Skip to main content

Áldás, Békesség! 2014_3

Page 1

A Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközség lapja III. évfolyam 3. szám

„URam, te!szerzel!nekünk békességet,! hiszen! min! dent te tettél, ami velünk történt.” (Ézs!26,12) „E! gyülekezeten,! mely! e helyre!telepedett,!:/:!Könyö­ rülj,!Úr!Isten,!bővítsd!rajta!kegyelmedet,!Áldd meg! nagyjait,! kicsinyjeit,! Mind! köz,! mind tanácsos!rendeit;!Töröld!el!a!sírók!könnyeit!” (RÉ!283,5)

Tartalom 1 Nyilas Zoltán: Újuljunk meg! 2 SZÓL AZ IGE – Imádkozzatok! Nyilas!Zoltán!lpt.!igehirdetése 3 Sebestény­Jáger!Orsolya!versei 4 Dr. Szűcs Ferenc: Isten ideje Nagyszombati!igehirdetés 7 Ady!Endre,!Áprily!Lajos!versei 8 Barna Edit: A halandó reménysége 9 Pap!Lászlóné:!A!csodálatos!harmadik 10 „Szeretem a Krisztus gyülekezetét” Beszélgetés!Csere!Mátyás lpt.­ral 14 Cseri Istvánné: Psalmus Kórus Zilahon 15 Holtságné: Tízgyermekes boldog hzp. 16 Kurfis Imre: Jézus, az ember 17 Sebestényné Jáger Orsolya: Bőség Dr.!Regius!Ferenc!80!éves 18 PORTRÉ – Isten nélkül nincsen élet Kovács!Lajosné!Eszter!néni 20 Osváth Zsolt: Nem pünkösdi kirány 21 Czanner!Hajnalka:!Szeretsz­e!engem Gyöngyösi!Lászlóné:!Uram,!taníts!!­!vers 22 Kerekes: Hírek egy országból 2 Pesti!Krisztina,!Csongor!János 24 Haranginé Csuta Anna: A belátás 25 Barton!Snow:!Éntőlem!lett!e!dolog 26 Soós László: Záporként hull majd az áldás 27 Köszönet ! NÁLUNK KERESZTELTÉK 28 Szív!közelben: Erdélyi Sándor 31 Hardi Judit: Mind életemben… 32 Konfirmáció!2014 34 Labancz Gyula: Paprika vagy virág 35 REFORMÁTUS JELKÉPEK !Agalamb 35 Takács László: Aki tornyot akar építeni 38 Hardi Péter: Gyurinka József 40 Mit!adott!nekem!a!Bibliaolvasó!Kör? 43 Bíró Istvánné: Kórustalálkozó 44 A!pomázi!református!templom 45 Dobos!István!ref.!prédikátor 47 RÉGI HISTÓRIÁK Könczöl!Dánielné:!Presbitériumi!döntések Puskás:!Túrós!Péter nyomában!4. 48 KÖNYVAJÁNLÓ 49 Ravasz László: Ajándék 50 GYERMEKEKNEK A!kövér!és!a!sovány!ördög 51 Jubiláló!konfirmáltak!köszöntése ANNO 52 NAPLÓ

2014. május – június

ÚJULJUNK MEG! ÚJÍTSUK MEG! Heidelbergi!Káténk!szerint!pünkösdkor!azt ünnepeljük,! hogy! „Isten! Fia! a! világ! kez­ detétől!a!világ!végezetéig!az!egész!emberi nemzetségből!Szentlelke!és!igéje!által!az igaz!hitben!megegyező,!örök!életre!kivá­ lasztott! gyülekezetet! gyűjt! magának,! ezt oltalmazza! és! megtartja.”! A! 450! évvel ezelőtti!hitvalló!sor!Pomázon!1783­ban!vált láthatóvá.!A!lelkes!reformátusok!első!fela­ datuk! egyikének! tekintették! a! rendszeres igehirdetés!és!az!oktatás!megszervezését. Mindezért!iskolát!és!imatermet!építettek, hol!a!közösség!25!évig!„imádta!jó!Istenét.” A!hely!azonban!kicsinek!bizonyult!így!200 évvel!ezelőtt!1814.!május!30­án,!pünkösd hétfőjén! úgy! döntöttek,! hogy! templomot építenek.!Így!ünnepünk!nemcsak!az!Egy­ ház,!hanem!templomunk!születésnapja!is.! Isten!háza!biztosan!a!Lélek!munkája. Nem! véletlen,! mikor! belépünk! templo­ munkba,! tekintetünket! a! szószék! felirata szinte!vonzza.!Az!ismeretlen!szerző!bizo­ nyára!az!álmot!látó!ősatya!megállapítására utal:!„Bizonyára!az!ÚR!van!ezen!a!helyen, és!én!nem!tudtam!!…!Milyen!félelmes!ez!a hely!! Nem! más! ez,! mint! Isten! háza! és! a menny!kapuja.”!(1Móz!28,16­17)!Így!mi­ kor!összerakjuk!a!múlt!mozaikjait,!Jákób­ bal!együtt!mi!is!beleborzongunk… Az!idő!ugyanis!gyakran!feledékennyé tesz,!ám!Jézus!evangéliuma!ma!is!érvényes: „Bizony,!bizony,!mondom!néked,!ha!valaki nem!születik!víztől!és!Lélektől,!nem!mehet be!az!Isten!országába.!Ami!testtől!született,

test!az,!és!ami!Lélektől!született,!lélek!az. Ne!csodálkozz,!hogy!ezt!mondtam!neked: Újonnan! kell! születnetek.” (Jn! 3,5­7)!Az ősöktől! ajándékba! kapott! templomot! ma megtöltő! pomázi! reformátusok,! vajon! a Lélekkel!megtelve!valljuk­e,!hogy!ennek!– a!231!éves!–!gyülekezetnek!„én!is!élő!tagja vagyok,!és!örökké!az!is!maradok”?! A! Szentlélektől! újjászült! embernek ugyanis!megváltozik!a!gondolkodása;!Is­ tenhez,!emberekhez,!családjához,!ellensé­ geihez,!környezetéhez!való!viszonya.!Nem sóval!hinti!meg!világát,!hogy!az!élet!csí­ rázni! se! tudjon,! hanem! azért! gyomlál! és plántál,!hogy!építeni!tudjon.!Tervez,!álmo­ kat!álmodik,!prófétál.!Közben!pedig!maga is,!mint!élő!kő,!lelki!házzá!épül. Az!alapítók!megértették:!„Bizonyára!az ÚR!van!ezen!a!helyen”. Pomázon.!S!miután ők! maguk! az! Ő! népévé! lettek,! építésbe kezdtek.!Tudjuk,!a!templomépítés!és!temp­ lom­renoválás! mindig! a! legszentebb! vál­ lalkozás.!Ilyenkor!az!Úr!háza!épül,!ahol!az ő!igéje!szólít!meg!bennünket,!és!ez!a!hely az,!ahonnan!egész!gyülekezet!imái!is!száll­ nak!az!ő!mennyi!trónusa!elé. Ne!felejtsétek:!az!építők!nem!magukra, hanem!ránk!gondoltak,!mikor!a!templom alapkövetét! elhelyezték!! Istennek! legyen dicsőség,!hogy!nekünk,!lelkes!mai!pomázi reformátusoknak! pedig! az! adatott,! hogy erőnk!szerint!részt!vehessünk!az!Isten!háza megújításában! Nyilas!Zoltán!lelkipásztor


Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook