Pesti Ügyvéd / 2026. március

2026. március

FOLYÓIRAT A BUDAPESTI ÜGYVÉDI

KAMARA TAGJAINAK

· A TARTALOMBÓL ·

Fekete-fehér a Kamarai Színpadon – 8–9. oldal

Dr. Terebesi Zsuzsanna kiállítása a Kamarában – 16–17. oldal

Főtitkárok nyomában: I. rész – 20–21. oldal

· CÍMLAPSZTORI

Mesterségesen is intelligens ügyvédek

A 2025-ös év a mesterséges intelligenciától való rettegés jegyében telt. Pedig az AI-t használni nem kell félnetek jó lesz.

Valljuk be: tartunk attól, hogy a  mesterséges intelligencia jön, lát és győzedelmeskedik, mely folyamat egyik állomásaként a munkánkat is elveszi. Az ismeretlentől való félelem helyett azonban jobban teszszük, ha inkább a ‚tartsd közel a barátaidat, még közelebb az ellenségeidet’ közmondás szerint cselekszünk. Az AI-t kicsit jobban megismerve ugyanis rá fogunk döbbenni arra, hogy egyrészt

· DR. FÜLÖP NATASA KATALIN ·

Elsőbbségi helyzetek megközelítése bírói szemmel

A közlekedési büntetőjog egy speciális ismereteket megkívánó szakterület, a kamarai esemény előadója pedig dr. Fülöp Natasa Katalin, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság büntető ügyszakos bírája volt. – 10–11. oldal

· DR. BANGÓ ZOLTÁN ·

jelenleg még biztosan nem veszi el a munkánkat, másrészt viszont – ami fontosabb – segíthet nekünk annak hatékony elvégzésében. Egy biztos: a mesterséges intelligencia korszaka az ügyvédi hivatásrendet sem hagyja érintetlenül. Cikkünkben az AI lehetőségeit, korlátait és veszélyeit igyekszünk feltérképezni egy pesti ügyvéd szemüvegén keresztül. Cikkünk a 3–6. oldalon · SZAKMAI BESZÁMOLÓ · Jelentős változások a büntetőjogi intézkedésről szóló törvényben – 12–13. oldal

Aki dudás akart lenni

Dr. Bangó Zoltán 2015-ben diplomázott. Az irodája kicsi: jelenleg ketten vannak egy ügyvédjelölt kollégával. Viszont valami egészen különleges hobbija van, amivel minden kolléga szembesülhet, ha ellátogat egy PrókáTorok-koncertre. – 29–31. oldal

BELAKTUK

Formálisan egy évvel ezelőtt, ünnepélyes keretek között vettük birtokba felújított székházunkat. Az évforduló nem csupán egy beruházás lezárásának dátuma, hanem egy korszakhatár is: a budapesti ügyvédség történetében új fejezet nyílt, amely a hagyományok tiszteletére és a modern szakmai működésre egyaránt épít.

Akamara székháza mindig is több volt egy ingatlannál. A fővárosi ügyvédi közösség számára jelképes jelentőséggel bír: itt történtek a legfontosabb szakmai döntések, itt tesznek esküt az új tagok, itt formálódik hivatásunk jövője. Itt ravatalozták fel Eötvös Károlyt, itt tartotta utolsó nyilvános szereplését Latinovits Zoltán. Éppen ezért a felújítás során az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a műemlék épület történeti karaktere sértetlen maradjon, de minden tekintetben feleljen meg a 21. századi elvárásoknak.

A rekonstrukció kiterjedt a gépészeti és elektromos rendszerekre, valamint a teljes belső térre. Megújultak a közlekedők, korszerűsítettük a dísztermet, modern tárgyalókat és oktatási célra is alkalmas helyiséget alakítottunk ki. Az informatikai infrastruktúra fejlesztése lehetővé teszi a hibrid és online események zökkenőmentes lebonyolítását is. A tervezés során kiemelt szempont volt az energiahatékonyság, modern fűtési és hűtési rendszereket építettünk be, valamint optimalizáltuk az épület energiafelhasználását. Az akadálymentesítés révén a székház mindenki számára könnyen hozzáférhetővé vált, ami a kamarai közösség sokszínűségét és befogadó, empatikus szemléletét is tükrözi. Az új belső kialakítás egyszerre reprezentatív és praktikus: a tágas, világos közösségi terek alkalmasak nagyszabású rendezvényekre, ugyanakkor a kisebb termek csekélyebb létszámú workshopokra ideálisak.

Az elmúlt tizenkét hónap bebizonyította, hogy a felújítás nem pusztán esztétikai beruházás volt. A székház azóta valódi központtá vált. Egymást követték a szakmai és közéleti rendezvények, előadások és konferenciák. Tartottunk 139 kontakt szakmai képzést a legkülönbözőbb témákban, és nagy örömömre ritkán maradtak üres helyek. Visszatért falaink közé a segítség legönzetlenebb formája, a véradás is, hagyományosan évente 2 alkalommal, illetve a jogkeresők megsegítése a Pro Bono nap formájában. Volt közgyűlésünk, estélyünk, hétről-hétre itt próbált, majd lépett fel több alkalommal a kórus. És ha már fentebb a tragikus sorsú színész-legendát említettem, akkor legyen említés az újjáéledő kamarai színházi életről is. Nyáron egy nap két teltházas előadást produkált a „Tizenkét dühös ember”, decemberben újra elvarázsolt bennünket az Advocat Podium és januárban a jelen lapszám hasábjain is olvasható „Fekete-fehér”, a Kamarai Színpadon. Az önszerveződő szakmai programok szép példáit szolgáltatja az adatvédelem, az adójog és a családjog tematikájához kapcsolódó szakmai szimpózium, ahol a lelkes, tettre kész és szakmailag kompetens kollégáinknak csak a helyszín biztosítás segítségét adja a kamara. A gyerekek voltak a fókuszban a BÜK egyik legnépszerűbb rendezvényén a Mikulás-ünnepségen, és szakmai oldalról a „Kézfogás a gyermekekért” elnevezésű tanácskozásán, melynek középpontjában az együttműködés és mediáció állt a gyermekvédelemben.

A székház az elmúlt évben 7 nemzetközi szakmai találkozónak is otthont adott, ami tovább erősítette a budapesti ügyvédség nemzetközi kapcsolatait és láthatóságát.

Az elmúlt egy évben számos pozitív visszajelzés érkezett a kamarai tagoktól, akik szerint az új környezet hatékonyabbá teszi a közös munkát. Egy év távlatából kijelenthető, hogy a felújítás hosszú távú befektetésnek bizonyult. Az épület nem csupán megújult, hanem új funkciókkal és új szemlélettel gazdagodott. Székházunk gyönyörűen megújított, restaurált helyiségei egyedülálló lehetőséget kínálnak arra is, hogy minőségi közösségteremtő szolgáltatást biztosítsanak a tagok számára pl. az ügyvédi klub, a B.A.R. működtetésével. A helyszín kialakításával egy olyan találkozóponttá szeretnénk, ha válna, ahol a vendégélmény középpontjában a magas színvonalú kiszolgálás és a barátságos, de professzionális környezet áll. Az elmúlt negyedév tapasztalatai és hozzánk viszszajutott vélemények alapján kijelenthető, hogy nagyon jó úton járunk.

Az előre tekintés jegyében a cél, hogy a székház a következő év(tized)ekben is a budapesti és az országos ügyvédség stabil bázisa, találkozási pontja és szellemi műhelye legyen. A felújított falak között - hitem szerint - olyan közösség épül, amely tiszteli múltját, alkalmazkodik a jelen kihívásaihoz, és tudatosan készül a jövőre.

Mesterségesen is intelligens ügyvédek

Minden pályaválasztás előtt felmerül a kérdés: van-e jövője az adott hivatásnak, vagy a mesterséges intelligencia belátható időn belül el fogja azt venni az emberektől? Az ügyvédi hivatás szerepe a szakmai közvélekedés szerint nincs veszélyben, ugyanakkor nem kérdés, hogy át fog alakulni. Cikkünkben eme transzformáció hogyanjaira igyekeztünk válaszokat adni.

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (AI) látványosan átrendezte a jogi munka mindennapjait. Ami nemrég még kísérleti – és meglehetősen kezdetleges – technológiának tűnt, az mára a legtöbb ügyvédi iroda és jogi osztály alapvető eszköztárába került. Az AI felgyorsítja a rutinfeladatokat, rendszerezi az információt, tervezeteket készít, és egyre több folyamatban jelenik meg „első körös” segítőként. A kérdés ezért már nem az, hogy az AI hatással lesz-e a jogi hivatásra, hanem az, hogy milyen keretek között, milyen felelősségi rendben és milyen üzleti logikával épül be a jogi szolgáltatásba.

A Thomson Reuters 2025-ös Future of Professionals jelentése szerint a jogi szakemberek 80%-a úgy gondolja, hogy az AI öt éven belül jelentős hatással lesz a munkájára. Ez nem puszta várakozás: a technológia már ma is a jogi munkafolyamatok központi elemeinél jelenik meg, nem csupán adminisztratív „háttérgyorsítóként”.

Hol hozza a legnagyobb áttörést az AI? A 2275 szakmabeli megkérdezésével készült felmérés alapján a leglátványosabb változás a nagy volumenű, ismétlődő, információ-intenzív feladatoknál látható. Ezek közé tartozik a dokumentumok átvizsgálása, a jogi kutatás,

a  szerződések elemzése vagy az iratok összefoglalása. Az AI-eszközök használatával egy jogász évente akár 240 munkaórát is megspórolhat csak ezeken a részfeladatokon, ami nagyjából hat teljes munkahétnek felel meg. Ez a kapacitásfelszabadítás már nemcsak egyéni, de irodai és vállalati szinten is érzékelhető: kevesebb idő megy el az aprómunkára, és több maradhat az érdemi jogi munkára.

A gyakorlati használat arányai is beszédesek. A nemzetközi felmérés szerint az AI-t már alkalmazó jogi szakemberek 77%-a dokumentumellenőrzésre, 74%-a jogi kutatásra, 74%-a összefoglalók készítésére, 59%-a pedig

beadványok vagy belső feljegyzések előkészítésére használja azt. Mindez egyben azt is mutatja, hogy az AI már nem egy „külön projekt”, hanem a jogi munka egyes alapfolyamataiba beépülő eszköz. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, rövid időn belül versenyhátrányt kockáztat – nem azért, mert az AI kiváltja, hanem mert a piac elvárásai átalakulnak.

E-discovery, due diligence, prediktív elemzés: a másik nagy hullám

A Thomson Reuters jelentésének másik fontos állítása, hogy az AI a „láthatatlan” háttérfolyamatokban is új alapértelmezést teremt. A gépi tanulás (machine learning) ma már rövid idő alatt képes hatalmas iratmennyiségeket átnézni, kulcsszavakat azonosítani, relevanciát becsülni, amelylyel nemcsak a munkaórák száma, de ezzel párhuzamosan az ügyfélköltség is csökkenthető, miközben a folyamat áttekinthetőbbé válik.

Hasonló a helyzet a szerződések elemzésénél és az átvilágítási eljárásoknál. Ami korábban több száz oldal elolvasását jelentette, ma már részben automatizálható, és az ügyvéd ideje a valóban vitás, értelmezést igénylő pontokra összpontosítható.

A harmadik terület a prediktív elemzés: olyan platformok, amelyek bírósági adatok, ítéletek, bírói gyakorlatok mintázatai alapján valószínűségeket rendelnek egy-egy eljárási kimenethez (például indítványok sikeréhez, egyezség valószínűségéhez).

Ezek a megoldások nem „jóslatok”, hanem döntéstámogató eszközök: a stratégiai gondolkodásban adhatnak plusz réteget, de a felelősség és a mérlegelés továbbra is az ügyvéd feladata.

Hatékony, de nem robotpilóta

A technológiai nyereség a jogban nem értelmezhető pusztán gyorsulásként. A jogi munka lényege a pontosság, a felelősség és az etikai megfelelés. A Thomson Reuters jelentésében visszatérő elem, hogy a szakma kifejeze en érzékeny a kimenetek megbízhatóságára, az adatbiztonságra, a transzparenciára és auditálhatóságra, az etikai határokra.

A felmérések szerint sokan tartanak attól, hogy az AI válaszai nem elég pontosak, vagy az érzékeny adatok védelme nem megnyugtató. Emiatt erősödik a konszenzus: az AI használatához belső szabályok kellenek, a kimeneteket embernek kell ellen-

őriznie, és csak olyan eszközök alkalmazhatók felelősen, amelyek átlátható forrásokra épülnek.

A határhúzás különösen éles ott, ahol a jogi képviselet és a jogi tanácsadás „átadása” merülne fel. A felmérés szerint a jogászok 96%-a elfogadhatatlannak tartaná, ha az AI önállóan képviselhetne ügyfelet bíróságon, és 83% szerint az AI önálló jogi tanácsadása is túlmegy a szakmailag helyes alkalmazási körön. Ez lényegében a szakma önvédelmi reflexe: a felelősséget nem lehet automatizálni.

Ügyféloldali elvárások: gyorsabban, átláthatóbban, olcsóbban? Mindeközben az ügyfelek oldalán is egyre nő az igény a gyors válaszokra, a költséghatékonyságra és az átláthatóságra. Az AI ebben kétségtelenül segíthet: adatelemzéssel, hibakockázat-csökkentéssel, előrejelzésekkel, automatizált riportokkal és státuszfrissítésekkel. Az ügyfelek ugyanakkor továbbra sem azt várják,

hogy „a gép döntsön”, hanem azt, hogy az ügyvéd olyan módon használja a technológiát, amely javítja a szolgáltatás minőségét.

Jelzésértékű, hogy a jogi szakemberek csupán 54%-a érzi magát kellően magabiztosnak ahhoz, hogy az

AI értékét az ügyfeleknek a puszta hatékonyságon túl is meg tudja fogalmazni. Vagyis nemcsak technológiai, hanem kommunikációs kihívás is van: mitől prémium jogi szolgáltatás az, ami mögött részben automatizált folyamatok futnak? A válasz valószínűleg ugyanaz, mint eddig, csak még jobban látható lesz: a stratégiai gondolkodás, a kockázati mérlegelés, a tárgyalási képesség, a tapasztalat és persze a felelősségvállalás.

Óradíj kontra értékalap

Az AI egyik legfontosabb következménye a számlázási modellekre gyakorolt nyomás. Ha a rutinfeladatok gyorsulnak, az ügyfél hamarabb teszi fel a kérdést: mi alapján számol-

A jelentés szerint a jogászok 43%-a arra számít, hogy az óradíjas modell visszaszorulhat a következő öt évben.

ják ki az ügyvédi munkaórák számát, ha a munka egy része automatizált?

A Future of Professionals jelentés szerint a jogászok 43%-a arra számít, hogy az óradíjas modell visszaszorulhat a következő öt évben. Ez nem feltétlenül jelenti az óradíj eltűnését, inkább a vegyes modellek erősödését: fix díj, csomagok, eredményhez vagy kockázathoz kötött árazás, illetve az „értékalapú” tanácsadás hangsúlyosabbá válása. A kérdés itt is az, hogy a felszabaduló időből és a gyorsabb folyamatokból képesek vagyunk-e magasabb minőségű, átláthatóbb és ügyfélközpontúbb jogi szolgáltatást építeni – úgy, hogy közben a jogászi felelősség és a szakma alapértékei nem sérülnek.

A legnagyobb kockázatok: „hallucináció”, torzítás, túlzott bizalom

Az AI-nak is megvannak a maga korlátai. A mesterséges intelligencia erőssége a sebesség és a mintázatfelismerés, de a jogi munka ezeken felül interpretív, kontextusfüggő és gyakran etikailag is összetett. A jogi tanácsadás ráadásul bizalmi viszony, amit a gép nem képes reprodukálni.

A kockázatok közül három különösen nagy problémát jelenthet az AI-t használó ügyvédként:

1. Hallucináció: az AI hajlamos nem létező jogeseteket, jogszabályokat, idézeteket kitalálni és azokat hitelesnek tűnő formában tálalni. Gyakran előfordul továbbá, hogy keveri az egyes országok jogszabályait.

2. Torzítások továbbörökítése: történeti adatokból tanulva az AI felerősítheti a korábbi társadalmi és intézményi torzulásokat.

3. Automatizációs torzítás: a felhasználó túlzottan megbízik a gépben, mert a válasz gördülékeny és magabiztos.

Ezek a kockázatok nem csupán elméletiek. Számos nemzetközi példa akad már arra, amikor AI-generált, nem létező hivatkozások kerültek bírósági beadványokba. Az AI által adott tartalom sosem lehet forrás, legfeljebb kiindulópont, amit ugyanúgy ellenőrizni kell, mint egy ügyvédjelölt kolléga első beadványtervezetét.

Joggyakorlat engedély nélkül: új vállalati rizikó

A vállalati szektorban dolgozó ügyvédeknek is újfajta veszélyekkel kell szembenézniük. Az AI ugyanis a nem jogászok körében is hamis magabiztosságot szülhet a jogi kérdések megválaszolásában és a jogi helyzetek értelmezésében. A gyors válasz reményében az üzleti csapatok az AI-eszközök használatában megkerülhetik a jogi osztályt, és kvázi jogi döntéseket hozhatnak, szerződéses szöveget generálhatnak vagy „értelmezhetnek” szabályozást. Ez nemcsak szakmai, hanem compliance és reputációs kockázat is. Itt a jó megoldás nem feltétlenül a tiltás, hanem a hozzáférések és felhasználási célok differenciálása, belső irányelvekkel, oktatással, ellenőrzési pontokkal.

Átalakulás, nem megszűnés Jelenlegi legjobb tudásunk szerint tehát az AI nem megszünteti, hanem átalakítja a jogi munkát. Az átalakulás nagyságrendjét jól mutatja, hogy a válaszadók 85%-a szerint új szerepek és új készségek válnak szükségessé, melyben különösen felértékelődik az alkalmazkodóképesség, a problémamegoldás, a kreativitás és a kommunikáció. Az is látszik, hogy új pozíciók jöhetnek létre, illetve kerülhetnek előtérbe: AI-specialisták, AI-bevezetési menedzserek, kiberbiztonsági szakemberek, belső tréner stb. A kérdés ugyanakkor nem az, lesz-e „AI-felelős”, hanem az, hogy a jogi csapat egészében megjelenik-e a technológiai műveltség és az a fajta ellenőrzési kultúra, amely a jogi minőséget garantálja.

AI – új kolléga az irodában?!

Dr. Madarassy Tamás (LL.M.), a Madarassy, Bodroghelyi & Partners Ügyvédi Társulás irodavezető ügyvédjének írása.

Tisztelt Kollégák! Üdvözlöm Önöket a jövőben – vagyis inkább a jelenben. Ez a cikk nem sci-fi-rajongóknak íródo . Ez inkább egyfajta figyelemfelhívás azoknak, akik még mindig azt gondolják, hogy a „Hagyományos Ügyvédség” (így, nagybetűvel) bástyái bevehetetlenek. A kapuk ugyanis nyitva, a konkurencia bent van.

Emlékeznek még a „régi” szép időkre, mondjuk, 2024-re? Amikor a chatbot modellek még egy kisiskolás gyerek szintjén álltak? A fejlődés íve azóta ijesztő: a kisiskolás modellből egy év ala minőségi ugrás történt (2025). Az új, kiemelkedően magas szövegértési, szöveggenerálási és fordítási képességekkel az AI elérte egy nem jogvégze , de intelligens gyakornok szintjét. Idén pedig a „deep research” (mélykutatás) és a komplex adatbázis-elemzési képességek (RAGrendszerek) megjelenésével az AI belépe az ügyvédjelöltek szintjére. Sőt, különösen a hatalmas adathalmazok átfésülésében, összefoglalók készítésében, és elemzések, jelentések írásában, fordításban már a gyakorlo abb jelölteket is erősen megszorongatja. Nincs kétségem afelől, hogy jövőre már zavarbaejtően sok területen haladja meg a junior ügyvédek szintjét is. Így a kérdés ma már az, hogy tudjuk-e úgy használni az AI-t, mintha személyes asszisztens vagy ügyvédjelölt lenne.

A legkellemetlenebb hír: a szakma lassan, de visszavonhatatlanul ke északad. Az olló nem pusztán nyílik a digitális írástu-

dók és az analóg kollégák közö , hanem szépen ke évágja a piacot.

• Vannak az AI-pilóták: Ők sokszoros hatékonysággal dolgoznak, mert a „favágó munkát” (kutatás, szövegelemzés, első dra ok stb.) automatizálják.

• És vannak a Lassan Tanulók: Akik még mindig kézzel pötyögik és keresgélik az adatokat.

Aki ezt nem látja, a versenyben naiv tudatlanságban fut.

No de mi lesz idén?

1. A „Szupermodell” már a spájzban van

A 2026-os csúcsmodellek (Gemini 3, GPT5 széria) tudása és logikája ma már veri a matekolimpikonokat is. A technológiai verseny ezen része eldőlt, nem kell okosabb modellekre várni. A nagy változás idén már nem is a gépi IQ növekedése lesz, hanem a felhasználóbarát működés. A rendszerek ma már sokszor kézen fogva vezetnek: visszakérdeznek és nem hagyják, hogy ügyetlenül kérjünk.

2. „Garbage in, Garbage out” – Az adat az úr

Sok kolléga panaszkodik, hogy az AI pontatlan. A hiba pedig már rég nem a készülékben van: ugyanis a hatékony promptoláson túl a jól megado kontextus jelenti a siker nagyobbik részét. Sokan tudják, hogy a legnagyobb kincsük a saját, tiszta és hatalmas adatbázisuk (szerződések, e-mailek, kommentárok, bírósági ese á-

Mit tehetünk meg mi is azonnal?

Az AI használatához nem kell IT-gurunak lenni. Íme a gyors recept a felzárkózáshoz:

1. Váltsunk hozzáállást! Legyen az AI a tollunk – dolgoztassunk az AI-jal, ne mi írjunk!

2. Tanuljunk promptolást és gyakoroljunk! A kulcs nem valami varázsszó, hanem jól felépített parancs és bőséges kontextus.

3. Kísérletezzünk AI-eszközökkel! Próbáljuk ki például a NotebookLM-et, ha egy 100 oldalas peranyagból podcastszerű összefoglaló felkészítést akarunk hallgatni a reggeli dugóban vagy az ügyhöz egy gombnyomással pontos idővonalat készíteni.

4. Legyünk hűtlenek! Ne ragadjunk le egyetlen AI-eszköznél vagy chatbotnál, mert az beszűkít minket. Teszteljük a különböző chatbotokat (Gemini, Claude, ChatGPT), mert egyik a kreativitásban, a másik a logikában, a harmadik a fogalmazásban erősebb.

rak stb.), amely alapján a gép mintázatokat keres, és a felhalmozo irodai tapasztalatot konvertálja a feladatvégzésbe. Aki képes a joganyagait nagy mennyiségben és rendeze formában a gép elé tárni, az behozhatatlan előnyre tesz szert a kevés ada al vagy kaotikus mappákból dolgozókkal szemben.

3. A Titkos Fegyver: A CoC-módszer A profik 2026-ban már nem bíznak egyetlen „mindentudó” chatbotban. A „Council of Councellors”-módszert alkalmazzák: egymás ellen dolgoztatják a modelleket. Például a Claude és a ChatGPT kutat és elemez, majd következő lépésben egymás véleményét kritizálják, a végén pedig a Gemini tényellenőriz és szintetizál. A leghatékonyabb megoldások akkor születnek, amikor hagyjuk a chatbotokat egymással vitatkozni.

4. A Junior-krízis: Mi lesz a bojtárokkal? 2026-ban jelöltnek lenni nem könnyű. Végtére is ha a kutatást és az első vázlatot a gép írja (mint egy szorgalmas jelölt), hol szerez rutint a fiatal jogász? Kevesebb állás nyílik, a követelmények pedig az egekben. Ma egy juniornak már nemcsak a profi kollégákat kell „másolnia” tudni, hanem promptolni, validálni és stratégiát alkotni. Az irodáknak felelőssége van: új mentorálási rendszereket kell kidolgoznunk, különben egy generációnyi jogász tudása vész el a „Copy-Paste” kényelmében.

És miért is érdemes az AI-ba energiát fektetni? Mert használatával hatékonyabbá, gyorsabbá és élesebbé válunk. A felszabaduló kapacitást pedig arra fordíthatjuk, amihez a gép nem ért: az ügyféllel való valódi törődésre, a kreatív stratégiára és a bonyolult összefüggések átlátására. A lehetőségeink kitágulnak, akár olyan ügyeket is elvállalhatunk, amikre korábban nem volt tudásunk, erőforrásunk.

SZERZŐ: Dr. Madarassy Tamás irodavezető ügyvéd

Hatost dob az Ügyvédfesztivál

2026. 6. hó 6-án rendezik meg a tizenkettedik

Ügyvédfesztivált.

Idén is sokan várjuk a noszvaji Ügyvédfesztivált. Mile A ila kétnapos bulija tizenkét éve önszerveződő rendezvény: 2015-ben ült le néhány barát borozni, hogy mára a kamarától független parti az ország legnagyobb és leginkább felszabadult ügyvédi rendezvénye legyen. A részletekről a Facebookon található – profil: Ugyved Fesztival – további információ. A legfontosabb azonban, hogy immár nyilvános az időpontja: idén június 6-án gyűlnek össze az ország legfelszabadultabb ügyvédei. Mile A ila szervező legfontosabb tanácsa: „Legjobb, ha egyedül érkezel, mert azonnal bemutatunk egy csomó embernek!” Ráadásul nincsenek megszoko társaságok: minden évben változik az összetétel, a fiatalos hangulat azonban állandó. És az is tapasztalati tény, hogy Noszvajon az italpult elő születnek a barátságok.

Emelkedett a kirendelt védői ügyvédi óradíj

A Magyar Közlöny 2026. évi 12. számában kihirdetésre került az igazságügyi miniszternek a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017 (XII.27) IM rendelet módosításáról szóló 3/2026. (I.30) IM rendelete, amely rendelkezik a büntetőeljárás vádemelésig terjedő szakaszában a kirendelt védőket megillető ügyvédi munkadíj kiszámításának alapjául szolgáló kirendelt ügyvédi óradíjról, amelynek mértéke 11 000 forintra emelkedett.  (MÜK hírlevél)

Új kihívások előtt

a Próká-Torok

2026-ban is az eddig megszokott lendület és lelkesedés jellemzi a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusát.

Lapzártánk idején a Kórusok Téli Éjszakájára készül a Próká-Torok, amelyet február 21-én rendeznek meg a Magyar Zene Házában. „A kórus tagjai izgatottak, mivel ez lesz az első olyan fellépésünk, amelyen hangszeres kíséret nélkül adjuk elő a darabokat – meséli Safarek Krisztián karnagy, a kórus vezetője. – Az a capella előadásmód a Kórusok Téli Éjszakájának feltétele, és szakmailag is nagy kihívás, hiszen ilyenkor nem lehet a hangszerek hangjához igazodni. A Próká-Torok ezen a megmérettetésen a klasszikus kategóriában indul majd.” A rendhagyó koncert előtt egy

nyilvános főpróbát is tartott a kórus, amelyre február 17-én este került sor a Kamara Dísztermében. Ezen az estén valamennyi, a Kórusok Téli Éjszakáján előadott darabot meghallgathatták az érdeklődők.

Tavaly év vége óta több új taggal – köztük férfiakkal – is bővült a Próká-Torok, Safarek Krisztián azonban továbbra is várja a kórusba a mélyebb hangú úriembereket. A tavaszi fellépések még szervezés alatt állnak, ám az immáron hosszú évek óta igazodási pontként szolgáló kapolcsi Művészetek Völgye koncertre idén is lehet számítani.

Fekete-fehér a Kamarai Színpadon

Stefan Zweig Sakknovella című kisregénye alapján dr. Légrádi Gergely írt színdarabot Fekete-fehér címmel. A monodráma iránt érdeklődő kollégák január 29-én már 18 órakor megtöltötték a kamarai B.A.R.-t, majd 19 órától a Dísztermet is. A nézők visszajelzései is alátámasztják: Göttinger Pál kiváló játéka igazán felejthetetlenné tette az estét.

ASakknovella egészen fiatalon, még az egyetem elő találta meg dr. Légrádi Gergelyt: tizenöttizenhat évesen került a kezébe, részben véletlenül. Az első igazán meghatározó találkozás azonban nem is maga a történet, hanem az abból áradó feszültség volt. Megdöbbente e, hogyan képes egy alapvetően cselekményszegény, párbeszédek nélküli szöveg ennyire sűrű drámát hordozni. Már akkor felmerült benne a kérdés: vajon ez a történet nem inkább színpadra kívánkozik-e, mint prózába.

Örvénylő szöveg

A Sakknovella – kisregény vagy hosszú novella, nézőpont kérdése – különös ereje abból fakad, hogy szinte minden a belső történésekre épül. A szöveg nem magyaráz, nem vezet kézenfogva, mégis állandó feszültségben tart. Ez a feszültség volt az, amely évekkel később újra és újra visszahúzta az alkotót a műhöz. Az írás és az adaptáció gondolata azonban

nem egyik napról a másikra érlelődö meg, hiszen egy szöveg lehet, hogy hónapokig, de akár évtizedekig is örvénylik az emberben, mielő formát ölt.

I ado volt egy kivételes alapanyag: egy klasszikus szöveg, amely az utolsó nagy művek egyikeként születe , és amelynek lényege – a bezártság, a hatalom, az identitás szétesése – ma is fájóan aktuális. Az igazi kérdés a szerző szerint az volt, hogyan lehet ezt a történetet úgy átemelni a színpadra, hogy közben ne veszítse el az erejét. Az első verzió meglepően gyorsan, néhány hét ala elkészült, de ez inkább a belső felkészülés hosszúságát, mintsem a munka egyszerűségét jelezte. Az adaptáció legnagyobb kihívásai közé tartozo a dialógusok megteremtése, hiszen az eredeti mű szinte teljes egészében monologikus. Meg kelle találni azokat a pontokat, ahol a belső feszültség megszólalhat, ahol a gondolatok testet ölthetnek a színpadon. Ugyanilyen nehéz feladat volt a nyelv kérdése: az ala-

pul szolgáló fordítás a hatvanas évek elejéről származo , nyelvezete távol állt a mai beszélt nyelvtől és a kortárs színházi megszólalástól. Emelle bizonyos történelmi motívumokat – például a Gestapóhoz kötődő jelképrendszert – is át kelle emelni a jelenbe, hogy ne pusztán történelmi illusztrációként, hanem ma is érvényes szimbólumként működjenek.

Belső igazság Kiemelt figyelmet kapo a szereplők belső igazsága. Az adaptáció egyik alapelve az volt, hogy minden figurának –függetlenül a ól, hogy „jó” vagy „rossz” oldalon áll, meglegyen a maga logikája, motivációja, emberi igazsága. Csak így válhato a történet többé egyszerű erkölcsi példázatnál, és így tudo valódi, mai drámává sűrűsödni.

Amikor a szöveg elkészült – bár sokan lá ak benne értéket –, még kevesen lelkesedtek igazán. Több színházban elhangzo : érdekes, izgalmas, de

„nem hozzánk való”. A fordulat akkor következe be, amikor rendezői oldalról – Ujj Mészáros Károlytól – valódi érdeklődés érkeze . Innentől kezdve három-négy ember közös hite és munkája indíto a el az előadást a megvalósulás útján. A bemutatót és az azt követő fesztiválszereplést komoly szakmai visszajelzés koronázta meg: az előadás díjat nyert, ami nemcsak elismerést, hanem megerősítést is jelente . A színpadi megvalósítás – különösen a letisztult, mégis rendkívül kreatív díszlet és a színészi játék – új dimenzióba emelte a szöveget. Ami korábban kétdimenziós próza volt, az a színpadon háromdimenziós, élő anyaggá vált.

A kamaraszínházi előadás élménye egyszerre volt izgalmas és megrendítő. Dr. Légrádi Gergely számára nem a politikai üzenet volt a tét, hanem a közönség megszólítása. Az a pillanat, amikor a nézők láthatóan együ lélegeztek az előadással, amikor a feszültség átragadt rájuk, minden korábbi bizonytalanságot feloldo . Az utolsó percek visszajelzései, a reakciók, a beszélgetések egyértelművé te ék: a Sakknovella színpadon is él, működik, és képes ma is kérdéseket feltenni. Ez pedig – ahogy ő fogalmaz – egyszerűen: boldogság.

Fegyelem és kötöttség Gö inger Pál pályája során rendezőként és színészként is több monodrámában dolgozo , köztük olyan produkciókban, amelyek több száz előadást is megértek. Tapasztalata szerint az egyszereplős forma nem teher, hanem kifejeze en felszabadító: a színész kezében van az egész este ritmusa, lelki íve, feszültsége és hatásmechanizmusa. Egy monodrámában sokkal közvetlenebbül alakítható az előadás dinamikája, könnyebben igazítható az ado estéhez, mint egy sokszereplős, „lebonyolíto ” produkció esetében.

A nehézség szerinte elsősorban nem az előadások során jelentkezik, hanem a próbaidőszakban. O történik meg az igazi belső munka, o kell kibogozni a fájdalmas rétegeket, megtalálni a szerep igazságát. Mire a darab színpadra kerül, a színész már begyakorolt struktúrában mozog: tudja, „melyik cölöptől melyik cölöpig” kell elhajóznia. A keretek stabilak, de az út – vagyis a játék finom hangsúlyai, intenzitása – esténként változhat. A precíz begyakorlás éppen ezt a fajta szabadságot teszi lehetővé.

A Fekete-fehér azonban mégis különleges kihívást jelente számára.

Korábbi monodrámáit inkább játékosságból, könnyedebb alkotói szabadságból közelíte e meg, i viszont szinte mondatról mondatra „meg kelle kötni a saját kezét”. A történet keménysége nem engede meg stiláris könnyítéseket vagy szerethetőbbé tételt. Egy olyan figurát játszik, akinek elképesztő önuralma van, aki kevés szenvedélyes, látványos gesztust enged meg magának. Ez a visszafogo ság, fegyelem és kötöség idegenebb terep volt számára, még ha szakmailag nem is bánta ezt a fajta szigorúságot.

A szerepből való „lejövés” kérdésében is markáns álláspontot képvisel. Elismeri és tiszteli azokat a színészeket, akiket az előadás után is teljesen átmos a szerep, de saját magát nem ilyennek írja le. Ő is meggyötrődik a szereppel, de ez a gyötrődés a próbák idejére koncentrálódik. Egy-egy intenzív próba után, amikor sikerül valami fájdalmas vagy nehéz réteget feltárni, az utórezgés még tarthat estig vagy másnapig. Az előadás során azonban már uralnia kell a történéseket: o nem engedheti meg magának, hogy minden pillanatban újra elszámoljon a szerep fájdalmaival. Számára a színészet alapvetően a szakma szeretetéből fakadó örömforrás, így az előadás után nem a szenvedés, hanem a megoszto élmény érzése marad.

Az egyén és az elnyomó hatalom Kérdésünkre, mennyire volt más egy nagyobb térben, mint a szokásos kisebb, intim közegben játszani, Göttinger Pál elmondta: a monodrámával rendszeresen dolgozó színésznek szak-

mai készségből kell tudnia „a potmétereket állítani”: nemcsak hangerőben és beszédtechnikában, hanem a közlés intenzitásában is alkalmazkodnia kell a körülményekhez. A nagyobb, visszhangosabb terem akusztikai kihívást jelente , de nem nyomaszto a különösebben. Inkább az okozo benne bizonytalanságot, hogy a közönség a Kamarában nem egy emelkedő, hanem egy lapos nézőtéren ült, emia a mozgás és a színpadi jelenlét berögzült rendszerén improvizatív módon kelle módosítania.

Dr. Légrádi Gergely nagyon jó estének élte meg az előadást, amelyet figyelmet igénylő, éber jelenlé el kelle végigjátszani – „robotpilóta” üzemmód szóba sem jöhete . A nézők befogadói a itűdjét nagyszerűnek érezte. Úgy tapasztalta, pontosan érte ék a szereplő belső fájdalmát, a hatalom által teremte csapdahelyzetet, és azt a pszichés folyamatot, amelyben a sarokba szoríto ember különféle túlélési technikákat fejleszt ki.

Az ügyvéd közönség jelenléte külön rezonanciát ado az előadásnak. A darab főhőse ugyanis egy ügyvéd, akit fogságban tartanak, hogy szakmai tevékenységének részleteit kiszedjék belőle. A figura integritása, hivatásához való kérlelhetetlen ragaszkodása így tágabb metaforává válik: az egyén viszonyává az elnyomó hatalommal szemben. Gö inger szerint ez a réteg különösen erősen szólhato a jelenlévő nézőkhöz. A színpadi produkciót követő beszélgetés is azt erősíte e meg benne, hogy az előadás célba ért.

Elsőbbségi helyzetek megközelítése bírói

szemmel

Szinte teljesen megtelt a Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatóterme 2026. február 3-án.

Akonferencia népszerűségét nem a kreditszerzési lehetőség, hanem maga a téma és az előadó adta. A közlekedési büntetőjog az egyik leginkább speciális ismereteket megkívánó szakterület, az előadó pedig dr. Fülöp Natasa Katalin, a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság büntető ügyszakos bírája, „A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban” negyedik és harmadik hatályosíto kiadásának társszerzője volt. Az előadássorozat első eseményének címe az Elsőbbségi helyzetek megközelítése bírói szemmel volt.

Az elsőbbség nem „érzés” kérdése „A közlekedési büntetőügyek többsége elsőbbségi konfliktus körül forog – kezdte előadását dr. Fülöp Natasa. – A praxisban ezek a szituációk újra és újra viszszatérnek: kereszteződésben kihajtás, sávváltás, előzés, bekanyarodás, kijelölt gyalogos-átkelőhely megközelítése, illetve mindezeknél állandó kísérőjelenségként a sebességtúllépés, a látási viszonyok és a reakcióidő vitája.”

Ekkor rendezték meg itt az „Elsőbbségi helyzetek jogalkalmazói megközelítése” című konferenciát, amelyet 2 kreditpontos képzési eseményként nyilvántartásba is vettek. (ha van), tanúvallomások, rendőri jelentések, szakértői vélemények, orvosbiológiai iratok. A jogalkalmazó feladata, hogy ebből a tömegből kiválassza azt, ami jogilag releváns, és a többieket – bármilyen látványosak vagy érzelmileg erősek – a helyükön kezelje.

A jogi minősítés azonban ritkán dől el azon az egyszerű kérdésen, hogy „kinek volt elsőbbsége”. A büntetőjogi felelősség megállapítása – különösen súlyos sérülés, vagy halálos kimenetel esetén – gyakran másodperc-töredékeken múlik: hol, mikor, milyen észlelési és reagálási pontnál kelle volna másként cselekedni. Ezen a ponton válik el egymástól a „baleseti mechanizmus” és a jogilag releváns tényállás – mondta el dr. Fülöp Natasa. Az előadás célja az volt, hogy rávilágítson: az elsőbbség, a sebesség, a reakcióidő és az elhárítás kérdései nem ösztönből, hanem normatív és bizonyítási logika szerint kezelendők.

Mi történt „ott és akkor”?

A büntetőeljárásban a közlekedési ügy megoldása a rekonstrukciónál kezdődik: mi történt a balesethez vezető időszakaszban, milyen manőverek, észlelések, döntések és reakciók sorozata hozta létre a végállapotot. Ez banálisnak tűnik, de a baleseti mechanizmus jellemzően „adatbőségben” jelenik meg: helyszínrajz, féknyom, járműroncsolódás, kamerafelvétel

• Milyen szabály vonatkozo az ado közlekedőre?

• Hol és mikor kelle volna a szabályt tanúsítania?

• A konkrét szituáció milyen többletet ad az elvárhatósághoz?

Közlekedési ügyekben különösen gyakori, hogy a döntő tény nem a „nagy kép”, hanem az időzítés: mikor kezdte az előzést, mikor válto sávot, mikor lépe a gyalogos, mikor vált észlelhetővé a jármű fénye, mikor állt be az a helyzet, amikor már elvárható volt a reakció. Ezek a kérdések nem pusztán műszakiak: jogi megítélést (felróhatóság, okozatosság, beszámítás) visznek a vállukon – hangsúlyozta dr. Fülöp Natasa.

Az elvárhatóság nem normatív döntés

A közlekedési büntetőügyek egyik legfontosabb metszéspontja a „tőle elvárható magatartás” tartalma. Ez a bírói gondolkodásban – és a védelem, illetve vád érvelésében – tipikusan az alábbi lépésekben jelenik meg:

• Ebben a szituációban milyen biológiai meghatározo ságokkal, értékekkel dolgozzunk? (észlelés, reakció)

• Van-e plusz tudása, képessége, amelynek az alkalmazását elvárom?

Az elsőbbség „zónája” és a hirtelen fékezés küszöbe

A KRESZ logikája szerint az elsőbbségadás tartalma az, hogy az elsőbbségadásra köteleze nem kényszerítheti a jogosultat hirtelen irány- vagy sebességváltoztatásra. A gyakorlatban ez úgy fogható meg, hogy a jogosult „tol maga elő ” egy képzeletbeli elsőbbségi zónát: azt a teret, amelyen belül már csak intenzív reakcióval képes elhárítani az ütközést.

A bírói gyakorlat és a műszaki szakértői megközelítés tipikusan különbséget tesz:

• vészfékezés (satufék): nem elvárható, mert a menetstabilitást és másokat is veszélyeztethet,

• intenzív/hirtelen fékezés: többnyire már az elsőbbségsértés irányába mutat,

• lassító fékezés vagy a gáz elvétele: önmagában nem feltétlenül jelenti az elsőbbség sérelmét.

A tárgyalótermekben gyakran előkerül, hogy személygépkocsinál a kb. 3,5 m/ s²-t elérő vagy meghaladó lassulás már a  „hirtelen fékezés” körébe eshet. Ez nem varázsszám, de jó támpont: ha a jogosultnak ilyen intenzitással kelle fékeznie, az a behaladás elsőbbségsértő jellegét erősíti. A védelemnek és a vádnak is érdeke, hogy ne vallomásból („satufékeztem”), hanem szakvéleményből dolgozzon: a vezetők rendszerint túlbecsülik a saját fékezésük intenzitását.

A közlekedés nem működne bizalmi elv nélkül: az elsőbbségre jogosult alapvetően számíthat arra, hogy a köteleze ek megadják neki az elsőbbséget. Ugyanakkor a jogosultnak sincs „büntetlenségi pajzsa”. A gyakorlat lényege, hogy az elsőbbségre jogosul ól elvárt a más által létrehozo veszélyhelyzet adekvát, késedelem nélküli hárítása. Nem várható el ugyanakkor sem a vészfékezés, nem pedig az ado szituációban tökéletes megoldás megtalálása a másodperc törtrésze ala .

Egyszer kell mindent ellenőrizni?

A vád gyakori érvelése, hogy „ha a vádlo még egyszer odanéze volna”, akkor elkerülhető le volna a baleset. A védelem rendszeres ellenérve, hogy a közlekedés nem úgy működik, hogy a manőver teljes ideje ala minden irányba folyamatosan ellenőrzünk. A bírósági gyakorlat sok esetben nem fogadja el a visszakövetkeztetést: nem abból kell kiindulni, hogy „később tragédia le , tehát akkor biztosan még egyszer ellenőrizni kelle volna”. A normatív kérdés tehát így hangzik: hol áll be az elhárítás, illetve a megfigyelés köteleze sége, és meddig terjed?

E körben a „pillantás” és a „megfigyelés” szétválasztása kulcsfontosságú. Pillantani sokszor nem elég a sebesség megítéléséhez. Megfigyelni – legalább rövid ideig – gyakran szükséges ahhoz, hogy a közeledő jármű mozgásából a vezető reálisan felmérje, „jön-e, és mennyire gyorsan jön”.

Ugyanakkor, ha a manőver megkezdése után a vezetőtől azt várnánk, hogy másodpercenként újraellenőrizzen, könnyen abszurd mércéhez jutnánk: meddig kellene várnia, mennyiszer kelle-

ne odanéznie, melyik irány élvez elsőbbséget a figyelemben? A bíróságok sokszor épp e logikai következmények mia húzzák meg az életszerű határt. I mindig a konkrét helyzet dönt: mennyi idő állt rendelkezésre, mennyire volt előrelátható a veszély, és hol húzható meg életszerűen az elvárhatóság határ.

Az elsőbbségre jogosult sebességtúllépése

Az elsőbbség és a sebességtúllépés kapcsolatában a joggyakorlat stabil kiindulópontja, hogy az elsőbbségi jog sebességtúllépés esetén is fennáll. A 6/1998. számú Büntető jogegységi határozat lényegi üzenete, hogy a jogosult gyorshajtása önmagában nem „veszi el” az elsőbbségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogosult sebessége büntetőjogilag érdektelen lenne. Két irányban válik különösen fontossá:

• Elháríthatóság: ha a jogosult a sebessége mia objektíve nem tudo adekvátan reagálni, az a saját felelősségi körében értékelhető lehet.

• Eredmény súlyosbodása: gyakori kérdés, hogy a baleset „megtörtént volna-e” a megengede sebességnél, és ha igen, az eredmény (pl. halál, maradandó fogyatékosság) bekövetkeze volna-e ugyanígy. I az okozatosság és a beszámítás elvei kapcsolódnak be.

A polgári jogi gyakorlatban ismert százalékos megosztás a büntetőjogban nem működik ugyanígy: a kérdés nem az, hogy ki „mennyiben hibás”, hanem hogy a szabályszegés büntetőjogilag releváns okozati láncba illeszkedik-e.

Okozatosság és beszámítás: a balesettől a végállapotig

A közlekedési ügyek külön nehézsége, hogy az „okfolyamat” nem áll meg az ütközésnél. A balesethez gyakran társul elsődleges sérülés, kórházi kezelés,

szövődmény és maga a végállapot. A beszámítási kérdések ilyenkor kerülnek igazán előtérbe: mi az, ami a közlekedési szabályszegés normavédelmi körén belül marad, mi előrelátható, mi tekinthető közrehatásnak, és van-e olyan pont, ahol az okfolyamat megszakad. E kérdések nem pusztán elméletiek, hiszen a minősítés (és így a büntetéskiszabási keret) gyakran ezekre épül.

Bizonyítási fókuszok a gyakorlatban

A közlekedési büntetőügyekben a bizonyítékértékelés sokszor azért ütközik, mert a szereplők – a műszaki szakértő, a helyszínelő, vagy a tanúk – „más-más filmet néznek”. A védői stratégia gyakran azon múlik, hogy képes-e a jogilag releváns ellenőrzési pontokat „visszapörgetni” és elkülöníteni a baleseti történet emocionális részétől. A vád oldaláról pedig azon, hogy a normatív elvárhatóságot nem műszaki tételmondatokkal, hanem a közlekedési helyzet valós kockázataival indokolja.

„Az Ügyészség rendszeresen visszatérő mondata, hogy »súlyosbító körülményként kérem figyelembe venni, hogy az elsőbbségi szabályok megsértése kiemelt kockázatú a közlekedésben«. Az új Btk. megalkotásakor volt egy olyan gondolat, hogy csinálnak egy olyan minősítő körülményt, amelyben definiálják, melyek a kiemelt kockázatú szabálysértések. Ezek közö szerepelt volna a forgalomirányító fényjelző készülék és a fénysorompó tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása, a sebességhatárokra vonatkozó szabályok jelentős megsértése, a gyalogos-átkelőhely megközelítésével kapcsolatos szabályok megszegése, előzés, elsőbbség szabályainak szándékos megsértése. A szöveges előterjesztés végül nem került be a Btk-ba, pedig véleményem szerint sok esetben segíte e volna az ítélkezést” – mondta el előadása végén dr. Fülöp Natasa Katalin. Az előadássorozat folytatódik, melyre minden érdeklődő kollégát szerete el várnak a szervezők!

A félév további terveze előadásai

március 3., 16:00: Egyes további közlekedési helyzetek gyakorlati kérdései – előzés, „kéklámpások” közlekedése, kijelölt gyalogos-átkelőhely, a tőle elvárt haladási sebesség, figyelem (KRESZ 25. § (1), 26. § (4))

április 7., 16:00: A büntetőjogi felelősség megállapítása, a beszámítás érdekességei és gyakorlati kérdései

május 5., 16:00: Bizonyítékértékelés a közlekedési büntetőügyekben

június 9., 16:00: Igények szerinti téma (pl. járművezetés ittas állapotban / közúti veszélyeztetés / közös jogeset megoldás)

Jelentős változások a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésről szóló törvényben

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a költségvetési csalások száma, amivel együtt a jogi személyekkel szembeni büntetőeljárásoké is. Történt mindez úgy, hogy a korábbi jogszabály lakonikus rövidséggel szabályozta mind az eljárást, mind az anyagi jogi szabályokat.

Ennek megfelelően a jogalkalmazó számos esetben volt kénytelen a büntetőeljárási és büntető törvénykönyvi analógiákkal, értelmezésekkel pótolni a jogalkotási hiányosságokat. Ezekben az eljárásokban a jogi személyekkel szembeni intézkedések rendje a jogerős döntések elő már jelentős károkat okozo a cégkivonatokra történő bejegyzésekkel, amire az sem jelente megoldást, hogy a jogi személy megtéríte e a gyanúsítás szerinti teljes kár összegét. Vélhetően a fentiekre is tekinte el, jelentős módosításokról döntö a jogalkotó a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvénymódosítása tárgyában. 2025. június 19. napján hirde ék ki a jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvényt. A törvény sávosan, főszabály szerint a kihirdetését követő napon, a Jszbt. módosítását érintő rendelkezések pedig 2026. január 1-jén léptek hatályba. A módosításokat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, az intézkedéseket érintő részében csak akkor, ha a módosító törvény alapján enyhébb intézkedés alkalmazására kerül sor.

Ha az ügy a módosítás elő érkeze a bíróságra az akkori hatásköri és illetékességi szabályoknak megfelelően nincs helye á ételnek – még akkor sem, ha a módosítás ugyanazt az eljárást már másként szabályozza. Az eljárás alá vont jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kirendelése vagy meghatalmazása a módosítás hatályba lépését követően is érvényes lesz, a továbbiakban az eljárás alá vont jogi személy védőjére vonatkozó szabályok lesznek rá az irányadók.

Ha a módosítást megelőzően az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróság értesítése megtörtént, és az eljárás bírói szakban van, akkor a módosító törvény hatályba lépését követő három hónapon belül a bíróság felülvizsgálja, hogy szükséges-e

az értesítés, ha nem, haladéktalanul intézkedik az intézkedés megszüntetése iránt.

A jogszabály szerint a jogi személy lehet külföldi jogi személy is, olyan szervezet, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, olyan önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egység, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el és az olyan szervezet, amely polgári jogi jogviszonyok önálló jogalanya lehet és a tagoktól elkülönült vagyonnal rendelkezik, beleértve az előtársaságokat is, illetve a Btk. 459.§ (1) bekezdés 8. pontja szerinti gazdálkodó szervezet. A törvény olyan jogi személlyel szemben is alkalmazható, amely a bűncselekmény elkövetése után, de a jogerős ügydöntő határozat meghozatala elő jö létre.

A jogi személy vezetője is új definíciót kap, hiszen ebbe a fogalomba tartozik a jogi személy tisztségviselője, a képviseletre feljogosíto tagja, alkalmazo ja, tisztségviselője, cégvezetője, a felügyelőbizo sági tag és ezek megbízo ja.

A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések feltételrendszere is változo . A jogszabály immáron akkor alkalmazható, ha a Btk. XXVII. fejezete szerinti korrupciós bűncselekményt a jogi személy vezetője a jogi személy tevékenységi körében valósíto a meg, míg az egyéb bűncselekmény esetében, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a jogi személy vezetője, vagy a jogi személy tagja, vagy alkalmazo ja ez utóbbi esetben, ha a jogi személy vezetője szándékosan nem teljesíte e az irányítási, vagy ellenőrzési köteleze ségét, vagy gondatlansága okán nem tudo arról, hogy bűncselekmény elkövetése készül, és emia az azt megakadályozó intézkedést nem teljesíte e, vagy a bűncselekményt más személy köve e el, de a jogi személy vezetője tudo a bűncselekmény elkövetéséről. Szintén új rendelkezés, hogy a jogi személy jogutódjával szemben is alkalmazható a jogi személylyel szembeni intézkedések.

Ami az intézkedések fajtáit illeti, a jogi személy megszüntetése akkor lehetséges, ha a jogszerű gazdasági tevékenység helyreállítása nem várható, és a jogi személy bűncselekmény eredményeként jö létre, a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából, bűncselekmény elkövetése érdekében, vagy a bűncselekményből származó előny biztosítása érdekében hozták létre, illetve ha a jogi személy tevékenysége elsődlegesen bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja, végül, ha csak így biztosítható, hogy jogi személylyel szembeni intézkedést magalapozó újabb bűncselekményt ne kövessenek el.

A jogszerű gazdasági tevékenység helyreállítása akkor várható, ha az eljárás alá vont jogi személy a bűncselekménnyel okozo kárt megtéríte e, a bűncselekményből származó vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadta, a bűncselekmény káros következményeit más módon helyreállíto a, illetve ha megfelelő intézkedéseket vezete be a további bűncselekmények megelőzése érdekében.

A jogi személy tevékenységének korlátozása egytől öt évig terjedő időtartamra rendelhető el, ha ez a jogszerű gazdasági tevékenységének helyreállítása érdekében szükséges, mely esetben az intézkedést években kell meghatározni, valamennyi tevékenység, vagy egyes tevékenységek gyakorlására.

A jogi személlyel szembeni pénzbírság mértékét az eljárás alá vont jogi személy vagyoni és jövedelmi helyzetéhez is kell igazítani, legalacsonyabb mértéke egymillió forint, maximuma az elkövete bűncselekmény súlyától függ. A pénzbírság alapja a jogi személy éves forgalma, vagy ha az éves forgalom nem határozható meg, akkor becsléssel kell megállapítani.

A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés elévülése is szabályozásra került. Ha természetes személy terhelt is van az ügyben, akkor az intézkedés alkalmazhatósága nem évül el, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés elévülését a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés érdekében foganatosíto intézkedés szakítja félbe. Amennyiben a természetes személylyel szemben ügydöntő határozatot hoztak, akkor ennek jogerőre emelkedésétől számíto egy év elteltével nem indítható büntetőeljárás a jogi személlyel szemben, míg a büntetőeljárás megindításától számíto két év elteltével nem indítványozható intézkedés alkalmazása.

A jogi személyek esetében is az általános illetékességi szabályok az irányadók, de ha a büntetőeljárást kizárólag jogi személlyel szemben folytatják, a jogi személy székhelye szerinti hatóságok is illetékesek. Zár alá vételt a pénzbírság érdekében is lehetséges elrendelni, amennyiben megalapozo an feltehető, hogy a jogi személy a pénzbírság végrehajtását meghiúsítaná, mellyel kapcsolatosan részletes feltételrendszert határoz meg a jogszabály, amely véleményem szerint a jogi személy érdekét és védelmét szolgálja. A pénzbírság biztosítása érdekében zár alá kell venni az eljárás alá vont jogi személlyel kötö egyezség alapján az eljárás alá vont jogi személy által rendelkezésre bocsáto összeget.

A zár alá vételről a bíróság határoz, vádemelés elő a nyomozási bíró, ügyészi indítvány alapján. A zár alá vételről szóló határozatban meg kell jelölni a zár alá vétel célját és azt is, hogy mekkora összeg biztosítására szolgál. A zár alá vételről szóló határozatot ki kell adni a vagyoni érdekeltnek és a hitelező igény jogosultjának is, illetve az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróságot kell megkeresni a zár alá vétel cégjegyzékbe való bejegyzése érdekében.

A zár alá vétel megváltását az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője, vagy az eljárás alá vont jogi személy védője indítványozhatja. Nincs helye megváltásnak, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben felszámolást rendeltek el, de kötelező, ha a biztosítandó összeg kifizetését vállalják. Fel kell oldani a zár alá vételt, ha az elrendelés feltételei már nem állnak fenn.

A nyomozásra vonatkozó szabályok is –részben – újradefiniálásra kerültek. Ezen túl a jogi személlyel szemben önállóan is folyhat nyomozás, ha természetes személylyel szemben nyomozás nem indult, a büntetőeljárást azért függeszte ék fel, mert az elkövető kiléte nem volt megállapítható, vagy az elkövető nem vehete részt az eljárásban, illetve ha az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, valamint ha megszünte ék a büntetőeljárást vagy felmente ék a terheltet. Ha a jogi személy törvényes képviselője tartózkodik

ismeretlen helyen, a jogi személy részére ügygondnokot kell kirendelni. Nagyon jelentős változás, hogy a jogi személlyel szembeni eljárásban is alkalmazható az egyezség. Eszerint a jogi személy és az ügyészség a vádemelés elő egyezséget köthet, ha a jogi személy képviselője vállalja, hogy a bűncselekménnyel okozo kárt megtéríti, a vagyoni előnyt a hatóságnak átadja, a bűncselekmény káros következményeit helyreállítja, együ működik a bűncselekmény felderítésében, a megállapodás szerinti pénzbírság összegét rendelkezésre bocsátja. Ha a büntetőeljárásban a jogi személy törvényes képviselője egyú al terhelt is, az egyezségkötés további feltétele, hogy terhelt a bűncselekmény elkövetését beismerje. I is érvényesül a garanciális szabály, hogy ha az egyezség nem jön létre, a kezdeményezés, az ezzel összefüggésben keletkeze ügyiratok a büntetőeljárásban bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. Nem köti a bíróságot az egyezség, ha az eljárás alá vont jogi személy az előkészítő

Nagyon jelentős változás, hogy a jogi személlyel szembeni eljárásban is alkalmazható az egyezség.

ülés megkezdéséig nem teljesíti a vállalt megtérítési, helyreállítási köteleze ségét, vagy arra megfelelő garanciát nem ado , vagy az előkészítő ülés megkezdéséig az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzésére alkalmas intézkedését nem hajtja végre, illetve ha az előkészítő ülés megkezdéséig a pénzbírság összegét nem bocsátja rendelkezésre, valamint ha érinte sége elismerését a bíróság megtagadja.

Súlyosítási tilalom érvényesül az egyezség esetén, ha a bíróság nem fogadja el az eljárás alá vont jogi személy érinte ségét az előkészítő ülésen, azonban a tárgyaláson mégis az egyezségben foglaltak szerint állapítja meg az eljárás alá vont jogi személy érinte ségét, akkor az egyezséghez képest súlyosabb intézkedést nem alkalmazhat. Egyezség esetén a bíróság az eljárás alá vont jogi személy megszüntetéséről nem határozhat és az egyezség szerinti pénzbírságról dönt, illetve az egyezségben meghatározo módon és időben korlátozza az eljárás alá vont jogi személy tevékenységét.

A jogi személlyel szembeni vádiratnak tartalmaznia kell az eljárás alá vont jogi személy nyilvántartási adatait, az eljárás alá vont jogi személy védője, törvényes képviselője, meghatalmazo ja adatait, a vádirati tényállást, illetve az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó bizonyítékokat, valamint az indítványt az intézkedés alkalmazására. Ennek megfelelően mértékes indítványt is lehet a vádiratban szerepeltetni az előkészítő ülésen történő beismerés esetére.

Önálló vádemelésre is sor kerülhet, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény mia bírósági eljárás van folyamatban, illetve ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény elkövetése mia büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős határozatot hoztak.

Az előkészítő ülésen nyilatkoztatni kell az eljárás alá vont jogi személy képviselőjét, hogy az eljárás alá vont jogi személy érinte ségét a vádiratban foglaltakkal egyezően elismeri-e. Az elismerő nyilatkozat elfogadása nem fellebbezhető végzéssel történik, melynek előfeltétele, hogy azt az iratok alátámasztják és azzal összefüggésben nincs észszerű kétely. Ha az elismerő nyilatkozatot a bíróság elfogadta, az előkészítő ülésen a jogi személyt érintően ügydöntő határozat hozható. Ez esetben az ügyészi indítványhoz képest súlyosabb intézkedést a bíróság nem alkalmazhat. Elő e felszólalásoknak van helye az ügyész, a védő és a törvényes képviselő részéről. Ha nem hoz a bíróság az előkészítő ülésen érdemi határozatot, de az elismerő nyilatkozatot elfogadta, akkor további bizonyítást nem kell felvenni az eljárás alá vont jogi személyt érintően.

A tárgyaláson van lehetőség vádkiterjesztésre az eljárás alá vont jogi személy vonatkozásában is indítványra vagy hivatalból, ez esetben a bíróság 8 napra elnapolhatja a tárgyalást. A bíróság ügydöntő határozatának tartalmaznia kell, ha intézkedést alkalmaz, vagy ha az ügyészi indítványt elutasítja. Ha az intézkedés alkalmazását mellőzi, ennek indokait is rögzíteni kell. A bíróság a büntetővégzésben a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekről is rendelkezhet.

SZERZŐ:

dr. Gyalog Balázs a BÜK főtitkára

KAMARAI JELENLÉT, VALÓDI KÖZÖSSÉG

Így építkezik a BÜK Jogtanácsosi Tagozata

Dr. Pólik Cecília (OTP Bank Nyrt.) a Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozatának több mint 7 éve tagja, 2021 óta a titkári tisztséget tölti be. Számára ez nemcsak szervezeti feladat, hanem szakmai közösségi munka is, amelynek egyik legnagyobb értéke éppen az, hogy a kollégák kapcsolatban vannak egymással, és együtt tudják formálni a jogtanácsosi szakma kamarai jelenlétét.

– A Budapesti Ügyvédi Kamara Jogtanácsosi Tagozata immár a második ciklusának végénél tart – mondja dr. Pólik Cecília. – Ez azt jelenti, hogy nyolc éve folyamatosan végezzük a tagozati munkát. A jogtanácsosi érdekképviselet jelentősége különösen azóta nő meg, hogy az új ügyvédi törvény nyomán a jogtanácsosok integrálódtak az ügyvédi kamarába. Így a vállalati és a közigazgatási szférából is érkeztek kollégák a kamarába sokféle tapasztala al, szemléle el, ami már önmagában is érdekes és inspiráló közeget jelent.

– Ön hogyan kapcsolódo be ebbe a  munkába?

– 2018-ban az OTP Csoport jogtanácsosaként kerültem a kamarai közéletbe delegálás útján. Elő e jó pár évet dolgoztam már jogtanácsosként az OTP egyik leányvállalatánál, és egy idő után hiányzo a külső szakmai impulzus. Amikor valaki hosszú ideig van egy cégnél, csak belülről látja annak működését – engem viszont mindig érdekelt, hogy más cégeknél hogyan működnek a jogi osztályok, miken van a hangsúly, milyen jó gyakorlatok léteznek. Ez a szakmai párbeszéd és a networking volt az egyik fő indí atásom.

– Mik a tagozat tevékenységének főbb elemei?

– A tagozatunk havonta ülésezik, és van egy éves munkatervünk, aminek a teljesítését komolyan vesszük. Konkrét feladatokat határozunk meg, és minden évben igyekszünk új típusú, új megközelítésű elemeket beemelni a munkába. A munkaterv teljesítését havonta követjük, hogy hol tartunk az egyes vállalásokkal. Részt veszünk a BÜK elnökségi ülésein, közvetlen munkakapcsolatban állunk az elnökséggel és a tisztségviselőikkel. Ez a  kapcsolat nagyon fontos ahhoz, hogy a kamarai jogtanácsosok szempontjai megjelenjenek a kamarai döntéshozatalban. Az ügyvédi törvény aktuális módosítása nyomán a  Jogtanácsosi

Tagozat elnöke, dr. Herczegh Zsolt (Magyar Telekom Nyrt.) a BÜK elnökhelye esi tisztsége melle idén márciustól a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének tagja is lesz. Ez erősíteni fogja a jogtanácsosok érdekképviseletét országos szinten is.

– Milyen formában nyit kifelé a tagozat? – A legfontosabb külső megjelenési formáink a kreditpontos rendezvényeink. Ezek egyszerre szolgálják a szakmai tartalmat és a networkinget. Az éves legnagyobb eseményünk egyértelműen a Jogtanácsosi Konferencia, amelyet jellemzően minden év őszén rendezünk meg, eddig szám szerint már öt alkalommal rendeztük meg az eseményt. Ezeken a jogtanácsosokat

Fontos kimondani:

a kamarai munka nem pusztán munka. Ez egy olyan tevékenység, amit az ember szívesen csinál.

érintő, aktuális kérdésekkel foglalkozunk, és a konferencia egyszerre nyújt szakmai tartalmat és találkozási lehetőséget. Ez egy olyan fórum, ahol a vállalati és közigazgatási szférában dolgozó jogtanácsosok egyaránt releváns tudást kapnak, és közben kapcsolatokat is tudnak építeni. Pár éve a konferencia programját képezi részben az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat (OKJT) által rendeze Pályakezdő jogász prezentációs verseny is, ahol i ú tehetségek mutatkoznak be egy-egy pályaművel a szakmai zsűri elő . A másik fontos rendezvénytípusunk az év közbeni szakmai workshopok. Ezeket is kifejeze en az aktuális jogi kihívásokhoz igazítjuk: jellemzően akkor szervezzük meg őket, amikor egy-

egy új szabályozás jelenik meg, vagy egy ado terület különösen éles kérdéseket vet fel a jogtanácsosok számára. A tapasztalataink szerint a compliance, a munkajog és a versenyjog melle egyre nagyobb az érdeklődés a fogyasztóvédelmi kérdések iránt is. Ezek jellemzően 50–60 fős rendezvények, ahol mindig az ado terület kiváló szakértőit hívjuk meg előadónak. Kifejeze en gyakorlati fókuszúak ezek az alkalmak, és jó visszahallani, hogy egy-egy ilyen alkalom után a kollégák – akik addig nem ismerték egymást –, kapcsolatban maradnak egymással. Várjuk a kollégák témajavaslatait a jogtanacsositagozat@bpbar.hu email címen. Az eseményeket a BÜK hírlevelében is meg szoktuk hirdetni, és természetesen várjuk az ügyvéd kollégákat is ezekre a rendezvényekre.

– A közösségépítésnek ma már online tere is van.

– Igen, a „Budapesti Kamarai Jogtanácsosok” zárt Facebook-csoportjának egyik kezdeményezője voltam. A csoport 4 éve működik, a napokban léptük át az 1000 fős taglétszámot. A csoportban kamarai közéleti, tagozati, szakmai és közösségi hírek, felhívások, rendezvénymeghívók jutnak el a kollégákhoz. Lehetőség van álláshirdetések közzétételére, és a csopor agok szakmai kérdéseket is felvethetnek. Várjuk az új csatlakozókat is.

–

Ön személy szerint hogyan vesz részt legaktívabban a tagozati munkában? – Elsősorban a tagozati működéshez kapcsolódó operatív teendők és rendezvények szervezése – azon belül is a munkajogi workshopok tartoznak hozzám, munkajogi szakjogászi végze séggel rendelkezem, sok kollégát ismerek erről a szakterületről, így ez egy kézenfekvő irány volt számomra. A munkajog révén kerültem még jó tíz éve kapcsolatba a Wolters Kluwer Kiadóval. A kiadóval sikeres az együ működésünk, évek óta szponzorálják a konferenciánkat,

és emelle a kiadó szakértői előadóink is számos innovációt jelentő témában, és túlzás nélkül mondható, hogy a kiadói jogász kollégák élen járnak a jogi digitalizációban, a kiadó nagyon színvonalas szolgáltatásokat kínál. Nagyon fontos továbbá az évek óta tartó együ működésünk az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagoza al, számos ponton kapcsolódik a munkánk, a rendezvényeink.

– Meghatározó érdeklődési területe a zene – és ezt kiterjeszte e a munkája irányába is.

– Az ötlet az OTP Jogi Igazgatóságán belül indult el. Minden évben tartunk egy belső jogi szakmai napot az OTP valamennyi jogászának részvételével, amelyen jellemzően három-négy, kifejeze en a bankot érintő szakmai előadások hangzanak el (kreditpontos belső képzésünk). 2024-ben felmerült az igény, hogy jó lenne a képzési nap végére egy könnyebb témájú előadás. Engem mindig is érdekelt a zene világa – nemcsak hallgatóként, hanem a há értörténetek, egy-egy album keletkezésének a története, zenei életrajzi könyvek, a zeneiparban nagyon sok érdekes sztori van. Sok vinyllemezem van, havonta egyszer biztosan vásárolok egy új lemezt, jó érzés „analóg”-nak maradni ebben. Szóval egy ideje foglalkoztato , hogy tudnám ezt valamilyen formában ötvözni a joggal. Így születe meg egy szerzői jogi előadás ötlete (plágiumperek, kiadói perek, zenei katalógusok jelentősége) „Érdekes jogi esetek a zeneiparban” címmel. Volt bennem némi bizonytalanság, vajon fog ez valakit érdekelni? Az előadás először az OTP csapatépítőjén hangzo el Balatonszemesen. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam, és az előadásnak le még akkor idén folytatása, így születe meg az „Érdekes jogi esetek a zeneiparban II.”. Ez már inkább a zeneipar „technológiai” oldalát dolgozta fel: hanghordozók, lejátszók mint találmányok, vagyis az iparjogvédelmi kérdések mentén, hogy hogyan juto unk el odáig, hogy ma már egy gombnyomásra streamelhetünk bármilyen zenét, így az előadásban a Spotify története is megjelenik. Az előadások készítése során nagyon o volt bennem, hogy valami érdekes előadás születhessen, és élményszerű is legyen annak, aki hallgatja, nézi.

– Ennek le kamarai folytatása is. – Igen, és ez különösen nagy öröm számomra. A jogi igazgatóm, dr. Csere Bálint vete e fel, hogy legyen ebből a két előadásból kreditpontos kamarai oktatóvideó, így a két előadást 2025 tavaszán fel is ve ük a kamarai operatőrrel. 2025. május óta

elérhető a két előadás a kamarai továbbképzési felületen, és nagy öröm, hogy a két előadás 5 ezer körüli megtekintési számnál tart, és az elmúlt fél évben sok gratuláló e-mailt kaptam, nem is számíto am erre. Úgy érzem, a cél teljesült: örömöt okozo , inspirált, és talán még arra is késztete embereket, hogy új zenéket hallgassanak meg – vagy más szemmel nézzenek a jog, az üzlet és a zene kapcsolatára.

– Mennyi időt igényel a kamarai munka? – Ez nagyon változó, hektikus. Vannak csendesebb, és vannak kiugró időszakok – például egy konferencia elő i két-három hét –, amikor napi szinten foglalkoznom a szervezési feladatokkal. Ilyenkor jellemzően munkaidő után zajlik a szervezés, tagozati körben nem ritkák a késő

esti, éjfél körüli levelezések sem. Ha nincs konferencia, a tagozati ülések előkészítése és megszervezése tartozik hozzám. Igazából a kamarai munka nem pusztán munka, ez egy olyan tevékenység, amit az ember alapvetően lelkesedésből csinál.

– Mi várható idén a tagozat életében? – A munkatervünket a januári ülésünkön véglegesíte ük, de az alapok ado ak: lesznek workshopok, megtartjuk idén is a Jogtanácsosi Konferenciát, és szeretnénk minél több jogtanácsosi tartalmat adni a Pesti Ügyvéd számára is. A közgyűlésen megtartjuk az éves beszámolónkat, és most indul a Pro Excellentia-díj jelölési folyamata, a szakmában kimagasló eredményeket elért jogtanácsosokat tüntet ki ezzel a díjjal a Kamara.

DR. GOMBÁRNÉ DR. TEREBESI ZSUZSANNA

Egyensúly és pozitív energiák

Március 16-án 17 órakor izgalmas kortárs kiállítás nyílik a Budapesti Ügyvédi Kamara falai között. Az alkotót – aki a kamarai kórus, a Próká-torok tagja is – művészet és hivatás összefüggéseiről is kérdeztük.

Dr. Gombárné dr. Terebesi Zsuzsanna jogász és absztrakt festő, a Terebesi Art Design megálmodója, akinek alkotói világa a letisztultság, az elegancia és a tudatos színhasználat köré épül. Művészi útját a festészet iránti mély vonzalom, a kreatív-alkotó szemlélet és a szakma iránti alázat határozza meg. Festményeit az egyedi színvilág, a tudatos kompozíció és az a törekvés jellemzi, hogy a harmónia, az egyensúly és az érzelmi hatás egyszerre legyen jelen –mindig az ado enteriőr stílusához és hangulatához igazodva.

A színek ereje

Meggyőződése, hogy a színeknek kiemelt szerepük van mindennapi környezetünkben: hangulatot teremtenek, érzéseket közvetítenek, és közvetlen hatással vannak lelkiállapotunkra. Éppen ezért fontos számára, hogy olyan tárgyakkal és műalkotásokkal vegyük körbe magunkat, amelyek pozitív energiát sugároznak, hozzájárulnak az o hon nyugalmához, és egyediséget adnak a térnek. Festményeivel olyan harmonikus, jóleső atmoszférát kíván létrehozni, ahol a mű és a tér kölcsönösen erősítik egymást. Alkotásai egyedi, kézzel készült művek, amelyek nem csupán vizuális élményt nyújtanak, hanem személyes kapcsolatot is teremtenek a befogadóval.

Számára a festészet az önkifejezés és a folyamatos megújulás eszköze: minden új koncepció egy új történet kezdete. Az alkotói folyamatban férje és családja kezde ől fogva támogatják. Férje aktívan segíti munkáját a há érfeladatoktól a szállításon át egészen a  kiállítások megszervezéséig – jelenléte és bizalma végigkíséri az alkotás minden szakaszát.

Jogi gondolkodás a festészetben

Civil hivatásában jogtanácsosként dolgozik. Jogászként a precizitás, a fegyelem és a strukturált gondolkodás határozza meg mindennapjait, míg a festészetben a szabadságot és az érzelmek szabad áramlását találja meg. Ez a két, látszólag távoli világ mégis

szervesen kiegészíti egymást: a jogi gondolkodás tudatosságot és rendszert ad, az alkotás pedig teret nyit a belső megélések kibontakozásának. Megfogalmazása szerint mindke őre szüksége van ahhoz, hogy „egész” legyen, és személyisége különböző rétegeit is meg tudja mutatni.

Az alkotás melle fontos szerepet tölt be életében az éneklés is. Nemrég csatlakozo a Proká-Torokhoz, a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusához. A próbákra nagy örömmel jár: a közös munka, az egymásra figyelés és a zene felszabadító ereje új inspirációt ad számára, és különleges módon gazdagítja a mindennapjait.

Álmok és inspirációk

Művészeti munkásságában az absztrakt festészet áll a középpontban. Több stílust és technikát alkalmaz, egy-egy festmény pedig sokszor több lépcsőben, számos réteg felépítésével készül el. Az alkotás hosszú folyamat: először megtervezi, „megálmodja” a képet, vázlatokat készít, beszerzi az anyagokat, majd akár hónapokon át dolgozik rajta. Többnyire hétvégéken vagy munka után alkot, o honában kialakíto műhelyrészben, ahol a festéshez szükséges eszközöket és a kész műveket is tárolja.

Inspirációt mindenből merít: terekből, hangulatokból, színekből. Ha valahol ürességet vagy diszharmóniát érez, máris azon gondolkodik, milyen színekkel, formákkal lehetne azt feloldani. Nem kedveli a komor tereket – számára a színekkel való játék örömforrás, amely vidámsággal és energiával tölti fel. Fontos számára a lelkiállapot is: ha nem érzi jól magát, inkább nem kezd festeni, mert hisz abban, hogy az érzelmi állapot közvetlenül megjelenik a vásznon. Gyakran kísérletezik. Új anyagokat, felületeket, kombinációkat próbál ki, hogy egyre komplexebb, gazdagabb hatású műveket hozzon létre. Nyilvánosan 2022-ben lépe a közönség elé: ekkor indult el a weboldala, és ekkor döntö e el, hogy a család és a barátok körén túl is megmutatja alkotásait. Ez számára nagy lépés volt, ugyanakkor felszabadító élmény. Festményeit készletről is kínálja, de egyedi megrendeléseket is vállal; voltak már visszatérő vásárlói, akik több művet is választo ak tőle.

Színek a BÜK-ben

Kedvenc színe a kék, amely a természethez, a vízhez és az áramló energiákhoz fűződő erős kapcsolatát tük-

A festmények célja, hogy érzelmi kapcsolatot teremtsenek a befogadóval, és olyan belső teret hozzanak létre, ahol megérkezhetünk önmagunkhoz.

rözi. Közel állnak hozzá a letisztult, elegáns, visszafogo tónusok, ugyanakkor színesebb, kontrasztosabb képeivel fókuszpontokat is teremt a térben. Művészetében és életében egyaránt a harmónia megteremtésére törekszik. Korábbi kiállításai közül kiemelkedik a 2025-ös év, amikor az Andrássy úti MagNet Házban egy hónapig, a Volvo Galériában pedig két és fél hónapig voltak láthatók festményei. Mindkét helyszínen második alkalommal állíto ki. Művei korábban szerepeltek az Aranytíz Kultúrházban, a Kempinski Hotel Corvinus Budapest esküvői kiállításain, valamint a Pacific Green bútorszalon bemutatótermében a MaxCityben. Nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy aktuális kiállítását a Bu-

dapesti Ügyvédi Kamara impozáns épületében rendezheti meg. A Színek című tárlat a harmónia, az egyensúly és a pozitív energiák vizuális megjelenítésére invitál. A kiállíto , mintegy 19 festmény közö nagy méretű alkotások is szerepelnek: két 100×150 centiméteres, egy 100×100-as és több 80×80-as mű, valamint jelenleg készülő képek is helyet kapnak majd. A festmények célja, hogy érzelmi kapcsolatot teremtsenek a befogadóval, és olyan belső teret hozzanak létre, ahol megérkezhetünk önmagunkhoz.

A kiállítás megvalósításhoz nyújto támogatásért és segítségért külön köszönet illeti dr. Fügedi Szilviát, a BÜK elnökhelye esét.

DR. WAGNER ÁDÁM

Visszaadni az ügyvédtársadalomnak

Új szerzőt köszönthetünk a Pesti Ügyvédben. Dr. Wagner Ádám jelezte, szívesen írna a lapba – motivációjáról is beszél alábbi interjúnkban. Illetve: fogadják szeretettel az évindításról szóló jegyzetét, amelyet az interjú után találnak!

– Az irodájában ülünk: az ebből nyíló impozáns kilátás komoly ügyfélkört feltételez.

– Az ügyvédi irodám elsődlegesen külföldi ügyfelekre specializálódott. Alapvetően idegenrendészeti, tartózkodási, letelepedési, bevándorlási, illetve állampolgársági és honosítási ügyekkel foglalkozunk. Ez jelenti a fő tevékenységünket, kiegészítve mindazzal a jogi asszisztenciával, amelyre a külföldi ügyfeleknek ezekhez kapcsolódóan szükségük lehet. Az iroda másik fő pil-

lére a nemzetközi vonatkozású kártérítési ügyek kezelése. Ilyenek például a fuvar- és szállítmányozási károk, külföldön történt balesetek vagy más, határon átnyúló károkozási események. Ezek olyan ügytípusok, amelyekben sok magyar ügyvéd nem szívesen jár el, vagy nem is feltétlenül tud. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszert építettünk ki külföldi ügyvédi irodákkal és partnerekkel, Európán kívül, akár tengerentúlon is. Ez komoly specialitást jelent, és lehetővé teszi, hogy ezek-

ben a komplex, nemzetközi kártérítési ügyekben hatékonyan járjunk el. Öszszességében tehát egy kisebb ügyvédi irodáról van szó, amely kifejezetten külföldi ügyfelekre és nemzetközi kapcsolódású ügyekre specializálódott.

– Külföldön is sokat tanult. – Párizsban és Szentpéterváron is tanultam, ami nagyban meghatározza a szakmai működésemet. A francia, az orosz és természetesen az angol nyelvet is munkaképes szinten használom. Ez az ügyfélkörön is jól látszik: jelentős az orosz ajkú és frankofón ügyfelek aránya az amerikai, kanadai és angol ügyfelek mellett. Fontos számomra, hogy – függetlenül a jelenlegi geopolitikai helyzettől – nem fordultam el az orosz vagy belarusz ügyfelektől sem. A háború és az orosz politikai vezetés felelőssége természetesen egy külön kérdés, de ügyvédként továbbra is aktívan képviselem ezeket az ügyfeleket, és ellátom a jogi képviseletüket.

–

Láthatóan nincs hiány munkában. Mi motiválta arra, hogy mindezek mellett írni kezdjen?

– A nagypapám újságíró volt, egész életében ebben a szakmában dolgozo , így tulajdonképpen ebben a közegben nő em fel. Mindig nagyon felnéztem rá, és már korán megfogalmazódo bennem az igény, hogy valamilyen módon én is kapcsolódjak az újságíráshoz. Nem feltétlenül klasszikus értelemben ve újságíróként, inkább publikáló szerzőként.

Ez már az egyetemi éveim ala elkezdődö : az ELTE jogi karának Jurátus című lapjában gyakorlatilag végigírtam az öt évemet. Amikor az egyetem véget ért, akkor pedig különböző – mondjuk úgy – komolyabb és kevésbé komoly felületeken jelentek meg írásaim. Voltak tabloid jellegű megjelenések is, de jogi témájú cikkeim is, például egyidőben állandó jogi rovatom volt egy újságban. Ez számomra inkább egyfajta hobbi, egy alkotási forma. Egy lehetőség arra, hogy megosszam a gondolataimat és az érzéseimet. Részben talán abból is fakad, hogy művészcsaládból jövök: édesapám festőművész, a bátyám és az ő felesége is képzőművészek. Ez a közeg erősen hato rám, és számomra az írás is egyfajta alkotás.

– Akkor tulajdonképpen azzal lázadt, hogy jogi pályára lépe ?

– Mondhatjuk így is, bár igazából nem nagyon volt mi ellen lázadni. A családom maximálisan támogato ebben

is. Az viszont kétségtelen, hogy akár a szűkebb, akár a tágabb családban egy kicsit kilógunk a sorból. A feleségemmel együ , aki szintén jogász, kamarai jogtanácsos, ilyen értelemben valóban különutasnak számítunk, hiszen rajtunk kívül nincs igazán más jogász a családban. Ráadásul a tágabb család alapvetően nem is Wagner, hanem Győri. Amikor 2010-ben megalapíto uk a saját ügyvédi irodát – nagyjából 15–16 évvel ezelő –, nem sokkal korábban házasodtunk össze a feleségemmel, és akkor ve em fel az ő vezetéknevét.

– Miért döntött így?

– Több oka volt. Az egyik az, hogy bennem mindig is volt egyfajta szembemenés a megszokott mintákkal. Ugyanez a gondolkodás vezetett például akkor is, amikor a kilencvenes évek végén Oroszországba mentem tanulni. Szeretem megkérdőjelezni a magától értetődőnek vett dolgokat. A névviselés kérdésében is ezt éreztem. Az a hagyomány, hogy a feleség veszi fel a férj nevét, számomra hordoz valamiféle birtoklásjellegű jelentést. Mivel jogilag adott a lehetőség arra, hogy ez fordítva is megtörténhessen, tudatosan ezt az utat választottam, azt üzenve, hogy így is lehet. A másik ok praktikus volt. Már akkor is tudtam, hogy külföldi ügyfélkörrel szeretnék dolgozni. A Wagner név – még ha azóta bizonyos negatív konnotációkat kapott is – nemzetközileg jól cseng, és könnyen használható. A Győri viszont külföldön gyakorlatilag kimondhatatlan és leírhatatlan. Ez is szerepet játszott a döntésemben.

–

Abban maradtunk, hogy a lapba elsősorban „egotrip” jellegű anyagokat, interjúkat, esetleg éttermi ajánlókat ír. Miért ezek a műfajok érdeklik?

– Jó dolog, ha egy ügyvédi közéleti lap szakmai cikkeket is közöl, de erre alapvetően o vannak a klasszikus szakmai fórumok. Engem viszont egy ilyen jellegű közéleti lapban sokkal inkább az érdekel, ami könnyebben emészthető. A mindennapjaim így is tele vannak jogszabályokkal, iratokkal, elemzésekkel: reggeltől estig olvasok, írok, gondolkodom jogi kérdéseken. Amikor egy ilyen felületre gondolok, akkor azt szeretném, ha az egyfajta könnyedebb olvasmányt is nyújtana a kollégáknak. Olyasmit, amit jólesik kézbe venni egy hosszú nap után. Abból indulok ki, hogy ha engem érdekel egy téma, ha számomra izgalmas, akkor jó eséllyel más ügyvédek számára is az lehet. Ennyi az egész – nincs mögö e kü-

lönösebb koncepció. Azóta, hogy elkezdtem az ügyvédkedést, és megalapíto am a saját irodámat, nagyon sok idő eltelt. Ha valaki nem egy kész irodát vesz át, hanem a nulláról építkezik, akkor az első évek szinte kizárólag erről szólnak: az iroda felépítéséről, a saját hang, a saját működés megtalálásáról. Vannak, akik ezzel párhuzamosan is aktívan részt vesznek a kamarai közéletben – én nem tartoztam közéjük. Nekem ez a másfél évtized kemény munkával telt el. Most, körülbelül 15 év távlatából érzem azt, hogy az ügyvédkedés rengeteget ado : szakmailag, emberileg, intellektuálisan. Voltak kudarcok is, természetesen, de

DR. WAGNER ÁDÁM PUBLIKÁCIÓJA

összességében nagyon sok sikerélményt hozo . Most juto am el oda, hogy azt tudom mondani: az iroda stabilan működik, megtalálta a helyét, és én is megtaláltam benne a saját szerepemet. Ez egy hosszú érési folyamat eredménye, nem egyik napról a másikra születe döntés. És mivel ennyit kaptam e ől a szakmától, egyre erősebben foglalkoztat a gondolat, hogy valamilyen formában vissza is adjak belőle az ügyvédtársadalomnak. Ennek egyik eszköze számomra az írás, ami nem kötelesség, hanem örömforrás. Egyszerűen csak szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az ügyvédség mint közösség továbbépüljön.

Miért reggel 8-kor csöngetnek be a suliban?

Az év elején az ember – különösen, ha ügyvéd – hajlamos arra a gondolatra ébredni, hogy valami nincs rendben. Pedig minden pontosan ugyanott van, ahol hagytuk: az ügyek az aktákban, a jogszabályok a Magyar Közlönyben, mi pedig reggel hatkor az ébresztőórával szemben. Csak épp a lendület hiányzik.

Az év végi szünet számomra nem a megállásról, inkább az együttlélegzésről szól. Arról, hogy a család egy ideig nem logisztikai vállalkozásként működik, hanem egy testként: utazunk, nézünk, kérdezünk, felfedezünk. Nem lakást szeretnék hagyni a gyerekeimre, hanem térképet – lehetőleg tele gombostűkkel. Innen különösen fájdalmas a visszatérés a hatórás keléshez, a városszerte zajló szülői taxiszolgálathoz és az estébe nyúló munkanapokhoz. És igen: továbbra sem értem, miért pont nyolckor kezdődik az iskola. Egy ügyvéd számára ez kifejezetten provokatív időpont.

Az iroda az év elején csendesebb. Az ügyfelek lassabban reagálnak, mintha kollektív téli álmot aludnának. Ez az a pont, amikor az ember hajlamos elfelejteni az előző év sikereit, és úgy érzi, megint mindent elölről kell kezdenie. Pedig csak az év indul, mi pedig vele együtt.

Az én praxisomban döntően jelen lévő idegenrendészeti és állampolgársági ügyek különösen „szépen” hozzák az év eleji világvége hangulatot. Szigorodó szabályok, átláthatatlan eljárások, indokolás nélküli döntések. Ha lenne jogi fekete lyuk, biztosan itt keletkezne. És igen, mindezt úgy, hogy a külföldi ügyfeleim többsége nem rendszerszintű kockázat, hanem nyugdíjas amerikai, aki szeretne békésen Magyarországon élni. Az ember néha úgy érzi magát, mintha Kafka egy kevésbé humoros mellékszereplője lenne. Az év elején az ügyvéd egy kicsit olyan, mint a régi számítógép: minden működik, csak idő kell, mire betölt. A szünet után különösen nehéz visszaállni a hétköznapok zakatolására. Az idei év egyik elhatározása számomra mégis inkább lelkesítő. Tizenöt év ügyvédkedés után szeretnék visszaadni valamit a szakmának – olyan módon, amit én is élvezek. Írni. Gondolkodni. Kérdezni. A Pesti Ügyvéd hasábjain keresztül megszólítani azokat a kollégákat, akik januárban ugyanúgy keresik a ritmust, mint én.

Főtitkárok nyomában – 1. rész

Kapa Mátyás kollégánk Ügyvédsors című nagy sikerű történelmi regényén felbuzdulva, mely a Budapesti Ügyvédi Kamara alapításától a napjainkig dolgozza fel a kamara és elnökei történetét, arra gondoltam, hogy hasonló érdekes rövid történetekkel, a kezdetben titkárokat, később főtitkárokat is érdemes lenne számba venni. A tervezett cikksorozat első részében a Kamara alapításától az I. világháborúig terjedő időszak titkáraival ismerkedhetünk meg.

Az 1860-as évektől kezdődően előtérbe kerültek a különböző hivatások önszerveződési törekvései, így az ügyvédeké is. Fővárosi ügyvédek egy csoportja azzal a céllal, hogy az igazságszolgáltatás ügyét előmozdítsák és javítsák, megalakíto ák a Budapesti Ügyvéd Egyletet, melynek alakuló közgyűlésére 1867-ben került sor.

„Az egylet legnagyobb érdeme pedig egyértelműen az ügyvédi rendtartás megszületéséhez kapcsolódik. A Budapesti Ügyvéd Egylet egy bizo ságot bízo meg 1868-ban a rendtartás tervezetének kidolgozásával, a Siegmund Vilmos veze e bizo ság javaslatát pedig – több hónapos vita után – az egyesület közgyűlése is elfogadta. A ól függetlenül, hogy az igazságügyi minisztérium is készült önálló terveze el, a szakmai egyesület által írásba foglalt tervezet képezte az 1874. évi XXXIV. törvénycikk gerincét.

A kamarák felállításával a Budapesti Ügyvéd Egylet betöltö e eredendő célját, így 1875-ben megszünte e működését, vagyonát pedig a budapesti kamarára hagyományozta. Az első kamarai választásra értelemszerűen 1875-ben, a kamarák felállításának évében került sor. A rendtartás értelmében a közgyűlésnek háromévente elnököt, elnökhelye est, titkárt, ügyészt és pénztárnokot kelle választania, a tisztviselők melle pedig egy tizenkét fős választmányt is megválaszto ak, hat választmányi pó aggal kiegészítve.” 1

A Kamara első titkárának Siegmund Vilmost választo ák, aki 1837-ben születe Budán, 1863-ban szerze diplomát, majd 1864-ben kapo ügyvédi oklevelet. 1875 és 1891 közö volt a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára, valamint az alapítástól, 1870-től egészen a századfordulóig a Magyar Jogászegyletnek. 1871-ben alapíto a a Magyar Themis nevű jogi hetilapot, a Magyar Jogászgyűlés közlönyét, melyet hat éven keresztül szerkeszte , 1882-től pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár jogügyi osztályát veze e. Ugyancsak Siegmund Vilmos munkáját dicséri, hogy a Budapesti Ügyvédi

Egylet igazgatóválasztmányának megbízásából elkészíte e a Budapesti Ügyvédi Kamara első Ügyrendjét. Az ügyrend – mely a kamara működésének alapjait fekte e le – ezt követően kisebb módosításokkal egészen az I. világháborúig, sőt azt követően a Horthy-korszakban is érvényben maradt. Az ügyrend szerint „a titkár – akadályoztatása esetén pedig az elnök által kineveze helye ese – vezeti a közgyűlések, választmányi és fegyelmi ülések jegyzőkönyveit, aláírja az ügykezelési szabályok szerint a kiadmányokat, gondoskodik a jegyzékek s egyéb könyvek pontos vezetéséről, a kiadmányok szabályszerű kiállításáról, kézbesítéséről és szerkeszti a kamara éves jelentéseinek tervezetét. A titkár a kamara iroda-főnöke, ira árnoka, a kamara pe-

csétének őre és ő látja el a választmány és elnök utasításához képest a kamara összes belügyeit.” 2

Siegmund Vilmos titkári megbízatását követően 1898-ban közjegyzői állást pályázo meg Hevesen, de a pályázatot nem nyerte el. Idős korára pénzügyi nehézségei adódtak, többször fordult a kamarához rendszeres és rendkívüli segélyekért, később lipótmezei házát is elárverezték. Végül 1910-ben benyújto a lemondását, és december 29-én törölték a Kamara tagjai közül.

Bár az 1890-es kamarai választás alkalmával a titkári posztot ismét Siegmund Vilmos nyerte el, az 1891-es kamarai éves jelentésből tudjuk, hogy e posztról abban az évben lemondo . „A lefolyt évben kamaránk tisztviselői

A Kamara első titkárának Siegmund Vilmost választották, aki a Budapesti Ügyvédi Egylet igazgatóválasztmányának megbízásából elkészítette a Budapesti Ügyvédi Kamara első Ügyrendjét.

és választmányi karában személyváltozások is voltak. Dr. Siegmund Vilmos, kamaránknak a megalakulás óta fáradhatatlan titkára, annak szervezője e tisztétől legnagyobb sajnálatunkra megvált, s helyét a legközelebbi választások alkalmával legtöbb szavazatot nyert dr. Nagy Dezső kartársunk foglalta el.” 3

Nagy Dezső 1880-ban szerezte ügyvédi oklevelét, 1881 áprilisában le a Kamara tagja, titkári szolgálatát pedig 1891 és 1902 közö lá a el.

Az ő nevéhez fűződik az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet életre hívása. Éveken át tartó előkészítő folyamatok, majd az ügyvédség és a jogalkotó közö zajló egyeztetések eredményeként végül az 1908. évi XL. törvénycikk értelmében 1909. január 1-jén megalakult az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet.

Dr. Nyáry Béla így emlékeze meg róla: „Dr. Nagy Dezső az ügyvédség horizontján mindég egy fénylő és vezető csillag volt.”

Nagy Dezsőt Pap József válto a a titkári székben, aki 1861-ben születe Eperjesen, 1886 júniusában szerezte ügyvédi oklevelét, egy hónappal később, 1886 júliusában le a Kamara tagja. Ő volt az első olyan tisztségviselő, aki 1902 és 1911 közö először titkára, majd 1918 és 1935 közö elnöke volt a Budapesti Ügyvédi Kamarának.

Pap József a Kamarában viselt tisztségei melle az Országos Ügyvédi Gyámés Nyugdíjintézet élén is köve e Nagy Dezsőt, és az ő szemléletét – humánus és nemes célok iránti elköteleződés – próbálta továbbvinni. Bár sok nehézségbe – mind gazdasági, mind elfogadtatási –ütközö , végül sikerült változtatásokat kieszközölnie, és így elérnie, hogy az intézet reprezentálja a szolidaritást, az egységet és a közösséget az ügyvédi karban, az ellátási összegek pedig sok esetben enyhíteni tudták a szociális problémákat.

1931-ben II. osztályú Magyar Érdemkeresztet kapo az ügyvédi pályán szerze kiváló érdemei elismeréséül, majd 1935-ben ehhez az Érdemkereszthez csillagot kapo a közélet terén és az ügyvédi pályán kifejte szolgálatáért. 1935 novemberében a Kamara rendkívüli közgyűlése tiszteletbeli elnökké választo a meg, mely címet 1942. szeptember 13. napján bekövetkeze haláláig viselt.

A Budapesti Ügyvédi Kamara gyászdrapériával bevont dísztermében ravatalozták fel a közélet és az ügyvéd társadalom számos előkelőségének részvétele melle , majd innen kísérték utolsó útjára a Kerepesi úti temetőbe, ahol a főváros által adományozo díszsírhelyen helyezték el.

Dr. Gaár Jenő búcsúbeszédében így emlékeze a titkár Pap Józsefre: „1902ben a Kamara titkára le . 10 évig viselte ezt a tisztet, megismerve ezala az idő ala a Kamara ügyvitelének egész rendszerét és felismerve azokat az értékeket, amelyek a magyar ügyvédvilágban rejlenek és amelyeknek minél erőteljesebb kiépítésére és megerősítésére ezután életének egész munkásságát áldozta. Tisztségeinek viselésében soha nem a tisztségnek díszét, hanem a tisztséggel járó munka minél tökéletesebb teljesítését kereste és a munkának mindig a nehezebb részét vállalta.”

Pap Józsefet 1912–1914 közö Benedek János köve e, aki 1863-ban születe Nyírbalkányban, ügyvédi oklevelét 1895-ben szerezte meg, és kezdetben a Debreceni Ügyvédi Kamara tagja volt, onnan jegyezték át a Budapesti Ügyvédi Kamarába 1905-ben. Ügyvéd és hírlapíró volt Debrecenben. A Debrecen című függetlenségi lap szerkesztője (1899–1905),

az Üstökös című lap segédszerkesztője, és Ady Endre egyik első támogatója volt. Érdekesség, hogy 1914. március 1-jén még ő írja alá a kamarai közgyűlési jegyzőkönyvet, a decemberi kamarai névsor szerint azonban már nem ő a titkár, ugyanis katonai szolgálatra megy. 1914 és 1918 közö mint kiképzőtiszt és mint a népfölkelő őrzászlóalj századparancsnoka teljesít katonai szolgálatot, később pedig kéri felvételét a Kamarában a hadviselt ügyvédek alapjegyzékébe, ami meg is történik.

1926. március 15-én halt meg, sírfeliratán ez áll: „Egész életében a szabadságért, egyenlőségért küzdö , március 15-én, a szabadság ünnepén tért örök pihenőre. Álmodjon e dicső eszmékről tovább.” 4 Benedek Jánosnak jogászi tevékenysége melle irodalmi alkotásai is megjelentek, így a a Költemények (Bp. 1886), a Tábortüzek (Bp. 1893), valamint a Petőfiről című műve, melyet a Petőfi-dalkörnek 1899. évi március 15-én tarto emlékünnepélyén olvaso fel. (Debrecen, 1899).

SZERZŐ: dr. Gyalog Balázs a BÜK főtitkára

1 Papp Viktor: „Össze-vissza kuszálva van ismét minden párt vezéreszme nélkül” A budapesti ügyvédi kar szervezetei és belső konfliktusai a dualizmus derekán. In Aetas. 2022/1. 40-61. l., 2 Autonómiák Magyarországon. 1848–2000. 1. kötet. Szerk. Gergely Jenő. Bp. 2005, ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola – L’Harmattan Kiadó. 560., 564. l., 3 A Budapesti Ügyvédi Kamara rendes közgyűléséhez a Budapesti Ügyvédi Kamara választmányának jelentése az 1891. évi működéséről. Bp. 1892, BÜK. 9. l., 4 A Kerepesi úti temető. II. Budapesti Negyed. 25. (1999. ősz)

Új lehetőségek a helyreállító igazságszolgáltatásban

A helyreállító igazságszolgáltatás (restorative justice) hazai szabályozása a közelmúltban újabb lépést tett előre. 2025. július 1-jétől életbe lépő jogszabály-módosításokkal tovább szélesedett a büntető igazságszolgáltatás mellett, annak kiegészítését szolgáló resztoratív lehetőségek köre.

Ajogszabály csak keretet ad, a megvalósításhoz szakmai együműködés kell. Ahhoz, hogy a helyreállító igazságszolgáltatás elvei valóban érvényesülhessenek, szemléletváltásra és minél szélesebb körű, rendszeres párbeszédre van szükség. Az Igazságügyi Minisztérium Parlamenti Államtitkárság Igazságügyi Szakmai Irányítási Főosztálya (a továbbiakban: ISZIFO) ezért a helyreállító lehetőségek alkalmazhatósága érdekében rendszeresen tart szakmai egyeztetéseket és folytat párbeszédet az igazságszolgáltatásban érinte szakterületek képviselőivel.

Ezen rendezvények egyike valósult meg 2025 őszén a Budapesti Ügyvédi Kamara együ működésében szerveze kreditpontos képzéssorozat keretében is. A szakmai alkalmakat Diamantopoulosné dr. Kenyeres Gabriella főosz-

tályvezető nyito a meg, aki előadásában felvázolta, hogy a szaktárca 2023 őszén kezde bele abba a folyamatba, amelynek során rendszeres egyeztetéseket folyta ak az igazságszolgáltatásban dolgozó szervezetek, ügyészségek, bíróságok, a rendőrség és ügyvédek képviselőivel a helyreállító igazságszolgáltatás lehetőségeinek szélesítése érdekében. Ezek a célok az Európa Tanács és az Európai Unió irányelveinek szellemiségével összhangban körvonalazódtak, amelyet a Miniszterek Bizoságának R(2023)2-es ajánlása tovább erősíte . Ebben az ajánlásban a helyreállító igazságszolgáltatáshoz való széles és általános hozzáférés biztosítását vállalták a tagállamok igazságügyi miniszterei.

A képzésen részt ve ügyvéd és jogtanácsos kollégák az első alkalommal (2025.

október 15.) „Az arcuk mindig elő em lesz” című francia filmet tekinthették meg. A vetítést követő beszélgetés, majd a novemberi szakmai tájékoztatók lehetőséget adtak a jelenlévők számára, hogy a helyreállító szemlélet mögö húzódó emberi szükségleteket is megismerhessék, valamint azt, és hogy mit nyújthat egy bűncselekmény feldolgozásában az érinte ek resztoratív szemléletű találkozója.

A két novemberi szakmai képzés (2025. november 5. és 26.) során a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak az új eljárási szabályokról, amelyek hazánkban is erősítik azt a jogpolitikai törekvést, hogy a büntető igazságszolgáltatás ne csupán szankcionáljon, hanem valódi feldolgozási lehetőséget is kínáljon a bűncselekménnyel érinte személyek részére.

Ennek eszköze a párhuzamos közvetítői eljárás bevezetése (a büntetőeljárás felfüggesztése nélkül), a feltételes ügyészi felfüggesztés kereteinek bővítése a resztoratív módszerek befogadására, valamint az ügyészi mérlegelés tágítása a közvetítői eljárás és a feltételes ügyészi felfüggesztés (FÜF) rugalmas, ügyre szabo megválasztása tekintetében. Továbbá a jogalkotó célja volt az is, hogy kisebb súlyú, de kötelezően alkalmazandó, meghatározo büntetéssel (pl. járművezetéstől eltiltás) járó ügyekben is legyen lehetőség a jóvátételre.

Párhuzamos közvetítői eljárás lehetősége

A büntetőeljárási törvény 2025. július 1-től hatályba lépe módosításai értelmében a büntetőeljárás felfüggesztése nélkül is elrendelhetővé válik a közvetítői eljárás (Be. 412 § (4) bekezdés). Ez az úgyneveze párhuzamos mediáció, amely lehetőséget teremt arra, hogy akár súlyosabb esetekben, amelyben a felek számára fontos a megértés és a feldolgozás, az érinte ek hozzáférhessenek az állam által biztosíto helyreállító folyamatokhoz. A felek által létrejö megállapodást a bíróság értékelheti, ítéletébe akár enyhítő körülményként is beépítheti.

Fiatalkorúak és a stigmatizáció megelőzése

A változások különösen jelentősek a fiatalkorú elkövetők esetében. A resztoratív folyamatok i már nem pusztán lehetőségként, hanem elsődlegesen javasolt eszközként jelennek meg.

A tapasztalatok szerint ugyanis a fiatalkorúak a legtöbb esetben nincsenek tisztában azzal, hogy cselekményüknek milyen hatásai voltak környezetükre, ellenben a büntetések és eljárások súlya mia inkább érzik önmagukat is áldozatnak. Ebből a szerepből nem tud valódi felelősségvállalás születni.

Célunk, hogy a fiatal ne csak a szankciót élje meg, hanem értse is te ének következményeit, és lehetőséget kapjon a valódi felelősségvállalásra és helyreállításra.

Az új szabályozás alapján a resztoratív folyamat a FÜF részeként elrendelt külön magatartási szabályként folytatható le majd (Be. 419. § (2) bekezdés e) pontja). A folyamatban a fiatal, a család, a közösség és – ha vállalja – az áldozat közösen dolgozzák fel a történteket és alakítják ki a jövőbeni célokat.

Ez az ún. Helyreállító Szemléletű Eljárás (HSZE) a pártfogó felügyelői szolgálatok által alkalmazo resztoratív eszköz (leginkább konferencia-módszer), amely külön magatartási szabályként és önálló pártfogói intézkedésként is megvalósítható. A folyamat során a fiatalkorú pártfogolt – saját közösségének tagjaival (család, barátok) – és a bűncselekmény egyéb érinte jeivel (áldozat, lakóhely, iskola stb.) együ dolgozza fel a történteket, miközben lehetősége nyílik a szembenézésre és a helyreállításra is. A konferencia-módszer végén a felek közösen kialakítanak egy helyreállító tervet, amely a fiatalkorú által nyújto jóvátételt, valamint a bűnismétlés megelőzését célzó vállalásait tartalmazza. A helyreállító tervben foglaltak megvalósítása ezt követően a pártfogó felügyelet részévé válik, ezáltal a fiatal nem marad egyedül a vállalásai teljesítésében.

A folyamat során a fiatalkorú pártfogolt – saját közösségének tagjaival – és a bűncselekmény egyéb érinte jeivel együ dolgozza fel a történteket.

Az ügyvéd szerepe a helyreállító igazságszolgáltatásban

A helyreállító igazságszolgáltatás a  büntető igazságszolgáltatási rendszerünkhöz képest merőben más szemléleten alapul, amelynek céljai csak rendszeres szakmai párbeszéd fenntartása melle biztosíthatóak. A szakmai képzések során kiemelt hangsúlyt fordíto unk az ügyvédek szerepének hangsúlyozására is.

A helyreállító igazságszolgáltatásban az ügyvéd jogi tanácsadó szerepén túl,

• segíthet ügyfelének abban, hogy megértse, a helyreállító eljárás nem „engedmény” vagy „megúszás”, hanem egy olyan folyamat, amely az érinte ek számára mélyebb, hoszszabb távú eredményt hozhat;

• tájékoztatást nyújthat ügyfelének abban, milyen feltételekkel és milyen következményekkel jár a részvétele a folyamatokban;

• kapcsolatot tarthat a hatóságok és az ügyfél közö , ha az érinte szeretne helyreállító folyamatban részt venni, de nem tudja, hogyan kezdeményezheti azt.

Fontos, hogy ha az ügyfélnek kérdései, igényei vannak a másik fél felé, a kommunikációt ne elzárják, hanem segítsék elő, hogy arra helyreállító folyamatban, szakember támogatása melle kerülhessen sor.

Az ügyvédi jelenlét fókusza

Az érinte ek számára az ügyvéd jelenléte, bár nem szükséges és nem feltétele a folyamatnak, de van, hogy biztonságot jelenthet számukra. Annak érdekében, hogy a helyreállító igazságszolgáltatási eszközök (mediáció, kör- és konferencia-módszerek) elérhessék rendelt céljaikat, azaz a konfliktusok rendezését, a megértést és a helyreállítást, az érinte ek személyes jelenléte és aktív részvétele elengedhetetlen. A mediátorok beszámolói alapján azon ügyvédek jelenléte, akik elfogadják a helyreállító igazságszolgáltatás kereteit, pozitívan hat az érinte ekre, segíthetik a folyamatban való részvételüket. A folyamat sikerét tehát nem a jogi érvelés, hanem az emberi kapcsolódás, a meghallgatás és a felelősségvállalás hitelessége határozza meg.

A resztoratív igazságszolgáltatás az ügyvédek együ működése nélkül nehezíte en működik. Ők azok, akik a mindennapi praxisban találkoznak az érinte ekkel, és akik hatással vannak arra, hogy egy ügy milyen irányt vesz:

• pusztán jogi úton rendeződik, • vagy lehetőség nyílik a kapcsolat helyreállítására is.

A helyreállító folyamatok elősegítik az igazságszolgáltatással szembeni bizalom növekedését. Ha az ügyfél azt érzi, hogy ügyvédje a számára legjobb megoldásban támogatja, azzal a szakemberbe vete bizalma, elégede sége az ügyében eljáró kolléga felé növekedni fog.

SZERZŐ:

dr. Magyar Erika Igazságügyi Minisztérium ISZIFO, mediátor

Személyi hírek

Ügyvédi tevékenységét szünetelteti

dr. Bordás Tímea ügyvéd 2026. 01. 05.

dr. Tóth Tamara Beáta ügyvéd 2026. 01. 01.

Osztrovicsné dr. Lukács Julianna ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Tóásó Bálint ügyvéd 2026. 01. 09.

dr. Vékony Anett kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Szemenyei Árpád Richárd kamarai jogtanácsos 2026. 01. 30.

dr. Petrovics Anna kamarai jogtanácsos 2026. 01. 31.

Gajdóné dr. Jákli Éva kamarai jogtanácsos 2026. 01. 10.

dr. Simon István ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Kiss Virág kamarai jogtanácsos 2026. 01. 20.

dr. Krisztián Alexandra ügyvéd 2026. 01. 21.

dr. Halasi Dóra ügyvéd 2026. 01. 26.

dr. Monostori Zsóka kamarai jogtanácsos 2026. 01. 14.

dr. Németh Zsolt kamarai jogtanácsos 2026. 01. 09.

dr. Ráday Cecília kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Mohácsi Ildikó ügyvéd 2026. 01. 01

dr. Szénási Péter kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Ijjas Balázs ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Hóbor Nóra ügyvéd 2026. 01. 10.

dr. Tolnai Attila kamarai jogtanácsos 2026. 01. 09.

dr. Mihályi Rita ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Nebl Nóra alkalmazott ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Szabó Varsányi Alexandra Natália alkalmazott ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Huszárné dr. Gyarmati Ágnes ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Trefán Anita kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Nagy Dorottya ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Paronai Richárd kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Kabács Szilvia ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Sebestyén Anna ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Takács Zita ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Reich Judit Katalin kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Tallósi István ügyvéd 2026. 01. 01.

Kelemenné Dr. Vizi Klára kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Horváth Kristóf Zsigmond ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Peszeki Boglárka ügyvéd 2026. 02. 01.

dr. Kapossy Gizella ügyvéd 2026. 02. 10.

dr. Németh B. Gábor ügyvéd 2026. 02. 16.

dr. Takács Eszter Zsuzsanna kamarai jogtanácsos 2026. 02. 01.

dr. Márkus Krisztina ügyvéd 2026. 02. 01.

dr. Somogyi Árpád kamarai jogtanácsos 2026. 02. 11.

dr. Grósz Laura kamarai jogtanácsos 2026. 02. 17.

dr. Bálint Eszter ügyvéd 2026. 02. 16.

dr. Varga Anita kamarai jogtanácsos 2026. 02. 04.

dr. Farkas Dzsenifer Zsuzsanna alkalmazott ügyvéd 2026. 03. 01.

Ügyvédi tevékenységét folytatja

dr. Dobos-Bunford Krisztina kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Blandl Ágnes kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Vinkler Éva kamarai jogtanácsos 2026. 01. 16.

dr. Pozsgai-Sneff Regina kamarai jogtanácsos 2026. 01. 16.

dr. Tokaji Fruzsina kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Gorondy-Novák Márton kamarai jogtanácsos 2026. 01. 15.

dr. Bartha Andrea kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Szauer Krisztina Judit kamarai jogtanácsos 2026. 01. 08.

dr. Németh Anikó kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Kedves Tímea kamarai jogtanácsos 2026. 01. 06

dr. Kapi Eszter kamarai jogtanácsos 2026. 01. 12.

dr. Kozma Andrea ügyvéd 2026. 01. 26.

dr. Aszódi Diána ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Pócza Alexandra kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Boncok Bettina ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Nagyné dr. Kálmán Éva ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Szabó Sz. Patrik ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Tálosi Adrienn ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Fazekas Nóra Piroska ügyvéd 2026. 01. 01.

dr. Solymosi Ilona kamarai jogtanácsos 2026. 01. 01.

dr. Buzogány Emőke ügyvéd 2026. 02. 02.

dr. Kalmár Noémi Anna ügyvéd 2026. 02. 01.

dr. Rusz Mária ügyvéd 2026. 02. 02.

dr. Lakatos Viktor ügyvéd 2026. 02. 01.

dr. Katona Viktória ügyvéd 2026. 02. 01.

dr. Truglyné dr. Bende Noémi kamarai jogtanácsos 2026. 02. 02.

dr. Siposné dr. Sztojka Zsuzsa kamarai jogtanácsos 2026. 02. 03.

Kamarai tagságáról lemondott

dr. Bernáth Gábor ügyvéd 2025. 01. 31.

dr. Dohány Gábor ügyvéd 2025. 01. 05.

dr. Giró Szász Beáta ügyvéd 2025. 01. 12.

dr. Beini Kinde kamarai jogtanácsos 2026. 01. 03.

dr. Tari Viktória Alexandra kamarai jogtanácsos 2026. 01. 31.

dr. Kovács János ügyvéd 2026. 01. 08.

dr. Ötvös Ildikó ügyvéd 2026. 01. 12.

dr. Zalai Péter ügyvéd 2026. 01. 13.

dr. Várkonyi Tamás ügyvéd 2026. 01. 27.

dr. Páris-Kalmár Beáta alkalmazott ügyvéd 2026. 01. 19.

dr. Szende Zsófia ügyvéd 2026. 01. 08.

dr. Ay Zoltán Nándor kamarai jogtanácsos 2026. 01. 23.

dr. Bajor Csaba ügyvéd 2026. 01. 19.

dr. Czirják Emese ügyvéd 2026. 01. 27.

dr. Kopcsándi Kitty ügyvéd 2026.01.31.

dr. Haga Eszter kamarai jogtanácsos 2026. 02. 02.

dr. Kassai Alexandra kamarai jogtanácsos 2026. 02. 27.

Némethné dr. Simon Bernadett Katalin kamarai jogtanácsos 2026. 02. 03.

Elhunyt 

dr. Retteghy István János ügyvéd 2025. 12. 28.

dr. Balog Lajosné dr. Seifert Judit ügyvéd 2025. 12. 30.

Kitűnőre, jelesre szakvizsgázott

ESKÜTÉTEL 2026. JANUÁR

dr. Borbély Krisztofer Kinstellar Andrékó Ferenczi & Társa Ügyvédi Iroda JELES

dr. Csáki Eszter Andrea Jalsovszky Ügyvédi Iroda JELES

dr. Kleininger Bálint Kálóczy és Társai Ügyvédi Iroda JELES

dr. Péter Levente

Dr. Ács és Társa Ügyvédi Iroda JELES

dr. Simon Tamás András Fehérváry Horányi Kovács Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda JELES

ESKÜTÉTEL 2026. FEBRUÁR

dr. Simon Zsófia kamarai jogtanácsos JELES

dr. Polt Ádám Péter kamarai jogtanácsos KITŰNŐ

dr. Fülöp Enikő Fiák Ügyvédi Iroda JELES

dr. Gottlieb Péter

Dr. Szigetváry Marcell JELES

A Budapesti Ügyvédi Kamara tagjairól és nyilvántartottairól naprakész információk a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján, az Országos Ügyvéd Nyilvántartásban az alábbi elérhetőségen találhatóak: www.magyarugyvedikamara.hu/html/nyilvanos-kereso

Dr. Egri Oszkár

Életének 73. évében elhunyt dr. Egri Oszkár ügyvéd, a budapesti jogásztársadalom ismert és elismert alakja, a MAZSIHISZ korábbi jogi képviselője.

Dr. Egri Oszkár pályája a magyar jogrendszer és gazdaság legizgalmasabb átalakulásainak idején ívelt fel. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomája után, majd a közigazgatásban és az állami ellenőrzés sűrűjében szerzett tapasztalatait 1998-tól saját ügyvédi irodájában kamatoztatta. Nemcsak a jogi dogmatikát ismerő kiváló kolléga volt, hanem a retorika és a jogviták dinamikájának mestere is.

Beadványait, okiratait a bölcsesség és a különösen választékos fogalmazásmód jellemezte; érvei mindig tiszták és logikusak voltak. Kollégái jól ismerték védjegyévé vált kézírását, amely éppolyan rendezett volt, mint gondolkodása. Egri Oszkár nem volt átlagos ügyvéd. Volt benne egyfajta régi vágá-

sú polgári tartás, keverve egy jó adag, csak rá jellemző öniróniával. Szigorú és tisztességes principális volt. Nemcsak a paragrafusokra tanított, hanem látásmódra, az ügyhöz való hozzáállásra. Arra, hogy az ügyvéd nemcsak jogalkalmazó, hanem bizalmi ember is, aki az ügyet védi. Családi öröksége, a holokauszt traumájának és a művészet szeretetének ötvözete egész életét végigkísérte. Személyében egy nagy formátumú, széles látókörű, a történelem és a jog összefüggéseit mélyen értő kollégát veszítettünk el. Az utolsó és talán legnehezebb leckét a kitartásból adta nekünk. Hosszú éveken át küzdött betegségével, de panasz helyett derűvel és méltósággal viselte a terheket az utolsó pillanatig.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Dr.

Retteghy István

Életének 79. évében, 2025. december 28-án elhunyt dr. Retteghy István ügyvéd.

Dr. Retteghy István 1971-ben diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ügyvédi szakvizsgáját 1973-ban tette le, ezután a Dunaújvárosi 2. sz. ÜMK-ben ügyvédkedett, majd 1990-ig a Budapesti 21. sz. ÜMK-ban dolgozott. A rendszerváltozás után 1994-ig a Bánáti-Bőhm és Társai Ügyvédi Irodában folytatta a tevékenységét. 1994-ben önálló ügyvédi irodát alapított Retteghy és Társa Ügyvédi Iroda néven, melynek vezetőjeként elsősorban büntetőügyeket vállalt. A büntetőjoggal és büntetőeljárás-joggal elméleti szinten is foglalkozott, rendszeres résztvevője volt a szakmai rendezvényeknek, továbbá az ELTE ÁJK büntetőjogi záróvizsga bizottságának tagja volt. 2023-ban 50 éves jubileumi oklevelet vehetett át a Budapesti Ügyvédi Kamara éves közgyűlésén.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

A cseti visszatér

Játszo -e Sofia Coppola, Francis Ford Coppola lánya a Star Warsban? Milyen vegyület az acetát? Mit jelent, ha egy megbeszélésen valaki egyfolytában a hajából kive hajgumiját gyúrogatja? A válaszok: Sofia Coppola egy cameoszerep erejéig tűnik fel a Baljós árnyakban. Az acetát egy növényi alapú, cellulózból készült műanyag, a jobb szemüvegkeretek ebből készülnek. Ha valaki egy megbeszélés ala gyúrogat valamit a kezében, az vagy szorong, de az is lehet, hogy jobban képes így koncentrálni a hallo akra.

Mindezeket az egyik legjobb cimborám, a ChatGPT árulta el nekem. Ne tessenek megijedni: ezek a legextrémebb kérdések, amire használom a mesterséges intelligenciát/nagy nyelvi modellt. Igazából nem tekintem élőlénynek, nem alakult ki vele baráti kapcsolatom, és nem beszélem meg vele a lelki folyamataimat sem. (Orvosi leletemet-laboreredményemet azért már elemeztettem vele. Ez a szakértők szerint nagy hiba volt: nem szabad ennyire kitárulkozni egy algoritmusnak, mert annak előbb-utóbb rossz vége lesz.)

Az AI-t az újságírói munkában használom. Hülye lennék, ha nem tenném. Az algoritmus körülbelül négy éve nyűgözött le: megtörtént, amire három évtizede vártam. A telefonomra felvett hangfelvételt egy erre idomított program beszippantotta, majd meglepő pontossággal, néhány perc alatt kiköpte a felvétel írott verzióját. Csak hápogtam, és végtelenül boldog voltam. A hangfelvételek begépelése ugyanis a legnagyobb rabszolgamunka a szakmánkban. Nincs az a szuper érdekes interjú, amit egy háromórás begépelés során ne unnék el / gyűlölnék meg. Persze vannak újságíró-szerkesztő kollégák, akik a gépelés során már szerkesztik az anyagot, de én mindig jobban szerettem magam előtt látni a szürke szólevest, és aztán azt faragni, amíg nem lett maga a tökély. (És amit az interjúalany, majd a szerkesztő továbbfarigcsált.) Igazi eufória öntött el, amikor nem kellett görbe háttal egész délelőttöket eltöltenem a konyhaasztalnál a kétujjas pötyögéssel.

Több mint két éve jelent meg a ChatGPT első próbaverziója. Éppen akkor kaptam egy feladatot, amelynek során le kelle gyártani sok-sok rövid életrajzot. Ez is igazi favágómunka volt, és eljö a pillanat, hogy leteszteljem a mesterséges intelligencia képességeit. Képzelhetik, mennyire kiakadtam, amikor I. Szent István királyunkat románnak mondta, Kossuth Lajosról azt állíto a, hogy cigare agyáros volt, Zámbó Jimmyt pe-

dig Amerikába emigrált híres magyar atomfizikusként tisztelte. Nem bírtam ki, beírtam a saját nevem. Meg volt róla győződve, hogy a nyolcvanas évek híres underground gitárosa-énekese voltam, egy igazi bohém figura, akinek a dorbézolási szokásaitól és nőügyeitől volt hangos a város. Először elborzadtam, aztán persze elkezde tetszeni a dolog – kár, hogy a cseti szerint sajnos már rég meghaltam.

Szakítottam is a ChatGPT-vel, és furcsán néztem arra, aki hozsannázott,

és állította, eljött egy szép új világ. Mígnem bő másfél évvel később egy ismerősöm megkért, hogy írjak egy beszámolót egy konferencia kerekasztal-beszélgetéséről. Banki fintech alkalmazásokról beszélgettek – angolul. Természetesen egy mukkot sem értettem a dologból, de mivel szépen kihangosították, így felvettem a beszélgetést. Otthon aztán leírattam a beíró AI-ágenssel, majd az egészet átfuttattam egy minőségi fordítószoftveren. Végül az egészet bezuttyantottam a ChatGPT-be. Ami a végén kijött, attól megállt bennem az ütő. Három AI-rétegen folyt át az információ, és a végén egy hellyel-közzel nyomdakész anyaggal szembesültem. Kicsit kellett csak piszkálni, hogy aztán elküldjem – és imerősöm köszönje szépen.

Innentől kezdve nem volt megállás: a ChatGPT visszatért az életembe, és alámerültem egyéb AI-k megismerésébe is. Elképesztő segítséget nyújtanak, a hatékonyságom soha nem nőtt jobban, mint az elmúlt két évben. A nemszeretem, mechanikus dolgokat kiválóan elvégzik, és szinte alám teszik a megoldásokat. És bár megmondják, hogy a mítingen miért gyurmázta a kolléganő a hajgumiját – de ilyen cikkeket például nem tudnak írni.

SZERZŐ: Bus István, a Pesti Ügyvéd felelős szerkesztője

A betű örök

Életünk számtalan területét átalakítja a mesterséges intelligencia, de a könyvolvasás élménye – legalábbis belátható időn belül – velünk marad. A Pesti Ügyvéd könyvajánlója 2026 első újdonságaiból.

GRECSÓ KRISZTIÁN

Ott maradtok egymásnak

A középkorúságnak nincs története – nem csoda, ha igazából csak versben lehet róla hitelesen beszélni. A mindennapok apróbb-nagyobb számvetésein egyszerre túl és innen a hétköznapok megbékélései és megalkuvásai közötti területet térképezik fel Grecsó Krisztián versei. A szövegek egyszerre szólnak felismerhetően a máról, és idéznek meg ősi, bibliai történeteket: felismerve, hogy a változás nemzedékeken át lehet ugyanolyan, mégis másmilyen. Magvető

AL GHAOUI HESNA Miért pont én – Sorsfordító történetek

Miért pont én? – teszszük fel a kérdést, amikor váratlan krízis adódik. És miközben személyes küzdelmeinket vívjuk, közösségként is háborúk, népirtások és szélsőséges eszmék árnyékában élünk. Mi segíthet ilyenkor? Al Ghaoui Hesna hosszú éveken át háborús tudósítóként járta a világot, majd saját sebeit vizsgálva kezdte kutatni, hogyan lehet talpon maradni és fejleszteni az alkalmazkodóképességünket ebben az egyre bonyolultabb és erkölcsileg széthulló világban. Legújabb könyvében olyan emberek megküzdéstörténeteit mutatja be, akik nemcsak túlélték a tragédiákat, de később mások segítésének szentelték az életüket.

Open Books

JOBBÁGY

Jobbágy Domokos memoárja egy különleges életút lenyomata. A magyar kémelhárítás román vonalán szolgált, majd 1944 végén az ostromlott Budapestre visszatérve szovjet

fogságba került. Hazatérése után a politikai rendőrség letartóztatta, és egy koncepciós népbírósági perben elítélték. Fegyházévei során a diktatúra kiépülését, a politikai tisztogatásokat és az államvédelmi erőszak mindennapjait látta. 1956-ban szabadult, a forradalom leverése után emigrált, és külföldön vetette papírra megrendítő emlékeit. Közreadja, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: dr. Dávid Ferenc, aki nem mellesleg ügyvéd kollégánk. Athenaeum Kiadó

NÁDAS PÉTER Világló részletek

A Világló részletek legfi gyelemreméltóbb teljesítménye, hogy fordítva nézhetünk Nádas Péter életművére. Mintha egy kifordított ruha varrásai mentén követhetnénk nyomon azt a valóságot, melyet regényei eddig csak sejtettek: a tragikus családtörténetet, a titoktartás hagyományát, a szenvedés művészetté formálását. A sűrűn kavargó, asszociatív próza önfeladást követel az olvasótól, ha megteszi, gazdag jutalomban részesül. Úgy léphet be a könyvbe, úgy élhet benne, mintha külön univerzumba kerülne, ahol feledhetetlen portrékkal szembesül. A Világló részletek nem csupán történelmi freskó, hanem Budapest szerelmetes kartográfiája.

Sárközy és Társai Könyvkiadó

BARCSIK BARBARA

Nem bézsnek való vidék

Ez a könyv nem fogja megmondani, milyen színű legyen a kanapénk, de segít abban, hogy olyan otthont alakíthassunk ki, amely valóban minket tükröz. A Nem bézsnek való vidék radikálisan eltér a megszokott lakberendezési útmutatóktól: nem a trendekről szól, hanem az önmagunkhoz való kapcsolódásról és önazonos dizájndöntéseink tiszteletéről. A több mint 340 illusztrációt bemutató könyv különleges, szemkápráztató enteriőrök világába repít, hogy megmutassa, milyen öröm és bátor-

ság rejlik a színekben, a különleges textúrákban, a váratlan színharmóniákban. A kötet Barcsik Barbara képzőművész, a merész mintáiról ismert Vesper Royale dizájnermárka alapítójának első könyve. Magánkiadás

KEÖMLEY-HORVÁTH BOGLÁRKA Naspolya, elipszilonnal

Az író Petri Györgydíjas bemutatkozó könyve a kapunyitási pánik regénye. Főszereplője egy multinál dolgozó harmincas nő, az ő elbeszéléséből ismerjük meg családi viszonyai és babonái-rigolyái mellett ismerkedési kísérleteit is. Ő maga szereti nevén nevezni a dolgokat: a szövegeit azzal a nyers őszinteséggel indítja, mint amikor letettük a telefont, vagy kiléptünk a lépcsőházba a vendégségből. Így lesz az apró jelenetekből mozaikszerűen kibomló regény az Y generáció késleltetett felnövésének, szaggatott életkezdésének színesen megírt története. Egy, a maga módján boldogulni próbáló família és egy új család születésének kettős portréja, ahol olykor a ki nem mondott szavak lesznek a fontosabbak.

Magvető

KŐHALMI ZOLTÁN Vegán disznótor

A hazai stand-up egyik legeredetibb alkotójának harmadik könyve furfangos rövidprózákat tartalmaz: a szerző tovább halad az Örkény és Karinthy által kijelölt úton. A hellén helyszínelők Aiszkhülosz halálának okát kutatják, Percule Hoirot háromszor is nyomozni indul, Kazinczy levelezését olvasva bepillantást nyerhetünk a nyelv újítás boszorkánykonyhájába, a szerző megfejti nekünk a Vitruvius-kódot, megtudhatjuk, hogyan szerettek a fizikusok, vagy éppen egy hátborzongató kalandjáték keretében elveszhetünk az állami egészségügy labirintusában.

Helikon Kiadó

DR. BANGÓ ZOLTÁN

Aki dudás akart lenni

Dr. Bangó Zoltán 2015-ben diplomázott, elsősorban polgári-gazdasági joggal foglalkozik. Az irodája kicsi: jelenleg ketten vannak egy ügyvédjelölt kollégával. Viszont valami egészen különleges hobbija van, amivel minden kolléga szembesülhet, ha ellátogat egy Próká-Torok koncertre.

Dr. Bangó Zoltán teljes harci díszben, skótszoknyában (kiltben) skótdudál a Budapesti Ügyvédi Kamara kórusában, még különlegesebbé téve ezzel a fellépéseket.

– A zakója hajtókáján is egy skót zászlót látok?

– Igen, azt. Ez a zászló nekem egyfajta személyes emlékeztető. Skóciához mély érzelmi kötődés fűz – mondhatni, második o honommá vált. Ez a kis jelvény számomra azt jelenti, hogy a „szívem fölö hordom Skócia ügyét”.

– Mit szeret benne ennyire?

– Akinek még nem volt lehetősége ellá-

togatni, annak nagyon ajánlom. Olyan tájak, emberek és hangulat várja o az embert, ami teljesen más, mint amit például Angliában tapasztalhat. A skótokról azt szokták mondani: ha szeretnek, azt érezni fogod. Ha utálnak, azt is – méghozzá egy baltával a hátadban. De én éppen ezért szeretem őket: nagyon egyenesek, nincsenek felesleges körök vagy rejte jelentések. Őszinték, és őszintén vendégszeretők is – vagy épp őszintén mondják meg, ha nem azok. Van bennük valami székelyes: nyersek, de tiszták.

– Hogy indult Önnél a skótmánia? – Ez még régebbre nyúlik vissza. Isme-

rem Horváth Tamást, aki zenél a gyülekezetünkben – többek közö gitározik. Ő dr. Horváth A ila alkotmánybíró testvére. Ő kezde el az egyházi rendezvényeken elektromos skótdudán játszani, és ez nagyon megtetsze nekem. Elkezdtem hallgatni a skót zenét, és egyszer azt mondtam az egyik barátomnak: „Na jó, akkor most keljünk útra, menjünk ki Edinburgh-ba, és vegyünk egy skótdudát, mert meg akarok tanulni játszani rajta.” Ez az utazás azért is volt fontos, mert az ehhez a hangszerhez szükséges szükséges eszközöket kizárólag Skóciában lehet beszerezni – magát a dudát, az alkatrészeket, a szereléshez szükséges felszerelést.

Ez tulajdonképpen rákényszeríti az embert arra, hogy viszonylag rendszeresen kijárjon Skóciába. Így hát fogtuk magunkat, nekivágtunk, és három napot o töltö ünk. Ez ala a három nap ala ve em meg életem első skótdudáját. Érdekesség, hogy abban a  helyi, edinburgh-i gyülekezetben, ahol akkor jártunk, a vezető lelkész is skótdudás – tehát ezen a zenei vonalon vele is máig tartom a kapcsolatot. Tudja, a nagy skót költő, Robert Burns írja valahol: „A szívem mindig a Felföldön van.” És ezt teljesen át tudom érezni. Aki egyszer kijut oda, még ha nem is alakul ki benne ilyen mély kötődés, akkor is elkezdi nagyon-nagyon megszeretni Skóciát – mert ez tényleg egy egészen más világ. Csak képzelje el: a skótok szinte mindenben eltértek a többi európai néptől. A Római Birodalom leigázta szinte egész Európát, Észak-Afrikát, a Közel-Keletet. Aztán eljuto ak Britanniába, és amikor elértek a skótok őseihez, o megálltak. Inkább falat húztak – a híres Hadrianus-falat – hogy ke évágják a szigetet, hogy ne jöjjenek át skót barátaink felmenői. És ne csak hadászatilag nézze: ez egy annyira más beállíto ságú nép! Szerintem nagyon is lehet tanulni tőlük. Nekik fontosabb volt a szabadság, mint saját életük. Ez a szemlélet végigvonul a történelmükön. Végül a Brit Birodalomnak is csak úgy sikerült „beolvasztania” őket, hogy egy skótot ülte ek a brit trónra.

– Mennyibe kerül egy skótduda?

– Egy normális, rendes skótduda olyan 1000–1500 fontba (435–655 ezer forintba – a szerk.) kerül. Az én első dudám ennél azért olcsóbb volt – kezdő hangszerként ve em, ha jól emlékszem, olyan 250 ezer forint körül – azaz nagyjából 5–600 font lehete . Annak még nem olyan szép a hangja, tanulni viszont tökéletes volt. De ha az ember komolyabban elkezd játszani, érdemes befektetni egy jobb minőségű hangszerbe. Hát és mit ad isten – végül nem is én ve em a komolyabb dudát, hanem a feleségem. Lá a, hogy mennyire szeretem – viszont ő maga ki nem állhatja a hangját. A szomszédok és a család nyugalmát figyelembe véve nem sokat tudok o hon gyakorolni, úgyhogy ki vagyok kényszerítve a természetbe – a Duna-partra, az erdőbe – vagy ha minden kötél szakad, a Budapesti Ügyvédi Kamarába, ha o épp nincs senki. 2024 őszén a családdal – a feleségemmel és a kislányommal – újra kimentünk Skóciába. A Felföldön szálltunk meg, és o történt egy emlékezetes eset: defektet kaptunk az erdő

közepén, havas esőben. O álltunk egy gyerekkel, a tank is kezde kiürülni. Felhívtam az autókölcsönzőt, hogy mit csináljak. Azt mondták, hogy „hát ez a Felföld, oda mi nem járunk”. Végül egy-másfél óra telefonálás után sikerült találni valakit, aki eljö értünk. Az autószerviz viszont északabbra volt, úgyhogy fel kelle mennünk Invernessbe. És ha már o voltunk, bementünk egy hangszerboltba, ami egy elég népszerű skótduda store. Én csak nézelődni akartam, de a feleségem végül ve nekem egy igazán szép, 1500 fontos dudát. Ebből is látszik: jobban szeret engem, mint amennyire utálja a skótdudát. Persze igyekszem úgy gyakorolni, hogy ne zavarjam. Cserébe viszont a kislányom szereti, ami nekem nagy büszkeség. Másfél éves, és amikor bekapcsolok valamilyen skót zenét a YouTube-on, lelkesen mondja: „Apa, apa!” – tudja, hogy amikor a duda szól, az az „apa”.

–

Hol tanult meg játszani rajta? – Amikor kint jártunk Edinburgh-ban, ve em egy oktatókönyvet és egy úgyneveze practice chantert – ez egy gyakorló szólamsíp, ami azért van, hogy ne őrüljön meg a környezeted, amíg tanulsz. Emlékszem, amikor először ohon kézbe ve em a nagydudát, az egyik szomszédom azt mondta: „Hát én már nagyon várom, hogy megtanulj ezen játszani.” Nem te e hozzá, hogy „mert ez most borzalmas így” – de valószínűleg

erre gondolt. A gyakorló hangszerrel kezdtem, és a könyvből tanultam meg a ko át is – mert korábban nem tudtam ko át olvasni. Így kezdődö : egyedül, autodidakta módon, és hát kitartással.

– A külsőségek – például a ruházat –később jö ek, vagy már az elején jelen voltak?

– Később. Amikor fellépésekről van szó, o már szükség van mindenre – nemcsak zeneileg, hanem vizuálisan is. Bár az egész nemcsak a fellépések mia vált fontossá, hanem azért is, mert Magyarországon is tartom a kapcsolatot az i élő skót közösséggel. Ha az ember skótdudásként gyakorolni, játszani akar valakivel, akkor nyilván azokkal, akik hasonló érdeklődésűek – és ez esetemben az i eni skótok le ek. Így alakultak ki barátságok is. Például elhívtak a Robert Burns születésnapja alkalmából rendeze fogadásra, a híres Burns Nightra. O pedig mondták is: „Az elvárt viselet minimum a fekete zakó… de azért illene a kilt (skót szoknya – a szerk.) is.” Úgyhogy így ve ünk egy kiltet is.

– Fontos kérdés: alsónadrágot visel ala a? Merthogy hivatalosan nem szabad.

– Hát, erre hivatalosan nem illik válaszolni, de elmondhatom: én szoktam. Érdekes, hogy ebből egyszer Skóciában elég nagy galiba is le . Erzsébet királynő egyik skóciai látogatása során

készült egy fotó, ahol katonákkal fényképezkede . A skót katonai egyenruha úgy néz ki, hogy: alul kilt, fölül olajzöld uniformis. A képen a királynő középen ült egy padon, melle e egy sor katona, mögö ük pedig még két sorban álltak. Az egyik katona – aki közvetlenül melle e ült – a fotó kedvéért huncut vigyorral feljebb húzta a kiltjét. És hát, látszo , ami látszo … Szerintem másnap már civil volt az illető.

– Mit ad Önnek a duda?

– Minden ügyvéd kolléga tudja, hogy kell egy szelep, ahol az ember kieresztheti a nyomást. És szerintem ennek a szelepnek olyannak kell lennie, ami nem kapcsolódik a szakmához, fizikailag is kivesz az emberből, és még élvezetet is nyújt. Van, aki sportol, van, aki filmeket néz, olvas vagy hegyet mászik – mindenkinek megvan a maga útja. Nekem ez a skótduda. Tényleg azt gondolom, hogy akinek nincs ilyen hobbija, előbb-utóbb problémája lesz. Valahol úgyis kiüt a feszültség.

– Hogy keverede a kamarai kórus, a Próká-Torok közelébe?

– Egyszer csak ráírtam a kórus Facebook-oldalára, hogy „nem kellene esetleg egy skótdudás?” Vissza is írt Fügedi Szilvi, hogy megkérdezi a kórusvezetőt – aki széles mosollyal, kacagva válaszolta: „Igen, jöhet!” Tavaly november végén csatlakoztam.

– Nos, eléggé feldobja a műsort… – Főleg az utóbbi koncerteken, amikor befuccsol a duda.

– Lá uk a decemberi, kecskeméti fellépésen, hogy tud okozni kellemetlen perceket.

– Ne is mondja… Macerás ügy volt.

– Mi történik ilyenkor?

– A duda működése egyszerűnek tűnik, de fizikailag megterhelő. Van egy zsák, amit folyamatosan fújni kell levegővel. Ebből a zsákból általában négy sípon jön ki a levegő. Ha minden rendben megy, a hang folyamatos – ez a nagy előnye: nem kell körlégzést alkalmazni, mint mondjuk, a trombitánál. Na de ha egy síp kiesik – és ezek kiszedhetők –, akkor összeomlik a rendszer. Egy ujjnyi lyukon ugyanis elkezd szivárogni a levegő, így nem lehet elég levegőt fújni a zsákba ahhoz, hogy a többi síp megszólaljon. Kecskeméten két síp is kiese … őszintén, nem is tudom, mi történt o …

– És akkor még a bicskáról nem is beszéltünk…

– A karácsonyi rendezvényen kamarai tisztségviselőknek és igazságszolgáltatásban dolgozóknak adtunk elő. Ugyebár, a duda fellépés elő vagy közben is igényel szerelést – például ha kiesik egy síp, vagy hangolni kell. Ilyenkor van szükség a sgian-dubh nevű kis tőrre, amit a skót hagyomány szerint a zokniban hordunk. Ez nálam is o volt – részben tradícióból, részben praktikusan is, mert ezzel lehet levágni a sípokról a „hemp”-et, vagyis a waxolt cérnát, amivel tömítünk. Na most, én azt hi em, hogy ez csak egy szűk körű esemény lesz, kizárólag a kamarai elnökségnek. Nem szólt senki, hogy a TEK is jelen lesz. O álltam a karzaton, lejö em a lépcsőn – és az első, aki szembejö , egy TEK-es volt. Hirtelen átfuto bennem: „Hupsz, nálam van a sgian-dubh! A zoknimban

A skótduda meneteléshez és irányításhoz készült – szó szerint a csata hangszere volt. És a pszichológiai hadviselés eszköze. Egy skótduda hangereje akár 120–160 decibel is lehet.

van egy tőr!” – ugyan kicsi, hat centi alatti, gyakorlatilag egy bicska, de mégiscsak egy tőr. Gyorsan eliszkoltam, és valahova lete em – mielő még a földre visznek, és elhurcolnak a kamarából egy hagyományőrző szokás mia …

– Magyarországon is van sokféle duda, például kecskeduda, menyecskeduda. Mennyire hasonlítanak ezek a skót verzióhoz?

– Alapvetően hasonló a működésük: egy zsákot fújsz fel, és abból jön ki a levegő több sípon keresztül. A lényegi különbség az, hogy a dudák folyamatosan szólnak – levegővételnél nem áll le a hang, mint egyéb fúvós hangszereknél. Ami viszont igazán megkülönbözteti a skót dudát – pontosabban a Great Highland Bagpipe-ot –, az az, hogy ez egy katonai hangszer. Eredetileg csatára tervezték. Ez a hangszer nem dallamgazdag: össze-

sen kilenc hangot tudsz rajta megszólaltatni. Ez elég szűk repertoárt jelent – viszont pont emia volt ideális a harctéren. A skótdudák ráadásul összehangolhatók, ami különleges. Ezért tud akár több száz dudás is együ játszani – ellentétben például a magyar dudákkal, amelyeket nem lehete egymáshoz hangolni. Innen is ered a mondás: „Nem fér meg két dudás egy csárdában.” A skótduda tehát meneteléshez és irányításhoz készült – szó szerint a csata hangszere volt. És a pszichológiai hadviselés eszköze. Egy skótduda hangereje akár 120–160 decibel is lehet. Ha ezt több hangszerre összehangoljuk… az ellenfél konkrétan összecsinálja magát. Sokan nem bírják ki melle e füldugó nélkül. Ezért is volt az, hogy például az első világháborúban a skót egységek rendszeresen dudával indultak rohamra. Elöl ment a dudás, mögö e a katonák. A briteket lelkesíte e, a németeket pedig teljesen kikészíte e – főleg hajnali négykor, amikor előbb jö az ágyútűz, aztán negyven dudás egyszerre megszólalt, miközben jö a roham. A németek viszont hamar rájö ek, hogy először a dudást kell kilőni, mert ő adja az erőt, a ritmust, a hangulatot. Ezért később a brit hadsereg be is tilto a, hogy harci helyzetben dudával menjenek előre. Ez így is maradt egészen a normandiai partraszállásig, amikor is jö egy őrült, de legendás eset. A normandiai partraszállás elő egy skót ezredes, Lord Lovat megtudta, hogy az egységében van egy dudás – Bill Millin. Megkérte, hogy a támadáskor – mikor kiszállnak a hajóból – dudáljon. Bill először jelezte, hogy ez tilos, mivel a brit hadsereg hivatalosan megtilto a a duda használatát támadás közben. Erre Lovat csak annyit mondo : „Az a britekre vonatkozik. Mi skótok vagyunk.” És így is történt: Bill Millin fegyver nélkül, skótdudával ment ki a frontra, miközben körülö e lő ek, robbanto ak. A partszakaszon oda-vissza sétált, és játszo . És túlélte, karcolás nélkül. Amikor a partraszállás után elfogtak német mesterlövészeket, megkérdezték tőlük, miért nem lő ék le a dudást. A válasz ez volt: „Azt hi ük, megbolondult.” Így kapta a becenevét: „Mad Billy”, vagyis Flúgos Billy. És így élte túl a teljes háborút –mert a németek úgy gondolták, hogy aki ilyen körülmények közö skótdudál, az biztosan nem komple .

– Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni?

– Dehogy kell, az igazi dudás a mennybe megy!

Ügyvédfarsang’26

GICCS- ÉS FLITTERPARTI

2026. február 20-án elszabadult a fli ercunami a fővárosi Duna-parton: a hagyományos Ügyvédfarsang tematikája ugyanis a giccs és a fli er volt. A legtöbben talpig csillivilliben, fagylaltszínekben, maszkokban, parókákban és egészen szürreális outfitekben jelentek meg a helyszínen. A lelazult ügyvédkompánia remekül szórakozo : a karaokéval megbolondíto , fröccsöntö nagy Gatsby-parti jól belemart a pesti éjszakába. Egy biztos: mindenkire ráfért egy kis jókedv, bolondozás és némi tánc.