Kiadó: Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 2000, Szentendre Dunakorzó 18. A szerkesztőség címe: 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő utca 22. A kiadásért felelős személy: Lőrinczy György ügyvezető Főszerkesztő: Herczku Nóra
Szerkesztőségi titkár: Domokos Judit
Munkatársak: Gergály Judit, Gergi Erna, Kuklai Katalin, dr. Török Katalin
Fotó: Bellai László, Isza Ferenc
Címlapon: Mediterrán város díszletei a főtéren
Címlapfotó: Harmath Beáta
Tördelő: Kovencz Péter
Szerkesztőség: Szentendre, Dumtsa Jenő utca 22.
Telefon: +36 20/449 0806
e-mail: szevi@szentendre.hu
Hirdetések felvétele:
e-mailen: hirdetes.kult@szentendre.hu
Nyomda: Virtuóz Kiadó és Nyomdaipari Kft. 1037 Budapest, Bécsi út 267. 5/1. Felelős vezető: Tolonics Gergely
Index: PFH/88/1987 ISSN 0239-068X
Kedves Olvasó!
Városunk utcái időről időre filmforgatások díszleteivé alakulnak. Ilyenkor eltűnnek a megszokott parkolóhelyek, lezárások nehezítik a közlekedést a belvárosban, és a lakók egy része joggal érzi úgy, hogy a mindennapi életet feleslegesen zavarja meg egy ideiglenes „játéktér”. Ez a nézőpont érthető: senki sem örül annak, ha kerülőutakon jut haza, vagy ha a saját környezete ideiglenesen idegenné válik.
Én mégis azok közé tartozom, akik kifejezetten szeretik ezeket az alkalmakat. Van valami különös varázsa annak, amikor egy jól ismert utca hirtelen egy másik korszakba vagy akár egy másik országba repít. Szentendre ilyenkor nemcsak önmaga, hanem egy pillanatra teljesen átalakul: mediterrán kisvárossá virágokkal és citrusfákkal, vagy akár még áprilisban is hó boríthatja az utcákat. A kulisszák mögé ugyan ritkán látunk be, de az élmény így is izgalmas: egyegy stábtag, egy elsuhanó színész vagy egy különleges díszlet már önmagában is felkelti a kíváncsiságot.
Néhány éve egy csütörtök délután kutyasétáltatás közben láttam, hogy nyitva van a piac. Boldogan indultam a standok felé, örülve a szerencsémnek – majd kiderült, hogy a gyümölcsök műanyagból vannak, és az egész csak egy jelenet kedvéért épült. Csalódás helyett inkább nevettem: ritka, amikor az ember szó szerint belecsöppen egy film világába. Kíváncsian találgattam: vajon mi készül itt? A produkciók általában titkolják a részleteket, így a városlakók fantáziája kénytelen dolgozni.
A forgatásoknak azonban a romantikán túl van kézzel fogható haszna is. A filmek hírét viszik Szentendre szépségének és hangulatának, új látogatókat vonzanak, és nem utolsósorban bevételt hoznak a városnak. Olyan időszakban, amikor az önkormányzatok az állami finanszírozás szűkössége és a központi elvonások növekedése miatt egyre csökkenő forrásokból gazdálkodnak, minden ilyen lehetőség számít.
És ha már a filmeknél tartunk: nem mehetünk el szó nélkül a szentendrei mozizás hagyománya mellett sem. A közel százéves múltra visszatekintő helyi mozikultúra a huszonegy éves művészmoziban, a P’Art Moziban él tovább, ami méltán lehet a város büszkesége. Kedvező áron, családias légkörben nézhetjük meg a legújabb filmeket és igényes művészalkotásokat, közönségtalálkozókon találkozhatunk az alkotókkal, és a filmklubokon keresztül mélyebben is elmerülhetünk a mozi világában. Szentendre tehát nemcsak díszlet, hanem valódi otthona is a filmnek.
„A film (…) azoké az embereké a világ bármely legeldugottabb zugá ban, akiknek van szemük a látásra, fülük a hallásra, és szívük, amivel ezt a dolgot fölfogják.”
Tarr Béla
NCIS Dunaszéphelyen
– Filmforgatások Szentendrén
Tony és Ziva fejvesztve menekülnek üldözőik elől egy sarokra a szentendrei városházától, nyomukban száguldó autók asztalokat borítgatnak a macskaköves utcán. Szerencsére senki sem sérül meg a hajszában, a jelenet ugyanis nem az esti híradóban látható, hanem az NCIS: Tony & Ziva spin-off egyik epizódjában. Az amerikai sorozat több jelenetét Szentendrén forgatták, hasonlóan számos magyar és nemzetközi produkcióhoz.
Évente hét produkció
A filmesek népszerű célpontja a járásközpont. Ha az utóbbi szűk évtizedet nézzük, 2018-tól napjainkig hetven produkció –éves átlagban kis híján nyolc – készült Szentendrén. A számok a legkülönbözőbb rendeltetésű mozgóképeket takarják: mozifilmek, tévéfilmek, reklámfilmek, klipek, előzetesek vagy épp műsorok közötti vágóképek, turizmus népszerűsítésére készült felvételek.
A már említett tengerentúli krimihez hasonlóan a mediterrán, vízparti hangulat foghatta meg a Pepe című magyar tévéfilmsorozat alkotóit is, akik szintén ebbe a városba álmodták meg apa és fiú családi „gasztrovígjátékát”. A filmek főhősei közül Pepe és fia tartózkodtak a leghosszabb ideig a városban. A két évad
munkálatai ugyanis két nyáron és több héten keresztül zajlottak – tudtuk meg az Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájától, ahogy azt is, hogy filmes szempontból a 2023-as év volt a legmozgalmasabb, tizennégy forgatással.
A város filmes múltja persze ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Hogy csak egyetlen példát említsünk, Bacsó Péter A tanú (1969) című kultuszfilmjének egyes jelenetei Szentendrén játszódnak (Tahitótfalu és Budapest mellett). Az utóbb készült ismertebb magyar filmek közül a teljesség igénye nélkül még meg lehet említeni a S.E.R.E.G. és A renitens című sorozatokat, a Bolond Istók című nagyjátékfilmet. De akkor sem tévednek a nézők, ha A sakál napja (The Day of the Jackal ), a Szemfényvesztők vagy az Árnyék és csont ( Shadow and Bone) egy-egy jelenetében ismerős utcákra, épületekre csodálkoznak rá.
A helyszínnek ára van
Szentendre építészeti adottságaiból következően a belvárosi helyszínek a legnépszerűbbek: Fő tér, Alkotmány utca, Hunyadi utca, Gőzhajó utca, Kör utca, Janicsár utca, Bogdányi út és természetesen a Duna korzó. A filmiparban természetes, hogy a helyszín
A Tanú című film plakátja | Fotó: NFI/ Pecsenke József, Schmal Károly
Futó utca, a felvétel az Egy szerelem három éjszakája című film forgatásakor készült. Balra Révész György a film rendezője, a kameránál Somló Tamás operatőr |. Fortepan / Révész György / Inkey Tibor
látványát igyekeznek a legtökéletesebben a történet világához alakítani, de ennek feltételei vannak. A John Wick sorozat ötödik, tavaly bemutatott, Balerina című részéhez például műhóval borították be a Fő teret. A díszletek felállításához vagy a falak átmeneti átfestéséhez azonban minden esetben szükség van a tulajdonos, a főépítész, sőt néha a műemlékvédelem jóváhagyására is. Fontos szabály, hogy a stáb a munka végeztével mindent az eredeti állapotában köteles átadni. A közterület használója nemcsak az átalakításokért felel, hanem anyagi felelősséggel tartozik a forgatás során okozott esetleges károkért, illetve az érintett területen élők, az ott működő intézmények, vállalkozások felé tájékoztatási kötelessége is van, a forgatással járó esetleges korlátozásokról és a mindennapi életvitelt zavaró körülményekről.
shadow and bone (Árnyék és
„A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény („Filmtörvény”) közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatáról szóló IV. fejezetének 2016. október 1. napjával hatályba lépő módosítását követően a filmforgatási célú közterület-használati eljárásokkal kapcsolatos feladatokat országos illetékességgel a Location Office Kft. (a továbbiakban: „Hatóság”) látja el” – olvasható a Nemzeti Filmintézet honlapján. Azaz a közterületek bérlése országos szinten központosítva történik, hasonlóan a bérleti díjak szabályozásához. A bérlés engedélyezéséről azonban a helyi önkormányzatok döntenek. Az engedélyek kiadásakor a szentendrei önkormányzat mérlegeli a terület aktuális leterheltségét, figyelembe veszi a lakossági visszajelzéseket, és ügyel arra, hogy a filmes munka ne ütközzön más városi rendezvénnyel. Emellett kulcsfontosságú szempont az is, hogy a forgatócsoport mennyi időt igényel az előkészületekre, hiszen a város nyugalmának megőrzése elsődleges szempont.
Szentendre 2025-ben 36 millió forint bevételhez jutott a filmforgatásokból. Ez az összeg a közterület-használatokból és a kapcsolódó egyéb bevételekből (önkormányzati ingatlan bérleti díjai, behajtási díjak stb.) állt össze. A 2026. január elsejétől érvényes, a közterületek használatáról rendelkező önkormányzati rendelet egyszerűsítette a használati előírásokat, így remélhetőleg a filmes érdeklődés és az ebből származó bevétel is nőni fog.
K. B.
Mediterrán kisvárossá varázsolták a belvárost az NCIS Tony & Ziva forgatásakor | Fotó: Harmath Beáta
Az NCIS: Tony & Ziva című film Szentendrén játszódó jelenete | Fotó: Kubatovics Áron
A
csont) című film plakátja
Filmforgatások a skanzenben
A szentendrei skanzen már az 1980-as évek óta kedvelt filmforgatási helyszín. Ha autentikus magyar falvakban játszódik egy történt, akkor adott a filmkészítőknek a skanzen kilenc különböző tájegysége. Fontos, hogy a forgatások alkalmazkodjanak a múzeum szellemiségéhez és néprajzi értékeihez.
Néhány film, ami ismerős lehet mindenki számára: 1945 , Kincsem, Post Mortem Bátrak földje Amadeus Magyar Passió. Ezekben mind az a közös, hogy a szentendrei skanzenben forgatták őket.
A korai filmek közül az egyik első a Fáklya című film volt, Esztergályos Károly rendezésében, ehhez a Felső-Tisza-vidék – ami a múzeum legelsőnek felépített tájegysége – adta a díszletet. A filmforgatások száma a 2000-es években jelentősen megemelkedett, ami két munkatársuknak köszönhető: Gáspár Mihálynak és Kecskés Noéminek.
A skanzen területein végigsétálva több kultikus helyszínre is ráismerhetünk, mint például a Balaton-felvidék, ahol a Dr. Balaton című sorozatot készítették. A Post Mortem – ami az első hazai horrorfilm – a Kisalföld tájegységben forgott. A legújabb helyszínen, az erdélyi tájegységben pedig a jelenleg is mozikban futó Magyar menyegző című film egyes jeleneteire ismerhetünk rá. Emellett számos reklám és videóklip helyszínéül is a szentendrei skanzenre esett a választás.
Hogy zajlik egy forgatás?
A kulisszatitkokról Tusán Roberttel, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gazdasági igazgatójával beszélgettünk, aki egyben a filmforgatásokat is koordinálja. Az első lépés a filmesek számára mindig a megfelelő helyszínek kiválasztása. „Lehetőség szerint elkérjük a forgatókönyvet, s ők elmondják, hogy milyen helyszínre van szükségük, mi pedig segítünk megkeresni ezt. Majd kijönnek helyszíni szemlékre a filmstúdiók által megbízott locationök, akik megkeresik a helyszíneket a produkciók számára. Szakmai egyeztetéseket tartunk, hogy például ehetséges-e az,
hogy bármilyen, akár belső vagy külső átalakítást végezzenek. Ha igen, akkor folytatódik az egyeztetés. Érkezik a rendező, a világítók, a többi munkatárs, akik felmérik a terepet” – mondta lapunknak Tusán Róbert.
Kiderül az is, hogy a skanzenben minden épület műtárgynak minősül, a legtöbbjük áttelepített eredeti épület, valódi, bontott anyagok vannak beleépítve. Ezért a filmesek semmit nem rögzíthetnek fúrással. Fontos, hogy ne tegyenek kárt az épületekben. Emellett a filmek mondanivalója és tartalma is szigorú szűrőn megy keresztül. Például ha bármilyen, a közerkölcsöt sértő vagy az emberi méltóságot bántó jelenet van, azt nem forgathatják nálunk. Tehát csak olyan film foroghat itt, ami megegyezik a skanzen szellemiségével és a néprajzi értékeivel. „Külső, felületi átalakítást csak úgy lehet csinálni, ha egyeztetnek a műszak építészeivel és a kurátorokkal” – tudtuk meg.
Mitől vált ennyire kedvelt forgatási helyszínné a skanzen?
A válasz egyszerű: közel van Budapesthez, és egy tudatosan kiépített, komplett infrastruktúrát kapnak itt a produkciók. Például parkolókat, szállást, a Vigadó épületébe hatszáz ember is befér, itt lehetőség van étkeztetésre, sminkelésre, így nem kell ezért külön sátrat bérelni. Ráadásul a skanzen területén ki vannak építve a villanyvezetékek és egyéb szolgáltatások, nem kell aggódni, hogy honnan vételezzenek áramot, vagy van-e víz. Sok hasznos dolog rendelkezésre áll, mint például egy kosaras emelődaru, ha hat méterről kell világítani, de akad egy 1950-es évekbeli teherautó is, ami második világháborús filmekhez is megfelel. Mindez az infrastruktúra, a fejlesztések a mindenkori
Közkedvelt forgatási helyszín a Skanzen | Fotó: Isza Kristóf
vezetőknek köszönhetőek, akik menedzserszemlélettel irányítják a múzeumot. A főigazgató, Dr. Cseri Miklós is támogatja a filmforgatásokat, és ennek köszönhetően rengeteg fejlesztésre van lehetőség a pluszbevételek révén. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum akár százmillió forintos bevételt is elérhet éves szinten a filmforgatásokkal, a helyszín biztosításával, ami kiteszi a működési bevételek 15-20 százalékát.
Sztárparádé Russell Crowe-tól Antonio Banderasig
A filmek jelentős részét a kosztümös és a második világháborús filmek teszik ki, de a témák terén nagyon széles a paletta. Járt már a skanzenben Russell Crowe és Antonio Banderas is. Forgattak netflixes filmet, svéd történelmi akciófilmet és lengyel-amerikai fantasysorozatot is. Megtudtuk azt is, hogy jelenleg egy indiai forgatással kapcsolatban tárgyalnak, a film egy indiai művész életpályáját mutatja be, aki magyar származású volt.
A Magyar menyegzőt is a skanzeben forgatták
Február 7-én telt házas, közönségtalálkozóval egybekötött vetítésen élvezhette a közönség az első magyar néptáncfilmet, a Magyar menyegzőt. A film több szállal is kötődik a Dunakanyarhoz, sok jelenetét Szentendrén, a skanzenben forgatták. A közönségtalálkozóra eljött Rohonyi Barnabás leányfalui színész, a film egyik szereplője, a Szentendre Táncegyüttes korábbi táncosa. „A skanzenben főként a lakodalmas jeleneteket vették fel. Nagyon nagy élmény volt itt forgatni. Különleges hangulata van a helynek, rengeteg kulturális és néprajzi kincs található benne. Végig úgy éreztem, mintha ott a levegő is tisztább lenne” – mesélte Rohonyi Barnabás. Szentendre különleges hely számára, hiszen ide járt, a Ferences Gimnáziumba. Szép emlékeket őriz a Lola Cukrászdáról, a Szerb templom kertjéről, ahol gimnazistaként gyakran megfordult barátaival, és a késő esti Duna-parti nagy sétákra is szívesen emlékszik, amikor az utolsó buszt lekésve gyalog indult el haza, Leányfalura.
A legmeghatározóbb számára, hogy gyerekkorától egészen tizennyolc éves koráig járt néptáncra, kezdetben a Szentendre Néptáncegyüttesbe, majd az ezt felváltó Fitos Dezső Társulatba. „A Fitos Dezső Társulatban nevelkedtem, Dezsőnél és Kocsis Enikőnél. Amikor felvettek a Színművészeti Egyetemre, akkor
kellett abbahagynom. Szerencsére már több olyan megkeresés érkezett az elmúlt években, amiben kamatoztathattam ezt a tudást. Amikor megkaptam a Magyar menyegzőben Gyuri – a negatív karakter – szerepét, akkor természetesen felkerestem az egykori mesteremet, Fitos Dezsőt, hogy közösen gyakoroljuk a legényest, ami a filmben is látható. Szerencsére a tánc olyan, mint a biciklizés, nem lehet elfelejteni, a mozdulatok megmaradnak az ember fejében és szívében. A tánc egy olyan közösségformáló erő, ami minden kultúrában minden embernek sokat ad. Könnyű vele azonosulni. A magyar néptáncnak különösen elsöprő ereje van” – tette hozzá a színész. Nagyon otthonosan érezte magát végig a forgatások alatt, nemcsak a skanzenben, hanem az erdélyi Kalotaszegen is, ahol a film többi jelenetét felvették. A Fitos Dezső Társulattal annak idején sokat jártak autentikus vidékeken, ahol nemcsak a táncokat láthatták eredeti környezetükben, hanem az adott tájegység kultúráját is magukba szívták. Ezeknek az emléke azóta is benne él. És hogy mi a film sikere? Rohonyi Barnabás szerint a magyar néptáncról, a magyar néptánc nyelvét felhasználva kevés film készült eddig, és mind a magyarokban, mind a külföldiekben nagy az érdeklődés ez IRÁNT a kultúra iránt. De a sikerhez az is hozzájárul, hogy nagyon jó szereplőgárda lett összeválogatva. A táncházmozgalom meghatározó személyiségei – Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, a Muzsikás együttes – feltűnnek a film utolsó jeleneteiben. A Magyar menyegző fontos film lett, mert bizonyítja, hogy a magyar népzenei kultúra nem vitrinbe való, hanem élő és szerethető hagyomány. Az alkotás a Tallinni Filmfesztivál nyitófilmje volt, de Kolozsváron is tartottak premiert, New Yorkban is vetítették, a közeljövőben pedig Ausztrália több városában is láthatják majd a nézők.
Gergály Judith
Rohonyi Barnabás leányfalui színész a Magyar menyegző egyik főszereplője
A Magyar menyegző című film plakátja
Huszonegyedik évébe lépett
a P’Art Mozi
2005-ben egy lelkes csapat elhatározta, hogy art mozit hoz létre Szentendrén.
A művészekből és művészetpártolókból álló közösség magánszemélyeket, vállalkozókat és nagyvonalú támogatókat nyert meg céljának.
Magánadakozásokból az önkormányzat által felajánlott épületrészben kezdték kialakítani és felépíteni a P’Art Mozit, ami azóta is a Duna korzó 25. szám alatti épületben működik.
A P’Art Mozi ötlete és a megvalósítás irányítása Szondy Andrea és Schramkó Péter nevéhez köthető. Az alapítói szándék, a „több, mint mozi” elképzelés abban gyökerezett, hogy olyan teret alakítsanak ki, ahol a szokásos filmvetítéseken kívül egyéb művészeti és kulturális események is megvalósulhatnak. A mozi megalakulásához az állami forrást a Zoom Mozgógép Alapítvány érte el, az önrészt a város pótolta ki, sok civil állt az ügy mellé, akik moziszék vásárlással, adományokkal és önkéntes
SzeVi: – Hogyan épül fel jelenleg a mozi működése?
Gerai Dóra: – Mozink minden nap nyitva van, két napot kivéve, december 24. és január 1. Legtöbben a pihenőnapokon, hétvégeken és iskolai szünetekben látogatnak el hozzánk, ezért a munkabeosztásunk teljesen ellentétes a hagyományos nappali munkavégzéssel. A mozi programszervezője, Kalmanovits Balázs jó ízléssel figyeli a filmmegjelenéseket, havonta összeállítja a vetítendő filmek listáját, valamint ő vezeti a nagy –sikerű kö -
munkával segítették az indulást. Kialakítottak egy hetvenöt fős mozitermet, egy harmincegy fős kistermet, hangulatos kis kávézóban várakozhatunk a filmvetetésekre, és egy tizenöt-húsz fős klubszobában tartják a művészeti foglalkozásokat. Az alapítvány 2008 végéig tudta vállalni a működtetést, majd financiális okok miatt az önkormányzat kezelésébe adta, így vált a mozi a Szentendrei Kulturális Központ részévé. Gerai Dóra, aki akkor már öt éve ott dolgozott üzemvezetőként, 2021-ben vette át a P’Art Mozi vezetését. Azóta számos fejlesztés történt, és a mozi is ugyanabban a művészi szellemiségben működik, ahogyan az alapítói elkezdték.
zönségtalálkozóinkat is. Délelőttönként az adminisztrációs feladatokat, a műsorfüzet összeállítását, a honlap kezelését és a matinévetítéseket két kolleganő intézi, délutánonként pedig öt munkatárs látja el a vetítési feladatokat.
SzeVi: – Nem lehet könnyű az év 363 napjában másokkal ellentétesen dolgozni.
Gerai Dóra: – Úgy érzem, hogy sikerült egy olyan csapatot összehozni, akik szeretnek itt dolgozni, és jól érzik magukat, de azért nagy a fluktuáció. Ennek az az oka, hogy esténként és hétvégén is kell dolgozni, így hiába szereti valaki a munkáját, azért pár év alatt ebben el lehet fáradni.
Az év 363 napján várja a nézőket a P'Art Mozi
SzeVi: – Délelőtt is vannak vetítések?
Gerai Dóra: – Az évek során egyfajta kulturális küldetésnek éreztem, hogy tartsunk vetítéseket gyerekeknek és az idősebb korosztálynak is. A délelőttönként működő Kölyökmozi ötlete a nézőtér délelőtti kihasználatlanságából született. Évekig dolgoztam azon, hogy a környékbeli iskolákat személyesen felkeressük a matinévetítések gondolatával. Ez mostanra annyira népszerű lett, hogy a Dunakanyar huszonkét településéről jönnek hozzánk az iskolások filmet nézni. A másik program a szenior vetítés havi egy alkalommal. Az idősebb korosztály leginkább a kedves és vicces történeteket szereti nézni, szinkronizálva. A délelőttök megtöltésére egyébként van még néhány ötletem, amik jelenleg kidolgozás alatt vannak. SzeVi: – Láthatóan nagyon népszerűek a közönségtalálkozók, a színészek és alkotók egymásnak adják a mozi kilincsét.
Gerai Dóra: – A múlt évben huszonhét közönségtalálkozót szerveztünk, idén már volt hét, ezek szinte mindig telt házzal mennek. A nézők szeretnek filmkészítőkkel, alkotókkal, színészekkel találkozni, így a filmek után nagyon hangulatos beszélgetések alakulnak ki. Nekem meglepő volt az elején, hogy a nézők milyen nyíltan beszélnek egy vadidegen környezetben az érzéseikről, a gondolataikról, amelyek a film kapcsán megfogalmazódnak bennük, és megosztják egy olyan közönséggel, akiket lehet, hogy soha életükben nem láttak. A szentendrei közönség nagyon nyitott ilyen téren, és úgy látom, hogy a filmkészítők is szívesen jönnek a P’Art Moziba.
A
P’Art Mozi számokban
2025-ben 2008 előadást tartottak, amelyeken 34 990 néző fordult meg. Ebből a műsorrenden kívüli programok is nagyon népszerűek voltak. Négy filmklub és egy művészeti foglalkozás működött a múlt évben, valamint 27 közönségtalálkozót szerveztek, ahol többek között vendég volt Borbély Alexandra, Olasz Renátó, Hajdu Szabolcs, Balsai Móni, Herendi Gábor és a Véletlenül írtam egy könyvet, az Ember maradj Egykutya Random (kétszer is), Csongor és Tünde, Reménytelenül című filmek alkotói. Több dokumentumfilm után is szerveztek beszélgetéseket a filmkészítők jelenlétében. A teljesség igénye nélkül járt a moziban a Dunavirágzás, az Egodetox, a Nincs visszaút, a Hegyizene 2. és a Romokból rendezője. A Legbelső szív című alkotás, egy fontos témát, az autizmust dolgozza fel, ezt a filmet is elkísérték az alkotók. 2025 áprilisától megduplázták a vetítéseket a Várkonyi Zoltán (kisebb) teremben, ahol így naponta két előadás volt látható. Több bábszínházi előadásnak is helyet adott a mozi, amelyek mindegyike telt házzal ment. Az elmúlt évben főleg művészfilmek voltak a repertoárban, de előfordultak nagyobb amerikai produkciók, közönségfilmek is.
SzeVi: – Ha már Szentendre, nem hiányozhat a művészi látásmód a moziból sem. Gondolok itt a filmfestésekre. Gerai Dóra: – Négy tematikus filmklubunk van és az ötödik a filmfestés, ami egy kreatív filmfeldolgozás. A nézők nem filmesz tétával vagy filmes szakemberrel dolgozzák fel a látottakat, hanem egy művészeti foglalkozás keretében. Művészetterapeuta vezeti ezeket a foglakozásokat, ahol a nézők festenek, rajzolnak, alkotnak, és ennek segítségével dolgozzák fel a filmet. Ez is nagyon népszerű, mert ugyan komfortzónán kívül kerülnek a résztvevők, mégis a végére egy csapattá formálódnak, az alkotás örömét megélve újraélik a filmben látottakat.
SzeVi: – Bevallom, lenyűgöz a filmkínálat, az ember azt gondolná, hogy art moziként csak művészfilmeket vetítenek, pedig sok a premier vagy a premier előtti vetítés is.
Gerai Dóra: – Művészmozi vagyunk, ami sok előnnyel jár, például az art mozikra kiírt pályázatokon indulhatunk, és ebből tudjuk a mozi infrastruktúráját fejleszteni. De ez a besorolás sok megkötéssel is jár. A művészmozi kritériumok közé tartozik például, hogy ötven százalék felett kell lennie a levetített művészfilmek számának. A maradék résszel tudunk gazdálkodni, amit megtölthetünk közönségfilmekkel is. Itt is van lehetőség premierekre és premier előtti vetítésekre. Fontos szempont számunkra, hogy a nézőknek ne kelljen bemenni Budapestre, tehát igyekszünk biztosítani ugyanazt a filmkínálatot, így egy jó moziélményért elég Szentendréig eljönni.
SzeVi: – Pontosan mi az, hogy művészfilm?
Gerai Dóra: – Nem feltétlenül az, amit elsőre annak gondolunk, ennek szakmai kritériumai is vannak. Akkor is művészfilm kategóriába tartozik egy film, ha például bizonyos filmfesztiválokon indult, vagy ha egy magyar film állami támogatással készült és regisztrálva lett, és természetesen ha art besorolást kapott. De jellemző rájuk a stílusbeli egyediség vagy éppen az egyedi szerzői látásmód. Ezek a filmek mély egyéni és társadalmi problémákat tárnak fel, a nagy sorskérdéseket a filmművészet eszközeivel mutatják be.
SzeVi: – Milyen fejlesztésekre vagy a legbüszkébb?
Gerai Dóra: – Az elmúlt években a legnagyobb fejlesztés az új lézervetítőgép beszerzése volt, mivel a régi már nem működött megbízhatóan, a mozi így tovább tudott működni, szerencsére emiatt nem kellett bezárnunk. Megszépült a nagyterem, a nézőtéri székek kárpitja ki lett cserélve, a kisterembe pedig a régi karosszékek helyett új, kényelmes moziszékek kerültek. A két terem közé hangszigetelt ajtót szereltettünk be, ezáltal el tudtak indulni a kistermi vetítések is. Nem olyan rég ki lett festve a mozi összes helyisége, és szinte mindenhova korszerű légkondicionáló került. A klubszobai bútorok kárpitjai és a folyosói székek is fel lettek újítva. Rengeteg informatikai fejlesztés történt, illetve történik folyamatosan, ami ahhoz kell, hogy korszerűek tudjunk maradni. Megújult a jegyértékesítő rendszerünk és a honlapunk is. A műsorfüzet külső borítója az elmúlt években kissé letisztultabb lett. De büszke vagyok arra is, hogy vásároltunk egy nagyon jó kávégépet a mozi büféjébe, így a nézők már többfajta finom kávé közül választhatnak.
Gergály Judith | Fotók: Isza Ferenc
Gerai Dóra 2021 óta vezeti a mozit
…hallod-e, Rozika, te, gyerünk a moziba be…
A
szentendrei
mozizás története
A több mint százéves múltú szentendrei mozizás és – az egykori nevükön –„mozgófényképszínházak” mindmáig feldolgozatlan története, különösen annak első fél évszázada, nagy óvatosságot kíván a témához közelítőtől. Nehéz eligazodni az egymással gyakorta nem egyező adatok, emlékezetmorzsák között, különösen amikor évszámokról, személyekről, helyszínekről esik szó.
G. Sin Edit, a Ferenczy Múzeum néhai történésze 1979-ben egy nagyobb tanulmányában így foglalta össze a témát: „Nem anynyira kulturális, mint inkább a kevésbé igényes tömegszórakozás kielégítésére alkalmas intézmény volt Szentendrén a mozi. Az élő visszaemlékezések szerint 1905–06 körül jelent meg a városban az első vándormozi a Duna-parton, egy sátorban. Körülbelül két hétig volt a városban. A nagyjából száz férőhelyes nézőtéren állandóan telt ház volt az alacsony belépődíjak mellett. A „film” egy távolról közeledő kis pontot mutatott be, amelyről közelebb érve, felnagyítva kiderült, hogy vonat – az asszonynép éles sikolyai, ájuldozásai közepette. A második, hosszabb ideig működő moziban még acetilén-karbid lámpával világítottak, és kézzel tekerték a vetítőt. Itt már a divatos párizsi és amerikai némafilmek kerültek műsorra.”
E korszakban egyik mozi tönkremenetele után gyorsan létrejött egy másik. A Szentendre és Vidéke 1912. január 21-i számában megjelent apróhirdetés már a város időben ötödiknek felállított mozijába invitálta a közönséget: „Pathegráf villamos mozgó fényképszínház Szentendrén; Epizód Mária Antoinette életéből”.
A múlt homályában biztos pontként szolgálnak a konkrét dátumhoz köthető hírek a helyi lapokból, mint pl. az itt következő: „Apolló Projectograph villamoserőre berendezett mozgófénykép színház Szentendrén a régi malomközben ma, vasárnap új, fényes és szenzációs műsorral tartja megnyitó előadását. Kezdete d. u.
A régi mozi hangulata
A címben idézett dal az Eisemann Mihály népszerű operettjéből 1941-ben Jávor Pál, Tolnai Klári és Rajnay Gábor főszereplésével készült romantikus filmvígjáték, az Egy csók és más semmi mindmáig közismert betétdala, s mint ilyen, egyszerű soraival remekül felidézi a mozizás történetének korai időszakát:
Hallod-e, Rozika, te, Gyerünk a moziba be, Tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda.
Az se baj, ugye, Rozi, Messze van az a mozi, És ez a legjobb mozi, tudja egész Buda.
Nincs ottan hangosfilm, csak zongora És szól a Liszt rapszódia És csókolódzik minden ember fia.
Hallod-e, Rozika, te, Gyerünk a moziba be, Tudok egy olyan mozit, hogy valami csuda.
2 órakor. Hétfőn új műsor, szíves pártfogás kéretik. Wastl Béla fényképész.” (Szentendre és Vidéke, 1910. december 25.) Ebben a rövid hírben számunkra négy értékes adat szerepel, úgymint forgalmazó: Apolló Projectograph, műszaki háttér: villamoserőre berendezett, helyszín: régi malomköz, üzemeltető: Wastl Béla fényképész.
Az 1908-ban alakult Apollo Projectograph Rt. volt az első olyan magyar nagyvállalat, amely a filmmel kapcsolatos valamennyi tevékenységgel – filmgyártás, filmforgalmazás, filmek bemutatása – egyaránt foglalkozott.
Apolló Projectograph néven ezekben az években az országban másutt is létesültek mozik. A Pécsi Apolló Mozi például erre a célra emelt új elegáns épületben 1912-ben nyitotta meg kapuit „Apollo Projectograph” néven a Perczel utcában. Ez az épület volt az első, amit kifejezetten hangosfilm mozinak építettek, a nagyteremben és a két erkélyen összesen félszáznál több ülőhellyel, tizenhat páhollyal. A vetítést kísérő zenéről a részvénytársaság zongorával és egy szerződtetett állandó zeneszerzővel gondoskodott. Időben ugyan két évvel megelőzte a szentendrei Apollo a pécsit, de színvonal terén annál nagyobb volt az eltérés. Az Apollo Projectograph mozi műsorfüzete az 1910-es évekből „zakatoló lokomobil mellett gramofon tompította a zajt és kísérte a némafilm cselekményét, melyet a masina mellett mindig szavakkal is követett a gépész. Valahogy így: Francoáz, az ifjú gróf felszakíccsa az ajtót. Belép és szól.” Pécsett zeneszerző, itt gépész, ott drága zongora, itt gramofon. A „villamoserőre berendezett” vetítéshez tudni kell, hogy Szentendrére ekkor még nem volt bevezetve a villany, valamilyen helyi áramfejlesztő működtette „a masinát”. Ürmös Lóránttól, Szentendre múltjának fáradhatatlan kutatójától tudjuk, hogy Wasstl Béla fényképész a 19. század végén költözött Kőszegről Szentendrére, s miközben fényképész műtermét több cím alatt is működtette, állítólag ő volt az első, aki mozgófényképszínházi előadásokat, azaz vetítéseket rendezett a főtéri Huzsvik vendéglőben, s másutt is Pathegraf néven, ami francia filmkölcsönző cégre utal. Ugyanakkor a tízes évek elején műszaki vezetőként részt vett Pesten a Kino-Riport filmgyárban néma- és hangosfilmek készítésében. A szentendrei mozitörténetben a főszerep azonban nem Wasstl Bélának jutott. Egy baráti páros, a kalapos Baumgartner György és a magát tánctanárként és okleveles masszőrként lapokban meghírdető Falk Bertalan „spekulálta ki” a rendszerváltásig ugyanazon a helyen működő mozit. A kedves történet 1974-ben Falk Bertalan fia, Falk Lajos elbeszélése nyomás került lejegyzésre. Baumgartnernek volt pénze, de nem volt hasznosítására ötlete, ezért megkérte barátját, hogy találjon ki ő valamit. Falk Bertalan
egy mozi létesítését javasolta. 1912-ben járunk. Az ötlet befogadásra talált, olyannyira, hogy Baumgartner a Duna korzó és a Bercsényi utca sarkán álló saját házát ajánlotta fel erre a célra. Nem sejthette, hogy ezzel a gesztussal nyolcvan évre kijelölte a szentendrei mozi helyét, ugyanis az állandósult mozit csak a rendszerváltásnak sikerült kiradírozni Szentendréről.
Egy tanácsülési jegyzőkönyvi bejegyzés és egy újsághír nyújt betekintést az alapítástól eltelt fél évszázad utáni helyzetre.
1960: „Filmszínházunk gépi berendezése korszerű, korszerűtlen azonban a nézőtér. (…) Mindennek ellenére a filmszínház látogatottsága jó (évente 200-250 ezer ember) és azok közé a filmszínházak közé tartozik, amelyek nem ráfizetésesek, sőt évente 60-80 ezer Ft tiszta nyereséggel zár.”
1967: „Szentendrén a mozi mindig a legnépszerűbb szórakozások közé tartozott. Annak ellenére, hogy már több mint 1500 családnak van televíziója Szentendrén, még nem csökkent a mozi népszerűsége a fiatalok körében.”
A Baumgartner-Falk páros által 1912-ben létrehozott helyi mozi után „a mozizás” terén a legjelentősebb esemény az volt, amikor 1981. augusztus 20-án megnyitották az ország első autósmoziját a Teatrum étterem parkolójában. A mindvégig igen népszerű nyár esti szórakozóhelyen egyszerre hetven gépkocsiból lehetett követni az óriási vásznon pergő eseményeket. Majd egy híján huszonöt évvel később egy másik mozitípus, a mindmáig fennálló művészmozi, a P’Art Mozi nyitott új fejezetet a szentendrei mozitörténetben.
Török Katalin
A régi mozi nézőtere | Fotó: Weszelits András magángyűjteménye
„Az arcnélküli város” forgatásán a stáb: Sivó György, Forgács Ottó, Fejér Tamás a felvevőgép mellett. Fotó: Bojár Sándor/MTI, Ürmös Loránt gyűjtéséből
„Az arcnélküli város” forgatásán Fejér Tamás rendező és Sivó György asszisztens megbeszéli Pécsi Sándorral és Besenyei Ferenccel az egyik jelenetet. Fotó: Bojár Sándor/MTI, Ürmös Lóránt gyűjtéséből
„Az arcnélküli város” forgatásán készül a tömegjelenet a „rendőrség” előtt Fotó: Bojár Sándor/MTI, Ürmös Lóránt gyűjtéséből
Filmesek a városban
Szentendre már közel száz éve újra és újra visszatér a filmes térképre. Különleges hangulatú utcái, történelmi épületei és könnyen alakítható terei miatt kedvelt forgatási helyszín: egyszerre tudja megidézni a múltat és kiszolgálni a modern filmgyártás igényeit.
2025 augusztusában sokadszorra forgattak filmet Szentendrén. Csak néhány filmcím, aminek jeleneteit itt forgatták az elmúlt kilencven év alatt: Három sárkány (1936), Beszterce ostroma (1948), Az arc nélküli város (1960), Rab Ráby (1964), Egy szerelem három éjszakája (1967), Szindbád (1971), Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1978), Forma–1 (1990), Pepe (tévésorozat, 2022). De voltak olyan évek is, amikor nem csupán egy, hanem több készülő filmhez szolgált helyszínül Szentendre, így 2018-ban öt, 2019-ben kilenc, 2020-ban kettő, 2021-ben pedig már tizenegy forgatás bevétele gazdagította a városi kasszát.
A város filmes múltja nemcsak a kész alkotásokban él tovább, hanem személyes emlékekben is. Egy visszaemlékezés szerint már a hatvanas években is teljes utcákat zártak le forgatások idejére, miközben a stáb – operatőrök, világosítók, díszletesek –benépesítette a belváros szűk sikátorait. A Rab Ráby forgatásán például a fél város díszletté vált, az éjszakai jelenetekhez pedig fáklyákkal világították be az utcákat, ami különleges, már-már színházi hangulatot adott a helyszínnek.
Az egyik ócskapiacon bukkantak fel az Az arc nélküli város című bűnügyi játékfilm werkfotói. A Hunnia Filmstúdió gyártásában készült alkotást Fejér Tamás rendezte, Forgács Ottó operatőr fényképezte, első asszisztens Sívó György volt. Az 1956-os történetben a főbb szerepeket Bessenyei Ferenc, Pécsi Sándor, Szirtes Ádám, Ruttkai Éva és Zenthe Ferenc alakították. A külső felvételeket Szentendrén, a Fő téren 1960 március végén több mint száz statisztával vették fel. A Kereskedőház külső falát átalakították, egy nagy kaput építettek rá, az ablakokra vasrácsokat szereltek, ugyanis rendőrségi épület lett a patinás 18. századi emeletes polgárház erre az alkalomra. A forgatásról készült fotókon a bejárat előtt egy Pobeda személygépkocsi állt. A stábról, a rendezőről, az operatőrről, a színészekről, a mellékszereplőkről és a háttérben látszó Szentendréről a fotókat Bojár Sándor (MTI) készítette. Szentendre azonban nem csak a múltban volt népszerű forgatási helyszín, a közelmúltban is több nemzetközi produkció választotta a várost és környékét. Egy nagyszabású történelmi film, az 1242: A Nyugat kapujában forgatása során például szentendrei ipari csarnokokban építettek fel hatalmas díszleteket: mongol jurtákat és középkori magyar várbelsőket, amelyek a film kulcsjeleneteinek adtak otthont. A produkció különlegessége volt, hogy több nemzet – magyar, angol, ausztrál és mongol – alkotói dolgoztak együtt, és a forgatás nemcsak Szentendrén, hanem Szilvásváradon, Kisoroszin és a Prédikálószéken is zajlott. A film készítői kiemelték, hogy Magyarország – és benne Szentendre – ideális helyszín a történelmi filmek számára a változatos tájak és a kiépített filmes infrastruktúra miatt. Ürmös Lóránt
Nehezen megőrzött stabilitás
– elkészült Szentendre 2026-os költségvetése
Február 12-i ülésén a képviselőtestület elfogadta a város 2026-os költségvetését.
A folyamatosan növekvő kormányzati elvonások ellenére a zavartalan működés idén is biztosított. Nagyobb fejlesztésekre azonban az önkormányzati finanszírozási rendszer változásáig nem lehet számítani.
k ibillent finanszírozási egyensúly
Idén már 825,5 millió forint szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie Szentendrének, ami 166,9 millió forinttal több az előző évinél. Csak a különbözetből ezer méter járdát lehetett volna felújítani, mondja Magyar Judit alpolgármester, aki a tavalyihoz hasonló módon segít értelmezni a költségvetést. A Versenyképes Járások Programba idén is be kell fizetni az iparűzési adó többletét, ami tervezés alapján 570 millió forintot jelent. A két összeg együtt 1,4 milliárd forintra rúg, ami Szentendre éves költségvetésének közel egy tizedét teszi ki. Ebből az összegből, ha helyben maradna, hozzávetőleg 4 km út, 1800 m járda (300 M Ft), a Bükkös-patak Duna korzó hídja (120 M Ft), az elengedhetetlenül szükséges játszótéri eszközcserék (120 M Ft) és tizenkét buszváró (36 M Ft) felújítása valósulhatna meg. Az egyre növekvő elvonásokkal szemben a kötelezően ellátandó feladatoknak már 63 százalékát finanszírozza az önkormányzat. Az állami támogatás emelkedése
a múlt évhez képest gyakorlatilag a megemelt bérek kifizetését fedezi. A kulturális feladatokat ellátó intézmények – a Ferenczy Múzeumi Centrum és a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár –szakmai munkájának támogatása hosszú évek óta egy fillérrel sem emelkedett.
„Még sosem volt ilyen nehéz dolgunk a költségvetés összeállításával. Az önkormányzati intézmények és cégek egyébként jogos igényeit szinte minden esetben korlátoznunk kellett. Azt hiszem, elmentünk a falig, tulajdonképpen csak üzemeltetésre tudunk költeni. Ez abból is látszik, hogy a költségvetés mindössze 15 százalékát fordítjuk nem kötelező feladatokra, amibe egyébként a közösségi részvételi folyamatok támogatása és az uszoda üzemeltetése is beletartozik. Az önkormányzati finanszírozás rendszerét halogatás nélkül újra kell gondolni, mert a mostani gyakorlat nem fenntartható” – teszi hozzá az alpolgármester.
Megőrzött stabilitás, visszafogott fejlesztések
Az előbb felvázolt nehézségek ellenére – amelyek egyébként országos szinten nehezítik meg az önkormányzatok helyzetét –Szentendre 2026-ban is megőrzi működőképességét, pénzügyi stabilitását. „Városunk azon kevés magyarországi települések közé tartozik, amelyek hitelfelvétel nélkül tudnak gazdálkodni” – hívja fel rá a figyelmet Magyar Judit.
Mindez részben köszönhető a 2024 végén jó irányba módosított adórendeletnek is, amely nemcsak egyszerűbbé, igazságosabbá és kiegyenlítettebbé tette a város adórendszerét, hanem a bevételeket is növelte (lásd részletesebben a dr. Ignácz Dávid jegyzővel készített, 2025. év végi interjúnkban – a szerk.) 2026-ban hozzávetőleg 1,8 Mrd forintból fognak beruházások és felújítások megvalósulni, amiből nagyjából 1 Mrd forintot a korábban elnyert pályázati források biztosítanak.
A működési stabilitás megőrzése mellett 2026-ban kiemelt figyelmet kap a városüzemeltetés minőségének javítása és az úthálózat fejlesztése: egyebek mellett 200 millió forinttal elindul a járda- és útfelújítási program. Folytatódnak a közösség bevonására irányuló programok: a városrészi költségvetésre idén már 180 millió forintot fordít az önkormányzat, és elindul a „szenior” költségvetés is 5 millió forinttal. Megmarad az 1+1 fejlesztési keret, és megkezdődik a játszóterek nagyobb léptékű megújítása. Fejlesztések lesznek az óvodákban és a gyermekétkeztetésben, bővülnek a szociális források. Megkülönböztetett figyelmet fordít az önkormányzat a Ferenczy Múzeumi Centrum tulajdonában lévő épületek állagromlásának megállítására, a feladat nagysága azonban külső források bevonását igényli.
K. B.
Magyar Judit alpogármester | Fotó: Bellai László
Hat év tapasztalata: erősödő közösségek, tudatosabb javaslatok
Rekordszámú ötlet, szerveződő lakóközösségek és egyre tudatosabb fejlesztési javaslatok – hat év után jól látszik, hogy a Városrészi költségvetés nemcsak kisebb beruházásokról, hanem a helyi demokrácia megerősödéséről is szól. Pilis Dániel közösségi részvételi és városfejlesztési tanácsnokkal és k iss Barna projektmenedzserrel beszélgettünk.
A Városrészi Költségvetés egyik legizgalmasabb és legmeghatározóbb állomása a közösségi fórum, ahol az önként jelentkező szentendreiek kiválasztják azt a városrészenként öt-öt fejlesztési javaslatot, amelyek végül a szavazólapokra kerülnek. – Idén négy hét alatt érkezett annyi javaslat, mint korábban öthat hét alatt – mondja Kiss Barna. – A beérkezett mintegy 680 fejlesztési ötletet a Városfejlesztési Iroda, a Főépítészi Kabinet és a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda szakemberei vizsgálták meg. A szakmai szűrést követően összesen mintegy 180 javaslat kerül a fórum elé. A legnehezebb helyzetben Izbég képviselői lesznek: ott több mint 30 javaslatból kell kiválasztani az öt szavazhatót.
Szerveződő lakóközösségek
Pilis Dániel szerint az egyik legfontosabb tapasztalat, hogy a beküldött javaslatok mögött egyre inkább látszanak a szerveződő lakóközösségek.
– A szentendreiek megismerték a rendszert, és egyre tudatosabban élnek a program adta lehetőségekkel. Egy-egy utca vagy lakóközösség már egymásra épülő folyamatos fejlesztésekben gondolkodik. A kisberuházások mellett ez a program egyik legfontosabb eredménye: kapcsolatok alakulnak ki, közösségek erősödnek.
közlekedésbiztonság a fókuszban
A fejlesztési javaslatok jellege alapvetően nem változott: továbbra is a járda- és útépítési, illetve felújítási -igények, valamint a forgalomtechnikai módosítások dominálnak, amelyek egyre nagyobb arányban célozzák a közlekedésbiztonságot. A járda- és útépítési
javaslatok mintegy harmada kifejezetten a gyalogosbiztonság javítására irányul, a forgalomtechnikai ötletek többségében pedig hangsúlyosan megjelenik a forgalomlassítás igénye. Sajnos ez azt is tükrözi, hogy hirtelen és nagy mértékben megnövekedett az autók száma, és sokan nem tartják be a közlekedési szabályokat” – teszi hozzá Kiss Barna.
Pilis Dániel szerint érthető, hogy az út- és járdaépítést szorgalmazzák a legtöbben, de sajnos ilyen mértékű kormányzati elvonások mellett az önkormányzatnál nem marad elég forrás a fejlesztésekre. – Idén a szolidaritási hozzájárulással és az iparűzési adó növekményével együtt mintegy 1,4 milliárd forintot vesznek el a várostól – tudtuk meg a tanácsnoktól. – Ha változna az önkormányzati finanszírozás, és ilyen nagyságrendű forrás maradna évente a városnál, akkor belátható időn belül behozható lenne az infrastrukturális lemaradásunk.
Részvétel és esély
A Városrészi Költségvetés keretösszege egyenletesen oszlik el a városrészek között, ami – Kiss Barna szerint – ösztönzőleg hat a részvételre. „Az évről évre növekvő aktivitás és az erősödő önszerveződés ezt jól mutatja. Reményt és esélyt ad arra, hogy az évek óta kért fejlesztések megvalósuljanak – fogalmaz Pilis Dániel. – A program legnagyobb értéke, hogy a szentendreiek megtapasztalhatják: beleszólásuk van a döntésekbe. A projekt megvalósulásához persze szükség van a szomszédok, a lakóközösség támogatására, az önszerveződésre is.” Hat év elteltével egyértelműen kimondható: a Városrészi Költségvetés nemcsak fejlesztéseket hoz, hanem közösséget is épít.
J. A.
Pilis Dániel közösségi részvételi és városfejlesztési tanácsnok, Kiss Barna projektmenedzser
Közösségi Fórum, 2025
2030-ig új sínek, új állomások
A szentendrei HÉV-vonal fejlesztéséről egyeztetett Fülöp Zsolt polgármester a MÁV vezetőivel és az út- és vasútépítésért felelős helyettes államtitkárral Leányfalun február 24-én. A megbeszélésen kiderült: a H5 vonal felújítására még március vége előtt elindítják a tárgyalást. A tehermentesítés részletei azonban még jelentős részben kidolgozatlanok.
Leányfalun tartottak egyeztetést február 24-én a H5 HÉV-vonal felújításának és járműállományának kérdéseiről. A Szentendrét képviselő Fülöp Zsolt polgármester és a járás településeinek vezetői Vitályos Eszter országgyűlési képviselő meghívására érkeztek egy helyi rendezvényházba, ahol Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója, Dányi Gábor, a MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettese, valamint Pántya József, az út- és vasútépítésért felelős helyettes államtitkár képviselte a szakmai és döntéshozói oldalt. A H5 vonal infrastruktúrájának és a rajta közlekedő járműveknek évtizedek óta esedékes megújítása, akadálymentesítése és más közlekedési módokkal való összehangolása témában számos érdemi információhangzott el a megbeszélésen.
A járműbeszerzés a nemrég meghiúsult tender ellenére mégis folytatódhat – számolt be Fülöp Zsolt a szentendre. hu-nak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium egy héten belül új tárgyalásos, hirdetmény nélküli eljárást kezdeményez azzal a tíz pályázóval, akik a tender első körében már ajánlatot tettek.
A HÉV-vonalak járműállományának cseréjére az eddig megismert műszaki paramétereken nem változtatva készülnek, a tervezett eljárásban 54 HÉV-szerelvény leszállítására várnak ajánlatot a gyártóktól, ebből 18 kerülhet majd a szentendrei vonalra, 2029 végi szállítással. Ha Európai Unió által adott, rendelkezésre álló forrásból nem finanszírozható a teljes járműbeszerzés, kormányzati forrásból egészítik ki. A teljes HÉV-fejlesztésre 160 milliárd forint támogatást biztosít az EU, amit 2029-ig el kell költeni. A keretbe a vasúti pálya felújítása, a kapcsolódó épületek és az infrastruktúra, valamint a szerelvények beszerzése is bele kell férjen. A járműbeszerzés mellett az épületek kivitelezésére is kiírják a közbeszerzési pályázatot, a kivitelezési felhívást március 31-ig közzéteszik, és a minisztérium részéről még 2026-ban tervezik megkötni a szerződést– számolt be a tervekről Fülöp Zsolt. A csomagban egy Szentendrén építendő, közös HÉV-buszpályaudvar és parkolóház is szerepel, amelyeknek a kiviteli terveit a kivitelező készíti el. A fejlesztés egyaránt tartalmazza a H5 vonal állomásainak felújítását és aka-
dálymentesítését. Ugyanakkor a budapesti Margit-hídnál lévő, villamos kapcsolatos állomás akadálymentesítéssel történő teljes átalakítása meghaladná a fejlesztési csomag kereteit. Nem tervezik ebben a fordulóban a szentendrei végállomás remizének felújítását sem, a kiszolgáló műszaki létesítmény további használatával számolnak a MÁV vezetői.
Az egyeztetésen elhangzottak szerint a vonalfelújítás és az építkezések négy évet vehetnek igénybe, a kitűzött teljes átadás ideje 2030 vége. A korábban elkészült tervek ismeretében a felújítás másfél év vágányzárral jár majd.
A várható másfél évi HÉV-leállás miatt még nagyobb hangsúlyt kapnak az egyéb közlekedési módok, a buszjáratok és az autóu-
HÉV végállomás 2026 februárjában - ráfér a felújítás | Fotó: Isza Ferenc
tak terhelhetősége. Fülöp Zsolt ezért közvetlenül rákérdezett: a 11-es út tehermentesítő útvonalának megvalósítása utoléri-e a HÉV fejlesztését, megkezdődött-e már a tervezés. A döntéshozók elismerték: az elkerülő tervezése elindult, de a megvalósítás nem előzi meg a vágányzárat. További nehézséget jelent majd, hogy a főút Szentendre déli határától az M0 budakalászi csomópontjáig tervezett 2×3 sávra bővítése sem épül meg addig, annak ellenére, hogy erre már a kiviteli tervek is elkészültek. A polgármester ismételten kérte a minisztériumot, hogy közvetlen egyeztetés induljon a vágányzár előtt Szentendre és a további érintett önkormányzatok vezetőivel. A minisztérium és a MÁV vezetői megerősítették, hogy 2026 őszére elindul az egyeztetés.
Választás: megkezdődött az aláírásgyűjtés
A választási kampány hivatalos elindulása napján két jelöltet már nyilvántartásba is vett Szentendrén a választási bizottság. Az önkormányzat február 26-i ülésén megválasztotta a szavazatszámláló bizottsági tagokat, a következő fontos időpont március 6., a jelöltségre pályázók aláírásgyűjtési határideje.
Ötven nappal a 2026. évi országgyűlési választások napja előtt, február 21-én hivatalosan is elkezdődött a kampányidőszak. A képviselőjelölésért indulók ezen a szombati napon vehették át az ajánlóíveket a helyi választási irodákban, köztük Szentendrén is, Pest vármegye 04. számú egyéni választókerületében. A jelöltséget megcélzó jelentkezőknek március 6-án 16 óráig kell legalább 500 érvényes ajánlást összegyűjteniük, hogy az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) által nyilvántartásba véve hivatalosan is jelöltté válhassanak.
Pest vármegye 04-es választókerületében két jelölt már a kampány első napján, február 21-én leadta a szükséges aláírásokat tartalmazó íveket. Elsőként Tóthmajor Balázst (TISZA Tisztelet és Szabadság Párt) vették jelöltként nyilvántartásba február 23-án, majd ugyanezen a napon másodikként dr. Vitályos Esztert (FIDESZ Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt) re -
gisztrálták. Mindkét jelölt esetében február 26-án 16 órakor jogerőssé vált az OEVB határozata a nyilvántartásba vételről. További jelöltek ajánlására március 6-ig van lehetőség.
A választás napjára készülve a szavazatszámláló bizottságok tagjainak megválasztása is megtörtént már, erről Szentendre képviselő-testülete február 26-i ülésén döntött. Valamennyi jelöltet állító szervezet és valamennyi jelölt saját megbízottat delegálhat a választási bizottságokba.
A választókerületi térkép változása után a Szentendre központú Pest vármegye 04. egyéni választókerületben 76 596 a választásra jogosultak aktuális száma. A kerület 27 településén, 82 szavazókörben lehet majd voksolni, a cikk megjelenéséig a választókerületből máshova átjelentkezettek száma 484, míg a külképviseletek valamelyikén 460 választó jelezte, hogy ott kívánják szavazatukat leadni.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁS 2026
Aktuális tudnivalók, fontos határidők
Minden választópolgárhoz kiküldték a szavazáshoz szükséges információkkal az értesítőket, hogy időben tájékozódhassanak a voksolás körülményeiről. Összeállításunkban az országgyűlési képviselők 2026-os választásához kapcsolódó információkat gyűjtöttük össze a határidőktől a helyszínekig.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) február 20-ig küldte meg a választási értesítőket a választópolgárok számára. Amennyiben valakihez nem érkezett meg az értesítő, vagy az megsemmisült, elveszett, a választópolgár a Helyi Választási Irodától igényelhet újat. Szentendrén hétköznapokon 8 és 16 óra között lehet személyesen segítséget kérni ez ügyben a Helyi Választási Irodától, illetve a valasztas@szentendre.hu e-mail címen elektronikus úton. Az értesítőket az NVI a választópolgár elektronikus tárhelyére is megküldte azoknak, akik rendelkeznek ilyen tárhellyel – ez elérhető a tarhely.gov.hu címen. Az értesítő bemutatása nem feltétele a szavazáson való részvételnek, de megőrzése hasznos, hiszen tartalmazza a választással kapcsolatos legfontosabb információkat: például a szavazókör számát és címét, ahol a választópolgár szavazhat. Fontos az aktuális helyszínt előre ellenőrizni, ne megszokásból menjünk szavazni! Szentendrén a legutóbbi választás óta két szavazókör helye változott: a volt MANK épületéből a Teátrum épületébe helyezték át a 019. és 020. számú szavazókört (új cím: Szentendre, Teátrum u. 3.). A Szentendrén elérhető szavazókörökről az NVI oldalán lehet részletesen tájékozódni. A választókerület további településeinek szavazókörei szintén megtalálhatók a honlapon.
Az NVI honlapján az is ellenőrizhető, hogy az adott szavazókör akadálymentes-e. Szentendrén két nem akadálymentes szavazókör van, a 003. számú, Pannónia utca 5. (Pannónia utcai Óvoda) és a 007. számú, Kálvária út 16/A (Móricz Zsigmond Gimnázium). Azok, akik nem akadálymentes szavazókörhöz tartoznak, és akadálymentes szavazókörben szeretnék leadni voksukat, április 2-án 16 óráig kérhetik az átjelentkezést.
Aki mozgásában valamely okból akadályoztatva van, mozgóurna iránti kérelmet nyújthat be, és a kérelemben megadott címen szavazhat. Az erről szóló kérelmet meghatalmazott útján április 10-én 16 óráig a helyi választási irodához vagy a szavazás napján legkésőbb 12 óráig a szavazatszámláló bizottsághoz kell benyújtani. A kérelem elektronikus azonosítással elektronikus úton is beadható a szavazás napján 12 óráig.
A látássérült választópolgárok április 2-án 16 óráig igényelhetnek Braille-írással ellátott szavazósablont.
Ha egy magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár a választás napján az országban, de nem a lakcíme szerinti szavazókör területén tartózkodik, átjelentkezését kérheti. A 2026. évi általános országgyűlési választáshoz kapcsolódó átjelentkezési kérelem április 2-án 16 óráig nyújtható be. Akik
nem tartózkodnak az országban, és így kívánnak élni a szavazati jogukkal, a külképviseleteken szavazhatnak. A külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelmet április 2-án 16 óráig nyújthatják be online, személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján bármely Helyi Választási Irodán, illetve bármely Külképviseleti Választási Irodán.
Minden magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár, aki valamelyik Magyarországon honos nemzetiséghez tartozik, kérheti, hogy a központi névjegyzékben kerüljön feltüntetésre a nemzetiséghez tartozása. Ez esetben az országgyűlési választáson (az egyéni jelölt mellett) a nemzetiség listájára sza-
vazhat, pártlistára azonban nem. A nemzetiségi névjegyzékbe vételi kérelem benyújtási határideje április 2. 16 óra. A nemzetiségi regisztráció törlése a 2026-os választásra akkor érvényesül, ha az erre irányuló kérelem április 9-én 16 óráig beérkezik.
A választópolgár – az ajánlóívek megsemmisítéséig – tájékoztatást kérhet arról, hogy a választási irodák által ellenőrzött ajánlóíveken az adatai szerepelnek-e ajánlóként. A lekérdezés a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen indítható el.
A választási bizottság a bejelentett jelöltek, illetve listák sorrendjének sorsolását a bejelentésre rendelkezésre álló határnapon, azaz március 6-án 16 óra után vagy az azt követő napon végzi el.
Új vezető a V8 élén
Február elejétől Drégely Miklós irányítja a szentendrei Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpontot működtető Aquapalace k ft.-t
A szentendrei Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpontot és a Postás strandot is üzemeltető Aquapalace Kft. új vezetőjének megválasztásáról döntött legutóbbi ülésén a városi képviselő-testület. A cég előző vezetője, Juhász László 2021. decemberétől idén január végéig töltötte be hivatalát.
A város által kiírt pályázatra nyolcan jelentkeztek. A kiírásban olyan ügyvezetőt kerestek, aki innovatív, eredményes, hatékony és gazdaságos módon működteti
a kft-t, megőrzi és gyarapítja a cég vagyonát, előkészíti az uszoda műszaki fejlesztését, és Szentendre idegenforgalmát erősítendő fejlesztést indít a fürdőturizmusra. A beérkezett nyolc pályázatból csak kettő felelt meg a követelményeknek, ezért a két jelentkezőt, Czuczor Attilát és Drégely Miklóst a testületi ülésen is meghallgatták. Drégely Miklós egy előző időszakban, 2015-től 2018-ig már vezette az Aquapalace Kft.-t. A döntés végül Drégely Miklós pályázatának kedvezett, nyolc igen sza-
vazatot kapott, öt képviselő tartózkodása mellett. Czuczor Attila pályázata három igen és egy nem szavazatot kapott, kilenc tartózkodás mellett.
Az új cégvezető terveiről szólva kiemelte, hogy az uszoda nevében is szereplő szabadidőközpont jelleget erősíteni kívánja, az uszodában a lakossági és iskolai úszáslehetőségekre koncentrálva az egyesületekkel is jó kapcsolatra törekszik. Céljai elérésében számít az önkormányzat támogatására is.
Megkezdődött Szentendrén a tavaszi
nagytakarítás
A Városi Szolgáltató (VSZ) február végén megkezdte az átfogó tavaszi várostakarítási munkálatokat. A tél során lerakódott szenynyeződéstől a jó idő megérkezésére közterületeink, parkjaink és játszótereink megtisztulnak, rendezett környezetet biztosítva a lakosságnak és a városba érkezőknek.
A tavaszi nagytakarítási munkálatok – az időjárás függvényében –várhatóan március végéig tartanak Szentendrén. A munkavégzés helyszínein időszakos, részleges forgalomkorlátozás előfordulhat.
A takarítási munka során a szakemberek több fronton, ütemezetten haladnak végig a városon, figyelembe véve az aktuális időjárási körülményeket.
A tavaszi megújulás egyik leglátványosabb eleme a vizes technológiák alkalmazása. A VSZ munkatársai magasnyomású mosással tisztítják meg a gyalogos aluljárókat és a közterületi lépcsőket. A korlátokat, buszvárókat, padokat és információs táblákat pedig nemcsak mossák, hanem mosószeres fertőtlenítéssel is kezelik.
A városkép javítása érdekében folyamatos a graffitik eltávolítása, valamint a hulladékgyűjtő edények és azok közvetlen környezetének alapos takarítása is.
A téli szezon után elengedhetetlen a burkolatok megtisztítása a síkosságmentesítésből visszamaradt szóróanyagoktól. A VSZ gépi és kézi erővel végzi a padkák és járdaszakaszok seprését, a hordalék és a gyomok eltávolítását, valamint a hidak és a
Megszépül a buszmegálló | Fotó: Városi Szolgáltató
víznyelő rácsok tisztítását a zavartalan vízelvezetés biztosítása érdekében.
A kertészeti munkák során a parkokban és közterületi ágyásokban folytatódik az évelők és cserjék visszavágása, a növények tápanyag-utánpótlását pedig szerves trágya és friss mulcs kijuttatásával segítik a szakemberek. A legkisebbek biztonsága érdekében a játszótereken lemossák és fertőtlenítik a játszóeszközöket, a gumiburkolatokat, pótolják az ütéscsillapító felületeket, felássák és gyommentessé teszik a homokozókat.
Iskolai mészárlásra készült egy középiskolás szentendrei fiú
Osztálytársai és tanára megölését tervezte az a tizenötéves szentendrei fiú, aki szélsőséges csoportokhoz csatlakozott az interneten. A fiút a készenléti Rendőrség február 17-én elfogta az előtt a szentendrei középiskola előtt, ahová járt. Terroristacsoport szervezésével elkövetett terrorcselekmény bűntette miatt a készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda indított eljárást az ügyben.
A Budakörnyéki Járásbíróság tájékoztatása szerint 2023. november 21-től kezdve a fiú nyomon követte az Iszlám Állam terrorszervezet hivatalos propagandaanyagait, figyelemmel kísérte a szervezet erőszakos cselekményeiről készült videókat, és több útmutatót töltött le robbanóanyagok készítéséről, majd 2025. január 20-án felhívta az egyik ismerősét, akinek beszámolt sérelmeiről és arról a tervéről, hogy az őt megszégyenítő tanárát és osztálytársait meg fogja ölni, és azután öngyilkos merényletet követ el. Egyes sajtóértesülések arról számoltak be, hogy az egyik szentendrei kávézó felrobbantását is tervezte, szintén etnikai okok miatt. A vád szerint március 12-től a fiú egy másik ismerősének azt mondta, hogy gépkarabéllyal akar merényletet elkövetni. Később csatlakozott egy szélsőséges nézeteket valló internetes csoporthoz.
A fiút a Készenléti Rendőrség február 17-én elfogta az előtt a szentendrei középiskola előtt, ahová járt. Mobiltelefonját lefoglalták, az édesapjánál tartott házkutatás során lefoglaltak egyebek mellett egy Koránt, több elműködtetett, különböző kaliberű töltényhüvelyt és az Iszlám Állam logójához hasonlító ábrázolást tartalmazó, azonosítókártya-jellegű papírt.
A bírósági tárgyalást február 19-én tartották a Budapest Környéki Törvényszéken, ahol a gyanúsított fiú részben elismerte a bűnösségét, de azt állította, hogy már elhatárolódott a szélsőséges nézetektől. A bíró az ügyészi indítvánnyal egyetértve elrendelte a gyanúsított letartóztatását az elsőfokú határozatig.
„Figyelemmel arra, hogy a gyanúsítottat kifejezetten foglalkoztatta a Koszovóba távozás gondolata, ezért fennáll a veszélye, hogy – kényszerintézkedés elrendelése nélkül – megpróbálja kivonni magát az eljárás alól, megszökik vagy elrejtőzik. Továbbá nagy az esélye, hogy megpróbálja jogellenesen befolyásolni a bizonyítást, valamint folytatná és végrehajtaná az általa tervezett cselekményeket. Mindezekre tekintettel az ügyészi indítvány szerint a letartóztatása indokolt” – döntött a bíró.
Megerestük a szentendrei középiskolát, ahová a fiú járt, de egyelőre nem nyilatkoztak az ügyben.
G. J.
IDŐPONT PROGRAMJAINK
NEMZETI KULTURÁLIS Támogatáskezelő
IDŐPONT PROGRAMJAINK
NEMZETI KULTURÁLIS Támogatáskezelő
IDŐPONT PROGRAMJAINK
NEMZETI KULTURÁLIS Támogatáskezelő
Vidám tollfosztás a Városházán
A tavasz már megmutatta magát, de a tél még nem engedi el a fagyos napokat, a „porka havakat”. Aki február 15-én kora este elfogadta a Filibili Népdalkör hívását, és ellátogatott a Városházára, egy kis ízelítőt kaphatott a tavaszból: libás dalok, muzsika, játékok, eszem-iszom és borkóstolás idézte meg a közelgő évszak hangulatát.
A Népdalkör asszonyai vidám tollfosztót rendeztek, amelyet libás népdalok kísértek. A hagyományt a Bimbó utcai óvoda gyermekei is megelevenítették: óvónőik
irányításával, népviseletbe öltözve mutatták be a tollfosztás hangulatát. A farsang farkába még belefért a Dudás Dalkör férfitagjainak moldvai és nyugat-dunántúli regölése is. A legősibb magyar népszokás
énekei között – a hagyományokhoz híven – napjainkra vonatkozó jókívánságok is elhangzottak.
Visszatértek régi kedves vendégeink, a népzenét játszó Dunazug Együttes vidám muzsikusai is. Hegedű, koboz, furulya, kecskeduda, bőgő és nagydob hangja töltötte be a termet. Farkas Annamária, aki 2014–2015-ben a Népdalkör művészeti vezetője volt, és a Philoméla vándordíj alapítója, ezúttal a Dunazug tagjaként énekelt libás dalokat.
A fiatalos lendületű Soós Réka, aki immár nyolc éve a Filibili Népdalkör művészeti vezetője, ismét meghívta dr. Medgyesi S. Norbert docenst, hogy az egykori farsangi társas munkák néprajzi vonatkozásairól meséljen és énekeljen. Soós Réka zenés kísérettel tanította meg az egybegyűlteknek az „Elesett a lúd a jégen…” kezdetű vidám dalt, majd a díszterem színpadán –amely estére táncházzá alakult – főként a gyerekeknek tartott tánctanítást.
A Philoméla vándordíj odaítéléséről közösségünk minden évben titkos szavazással dönt. Idén a Népdalkör tagjai közül a Püspökmajori Tagóvoda óvónője, Kosznovszki Józsefné (Zsóka) vehette át az elismerést. A Népdalkör hétről hétre az ő csoportszobájában tartja énekpróbáit; befogadó szeretetét örömmel és hálával köszönjük.
Bál az óvodában
Február 14-én rendezték meg a Hold utcai Óvoda alapítványi bálját, amelynek idén is a Ferences Gimnázium adott otthont. A több mint száz résztvevőt megmozgató, kiváló hangulatú esemény, igazi közösségi összefogással valósult meg.
A vendégeket finom vacsora fogadta, a programot a Pink Panthers Rock And Roll Akrobatikus Táncegyesület látványos bemutatója nyitotta meg. A bűvész humoros műsora után az óvoda dolgozóinak megható tánca aratott nagy sikert. A hajnalig tartó mulatságról DJ Leonardo gondoskodott. A tombolasorsoláson közel száz nyereményt sorsoltak ki, amelyeket az óvodások szülei és helyi vállalkozók ajánlottak fel.
A Gyermekeink Jövőjéért Alapítvány a bálon befolyt 1 500 000 forintot a gyermekek élményprogramjaira és az udvari játékok fejlesztésére fordítja. Hálásan köszöni az óvoda minden támogatónak, segítőnek és résztvevőnek a hozzájárulást! Támogatók voltak: Pitbikeon, DRX Sport, Teyföl Étterem, Máté Optika, Kozmezita Szalon, Dorn Kft – Dorn Szalon, Sonkás Szentendre, Németh Kornélia Feedback, Via Gyros Truck Kft, Grillcsirkés Szentendre, Popper Emma – Elysion Pro, Brunch Étterem, Hepp Gréta sportrehabilitáció, Sallai Zsuzsa – TV2
A Szilágyi Pékség gomolyával kent kenyérlángosa, a Népdalkör asszonyainak süteményei és Kovács Zoltán finom kárásztelki borai is hozzájárultak a családias hangulathoz, amiért ezúton is köszönetet mondunk. Köszönjük továbbá Fülöp Zsolt polgármester úr támogatását és üdvözlő beszédét, Kretz Boldizsár Balassi Bálint-versmondását, valamint az Édeni Édesség Bolt ajándék csokoládéit a gyermekek számára.
Hálásan köszönjük mindazok segítő közreműködését, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Bálint-napi rendezvényünk igazán kerek, vidám este legyen.
Kertész József, a Filibili Népdalkör kisdobosa
Akadémia, Ecsedi Gyula mobil gumiszervíz, Partvonal Kiadó, Görög Kancsó Étterem, Full Brow Styling, Nagy Erika EV – Triumpf, Gazdabolt Szentendre, Ibolya Virágbolt, Fórum Színház, Fotó Ajándék Szentendre, Anara Beauty, Party Medve, Firhang Kft, Pixis Kreatív Hobby, DM Dera Park, Ferenczy Múzeum, Szelence Ékszer, Johanna Papírbolt, Halhainé Körömszalon, Printworks, 100-as Autómosó, Heim Pékség Dunabogdány, Szilágyi Pékség Szentendre, Ferences Gimnázium, Gottlasz Team.
A Dunazug Együttes fellépése | Fotó: Kertész Valéria
Tollat foszt a Filibili Népdalkör | Fotó: Kertész Valéria
A Hold utcai óvoda dolgozói az alapítványi bálon
KIÁLLÍTÁS
kIÁLLÍTÁS – MÚzeUMI
PROGRAMOk 2026. március
kIÁLLÍTÁSOk , PROGRAMOk
CzÓB e L MÚzeUM
Templomtér 1. www.femuz.hu
MÁGIkUS kÖR – Czóbel Béla kapcsolatai, a Nyolcak és a mecenatúra
Nyitva: 2026. szeptember 13-ig, csütörtök – vasárnap, 10:00-18:00
Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
Fe Re NCz Y MÚzeUM Kossuth Lajos u. 5. www.femuz.hu
ke ReTTÖRTÉNeTek
Válogatás a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményeiből
Nyitva: 2026. január 23. –2030. január 6., csütörtök –vasárnap, 10:00-18:00
Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
Március 22. vasárnap 10:00 Családi délelőtt: Sokszínű gyűjtemény
Az inkluzív családi délelőtti programsorozat következő állomása a Kerettörténetek című interaktív tárlat a Ferenczy Múzeumban. A program Bodonyi Emőke kurátor tárlatvezetésével indul, aki Paizs Goebel Jenő festőművész életéről és alkotásairól mesél nekünk.
Az interaktív tárlatnézést egy alkotófoglalkozás követ a kiállításban, kortárs művész közreműködésével.
A programon jelnyelvi tolmácsot biztosítunk, hogy siket és nagyothalló látogatóinknak minél akadálymentesebb élményben lehessen részük. Az inkluzív családi délelőtt program a múzeumban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és a Dunakanyari Család- és Gyermekjóléti Intézmény szakmai közreműködésével valósul meg. Jegyek: 900 Ft
FANTOMSz ÁL III. Művészfeleségek nyomában: Fialka Olga
Nyitva: 2026. január 23. – 2026. augusztus 30., csütörtök –vasárnap, 10:00-18:00
Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
„ kI VOLT RÁBY, jÓk AI RABjA?” – He LYTÖRTÉNeTI kIÁLLÍTÁS
Nyitva: 2025. november 27. –2026. május 31-ig, csütörtök – vasárnap, 10:00-18:00
Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
Március 14. szombat 15:00 kurátori tárlatvezetés: k i volt Ráby, jókai rabja?
Dr. Fábián Laura történész, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést a Ki volt Ráby, Jókai rabja? című kiállításban, ahol Ráby Mátyás kalandos és titokzatos életét ismerhetjük meg. Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
kMeTTY MÚzeUM Fő tér 21. www.femuz.hu
BARCSAY 125 – Látványból szerkezet
Nyitva: 2027. január 3-ig, csütörtök – vasárnap, 10:0018:00
Kiállítás Barcsay Jenő születésének 125. évfordulója alkalmából
Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
kOVÁCS MARGIT ke RÁMIAMÚzeUM Vastagh Gy. u. 1. www.femuz.hu
kOVÁCS MARGIT, A DUNA kIRÁLYNője
Nyitva: 2029. december 31-ig , hétfő – vasárnap, 10:00-18:00 Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
MŰVÉSze TMALOM Bogdányi u. 32. www.femuz.hu
„ ITT VAGYOk!”
A bécsi akcionisták és a kortárs performatív művészet – Válogatás Gerő László és az FMC gyűjteményéből
Nyitva: 2026. február 1. –2026. április 5., csütörtök –vasárnap, 10:00-18:00 Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
Március 7. szombat 16:00 Beszélgetés feLugossy Lászlóval, ef zámbó Istvánnal és Szirtes jánossal a művészet jegyében Délutáni beszélgetés a szentendrei művészet és a múlt jegyében – egy legendás művészcsoport indulásáról és a performansz műfajának feléledéséről. A Vajda Lajos Stúdió két, máig meghatározó alakja idézi fel a kezdeteket: miként formálódott a közösség, és kik alakították
a „hőskorszakot”. A kötetlen, inspiráló beszélgetés betekintést nyújt a Stúdió korai éveinek izgalmas történetébe, a kezdeti performanszokba, valamint a prezentáció és megőrzés kihívásaiba. Moderátor: Muladi Brigitta kurátor Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
Március 21. szombat 16:00 Beszélgetés Ujj zsuzsi fotóművész-performerrel, Vető jános fotóművésszel és Gerő László műgyűjtővel
A beszélgetésen szó esik olyan témákról, mint a performatív művészet és a fotóművészet jelene, Vető János kapcsolata a fotográfiával, munkássága, valamint szerepe Hajas Tibor életművében, Gerő László gyűjteményének koncepciója, sokszínűsége és beszerzési stratégiája. Választ kapunk olyan kérdésekre is, hogy hogyan kapcsolódik a magángyűjtemény a Vajda Stúdió művészeinek munkásságához, milyen nehézségek adódhatnak a fotóművek és videók prezentálásánál, mik a lehetőségek a fotók és dokumentumok mint források archiválásában és kiállításában, valamint melyek a Ferenczy Múzeumi Centrum új gyűjtési stratégiái és jövőbeli tervei. Moderátor: Muladi Brigitta kurátor Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
kÖz Te S Te Rek Aknay jános, Baksai józsef, Bereznai Péter, kalmár jános, Sárkány Győző és Szabó Tamás közös kiállítása Nyitva: 2026. február 8. –2026. április 5., csütörtök –vasárnap, 10:00-18:00 Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
Március 27. péntek 14:00 kortalan kultúra: tárlatvezetés a köztes terek című kiállításban A Köztes terek című kiállításon Iberhalt Zsuzsa kurátor vezet körbe a kiállításon. Hat művész, Aknay János, Baksai József, Bereznai Péter festőművészek, Sárkány Győző grafikusművész, Kalmár János és Szabó Tamás szobrászok különböző médiumokon és gondolkodásmódokon keresztül közelítenek az emlék és az anyag folyamatos párbeszédének vizsgálatához. Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
Az 55 éven felüliek számára ingyenes!
Március 28. szombat 16:00 Múzeumi Mesék: Varázsecset – Nagy Luca meseterapeuta önismereti foglalkozása Mi történik, amikor a tér megszólít, a képek kérdeznek, és egy mese csendben mellénk ül? Aknay János, Baksai József, Bereznai Péter, Kalmár János, Sárkány Győző és Szabó Tamás közös alkotói tere – különleges inspirációs forrássá válik a Múzeumi Mesék látogatói számára. A művek közötti köztes terekben egy kínai népmese bontakozik ki, amely nem magyaráz, hanem kérdez, nem tanít, hanem tükröt tart. A varázsecset itt nem csupán eszköz, hanem lehetőség. Lehetőség arra, hogy ránézzünk saját tehetségünkre. Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
Március 29. vasárnap 16:00 Finisszázs: köztes terek A kiállításon hat művész, Aknay János, Baksai József, Bereznai Péter festőművészek, Sárkány Győző grafikusművész, Kalmár János és Szabó Tamás szobrászművészek különböző médiumokon és gondolkodásmódokon keresztül közelítenek az emlék és az anyag folyamatos párbeszédének vizsgálatához. Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
Sze NTe NDRe I kÉPTÁR Fő tér 2-5. www.femuz.hu
NINO ÉS NINA, AMIkOR MÉG UTOL jÁRA VISSz ANÉ z Tek –Magyarósi Éva kiállítása
Nyitva: 2026. március 22-ig, csütörtök – vasárnap, 10:0018:00
Jegyek: 3200 Ft / kedvezményes: 1600 Ft
Március 8. vasárnap 16:00 Tárlatvezetés és könyvbemutató Magyarósi Évával és Szászi Beátával A kiállítást ezúttal egy szokatlan nézőpontból vizsgáljuk meg: előzetes egyeztetés nélkül keressük a tudomány nyomait a műalkotásokban – és a művészetét a tudományban. Központi témánk a testkép és a testhez fűződő viszony: hogyan jelenik meg mindez a művekben, milyen árulkodó jelek bukkanhatnak fel az alkotásokban, és mik azok a rétegek, amelyekkel
még maga az alkotó sincs feltétlenül tudatában a létrehozás folyamatában. Megvizsgáljuk, milyen tudattalan mintázatok, testi tapasztalatok és belső viszonyulások íródnak bele a műtárgyakba – sokszor akaratlanul. Belépés az aznapi múzeumbelépővel vagy bérlettel
A programsorozat első alkalmának címe: Nők és életek. A sorozat lehetőséget teremt arra, hogy az irodalom segítségével kapcsolódjunk a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállításaihoz, ahol Péczely Dóra szerkesztő egyszerre intim és inspiratív, tanulást és feltöltődést támogató közeget biztosít. A nyolc alkalmas sorozatban tudatosan keressük az összefüggéseket a múzeum kiállításai vagy Szentendre és az olvasott szövegek között, párbeszédet teremtve a vizualitás és az irodalom között is. Első alkalommal Péntek Orsolya Az Andalúz lányai című kötetet állítjuk a középpontba. Belépés az aznapi múzeumbelépővel vagy bérlettel
EGÉSZSÉG
Sze NTe NDRe I jÁRÁS eGÉSz SÉGFej Le Sz TÉSI IRODA Szentendre, Városház tér 4. efi.szentendre.hu
Előzetes regisztráció MINDEN PROGRAM esetén szükséges! A részvétel a járás lakosai számára térítésmentes!
EGYÉNI ÁLLAPOTFELMÉRÉS ÉS ÉLETMÓD TANÁCSADÁS: Folyamatosan várjuk a jelentkezőket. Időpontfoglalás emailben (efi@szeirendelo. hu) vagy telefonon (+36-20315-5339) lehetséges. Bővebb információ: efi.szentendre.hu/ programok/állapotfelmérés
KARDIOTANÖSVÉNY TÚRÁK Az időjárás és az érdeklődés függvényében rendszeresen indulnak kardiotanösvény túrák, amely után a résztvevők emailben visszajelzést kapnak a szív- és érrendszeri fittségükről. A meghirdetett időpontokról az efi.szentendre.hu honlapon, a Kardiotanösvény/vezetett túrák menüpont alatt tájékozódhat.
Március 3., 10., 17. kedd 18.0019.30
BELSŐ GYERMEK
Önismereti témájú, 3 alkalmas foglalkozás, Lehosik Marianna pszichológus vezetésével. A foglalkozások egymásra épülnek, előzetes regisztráció szükséges. Helyszín: Egészségfejlesztési Iroda (Szentendre, Városház tér 4.) Bővebb információ: efi. szentendre.hu/programok/ aktuális programok.
Március 11. de.10.00
Mégis kinek az egészsége? előadás- sorozat soron következő része
Tartalom: lásd efi.szentendre. hu/aktuális programok
Helyszín: Hamvas Béla Pest Megyei könyvtár
Előzetes regisztrációt nem kérünk.
Március 18. 18.00- kb. 19.30 EFI SZÍVKLUB
A foglalkozás során körbejárjuk szívünk egészségét. Szeretettel várunk mindenkit, akár már betegséggel él, akár a megelőzés érdekli. A foglalkozásokat Dr. Ruzsás Éva belgyógyász, kardiológus szakorvos vezeti.
Bővebb információ és REGISZTRÁCIÓ: efi. szendendre.hu/programok/ aktuális programok/EFI szívklub. Telefon: +36-20-3155339; +36-20-315-4124
Március 3., 10., 17., 24., 31. kedd 9.00-10.00
KÖZÖSSÉGI GERINCTORNA
Keddenként 9:00-kor várjuk az érdeklődőket a Teátrum Házban (Szentendre, Teátrum u.3.) Előzetes jelentkezés ajánlott. Bővebb információ: efi.szentendre. hu/programok/aktuális programok/gerinc fókuszú közösségi torna. Telefon: +3620-315-5339; +36-20-315-4124
Március 3., 10., 17., 24., 31.kedd 15.00-16.30
GYALOGLÓKLUB –BUDAKALÁSZ
Indulás: Budakalász, Lenfonó HÉV megálló, Kárpátok őre szobor
A gyaloglóklubról az efi@ szeirendelo.hu email címen, valamint a+36 70/456 0605ös telefonszámon Lazanyi Editnél lehet érdeklődni. Az indulási helyszínek változhatnak, így jelentkezést mindenképpen kérünk, hogy értesíteni tudjuk.
Március 4., 11., 18., 25. szerda 9.00-11.00
GYALOGLÓKLUB -TAHITÓTFALU
Indulás: Tahitótfalu, Hídfő
A foglalkozás szakember irányításával zajlik. Az óra bemelegítéssel indul, majd a tempós gyaloglás után levezető nyújtással zárul. Ajánlott felszerelés: Réteges, kényelmes öltözet, sportcipő. Regisztráció emailben: efi. sport@szeirendelo.hu, vagy telefonon: +36-20-315-5339
Március 5., 12., 19., 26. csütörtök 14.00-16.00
GYALOGLÓKLUB-LEÁNYFALU
Indulás: Leányfalu, Pócsmegyeri rév A foglalkozás szakember irányításával zajlik. Az óra bemelegítéssel indul, majd a tempós gyaloglás után levezető nyújtással zárul. Ajánlott felszerelés: Réteges, kényelmes öltözet, sportcipő. Regisztráció emailben: efi. sport@szeirendelo.hu, vagy telefonon: +36-20-315-5339
Március 24., 31., április 7., 14. kedd 18.00-19.30
ÖNISMERETI MORZSÁK 4 alkalmas önismereti tréning pszichológus vezetésével heti
rendszerességgel. A csoport létszám limitált, előzetes regisztrációt kérünk! Regisztráció: efi.szentendre. hu/programok/aktuális programok/önismereti morzsák
Telefon: +36-20-315-5339
Első alkalom: 2025.02.25. 18:00
Helyszín: EFI iroda, Szentendre Városház tér 4.
Március 16.,30., április 13., 27. hétfő 18.00.-19.00 BIBLIOTERÁPIA
4 alkalmas csoportfoglalkozás, 2 heti rendszerességgel, Horváth Judit pszichológus, biblioterapeuta vezetésével. Regisztráció: efi.szentendre. hu/programok/aktuális programok/biblioterápia
Telefon: +36-20-315-5339
Első alkalom: 2025.02.03. Helyszín: Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár, Szántó Piroska terem.
Bővebb információ a programokról: efi.szentendre. hu/programok/aktuális programok, vagy telefon: +3620-315-5339
Kövessétek a Szentendre és Vidékét az Instagramon és a Facebookon is!
APRÓHIRD e TÉS ek
SZOLGÁLTATÁS
Hűtőgép, villanytűzhely, mosógép, mikrohullámsütő javítása sugárzásméréssel. Tel.: 06/30-950-4187, Mezei Sándor
kőMŰVe SMUN k Ák , ke RÍTÉS ek , jÁRDÁk , VÍzÓRAAkNÁk kÉSzÍTÉS e , jAVÍTÁSA, BURkOLATjAVÍTÁS, UTÓLAGOS FALSzIG e Te LÉS, TÉRkÖVezÉS. 06 30 341 3423 k ARA LÁSzLÓ
Re DőNY, SzÚNYOGHÁLÓ, Re LUXA, MŰANYAG NYÍLÁSz ÁRÓk 10 éves gyártói garanciával, utoljára -40% kedvezménnyel 2026.03.31-ig! Ingyenes felmérés, gyors kivitelezés, kedvező áron! 0670/277-3807, info@ ablakprofesszor.hu
Színházak részére mindennemű régiségek felvásárlása készpénzben. Dísztárgyak, bútorok, festmények stb. k iszállás szakbecslés díjtalan. 0630/419-2713 Diszkrét ügyintézés, korrekt árajánlat. antiklakberendezes.hu
Albérlet kiadó Püspökmajor lakótelepen. 06 30 333 5248
Fűnyírás, fűkaszálás, bozótirtás, sövénynyírás, viharkáros fák veszélytelenítése kivágása, zöldhulladék-elszállítás, kertépítés, kerítésfestés, rendszeres kertkarbantartás, elhanyagolt kertek, nyaralók, egyéb zöldterületek kezelése. Díjtalan kiszállás! Jakab József, 0620-327-2220
Vásárolok festményeket, porcelánokat, vitrin tárgyakat, órákat, könyveket, bútorokat, arany ezüst ékszereket, valamint teljeskörű hagyatékot is. Kiszállás díjtalan. Pátkai Krisztina 06-20/374-6615
Művészfarsang a Szentendrei Lakástárlatban
Mi történik, ha a műalkotások életre kelnek? A Lakástárlat farsangi jelmezbálján –ahol nem hercegnők és szuperhősök, hanem festmények és szobrok léptek a parkettre – kiderült. Február 14-én a látogatók nem műtárgyakat szemlélni mentek a galériába, hanem ők maguk váltak műtárggyá.
Hogy is lehetne stílusosabban elűzni a telet Szentendrén, a festők városában, mint festménynek beöltözni a jelmezbálon? Az ötlet régi farsangi fotók kapcsán fogalmazódott meg. „Nagy erőket megmozgattunk azért, hogy előkeressünk régi farsangi fotókat, mint például a kultikus kép a Régi Művésztelep művészeinek farsangi mulatságáról. Aztán fölhívtak minket a Csíkszentmihályi családból, hogy van nekik egy jó fotójuk arról, amikor több szentendrei művészcsalád összefogott, és baráti körben farsangoltak. S mivel nekünk is az az egyik célunk, hogy összekovácsoljuk a szentendrei kortárs képzőművészeket, elkezdtünk azon gondolkodni, milyen jó lehetőség erre a közös mulatság” – mondja Musza György, a Szentendrei Lakástárlat Alapítvány elnöke.
A jelmezként felvehető kortárs műalkotások adottak voltak. A szervezők úgy választották ki őket, hogy jól mutassanak 3D-ben, mint például VinczeOttó: Vénusz átvonulás, Verebélyi Diána: Macskanő, SzabóTamás: Maszkos fej, Pistyur Imre: Adonisz fecskében, LukácsTibor: Bál után vagy efZámbó István: Tudásszomj című alkotása
„Huszonöt jelmez volt összesen, ebből több páros kollekció. Jó volt látni, hogy mindenki komolyan vette, és pénzt, energiát nem kímélve elképesztő kreativitást tettek bele a jelmezbálba. Az alkotásokat egy szakértőkből álló zsűri értékelte: Somody Bea ruhatervező, Pintér Réka látványtervező, Krizbai Gergely Krizbo grafikus, képzőművész” – mesélte Sulyok Györgyi kuratóriumi tag. A szentendrei kortárs művészek közül többen is eljöttek az eseményre: Ezüst Gy. Zoltán, Szabó Tamás, Lukács Tibor, Bohus Áron, Knyihár Amarilla, Verebélyi Diána. Milyen érzés, amikor egy művész 3D-ben látja viszont az alkotását?
Erről Szabó Tamást kérdeztük, aki meghatódott, amikor megpillantotta saját alkotását a farsangi jelmezben. „Én ilyen típusú munkákat csinálok, tehát ilyen fejeket, amik akár lehetnek maszkok is. Sulyok Györgyi ezt nagyon érzékenyen megfogta, egy velencei karneválos maszkot alakított át és ezzel reflektált az én munkámra, ami ott van a galériában kiállítva. Nagyon meghatott, megmondom őszintén, hogy valakinek ekkora inspirációt jelentettem, hogy ő ezt megcsinálta az én gondolatkörömön belül. És úgy láttam, nagyon élvezte. Mindenki nagyon kreatívan nyúlt a jelmezekhez. A XIX. század, a XX. század elején voltak ilyen típusú művészi összejövetelek, és nagyszerű, hogy Györgyiék ezt újra felelevenítették.”
Egyedi és különleges díjazások születtek a jelmezversenyen, mint például: Diadém és Cilinder díj, amit Verebélyi Dia és Bohus Áron nyertek el, Kulissza díj, Vonuló páros díj, amit Vincze Ottó: Vénusz átvonulás című képe ihlette páros jelmez nyert meg. Fülöp Zsolt, a város polgármestere is beöltözött egy nagyon ötletes páros jelmezbe feleségével Andrelli: Nagy játék című festményének mintájára. A közönségdíjat Nagy Sándor nyerte el, Pistyur Imre:
Adonisz fecskében című alkotásához készült jelmezével. A tombolatárgyak is nagyon színvonalas képzőművészeti alkotások voltak, amelyeket szentendrei művészek ajánlottak fel. A szervezők hálásak mindazoknak, akik támogatták az eseményt, így a Szentendrei Kulturális Központnak, a Ferenczy Múzeumi Centrumnak és több helyi gasztronómiai vállalkozásnak.
Diána és Bohus Áron művészek fantasztikus kompozíciót alkottak a farsangra, és díjat is nyertek vele
A szakértő zsűri: Somody Bea ruhatervező, Pintér Réka látványtervező, Krizbai Gergely Krizbo grafikus, képzőművész
Verebélyi
Mindenki nagyon komolyan vette és pénzt, energiát nem kímélve elképesztő kreativitást tettek bele ebbe a jelmezbálba
Performatív és akcióművészet a MűvészetMalomban
közel ötven művész alkotásaival, Gerő László és a Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményéből, a bécsi akcionisták, a performatív és akcióművészet legjavából mutat be válogatást a MűvészetMalom kiállítása. Többek között olyan nagy formátumú alkotók munkáival találkozhatunk, mint Marina Abramović, Selma Selman, Ladik k atalin, ef z ámbó István és feLugossy László.
A tárlat a párhuzamos és gyakran nagy földrajzi távolságokat átívelő, változatos művészeti attitűdöket tárja fel, valamint vizsgálja, milyen szempontok mentén bővíthető a gyűjtemény olyan radikális, fotó- vagy dokumentációalapú művekkel, amelyek egykor az intézményes rendszer peremén működtek. Noha a művészlista igen gazdag – Günter Brus, Hermann Nitsch, Rudolf Schwarzkogler, Marina Abramović, Drozdik Orshi, Ladik Katalin, Ujj Zsuzsi, Marcel Dzama, AES+F, Mara Mattuschka, Chris Haring, Selma Selman, Bolla Szilvia, Horváth Gideon, valamint a Gerő-gyűjteménnyel természetszerűen kapcsolatba kerülő Vajda Lajos Stúdió művészei, a Ferenczy Múzeumi Centrumban őrzött ef Zámbó, feLugossy, Balogh Steve és mások –, a bemutató mégsem egy történeti kiállítás, hanem élő kapcsolatot kíván teremteni a performatív alkotások és a kortárs művészet között. Olyan kérdéseket vet fel, amelyek ma is aktuálisak. Mit mondhat el ma a művészet a világról? Hol a határ a művészet és az élet között?
A hazai szcénában újra nemzetközi kitekintést és lokális alternatívát egyaránt kínáló, a legújabb irányzatokat is megmutató válogatás kezdeményezője lehet a ma újraéledő performansz- és akcióművészet, valamint az alternatív zenei műfajok kibontakozásának.
Beszélgetős estek az „ITT VAGYOk” kiállításban
Március 7-én, szombaton 16 órától egy kötetlen, inspiráló beszélgetős estre várnak mindenkit a kiállításban. A szentendrei művészetről, egy legendás művészcsoport indulásáról és a performansz műfajának feléledéséről beszélget feLugossy Lászlóval, ef zámbó Istvánnal és Szirtes jánossal Muladi Brigitta , a kiállítás kurátora.
Március 21-én, szombaton 16 órától Ujj z suzsi fotóművész-performerrel, Vető jános fotóművésszel és Gerő László műgyűjtővel beszélget Muladi Brigitta művészettörténész.
A beszélgetésen szó esik olyan témákról, mint a performatív művészet és a fotóművészet jelene, a fotóművek és videók prezentálása, archiválása és az új múzeumi gyűjtési stratégiák.
Az „ITT VAGYOK!” című kiállítás április 5-ig, csütörtöktől vasárnapig 10-18 óra között látható a MűvészetMalomban. A kiállítást 18 éven felülieknek ajánlják.
A programsorozat lehetőséget teremt arra, hogy az irodalom segítségével kapcsolódjunk a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállításaihoz, ahol Péczely Dóra szerkesztő egyszerre intim és inspiratív, elmélyülő és feltöltődést támogató közeget biztosít. Ez a közösség segít abban, hogy olyan minőségi kortárs művek kerüljenek az érdeklődők kezébe, melyek befogadása egyénileg komolyabb kihívást jelenthet. Szentendrén ez a kezdeményezés kiemelt jelentőséggel bír, mivel a kisvárosi lét (őrzendő és vágyott) működésmódja a kapcsolatokra épülő hétköznapok, amelyet a közös irodalmi élmény és a jelenkori magyar irodalom megismerése tovább mélyíthet. A nyolcalkalmas sorozatban tudatosan keressük az összefüggéseket a múzeum kiállításai vagy Szentendre és az olvasott szövegek között, párbeszédet teremtve a vizualitás és az irodalom között is. A kortárs művek azért kulcs-
fontosságúak, mert a mai szerzők az aktuális valóságunkat és dilemmáinkat fogalmazzák meg, elősegítve korunk társadalmi és esztétikai kérdéseinek közös értelmezését.
Péczely Dóra közel harminc éve dolgozik szerkesztőként, jelenleg elsősorban a Prae Kiadó könyveit gondozza. Szépirodalmi és nonfiction művek szerkesztőjeként többek közt Esterházy Péter, Térey János könyveit szerkesztette a Magvető Kiadónál, de alapító szerkesztője volt a Pagony ifjúsági könyvkiadónál a szakmailag és a közönség körében is nagy sikert hozó Szívlapát
kötet kiadójának, a Tilos az Á Könyveknek. Jelenleg szabadúszó szerkesztőként, irodalomterapeutaként olvasócsoportokat szervez, vezet és éltet.
Múzeumi könyvjelző – Betűfalók olvasóklub
Szeretettel várnak mindenkit az alábbi négy alkalomra:
Március 22., vasárnap 16 óra
Nők és életek
Péntek Orsolya: Az Andalúz lányai
Kiállítás: Nino és Nina, amikor még utoljára visszanéztek
Helyszín: Szentendrei Képtár
Április 26., vasárnap 16 óra
Személyes és társadalmi emlékezet
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem
Kiállítás: Ki volt Ráby, Jókai rabja?
Helyszín: Ferenczy Múzeum
Május 24., vasárnap 16 óra
k isvárosok bálnával
Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája
Egy kiállítás emlékére
Helyszín: Ferenczy Múzeum
Június 20., szombat 16 óra
A művész otthontalansága
Tompa Andrea: Haza
Kiállítás: Fantomszál III. – Művészfeleségek nyomában:
Fialka Olga
Helyszín: Ferenczy Múzeum
kortalan kultúra – mindenkinek
A Ferenczy Múzeumi Centrum Kortalan kultúra című tárlatvezetései minden korosztály számára nyitottak, de érdemes figyelni ezekre az alkalmakra, mert az ötvenöt éven felüli látogatók belépődíj nélkül vehetnek részt a programokon. A havonta más kiállításhoz kapcsolódó kurátori vezetéseken közelebbről megismerhetjük a tárlat koncepcióját és alkotóit. Legközelebb március 29-én, pénteken 14 órakor várja Iberhalt Zsuzsa kurátor a művészetkedvelőket a Köztes terek című kiállításban, ahol hat szentendrei művész: Aknay jános, Baksai józsef, Bereznai Péter, kalmár jános, Sárkány Győző és Szabó Tamás alkotásaival találkozhatunk.
07. szombat 16:00
14. szombat 15:00
Beszélgetés
feLugossy Lászlóval, ef Zámbó Istvánnal és Szirtes Jánossal
Az Itt vagyok c. kiállításhoz kapcsolódóan
MűvészetMalom
Kurátori tárlatvezetés: Ki volt Ráby, Jókai rabja?
21. szombat
16:00
22. vasárnap 16:00
28. szombat 16:00
MÁRCIUSI PROGRAMOK
08. vasárnap 16:00
Tárlatvezetés és könyvbemutató Magyarósi Évával és Szászi Beátával
A Nino és Nina, amikor utoljára visszanéztek c. kiállításhoz kapcsolódóan
Kortalan kultúra: tárlatvezetés a Köztes terek című kiállításban
Az 55 éven felüliek számára ingyenes
MűvészetMalom
Finisszázs a Köztes terek című kiállításban
Jegyek: 3200/1600 Ft
MűvészetMalom
Családi délelőtt: 900 Ft Regisztráció: regisztracio@muzeumicentrum.hu
Miről mesélnek a könyvborítók?
Krasznahorkai László és Deim Pál
Szentendréje
Krasznahorkai László első két regényének ( Sátántangó, Az ellenállás melankóliája) és két elbeszéléskötetének ( Az urgai fogoly, A Théseus-általános) borítóján Deim Pál művei szerepelnek. A könyvborítók nem a kiadó grafikai tervei alapján készültek, hanem a két alkotó személyes kapcsolatának lenyomatai. Egy olyan világba vezetnek vissza az 1970-es és 1980-as évek Szentendréjén, amelyben a város élénk művészeti életét egyfajta szabad, kísérletező szellem jellemezte, különösen a Vajda Lajos Stúdióba tömörülő fiatal művészek aktivitásának köszönhetően. Ebben a közegben Krasznahorkai olyannyira otthonra talált, hogy tizennyolc évig Szentendrén és környékén élt. Krasznahorkai László és Deim Pál egy művésztársaságban ismerkedett meg. Ezután gyakran összefutottak a városban, és mivel Krasznahorkai egy időben a Bükkös-patak partján fekvő Virág utcában, a festő szülőházának szomszédságában élt, ott is rendszerint találkoztak. Az író jól ismerte Deim Pál filozófiai kérdéseket feszegető művészetét, aki akkor elismert, rendszerellenes művésznek számított, és a helyi művészeti élet központi figurája volt. Bár alapvetően a hagyományos művészeti műfajok érdekelték, Deim támogatta a Vajda Lajos Stúdió fiatal, autodidakta művészeit, akik happeningekkel, performenszekkel, koncertekkel színesítették az addig többnyire festészetéről ismert kisváros művészeti életét. A csoport egyes tagjaival Krasznahorkai többször együttműködött felolvasóesteken, könyvbemutatókon (Bukta Imre, feLugossy László, Szirtes János), és a Tarr Béla által megfilmesített Werkmeister harmóniák híres kozmoszjelenetében is feltűnt néhány képzőművész (Lois Viktor, feLugossy László).
Egy alkalommal, amikor 1984-ben összetalálkoztak, Krasznahorkai megkérte Deim Pált, hogy az egyik művét felhasználhassa első könyvének borítójaként. Deim Pál meghívta a fiatal írót műtermébe, hogy válasszon egy alkotást, és Krasznahorkai az I.N.R.I. (1983) című tusrajzot kérte el. Deim Pál ekkor még nem ismerte a regény szövegét – amely csupán egy régi stílusú írógépen legépelt változatban létezett –, és tartott attól, hogy a Magvető cenzúráján nem megy át a kép. A szerkesztő, Balassa-Zsámboki Mária azonban támogatta a borítótervet. Meglepő módon a Magvető 1985-ben kiadta a Sátántangót – igaz, bizonyos korlátozásokkal, a legkisebb, ötezres példányszámban –, és a borítóval sem volt probléma. Krasznahorkai elvitte a könyv egyik példányát Deim Pálnak köszönetképp, és ettől kezdve gyakran ellátogatott hozzá műtermébe az Új Művésztelepen, illetve szívesen látta születésnapi összejövetelein: Csobánkán, Pilisszentlászlón. Az ötven-hatvan fős összejöveteleken írók, képzőművészek, zenészek és mások vettek részt (többek között Bukta Imre, Deim Pál, Esterházy Péter, Kertész Imre, Konrád György, feLugossy László, Mészöly Miklós, Polcz Alaine, Szörényi László, Vígh Mihály), ám a rendszerváltás után keletkező politikai törésvonalak mentén egyre inkább polarizálódott a társaság és sokan leforgácsolódtak. Mindemellett Krasznahorkai 1987-ben Nyugat-Berlinben töltött egy évet, majd 1989 után gyakran változtatta lakóhelyét, így találkozásaik megritkultak.
Részlet a Minduntalan – Krasznahorkai László prózavilága című kiállításból (Ferenczy Múzeumi Centrum)
Az 1989-ben megjelent, Az ellenállás melankóliája című regény borítójára a Lehajló bábu (1986) című festményt választotta az író, az 1992-ben publikált Az urgai fogoly címlapján pedig a Golgota (1989) című aranyozott fa plasztika képe szerepel. Bár a könyvek világához nem kifejezetten állnak közel a művek, a két alkotó közötti viszony és annak tágabb, kultúrtörténeti dimenziója szempontjából jelentőséget nyernek. Krasznahorkai így fogalmazott ezzel kapcsolatban: „ Nem annyira a könyvekhez állt közel, hanem hozzám, és ilyen módon a könyvekhez is. Szerettem a Palit, és a puritanizmust, ami a művészetében megvalósult. Tiszteltem az erkölcsi alapállását, nagy festőnek és jó embernek tartottam, és ez számított.” A kettejük közötti szellemi kapcsolaton túl mindez azt is érzékelteti, milyen fontos szerepet töltött be a sokszínű szentendrei művészeti közeg az író életében.
A Ferenczy Múzeumi Centrum Minduntalan – Krasznahorkai László prózavilága című kiállítása (2025. június 15. – 2026. január 4.) az író jellegzetes motívumai, témái, illetve Tarr Bélával és másokkal való együttműködései mellett a szentendrei művészeti szcénához fűződő kapcsolatába is betekintést enged.
Deim Réka
Újra hív a nyuszi futni a Duna korzóra
Évről évre egyre nagyobb érdeklődés és futókedv kíséri a jótékonysági Nyuszifutást. 2026. március 29-én vesszük fel újra a nyúlcipőt, amikor 12. alkalommal startol el a város legnagyobb jótékonysági rendezvénye.
Miért fontos, hogy minél többen legyünk jelen? Mert ez a rendezvény sem csak a sportról szól, annál sokkal több. A segítő szándékról, a támogatásról és arról az érzésről szól, amit rászoruló családoknak és az árva állatoknak tudunk nyújtani adományokkal. Húsvétkor olyanok asztalára is kerülhet finomság, akiknek ez egyébként nem adatik meg, de a futóközösség meg tudja valósítani. Ezért is érdemes elővenni a naptárt, és családi programként beírni a Nyuszifutás dátumát!
Továbbra is várjuk óvodák, iskolák jelentkezését, hiszen őket sportszerutalvánnyal jutalmazza a szentendrei önkormányzat.
Várják az egyéni felnőtt és gyermek indulókat is, nemtől és életkortól függetlenül.
Időpont: 2026. március 29. 10 és 11 óra
Távok: 900 m (ovisok), rajt 10 órakor, majd 2,5 km, rajt 11 órakor
Helyszín: Szentendre, Duna korzó előnevezés: a mozdulj.szentendre.hu oldalon
Helyszíni nevezés: 9 órától
Az esemény ötletgazdája és fő szervezője, a Szentendrei Kinizsi Honvéd Sportegyesület teával, az önkormányzat és a nyugdíjas klub zsíros kenyérrel, zenével és jó hangulattal várja az érdeklődőket. Töltsük meg a Duna korzót!
ATLÉTIKA
Továbbra sem talál legyőzőre
Molnár Fleischer Orsolya Február 21-én rendezték meg a Fedettpályás Szenior Atlétika Magyar Bajnokságot, ahol
Molnár Fleischer Orsolya a hetedik országos bajnoki címét nyerte el. A szeniorok mellett az utánpótlás korú futók is kiváló eredményeket értek el az SZKHSE színeiben. Fantasztikus munka folyik a Szentendrei Kinizsi Honvéd Sportegyesület atlétika szakosztályában. Sorra hozzák a jobbnál jobb eredményeket, télen fedett pályán, majd szabadtéri vonatkozásban is. Február 21-én a BOK csarnokban gyűltek össze a szenior atléták az ország minden pontjáról. Népes mezőnyben kellett a leggyorsabbnak lenni, ami Molnár Fleischer Orsolyának 800 és 1500 méteren is sikerült. 800 méteren 2:54,56 időeredménnyel, míg 1500
méteren 5:14,20 idővel végzett a mezőny élén.
Az Utánpótlás Magyar Bajnokságban Hála Tamás Godvin képviselte az egyesületet. U15-ös korosztályban az előkelő 5. helyen végzett 4:39.45ös időeredménnyel.
Fedettpályás MASz verseny 2026. február 14-15. Budapest Jó látni, hogy az atlétika – azon belül a futószámok – meghatározó sportággá növi ki magát Szentendrén. Bár a körülmények még nem professzionálisak, de az edzői háttérmunka, a lelkesedés meghozza a gyümölcsét.
Az újoncok között máris a negyedik helyen zárt 800 méteres síkfutásban a Fedettpályás
MASZ versenyen Molnár Ábel az U14-es korcsoportban. Ábel saját futamát megnyerve az összesítésben mindössze 1,5 másodperccel maradt le a bronzéremről.
Sándor e mília végig vezetve hatalmas csatában nyerte meg saját futamát. Összesítésben a negyedik helyen végzett, egyéni csúcsot futva. Hála Godvin 1000 méteren szenzációs futással ezüstérmet szerzett.
Ugyanezen a versenyen Brucker Lili Hanna a Móricz Zsigmond Gimnázium tanulója női 60 méteren futamát megnyerve végül a B döntőben futhatott, ahol idei legjobbját futva, 7.60 időeredménnyel a második helyen ért célba.
Ilyen jó hangulatban telt a tavalyi Nyuszifutás | Fotó: Bácsi Róbert/szentendre.hu
WFC országos bajnoki érmek
A WFC (World Fighters Corporation) Nyílt Országos Bajnokság az egyik legjelentősebb hazai amatőr küzdősportesemény, amelyet február 13–15-én rendeztek Baján. A szentendrei fiatalok két ezüst- és egy bajnoki aranyéremmel tértek haza.
A küzdősportoknak számtalan formája létezik. Szabó Dominiknek , Gregus Lénának és Szakmáry Ádámnak sikerült pont azt az ágát megtalálni, amiben elindulhatnak egy fantasztikus karrierúton.
A bajai verseny különlegessége a rendkívül széles paletta, ahol a technikai „light” szabályrendszerektől a teljes erejű MMAig mindenki megtalálja a szintjének megfelelő kihívást. Több mint 50 egyesület 300
fő feletti versenyzője indul rajta 10 éves kortól 39+ életkorig.
Szabó Dominik K-1 kategóriában két második helyezést ért el a 13-15 éves korosztályban. Érdekesség, hogy Dominik saját súlycsoportja mellett az idősebbek között is versenyzett. Mindkét esetben döntőzött, és végül ezüstérmekkel tért haza.
Dregus Léna bajnoki címet nyert K-1 versenyszámban. Léna a 13-15 éves korcsoportban a 55, 1-60 kg súlycsoportban bi-
Sportágismertető
A küzdősportok világában egyre nagyobb teret nyernek azok a szabályrendszerek, amelyek a technikai tudást, a gyorsaságot és a taktikai fegyelmet helyezik előtérbe. Ebbe a kategóriába tartozik a K-1 light és a freeboxing light, amelyek biztonságosabb formában kínálnak versenyzési lehetőséget az utánpótlás korú sportolók számára. A mérkőzések pontozásos rendszerben dőlnek el, ahol a tiszta technikák, a ritmusváltások és a ringkontroll játszanak nagyobb szerepet. A K-1 light és a freeboxing light szabályrendszerek a technikai tudást és a kontrollált küzdelmet helyezik előtérbe. Mindkét
zonyult a legjobbnak. Az aranyérmet soha nem kell megmagyarázni. Fantasztikus versenyzéssel a jók között is a legjobb lett. Free Boxing versenyszámban Szakmáry Ádám ezüstérmet szerzett.
Az eredményekben elengedhetetlen érdemeik vannak az edzőknek. Skrobár Róbert és Albrecht Péter büszkék lehetnek tanítványaikra.
Gratulálunk a fiataloknak, további sok sikert és fényes érmeket kívánunk!
kategóriában ütésekkel és rúgásokkal lehet pontot szerezni, azonban a kiütésre irányuló küzdelem nem megengedett. A K-1 light esetében a térdrúgások engedélyezettek, a clinch ideje korlátozott, míg a freeboxing light elsősorban a gyors, tiszta technikákra és a pontozásra épül. A szabályrendszerek biztonságos versenyzési lehetőséget biztosítanak, különösen az utánpótlás és a hobbisportolók számára.
Mindkét szabályrendszer célja, hogy a sportolók biztonságos környezetben fejlődhessenek, miközben megtapasztalják a versenyhelyzetek intenzitását. A K-1 light és a freeboxing light fontos szerepet tölt be a küzdősportok utánpótlás-nevelésében és a sportág hosszú távú fenntarthatóságában.
Balról jobbra: Albrecht Péter, Szabó Dominik, Dregus Léna, Szakmáry Ádám, Skrobár Róbert
Szentendrétől Hollywoodig: Marosi Gábor portréja
Marosi Gábor operatőr nevéhez népszerű és szakmailag is magasan jegyzett magyar és nemzetközi produkciók fűződnek. Az utóbbi néhány évben a Hello és a Jack Ryan mellett nyolc epizódot fényképezhetett az FBI International sorozatban, a hazai közönség pedig a Hadik és a hamarosan a mozikba kerülő Hogyan tudnék élni nélküled? két stáblistájában fedezheti fel a nevét.
A szentendreiek pedig akár személyesen is összefuthatnak vele, hiszen több mint huszonöt éve a városban él, igazi lokálpatrióta.
SzeVi: – Melyik az a produkció, amit az eddigi pályafutásod során a legjobban szerettél?
Marosi Gábor: – Egyértelműen az Aranyélet volt az eddigi kedvenc munkám, amikor lezártuk, azt mondtam, hogy ha az egész további életemben nem csinálok semmit, akkor is letettem az asztalra valami nagyon fontosat és jót. Elképesztően jó volt a stáb szakmailag, emberileg is fantasztikus és nagyon összetartó volt a csapat.
SzeVi: – Az nem merült fel, hogy további évadok is készüljenek?
Marosi Gábor: – Dehogynem. Bennünk legalábbis mindenképp. Annyira, hogy a színészeink hosszú ideig lobbiztak is az HBO-nál a
folytatásért, de sajnos nem kedveztek nekünk a körülmények. Egy komoly szervezeti átalakulás zajlott ekkor, ráadásul a negyedik évad jött volna, ami szakmai berkekben közismerten a sorozatok legnehezebb része, nagyot kellett volna rajta variálni, kifejezetten sokat kellett volna vele dolgozni, amire ott és akkor nem volt szándék és kapacitás. Sajnos. De így is fantasztikus emlék, óriási dolog, hogy a részesei lehettünk.
SzeVi: – Mindig is tudtad, hogy operatőr szeretnél lenni?
Marosi Gábor: – Tulajdonképpen igen. Középiskola végén kezdett el érdekelni a fényképezés, és hamar eljutottam a filmhez. Lenyűgözött a lehetőség, hogy az operatőr a fejében lévő jelenetsor leforgatásán keresztül milyen határozott, erős, és menynyire sokféle világot képes teremteni. És persze mindig nagyon
érdekeltek a konkrét technikai eszközök, mindig volt egy komoly műszaki érdeklődésem is.
SzeVi: – Rögtön fel is vettek az egyetemre?
Marosi Gábor: – Igen, de a Műegyetem villamosmérnöki karára, amit a szüleim nagy bánatára fél év után félbehagytam, mert hívott a filmezés világa. Annyira, hogy szinte azonnal dolgozni is kezdtem. A tervem az volt, mint a kortársaim közül sokaknak, hogy addig is, amíg felvesznek az egyetemre, szerzek egy kis gyakorlatot, csak aztán ez nálam kicsit másképp alakult. Gyakorlatilag a szakmán keresztül képződtem ki, a mai napig nincs diplomám, és azt hiszem, most már nem is lesz. Ez Magyarországon viszonylag ritka, külföldön egyébként sokkal gyakoribb pályaív.
SzeVi: – Mik voltak ennek a kezdeti időszaknak a legfontosabb mérföldkövei számodra?
Marosi Gábor: – Az egyik első munkahelyem a Pesty László nevéhez köthető Pesty Fekete Doboz volt, ahol a dokumentumfilmkészítés minden részletébe beleláthattam. Ez volt az egyik legkomolyabb iskolám, de mellette mindenképpen szeretném megemlíteni a Durst György-féle Duna műhelyt is, ami szintén nagyon meghatározta a kezdeti időszakot. És persze amikor csak lehetőségem nyílt, mindenféle produkcióban részt vettem hol világosítóként, hol segédoperatőrként és aztán a kétezres évektől kezdve már operatőrként is.
SzeVi: – Mi volt az első komolyabb operatőri munkád?
Marosi Gábor: – 2000-ben fényképeztem az Aranyvárost, nullához közeli költségvetéssel. Lejárt nyersanyagokra forgattunk, fekete-fehérben egy meglehetősen koros kamerával, sok-sok baráti segítséggel kifejezetten kevés pénzzel, de rettenetesen élveztük. Arra is futotta a lelkesedésünkből, hogy nemcsak Budapesten, hanem a bolgár tengerparton is vettünk fel jeleneteket. Nagy önbizalmam volt, mások szerint nagy arcom, de bizonyos szintű elvakultság nélkül ez nem ment volna. Az idő aztán engem igazolt. Ez egy olyan szakma, amiben végül úgyis az dönt, hogy az adott feladatot meg tudod-e csinálni vagy sem. Pályakezdőként persze számít a végzettség is, de egy idő után minden producer és rendező a korábbi munkáidra kiváncsi. Abból pedig mostanra nekem hál’ istennek bőven van olyan, amit szívesen mutogatok.
SzeVi: – ezek közül az Aranyéletet már említetted. De fényképeztél nemzetközi szinten komoly elismerést kivívó játékfilmet is.
Marosi Gábor: – Az Akik maradtak úgy került be az Oscar szűkített tízes listájára, hogy eredetileg nem is játékfilmnek, hanem tévéfilmnek készült, csak a film rendezője, Tóth Barnabás ragaszkodott nagyon az eredeti elképzeléséhez, és végül a producereknél sikeresen ki is járta, hogy vászonra vigyük. És milyen jól tette.
SzeVi: – Miért kellett erről győzködni a produkciós csapatot?
Marosi Gábor: – Mert ez egy nagyon kis költségvetésű kosztümös film volt, ami rengeteg kihívást jelentett. Operatőrként egyébként duplán. De lehet, hogy végső soron ennek köszönhetően tűntünk ki a mezőnyből. Hiszen a modern külső helyszíneket „visszaöregíteni” alapértelmezésben rengeteg pénzbe kerül. Rajk László volt a film díszlettervezője, és a rendezőn kívül ő is rengeteget segített, ötletelt velem arról, hogyan lehet úgy játszani a szögekkel, kameraállásokkal, snittekkel, hogy minél költséghatékonyabban érjük el a kívánt hatást.
SzeVi: – Ami úgy tűnik, elég jól sikerült.
Marosi Gábor: – Tudomásom szerint nagyjából a mi filmünk volt abban az évben a mezőny legalacsonyabb költségvetésű produkciója. Nem mondom, hogy az Oscar titka az, ha lefelezed a költségvetést, de tény, hogy a Saul fia is rendkívül szűk büdzséből készült, és nem mellesleg, ha jól tudom, ott is Rajk László volt a díszlettervező.
SzeVi: – két tizenéves gyermeked van. Ha jól tudom, nagyjából a pályaválasztás kapujában. Hogy látod, hogyan hatott rájuk a te karrierutad?
Marosi Gábor: – Egy-két forgatásra a gyerekeim is eljöttek, de gyanús, hogy konkrétan a szakmámban egyikük sem lép majd a nyomomba. Fényképezni szeretnek, és kifejezetten kiváló ízlésük van a filmek terén, de jól láthatóan más irányba indulnak, a fiam mindenképp, de esélyesen a lányom is. Amit viszont biztosan örököltek tőlem, az az elszántság és a tenni akarás. A fiam az általa választott irány kedvéért két komoly fakultációt is bevállalt, és ezen felül is versenyekre jár már most, mert érdekli és foglalkoztatja, amit majd egyetemen tanulni szeretne. A lányom útja még nem ennyire egyértelmű, de biztos, hogy ő is határozott döntéseket tud hozni számára fontos kérdésekben.
SzeVi: – Szentendre kedvelt forgatási helyszín. ez szólított meg, amikor ideköltöztetek?
Marosi Gábor: – Igaz, hogy sokan szeretik, az utóbbi időben egész sok külföldi produkció is felfedezte magának, de az én kötődésem a városhoz sokkal régebbi. Az apai nagyapámnak volt egy nyaralója a boldogtanyai részen, amit még a hatvanas években épített. Akkor arrafelé még minden csupa zöld volt, és én gyerekkorom legszebb nyarait töltöttem nála. Hatalmas sétákat tettünk a környék girbegurba utcáin, amik számomra egészen mesebelinek tűntek, mintha csak a nagyapám kedvéért bukkantak volna elő egészen váratlan helyeken, hogy csupa érdekes és izgalmas figurához, az ő barátaihoz vezessenek minket.
SzeVi: – Így aztán egyértelmű volt, hogy te is itt alapítasz családot?
Marosi Gábor: – A párommal mindketten Budaörsre jártunk gimnáziumba, és amikor saját otthont kerestünk, abban biztosak voltunk, hogy vagy ott, vagy itt, Szentendrén szeretnénk letelepedni. Több ingatlant is megnéztünk, mire eljutottunk ide, ahol most is élünk. Emlékszem, ahogy megálltunk a ház előtt, egyszerre mondtuk ki, hogy megérkeztünk. Ez több mint huszonöt éve történt, és azóta is boldogok vagyunk, hogy így döntöttünk. Én a külföldi munkatársaimnak is azt mondom, hogy szentendrei vagyok, hozzátéve, hogy ez közel van Budapesthez, amit ugye mindenki ismer, de sosem jutott még eszembe, hogy egyszerűbb lenne azt mondani, hogy budapesti vagyok. Mert nem lenne igaz. Mi egyáltalán nemcsak aludni járunk haza, hanem napi szinten élvezzük a környék remek adottságait.
SzeVi: – Például?
Marosi Gábor: – Először is nagyon szeretjük a kertünket, kifejezetten sokat használjuk mindannyian. Aztán a skanzen elég közel van hozzánk, egy időben a gyerekek rengeteg időt töltöttek ott, különösen Lóri bácsi foglalkozásait szerették. A város kulturális életét pedig azt hiszem, nem kell bemutatnom. A mozi nyilván nekem sokat jelent, de nagyon szeretem a pezsgő zenei kínálatot és a kiállításokat is. Legutóbb például egész odavoltam a Krasznahorkai-kiállítástól, nyilván azért is, mert jelentős részt kapott benne két komoly filmes alkotótárs. És persze nagyon szeretjük Szentendre környékét is: bringázunk, túrázunk vagy épp fürdünk a Dunában.
SzeVi: – Nem hiányzik a főváros pezsgése?
Marosi Gábor: – Fiatalabb korunkban néha felmerült bennünk az, amit most időnként a gyerekeinken látunk, hogy mondjuk a szombat esti bulik szempontjából praktikusabb lenne Budapest közepén lakni, de aztán amikor buli után vasárnap reggel itt, a saját madárcsicsergős otthonunkban felébredünk, mindannyian azt érezzük, hogy a pici plusz macera százszorosan megéri.
Karlócai Bea | Fotó: Isza Ferenc
Ahova mindig felüdülés betérni
Idén is folytatódnak a Patak Parti Placc népszerű közösségteremtő, a természet és egymás tiszteletének fontosságára épülő családi programjai, ahol az alkotói/termelői vásár mellett továbbra is érdekes ingyenes programokkal és a Kincsesláda Alkotóműhely jóvoltából alkotási lehetőséggel is várják a látogatókat.
Az évadnyitó alkalmat Hóvirágünnep néven a Placc előtti partszakaszon évről évre egyre szebben pompázó kis hóvirágmező ihlette.
A természet megújulását ünnepeljük, a programok is ehhez kapcsolódnak. Lesz magcserebere, ehető vadnövényismereti séta, bemutatkozik a helyi Gyalogbusz és Bicibusz kezdeményezés. A látogatók megismerhetik a helyi Zöld Iroda működését, és előadást hallgathatnak a beporzóbarát kert kialakításáról, valamint fél kettőtől Mészáros Tibor handpanjátékát élvezhetjük, s tervben van még egy előadás a kerti vízmegtartás lehetőségeiről is. Pálkuti Noémi mentálhigiénés szakembernek köszönhetően a lelki megújulás témájába is bekapcsolódhatunk, s ugyanő ingyenes egyéni konzultációs lehetőséget biztosít a helyszínen. Részletes program az eseménynél követhető: lásd QR-kód.
Húsvét szombatján immár harmadszor kerül megrendezésre a Húsvéti Hangolódó iparművészeti vásárral és remek programokkal. Vikor Ábel Soma megújult bűvészműsorral jelentkezik,
lesz közös éneklés és még sok minden más, amit a további eseményekkel együtt a Patak Parti Placc Facebook-oldalán tudtok nyomon követni: Patak Parti Placc FB
Várunk szeretettel ezen a csodás helyen!
KELETIÉS NYUGATI BÖLCSEK
SZABADEGYETEM HAMVAS BÉLA: AZ„ANTHOLOGIA HUMANA” CÍMŰ ESSZÉKÖTETE NYOMÁN
A KÖLTŐ TE MAGAD LÉGY!
„szabad-ötletek jegyzéke”
Tavasszal borítsuk be Szentendrét költészettel!
Ha nemcsak olvasni szereted, hanem magad is szívesen írsz verseket, küldd el nekünk, a Szentendrei Kulturális Központnak, s mi gondoskodunk róla, hogy egész Szentendre olvassa művedet. Az általatok beküldött verseket belvárosi helyszínekre és buszmegállók üresen szomorkodó plakáttartóiba tesszük közszemlére. Április 11-re pedig elkészítjük Szentendre verstérképét, melyen minden általatok beküldött és általunk kirakott vers helyszíne rajta lesz. A költészetnapi hétvégén - kezetekben a verstérképpel - egy lírai sétát tehettek Szentendrén. A magyar költészet napján minden általatok írt verset megtalálhattok majd a Szentendrei Kulturális Központ weboldalán és Facebook oldalán.
2026. március 22-ig várjuk a saját költésű, szalonképes műveket, kortól, nemtől, műfajtól, terjedelemtől függetlenül a rendezveny@szentendre.hu e-mail címre.
További információ:
SZENTENDREPROGRAM.HU SZENTENDREI KULTURÁLIS KÖZPONT
A tíz előadásból álló Szabadegyetem az Ars et Vita Alapítvány és a Hamvas Béla Kör szervezésében jön létre.
Az előadásokra kéthetente, 2026. február 18. és június 24. között szerdánként 18h -tól kerül sor.
Előadók: Dr.Thiel Katalin az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára és Szathmári Botond a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára.
Helyszín: Ars et Vita Alapítvány Joyn Közösségi tér, Budapest, Váci utca 40. I. em. (23-as kapucsengő)
Bevezető előadás: február 18.,18 h / Szathmári Botond: A keleti és anyugati gondolkodás sajátosságai
Az előadásokra és az azt követő beszélgetésekre szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Belépődíj nincs! Részvételi szándékát jelezze az arsetvita@gmail.com címen
ÁLTALÁNOS S eGÉLYHÍVÓ: 112
M e NTők : 104
Mentőállomás
2000 Szentendre, Bogdányi u. 31. Telefon: +36-26/310-424; +36-26/319-941
TŰzOLTÓSÁG: 105
2000 Szentendre, Ipar u. 5. Telefon: +36-26/500-017; +36-26/500-018 Önkéntes Tűzoltók: +36-20/429-2646
Re ND ő RSÉG: 107
Rendőrkapitányság
2000 Szentendre, Dózsa György út 6/a. Telefon: +36-26/502-400
Körzeti megbízottak:
Pismány: Kuczmog József c. r. főtörzszászlós
Püspökmajor ltp: Balog Bence r. főtörzsőrmester
Pannónia telep: Szakács Tibor r. őrmester Belváros: Marek Viktor r. törzsőrmester
Gazdit keres Tyson, ez a gyönyörű fajtatiszta ordas, 4,5 éves németjuhász ivartalanított kan. Rendkívül okos, más kutyákkal is jó a kapcsolata. Nagyon szeret labdázni, szépen sétál pórázon. Jól nevelt, nem ugrál és kiváló házőrző. Szerető családot keresünk neki, ahol van kert, és szívesen foglalkoznak Tysonnal. Aki ismeri a fajtát, nem fog csalódni benne. Érdeklődni a 06 20 931 6948 -as telefonszámon lehet.
GYÓGYSze RTÁRI NYITVATARTÁS Legközelebbi 0-24 óráig nyitva tartó gyógyszertár: Huszár Gyógyszertár Pomáz 2013 Pomáz, Huszár utca 2. Telefon: +36-26/999-425
kálvária Gyógyszertár : 2000 Szentendre Kálvária u. 33. Telefon: +36-20/314-1638
A rejtvény helyes megfejtését 2026. március 19-ig várjuk a szevi@szentendre.hu e-mail címre. A helyes megfejtők között egy páros mozibelépőt sorsolunk ki. A szerencsés nyertes nevét a következő lapszámban tesszük közzé. Februári rejtvényünk helyes megfejtése „Nincsen másik föld” volt. A nyertes Zsíros János. Nyereménye egy páros mozibelépő a P’Art Mozi felajánlásával.
F E L H Í V Á S SZENTENDRE VÁROS PEDAGÓGIAI DÍJ JAVASLATTÉTELÉRE
Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szentendre Város Önkormányzat elismeréseinek alapításáról és adományozásuk szabályairól szóló 2/2026. (II.3.) önkormányzati rendelet (Rendelet) a város közössége érdekében végzett kiemelkedő tevékenységek elismerése céljából kitüntető díjak alapításáról döntött.
A rendelet szerint Sze NTe NDRe VÁROS Pe DAGÓGIAI DÍj adományozható azoknak a személyeknek és csoportoknak, akik vagy amelyek kiemelkedő eredményeket értek el bölcsődei pedagógusként, továbbá az óvodai, az iskolai és intézeti oktató-nevelő munkában, a tehetséggondozás területén magas fokú pedagógiai és szakmai felkészültségük alapján élen járnak az újszerű és hatékony pedagógiai módszerek kidolgozásában és alkalmazásában. Az elismerésből évente három adományozható a képviselő-testület Rendelete alapján. Nem adományozható díj a képviselő-testület vagy állandó bizottságai tagjai részére, valamint annak, aki már korábban részesült a kitüntetésben. Szentendre Város Önkormányzat nevében a kitüntetést a polgármester a városi pedagógusnapi ünnepség keretében adja át. Amennyiben a kitüntető díjban csoport részesül, egy emlékplakett és egy oklevél jár.
A kitüntetés adományozására javaslatot tehet:
a) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, b) önkormányzati képviselő, bizottsági tag, c) szentendrei szakmai és civil szervezet, költségvetési szerv, gazdálkodó és egyéb szervezet, érdekképviselet, egyházak, d) legalább 10 szentendrei állandó lakóhellyel rendelkező polgár A javaslatok beérkezési határideje: 2026. március 31. A javaslatok benyújtásának helye: Szentendrei közös Önkormányzati Hivatal (2000 Szentendre, Városház tér 3.) Kérjük a javaslattevőket, hogy a méltatások szövegét 10-15 gépelt sorban fogalmazzák meg a hivatal ügyfélszolgálatán átvehető vagy a honlapunkról letölthető adatlapon. A javaslatokat az adatlap kitöltése után e-mailben is el lehet küldeni a fent megadott határidőig a jegyzo@szentendre.hu e-mail címre.
Felhívjuk a figyelmet, hogy csak a határidőre beérkezett, hiánytalanul kitöltött és méltatással ellátott javaslatokat áll módunkban elfogadni!
További felvilágosítás kérhető: a hivatal jegyzői titkárságán, a 26/785-033-as telefonszámon.
