A Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközség lapja II. évfolyam 6. szám
„Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis bel!led származik az, aki uralkodni fog Izráelen.” (Mik 5,1a) „Nem az Írás mondta-e, hogy Dávid magvából és Betlehemb!l, abból a faluból, ahol Dávid élt, jön el a Krisztus?” (Jn 7,42)
Tartalom
1 Dr. Horsai Ede: Karácsony evangéliuma 2 SZÓL AZ IGE – Jöjj, Uram Jézus! Nyilas Zoltán lelkipásztor igehirdetése 3 Pap Lászlóné lpt. írása 4 Sebestényné Jáger Orsolya lpt. írása 5 Kurfis Imre: Karácsony? 6 Puskás: A szolgálat betöltésér!l Beszélgetés Dr. Lassu Gáborral 10 Hardi P.: Egy év a pomázi gyülekezetben Látogatóban Tímár Gabriellánál 11 Sebestény-Jáger Orsolya versei 12 Ignácz Gergely: A pomázi-csobánkai ifi Szedlák Rudolfné: Félem Istenemet Tarnai László: Éltet! kegyelem – vers 13 Soós László: Karácsonyi legációm 14 PORTRÉ – A Benedek család (Csobánka) 17 Puskás: Betlehem 18 HÍREK NYÁRÁDKARÁCSONBÓL Labancz Gyula: Szép nyár után szebb jöv! 19 Nyilas Zoltán: Év végi visszatekintés 20 Soós László: Várd minden nap! – vers Csékó András: Ifjúsági csendesnap 21 Bíró Krisztina: A hittanoktatásról Cseri Istvánné: Az Úr dics!ítésér!l 22 Imre Lajos grafikáinak kiállítása 23 Gyöngyösi Lászlóné versei 24 Puskás: Nagy id!k hív tanúja Beszélgetés Dr. Bibó Istvánnal 26 Osváth Zsolt: A magyar csoda Siklós József: Ne úgy, mint eddig – vers 27 Andrási Jánosné: Jótékonysági koncert 28 KÖZÖTTÜNK SZOLGÁLNAK Hardi Judit: Óváryné Herpai Dóra 30 Pap Lászlóné esketési igehirdetése 31 REFORMÁTUS JELKÉPEINK – A páva 32 Kerekes B.: Evangelizációs hét Csobánkán Beszélgetés Harkai Ferenc Csabával 34 Száz éve született Benda Kálmán 36 Puskás: Túrós Péter nyomában 1. 37 RÉGI HISTÓRIÁK Könczöl Dánielné: Sírversek, sírfeliratok 38 KÖNYVAJÁNLÓ Hamar Jné: Cseri Kálmán új könyvér!l Nagy Gáspár: Jegyezvén szalmaszállal – vers Kerekes B.: Búcsúzás Szekeres Esztert!l 39 NAPLÓ 40 Ajándékozzunk Szentírást! Adventi Baba-mama Kör Szilágyi Domokos: Karácsony – vers
2013. november – december
„A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát.” (Ézsaiás 9,1a)
KARÁCSONY EVANGÉLIUMA Tudjátok, el!bb-utóbb az ember rájön, hogy egyedül nem képes értelmes életet élni. Eljön a pillanat, amikor segítség után kiált, amikor hálás lesz egy jó szóért, barátságos tekintetért, kedves érintésért. Kell a segítség, mert egyedül nem megy. S!t! Rájön: nem is akármilyen segítségre van szüksége!A hozzá lehajló Istenre van szüksége. Talán bele sem gondol, de pontosan arra, amir!l éppen karácsony szól! Figyeljük meg a karácsonyi énekek, slágerek, filmek szövegét, üzenetét! De így volt ezzel Izráel népe is Ézsaiás idejében, és így vagyunk ezzel mi is. Várjuk, hogy segítsen az, akinek hatalmában áll. Várjuk, hogy legyen megváltás, legyen öröm, legyen szeretet. Ezért érdekes, hogy amikor jön a segítség, akkor az egész teremtett világ megmozdul, csak a mi értelmünk blokkol le. Bizony, pontosan ez az Istent!l kapott, ám sokszor sajnos csak okoskodó értelem gátol bennünket, hogy az els! karácsonykor földre jött Isten Fiát, a Világ Világosságát, a Názáreti Jézus Krisztust, mint gyermeket, kés!bb, mint Megfeszítettet, Megváltót és feltámadott Urat elfogadjuk. Ezért írja az apostol: „Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ! jött el a világba. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg !t: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be !t.” (Jn 1,9-10) Azért, mert magyarázni akarjuk a csodát, ahelyett, hogy élnénk vele! Ahelyett, hogy örülnénk neki! Pedig az értelmesen gondolkodó egyszerű emberek már rég megértették: az élet igazán nagy dolgai, mint például a szeretet, a szerelem, a hit, és más igazán fontos dolog, nem magyarázható, csak élhet!. Bölcs ember az, aki
ezt felfedezi, a többi bizony csak okoskodó. Err!l a magatartásról beszél Ézsaiás is, de – szó szerint hála Istennek – így folytatja: „A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog. (…) Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ! vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Er!s Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!” (Ézs 9,1.5) Ez Isten válasza a mi kétkedésünkre! Ezt hívjuk evangéliumnak, örömhírnek! Karácsonykor ezért hangzik: Örüljetek! És „ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözít! született ma nektek…” (Lk 2,10-11a) Kedves Testvéreim! A szeretetet, szerelmet valóban nem tudjuk megmagyarázni, az Isten nagy szerelmét még kevésbé. Ennyit kell az Istent!l kapott értelmünkkel megérteni, de leginkább azt: ilyen Istenünk van! A mi Istenünk ezt tette értünk! Ő így reagált a mi hűtlenségünkre! Ha ezt nem értjük meg, akkor akármilyen nagy csinnadrattával, mennyezetet kiver! karácsonyfával, ajándék özönnel ünnepeljük is karácsonyt – a LÉNYEG lemarad. De miért ne nyitnánk meg szívünket, és engednénk, hogy a földre jött Szeretet átjárjon bennünket! Mi, akik érthetjük, tudhatjuk: erre van igazán szükségünk! Hát fogadjuk be Őt! Hiszen a saját világába jött, hogy megvilágosítson minden embert. Engem is. Téged is! Dr. Horsai Ede lelkipásztor Debrecen
A születés helye Betlehemben