BERNÁDY GYÖRGY DR.: A MAROS- J VÁSÁRHELYI KÖZMŰVELŐDÉSI HÁZ. j z erdélyi részek szülötte vagyok ; gyermekéveim egy részét SzolnokDoboka vármegye vegyes ajkú községében, a r o m á n s á g lakta Naszód közelében fekvő Bethlenben, másik részét a példásan szervezett munkás és józan erdélyrészi s z á s z s á g északi metropolisában, Beszterczén töltöttem el. Onnan kerültem a Székelyföld fővárosába, MarosVásárhelyre. Már kora ifjúságomban hosszú időn keresztül, kezdetben öntudatlan, később tudatos, néma szemlélője, tanuja lehettem tehát a legkülönbözőbb viszonylatok között annak a vértelen, de á d á z és elkeseredett küzdelemnek, amely az o r s z á g e részében a magyar állam különböző anyanyelvű fiai között folyik. A gyermekkor emlékeinek hatása alatt, a serdülő ifjú észleletei nyomán s a férfikor megfigyelései és tapasztalatai kapcsán felismervén az erdélyrészi m a g y a r s á g o t fenyegető veszélyt, komoly mérlegelés és megfontolás után arra a határozott meggyőződésre jutottam, hogy az erdélyi részekben lakó, különböző anyanyelvű állampolgároknak előbb említett küzdelme csak az esetben végződhetik a magyar faj győzelmével, a magyar fajnak fölénye csak az esetben tartható az erdélyi részekben a maga épségében fönn, ha a m a g y a r s á g n a k ez országrészben lakó fiai kulturális és gazdasági tekintetekben megszerzik mindazokat a fegyvereket, amelyek e küzdelem sikeres megvívásához nélkülözhetetlenül szükségesek. A küzdelem megvívásához szükséges fegyverek megszerezhetése érdekében áldózatokat kell hoznia elsősorban az erdélyrészi m a g y a r s á g n a k , de áldozatokat kell hoznia a magyar államnak és a Királyhágón inneni m a g y a r s á g n a k is. Áldozatok árán is nemesbítenünk kell tehát erdélyrészi véreinket érzésben, gondolkodásban, szélesbítenünk kell az erdélyrészi m a g y a r s á g látókörét, gyarapítanunk kell tudását, ismereteit, biztosítanunk kell gazdasági fejlődését, megerősödését s megfelelő intézmények létesítése útján kézzel fogható, szemmel látható bizonyítékait kell szolgáltatnunk az erdélyrészi m a g y a r s á g szellemi, kulturális és g a z d a s á g i felsőbbségének. A m a g y a r faj évezredes jogainak biztosítása érdekében folytatandó munka becsületes és önzetlen n a p s z á m o s á v á kell lennie minden magyar embernek, s azokat a véreinket, akik rövidlátásból vagy bármely m á s okból nem képesek a fenyegető veszélyt felismerni s ebből folyólag nem hajlandók önként segítőkezet nyújtani, alkalmas módon arra kell kényszerítenünk, hogy bár öntudatlanul legyenek segítőtársainkká. E gondolatok hatása alatt, e m e g g y ő z ő d é s által vezéreltetve cseréltem fel annak idején csöndes és nyugodt életemet a sokat zaklatott és nem mindig r ó z s á s közigazgatási pályával, annak határozott tudatában, hogy a csöndes és nyugodt életnek vége, de egyszersmind abban az édes reményben, hogy a fajom érdekében hozott áldozat idővel majd meg fogja teremni a maga gyümölcseit. Ebben a meggyőződésben fogtam több mint egy évtizeddel ezelőtt a székely főváros újjáépítéséhez, tanügyének, szerény kulturális intézményeinek újjászervezéséhez. Az előbb említett gondolatok és meggyőződés által vezéreltetve ültettem el Maros-Vásárhely utcáin az első fasorokat. Nehéz és küzdelmes volt a kezdet, bántó az érzéketlenség, a rosszindulat, de annál fölemelőbb az a megnyugtató érzés, amelyet a z embernek a becsületesen végzett munka tudata ad. Maros-Vásárhely népe megértett. A tíz évvel ezelőtt rosszakaratból, ellenszenvből s m á s ilyen indulatokból tömegesen kitört, elpusztított fák helyén ma gyönyörű fasorok állanak, a kocsiutak és gyalogjárók közötti területeket pompás virágágyak díszítik ; senki sem bántja, mindenki, g a z d a g és szegény, apró és nagy, igaz gyönyörűséggel szemléli azokat. Hova fejlődött majdnem öntudatlanul alig 10 év alatt Maros-Vásárhely népének ízlése, gondolkodása ! A megkezdett munka folyt minden vonalon s még a legkonzervatívebbek, a fáknak és minden újításnak ellenségei és a személyes ellenfelek is idővel
ft « ft y • ft y • y • ft y • S y ft y • ft y • ft « ft y • ft V ft y • ft y • ft « ft y !í ft y • y V ft y V ft «
=• 395 Magyar Iparművészei.
1