Issuu

MUNKAERŐ-PIACI KUTATÁS Kutatási jelentés jelnyelvi adaptációval

2025

CÉLKITŰZÉS A SINOSZ 10 évvel ezelőtt készített először olyan kutatást, amely a siket és nagyothalló emberek munkaerő-piaci helyzetét vizsgálta. 2025-ben ismét elindítottunk egy kérdőíves felmérést a témában, hogy feltárjuk, milyen változások történtek az elmúlt évtizedben. Célunk az volt, hogy megismerjük a hallássérült emberek munka világában szerzett aktuális tapasztalatait, és az eredmények segítségével továbbfejlesszük érdekvédelmi munkánkat. Számunkra a hallássérült emberek valós élettapasztalatai a legfontosabbak: milyen helyzettel, lehetőségekkel és akadályokkal találkozik ma egy siket vagy nagyothalló álláskereső és munkavállaló a munkaerőpiacon, a munkahelyeken.

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Az Európai Bizottság 2022-ben indította útjára a Disability Employment Package-et, vagyis a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatását támogató intézkedéscsomagot. A csomag az Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó intézkedéseinek része, és összhangban áll a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel. A foglalkoztatási csomaghoz kapcsolódóan az Európai Siketek Szövetsége (EUD – European Union of the Deaf) 2022-ben, 31 tagszer vezetének közreműködésével szakpolitikai ajánlást tett közzé „A siket személyek munkaerőpiacra jutása az Európai Unióban” címmel. Az ajánlás szerint a siket és nagyothalló emberek sok esetben nem tudják maradéktalanul gyakorolni az ENSZ-egyezmény 27. cikkében rögzített, foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogaikat.

POLICY RECOMMENDATIONS ON LABOUR MARKET, EUD, 2022

K O R L ÁTO K B A ÜTKÖZIK A J E L N Y E LV I TO L M Á C S H O Z VA L Ó JOG

AZ ÉRINTETT S Z E M É LY A HALLÁSÉRÜLÉSE M I AT T N E M T U D N Á MEGFELELŐEN E L L ÁT N I A M U N K ÁT

N E M H O Z Z Á F É R H E TŐ E K A Z Á L L Á S H I R D E T É S E K É S A VÁ L L A L AT I KOMMUNIKÁCIÓ

N E M E L É R H E TŐ E K A V I Z U Á L I S A N É R Z É K E L H E TŐ R I A S Z TÓ R E N D S Z E R E K VA G Y M Á S , M E G É R T É S T S E G Í TŐ T E C H N O L Ó G I Á K , P É L D Á U L A F E L I R ATO Z Á S

ÉSZSZERŰ ALKALMAZKODÁS

A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓK A K A D Á LY M E N T E S Í T É S É N E K H I Á N YA

M U N K A H E LY E K E L Ő Í T É L E T E I

N Y E LV I J O G O K , A Z E M B E R I JOGOK SÉRÜLÉSE

H R - E S S Z E M É LY M E G TA G A D J A , H O G Y J E L N Y E LV I TO L M Á C S V E G Y E N RÉSZT AZ INTERJÚN, ÉS A H A L L Á S S É R Ü LT J E L E N T K E Z ŐT KIZÁRJÁK A PÁ LYÁ Z Ó K L I S TÁ J Á R Ó L

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Az EUD megállapításai számos ponton összecsengenek a siket és nagyothalló emberek magyarországi foglalkoztatási helyzetével. A SINOSZ 2014–2015-ben végzett kutatása (n=1962) szerint a válaszadó hallássérült emberek 50%-a dolgozott, azonban csupán 25%-uk helyezkedett el a tanult szakmájában. A résztvevők több mint 45%-a feltüntette önéletrajzában, hogy hallássérült személy, míg 55%-uk nem vállalta fel hallásállapotát az álláskeresés során, elsősorban a korábban tapasztalt, közvetlen diszkrimináció miatt. Sok érintett számolt be arról, hogy egy-egy siker telen álláspályázat vagy elutasítás után megerősödött benne az érzés, hogy kár volt feltüntetnie hallássérülését, mert úgy vélte, hogy emiatt már az állásinterjú előtt hátrányos megkülönböztetés érte.

Va j o n t ö r t é n t - e j e l e n t ő s szemléletváltozás az elmúlt tíz évben, és ha igen, hogyan érzékeli ezt a hallássérült közösség? Milyen hatással volt a siket és nagyothalló emberek munkaerő-piaci helyzetére a komplex minősítési rendszer bevezetése, a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása, a két kategóriájú ellátási rendszer létrejötte, valamint a rehabilitációs hozzájárulás összegének j e l e n t ő s e m e l ke d é s e a z elmúlt években?

A KUTATÁS MÓDSZERE

A kutatás során saját fejlesztésű mérőeszközzel dolgoztunk.

A kérdőív jelnyelvi adaptációval került megosztásra.

A kérdőívet a SINOSZ saját felületein oszottuk meg ( Fa c e b o o k , honlapok, Instagram, hírlevél, direkt email).

A kutatás során figyelembe vettük a fogyatékosságtudományhoz kapcsolódó kutatási alapelveket.

Próbalekérdezést szer veztünk siket és nagyothalló kitöltőkkel, és javaslataik alapján módosítottuk a kérdőív kérdéseit, strukturáját.

A kutatás határozottan gyakorlatorientált, progresszív szemléletű, alkalmazott kutatás. Célunk volt a helyzetfeltárás és az elemzés. A kutatás módszerét tekintve p a r t i c i p a t í v, i n k l u z í v.

A kutatás 2 irányból gyűjtött hiánypótló adatokat: 1. A siket és nagyothalló emberek munkavállalást érintő komplex tapasztalatai, különös tekintettel az álláskeresés, a munkahelyválasztás különböző aspektusaira és diszkriminációt érintő helyzetekre, az iskolai végzettség, a pályaválasztás és az elhelyezkedés sikerességének szignifikanciájára, a nyílt munkaerő-piaci és az akkreditált foglalkoztatási környezetre.

2. A siket és nagyothalló emberek foglalkoztatás területén tör ténő akadálymentesítéshez kapcsolódó tapasztalatai – különösen a digitális akadálymentességre, a videó-alapú jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra és a foglalkoztatással összefüggő speciális tolmácsolási keret felhasználási gyakorlatára.

A KÉRDŐÍV

A kérdőív összesen 66 db kérdést és 18 db alkérdést tartalmazott. A kérdőív 5 nagy témára épült.

AMIT A SZÁMOK MUTATNAK A Központi Statisztikai Hivatal 2023-ban tette közzé a legfrissebb statisztikai adatokat a fogyatékossággal élő személyek hazai közösségeire vonatkozóan. A KSH 2022. október 1. és november 28. között folytatta le a legutóbbi népszámlálást – melyben többek között par tnerként említhetjük a hazai fogyatékosságügyi érdekvédelmi szer vezeteket. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége a KSH megbízásából elkészítette 2 népszámlálási kérdőív jelnyelvi adaptációját, valamint egy, a legfontosabb fogalmakat tar talmazó szótár t és több külön tájékoztatóval is segítette a siket, nagyothalló és siketvak személyek részvételét a népszámlálás során. Az adatszolgáltatás során 1.713.711 fő számolt be tar tós betegségről, 639.450 ember jelölte meg, hogy az egészségi állapota súlyos korlátokat állít elé. 273.558 fő önbevallás alapján fogyatékossággal élő személy. A fogyatékosság típusára vonatkozó adatok alapján az látható, hogy a válaszadó fogyatékossággal élő emberek 9%-a hallássérült (2% - 6392 fő siket - és 7% - 24.224 fő a nagyothalló személyek aránya) (KSH, 2023).

AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Az ábrán szereplő létszámadatok a KSH 2022. évi népszámlálásának korrigált adattábláiból származnak. A KSH korrigált adatbázisa szerint 154 279 nagyothalló, 10 846 siket és 852 siketvak személy él Magyarországon. Minden szám mögött egy ember áll, akinek joga van az információhoz, az oktatáshoz, a munkához és az önálló életvitelhez való egyenlő hozzáféréshez. A közösség mérete indokolttá teszi az akadálymentesítés, az egyenlő hozzáférés és a foglalkoztatási esélyek javítását célzó intézkedéseket.

AMIT A SZÁMOK MUTATNAK A siket személyek iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy 29%-uk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 13%-uk pedig még az általános iskola nyolc osztályát sem fejezte be. A siket személyek 35%-a érettségi nélküli szakmai végzettséget szerzett. Érettségivel mindössze 17%-uk, felsőfokú végzettséggel pedig csupán 6%-uk rendelkezik. A nagyothalló személyek körében szintén az általános iskolai végzettség a leggyakoribb. 32%-uk legfeljebb nyolc általánost végzett. A válaszadók 20%-a rendelkezik érettségi nélküli középfokú végzettséggel, 25%-uk érettségit szerzett, míg 14%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik (KSH, 2023). Az iskolai végzettségre vonatkozó adatok a hallássérülést fogyatékosságként megjelölő válaszadók önbesorolásán alapulnak.

AMIT A SZÁMOK MUTATNAK A legfrissebb hazai népszámlálási adatok szerint a nagyothalló személyek 19%-a (2011-ben 8%), a siket személyeknek pedig a 23%-a foglalkoztatott (2011-ben 13%). A siket személyek esetében ez összefüggésben lehet azzal a ténnyel, hogy sok nagyothalló személy annak ellenére, hogy fogyatékossággal élő személynek minősül a hazai jogszabályi háttér alapján, azonban megváltozott m u n k a k é p e s s é g ű s z e m é l y n e k a mu n k a e r ő p i a c o n n e m . Az adatok tükrében különösen fontos megvizsgálni azoknak a nagyothalló személyeknek a foglalkoztatási helyzetét, akik nem rendelkeznek a megváltozott munkaképességre vonatkozó státusszal, minősítéssel, azonban a hallásállapotuk jelentősen negatív irányba befolyásolja az elhelyezkedési esélyeiket.

Az foglalkoztatásra vonatkozó adatok a hallássérülést fogyatékosságként megjelölő válaszadók önbesorolásán alapulnak.

A K U TATÁ S L E G F O N TO S A B B EREDMÉNYEI

I. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

Á LTA L Á N O S K É R D É S E K A kérdőívet összesen 734 fő válaszolta meg. A kérdőívre jóval több nő válaszolt (61,3%), mint fér fi (38,1%) (n=734).Korcsopor t tekintetében a kitöltők jelentős része (35%) a 46-55 éves korosztályba tar tozik, 24,3%-a 56-65 éves, 17,7% 36-45 éves, 9,9% 26-35 éves. A 25 év alatti korcsopor tba a kitöltők 2,2%-a tar tozik. Viszonylag nagy számban érkezett kitöltés a 65 év feletti generációtól is (10,9%). (n=734) A v á l a s z a ó k t ö b b s é g e B u d a p e s t e n ( 3 2 % ) é s Pe s t v á r m e g y é b e n é l (12,5%)(n=734). A kérdőívet kitöltő személyek esetében jellemzőbb a magasabb iskolai végzettség és kvalifikáció. A legmagasabb iskolai végzettség alapján a kitöltők 22,2%-a szakközépiskolai érettségivel rendelkezik, 19,3%-uk szakiskolát, illetve szakmunkásképzőt végzett. A válaszadók 19,2%-a gimnáziumi érettségit szerzett, 16,6% pedig felsőfokú (BA/BSc) oklevéllel is rendelkezik, míg 6,4% MA/MSc oklevéllel. Doktori fokozattal 10 fő rendelkezik (1,4%). A kitöltők közel 5%-ának a legmagasabb iskolai végzettsége a 8 osztályos általános iskola vagy annál kevesebb. (n=734) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

HALLÁSÁLLAPOT

lá ha l a

tu m on

ép

an tá

ás

ris

eá

04 .

eg yi

fü

si ke

hl oc

so m

n om

gy va y él

sz em ló al th

yo ag .n 02

ok gy va y él ze m ts ke si 01 .

A kitöltők 31,5%-ának veleszületett hallássérülése van, míg 31,2%-uk 18 éves kora után, de még 60 éves kora előtt vált hallássérült személlyé, ami egy különösen fontos aspektus. 20,8% iskolás kora előtt lett hallássérült személy. A mintában alulreprezentált az időskori nagyothallás, ami összefüggésbe állítható azzal is, hogy a kérdőív elsősorban a gazdaságilag aktív korosztályt kívánta megszólítani. (n=734) A hallásállapotra vonatkozó kérdésre kapott válaszok alapján a kitöltők 74,5%-a nagyothalló személy, 10,1%-a siket, 10,1%-a hallása egyik fülére ép, a másik fülére siket személy, míg 5,3% cochleáris implantált. (n=734) A halláscsökkenés mér téke szerint a kitöltők 64,2%ának 50-90 dB nagyfokú-súlyos hallásvesztése van, 17,8%-nak 20-50 dB, kis-közepes hallásvesztése, 18%nak 90 dB feletti. (n=734)

600 500 400 300 200 100 0

Hallássérült válaszadók a hallásállapotuk szerinti megoszlásban (n=734) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

HALLÁSÁLLAPOT

A hallással, kommunikációval kapcsolatos képességekre vonatkozóan a 9. kérdésben különböző állításokat fogalmaztunk meg, és arra kér tük a kitöltőket, hogy válasszák ki a rájuk leginkább jellemző állítást. A válaszadók 56,2%-a leginkább azzal az állítással tudott azonosulni, hogy hallásjavító segédeszközzel ér ti a hangzó beszédet. A második legtöbbször megjelölt (16%) állítás a „Szájról olvasok és jól kommunikálok h a n g z ó b e s z é d ú t j á n .” A kitöltők 6,1%-a jelölte meg a jelnyelv használatát, 11% anyanyelveként jelölte meg a magyar jelnyelvet, illetve azt, hogy legszívebben jelnyelven kommunikál. A kitöltők 10,6%-a jelölte meg azt, hogy bár használ hallásjavító segédeszközt, de nem ér ti jól a beszédet (n=724) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

AKADÁLYOZ VALAMIBEN A HALLÁSSÉRÜLÉSED? POLICY RECOMMENDATIONS ON LABOUR MARKET, EUD, 2022 400

tá

llá

in d

.ö

E L L ÁT N I A M U N K ÁT

4 18

ÉSZSZERŰ ALKALMAZKODÁS M i

iza s en l na om p 05 04 i é . m . t let 07 un an ul .p k ár 06 av ás ke . c áll re sa alá sé l s s/ ád i is m éle 08 er t 09 . k ke 11. kö . k özl dé 1 om ek s zö 0. ss in m ed é f és 12 o . n gi é rm uni em le ác ká c t( ak pl iósz ió ad . s e ál zór rzé s yo ak z o se z m ás) m ib e 13 .e n gy éb

A kérdőív arra is rákérdezett, hogy a hallássérülés okoz-e bármilyen akadályt a 300 kitöltők mindennapjaiban, és ha igen, m i l y e n t e Kr üOlReL tÁTO e n .K B A ÜTKÖZIK A N E M H O Z Z Á F É R H E TŐ E K A Z Á L L200 Á S H I R D E T É S E K É S A VÁ L L A L AT I A v á l a s z a dJ EóL kNnY a k a z e l ő r e f e l s o r o l t E LV I KOMMUNIKÁCIÓ l e h e t ő sTO é gL M eÁ k CkSöH zOüZ l VA a LzÓ ö t l e g m e g h a t á r o z ó b b a t 100 k e l l e t t k i v á l aJsOzGt a n i u k , e m e l l e t t a z „ e g y é b ” kategóriában saját válasz megadására is A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ 0 lehetőségük volt (n=733). INFORMÁCIÓK N E M E L É R H E TŐ E K A A K A D Á LY M E N T E S Í T É S É N E K A k i t ö l t ő k t ö b b m i n t f e l e , 5V1I Z, U6Á%L I- SaA N j e Él ö R Zl tÉeK E L H E TŐ H I Á N YA A SdZáTÓ m e g a k o m m u n i k á c i ó t m i n t aRkI a l yRoEzNóD S Z E R E K Z Ém R Iá NsT o E TdT i k l e g g y aVA t é n y e z ő t .A A k oGrYi bMbÁ S , M E G É R T É S T S E G Í TŐ T E C H N O L Ó G I Á K , S Z E M É LY A n e h é z s éHgAkLéL Á n St ÉaR Ü z L ÉöSnEb i z a l o mP É(L4D7Á,U9L %A ) F, E L I R ATO Z Á S M U N K A H E LY E K E L Ő Í T É L E T E I h a r m a dMiIkATk Té nNtE Mp eT UdDi gN Áa m u n k a v á l l a l á s L ŐeEgN. (36,4%) M j eElGeFnEtL Em

OiKt ,ö lAt Z a k a d áNl YyEoLV z zI aJ OaG k ő kEeMt B aE R hI a l l á s s é r ü l é s ü k ? ( n = 7 3 3 ) JOGOK SÉRÜLÉSE

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

II. AZ AKADÁLYMENTES MUNKAVÁLLALÁS KRITÉRIUMAI

193

ENSZ EGYEZMÉNY Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a válaszadó siket és nagyothalló személyek mennyire ismerik a Fo g y a t é k o s s á g g a l é l ő s z e m é l y e k j o g a i r ó l s z ó l ó ENSZ egyezményt, amely az érdekvédelmi munka számára egy meghatározó iránytűként szolgál. A kitöltők jelentős többsége, 54,4%-a egyáltalán nem ismeri, azonban 29,4%-a már hallott róla, de részletesen nem ismeri azt. (n=732)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

JELENTKEZÉS EGY MUNKAHELYRE

01. igen, egy alkalommal 02. igen, többször is 03. nem 04. nem tudom megítélni, hogy ez volt-e az oka

15 0 20 0 25 0 30 0 35 0

10 0

05. egyéb

A kutatás arra is kiterjedt, hogy a válaszadókat érte-e már hátrányos megkülönböztetés a munkaerőpiacon a hallássérülésükből adódó kommunikációs nehézségekre hivatkozva (n=725). A kitöltők 42,3%-a még nem tapasztalt ilyen jellegű elutasítást, míg a mintában szereplők negyede (25,4%) nem tudta egyértelműen megítélni, hogy ez állt-e a háttérben. Ezzel szemben a válaszadók több mint negyede számolt be negatív tapasztalatról: 10,1%-ukkal egy alkalommal, 16,6%-ukkal pedig már többször is előfordult, hogy kommunikációs akadályokra hivatkozva utasították vissza a jelentkezésüket.

„Vo l t i l y e n e s e t e m , d e nem merték nyíltan k i m o n d a n i .”

Jelentkezésed utasította már vissza munkahely azzal az indokkal, hogy szerinte nem fogtok tudni kommunikálni? (n=725) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

MELY TÉNYEZŐK A LEGFONTOSABBAK EGY MUNKAHELYRE TÖRTÉNŐ JELENTKEZÉSNÉL? Az 1-es válaszlehetőség jelölte a legfontosabb, a 10-es a legkevésbé pontos szempontot. A válaszadók számára a hallásállapot elfogadása a legfontosabb szempont. A kitöltők számára kulcskérdés, hogy ne érje őket előítélet, legyen nyitott a munkaadó, és biztonságban érezzék magukat kommunikációs helyzetekben. A közösség minősége egyér telműen fontosabb, mint a jó fizetés, amely azt mutatja, hogy a hallássérült munkavállalók számára a munkahelyi légkör döntő jelentőségű. A jövedelem is fontos szempont, de a biztonságos, elfogadó munkahelyi környezet még fontosabb. A kitöltők számára az utazási idő is egy meglepően erős szempont.

hely

szempont

Elfogadják a hallásállapotom

2.81

Jó legyen a munkahelyi közösség

2.96

Jó fizetés és juttatások

3.03

Könnyű fizikai megközelíthetőség (ne kelljen sokat utazni)

3.39

Azt csinálhassam a gyakorlatban, amit tanultam

3.47

Képzési / tanulási lehetőség

3.77

Akadálymentes munkahelyi környezet

3.83

Sorstársaim tapasztalata a munkahelyről

4.08

Atipikus munkavégzés lehetősége (home office, távmunka)

4.23

Jó nevű cég legyen

4.88

A legfontosabb tényezők egy munkahelyre jelentkezésnél (n=734) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

71,9% dolgozik. (n=743) A kitöltők 33,5% a tanult szakmájában, 31,6% nem a tanult szakmájában, 6,8% szakképesítés nélkül dolgozik (n=743).

DOLGOZOL? 01. igen, dolgozom (nem rendelkezem szakképesítéssel) 02. igen, dolgozom (a tanult szakmámban) 03. igen, dolgozom (nem a tanult szakmámban) 04. igen, vállalkozó vagyok 05. nem, álláskereső vagyok 06. nem, még tanulok 07. tanulok és dolgozom is 08. nem, de nem keresek állást 09. nem, öregségi nyugdíjas vagyok, nem szeretnék már dolgozni

0 50 10 0 15 0 20 0 25 0

10. nem, öregségi nyugdíjas vagyok, de szeretnék még dolgozni

Siket és nagyothalló válaszadók a gazdasági aktivitás szerint (n=734) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy azok a hallássérült személyek, akik dolgoznak, kevésbé érzik akadálynak a hallássérülésüket, ami feltételezheti, hogy a munkavégzés mint alapélmény erősíti a pozitív megélésüket a hallásállapotukkal kapcsolatban. A kitöltők munkahelye jellemzően Budapesten van, ami összefüggésben van a kitöltők lakóhelyével, illetve valószínűleg azzal is, hogy munkavégzés szempontjából Budapest kínálja a legtöbb lehetőséget a hallássérült munkavállalóknak is. (n=557)

MUNKAIDŐ

400 300 200

100

m un

ka vi un ka szo ny 03 visz (te . m on lj 04 un y (t es m el ka .m un je v s ka un i m i ka szo ny unk dős vi ,h ai sz dő on (rés at á zm s, y (ré ha roz un ot sz tá ka m r 06 oz t id id un ej at .e ka ős, ű) l a gy ha id n ős sz id t er , h áro ej űs ű) zo a tá íte t ti ro 05 tt de z fo . a jű gl vá tla ) al l n la ko id lko zt ej z at ű) ó ás v ba ag n y do ok 07 lgoz om .m eg bí zá s

01 .

A dolgozó válaszadók között a legnagyobb arányban vannak azok, akik teljes munkaidőben, határozatlan idejű munkaszerződéssel dolgoznak (64%). A válaszadók számára tehát a biztonságos, hosszú távú munkaviszony jellemző és elérhető forma. A válaszok közül kiemelkedik a részmunkaidős munkaviszony is, különösen határozatlan idejű formában (102 fő). Kiemelten alacsony az alternatív jogviszonyok előfordulása (egyszerűsített foglalkoztatás, megbízási szerződés). A vállalkozók aránya is mérsékelt, de 5%, ami nem elhanyagolható. (n=559)

A válaszadó siket és nagyothalló személyek munkaviszonyának jellege (n=559) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

ÁLLÁSKERESÉS A kitöltés idejében nem dolgozó személyek 35,7%-a kevesebb, mint 6 hónapja álláskereső, 29,5%-a több mint 2 éve (n=112). A válaszadó álláskereső személyek 88%-a szeretne dolgozni, azonban 12%-uk nem ter vezi a munkábaállást. (n=125)

07. még sohasem dolgoztam 5.4%

06. több mint 2 éve 29.5%

05. 2 éve 3.6% 04. több mint 1 éve 9.8%

01. kevesebb mint 6 hónapja 35.7%

02. több mint 6 hónapja 8%

Ha nem dolgozol jelenleg, akkor kérjük, jelöld meg, hogy mióta vagy álláskereső? (n=112) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

M I ÓTA D O L G O Z O L A M U N K A H E LY E D E N ? A hallássérült munkavállalók körében kiemelkedően magas a munkahelyi stabilitás. A két legnépesebb kategória: Tö b b m i n t 2 0 é v e u g y a n o t t d o l g o z i k : 9 2 f ő 10–15 éve ugyanott dolgozik: 82 fő A dolgozók közel harmada (31%) tehát már legalább egy évtizede hűséges jelenlegi munkahelyéhez. Miközben a középtávú munkaviszonyok is jelen vannak, a friss belépők aránya elenyésző. Ez a fluktuációhiány két dolgot jelezhet: az erős munkahelyi lojalitást, vagy azt, hogy a hallássérültek számára az új elhelyezkedés komoly akadályokba ütközik.

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

M I LY E N M U N K A K Ö R B E N D O L G O Z O L ? A válaszadók 57,1%-a szellemi munkakörben, 42,9%-a fizikai munkakörben dolgozik. (n=560)

I. adminisztrátor/irodai munka

II. fizikai munka/gyártás, termelés/szerelés

III. IT/technológia

A leginkább jellemző kategória az

Fizikai munka/gyártás,

„adminisztrátor/irodai munka” (pl.:

termelés/szerelés (pl. betanított

Harmadik kategória az IT/technológia

ügyintézők, asszisztensek, irodai

munkás, karbantartó, takarító,

munkatársak, adminok)

szerelő)

(pl. IT-s, informatikus, fejlesztő, technikus

IV. logisztika/raktár

V. oktatás/nevelés

A negyedik kategória a

Az ötödik legjellemzőbb kategória pedig

logisztika/raktár (raktáros, logisztikus,

az oktatás/nevelés (pedagógiai

sofőr)

asszisztens, tanár, óvodai munkakörök)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

A K I K N E M A TA N U LT S Z A K M Á J U K B A N D O L G O Z N A K

munkaerő-piaci akadályok

hallásállapottal kapcsolatos diszkrimináció

személyes preferenciák

01. nem sikerül munkát találnom a tanult szakmámban 02. lenne munka a szakmámban, de nem foglalkoztatnak 03. nem vesznek fel dolgozni a hallásállapotom miatt 04. nem szeretem a tanult szakmámat, nem szeretnék dolgozni benne 05. egyéb 0

Mi az oka annak, hogy nem a tanult szakmádban dolgozol? (n=228)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

AKIK NEM A TANULT SZAKMÁJUKBAN DOLGOZNAK A kutatás fontos megállapítása, hogy jelentős számú válaszadó (n=100) nyilatkozott úgy, hogy nem szereti a tanult szakmáját, vagy nem kíván az adott területen elhelyezkedni. Ez a tendencia strukturális hiányosságokra utal a pályaorientáció vagy a szakmai önismeret támogatása terén. A fiatalok gyakran nem látják át reálisan a szakmák valós tar talmát, a képzés során vagy azt követően szembesülnek azzal, hogy az irányultság nem illik hozzájuk, esetleg a szakma munkakörnyezete, feltételei vagy jövedelmi szintje nem bizonyul kellően vonzónak. Emellett a kitöltők közül 45 fő kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy hallásállapota miatt nem veszik fel a végzettségének megfelelő munkakörbe. Ez a jelenség markáns és rendszerszintű munkaerőpiaci akadályokat jelez. A háttérben vélhetően a munkaadói oldal tájékozatlansága áll, különösen a fogyatékossággal élők foglalkoztatását célzó támogatási lehetőségek, valamint a speciális kommunikációs igények integrációjának ismerete terén. (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

PÁLYAVÁLASZTÁS ÉS HALLÁSÁLLAPOT

„Pályaválasztás során, az épen hallók hajlamosak "jobban tudni" a hallássérültek azon pillanatnyi helyzetét, ezáltal elnyomva a hallássérült törekvéseit. Az ép hallók számára kell sikerpéldát mutatni, hogy igen, mi is képesek vagyunk rá! A mi álmaink is megvalósíthatóak! Rengeteg eszköz és tudás áll rendelkezésre ahhoz, hogy akár jobb esélyekkel is indulhassunk. Csak használni kell ő k e t .” (hallássérült hallgató, SINOSZ kutatás, 2021)

PÁ LYA O R I E N TÁ C I Ó, PÁ LYAVÁ L A S Z TÁ S Hallásállapot

igen

nem

részvételi arány

siket személy

9,8%

nagyothalló személy

156

390

28,6%

cochleáris implantátumom van

45,7%

az egyik fülemre siket vagyok, a másikon ép a hallásom

28,6%

Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók 72,4%-a nem vett részt ilyen szolgáltatásban, soha nem jutott el pályaválasztási vagy pályaorientációs tanácsadásra, ami rendkívül magas arány. A kitöltők csupán 27,6%a vett részt ilyen tartalmú tanácsadáson. (n= 722)

Pályaorientációs vagy pályaválasztási tanácsadásban résztvevő személyek száma hallásállapot szerinti megoszlásban (n=722) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

PÁ LYA O R I E N TÁ C I Ó, PÁ LYAVÁ L A S Z TÁ S

Korcsoport

igen

nem

részvételi arány

15–18 éves

100%

18–20 éves

21–22 éves

60%

23–25 éves

62,5%

26–35 éves

38,9%

36–45 éves

31,8%

46–55 éves

180

28,6%

56–65 éves

142

19,3%

65 év felett

18,2%

Pályaorientációs vagy pályaválasztási tanácsadásban résztvevő személyek száma korcsopor t szerinti megoszlásban (n=722) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

PÁ LYA O R I E N TÁ C I Ó, PÁ LYAVÁ L A S Z TÁ S

06. egyáltalán nem 05. többnyire nem 04. inkább nem 03. inkább igen 02. többnyire nem 01. teljes mértékben 0

Mennyire érezted hasznosnak a tanácsadást? (n=197) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

PÁ LYA O R I E N TÁ C I Ó, PÁ LYAVÁ L A S Z TÁ S A hallásállapot pályaválasztásra gyakorolt hatását vizsgálva a mintában erős megosztottság tapasztalható: a kitöltők 39,8%-át egyáltalán nem, míg 44,9%-ukat kifejezetten erőteljesen befolyásolta ez a tényező (n=712). Összességében elmondható, hogy a hallássérülés a válaszadók többségének meghatározta a továbbtanulási és elhelyezkedési irányát. A hatás mér téke szoros összefüggést mutat a hallásvesztés típusával. Egy 1-től 7-ig terjedő skálán a magas (5–7-es) befolyásoltságot jelölők aránya a siket válaszadók körében a legmagasabb (60%). Ezt követik a cochleáris implantátumot (CI) használók (47,6%), valamint a nagyothallók (44,3%). A legkevésbé az egyik oldalon hallássérültek érezték érintettnek magukat, az ő körükben ez az arány 33,8% volt. Az adatok alapján a siket személyek pályaválasztási lehetőségeit korlátozza leginkább a hallásállapotuk, de a nagyothallók közel fele is komoly érintettségről számolt be. (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

Diszkrimináció a munkahelyen

DISZKRIMINÁCIÓ A z a d a t o k e l e m z é s e s o r á n k i t ű n i k , h o g y a l e g m a g a s a b b d i s z k r i m i n á c i ó s a r á n y Va s , Szabolcs és Hajdú-Bihar megyében azonosítható. Itt a válaszadók több mint 60%-a számolt be diszkriminációról. Pe s t m e g y e i s a l i s t a e l e j é n t a l á l h a t ó 6 4 % - k a l , m í g B u d a p e s t a k ö z é p m e z ő n y b e n v a n 46%-kal. Utóbbi esetében feltételezhető, hogy a nagyobb vállalatok befogadóbb környezetet biztosítanak, nagyobb figyelmet szentelnek az esélyegyenlőségre a munkahelyen. A d i s z k r i m i n á c i ó r a v o n a t k o z ó a n a l e g a l a c s o n y a b b a r á n y Ve s z p r é m é s N ó g r á d megyében van. Azonban fontos, hogy a minta ebben a kérdésben nem feltétlenül egyenletes, hiszen egyes megyékből sokan válaszoltak, míg máshonnan kevesebben.

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

DISZKRIMINÁCIÓ

igen, sokszor éltem meg negatív diszkriminációt, hátrányos megkülönböztetést igen, ritkán előfordul inkább pozitív diszkrimináció nem nem tudom megítélni 0

100

150

200

A munkahelyeden ért már hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció a hallásállapotod miatt? (n=728) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAHELYEN TARTALOMELEMZÉS ALAPJÁN

A) Bántó kommunikáció (82 eset) „Előítéletes kolléga csak legyintett egyet, hogy n e k e m ú g y i s h i á b a m o n d j a , ú g y s e m h a l l o m .” B ) Ve z e t ő r é s z é r ő l t a p a s z t a l t é r z é k e t l e n s é g , agresszív hozzáállás (61 eset) „ A z t m o n d t a : ő n e m f o g a l k a l m a z k o d n i .” „A főnök szerint túl sok időm megy azzal, hogy h a l l a n i p r ó b á l o k .” C) Információból, kommunikációból való kihagyás (49 eset) „Kihagynak fontos megbeszélésekről, pedig e n g e m i s é r i n t e n e .” „ M i r e m e g t u d o k v a l a m i t , k é s ő .”

D) Képességek alábecslése (42 eset) „ N e m m e r t é k r á m b í z n i a f o n t o s a b b m u n k á t .” „Nem vettek komolyan, ha feladatot nem elsőre h a l l o t t a m .”

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

E) Egyenlő esélyű hozzáférés támogatásának hiánya (38 eset) „Nem biztosítottak jelnyelvi tolmácsot a munkámat é r i n t ő m e g b e s z é l é s e k h e z .” „Közölték, hogy nincs rá szükség, oldjam meg m a g a m .” „Online meetingeken senki nem kapcsolta be a k a m e r á t .” „Nem engedték, hogy szájról olvassak, mer t »furcsán n é z k i « .” F ) Fe l v é t e l t n e h e z í t ő h á t r á n y o k ( 2 9 e s e t ) „A meghallgatáson még minden rendben volt, de amikor kiderült a hallássérülésem, az ajánlat v i s s z a v o n ó d o t t .” „ A z t m o n d t á k : n e m v á l l a l n a k b e .” „ A z á l l á s i n t e r j ú n s a j n á l k o z t a k , m a j d e l u t a s í t o t t a k .” „A hallókészülékem láttán megváltozott a h o z z á á l l á s u k .” „ M á s p o z í c i ó t a j á n l o t t a k , k e v e s e b b f i z e t é s s e l .”

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

HOGYAN TALÁLTÁL RÁ JELENLEGI MUNKAHELYEDRE? 01. ismerős révén 02. családtagom segítségével 03. érdekvédelmi szervezet segítségével (pl.: SINOSZ) 04. egyéb civil szervezet segítségével (pl.: Salva Vita Alapítvány, Kézenfogva Alapítvány, Skilly…stb.) 05. munkaközvetítő cégen keresztül 06. munkaügyi központ/foglalkoztatási osztály segítségével 07. NRSZH tájékoztatott korábban 08. Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály közvetített 09. interneten keresztül, egy állásportálon 10. állásbörzén 11. az Érték vagy portálon keresztül 12. egyéb 0

100 150

200 250

Hogyan találtál rá jelenlegi munkahelyedre? (n=558) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

Megváltozott munkaképesség

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG ÉS KOMPLEX MINŐSÍTÉS

A válaszadók 43,5%-a megváltozott munkaképességű személynek minősül a munkaerőpiacon, 41,1% nem, 15,4%-uk ezt nem tudja megítélni. A válaszadók többsége azt tapasztalja, hogy ez a munkahelyek számára ez egy fontos tényező a felvételkor (43,6%), 38,8% úgy érzi, hogy ezt nem tudja megítélni. A kitöltők 17,6%-a szerint nem fontos a minősítés megléte (n=734) A siket válaszadók 70%-a volt már komplex minősítésen, ami a legmagasabb arány.

Az 547 nagyothalló válaszadó 36%-a volt komplex minősítésen, 39%-uk nem volt, 25%-uk pedig nem tudja, mi az a komplex minősítés. Ez arra utal, hogy a nagyothallók többsége nem kapcsolódik a megváltozott munkaképességű ellátórendszerhez. Sokuknak nincs információja erről a lehetőségről. Ez egy különösen fontos aspektus szakpolitikai vagy szolgáltatásfejlesztési szempontból.

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG ÉS KOMPLEX MINŐSÍTÉS Hallásállapot

40% alatti össz-szervezeti egészségkárosodást (ÖEK) állapítottak meg

nem tudom

siket személy

nagyothalló személy

cochleáris implantátu mom van

az egyik fülemre siket vagyok, a másikon ép a hallásom

Ha részt vettél komplex minősítésen, akkor milyen minősítést kaptál? (n=286) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG ÉS KOMPLEX MINŐSÍTÉS

A válaszok alapján elmondható, hogy azok a válaszadók, akik enyhébb hallásvesztést jelöltek meg (pl. nagyothalló, egyoldali siketség) és megváltozott munkaképességűnek minősülnek, jellemzően nagy részük több fogyatékosságot vagy tar tós betegséget jelölt meg. A B1-B2 kategóriákban sokkal több tar tós betegség, egyéb fogyatékosság jelenik meg a válaszadóknál. Ezek jellemzően a következők: mozgássérülés (járást segítő eszköz, o r t o p é d i a i p r o b l é m a ) , p s z i c h é s z a v a r o k ( s z o r o n g á s , p á n i k z a v a r, d e p r e s s z i ó ) , k r ó n i k u s betegségek (cukorbetegség, magas vérnyomás, asztma), tanulási és neurodivergens zavarok, autoimmun betegségek, látássérülés (enyhébb formák). Szignifikáns összefüggés azonosítható abban, hogy enyhébb hallássérülés esetén gyakran más betegségek is szükségesek voltak ahhoz, hogy a minősítést kapjon valaki, mert a rendszer önmagában nem minősíti elég „súlyosnak” a hallásállapotot (p-ér ték = 0.021 < 0.05). A C1–C2 kategóriákban sokkal nagyobb a csupán hallássérültek aránya, tehát itt jellemzően elég önmagában a hallássérülés a minősítéshez.

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK 10. egyéb 09. vakok személyi járadéka 08. emelt szintű családi pótlék 07. öregségi nyugdíj 06. kivételes rokkantsági ellátás 05. rokkantsági járadék 04. álláskeresési járadék 03. fogyatékossági támogatás 02. rehabilitációs ellátás 01. rokkantsági ellátás 0

100

150

200

Vá l a s z a d ó s i k e t é s n a g y o t h a l l ó s z e m é l y e k e l l á t á s a i n a k t í p u s szerinti megoszlása (n=347)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

A válaszadók 52,7%-a részesül valamilyen pénzbeli ellátásban, míg 47,3%-uk nem. Ez a kiegyensúlyozott arány mutatja, hogy a rendszerbe kerülés nem automatikus, hanem egyéni tényezőktől függ. A súlyosabb (C1–C2) minősítéssel rendelkezők természetesen nagyobb eséllyel kapnak támogatást (n=734). A leggyakoribb pénzbeli ellátás a rokkantsági ellátás (43,5%), amelyet a fogyatékossági támogatás követ (38,6%). Érdemes kiemelni, hogy 98 fő – az ellátásban részesülők 28,2%a – egyidejűleg többféle támogatást is kap.

AKKREDITÁLT MUNKAHELY VAGY NYÍLT MUNKAERŐPIAC? A dolgozó válaszadók munkahelyének negyede akkreditált munkahely (25,4%), 28,2%-é nem, míg a válaszadók 46,4%-a nem tudja ezt megítélni. Ez nagyon magas arány, és azt jelenti, hogy a dolgozók döntő része nincs tisztában a saját munkahelyének foglalkoztatói státuszával. A nem akkreditált munkahelyek aránya magasnak tekinthető, ami összefügghet azzal, hogy sok válaszadó a versenyszférában dolgozik, munkahelye így nem kap állami támogatást a hallássérült munkavállalók után, kevésbé érzi kötelesnek az akadálymentesítésre. Az akkreditált munkáltatóknál dolgozók aránya jelentős, ami azt mutatja, hogy a védett és támogatott foglalkoztatás létező, valamelyest domináns foglalkoztatási forma lehet sok válaszadó számára. (n=556).

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

AKKREDITÁLT MUNKAHELY VAGY NYÍLT MUNKAERŐPIAC? A válaszadók 16,9%-a nem a nyílt munkaerőpiacon dolgozik. A kitöltők többsége azonban igen (58,1%), a nyílt munkaerőpiacon dolgozik, 25%-a ezt nem tudja megítélni. Utóbbi adat mutatja, hogy meglepően magas a bizonytalanok száma, sokan nem tudják, hogy mi a különbség a nyílt munkaerőpiac és a védett foglalkoztatás között. Ugyanez a jelenség fedezhető fel a korábbi akkreditált foglalkoztatásra vonatkozó kérdésnél. (m=556) Az ezekről való kommunikáció egy fontos érdekvédelmi feladatot jelent.

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

Önéletrajz

„Annyi negatív tapasztalatom volt, hogy már én sem merek jelentkezni olyan állásokra, amik egyébként é r d e k e l n é n e k .” ( h a l l á s s é r ü l t válaszadó, 2026)

ÖNÉLETRAJZ A válaszadók közel fele, 47,3% nem írja bele az önéletrajzába, hogy hallássérült személy, 36,8% azonban igen. A válaszadók 15,9%-a bizonytalan abban, hogy ezt hogyan kellene csinálnia. (n=734) Fe l t é t e l e z h e t ő e n a z o k , a k i k t u d a t o s a n n e m í r j á k b e l e a z ö n é l e t r a j z u k b a , h o g y hallássérült személyek, ők tartanak a diszkriminációtól és az automatikus elutasítástól vagy bizonytalanok abban, hogy ennek van-e relevanciája még az állásinterjú előtt. Ez korábbi kutatásainkkal is harmóniában van, miszerint a megváltozott munkaképességű személyek jelentős része csak a kiválasztási folyamat későbbi szakaszában jelzi állapotát. Azok a személyek akik beleírják, úgy érzik, hogy ez a munkaadó számára egy fontos információ, szívesebben kommunikálják előre is a kommunikációra vonatkozó szükségleteiket (pl. jelnyelvi tolmács).

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

M I K O R VÁ L L A L O D F E L A H A L L Á S Á L L A P OTO D ? egyéb csak az üzemorvosi vizsgálaton szólok csak akkor mondom el, ha kommunikációs nehézségem adódik csak a közvetlen munkatársaimnak szólok beleírom már az önéletrajzomba az állásinterjún szoktam ezt elmondani amikor küldöm az önéletrajzomat, akkor a kísérőlevelemben megírom akkor mondom el, ha már felvettek

12 0

10 0

60 80

nem mondom el a munkahelyemen, mert félek a következményektől

Mikor vállalod fel egy munkahely felé a hallássérülésedet? (n=726) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

K Ö Z Ö S S É G I P R O G R A M O K A M U N K A H E LY E N A munkahelyi közösségi programokhoz való csatlakozási kedvet egy 1-től 7-ig terjedő skálán vizsgáltuk (n=721). Az eredmények alapján a kapott átlag (4,4) közepesen pozitív hozzáállást tükröz, azonban a válaszok szórása kifejezetten magas. Ez az erős szétterülés azt mutatja, hogy a minta rendkívül megosztott: a kitöltők egy része kifejezetten igényli az ilyen jellegű összejöveteleket, míg a másik fele tudatosan kerüli azokat. A távolságtar tás hátterében elsősorban az áll, hogy ezek az események erősen kommunikációfüggők, ami a hallássérült munkavállalók számára komoly stresszforrást jelenthet. A válaszok között felfedezhető egy erősebb ambivalens, bizonytalanabb réteg is, akik feltételezhetőek szívesen mennének, ha adottak a feltételek az egyenlő esélyű bekapcsolódásra (kommunikáció akadálymentessége, elfogadó attitűd, jelnyelvi tolmács, csendesebb helyszín stb.). (n=721)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

A K A D Á LY M E N T E S M U N K A H E LY S Z E M É LY I É S TÁ R G Y I F E LT É T E L E K

„Nem különleges bánásmódot szeretnék, csak azt, hogy ugyanúgy esélyt kapjak, mint bárki más.” (nagyothalló válaszadó)

„Sokkal többre lennék képes, ha nem nekem kellene folyamatosan alkalmazkodni egy olyan rendszerhez, ami nincs rám ter vezve.” (siket válaszadó)

A K A D Á LY M E N T E S M U N K A H E LY S Z E M É LY I É S TÁ R G Y I F E LT É T E L E K

„ Fő l e g a r r ó l v a n s z ó , h o g y v i s s z a é l n e k v e l e , p l . n e m t u d o k t e l e f o n á l n i , emiatt mások veszik fel a telefont, utána pedig kvázi főnökömként kezdenek velem viselkedni, ami nagyon megalázó számomra. Sokan nem hajlandóak emailt írni, válaszolni a leveleimre, csak telefonon beszélni, pedig tudják, hogy ez nem megy nekem. Az ér tekezleten magukban motyognak, még az ép hallásúak is alig értik, pedig tudják, hogy ott vagyok és nem értem így, hiába figyelek. Az előző munkahelyemen fel se merült, hogy vezető beosztásba kerüljek, pedig a végzettségem és a képességem megvolt hozzá, inkább választottak egy szerényebb képességű, de jó hallású ember t csopor tvezetőnek, mer t az tud telefonálni. Amikor csopor tos leépítés tör tént, magától ér tetődött, hogy nekem mennem kell, hiába tettem le jóval többet az asztalra, mint a t ö b b i m u n k a t á r s a m é s e z t e l i s i s m e r t é k .” (nagyothalló válaszadó)

AKADÁLYMENTES MUNKAHELY – SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK KATEGÓRIA

ELŐFORDULÁS (db)

Személyi támogatás, 83

kommunikációs készségek, türelem, szemből beszéd, artikuláció

zajcsökkentés, akusztika, figyelmet zavaró háttérzaj

jelnyelvi tolmács, írásos kommunikáció

Kommunikációs és technikai eszközök

adó–vevő, Bluetooth, mikrofon, feliratozás

Vizuális támogatás

jó fény, arc láthatósága, vizuális megerősítések

Nincs igény vagy minimális

„nincs extra igényem”, „elfogadható így is”

1. Kommunikációs és technikai eszközök kommunikációban 2. Vizuális támogatás felkészült 3. Csendes, zajmentes környezet munkatársak 4. Személyi támogatás, kommunikációban Csendes, zajmentes felkészült munkatársak s ,s oks o m m u n i k á c i ókörnyezet ban 5 .AJ e. S l nzyee m l v ié tl oylim táác m s voaggay t íár á k o m m u n i k áfcei lók é s z ü l t m u n k a t á r s a k Jelnyelvi tolmács 6. Nincs igény vagy minimális vagy írásos kommunikáció

Az akadálymentes munkavégzési folyamatokat biztosító személyes és tárgyi feltételek a leggyakrabban előforduló válaszok szerint csoportosítva (n=502) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

PÉLDÁK, JELENTÉS

H A L L Á S T S E G Í TŐ E S Z K Ö Z Ö K H A S Z N Á L ATA A kitöltők 79,9%-a használ valamilyen hallást segítő eszközt, 20,1%-a nem. (n=732) Arra a kérdésre kapott válaszokat, hogy milyen eszközöket használnak a kitöltők, az adatokat jelentősen tisztítani kellett a sok többszörös i teál tm k lá. chi aólbl óa n v á l aA s z.aSdzáesméés l y az é roőghaetláy se ,s í rkáosmmm i aut tn i( p k é s z ü l é k , h a l l ó fkeé lskzéü sl ézkü, l ht am lló uknéksaz üt ál érkseat .k. . s t b . ) . A cochleáris implantátumot 25 fő jelölte, a feliratozó mobilappokat 13 fő. A válaszok között első helyen a hallókészülék áll (478 említés), ami konzisztens a mintával is hiszen a kitöltők többsége nagyothalló személy. Jelentős kategória az „egyéb” kategória. Sokan ide a hallókészülék márkáját írták be. (n=571)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

A K A D Á LY M E N T E S M U N K A H E LY S Z E M É LY I É S TÁ R G Y I F E LT É T E L E K

n) yo

ag (n 9

eg yá lta

lá

)

140 120 100 80 60 40 20 0

Eddigi tapasztalataid szerint kérjük, jelöld meg, hogy mennyire törekszik a munkahelyed arra, hogy a munkavégzés számodra akadálymentes környezetben valósuljon meg? (n=699) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

A kérdésre adott válaszok átlaga 5,28, amely azt mutatja, hogy a kitöltők közepes szintű törekvést érzékelnek a munkahelyük részéről. A szórás kifejezetten széles (2,79), amely azt mutatja meg, hogy a tapasztalatok nagyon heterogének. (n=699) Ahol a munkatársak figyelmesebbek, ott a hallássérült kollégák az egész szer vezetet akadálymentesebbnek érzékelik, minősítik. Az akadálymentesség érzése legerősebben a kollégák viselkedésén múlik, ez sokkal fontosabb bármilyen technikai eszköznél. (n=699). Ez egy kulcskérdés a hallássérült emberek munkavégzésével kapcsolatban, hiszen csoportos helyzetekben nagyobb mér tékben romolhat a hallásér tés, a rossz artikuláció, erős háttérzaj nehéz akadályokat gördít a hallássérült kolléga elé. A siket és nagyothalló kollégák bevonódása tehát nagymér tékben függ a közvetlen kollégák hozzáállásán, hiszen a kommunikációs akadályok többsége is a hétköznapi munkahelyi interakciók során jelenik meg. 55

BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ A MUNKAHELYEN

200 150 100 50 )

(n a

ál

lá

)

A munkahelyeden mennyire akadálymentesen hozzáférhető a munkahelyi belső kommunikáció (n=697)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

Különösen fontos adat, hogy hogyan ítélik meg a kitöltők a belső kommunikációhoz (tájékoztatások, képzések, intranet tar talom, programok...stb.) tör ténő egyenlő esélyű hozzáférés szintjét. A válaszadók 22,9%-a teljes mértékben akadálymentesnek ítéli meg a belső kommunikációt és az azokhoz tör ténő hozzáférést, azonban ezzel szemben 29,1% az 1-3 ér tékeket jelölte meg a skálán, ami azt jelenti, hogy úgy ítélik meg, hogy alig vagy egyáltalán nem akadálymentes. Sokan vannak a skála két végén és nagyon polarizált az eredmény, a szélső ér tékek aránya magas. (n=697)

KOLLÉGÁK ÉS A MUNKAHELYI KOMMUNIKÁCIÓ

A válaszadók élményei nagyon polarizáltak: sokan nagyon jó, sokan nagyon rossz tapasztalatokról számolnak be.

)

(n a

(e gy ál

lá

)

120 100 80 60 40 20 0

A 1-es és 9-es ér tékek hasonlóan magas száma jelzi: ez a kérdés nem egyenletesen teljesül, hanem erősen függ a csapattól és a környezettől.

A kollégáid mennyire törekednek arra, hogy számodra is akadálymentesek legyenek a munkahelyi csoportos ér tekezletek? (n=704) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

ONLINE FELÜLETEK HASZNÁLATA A MUNKAHELYEN Kíváncsiak voltuk arra is, hogy a hallássérült kollégáknak mennyire rendszeresen kell online, csoportos videó alapú értekezleten, meetingen résztvennie. Azért szerettünk volna erre a kérdésünkre válaszokat kapni, mert a hallássérült személyek munkahelyi kommunikációs akadálymentesítésének egy kulcsfontosságú területe a digitális kommunikáció. A videós értekezletek jelentős megterhelést jelenthetnek (pl. torz hang, késés, akadozás, zavaró háttérzajok, rossz mikrofonok és fényviszonyok). Ezen a terepen különösen fontos a technikai akadálymentesítés, mint például a feliratozás, a kamerahasználat, a jó mikrofon, a meeting szabályok, a jelnyelvi tolmácsolás szükség esetén. A válaszok alapján elmondható, hogy a kitöltők 52,2%-nak soha nem kell online csoportos, videó alapú meetingen részt vennie. A válaszadók 8%-a vesz részt heti több online meetingen vagy napi szinten online értekezleteken. (n=715)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

ONLINE FELÜLETEK HASZNÁLATA A MUNKAHELYEN A kitöltők válaszai alapján elmondható, hogy a legtöbben a munkahelyen a Microsoft Teams felületét használják (50,7%) (n=339)

oo k

Fa ce b

M ee ts M es se ng C er isc o W eb ex

s m Te a

gr am

Te le

er Vi b

m Zo o

yé

200 150 100 50 0

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

ONLINE FELÜLETEK HASZNÁLATA A MUNKAHELYEN Az online értekezleten történő részvétel során a válaszadók jelentős többsége nem próbált ki feliratozást, és nem is ismer ilyen lehetőségeket (80,8%). A válaszadók 19,2%-a igen. (n=344) Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a válaszadó hallássérült munkavállalók jellemzően úgy vesznek részt online meetingeken, hogy nem használnak ilyen típusú technológiai segítséget, amely egyébként jelentősen csökkenteni tudná a kommunikációs akadályokat. 36% azért nem használja, mert nem ismeri ezeket az eszközöket, 45% pedig egyszerűen még ki sem próbálta, feltételezhetően mert erre még nem volt szüksége. Azoknak a hallássérült személyeknek, akiknek nagyon gyakran (mindennap) kell részt vegyenek online meetingeken (20 fő) csak 30%-a használja a feliratozást, 70%-a nem használ vagy nem ismer ilyen lehetőségeket. Azok a hallássérült személyek, akik gyakran, hetente többször vesznek részt online értekezleten (38 fő) 42,1%-a használ valamilyen típusú feliratozást, 58%-uk azonban nem ismeri vagy nem használja.

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

ONLINE FELÜLETEK HASZNÁLATA A MUNKAHELYEN A válaszadók többsége 48,3%-a úgy érzi, hogy jól boldogul az online meetingek során, 20,1%-uk borzasztóan nehezen követi az információkat. Az egyéb válaszok kódolása során a következő nagy kategóriákat tudtuk beazonosítani, mint nehézségek:

1. technikai akadályok, hangminőség 2. feliratozás hiánya vagy minősége 3. nehéz követni a beszélőváltást, párhuzamosan több ember beszél 4. vizualitás jelentősége (kamera, arc, szájmozgás) 5. figyelem, türelem, hozzáállás a kollégák részéről. Különösen fontos adat, hogy azok a személyek, akik azt jelölték meg, hogy „borzasztóan nehezen követik az információkat és alig értenek belőle valamit” közel 90%-ban nem használnak feliratozást, 44%-uk nem is hallott ilyen megoldásról, 43%-uk hallott róla, de még sose próbálta ki. Vagyis megállapítható, hogy a probléma kétharmada nem technológiai jellegű, hanem információhiányból fakad, feltételezhetően nincs a munkahelyen technikai támogatás, a dolgozók sem ismerik ezeket a lehetőségeket, nincs sem egyéni, sem szervezeti információ. (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

FRUSZTRÁCIÓ, MUNKAHELYI TELJESÍTMÉNY ÉS HALLÁSÁLLAPOT A válaszadó siket és nagyothalló személyek 58,2%-a esetében igen a válasz, 41,8% esetében nem. (n=716) A válaszadók többsége érzi úgy, hogy a munkahelyi frusztráció szoros összefüggésben van a hallásállapotával. Egy 9 fokozatú skálán a válaszadók több mint fele 7-es vagy annál magasabb ér téket jelölt meg.(n=417)

A.Személyi támogatás, kommunikációban felkészült munkatársak

„Ott működött jól a munkahely, ahol nem sajnáltak, hanem megkérdezték, mire van szükségem, és azt meg is k a p t a m .” ( h a l l á s s é r ü l t válaszadó)

„Nem a munkát nem tudnám elvégezni, hanem az információ nem jut el hozzám időben. Ettől érzem magam kirekesztve, nem attól, hogy hallássérült v a g y o k .” ( h a l l á s s é r ü l t válaszadó)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

III. JELNYELVI TOLMÁCSOLÁS A MUNKAHELYEN, AZ ÁLLÁSINTERJÚN

JELNYELVI TOLMÁCSOLÁS A MUNKAHELYEN, AZ ÁLLÁSINTERJÚN 05. kiszolgáltatottnak éreztem magam 13.7%

02. nem örültem neki, mert olyan információkról szerez tudomást, amihez semmi köze 8.2%

04. elfogadtam, de nem szeretem ezt a helyzetet 19.2%

03. örültem neki, mert így többet értettem az elhangzó információkból 46.6%

J e l n y e l v e t i s m e r ő k o l l é g a t o l m á c s s z e r e p b e n - Te hogyan élted meg ezt a helyzetet? (n=71)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

A siket személyek 94%-a érzi szükségét a jelnyelvi tolmácsnak, azonban a súlyos fokú, de nem siket kitöltők is 59%-ban éreznek így. A teljes mintában minden harmadik ember szükségét érzi a tolmácsnak a munkahelyen (33%, 229 fő), amely egy magas számnak tekinthető, és kiemelten fontos feladatot jelent a HR-es szakembereknek. A válaszadók 7,4% jelezte, hogy ez többször is előfordult már, hogy olyan jelnyelvet ismerő halló vagy nagyothalló személy volt/került tolmácsszerepbe, aki nem hivatalos jelnyelvi tolmács. 2,6% jelezte, hogy egy alkalommal történt ilyen, míg 5,5% válaszolta, hogy csak azért nem történt ilyen, mer t ő nem szerette volna (n=689).

I V. K O N TA K T TO L M Á C S S Z O L G Á L AT

KONTAKT TOLMÁCSSZOLGÁLAT

éb

,m om

tu d

.n em

A munka világával, foglalkoztatással összefüggésben használtad m á r b á r m i k o r a K O N TA K T t o l m á c s s z o l g á l t a t á s t ? ( n = 7 0 2 )

A kitöltők közel fele (48,5%) még s o h a n e m h a s z n á l t a a K O N TA K T tolmácsszolgáltatást a munka világával, foglalkoztatással összefüggésben, 7,6% használta m á r.

T 07

sn no

sz ha

TA K

m m

ér em

tn er

,m m

05 .

un m a

e ,d m re tn é sz e n 04 .é

dó

ka a

en ig

. 03

01 .i

kr an ya

n, ge

.i 02

ka lo m

rit ká n

300 250 200 150 100 50 0

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

A kitöltők 36,4%-a nem tudja mi ez a szolgáltatás, ami arra utalhat, hogy a potenciális f e l h a s z n á l ó k s z á m á r a a K O N TA K T To l m á c s s z o l g á l a t l á t h a t ó s á g a alacsony a mintára vonatkozóan. Fontos azonban, hogy a siket válaszadók 57%-a használta a foglalkoztatással összefüggően a K O N TA K T- o t , a n a g y o t h a l l ó személyek 36%-a. (n=702

KONTAKT TOLMÁCSSZOLGÁLAT

M e n n y i r e v o l t á l e l é g e d e t t a K O N TA K T To l m á c s s z o l g á l a t t a l ? ( n = 6 3 )

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

07 .

ka un hely ka ik he om ly m ik om uni ká 08. m ci eg un ó yé ik ác a v ez b ió et ko llé őve g l 05 áim . b ma 03 l .m 04 eta 01 un . á nul . á 02 k llá ás aj llá . á o s ll sk er ásk gi t inte an er es rjú es és á cs és so ad i rá ta n ná ás in cs fo rm adá ác s ió ké ré s

20 15 10 5 0

H a h a s z n á l t a d a K O N TA K T t o l m á c s s z o l g á l t a t á s t a munka világával összefüggésben, akkor kérjük, jelöld meg, hogy milyen területeken vetted igénybe! (n=61) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

V. KARRIERFEJLESZTÉS, KÉPZÉS

KARRIERFEJLESZTÉS, KÉPZÉS

b yé eg .

ál

nu ta n

ta n ta sz eg

re g

rá l te g 03

sa k

in cs ak .

lta

m nu

lta nu ta is n ta in te gr ál 01 .

A válaszadók között jelentős azon személyek száma, aki egyéb választ adtak, amelyek alapján következtethető, hogy többen nem ér tették a kérdést, bizonytalanok (28 fő).

lta

A kérdőívet megválaszoló személyek többsége (51%) csak integráltan folytatta tanulmányait, míg 24% integráltan és szegregáltan is, 12% csak szegregáltan. (n=679) Az eredmények alapján tehát elmondható, hogy a hallássérült válaszadók többsége integráltan folytatta tanulmányait.

350 300 250 200 150 100 50 0

Eddigi tanulmányaidat integráltan folytattad? (n=679) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

INTEGRÁLTAN TANULNI Arra a kérdésre, hogy a kitöltő tanulást érintő tapasztalataid alapján, mennyire törekednek az integrált oktatási intézmények arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlő eséllyel hozzáférjenek a tanulási lehetőségekhez, akadálymentesen tanulhassanak a következő válaszokat kaptuk. A válaszok ebben a kérdésben egy 7 fokozatú skálán leginkább középre húznak (26%), a 4-es a leggyakoribb válasz. Erős a negatív vélemény (1-2-3 ér tékek), 35,4%, ami jelentős kritikai attitűdöt mutat. A kitöltők 38,6%-a jelölte az 5-6-7 ér tékeket a skálán, ami azt mutatja, hogy a válaszadók egy negyede inkább elégedett. A maximális ér téket adó válaszadók aránya kicsi (8,5%) (n=678).

200 150 100 50 0

Eddigi tanulást érintő tapasztalataid alapján mit gondolsz, mennyire törekednek az integrált oktatási intézmények arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlő eséllyel hozzáférjenek a tanulási lehetőségekhez, akadálymentesen tanulhassanak?(n=678)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

SZEGREGÁLTAN TANULNI Az előző kérdést feltettük a szegregált oktatási intézményekre vonatkozóan is, amelynél a leggyakoribb válasz a 4-es volt (184 fő), ami arra utal, hogy sok a semleges és bizonytalan álláspont. Meglepően magas azoknak a száma, akik inkább közepesnek vagy jónak ér tékelik a szegregált oktatási rendszer t (4-5-6-7 ér ték)(434 fő). Az 1-2-3 ér tékeket összességében 174 fő jelölte, ennek ér telmében a válaszadók közel 29%-a kifejezetten negatívan ér tékeli a szegregált oktatási rendszer törekvéseit az akadálymentes tanulás biztosítására vonatkozóan (n=608). Az eloszlás harang alakú, inkább pozitív irányba tolódó.

200 150 100 50 0

Eddigi tanulást érintő tapasztalataid alapján mit gondolsz, mennyire törekednek a szegregált oktatási intézmények arra, hogy a fogyatékossággal élő személyek egyenlő eséllyel hozzáférjenek a tanulási lehetőségekhez, akadálymentesen tanulhassanak? (n=608) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

NYELVVIZSGA

A válaszadók többségének nincs nyelvvizsgája, és még nem is nyelvvizsgázott soha (53,8%), 15,4%-nak egy nyelvvizsgája van, 4,1%-nak több is, 9,5%-nak nincs, mert nyelvvizsga-mentessége volt a felvételikor. 1,7% rendelkezik szóbelivel, míg 2,9% csak írásbeli nyelvvizsgával. A kitöltők 2,8%-a egyszer próbálkozott, 2,7% többször, de nem sikerült. (n=715). A válaszok alapján elmondható, hogy a mintában azonosítható egy aktív, sikeres nyelvtanulói csoport, azonban a válaszok jól mutatják, hogy a válaszadók többségének a nyelvvizsga megszerzése jelentős akadályt jelent.

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

RÉSZVÉTEL A FELNŐTTKORI TANULÁSBAN A válaszadók 13,5%-a jelenleg is tanul, 86,5%-a nem, ami arra is utal, hogy sokan a mintából nem kapcsolódnak be a felnőttképzésbe, sokan nem tanulnak az iskolarendszeren kívül, nem vesznek részt az egész életen át tartó tanulásban, amit több nemzetközi és hazai kutatás is megerősít. (n=725) Ennek oka lehet az akadálymentesség hiánya ebben az oktatási szektorban, a korábbi negatív tanulói élmények, alacsony tanulási motiváció, anyagi és időbeli korlátok. A munkaerőpiac azonban elvárja a kompetenciák folyamatos fejlesztését, így a mintában felfedezhető magas aránya a nem tanuló személyeknek akár a későbbiekben munkaerő-piaci hátrányhoz is vezethet. Az előző kérdésekben elemzett oktatási intézmények akadálymentességére vonatkozó válaszok is jól kapcsolhatóak ehhez a kérdéshez, hiszen a korábbi rosszabb tapasztalatok is alacsonyabb tanulási aktivitást eredményezhetnek. (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

RÉSZVÉTEL A FELNŐTTKORI TANULÁSBAN Azok a válaszadók, akik jelenleg tanulnak (98 fő), jellemzően fiatalabbak, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Azok a személyek, akik jelenleg tanulnak jellemzően szakmai szakképesítések megszerzését tűzték ki célul (25-30%), felsőoktatási tanulmányokat 10-12% folytat, nyelvet közel 20% tanul, informatikai képzésen közel 10% vesz részt, valamilyen önismereti témájú vagy hobbihoz kapcsolódó képzésen 5-8%. (n=98). A nyelvtanulás és az IT képzés a munkaerőpiac szempontjából kifejezetten kedvező tanulási irányoknak minősíthetőek. A tanulás mögötti motivációt elsősorban a belső motiváció, a tanulás és az új ismeretek szeretete jelenti, a legtöbben személyes fejlődési vágyból tanulnak (70,7%). Azok a személyek, akik jelenleg nem tanulnak, a jövőben 36,7%os arányban jelölték, hogy szeretnének, 34,2%-uk nem ter vezi, 29,1% bizonytalan, még nem tudja. (n=701)

74 (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

RÉSZVÉTEL A FELNŐTTKORI TANULÁSBAN A válaszadók döntő többsége, 74,3%-a nem találkozott még fogyatékossága miatti elutasítással felnőttképzési intézmény részéről valamely képzésre tör ténő jelentkezés esetén, 7,4% azonban igen. Jelentős azoknak a válaszadóknak a száma (18,3%), akik nem tudják megítélni, hogy az elutasítás oka ez volt-e, de elképzelhető, hogy az oktatási intézmények szektoriális besorolása nem volt egyértelmű a kitöltők számára. A bizonytalan válasz azonban egyértelműen jelzi az elutasítás, mint eset valószínűségét (n=712)

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

A hallássérült tanulók körében a tanulásba való bekapcsolódás fő mozgatórugói: belső tanulási igény, gazdasági helyzet javítása, biztonságosabb vagy jobb minőségű munkavégzés elérése, távoktatás mint hozzáférést javító tényező. Mindezek összhangban vannak a magyar és nemzetközi felnőttképzési trendekkel.

RÉSZVÉTEL A FELNŐTTKORI TANULÁSBAN A válaszadók 59,8%-a nem vett még részt ingyenes képzésben. A válaszadók 36,7%-a szeretne részt venni ingyenes, támogatott képzésben, azonban eddig nem volt erre lehetősége, míg a válaszadók 23,1%-a vett már részt ingyenes képzésben, és újra részt venne, ami azt is jelzi, hogy a tanulás jó élményt jelentett, releváns tudást adott. A kitöltők 21%-a nem vett még részt ingyenes képzésben, de nem is szeretne, 14% részt vett, de már többet nem szeretne, ami kifejezetten rossz tapasztalatot jelenthet. (n=697). A válaszok alapján kirajzolódik, hogy sokan motiváltak a tanulásra, képzésben tör ténő részvételre, az ingyenes és támogatott képzések irányi igény magas.

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

A válaszadók 26,2%-a ismeri a SINOSZ Akadályugrás szolgáltatását, 26,7% pedig már hallott róla, ami azt jelzi, hogy a szolgáltatás neve eljut a közösséghez, azonban feltételezhetően kevesebb az információ arról, hogy pontosan mit nyújt a szolgáltatás, vagy a kitöltő nem találkozott még olyan élethelyzettel (pl. álláskeresés), ami miatt igénybe kellett volna vennie a szolgálatatást. A kitöltők 47,1%-a nem ismeri, ami egy kiemelten fontos fejlesztési feladatot ad az érdekvédelem számára. (n=718) A hallásállapot szerint történő elemzés alapján megállapítható, hogy leginkább a veleszületett hallássérült személyek ismerik legnagyobb arányban a szolgáltatást, ebben a csoportban a szolgáltatás ismertsége kiemelten magasnak minősíthető. Jellemzően ők azok, akik a SINOSZ-hoz és a hallássérült közösséghez is erősebben kapcsolódnak. A későbbi életkorban hallássérültté vált személyek körében jóval alacsonyabb az ismer tség. A 26-35 éves korcsopor tban nő a szolgáltatás i s m e r t s é g e , e z a k ö z ö s s é g a k t í v a b b a n h a s z n á l j a a z A k a d á l y u g r á s é s a K O N TA K T s z o l g á l t a t á s a i t egyaránt.

(Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

K A R R I E R F E J L E S Z TŐ P R O G R A M O K

„Leginkább olyan programokra lenne szükségem, amelyek segítenek hinni magamban, és valódi helyzetekre készítenek fel: hogyan merjek megszólalni, állásinterjún helytállni, és megmutatni, hogy ér tékes m u n k a e r ő v a g y o k .” (hallássérült válaszadó, 2025)

K A R R I E R F E J L E S Z TŐ P R O G R A M O K

proﬁ fotó készítése önéletrajzhoz próbainterjúk önéletrajzírás workshop magabiztosság, önbizalom fejlesztése LinkedIn-proﬁl-készítés KONTAKT Tolmácsszolgálat használata idegennyelv-tanulás érdekérvényesítő képesség fejlesztése álláskeresési tréning vállalati HR-szakemberekkel állásbörze

60 80 10 0 12 0

egyéb

0 20

A SINOSZ által szervezett, karrierfejlesztést támogató programokon a kitöltők 25%-a szívesen venne részt, 50% még bizonytalan, 25% válaszolt nemmel (n=720). Arra a kérdésre, hogy milyen típusú és milyen tartalmú programoknak örülnének a válaszadók, az ábrában láthatóak a válaszok. A kérdésre meglepően nagyszámban érkeztek egyedi, szabad szavas válaszok. A legtöbben magabiztosságot, önbizalom fejlesztését célzó programon szeretnének részt venni (58,8%), vagyis különös fontosak számukra a belső erőforrások. Ezt követi az idegennyelv-tanulás (52,3%), majd az állásbörze (42,6%). (n=176)

tolmácsolás a munkahelyen

Milyen típusú, milyen tartalmú, témájú programoknak örülnél a legjobban? (n=176) (Forrás: SINOSZ munkaerő-piaci kutatás, 2025)

ÖSSZEFOGLALÁS

ÖSSZEFOGLALÁS Siket és nagyothalló emberek osztották meg velünk, hogyan élik meg a tanulást, a pályaválasztást, az álláskeresést és a mindennapi munkavégzést egy olyan környezetben, amely sokszor nincs felkészülve az ő szükségleteikre. A válaszok mögött életutak, küzdelmek, újrakezdések és sikerek rajzolódnak ki.

A kutatás célja a siket és nagyothalló emberek munkaerő-piaci helyzetének átfogó vizsgálata volt, különös tekintettel az elmúlt tíz évben bekövetkezett változásokra, a munkavállalást befolyásoló strukturális és attitűdbeli tényezőkre, valamint az akadálymentesítés – ezen belül a digitális és tolmácsolási megoldások – szerepére. A kutatás hiánypótló, mivel a SINOSZ legutóbbi, hasonló fókuszú felmérése óta eltelt egy évtizedben nem készült átfogó, országos adatfelvétel.

ÖSSZEFOGLALÁS Ö ÖS SS SZ Z EE FF O OG G LL A A LL Á ÁS S

A kutatás rámutat arra is, hogy a válaszadók A kutatás rámutat arra is, hogy a válaszadók a ct sa trirsaz tiás b , ahno gay mae vgáv láal st oz zaodtót k j eAl eknuttőast ársé srzáem nu it n jelentős része nincs tisztában a megváltozott jme ul ennktaőks érpéesszseé gn hi neczs, tai skz ot ámbpalne xa mmi en g ő vs íát létsohzeozt t é s a z munkaképességhez, a komplex minősítéshez és az m aa zkkal a kuknrkeadki téáplet sfsoéggl ha el kzo, zat akt oá m s hpol ze xk ampi cnsőoslíót édsóh ef oz géasl m akkreditált foglalkoztatáshoz kapcsolódó fogalmakkal a é sk kl er ehde it tőáslét gf eokgkl ae l k, okzütlaötnáössheonz ak anpacgsyool ót hdaól lfóo gs za el m maékl ykeakl és lehetőségekkel, különösen a nagyothalló személyek ék ö s rléebheent ő. sEézg ei nk fkoerlm , ák üc il ö h aolgl óa tsóz e m é l y e k ón hö i ásne ynr aa énsa gay toát m körében. Ez információhiányra és a támogató kr eönr édbs ze en r. eEk zh eizn f voar m o sgraat óu t a l , a m i l óá ec li éógh ti eálneynr ak aéps c as otláóm dá rendszerekhez való elégtelen kapcsolódásra utal, ami rces nö dk ks ze en rt ie kah emzu nvkaal óe reől-épgi at eclie e n s kéal ypeckseotl.ó d á s r a u t a l , a m i csökkenti a munkaerő-piaci esélyeket. csökkenti a munkaerő-piaci esélyeket. Az akadálymentesítés területén a digitális Az akadálymentesítés területén a digitális A l ykm a KdTi gvi tdáel iós- a l a p ú mze gaokladdáás o , eknütl eösníöt és se nt ear üKl eOt éNnTA m e g o l d á s o k , k ü l ö n ö s e n a K O N TA K T v i d e ó - a l a p ú m , káüc lsösnz öo sl g eá n l taa tKáO j eel ngyoel d l vái stookl m sN s zTA e rKe Tp ev ikdieeóm- a e l kaepdúő . A jelnyelvi tolmácsszolgáltatás szerepe kiemelkedő. A jveál lnaysezlav d i ót ok l m t öábcbs s éz go el g háal ttaétkáosn syz e sr ez p k öe zknieekm teal kr tej d a őa. A válaszadók többsége hatékony eszköznek tar tja a vs záol al gs záal tdaót ák s t öabzb saékgaed áh laytm é keonnt eys ems zu knök zanheekl y ti a r t j a a szolgáltatást az akadálymentes munkahelyi sk zooml m g áu lnt a a koagdaát á l ysm i kt á cs ti óa z tám áe b natne,s umguynaknaahkekloyri a z i s kommunikáció támogatásában, ugyanakkor az is kl áotm mtuón, i hk á ha o cgiyó at ásm zog l gaát lát saát ábsa nl e, huegt őy saéngaekik oé rs a z i s látható, hogy a szolgáltatás lehetőségei és a lkáatph cast o ó l, óhdoóg jyo g a osszuol tlsgáágl toakt ánse m l e hme it nőds ée g n ek i sézs áam á r a kapcsolódó jogosultságok nem mindenki számára ke a gp y fcos roml óádnó i sj omgeor st eukl t sváaggoyk enl ée rmh emt ői nk d . enki számára egyformán ismertek vagy elérhetők. egyformán ismertek vagy elérhetők.

ÖSSZEFOGLALÁS ÖS SS SZ Z EE FF O OG G LL A A LL Á ÁS S Ö

83 83 83

ÖSSZEFOGLALÁS A participatív és inkluzív szemléletben összeállított, jelnyelvi adaptációval ellátott online kérdőívet összesen 734 fő töltötte ki. A minta demográfiai összetétele alapján a válaszadók többsége gazdaságilag aktív korú, jellemzően nagyothalló személy, de a siket válaszadók tapasztalatai is markánsan megjelennek.

A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy bár a foglalkoztatottság aránya az elmúlt években emelkedett, a siket és nagyothalló emberek munkaerő-piaci integrációja továbbra is jelentős akadályokba ütközik. A válaszadók közel fele számolt be arról, hogy a hallássérülésük akadályozza őket a munkavállalásban, és jelentős arányban jelenik meg az önbizalomhiány mint belső gát. A diszkrimináció közvetlen és közvetett formái – különösen a kiválasztási és toborzási folyamatok során – továbbra is széles körben tapasztalhatók, még akkor is, ha a munkaerőpiac bizonyos területeken nyitottabbá vált.

Ö ÖS SS SZ Z EE FF O OG G LL A A LL Á ÁS S A kutatás fontos megállapítása, hogy a válaszadók A kutatás fontos megállapítása, hogy a válaszadók jelentős része nem a tanult szakmájában dolgozik. jelentős része nem a tanult szakmájában dolgozik. Ennek hátterében elsősorban munkaerő-piaci okok Ennek hátterében elsősorban munkaerő-piaci okok állnak: a megfelelő álláslehetőségek hiánya, a állnak: a megfelelő álláslehetőségek hiánya, a munkáltatók elutasító attitűdje, valamint a munkáltatók elutasító attitűdje, valamint a hallásállapottal összefüggő diszkrimináció. Emellett hallásállapottal összefüggő diszkrimináció. Emellett markánsan megjelenik a nem megfelelő pályaválasztás markánsan megjelenik a nem megfelelő pályaválasztás problémája is, ami a pályaorientáció és az önismereti problémája is, ami a pályaorientáció és az önismereti támogatás hiányosságaira utal. Mindez hosszú távon támogatás hiányosságaira utal. Mindez hosszú távon alulfoglalkoztatottsághoz és a végzettséghez képest alulfoglalkoztatottsághoz és a végzettséghez képest alacsonyabb presztízsű munkakörökben való alacsonyabb presztízsű munkakörökben való elhelyezkedéshez vezet. elhelyezkedéshez vezet. A munkahelyválasztás szempontjai a legfontosabb A munkahelyválasztás szempontjai a legfontosabb tényező az elfogadó, előítéletmentes munkahelyi tényező az elfogadó, előítéletmentes munkahelyi környezet. Ez az eredmény egyér telműen jelzi, hogy a környezet. Ez az eredmény egyér telműen jelzi, hogy a siket és nagyothalló munkavállalók számára a siket és nagyothalló munkavállalók számára a befogadó szer vezeti kultúra kulcsszerepet játszik a befogadó szer vezeti kultúra kulcsszerepet játszik a hosszú távú munkahelyi stabilitásban. hosszú távú munkahelyi stabilitásban.

85 85

ÖSSZEFOGLALÁS ÖSSZEFOGLALÁS Az akadálymentesítés területén a digitális Az akadálymentesítés területén a digitális m e g o l d á s o k , k ü l ö n ö s e n a K O N TA K T v i d e ó - a l a p ú m e g o l d á s o k , k ü l ö n ö s e n a K O N TA K T v i d e ó - a l a p ú jelnyelvi tolmácsszolgáltatás szerepe jelnyelvi tolmácsszolgáltatás szerepe kiemelkedő. kiemelkedő. A válaszadók többsége hatékony eszköznek A válaszadók többsége hatékony eszköznek tartja a szolgáltatást az akadálymentes tartja a szolgáltatást az akadálymentes munkahelyi kommunikáció támogatásában, munkahelyi kommunikáció támogatásában, ugyanakkor az is látható, hogy a szolgáltatás ugyanakkor az is látható, hogy a szolgáltatás lehetőségei és a kapcsolódó jogosultságok nem lehetőségei és a kapcsolódó jogosultságok nem mindenki számára egyformán ismertek vagy mindenki számára egyformán ismertek vagy elérhetők. elérhetők.

86 86

ÖSSZEFOGLALÁS Összességében a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a siket és nagyothalló emberek munkaerő-piaci integrációja komplex, többszintű beavatkozásokat igényel. A strukturális akadályok lebontása, a munkáltatói szemléletformálás, a pályaorientáció és az önbizalom erősítése, valamint az akadálymentesítési szolgáltatások fejlesztése egyaránt kulcsszerepet játszanak abban, hogy a siket és nagyothalló emberek végzettségüknek és kompetenciáiknak megfelelő, stabil és méltó munkalehetőségekhez juthassanak. Ugyanakkor a válaszok nem csak hiányokról szólnak. Megjelennek azok a munkahelyek és közösségek is, ahol a befogadás nem különleges erőfeszítés, hanem természetes gyakorlat. Ahol kérdeznek, figyelnek, alkalmazkodnak – és ahol a hallássérült munkavállalók tudása, tapasztalata és elkötelezettsége valódi ér tékké válik. Ezek a pozitív példák azt mutatják, hogy az akadálymentesítés és az elfogadó szemlélet nem elérhetetlen cél, hanem működő megoldás. A feltételek megteremtése nemcsak az érintettek érdeke, hanem egy befogadóbb és igazságosabb munkaerőpiac közös felelőssége.

A k u t a t á s i j e l e n t é s t k é s z í t e t t e : D r. H a n g y a D ó r a A kutatási jelentés jelnyelvi adaptációját a SINOSZ videóstúdiója készítette.

E-MAIL CÍM

hangya.dora@sinosz.hu akadalyugras@sinosz.hu

LEVELEZÉSI CÍM

1068 Budapest, Benczúr utca 21.