Hírlevél
Lélek
Előfizetés
Párkapcsolat
Wellness
Az étkezés öröme
A festők városa Nem tudunk úgy végigmenni Szentendre utcáin nyáron, hogy egy festményével keretezésre siető művésszel ne találkoznánk.
T
uristák hada lepi el Szentendrét nyaranta, és a budapestiek is szívesen utaznak ki a nagyváros zajától messze eső, földrajzilag azonban csak néhány kilométerre fekvő hangulatos kisvárosba. Pedig nem a turisták fedezték fel elsőként Szentendre sajátos, kellemes hangulatát. Az árnyas lombok és a Duna hűsítő vize a művészeket csábította először a városba. A történet egyik szála a Szentendrei Művészteleppel indult, amelyet 1926-ban azok a festőművészek hoztak létre, akik a nagybányai hagyományokat kívánták tovább folytatni a megcsonkított országban. Az alapítók azonban hamarosan többnyire a római iskola hatása alá kerültek, de a párizsi gyökerű konstruktivizmus is korán gyökeret eresztett Szentendrén. Az alapítók 1927-ben vehették birtokba Pagony egyik szögletét, és építhették, illetve toldozgathatták-foldozgathatták műtermeiket. Az akkori vezetés 1970-re létrehozott egy másik telepet is, így kerülhetett a várostábla alá a felirat: A festők városa.
keresett szó
Húsvéti újjászületés
Az sem volt azonban véletlen, hogy a trianoni szerződéssel a határainkon kívül került nagybányai művészek Szentendrét választották második otthonukként, hiszen a Duna partján fekvő városka és környéke már korábban is jelentős hatást gyakorolt több művészre. Ferenczy Károly festőművész – akiről múzeumot is elneveztek később a városban – 1889– 1892 között élt Szentendrén, de még hosszan lehetne sorolni a város nagyjait Barcsay Jenőtől a nemrég elhunyt Deim Pálig, vagy a ma is a Régi Művésztelepen dolgozó Aknay János Kossuth-díjas festőművészig, akinek a debreceni Modemtől kezdve a Zsolnay Kulturális Negyeden át szerte az országban nyílt már kiállítása. Művészek tömege és kiállítások sora fogadja a Szentendrére érkező látogatókat. A Régi Művésztelepen, a MANK Galériában a korábban Tel-Avivban, Genfben és Párizsban is
keresés
Fürdőszobavilág
Charlize Theron - a változó
Charlize Theron eljátszotta a szörnyeteget, és Oscar-díjat kapott. A világ egyik...
alkotó Szilárd Klára festőművész és szobrász kiállítása látható. A 95 éves festő-, szobrász- és üvegművész eddig ki nem állított alkotásaiból tekinthető meg most egy válogatás. Éppen Aknay János így nyilatkozott a művészről: „Ahányszor meglátogattam, kezében mindig ott volt az ecset.” Szilárd Klára művei Konok Tamás munkáit váltották, aki Barcsay Jenő tanítványa volt. Utóbbi a kiállítás zárásán, nem kis nevetés kíséretében elmesélte, miként adott el Párizsban képeiből egy neves francia politikus asszonynak, aki finoman sem volt karcsúnak mondható. A hölgy ugyanis nem fért fel a szerény hajlékához vezető lépcsőfeljárón, így annak keretébe szorulva nézte végig munkáit, és izzadt fővel mondott igent több festményére. A Ferenczy Múzeumi Centrum pedig azt a japán Chiharu Shiotát hozta el Szentendrére, aki tavaly a Velencei Biennálén nagy feltűnést keltett a fából készült hajó fölé kötött kulcsaival. A kortárs nemzetközi képzőművészet meghatározó alakjának meditatív atmoszférájú installációját az elmúlt két évtizedben a világ számos kiállítóhelyén bemutatták, a szentendrei kiállítással pedig Közép-Európában első alkalommal látható egy nagyszabású munkája. „A Shiota védjegyévé vált, teljes teret behálózó – ez esetben élénkvörös – gyapjúfonal-rengeteg mintegy emlékesőként aláhullva egy zsigerekig hatoló élményvilágba vonja be a látogatót. Az installációban elrendezett, több mint húszezer kulcs a közönséges, naponta használt tárgyakhoz kötődő személyes élményeket ötvözi a kollektív emlékezet időn és téren átívelő, embereket összekötő képzeteivel. A mindennapokban a kulcsok az emberek értékeit védik – a házukat, a vagyontárgyaikat, a személyes biztonságukat. Azzal, hogy napi rendszerességgel érintkezésbe lépnek az emberi test melegével, a kulcsokban – a művész értelmezése szerint – sok-sok emlék halmozódik fel. Ilyen módon érzések és emlékek jelképeivé válnak, miközben alakjukkal emberi formákat is megidéznek” – olvashatjuk a múzeum honlapján. Mára azonban nemcsak a művészet, hanem a finomabbnál finomabb fogások és idén nyártól a szabad strand szerelmesei is új otthonra lelhetnek Szentendrén. A Postás strandot évtizedekkel ezelőtt is fürdőzésre használták ugyan az ott élők, ám hivatalosan soha nem működött szabad strandként. A kényelmen most tovább javítottak: a strandolók számára a part közelében öltöző épült, négyállásos zuhanyozó és ivóvízcsap szolgálja a kényelmet, a Dunán bójákkal, a parton pedig táblákkal jelölik a strandrészt. A programkavalkádnak viszont még mindig nem értünk a végére. Mi eshetne ugyanis jobban egy kellemes nyári fürdő és egy finom vacsora között, mint egy szabadtéri színházi előadás vagy koncert. A Szentendrei Teátrum és Nyár kínálata augusztusra is izgalmas programokat ígér: augusztus 11-én például az Átrium Film-Színház Kerengők – Csongor, Tünde című előadását, 12-én pedig a Rózsavölgyi Szalon Amazonok című darabját tekinthetjük meg.
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.
Húsvéti fogások a felhők felett Lenyűgöző szépségű virágoskert Ékszerdoboz napsütéssel Varázslatos jégfesztivál Luxusban a város fölött Visszatérnek a dinók Az álmok legújabb hajója
Kemenes Tamás újságíró
Szentgyörgyi Rita újságíró
Iván Viktória újságíró
Becze Szilvia zenész, újságíró
Takács Erzsébet cikke
2016. augusztus
Ajánlom 112 ember ajánlja ezt. Regisztrálj, hogy megnézd, mit ajánlanak ismerőseid.
címkék: Utazás
UTAZÁS
FŐVÁROSUNK AZ IRODALMÁROK SZÍVÉBEN
Horvátország gyöngyszeme
Budapest, Te csodás!
A Nin-riviéra varázslatos világa és mediterrán hangulata csupán karnyújtásnyira tőlünk
A magyar főváros igen népszerű téma az irodalomtörténetben. Mit jelentett a nagy írók számára Budapest?