A Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközség lapja III. évfolyam 6. szám
„Jön! már! a! hegyeken! az örömhírhozó,!aki!békes séget!hirdet!”!(Náh!2,1) „Milyen!kedves!annak!az érkezése,! aki! örömhírrel jön! a! hegyeken! át!! Békes séget! hirdet,! örömhírt! hoz,! szabadulást hirdet.!Azt!mondja!Sionnak:!Istened!ural kodik!”!(Ézs!52,7)!„Áldott,!aki!az!Úr!ne vében!jön!”!(Zsolt!118,26)
Tartalom 1!!!Fónagy!Miklós:!Adventi!örömök 2!!!SZÓL!AZ!IGE!–!Isten!útjelz"táblái Nyilas!Zoltán!lpt.!igehirdetése 4!!!Csiha!Kálmán:!Miért!tudtunk!megmaradni? Csiha!Kálmán!erdélyi!református!püspök 5!!!Pap!Lászlóné:!Kezdetben 6!! Cseri!Kálmán:!Fogantatott!Szentlélekt"l… 7 Az!igazi!szeretet;!A!Biblia!közepe 8!!!Dr.!PhD.!Békefy!Lajos:!Mivel!foglalkozott Kálvin!karácsony!tájékán? 9!! Hardi!Péter:!Jó!származott!Názáretb"l Gyöngyösi!Lászlóné:!Karácsonyra!várva!!vers 10!KÖZÖTTÜNK!SZOLGÁLNAK Sebestényné!Jáger!Orsolya!lpt.!–!1.!rész 13!SebestényJáger!Orsolya!!versek Osváth!Zsolt:!Kérdések… 14!Evangelizációs!hét!Csobánkán 19!Kerekes!Balázs:!Meggyújtott!gyertyák Beszélgetés!Fukk!Lóránt!lelkipásztorral 21!Orbán!László!!versek 22!Puskás:!A!megtalálás!öröme Vendégünk!volt!a!verőcei!gyülekezet 23!HÍREK!NYÁRÁDKARÁCSONBÓL Labancz!Gyula:!Alapos!alapozás 24!„Amim!csak!van” Szívközelben:!Könczöl!Dánielné 28!Megemlékezés Könczöl!Dánielné:!Évfordulók 29!Dr.!Hegedűs!Loránt:!A!jubileum RÉGI!HISTÓRIÁK Könczöl!Dánielné:!Presbiteri!jegyzőkönyvek 30!Soós!László:!Az!adós!–!vers Konfirmandusok!névsora;!Exhortáció Szupplikáció;!Ifjúsági!csendesnap 31!Imádkozzunk! NÁLUNK!KERESZTELTÉK 32!Andrási!Jánosné:!Jótékonysági!hangverseny 33!Blaskó!Mihály:!Daloljatok!az!Úrnak Gyermekeink!szolgálata A!Babamama!Kör!adventi!alkalma 34!REFORMÁTUS!JELKÉPEINK Puskás!Attila:!A!könyv Ecsedi!Aladár:!Uram,!Jézus:!jövel!!!vers 35!Hardi!J.:!Nevetni!mindig!–!104!évesen!is Tóth!Gáborné!Zsuzsa!mama 36!KÖZÖTTÜNK!SZOLGÁLTAK Regius!Lajos 39!NAPLÓ;!Választás 40!GYERMEKEKNEK!–!Jézust!keresem
2014. november – december
FÓNAGY MIKLÓS NY. ESPERES
ADVENTI ÖRÖMÖK DVENT… Kimondjuk!ezt!a jól! ismert! szót,! és! mindjárt egy!sereg!gondolat!indul!el!az emberben.!Alapvetően!a!vára kozással,!a!készülődéssel!azo nosítja!sok!ember!az!adventet. A! szó! eredeti! jelentése,! az „adventus!Domini”,!az!Úr!érkezésére!utal. Várni!alapvetően!jó!dolog.!Várok!valakinek a!megérkezésére,!aki!megígérte,!hogy!jön.!Jó dolog!úgy!várni,!hogy!tudom:!ezt!nem!hiába teszem.!„Őt!nem!hiába!várod:!Betér!hozzád, megáld.” (312.!dics.) A! keresztyénség! történetéből! tudjuk, hogy!Jézus!újbóli!eljövetelére!való!várakozás már!a!kezdetkezdetén!sem!volt!probléma mentes.!Már!a!keresztyénség!első!nemzedé kében!volt!egy!ilyen!forró!várakozás,!hogy Jézus!jön,!már!a!mi!életünkben!újra!meg láthatjuk,!készülődjünk!hát!!–!És!nem!jött. Bizony!már!az!első!időkben!voltak!–!nem!is kevesen!–!akik!belefáradtak,!akik!csalódtak, akik!azt!mondták:!nincs!értelme!várni,!mert úgysem!jön.!Azután!a!későbbi!időkben!újra és!újra!alakultak!olyan!radikális!csoportok, akik! napra! pontosan! meghirdették! az! Úr érkezését.!Kivonultak!egy!megadott!helyre, miután!eladták!mindenüket,!és!várták,!hogy jön!Jézus.!És!nem!jött! A!mi!korunkban!nem!ez!a!fajta!félreértett advent!jelent!veszélyt,!hanem!az!eltorzult!ad vent.!A!materializálódott!advent,!a!lélek!és Lélek! nélküli! advent.!A! bronz,! ezüst,! és aranyvasárnapok!adventje.!Ma!az!a!nagy!ve szély,!hogy!az!adventi!időszakot!a!karácsonyi vásárlás!hajszájává!degradáltuk!és!csodál kozunk,!hogy!nagyon!sokan!nem!elkészülnek az! ünnepnapokra,! hanem! kikészülnek.! A Karácsony!HANGJÁNAK!meghallása!he lyett!a!karácsonyi!hangulatot!hajszolják!és!ál talában!keservesen!csalódnak.!Mert!az!ünnep öröme!nem!a!ráfordított!pénzmennyiséggel arányos,! hanem! az! elcsendesedés,! a! lelki értékek!megtalálása!és!felmutatása!által!való sul!meg.!A!továbbiakban!szeretném!a!sorok olvasóit!emlékeztetni!néhány!olyan!adventi
örömre,! ami! nemcsak! a! közelgő! ünnepna pokat! hatja! át,! hanem! betöltheti! az! egész életünket. 1.!Az!advent!a!Krisztusvárás!öröme. „Várj,!ember!szíve!készen,!mert!jő!a!Hős,!az Úr…” (312.!dics.)!Arra!bátorítok!mindenkit, hogy!2014!adventjében!végre!ne!érje!be!ke vesebbel.!Az!évente!ismétlődő!ünnepeknek megvan!az!a!kísértése,!hogy!rutinná!silányul nak.!Tudjuk,!hogy!mik!a!szokások,!mik!a!kel lékek,!hogy!kell!kinézni!az!adventi!kulisz száknak,!és!…!semmi!egyéb.!Mi!nem!vala mit,!hanem!Valakit!várunk,!aki!a!legfonto sabb!mindannyiónk!számára.!Őt!várjuk,!aki helyre!tudja!állítani!mindazt,!ami!torzulás, bűn,! deficit! az! életünkben.! Ne! engedjünk annak!a!–!napjainkban!sajnos!nagyon!gyako rivá!lett!–!ön!és!egymás!becsapásának,!hogy az!Ünnepelt!nélkül!akarunk!ünnepelni. 2.!Az!advent!az!egymással!való!talál kozás!öröme. Az!adventi!útkészítés!egyik nagyon!megszívlelendő!feladata,!hogy!meg találjuk! az! utat! egymáshoz! is.! Félelmetes, hogy!milyen!könnyen!el!tudjuk!veszíteni,!el tudjuk!felejteni!egymást.!Figyeljünk!fel!arra, hogy!milyen!sok!a!családban!élő!magányos ember!!Belekerültünk!egy!általunk!is!generált csapdába:!többet!akarunk!biztosítani!szeret teinknek,! ezért! meg! többet! lótunkfutunk, melynek!a!keserű!gyümölcse,!hogy!elveszít jük!egymást.!Keressük!egymást,!kérdezzük egymást,!imádkozzunk!egymásért,!mert!ad vent!erről!is!szól! 3.!Az!advent!a!Krisztussal!való!találko zás!öröme. Ady!Endre!igaz!bizonyságtétele cseng!a!fülembe:!„Mikor!elhagytak,!Mikor!a lelkem! roskadozva! vittem,! Csöndesen! és váratlanul!Átölelt!az!Isten.” Boldogan!val lom!magam!is,!hogy!ezért!az!ölelésért!ér demes! mindent! odahagyni.! Ennek! az! öle lésnek!olyan!ereje!és!áldása,!olyan!gyümölcse van,!hogy!át!tudom!ölelni!a!testvéremet,!a felebarátomat,!sőt,!az!ellenségemet!is.!Kérem Istent,!hogy!az!idei!adventet!ragyogja!be!a Krisztusvárás,!az!egymással!és!Krisztussal való!boldog,!személyes!találkozás!öröme!