Szentendre és Vidéke 2026. május

TÉMA: SZENTENDREI-SZIGET Történetek, érdekességek a Szentendrei-szigetről 4 A zene és a sziget a közös otthonunk 6 A háztáji gazdálkodás a sziget lelke 8-11 Minőségi vendéglátás a Szentendrei-szigeten

ölelésében 15 Ló, kultúra, lovas kultúra 16 Út a világbajnokság felé –Katalin és Darla 17 Városrészi költségvetés 2026 18 Föld napi akciók Szentendrén 19 10 éves jubileumát ünnepelte az Egres úti óvoda

Elkezdődött az Izbégi Tagóvoda felújítása 21 Emlékgyaloglás Monspart Sarolta tiszteletére 22 Janikovszky Éva 100. születésnapjára emlékezik a könyvtár 23 Májusi színházi ajánló sztárokkal 29 Azzal lehet rabul ejteni a közönséget, ha a szíved-lelked benne van abban, amit csinálsz –Interjú Fischl Mónika énekes-színmű vésszel 31 „A szépség a szemlélőben van” 33 „Határaimon kívül és belül” –Interjú Csíkszentmihályi Rékával és Richter Sárával.

Bánáti Sverák József: Halászcsalád kis szigeten 1938 | Olaj, vászon, 88,5 x 62,5 cm | Ferenczy Múzeum, Szentendre

„Ha az örökkévalóságon nem végtelen időtartamot, hanem időtlenséget értünk, úgy örökké él az, aki a jelenben él.” – Ludwig Wittgenstein

SZENTENDRE ÉS VIDÉKE KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS LAP

Alapítva: 1899. | Újraalapítva: 1987. szevi@szentendre.hu | +36 20/449 0806

Megjelent 3000 példányszámban

Kiadó: Szentendrei Kulturális Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 2000, Szentendre Dunakorzó 18. A szerkesztőség címe: 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő utca 22.

A kiadásért felelős személy: Lőrinczy György ügyvezető Főszerkesztő: Herczku Nóra

Szerkesztőségi titkár: Domokos Judit

Munkatársak: Gergály Judit, Gergi Erna, Kuklai Katalin, dr. Török Katalin

Fotó: Bellai László, Isza Ferenc

Címlapon: Szentendrei-sziget

Címlapfotó: Isza Ferenc

Tördelő: Kovencz Péter

Szerkesztőség: Szentendre, Dumtsa Jenő utca 22.

Telefon: +36 20/449 0806

e-mail: szevi@szentendre.hu

Hirdetések felvétele:

e-mailen: hirdetes.kult@szentendre.hu

Nyomda: Virtuóz Kiadó és Nyomdaipari Kft. 1037 Budapest, Bécsi út 267. 5/1. Felelős vezető: Tolonics Gergely

Index: PFH/88/1987 ISSN 0239-068X

Kedves Olvasó!

Van egy hely a Dunán, ahol nemcsak átkelünk, hanem meg is érkezünk. Ahol a komp nem közlekedési eszköz, hanem határ: a rohanás és a nyugalom között. A Szentendreisziget ilyen hely. Már az első pillanatban érezni, ahogy lassul a világ, ahogy a zajok tompulnak, és a levegőben valami egészen más sűrűség jelenik meg – talán a víz közelsége, talán az erdők csendje, talán mindez együtt. A sziget nem harsány. Nem akar többnek látszani annál, ami: lankás mezők, szántóföldek, homokos utak, ligetek, és a Duna ölelése minden oldalról. Ez a táj nem díszlet, hanem élő szövet, amelyben évszázadok óta együtt létezik ember és természet. Ahol a víz nemcsak látvány, hanem életforrás is – hiszen a sziget alatt rejtőzik az egyik legfontosabb ivóvízbázisunk, amely csendben szolgálja a fővárost és környékét. És mégis, a sziget igazi titka nem a természeti adottságaiban rejlik, hanem abban az életformában, amit kínál. Itt minden közelebb van: az élelem, az emberek, a történetek. Nem kell bevásárlóközpont, mert ott van a piac, a kert, a gazda, aki névről ismeri a vásárlóját. Ahol a kenyér nem termék, hanem folyamat, közösségi élmény, és ahol a tej, a zöldség, a gyümölcs mögött arcok, családok, döntések állnak. A vendéglátás itt nem csupán szolgáltatás: inkább meghívás. Egy asztalhoz, egy kertbe, egy történetbe. Egyre több helyen találkozunk azzal a szemlélettel, hogy az étel helyi, szezonális, és része annak a közegnek, ahol megszületik. Sokan azért költöznek a szigetre, mert lenyűgözi őket ez a kis mikrokozmosz, a természetközeliség, és ebben szeretnének élni. Végtelenül hálásak, hogy itt lehetnek, és ezt ki is mutatják: részévé válnak a közösségnek, alakítják azt. Ők azok, akik egy idő után tehenet vesznek, méhészkedni kezdenek, vagy éppen kenyeret sütnek – mint a Háztáji termékeket bemutató cikkünk egyik szereplője, Hudák Zsófi, aki számára a kenyérkészítés nemcsak munka, hanem szemlélet is. A szigeti zenészekről szóló összeállításunkban Mocskonyi Péter Bramsz tűpontosan fogalmazta meg: „Könnyű megszokni, hogy Pesthez képest Szentendrén mennyivel békésebb, személyesebb az élet, de egy idő után már Szentendre is zajosnak és sűrűnek tűnik a szigethez képest. A gyalogos komppal tíz perc alatt bent lehetünk a város közepén, de a nap végén ugyanígy tíz perc alatt visszatérhetünk a saját, védett közegünkbe.” Ez a közelség és távolság különös egyensúlya az, ami a szigetet igazán egyedivé teszi. És talán éppen ez a sziget legnagyobb ereje: hogy nem akar több lenni, mint ami. Nem kínál többet, csak időt. Időt arra, hogy észrevegyük a részleteket. Egy fűzfa árnyékát, egy madár hangját, egy lassú beszélgetést. Időt arra, hogy visszataláljunk ahhoz, ami egyszerű, és éppen ezért értékes. A Szentendrei-sziget nem menekülés a világból. Inkább emlékeztető arra, hogy lehet másképp is élni benne.

Történetek, érdekességek a Szentendrei-szigetről

A váci, azaz a Nagy-Duna és a Szentendrei-Duna által közrefogott, közel 40 km hosszú, legszélesebb részén, Tahitótfalu és Vác között mindössze 3,8 km széles Szentendrei-sziget viszonylag fiatal képződmény. Kialakulása a vaskorban történt, kétezerötszáz-háromezer évvel ezelőtt. Az eddig feltárt régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a sziget a kezdetektől fogva lakott hely. Középkori falvai közül az a négy vészelte át a török hódoltságot, amelyek ma is megtalálhatók: az eredetileg református magyar népességű Kisoroszi, Tótfalu, Pócsmegyer és Szigetmonostor (Surány Pócsmegyer mellett, Horány Szigetmonostor mellett a 20. században kialakult üdülőtelep).

k isoroszi

Az északi szigetcsúcson fekvő falu elnevezése a történelmi időkben betöltött szerepére utal. Pápai Páriz Ferenc 18. századi szótára még őrzi az orosz szó egy másik jelentését, az ajtónállót. Az itt élők tartoztak ugyanis a visegrádi várnak ajtónállókat adni – Györffy György történész szerint. De tartja magát az a nézet is, ami Kisoroszi nevét a sziget korai birtokosaiból, a Rosd nemzetségből vezeti le.

A természeti szépségekben, vadregényes környezetben bővelkedő Kisoroszit már a múlt század első felében felfedezték a vízi és a nomád élet szerelmesei. Közöttük is élen járt Baktay Ervin orientalista, India-kutató, Körösi Csoma Sándor ázsiai tartózkodási helyeinek kutatója. Az 1920-as években barátaival itt alapították meg az első magyarországi indián törzset, így nem mindennapi hobbynak emléket állító Baktay-emlékhely Kisoroszi egyik múltidéző nevezetessége lett.

Szeberényi Lehel író, aki lehet mondani krónikása volt a Duna-jobbparti vidéknek, fél évszázaddal ezelőtt, 1977-ben Éden a Dunán című könyvével a Kisorosziban, „ Európa legszebb tá-

borhelyén” eltöltött nyári sátorozásaiknak állít emléket, miközben érzékletesen bemutatja magát a falut is. „ Kisoroszi: egyetlen főutca, némileg még a falu hangulatával, no meg derékszögben rá egy inkább-tér utca, széles hepehupás libaparadicsom. A többi csupa romantikus zegzug, az egykori hajós-halász falu hamisítatlan levegője. Ahogy a vizek elől a szűk kis magaslatra torlódott. Házacskák, fél-házacskák hegyén-hátán szorongva, meredeken a víz felett. Görbe kis közök, vízmosások inkább, macskaköves sikátorok. Mindez falatnyi, tenyérnyi. S alattuk ma is (alig látni másutt már ilyet) tucatnyi öreg ladik leng a Duna fövenyes szélvizén.” A történeti időkben a négy szigeti falu közül egyedül Kisoroszi nem foglalkozott szőlőműveléssel. Pócsmegyer és Szigetmonostor szőlői a Duna túlpartján lévő Leányfalu-pusztán voltak, Tótfalu szőlői az ugyancsak ezen az oldalon található Tahi- és Váradpusztán. Mindkét hely szőlőhegyei a budai borvidékkel azonos minőségű borkultúrával gazdagították ezen szigeti falvak megélhetését a 19. század végi országos filoxéra vészig, oly annyira, hogy saját a szükségletükön felüli borukkal megérte felhajózni még Komáromba, Győrbe is.

Tahi és Tótfalu

A sziget legszélesebb részén fekvő Tótfalut és a hozzá tartozó pusztát, a Duna jobb partjának erdők borította dombjain elterülő Tahit már a 13-14. századi oklevelek is megemlítik. Tahitótfalu névvel csak 1900 óta nevezzük az egyesített anyatelepülést és hajdani pusztáját.

Tahi napsütötte lankáit évszázadokon keresztül nagy kiterjedésű szőlőültetvények borították. Az egykor virágzó szőlő- és borkultúrát a 15. századi részeket is tartalmazó hatalmas, téglából épített dézsmapince és az egykori pincesor megmaradt részei tanúsítják. 1857-ben az első magyarországi gazdasági kiállításon a Tahiból

származó borok is díjat nyertek. Aztán jött az országos méretűvé terebélyesedett szőlővész, a filoxéra, ami a Dunakanyarban 1880 tavaszán éppen itt ütötte fel a fejét. A rövid pár év alatt kipusztult szőlő után ekkor kezdtek el a helyiek földieper termesztésével foglalkozni. A kezdeti időkben a Budapestre szállító kora nyári kofahajók egyik fő rakománya a tahitótfalui eper lett.

Pollack Mihály, a magyar klasszicista építészet élenjáró alakja az 1810-es években Tahiban a pincesoron megvett egy régi présházat, majd miután saját tervei szerint átalakította, évtizedeken keresztül sokat és szívesen időzött benne. 1855-ben bekövetkezett halála után a helyi katolikus temetőben temették el. Síremléke, amit egy másik híres építész, Ybl Miklós tervezett, több mint másfél évszázada őrzi Tahi nevezetes lakójának emlékét, akárcsak a tiszteletére létesített emlékszoba.

Pócsmegyer és leányfalu

A pócsmegyeriek a szántóföldi növénytermesztés, állattartás és szőlőművelés mellett vízi szállítással és hajóvontatással is foglalkoztak, így bizonyára dolgoztak a szentendrei kereskedők megbízására is. Szászy István, a pócsmegyeri református lelkész fia 1908-ban megjelent könyvének, a Pest megyei anekdótáknak szereplői az egykor volt megyeriek és szigetbéliek, amint azt az utolsó pócsmegyeri kofahajó és a Daru János esetét elbeszélő történet is megörökítette: „ Azelőtt a szigetbeli falukból rendes hajó, úgynevezett kofa-hajó járt a fővárosba s az bonyolította le a gyümölcs- és egyéb áruforgalmat, hetenként egyszer, vagy a szükségeshez képest többször közlekedvén. Lefelé a víz vitte. Fölfelé vagy ló, vagy – az utóbbi időkben – gőzhajó vontatta. Az utolsó ilyen hajó Pócsmegyeren Daru János tulajdona volt. Mikor elkészült, ékes piros betűkkel írták rá hátul, hogy: ‘Darú János pócsmegyeri hajója’. A felirat ilyetén megfogalmazása sok galibát okozott szegény Daru Jánosnak. Ha ez a pócsmegyeri, akkor lennie kell tótfalusinak, meg monostorinak is, különben mi értelme a jelzőnek – okoskodtak azok, akiknek ez semmibe se került. Daru János belátta, átfestette. Most meg az lett a baj, hogy Pesten kikötve, hiába keresték a pócsmegyeri hajót, nem találták. És ez így ment tovább, de egyik változat se állta meg a helyét.” Szeberényi Lehel mintegy hetven évvel később ugyancsak személyes élményeit vetette papírra: „ Ez a Pócsmegyer tündéri falucska. A négy szigeti falu legbájosabbika. Úgy tűnik, a Dunától elzártan megállt ott az idő, meg sem érintette rohanó korunk. Hangulatos falucskának látszik a maga ősi állapotában, ahol a régi falusi élet békésen szunyókál, még a tizenhetedik században épült kemencékkel a házak falában.” Író elődje, Móricz Zsigmond első ízben 1936-ban egy „ezeréves” csónakon vitette át magát Leányfaluról a kis szigeti faluba. S érthető, hogy országjáró, riportra éhes szemének még inkább feltűnt, ami negyven évvel később kollégájának is. Érdemes itt megjegyezni, hogy Leányfalu első üdülőtulajdonosai a 20. század elején színészek és operaénekesek voltak. Móricz Zsigmondot pl. Rózsahegyi Kálmán, a neves színész csalta ide.

Szigetmonostor

Kisoroszihoz és Pócsmegyerhez hasonlóan Szigetmonostor is nevében hordozza történelmi múltjának egy meghatározó emlékét, a 13. században épült, később több szerzetesrend által is birtokolt monostorát. Az így keletkezett falunév pedig hét évszázaddal később a Ferenczy Múzeumban őrzött egyik ikonikus műalkotás címeként is dacolhat már az idő múlásával az alábbi történet szerint:

Az 1930-as évek közepén két fiatal festő, Korniss Dezső és Vajda Lajos nagy ívű művészeti programot tűzött ki maga elé, aminek szerves része volt az ún. motívum-gyűjtés. Ennek során történt meg az alábbi eset Korniss Dezsővel. Csónakkal átment a szigetre és besétált Szigetmonostorra. A kis falunak a rá gyakorolt hatását „ Hű, Ázsia, Ázsia! ” felkiáltással fogalmazta meg – későbbi viszszaemlékezése szerint. Csodálatos csend, nyugalom és egyszerű formák fogadták. „ Mindjárt a falu elején megdöbbentett egy kis ház fehérre meszelt frontja. A vakító-fehér felületen a pici ablakot fekete vagy megfeketedett vas, ill. bádoglap borította, amit napvédőként használtak, s az empire motívumokkal volt kilyuggatva. Az ablak fölött, a sima fehér falon egy csodálatos kagylóforma agyag-stukkóból. Ezeket maguk a parasztok, vagy paraszt-iparosok csinálhatták.” Nagy felfedezését elújságolta Vajdának, s ettől kezdve együtt és módszeresen dolgoztak. Kiválasztottak

Lajos,

egy utcát, leültek egy ház elé és megbeszélték, hogy ki milyen szempontból fogja feldolgozni az előttük levő motívumot, pl. egyikük a ház szerkezetét, másikuk inkább a rajta levő részleteket. Ebből a motívum gyűjtő munkából született meg 1935-ben Vajda Lajos Szigetszentmiklósi ablak című festménye. Így vált a Szentendrei-sziget déli részén fekvő Szigetmonostor a 20. századi magyar és ezen belül a szentendrei festészet két kiemelkedő festőjének megihletőjévé.

Török Katalin

A zene és a sziget a közös otthonunk

A „szigeti veszedelem” szókapcsolat az ország nagy részének egy közismert barokk eposzt jelent. A Szentendrén és főleg a Szentendrei-szigeten lakók számára azonban nagyjából az ezredforduló óta ennél jóval többet: zenét, táncot, költészetet – és nem utolsó sorban: közösséget. A Szigeti Veszedelem zenekar vezetőjével és két zenésztársával beszélgettünk.

– Budapestről Szentendrére a feleségem, Emese kedvéért költöztem, akinek a családja ott élt, és azóta is a környéken lakik – idézi fel a kezdeti időket Mocskonyi Péter Bramsz. – Szigetmonostorra 2000-ben költöztünk ki, amikor családot alapítottunk. Itt pedig – mivel mi ebben hiszünk, és ehhez értünk – azonnal elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan tudnánk aktívabb zenei életet teremteni. Kiss Károly igazgató úr felkérésére a feleségem bekapcsolódott a művészeti iskola munkájába, elindítva a néptánc tanszakot, melyhez rövidesen kapcsolódott a népi hegedű tanszak elindulása is.

A táncra a felnőttek körében is akkora igény mutatkozott, hogy a faluban 2001 őszén felnőtt néptánccsoport is alakult, mely azóta is igen népszerű: 16-70 éves korig vannak tagjai nemcsak Szigetmonostorról, hanem az egész szigetről. Az együttes alapításának évfordulóját idén áprilisban egy nagyszabású műsorral is megünnepelték.

Szentendrén élő dudás-cimbalmos Nagy Zoltánnal megalakítottuk a Dunazug Zenekar t. Szentendrén, Leányfalun és a Dunakanyar más településein is évekig muzsikáltunk és rendszeresen táncházakat is tartottunk. Azóta Tímár Sára és az általa hívott zenészek vették át a stafétát.

A szigeti táncházakat pedig kezdetben Waszlavik Gazember László és Nagy Koppány kísérte a Szigeti Veszedelem nevű zenekarral, amit az idők során megörököltük tőlük, és ma már ezen a néven tevékenykednek a szigeten élő népzenészek.

A zenekar története szorosan összefonódott és fonódik a zeneiskola történetével is, ahol időközben olyan elismert népzenészek kezdtek tanítani, mint Ökrös Csaba a Honvéd Művészegyüttesből, Takács Ádám, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes prímása és a Csík Zenekar egykori tagjai, Vass Lóránt Lóri, az utóbbi években pedig Mészáros Tibor, akik szintén bekapcsolódtak a zenekar életébe is. Rajtuk kívül időközben a szigeten telepedett le többek között ifj. Csoóri Sándor Sündi, Zimber Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes cimbalmosa és felesége, Csoóri Julcsi énekes is, akik szintén örömmel csatlakoztak a csapathoz, van, aki állandó zenekari tagként, mások egy-egy produkció erejéig.

A Szigeti Veszedelem Zenekar 2018 júniusában az Ünnepi Könyvhét Vörösmarty téri nagyszínpadán, „A fény szeretője” című Gérecz-lemezének bemutatóján. A színpadon (balról): Mészáros Tibor, Mocskonyi Péter Bramsz, Éles László, Fehérváry Lilla, Molnár Réka, Sipos Áron, Horváth Bence

– A táncegyüttes kapcsán szembesültünk azzal, hogy az egész Dunakanyarnak nincs saját népzenekara – meséli Bramsz. – Mi akkoriban Pestre jártunk be muzsikálni, ha pedig itt volt szükség élőzenére, pesti zenészeket hívtak. Úgy éreztük, hogy itt az ideje, hogy változtassunk ezen. Szó szót követett, végül sógorommal, Nagy Koppány prímással, Kovács Géza brácsással és a szintén

A népzenészek mellett pedig a komolyzenészekkel is állandó a zenekar kapcsolata, elsősorban Oravecz György zongoraművésszel, aki szintén a szigeten él. – Nagyreményű, tehetséges zongoraművészként indultam, büszke voltam arra, hogy a tanáraim közül többen egyenesen Liszt reinkarnációjának tekintettek. Fiatalon azt képzeltem, hogy próbatermek és hangversenytermek között töltöm majd az életemet – veszi át a szót Oravecz György. – Ezen a jövőképen az első repedést az hozta, hogy Kocsis Zoltán tanítványa lettem, aki kifejezetten ellenezte a „felhőn ücsörgést”, ő maga is sok mindent kipróbált, olyan produkciókba is szívesen bekapcsolódott, amelyekben a tehetségéhez képest szerény szerepet kapott, ha a koncepció valamiért felkeltette az érdeklődését. Aztán úgy alakult, hogy adminisztratív okokból szükségem volt arra, hogy tanítást is vállaljak. Ez először kalandnak indult, amiről jókat lehet majd sztorizgatni. Sümegre jártam le heti két napra, ami kellően izgalmas és vadregényes kiegészítője volt a művészéletnek. Csak aztán úgy alakult, hogy Monostoron is tanítani hívtak. És a

többi már történelem. Az első időkben még szolfézst is tartottam, ráadásul nem ritkán olyanoknak is, akiket csak a létszám miatt küldtek, és azt tapasztaltam, hogy a gyerekek valahogy mégis szeretik az óráimat. A zeneiskolai élet nagyon hamar kivirágzott, és virágzik a mai napig. Most például az egykori diákjainkból verbuválunk nagyzenekart, úgy tűnik elég nagy rá az igény. Meglátjuk, de én nagyon lelkes vagyok. Úgyhogy ezen a helyen eldőlt: ha rajtam múlik, én biztosan egész életemben tanár is leszek a folyamatos, aktív muzsikálás mellett, többek között az itteni barátaimmal is.

– Ahogy látszik, évek óta több ez a zenészcsapat, mint egy sima kísérőzenekar, hiszen kifejezetten minőségi zenét játszik, nagyon sokféle műfajban – folytatja Bramsz. Ráadásul időközben a zeneiskolából is kinőtt egy olyan fiatal zenészgeneráció, akik szívesen járnak vissza az iskola vagy a faluház programjaira, például énekesként Molnár Réka, zenészként pedig a fiunk, Dörgő, akihez barátai is csatlakoznak időnként új színt hozva az eredeti formációba. Ráadásul időközben felnőtt egy újabb zenész generáció, a fiunk és az ő barátai, Fáy Lukács és Vaskó-Fehérváry Regő Úgy gondoltuk, hogy ebből a sokszínűségből több is kinőhet, mint a megszokott háttérzene, ami persze szintén nem lebecsülendő zenei szolgálat. Ezzel egyidőben a táncegyüttesben is felbukkantak olyan lelkes tagok, akik a tánc mellett egyéb művészeti ágakban is jeleskednek. Feleségem, aki a művészeti iskola vezetése után a szentendrei Ferences Gimnáziumban kezdett irodalmat tanítani, boldogan lett katalizátora a sokszínűségünkből kinövő költészet napi esteknek. A program minden évben tartalmaz verseket, énekelt verseket, valamint zenei, táncos és színházi elemeket. Rendszerint két-három teltházas előadást tartunk belőle. A költészet napi műsorhoz zeneszerzőként csatlakozott Fehérváry Lilla is, aki zenésztársai hatására szeretett bele a szigetbe, és lett végül maga is szigetmonostori lakos. – Alapvetően alkalmazott zeneszerző vagyok, színházaknak dolgozom, ahol zenei rendezést is vállalok, illetve bábelőadásokhoz írok zenét” meséli Fehérváry Lilla. – Játszottam úgynevezett ut-

caszínházakban is, de ma már itt is elsősorban zenei rendezést vállalok. Gyerekprogramjaimon viszont én vagyok a „hoppmester”: zenét szerzek, éneklek, mesélek, játszok – és persze velem van a csodás zenekar is. Emese felkérésére nagyjából tizenöt éve szerzek zenét a falu költészetnapi műsoraihoz, ami óriási megtiszteltetés. Tavaly augusztus óta pedig életvitelszerűen is itt élek, afféle „gyüttmentként”, aki nagyon szereti ezt a helyet. Pedig városban nőttem fel, de biztos voltam benne, hogy ha a gyerekeim felnőnek, ide költözöm. Ez most lett aktuális, és nagyon boldog vagyok itt. Fantasztikus hely, nagyon kedvelem az itteni embereket, nagyon hasonlóan élünk, gondolkodunk mindannyian. Egyébként a zenekar brácsása, Vass Lóri volt a párom az élete utolsó négy évében. Eredetileg vele terveztük a kiköltözést, aztán úgy alakult, hogy egyedül jöttem. Megörököltem tőle az álmot, és megörököltem a zenekart is, akivel mindig nagy megtiszteltetés együtt játszani. Egytől egyig minden tagja kiváló zenész. Tényleg egy csoda. – Nagyon szeretem én is, ahogy a közös munka alakul, és a szigetet is persze – veszi át a szót Oravecz György”. – Valaki hoz egy ötletet, a srácok például megjelennek valami zenei átirattal, mindenki beleteszi a magáét, ahogy összeterelődünk, és egyszercsak megszületik belőle valami nagyon színes, izgalmas, egyedi produkció. Nyolc éve lakom a szigeten, de valójában jó harminc éve, amióta bekapcsolódtam a tanításba és a közös muzsikálásba, az otthonomnak érzem. Nagyon szeretem Monostort és a monostoriakat, és remélem, hogy ez kölcsönös. Mindkét gondolathoz egyetértően kapcsolódik Bramsz is: – Könnyű megszokni, hogy Pesthez képest Szentendrén mennyivel békésebb, személyesebb az élet, de mostanra már Szentendrét érezzük túl zajosnak és sűrűnek a szigethez képest. A gyalogos komppal tíz perc alatt bent vagyunk a város közepén, de a nap végén ugyanígy tíz perc alatt a saját védett közegünkben lehetek. És ez nagyon jó így. És persze a zene a tánc és a közösség is óriási szerepet játszik abban, hogy ennyire jól érezzük magunkat a mindennapjainkban.

Karlócai Bea | Fotók: Szigeti Veszedelem archívumából

A háztáji gazdálkodás a sziget lelke

Amikor a Szentendrei-szigetre költöztem, azt hittem, nehéz lesz megszokni, hogy nincsenek nagyobb boltok és elképzelni sem tudtam, hogy hol fogok bevásárolni. Nem telt bele sok idő és kiderült, hogy itt a szigeten minden megvan, ami kell. Helyi gazdaságokból be lehet szerezni jó minőségű bio és házi termékeket, amiket nagy odafigyeléssel és szeretettel gondoznak, készítenek. A sziget varázsa sokakat utolér, jó a közösség részévé válni. Példátlan az az összefogás, amellyel az emberek egymást segítik, támogatják.  k inek hiányzik ilyenkor egy bevásárlóközpont?

GÓ lYAfÉSZE k kENYEREZő

„ Egy csoda, ahogy érik, kel a tészta, majd a végén megsül. A kenyér íze maga az élet íze. A ropogós héj és a puha belső, mint a jin és jang.”

Surányban, a Fácános út közepén eltéveszteni sem lehet a kenyerezőt, egy valódi gólyafészek jelzi, hogy jó helyen járunk. Csütörtök van, ilyenkor készülnek az előre megrendelt kovászos kenyerek és péksütik. Nemsokára érkeznek a helyiek a kosaraikkal, mi pedig részesei lehetünk ennek a közösségi élménynek, ahol a friss kenyér illata lengi be a teret. A pékségben minden kovászos, minden vegán, tehát semmibe nem tesznek állati eredetű összetevőt. Ami kifejezetten hiánypótló termék, az a kifli, mert kovászos, vegán kiflit senki nem süt a környéken. A péksüteményekbe pedig vaj, tojás, tej helyett ezek növényi alternatívája kerül. A kovász is különleges, amiből a kenyerek készülnek, mert

Hudák Zsófi nagyobbik fia készítette. Végül úgy döntött, hogy ez lesz a kenyerező kovásza. Így született Vince kenyere.

Hudák Zsófi eredetileg zenész, de a Covid idején ő is kovászolni kezdett, kezdetben magunknak, később egyre több ismerősnek, aztán szép sorban jöttek a megrendelések is. Volt egy kerti parti, ahová vitt kenyeret, és a házigazda azt mondta, ha sütne, akkor tőle venne. Így kezdődött. És hangsúlyozza: nem is akar ennél nagyobb lenni. Az ars poétikája, hogy maximum annyit süssön, hogy minden tésztához hozzáérjen a saját kezével. Az egyensúlyra törekszenek, nem a növekedésre!

Sokan azért költöztek a szigetre, mert lenyűgözi őket ez a kis mikrokozmosz, a természetközeliség, és ebben szeretnének élni. Végtelenül hálásak, hogy a Szentendrei-szigeten élhetnek, és ezt ki is mutatják, a részévé válnak. Ők azok, akik egy idő után tehenet vesznek, méhészkedni kezdenek, vagy éppen kenyeret sütnek, ahogy Hudák Zsófi is. Ők a lelke a feltörekvő surányi Napsugár

Hudák Zsófi ars poétikája, hogy mindenből annyit süssön, hogy minden tésztához hozzáérjen a saját kezével.

téri piacnak, ahol megtalálhatjuk például a Boldog Helen Klubot, a Surány asztalát és a Gólyafészek kenyerezőt is.

– Számomra nagyon megható és jóleső érzés, hogy valaki eljön minden csütörtökön, például gyalog, és aznap délután ez a programja. A kenyeret és a szigetet is megtiszteli ezzel. Nekem nagyon fontos, hogy aki ide eljön, ne akarjon hazasietni. Ez nemcsak egy kenyérről szól, hanem egy életformáról és egy szemléletről. Ez felbecsülhetetlen – fogalmaz.

BO lDOG HE lEN klUB

Ahol a tehenek boldogok, ott a vásárlók is azok!

Páj Krisztina a Boldog Helen Klub megálmodója férjével és gyermekeivel Surányban alakították ki családi gazdaságukat. Számukra is nagyon fontos, hogy az előállított termékek adalék- és tartósítószer mentesek legyenek. Így saját szántójukon a szálas

Páj Krisztináék farmján Surányban a tehenek erőszakmentesen, szabadtartásban élnek.

takarmány elvetésekor sem használnak vegyszert, az állatok takarmánya kizárólag a szigeten termesztett lucernából és glifozát mentes kukoricából áll. A tehenek erőszakmentesen, szabad tartásban élnek, ők pedig hiszik, hogy a boldog állat, boldog produktumot ad.

Hogy esett a választás a Szentendrei-szigetre? – A szigetnek nagyon jók az adottságai – kezdi sorolni érveit Páj Krisztina. – Nem csak azért, mert két Duna-ág között vagyunk és könnyen lehet vízhez jutni, hanem azért is, mert olyan az atmoszféra, ami kedvező, pozitív kisugárzású. A cégemet is

Hisznek abban, hogy egy boldog állat boldog produktumot ad. Teheneik egyetértenek ezzel a filozófiával.

úgy hívják, hogy Boldog Helen Klub, és nem véletlenül, hiszen erőszakmentesen tartom a teheneket. Mindenkinek el kell döntenie, amikor elkezd egy vállalkozást, hogy mi az elsődleges cél. Kiköltöztünk egy 400 négyzetméteres, örökpanorámás pomázi házból, egy lakóautóban laktunk Surányban lovakkal, és úgy éreztük, hogy miénk a világ. Egy idő után kevésnek tűnt a korábbi életem pörgése után, hogy a lovakat kialmozom, etetem és ne csináljak mást. A szigeten találtam valakit, akinek volt eladó borja, idehozta nekem, és megtanított mindenre. A szigeti állattartásnak éppen az a lényege, hogy itt nem látunk nagy ménest, nem látunk fejőrendszerrel ellátott óriási tehenészetet – meséli Krisztina. A friss tehéntejből nem is árul sokat, mert úgy gondolja, hogy ebből a „kincsből” értékesebb dolgok készülhetnek, mint például a friss túró, kefír, joghurt, krémsajtok, vaj, amikhez ínycsiklandó kombinációkat talál ki. Minden terméket frissen készít, és csak annyit, amennyi az aznapi vásárban el is fogy. Sok törzsvendége van és szerencsére egyre többen közülük tudatosan keresik az adalékanyagmentes termékeket. Miért lett a klub?

Ezzel is jelezni akarták, hogy ez nem egy profitorientált gazdasági forma, mint mondjuk a kft. A klubba az emberek önszántukból mennek azonos érdeklődési kör alapján, mert szabadidejüket értelmesen és színvonalasan akarják eltölteni. A Boldog Helen Klub is önkéntesen látogatható, vásárlási szándék nélkül is, ahol ismerkedni lehet a gazdasággal, az állatokkal.

SURÁNY ASZTAl A

A Napsugár téren a szombati piacon és a környékbeli vásárokban is megtalálható a Surány asztala, ahol különleges zöldségkészítmények és krémek közül válogathatunk. Az asztal mögött Nagy Krisztina és Baranya Zsolt állnak, akik ügyelnek arra, hogy minden alapanyag friss, tartósítószermentes legyen. Ők maguk termelik meg ezeket, vagy a környékbeli gazdáktól vásárolják, még a palántákat is.

Surány asztala házi csalamádéval indult el, majd elkezdtek tyúkokat tartani és egyedi recepteket kitalálni.

Multicégtől a háztáji gazdálkodásig

Baranya Zsolt korábban multicégeknél dolgozott és egyszerűen elege lett abból az életből. Mindig szeretett főzni, Krisztinának pedig volt egy remek csalamádé receptje. Ezzel indultak el. Aztán elkezdtek tyúkokat tartani és kitalálni olyan termékeket, amilyeneket kevesen ismernek, vagy amikhez hozzá tudtak tenni valami olyasmit, amitől egyedi és különleges lett. Krisztina – aki egy élelmiszeripari felnőttképzésben is részt vesz,

kistermelői élelmiszerfeldolgozást tanul – az anyagbeszerzést, az egyeztetéseket, a marketinget végzi elsősorban, de a konyhában is megállja a helyét. A rendezvényeken, ha tehetik, mind a ketten ott vannak. „Zsolt a főzésben és a tálalásban maximalista. Fő mottója: az étel ne csak finom, hanem szép is legyen. Érdekes

az élet, hiszen gyerekkorában nem ette meg a rántotthúst, mert görbe volt” – teszi hozzá humorosan. Körülbelül húsz – huszonöt féle termékük van. Az egyik kedvencük a svéd gomba paradicsomszószban, de nagyon különleges a tárkonyos, pirított gombás sajtkrém is. Ami náluk a prímet viszi, az a faszénen sütött padlizsánból készülő erdélyi padlizsánkrém, amit a füstös íz tesz még finomabbá és különlegessé. Készítenek füstölt tojássalátát is, ami elsőre sokakat meglep, de aki megkóstolja nem tudja otthagyni. Egyre többen ismerik őket a környéken, így egyre több rendezvényre mennek árusítani. Ott voltak április végén a sziget egyik legnagyobb állat, termény és kézműves vásárán, Tahitótfaluban a jószágkihajtáson. A surányi piacon egy éve vannak, és a krémeken kívül néhány friss harapnivalóval is – mint például a vaslapon sült tócsni – kedveskednek az arra látogatóknak. Már csak emiatt is érdemes időben érkezni a piacra, mert aki elkésik, annak nem jut belőle. Májustól ismét lesz kéthetente hagyományos surányi bolhapiac a Napsugár téren, ahol szintén ők hozzák majd a finomságokat a vásárlóknak.

GUBACSI EPERfARM

Tótfaluból Kisoroszi felé haladva a gáton egy igazi mesevilágba csöppenünk. A fák és a természet által körbevett festői vidéken található a Gubacsi eperfarm. létezik-e még az eperkultusz Tahitótfaluban?

Megtudjuk, hogy van néhány őstermelő család, akik még művelik az eperföldeket. A régiek közül többen felhagytak már az epertermesztéssel, viszont néhány esetben megtörtént a generációváltás, tehát a fiatalok átvették a szülőktől az epertermesztés hagyományát. Magyarországon az első, legnagyobb epertermelő térség Tahitótfalu volt, innen indult el, mivel jók a klimatikus viszonyok, illetve rendelkezésre áll elérhető mélységben öntözővíz,

hiszen pont a Kis-Duna és a Nagy-Duna között helyezkedik el a terület.

Gubacsi József nagyszülei, dédszülei is foglalkoztak epertermesztéssel, azonban, miután az időseb generáció a termelést abbahagyta és ők újrakezdték, több évtized telt el. A termelést nagyjából tíz évvel ezelőtt édesapja öccse kezdte újraéleszteni, és a munkát, amiből a feleségek is bőségesen kiveszik a részüket, azóta közösen a két család folytatja. A fóliasátras termesztés fél hektár nagyságú területen folyik, a szabadföldi termesztése körülbelül két hektár területen. Sok helyen megtalálhatjuk az

eprüket: piacon, szezonban az útszéli standokon és kihasználják az internet adta lehetőségeket is. Nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy lehetőség szerint az eper a termelőtől közvetlenül a vásárlókhoz kerüljön.

Nyakunkon az eperszezon

A fóliasátras eper ottjártunkkor már piroslott és finom édes is volt. Április 23-án volt az első szedés és május közepe táján kezdődik a szabadföldi szezon, ami nagyjából június közepéig tart. József

hangsúlyozza, hogy a fóliasátras eper ugyanolyan finom és édes, mint a szabadföldi.

Számukra fontos, hogy a tahitótfalusi eper megőrizze a hírnevét, és bent maradjon a köztudatban. Tahitótfaluban jellemző, hogy eperszezonban minden utcasarkon ül egy tahitótfalusi epertermelő, aki a portékáját árulja.

A SÉ f ÉS A kERTÉSZ

A háztáji és gazdálkodás és az igényes gasztronómia izgalmas keveréke, amit megvalósítottak Surányban, Török Patrícia, a kertész és Horváth Gábor, a séf. A budapesti bázist fenntartva kialakítottak a szigeten egy második bázist, ahol 2019 óta termesztenek zöldségeket, fűszernövényeket és ehető virágokat teljesen vegyszermentesen. A termesztés sikerén felbuzdulva Gábor kísérletezésbe kezdett: több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött elképesztően kreatív ételkombinációkat alkot, vegyszer és adalékmentes zöldségkészítményeket készít. Emellett szeretnék ötletekkel segíteni azokat, akik figyelmet fordítanak arra, hogy minőségi és egészséges ételeket fogyasszanak, illetve arra

A tematikus vacsoraeseteken Gábor fantasztikus ételkölteményeket varázsol a vendégek számára.

is, hogy milyen egyszerű és ízletes ételeket „dobhatnak össze” maguk is otthon.

Hogyan találtak rá Surányra?

– Én mindig imádtam növényekkel foglalkozni, elvégeztem egy kertészképzést is, és szerettem volna nagyobb területen kipróbálni magam. Kiderült, hogy a nagybátyáméknak van itt egy telke, olyan, amin csak egy csehszlovák faház állt annak idején. Tudtam, hogy lesz vele munka, de megérte” – mondja Patrícia.

Azt már Gábortól tudjuk meg, hogy párja olyan lelkes volt, hogy szinte négykézláb, egyenként húzta ki a tarackot a 850 négyzetméteres területen. 2019-ben vágtak bele a közös vállalkozásba, ugyan a Covid miatt újra kellett kezdeniük, de azt mondják, hogy ennek jó oldala is volt, mert sokkal kreatívabban sikerült utána folytatni. Például megnyitották a kertjüket a látogatók számára, melynek során bejárhatják a citrusokkal és mediterrán növényekkel övezett pihenősaroktól a fóliasátron és a zöldségágyásokon keresztül a fűszerkertig, miközben számos különleges zöldséget, fűszert és ehető virágot megkóstolhatnak.

– Van egy ismeretterjesztő jellege annak, amit csinálunk, mert egyrészt szeretnénk megmutatni, hogy valóban vegyszerek és műtrágya nélkül mennyire hatékonyan lehet termeszteni zöldségeket. Nálunk nincs se talajforgatás, se kapálás. Nem ásunk, takarjuk a talajt, így tartjuk gazmentesen, és a vizet is így tudjuk megfogni a talajban. Emellett kezdetektől az értékteremtés is az egyik nagyon fontos alappillére a projektünknek, illetve, hogy mennyire sokoldalúan lehet a kertben megtermesztett zöldségeket felhasználni a konyhában. Régóta fontosnak tartjuk, hogy minél egészségesebben éljük az életünket, ehhez szorosan kapcsolódik, hogy sok zöldséget fogyasszunk” – teszi hozzá a kertész. Kettőjük tevékenysége jól támogatja és kiegészíti egymást: ha Gábor eszébe jut egy különleges ízkombináció, megnézik, hogy

Patrícia meg tudja-e maga termeszteni a hozzávalókat. Ha pedig Patrícia tesz szert valamilyen új és eddig ki nem próbált növény magjára, Gábornak indul be a fantáziája, hogy mit lehetne belőle készíteni. kertből az asztalra

Nemcsak „hagyományos” zöldségek találhatóak a kertjükben, hanem a banánlevéltől kezdve sok délkelet-ázsiai fűszernövény is megterem, saját kurkuma, gyömbér és különböző citrusfélék. Késő tavasztól egészen ősz közepéig a saját zöldségeiket teszik a tányérra. A tematikus vacsoraesteken ezekből aztán Gábor fantasztikus ételkölteményeket varázsol a vendégek számára. A surányi kiskertből egy pillanat alatt Japában, Indonéziában vagy az olasz citrusok között érezhetjük magunkat. A szerencsésebbeknek Gábor időnként főzőkurzusokat is tart.

SZIGET kOSARA

A Sziget kosara egy 2020-ban indult szentendrei-szigeti civil kezdeményezés és bevásárlóközösség, amely a helyi kistermelőket köti össze a vásárlókkal. A csütörtöki átadónapokkal működő közösség célja a fenntarthatóság, a helyi gazdaság erősítése és a friss, háztáji termékek elérhetővé tétele. A Sziget kosarához egyre több kiskereskedő, őstermelő és gazda csatlakozik. A weboldalon néhány gombnyomással vásárolhatunk húsárut, tejtermékeket, gyümölcsöt, bort, készételt, pékárut, textíliát, virágokat, kozmetikumokat és fűszernövényeket is. A leadott rendeléseket csütörtökön délután a horányi piacon lehet személyesen átvenni A helyi termékek és helyi vásárlók összekötése mellett az is fontos szempont a szervezőknek, hogy egy közösség jöjjön létre: ahol valós emberi kapcsolatok kötődnek vásárló és termelő, vásárló és vásárló, termelő és termelő között.

A közösség célja a fenntarthatóság és a helyi gazdaság erősítése

A csütörtöki átadónapokon friss helyi termékeket vehetünk át a horányi piacon.

A Sziget kosarához egyre több helyi gazda csatlakozik.

Összeállította: Gergály Judith | Fotók: Isza Ferenc

Minőségi vendéglátás a Szentendrei-szigeten

A Szentendrei-sziget egyik legfőbb vonzerejét kétségkívül a vadromantikus strandok adják, amihez hozzátartozik, hogy harapjunk egy lángost, vagy igyunk egy hideg sört. Az utóbbi években egyre több vendéglátóhely törekszik arra, hogy ennél többet kínáljon a vendégeinek. Minőségi, helyben megtermelt, szezonális alapanyagokból, gyönyörűen megkomponált, ínycsiklandó fogásokat kóstolhatunk varázslatos környezetben. Emellett kiemelkedő szempont, hogy a náluk töltött idő ne csak egy étkezés, hanem közösségi élmény is legyen.

A Szentendrei-sziget szívében, a Pásztor-révtől pár lépésre bújik meg a Rosinante Fogadó, vagy ahogy mi hívjuk: Rosi . Aki egyszer eljut ide, általában nem áll meg egy látogatásnál. A mesebeli kert, a családias hangulat és a finom ételek együtt olyan élményt adnak, amiért újra és újra vissza kell térni.

Egy elhagyott vadászházból lett különleges hely Amikor a tulajdonosok: Szikora Imre és felesége, Ágnes rátaláltak, még csak egy régi, elfeledett vadászház állt itt. Ők viszont látták benne azt, amit más nem: egy helyet, amiből történet lesz. Két évig lakókocsiban éltek, miközben lépésről lépésre újjáépítették. Így született meg 1999-ben a Rosinante.

Az akkori tervek szerint épült volna egy híd Szentendre és Szigetmonostor között, de végül nem valósult meg. Így, a Rosi megmaradt egy kicsit eldugott, kicsit titkos helynek, amit az ember örömmel fedez fel és nehezen enged el. Huszonhárom szoba, két konferenciaterem és egy százfős étterem. Adott volt a kérdés: kiknek szóljon ez a különleges, szigeti hely?

A cégek imádják, mert közel van Budapesthez, mégis teljesen kiszakít a hétköznapokból. Hétközben így a céges rendezvényeké a főszerep, hétvégén pedig az esküvőké és az ünneplésé.

– A feltöltődésről is gondoskodunk – mondja Paór Anikó értékesítési vezető. Szauna, pezsgőfürdő és nyári medence várja a szállóvendégeket, de lehet kerékpárt is bérelni, sőt rengeteg saját programunk van, az egyik legnépszerűbb a főzőtanfolyam.

Nálunk minden adott ahhoz, hogy egy esemény ne csak program legyen, hanem élmény is. Érdemes asztalt foglalni, mert hétköznapokon, valamint pénteken és szombaton gyakran rendezvények zajlanak nálunk. Májustól októberig minden nap à la carte kínálattal várjuk vendégeinket. És hogy mennyire szeretnek ide visszajárni? Törzsvendégeink több százan vannak, így rengeteg szülinap, keresztelő, eljegyzés, romantikus vacsora szerveződik nálunk évről évre – teszi hozzá a szakember.

Bisztrós jellegű konyha

A gasztronómia mindig is a tulajdonosok szívügye volt. Szikora Imre mesterszakács, aki anno „végigfőzte a világot” és ezt a szemléletet ma is viszik tovább. A konyhát Varga Áron séf vezeti, aki egy folyamatosan megújuló, bisztró stílust képvisel – könnyed, mégis karakteres fogásokkal. A Rosinante alapító tagja a Stílusos Vidéki Éttermiségnek, egy olyan közösségnek, ahol a séfeket a minőség, a helyi alapanyagok és a szívből jövő vendéglátás köti össze. Itt sem csak hangzatos szavak ezek: amit lehet, helyi termelőktől szereznek be és még saját fűszerkertjük is van.

PAPI Restaurant & farm

Tahitótfalu és Pócsmegyer között található a PAPI étterem, ami egy izgalmas kombinációja a háztáji vegyszermentes gazdálkodásnak és a magas szintű gasztrokultúrának. A helyet a fővárosban ismert Babel és a KIOSK tulajdonosa, Hlatky-Schlichter Hubert és csapata álmodta meg, és gondolta tovább a farm to

fork szemléletet. A kívülről is impozáns, tornácos épület korábban lovasfarm és lovasiskola volt. Hubert édesapja élt itt. A PAPI név tisztelgés előtte. Emellett a környezetbe illő, népies, egyszerű magyaros név, amely a farm védjegyévé vált. Szentendre és környékének maximális tisztelete

A Szentendrén élő Orosz Gábor az elmúlt tizenhárom évben a KIOSK konyhafőnöke volt. Amikor kiderült, hogy a tulajdonos fantáziát lát a farm átalakításában, egyből Gáborra gondolt, aki örömmel állt az ügy mellé.

– Imádom Szentendrét és a Dunakanyart, a közösségi életben is rendszeresen részt veszek, ahol tudok, segítek a városnak. Már az építkezés óta részt vettem a kialakításban és felügyeltem a kertészeti munkákat is. Fontos volt számunkra, hogy egy olyan értéket hozzunk létre, ami nemcsak a mi szakmaiságunkat mutatja meg, hanem olyan hely legyen, ami a régió hírnevét is emeli” – vallja Orosz Gábor, aki immáron a farm vezetéséért felel, és a PAPI egész működését meghatározza ez a szemlélet. A konyhát Babiczky Gergő séf vezeti, az étterem működéséért Berta Bence üzletvezető felel. Helyiek dolgoznak náluk, és sok helyi gazdával és kistermelővel olyan bizalmi kapcsolat alakult ki, amiben egymást segítve működnek. Két és fél hektáron folyik a vegyszermentes, permakultúrás gazdálkodás, a bio engedélyezési folyamat pedig jelenleg zajlik.

– Egy olyan ökológiai környezetet hoztunk létre, amelyben minden egymást segíti, saját komposztálónk van, a zöldséghulladékokat visszaforgatjuk a földbe. Saját gyümölcsösünk is van, és lesznek méhkaptárak, hogy saját mézünk is legyen. A vendégtér is úgy van kialakítva, hogy vendégeink a természetben érezhetik magukat, nincsenek kerítések.” – teszi hozzá a farm vezetője.

Az étterem koncepciója

Egy magyar vonalú étterem, ahol saját, magyar alapanyagokhoz modern módon nyúlnak, de nem elrugaszkodva a konyhatechnológiában. A vendégek a tányéron különleges, szépen megkreált minőségi ételeket látnak, mégsem tolakodó vagy meghökkentően fine dining. Nagy ízbombák és elképesztően kidolgozottak.

Tálalási stílusában az étterem a letisztult, skandináv vonalra emlékezetet. Különböző fogásokat lehet választani, hármat, ötöt, vagy hatot.

Mivel a Papit a legkönnyebb autóval megközelíteni, kiemelt hangsúlyt fektettek az alkoholmentes kínálatra, amelyekhez a legtöbb alapanyag szintén helyben készül. Céges rendezvények és esküvők számára is ideális helyszín a Papi.

Rácz fogadó és Étterem

Aki rendszeresen jár Kisorosziban, biztosan találkozott már a Rácz fogadóval. Az étterem és szálláshely 2005-ben nyitott, Rácz Lajos és a családja építtette. Régen borozó volt, de a Rácz család látott benne fantáziát, nyitottak egy csárdát, ahol helyi asszonyok magyaros ételeket főztek. Miután egyre többen fedezték fel a szigetcsúcsot, igény mutatkozott rá, hogy modernebb konyhát vigyenek. Csillik Gábor a jelenlegi konyhafőnök egy véletlennek köszönheti, hogy éppen itt kötött ki.

A Rácz fogadó konyhafőnöke hisz a szezonalításban, mert szerinte a természet törvényeit követni kell.

– 2014-ben jöttem haza külföldről hosszú évek után, és barátaimnak kerestem szállást Kisorosziban. Az akkori étteremvezető hölggyel nagyon jót beszélgettünk, és felajánlotta, hogy jöjjek néha főzni, kisegíteni egy kicsit. Ennek már tizenkét éve. Közben történt egy tulajdonosváltás, a Rácz család 2017-ben eladta, és megvette két befektető. Az gondolom, hogy jobb nem is történhetett volna a hellyel. Érkezett bele friss lendület, tőke, és egy nagyon komoly modernizáció történt – mesélte lapunknak Csillik Gábor.

konyha vidéki bisztróstílusban

Nem volt könnyű megtalálni azt a gasztronómiai irányvonalat, amire van érdeklődés, a helyiek és turisták igényeit is kielégíti. Végül a vidéki bisztróstílusban találták meg önmagukat. A viszszajelzések azt mutatják, hogy ennek van sikere és bíznak benne, hogy a jövőben is lesz.

– Hiszek a szezonalitásban, szerintem a természet törvényeit muszáj követni. Visszatalálni a saját gyökereinkhez. Nagy kiváltságnak érzem, hogy a környéken be tudunk szerezni rengeteg friss alapanyagot. A szezonalitásra a legjobb példa, hogy nálunk télen nincsen saláta. Nem azért, mert nem kapnánk télen paradicsomot, ez nálam elvi kérdés, hogy szezonális zöldségekből készüljenek az ételek. Télen savanyúsággal dolgozunk. Illetve készítünk saját káposztasalátát és csalamádét” – teszi hozzá a konyhafőnök.

Eszti néni palacsintája

Kétszer váltanak étlapot egy évben. Ottjártunkkor éppen aznap jelent meg a nyári étlap. Az ételek szezonálisan változnak az új étlappal, mégis van, ami állandó, ami nem más, mint a palacsinta, a szomszéd Eszti néni receptje alapján. A vendégek imádják. Nagyon hangsúlyt fektetnek a barátságos és vendégközpontú kiszolgálásra és a közösségépítésre is. A kertben rendszeresen csinálnak gasztro piacot, ahová a környékbeli árusokat hívják meg. Nyáron pedig igazán különleges náluk a grill & chill, DJ-vel, a fogadó kertjében a csillagok alatt.

A horányi strand mellett a Nagy-Duna sétányon találjuk a RostOn konyhát, amelynek varázslatos belső kertje odacsábítja a kirándulókat, a hűs fák alá egy limonádéra és egy hamburgerre. A RostOn babercue étteremet Szirmai László és Szirmai Kiss Ágnes álmodta meg, és lelkes csapatukkal azért dolgoznak az év csaknem 365 napján, hogy minden vendégük elégedett legyen. két költözés, három helyszín, négy év

A RostOn a Régi-módi Presszó udvarán kezdte az első büfékocsival, majd folytatták a horányi piactéren, ahol már volt teraszuk és italkínálat is. Végül itt horgonyoztak le, ahol egykor a Zöld csárda állt, s most úgy tűnik, hogy a RostOn is a helyére került. A legendás büfékocsi és a finom hamburgerek maradtak, csak a kocsi ma már nagyobb és körbeöleli a hamisíthatatlan RostOn atmoszféra. Ágnes és László mindketten a vendéglátásban dolgoztak, főként budapesti, belvárosi helyeken. Onnan kiszakadva gondolták újra a slow food fogalmát szigeti módra. – A legújabb helyünkön már van egy ötven-hatvan fős fedett éttermünk, mellé egy szép nagy terasz és a kert, amit mi magunk gondozunk, de az ételeket ugyanúgy a legendás büfékocsiban készítjük. Kiegészítő elemként barbecue napokat és smokerben sütéseket is tartunk az udvaron, amit nagyon szeretnek a vendégek, hiszen igazi látványkonyha. Különlegesebb húsokkal dolgozunk, amiket kevésbé lehet kapni a környéken” – mondja László.

A nagyobb tér adta lehetőségeket kihasználva rendszeresen koncertekkel és programokkal várják a vendégeket. Tépett bárányhúsos vagy pálinkás burger

A legnagyobb kedvenc az étlapról a hamburger, ezért még Budapestről is eljönnek a szigetre. Vannak állandó kedvencek, nagy visszatérők, szezonálisak és újdonságok. Például a tépett bárnyhúsos burger, a big mac by roston konyha, a pálinkás burger, a gofri burger vagy éppen a nagyon szexi strawberry love burger.

Minden hónapban akad néhány különleges ajánlat, ami szemezget a nemzetközi konyha kedvenceiből is. Legutóbb egy őrülten finom mexikói burritot kóstoltunk, de volt már nagyon spanyol paella vagy éppen pho leves is.

Télen is érdemes a RostOnba látogatni

A szigeten nagy érték, hogy van egy olyan hely, ami minden nap nyitva van, csaknem szünnap nélkül, és hosszan van kiszállítás, déltől este kilencig. Ráadásul télen is nyitva vannak a fűtött belső térben, teljes csapattal, hétvégente koncertekkel, eseményekkel várják a vendégeket.

Régi-módi Presszó

Szigetmonostor központjában található a Régi-módi Presszó, ami sokkal több, mint egy presszó, sokkal több, mint egy kávézó, egy igazán családias közösségi tér, ami összefogja az embereket, nemcsak a helyieket, hanem a kirándulókat is, miközben minőségi vendéglátást kínál.

A kezdetekről Kövesdiné Zákány Szandrát kérdeztük, aki a hely szíve-lelke. Öt évvel ezelőtt, férjével és fiával közösen alakították át a helyet, ami régen is presszó volt, bár nem a mai értelemben, egyrészt a helyi fociszurkolók törzshelye, másrészt a családi, közösségi élet színtere, ellentétben például a szemközti borozóval. Olyan mintha egy nappaliba lépnénk be – Volt egy vízióm, amikor megláttam ezt a helyet, és már tudtam előre a nevét. A régi értékeket akartam megőrizni a mai új kor szellemében. A berendezésen is dilemmáztunk. Végül nem külön bokszok lettek, hanem egy közös nagy térben állnak az asztalok. És örülök neki, mert így lett belőle egy közösségi tér, ahol beszélgetnek az emberek, még azok is, akik nem ismerték előtte egymást. A régi értékeket a berendezésben is megőriztük, megmaradt a régi korlát, a régi lengőteke, a kredenc a nagymamáé volt, az ikonikus fajátékból pedig a férfi mosdóban egy polc lett” – vezetett körbe Szandra.

Retro melegszendvics és helyi termékek

A Presszóban a menü finom meleg és hideg reggelikből és cukrászsüteményekből áll. Úgy álmodták meg a helyet, hogy egy családias, közösségi élmény legyen bárkinek hozzájuk beülni. Bőségesen reggelizni egy szép vasárnapon, home office-ban dolgozni egy mesebeli kertben, elhozni a nagymamát sütizni, vagy akár beülni a barátnőkkel csacsogni – ezt mind tudja a Régi-módi. Emellett folyamatosan rendezvényeket szerveznek. Például rapid randik, filmvetítések, koncertsorozat, utcabál, jótékonysági estek. Hozzájuk kapcsolódik a korábbi Pici Piros Fesztivál, a Denagyvilág Fesztivál, aminek minden évben ők a jazz udvara, és a Sziget Majális. A Kofa kert pedig egy remek lehetőség arra, hogy összefogja a helyi kézműves termelőket, akiknél személyesen lehet vásárolni szombaton délután.

Összeállította: Gergály Judith A fotókat az éttermek saját archívumából kaptuk

A víz ölelésében

A Visegrádi-szorost elhagyva a lelassuló Duna hordalékképző tevékenysége folyamán évezredek alatt létrejött a Szentendrei-sziget, amelynek felszínét a víz és a szél alakította mai képére. A 31 kilométer hosszúságú sziget területe mintegy 56 négyzetkilométer. Egyes területei a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képezik. Az északi szigetspicc Visegrád és Nagymaros között utánozhatatlan panorámájával régóta népszerű kiránduló célpont. A sziget ezen kívül is sok természeti látnivalót, értéket tartogat.

A vizes élőhelyek – mint a part menti sávok, félszigetek, kisebb, parthoz közeli szigetek, tocsogók, a Duna rövid holtágai és apró zátonyok – főként a Tahitótfalut a váci révvel összekötő úttól északra, valamint a sziget déli részén, Szentendre alatt fordulnak elő. Ezeken a területeken rekettyés, fűz-nyár ligetek és tocsogós füzesek jelennek meg.

A sziget növényzetének legértékesebb kincseit azonban a belső területek homokos foltjai adják, ahol az alföldi puszták hangulatát idéző homokpusztagyepek alakultak ki. Ezek a leginkább földutakról látogatható természetközeli élőhelyek a beépítések következtében egyre inkább viszszaszorulnak, így többségük szigorú védelem alatt áll. Ilyen területek találhatók a sziget északi részén, nagyjából a Kecskés-sziget vonalában, valamint délen, Suránytól északra és a déli csúcson. Az árvalányhajjal borított, helyenként kisebb buckákkal tagolt száraz gyepek számos ritka növényfajnak adnak otthont, többek között a magyar szegfűnek, az agárkosbornak, a gyíkhagymának, a fekete kökörcsinnek, a naprózsának, a homoki kikericsnek és a fokozottan védett csűdfűnek. A terület madárvilága rendkívül gazdag, több mint ötven madárfaj fészkel a szigeten, de az itt előforduló madárfajok száma jóval meghaladja a százat.

A jövő kincse

A parti szűrésű kutak napi sok százezer köbméter vizet tudnak biztosítani Budapest és az agglomeráció számára.

A Szentendrei-sziget alatt elhelyezkedő ivóvízbázis Magyarország – sőt Európa – egyik legjelentősebb, úgynevezett parti szűrésű vízkészlete. A felszín alatt több tíz méter vastag, jó vízáteresztő képességű kavics- és homokréteg található, amely alatt mélyebben már idősebb, kevésbé vízáteresztő (agyagosabb) képződmények helyezkednek el.

A felső, durva szemcsés üledék kiváló víztároló és -szűrő közegként működik, míg alatta a vízzáróbb rétegek „medencében tartják” a vizet. A természetes földtani és hidrológiai adottságok révén kiváló minőségű ivóvíz nyerhető belőle, minimális mesterséges tisztítás mellett. A kavicsos-homokos rétegek pórusaiban tárolt hatalmas vízmennyiség képes gyorsan újra termelődni.

A vízbázist főként a Fővárosi Vízművek Zrt. kezeli és üzemelteti. A biztonság érdekében kiterjedt védőterületi rendszert alakítottak ki, ahol szigorú területhasználati korlátozások érvényesek. Az ivóvíztermelő kutak közvetlen környezetét belső védőövezetnek nevezik. Az itt bekövetkező esetleges szennyeződések nagyon rövid idő alatt elérhetik a kutakat, ezért ez a terület igényli a legszigorúbb védelmet. Ennek megfelelően itt kizárólag a vízkivételhez kapcsolódó létesítmények, valamint a vízellátó rendszer működését szolgáló egyéb berendezések helyezhetők el. A vízbázisok védelmének másik kulcsfontosságú eleme a védőterületeken található lehetséges és tényleges szennyezőforrások feltérképezése. A mezőgazdasági, ipari és kommunális eredetű szennyezőforrások folyamatos megfigyelése teszi lehetővé, hogy az esetleges problémákat időben észlelni lehessen. A szenynyezések előrejelzését a megfelelően kiépített és rendszeresen ellenőrzött figyelőkút-hálózat biztosítja. A Fővárosi Vízművek a 2024-es adatok szerint összesen 156 figyelőkutat üzemeltet, amelyek közül hetven a Szentendrei-szigeten található.

K. B.

ló, kultúra, lovas kultúra

A Szentendrei-sziget természeti adottságai – a nagy, egybefüggő szabad területek, a nyugodt, természetközeli környezet – kifejezetten kedveznek a lótartásnak. Nem véletlen, hogy a térségben ma is élő és sokszínű a lovas élet. Magyarország a két világháború között a világ egyik vezető lovassport-hatalma volt, és bár ez a szerep mára átalakult, a hagyományok tovább élnek – gyakran új tartalommal megtöltve. A sziget két lovardáját felkeresve ennek a mai, változó világnak a lenyomatát láthatjuk.

Áll ATSIMOGATÓTÓ l A DÍJ lOVAS VERSENYIG

Vasárnap délután van Szigetmonostor határában, a 2009-ben alapított Szelesvágta Egyesület tanyáján. Az Unikornis Klub udvarát gyerekzsivaj tölti be: óvodások ismerkednek a lovas élettel. A kép elsőre akár egy egyszerű lovagoltatás is lehetne, de gyorsan kiderül, hogy itt jóval többről van szó.

A klubot vezető Falusi Eszter és Sédy Tamás hangsúlyozzák: a cél nem pusztán az, hogy a gyerekek felüljenek a lóra. Részt vesznek az állatok ápolásában, vezethetik is őket, kisebb feladatokat kapnak, így valódi kapcsolat alakul ki köztük és a lovak között. „Nemcsak lovagolni tanulnak, hanem megismerik az állatot is” – fogalmaznak.

A Szelesvágtára természetesen nem csak a legkisebbek járnak. Ha vala kit komolyabban kezd érdekelni a lovaglás, akár a díjlovas verse nyek felkészítéséig is eljuthat.

A Magyar Póni Klub Szövetség eseményei lehetőséget adnak arra, hogy saját ló nélkül is kipróbálják magukat a fiatalok, de a versenysporthoz idővel saját ló szükséges. Ebben segít a bértartás rendszere, amely lehetővé teszi, hogy azok is versenyezhessenek, akik városi környezetben nem tudják elhelyezni a lovukat. Érdekes változás, hogy a lovasok többsége ma már lány, annak ellené re, hogy a sport erősen kötődik a katonai hagyományokhoz. Az egykori Örkénytábor világszínvonalú lovasképzése máig hat, módszereinek egy része ma is jelen van az oktatásban. Ugyanakkor az idők során az igények is átalakultak: a klasszikus képzés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a modernebb, szabad idomításos módszerek is. Az egyesület nevében szereplő „kulturális” jelző nem dísz. A tanyán rendszeresek a programok a bábszínháztól a koncertekig, és itt rendezik meg a LóraLíra napokat is, ahol a lovas élmények a költészettel találkoznak. A versmaratonokon bárki megszólalhat, felolvashatja vagy elénekelheti kedvenc művét – a cél egy nyitott, közösségi tér létrehozása.

A hagyomány útján

meghatározó helyszíne. Magyar Zsombor vezetésével ma már több mint száz gyermek tanul itt lovagolni.

A gazdaság története az 1990-es évekig nyúlik vissza, majd egy hosszabb szünet után 2016-ban indult újra. Azóta nemcsak oktatási helyszínként működik, hanem valódi közösségi térré is vált. A környékről – Szentendréről, Leányfaluról és a szigetről – érkező gyerekek nemcsak a lovaglás technikai alapjait sajátítják el, hanem a magyar történelemmel és népi kultúrával is megismerkednek.

A képzés itt tudatosan ötvözi a modern szakági elemeket és a hagyományos, kifejezetten férfias lovassportokat. Nem titkolt cél a fiúk bevonzása a lovaglás világába. A „lovaslegény” foglalkozásokon például a lovasbirkózással ismerkedhetnek, a bátrabbak pedig kipróbálhatják a közép-ázsiai eredetű köböre játék európai változatát. Ez a jelentős fizikai erőt és állóképességet igénylő csapatjáték ma már biztonságosabb formában zajlik, de megőrizte küzdelmi jellegét.

A gazdaság edzőtáboraiba kazahsztáni mesterek is érkeztek már, Zsombor pedig 2024-ben a magyar csapat kapitánya volt az Asztanában megrendezett Nomád Világjátékokon. A küzdelmi elemekkel tarkított, játékos foglalkozások nemcsak fenntartják a fiúk érdeklődését, hanem közösséget is építenek – ennek köszönhetően náluk a lovasok közel negyede fiú.

A hagyomány és a modern szemlélet találkozása jól megmutatkozik a Huculösvény versenysorozatban is, amelynek szervezésében a gazdaság aktív szerepet vállal. A hucul lovak képességeire épülő, változatos terepfeladatokat felvonultató megmérettetés egyre népszerűbb, és országos szinten is komoly utánpótlást mozgat meg. A korábban inkább baráti jellegű találkozók mára jól szervezett versenyekké váltak, ahol a Magyar család tanítványai már több érmet is szereztek.

A lovasiskola bemutatóival sokan találkozhattak már Tahitótfaluban a hídivásárokon vagy a visegrádi Palotajátékokon. Ma pedig már olyan fiatalok mutatják be tudásukat, akik egykor nézőként csodálkoztak rá a lovaglás világára – és ott kaptak kedvet ahhoz, hogy nyeregbe szálljanak.

Tahitótfalu határában, egy homokos dűlőút végén található a Magyar Családi Gazdaság, amely a sziget lovas életének egyik

A Szentendrei-szigeten a lovas kultúra így nemcsak hagyomány, hanem élő, folyamatosan alakuló közösségi élmény is.

Út a világbajnokság felé –Katalin és Darla

Ha valaki egy napfényes szombat délelőttön az idilli horányi Duna-parton szeretne kikapcsolódni, könnyen egy különös jelenet szemtanúja lehet: a part menti rekettyés liget egyik fűzfája mögött egy fiatal lány rejtőzik, feszülten figyel, szemmel láthatóan bujkál.  k isvártatva egy kutya rohan felé lelkesen, csaholni kezd, és mindezért a gazdájától még jutalmat is kap. Aggodalomra azonban semmi ok – mantrailing tréning zajlik Vékony Katalin vezetésével.

A mantrailing, vagyis személykövetés olyan kutyás sport és mentési módszer, amely során a kutya egy konkrét ember egyedi szagmintáját követi városi vagy erdei környezetben. A módszer a kutyák veleszületett szaglására épít, erősíti a kutya és gazdája közötti bizalmat, miközben kiváló szellemi és fizikai kihívást is jelent. Gyakorlatilag bármilyen fajtájú kutya alkalmas rá, és hobbiszinten éppúgy űzhető, mint professzionális mentőkutyás munkaként. A tréningek leggyakrabban Szigetmonostoron, alkalmanként a sziget más településein zajlanak. A résztvevők között Leányfaluról és Dunakesziről érkezők is vannak – meséli Katalin telefonon, aki a beszélgetés idején a Kassához közeli Regeteruszkán (Ruskov) tartózkodik, ahol a Cassovia Rescue Cup mezőnyében versenyez kutyájával, Darlával. Darla – teljes nevén Garde de la Vie Fameuse – egy malinois, azaz belga juhászkutya. A szlovákiai verseny kvalifikációs állomás: a nagy cél az októberi világbajnokság Olaszországban, a International Search and Rescue Dog Organisation égisze alatt.

De hogyan vezet az út Szigetmonostorról a nemzetközi élvonalba? Vékony Katalin mindig is inkább a lovakhoz és a macskákhoz vonzódott, lovasoktatóként is foglalkozik gyerekekkel. Egyetemi évei alatt azonban úgy döntött, szeretne egy aktív, jól nevelhető kutyát, akit bárhová magával vihet. A szintén szigetmonostori Hann Judit révén jutott el Leczki Saroltához, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság mentőkutyás csapatvezetőjéhez, a Kutyák Határok Nélkül Alapítvány csapatkapitányához. Itt született meg az elhatározás: egy malinois lesz az ideális társ. Az események ettől kezdve gyorsan felpörögtek. A kölyök Darla Katalinhoz került, és kezdetét vette a hosszú tanulási folyamat: kutyaovi, kutyaiskola, tréningek, vizsgák és versenyek követték egymást. Több év kitartó munkájának eredményeként 2025ben már a belga juhászkutyák világbajnokságán erősítették a magyar csapatot, a kassai nemzetközi mentőkutyás versenyen pedig a dobogó második fokára állhattak. Darla mantrailingből alapszintű, terület- és romkutatásból pedig emelt szintű minősítéssel rendelkezik. Mindezek mellett Darla gazdája részt vett a dunaújvárosi LEAF Kutyás Kutató-mentő Sportegyesület megalapításában is. Darla rendőrségi bevethetőségi vizsgát szerzett, így a hatóságokkal együttműködve eltűnt személyek felkutatásában is részt vehetnek. Volt már rá példa, hogy a kutya egy buszmegállóig vezette a keresést, ahol jelezte: az eltűnt személy ott szállt járműre.

Egy ilyen kivételes képességű kutya esetében szinte magától értetődő volt a tenyésztés gondolata is. Darla tavaly szeptemberben tizenegy kölyköt hozott világra, az apa egy magasan kvalifikált csehországi malinois volt. A kiskutyák mind gazdára találtak, és anyjuk nyomdokain haladva már most megkezdték saját „tanulmányaikat” kutyaiskolákban és tréningeken.

K. B.

Ha segítségre van szükség, eltűnt személyt keresnek, közvetlenül is fordulhatnak a LEAF Sportegyesülethez: https://www.facebook.com/leafsportegyesulet

Városrészi költségvetés

Megszülettek a 2026-os Városrészi költségvetés eredményei.

A programban a város felnőtt lakosságának 9,8 százaléka vett részt. Ezzel az eredménnyel Szentendre a hazai, hasonló programokat működtető települések és budapesti kerületek élmezőnyébe tartozik. fülöp Zsolt polgármester a majálison hirdette ki a győztes fejlesztési javaslatokat, amelyeket több városrész lakói lelkes tapssal fogadtak.

A nyertes javaslatok – egy kivétellel – valamennyi városrészben a közlekedési infrastruktúra fejlesztését célozzák. Ez érthető, hiszen az elmúlt évek növekvő kormányzati elvonásai Szentendre számára – ahogy sok más önkormányzat esetében is – nem tették lehetővé az úthálózat és a járdák folyamatos, ütemes fejlesztését.

Az egyetlen kivétel a nyertes javaslatok között az Izbégi Parktábor közösségi és oktatási célú fejlesztése. A kilencvenes évek végére megszűnt, egykor szebb napokat látott, kivételes természeti környezetben fekvő tábor valóban megérdemli, hogy újra életre keljen. Ez a fejlesztés Izbégen túl Szentendre egészének is jelentős értéket teremthetne.

2026

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a részvételi költségvetés nem tömegrészvételi eszköz, inkább az aktívabb, érdeklődő lakosokat szólítja meg. Példájuk ugyanakkor kulcsfontosságú: hozzájárul ahhoz, hogy egyre több közösség szerveződjön, és a részvételi demokrácia gyakorlata tovább erősödjön Szentendrén.

Egyedülálló program az időseknek

Az Európában egyedülálló 65+ közösségi Részvételi költségvetés program a Szentendrén élő 65 év felettieket szólítja meg. A május 1-jén induló javaslattételi időszakban az érintettek életminőségének javítását célzó, a korosztály számára Szentendrét élhetőbbé, szerethetőbbé tevő ötleteteket várja az önkormányzat. A javaslattételi időszak május 31-én zárul.

Szentendre önkormányzatának határozott törekvése, hogy a közügyeket érintő döntések valódi társadalmi részvétellel, a helyi közösségek aktív bevonásával szülessenek meg. A Városrészi és az Ifjúsági Részvételi Költségvetés sikereire építő újabb fontos lépésként elindul a 65 év felettiek számára meghirdetett közösségi költségvetés, tovább erősítve a közös gondolkodás és felelősségvállalás kultúráját Szentendrén.

A Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda mun-

katársai elsősorban az alábbi négy kategóriába sorolható ötleteket várnak javaslatot, de hangsúlyozzák, hogy bármilyen ötletet, témát szívesen fogadnak, hiszen azok hasznos visszajelzések az önkormányzat számára.

65 felett is KÖZÖSSÉGBEN –közösségek építése, közösségi programok, közösségépítő eszközök beszerzése, kapcsolat más generációkkal, elmagányosodás – elszigetelődés orvoslása stb.

65 felett is SPORTOSAN – aktivitást, egészséges életmódot támogató programok, eszközök stb.

65 felett is FRISSEN – szellemi frissességet támogató programok, eligazodás a modern világban (képzések, digitális támogatás, generációk közötti megértés, pénzügyi tanácsok stb.)

65 felett is MŰVELŐDVE – kulturális programok, ismeretterjesztést, tanulást célzó programok stb.

Javaslatotokat a javaslattételi lap pontos kitöltésével tehetnek online, illetve a kinyomtatható javaslattételi lapon. A javaslattételi lapot, a program leírását és az adatkezelési tájékoztatót tartalmazó boríté -

Megújul a Patak utca déli szakasza

kot hamarosan postán is megkapja a mintegy 6000 érintett szentendrei lakos.

A papíralapú javaslattételi lapokat az alábbi gyűjtőpontokon tudják leadni: Városháza, Városház tér 3. / Üveges Műhely, Telep u. 14. / Coop ABC, Dózsa György út 29. / Dombai Sarki Vegyesbolt, Mathiász u. 13. / Mondi pékség, Hamvas Béla u. 2. / Panificio Il Basilico, János u. 2. / CBA Élelmiszerbolt, Füzespark, Nyár u. 2. / Óra és Ékszerház, Vasúti Villasor 3. / Izbég ABC, Szentlászlói út 99. / Pásztor Mini ABC, Pásztor u. Kút u. sarok / Pismány kézműves pékség, Barackos út 39. / Friss ABC, Berkenye u. 1. Minden a 65+ Közösségi Költségvetésről: https://szentendre.hu/hatvanotplusz)

Megkezdődött a Patak utca felújítása, a Liliom utcától a patak felé eső szakaszon. Az érintett útszakasz új aszfaltburkolatot kap. A munka az időjárástól függően maximum egy hónapot vesz igénybe. A mintegy 120 méter hosszú, rossz állapotú úttest teljes felújításának keretében új aszfaltburkolatot alakítanak ki, e mellett rendezik a csapadékvíz-elvezető rendszert, valamint megújítják a közkút környezetét is. Az utcaszakasz rendbetétele a lakosság régi igénye. A fejlesztés a Városrészi Költségvetés programban is többször felmerült, szavazólapra is felkerült, de a Pannóniatelep és környéke városrészben nem kapta meg a szavazás során a szükséges támogatást. Most a város út- és járdafelújítási keretéből valósulhat meg a beruházás, javítva a környéken élők közlekedési feltételeit és a lakókörnyezet minőségét.

Föld napi akciók Szentendrén

Április 24–25-én, a  föld napja alkalmából négy helyszínen szerveztek szemétszedést, öt helyszínen pedig növényültetést Szentendrén. A közös összefogásnak köszönhetően több zsáknyi hulladéktól tisztult meg a város, a közterületeket pedig több mint 300 évelő, örökzöld, törpecserje és cserje, valamint 400 virágpalánta szépíti.

A városvezetés idén is a lakossági önkéntességre építve szervezte meg az eseményt, amelyet Imre Diána készített elő és irányított. A kezdeményezés célja, hogy a közterületek zöldfelületeinek fejlesztése ne egyszeri alkalom legyen, hanem közösségépítő folyamat: erősítse a résztvevők felelősségérzetét a közösen létrehozott értékek megóvása és gondozása iránt. Az újonnan kialakított zöldfelületek csak rendszeres ápolással, öntözéssel és odafigyeléssel maradhatnak szépek és életképesek, ezért több helyszínt a közkutak közelében jelöltek ki, ahol locsolóedények segítik a mindennapi gondozást.

A Föld napi akció során a város több pontján zajlottak munkák a főkertész, a Környezetvédelmi és Közösségi Részvételi Iroda (KKRI) munkatársai és a Kommunikáció környezetvédelmi témafelelősének koordinálásával.

A V8 környékén Király Miklós önkormányzati képviselő, az uszoda munkatársai és a helyi lakók ültettek örökzöldeket és törpecserjéket. A Sztaravoda parkban Drávucz Zsolt képviselő és Hevér Ivett (KKRI) részvételével gyomláltak, ültettek és metszettek az önkéntesek. A Dragon Pál téren dr. Gondos Gabriella, Varga Csaba képviselő

és Kalló Éva (Kommunikáció) irányításával új ágyást alakítottak ki a buszmegálló mögött, ahol mintegy 300 virágpalántát ültettek el. A Székelykapunál Fülöp Zsolt polgármester, Herczeg Gábor képviselő,

takarja a felületeket, a növények gondozásában pedig a környék lakóinak együttműködésére számítanak, amit a közkutaknál elhelyezett locsolóedények is segítenek. A növényültetések mellett nagyszabású

Mintegy 300 virágpalántát ültettek a buszmegálló mögötti új virágágyásba. | Fotó: Bellai László/ szentendre.hu

a főkertész és az önkéntesek közösen készítették elő a területet, majd az ültetést követően alapos beöntözéssel zárták a munkát.

A közösségi ültetés azonban csak az első lépés: a Városi Szolgáltató ágdarálékkal

szemétszedési akciók is zajlottak. Pénteken Izbégen, Pilis Dániel képviselő részvételével, szombaton pedig Pannóniatelepen, Magyar Judit alpolgármesterrel gyűltek össze az önkéntesek, és több zsáknyi hulladéktól tisztították meg a környezetet.

Újabb lépés a korszerű közvilágítás felé

A képviselő-testület áprilisi ülésén egyhangúlag elfogadta a közvilágítás korszerűsítéséhez szükséges tendertervet, amelynek alapján megkezdődhet a közbeszerzési eljárás előkészítése.

A másfél éve elindított közvilágítás-korszerűsítési program újabb mérföldkőhöz érkezett. Tavaly lezárult a város teljes közvilágításának felmérése, elkészült a prezentációs terv, amelyet a lakossági egyeztetéseket követően a képviselő-testület is jóváhagyott. Ennek alapján készítette el az Urben Design Group Kft. a most elfogadott tendertervet. A villanyoszlopok és lámpatestek biztonságos működéséhez, valamint a ké -

sőbbi szerelési munkák előkészítéséhez szükséges fa- és növényzetgondozási munkák is befejeződtek. A feladatot az önkormányzat megbízásából Szentendre Város Önkéntes Tűzoltó Egyesülete végezte el.

A most elfogadott tenderterv egy átfogó műszaki alapdokumentum, amely pontosan meghatározza a fejlesztés kereteit. Célja, hogy a közbeszerzési eljárás során a kivitelezők egységes, összehasonlítható és szakmailag megalapozott ajánlatokat nyújthassanak be, biztosítva ezzel egy hosszú távon megbízható, energiahatékony és költségtakarékos közvilágítási rendszer megvalósítását.

A tenderterv jóváhagyását követően a Polgármesteri Hivatal megkezdi a közbeszerzési eljárás előkészítését.

A városvezetés azért döntött a korszerűsítés mellett, mert a jelenlegi hálózat jelentős része elavult technológián alapul. A még nagy számban működő kompakt fénycsövek és nátriumos izzók gyártását már részben leállították az európai piac szigorodó környezetvédelmi előírásai miatt. Így ezek cseréje és fenntartása egyre nehezebbé válik. Emellett az energiahatékonysági, környezetvédelmi, megvilágítási minőségi, fénytechnikai szempontok is indokolják a korszerűbb, fenntarthatóbb megoldások bevezetését.

10 éves jubileumát ünnepelte az Egres úti óvoda

A szép számban összegyűlt résztvevők zenével és közös énekléssel ünnepelték az Egres úti óvoda fennállásának tizedik évfordulóját. Az intézmény az elmúlt évtizedben nemcsak népszerű gyermekintézménnyé vált, hanem egy olyan közösséggé is, ahol a gyermekközpontú pedagógia, a zene és a természet szeretete egymást erősítve van jelen a mindennapokban.

Az óvodát 2016 januárjában adták át. A 600 négyzetméteres épülethez egy közel 2000 négyzetméteres kert tartozik, ahol száz gyermek számára biztosítanak mindennapi foglalkozásokat és fejlesztő programokat. Az intézmény egyik fontos pedagógiai sajátossága, hogy vegyes életkorú csoportokban nevelik a gyerekeket, a testvérek együtt maradhatnak, a közösség pedig természetesebb módon működik, ahol a nagyobbak támogatják a kisebbeket, a tanulást pedig gyakran az utánzás, mintakövetés segíti.

A jubileum kapcsán Nagyné Földi Anett, aki az alapítás óta vezeti az intézményt, és több mint harminc éve dolgozik pedagógusként, mesterpedagógusként, a szntendre.hu-nak elmondta, az óvoda egyik legnagyobb erőssége a zenére épülő nevelési módszertan, amelyre építve több nagyon hatékonyan fejlesztő programot is szerveznek.

A gyerekek például zenére alkotnak szabadon Lehoczky Krisztina képzőművésszel, zenei élmények hatására szabadon kibonta-

koztatva fantáziájukat. A „hangszersimogató” foglalkozásokon Hegedűsné Tóth Zsuzsanna, az ELTE Ének-zenei Tanszékének vezetője ismerteti meg velük a népi hangszereket, míg Kútvölgyi Gabriella meseterapeuta bábelőadásokon keresztül hozza közelebb a komolyzene világát. Az óvoda adottságait is tudatosan használják. A tágas kert és a Sztaravoda-patak közelsége lehetőséget ad a természetközeli nevelésre is. A gyerekek rendszeresen járnak a patakpartra, megismerkednek az élővilággal, miközben a környezettudatos szemléletük is fejlődik. Saját konyhakertjük van, komposztálnak, és a mindennapok része a víz tudatos használatára nevelés is.

Az ünnepségen Fülöp Zsolt polgármester is köszöntötte a jelenlévőket, és elismerését fejezte ki az óvodában folyó magas színvonalú pedagógiai munkáért. Hangsúlyozta: a városvezetés számára kiemelten fontos, hogy minden városrészben jól működő, könnyen megközelíthető közintézmények szolgálják a családokat. Ennek érdekében az önkormányzat járdaépítést tervez az óvoda környékén, hogy biztonságosabb legyen a gyalogos megközelítés.

A jubileumi műsorban az óvoda mind a négy csoportja fellépett: komolyzenei és népzenei produkciók váltották egymást a szülőkből összeállt alkalmi zenekar kíséretével. Majd három közösen elénekelt gyerekdal dobta fel a hangulatot, ami valódi örömünneppé varázsolta a jubileumi műsort.

Megújulva nyit a Dunakanyari Család-

és

Gyermekjóléti Központ Szentendre szívében

Sikeresen lezárul a TOP Plusz pályázat keretében megvalósított „Dunakanyari

Család- és Gyermekjóléti Központ kialakítása a szentendrei Bodor-udvarban” című projekt. Az intézmény egy felújított, történelmi jelentőségű belvárosi épületben folytatja működését.

A Dunakanyari Család- és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás 2022-ben nyert támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) pályázatán. A 250 millió forintos, vissza nem térítendő európai uniós forrásból megvalósult beruházás célja korszerű, jól megközelíthető ellátási környezet biztosítása volt.

A korábbi, nehezen megközelíthető és elavult Szentlászlói úti telephely helyett az intézmény immár Szentendre belvárosában, a Bajcsy-Zsilinszky utca 3. szám alatt várja az ellátottakat.

A megújult Bodor-udvar épületében modern interjúszobák, közösségi tér, váróhelyiség és irodák szolgálják a szakmai munkát. A fejlesztés részeként az épület akadálymentesítése is megtörtént, így az szolgáltatásai mindenki számára könnyebben elérhetővé váltak.

A projekt ünnepélyes zárása 2026. május 6-án lesz az új helyszínen.

Projektazonosító: TOP_PLUSZ-3.3.2-21-2022-00027

Elkezdődött az Izbégi Tagóvoda felújítása

Április közepén elkezdődött az Izbégi Tagóvoda felújítása, energetikai korszerűsítése, amely hosszú távon jelentős megtakarítást és fenntarthatóbb működést biztosít az intézmény számára. A képviselő-testület januári ülésén egyhangú döntéssel hagyta jóvá a beruházás megvalósítását. A kivitelezés várhatóan a nyár közepére, legkésőbb szeptemberre fejeződik be.

A közel 143 millió forintos fejlesztéshez az önkormányzat mintegy 87 millió forint saját forrást biztosít, amelyet a korábban elnyert, 66 millió forintos európai uniós támogatás egészít ki.

Energetikai megújulás mellett akadálymentesítés

A beruházás célja, hogy az óvoda energiafelhasználása jelentősen csökkenjen, miközben az épület komfortja és használhatósága is javul. Ennek érdekében korszerűsítik az épület gépészeti és elektromos rendszereit, utólagos hőszigetelést kap az épület, kicserélik a homlokzati nyílászárókat, valamint akadálymentes bejáratot és akadálymentes mosdót alakítanak ki.

A fejlesztés részeként napelemrendszert is telepítenek, ami közvetlenül hozzájárul az intézmény energiaellátásához, csökkentve az üzemeltetési költségeket és a környezeti terhelést. A korszerűsítés így nemcsak rövid távon teszi komfortosabbá az intézményt, hanem hosszú távon is fenntarthatóbb működés válik lehetővé.

Az épület délnyugati tetőfelületére egy 7,79 kWp teljesítményű napelemes rendszer kerül, ami a napsütéses időszakokban az óvoda villamosenergia-igényének jelentős részét fedezni tudja, így érdemben csökkenti az intézmény energiafelhasználását és fenntartási költségeit.

A korszerűsítés nemcsak energetikai, hanem használati szempontból is előrelépést jelent, az épület a felújítás után akadálymentes kialakítású lesz, mert megújul az udvari lépcső, új előtető épül, lépcsőlift és akadálymentes rámpák készülnek, így az épület mindenki számára könnyebben megközelíthetővé válik. A vizesblokkot is akadálymentessé építik át.

Ideiglenes elhelyezés a felújítás idejére

A felújítás ideje alatt az óvodások átmenetileg más intézményekben folytatják a mindennapokat, a Vasvári Pál és az Egres úti tagóvodák fogadták be a három csoportot. A megszokott környezet biztosítása érdekében a bútorokat és játékokat is átszállították, a gyermekeket pedig a jól ismert óvodapedagógusok és dajkák fogadták április 1-jén az új helyen.

Ideiglenes járdalezárás miatt terelt útvonalon közlekedhetnek a gyalogosok

Az óvoda homlokzatának felújítása miatt az intézmény előtti járdaszakaszt július 14-ig le kellett zárni. A gyalogosok biztonsága érdekében a kivitelezés ideje alatt a közlekedést a Mária utca és a Forgách utca közötti kijelölt terelőútvonalra irányították át. Az önkormányzat kéri, hogy a gyalogosok kövessék a kihelyezett jelzéseket, a munkaterület közelében körültekintően közlekedjenek, különösen ügyeljenek a gyermekek biztonságára.

A munkálatok idején tapasztalható kellemetlenségek miatt a lakosság türelmét és megértését kérik.

Fotó: Bellai László

Emlékgyaloglás

Monspart Sarolta tiszteletére

A Szentendrei Kék Duna Nyugdíjas Klub különleges programmal tisztelgett

Monspart Sarolta emléke előtt: 2026. április 10-én emlékgyaloglást szervezett az Annavölgyi vízeséshez. Az eseményhez a Monspart Sarolta Egészséges Életmódért Alapítvány és a MoSa Gyalogló Klubhálózat országos kezdeményezéséhez csatlakozva kapcsolódtak.

A program célja nem csupán a megemlékezés volt, hanem a közösségépítés, a helyi és környékbeli klubok közötti kapcsolatok erősítése, valamint a természet szépségeinek közös felfedezése is. A résztvevők autóbusszal érkeztek a Kékikőbánya megállóig, majd a megszokott útvonaltól eltérve a Bükkös-patak mentén, egy csendesebb, földes úton haladtak tovább. A kellemes tempójú gyaloglás lehetőséget adott a beszélgetésekre, új ismeretségek kialakítására és a közös élmények megélésére.

Az Annavölgyi vízesésnél tartott pihenő során rövid ismertető hangzott el a Bükkös-patakról, a vízesésről, valamint Monspart Sarolta életútjáról. A természeti környezet ihlető erejét egy irodalmi pillanat is gazdagította: elhangzott Pilinszky János Áldott szédület című verse.

A visszaút már aszfaltozott úton vezetett a buszmegállóig. A résztvevők összesen mintegy 4,5 kilométert tettek meg; a 31 fős csoportban négyen 80 év felettiek voltak, ami külön elismerést érdemel.

Az eseményen több környékbeli klub is képviseltette magát, köztük a visegrádi, dunabogdányi és leányfalui nyugdíjas közösségek. A szervezők ezúton is köszönetüket fejezik ki minden résztvevőnek a közös élményért. Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok és sífutásban is hatszoros bajnok volt. Életének egyik legfontosabb küldetése az időskori mozgás népszerűsítése volt: az országos Gyalogló Idősek Klubhálózatának létrehozásával sokak számára mutatott példát az aktív életmód fontosságáról.

A sportoló 2021. április 24-én hunyt el. Ezen a napon minden évben országos megemlékezést tartanak a Normafanál található emléktáblájánál, amelyhez idén is több klubtag csatlakozni készül. Az eseményt a Monspart Sarolta Egészséges Életmódért

Alapítvány a MoSa Gyalogló Klubhálózattal és az Életet az Éveknek Országos Szövetségevel közösen szervezi.

A Kék Duna Nyugdíjas Klub számára ez a nap nemcsak emlékezés volt, hanem megerősítés is: a közösség, a mozgás és a természet szeretete időskorban is összeköt és erőt ad.

– Gombosiné Császár Ágnes klubvezető

Kék Duna Nyugdíjas Klub, Szentendre

„Aki csak a saját egészségének él, az az ember nem élhet egészségesen.”

Monspart Sarolta

Janikovszky Éva 100. születésnapjára emlékezik a könyvtár

Ünnepélyes keretek között megnyílt a Mosolyogni tessék! című kiállítás a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár homlokzatán, amellyel a 100 éve született Janikovszky Éva életére és munkásságára emlékeznek.

Janikovszky Éva Kossuth-díjas írónő a magyar gyermekirodalom meghatározó alakja, akinek kötetei – többek között: Ha én felnőtt volnék, Kire ütött ez a gyerek? Már óvodás vagyok – humoros, őszinte hangnemben, a gyerekek szemszögéből mutatják be a felnőtt-gyerek kapcsolat mindennapi konfliktusait és örömeit. Műveit, melyek több mint harmincöt nyelven jelentek meg, Réber László ikonikus illusztrációi teszik teljessé. A megnyitón a résztvevők egy rövid, ám annál érdekesebb beszélgetést hallgathattak meg Janikovszky Jánossal, az írónő fiával, a Móra Kiadó elnök-vezérigazgatójával és Lovász Andreá val, a Móra Kiadó főszerkesztőjével. Beszélgetőpartnerük Molnár T. Eszter, Az Év Gyermekkönyve-díjas író volt, aki az első regények születéséről, a Réber László grafikussal való közös munkáról, az inspirációról, a stílusról, az írókkal való együttműködésről és a sok-sok felejthetetlen élményről kérdezte a hagyaték őrzőit.

Lovász Andrea főszerkesztő elmondta, nagyon örömteli számukra, hogy az emlékév kapcsán nem a kiadónak kell kezdeményeznie a megjelenéseket, hiszen az ehhez hasonló programok és kezdeményezések életben tartják Janikovszky Éva írói munkásságát.

Janikovszky János a vidám gyermekévekre és a világ legjobb anyukájára emlékezett, valamint köszönetet mondott a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárnak és munkatársainak azért a munkáért, amellyel életre hívták a kiállítást.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy a Janikovszky Éva 100. emlékév kapcsán két könyv már megjelent: Majoros Nórá tól A lány, akivel mindig történik valami című, Janikovszky Évát kislányként bemutató kötet és a Janikovszky Éva-emlékkönyv – „Utazás az íróasztalom körül” című portrékötet, amely egy eddig publikálatlan kézirat mellett a hagyaték személyes írásaiból, leveleiből és esszéiből válogat.

Előreláthatólag őszre egy tanulmány is elkészül, ugyanis Vigyikán Villő, az ELTE BTK doktorandusza Janikovszky Éva és Réber László közös munkáját kutatja. Vigyikán Villő témához kapcsolódó előadása a könyvtár YouTube-csatornáján, valamint a kiállítás anyagán elhelyezett QR-kód segítségével is megtekinthető.

Dr. Tóth Máté, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, hogy a negyedik éve működő homlokzati és rollup kiállítások célja, hogy az irodalom és a művészet kilépjen a könyvtár falai közül. A kiállítás szerkezete lehetővé teszi a gyors információszerzést, a QR-kódok mögött rejlő tartalmak pedig a részletesebb megismerést is. A roll-up kiállítási anyagot a megyében és megyehatáron kívül is minden könyvtár számára elérhetővé teszik, így az adott évben ünnepelt, író, költő még nagyobb közönséghez juthat el. A megnyitóról és a beszélgetésről készült videó megtekinthető a könyvtár YouTube-csatornáján.

Gloiber Edit

KIÁLLÍTÁS

MÚZEUMI PROGRAMOk

2026. május

kIÁllÍTÁSOk , PROGRAMOk

ÁMOS IMRE – ANNA MARGIT MÚZEUM

Bogdányi u. 10.

2026. június 21. – 2027. január 3. ANGYAl SZÁllT E l … Ámos Imre művészete és kortárs reflexiók

CZÓBE l MÚZEUM

Templomtér 1.

2025. március 30. – 2026. szeptember 13. MÁGIkUS kÖR

Czóbel Béla kapcsolatai, a Nyolcak és a mecenatúra

fERENCZY HÁZ

Alkotmány u. 1.

Május 23. szombat 14:00 Tűzzománc foglalkozás I.

Május 30. szombat 14:00 Tűzzománc foglalkozás II.

fERENCZY MÚZEUM

Kossuth Lajos u. 5.

2025. november 27. –2026. június 21. „ kI VOlT RÁBY, JÓk AI RABJA?”

Május 31. vasárnap 16:00 Tárlatvezetés Margócsy Istvánnal a ki volt Ráby, Jókai rabja? kiállításban

2026. január 23. – 2030. január 6. kERETTÖRTÉNETE k Válogatás a ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményeiből

2026. január 23. – 2026. augusztus 30. fANTOMSZÁl III. Művészfeleségek nyomában: fialka Olga

2026. június 12. – 2026. október 11. ASSZONYI TAMÁS szobrászművész kiállítása

Május 24. vasárnap 16:00 Múzeumi könyvjelző –betűfalók olvasóklub: kisvárosok bálnával () krasznahorkai l ászló: Az ellenállás melankóliája

Május 31. vasárnap 10:00 Gyereknapi alkotóműhely – Agyagozás, festés és pattogatott kukorica

kMETTY MÚZEUM Fő tér 21.

2025. június 21. – 2027. január 3. BARCSAY 125 –l átványból szerkezet

Május 3. vasárnap 15:00 Anyák napi alkotónap a Barcsay-kiállításban – formák, vonalak és textúrák

MŰVÉSZETMAlOM

Bogdányi u. 32.

2026. május 17. – 2026. október 25. MŰVÉSZTE lEP 100

Május 16. szombat 17:00 kiállításmegnyitó: Művésztelep 100

Május 30. szombat 16:00 kurátori tárlatvezetés Bodonyi Emőkével –Művésztelep 100

SZENTENDREI kÉPTÁR Fő tér 2-5.

2026. április 24. – 2026. október 4. VISSZA A JÖVőBE

Szentendre az 1920-as években

VAJDA MÚZEUM Hunyadi u. 1.

2026.04.18. – 2027.01.03. VAJDA ÉS A POSZTMODERN

2026.05.21. – 2026.06.21. kÖRVONAl Ak

Május 20. szerda 17:00 kiállításmegnyitó: kÖRVONAl Ak képesség- és személyiségfejlesztő programok a Petzelt József Technikum és Szakképző Iskola és a ferenczy Múzeumi Centrum együttműködésében Múzeumpedagógiai módszertani kiállítás

HOPk A k ÁROlY és fABI kRISZTINA kiállítása ART V8 Bisztro & Bowling 2026. május 15. péntek 18 óra

A kiállítás megtekinthető 2026. június 15-ig A kiállítást megnyitja Endrei Judit HAMVAS BÉ l A PEST MEGYEI kÖNYVTÁR 2000 Szentendre, Pátriárka utca 7.

A programokon a részvétel ingyenes, kivéve a jelzett alkalmakon! www.hbpmk.hu

Május 6. 18:00: „Szentendre csak egy van…” Deim Pál emlékére – Szőlősgazdaház és kacsárnya. Török katalin helytörténész, művészeti író vetítettképes előadása.

Május 9. 10:30: képregény készítő workshop Rátkai l aura grafikussal.

Május 13. 9:00: Helytörténet és helyi közösség konferencia Pest vármegyei helytörténészek és helytörténet iránt érdeklődőknek

Május 13. 18:00: Magángyűjtemény – Beszélgetés kollárklemencz l ászlóval. Életregények a Rádió Szentendre műsorvezetőivel, Szakál Mikivel, Falaki Szabival és vendégeikkel, az olvasóterem színpadán.

Május 14. 18:00: Szülők klubja – Cserey Miklóssal a Szülőnek lenni program alapító tanácsadójával. Téma: szabályok, keretek, korlátok, önállóság

Május 18. 18:30: Egészségmegőrző klub a Praxisközösséggel

Május 20. 18:00: Műész – A gépek elszabadulnak. Dr. Boros Béla humánökológus előadása a mesterséges intelligenciáról.

Május 21. 18:00: Ökoparty filmklub Tarnóczy Mariannal és szakértő vendégeivel. film: Earth Protectors

Május 27. Az ÉS grafikusai 1960-1979 című könyvbemutató, vetített képes előadás és kiállítás. Molnár Vera, a Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány kurátora, és

feledy Balázs művészeti író könyvbemutató beszélgetése.

Május 28. 18:00: Az én természetvédelmi kertem – Hogyan éltessük az élővilágot egy bármekkora kertben? klein Ákos előadása.

A programokon a részvétel ingyenes! www.hbpmk.hu

Gyermekkönyvtári programok – Hamvas Béla Pest Megyei könyvtár 2000 Szentendre, Pátriárka u. 7.

Május 12. 17:00: Papírszínház mese

Május 16.  kokasfoglalkozások a Szántó Piroska teremben 10:00-11:00 ajánlott korosztály: 5+ 11:00-12:00 ajánlott korosztály: 7+ Regisztráció: eory.brigitta@ pmk.hu

A foglalkozás díja: 1.000 Ft/alkalom, amely a helyszínen fizetendő.

Május 22. 17:00-17:45: lépten-Nyomon Mobil Környezeti Nevelési Program. Ajánlott korosztály: 5+ Regisztráció: gyermekkonyvtar@pmk.hu

Május végéig Rácz Eszter Anna kiállítása.

A programokon a részvétel ingyenes, kivéve a jelzett alkalmakon! Részletek a gyermekkönyvtár honlapján találhatók: https:// gyermekkonyvtar.hbpmk. hu)

EGÉSZSÉG

SZENTENDREI JÁRÁS EGÉSZSÉG fEJlESZTÉSI IRODA Szentendre, Városház tér 4. efi.szentendre.hu Előzetes regisztráció MINDEN PROGRAM esetén szükséges!

A részvétel a járás lakosai számára térítésmentes!

k ARDIOTANÖSVÉNY

TÚRÁk

Az időjárás és az érdeklődés függvényében rendszeresen indulnak kardiotanösvény túrák, amely után a résztvevők emailben visszajelzést kapnak a szív- és érrendszeri fittségükről. A meghirdetett időpontokról az efi. szentendre.hu honlapon, a Kardiotanösvény/vezetett túrák menüpont alatt tájékozódhat.

E fI SZÍVklUB

A foglalkozás során körbejárjuk szívünk egészségét. Szeretettel várunk mindenkit, akár már betegséggel él, akár a megelőzés érdekli. A foglalkozásokat Dr. Ruzsás Éva belgyógyász, kardiológus szakorvos vezeti.

Bővebb információ és REGISZTRÁCIÓ: efi.szendendre.hu/ programok/aktuális programok/EFI szívklub. Telefon: +36-20-315-5339; +36-20-315-4124

Május 6. de. 10.00

Mégis kinek az egészsége? előadás- sorozat soron következő része

Tartalom: Fermentáció és egészség

Helyszín: Hamvas Béla Pest Megyei könyvtár Előzetes regisztrációt nem kérünk.

Május 5.; 12.; 19.; 26. kedd 9.00-10.00 KÖZÖSSÉGI

GERINCTORNA

Keddenként 9:00-kor várjuk az érdeklődőket a Teátrum Házban (Szentendre, Teátrum u.3.) Előzetes jelentkezés ajánlott. Bővebb információ: efi.szentendre. hu/programok/aktuális programok/gerinc fókuszú közösségi torna. Telefon: +36-20-315-5339; +36-20315-4124

Május 5.; 12.; 19.; 26. kedd 14.00-15.30 GYALOGLÓKLUB –BUDAKALÁSZ

Indulás: Budakalász, Lenfonó HÉV megálló, Kárpátok őre szobor A gyaloglóklubról az efi@szeirendelo.hu email címen, valamint a+36 70/456 0605-

ös telefonszámon

Lazanyi Editnél lehet érdeklődni. Az indulási helyszínek változhatnak, így jelentkezést mindenképpen kérünk, hogy értesíteni tudjuk.

Május 6.; 13.; 20.; június 3. szerda 9.00-11.00

GYALOGLÓKLUB -TAHITÓTFALU

Indulás: Tahitótfalu, Hídfő

A foglalkozás szakember irányításával zajlik. Az óra bemelegítéssel indul, majd a tempós gyaloglás után levezető nyújtással zárul. Ajánlott felszerelés: Réteges, kényelmes öltözet, sportcipő. Regisztráció emailben: efi.sport@szeirendelo.hu, vagy telefonon: +36-20315-5339

Május 7.; 14.; 21.; 28. csütörtök 14.00-16.00

GYALOGLÓKLUBLEÁNYFALU

Indulás: Leányfalu, Pócsmegyeri rév

A foglalkozás szakember irányításával zajlik. Az óra bemelegítéssel indul, majd a tempós gyaloglás után levezető nyújtással zárul. Ajánlott felszerelés: Réteges, kényelmes öltözet, sportcipő. Regisztráció emailben: efi.sport@szeirendelo.hu, vagy telefonon: +36-20315-5339

Május 27. szerda kihívás napja

Az egészségfejlesztési iroda egész napos mozgás programokkal csatlakozik az országos rendezvénysorozathoz. A pontos programot keresse az EFI felületein!

EGYÉNI

Áll APOTfE lMÉRÉS ÉS É lETMÓD TANÁCSADÁS: Folyamatosan várjuk a jelentkezőket. Időpontfoglalás emailben (efi@szeirendelo.hu) vagy telefonon (+36-20-3155339) lehetséges. Bővebb információ: efi.szentendre. hu/programok/ állapotfelmérés

Nézze meg, hogyan költ a szentendrei gólyapár

Interneten figyelhető kamerát szereltek fel a Rózsa utca egyik kéményén levő gólyafészekhez a szentendrei rendészet munkatársai. A nap 24 órájában látható kameraképen egyelőre az évek óta vissza-visszatérő gólyapár látható, nyáron pedig várhatóan a fiókáik nevelkedését is követhetik a madárbarátok.

Webkamerát helyezett üzembe egy gólyafészeknél a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság – adta hírül a szervezet április 22-én. A pannóniatalepi Rózsa utcában, egy ipari ingatlan kéményén fészkelő gólyákra már korábban is nagy figyelem irányult, az érkezésük évek óta eseményszámba megy tavasszal. Bár a fészek az utcáról is jól látható, ezentúl már éjjel-nappal benézhetnek hozzájuk az érdeklődők.

A gólyakamera képe a Szentendrei Rendészeti Igazgatóság oldalán, ezt a QR kódot beolvasva látható:

A kamera közelről mutatja a fészket, a háttérben a közeli műhelyekkel és udvarral. A fészek lakói a helyiek által Bélának nevezett hím és párja, Emese tavaly nyáron négy fiókát neveltek fel, a fészekben jelenleg hat tojáson kotlanak.

Kövessétek a Szentendre és Vidékét az Instagramon és a Facebookon is!

APRÓHIRDETÉSE k

SZOLGÁLTATÁS

Hűtőgép, villanytűzhely, mosógép, mikrohullámsütő javítása sugárzásméréssel. Tel.: 06/30-950-4187, Mezei Sándor k iemeléssel

KŐMŰVESMUNKÁK, KERÍTÉSEK, JÁRDÁK, VÍZÓRAAKNÁK KÉSZÍTÉSE, JAVÍTÁSA, BURKOLATJAVÍTÁS, UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS, TÉRKÖVEZÉS. 06 30 341 3423 KARA LÁSZLÓ KŐMŰVEST ÉS SEGÉDET KERESEK BEUGRÓSRA, HETI 2 – 3 NAPRA, EGÉSZ ÉVRE. 06) 30 341 3423

REDŐNY, SZÚNYOGHÁLÓ, RELUXA, MŰANYAG NYÍLÁSZÁRÓK 10éves gyártói garanciával, utoljára -40% kedvezménnyel 2026.05.31-ig! Ingyenes felmérés, gyors kivitelezés, kedvező áron! 06 70 277 3807, info@ ablakprofesszor.hu

Bútorfestő tanfolyam: vintage, shabby chic, rusztikus stílus. Érdeklődni: 06 20 99 99 345.

Hévizen a centrumban apartman garázzsal két fő részére 15.000.-/éj kiadó. 06 20 494 2550 k iemelt Redőnyszerelés, -javítás, gurtnicsere akár hétvégén is. 06 70 593 0911 Nagy Martin

EMBERI BESTIÁ k  bepillantás a sorozatgyilkosok világába

Doszpot Péter és Antal Gábor exkluzív estje május 31. vasárnap 17h HBPM k színházterem Valójában kik a sorozatgyilkosok? Mi rejlik torz lelkük mélyén?

Milyen motivációk vezetnek kegyetlen tetteikhez? Hogyan gondolkodik egy pszichopata?

Milyen nyomozói kvalitások kellenek ahhoz, hogy a rendőrség rátaláljon a nyomukra? Van-e ellenszer ellenük, hibázhatnak-e ők is, segítve ezzel lebukásukat?

Doszpot Péter, a volt kiemelt gyilkossági főnyomozó, és Antal Gábor, a tanácsadó szakpszichológus közönség előtt tárják fel a sorozatgyilkosság sötét világát filmrészletek és valódi bűnügyi esetek segítségével mutatják be a 20. század és napjaink hírhedt hazai és nemzetközi ügyeit.

Egy este, ahol választ kaphatunk a legnyugtalanítóbb kérdésekre – két szakember, két nézőpont, egyedülálló élmény.

18+

További infó, jegyek: szentendreprogram.hu

40 éves a szentendrei Metszet Galéria

Szentendre művészeti életének meghatározó szereplője az immár 40 éve működő Metszet Galéria, amely a város legrégebben alapított magángalériája. Az intézmény megálmodója, tulajdonosa és működtetője Bethlen Béla, aki elhivatott művészeti menedzserként a grafika műfajának egyik legnagyobb hazai szakértője és gyűjtője.

A grafika, mint művészeti kifejezési forma, különleges érzékenységgel közvetíti az alkotói gondolatokat. A rajzok, fametszetek, rézmetszetek, rézkarcok, szitanyomatok és a kortárs sokszorosító technikák mind hozzájárulnak ehhez az egyedülálló vizuális világhoz. A galéria gyűjteménye a műfaj legkorábbi ismert példáitól egészen napjainkig ível, bemutatva a grafika legkiválóbb alkotóit és remekműveit.

A szerény külső mögött egy valódi művészeti kincsestár rejtőzik: a galéria légköre egy varázslatos világba vezeti a látogatót.

Európai színvonalú intézményként hiánypótló szerepet tölt be a magyar és a nemzetközi művészeti életben egyaránt.

Bízunk benne, hogy a Metszet Galéria még hosszú éveken át nyújt élményt a művészet, különösen a grafika iránt érdeklődőknek és gyűjtőknek.

További sikeres éveket kívánunk!

Pistyur Imre

Gyógynövény workshopok a Skanzenben

A gyógynövények varázslatos élete 2026. május 8. Az a csodálatos méz! Kozmetikumok a méz erejével 2026. június 5.

Lelkemből lelkedbe - az illóolajokkal érzelmeink birodalmában 2026. június 19.

Árakról, részletes programról a www.skanzen.hu oldalon tájékozódhatnak.

VISSZA A JÖVŐBE BACK TO THE

Szentendre az 1920-as években Szentendre in the 1920s

2026.

04.26.-10.04.

Szentendrei

Képtár

Szentendre,

Várunk a Skanzen nyári táboraiba!

Heted7 Táborok

június 29. - július 3. I 14 - 99 éves korig Fazekas Tábor

július 6 - 10. I 14 - 99 éves korig AlkotóMűhely

június 29. - augusztus 28. I 6 - 12 év közötti gyerekeknek Faműves Tábor

július 6 - 10. I 11 - 14 év közötti alkotó kedvű kiskamaszoknak Életre keltett történetek - SzínjátszóMűhely

július 13 - 17. I 11 - 18 év közötti fiataloknak

Árakról, programokról a www.skanzen.hu oldalon tájékozódhatnak.

Májusi színházi ajánló sztárokkal

A kőszínházi évad végén (is) fantasztikus névsor hív minket a városi könyvtár színháztermébe, a kult központ szervezte programokra: keresztes Ildikó, Csuja Imre és Soma Mamagésa is jön Szentendrére!

l ÁNYBÚCSÚ musical | május 10. vasárnap 19h Négy negyvenes gyerekkori barátnő (Alíz, Bella, Petra és Laura) viszontagságairól szól, akik egy Balaton-felvidéki villában töltik „lánybúcsújukat”.

A villában sorra megjelennek a nem várt vendégek, a vendégek vendégei, még olyanok is, akikre senki nem számított vagy akire mások régóta várnak. Előkerül a pezsgő és egyéb innivalók így nemcsak a vendégek, de a bonyodalmak is egyre szaporodnak, a csontvázak pedig csak úgy potyognak a szekrényből. Ráadásul Laura sütije kifejezetten nehezíti a helyzetet.

A négy nő – Erzsikével megspékelve – nagy erőkkel próbálják kibogozni a félreértéseket – kevés sikerrel – ám szerencséjükre megérkezik András.

Bódi László, Cipő és a Republic együttes slágerei adják a Liliom Produkció előadásának zenéjét. Színpadra lép többek között Keresztes Ildikó, Bede-Fazekas Anna, Tunyogi Bernadett, Bardóczy Attila / Erre az előadásra a szentendreiteatrum.jegy.hu oldalon érdemes jegyet venni, mert ott nincs kezelési költség, akár SZÉP kártyával is fizethet! Vagy személyesen a Tourinform Irodában, mert ott a fenti előnyök mellett 5% kedvezmény is jár, ha Önnek van Városkártya applikációja a telefonján!

ENGEDD E l! szabadulás a lelki terhek fogságából | Péterfi

Judit és Soma Mamagésa beszélgetése | május 21. csütörtök 18:30

Mindenki az „Engedd el!” mantrát szajkózza körülöttünk, de mégis hogyan kell csinálni? Magától értetődő a mechanizmus? Többféle recept létezik?

Péterfi Judit riporter-műsorvezető saját sorsának hullámvasútjára ülteti fel a nézőket, magánéleti és szakmai életének magasságait és mélységeit tárja fel őszintén. Majd az est során professzionális kérdezőként szedi darabjaira a lelki terhek elengedésének témakörét hiteles szakemberek és ismert emberek segítségével. Szentendrén a térségünkben élő Soma Mamagésa lesz a vendége.

Téma lesz az önismeret, az önreflexió, a családi mintáink és szokásaink, párkapcsolati választásaink és döntéseink, viselkedési mintáink. Judit és Soma megoldási javaslatokkal, eszközökkel, felismerésekkel segítenek a nézőknek, hogy az elengedés ne csak átmeneti legyen, hanem végleges.

EgyÉletem: Csuja Imre életrajzi stand-up estje | május 29. péntek 19h

Gondolták volna, hogy Csuja Imre Törőcsik Mari kedvéért megtanult egy farmotoros Ikaruszt vezetni? Vagy hogy fizetés kiegészítésként fuvarosként és piaci árusként is dolgozott, amikor vidéki színházakban játszott? Vagy hogy amerikai filmekben volt közös jelenete Donald Sutherlanddel és Brad Pittel? Vagy hogy volt olyan nap az életében, amikor négy különböző színházi előadásban játszott? És azt, hogy a legfontosabb rendező az életében, az édesanyja volt? Mindezekről mesél életrajzi stand up estjén. Ahogy az Üvegtigris Csokijáról is ki fog derülni, hogy miért esett el a Babettával a film ikonikus jelenetében, vagy hogy is kell inni a híres „vegyi gyümit”, hogy ne folyjon az összes pálinka a nyakunkba.

JEGYEK, TOVÁBBI INFÓK: szentendreprogram.hu

Azzal lehet rabul ejteni a közönséget, ha a szíved-lelked benne van abban, amit csinálsz

Interjú  f ischl Mónika énekes-színművésszel

Fischl Mónikát nem kell bemutatni Szentendrén sem. A Budapesti

Operettszínház népszerű művésznője – aki büszkén vallja magát szentendreinek – gyakran lép fel a Szentendrei Teátrum színpadán, és minden évben hagyományos karácsonyi koncerttel ajándékozza meg a közönséget, fantasztikus sztárvendégekkel. Beszélgetésünknek most különleges apropója is van: Mónika március 15-én Kossuth-díjat vehetett át.

Szeretettel gratulálunk a kossuth-díjhoz! Milyen érzés?

Amikor megérkezett az e-mail, két héttel korábban, hogy várnak a díjátadásra, szinte fel sem fogtam, hogy mit olvasok. Emlékszem éppen lehullott az utolsó idei hó. Én nagyon szeretem a havat, nagyon szeretem a telet, és rohantam ki havat lapátolni. És lapátolás közben esett le, hogy Úristen, mi is állt a levélben. Tulajdonképpen ugyanaz játszódott le bennem, mint a Liszt Ferenc-díj kapcsán, amire többször fel voltam már terjesztve, és a harmadik alkalommal kaptam meg. Korábban sok megjegyzést hallottam ezzel kapcsolatban, hogy Fischl Mónika művészetét tiszteljük, becsüljük, de az operett műfaj értékét annyira nem. És ezért volt nagyon fontos akkor a Liszt Ferenc-díj, hogy végre átléptek ezen, és díjaztak egy olyan művészt, aki ezt a műfajt képviseli. Nagyon sok év után, mert a legutolsó Liszt-díjas operett művész Jankovics József volt. Ugyanezt éltem át a Kossuth-díjnál is. Azzal a félő érzettel, hogy ne kapjon politikai színezetet. Mit jelent Neked a kossuth-díj, és hogyan élted meg a visszajelzéseket, amelyeket a kitüntetés kapcsán kaptál?

Nagy öröm számomra, hogy szakmai berkeken belül olyan viszszajelzések érkeztek, hogy megérdemeltem az elismerést. De azért látjuk az interneten a hozzászólásokat, főleg olyanoktól, akik nem ismerik az embert, és azt állítják, hogy a díjazott biztos az aktuális rendszer kegyeltje. Érzékeny emberként ezek nagyon bántanak, mert soha nem politizáltam. Azt gondolom, hogy a művészeknek nem ez az elsődleges feladatuk. Persze, ha van olyan helyzet, akkor igenis véleményt kell nyilvánítani. De nem ez az elsődleges. Nem balosként vagy jobbosként megyek fel a színpadra, hanem teljesen átlényegülve az adott szerepbe. Természetesen nagyon jól esik, fantasztikusan nagy dolog és elképesztő elismerés megkapni a Kossuth-díjat, hiszen egy nagyon fontos visszaigazolás a művésznek, hogy jó úton jár és fontos az a dolog, amire feltette az életét.

Úgy tudom, operaénekesnek készültél. Hogyan sodródtál el az operett felé?

Igen, az első színpadi megjelenésem opera volt, Donizetti Don Pasquale -ja, amiben Gregor József partnere lehettem Szegeden.

Utána Éjkirálynőt is énekeltem az Operában és Németországban is. Énekeltem Traviátá t, ami a legkedvesebb számomra az operák közül. Genovában közösen játszottunk a gyermekem édesapjával, Vadász Dániellel a Teatro Verdiben. Ez igazi katarzis volt. De a nagy operaélmények ellenére a szívemet teljesen elrabolta az operett, amit nagyon megszerettem, és missziómmá vált, hogy a kellő helyén értékeljék Magyarországon. Azt gondolom, hogy fontos szerepet tölthetek be ebben a műfajban.

Érezhető, hogy a könnyebb zenés műfajok gyakran a színházi

szakma perifériájára kerülnek.

Ez ellen, főleg a mi korosztályunk, mint Szendy Szilvi Peller Károly nagyon-nagyon küzdöttünk, mert mi azért bejártuk a világot az operett műfajjal annak idején, amikor még Lőrinczy György volt az Operett Színház igazgatója, aki jelenleg a Szentendrei Teátrumot és a Kulturális Központot vezeti. külföldön hogyan fogadták az előadásaitokat?

Amíg itthon küzdeni kell érte, hogy kellő helyén értékeljék az operettet, addig a világ különböző tájain mindenhol a tenyerükön hordoztak minket. 2013-ban a magyar operett Hungarikum lett, amit Lőrinczy Györggyel közösen vettünk át a Parlamentben. Nekünk nemcsak Bartókunk és Kodályunk van, meg Gárdonyink és Márai Sándorunk, hanem Kálmán Imrénk, Lehár Ferencünk és Huszka Jenőnk is van. Erre tettem fel a művészi életemet, hogy ezt bebizonyítsam. Volt egy életmű koncertem szeptemberben a Budapesti Operett Színházban, amikor elbúcsúztam több fiatalabb primadonna szerepemtől. Nagyon fontos volt, hogy erre a koncertre azokat a kollégáimat hívjam meg, akikkel ezt a csodálatos időszakot átéltük, az elmúlt 29-30 évet, akikkel egy nyelvet beszélünk, és akiknek ugyanolyan fontos misszió az életükben az operett.

Szerinted a fiatalok körében manapság az operett megítélése pozitívabb?

Abszolút! Ez akkor indult el, amikor volt nekünk egy fantasztikus musical csapatunk az Operett Színházban, akik a 2000es évek elején törtek be, mint például Dolhai Attila, Bereczki Zoltán, Szabó P. Szilveszter, Szinetár Dóra, a Vágó lányok. Egy olyan bomba csapat volt, amelyik a musical által behozta az Operett Színházba a fiatalokat. Fantasztikus húzás volt az akkori színházi vezetéstől, hogy ezeket a sztárokat nemcsak musical, hanem néhány operett előadásba is beállították. És így elindult a fiatalokban is egy nyitás az operett műfaj felé, ami azóta is tart, hála Istennek.

Ha már Dolhai Attilát említetted, április elején volt egy izgalmas premier a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a Viktória című operett, amelyben a főszerepet játszod.

Igen, mióta Attila megkapta a Vörösmarty Színház igazgatói székét, ez az első operett, amit ott rendezett, és meghívott partnerének. A fehérvári társulat elképesztő erővel és akarattal dolgozik, másrészt a nézők is nagyon ki vannak éhezve az operett műfajra. Említtetetted, hogy az Operettben mekkora sztárkultusz alakult ki a 2000-es évek elején. Neked vannak rajongóid a mai napig is?

Szerencsére sokan szeretik, amit csinálunk, de közülük is kiemelnék néhány embert. Az egyik például, aki Londonban él, minden előadásomra megveszi a repülőjegyét. Van egy fiatal lány, aki most a Zeneakadémiára jár Kertesi Ingrid hez, de néha én is besegítek zeneileg, ha operettet akar tanulni egy-egy koncertjére vagy vizsgájára. Amikor Bánkot énekeltem Győrben, mind a nyolc előadásomon ott volt. Előfordult, hogy Amerikába is elutaztak a rajongóim egy-egy koncertemre.

Amikor olvasgattam az életrajzodat, akkor szembesültem vele, hogy a Pa-dö-dő-ben is énekeltél.

Ez teljesen véletlen volt. Konzervatóriumba jártam és bejött valaki, hogy lenne-e kedvünk a színművészetisek vizsgájára besegíteni vokálisan. Az egyik ilyen vizsgán Györgyiék éppen ott voltak, odajöttek hozzánk, és onnantól kezdve öt éven át jártam az országot velük. Egy nagyon izgalmas és klassz időszak volt. Nemrég visszaadtál három nagy főszerepet, a Szilviát, a Maricát és a Mosoly országából Lizát. Nehéz döntés volt?

Nézd, eljön az az idő, amikor már nem azt látod viszont magadról az adott szerepben a tévé képernyőjén vagy egy-egy fotón, amit szeretnél. Nem akartam megvárni, hogy mások mondják ki azt, amit belül én már egy ideje érzek. Most viszont egy hatalmas ajándékot kaptam az élettől, ősszel Traviatát fogok énekelni Győrben, majd Debrecenben. Mostanában nagyon sok izgalmas feladatod van. A múlt hónapban az MVM Dome-ban játszottál a Dankó Pistában is, ami egy hatalmas produkció. Milyen érzés volt Blaha Lujzát megszemélyesíteni?

Elképesztő felelősség és nagyon nagy kihívás, mert ugye ő volt a nemzet csalogánya, a neve összefonódott magával a nemzeti lélekkel és dallal. Dankó Pista sikerében nagyon nagy szerepe volt Blaha Lujzának azzal, ahogy előadta és megszerettette a közönséggel a nótáit. Azzal nyerte meg a közönségét, hogy nagyon önazonos és őszinte volt, ami számomra is egy fontos alappillére a saját művészi létemnek. Azzal lehet rabul ejteni a közönséget, ha a szíved lelked benne van abban, amit csinálsz. Leénekelheti az ember a csillagokat is az égről, de hiába, ha nincs mögötte a lelke. Gergály Judith | Fotók: Fischl Mónika archívuma

7. CSÜTÖRTÖK

EGYSZERI, EXKLUZÍV VETÍTÉS

május 7., csütörtök 20:15

A DOMBOK HALVÁNY KÉPE (123') (16)

A Nobel-díjas író, Kazuo Ishiguro azonos című regénye alapján készült film exkluzív vetítése.

májusi programok

12. KEDD ÖKUMENIKUS VETÍTÉSSOROZAT

május 12., kedd 17:30

A HAIL MARY-KÜLDETÉS (156') (12)

A vetítés után beszélgetés Tanner Gábor filmesztétával.

13. SZERDA

NYISD KI A SZEMED VETÍTÉSSOROZAT

május 13., szerda 18:00

A KEGYELEM (131') (16)

A vetítés után beszélgetés Schramkó Péter magántanárral és Szarka Judit filmesztétával.

14. CSÜTÖRTÖK KLASSZIKUS CSÜTÖRTÖK

május 14., csütörtök 18:00

THE ROYAL OPERA: A VARÁZSFUVOLA (210')

Mozart operájának közvetítése Londonból, A zene hónapja sorozatunk részeként.

20. SZERDA

SENIOR SZERDA

május 20., szerda 10:00

CSALÁDI FŐNYEREMÉNY (86') (16)

Kedvezményes délelőtti előadás nyugdíjasok számára.

22. PÉNTEK

PAPARAZZI VETÍTÉSSOROZAT

május 22., péntek 18:15

NEM ÉN VAGYOK (99') (16)

Egyszeri, exkluzív vetítés, utána beszélgetés Tóth Tamás filmrendezővel.

25. HÉTFŐ LÉLEKMOZI VETÍTÉSSOROZAT

május 25., hétfő 18:15

A SZERETET, AMI MEGMARAD (109') (16)

A vetítés után beszélgetés Tanner Gábor filmesztétával.

29. PÉNTEK

INGYENES VETÍTÉS ÉS BESZÉLGETÉS

május 29., péntek 18:00

EZERARCÚ VÍZ - KÉRÉSZEK NYOMÁBAN (75')

A vetítés után vendégünk lesz Kriska György rendező és Kriska Ferenc operatőr. Ingyenes program!

30. SZOMBAT

A MAGYAR KLASSZIKUS ZENE NAPJA

május 30., szombat 16:00

BFZ - AZ ELSŐ NEGYVEN ÉV (61') (6)

A magyar klasszikus zene napján betekintünk a Budapesti Fesztiválzenekar kulisszái mögé.

31. VASÁRNAP FILMFESTÉS

május 31., vasárnap 15:45

A VARÁZSLATOS TITOKFA (110')

A vetítés után alkotófoglalkozás Varga Anna rajzpedagógus, művészetterapeuta vezetésével.

„A szépség a szemlélőben van”

India nekem a színek… címmel látható a P’Art Mozi kávézójában Szokolszky Ágnes fotókiállítása, akinek régi vágya teljesült egy évvel ezelőtt, amikor három hetet töltött a dél-indiai Kerala államban. A fotókiállításon az ő szemén keresztül láthatjuk a hindu emberek titokzatos mindennapjait.

A kiállítást munkatársunk, Domokos Judit nyitotta meg április 10én, Hume skót filozófus gondolataival: „ A szépség a szemlélőben van.” Valakinek sötét, zavaros, bonyolult kavalkád. Szokolszky Ágnesnek virágzó, napfényes, befogadó. Emellett megtudhattuk azt is, hogy az ő „színei” az életében is nagyon szerteágazóak, hiszen több könyvet is írt, például kutatásmódszertan, pszichológiatörténet és zenetörténet témakörökben.

De miért éppen India?

„ Egy évvel ezelőtt régi vágyam teljesült: eljutottam Indiába. A dél-indiai Kerala államban töltöttem három hetet, és engedtem, hogy egész valóm befogadja azt a sűrű, színes, titokzatos egyveleget, amit India jelent. Megfogott a hindu emberek arca és kisugárzása; a tengerparton a halászok mindennapos munkája, ahogy egy óriási hálót kivetnek reggelente; a narancssárga ruhába öltözött kertésznők harmóniája, ahogy egy édenkertben végzik munkájukat; a templomok hangulata; a keresztények ősi időket idéző szabadtéri miséi és imádkozása; a gyógyolajat szabad tűz felett, óriási réztálban naphosszat kavaró, évszázados tradíciót követő munkás látványa; a városban a cipőjavításból élő öregember, akinek műhelye a járda; a kommunista párt jelenlétét jelző sarló és kalapács felbukkanása a mindennapi élet díszleteként; a napfölkeltét váró és üdvözlő tömeg a zarándokhely Kanyakumariban, India legdélibb csücskén, ahol három tenger találkozásánál emeltek huszonkilenc méteres szobrot a filozófus-költőnek,

Valluvarnak. Ami mindezt összeköti, az egy gyönyörű, életerős színvilág, amelyet képeimmel igyekszem felidézni és átadni” –idézte fel élményeit a kiállító fotós.

kókuszligetek és a tenger

Valóban: végignézve a fotókat, az ember egy különleges utazáson érezheti magát. Szokolszky Ágnes a megnyitó után lapunknak elárulta, hogy Kerala állam az ajudvédáról híres, így ő maga is egy ajurvédikus gyógyítóhelyen töltötte ezt a három hetet, ahol különböző kezeléseket kapott ebben a csodálatos környezetben.

Szokolszky Ágnes régi vágya teljesült, amikor eljutott Indiába. A különleges fotósorozatot Kerala államban készítette.

„Nagyon sok hasonló gyógyító hely van ott, ám ahol mi voltunk, az talán az egyik legszebb, hiszen régi indiai stílusú épületek vannak elrejtve egy kókuszligetben, egy kisebb hegyoldalban, és a hegy lábánál pedig ott van a tenger. Ezért is tudtam gyakran lemenni a vízhez, ahol sokat fényképeztem a halászokat, illetve onnan indultunk kisebb kirándulásokra.”

Az egyik legemlékezetesebb hely számára egy kis teázó volt, ahonnan nagyon jó rálátás nyílt fentről az egész falu életére: a délutáni tehénőrzés mellett a robogókat támasztó fiatalokra és a focipályára.

Gergály Judith | Fotók: Ritz Gábor

„Határaimon kívül és belül”

Interjú Csíkszentmihályi Rékával és Richter Sárával.

Az első alkalom, hogy a testvérpár: Csíkszentmihályi Réka és Richter Sára közös kiállítást tartanak. Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész lányai Szentendrén születtek, itt nőttek fel, és bár régóta Pilisborosjenőn élnek, sok szállal kötődnek Szentendréhez. A „Határaimon kívül és belül” című kiállításuk a Lakástárlat Galériában látható május 10-ig. Mindketten textillel foglalkoznak, de nagyon eltérő módon. A kiállításon a két különböző szemlélet hoz létre párbeszédet.

Híres művész családba születtetek. Egyértelmű volt, hogy művészi pálya lesz az utatok?

Richter Sára: (továbbiakban R. S.) Egyáltalán nem volt egyértelmű! Nem volt rajtunk ilyen nyomás, hogy ebbe az irányba kellene indulnunk, sőt, talán inkább az ellenkezőjére bíztattak a szüleink.

De mindkettőnkben nagyon erős volt az akarat, ez Rékánál kicsit hamarabb, nálam később tört felszínre.

Csíkszentmihályi Réka: (továbbiakban Cs. R.) Mint utóbb azért kiderült, apánk pedagógiai elve is az volt, hogy nem kell erőltetni a gyerekeknél a művészi pályát. Akiben erős a tehetség, a késztetés, az előbb-utóbb úgyis utat tör magának.

Az első alkalom, hogy a testvérpárnak: Richter Sára (balra) és Csíkszentmihályi Réka (középen) közös kiállítása nyílt. A tárlatot Bodonyi Emőke művészettörténész nyitotta meg.

Gyermekként milyen érzés volt édesapátokat figyelni munka közben?

Cs. R .: Nagyon erős tisztelet övezte a családon belül. A műterembe ritkán és nagy áhítattal léptünk be, valahogy úgy éreztük, hogy nem illik zavarni alkotás közben. Ő egy nagyon kedves, a családjára nagyon odafigyelő, közvetlen ember volt, jókat lehetett vele beszélgetni. Mégis az, hogy ő szobrász, és hogy ilyen hitvallással szinte csak annak él, az nagyon kihatott a családi életünkre. Hamar megmutatkozott mindkettőtöknél a művészi véna?

Cs. R .: Rejtegetve azért. Czakó Margit szövőszakkörébe járt anyukám, és én elkísértem egyszer-kétszer. Nagyon tetszett a hangulata, ahogy ott ültek az asszonyok a kis szövőkeretek előtt, és szőtték a kárpitjaikat, közben beszélgettek, jókedvük volt, nevettek, és magának a szövésnek ez az ősi mivolta nagyon megfo -

gott. Én akkor ott határoztam el konkrétan azt, hogy ezzel akarok foglalkozni. Ez lett a tanult szakmám is, szövöttanyag–szőnyeg tervezőként végeztem az Iparművészeti Főiskolán, majd később a MOME-n textilművészként. A mai napig foglalkozom gyári textiltervezéssel, kézi szövéssel, de elkalandoztam más izgalmas területekre is: harminc éve foglalkozom tűzzománcozással, több mint tíz éve üveg rogyasztással. Autonóm alkotásaimban gyakran alkalmazom együtt ezeket a technikákat.

R. S .: Nálam ez lassabban történt. A kapcsolatom a hímzéssel fiatal felnőttkoromban kezdődött: a gyerekeimnek hímeztem verseskönyvet, kis tárgyakat, de ezek teljesen más szándékkal születtek, mint a későbbi munkáim. Engem nem az anyag vagy a technika motivált, hanem inkább egy nagyon erős kifejezési vágy. Arra ‘használom’ a munkát, hogy nagyon személyes témákat vigyek bele, olyan, mint egy naplóírás, amivel önmagamat is gyógyítom. Nagyon nehéz fiatal éveim voltak, kicsi gyerekek mellett beteg volt a férjem és huszonévesen meg is halt. Akkor ez a tevékenység kapaszkodó volt, és azóta is megmaradt, hogy a témáim mindig nagyon személyes élethelyzetekből indulnak ki. Nekem az jutott eszembe a műveidről, mintha kidolgoznád magadból ezeket az érzéseket.

R. S .: Igen, és a textil, mint anyag nekem azért fontos, mert ezzel a személyes témákat egy kicsit el tudom távolítani, egy kicsit idézőjelbe tudom tenni, hogy ne legyen annyira direkt. Egyébként a Richter nevet is – a férjem után – ezért vettem fel, mert kicsit rejtőzködve, önmagamat valóban megméretve szerettem volna érvényesülni a szakmában. Egymás művészetéhez hogyan viszonyultok?

Cs. R .: Csodálva. Nagy rácsodálkozással és nagy elismeréssel. Jó, hogy nagyon különböző. Ugyanakkor sok párhuzam is akad a kettőnk munkái között, de ezt korábban soha nem fogalmaztuk meg. Hogyan készültetek a közös kiállításra? Milyen szempontok alapján tudtátok a kettőtök munkáit összeegyeztetni egy azonos térben?

Cs. R .: Szinte zavarba jöttünk, hogy a munkáink hogyan fognak egymással működni. És szándékosan úgy válogattunk, hogy legyen valamilyen kapcsolat. Én például olyan munkáimat hoztam, amelyekben nincsenek erős színkontrasztok, hogy harmonizáljanak Sára visszafogottabb színvilágával. Próbáltunk arra hangsúlyt fektetni, ami közös az alkotásainkban. Ilyen többek között az, hogy többféle anyagot, kisebb tárgyat építünk be egy-egy munkánkba, még ha nagyon más módon is.

-Réka, több interaktív képed is van, ami egyben kiállítási tárgy, egyben élő játék. Ezeknek milyen a fogadtatása?

Cs. R .: Interaktív kép-játéknak nevezem őket, mert meglévő logikai-stratégiai táblajátékokat fogalmazok át, emelek egy új szintre. Ezekkel az a célom, hogy a néző, a befogadó ne csak

A testvérpár Csodálva és nagy elismeréssel viszonyul egymás művészetéhez.

A kiállításon a két különböző szemlélet hoz létre párbeszédet.

Csíkszentmihályi Réka interaktív kép-játéknak nevezte ezek a munkáit, mert meglévő logikai-stratégiai táblajátékokat fogalmaz át.

Richter Sára nagyon személyes témákat visz bele a

szemlélje a művet, hanem annak aktív részese legyen azzal, hogy konkrétan megfogható közelségbe kerül vele. A játéktáblákat és a mozgatható bábukat úgy alkottam meg, hogy alapállásban önálló képként is működjenek, de ha valaki játszik rajtuk, akkor a bábuk elmozdításával megváltoztatja a kép alkotóelemeinek arányait színben és formában is, ezzel folyamatosan megújuló kompozíciót hozva létre.

A közös kiállításotok címadója a „Határaimon belül és kívül” című képed, ami elképesztően aprólékos munka lehetett.

Cs. R .: A Szombathelyi Textilbiennáléra készült, egy tematikus kiállításra, a hívószó a Tűréshatár, vagy tű-rés-határ, ki hogyan értelmezi. Ennél a művemnél azt a technikát fejlesztettem tovább, amit korábban a kép-játékoknál is alkalmaztam. Egy felületkezelt fatáblába ütöttem bele több mint tízezer cipőtalp szöget, a szögek többségére beütés előtt üveggyöngyöt tűztem. A vizuális terv megszületése után pontosan föl kellett szerkesztenem minden szög helyét, ezután indulhatott a több hónapig tartó kivitelező munka. Ez kicsit hasonlít a szövéshez, sok idő kell hozzá, monoton is, de nekem ez örömöt okoz, alkotás közben sokat tudok meditálni.

Sára, számomra az egyik legmegdöbbentőbb műved az, amelyiken konkrét kifakult fekete-fehér temetői portrék láthatóak a textilen.

R. S.: A sírokon levő porcelánképek roncsolódnak az időjárás viszontagságaitól, ezeknek a fotóit nyomtatom selyemre, ebből áll össze a kiállításon szereplő Sorsminta című kép. Ezzel a kifakulással formai és jelentésbeli párhuzamba hozhatóak az ecoprint technikával készült növényi lenyomatok is, összevarrva eggyé válik a felület. Az elhalványuló emberi arcok és a sejtelmes növényi nyomatok úgy válnak eggyé, ahogy az elmúlásban az egész természet. A kép egyben hordozza az emlékezést, és azt is, ahogy az emlékek idővel megfakulnak, elhalványulnak. Hogy jött a temetői portrék ötlete?

R. S.: Már korábbi munkáimban is használtam hasonlót. Leginkább az fogott meg bennük, ahogy a napsütéstől, a fagytól nem egyszerűen kifakulnak, hanem furcsán foltosak lesznek, aminek jelentése és szépsége is van. És a tekintetük ettől szuggesztívvé válik. Persze attól is, hogy ezek jelentőséggel bíró arcképek, hiszen a családtagok egyetlen képként választották ki őket a szeretteikről.

Előfordult, hogy egy családtag a művedről felismert valakit?

R. S .: Nem jellemző. Azzal, hogy ismeretlen emberek arcát véletlenszerűen használom, éppen általánosítani szeretném az emberi sorsokra vonatkozó jelentést. De pont most januárban Solymáron történt, hogy az ottani kiállításra készített képen – ahol a környékbeli temetőkben fényképeztem az arcképeket – volt egy portré, amit felismertek a látogatók, és még személyes helyi vonatkozása is volt az illetőnek. Ez egy kedves véletlen.

Milyen érzés, amikor egy alkotás elkészül? Eufória, hogy valami nagy dolog született vagy inkább szomorúság, hogy véget ért?

R. S .: Jó érzés, amikor készen van egy munka, amikor az elgondolás láthatóvá válik, vagy amikor a részletekből összeáll a végső kép. De azzal, hogy elkészült egyben el is távolodik. Amíg csinálom, addig nagyon nagy izgalommal vagyok benne a témában.

Sokszor éjjel fölébredek, hogy valami kicsi részletet máshogy kellett volna megoldani. De ahogy elkészült, elviszem egy kiállításra, és érzelmileg távolabbra kerül.

Cs. R .: Én később is benne vagyok a munkáimban, nálunk például a ház fala tele van a saját alkotásaimmal, később is nagyon szeretek közöttük lenni. Gergály Judith | Fotók: Szentendrei Lakástárlat

Művésztelep 100

Nagyszabású kiállítás nyílik május közepén a MűvészetMalomban az 1926-ban alapított szentendrei Régi Művésztelep százéves jubileuma alkalmából.

Ebben az évben ünnepli fennállásának századik évfordulóját a szentendrei Régi Művésztelep, melyhez olyan művészek kötődtek, csak néhány nevet említve, mint Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Kondor Béla, Korniss Dezső, Miháltz Pál, a nemrégiben elhunyt Aknay János, a kortársak közül Baksai József, Bereznai Péter, Buhály József, Martin Henrik, Szakács Imre. Valamennyiük életművében fontos szerep jutott ennek a környezetnek.

A mostani alkalom egészen kivételesnek számít, elsősorban a centenárium, illetve a tágas kiállítóterek, a MűvészetMalom három épületszárnya miatt. Így egy helyen, együtt nyílik lehetőség arra, hogy közel száz művész, az alapítók, sőt néhány, általuk példaképnek tekintett mester – Ferenczy Károly Iványi Grünwald Béla, Réti István – alkotásától kezdve egészen a ma is a telepen alkotók munkásságáig áttekintsük a művésztelep történetének fontosabb periódusait. Az elmúlt száz év alatt a művésztelep átalakuló társadalmi, szociológiai, kultúrpolitikai háttérben, változó politikai közegben alakította ki saját arculatát, miközben az itt alkotó művészek és az egymást követő művészgenerációk sok esetben egymással rokon, de néha teljesen eltérő művészeti törekvések és művészi ideák szerint alkottak.

A tárlaton nemcsak a jól ismert emblematikus, hanem ritkábban látott vagy nemrégiben felbukkant műalkotásokkal találkozhatunk. A kiállítást előkészítő munkacsoport tagjai – Bodonyi Emőke, Szücs György, Tóth Károly, Verba Andrea – bőséges műtárgyanyagból válogathattak; emellett meg kellett határozniuk azokat az említésre méltó eseményeket és szempontokat, amelyek kiemelésével ennek a száz évnek az íve megrajzolható.

Így tanulságos elhelyezni a szentendrei művésztelepet a többi hazai és külföldi művésztelep történetében vagy szűkebb keresztmetszetben, a szentendrei művészeti életben és intézményi rendszerben, de önmagában is vizsgálni, hogy milyen dinamikával működött az elmúlt száz év alatt, hiszen voltak virágzó és csendesebb korszakai. Hasonlóképpen érdemes kitérni arra, miképpen változott meg a művésztelep tagsága, hogyan színesítették mindennapjait azok a művészek, akik csak alkalmanként jelentek meg itt, milyen volt a telep kapcsolati hálója, és milyen állomásokon keresztül vált a művésztelep a városi élet részévé. De talán legérdekesebb a művészek által kedvelt tematika, a kert, amely lehetett a telep lenyűgöző, ősfás parkja vagy Szentendre rejtettebb, szűkebb, zártabb része, de maga a város is, melyet leggyakrabban széles horizontú természeti környezetbe illesztettek. Minden korszerűtlenségük ellenére szerették az egykori tüdőszanatórium épületeit, amelyekbe a nyolc telepalapító – Bánáti Sverák József Bánovszky Miklós Heintz Henrik, Jeges Ernő, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Rozgonyi László – beköltözött. Ezek idővel eltűntek, új épületeket emeltek helyükbe, de a kert megmaradt, és annak hangulata, különös varázsa ma is beszüremkedik a műtermek falai közé. A művésztelep múltja, az egykori művészek öröksége erős, mindenki számára megkerülhetetlen hagyományt teremtett. Az elmúlt évszázad során a művésztelep nemcsak a szentendrei művészet folytonosságát képviselte, hanem a hazai művészettörténet szerves részévé is vált.

Bodonyi Emőke kurátor

Miháltz Pál: Az elveszett kert, 1970 | olajtempera, farost, 70 × 100 cm | © Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre

Milyen volt…? Akkor és most – Művésztelep 100

Milyen volt Szentendre az 1920-as években? Milyenek voltak az utcák, a házak, az emberek? Milyen volt a Duna vizének kéksége vagy zöldsége vagy éppen barnasága…? És még sorolhatnánk a színeket… Hagyományainkhoz híven, idén is két múzeumpedagógiai táborba várjuk a képzőművészet és az alkotás iránt érdeklődőket.

A 2026-ban a 100 éves szentendrei Régi Művésztelep lesz a táborok központi témája: az alapító festők nyomába eredünk, megidézzük az 1920-as évek Szentendréjét, művésztelepet alapítunk. Felfedezzük a város festői pontjait, szabadban és műteremben alkotunk, művészeti technikákkal ismerkedünk, kiállításokat látogatunk és saját tárlatot rendezünk, amelynek megnyitójára szeretettel várjuk a családtagokat és barátokat.

Nyári tábor alsó tagozatosoknak 2026. június 29. – július 3. 8.00-16.00 óráig Bázis: Ferenczy Múzeum, múzeumpedagógia terem (Kossuth utca 5.)

Maximum 15 fő

Az alsósokat változatos képzőművészeti technikákkal várjuk: festés a szabadban és a műteremben, agyagozás, papírnyomat és papírplasztika készítés. Az alkotás és a tárlatlátogatások mellett természetesen sokat játszunk. Hagyományainkhoz híven egy szentendrei művésszel is megismerkedünk.

Nyári tábor 12+ korosztálynak, felsősöknek, középiskolásoknak

2026. július 13 – 17. 9.00-16.30 óráig Bázis: Ferenczy Múzeum, múzeumpedagógia terem (Kossuth utca 5.)

Maximum 15 fő

1% a művészetért!

A múzeum mindannyiunké, közös kincseinket és közös hagyományainkat gyűjtjük és őrizzük itt. Minden, a térségben élő gyerek ingyen jöhet hozzánk: a támogatásból 8000 gyerek múzeum- és művészetpedagógiai programját finanszírozzuk. Ha szereted a képzőművészetet, irodalmat, érdekel a régészet és a néprajz, kérjük, támogasd adód 1%-ával a szentendrei múzeumokat!

Mindössze annyi a teendőd, hogy a bevallás kitöltésekor az Egyéb rendelkezések rovatban a FERENCZY MÚZEUMI

CENTRUM adószámát (15440196-2-13) tünteted fel és máris egy nemes célt támogatsz.

Előre is köszönjük a felajánlásokat!

A nagyobbaknak szóló táborunkban a festészeti és grafikai technikáké a főszerep: a szabadban és a műteremben festünk, linómetszetet és saját sketchbookot készítünk. A táborral egy időben zajlik a NestArt múzeumi művésztelep, amelynek munkájába bekapcsolódunk.

Tábor díja

45.000 Ft / fő

Testvérkedvezmény: 35.000 Ft / fő

A díj tartalmazza az alkotáshoz szükséges anyagokat, napi kétfogásos ebédet, tisztított vizet, gyümölcsöt és egyszeri tábori fagylaltozást.

További információ és jelentkezés muzeumpedagogia@femuz.hu Jelentkezési határidő 2026. június 19. / július 3.

Önkéntesekkel erősít a  f erenczy Múzeumi Centrum

Hogyan jön létre egy kiállítás? Milyen egy kiállításmegnyitó, vagy hogyan jönnek létre fesztiváljaink, rendezvényeink? Milyen feladatokat látnak el régészeink? Ha érdekelnek a válaszok, próbáld ki magad a Ferenczy Múzeumi Centrum önkénteseként! A jelentkezők bővíthetik tudásukat, miközben múzeumi közösségünk felelős tagjaivá válnak. A fiatalok az iskolai közösségi szolgálat teljesítéseként is érkezhetnek hozzánk, de várjuk a felnőtteket, nyugdíjasokat is, akik kipróbálnák magukat ebben a nyüzsgő kulturális közegben, ahol képzőművészet, irodalom és sok-sok érdeklődő látogató találkozik mindazzal a művészeti értékkel, ami városunk esszenciáját adja, mert nálunk az érték élmény. Iskolásokat, nyugdíjasokat és minden művészetkedvelőt várnak szentendrei múzeumaink!

A részletek elolvashatók a www.femuz.hu honlapon, jelentkezni pedig az onkentes@femuz.hu címen lehet.

Vár a múzeum csapata!

Anyák napi alkotónap a Barcsay-kiállításban –formák, vonalak és textúrák

Kiállításmegnyitó MŰVÉSZTELEP 100

PROGRAMOK

Múzeumi könyvjelző - betűfalók olvasóklub: Kisvárosok bálnával Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája

Tűzzománc foglalkozás II.

Kurátori tárlatvezetés Bodonyi EmőkévelMűvésztelep 100

Kiállításmegnyitó KÖRVONALAK Múzeumpedagógiai módszertani kiállítás

Gyereknapi alkotóműhely –Agyagozás, festés és pattogatott kukorica

Tűzzománc foglalkozás I.

Ferenczy Ház, Alkotmány u. 1.

Ferenczy Múzeum, Kossuth Lajos u. 5.

Kmetty Múzeum, Fő tér 21.

MűvészetMalom, Bogdányi u. 32.

Vajda Múzeum, Hunyadi u. 1.

+36 20 779 6657 | info@femuz.hu www.femuz.hu | ferenczymuzeumicentrum muzeumicentrum | ferenczymuzeumicentrum

Finisszázs: Tárlatvezetés Margócsy Istvánnal a Ki volt Ráby, Jókai rabja? kiállításban

Jegyek: 3200/1600 Ft

Anyák napi alkotónap: az édesanyáknak ingyenes

Gyereknapi alkotóműhely: ingyenes

Tűzzománc foglalkozás: 6000 Ft

Regisztráció: regisztracio@femuz.hu

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!

Arany és ezüst a hegyifutó Magyar Bajnokságon

Hatalmasat futottak a szentendrei atléták a 2026-os Hegyifutó Magyar Bajnokságon. Az április eleji versenyen a fiatalok nemcsak saját korosztályukban bizonyultak a legjobbnak, hanem a mezőny abszolút élmezőnyében is, miközben a szeniorok is sorra döntötték meg egyéni csúcsaikat. Szentgál adott otthont az idei év egyik legnehezebb terepfutó kihívásának, ahol a versenyzőknek nemcsak a meredek emelkedőkkel, hanem a 800 méternyi szintkülönbséggel és a helyenként csupán egy méter széles, ősgyepes ösvényekkel is meg kellett küzdeniük.

GODVIN A CSÚCSON, lő RINC AZ EZÜSTÖS ÚTON

Az utánpótlás-futamok (U15–U20) rajtja rögtön szenzációt hozott. Hála Tamás Godvin élete formájában versenyezve, 20:14-es idővel, magabiztos futással szerezte meg az aranyérmet, ezzel élete első egyéni magyar bajnoki címét ünnepelhette. Szorosan a nyomában érkezett a tájfutóként már rutinos bajnok, Czövek Lőrinc, aki 20:26-os idejével az előkelő 2. helyen zárt, megszerezve első egyéni atlétikai ezüstérmét.

A két szentendrei fiú olyan tempót diktált, hogy nemcsak saját korosztályuk mezőnyét, hanem még az idősebb, U16-os győztest is jelentős különbséggel megelőzték. Vasvári Sándor edző szerint ez az „extra vagány” futás remek alapot adott az április 15-i Mezei Futó Diákolimpia országos döntőjére.

SZENIOR SI kERE k A fÉ lMARATONI TÁVON

A hegyifutó félmaraton embert próbáló pályáján a felnőttek és a szeniorok is kitettek magukért: Czövek András élete első magyar bajnokságán rögtön dobogóra állhatott, kiváló versenyzéssel a 3. helyet szerezte meg (1:42:15).

DIÁKOLIMPIA

MEZEI fUTÁS

A szentendrei fiúk a megyei döntő után az országos döntőben is kimagasló teljesítményt nyújtottak, Molnár Ábel aranyéremmel tért haza. 2026. április 15-én Gödöllő adott otthont a Mezei Futó Diákolimpia országos döntőjének. A tét nem volt kicsi, hiszen négy korcsoportban több mint ezer fiatal sorakozott fel a rajtvonalhoz. A szentendrei fiúk azzal a határozott céllal érkeztek, hogy megmutassák: a legjobbak között is helyük van.

Országos diákolimpiai győzelem

1. hely: Molnár Ábel

A nap legnagyobb szenzációját Molnár Ábel, a Szent András Katolikus Iskola tanulója és az SZKHSE atlétája szolgáltatta. Ábel a 2000 méteres távon állt rajthoz, és

Molnár-Fleischer Orsolya fő számait (800 m és 1500 m) hátrahagyva, egyéni csúccsal az összevont kategória 5. helyén ért célba (2:02:59).

Molnár Tamás az abszolút kategória sűrű mezőnyében küzdött meg a 800 méternyi szintkülönbséggel, és egyéni csúccsal a 18. helyen zárt (1:46:17).

„Mindenki kihozta magából a maximumot, és jó érzésekkel hagytuk el a terepet” – értékelte a napot Vasvári Sándor edző, aki büszkén gratulált tanítványainak a mutatott teljesítményhez.

A szentendrei atléták számára nincs megállás: a szentgáli „hegyi menet” után a figyelem már a következő nagy megmérettetésekre irányul.

elképesztő, 6:27,7 perces idővel szakította át a célszalagot. Ezzel a teljesítménnyel maga mögé utasította a kategória mind a 244 indulóját, és megszerezte az országos bajnoki címet. Ábel hatalmas tehetség, a jövő egyik nagy ígérete.

5. hely: Hála Tamás Godvin

A Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium színeiben induló, szintén SZKHSE-s Hála Ta-

más Godvin a 3000 méteres távon mutatta meg erejét. A rendkívül sűrű, 224 fős mezőnyben az előkelő 5. helyet szerezte meg 10:31,08-as időeredménnyel. Godvin az egy évvel idősebbekkel futott, így jövőre minden esélye meglesz arra, hogy ugyanebben a korcsoportban aranyérmet szerezzen.

14. hely: Batina Zsombor

Hasonlóan dicséretes Batina Zsombor teljesítménye is. A Szentendrei Református Gimnázium tanulója a 2000 méteres távon, 241 induló között verekedte be magát a mezőny elejébe, és végül a 14. helyen zárt.

DÍJUGRATÁS

A Díjugratás Országos Döntőjében is szurkolhattunk a Szentendrei Református Gimnázium egyik tanulójának. Nagy Nelli precíz és magabiztos lovaglással az előkelő 4. helyet szerezte meg, éppen csak lecsúszva a dobogóról.

Tavaszi menetelés a Dunakanyar SE felnőtt labdarúgócsapatánál

Bár a tavalyi szezonkezdésnél még akadozott a kerék, 2026 tavaszára a Dunakanyar SE az egyik legkiegyensúlyozottabb csapattá nőtte ki magát. Az eredmények azt mutatják, hogy Andrási Zoltán fiai akkor bizonyítanak, amikor igazán nagy a tét.

Ha visszatekintünk 2025 augusztusára, egy váci vereség és egy Pilis elleni döntetlen után még kevesen gondolták volna, hogy áprilisban gólcsúcsokról beszélhetünk. A csapat azonban fokozatosan magára talált, és a bajnokság második felére elképesztő formát hozott. A Dunakanyar

SE felnőtt csapata nemcsak a legutóbbi 9–0-s kiütéssel hívta fel magára a figyelmet, hanem a tabellán elfoglalt előkelő helyezésével is. Andrási Zoltán legénysége 24 forduló után stabilan a harmadik helyen áll, és lőtávolon belülről üldözi az éllovasokat. A bajnoki táblázatot böngész-

ve látszik, hogy a szentendrei alakulat 24 mérkőzés alatt 73 alkalommal talált be az ellenfelek hálójába, ami alapján méltán nevezhetjük őket a mezőny egyik legerősebb támadószekciójának.

A hazai pálya ereje

Szentendre igazi erőddé vált. A sporttelepre látogató csapatok közül a Budakalász (7–0), a Diósd (6–1) és legutóbb a Pomáz (9–0) is súlyos vereséget szenvedett. A csapat erejét mutatja, hogy míg ősszel becsúsztak váratlan pontvesztések, tavasszal a fiúk szinte hiba nélkül hozzák a kötelező győzelmeket.

Áprilisi eredmények: 18 gól három mérkőzésen

Az elmúlt hetek teljesítménye előtt a szakma is fejet hajt. Három egymást követő mérkőzésen mutatott dominancia:

Vér, veríték és bajnoki öv

Szentendre lett a küzdősportok fellegvára április 11-én, amikor a felix Promotion szervezésében megrendezték az év egyik legjobban várt eseményét, a 2026-os esztendő első pusztakezes gáláját. A ferences Sportcsarnok teltházas közönsége előtt kilenc kemény összecsapás zajlott le, az esemény rangját pedig Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár jelenléte is emelte.

A Magyar Pusztakezes Szövetség (MPKSZ) által szankcionált esemény bizonyította, hogy a kesztyű nélküli küzdelemnek –amelynek gyökerei a 17. századig nyúlnak vissza – helye van a modern profi sportban. Itt nincsenek ütést tompító rétegek, csak fáslik és az öklök ereje.

A pusztakezes ökölvívás 2025 áprilisában indult hódító útjára hazánkban, és most ezen az estén új szintre lépett. A szombat esti V. Nemzetközi Pusztakezes Gála nemcsak a nyers erőről, hanem a taktikai érettségről és a mentális állóképességről is szólt.

kNITlI CSABA MAGABIZTOS

GYőZE lEMME l TÉRT VISSZA

A negyedik párban lépett a szorítóba a fehérváriak kedvence, a „koronázóvárosi harcos”, Knitli Csaba. A harmincéves bunyós számára ez volt a második fellépés ebben a szakágban, és láthatóan tanult

az októberi, fehérvári debütálás hibáiból. Ezúttal a miskolci Kalocsai Martinnal nézett farkasszemet. Knitli magabiztosabb és taktikusabb harcmodort választott, mint korábban. Bár az első ütést most is ő kapta, a felkészülés során elvégzett munka – amelyben többek között Nagy Kornél, Soós Ádám és Turós Arnold is segítette

Dunakanyar SE – Pomáz-ICO SE: 9–0. Magabiztos hazai siker. • VS Dunakeszi – Dunakanyar SE: 1–2. Küzdelmes idegenbeli győzelem a szomszédvár ellen. • Dunakanyar SE – Aranyszarvas SE: 7–0. Újabb gólzáporos mérkőzés a hazai közönség előtt.

Mi vár még a csapatra?

A sorsolás a szezon hajrájára is tartogat izgalmakat. A következő megmérettetés április 26-án Bugyin vár a csapatra, majd három nappal később, április 29-én a Perbál látogat Szentendrére.

A májusi menetrend sűrű lesz: a Csomád, a Budakalász és a Biatorbágy elleni mérkőzésekkel zárul a bajnokság. Ha a csapat megőrzi jelenlegi, mérkőzésenként három gólt meghaladó átlagát, a dobogó legfelső fokáért is harcban lehet.

– kifizetődött. A fehérvári barátokból és futballszurkolókból álló, mintegy százötven fős szurkolótábor hatalmas ovációja közepette, megérdemelt győzelemmel hagyta el a szorítót. A mérkőzés után boldogan nyilatkozta, hogy már várja a folytatást, amelyre várhatóan a nyár folyamán kerül sor.

BAJNO kI DRÁMA ÉS NEHÉZSÚ lYÚ kO- kIRÁlYO k

A gála legfeszültebb pillanatait a félnehézsúlyú magyar bajnoki címmérkőzés hozta. A címvédő Hegyi Richárd és kihívója, Besztercei Rajmund viszonya a mérkőzés előtt végletesen elmérgesedett: a két gladiátor már köszönni sem volt hajlandó egymásnak. Az 5×2 perces küzdelemben végül eldőlt a történelmi bajnoki öv sorsa, igazolva, hogy ebben a sportágban nincs helye taktikázásnak, csak a tiszta erőnek.

A nehézsúlyúak között hazánk büszkesége, az első magyar pusztakezes Európa-bajnok, Veres Tibor is megőrizte hírnevét. A „pusztító balosáról” ismert harcos a grúz Soslan Gasiev ellen lépett ringbe egy robbanékony összecsapáson, ahol a nemzetközi elitbe tartozás volt a tét.

ÁlTAl ÁNOS SEGÉ lYHÍVÓ: 112

MENTők : 104

Mentőállomás

2000 Szentendre, Bogdányi u. 31. Telefon: +36-26/310-424; +36-26/319-941

TŰZO lTÓSÁG: 105

2000 Szentendre, Ipar u. 5. Telefon: +36-26/500-017; +36-26/500-018 Önkéntes Tűzoltók: +36-20/429-2646

REND ő RSÉG: 107

Rendőrkapitányság

2000 Szentendre, Dózsa György út 6/a. Telefon: +36-26/502-400

Körzeti megbízottak:

Pismány: Kuczmog József c. r. főtörzszászlós

Püspökmajor ltp: Balog Bence r. főtörzsőrmester

Pannónia telep: Szakács Tibor r. őrmester Belváros: Marek Viktor r. törzsőrmester

PO lGÁRő RSÉG

2000 Szentendre, Bükköspart 34/a Telefonos ügyelet: +36-30/621-2600

SZENNYVÍZSZÁllÍTÁS – MI.MI Team Bt. 2000 Szentendre, Szatmári u.29. Telefon: +36-30/937-4265

kÖZTERÜ lET- fE lÜGYE lET

Telefon: +36-26/300-407 Telefon: +36-20/290-0190

E-mail: szeri@szentendre.hu

RENDÉSZETI IRODA

2000 Szentendre, Paprikabíró utca 21. Telefon központi: +36-26/300-407 Telefon ügyeleti: +36-20/290-0190

E-mail: szeri@szentendre.hu

SZENTENDREI JÁRÁSI HIVATAl

2000 Szentendre, Dózsa Gy. út 8. Honlap: www.kormanyhivatal.hu

Telefon: +36-26/501-900

E-mail: jarasihivatal.szentendre@pest. gov.hu

GAZDI k ERES ő

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK

Az ügyfélszolgálatok elérhetőségei:

• Szociális ügyek: +36-26/501-920, -921, -923, -924

• Hatósági ügyek: +36-26/501-905

• Gyámügy: +36-26/501-903, -932, -933, -934

E-mail: gyamugy.szentendre@pest.gov.hu

• Foglalkoztatási osztály: +36-26/500031, -032

2000 Szentendre, Dunakanyar körút 1.

E-mail: szentendre.foglalkoztatas@pest. gov.hu

• Népegészségügyi osztály: +36-26/310149 2000 Szentendre, Városház tér 1.

E-mail: antsz.szentendre@pest.gov.hu

kORMÁNYAB l Ak

2000 Szentendre, Dózsa György út 8.

Telefon: +36 1/550-1858

MVM NEXT (áramszolgáltató)

Honlap: www.ker.mvmnext.hu

Telefon: +36-1/20/30/70-474-9999

E-mail: ugyfelszolgalat@mvm.hu

DMRV

+36-27/999-688

+36-80/224-488

Műszaki hibabejelentés:

+36-27/511-511

E-mail: ugyfelszolgalat@dmrvzrt.hu

ÖN kORMÁNYZATI ÜGYfÉ l SZO lGÁl ATI

IRODA

2000 Szentendre, Duna korzó 25

• távhő és hulladékgazdálkodás

• parkolás

• helyi adóügyek

• egyéb önkormányzati ügyek

• rendészeti ügyek

Telefon: +36-26/300-407

E-mail: ugyfelszolgalat@szentendre.hu

SZENTENDREI JÁRÁSI HIVATAl fÖ lDHI -

VATAlI OSZTÁlY

2000 Szentendre, Dunakanyar körút 1. Telefon: +36-26/312-413, 301-743

Gazdira vár ez a tündéri picike puli keverék. Nara fiatal, 3 éves nagyon okos kis szuka. Sajnos elhunyt a gazdája és így került a gyepmesteri telepre a társával együtt. Nara jó házőrző, kiválóan alkalmas lakásban tartásra is. Már ivartalan, szépen sétál pórázon, más kutyákkal is barátságos. Érdeklődni Tolnai József gyepmesternél lehet: 06 20 931 6948

GYÓGYSZERTÁRI NYITVATARTÁS

Legközelebbi 0-24 óráig nyitva tartó gyógyszertár: Huszár Gyógyszertár Pomáz 2013 Pomáz, Huszár utca 2. Telefon: +36-26/999-425

kálvária Gyógyszertár : 2000 Szentendre Kálvária u. 33. Telefon: +36-20/314-1638

Hétfő-Vasárnap: 7:00-21:00

Napvirág-csepp Gyógyszertár : 2000 Szentendre, Dózsa Gy.u.20. Telefon: +36-26/319-354

Pismány Gyógyszertár 2000 Szentendre, Ady Endre út 26. Telefonszám: +36-26/505-779

Szent Endre Gyógyszertár : 2000 Szentendre, Kanonok u.4. Telefon: +36-26/310-868

Ulcisia Gyógyszertár : 2000 Szentendre, Dobogókői út 7. Telefon: +36-30/214-1091

Vasvári Patika: 2000 Szentendre, Sas u. 10. Telefon: +36-26/312-825

ORVOSI ÜGYE lET: Egységes ügyeleti telefonszám: 1830 Központi ügyelet: 2000 Szentendre, Bükköspart 27. Telefon: +36-26/312-650

Hétköznap: 16.00-22.00

Hétvégén és ünnepnapokon: 08.00-14.00

Országos Mentőszolgálat ügyelet: Hétköznap: 22.00-08.00 Hétvégén és ünnepnapokon: 14.00-08.00

Dedikált gyermekorvosi ügyelet: Vác, Argenti Döme tér 1-3. Hétköznapokon: 16.00-22.00 Hétvégén és ünnepnapokon: 08.00-22.00

GONDOZÁSI kÖZPONT

2000 Szentendre, Sztaravodai út 2. Telefon: +36-26/311-964 gondozasikozpontszentendre@gmail.com

SZENTENDREI CSAl ÁDSEGÍTő

2000 Szentendre, Szentlászlói út 89. Telefon: +36-26/312-605

VÉD ő N ők

2000 Szentendre, Duna korzó 25. Telefon: +3626/311-943 vedonok-szentendre@janoskorhaz.hu

POSTA

Szentendre Posta 1.

2000 Szentendre, Kossuth Lajos utca 23/25. hétfő-péntek 8:00-18:00 szombat 8:00-12:00 vasárnap zárva Telefon: +36-26/312-212 https://posta.hu)

Szentendre Posta 3. 2000 Szentendre, Fehérvíz u.20. Telefonszám: +36-26/310-099 https://posta.hu)

Áll ATORVOS (ügyelet): +36-30/662-6849

ÁRVÁCS k A Áll ATVÉD ő EGYESÜ lET: +36-20/384-6715

GYEPMESTER: +36-20/931-6948

SZENTENDREI kÖZTEMETő: Tel/Fax: +36-26/310-442

HAMVAS BÉ l A PEST MEGYEI kÖNYVTÁR: 2000 Szentendre, Pátriárka u.7. +36-26/310-222 Nyitvatartás: H, K: 9-19-ig

Szerda: zárva CS, P: 9-19-ig Szombat: 9-13-ig

Vasárnap: Zárva Gyermekkönyvtár: H, K, CS, P: 10-18-ig

Szo: 9-13-ig

Szerda, vasárnap: Zárva

Bartha

GYEREKEK KEDVENC KÉRDÉSE ELLENANYAG MEGFEJTÉS FOLYTATÁSA rejtvénye

HÍRES

SZENTENDREI MŰVÉSZ

ARTIFICAL INTELLIGENCE  KÖTŐSZÓ 

DOLGOT

NAGY MÉRET

NEM SI MÉRTÉKEGYSÉG

AKI EZT MONDJA, MONDJON B-T IS

HÁLÓZATI ESZKÖZ 

BECÉZETT NŐI NÉV ÓRA MONDJA

 CSIGA LEHET ILYEN

MARÓ VEGYÜLET

INDULATSZÓ  IZLANDI KORONA   AUDI TÍPUS 

NEM IDE!

DR. ZEIN OBAGI BŐRÁPOLÓ RENDSZERE 

HELYI

EGYETEMI EGYSÉG 

BECÉZETT FÉRFI NÉV 

SHÜTZ… MŰVÉSZNŐ

EURÓPAI PARLAMENT  

VÉSZHELYZET ANGOL CÍME KÓPÉBAN VAN!

MARADJON A CIPÉSZ ENNÉL! 

A rejtvény helyes megfejtését 2026. május 19-ig várjuk a szevi@szentendre.hu e-mail címre. A helyes megfejtők között egy páros mozibelépőt sorsolunk ki. A szerencsés nyertes nevét a következő lapszámban tesszük közzé. Februári rejtvényünk helyes megfejtése TE IS VÁLASZTHATSZ volt. A nyertes Ujhelyi Emma Róza. Nyereménye egy páros mozibelépő a P’Art Mozi felajánlásával.

évnyi bölcsesség

olajagotthonok.hu

06 1 510 00 18

@olajag-otthonok olajagotthonok olajagotthonok.hu