Issuu

Erdély Lenke

ик е

Olvasókönyv

за

уџ

бе н

az általános iskolák 2. osztálya számára

во

За

dа

ЗАВОД ЗА УЏБЕНИКЕ

• БЕОГРАД

Szerkesztő Léphaft Ágnes

Főszerkesztő Dr. Milorad Marjanović

за

уџ

бе н

A kiadásért felel Dr. Milorad Marjanović, megbízott igazgató

ик е

Felelős szerkesztő Dr. Romanca Jovanović Slobodanka Ružičić

Vajdaság AT oktatás- és művelődésügyi titkára 2020. május 13-án kelt, 128-61-374/2020-01 számú átiratával jóváhagyta e tankönyv kiadását és használatát az általános iskolák 2. osztályában.

во

Értékelőbizottság Dr. Toldi Éva Dr. Vukov Raffai Éva Kurucz Seffer Gabriella

За

Kа

ISBN 978-86-17-20370-0 © ЗАВОД ЗА УЏБЕНИКЕ, Београд (2020) Ово дело се не сме умножавати, фотокопирати и на било који други начин репродуковати, ни у целини ни у деловима, без писменог одобрења издавача. © ZAVOD ZA UDŽBENIKE, Belgrád (2020) A kiadó írásos engedélye nélkül tilos e kiadvány teljes vagy részleges fénymásolása, bárminemű sokszorosítása.

За

во

за

уџ

бе н

ик е

dа

Kа

B Janikovszky Éva nyomán

MÁR ISKOLÁS VAGYOK

За

во

за

уџ

бе н

ик е

Érdekes, de amióta iskolába járok, a felnőtteket egyetlen dolog érdekli. Mindenki megkérdezi tőlem: – Aztán szeretsz-e iskolába járni? Én először azt válaszoltam, hogy nem tudom. Akinek ezt válaszoltam, az összecsapta a kezét, és egészen odavolt. Hogy miért nem szeretek iskolába járni? Talán nem szeretem a tanító nénit? Pedig nem azt mondtam, hogy nem szeretek iskolába járni, csak azt, hogy nem tudom. Mert ez az igazság. Van, amikor szeretek iskolába járni, és van, amikor nem. Amikor a tanító néni olyat kérdez, amire senki sem tud felelni, csak én, akkor szeretek iskolába járni. Ha én hajítom a legmesszebbre a labdát, és a Magda néni azt mondja, ejha!, akkor szeretek iskolába járni. És akkor is, amikor a folyosón találkozunk az Attilával, akivel sajnos, nem egy osztályba járunk. Ilyenkor odakiabálunk egymásnak, hogy szia, kifli, szia, bödön! Ezen csak mi ketten nevetünk, mert a többiek nem értik, akkor is jó iskolába járni. Mert az óvodában nekem a kifli volt a jelem, az Attiláé meg a bögre, de ő mindig összetévesztette a bödönnel. És akkor is szeretek iskolába járni, mikor a tanító néni felemeli a füzetemet, és megmutatja a többieknek, hogy nézzétek, így kell ezt ügyesen megcsinálni!

За

во

за

уџ

бе н

ик е

Szóval, sokszor szeretek iskolába járni, de van, amikor nem szeretek. Amikor olyan sokáig kell egy helyben ülni, hogy a lábam már nem bírja, és elkezd magától dobogni a pad alatt, és rám szólnak, hogy ejnye, Dani, akkor nem szeretek iskolába járni. Amikor sehogy se akar vége lenni az órának, és muszáj egy picit harapnom az uzsonnámból, és a mögöttem ülő árulkodós rákezdi, hogy tanító néni, kérem, a Dani megint eszik, akkor nem szeretek iskolába járni. És ha a többiek nevetnek ezen, akkor pedig annyira nem szeretek, hogy majdnem sírok. Meg olyankor se szeretek iskolába járni, mikor véletlenül nem arra figyelek, amire kell, hanem arra, ami jobban érdekel, és a Piri néni rám szól, hogy ejnye, Balázs, már megint nem figyelsz. Mert ha én véletlenül nem figyelek, az azért még nem „már megint”, és azonkívül Daninak hívnak. Csak ő téveszt össze folyton a Balázzsal. Kíváncsi vagyok, mit szólna, ha én azt mondanám neki, hogy Panni, néni kérem, én figyeltem. Hát ezért nem tudok én mit válaszolni arra, hogy szeretek-e iskolába járni.

Miért kötelező iskolába járni? Te miért szeretsz iskolába járni? Miért nem?

KÖZMONDÁS Aki tanul, halad, aki lusta, marad.

SZÓLÁS Csak mellette járt az iskolának.

Visky András

ARANYLEVÉL

Aranylevél, míg földet ér, még táncra kél vele a szél. Libeg-lebeg az út felett, zenét zizeg és integet.

бе н

ик е

Kа

за

уџ

Lebeg-libeg, így érzi meg, már lesben áll a nagy hideg.

За

во

Aranylevél most útra kél, de visszatér, még visszatér! Lehull a nap, egy szép kalap: az éjszaka utánakap.

Egyesek a nyarat, mások a tavaszt vagy éppen a telet kedvelik. Te melyik évszakot szereted a legjobban? Melyik évszak kezdődik szeptemberben? Melyek azok a természeti jelenségek, amelyek széppé teszik az őszt? Hogyan változik meg az állatok élete? Miként készülnek fel a télre?

Magyar népköltés l

За

во

за

уџ

бе н

Ha tavaszra nem jő, búzapirulásra, de ha akkor sem jő, tudom, sohasem jő.

ик е

Elment a madárka, üres a kalitka, mind azt fújdogálja, visszajő tavaszra.

Kа

B MIÉRT HULLANAK LE ŐSSZEL A FALEVELEK?

За

во

за

уџ

бе н

ик е

A növények őszi lombhullatása a hideghez való alkalmazkodásuk jele. Télen a fák élettevékenysége szünetel. A fáknak a „téli álma” tulajdonképpen önvédelem. A kemény fagyban jéggé dermedne a fa nedvkészlete, és valósággal forgáccsá feszítené szét a fát. A Föld néhány pontján, ahol különleges földrajzi adottságok következtében nincs tél (például az egyesült államokbeli Floridában és a kanadai Vancouverben), nem alusznak téli álmot a fák. Megsárgulnak és lehullanak a levelek, de már ott vannak az új rügyek, és hamarosan ki is bomlanak. És vajon miért nem csupaszok soha az örökzöldek? Aki már járt fenyőerdőben, tudja, hogy milyen vastag, száraz fenyőtűszőnyeg fekszik a fák alatt. A fenyők, általában az örökzöldek, folyamatosan cserélik a leveleket. A szétfagyástól megvédi a fenyőfákat gyantás, terpentines nedvük, a szibériai tajgában mégis előfordul, hogy a 40–50 fokos hidegekben ágyúlövésszerű durranással hasad meg egy-egy óriásfenyő.

(Teknős Péter: Kérdezz! Felelek mindenre)

Zelk Zoltán

VARÁZSKRÉTA

Hadd sugok egy titkot néktek, nagy titkot egy kicsi szóban: benne lakik egy varázslat, benne minden tolltartóban.

És azóta, mint a tavasz, hegyre-dombra és mezőre, ő is virágokat rajzol kemencére, terítőre.

Minden színes ceruzában, vízfestékben és ecsetben – ha akarod, rózsa nyílik, fa ágáról levél lebben.

бе н

уџ

за

Amíg odakünn a tél majd fehér jégvirágát írja, mi idebenn, a szobában tavaszt írunk a papírra!

За

во

Lehet ősz is, jöhet tél is, olyan csudát tud e kréta, szarkaláb és gólyahír nő, sárgállik a margaréta.

ик е

Ismerek egy öregasszonyt, – igazat mondok, nem tréfát – aki egyszer a tavasztól elkérte a varázskrétát.

A mesékben már sokféle varázslattal találkozhattál. Mely mesebeli alakok tudnak varázsolni? Tudsz-e néhány csodatevő varázsigét? Melyik mesében olvastad? Milyen csodát váltott ki? Sorolj fel néhány varázserejű tárgyat! Milyen csodálatos hatást értek el velük a mese főhősei?

Kа

B Lázár Ervin

A KÉK MEG A SÁRGA

За

во

за

уџ

бе н

ик е

Egyszer két festékpötty – egy kék meg egy sárga – egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért. – Nem menne kicsit távolabb? – mondta ingerülten a Kék. – Menjen maga – válaszolt a Sárga –, s különben is, talán köszönne! – Még hogy én köszönjek?! Egy Sárgának?! – morgott fitymálóan a Kék, és bizonyára lebiggyesztette volna a szája szélét, ha lett volna neki. – Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene előre köszönnöm? – De azt. Ha nem látná, én a Kék vagyok! – Engedje meg, hogy fölkacagjak – mondta gúnyosan a Sárga – hiszen maga a legközönségesebb szín a világon, nem is lehet egy napon említeni velem… és legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba!

– Először is maga könyököl az én oldalamba, másodszor pedig én színezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virágok kékek, és az emberi szemek közül is a kékek a legszebbek. Képzeljen el egy sárga szemű embert…brr…vagy sárga vizet! – Mégiscsak túlzás! Még hogy a kék virágok a legszebbek! Látott már maga kankalint? Meg őszi erdőt? Maga túl mohó. Beszínezi az egész eget meg a tengert, csupa kék mindenütt. Unalmas. Én mértéktartó vagyok, sohasem válok unalmassá… Kérem, ez mégiscsak disznóság, most már egészen belém mászik… De a Sárgának nem volt ideje befejezni a mondatot, mert a két festékpötty összefolyt. A kisfiú, akinek az ecsetjéről lehullottak, meglátta őket, és így szólt: – Nicsak, milyen szép zöld pötty!

за

Festettél-e már vízfestékkel? Milyen nehézségeid voltak munka közben? Melyik az a három szín, amelyből minden előforduló színt kikeverhetünk?

во

уџ

бе н

ик е

За

JÁTSSZUNK A SZÍNEKKEL! Hajts össze egy papírt, majd cseppents az egyik felére festéket. Nyomd rá a foltra a papír másik felét. A foltösszenyomás után hajtsd szét a papírt, majd alakítsd ki a színfoltból valaminek a képét!

Társaid találják ki, hogy mit ábrázoltál! Találj ki egy rövid történetet a képedről!

Kányádi Sándor

бе н уџ за

За

kopár határ zörgő erdő rojtos bojtos ideoda lengő felhő síró rívó dúló fúló morgolódó rideg szél fejre kucsmát lábra csizmát hátra bundát ágyba dunyhát jön a jön a hideg tél.

ик е

ŐSZVÉGI JÁTÉK

во

Kа

Szómagyarázat: kopár – csupasz, élettelen dunyha (dunna) – pehelytollal töltött ágynemű kucsma – prémből készült fejfedő

A környezetismeret órán már tanultatok az évszakokról. Mi jut eszetekbe róluk? Felétek beköszöntött-e már az ősz? Miről vetted észre? Mondd el! Te mire figyelmeztetnéd társaidat az őszi időjárással kapcsolatban?

во

за

уџ

бе н

ик е

JÁTSSZUNK! Üljetek körbe, majd játsszátok el a következő játékot úgy, hogy az évszakokhoz kapcsolódjon! Két kézzel ütemesen csapkodjátok a térdeteket. Minden harmadik ütés után, mindenki felemeli a kezét fejmagasságig. A játékvezető kezd, vagyis ő mondja az első szót, ahonnan indul a játék. Pl.: tavasz. Ismét három ütem a térden, magasba a kezeket, s ekkor kell a soron következőnek bemondani azt a szót, ami az előtte elhangzó szóról eszébe jut. Pl.: napsugár. S így megy tovább a játék. Mindenki figyel, hogy ne essen ki az ütemből, mikor következik, és hogy mit mondanak a társai. Bármit lehet mondani, csak ha a játékvezető visszakérdez, meg kell tudni magyarázni, hogyan jutott eszébe az előző szóról, amit mondott. Akinek nem jut hirtelen semmi az eszébe, és a megfelelő ütemben nem tud semmit mondani, kiesik a játékból. Győz, aki utolsónak marad.

За

Balázs Imre József

A MESE

A mese messziről jön, a mese mégse fáradt. Ismeri a forrást, a felhőket s a fákat.

За

во

за

A mese kopogtat, bejön hozzád, dúdol, de csak akkor lesz kész, amikor elalszol.

ик е

бе н

A mese messze elvisz, árnyas, titkos úton. Barlangba világít, háncsból hidakat fon.

Szómagyarázat: háncs – a fás szárú növények hosszú szálaiból álló anyag. Kosarak, szatyrok fonására is használják

Emlékszel-e, hogy kitől hallottad az első meséket? Mikor olvastak, vagy mondtak neked mesét? Legjobban melyik mesét szereted? Miért? Kik a kedvenc meséd szereplői? Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek? Mit tanultál meg ebből a meséből?

уџ

Kа

HÁROM KÍVÁNSÁG Népmese

За

во

за

уџ

бе н

ик е

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember meg a felesége. Szerették, megértették egymást, de a nagy szegénység miatt néha azért összezördültek. Egyszer az asszony előbb ért haza a mezőről, mint a férje, és azon törte a fejét, mit főzzön vacsorára. Végül egy kis leveshez tett föl vizet. Arra gondolt közben, hogy miért is olyan szegények, miért nem tudja egyszer meglepni az urát egy jó vacsorával. Amint ezt gondolta, hát egy tündér szállt eléje. A tündér így szólt: – Nem bánom, legyen három kívánságod, majd meglátom, men�nyi eszed lesz magadhoz. – Azzal el is tűnt, ahogy jött. Az asszony hitt is meg nem is a szemének és a fülének, de azért az első kívánság már megszületett a fejében. Egy szál kolbászt kívánt. Abban a pillanatban már szállt is le a kéményből egy lábas, benne a szép szál kolbász. Oda kellett csak tenni a tűz fölé a lábast. Mikor az ember hazaért, nagyon elcsodálkozott. Az asszony elmondta, mi történt, hát mindjárt elkezdtek tanakodni, mi legyen még a két kívánság. Az ember lovat, tinót, malacot akart, az asszony meg mást, nem tudtak megegyezni. Csak vitáztak, mintha éhesek se lettek volna. Az ember rá akart gyújtani, tömködte a pipáját, nyúlt a parázsért, de olyan ügyetlenül csinálta, hogy feldöntötte a lábast a kolbásszal. Megijedt az asszony, kapkodott, hogy kirántsa a kolbászt a tűzből, és szidta az urát: – Nőtt volna inkább az orrodra, mint ahogy a tűzbe fordítod ezt a kolbászt!

Kа

B Na hiszen, ez kellett csak! A kolbász már ott lógott az ember orrán, le egészen a térdéig. Megijedt a szegény asszony, próbálta, hogy leszakítja a kolbászt a férje orráról, de az úgy odanőtt, hogy onnan le nem lehetett szakítani. – Majd levágjuk – mondta az as�szony. – De én nem engedem – feleselt az ember –, most már, ha így van, kívánjuk vissza a lábasba, s aztán kész! – De hát a tinó, a ló meg a malac! – így az asszony. Az ember erre azt felelte: – De hát ilyen bajusszal csak nem járhatok, te se csókolsz meg, ha kolbász lóg le az orromról! Na, végül csakugyan az lett a harmadik kívánság, hogy a kolbász menjen vissza a lábasba. Most láthattak csak vacsorához, de nem nagyon ízlett szegényeknek a jó falat, még mindig azon zsörtölődtek, ki volt az oka, hogy ezután is már csak olyan szegények lesznek, mint voltak.

За

во

за

уџ

бе н

ик е

Szómagyarázat: tinó – borjú zsörtölődik – mérgelődik, bosszankodik tanakodik – töri a fejét, gondolkozik, töpreng

Te mit kívánnál a mesebeli tündértől? Miért? Mit jelent: „meglátom, mennyi eszed lesz magadhoz”.

A HALÁSZ ÉS NAGYRAVÁGYÓ FELESÉGE

Népmese

За

во

за

уџ

бе н

ик е

Messze, az Óperenciás-tengeren is túl, egy kis kunyhóban élt egy öreg halász zsörtölődő feleségével. Egy napon szép halat fogott az öreg. – Eressz el engem, jóember, hálából teljesítem minden kívánságod! – így szólt a hal, s a jószívű öreg halász vis�szaengedte a vízbe, s aznap hal nélkül ment haza. Elmondta a halász a feleségének, mi történt a tengerparton. Az asszony vis�szaküldte, hogy kérjen a haltól a kunyhójuk helyett egy szép házat. Elmondta a halász a felesége kívánságát a halnak, az meg így felelt rá: – Menj haza, öreg halász, otthon vár már a szép ház! Így is történt: mire a halász hazaért, az öreg kunyhó helyén szép ház állott. Örült az öreg a szép háznak, de a felesége új kívánsággal hozakodott elő: – Kastélyt kérj nekem a haltól! Újra elment a halász a tengerpartra, és elmondta a halnak az as�szony új kívánságát. A hal csak azt felelte:

Kire mondjuk azt, hogy nagyravágyó? Mi a véleményed az ilyen emberről?

за

бе н

ик е

– Kapzsi asszony a te feleséged, de menj csak haza, már vár a kastély! Így is lett, mire a halász hazatért, a szép ház helyén hatalmas kastély állott. Ezzel sem elégedett meg a halász felesége. Azt vette fejébe, hogy ő királyné akar lenni. Ment a szegény halász, elmondta a halnak az asszony kívánságát. Erre aztán mérges lett a hal. Azt mondta: – Nemcsak kapzsi, hanem gonosz is a te feleséged. A mások munkáján akar uralkodni. Nem érdemel mást, csak kunyhót.

уџ

Kа

За

во

SZÓLÁSOK Hoppon maradt. Egyszer hopp, máskor kopp. Se pénz, se posztó.

Cseh Katalin

ESTI KÉRDÉSEK

За

во

ик е

за

уџ

бе н

Mit eszik az égi táltos? Felhőabrakot. Mit fényesít éjanyó? Csillagablakot. Mit iszik a kobold? Gyöngyharmatteát. Mit fésül a hableány? Hullámok haját. Mit hallgat a gyerkőc? Nagyanyómesét. Álomillatú szobában Tündér énekét.

Szómagyarázat: táltos – mesebeli csodás ló kobold – vicces, gonoszkodó, de valójában ártalmatlan házi szellem

A gyerekek este nehezen alszanak el. Szeretnének még fennmaradni, és ilyenkor kérésekkel, kérdésekkel fordulnak a szüleikhez. Te mit kérsz elalvás előtt? Milyen kérdéseket teszel fel szüleidnek? Kapsz-e minden kérdésre választ? Hogyan fejeződik be a kérdezgetés? Milyen mesékről tanultál eddig? Hallottál-e már a nagyanyómeséről?