Simon László
A szentendrei Teátrumi Játékok belépőjegyei és alkalmi pénzei
A gyűjtői: körében igen kedveltek a szentendrei vásári pénzek. Ritka eset, amikor a pénzhelyettesítők gyűjté se és az éremművészet így összetalálkozik. Annak ellenére, hogy már több mint 25 év telt el használatuk óta, a szentendrei pénzek története gyakorlatilag feldolgozatlan. Mindössze egyetlen átfogó írás jelent meg a témá ban, de az is kiegészítésre és pontosításra szorul (Balázs 2002). Érdemes tehát összefoglalni, hogy mit is tu dunk ezekről a különleges, bronzból készült fizetőeszközökről. A szentendrei pénzeket 1977 és 79 között használták a Kerényi Imre által rendezett, Templom téri Teátrumi Já tékok alkalmával. Természetesen minden évben más-más sorozatot bocsátottak ki, amit egy „Nesönel Bank of Szentendre” feliratú táblával ellátott bódénál lehetett váltani, illetve visszaváltani. A vásári pénzek ötlete, miként a „Nesönel Bank of Szentendre”, és a „Szentendrei Respublica” ötlete is, Asszonyi Tamás éremművésztől szárma zik. Ő készítette az 1977-es és 78-as sorozatok minden példányát. A harmadik évben a pénzek készítői között Aszszonyi mellett már megtalálható Ligeti Erika és Csíkszentmihályi Róbert is. Az érmék sorozatgyártását Szűcs László kerepestarcsai műhelyében végezték. Fontos megemlíteni, hogy a Teátrumi Játékok minden kellékét szent endrei művészek tervezték, illetve készítették. Igaz ez a szentendrei vásár másik különlegessége, a tartós anyagból készített belépőjegyek esetében is. Az első két évben Kocsis Imre festőművész tervei alapján készültek a belépő jegyek, míg 1979-ben Ligeti Erika Állami csúszópénz nevezetű alkotása szolgált belépőjegyként. Ezek a belépője gyek az első évben égetett agyagból, a második és harmadik évben, pedig bronzból készültek. Ajegyek mindegyi ke lyukas volt és zsinegre fűzve, nyakba akasztva, jól láthatóan illett hordani őket a rendezvények ideje alatt. Az alkalmi pénzek 1977-es sorozata mindössze három címletből állt, de azok mindegyike több változatban készült el. így a teljes sorozat hét darabot tesz ki. Vajon miért készültek el ugyanazok a címletek több válto zatban is? A magyarázat nagyon egyszerű. A Templom téri teátrumi napok több hétvégén keresztül kerültek megrendezésre. Ez persze még nem tette szükségessé az alakváltozatokat, csak hogy az első hétvége alkalmá val Asszonyi a program végén valami megmagyarázhatatlan okból - „talán részeg voltam”, mondja ő - a tö meg közé szórta a vásári pénzeket, amit persze a jelenlévők örömmel kapkodtak fel. Igen ám, de a következő hétvégén a látogatók ezt a pénzt elvásárolhatták volna, és ez gondot jelentett volna a kereskedőkkel való elszá molásnál, hiszen a tömeg közé szórt pénzek ellenértéke nem folyt be a „Nesönel Bankba”. A problémát úgy oldották meg, hogy a következő hétvégén ugyanazokat a címleteket más alakban bocsátották ki. A korábbi vál tozatok értelemszerűen már nem voltak érvényesek. Arról, hogy melyek voltak a korábbi, illetve a későbbi vál tozatok, sajnos nem rendelkezem pontos információval, de ésszerűen arra következtethetünk, hogy a későbbi változatok úgy készültek el, hogy azokat a korábbi változatokból csonkolással, körülvágással ne lehessen ki alakítani. Ebből adódóan a kerek alakú 1 mani, illetve a nyolcszög alakú Három buznyák a korábbi változat. A Félpénzek estében viszont már a logika sem segít. Az 1978-as sorozat már hat címletből állt, de a Templom téri Fó'pénz nem került kiadásra, mert túlságosan nagy - egy zsozsó + nyolc picula - névértéket képviselt, azaz 150 Ft-ot. így ez csak tervezet maradt. A mű vész elmondása szerint mindössze 5 -6 darab készült belőle, míg a többi címlet körülbelül 800 példányban ke rült kibocsátásra.
6
Éremtani Lapok 100. szám. 2006. december
Érdemes szót ejteni a pénzek elnevezéséről és kiviteléről is. Az első két sorozat elkészítéséhez Asszonyi főleg a pénz szleng elnevezéseit használta, úgymint mani, buznyák, suska és zsozsó, de találkozhatunk a félpénz elnevezéssel is, amelyről az „Én elmentem a vásárba félpénzen” kezdetű dal juthat eszünkbe, illetve a picula esetében az osztrák tíz krajcáros köznapi elnevezése köszön vissza. Kivitelükben az erdélyi pénzek, kü lönösen Apafi Mihály pénzeinek formavilágát idézik. Az érmék mindegyike bronzból készült, de Asszonyi ér dekességképpen néhányat ezüst ötvözetből is elkészített, de ezek a változatok nem voltak forgalomban. (Ilyen például a nyolcszögletű Három buznyák, az Egy suska és az 1 jatt.) Az 1979-es sorozat öt címletből állt. Asszonyi (AT) készítette a Hálapénzt és az 1 jattot, Ligeti Erika (LE) a Kilót és a Mázsát, míg a Kenőpénz Csíkszentmihályi Róbert alkotása. Ebben az évben a pénzek elne vezéseit már a rendezvény szervezői határozták meg, és szinte mindegyikből a pénzzel való visszaélés gon dolata cseng ki, úgymint jatt, hálapénz, kenőpénz és a belépő esetében az állami csúszópénz. Ezek mindegyi ke a pénzzel való jogtalan előnyszerzés jelentését hordozza, ami, mi tagadás, hozzátartozott az akkori rend szer gyakorlatához. Ugyancsak áthallásos a kiló és a mázsa elnevezés is, hiszen akkoriban a szlengben a ki ló egyhavi elzárást jelentett, míg a mázsa utalhatott börtönévre, de jelenthetett 100 forintot is. Bár a szerve zők eleinte idegenkedtek a vásári pénzek gondolatától, láthatjuk, hogy a végére egészen belejöttek. Tényleg a végére, hiszen a rendezvény túlnőtte a Templom tér területét, ezért a következő évtől, azaz 1980-tól új hely színen kerültek megrendezésre a Teátrumi Játékok, ahol az egyre nagyobb számú közönség miatt már nem volt folytatható a vásári pénzek használata. A siker okozta tehát a vesztét a szentendrei pénzeknek. Jóllehet, azóta más rendezvények is próbálkoztak alkalmi pénzek használatával, de valószínűleg nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy a szentendrei vásári pénzeket, sem ötletben, sem pedig kivitelben, nem sike rült felül múlni azóta sem.
1977 Belépőjegy (cserép) SZENTENDREI templom téri TEÁTRUMI játékok 1977 Méret*: 95x85 mm. Alkalmi pénzek 1. 1 MANI / SZENTENDRE • RESP • [vásárlóértéke 10 Ft] A két változat mérete: kerek 20,5 mm, hatszögletű 24x22 mm. 2. SZENTENDREI • FÉL- • PÉNZ / 1/2 [vásárlóértéke 25 Ft] A két változat mérete: álló 43,5x30 mm, fekvő 33x41,5 mm. 3. HÁ* ROM • BUZNYÁK • / SZENTENDREI • RESPUBLICA • AT [vásárlóértéke 50 Ft] A három változat mérete: nyolcszögletű 29x30,5 mm, négyszögletű 30x30,5 mm, karéjos 34,5x36 mm.
* A szentendrei alkalmi pénzek változatos alakja miatt csak a legnagyobb átmérőket illetve méreteket adom meg. Tekintettel arra, hogy ezek a pénzek öntéssel készültek és a szétdarabolás után sorjátlanították, az alább megadott méretektől néhány tizedmilliméteres eltérések előfordulhatnak.
Éremtant Lapok 100. szám, 2006. december
7
1978 Belépőjegyek (bronz) SZENTENDREI templom téri TEÁTRUMI játékok 1978 A három változat mérete: ovális 40,5x36 mm, nyolcszögletű 36x31 mm, tulipánforma 34,5x29,5 mm. Alkalmi pénzek 1. • EGY • PICULA / • SZENTENDRE RESP • [vásárlóértéke 10 Ft] Mérete: 22x21 mm. 2. • EGY • PICULA - • EGY • PICULA / SZENTENDRE • RESP • SZENTENRE • RESP • [vásárlóértéke 20 Ft] Mérete: 20x42,5 mm. 3. • KÉT • ÉS • FÉL • PICULA AVAGY • 1 • SUSKA / SZENTENDRE • RESP [vásárlóértéke 25 Ft] Mérete: 20x50 mm. 4. • SZENTENDREI • FÉL • PÉNZ / SZENTENDREI • RESPUBLICA • [vásárlóértéke 35 Ft] Mérete: 40x35 mm. 5. • EGY • TEM PLO M .......TÉRI ZSOZSÓ • / SZT • ENDREI • RESP [vásárlóértéke 70 Ft ]** Átmérője: 36,5 mm. 6. • EGY • TEMPLOM TÉRI FŐPÉNZ • / SZT • ENDREI • RESP [vásárlóértéke 150 Ft] Átmérője: 82 mm. 1979 Belépőjegy (bronz) • ÁLLAMI CSÚSZÓPÉNZ • 1979 / SZENTENDRE • RESPUBLICA • Mérete: 37x42 mm. Alkalmi pénzek 1. Szt* ENDRE HÁLAPÉNZ / HÁ • LÁ • BÓL • [vásárlóértéke 10 Ft] Mérete: 23x27 mm. 2. KENŐPÉNZ [vásárlóértéke 25 Ft] Mérete: 46x45 mm. 3. kg / SZT ENDRE RESP középen LE [vásárlóértéke 50 Ft] Mérete: 17x24,5 mm. 4. 1 • JATT [vásárlóértéke 80 Ft] Mérete: 39,5x14,5 mm. 5. MÁZSA / SZT ENDRE RESP középen LE [vásárlóértéke 100 Ft] Mérete: 35x28 mm.
** Balázs Károly a Műértőben megjelent írásában 100 forint vásárlóértékkel jelöli az Egy zsozsót és 50 forint nak a Félpénzt, viszont nem tesz említést a Főpénzről. Asszonyi határozottan állítja, hogy a Főpénz 150 fo rintnak felelt volna meg, ha forgalomba kerül. A Főpénz kiviteléből egyértelműen látható, hogy az 8 darab Egy picula és 1 darab Egy zsozsó összevonásából jött létre. Ha a 150 forintból levonjuk a 8-szor 10 forintot,
8
Éremtant Lapok 100. szám, 2006. december
ennyi volt ugyanis Egy picula vásárlóértéke, akkor 70 forint marad az Egy zsozsóra. Azt pedig Balázs sem vitatja, hogy a Félpénz az Egy zsozsónak a fele. így kapjuk meg a 35 forintot a Félpénz esetében. Ha Balázs állítását fogadnánk el igaznak, akkor a Főpénznek 180 forintértéket kellett volna képviselnie, ez pedig, tel jesen ésszerűtlen címlet lett volna, főleg az akkor 100 forintot érő Egy zsozsóhoz képest.
Forrás Balázs Károly: Hadd lopják! A Szentendrei Respublika érméi. - Műértő, 2002. március, 19. oldal. Tóth Antal: Asszonyi. - Szemimpex Kiadó, Budapest, 2003. 39., 71., 164. és 165. oldalak. Wessely Anna: Asszonyi Tamás. - Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1982. Szentendrei pénzek: 43. oldal és a XVI. képtábla. *
A szerző köszönetét mond Asszonyi Tamásnak a cikk megírásához nyújtott értékes segítségéért. Külön köszö net illeti Pelbárt Jenőt, aki a képek munkaigényes, számítógépes feldolgozását gondosan elkészítette.
Éremtani Lapok 100. szám, 2006. december
9
10
ร remtant Lapok 100. szรกm. 2006. december
ร remtant Lapok 100. szรกm, 2006. december
11