MAGYARORSZÁG LEGJOBBJAI
Vállalati körkép a TOP100 kutatás alapján
Középpontban a vállalkozó!
Tisztelt Olvasó!
A Kereskedelmi és Iparkamarák a hazai gazdasági élet önkormányzatai, már több mint 175 éve. A területi kamarák autonóm szervezetek, a szubszidiaritás és az önállóság elvei mentén működnek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinációja mellett. A gazdasági önkormányzat testületei és az önkéntes tagvállalatok évente több százezer óra társadalmi munkával, a tagok önkéntes befizetéseikkel is támogatják a vármegyék minden vállalkozását. Elkötelezettségük és folyamatos hitük az ország gazdasági fejlődésének alapját jelentik. A kamarák multiplikátor hatása túlnyúlik a gazdasági életen: érinti a térségi nagy entitásokat, formálja gazdasági és társadalmi környezetünket is. Munkájukat őszintén köszönjük!
2024-ben hirdettük meg a Kamara reneszánszát. Ma már az átfogó reform- és fejlesztési folyamatunk számos eredményét és mérföldköveit értékeljük, ezekre építve tervezzük a további, a gazdasági szereplők munkáját támogató programjainkat, Magyarország Kormányával együttműködésben.
A hazai vállalkozások a folyamatos változást természetes állapotként élik meg, ez a kockázatvállalási attitűdjük alapja. A kamarai rendszernek is változnia kell, alkalmazkodva a körülményekhez, az új kihívásokhoz. A megújulás és a megújítás a kamarai vezetők felelőssége és feladata is.
Seneca, a római filozófus gondolatai számunkra ma is aktuálisak: „ Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.”
Számítok elkötelezett munkájukra és kitartásukra. Mindehhez kívánok bölcsességet, sok erőt és akaratot. A kamarai rendszer elkötelezett és felelős partnere vállalkozásának, közösen a legnehezebb körülményt is előnyünkre fordítjuk.
Nagy Elek, elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Impresszum
Kiadja:
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
Felelős kiadó:
Rabb Szabolcs főtitkár
Felelős szerkesztő:
Sebők Orsolya
Szerzők:
Bodonyi Andrea
Horváth Anna
Lits Benedek
Rabb Szabolcs
Rosanics Robin
Szabó Dorottya
Trautmann László
Külön köszönetünket fejezzük ki
Farkas Sárának, illetve a Neumann János Egyetem Gazdálkodástudományi
Kar I. évfolyamos hallgatóinak.
A kiadvány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával jelenik meg. 2026.
Tartalom
Bevezető
A „dualizmus” minden gazdaság problémája –írja Dani Rodrik harvardi professzor a London Consensus című könyv termelékenységről szóló fejezetének bevezetésében. A dualizmus azt jelenti, hogy a gazdaság termelékenységi szempontból kettészakad jókra és rosszakra, és a két szektor között nincs átjárás. Ez fenntarthatatlan, és mindent meg kell tenni a szakadék áthidalása érdekében. Ez a dualizmus a magyar gazdaságban is jelen van, és a távolság szűkítése, megszüntetése érdekében született ez a kiadvány.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízást adott, hogy gyűjtsük össze a területi kamarák TOP100 vállalatot tartalmazó kiadványait, és ezek alapján készítsünk elemzést a legjobb hazai vállalatokról területi bontásban. Az elemzés eredményét tartja a Kedves Olvasó a kezében, ami már egy sorozat része. A tavaly készült hasonló elemzés az MKIK honlapján olvasható.
A 2026. évi kiadvány munkálatait ugyanaz a szemlélet vezette, mint az előző évét: bemutatni azokat a vállalatokat, amelyek motorjai lehetnek a magyar gazdasági növekedésnek, képesek lehetnek arra, hogy például szolgáljanak a többi vállalkozás számára. Ez a közelítés része a 21. század második negyedében kibontakozó gazdaságpolitikai dilemmának: minden állam, szövetségi rendszer tisztában van azzal, hogy a piacot vezetni kell, gazdaságpolitikai eszközökkel is támogatni kell a jó, teljesítményre képes vállalkozásokat, ugyanakkor el kell kerülni a potyautas magatartás ösztönzését, azt, hogy a vállalatok teljesítmény nélkül jussanak jövedelemhez. Egyértelműen lezárult az „önszabályozó piac” mítoszára épülő közgazdasági szemlélet, de az állami szerepvállalás nem azonos az államigazgatási irányítással.
Magyarország legjobb vállalatai – vármegyei körkép, 2025
A civil szervezetek, kamarák, a demokratikus intézményrendszer egésze vesz részt a gazdaságpolitikában, ezért a kamarai mozgalomnak is feladata segíteni a vállalkozásfejlesztést és az iparpolitikát, és a vállalkozói szféra felé közvetíteni a fejlődés irányát, illetve az alkalmazkodás eszközeit. Ez a tudásalapú kamara, a tudás megosztása és bővítése az alkalmazkodás fő iránya. A piaci és más gazdaságpolitikai eszközök a tanulást segítik, és abban bízunk, hogy ez a kiadvány is ezt segíti. A TOP100 vállalatok ös zszehasonlításának ezért az a célja, hogy segítsék a közös gondolkodást.
A gazdaságpolitikai szakirodalomban egyre fontosabbá válik a területi alapú növekedés támogatása. Nem a növekedés az elsődleges cél, hanem az egyenletes, a területi egyenlőtlenségeket kiküszöbölő növekedés a fejlődés iránya. Ehhez hasonlóan a termelékenység növelése a legjobb gyakorlatok elterjesztését jelenti, és nem pusztán a pontszerűen kiemelkedő, magas termelékenység megőrzését. A TOP100 vállalatok ezért nem az irigylésre méltóak, hanem azok, akiktől tanulni lehet és tanulni érdemes.
A 2026. évi kiadvánnyal szeretnénk elindítani a közös tanulási folyamatot is eseményekkel, rendezvényekkel, a vállalatok eredményeinek minél sokszínűbb kommunikálásával.
Célunk, hogy hozzájáruljunk a „TOP100 klubok” létrehozásához és fejlődéséhez.
Ez az oka annak is, hogy a kiadvány két listát tartalmaz: a vármegyei TOP100 vállalatok elemzését és egy TOP2000-es listát is, ami országosan az első 2000 vállalat eredményeit tartalmazza. A két lista együtt ad teljes képet, érzékelteti a leküzdendő területi gazdasági egyenlőtlenségeket és rámutat arra, hogy minden vármegyében megtalálható a növekedés motorja.
A vállalkozások célja a közjó szolgálata, aminek az eredménye a profit. A vállalkozás hivatás, ami teljes mértékű elköteleződést igényel az alapvető értékrend és erkölcs iránt. Vállalkozni nem lehet félvállról, és a valóban sikeres vállalkozások megbecsült tagjai a társadalomnak. Nincs fontosabb növekedési motorja a magyar gazdaságnak, mint a vállalkozói példaképek állítása. Ezt is szeretnénk elősegíteni ezzel a kiadvánnyal.
Vármegyei TOP100Részletes
elemzés vármegyénként
Rabb Szabolcs – Trautmann László
Bekerülési küszöbök
A TOP100 vállalatok vármegyénként lényegesen eltérő tulajdonságú cégek, a csoportképzés azonban minden régióban hozzájárulhat a gazdaság- és területfejlesztés-politika összhangjának megteremtéséhez. Míg a TOP100 élén álló 10–20 legnagyobb árbevételű vállalat sorrendje változhat a nagy volumenű külföldi működőtőke-beruházások vagy jelentős vállalati visszaesések hatására, addig a lista további részében bekövetkező pozícióváltások egyes vállalatok kiemelkedő növekedését vagy ágazati átrendeződéseket jelezhetnek. Ez fontos információ a gazdaságpolitika számára. A TOP100 vállalati kör ismerete emellett lehetőséget teremt a területi iparkamarák számára, hogy támogassák a vertikális és horizontális tudásátadást ebben a körben, és elősegítsék a vállalatok közötti együttműködést. Ez az együttműködés lehetőséget teremthet, hogy az egyes vármegyék legnagyobb gazdasági aktorai támogassák a helyi területfejlesztési politikát a kihívásaik és a tapasztalataik megosztásával.
Az adatbázis
Az elemzés alapját az OPTEN adatbázisából 2025 szeptemberében lekért adatok adják. A vizsgálat a 11 fő feletti, rendezett pénzügyi helyzetű, mintegy 30 ezer vállalat beszámolójára és cégadataira terjedt ki. A mennyiségi és árbevétel alapú szűrés mentén képzett vármegyei TOP100, valamint a vidéki és budapesti TOP2000 vállalatok lehetnek vármegyei és országos szinten megkerülhetetlen nemzetgazdasági tényezők. Méretükből és foglalkoztatotti létszámukból kifolyólag az ő helyzetük jelentősen befolyásolja az adott járás, megye, régió és az ország működését.
Árbevétel
A vármegyék többségében a bekerülési küszöb 2000 millió és 5000 millió forint közé esik, az erős gépjárműipari feldolgozóiparral rendelkező vármegyék valamelyest kilógnak az 5000 millió forintot meghaladó alsó határaikkal. Nógrád vármegyében viszont 463 millió Ft a bekerülési küszöb, míg Budapesten ennek a 190-szerese, 88 239 millió forint. Bár a budapestitől jelentősen elmarad, a Pest vármegyét jellemző 27 208 millió forintos bekerülési küszöb is nagymértékben meghaladja a többi vármegyében mért alsó határt.
1. ábra: A TOP100 vármegyei listákba való bekerülés alsó határa vármegyénként (millió Ft, 2024)
Az összárbevétel színesebb képet mutat, mint a belépési küszöb. Nógrád vármegye mellett Baranya, Békés, Tolna és Zala vármegye is jelentősen elmarad a középmezőnytől, amelyet az erős feldolgozóipari alappal rendelkező vármegyék – Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj- Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom – alkotnak.
2. ábra: A TOP100 vállalatok által összesen realizált nettó értékesítési árbevétel vármegyénként (milliárd Ft, 2024)
Alkalmazottak száma
2024-ben a vármegyék TOP100 vállalata – 2000 cég – összesen 739 345 főt foglalkoztatott, a hazai foglalkoztatottak körülbelül 16%-át. A legtöbb vármegyében a TOP100 összesen 30 ezer vagy annál kevesebb főt alkalmaz, a TOP100 által összesen alkalmazottak mindössze 2–3%-kát. Az alkalmazottak 22%-a (162 542 fő) Budapesten koncentrálódik, Pest vármegye pedig további 10%-ot tesz ki (73 667 fő). A középmezőnyt itt is a feldolgozóiparra erősebben támaszkodó vármegyék adják 40 ezer és 55 ezer fő közti alkalmazotti létszámmal. Nógrád vármegye hozzájárulása a legalacsonyabb: az 5849 fő a TOP100 vállalati körben foglalkoztatottak mindössze 0,8%-a.
3. ábra: A TOP100 vállalatok körében alkalmazottak létszámának vármegyei megoszlása (%)
Méret
A TOP100 vállalatok többsége kkv, de jelentős számmal képviselik magukat a mid-cap vállalatok1 is. Az árbevételt és a létszámot is figyelembe véve a budapesti TOP 100 a nagyvállalati kategóriába tartozik. Sok vármegye esetében viszont a mid-cap kategória beemelésével a nagyvállalatok egy része mid-capként szerepel az elemzésben. Nógrád esetében például mindhárom, létszám alapján nagyvállalatként definiálható vállalat mid-capnek számít az alternatív megközelítés alapján. A mid-capek száma Pest vármegyében a legmagasabb (51), de Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom vármegyében is erős a jelenlétük.
4. ábra: A TOP100 vállalatok száma kkv méretkategória szerint vármegyénként
1 Az Európai Bizottság által javasolt új vállalatméret kategória 750 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, árbevétele pedig nem haladja meg a 150 millió eurót.
Sikertényezők - tünetek és okok
A sikertényezőkként bemutatott jellemzők eleve magasabb fejlettségi szintet követelnek a vállalatoktól, alkalmazásuk viszont nemcsak fenntarthatja, hanem meg is erősítheti az érintett vállalatok teljesítményét. A gazdaságpolitikának tehát az exportot, a digitalizációt, vagy az alkalmazottak tudásának kimagasló bérezését úgy kell előmozdítania, hogy a vállalatokat felkészítse a sikertényezők önálló alkalmazására. Az exportpiacra lépés támogatása például csak akkor vezethet a várt termelékenységjavuláshoz, ha olyan vállalatokat céloz, amelyek exportképesek. Más esetben a vállalatokat először abban kell segíteni, hogy nemzetközileg is versenyképes terméket állítsanak elő, és abban, hogy a vállalatmenedzsment-megoldásaik alkalmassá tegyék őket a nemzetközi piacokon való sikeres jelenlétre, vagy éppen a megfelelő pénzügyi eszközök alkalmazására.
A sikertényezőkként bemutatott jellemzők a kiemelkedő teljesítmény tünetei és okai egyszerre Export
A nemzetközi piacokra lépés feltétele a belföldi versenytársaknál magasabb termelékenységi szint, a szabályozottabb és tudatosabb működés, a termék és/vagy szolgáltatás magas minőségű és költséghatékony előállítása. Az exportáló vállalatok termelékenysége általánosságban magasabb, mint a csak belföldre termelőké. Ugyanakkor az exporttevékenységnek további hatékonyságnövelő hatása van a nemzetközi verseny nyomásának köszönhetően: a vállalatok rákényszerülnek a folyamatos fejlődésre. Emellett a nemzetközi jelenlét magasabb szintű tudástranszfert is lehetővé tesz, ami nem egyszerűen a versenytársak jó gyakorlatainak alkalmazásából, hanem a velük való együttműködésből is fakad.
A magyarországi vállalatok körülbelül mindössze 5%-a exportál, a kis- és középvállalatok körében pedig az exportáló vállalatok több, mint kétharmada 25% alatti exportintenzitással rendelkezik.
A TOP100 vállalat exportintenzitása a nemzetgazdasági átlagnál jelentősen magasabb, átlagosan 40%, szemben a nem TOP100 vállalat körében tapasztalt 15%-kal. A legmagasabb, 74% Heves vármegyében, a legalacsonyabb, 13% Tolna vármegyében.
ábra: Exportintenzitás vármegyénként
A TOP100 és a nem TOP100 vállalatcsoport exportintenzitása közti különbség – Budapest kivételével –minden vármegyében meghaladja a 10 százalékpontot a TOP100 javára. Heves vármegyében például az átlagos vállalati exportintenzitás 53%, miközben a TOP100 vállalatok esetében az exportárbevétel az összárbevétel közel 74%-a, a nem TOP100 vállalatoknál viszont mindössze 2%. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a vármegyében jellemzően a magasabb árbevételű vállalatok rendelkeznek erős exportorientációval. Ezzel szemben Budapesten inkább az alacsonyabb árbevételű TOP100 vállalat támaszkodik nagyobb mértékben a külkereskedelemre: az átlagos vállalati exportintenzitás 46%, míg a vármegyei szintű exportárbevétel aránya a teljes árbevételen belül csupán 22%.
TOP100 megállapítások
► Vármegyénként az átlagos exportárbevétel jelentős szórást mutat: 111 milliárd forint körül alakul Nógrád vármegyében, míg Budapesten eléri a 8285 milliárd forintot.
► A vármegyék többségében az exportárbevétel legfeljebb 2000 milliárd forint. A számottevő feldolgozóipari bázissal rendelkezőké viszont 2500–5500 milliárd forint közötti.
► A TOP100 adja a vármegyei szinten realizált exportárbevétel több mint 90%-át. Kivétel Budapest és részben Pest vármegye.
► 818 vállalat –a vármegyei TOP100 listákat alkotó 2000 cég 41%-a – egyáltalán nem folytat exporttevékenységet. A legtöbb (76) nem exportáló vállalat Nógrád vármegyében, a legkevesebb (20) Győr-Moson-Sopron vármegyében került a TOP100-ba.
► Az átlagos exportintenzitás Baranya vármegyében a legalacsonyabb (36%), Győr-Moson-Sopron vármegyében a legmagasabb (64%).
► Nógrád vármegyében bővíthető az exporttevékenység a TOP100 körében, de a már exportáló vállalatok esetében a kihasználatlan exportpotenciál viszonylag alacsony. Hajdú-Bihar vármegyében épp ellenkezőleg: a már exportáló vállalatok körében számottevő a kihasználatlan exportpotenciál.
► A vármegyék többségében a feldolgozóipar állítja elő az exportárbevétel 69–98%-át, Budapesten mindöszsze 19%-át. Azon belül a gépjárműgyártásnak van kiemelkedő szerepe.
► A mezőgazdaság és bányászat hozzájárulása az exportárbevételhez mindössze 7 vármegye esetében éri el az 1%-ot.
► Az exportárbevétel a TOP100-on belül is erős koncentrációt mutat: egyes vármegyékben az exportárbevétel jelentős része 3–5 vállalatnál összpontosul. Az exportárbevétel TOP100 vállalati körön belül mért Gini-indexe 80% (Budapest) és 93% (Heves, Nógrád és Somogy) között mozog.
► A külföldi tulajdonban lévő vállalatok meghatározó exportőrök. Komárom-Esztergom vármegyében a nem hazai tulajdonban lévő TOP100 felel az összes exportárbevétel 98%-áért, Budapesten viszont ez az arány csak 55%. Az országos átlag 85%.
6. ábra: A feldolgozóipari szektorok részesedése az exportárbevételből vármegyénként
Külföldi kitettség
A TOP100 vállalat között átlagosan 39% a külföldi tulajdon aránya, miközben a nem TOP100 vállalat esetében ez mindössze 12%. Öt vármegyében a TOP100 vállalatok több mint fele külföldi tulajdonban van, a nem TOP100 vállalati körben viszont 17 vármegyében az arányuk a 10%-ot sem éri el. A TOP100 cégek körében a külföldi vállalatok átlagos árbevétele számottevően meghaladja a hazai tulajdonú vállalatokét köszönhetően az erős exportorientáltságuknak. Budapest kivétel: a hazai tulajdonú vállalatok átlagos árbevétele 620 milliárd forint jelentősen felülmúlva a külföldi cégek átlag 277 milliárd forintos árbevételét. A külföldi feldolgozóipari vállalatok által dominált vármegyékben a hazai cégek árbevétele jellemzően csupán 15–35%-a a külföldi vállalatokénak. A külföldi tulajdonú vállalatok kulcsszerepet játszanak a területi GDP-termelésben és a foglalkoztatásban, de a stratégiai döntéseik gyakran nem helyi szinten születnek. Ez korlátozhatja a térségi társadalmi és környezeti szempontok érvényesülését. A hosszú távú gazdasági stabilitás érdekében kiemelt feladat a hazai vállalatok exportpotenciáljának erősítése és a helyi gazdaságfejlesztési érdekérvényesítés megerősítése, különösen azokban a térségekben, ahol a külföldi vállalatok dominanciája a legerősebb.
Megfizetett tudás
A megfizetett tudás jelenti a vállalatoknál dolgozó munkavállalók anyagi megbecsülését és azt a támogatást, amely lehetővé teszi számukra, hogy fejlesszék szakmai felkészültségüket az élethosszig tartó tanulás jegyében. A versenyképesség szempontjából ugyanolyan fontos azonban az is, hogy a vállalatok olyan munkaköröket hozzanak létre, amelyek kifejezetten a magas hozzáadott értékű tevékenységek megvalósítását szolgálják.
Ezek a tevékenységek jellemzően az értékláncok upstream és downstream szakaszain jelennek meg. Az upstream oldalon a kutatás-fejlesztés és a tervezés, míg a downstream szakaszban elsősorban a marketing és az értékesítés kapcsolódik a magasabb hozzáadott érték megteremtéséhez. Az ezen területeken létrejövő munkakörök erősítik a vállalatok versenyképességét, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a termeléshez kapcsolódó döntések és tudás egyre nagyobb arányban helyben koncentrálódjon. A magas hozzáadott értékű tevékenységekhez kapcsolódó munkakörök kialakítása különösen fontos a feldolgozóipari vállalatok esetében, amelyek gyakran beszállítóként kapcsolódnak a nemzetközi értékláncokhoz.
A TOP100 csoport meghatározó súlyát részben magyarázza a vállalatok szerepe a vármegyei foglalkoztatásban, másrészt jellemzően magasabb anyagi juttatásokat biztosítanak, mint a nem TOP100 vállalatok. Utóbbiak gyenge bérversenyképessége a legmagasabb képzettséggel rendelkezők “agyelszívását” (brain drain) eredményezheti.
Az egy alkalmazottra jutó havi személyi ráfordítások országos átlaga a TOP100 vállalatok körében 935 352 forint, míg a nem TOP100 vállalatok esetében 741 688 forint.
7. ábra: A TOP100 egy alkalmazottra jutó árbevétele és az egy alkalmazottra jutó havi személyi ráfordítások kapcsolata (Ft, 2024)
TOP100 megállapítások
► A személyi ráfordítások vármegyei szinten erősen koncentráltak: Budapest és Pest vármegye kivételével minden vármegyében a TOP100 vállalatok részesedése meghaladja az 50%-ot.
► Heves és Nógrád vármegyékben a TOP100 vállalatok a teljes vármegyei személyi ráfordítás több mint 80%-át adják.
► Tolna, Győr-Moson-Sopron és Heves vármegyékben a TOP100-ak átlagosan közel kétszer annyit költenek személyi ráfordításokra, mint a nem TOP100-ak.
► A TOP100 vállalatok körében a magasabb személyi ráfordítás közepes erősségű pozitív kapcsolatban áll az egy alkalmazottra jutó értékesítési árbevételben mért hatékonysággal. Elsősorban az ágazati hovatartozás magyarázza a magasabb személyi ráfordításokat.
Személyi ráfordítások: a legtöbbet és a legkevesebbet költők
Kokszgyártás
Kőolaj-feldolgozás
Vendéglátás
1 738 467 Ft/ fő/hó
551 228 Ft/fő/hó
Textilipar
Szálláshely- szolgáltatás
Humánegészségügyi és szociális ellátás
Egyéb szolgáltatások
Infokommunikáció
1 200 000 Ft FELETT
700 000 Ft ALATT
Szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek
Művészet, sport, szabadidő
Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás
Digitalizáció és online jelenlét
A digitalizáltság egyszerre jelenti a vállalatok üzleti és – bizonyos esetekben – termelési folyamatainak digitalizáltságát, a vállalat által használt digitális eszközök szofisztikáltságát, az alkalmazottak digitális készségeit és a vállalatok online jelenlétét és értékesítését. A TOP100 elemzés az online jelenlét szempontjából vizsgálta a digitalizációt.
A digitális átállás EU-s szinten is meghatározó fejlesztéspolitikai célkitűzés. A vállalatok esetében ez az átállás a termékek és szolgáltatások minőségének javulását, a folyamatok hatékonyabb szervezését, és így magasabb versenyképességi szintet eredményezhet.
A TOP100-ba tartozók jelentősen magasabb arányban vannak jelen a közösségi médiában a teljes vállalati sokasághoz képest: az uniós Digitális Intenzitás Index részeként mért 48%os országos átlaggal szemben a TOP100-ak 77%-a rendelkezik valamilyen közösségi média platformmal. Feltételezhetjük, hogy más szempontból is magasabb a TOP100-hoz tartozók digitális intenzitása, mint a nem TOP100 magyarországi vállalatoké.
8. ábra: A TOP100-ak online jelenléte2
9. ábra: A TOP100 online jelenléte ágazati bontásban
2 Az egyes vármegyék online digitális indexe az egyes platformokon – honlap, Facebook, LinkedIn, Instagram, TikTok – való jelenlét súlyozatlan átlagából adódik.
TOP100 megállapítások
► A legmagasabb, 0,66-os online jelenléti indexszel rendelkező vármegye Bács-Kiskun, a vármegyei listát Nógrád zárja 0,34-es értékkel.
► A TOP100 többsége rendelkezik honlappal.
► Az elsődleges közösségi média platformokon – Facebook és LinkedIn – való jelenlét erősebb, mint az Instagramon és TikTokon (másodlagos közösségi média felületek).
► Budapest esetében az Instagram jelenlét vetekszik a Facebook jelenléttel, és viszonylag sok, 28 vállalat használja a TikTokot.
► Bács-Kiskun előnyét alapvetően a vállalatok kiemelkedően erős Facebook és LinkedIn jelenléte adja.
► A mezőgazdasági és bányászati vállalatok közel egyharmada egyáltalán nincs jelen az online térben.
► Az elsődleges és másodlagos közösségi média platformmal is rendelkezők aránya 27% és 31% az ipar és feldolgozóipari ágazatokban, 39% a kereskedelmi és a szolgáltatói vállalatok körében.
Online jelenlét - legjobbak és leggyengébbek
Online jelenlét index
0,3% mezőgazdaság és bányászat 0,54% szolgáltatás 52% ipar 34% kereskedelem
Honlap és alapvető közösségi média
Nincs online jelenlét
mezőgazdaság és bányászat 29% feldolgozóipar 4%
Elsődleges és másodlagos közösségi média (honlaptól függetlenül)
mezőgazdaság, bányászat és szolgáltatás 13% kereskedelem 39%
Lemaradásban
Az EU által mért Digitális Intenzitás Index (Digital Intensity Index, DII) a magyarországi vállalatok 42%-a körében nagyon alacsony. A cégek a vizsgált 12 digitális technológiából hármat vagy annál kevesebbet használnak. Uniós összehasonlításban Magyar ország az e-értékesítésben is viszonylag gyengén teljesít – a vállalatoknak csupán 23%-a értékesít online –, és mindössze 48%-uk van jelen a közösségi médiában. Utóbbi 13 százalékpontos lemaradás az EU-átlaghoz viszonyítva.
Egyéb szempontok
Hozzáadott érték
Magyarország és a régió számára elsőrendű gazdaságpolitikai kihívás az értékláncokban betöltött szerep megerősítése, és így a nemzetgazdasági szinten elállított hozzáadott érték relatív bővítése. Azok a vállalatok, amelyek a termelési és értékesítési folyamataik során nagyobb mértékben növelik a beszerzett (alap)anyagaik értékét –magasabb hozzáadott értéket teremtenek –, nagyobb „tortát” oszthatnak szét a személyi ráfordítások és a profit között. Az elemzés a nettó árbevétel és az aktivált saját teljesítmény érték összegének anyagjellegű ráfordításaival csökkentett értékeként definiálja a hozzáadott értéket.
Mind területi, mind TOP100 és nem TOP100 összehasonlításban jelentős szórást mutat az átlagos hozzáadott érték aránya.
10. ábra: Árbevétel-arányos hozzáadott érték a TOP100 és nem TOP100-ak körében
11.
ábra: Átlagos hozzáadott érték vármegyénként, (millió Ft, 2024)
TOP100 megállapítások
► A hozzáadott érték széles skálán mozog: Budapesten 44 milliárd forint, Nógrád vármegyében 0,7 milliárd forint.
► A vármegyék többségében az átlagos hozzáadott érték nem lépi át a 10 milliárd forintot. Kivétel ez alól Budapest, Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér vármegye.
► Abszolút értékben a TOP100-ak hozzáadott értéke túllépi a nem TOP100-akét. Az árbevételhez viszonyított hozzáadott érték alapján viszont a nem TOP100 vállalatok valamennyi vármegyében hatékonyabban teljesítenek, mint a TOP100.
► A TOP100 vállalatok abszolút értelemben vett hozzáadottérték-előnye a méretből és a magas árbevételből fakad.
► A nem TOP100, vagy a kisebb cégeket tömörítő TOP100 szegmensben sok esetben hatékonyabb az értékteremtés.
► A nem TOP100 cégek esetében a területi különbségek kiegyenlítettebbek, mint a TOP100 körben.
► A TOP100-ak között az árbevétel tekintetében kiemelt jelentőségű szektorok – gépjárműgyártás, számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása – 25% alatti hozzáadott érték arányt mutatnak.
► A TOP100-on belül kisebb szerepet betöltő ágazatok – például a művészet, sport és szabadidő, a kiadói tevékenység, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek, illetve a szálláshely-szolgáltatás – 50% feletti hozzáadott érték aránnyal működnek.
ESG
A vállalatok környezeti (E), társadalmi (S) és vállalatirányitási (G) teljesítménye kapcsán egyre inkább előtérbe kerülnek a szűken értelmezett profitmotívumon túlmutató szempontok. Az ESG teret enged a holisztikusabb vállalatvezetésnek és a hosszú távú stratégiai gondolkodásnak támogatva a vállalat eredményességét. A gazdaságpolitika számára is kiemelt jelentőségű, hogy a vállalatok elmozduljanak a rövid távú profitfókusztól és integrálják a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi kohézió szempontjait.
A kutatás az OPTEN Kft. által kifejlesztett módszertan alapján számolt ESG index szerint vizsgálta a vállalatokat. Ennek alapján a magyarországi cégek általánosságban nem követnek a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó stratégiát, az E-indexüket alapvetően az határozza meg, melyik ágazatban működnek. A vállalatvezetési tudatosságban (G-index) azonban felfedezhetők különbségek, ami kiemeli a TOP100-at a nem TOP100 vállalatok közül. Ágazati bontásban vizsgálva látszik a TOP100-ak fölénye: a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás és az infokommunikáció kivételével magasabb átlagos ESG-indexszel rendelkeznek, mint a nem TOP100 vállalatok.
A TOP100 átlagos ESG indexe minden vármegyében magasabb a nem TOP100 cégek körében mért mutatónál.
12. ábra: A TOP100 és nem TOP100 vállalatok átlagos ESG-indexe vármegyénként
TOP100 megállapítások
► A G-index esetében a legnagyobb a vármegyék közti szórás, míg az E-index mentén alig figyelhető meg különbség.
► Ágazatonként a TOP100 és nem TOP100 nagyon hasonló átlagos E-indexszel rendelkezik, de nemzetgazdasági átlagban a TOP100 rosszabbul teljesít a környezeti szempontok terén.
► A vállalatvezetésnek kétségkívül fontos szerepe van a vállat sikerességében, de a környezet- és társadalmi tudatosság (további) erősítése is hozzájárulhat a vállalatok hosszú távú eredményességéhez.
Pénzügyi teljesítmény és stabilitás
A vállalat pénzügyi mutatói alapvető információt adnak a vállalati döntéshozatal és a befektetők számára. Az elemzés során létrehozott score kompozit index a jövedelmezőséget, a szolvenciát, a likviditást és a dinamikus áttételt (vagyis az eladósodottság változását) veszi figyelembe.
Az átlagos score kompozit index minden vármegye esetében magasabb a nem TOP100 körben, mint a TOP100-ak esetében. A különbség általában annál nagyobb, minél kisebb a TOP100-ak körében mért érték, ami azt jelzi, hogy alapvetően a TOP100-ak esetében merülnek fel területi különbségek.
A kisebb vállalatok gyakran hatékonyabbak és tőkeerősebbek, ugyanakkor szűkebb likviditási mozgástérrel rendelkeznek. Eközben a nagyvállalatok magasabb likviditása inkább méretgazdaságosságukból és stabilabb pénzáramlásukból fakad, nem feltétlenül jobb jövedelmezőségi helyzetükből.
A nem TOP100 vállalatok általánosságban a jövedelmezőség és a szolvencia területén mutatnak magasabb indexeket, míg a TOP100 vállalatok likviditása erősebb. A kutatás azonban rámutat arra is, hogy a pénzügyi mutatók alakulása nem csupán a vállalatmérettől függ.
13. ábra: A score kompozit index átlagos értéke a TOP100 és nem TOP100 vállalatok körében
TOP100 megállapítások
► A vármegyék többségében az átlagos likviditási index a legmagasabb, míg a szolvencia és jövedelmezőség terén gyengébb teljesítményt mutatnak.
► Nógrád vármegyében a TOP100-hoz tartozók kiemelkedően szolvensek, a jövedelmezőségük is viszonylag magas a többi vármegyei átlaghoz viszonyítva, likviditásuk azonban a legalacsonyabb.
► Budapesten az átlagos score, jövedelmezőség és szolvencia indexek értékei annak ellenére magasak, hogy itt a legmagasabb – 60 – a TOP100-ba bekerült nagyvállalatok száma.
► A legjobb átlagos indexek a szolgáltatói szektorokban figyelhetők meg, a mezőgazdasági, bányászati, feldolgozóipari és kereskedelmi szektorok vállalatai átlagosan gyengébben teljesítenek.
► A score alapján kialakított ágazati sorrend erősen korrelál a jövedelmezőség és a likviditás indexek alapján felállítható sorrendekkel.
► A szolvencia gyengébb kapcsolatot mutat: az infokommunikáció, a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, vagy a szálláshely-szolgáltatás ágazat cégei a szolvencia indexük alapján jóval hátrébb kerülnének az ágazati rangsorban.
► A területi különbségek alapvetően a TOP100-ak esetében merülnek fel, a nem TOP100 vállalatoknál kisebb a területi szórás.
► A nagyvállalatok jellemzően alacsonyabb haszonkulccsal működnek, mivel tevékenységük volumene nagy, költségszerkezetük összetett, és gyakrabban támaszkodnak külső finanszírozásra, ami rontja a tőkeerő mutatókat.
Magyarország éllovasai – TOP2000 kutatás
A magyar vidék és Budapest 2000-2000 top vállalatát vizsgáló kutatás azokat a vállalatokat is figyelembe veszi, amelyek az ország sikeresebb régióiban nem tartoznak a legjobb 100 vállalat közé, országos összehasonlításban mégis jelentős gazdasági szereplők. A budapesti listára a 2,7 milliárd forintnál magasabb árbevételt elérő cégek kerültek fel, a nem budapesti TOP2000-be 4,3 milliárd forinttól lehetett bekerülni. Olyan vármegye nem volt, amely ne képviseltette volna magát a listán legalább 10 vállalattal.
A TOP2000 kutatás 5 legfontosabb megállapítása
1. A 2000 legnagyobb vidéki vállalat több mint negyede Pest vármegyében működik
A TOP2000 vidéki vállalat megoszlása vármegyei szinten jelentősen szór, Pest vármegyéből több mint 500, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun vármegyékből pedig több mint 150 cég került fel a listára. A vállalati méretek is jelentősen eltérnek: a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből bekerült 100 vállalat összárbevétele 1921 milliárd forint volt 2024-ben, szemben az 52 Heves vármegyei cég 2144 milliárd forintos árbevételével. Az egy vállalatra jutó legmagasabb árbevételt, közel 62 milliárd forintot a Komárom-Esztergom vármegyéből bekerült cégek adták, a 13 Nógrád vármegyei vállalat esetében ez az érték 13 milliárd forint alatt volt.
14. ábra: A TOP2000 listára felkerült vállalatok területi megoszlása (db, 2024)
2. A vidéki TOP2000 vállalat a teljes hazai exportárbevétel 97,3 százalékáért felelős
Ahogyan a vármegyei TOP100 eredményei is mutatják, az exportértékesítés nagyjáért a legnagyobb cégek felelősek. A vidéki TOP2000 vállalat a Budapesten kívüli export 97,3 százalékát, míg a budapesti TOP2000 vállalat a főváros exportjának 98,5 százalékát bonyolította le 2024-ben.
3. A TOP2000 vidéki vállalatból 854-ben található külföldi tulajdon
A legnagyobb vállalatok között természetes módon sokkal nagyobb mértékben van jelen a külföldi tulajdon, mint a kicsiknél. A 854 külföldi cég megléte azonban az exportkapacitásokkal is jelentős összefüggést mutat. A TOP2000 elemzésben is jól látszik, hogy minél nagyobb az exportárbevétel egy adott ágazatban, annál nagyobb arányban találkozunk külföldi tulajdonosokkal.
4. A TOP2000 vállalat hozzáadott értékei elmaradnak a megyei átlagoktól, a legközelebb Fejér, a legtávolabb Nógrád vármegye áll
A legnagyobb cégek mind vidéken, mind Budapesten elmaradnak hozzáadott érték tekintetében a vármegyei átlagoktól. Ennek ágazati és méretre vonatkozó okai vannak: természetes módon egy gyár alacsonyabb hozzáadott értékkel dolgozik, mint egy cukrászda. Ennek ellenére érdekes iparpolitikai szempont lehet megvizsgálni, hogy melyik vármegyében mennyivel térnek el a legnagyobb vállalatok hozzáadott értékei a vármegyei átlagoktól.
5. A vidéki TOP2000 vállalat környezeti fenntarthatósága gyengébb, mint az országos átlag
Az ESG-értékek vizsgálata megmutatta, hogy a TOP2000 vállalat szociálisan szinte megegyező, vállalatirányítási szempontból jelentősen jobb, környezeti szempontból azonban jelentősen rosszabb értékeket ért el: míg a környezetileg fenntartható vállalatok jellemzően alul, addig a kevésbé fenntartható vállalatok felülreprezentáltak a mintában.
Országos TOP2000 kutatás
