3 minute read
Bevezetés
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhup§da A Bhagavadg¦t§ úgy, ahogy van címû könyvérõl számos professzor és tudós írt már kritikát, minõsítve fordítását és magyarázatait. Elõszeretettel tüntetik fel relatív értékûnek ¼r¦la Prabhup§da értelmezését, melyet egy általuk vélhetõen jól ismert szöveghez írt. A Bhagavadg¦t§ úgy, ahogy van elsõ angol nyelvû kiadásához fûzött elõszavában Edward Dimock ezt a G¦t§t „a gau¨¦ya tradíción belüli autentikus értelmezésnek” tekinti. Eric Sharpe „Az egyetemes G¦t§” (The Universal G¦t§) címû könyvében kijelenti, hogy „ez a verzió… lényegében csak azt tükrözi, amit a hindu világ egyik szegletében gondolnak a mûrõl”, A. L. Herman pedig úgy vélekedik, hogy „…Bhaktivedanta oly módon értelmezi a szövegeket, hogy azoknak markánsan bhakti ízt kölcsönöz”. Az ilyen és ehhez hasonló szubjektív elemzések hajlanak arra, hogy ¼r¦la Prabhup§da G¦t§fordítását a bhaktiyoga iránt elfogult értelmezésnek minõsítsék.
Az ISKCONszimpatizáns Thomas Hopkins ¼r¦la Prabhup§da kiadását egy „nagy múltú interpretációs hagyományhoz” sorolja, míg Callewaert és Hemraj kevésbé jóindulatúan azt állítják, hogy ¼r¦la Prabhup§da mûve „…egy tiszteletreméltó hindu irat megcsúfolása”. Ez a nyilvánvalóan leereszkedõ hozzáállás azt a nézetet kívánja támogatni, mely szerint ¼r¦la Prabhup§da látásmódja csak egy a G¦t§ számos megközelítési módja közül, melyek mindegyike egyformán érvényes. Ezt a nézetet tükrözi Herman „A hinduizmus rövid áttekintése” (A Brief Introduction to Hinduism) címû mûvének utószava is, melyben a szerzõ kijelenti: Ismétlem: [a Bhagavadg¦t§ban] a felszabadulás elérését célzó módszerek közül egyik sem jobb a másiknál. Inkább arról van szó, hogy egy adott módszer jobban, illetve kevésbé felele meg az egyéni gu£a szempontjából…
Advertisement
24 A Bhaktivedantamagyarázatok
A szókimondóbb kritikusok szerint ¼r¦la Prabhup§da túlhangsúlyozza a bhakti szerepét, amikor a G¦t§ módszerének és céljának nevezi. Herman vélekedése szerint …a második meghatározás minden karmayoga cselekedetet az Úr K¥¢£ához, és ily módon közvetve a bhaktiyogához köt, ami durva méltánytalanság… A fent idézett kritikusok ¼r¦la Prabhup§da fordításának értékelése során általában kedvezõen viszonyulnak munkáihoz. Mások esetenként erõsebb kritikával élnek. Ezek olyan állításokat is tartalmaznak, hogy ¼r¦la Prabhup§da túlhangsúlyozta a bhaktit, az egyéb utakat pedig, így a karmát, a jñ§nát és a yogát, amelyek mind ugyanolyan lényegesek, egyenesen „elfedte”. Robert Baird, a Robert Minor szerkesztésében megjelent „A Bhagavadg¦t§ mai indiai magyarázói” (Modern Indian Interpreters of the Bhagavadg¦t§) címû kötetben kijelenti: Hasonló csúsztatás fedezhetõ fel a 6.11–12ben is: a szöveg javasol valamit, Swami Bhaktivedanta pedig hatályon kívül helyezi azt. A Bhagavadg¦t§ két évtizedes tanulmányozása során megértettem, hogy nem egy relatív filozófiáról van szó, ami annyiféleképpen értelmezhetõ, ahányféle spekulatív megközelítésmód létezik, és hogy ¼r¦la Prabhup§da G¦t§magyarázata nem pusztán egy szubjektív módon érvényes megközelítés. A G¦t§ az Abszolút Igazság, és mint ilyen, abszolút paraméterekkel értelmezendõ. Célját és jelentését te kintve egyaránt világos. Az Úr K¥¢£a az odaadó szolgálatban határozta meg azt a folyamatot, amellyel az ilyen megértés csorbítatlansága megõrizhetõ. Ez következetesen megfogalmazódik a szövegben. Az alábbiakban felsorolunk néhány erre utaló idézetet.
eva° parampar§pr§ptam ima° r§jar¢ayo vidu¤ (4.2) bhakto ’si me sakh§ ceti rahasya° hy etad uttamam (4.3) r§javidy§ r§jaguhya° pavitram idam uttamam (9.2) bhakty§ tv ananyay§ ªakya aham eva°vidho ’rjuna (11.54)
Bevezetés 25
madbhakta etad vijñ§na madbh§v§yopapadyate (13.19) bhakty§ m§m abhij§n§ti y§v§n yaª c§smi tattvata¤ (18.55)
Az Úr kijelenti, hogy „csak odaadás útján” lehet Õt megérteni. Mivel Õ a G¦t§ elbeszélõje és tárgya is, a szöveg csak úgy értelmezhetõ, ahogyan azt Õ elmagyarázta – vagyis a bhakti látásmódján keresztül. Könyvünknek tehát az a célja, hogy megmutassa: ¼r¦la Prabhup§da magyarázata
1. nem elfogult túlzás, 2. nem pusztán az egyik lehetséges megközelítés a sok közül, 3. hanem valójában az egyetlen módja a G¦t§ teljes és tökéletes megértésének.
– Hohó! Lassan a testtel! – mondhatja erre az olvasó. Denise Levertov kifejezésével élve, ez „alternatív fundamentalizmus”! Elnézést kérek az olvasótól e kihívó magatartásért és a talán túlságosan is egyenes megközelítésért. Ezeknek a merész és kizárólagos állításoknak az alapjául az a meggyõzõdés szolgált, hogy ez volt ¼r¦ K¥¢£ának, a G¦t§ elbeszélõjének az egyértelmû szándéka. Rajta kívül ki tudná avatottabb módon elmagyarázni a saját szavait?
Mielõtt az olvasó túl dogmatikusnak tartván elvetné ezt a magyarázatot, alázatosan kérem, hogy a vita kedvéért toldja meg az eddig befektetett idõt, és próbálja meg végigkövetni a könyv okfejtését. Az itt kifejtett értelmezést nem én találtam ki. A G¦t§ minden õszinte tanítványának az értelmezése ez. Noha a G¦t§ fejezetei különbözõ címeket viselnek, mindegyikük az Úr iránti odaadás és meghódolás felé vezeti az olvasót. A G¦t§ összes témája az odaadó szolgálatba torkollik és az odaadó szolgálatra ösztönöz, összes verse az Úr elõtti meghódolást dicsõíti. Ennek az az oka, hogy a G¦t§ üzenete következetesen, az elsõ szótól az utolsóig áthatja a szöveget.
