takarékosságot célozza?

N. P.: A területen működik egy 200 méter mély fúrt kút, aminek a vizét hasznosítják. A kitermelt kútvizet a hűtőtornyok tápvizének nyersvizeként és technológiai célokra használják a hálózati víz helyett. Ez nagyon nagy mennyiség, úgyhogy ezzel sokat tudnak spórolni.

Milyen mértékű az épület automatizációja?

N. P.: Gyakorlatilag minden rendszer automatizált. A hűtést és fűtést hőszivattyú biztosítja, ha ez kevésnek bizonyul, automatikusan lép működésbe hűtés esetén a hűtőtorony, fűtés esetén pedig a gázkazánok. DataCenter, adatközpont is helyet kapott az épületben, az ide telepített informatikai rendszerek látják el a Bosch Campus 1 és campus 2 épületet is. Ez az egész agya, ha ez lehal, megáll minden, ezért ennek folyamatos üzeme nagyon fontos mind elektromos, mind hűtés oldalról. Többoldali elektromos és

hűtési betáplálása is van, melyek egymás tartalékai, ha kiesik az egyik, a másik teljes mértékben képes átvenni a helyét és biztosítja a működést. A DataCenter hűtése és energiaellátása szintén teljesen automatizált.

Az irodáknak és kiszolgálóegységeknek milyen speciális igényeik voltak?

N. P.: Speciális igény és kihívás volt, hogy mindenhol látszó szerelés készüljön, és kevés helyen kellett minden szakágnak elférnie úgy, hogy a szerelés igényes és szép legyen. A hűtést/fűtést négycsöves fan-coilok biztosítják, helyi és távoli, automatika-oldali szabályozással. A tárgyalókban a szénmonoxid-érzékelő jele alapján biztosítjuk a szükséges friss levegőt. A kiszolgálóegységeknél a konyhát és a kantint említeném: saját, 1800 dolgozót plusz 200 vendéget kiszolgáló főzőkonyha létesült mosogató, előkészítő helyiségekkel, 590 férőhelyes dolgozói étteremmel. Magyarországon ekkora méretű üzemi konyha nem sok helyen van. Ansul oltórendszer épült hozzá az országban egyedülálló méretben.

Személyesen mi jelentette a legnagyobb újdonságot és kihívást ennél az épületnél?

N. P.: Újdonság volt számomra a főzőkonyha Halton elszívó-rendszere, amihez a Bosch ragaszkodott, és hogy egy saját belső tó létesült, saját gépészettel. A tónak egyedül esztétikai szerepe van, tógépészet kialakításával korábban nem találkoztam kivitelezés során. Kihívást pedig a gépészeti rendszer volumene jelentette, és hogy a laborterületek számára szigorú szabályoknak megfelelő technológiát kellett biztosítani.

A korábbi munkáihoz képest jelentett ugrást a gépészeti kivitelezés?

N. P.: Ugrást jelentett, mert ez volt a cégnél az első saját projektem, ahol számomra új technológiákkal dolgoztam, és a volumen is nagyobb volt, mint amivel eddig találkoztam. A csapatmunka és a kiváló alvállalkozói szakértelem viszont segített

˝Elsődleges szempont volt, hogy az energiaellátás központosítottan, egy energiaközpontban kapjon helyet, így biztosítva a maximális üzembiztonságot és a hatékonyságot.˝

A lobbyt uraló hatalmas, egymástól eltartott tölgyfa furnér körívekből alakított lámpatestet a Bosch mérnökei tervezték

˝Élethosszig tartó tanulási folyamat˝

Annus Marina, a Bosch Campus vezető tervezője, a CÉH zRt. alelnöke

˝Több szempontból különleges projekt volt számunkra˝

Heusz György, Koletár Eszter, Menyhártné Haas Lilla Éva

és Vörös Gábor, a CÉH zRt. építész tervezői

A Bosch Campus minden szakágtól a maximumot követelte

Épületvillamosság, épületgépészet, BIM-menedzsment, koordináció, statika

Annus Marina alelnök, a CÉH zRt. vezető tervezője – Végh László felvétele

tartó

Annus Marina, a Bosch Campus vezető tervezője, a CÉH zRt. alelnöke

Szerző: Kovács Péter

Portréfotó: Végh László

Építészeti fotó: Batár Zsolt

A Bosch Campus épülete rendkívül izgalmas építészeti kihívás volt, hiszen a cég igen komoly nemzetközi standardokkal rendelkezik, amelyek bizonyos építészeti irányvonalakat is kirajzolnak egy-egy új épület esetén. A CÉH zRt. képviseletében Annus Marina alelnök tárta fel előttünk a projekt világát, tervezési folyamatát, összetevőit.

A tervezés első fázisa

A tervezés második fázisa

A CÉH zRt. több mint 30 éve a hazai építőipar egyik meghatározó szereplője, érthető, hogy egy ilyen komoly, nemzetközi cég, mint a Bosch, Önöket választotta. Hogyan kezdődött a közös munka?

Annus Marina: Egy ajánlattételi pályázat során nyerte el cégünk a megbízást, amire referenciákat kellett felmutatni. Mivel elég nagy iroda vagyunk, 200 feletti létszámmal, ráadásul rendelkezünk az összes meghatározó szakági területtel (építészet, statika, gépészeti és elektromos tervezés), így fel vagyunk készülve akár egy ilyen nagyságú és komplexitású munkában történő részvételre is. Ráadásul egy hídtervező csapat is része a cégnek, ami jelen esetben különösen szerencsés találkozás, hiszen egy gyalogoshíd is a projekt részét képezi. Németországban található egy Bosch-részleg, a koncepciótervek velük készültek igen szoros együttműködésben. Nemzetközi vállalatról lévén szó, természetesen van egy standard, amihez nekünk is alkalmazkodnunk kellett, ez a keretrendszer határozta meg a munkánkat. Kaptunk egy teljes specifikációs füzetet, amely minden lényeges információt, követelményt tartalmazott, ez segítette a munkánkat. Emellett az elején rendkívül sok közös workshopot is tartottunk, ahol a felmerülő kérdésekre is választ kaptunk a német kollégáktól.

Felmerül a kérdés, hogy ha egy vállalatnak ilyen komoly standardjai vannak, mennyiben köti ez meg a tervezők kezét? Nem korlátozza túlzottan a kreatív szabadságot?

A. M.: Én egyáltalán nem érzékeltem, hogy ezek korlátokat jelentettek volna. A dokumentumban főként funkcionális paraméterek szerepeltek, amelyek az épület működésére vonatkoztak, hiszen a Bosch Campus rendkívül impozáns mennyiségű laborrészleggel felszerelt, ilyen szempontból tehát a technológiai kötöttség valóban erőteljes. Az irodaépület esetén a flexibilitásra kellett törekedni, egy belső magot alakítottunk ki a kötelező funkciókkal. Megépült egy föld fölötti, ám felfelé még bővíthető négyszintes parkolóház, emellett a pincében kerékpártárolók is találhatóak, illetve tesztautók számára is biztosítottunk helyet. Terveztünk még két nagyobb laborépületet is, ezek kifejezetten technológiai jellegűek, amelyeket szociális blokkokkal is elláttunk. A főépület alsó két szintjén elsősorban elektromos laborokat találunk, a földszinti magban pedig előcsarnok, étterem, kávézó, illetve egy szerelőcsarnok is helyet kapott, ahol javításokat lehet végezni, illetve a tornyok felső részében irodarészleg is elhelyezésre került. A campus összetettségéből tehát jól látható, hogy egy igen komoly és komplex épületrendszer valósult meg. Fontos megemlíteni a zöldtetős megoldásokat is, ez még a tornyok tetején is megtalálható. Mivel igen nagy dolgozói létszámról beszélünk, a beépített auditórium 500 főt képes befogadni, de az előcsarnok felé ez akár 900 főig is bővíthető, így helyet biztosítva nagy céges rendezvényeknek.

Említette, hogy a Bosch igen komoly irányelveket határozott meg. Az épületegyüttes esztétikai megjelenését ez mennyiben

érintette?

A. M.: Természetesen többféle verziót kellett felmutatnunk ezen a téren is. A Bosch németországi építész konzulense mindent véleményezett, beleértve a beltéri anyaghasználatot is. A hazai oldalról Kismarty-Lechner Kinga és a MádiLáncos belsőépítész iroda segédletével történt az enteriőrök kialakítása. Szoros együttműködésre volt tehát szükség! A Bosch elsősorban azt szabta meg irányelvként, hogy különböző tömegek valósuljanak meg, legyen egy egységes zöld tetőkert, ez áthúzódik majd egyébként a gyalogoshídra is. Olyan típusú standardja viszont nincs, hogy a világon minden Bosch-épület ugyanúgy nézzen ki, sokkal inkább példákat mutattak, ezáltal a tervezői szabadság is megmaradt.

Hogy látja, egy ilyen nagyléptékű épületkomplexum megvalósulása mennyiben hat a környezetére? Egy barnamezős beruházásról beszélünk, a Gyömrői út ráadásul nem tartozik a főváros legrendezettebb lokációi közé. A. M.: Egészen biztos vagyok benne, hogy ennek a projektnek nagy környezetjavító értéke van, a X. kerület „közelebb” került ezáltal a Belvároshoz. Több ilyen beruházás említhető ebből a régióból a Közlekedési Múzeumon át a Eiffel Műhelyházig. Értelemszerűen itt nem fizikai, nem mérhető távolságra gondolok, hanem elsősorban egy terület, kerület értékére. A Bosch szempontjából ez kézenfekvő döntésnek bizonyult, hiszen eleve ott helyezkedett el a campus 1, másrészt nagy méretű telekre volt szükség, amit egy belvárosi lokációban nem lehet találni.

Adódik a kérdés, hogy egy olyan épület, amely kísérleti labortechnológiát tartalmaz, mennyiben teszi összetettebbé a tervezői feladatot?

A. M.: Természetesen a beruházásnál tervezői szempontból többletkihívást jelentett, illetve egy tanulási folyamatot, de ez velejárója az ilyen munkáknak. Jó néhány ilyen jellegű házat építettünk már a múltban, tapasztalatokkal tehát rendelkeztünk. Mindig öröm, ha az ember új technológiákat ismerhet meg. Az építészet egyébként is egy élethosszig tartó tanulási folyamat, nincs két egyforma feladat, ettől is szép ez a szakma. Nagyon bonyolult volt az épület gépészeti struktúrájának kialakítása, sok segítséget kaptunk ezen a téren a német kollégáktól is. A teljes épület terveit, értve ezen minden szakágat, BIM-ben készítettük, vagyis egy modellen dolgozott minden szakág, ez hihetetlen mértékben meggyorsította, gördülékenyebbé tette a folyamatot, és a szakágak közötti ütközéseket is ki lehetett küszöbölni. Egyébként a kérdésben említett labortechnológia kiépítése olyannyira kísérleti jellegű, hogy a projekt elejétől kezdve titoktartási kötelezettségünk volt, ez az alvállalkozói kört is érintette. A Bosch világát egyébként nagyon közelinek érzem a magaméhoz mind a szemléletmód, mind pedig a munkamódszer tekintetében, hiszen magam is német származású vagyok. A megbízónak hála lehetőség nyílt egy olyan épületkomplexum létrehozására, amely a tervezői szabadságot és kreativitást is lehetővé tette, és nagy örömmel vettem részt ebben a munkában.

A földszinti lobby recepciójától jobbra indulva az egyszerre 558 fő kiszolgálására alkalmas kantinba jutunk

Menyhártné Haas Lilla Éva, Vörös Gábor, Heusz György és Koletár Eszter – Végh László felvétele

˝Több szempontból különleges projekt

Szerző: Molnár Szilvia

Portréfotó: Végh László

Építészeti fotó: Batár Zsolt

Országos viszonylatban, de bizonyára a Bosch egyéb fejlesztéseire tekintve is elmondhatjuk: az elmúlt öt év legnagyobb beruházásai közé sorolható a Bosch Campus 2 kutatás-fejlesztési komplexum megvalósítása. A projekt generáltervezését a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő

Zrt. végezte el. Az építész tervezők közül Koletár Eszter, Menyhártné Haas Lilla Éva, Heusz György és Vörös Gábor építészekkel, a CÉH zRt. munkatársaival Molnár Szilvia beszélgetett.

Rendhagyó, hogy egyszerre négy tervezővel tekintjük át egy projekt megvalósulásának néhány részletét, ezért kérem, mondják el, hogy melyiküknek mi volt a feladata a Bosch Campus 2. beruházásban.

Koletár Eszter: A telken az első fázisban hat részből álló épületcsoport készült el – ezek számozása Bp201−Bp207 néven fut. A kültéri tesztfelület és kapcsolódó részei Bp802 számot kaptak, míg a gyalogoshíd a Bp804. Egy későbbi második ütem része lesz a Bp203 épülettömeg, valamint a Bp204 parkolóház bővítése. Az egész tervezési folyamatot Annus Marina felelős tervező fogta össze. [ Annus Marina a CÉH alelnöke, a CÉH Mag építész iroda vezetője – MSz.] A Bp201-es a főépület, ami két toronyépület és közöttük egy lepényépületből álló rész − ezek a terveinken a 201A, 201B és 201C számú épületrészek. Ez a campus fő irodai és labor egysége, aminek az építészeti felelőse voltam. Az épület nagysága, összetettsége folyamatos csoportmunkát igényelt. A munkát és felelősséget elsősorban Haas Lillával osztottuk meg, aki például kifejezetten az épületszerkezetek részletrajzainak fő felelőse volt. A rajzainkon a Bp202-es, a Bp205-ös és a Bp206os számokkal jelzett épületek (labor, hulladéktároló és energiaépület) Vörös Gábor kollégámhoz tartoztak, de szintén ő fogta össze a gyalogoshídhoz tartozó feladatokat, ugyanis a korábban megvalósult Bosch Campus 1 területét a két telket elválasztó főút fölött átvezetett híddal kapcsoltuk a campus 2-höz. A rajzainkon Bp204-gyel jelzett épület − a dolgozókat kiszolgáló parkolóépület –és a Bp207 ideiglenes portaépület pedig Heusz Györgyhöz tartozott. Nagyjából ez volt a tervezési feladatcsomag leosztása a tervezőirodánkon belül.

Menyhártné Haas Lilla Éva: Ahogyan Eszter említette, én a csomópontokért, részletrajzokért feleltem, de hozzám tartozott a teljes projektre vonatkozó részletes nyílászáró-konszignáció is.

Vörös Gábor: Hangsúlyoznunk kell, hogy ez egy megközelítőleg 100 ezer négyzetméteres projekt. Annus Marina volt az „első vonal”, mi pedig lényegében mellette dolgoztunk. Összefogtuk az egyes egységeket, egyeztettünk a szakágakkal és a megrendelőkkel is, és az Eszter által elmondott felosztásban további, fiatal tervező kollégákból álló csoportokkal dolgoztuk fel az egyes épületeket. 2018 februártól lényegében egészen az átadásig folyamatosan ezzel a projekttel foglalkoztunk.

A legnagyobb dömping idején több mint 20 építész dolgozott a campus 2 épületein, és telekalakításain. Vegyes összetételű volt a csapatunk, voltak külföldi gyakornokok és számos szakértő kolléga is – szigeteléstechnikai, konyhatechnológiai, akusztikai szakértő és így tovább.

Menjünk vissza a kezdetekhez, ha nem bánják. A textilgyár, régi cérnagyár területén vagyunk, 2016-ban veszi meg ezt a területet a Bosch abból a célból, hogy a Sibrik Miklós út túloldalán álló fejlesztési központját bővítse. Mi volt, hogy nézett ki a Bosch Campus 2 területe?

Heusz György: 90 százalékban ipari épületek álltak a területen, egyetlen használaton kívüli lakóépület volt a terület szélén, valamint állt egy régi téglaépítésű víztorony is a telken. Készítettünk olyan terveket is, ahol ezt a régi víztoronyépületet – ami a jelenlegi tesztfelület területén magasodott – megtartottuk volna, de a tartószerkezeti állapota nem tette lehetővé, hogy meghagyjuk −, és így jártunk néhány szép, régi téglakerítés szakasszal is, ezért a többi, eleve bontásra ítélt épülettel együtt mindezeket szintén el kellett bontanunk. A bontási terveket szintén a CÉH zRt. készítette.

V. G.: Nagy feladatot jelentett számunkra a bontás körüli, bontás utáni talajkezelés, mivel ez egy

szennyezett, klasszikus ipari terület volt, ezen túl agresszív talajvízzel is számolnunk kellett.

A terveinken Bp206-os számmal jelzett egylégteres, tiszta − megközelítőleg 11 méteres – belmagasságú laborépület esetében, ami pinceszinten egybe volt építve Bp205 épülettel is, fokozottan előjött ez a probléma. Ugyanis az épület alá nagyon komoly technológiát kellett beterveznünk: nagyjából 4 méteres belmagassággal kialakított pincét terveztünk, alá pedig egy nagyjából 1 méteres padlólemezt. Itt a bekerülő nagy értékű technológia miatt porszárazsági követelményeket kellett kielégíteni a határoló szerkezetekkel, ezért 40 centiméteres vízzáró vasbetonfalakat és teknőszerű víznyomás elleni szigetelést terveztünk, és a kivitelezés folyamán is folyamatosan szivat ytyúzni kellett a talajvizet.

K. E.: Érdekesség, hogy van a telken egy fúrt kút, aminek a megtartása, hasznosítása fontos volt a beruházó számára, mivel ez − igaz, nem nagy vízhozammal, de − ipari vizet biztosít a campusnak. Építettünk a régi kútépület helyett egy új kútaknát, amit terepszinten zöldtetővel borítottuk, ügyelve ezzel a projekten jellemző minél több zöldfelület kialakítására.

A közlekedési rendszer tekintetben kellett változásokat végezniük? Nagy forgalmú területe ez Kőbányának; széles, forgalmas a Sibrik Miklós út.

K. E.: Beruházói döntés alapján az új campusterület megközelítése a vasútpálya, vagyis a Vaspálya utca felől történik, így nem terheltük tovább a Sibrik Miklós és a Gyömrői út forgalmát. Ez a gyalogos közlekedés szempontjából is jobb megközelítést tesz lehetővé, mert így közelebb kerül a terület főbejárata, megközelítési lehetősége a Kőbánya-Kispest intermodális központhoz. Azért, hogy a be- és kiközlekedés a campus területére megoldott legyen, és a kerület közterületfejlesztési szempontjai is érvényesüljenek (a vasúthoz kapcsolódó új parkolószám-igények megvalósuljanak), átalakítottuk a Vaspálya utca útvonalát és egy új körforgalom jellegű kialakítás is készült a felüljáró alatt. A Bosch vállalta a Vaspálya utca elejének közterületi rendezését is, így létrejöhettek azok a parkolóhelyek, amelyeket a kerület már korábban ide tervezett. Az útés közmű-tervezési feladatokat a Bosch direkt megbízásából az ARGON-GEO Mérnöki Iroda, a tájépítészeti feladatokat pedig a CÉH alvállalkozójaként Wallner Krisztina tájépítész végezte. A Bosch-telek főbejárati szakaszán 15 méteres sáv van, ami közhasználatra visszaadatott terület, a kerítés és beléptetési rendszer csak ezután található.

A köz számára átjárható a campus területe?

V. G.: Ez egy lezárt terület, csak a dolgozók léphetnek be a portaépület melletti beléptetőrendszereken át a campus területére. A Bosch saját mérnökeivel (építészeivel) kellett együttműködnünk mindvégig, ami szakmai szempontból kivételes lehetőség volt számunkra. Átgondolt alapkoncepciót kaptunk tőlük, illetve, fogalmazhatok úgy, hogy én személy szerint új értelmezését is kaptam ezzel az együttműködéssel a campus fogalmának. Eddig a beruházásig nekem a campus – mint az egyetemi campusok – egy összetett funkciójú, de

laza, átjárható, a közforgalom számára is megnyitott területet jelentett. Viszont itt kutatás-fejlesztés történik, szigorú biztoságtechnikai feltételek között. Az itt zajló munka titkos, nem hozzáférhető a köz számára. Az épületek elhelyezése, a főbejárat elhelyezése szintén hozzájárult ehhez a sajátos funkcióhoz, igényhez. De ez már a Bosch Campus 1 esetében is így volt, az a terület szintén csak a Bosch-dolgozók számára elérhető.

...így a Sibrik Miklós út felett átvezetett hidat − ami most, amikor beszélgetünk, még nem készült el, és ami a két campusterületet köti össze – kizárólag a Bosch dolgozói használhatják majd...

K. E.: Igen, így van. A híd ötlete, igénye már a fejlesztés elején megvolt. Az a szempont vezérelte a beruházót a híd megvalósításában, hogy a két terület között a dolgozók számára szabad átjárást biztosítsanak, így nem szükséges az átjáráskor közterületet használniuk, nem kell folyamatosan ki- és belépniük (több beléptetőrendszeren át) a campusterületekre. Egyébként a híd kivitelezéséről folyó tárgyalások már lezárultak, megvan a kivitelező is [a Market – a szerk.] , úgy tudjuk, nincs akadálya annak, hogy elkezdjék a híd építését.

V. G.: Az első legnehezebb feladat a híddal kapcsolatban a nyomvonal megrajzolása volt. Ez az első híd, aminek részt vettünk a tervezésében. A híd tartószerkezeti tervezését a CÉH CÉH híd-, iroda- és magasépítési tervezőiroda mérnökei közösen végezték. Volt olyan tervezési fázis, amikor a campus 1 étterméből indítva, egy ponton megtörve lépett volna be az egyik toronyépületbe, de volt ferde vonalú átvezetés is. Az alapkérdés viszont az volt, hogy ezt a 130-150 méter hosszúságú hidat hol támasztjuk le, hol van olyan közterületi pozíció, ahol a hídlábakat le lehet rakni.

H. Gy: ...ráadásul egy benzinkút, autómosó is található a közterületen, azoknak a pozícióját, a magasfeszültségű vezetékek jelenlétét, a Sibrik Miklós felüljáró emelkedését is mind figyelembe kellett vennünk. Továbbá vannak fix űrszelvény-méretek egy gyalogoshíd létrehozásához, amikhez szintén alkalmazkodni kellett. Végül ezen paraméterek határozták meg, hogy hol vezet majd át, egyenes vonalban: a campus 2-nél a Bp202-es épületbe csatlakozik be, de a campus 1-nél zöldfelületen áll majd le, és két „csáppal” csatlakozik be a campus 1 épületeibe.

K. E.: A híd pozicionálásához hozzátartozik még az a szempont is, hogy amikor a járműforgalom a Sibrik Miklós felüljáróról megérkezik a Gyömrői úti csomópont közlekedési lámpáihoz, akkor az autóvezetők időben és biztonsággal lássák a forgalmi szituációt, ne takarja ki semmilyen elem – így például egy hídelem – a forgalmi lámpákat, a kereszteződést. A híd kétszintes: van egy fedett és üvegfelületekkel zárt, folyosószerű átközlekedés és van egy zöldtetős átközlekedési lehetőség is. Ez utóbbi úgy lett kialakítva, mintha egy parkon sétálna át az ember és a campus 2 gyönyörű zöldtetőjére érkezik meg.

Sokfelé elkanyarodtunk a beszélgetéssel, de a konkrét megrendelői igényről, koncepci -

A redukált színvilágot és geometrikus fő hangsúlyokat a tölgy anyagszerűsége töri meg itt-ott (a földszinti aula büféje)

Az álmennyezeti panelek közé elhelyezett légbefúvók rácsai párhuzamos vonalstruktúrát rajzolnak ki a mennyezeten, erre erősítenek rá a következetesen végig-

óról valójában még nem beszéltünk.

K. E.: Már a projekt legelején megkaptuk a német Bosch-sztenderdeket tartalmazó részletes leírásokat. A Bosch számára alapvető, hogy a világ bármely részéről legyen szó, ugyanaz jelenjen meg küllemben, épülettömegben, anyagban, minőségben, nyilván a helyi igényekhez, szabályokhoz igazítva. Ahogyan Gábor is említette, nagyon szoros együttműködésünk volt, a projekt elején heti rendszerességgel egyeztettünk a Bosch mérnökeivel, közös – egész napos –workshopokon. Kettős megrendelői szerepben volt a Bosch, mert a helyi vállalatcsoporttal és az anyacég tervezőivel egyaránt egyeztetnünk kellett. A német mérnökök által lefektetett, megismert sztenderdeket aztán már együtt alakítottuk, formáltuk a helyi viszonyokra. A Boschnak ebben a létesítményben 14 „belső kliense” van, az ő igényeiket kellett összehangolni.

V. G.: A tervezési program része volt a Pflichtenheft (értsd-Bosch specifikáció) mellett az Equipment list (azaz eszköztáblázat), ez egy több ezer soros Excel-táblázat, amiben definiálták az összes laborkövetelményt, és azt is, hogy a bekerülő gépeknek milyen „igényeik” vannak. Ezeket a dokumentumokat a Bosch mérnökei gyűjtötték össze számunkra. A helyiségekre is adtak igénylistát: belmagasság, zajterhelés, tűzvédelem stb. Roppant részletes tervezési programot, egyúttal géplistát kaptunk. Folyamatosan ellenőriznünk kellett, hogy a megtervezett helyiségek egyebek mellett a méretbeli, gépészeti, gyengeáramú, tűzvédelmi követelményeken túl megfelelnek-e a laborberendezések követelményeinek.

H. Gy.: Meghatározott helyigények voltak, és a funkciókat csoportokba kellett szerveznünk. Ez azt is jelenti, hogy mondjuk arra is ügyelnünk kellett, hogy bizonyos funkciók milyen más funkciókkal kapcsolódhatnak – mit helyezünk egymás mellé, mi hová kerülhet. Például, ha valamilyen teszthelyiség a benne folyó munkák során rezgést kelt, az kihat a szomszédos területekre is.

Ha jól értem, a különféle rendeltetésű épületek – irodák, laborok – elrendezése, helye a projekt kezdetén még nem volt kőbe vésve?

V. G.: De igen: az, hogy a területen belül hová épüljenek az irodák, hová a laborok, a tesztfelület és így tovább, rögzítve volt. De például a laborfunkciók elhelyezése az épületeken belül az már felért egy sakkjátékkal. Volt olyan koncepciós szakasz, amikor például a rezgésre érzékeny funkciók mellé bekerült a hulladékkezelő udvar, ahol rezgéssel járó munkák folynak, így azt a laboregységet át kellett helyeznünk máshová.

M. H. L. É.: És volt olyan is, mikor kifogytunk az elhelyezési lehetőségekből, a sakkozást már nem folytathattuk tovább. Ezekben az esetekben az általánostól kissé eltérő műszaki megoldásokkal kellett előállnunk, amelyek által a rezgés nem terjed át, nem befolyásolja a közeli rezgésre érzékeny funkciókat.

K. E.: Az épületekbe bekerülő gépeknek először a méreteit, fizikai szükségleteit vettük számításba, majd azt, hogy a több száz gép a nagyjából 25 laboregységen belül hová kerül; mely egység

kapcsolódik mely egységhez, vagyis az egyes részlegek közötti kapcsolatokat, átjárásokat, közlekedési rendszereket is vizsgálnunk kellett. Kifejezetten hosszadalmas tervezési folyamat volt ez, hiszen minden laboregységnek meg kellett találnunk az optimális helyét az épületeken belül. Ráadásul a főbb technikai kötöttségeket megtartva a tervezés folyamán többször át kellett csoportosítanunk a laboregységeket, mert mondjuk kiderült, hogy a korábban rögzített funkciómegosztáshoz képest máshogyan fogják használni az egyik laboregységet, vagy más műszaki tartalmú gép kerül be. A technológia és a humánigények folyamatosan változnak és ez a tervkiadások nagy számán visszaköszön. Egyes tervrészeket csak a kiviteli tervfázisban nyolcféle revízióval adtunk ki. Az azt megelőző tendercsomag négy-öt módosításon esett át, és a költségoptimalizálás is része volt a változásoknak.

Az épületek között szabad az átjárás? Összefüggő közlekedőrendszerük van?

K. E.: A Bp201-es épület a földszinten és az első emeleten teljesen átjárható. Ennek a második emeletén már megjelenik a zöldtető, de még mindig biztosítható a két torony közötti átjárás, valamint a kis épületek (laborépületek) tetőfelületeire is át lehet menni – a második emelettől fölfelé viszont már különállóak a toronyépületek. Az épületek között árkádok vannak, vagyis a földszinteken fedett-nyitott rendszerben az épületek között át lehet közlekedni.

Megemlítették a zöldtetőt. Ezek a kötelező zöldterületi hányad miatt készültek, vagy tervezői javaslat nyomán kerületek be a projektbe?

V. G.: Nem, ez a Bosch koncepcióban rögzített igénye. Kellemes meglepetés volt számunkra, hogy mennyire fontos ennek a cégnek az, hogy a dolgozói hogyan érzik magukat munkavégzés közben. Sok ilyen well-beingről szóló tér van a campuson. Ezeknek egy része a zöldtetős rendszer. Vannak olyan zöldtetős területek, ahol sportolni vagy éppen pihenni lehet, van, ahol kültéri tárgyalókat alakítottunk ki. Félintenzív - és intenzív zöldtetők váltják egymást – ilyenek a Bp201, Bp202-es és a Bp206-os épületek – és vannak extenzív zöldtetős kialakítások –ilyen a Bp201-es épület két toronyrésze.

Mennyi dolgozóval kellett számolniuk?

M. H. L. É.: 1800 főre kellett terveznünk, ebből 300 fő a laborokban dolgozó munkavállaló.

Az irodaépületről mesélnének kicsit?

K. E.: A Bp201-es irodaépület részben labort, részben irodai funkciót foglal magában. A tisztán irodai részek a tornyok – vagyis a főépület harmadiktól felfele értendő szintjei. A hatodik emelet felét a belső udvar felőli épületoldalon és a torony esetében a gépészet foglalja el, a további részeken pedig a dolgozók számára rekreációs területeket alakítottunk ki: edzőtermet, jógatermet, zeneszobát és videójátékszobát, rendezvényterületet és egy 80 fős színháztermet is (a Bosch dolgozóknak saját zenekaruk van). Az első és a második emelet javarészt laboregységeket tartalmaz. A földszint viszont vegyeshasználatú terület: itt építettünk ki egy 2000 főt kiszolgáló főzőkonyhát, ami kifeje-

zetten a Bosch Campus 2 dolgozóit szolgálja ki, de a cég tervei alapján idővel besegít majd a campus 1 ellátásába is. Ehhez kapcsolódóan van egy nagyméretű kantin, három ún. önkiszolgáló-szigettel. Az irodaépület földszintjének egy részét műszaki egységek foglalják el: különféle laborterületek és egy összeszerelőrészleg. Az öltözési, zuhanyzási lehetőséget ebben az épületben a recepció és a lobby-terület mögött található félemelet szinten tudtuk biztosítani, nemcsak a kiszolgálószemélyzetnek (takarítóknak, biztonságiaknak), hanem azoknak a dolgozóknak is, akik kerékpárral érkeznek. Az ún. lepényépület első emeletén egy 500 fő befogadására alkalmas auditóriumot alakítottunk ki, ez nagyon látványos területe a komplexumnak, mivel a kétszer 11 méter széles és 4 méter magas óriási mobilfallal egybenyitható a teret bevezető előtérrel. Lényegében ez a campus reprezentatív része. Ezen a szinten VIP-, valamint kiemelt tárgyalóterületek is helyet kaptak. A földszintről a második emeletre vezető egyeneskarú lépcsők a skybar-hoz viszik a látogatót – innen nagyon szép kilátás nyílik a zöldtetőkre és a belső zöld udvarra is. A belsőépítészete úgy alakult az irodaépületnek, hogy a VIP-területeket, skybart, auditóriumot, éttermet és a lobby-t a CÉH alvállalkozójával, Kismarty-Lechner Kingával, a Milliméter Belsőépítész Iroda tervezőjével közösen terveztük. A nagylégterű irodai területeket pedig a Boschsal szerződő alvállalkozó, a MádiLáncos Studio tervezte meg. Ezeket a terveket értelemszerűen be kellett dolgoznunk a szakági és az építészeti terveinkbe.

M. H. L. É.: A meghatározott maximális 37 méteres magasság komoly feladat elé állított minket, főleg egy ilyen vegyesfunkciójú épület esetében, mint a szóban forgó irodaépület, hiszen Eszter elmondása alapján egyértelmű, hogy milyen sok mindent kellett belezsúfolnunk. Ha belegondol, hogy manapság a gépészet egy átlagos irodaépület esetében is elfoglalja közel az épület felét, egy külső szemlélő számára is elképzelhető, hogy a gépészeti utak kialakítása, majd elrejtése milyen komoly fejtörést okozott. A burkolatok ugyan elfedik, de én tudom, hogy milyen sok érdekes, nagyon pontosan kidolgozott részlet van ebben a házban. Számomra kihívás volt teljesíteni a Bosch által felállított biztonsági rendszer megtervezését, sok és hosszadalmas egyeztetések előzték meg a megrendelővel és a gyengeáramtervező kollégákkal, mire megszületett a végső állapot. Rengeteg ajtó, kapu, nyílás, amin biztosítanunk kellett a kontrollált átjárásokat. A belső terekben a nyílászárók egy külön világ, eltérő rendszerekkel, tartalmakkal, esetenként speciális, egyedi rendszer megtervezésével történt, ahogyan az az auditórium mobilfala esetében is. A belső ajtókból például közel 800 darab van (a külső ablak több mint 600 darab), és ezek csak az irodaépületre vonatkozó számok. A szépen, pontosan kidolgozott rendszerek, szerkezetek és felületek megtervezése nagyon sok munkaórát igényelt, és több ezer tételes konszignációt jelentett.

Volt hasonló jellegű munkájuk a cégnél korábban?

H. Gy.: Ilyen volumenben, ilyen komplex funkciószervezésű feladatunk még nem. Azt gondolom − talán a

többiek nevében is mondhatom−, hogy ez több szempontból különleges projekt volt számunkra.

A beruházó kérésére Autodesk-szoftverekkel dolgoztunk, amivel a korábbi munkáink során minden szakágat összefogva még nem, vagyis a beruházás közben sajátítottuk el ennek a komplex használatát. A költségvetési tételsorok például javarészt modellből származtatott mennyiségalapúak voltak, így folyamatos költségfigyelés, költségelemzés zajlott egészen a megvalósulásig.

A CÉH készítette a részletes költségszámítást a CÉH projektmenedzsment irodával együttműködésben; ezzel megalapozva a projekt budget összeállítását, valamint támogatva a projekt költségmenedzsmentjét. A projekt az így felállított költségkereten belül valósult meg. Egy másik fontos szempont, hogy a tervezési folyamatot a BIM-rendszer segítségével, ún. ütközésmentesítési riportokon keresztül támogatta a CÉH BIM csoportja. Ennek köszönhetően szakági ellentmondásokból a kivitelezés alatt kifejezetten elvétve jött elő probléma. Valamint éppen a campus 2 idején frissítette a Bosch a sztenderdjeit − ezen belül többek között a színhasználatot is, így minden irodai szinten az új sztenderdek alapján meghatározott új Bosch-színt alkalmaztunk. Az irodai terekben látszó gépészeti utakat kellett kialakítanunk, ezért nincsenek álmennyezeti rendszerek ezekben a terekben (csak egy-egy szakaszon, ahol szükséges volt, ott függesztett akusztikai elemeket helyeztünk el). Ebből a rendszerből következett, hogy a tárgyalókat a hagyományos gipszkarton burkolatú szerelt szerkezetektől eltérően önálló, nagy üvegfelületekkel határolt, dobozszerű bútorokkal kellett kialakítanunk. Azonban, hogy ne csak a belső tereket említsük: az előregyártott, pillérvázas szerkezetekre felvitt homlokzati rendszerek is különlegesek. Például a szürke, fátyolszerű, 12 méter magasságig felfutó homlokzati expandált lemez kiválasztása is hosszú időt vett igénybe, végül a könnyebb szerelhetőség kedvéért nem acélt, hanem alumíniumot választottunk, amit sikerült a kivitelezőnek nagyon jó minőségben, táblásítva legyártatnia – de, még egy ilyen, külső szem számára egyszerűnek tűnő építőelem kiviteleztetése is rendkívül hosszas egyeztetést, pontosítások sorozatát igényelte. Tulajdonképpen ez egy német rendszer szerint lebonyolított projekt volt: a Bosch hozta a maga precíz rendszereit (sztenderdjeit), ezeket pedig nekünk meg kellett tanulnunk, le kellett követnünk.

M. H. L. É.: Nagyon igényes megrendelőnk volt a Bosch. A tervezés előnyére vált, hogy „egy nyelvet” beszéltünk, fontos volt a műszaki tartalom, minőség és a megjelenés is. Noha ez egy ipari műfajú épület, de mégis mindvégig törekedtek a kivitelezés során is arra, hogy igényes és szép végeredmény szülessen.

K. E.: Az igényszintről, a műszaki és esztétikai tartalomról sokat elárul, hogy a Bosch a DGNB-minősítés [a fenntartható építészet minősítési rendszere – MSz] arany fokozatát célozta meg a campus 2-vel. Ebben segítette munkánkat az ABUD Mérnökiroda Kft. A DGNB-rendszer szigorú követelményrendszer, ami már a tervezés fázisában vizsgálja a projektet például az anyaghasználat, az anyagok életciklusának elemzése, az újrahasznosíthatósági szempontok, a munkakör-

A Bosch Campus minden szakágtól a maximumot követelte

Épületvillamosság, épületgépészet, BIM-menedzsment, koordináció, statika

Szerző: Octogon

Portréfotó: Végel Dániel

Építészeti fotó: Batár Zsolt

Lénárt Attila – Végel Dániel felvétele

Egy ilyen összetettségű épület megtervezése össz-szakági tervezést igénylő feladat.

A CÉH zRt. a teljes tervezési irodát bevonva dolgozott a projekten, amiről most a szakágvezetők mesélnek.

Lénárt Attila épületvillamossági tervezési szakágvezető, Elektromos Csoport

2017 decemberében találkoztunk először a német kollégákkal, ahol sikerült olyan benyomást tenni, hogy úgy ítélték meg, szívesen dolgoznának a csapattal, majd 2018 január elején utaztunk először Németországba, Stuttgartba, ahol elkezdődött a tervezési folyamat. Gyorsan „összeszoktunk” a német kollégákkal, illetve sok magyar kolléga csatlakozott az itthoni Bosch mérnöki csapatból is. Jól működött a közös munka.

A projektre jellemző volt – amivel nemritkán találkozunk –, hogy a tervezés során állandóan változtak és egyre pontosabbá váltak az igények, nem is kicsit, hanem az épület alapvető kialakítását érintő mértékben. Ezt kellett követni.

Elektromos szempontból ez egy komplex feladat volt, mert minden, ami épületvillamosságot érint – középfeszültég, 0,4 kV, gyengeáram –, az része volt ennek a változó folyamatnak. Ehhez hozzácsatolták a közvetlenül megbízott külső szakágakat, azok rugalmas kiszolgálását, mindemellett pedig a német kollégák által készített épületgépészeti felügyeleti rendszert is be kellett integrálni az általunk tervezett rendszerekbe, ami nagyon szoros együttműködést igényelt.

A partnerek száma miatt sem volt hétköznapi a projekt, ez automatikusan hozta magával

a folyamatosan jelentkező új igényeket, amelyek természetesen az összes rendszert érintették és minden szakágra hatással voltak. Többször volt olyan tervezési fázis, hogy tudtuk, ahogy befejezzük, már kezdjük is újra a módosított igények szerint.

Kutató-fejlesztő központ révén az alapvető követelmény az elejétől fogva az volt, hogy egy rugalmas alaprendszert építsünk ki, ami később bármikor változtatható, legyen szó arról, hogy új gépeket csatlakoztatnak a kiépült hálózatra, amelyeknek működni kell mindenképpen, akár még úgy is, ha egy másik épületszárny másik szintjére telepítik őket, egészen odáig, hogy már funkcionáló épületrészekben módosítanának alaprajzi elrendezést.

Házon belül általában a teljes elektromos szakág ezen dolgozott, de többször igénybe vettünk külsős alvállalkozókat is, hogy határidőre ki tudjuk szolgálni az elvárásokat. Ez zajlott éveken keresztül, és gyakorlatilag még most is zajlik, vannak újabb feladatok, és valószínűleg mindig lesznek is az épület rendeltetéséből adódóan.

Ami még a kezdeti kihívásokat illeti, kritérium volt, hogy Revit-ben dolgozzunk. Elektromos szempontból rendelkeztünk a feladat elvégzéséhez szükséges tudással, azonban az öt év alatt rengeteget fejlődtük. Ma már ez alap, a teljes tervezési folyamat során biztosítjuk az adott fázisban elvárt ütközésmentességet, koordináltságot. A BIM-es képességeink nagyon erőssé váltak, meg merem kockáztatni, hogy elektromos szempontból kevesen tudják ezt ma a piacon. Ezt gyakorlatilag mind itt, házon belül, saját magunktól fejlesztettük fel.

Lukács László

épületgépész vezető tervező, szakágvezető,

Gépész Csoport

A megrendelői elvárásoknak megfelelően az épületegyüttes több különböző funkciót foglal magában. A gyakorlatban ez azt jelenteti, hogy a bruttó 100 000 m² alapterületű épületben parkolóház, iroda, konyha, étterem, rendezvényterem, sportolási lehetőség, és a legkülönbözőbb labor- és tesztüzemi funkciók kaptak helyet. A fenti funkciók épületgépészeti rendszerekkel való kiszolgálása más-más műszaki megoldást igényelt, ezeket az alrendszereket egy külön épületbe telepített központi energiaellátó rendszer szolgálja ki.

A központi energiaellátást, ill. annak kapcsolódásait úgy kellett kialakítani, hogy egy, a második ütemben megvalósuló, ~40 000m² alapterületű, hasonlóan vegyes funkciójú épületet is ki tudjon szolgálni. Leegyszerűsítve, a megépült energiaépületben rendelkezésre állnak azok az alapterületek, ahova el lehet majd helyezni az új rendszerelemeket, valamint a megépült hidraulikai rendszerekben rendelkezésre állnak azok a „konnektorok”, ahova ezeket „csak be kell dugni”.

Nagy kihívást jelentett, hogy a megrendelő karbonmentes házat szeretett volna, ami alapján helyben nincs fosszilisüzemanyag-felhasználás. Helyette zöld energiával szerették volna a fűtést megoldani, de mindezt üzleti alapon. Ennek megfelelően az

épület központi fűtésienergia-ellátása redundánsan lett kialakítva, elsődleges energiaforrás a laborterület technológiai hűtési rendszerét ellátó víz–víz-hőszivattyú, csak másodlagos forrás a kondenzációs gázkazántechnika. Amennyiben a technológiai hűtési rendszer 70 százalékban kiterhelt, képes a teljes ház fűtési energiájának ellátására, akár a legnagyobb téli hidegben is.

Az alap épületgépészeti szakágak mellett a labortechnológia speciális médiákat igényelt, úgymint technológiai hűtés, sűrített levegő, nitrogén, teljesen sótalanított víz, ezeket az ellátórendszereket a maximális flexibilitás jegyében kellett kialakítani. Általánosságban igaz, hogy gépészeti szempontból bonyolult a ház, extra erőfeszítést igényelt, hogy minden, a működéshez szükséges technika elférjen. Ebben a tervezési folyamatban kulcsfontosságú volt, hogy a projekten egy nagyon összeszokott és tapasztalt tervezői csapat dolgozott együtt. Tudjuk, mert megtanultuk, hogy mi kell ahhoz, hogy egy ház ne csak funkcionálisan működjön, hanem megjelenése kívül és belül is megkapó legyen. Lehet, ami szép, az jó is.

Tudlik Balázs BIM

menedzser, BIM Csoport

Én a projekt közepébe csöppentem, Csomós Jánostól vettem át a stafétát. Az ütközésvizsgálatot Navisworks-ben végeztük, akkoriban nagyjából heti kétszer, a végére pedig sikeresen teljesítettük a Bosch elvárását, ütközésmentes modellt állítottuk elő.

Azt tudni kell, hogy a Boschnak rengeteg épülete van, világszerte körülbelül 30 építkezés folyik egyszerre. Egy éve volt egy konferencia, ahol a Bosch saját BIM-menedzserei egyeztettek a világ minden részéről, és erre a konferenciára meghívtak minket előadónak. Azt kérték, hogy mutassuk be a budapesti központot, mert ennyire komplex és részletesen kidolgozott modellt addig nem láttak. Ez egyébként closed BIM-es rendszerben, tehát az egész egy szoftver platformon készült, ha az apróságokat nem számoljuk.

A Boschnak szigorú BIM-követelménye volt, amiben szerepelt, hogy mit szeretnének a végén megkapni, milyen szoftverrel dolgozzunk, közösen meghatároztuk, hogy milyen információtartalom legyen benne, milyen részletezettségi szinttel legyen modellezve, illetve, hogyan fogjuk szállítani. Ezt mind részletesen kifejtettük a BIM Execution Planben, amit a projekt során a bővülő igényekhez igazítottunk. Nagyon sok szakágat kellett koordinálnunk, ritka, hogy ennyire összetett egy projekt, a laborok különleges igényei pedig extra bonyolultságot adtak hozzá. A legtöbb szakágat házon belül modelleztük: építészet, statika, gépészet, elektromos csapat. Úgy gondolom, hogy kevés cég mondhatja el magáról, hogy ennyire komplexen meg tud oldani egy ilyen léptékű feladatot.

Deme Kornél Döme

tervezési projektmenedzser, Koordináció

2020 tavaszán csatlakoztam a projekthez, amikor már a kiviteli tervek a közel végstádiumban voltak, végső jóváhagyás alatt. Előtte Herr Diána látta el a tervezési projektmenedzseri feladatokat. Emellett a DGNB épületminősítés megszerzésének koordi-

nálása is a feladatom volt, ez a folyamat a végső fázisban tart.

Ekkor már szerkezetkészen állt az épület, és épp a generálkivitelezői tenderek kezdődtek. Úgy gondoltuk, ahogy meglesz a kiviteli terv, onnan „már csak megépítik”. De a kihívást az jelentette, hogy a végfelhasználói igények a kivitelezés alatt finomhangolódtak, így minden résztvevő számára átláthatóan kellett folyamatosan szervezni a kivitelezéssel párhuzamos áttervezést. Mindig nagy erőt adott, ha kimentünk az építkezésre, mert jó volt látni, hogy már nem csak a papíron és az elképesztő részletezettséggel kidolgozott BIM-modellben létezik, hanem egy kézzel fogható épületen dolgozunk tovább. Izgatottan vártuk már, hogy a befejező munkák jöjjenek, mert nagyon vagány iroda- és közösségi terek valósultak meg kültérben és beltérben egyaránt.

Az új és a már meglévő két BOSCH Campust összekötő gyalogoshidat is irodánk tervezte, a hídszerkezet szakági tervezői részlegünk bevonásával. Ezt külön alprojektként kezelte a beruházó, hamarosan kezdődnek az alapozási munkálatok. Nagy érdeklődéssel kísérjük a kivitelezést, és izgatottan várjuk majd ennek átadását, hogy megvalósuljon a beruházó által megálmodott teljes összeköttetés a két telephely között, és méltó koronája legyen az elmúlt években elvégzett mérnöki munkánknak.

A feladat összetettségét jól mutatja, hogy több mint 30 tervezési szakág munkáját kellett folyamatosan összehangolni, 2018 óta összesen ~30 000 mérnöknap tervezési idő befektetéssel.

Végezetül ki kell még emeljem azt a beruházó által is képviselt kiemelkedően magas szintű szakmai hozzáértést és koordinálást, ami alapjaiban teremtette meg a teljes projektcsapat által elért közös siker lehetőségét.

Ambrus Roland statikus vezető tervező, Statika Csoport

Tartószerkezeti tervezésben egy koncepciótervet kaptunk a megbízótól, innen építettük fel a szerkezetet engedélyezési terv, tender terv és kiviteli terv fázisokon keresztül, az építés és tervezés ütemezése miatt a további szakágakat többször megelőzve. A feladat szépsége az volt, ami egyben a nehézsége is, hogy minden épület kicsit más szerkezettel és kicsit más koncepcióval épült. Az irodaház egy többszintes előregyártott vázszerkezet, ahol elvárás volt, hogy a szerkezet kialakítása, teherbírása megfeleljen az irodák és laborok tervezett flexibilis felhasználásának. Szintén figyelembe kellett venni a tervezett építéstechnológiát is. Az épület hat darab 36m magas lépcsőházi és liftmagja csúszózsaluzattal épült, ennek megfelelően kellett megtervezni ezek vasalását, és kialakítani az előregyártott szerkezet csatlakozó csomópontjait. A laborépületek szintén előregyártott szerkezettel épültek, a labortechnológia miatt nagy fesztávolságokkal, ugyanakkor a zöldtetők miatt nagy terhelésekkel. Míg a többi épületet cölöpalapozással terveztük, a labor és annak pinceszintje lemezalapozással épült meg. Ezt a megoldást azért választottuk, hogy a pince porszárazsága a magas talajvízszint

mellett is biztosítható legyen részben a vízzáró vasbeton-szerkezettel, részben a monolit szerkezetre tapadó FPO szigetelőrendszerrel. A parkolóházat úgy alakítottuk ki, hogy a későbbiekben bővíthető legyen, így a most négyemeletes parkolóházat a későbbiekben nyolcemeletesre lehet tovább építeni.

Akárcsak a többi szakág, mi is Revitben dolgoztunk, amiben a statika csapatnak már volt gyakorlata, hiszen korábban több projektet is végigvittünk a szoftver segítségével. Az, hogy Revitben dolgoztunk BIM-es alapokon, térbeli modellben, a többi szakággal folyamatos adatcserével, sokat segített nem csak a belső tervezésben, hanem abban is, hogy 3D adatszolgáltatást adhassunk az előregyártáshoz, majd leellenőrizzük a vasbeton-előregyártóktól, illetve az acélszerkezet-tervezőktől visszaérkező modelleket és elemterveket.

Ami nagy pozitívum volt, hogy megbízói oldalról olyan csapattal tudtunk dolgozni, akik nagyban segítették a munkánkat. Pontos követelményeket tudtak megfogalmazni, azok teljesítését mindenben segítették, folyamatosan követték a tervezés és a kivitelezés menetét. Kiváló partneri viszonyt ápolunk a mai napig is.

Telepítési tanulmányterv a kőbányai Bosch-telephelyekre Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. p.96

A korábban megvalósult Bosch Campus 1 területét a két telket elválasztó Sibrik Miklós út felett átvezetett gyalogoshíd fogja összekötni, amelynek építése 2022 őszén már megkezdődött – Batár Zsolt felvétele

Kőbánya város- és építészettörténeti szempontból az egyik legizgalmasabb budapesti kerület, különösképpen is az indusztriális területei. A hazai ipar legnagyobb szereplői települtek meg itt a XIX. század második harmadától napjainkig. Elég pár nevet említeni: Ganz, Richter, Dréher, EGIS, Ceva, Medicor -- és természetesen a Bosch. Ezek az ipari óriások határozták mag alapvetően Kőbánya városképét, és teremtettek tisztes megélhetést tízezreknek. Szerepük a hazai munkakultúra és az ipari innováció megújításában is egyedülállónak mondható, amely kihat a városrész egészére is. A Bosch Magyarország Kft. kőbányai központú kampuszfejlesztése is olyan urbanisztikai fontossággal bír a terület jövőjére nézve, amelynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezért is tartjuk fontosnak szó szerint közölni a kampuszfejlesztést megelőző urbanisztikai tanulmánytervet. Mivel a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. munkája 2017-es datálású, a szövegben a szükséges helyeken szögletes zárójelek között jeleztük a terv és a ténylegesen megvalósult fejlesztés között fennálló eltéréseket.

A Gyömrői út az Újhegyi út közeléből a Sibrik Miklós út irányába nézve.

– Fotó: Domonkos Endre, 1962 (Fortepan / FŐMTERV)

Telepítési tanulmányterv a kőbányai Bosch-telephelyekre

Szerző: Budapest Főváros

Városépítési Tervező Kft.

Településrendezés: Albrecht Ute ügyvezető, Balla Mariann, Pesti Judit, Tóth Péter

Közlekedés:

Pető Zoltán, Rubus Zoltán

Vízellátás, csatornázás: Szabó Krisztián

Energiaellátás, elektronikus hírközlés: Orosz István

Zöldfelület és környezetvédelem: Pogány Aurél

A Gyömrői út és a Sibrik Miklós utca sarka. Háttérben az M3-as metró végállomása és a KöKi. – Batár Zsolt felvétele

A Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. 2017 decemberében elkészített telepítési tanulmányterve részletesen foglalkozik a X. kerületi Sibrik Miklós út térségébe tervezett beruházás, a Bosch Campus második ütemének építésjogi feltételeivel. A tanulmányterv elsődlegesen a tervezési területet, illetve a tervezett fejlesztést mutatja be, azonban a városszerkezeti és egyéb összefüggések miatt a Gyömrői út -- Újhegyi út -- Robert Bosch utca -- Vaspálya utca -- Vasgyár utca által határolt tömbök egészére készültek a vizsgálatok. A Robert Bosch Kft. 2016-ban vásárolta meg az egykori textilgyár területét a meglévő telephelyük bővítése céljára. A fejlesztés két ütemben összesen 2500 munkahely létrehozásával számolt, ˝inspiráló˝ munkakörnyezettel. A fejlesztéssel irodai és laboratóriumi helyiségek, járműösszeszerelő csarnok, személyzeti étterem, előadóterem, parkolóház és egy tesztpálya létesül. Az első ütemben megvalósult campus és az új campus közötti akadálymentes kapcsolatot egy 122 m hosszú ˝híd˝ teremti majd meg a Sibrik Miklós út űrszelvénye fölött. [A híd kivitelezése 2022 negyedik negyedévében már elkezdődött -- a szerk.] A tanulmány alapvető célja, hogy a Robert Bosch Kft. tulajdonában lévő területek tervezett fejlesztéséhez megfelelő településrendezési háttér biztosítására tegyen javaslatot.

A terület rövid bemutatása

A tervezési terület – a Gyömrői út – Sibrik Miklós út – Vaspálya utca mentén elhelyezkedő ingatlan –, az egykori textilgyár 2016 óta van a Robert Bosch Kft. tulajdonában. A terület Budapest átmeneti zónájában, a X. kerületben, Kőbányán, Óhegy és Újhegy városrészek határán helyezkedik el. Észak felől a Gyömrői út, kelet felől az Újhegyi út, délről az Újhegyi út – Robert Bosch utca – Vaspálya utcák, míg nyugatról a Vasgyár utca határolja.

A Gyömrői út – Sibrik Miklós út – Robert Bosch utca mentén elhelyezkedő ingatlanokon a Robert Bosch Kft. 1991-ben értékesítési központot hozott létre, ahol gépjárműalkatrészek, elektromos kéziszerszámok és biztonságtechnikai rendszerek forgalmazási és vevőszolgálati feladatait végzik. 2000-ben a magyarországi Bosch csoport autóipari technológiai fejlesztőmunkáinak egy részét Budapestre telepítette, majd 2005 októberében az érintett területen létrehozta a Bosch Budapesti Fejlesztési Központot. A központban elektronikus járművezérlő rendszerek és mechanikai alkatrészek fejlesztése mellett önjáró autók megalkotásán is dolgoznak. Az autóipari mérnökök számát tekintve a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ a cégcsoport második legnagyobb európai K+F központja Németországon kívül, amely több mint 1500 mérnököt foglalkoztat. [ Ma már a mérnökök száma az eléri a 3500-at – a szerk.]

Településszerkezeti sajátosságok

A terület a Budapest – Cegléd – Szolnok vasútvonal és a jelentős forgalmat lebonyolító Gyömrői út között, a Sibrik Miklós úti felüljáró két oldalán helyezkedik el. A fővárosi településszerkezetet jelentős mértékben meghatározó közlekedési elemek mind a közúti, vasúti, mind a közösségi közlekedés területén fontos szerepet töltenek be. A vizsgált területtől délre a vasút mentén helyezkedik el a főváros központrendszerében mellékközponti szerepet betöltő KÖKI Terminál bevásárlóközpont, amelyet egy gyalogosfelüljáró köt össze a területtel. A Gyömrői út és a Sibrik Miklós út mentén főként gazdasági területek, kereskedelmi, szolgáltató telephelyek, valamint irodák jelennek meg, amelyek közül a Robert Bosch Kft., illetve a Richter Gedeon Nyrt. központja meghatározó. Keletről és nyugatról jellemzően szabadonálló jellegű intézményterületek, raktározást, termelést szolgáló gazdasági területek, északról gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató területek, míg délről kötöttpályás közlekedési terület határolja.

A tervezési területtől délnyugatra a KőbányaKispest vasútállomás, az Észak-déli metró (M3), valamint számos helyi és helyközi autóbusz viszonylat végállomása található.

A tervezési területet és közvetlen környezetét védettség nem érinti, zöldfelületi, táj- és természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre érdemes elem

nem található, ám a Gyömrői úton településkép-védelmi jelentőségű, meglévő fasor jelenik meg. A terület jelentős része potenciálisan talajszennyezett területként jelölt. [ A beruházó a kivitelezés megkezdése előtt és alatt a teljes területen átfogó ártalmatlanítást hajtott végre – a szerk.]

A hatályos városfejlesztési dokumentumok

A tervezési területet a többszintű önkormányzati rendszer, valamint a fejlesztési tervek egymásra épülése miatt több településfejlesztési dokumentum is érinti, érdemes röviden szólni a „Budapest 2030”-koncepció megállapításairól is. A főváros hatályos hosszú távú településfejlesztési koncepciója a meglévő értékekre építve a következő jövőképet fogalmazza meg: „Az átfogó célok Budapest meglévő értékeire és sokszínűségére alapoznak, meghatározva azokat az irányokat, melyek az integrált fejlesztési elvek érvényesülése mellett Budapest jövőjének fejlesztési alapjait képezik. A koncepcióban meghatározott 17 cél közül több a tervezési területen tervezett fejlesztésre közvetlenül, vagy közvetve is vonatkoztatható. Ilyen például az egészséges környezeti feltételek megteremtése, a hatékony és kiegyensúlyozott városszerkezet, az ún. kompakt város, vagy annak rögzítése, hogy a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei. Ide sorolható még a technológiai innováció és tudástranszfer támogatása, a környezetbarát munkahelyek létrehozása, a város szövetébe illeszkedő új gazdasági funkciók megteremtése. Ez a koncepció egybevág a kerület vezetése által megfogalmazott célokkal, amelyet a helyi ún. Integrált Településfejlesztési Stratégia című dokumentum tárgyal. Ezek szerint az érintett „városrehabilitációs terület jellege kettős: míg a Gyömrői úttól északra, észak-keletre fekvő tömbök lakóövezetben vannak, ahol a lakófunkció erősítése, az itt élő marginalizált helyzetű csoportok életkörülményeinek javítása, a szegregációs folyamatok megállítása-visszafordítása a cél, addig az akcióterület Gyömrői úttól délre elhelyezkedő része iparterület, ahová beékelődött egy-egy lakóház. Ezeknél a tömböknél a lakófunkció megszüntetése, végső soron a krízistömbök felszámolása az elérni kívánt cél.”

Területhasználat

A területen a gazdasági, ipari használat a meghatározó, ami a megfelelő közlekedési (vasúti, közúti) kapcsolatoknak is köszönhető. A Gyömrői út – Sibrik Miklós út – Vaspálya utca – Vasgyár utca által határolt területen az egykori textilgyár elhagyatott telephelye [ezen a területen valósult meg a Bosch Kampusz 2. üteme – a szerk.] a tömb közel harmadát foglalja el. A használaton kívüli terület és a működő gazdasági területek

Légifotó Kőbányáról. Középen fenn a Szállás utca – Kőér (Apafi) utca és a Vaspálya utca – Gyömrői út találkozása közötti vasúti átjáró. Alul balra az Üllői út és a Ferihegyre vezető út találkozása látszik. A felvétel 1944. április 14-én készült.

– (Fortepan / Magyar Királyi

közé, a Gyömrői út mentén egy, míg a Vaspálya utca mentén két többlakásos lakóház ékelődik környezetidegen módon. A Sibrik Miklós úttól délkeletre a használaton kívüli textilgyárral szemben a Robert Bosch Kft. irodaparkja válik el a környezetében lévő egyéb gazdasági területektől.

A vizsgált terület legnagyobb része gazdasági társaságok tulajdonában van, amelyek közül a Robert Bosch Kft. közel 11 hektáros terület tulajdonosa a Sibrik Miklós utca két oldalán. A Gyömrői út –Sibrik Miklós út – Vaspálya utca – Vasgyár utca által határolt területen az egy- és kétszintes üzemi épületek, raktárak jellemzőek, csak a lakóházak F+2-3 szintesek. A Sibrik Miklós út – Gyömrői út – Újhegyi út – Robert Bosch utca által határolt területen ellenben a magasabb, F+3-4, esetenként F+5-6 szintes irodaházak határozzák meg a terület jellemző épületmagasságát. A tervezési területtől mind északkeletre, mind délnyugatra jelentősen magasabb beépítési magasságú területek találhatóak.

A területet két részre osztó Sibrik Miklós út a X. és a XIX. kerületek közötti kapcsolatot biztosítja elsődlegesen. A 2x2 forgalmi sávos út másodrendű főút hálózati szerepet tölt be. Szabályozási szélessége fővárosi viszonylatban is rendkívül nagynak számít, eléri a 80 métert. A vasúti és gyorsvasúti vágányokat a közelmúltban felújított felüljáróval keresztezi, amely a közúti sávok mellett mindkét oldalon széles gyalogos-kerékpáros pályával rendelkezik. A Gyömrői út szintén másodrendű főút, 2x2 forgalmi sávval jelentős sugárirányú kerületi forgalmat bonyolít le. Szabályozási szélessége a folyópálya szakaszán 22 méter, a Sibrik Miklós úti csomópontjában 30 méter. A terület nyugati határát alkotó Vasgyár utca, a déli határt alkotó Vaspálya utca és a keleti határt alkotó Újhegyi út kiszolgálóút szerepet töltenek be, a vizsgált terület beépítését alkotó gazdasági funkciók feltárását biztosítják. A Vasgyár utca 15 m szabályozási szélességű, útburkolata a teherforgalom hatására leromlott állapotú. [ Az utat a Bosch saját költségen és szervezésben felújította a beruházáshoz kapcsolódó településrendezési szabályzat keretében – a szerk.] A Sibrik Miklós úti felüljárótól keletre eső Vaspálya utcai szakasz a közelmúltban épült ki a Bosch fejlesztési központjának beruházása keretében. A 2x1 forgalmi sávos út főként a fejlesztési központ közlekedését szolgálja. A Vaspálya utca változó 14-32 méter közötti szabályozási szélességű. Az Újhegyi út vizsgált területtel szomszédos szakasza is a Bosch fejlesztési központ beépítésének részeként épült ki, szabályozási szélessége 15 m.

A közúti közlekedés-

forgalmi vizsgálata

A vizsgált terület északi határát alkotó Gyömrői út és a területet kettészelő Sibrik Miklós út terhelése forgalmi szerepükhöz híven jelentős, naponta mintegy 30-30 000 gépjármű halad át rajtuk két irányban. Az útvonalak teljesítőképessége – a városi környezettel összhangban lévő gyakori szintbeni csomópontok miatt – teljesen kihasznált. A forgalmi vizsgálatokból megállapítható, hogy a környező terület közlekedését meghatározó csomópont jelentős többletforgalommal nem

terhelhető. A Bosch fejlesztési központ gépjármű-kiszolgálása főként a Vaspálya utca felől történik az Újhegyi úton és a Sibrik Miklós úti felüljáró melletti szervizutakon keresztül. A Vaspálya utca mentén kialakított parkolóházba a vizsgált munkanapon a reggeli csúcsidőszakban (7-9 óráig) összesen 413 jármű érkezett, melynek 70 %-a az Újhegyi út felől közelítette meg a bejáratot. A telephely Gyömrői út menti gépjárműkapcsolatai csak jóval kisebb forgalommal bírnak, forgalmi szerepük nem jelentős. A Bosch a fejlesztési központ funkcióihoz szükséges személygépjárművek jelentős részére – összesen 760 db jármű számára – ötszintes parkolóházat épített. A parkolóház mellett még 82 db felszíni parkoló van kiépítve.

A terület meghatározó közösségi közlekedési eszközét a Vaspálya utcától délre lévő Kőbánya-Kispest vasútállomás és az Észak-déli metró (M3) végállomása jelenti, valamint a metróvégállomáshoz kapcsolódó számos helyi és helyközi autóbusz viszonylat. A tömegközlekedési csomópontra telepített KÖKI Terminál a bevásárlóközponttal Budapest egyik legfontosabb intermodális központja, amelynek átszálló és átmenő forgalma meghaladja a 100 000 utast naponta. Az intermodális központ a vizsgált terület nagyobb részéről 500 m-es gyaloglási távolságon belül elérhető a vágányok felett kialakított gyalogos felüljárón keresztül. A terület közösségi közlekedését közvetlenül a Gyömrői és a Sibrik Miklós úton közlekedő autóbusz viszonylatok szolgálják ki.

A terület ellátásában résztvevő autóbuszjáratok főként kerületközi kapcsolatokat jelentenek, csatlakozva a közeli kötöttpályás közösségi közlekedési csomópontokhoz, mint a X. kerületi Kőbánya alsó vasútállomás helyi autóbusz pályaudvara (28-as, 3-as és 62-es villamosok), Kőbánya-Kispest intermodális központja (M3 metróvonal), vagy az Örs vezér tere (M2 metróvonal).

A városi közösségi közlekedési hálózatokon kívül az országos közlekedési rendszer is érinti a vizsgált területet. A Budapest–Cegléd-vasútvonal kétvágányú villamosított pályával rendelkezik, Kőbánya-Kispest vasútállomás a terület déli határán helyezkedik el. A fővárosba befutó 11 vasútvonal közül a ceglédi bonyolítja az egyik legjelentősebb elővárosi forgalmat. A helyközi autóbusz-közlekedés Kőbánya-Kispest intermodális központhoz kapcsolódó monori, gyömrői és vecsési járatai a Ferihegyi repülőtérre vezető út-Gyömrői út útvonalon közlekednek.

A vizsgált terület legjelentősebb közösségi közlekedési eszközét a gyalogos felüljárón keresztül elérhető M3-as metró jelenti. A Bosch fejlesztési központját – mint a vizsgált terület legjelentősebb forgalomvonzó beépítését – a gyalogos felüljárón keresztül a vizsgált munkanapon a reggeli csúcsidőszakban mintegy 460 ember közelítette meg.

A Budapest–Cegléd-vasútvonal vonatforgalma 180-200 szerelvény/nap/2 irány. A szerelvények meghatározó többsége az elővárosi és a távolsági személyszállítást szolgálja. A vonal utasforgalma mintegy 37 000 fő/nap/2irány. A fővárosközpontú országos vasúthálózatban fontos szerepet tölt be a ceglédi vonal a nemzetközi áruszállítás terén, jelentős a Balkán felé irányuló vonat forgalom.

A terület kerékpáros infrastruktúráját a Sibrik Miklós út menti kerékpárút jelenti, amely Kőbányát kapcsolja össze Kispesttel. A nyomvonal a felüljárón irányhe-

Vaspálya utca 4., Miklós Lajos járműgyártó mester üzeme előtt álló platós lovaskocsik. Balra a háttérben a Kőbánya alsó vasútállomás látszik, 1944 – (Fortepan / Miklós Lajos)

Kőbányai Textilgyár. A kép az IPARTERV (Ipari Épülettervező Vállalat) megrendelésére készült.

A gyár épülete előtti teherautó platóján pakolják a faládákat a munkások.

1956. július 7. MTI

lyes közös gyalog- és kerékpárútként van átvezetve. A Sibrik Miklós út menti kerékpáros nyomvonal össze van kapcsolva a Kőbánya-Kispest intermodális központtal kapcsolatot teremtő gyalogosfelüljáró Vaspálya utcai lejáratával.

Megújuló energiaforrások hasznosítása

A területen megújuló energiaforrás-hasznosítás a meglévő Bosch telephelyen valósul meg. A tetősíkra szerelt napelemek alkalmazásával villamosenergia-termelés történik. A tervezési területen kedvező lehetőséget a további napenergia és a geotermikus energia hasznosítása kínál.

Táji és természeti adottságok

A vizsgált terület a Pesti Hordalékkúp síkság kistáj Budapestre eső területrészén helyezkedik el. A területet és környezetét az ember tájalakító hatása jelentősen módosította, jellemzően az ipari és a települési tájjelleg a meghatározó.

A

zöldfelületi

rendszer

elemei és zöldfelületintenzitás

A működő Bosch Campus 1 területén rendezett a zöldfelület. A telken jelentős vegyes összetételű faállomány található, zömében gyepfelületbe telepítve. A campus épületei által körülvett centrális téren díszkert létesült, közepén mesterséges tóval. A tó környezetében „vízjelző” növények élnek. A telek határai mentén cserjesávba telepített – többnyire oszlopos koronájú – faegyedekből álló fasorok díszlenek. Fasorok találhatók még a főépületek mentén. A tervezett campus 2 területen megtartásra érdemes értékes növényállomány nincs. A növényzet, a ruderális társulásokon kívül, csak a bontás alatt álló területen élő maradványfákból áll. Közcélú zöldfelület (közpark, közkert) nem található. Az utcák fásítottsága eltérő (egy, illetve két oldalon fásított, illetve szakaszosan telepített, hiányos), a faegyedek zöldsávban, illetve faveremben élnek. A Gyömrői úton lévő fasort a főváros településszerkezeti terve „településkép-védelmi jelentőségű meglévő fasorként” jegyzi.

A

környezeti elemek állapota

A tervezési terület gazdasági és intézményterület, mely jelentős fejlődésen, rehabilitáción megy át. Nagy részén épületek és burkolat található, zöme növényzettel nem fedett, így porképző felületként

hatással van a környezetére. A Gyömrői út és a Sibrik Miklós út felől jelentős forgalmi terhelés éri: határérték feletti zajterhelés regisztrálható ezen utak mentén. Üzemi zajterhelés a területen csak kis mértékben érvényesül. A repülési forgalomból származó zajterhelés a területen nem jellemző. A területen eredendően ártéri üledék-alapú talajok képződtek, de e genetikai talajtípusokat már bolygatatlan formában nem lehet fellelni. A vizsgálati területen, a Bosch Campus 2 kivételével, potenciálisan talajszennyezett területrészek találhatók, amelyek a fejlesztések során mentesítésre kerülnek. Veszélyes anyagokkal működő üzemek és veszélyességi övezetek a tervezési területet nem érintik.

A beépítési terv

A tervezett fejlesztés funkcionális szempontból a településszerkezetben változást nem okoz.

A Sibrik Miklós út nyugati oldalán lévő, jelenleg használaton kívüli, bontás alatt álló területen olyan új, gazdasági területhasználat tervezett, ahol a K+F funkció van túlsúlyban. A területen a Bosch meglévő központjának bővítéseként az ún. campus 2 létrehozása a cél, ahol a K+F tevékenységét kívánják erősíteni, ahol a balesetek, baleseti halálok csökkentését célzó automatizált közlekedés egyik fejlesztési központját szeretnék létrehozni. A tervezett beépítés a Gyömrői út mentén F+6 és F+1 szintszámú épületekkel, míg a Sibrik Miklós út mentén F+5 és F – F+1 szintszámokkal számol. Az épületekben irodák és laborok mellett tárgyalók, szerelőcsarnok, dolgozói étterem, kiszolgálóhelyiségek, valamint parkolók kerülnének kialakításra.

A telken belül az épületek mellett egy tesztpálya megépítése is tervezett az önjáró autók tesztelésére. A funkcióból adódó technikai követelmények miatt a szintek magassága az átlagos 3-4 méteres iroda-szintmagasságtól nagyobbak, így adódik, hogy az F+6 szintes épületrészek legfelső padlószintje csaknem eléri a 30 méteres magasságot.

A telken 2 ütemben csaknem 90 000 m² általános bruttó szintterület és megközelítőleg 35 000 m² parkolásra igénybe vehető szintterület létesítése tervezett. Fontos szempont, hogy a Sibrik Miklós út két oldalán elhelyezkedő, azonos tulajdonban lévő (Robert Bosch Kft.) területek között a közvetlen kapcsolat megteremthető legyen. A Sibrik Miklós út keresztezési lehetőségeit megvizsgálva a terv egy zárt gyalogoshíd létesítésére tesz javaslatot.

Közösségi közlekedés

A tervezési terület közösségi közlekedési ellátottsága (autóbuszmegállók 300 m-es, vasúti és gyorsvasúti megállók 500 m-es környezetét figyelembe véve) kiváló, mivel Kőbánya-Kispest intermodális központjának metróvégállomása és a kapcsolódó autóbuszpályaudvar 16 viszonylatának végállomása 200 m gyaloglási távolságra esik a tervezett fejlesztés főbejáratától. A tervezett fejlesztés kapcsán várható utasforgalom-növekedés a közösségi közlekedési rendszer érintett részén a kapacitás fejlesztését, a járatok sűrítését

Budapest jövőjének fejlesztési céljai közül több is megvalósult a Bosch campusának felépítésével. Ilyen például annak rögzítése, hogy a barnamezős területek a városfejlesztés célterületei. Ide sorolható még a technológiai innováció és tudástranszfer támogatása, a környezetbarát munkahelyek létrehozása, a város szövetébe illeszkedő új gazdasági funkciók megteremtése.

nem igényli. A tervezett fejlesztés esetén rendszeres kerékpár-forgalomra is lehet számítani, ezért a tervezett beépítés működéséhez telken belül kerékpártárolók létesítése indokolt – a közlekedési módok megoszlása tekintetében a Városfejlesztési koncepcióban a kerékpározás számára távlati célként meghatározott 10%-os részarányt figyelembe véve – legalább 250 férőhely befogadóképességgel.

Zöldfelület rendezési javaslat

Közterületi utcafásításként a Gyömrői út településkép-védelmi jelentőségű fasora karakterében megőrzendő, az egyedek növény-egészségügyi, illetve élet- és vagyonvédelmi okokból kivághatók, de a kivágott egyedek fajta-azonos pótlásáról gondoskodni kell. A Sibrik Miklós út faállományát szintén javasoljuk karakterében megtartani. A zöldfelület jelenlegi mértéke a campus 1 esetében 31,1%, míg a campus 2 területén 26,3%. Így tehát a szabályozási koncepcióban javasolt 25%-os zöldfelületi arány mindkét területen teljesül. A fejlesztésbe vont telkeken a meglévő ruderális vegetáció cseréje szükséges, így a tervezett campus 2 területen is. Javasolható a várostűrő, honos és kevésbé allergén fajok, fajták alkalmazása, a tervezett zöldfelületek intenzív fenntartása. Ily módon a beépítés és a burkolatok együttes hősziget-hatása csökkenthető. A Bosch Campus 1 területén lévő igényesen kialakított és fenntartott zöldfelületekhez hasonló rendezés javasolható a hozzá kapcsolódó bővítési területen. A campus 2 területén szintén – az 1. példáját követve – a területet szegélyező zöldsáv ültetését javasoljuk, valamint az épületek

által körülvett gyalogút és a tervezett „Bosch tér” szélén igényes díszkert kialakítását. E területen javasolható díszburkolat és vízarchitektúra létesítése is. A tesztpálya területén az átlátást nem akadályozó zöldfelület létesítése javasolt (gyep, talajtakaró, évelő telepítéssel). A terület mikroklimatikus viszonyai a zöldfelület, illetve a vízfelület arányának növelésével javíthatók, ezáltal kedvezőbb humán komfortklíma alakítható ki. Munkahelyi környezetben a zöldfelületek és a vízfelületek a humán komfortklíma fenntartásának nélkülözhetetlen elemei, egyúttal a munkavégzés hatékonyságát növelő fontos eszközök is.

A Bosch Campus 2 fejlesz-

tés várható

pozitív hatásai

• A barnamezős terület megszűnése.

• Településszerkezeti helyzetnek megfelelő karakter kialakulása.

• A kerülethatár mentén rendezett városkép és kerület „kapu” megvalósulása.

• Környezeti, építészeti minőség megjelenése.

• A KÖKI felől érkező gyalogosok számára megfelelő fogadótér kialakulása.

• A rendezés során a ruderális vegetáció helyett kevésbé allergén, intenzív zöldfelület jön létre. Ez a mikroklímát és az ergonómiai környezetet javíthatja, és esztétikai értékek hordozója lehet.

• A Vaspálya utca parkolással és gyalogosforgalommal terhelt közterülete a tervezett fejlesztéssel rendezetté válna.

A Vasgyár utcai homlokzaton jól látszanak a kamionállások. Itt, a rezgésmentesített, óriás tesztcsarnokban speciális berendezésekkel végeznek különösen nagy pontosságú méréseket a járművek finomszenzorai számára. – Batár Zsolt felvétele

A kétpólusú beruházás

A Bosch Fejlesztési Központjának enteriőrjei

A kutatás védett átriuma

A Bosch új innovációs kampusza Kőbányán

p.112

p.120

Súlyok, távolságok, mennyiségek p.140

Index + impresszum p.156

A kétpólusú beruházás

A Bosch Fejlesztési Központjának enteriőrjei

Szerző: Bolgár Eszter Építészeti fotó: Batár Zsolt

Mintha két külön világba csöppennénk egy épületen belül: transzparenciákra épülő letisztult elegancia a pódiumban, versus laza szövetű térstruktúra, bevállalós színvilág a tornyokban. Jó oka volt az építtető Boschnak, hogy ennyire merészen vállalja fel a stílusdualizmust.

Nagy tárgyaló a pódiumépületben – Batár Zsolt felvétele

Az auditórium doboz tere

A globális Bosch csoport egyik legjelentősebb autóipari fejlesztési központja több ezer munkahelynek, 14 ezer négyzetméternyi gépkocsielektronikai kutató- és tesztlabornak, egyedülálló felszereltségű műszeres tesztpályának, csúcstechnológiás tesztcsarnokoknak ad otthont. A beruházás nem kisebb célt tűzött ki magának, mint megalkotni a jövő munkahelyének vízióját. A két toronyépítményben helyet kapó munkaterületek kialakítása során a fő hangsúly a kreativitást, inspirációt elősegítő megoldásokra helyeződött. Az új felfogás szerint az irodaterekkel szemben támasztott legfőbb követelmény a rugalmas alakíthatóság, amely mind a térfunkciók flexibilitásában, mind az enteriőr változatos stílusvilágában megmutatkozik. Ugyanakkor az exteriőr, és a nagyobb közösségi funkciók – melyek a háromszintes pódiumépítményben kaptak helyet – állandóságot, stabilitást tükröznek. Az építészeti befoglaló formák és a nagyobb közösségi funkciók terei nagyvonalúak, stílusnyelvük visszafogott, szemben a munkaterületek aprózottságával, multifunkcionalitásával, lazán kezelt és tobzódó szín- és formavilágával. Mindez kétféle, egymástól gyökeresen eltérő tervezői gondolkodást követelt. Nem meglepő tehát, hogy a belsőépítészeti tervezést két különböző tervezőiroda végezte. Az irodaterek kialakítása a MádiLáncos Studio, míg a pódiumban helyet kapó nagyobb közösségi területek, az épületet tervező CÉH zRt. megbízásából Kismarty-Lechner Kinga nevéhez köthetők. A komplexum pódium részének kialakítására erőteljes víziója volt a német anyavállalatnak, ahol egy mérnök csapat segítette a tervezési folyamatot, a tornyok irodaterei ezzel szemben a hazai Bosch igényeire reflektáltak elsősorban.

Közösségi területek

Fehér-antracit redukált színkontraszt, geometrikus letisztultság jellemzi a pódium látványos enteriőrjét. A három szintmagasságot feltáró fő látványosság, a központi lépcsőtér egyetlen nagyvonalú motívumra épül: a szinteket áthidaló, átellenes oldalról indított, két egyenes karú, beton korlátú lebegő lépcső és a körbefutó födémek egységére, amely az átrium tér valamennyi pontjáról belátható, és más-más arcát mutatja. Minden további eleme a térnek sallangmentesen támasztja alá e nagy ívű építészeti gondolatot. Visszafogottan illeszkednek a kompozicionális egységbe a függesztett, fehérre festett mennyezeti lamellák és sávos világítótestek, melyek közé kerek keresztmetszetű világító kürtők ékelődnek, behozva a természetes fény–árnyék-játékot is az enteriőrbe. A redukált színvilágot és geometrikus fő hangsúlyokat a tölgy anyagszerűsége töri meg itt-ott, mint például a lépcsőfokok burkolatában vagy a süllyesztett lépcsőkorlátok esetében.

A pódiumépítmény első emeletén kapott helyet a korszerű audiovizuális konferenciatechnológiával felszerelt sokfunkciós auditórium, amelynek kidolgozottságára nagy hangsúlyt fektetett a megrendelő. E tér belsős rendezvényeken kívül szakmai, üzleti, művészeti eseményeknek, börzéknek ad otthont. A tagolhatóság és funkcionális sokoldalúság itt is követelmény volt. Konferenciák

esetén összesen 510 fő fér el az aulából dobozszerűen leválasztott térben. Ugyanakkor ez a tér mobilfal eltolásával egybe is nyitható az aulával, így nagyobb rendezvények esetén ennél jóval több ember követhet egy-egy előadást. Az auditórium falazata párhuzamos erezetű tölgy burkolatot kapott, a mennyezet pedig szintén tölgyfurnéros akusztikus burkolatot, amely fölött járható gépészeti tér helyezkedik el. Az álmennyezeti panelek közé elhelyezett légbefúvók rácsai párhuzamos vonalstruktúrát rajzolnak ki a menynyezeten, erre erősítenek rá a következetesen végigvitt vonalvilágítók. A mobíliák itt, valamint az aulában adaptálhatók az aktuális rendezvény követelményeihez, alkalmi paravánok elhelyezésével e terek igény szerint akár szekcionálhatók is.

A konferenciaterem körül tárgyalók sorakoznak, amelyek esetében a variabilitás ismételten kiemelt szempont volt, így feszesebb hangvételű tárgyalásokat és oldottabb kollaborációkat egyaránt képesek kiszolgálni.

A pódium második emeletének egy részét a sky bar foglalja el. Elemes ülőbútorok laza struktúrában és tologatható, mobilis pultrendszer került ide, amelynek csak néhány eleme fix, mint például a kávégép szekrénye. E térből léphetünk ki a tetőkerti területekre, ahol organikus ívekkel operáltak a kerttervezők. Ehhez a formavilághoz igazodtak az ívben elrendezett padozatok és kerek asztalok. A tetőkertre úgy gondoltak a megrendelők mint lehetséges munka-területre, ezért kültéri írható táblák is helyet kaptak itt. Az árnyékolás szükség esetén napvitorlákkal oldható meg.

A földszinti lobby recepciójától balra indulva az egyszerre 558 fő kiszolgálására alkalmas kantinba jutunk, amit a legmodernebb, saját fejlesztésű konyhatechnológiával és applikációkkal szerelt fel a Bosch. Épített, bútor-funkciókkal ellátott asztalosipari tömbök tagolják csupán az egybefüggő teret: a bejáratnál fizetőkártya feltöltő pont lockerekkel és kabátakasztókkal, rövid oldalain a menüsort ismertető digitális felülettel, egy másik tömbben pedig az otthonról hozott ételek melegítésére szolgáló mikrohullámú sütőkkel, mosogatókkal. A kantin-tér közepén három különálló, hullámzó körvonalú, tematikus, úgynevezett „főzőudvar” szolgálja ki a vendégeket, felettük hatalmas elszívókürtőkkel. Ezektől két oldalra, padlóburkolat-váltásban is megjelenő, növényládákkal organikus ívekben leválasztott különböző étkezőfunkciók sorakoznak változatos elrendezésben. Itt is mindent úgy gondolt végig és alakított ki a tervező, hogy akár munkamegbeszélésre, akár individuális munkavégzésre is alkalmas legyen a berendezés.

A lobbyt uraló hatalmas, egymástól eltartott tölgyfa furnér körívekből alakított lámpatest – melyet a Bosch tervezett – némileg disszonáns hangsúlyt jelent a mennyezeti lamellák szigorú sávjai közül belógatva. Nagyon szép harmóniába kerül az enteriőr többi elemével ezzel szemben a lobbyban elhelyezkedő kávézó. Itt, csakúgy, mint másutt a falburkolati elemek esetében, függőleges pálcák sorával operált Kismarty-Lechner Kinga, ezúttal a sötét antracit hátfalból elegánsan, a tölgyburkolatú pulthoz képest aszimmetrikusan eltolva komponálva a tölgy pálcaelemek sorát.

A budapesti Bosch Campus kiváló zászlóhordozója a nagy múltú precíziós elektronikai termékeket előállító vállalatnak, ugyanakkor bátran reagál a munkavállalók következő nemzedékének ma felmérhető igényeire.

A beruházás nem kisebb célt tűzött ki magának, mint megalkotni a jövő munkahelyének vízióját. A két toronyépítményben helyet kapó munkaterületek kialakítása során a fő hangsúly a kreativitást, inspirációt elősegítő megoldásokra helyeződött. Az új felfogás szerint az irodaterekkel szemben támasztott legfőbb követelmény a rugalmas alakíthatóság, amely mind a térfunkciók flexibilitásában, mind az enteriőr változatos stílusvilágában megmutatkozik.

Irodaterek

A MádiLáncos Studio tervezési területe a két toronyban található 3,5-3,5 irodaszintet, valamint a laborok ún. munkavállalói szigeteit öleli fel. A koncepciótervezési fázist több hónapos munkahely-stratégiai felmérés előzte meg, ami az irodatervezésben óriási gyakorlattal bíró tervezőiroda számára új kihívást jelentett. A stratégiaalkotási fázisban a magyarországi Bosch alkalmazottai és vezetősége egyaránt képviselte magát. Miután a nagy múltú Combine Consulting első munkahelystratégiai tanulmánya nem bizonyult elég innovatívnak, így a MádiLáncos munkatársai egy holland céggel együttműködve workshopok, interjúk, teszthelyzetek során finomította a munkatér kialakítására vonatkozó gondolatait. Az alapkoncepció a „New ways of working” tételeihez igazodva a térhasználatban szinte végtelen flexibilitást, valamint kollaboráción és nagyfokú bizalmon alapuló munkafolyamatokat tesz lehetővé. A végső téralakítás az agilis munkavégzésre és projektalapú munkafolyamatokra optimalizált. Jellemzően a csapattagok változatos területekről érkeznek a projekt-teambe. Egy-egy irodaszinten szimultán módon több, 12-15 fős projektcsapat tevékenykedhet. Mindegyik csoport ugyanazt az infrastrukturális ellátottságot és ugyanazokat a munkatér-funkciókat kapja, ezért a szinteket úgy kell elképzelni, mintha a nagy nyitott irodatéren belül kisebb, szintén nyitott rendszerű irodák helyezkednének el. Beépített, gipszkarton fallal körülvett tárgyalók csak kis számban kerültek kialakításra (szintenként csupán négy), helyettük jellemzőbbek a mobil fallal, paravánokkal, rugalmas térelválasztással kezelt munkaterületek. Az asztalok 60%-a desk sharing alapon működik. Ha beleszámoljuk a work-cafét, és az olyan különleges alakítású helyiségeket, mint például a csendes, fókuszált munkavégzésre kialakított „könyvtár”, a munkaállomások száma 140% körülire tehető, így a munkavállalók nagymértékű szabadságot élveznek a döntésben, hogy az aktuális feladatukat

milyen körülmények között szeretnék elvégezni. A tevékenységalapú (activity based) munkavégzés koncepciójának másik fontos kitétele, hogy a pihenő-funkciók (break out) elérhető távolságon belül, ugyanakkor a munkaterektől elkülönülve helyet kapjanak az irodán belül. A tornyok felső két emeletén, ahonnan a legszebb kilátás nyílik a városra, edzőterem, mászófal, jóga helyiség, színházterem, buli tér, pingpong helyiség és csocsóasztal szolgálja az alkalmazottakat.

Az egyes szintek tematikus megkülönböztetést kaptak. Másképp nem is lehetne befogadni a metropoliszok mozgalmasságára és bonyolult szövetére hajazó tereket. A MádiLáncos iroda stílusosan a mobilitásra fűzte fel a design koncepciót. A gépkocsi, vonat, hajó, űrhajó, kerékpár, repülőgép témái játékosan, fantáziadúsan mind a beépített belsőépítészeti elemekben, mind a mobíliákban, faldekorációban és kiegészítő tárgyakban következetesen jelennek meg az egyes szinteken. Ezek a stiláris játékok, valamint a szintenként változó színű, gyalogosátkelőkre emlékeztető padlószőnyegek jelentik a tájékozódás fogódzóit a változékony, flexibilis térben. Az indusztriális jellegű zártszelvényes beépített bútorok, a nyitott, gépészetet felvállaló mennyezet, a sínes rendszerű világítás és az olyan bútorzat, mint például a hintákkal felszerelt kollaborációs tér fesztelenséget sugároz: azt üzeni a felhasználóknak, hogy „érezd magad otthon, lazulj bele bátran a feladatodba, az se gond, ha a munkakapcsolataid közvetlenekké, baráti jellegűvé válnak”. A Bosch számít a fiatal generáció szellemi tőkéjére, ezért több egyetemmel is szoros együttműködést tart fenn.

Ami első ránézésre némileg szokatlanul hat, végiggondolva bőségesen magyarázatot nyer. A budapesti Bosch Campus kiváló zászlóhordozója a nagy múltú precíziós elektronikai termékeket előállító vállalatnak, ugyanakkor bátran reagál a munkavállalók következő nemzedékének ma felmérhető igényeire.

A kutatás védett

átriuma

A Bosch új innovációs kampusza Kőbányán

Szerző: Bán Dávid

Építészeti fotó: Batár Zsolt, Jaksa Bálint

Park, tetőkert, terasz, futópálya, mászófal, színházterem, játékos berendezések segítik azt, hogy a komoly kutatómunka is jó környezetben folyjék.

A Bosch új innovációs központja nemcsak a kutatásba hozott csúcstechnológiát, hanem újgenerációs munkahelyeket is teremtett.

Kőbánya déli részén, a mai ipari területek helyén a XIX. század első felében még szőlőligeteket és a pestiek számára oly kellemes kirándulóhelyeket találunk, a térség jelentős fejlődését a vasút megjelenése indította el. Amikor 1836-ban az Országgyűlés törvénybe foglalta a hazai vasútépítés ügyét és egyben meghatározta az első 13 vasútvonal irányát, a Pestről Szolnokra építendő pálya nyomvonala épp erre a területre esett, hiszen szellőssége, beépítettlensége miatt lényegében semmilyen komolyabb akadály nem nehezítette a vasútépítők dolgát. Az 1847-ben, a Pest–Vác utáni után másodikként átadott vasútvonal ekkor még megállóhely nélkül haladt végig Kőbánya déli határában. A vasút közelsége miatt azonban nagy intenzitással jelentek meg ipari üzemek: a pályák közvetlen szomszédságában a Reichel és Heiszler-féle gépgyár, mellette a Parafakő gyár, kissé távolabb téglagyár, gázgyár, fém- és lámpagyár, textilgyár, később gyógyszergyár.

A környéken meghatározóvá vált tehát az ipar, ezért nem véletlen, hogy nem sokkal a rendszerváltás után, a Budapestre visszatérő Robert Bosch GmbH – a cég korábban 1898-tól az 1951-es államosításig különböző formában, lényegében végig jelen volt Magyarországon – szintén ebben a térségben alapította meg leányvállalatát, a Robert Bosch Kft.-t. Eleinte értékesítési központot működtetett itt, majd az ezredforduló után

a cégcsoport autóipari technológiai fejlesztő munkáinak egy része a telepre került. A Budapesti Fejlesztési Központ legfőbb kutatási területe is leginkább az autóiparra, azon belül is a jelenlegi trendekre, főként az önvezető- és elektromos járművekre koncentrál. A cég lendületes fejlődésével és az itt dolgozó fejlesztőmérnökök számának folyamatos emelkedésével azonban csak nehezen tudott lépést tartani a rendelkezésre álló ingatlanállomány, a saját tulajdonú épületek mellé továbbiak bérlésére volt szükség, végül a Gyömrői út, Sibrik Miklós utca és Robert Bosch utca által határolt területen, vegyes épületállományból, de egy valóságos kampusz állt össze.

A fejlődés azonban nem állt meg, kinőtte az első kampusz falait, de a területen viszont elfogytak a még bérelhető, vagy bevonható ingatlanok, mindenképpen továbblépésre volt szükség. Ehhez azonban nem voltak eladó telkek a környéken. Némi várakozás után, a Sibrik Miklós út túloldalán felszabadult a korábban bezárt textilgyár területe, ami jóval nagyobb volt a Bosch eredeti elképzeléseihez képest. Ekkor a cég stratégiát váltott és egy jól felépített tervvel meg tudta győzni az anyavállalatot, hogy érdemes a területet megszerezni és azon egy komolyabb, de néhány éven belül megtérülő, előremutató fejlesztést megvalósítani.

Az újonnan megvásárolt területen egy olyan komplex kampusz kialakításába kezdtek, amely át tudja

venni a korábban bérleményekben működő részlegeket is, ezáltal jelentősen racionalizálható és lokalizálható a fejlesztési központ működése. A telepítési és építészeti tervezési folyamatot egy komoly, a munkatársak aktív bevonására épülő előkészítés előzte meg. Interjúk és workshopok sorozata során kezdett kirajzolódni, hogy mi az az igény, ami a kampusz tereinek kialakítását meghatározza, milyen kapcsolatok jöjjenek létre a különböző térelemek között, milyen tartalommal töltsék meg azokat. Ezek alapján számos tervvázlat, verzió készült el, majd amikor a tendert elnyerő CÉH zRt. elkezdte a tervek kidolgozását, a Bosch részéről egy háromfős projektcsapat segített a pontos kidolgozásban, az igények szerinti finomhangolásban.

A kampusz képlete alapvetően nagyon egyszerű, de tartalommal való feltöltése és a formai megfogalmazások tekintetében már lényegesen összetettebb. Első ránézésre ugyanis egy meglehetősen tágas, szellős, akár parknak is értelmezhető zöld terület szélein nőnek ki a különböző funkcionális tömbök, amiket az alsóbb szinteken egymásba fűztek. A terület elrendezése egyfajta védett átriumot alkot, hiszen a zöld udvart jól körbeölelik a most átadott épületek, a további, még tervezés és kivitelezés alatt álló egységek elkészültével pedig jóformán teljesen bezárul a terület, amely ezáltal a belső, nyugodt, saját életét élheti.

A kampusz kialakításában jól tetten érhető az a gondolat is, hogy nemcsak a technológia, a műszaki fejlesztések változnak és jelölnek ki egy új, innovatív irányt, hanem az azokat tervező, kivitelező, tesztelő és számos egyéb pozícióban dolgozó munkatársak igényei is. Persze nyilvánvaló, hogy manapság már nem fehérköpenyes mérnökök hajolnak rá a nagy tervezőasztalokra, de mégis számos módon értelmezhető vonzó és praktikus munkahely, a megváltozott dolgozói szokások kellő lekövetése, az arra való rezonálás.

A Bosch Budapesti Fejlesztési Központja a vállalatcsoport egyik legnagyobb kutatási intézményei közé tartozik, több mint háromezer szakember – programozó, villamosmérnök, gépészmérnök, fizikus – dolgozik a két kőbányai kampuszon. A most elkészült tömbökben 1800 újgenerációs munkahelyet alakítottak ki, ahol a magas szintű technikai ellátottság mellett nagy hangsúlyt fektettek a közösségi terekre és a házon belül elérhető rekreációs lehetőségekre, a kellemes munkakörnyezetre is. Mindez elkezdődik a Kőbánya-Kispest metró- és vasútállomás felől nyíló kampusz parkos udvarával, ahol kellemesen kacskaringós sétaút vezet a feltárulkozó főépülethez, a főbejárathoz. Az út két oldalán kültéri pihenőhelyek, szabadon

használható edzőgépek. Az épületek U alakban zárják le az udvart, az előtérben mesterséges tóval, partján terasszal, napernyőkkel. A házon belül is számos közösségi tér gondolkodik arról, hogy a munkatársak a számítógépek mellől felállva, vagy a laborokból kijőve megpihenjenek, feltöltődjenek, ugyanakkor egymással találkozhassanak, beszélgessenek, eszmét cseréljenek.

Az épületegyüttes alapelrendezése jól tagolt, egyszerű, átlátható. A kétszintes, külső acélhálós burkolattal egymásba fűzött, ezáltal egyégesnek tűnő alaptömeg számos ipari és kutatófunkciót rejt a nagyobb laboroktól kezdve a speciálisan kialakított teszthelyiségekig. Ebből emelkedik ki előbb a parkolóház és a terület zavartalan ellátását biztosító energetikai torony, szintén egybefont hálószövettel, majd a terület végében a két irodatömb. A szalagszerű szürke sáv alapvetően zárt, de a rácsszerkezet időnként megnyílik, áteresztőbb. Az udvar végében, a főbejáratnál nyílik meg teljesen, ahol a kétszintes üveghomlokzat – előtte az említett terasszal és tóval – egyértelműen kijelöli az épület legfőbb nézetét. A központi mag fölé két nagyobb és egy laposabb tömb emelkedik, ezekben a szín már fehérre vált, a teljes szinteken végigfutó szalagablakok pedig kellőképpen tagolják a tömeget. A szintek különböző módokon, játékos formában fűződnek egymásba.

A belső kialakításban a már említett funkcionalitás és a nagyfokú közösségi téralkotás a meghatározó. A főbejárat nagyvonalú, szellős belmagasságú fogadóteret rejt recepciós pulttal, kávézóval és színes, kényelmes ülőfotelekkel, kisebb kanapékkal. A fogadórész középpontjában egy kortárs díszlépcső vezet fel elébb az emeleti auditóriumba, majd a harmadik szinten elhelyezett skybárba. A két markáns lépcsőelem – amely kívülről fehér, monolit, a belső oldala meleg hatású, faburkolatos, korlátba rejtett világítással – egymást felett lebeg el a térben, légiességet és mozgalmasságot nyújtva. A földszint jelentős részét a méretes étkező uralja – az ország egyik legnagyobb munkahelyi étterme –, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a vendégek a különböző tálalószigetekről önmagukat szolgálják ki a kívánt mennyiségű és összeállítású ételekkel, majd egy automatizált, mérés alapú pénztárrendszerrel önmaguk intézik a fizetést is. Az 590 ülőhelyes étterem – amelyet egy 900 négyzetméteres konyha lát el – több egyéb technológiai újítással, ezáltal kis személyzetigénnyel tud működni.

Az első emelet nagy részét a rugalmasan alakítható és berendezhető auditórium foglalja el, amely magas szintű videó- és hangtechnikával, informatikával, világítással és színpadtechnikával felszerelt,

A legtöbb munkaállomás a shared office működést segíti – Jaksa Bálint felvétele

A tökéletesen hangszigetelt mikrotárgyalókat főként az online beszélgetésekhez alakították ki

Az „autós” szint megbeszélésekre is alkalmas kávézója, a Garage Café

A Milky Way kávézóban az „űrhajós” szint munkatársai találkozhatnak

A „vasúti” szint büfékocsija, akár az összes többi kávézó, a kisebb megbeszélések lebonyolítására is alkalmas – Jaksa Bálint felvétele

A földszinten kialakított hatalmas kapacitású étterem mellett minden irodarészleg jól felszerelt konyhát kapott

A felső emeletre nagy területű közösségi tereket terveztek, az egyik szárnyban színházteremet

(balra fent) A másik szárny felső szintjén konditerem várja a munkatársakat – Jaksa Bálint felvétele

(balra lent) A laborterekben is találunk megbeszélésre alkalmas kisebb zónákat – Batár Zsolt felvétele

(jobbra fent) A legtöbb belső tér igény szerint flexibilisen változtatható

(jobbra lent) A színházterem mellett játékgépek sorakoznak – Jaksa Bálint felvétele

˝Noha maga a Bosch cég is rendelkezik egy arculati kézikönyvvel, ami világszerte meghatározza az épületekben alkalmazott szín- és formavilágot, a kőbányai campus esetében a tervezők szabadabb kezet kaptak a belső terek kialakításánál.˝

fafunér hangszigetelő burkolatot kapott, innen bármilyen online streaming közvetítés, konferencia kiváló minőségben lebonyolítható. Előterével szükség esetén teljesen összenyitható, így a nézőtér jelentősen bővíthető. A termet különböző kisebb VIP-tárgyalók és workshop team szobák veszik körül, természetesen mindegyikben a videókonferenciákra alkalmas csúcstechnológiás digitális táblával, hang- és kameratechnikával, a falakon pedig könnyen letörölhető whiteboard festéssel. A team szobák bútorzata könnyen variálható, a munka dinamizmusához alakítható dobozbútorokkal. Az alapvetően egységes helyiségek egy-egy fala egyedi, a vállalati arculatra jellemző színt kaptak, így azok alapján jól beazonosíthatóak.

Feljebb lépve először a laborszintet találjuk, amelyek kialakítása célirányos, a különböző biztonsági előírásoknak magas szinten megfelelő helyiségekkel, emellett kisebb közösségi terekkel, irodákkal. A folyosókon a zöld növényzetet imitáló grafikai elemekkel. A fölső három szinten flexibilisen megformált, általában egyterű, de számos elválasztóval, paravánnal, bútorszigettel tagolt irodák találhatók. Az irodatereket legnagyobb részében az egyre jobban megszokott, foglalási alapon működő shared aszlatokkal, alapfelszereltségükben két-két monitorral, amihez a használó csatlakoztathatja laptopját. Az irodaterekhez több közösségi tér is kapcsolódik, akár megbeszélésre is alkalmas, szintén kellő informatikai csatlakozásokkal ellátott kávézók, étkezők, de találunk itt csendes könyvtárszobákat, ahol elvonulva koncentráltabb munka végezhető. Az irodákhoz kisebb laborokat is csatoltak, ahol elvégezhetőek az elsődleges kutatások. Minden emelet saját, a közlekedéshez kötődő tematikát kapott, amely megjelenik a színvilágban, a grafikában, dekorációs és hangulati elemekben. Szintén minden szinten találunk különböző loggiákat is, amelyekre bármikor ki lehet lépni.

A bútorozásnál fontos volt a kényelem, a változatos színhasználat, az otthonosság – Batár Zsolt felvétele

A legfelsőbb szinten az irodák mellett az egyik tömbben fitnesztermet és jógastúdiót, a másikban pedig színháztermet helyeztek el. Ugyanakkor az épület közösségi funkciójának is fontos eleme, hogy mindenhol zöldtetőt találni: az irodaszintek a laborok és az auditórium tetején elterülő zöldfelületére néznek, ahova ki is lehet lépni, ott is sétányokat, padokat és sporteszközöket helyeztek el.

A kutatás egyik része az irodaterekben és a kisebb, valamint a nagyobb laborokban zajlik, de a kampusz fontos részei a különböző típusú tesztelésekre létrehozott speciális pályák és csarnokok. Az épület mellett autós tesztfelület épült önvezetőés elektromobilitási rendszerek számára, különböző útfelületekkel, megvilágítással. Ehhez megfelelő garázs, műhely és – elektromos és benzines –töltőállomás is csatlakozik. Az épületen belül pedig egy több kamion befogadására alkalmas, rezgésmentesített, óriás tesztcsarnokban precíziós mérőkamrákat hoztak létre. Itt a repülőgépiparban és az űrtechnológiában használt speciális berendezésekkel a környezeti rezgéseket teljesen kiszűrve végezhetnek majd különösen nagy pontosságú méréseket a járművek finomszenzorai számára.

A kampusz a jövőben várhatóan újabb három épülettel bővülve éri majd el a teljes beépítettségét, amelyekben az újabb laborok mellett oktatóhelyiségeket is kialakítanak majd. Jelenleg az új és a régi kampuszt összekötő gyalogos felüljáró épül a Sibrik Miklós út felett. A területen már most, a teljes beépítés elkészülte előtt érződik az, hogy nagyvonalúan használja a tereket, fontos szerep jut a zöldnek, a különböző munkavégzési módoknak, a munka melletti rekreációnak. Egyfajta, jó értelembe vett zárt, a kutatásra, a fejlesztésre fókuszáló, annak minden lehetőséget nyújtó védett világ jött létre

(fent) A műszaki tereket a maximális funkcionalitás jellemzi

– Batár Zsolt felvétele

Az épület megfelelő keretet biztosít a különböző igényeket kiszolgáló tesztlaboroknak

– Batár Zsolt felvétele

A hatalmas tesztcsarnokban egyidejűleg akár több kamionon is végezhetnek méréseket – Batár Zsolt felvétele

(balra) A belső közlekedés tereit mindenhol nagyvonalúan kezelik – Batár Zsolt

felvétele

(jobbra) A campus egyfajta zárt oázisként különálló zöld szigetet képez Kőbányán – Batár Zsolt

felvétele

(lent) Az épületszárnyak funkcionálisan jól szeparálódnak, amit a színhasználat és a tömegek változatossága is erősít – Batár Zsolt

felvétele

A központi mag reprezentatív terei a legkülönbözőbb szakmai rendezvényekre nyitottak – Batár Zsolt felvétele

Súlyok,

100 000 m2

10 000 m2

1 500 000 m

beton

700 tonna szintterület tesztfelület

46 000 m3

5600 tonna

betonvas szerkezeti acél

200

40 000

új telepítésű fa cserje és évelő növény

1,5 ha

fű és növénytakaró elektromos kábel

1800 + 200

kiszolgáló főzőkonyha dolgozót

590

férőhelyes dolgozói étterem

800 db

belső ajtó

600-nál is több

külső ablak

3000

szakember munkahelye (programozók, villamosmérnökök, gépészmérnökök, fizikusok)

1800 14 000 m2-nyi

újgenerációs munkahely műszeres kutató- és tesztlabor

→ Egy különleges kültéri tesztpálya

→ Egy csúcstechnológiás óriás tesztcsarnok

→ Speciális pályavilágítási rendszer szürkületi és éjszakai fényviszonyokhoz

→ Több mint 30 tervezési szakág munkáját kellett folyamatosan összehangolni, és 2018 óta összesen kb. 30.000 mérnöknap tervezési időt fektettek a munkába

Nordikal Kft. Alumínium nyílászárók, függyönfalak tervezése, gyártása, kivitelezése 1117 Budapest, Alíz utca 1. B/fsz. I www.nordikal.hu I iroda@nordikal.hu

● Tűz- és füstgátló tolókapuk CE-jelöléssel

● Intézményi ajtók minden tűzgátlási követelményhez

● Acél és nemesacél intézményi ajtók minden tűzgátlási követelményhez

KERÍTÉS, KORLÁT • VIRÁGTARTÓ PLANTÉNER • ZSALU

TÉRELVÁLASZTÓ HÁLÓ • EGYÉB LAKATOS SZERKEZETEK

30 30ÉVE

ÁLLUNK A MEGRENDELŐINK RENDELKEZÉSÉRE ÉVE

ÁLLUNK A MEGRENDELŐINK RENDELKEZÉSÉRE

#LIKEABOSCH #LIKEAHALOMARCO

Nagyon kevés olyan hazai cégről van tudomásunk, amely a piacgazdasággá válás óta nemhogy megmaradni, de folyamatosan növekedni is tudott a roppant változékony, válságokkal szabdalt hazai és nemzetközi gazdasági környezetben. Ám a Háló & Marco Kft. a karakteres példa arra, hogy szívós, kitartó és precíz munkával nemcsak, hogy megmaradni, de akár piacvezetővé is lehet válni.

Jelenleg az ország legrégebben működő nyílászáró gyártó és forgalmazó cégei közé sorolható a Háló & Marco Kft. A partnervállalatok bizalma a mai napig a jó és megbízható munkán, másrészt a kölcsönös bizalmon alapuló szakmai kapcsolatokon alapul. Köszönhetően az eddigi erőfeszítéseiknek, olyan meghatározó vállalatok tekintik immár 30 éve kiemelt partnerüknek a Háló & Marco Kft.-t, mint a Jüllich Glas Holding Zrt. és az ALUKÖNIGSTAHL Kft.

A Háló & Marco Kft. – a tapasztalatainak köszönhetően – magabiztosan és töretlen akarattal tekint a cég következő 30 éve elé. Feladatokból most sem volt hiány a Bosch Campus projekten. A Market Építő

Zrt., mint azt korábban is tette, a nehezen kivitelezhető és precizitást igénylő munkával ismét megkereste a Háló és Marco Kft.-t. Az új feladat a Bosch Campus projekt laboratóriumi golyóálló szerkezeteinek gyártása és beépítése volt.A Schüco ADS 90 BR RC4 a bevált ADS szabványsorozaton alapul, és kompatibilis ezzel a sorozattal. A betörés elleni védelem pro lplatformja plug-in technológiával érhető el. A biztonsági üveg ennek a rendszernek a része. A Schüco Protect Glass RC4 golyóállóságot biztosít különböző lemezszerelvényekkel. Opcionálisan lehetőség van a konstrukció biztonsági elemként való kombinálására az RC4-ben és az FB4-ben, melyek a betörésvédelemben és a golyóálló elemekben vesznek részt.

Tervezési jellemzők között gyelembe kellett vennünk, hogy az ajtószerkezet kívül és belül is süllyesztett legyen (mindkét oldalon 5 mm réssel, más néven árnyékréssel). A szerkezeten belüli kompozit szalagok habszigetelő anyaggal vannak ellátva a magas hőszigetelés érdekében. A keret és a szárnykeret külső, 20 mm mély üreges kamrával rendelkezik, a szárnypro lok sarokcsatlakozói egyedi, minősített vezetőperselyekkel vannak ellátva.

Szerkezeteink vasalatai a legmodernebb En14351-1 minősítésnek megfelelő 3 pontos biztonsági vasalattal lettek ellátva, melyek működésének megfelelőségét a vezérlőközpont biztosítja.

Ajtólapok biztonsági fokozatát a pro lon belül elrejtett 10 mm vastag tömör alumínium elemek adják. Szerkezetek egyik különlegessége az üveg. Az átlövésgátló üvegek (besorolásuk alapján EN 1063: 2000) vizsgálata során minden próbaüvegre háromszor tüzelnek. A lövedék és részei a szerkezeten nem hatolnak át. A különböző fokozatú üvegek különböző típusú lőfegyvernek állnak ellen.

Ezen projekten használt üvegek állósága a 44-es Magnum lövedékének is ellenáll. Az ajtólap paneljeinek különlegessége a külső és a belső oldalon is helyett kapó 1,5 mm vastag tömör alumíniumlemez mögött a 6 mm vastag acéllap és a 18 mm vastag forgácslap, melyek együttes vastagsága adja a szükséges védelmet.

Köszönjük ezúton is a kihívásokkal teli szép munka lehetőségét. Büszkék vagyunk rá.

Háló&Marco Kft.

Mobil: +36 30 228 0267

Tel/fax: 52/430-436

E-mail: haloesmarcoalu@gmail.com; info@halo-marco.hu

Belső térből élettér

Tervezés - Kivitelezés - Karbantartás

A Bosch Budapest Innovációs Kampusz beltéri növénydekorációját a Plantart készítette.

www.plantart .hu

TIZENÖTEZER LÁMPATEST A BOSCH CAMPUSON

A Bosch csoport új épületegyüttese nemcsak hazánkban, de közép-európai viszonylatban is jelentős kutatási, fejlesztési, valamint tesztelési központként üzemel majd. A hétszintes főépület mellett laborépületek és parkolóház alkotja a hatalmas komplexumot, melynek tervezése és kivitelezése során több mint 80 cég működött közre. A projekt keretében a világítástechnikával kapcsolatos műszaki és beszállítói feladatokat a BE LIGHT! csapata látta el. A munkálatokról és a közben felmerülő kihívásokról Kollár Tamás és Gigor Szabolcs projektvezető mérnököket kérdeztük.

A Bosch új campusa előreláthatólag mintegy 1800 mérnök számára ad majd munkahelyet, miközben egy radaros és ultrahangos rendszerek tesztelésére szolgáló pályát is kialakítottak benne, ezért mind területileg, mind innováció szempontjából nagyszabású projektről beszélhetünk. Mi volt a BE LIGHT! csapatának szerepe, hogyan kezdtetek neki a munkának?

Kollár Tamás: A Boschnak, mint megrendelőnek határozott elképzelése volt arról, hol, milyen jellegű világítási rendszert alkalmazzunk, hiszen globális sémát követnek földrajzi helytől függetlenül minden központjukban. A projekt aprólékos munkát igényelt részünkről. A tervek ismeretében az én kezemben összpontosult a világítási rendszer specifikációja, amely azért volt komplex feladat mind mérnöki, mind logisztikai oldalról, mert ami az alaprajzon egy-egy világítótestként jelent meg, azt valójában 8-9 külön alkatrész, komponens alkotja.

Gigor Szabolcs: Az úgynevezett „puzzlelámpák” esetében ugyanis külön szükséges beszerezni és összeilleszteni a különböző részeket, a LED-modult, a lámpaházat, a betápot, a végzárót és egyéb alkotóelemeket. Miután Tamás ezeket specifikálta és egyben megrendelte, területek alapján osztottuk szét a feladatokat. Csiszér Tamás kollégánkhoz tartozott a parkolóház, Papp Gergelyhez a laborépületek, hozzám pedig az irodaépület.

Milyen szempontokat kellett szem előtt tartani a különböző épületrészekben a világítástechnika tekintetében?

K. T.: Az alap természetesen itt is a világítási szabvány volt, amihez helyenként a Bosch saját követelményei is társultak. A hatalmas parkolóházban elsősorban a műszaki tartalom adott irányt: itt a fő feladat lámpatestek beépítése volt, amelyek biztosítják a szabványokban meghatározott 75 lux megvilágítási szintet. A laborépületek egyes helyiségeiben a technológiai igényekhez alkalmazkodva néhol robbanásbiztos, máshol vegyszerálló világítótestekre volt szükség.

Gigor Szabolcs: Az irodákban a letisztult, modern megjelenés volt az irányadó, az éttermekben pedig a dekorativitás kapott nagyobb hangsúlyt, köszönhetően a belsőépítészeti koncepciónak. Az open office jellegű térben a fő elvárás az volt, hogy az egzakt szabványnak megfelelő világítást alakítsunk ki a munkaállomásokon, – amelynek elvárt szabványértéke 500 lux –, valamint adott terület egyenletességét, és az ott dolgozók világítási komfortját figyelembe véve.

Egy hasonlóan nagyszabású projekt kapcsán laikusként nehéz megtippelni, milyen mennyiségű lámpáról beszélhetünk egy ekkora épületegyüttesben. Pontosan hány lámpatest alkotja az épületegyüttes világítási rendszerét?

G.Sz.: A két hatemeletes és egy két emeletes irodaházban szintenként 600-800 világítótest kapott helyet, ez a szám magában foglalja az általános világítás mellett a biztonsági és irányfényeket, valamint a korlátvilágítást is. A projekt során csaknem 15 ezer világítótest kapott helyet az új Bosch Campuson.

KLASSZIKUS ÖSSZKÉP ÉS EGYEDI MEGOLDÁSOK

ÖTVÖZETE A BOSCH CAMPUSON

A Bosch Budapesti Fejlesztési Központ Campusának bővítése egy több fázisból álló, nagyszabású projekt, amely 90 ezer négyzetméter területen valósul meg és kutató, fejlesztővalamint tesztközpontként üzemel majd. Az első szakaszban a két toronnyal rendelkező főépület, a parkolóház, a műszaki háttérépület, valamint a laboratóriumokat magában foglaló épületrész készült el.

A projekt összetettsége miatt a különböző szakágak szoros együttműködésére volt szükség, amely a világítástechnikai munkálatokra is kiterjedt. A Bosch Campus esetében a biztonsági világítás, valamint az irányfények kivitelezéséért a Lumentron felelt.

A teljes projekt keretében, – amely magában foglalta az irodák, a laborépületek, a parkolóház, valamint a gépészeti helyiségek biztonsági és irányfénnyel való felszerelését, – körülbelül 4100 lámpát terveztek be és szállítottak le. Ezekhez összesen húsz biztonsági világítási központ tartozik, amelyek összehangoltan működtetik a különböző épületrészekhez kapcsolódó eszközparkot. A Campus területén mindenhol teljesül a biztonsági és irányfény tekintetében az előírásnak számító minimum 1 LUX megvilágítási érték.

A Bosch Campus projektjének keretében egyedinek mondható feladatot jelentett világítástechnika szempontjából a robbanásbiztos területek felszerelése: ide tartoznak például a laborokat magukban foglaló épületek, amelyek többek között egy csúcstechnológiás kamrát is tartalmaznak az egyedi mérésekhez. Mivel biztonsági világítás terén az INOTEC

rendszere rendelkezik címzett, robbanásbiztos lámpatestekkel, ezért a Bosch Campus adott területein is ezeket alkalmazták. Ez a gyártmány Európában piacvezetőnek számít mind műszaki megoldásban, mind minőségben, ezért a letisztultságot és magas színvonalat szem előtt tartó megrendelő igényeit is teljesítette.

A projekt során az általános világítást és a biztonsági, valamint irányfényeket tekintve összesen 15 ezer lámpatestet helyeztek fel, ezek mindegyike energiatakarékos megoldást kínál.

www.lumentron.eu

COOLFIRE TŰZGÁTLÓ AJTÓK A BOSCH BUDAPEST INNOVÁCIÓS CAMPUSÁN

A Bosch által képviselt csúcsminőséghez igazodva és az „Életre tervezve” szlogenjüket képviselve gyártotta, illetve építette be a Coolfire Kft. a liftelőtér tűzgátló üvegajtóit a legfontosabb szempontok figyelembevételével mint: biztonság, tartósság, esztétika.

Beépített termék:

• Coolfire-Sapa 74 EI60 tűzgátló üvegajtó,

• S 200 füstzárás

• C5 - 200.000 nyitásciklus, intenzív használatra tervezve

• Süllyedő küszöb

• GU pánikrendszer

• Elektromos zár

• Rozsdamentes pánikrúd

• Dorma ajtóbehúzó csukássorrend szabályzóval és beépített nyitvatartó mágnessel

Ü G Y N Ö K S ÉG E 1

O C T O G O N 3 6 0 °

A Z ÉPÍ TŐ I PA R

KO MM U N I K ÁC I Ó S

T U DÁ S M A R K E T I N G É S KO M M U N I K ÁC I Ó S

TA PA S Z TA L AT

TÁ M O G ATÁ S T ER V E ZŐ K N EK , K I V I T EL E ZŐ K N EK , G YÁ R TÓ K N A K

K A P C S O L AT I H Á L Ó

O CT O G O N D E C O

éves előfizetés 6 lapszám

5 1 5 0 FT / É V

O CT O G O N

A R CH I T E C T U R E & D E S I G N

éves előfizetés 8 lapszám

1 7 000 F T / É V

Építési engedély megszerzése: 2019

Tender tervezés, tendereztetés: 2019 – 2020

Kiviteli tervezés: 2019 – 2020

Kivitelezés: 2019 – 2022

Használatbavétel megszerzése: 2022

Az épület átadása és beköltözés: 2022

Telek terület: 62 595 m²

Összes tervezett bruttó alapterület: 103 320 m²

Tervezési program: Oliver Bezner – BOSCH Koncepció terv, vizualizáció: Livják Csaba – BuildEXT Kft. (n-Gon Stúdió Kft.)

Generáltervező: CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt.

Vezető építész tervező: Annus Marina

Építész tervezők: Koletár Eszter, Vörös Gábor, Heusz György, Haas Lilla

Vezető tartószerkezeti tervező:

Ambrus Roland

Vezető épületgépészeti tervező: Lukács László

Vezető épületvillamossági tervező: Lénárt Attila

Tervezésmenedzsment:

Herr Diána, Deme Kornél Döme

Tűzvédelem: Brindzik Orsolya

Belsőépítészet: Milliméter Műterem Bt. a CÉH zRt.-vel együttműködésben

Belsőépítész tervező: Kismarty-Lechner Kinga Látványtervek: Polgár Lukács

Grafika: Nagy Zita

Tervezési terület: BOSCH Campus 2. – kiemelt területek: (aula, kantin, auditórium, auditórium-előtér, VIP-tárgyalók, az auditórium körül található tárgyalók, sky-bar, a tetőkertek mobiliái, mosdóblokkok, álmennyezet- és világítás-koncepció az irodaterekben is)

Tervezés éve: 2019 – 2021

Tájépítész tervező: Wallner Kriszta

Gyengeáramú rendszerek:

Verebi Gábor, Káplár Balázs Középfeszültségű rendszerek:

Juhász Pál, Darab László

Adatközpont: Mrázik Tamás

Épületautomatika szakértő: Nagy Roland DGNB minősítés szakértő: ABUD Mérnökiroda Kft. Tervezési irodaigazgató: Borbély Attila

Belsőépítészet: MádiLáncos Studió Irodaterek: 3., 4., 5., és 6. emelet

Teljes tervezési terület: 21 000 m²

Tervezési idő: 2019 – 2020

Belsőépítész tervezők: Láncos Áron, Szeberényi Zsuzsa, Pallai Patrik, Gulyás Bence, Lantos Stefánia, Gáll Zsolt, Gallyas Luca, Kuritár Karina, Rohmann Nóra *

Kivitelezésmenedzsment / műszaki ellenőrzés: Óbuda-Újlak Zrt.

Építészet, projektvezetés: Csanády Miklós, Szabó Norbert Gépészet: Makrai-Kis Zoltán

Elektromos: Sárosi Csanád, Nemcsik Attila

Generálkivitelező: Market Építő Zrt.

Szabó Dániel: műszaki igazgató

Bajcsay Márton: főépítésvezető

Mós Balázs: főépítésvezető

Jablonkai Lilla: vezető kivitelezési előkészítő mérnök

Varga Zsófia: senior kivitelezési előkészítő mérnök

Kornis Katalin: senior kivitelezési előkészítő

mérnök

Kardos Péter: kivitelezési előkészítő mérnök

Bősze Zoltán: építésvezető

Kovács Tibor: építésvezető

Varga Máté: építésvezető

Antalics József: építésvezető

Karakai Markó: építésvezető

Horváth László: építésvezető

Nemes Csaba: építésvezető

Csórián Attila: építésvezető

Babos Ádám: építésvezető

Berta György: tervezési koordinátor

Beránth Anikó: tervezési koordinátor

Némethi Péter: gépész projektmérnök

Oláh Sándor: gépész projektmérnök

Apponyi Tamás: épületvillamossági projektvezető

Szaszkó Gábor: épületvillamossági projektmérnök

Töreki Tamás: szakipari referens-homlokzatok

Turányi József: BIM koordinátor

Kutasi Tamás: művezető

Farkas Roland: művezető

Bodzsár Miklós: művezető

Földes Gábor: művezető

Murvai Tamás: művezető

Ladányi Ferenc: művezető segéd

Lőrincz Róbert: művezető segéd

Mursa Gyula: művezető segéd

Acsai Klaudia: építéshelyi irodavezető

Farkas Ádám: építéshelyszíni raktáros

Külön köszönet: Gyurka Szilárd, Hack Mónika (Robert Bosch Kft.)

Beruházó: Robert Bosch Kft.

Impresszum

Vezető szerkesztő: Martinkó József

Szerkesztő: Szira Péter

Szerzők: Bán Dávid, Bolgár Eszter, Kovács Péter, Kovács Réka, Molnár Szilvia, Molnár Zsuzsanna, Szira Péter, Trencsényi Zoltán

Telepítési tanulmányterv: Albrecht Ute ügyvezető, Balla Mariann, Pesti Judit, Tóth Péter, Pető Zoltán, Rubus Zoltán, Szabó Krisztián, Orosz István, Pogány Aurél (Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.)

Építészeti fotó: Batár Zsolt, Jaksa Bálint, Molnár Péter

Portréfotó: Végel Dániel, Végh László

Archív képek: Fortepan / FŐMTERV; Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő; Fortepan / Miklós Lajos; MTI Fotó: Gere László

Lektorálás, korrektúra: Nívó Bt.

Fordítás: Boronyák Vivien, Gellért Lujza, Vitai Gergely

Grafikai tervezés: Ferenczy László (lav. design)

Képelőkészítés: Horváth István – Pauker Holding Kft.

Nyomda: Pauker Holding Kft.

A Bosch új innovációs központja nemcsak a kutatásba hozott csúcstechnológiát, hanem újgenerációs munkahelyeket is teremtett – Batár Zsolt felvétele