szabad szellemben A kastély 1735-től 1909-ig tartó építésének egyik különlegessége a kör alapú pavilon és fedett folyosó, mely a római Caecilia Metella-síremlék mintájára készült, s ma a nyári művésztáborok alkotóterepe. A neobarokk szárnyat Pappenheim Siegfrid építtette
kölcsönkért
kastély
Az új bérlővel, Ari S. Kupsus finn műgyűjtővel a 40 hektáros, ősfás kertben beszélgettünk a következő év terveiről, melyben már nemzetközi kórustalálkozó is szerepel
„A finnek már megint a kastélyban vannak” igazíthatnánk át „A tizedes meg a többiek” elhíresült mondatát, ha film készülne az iszkaszentgyörgyi kastélyról, a benne éneklő skandináv gyerekekről s a falu jóllétéért lobbizó finn bérlőjéről.
A szalonkoncertek helye a felújított bálterem, ahol akár nyolcvan vendég is elfér. A nyári jótékonysági estek bevételét a Zeneakadémia és a Képzőművészeti Egyetem diákjainak ösztöndíjára fordítja Ari S. Kupsus alapítványa
riport: böjtös kinga Fotó: script foto A Bajzáth József veszprémi püspök által 1820-ban megkomponált falszínekhez észak-európai empire berendezést választott az új bérlő. A korhű bútorozáshoz Sybilla von Manteuffel de Mola bárónőtől kért tanácsot
Az Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély falai között már nem először találnak ideiglenes otthonra a finn állampolgárok, akiket sorra lenyűgözött hazánk leghosszabb nevű és legtöbbször átépített műemléke, és akik mindnyájan mély nyomot hagytak a kastély újkori történetében, egészen a mai napig. Az első skandináv „vendégművész” még 1904-ben érkezett, s személyében a történelemben először kért politikai menedékjogot Magyarországtól egy finn állampolgár. A huszonéves Yrjö Liipola szobrászként jött és 1934-ben konzulként távozott hazánkból, maga után hagyva jó néhány köztéri szobrát és a két ország testvéri kapcsolatát építő diplomáciai erőfeszítéseit. Műveiből a kastélyban is látható több tucat. A következő prominens lakó a teljes finn nagykövetség volt. 1944-ben, a főváros bombá-
54 Lakáskultúra
zása alatt fél évet töltöttek az impozáns méretű és meglehetősen bonyolult alaprajzú kastélyban, amelynek francia mintára kialakított, négyteraszos parkja az 1900-as években az ország egyik legszebb kertje volt. A Pappenheim család egészen a második világháború végéig birtokolta a kastélyt, utána kórház, menekültszállás, majd a hazai műemlékekre jellemző „kollektív gazdátlanság és praktikus újrahasznosítás” várt az épületre. Az 50-es években munkásszálló, a 60-as években a helyi tanácsi hivatal, a rendőrőrs, egy vegyesbolt, gyógyszertár, a posta, a művelődési ház, a könyvtár, sőt a mozi is beköltözött a történelmi falak közé. A falu általános iskolája máig a neobarokk épületrészben működik. Filmtörténeti érdekesség, hogy itt forgatták a „Megint tanú” című keserédes film egyik jelenetét.
Lakáskultúra 55
szabad szellemben A sárga szalon orosz empire stílusú mahagóni bútorzata szentpétervári palotákat ékesített egykoron. Rajtuk francia porcelánok sorakoznak
Az impozáns lépcsőházat eredeti tölgyfa lépcsősor és egyetlen mészkőből faragott barokk korlát uralja, 1750-ből
A romantikus hálószoba ágya Rákóczi-leszármazottaktól vásárolt, védett darab, felette a Bűnbánó Magdolna festmény 1860-as másolat, az eredeti megsemmisült Az állami tulajdonban álló, életre keltett kastélyt és az aktuális nyári kiállításokat Ari Kupsus személyes tárlatvezetésével bárki bejárhatja, előzetes bejelentkezéssel
A számtalan tulajdonost túlélt épület életében 2012-ben új korszakot nyitott az a szerencsés együttműködés, mely az MNV Zrt. (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő), Gáll Attila polgármester és a következő finn kastélylakó, Ari Santeri Kupsus között született. Történetünk főhőse (akinek fővárosi otthonát és galériáját a 2012/2-es Vizitkártya rovat mutatta be), az européer kultúrdiplomata 2000 óta gyakorolja hazánkban a művészetpártolói-mecénás tevékenységet. Kizárólag nagyban és színesben álmodik, majd multikulturális terveit rendszerint sikerre viszi, miközben bürokratákkal és diplomatákkal, falusi nénikékkel és városi művészekkel egyaránt szót ért. Fiatal komolyzenészeket és képzőművészeket támogató alapítványának
56 Lakáskultúra
www.arikupsusgallery.com
Az ebédlőnek berendezett díszteremben svéd empire és biedermeier garnitúrák keverednek eredeti falfreskókkal, 1750-ből származó mitológiai festményekkel és egy csodás, ún. asztali zongorával
nyári táborhelyéül bérli a kastélyt, melyet júniustól szeptemberig élettel tölt meg. Egyetlen év alatt saját bútorgyűjteményével korhű enteriőröket varázsolt az üresen kongó termekbe, ahol két finn emlékszobát is berendezett. A nyári szalonkoncertek és a folyamatosan cserélődő kortárs kiállítások mellett negyedik alkalommal rendez nemzetközi művésztábort, ahol hazai résztvevők is alkotnak. Jövőre nyolc országból érkeznek kórusok a komolyzenei találkozóra és mesterkurzusra, melynek előkészületein már rég dolgozik. Az egész nyarat itt töltő, a betérő turistákat és magas rangú küldöttségeket ugyanolyan közvetlen stílusban fogadó Ari S. Kupsus révén Iszkaszentgyörgy végleg felkerült Európa kultúrdiplomáciai térképére. Meghívására hazai és külföldi politikusok, államfők, nagykövetek, művészek és arisztokraták adják egymásnak a kilincset. Köztük a kastély utolsó bárónője, aki Olaszországból évente több napra ellátogat ide, néhai lakhelyére, a kis magyar faluba. Melynek egyre szépülő főterén a nálunk élő Sirpa Ihanus finn szobrászművész idén elkészült Szent György-szobra áll, védelmezőn.
A rokokó szalonba XVI. Lajos stílusú, aranyozott, virágmintás garnitúra került, melyet Ari még Helsinkiből hozott magával
A kastélypark kapujának kőoszlopait a Pap penheim család cí mere díszíti. A falu lakosai büszkék a számos látogatót vonzó kastélyukra és a felpezsdült kulturális életre
Lakáskultúra 57