Dél-Dunántúli Gazdaság XXVIII. évfolyam 5. szám

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja

ISSN 1419-8746

Kiadja:

Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

A kiadásért felel:Rabb Szabolcs Felelôs szerkesztô: Katona Petra Szerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. 7602 Pécs, Pf. 109 Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.hu

A szerkesztôbizottság tagjai:

Császár Gergely, Piacsek László, Pohli Krisztina, Schmidt Enikô, Sörös Dávid

Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Harnóczy Stúdió Nyomdai munkálatok:

Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerül. PBKIK honlap: www.pbkik.hu www.pecsikamara.hu

NEMZETKÖZI PIACOK KAPUJÁBAN – szervezett

kamarai háttérrel

A nemzetközi üzleti térben való sikeres megjelenés ma már nem pusztán egyéni vállalkozói teljesítmény, hanem jól szervezett hálózatok, partnerségek és szakmai támogatórendszerek eredménye. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) az elmúlt években olyan széles és szakterületileg mély nemzetközi ökoszisztémát épített ki, amelyhez a helyi vállalkozások közvetlenül is kapcsolódhatnak. Ennek célja, hogy a külpiacra lépés, a partnerkeresés, az exportfejlesztés és a nemzetközi együttmûködések ne elszigetelt próbálkozások legyenek, hanem tudatosan támogatott, elôkészített üzleti folyamatok.

A kamarai nemzetközi tevékenység több egymásra épülô pilléren nyugszik: uniós pályázati projektek, külföldi ki- és beutazó delegációk, B2B-tárgyalások, külpiaci tanácsadás, exporthoz kapcsolódó ügyintézés, szakmai rendezvények és partnerkeresô fórumok. A közvetlen európai programok – többek között Horizon Europe, Interreg, Erasmus+ és COSME projektek – révén a kamara

Nemzetközi kapcsolatokkal a helyi bor- és gasztroturisztikai vállalkozásokért

Az EnoGastroDEST nemzetközi projekt a bor- és gasztronómiai örökségre épülô élményalapú és fenntartható turizmus fejlesztését támogatja. A PBKIK partnerként vesz részt abban az európai együttmûködésben, amely görög, francia, német, román, ciprusi, spanyol, portugál, olasz, bosznia-hercegovinai és moldovai szereplôket kapcsol össze a bor- és gasztroturizmus területén. A pécsi partnertalálkozó ennek a szakmai hálózatépítésnek adott helyet: a résztvevôk nemzetközi jó gyakorlatokat, fejlesztési irányokat és együttmûködési lehetôségeket osztottak meg egymással.

A projekt jól mutatja, hogy a kamara nemcsak helyi szolgáltatásokkal, hanem nemzetközi programokon keresztül is építi és folyamatosan bôvíti azt a gazdasági ökoszisztémát, amelyhez a térség vállalkozásai kapcsolódhatnak. A Pécsett lezajlott partnertalálkozó külö-

60-nál is több országot lefedô intézményi és üzleti hálózatot mûködtet, amelyen keresztül a baranyai vállalkozások új piacokhoz, tudáshoz, szakértôkhöz és potenciális üzleti partnerekhez férhetnek hozzá. A személyes üzleti jelenlétet célzott piacfeltáró delegációk, elôre szervezett tárgyalások és beérkezô külföldi üzleti csoportok erôsítik. Az Enterprise Europe Network, a nemzetközi adatbázisok, valamint a Kína és Írország irányába mûködô Üzletfejlesztési Követi Program tovább bôvítik ezt a hátteret. Így a helyi cégek nem egyedül lépnek ki a külpiacokra, hanem egy tapasztalt, kapcsolatokkal rendelkezô kamarai rendszer részeként, amely valódi üzleti lehetôségeket és hosszú távú növekedési pályát kínál. Ennek részeként az elsô félévben négy nemzetközi projekt partnertalálkozóját bonyolítja le a kamara – összesen 11 ország 150 résztvevôjével –, mely a nagyszámú külföldi partner révén már konkrét turizmusfejlesztési tevékenységet is jelent.

nösen fontos állomása volt a projektnek, hiszen a nemzetközi résztvevôk közvetlenül is megismerhették Baranya adottságait, a helyi bor- és gasztrokultúra értékeit, valamint a térség turisztikai és vállalkozói környezetét. A személyes kapcsolatok építése is alapvetô cél volt a

késôbbi együttmûködések megalapozásához. Pécs házigazdaként azt is bemutatta, hogy a régióban jelentôs potenciál rejlik az élményalapú, fenntartható bor- és gasztroturisztikai fejlesztésekben. A borászati, gasztronómiai, turisztikai és kreatívipari szereplôk számára ezek a projektek közvetlen betekintést adnak európai trendekbe, fenntarthatósági elvárásokba, termékfejlesztési megoldásokba és piacépítési példákba. A helyi vállalkozók így nem elszigetelten, hanem egy nemzetközi tudás- és kapcsolati háló részeként szerezhetnek tapasztalatot, fejleszthetik szolgáltatásaikat és erôsíthetik versenyképességüket.

Új lendületet, kreatív ötleteket és partnerkapcsolatokat adnak a találkozók

Gyôrffy Zoltán, a Vinoliva Kft. ügyvezetôje számára értékes tapasztalatokkal szolgált a pécsi partnertalálkozón való részvétel.

— A nemzetközi projektek óriási elônye, hogy rengeteg új kapcsolatot, innovatív megoldást és bevált módszert ismerhetünk meg általuk. Úgy vélem, ha csak egyetlen olyan érdemi információt vagy jó gyakorlatot hazahozunk, amivel a saját vállalkozásunkat fejleszteni tudjuk, már megérte a részvétel. Az EnoGastroDEST projekt ezen felül is sokat adott: a résztvevôk között találtunk olyan partnert, akivel a jövôben, a projekten túl is szorosan együtt tudunk majd dolgozni. Ahol pedig nem alakult ki szorosabb partnerség, ott is olyan inspiráló példákat és gondolatokat láttunk, amelyeket a saját mûködésünkben és kínálatunk kialakításában kamatoztatni tudunk a késôbbiekben.

— Milyen plusz (idô- és munka-) befektetéssel, hosszú és rövidtávú elônyökkel jár egy nemzetközi projekthez való kapcsolódás a vállalkozása számára?

— Ezt nem lehet megspórolni: az idôt és az energiát mindenképpen rá kell szánni. Csak akkor érdemes egy ilyen volumenû munkába belevágni, ha pontosan tudjuk, mit várunk el a projekttôl, és mi magunk mit tudunk nyújtani egy sikeres, kölcsönös elônyökön alapuló (win-win) együttmûködéshez. A személyes jelenlét elengedhetetlen az egyeztetéseken, a konferenciákon vagy a tanulmányutakon. Bár ezek az alkalmak nagyon hasznosak, a mindennapi operatív munkából vesznek el értékes órákat, ami

mindig extra logisztikát és szervezést igényel egy cégvezetés részérôl. Ugyanakkor az itt szerzett új kapcsolatok és friss impulzusok bôségesen kárpótolnak az erôfeszítésért. Kizökkentenek a napi rutinból, új lendületet adnak, kreatív ötleteket és új célokat hoznak a felszínre –ez pedig hosszú távon egyértelmûen a vállalkozás javát szolgálja.

— Miben lenne érdemes elôrelépni, innoválni a baranyai, régiós szereplôknek a fenntartható bor- és gasztroturisztikai fejlôdés érdekében?

—Számos területen van tér a fejlôdésre. Bár Baranya megye bor- és gasztroturisztikai szempontból gyakran egykét lépéssel a hazai átlag elôtt jár, az utóbbi években mintha nálunk is picit alábbhagyott volna az innovációs lendület. Közben viszont a piac és a fogyasztói igények hihetetlen tempóban változnak. Két konkrét példát emelnék ki.

Az egyik a többgenerációs – nagyszülôket, szülôket és gyerekeket megmozgató – utazások dinamikusan növekvô trendje. A borturizmusban ma már messze nem elég csupán kiváló borokat és jó ételeket kínálni. Készen kell állnunk arra, hogy egy ilyen család számára akkor lesz igazi élmény a hétvége, ha minden korosztály megtalálja a számítását. Komoly szolgáltatói kihívás lefedni egy olyan széles spektrumot, ahol a nagyszülôk csendes pihenésre és sétára vágynak, miközben le kell kötni egy 8-9 év körüli kisiskolást interaktív, játékos programokkal (például állatsimogatóval, parkkal), és biztosítani kell a szórakozást, a pörgést vagy éppen a hibátlan wifit egy fiatal felnôtt számára is, hogy senki se unatkozzon.

A másik fontos terület a fiatal utazók megszólítása, akik nagyságrendekkel egészségtudatosabbak a korábbi generációknál. Ez teljesen új fogyasztási szokásokat hoz magával. Túl kell lépnünk a klasszikus „zsíros kenyér és fröccs” kombináción, ami sok hazai pincesoron sajnos még ma is az egyetlen opció – Baranya nagy részében szerencsére ennél többet kínálunk. De fel kell

készülnünk az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentesített borok iránti kereslet növekedésére, az egészségesebb, több zöldségfélét és kevesebb húst tartalmazó étkezési elvárásokra. Egyszóval lépést kell tartanunk az aktuális trendekkel, és egy olyan nemzetközi projekt, mint az EnoGastroDEST, pontosan abban segít, hogy nyitott szemmel járjunk és reagáljunk ezekre a változásokra.

Circular DigiBuild:

A körforgásos gazdaság elômozdítása az építôiparban

A körforgásos gazdaság térnyerésének elôsegítése az építôiparban egyre sürgetôbb feladat, amelyben a digitális innováció kulcsszerepet játszhat. A Dunamenti országok régióiban az ágazat komoly kihívásokkal szembesül: az erôforrások kimerülése, a jelentôs mennyiségû hulladék keletkezése, valamint az üvegházhatású gázok számottevô kibocsátása egyaránt indokolttá teszi a szemléletváltást. Ezt a folyamatot tovább nehezíti, hogy a digitális technológiák bevezetése és elterjedése mindeddig viszonylag lassan halad, gátolva a fenntarthatóbb, körforgásos építési gyakorlatok meghonosodását.

E kihívásokra reagál az Interreg Danube program keretében megvalósuló Circular DigiBuild projekt, amely egy 18 partnerbôl álló nemzetközi konzorcium együttmûködésében valósul meg. A kezdeményezés célja, hogy a digitális innováció eszköztárát a körforgásos gazdaság elveinek szolgálatába állítva hidalja át a jelenlegi hiányosságokat, és elôsegítse az építôipari gyakorlat átfogó megújulását a Duna-menti régiókban. A projekt stratégiai megközelítéssel kíván választ adni a szektor elôtt álló legsürgetôbb problémákra.

— A Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) – az Építôipari Technológia Klaszter aktív tagjaként – elkötelezetten támogatja az innovációt és az ágazat fejlôdését, és nemzetközi kutatási-innovációs partnerként vesz részt a projektben.

Dél-Dunántúli

Az egyetem széles körû együttmûködést alakított ki más felsôoktatási intézményekkel, vállalatokkal és szakmai szervezetekkel annak érdekében, hogy erôsítse a körforgásos gazdaság és a digitalizáció összekapcsolását az építôiparban. A karon zajló kutatás-fejlesztési tevékenységek szorosan illeszkednek a projekt célkitûzéseihez. Kiemelt figyelmet kap az építôanyagok életcikluselemzése, valamint az újrahasznosítás lehetôségeinek feltárása. Az építési és bontási hulladékok visszaforgatása mára a körforgásos gazdaság egyik alappillérévé vált, így az ehhez kapcsolódó innovatív megoldások meghatározó jelentôséggel bírnak az iparág jövôje szempontjából. Emellett a kar Building Information Modeling (BIM) szakmérnöki képzése a digitalizáció elmélyítését szolgálja, korszerû és a jövôben nélkülözhetetlen tudást biztosítva a szakemberek számára – mondja Dr Halada Miklós, a PTE MIK egyetemi docense.

Az Építôipari Technológia Klaszter és a Mûszaki és Informatikai Kar közötti együttmûködés révén a projektpartnerek naprakész információkhoz juthatnak, és megoszthatják egymással a fejlôdéshez szükséges tapasztalatokat. A Circular DigiBuild projekt egyik kiemelt célja a Danube CiDiCon Cluster létrehozása. A klaszter elsôdlegesen kutatás-fejlesztési tevékenységekre, valamint az

CÍMLAPSZTORI

iparág olyan átalakítására fókuszál, amely elôsegíti a digitális technológiák széles körû alkalmazását, csökkenti az építôipari hulladék mennyiségét, támogatja annak újrahasznosítását, és hozzájárul a körforgásos gazdaság megerôsítéséhez, továbbá az ágazat magas karbonlábnyomának mérsékléséhez. A Mûszaki és Informatikai Kar határozott szándéka, hogy csatlakozzon e kezdeményezéshez, és szakmai tapasztalatával támogassa annak mûködését, miközben új együttmûködési lehetôségeket is kíván teremteni a klaszteren keresztül.

WOMEX: európai együttmûködéssel a nôk vezetô szerepének erôsítéséért

A WOMEX projekt keretében a PBKIK a nôi vezetôk és vállalkozók exportban betöltött szerepét, valamint nemzetközi piacra lépésük akadályait, az ezekre adható megoldásokat vizsgálja. A kezdeményezés jól illeszkedik a kamara azon törekvéséhez, hogy nemzetközi projektjein keresztül is szervezze és folyamatosan bôvítse azt a gazdasági ökoszisztémát, amely a helyi vállalkozók számára tudást, kapcsolatokat, jó gyakorlatokat és új együttmûködési lehetôségeket biztosít. A pécsi partnertalálkozó ennek lényeges állomása volt: a résztvevô nôi vállalkozók, szakértôk és szervezeti szereplôk közösen keresték azokat a beavatkozási pontokat, amelyek erôsíthetik

a nôk jelenlétét az exportorientált cégek döntéshozatalában. A kutatások alapján a térségben továbbra is érzékelhetô a nôk alulreprezentáltsága a felsôvezetésben és az exporthoz kapcsolódó stratégiai szerepekben, miközben a nemzetközi piacra lépéshez egyszerre szükséges szakmai felkészültség, nyelvtudás, kapcsolati tôke, problémamegoldás és szervezeti támogatás.

A találkozó egyik fô megállapítása az volt, hogy az egyéni teljesítmény önmagában nem elegendô: intézményesített mentorálásra, tudatos hálózatépítésre, kompetenciaalapú vezetôfejlesztésre és befogadóbb vállalati mûködésre van szükség. A résztvevôk kiemelték a munka és magánélet összehangolásának nehézségeit, az üvegplafon-jelenséget, valamint azt, hogy az exporttal járó többletterhelés célzott szervezeti megoldásokat igényel. A WOMEX így nemcsak kutatási projekt, hanem gyakorlati gazdaságfejlesztési eszköz is: összekapcsolja a helyi tapasztalatokat az európai tudással, és erôsíti a baranyai vállalkozások nemzetközi beágyazottságát.

Példamutató a Holcimnál megvalósuló valódi esélyegyenlôség

A pécsi partnertalálkozó kerekasztal-beszélgetésének egyik résztvevôje TURBÉKIJudit, a Holcim Magyarország Kft. kommunikációs vezetôje volt.

— A WOMEX partnertalálkozó legfontosabb tapasztalata számomra az volt, hogy megerôsített abban a meggyôzôdésemben: a nôi vezetôk és munkavállalók integrációja, illetve támogatása már rég nem csupán esélyegyenlôségi kérdés, hanem kôkemény

versenyképességi tényezô. Kifejezetten inspiráló volt látni, hogy a különbözô szektorokból érkezô vállalatok milyen változatos megoldásokkal segítik a nôi érvényesülést. Ami a konkrét tapasztalatokat illeti, a nemzetközi példák hallatán abban is megerôsítést nyertem, hogy mekkora stratégiai jelentôsége van a nôk gyermekvállalás utáni munkakörnyezetbe való visszaintegrálásának. Ez Magyarországon kulcskérdés és egyedi kihívás. Míg a nemzetközi standardok alapján a szülési szabadság és a gyermekgondozási idô sok országban alig pár hónap, addig itthon – a család anyagi helyzetétôl és a vállalt gyermekek számától függôen – ez 1-tôl akár 5 vagy több évig is terjedhet. Egy ilyen hosszú távollét után a munkaerôpiacra való visszatérés óriási kihívás a nôk számára, nekünk, munkáltatóknak pedig elemi érdekünk, hogy ezt az átmenetet mentorálással, rugalmassággal és célzott programokkal támogassuk annak érdekében, hogy az értékes szaktudást meg tudja tartani a vállalat.

— A Holcimnál Királyegyházán miként vannak jelen a nôk a vezetésben, mûködnek-e nôi közösségek, miként támogatják a nôi munkavállalókat?

— A cement- és nehézipar hagyományosan férfidominanciájú terület, de a Holcim Magyarországnál célunk, hogy ezt a sztereotípiát lebontsuk. Nálunk a nôk jelenléte – mind a mérnöki, mind a vezetôi pozíciókban – nem a kivétel, hanem a sikerünk egyik kulcsa. Pontosan ezért indítottuk el idén tavasszal a „Nôk a cementiparban” címû videós interjúsorozatunkat a közösségi médiában. Ebben elsô körben négy, mûszaki és mér-

CÍMLAPSZTORI

nöki területen végzett kolléganônk történetét mutattuk be, és a sorozat sikerét látva az év második felében újabb epizódokkal készülünk.

Alapelvünk a valódi esélyegyenlôség: nálunk mindenki azonos bánásmódban részesül, és azonos juttatások érhetôk el mindenki számára, így egyáltalán nem pozitív diszkriminációról van szó. Ezt a szemléletet tükrözi a rugalmas munkavégzés is: a munka és magánélet egyensúlyának megteremtését a home office lehetôségével is segítjük, amely –amennyiben a munkakör jellege lehetôvé teszi – természetesen nemcsak a nôk, hanem a férfi kollégáink számára is egyaránt elérhetô.

Ugyanakkor felismerjük azokat az egyedi helyzeteket, ahol célzott odafigyelésre és támogató közegre van szükség. Ennek egyik központja a „Power Up Women” kezdeményezésünk, amely egy dedikált vállalati nôi klub. Ez a platform nemcsak a kapcsolatépítést és a tapasztalatcserét szolgálja, hanem célzottan támogatja a nôi munkatársaink szakmai fejlôdését, önbizalmának erôsítését és vállalaton belüli integrációját. A szakmai közösség mellett komoly támaszt jelent belsô coach szakemberünk is, akihez a kollégák nemcsak szakmai, hanem magánéleti megküzdési problémákkal, kérdésekkel is bizalommal fordulhatnak.

Mindezek mellett további nôi programjaink például a kismamaparkolónk, vagy épp az újszülött csomagunk (utóbbi szintén férfi kollégáink számára is elérhetô). Kiemelten fontos számunkra a kismamák bevonása és a közösségben tartása is, ezért a távollétük alatt sem engedjük el a kezüket, a céges évzáró rendezvényünkre például minden évben visszavárjuk ôket. Ez a felelôsségvállalás azonban nem áll meg a gyárkapunál. A vállalati falak közül kilépve a helyi közösség fiatal lányai számára is fontosnak tartjuk az edukációt, különösen a nôi higiénia kapcsán. Idén már negyedik alkalommal adtunk át úgynevezett „lányka csomagokat” négy helyi iskola diáklányainak. Ez a program amellett, hogy hiánypótló Baranya vármegye ezen térségében, a saját nôi munkavállalóink érzékenyítését és felelôsségtudatát is nagymértékben erôsíti. Nálunk nem a pozitív diszkrimináció a cél, hanem az egyenlô esélyek és annak a kultúrának a megteremtése, ahol a teljesítmény és a szakértelem számít, függetlenül a nemektôl.

—Milyen plusz (idô- és munka-) befektetéssel, illetve hosszú és rövidtávú elônyökkel jár egy nemzetközi projekthez való kapcsolódás az ön részére??

— Bár a WOMEX projekt nemzetközi fázisaiban közvetlenül nem vettem részt, a pécsi kerekasztalnál örömmel osztottam meg a tapasztalatainkat, mivel az ilyen szellemiségû, esélyegyenlôséget és nôket támogató programok helyi megvalósítása a Holcim Magyarországnál a mindennapi munkám szerves része, a Személyzeti osztállyal karöltve ezáltal is támogatva a munkavállalói élmény fokozását.

Egy-egy ilyen belsô kezdeményezés – legyen az a „Power Up Women” klub mûködtetése vagy a videós interjúsorozatunk elkészítése – a színfalak mögött komoly idô- és energiabefektetést igényel. Itt nem csupán egy-egy esemény megszervezésérôl van szó, hanem folyamatos belsô kommunikációról, a vállalati kultúra formálásáról, érzékenyítésrôl és a meglévô sztereotípiák türelmes lebontásáról. Ez egy tudatos, stratégiai márkaépítô munka.

Ugyanakkor ez a befektetett energia többszörösen megtérül. Rövid távon azonnal érezhetô a közösségépítô hatás: a kollégák motiváltabbak, nyitottabbak, és létrejön egy olyan biztonságos tér, ahol bátran megoszthatják a szakmai és magánéleti kihívásaikat. Hosszú távon pedig pontosan ezek a programok adják a munkáltatói márkánk (employer branding) gerincét. Segítenek megtartani a tehetségeket, és ami talán a legfontosabb: vonzóvá, modernné és emberközpontúvá teszik a Holcim Magyarországot – és egyáltalán a nehézipart – a jövô munkavállalói számára is.

CURIOST: kézzelfogható segítség a vállalkozásoknak a körforgásos átállásban

A körforgásos gazdaság ma már nem a jövô, hanem a versenyképesség egyik kiemelt feltétele. A CURIOST projekt ebben nyújt kézzelfogható segítséget a közép-európai vállalkozásoknak – köztük a baranyai cégeknek is.

A CURIOST projektben 11 partner dolgozik együtt 7 országból annak érdekében, hogy a régió gyártó vállalkozásai könnyebben és gyorsabban térjenek át a körkörös üzleti modellekre. A program négy kiemelt ágazatra fókuszál: gép-

ipar, mûanyagipar, csomagolóipar és építôipar. A cél kettôs: egyrészt a kkv-k támogatása a körkörös termékek és szolgáltatások fejlesztésében, másrészt olyan szakpolitikai javaslatok kidolgozása, amelyek hosszú távon is segítik a fenntartható innováció elterjedését.

A projekt elsô szakaszában elkészült egy átfogó közös stratégia, amely bemutatja a négy ágazat aktuális gazdasági helyzetét, valamint konkrét intézkedéseket fogalmaz meg az ökoinnováció ösztönzésére. Ezt követte a 30 vállalat bevonásával megvalósuló workshopsorozatból álló pilotprogram, amelyben a részt vevô cégek szakértôi támogatással dolgozták ki saját körkörös termék- vagy szolgáltatásötletüket. Négy magyar vállalkozás vett részt a programban, munkájukat dedikált tanácsadók segítették.

A 2026. május 12–13-án Pécsett megrendezett negyedik partnertalálkozó fontos mérföldkô volt: a projektpartnerek értékelték a pilot eredményeit, bemutatták a CURIOST akciótervet, és véglegesítették a 21 szervezet által aláírt együttmûködési megállapodást, amely biztosítja a projekt hatásainak hosszú távú fennmaradását.

A CURIOST üzenete egyértelmû: a körforgásos mûködés nemcsak környezetbarát, hanem üzletileg is megtérülô irány.

CÍMLAPSZTORI

Tapasztalatcsere, jó megoldások megismerése

A CURIOST nemzetközi projekt negyedik partnertalálkozóján a résztvevôk tanulmányúton tekintették meg az önkéntes kamarai tag, a gépipari acélszerkezet- és gépalkatrész-gyártással foglalkozó AquaCut Kft. mûködését Bólyban, ahol betekintést kaptak a fenntartható technológiai megoldásokba és a tervezett fenntarthatósági intézkedésekbe is. — Nagyon örültünk a látogatásnak, hiszen egy-egy ilyen alkalom új kapcsolatok építését szolgálhatja, valamint lehetôséget teremthet arra, hogy elvigyék a jó hírünket. Horvát, olasz, német, osztrák és lengyel partnereknek mutattuk be a tevékenységeinket, a vállalkozásunkat, azt, hogy mivel foglalkozunk. Néhány mondatban összefoglaltam a CURIOST programot érintô kihívásainkat, amelyekre igyekszünk megoldást találni, és hogy ez mennyire szolgálja a vállalkozás érdekeit, a fenntarthatóságot, a jövedelmezôséget. A vendégek részérôl számos kérdés is megfogalmazódott, amelyeket igyekeztünk a legjobb tudásunk szerint megválaszolni. A legtöbben a napelemekkel kapcsolatban érdeklôdtek, hogy a különbözô termelési csúcsokat, illetve a napelem mûködtetésébôl adódó csúcsokat hogy tudjuk összehangolni, de mivel még

csak tervben van a napelemes rendszer telepítése, sajnos nem tudtunk tapasztalatokkal szolgálni. Magunk is azt próbáltuk kideríteni a kialakult beszélgetés során, hogy ki milyen gyakorlatokat követ, mit használnak energiatárolásra. Ilyen szempontból már a gondolatok felvetése, illetve az, hogy errôl a témáról beszélünk, minden résztvevô számára elôrevivô volt, fôleg úgy, hogy külföldi tapasztalatokat is megismertünk. Szóba került a cégek zöldítése, a hûtés-fûtés, a termálvíz használata. Mi például az egyengetésnél, illetve a hegesztéseknél az elômelegítés fázisában a PB-gázos megoldás helyett áttértünk az indukciósra. Ennek az elônyeirôl, hátrányairól beszéltünk, hogy milyen befektetésre van szükség hozzá és milyen mûködtetésiköltség-vonzata van – foglalja össze a szakmai látogatás programját TILLBalázs, az Aquacut Kft. ügyvezetôje.

— Milyen elônyei vannak a partnertalálkozóknak, az önök vállalkozása mit profitál az ilyen eseményekbôl?

— Szorosan együtt dolgozunk a kamarával, már számos kamarai programon vettünk részt. Ezeknek az alkalmaknak a szakmai információk megszerzésén túl minden esetben plusz nyereségük is van: többekkel meg tudjuk ismertetni a vállalkozásunkat, bôvíteni tudjuk a kapcsolatrendszerünket.

A CURIOST nemzetközi kapcsolódásra ad lehetôséget, a partnerek tapasztalatai, gondolatai a mi vállalkozásunkat is elôre vihetik. Megismerjük, hogy máshol hogyan dolgoznak, miként állnak hozzá egy-egy kérdéshez, milyen módon oldanak meg egyes problémákat, így ezek a tapasztalatok számunkra is inspirációként szolgálnak.

REPÜLÔRAJT: a baranyai cégek számára elônyös a

Pécs–München repülôjárat

10 000 000 Ft anyagi támogatást biztosít a Pécs–München menetrendszerû repülôjárat mûködtetéséhez a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, ezzel is hozzájárulva a térség gazdasági fejlôdéséhez és nemzetközi kapcsolatainak erôsítéséhez – az ezt rögzítô szerzôdést ünnepélyes keretek között írta alá május elején dr. SÍKFÔITamás, a kamara elnöke, valamint PÉTERFFY Attila, Pécs Megyei Jogú Város polgármestere. A kamara mint gazdasági önkormányzat a térség vállalkozásainak képviselôjeként felelôsséget vállal a helyi gazdaság fejlôdéséért, és kompetenciáit, erôforrásait összehangoltan használja a nagytérség egészének javára. Kaput nyit a nemzetközi gazdaság felé, miközben elkötelezetten szervezi és tartja fenn azokat az együttmûködéseket, amelyek a gazdaság fejlôdését szolgálják. A heti két alkalommal közlekedô járat új lehetôségeket nyitott a vállalkozások, a turizmus és a régió számára is.

A német anyavállalattal bíró Körber Hungária Kft. mint a Dél-Dunántúl egyik legnagyobb foglalkoztatója is lobbizott azért, hogy elindulhasson a közvetlen repülôjárat Pécsrôl Münchenbe. Zalay Buda ügyvezetô igazgatót arról kérdeztük, hogy milyen lehetôséget kínál a cég számára ez a most elindított menetrend szerinti repülôjárat, mind a saját dolgozók, mind az érkezô vendégek utaztatása tekintetében hoz-e érdemi változást ez a lehetôség.

— A Körber Hungária a dél-dunántúli régió egyik vezetô iparvállalataként a helyi gazdaságba szorosan integrálódva mûködik. Örömmel támogatunk minden olyan kezdeményezést, amik javítják szeretett városunk infrastrukturális feltételeit, mert ezekbôl a térség egésze, a partnereink és mi magunk is képesek leszünk profitálni.

München egy kiemelt fontossáságú légiközlekedési csomópont, ahonnan szinte valamennyi jelentôs európai célállomásra indulnak járatok. Azzal, hogy létrejött a követlen összeköttetés Péccsel, az üzleti utazók minden eddiginél gyorsabban és egyszerûbben tudnak eljutni a városba. Eddig az általánosan használt légiközlekedési alternatívát a budapesti Liszt Ferenc Repülôtér kínálta. A mindkét irányban több órányi veszteséget okozó autós transzfer azonban sok esetben több idôt igényelt, mint maga a repülôút.

A müncheni kapcsolatnak köszönhetôen gyakorlatilag néhány órán belül megközelíthetôvé váltunk a kontinens minden pontjáról. Ez minden, nemzet-

közi kapcsolatokkal rendelkezô pécsi és baranyai cégnek elônyös. Természetesen nekünk is, hiszen egy globális cégcsoport tagjaként rendszeresen fogadunk külföldi partnereket és mi magunk is utazunk a Körber-társcégekhez és az ügyfelekhez egyaránt. További hozzá-

adott értéke lehet, hogy a közvetlen légi összeköttetés egy plusz vonzerô a befektetési helyszíneket keresô vállalatok számára, így hosszabb távon segítheti a régiós gazdasági potenciál erôsödését. —Van-e már személyes tapasztalat a járattal kapcsolatban? Utaztak-e már vele?

—A kollégáink igénybe vették már az új járatot, az eddigi tapasztalataink kedvezôek. Mivel a külföldi utazásaink egyik fô célpontja Németország, ráadásul a cégcsoport egyik fontos telephelye közvetlenül München mellett található, ezért számunka a legtöbb esetben optimális a pécsi indulás.

BARANYAI GAZDASÁG

IV. Baranyai Agrár Nap

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Vármegyei Igazgatósága 2022-ben hívta életre az azóta is töretlenül és dinamikusan mûködô Baranyai Agrárkerekasztalt. Az agrárkerekasztal tagjai az agráriumot képviselô mérvadó vállalkozások, kamarák, a Kormányhivatal, szakmai szövetségek és intézmények partnersége, amely a Baranya életében különös súllyal megjelenô agrárszektor stratégiai fejlesztési ügyeivel foglalkozik, s havonta rendszeresen találkozik.

A szektorban mûködô különbözô vállalkozások nehézségeinek felmérése és az azokra adott helyi és központi válaszok mellett immár 4. alkalommal szervezték meg a vármegye legjelentôsebb agrárszakmai eseményét, a Baranyai Agrár Napot.

A rendezvényen lezajlott két kerekasztal-beszélgetés

Az elsô kiemelt témája az agrárium jelene és jövôje volt. A beszélgetôpartnerek: dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Rittlinger József, a Nemzet Agrárgazdasági Kamara Baranya Vármegyei Szervezetének elnöke, Wilhelm József, a Baranya vármegyei Mezôgazdasági Termelôk Szövetségének elnöke, Ádám János, a Bóly Zrt. vezérigazgatója és Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja.

A beszélgetést Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára moderálta. (Kép a 3. oldalon)

A második beszélgetés az agrárágazat lehetôségeirôl, fejlesztéseirôl és finanszírozásáról szólt.

A Cseh István, az evosoft Hungary Kft. üzletfejlesztési vezetôje által moderált beszélgetés résztvevôi Márton Balázs, a Magyar Növényvédô Mérnöki és Növényorvosi Kamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, Zsarnóci Csaba, az OTP Bank agrár igazgatója és Umenhoffer Péter, a MIKROVITAL cégvezetôje voltak. (Kép a 3. oldalon)

A Baranyai Agrárkerekasztal a kiemelkedô szakmai tevékenységet folytató, kimagasló eredményeket elért cégek és vállalkozók részére szakmai díjakat alapított.

A Baranyai Agrárkerekasztal Innovációs díját a Caadex Kft. kapta. A díjat Rohn Péter projektigazgató vette át dr. Síkfôi Tamástól, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökétôl.

A közel 30 éve mûködô Caadex Kft. családi vállalkozásként vált a modern méhészeti innováció egyik meghatározó szereplôjévé. A cég munkája hidat képez a hagyományos agrárium és a korszerû technológiai fejlesztések között. A folyamatos kutatásra és innovációra épülô tevékenységük eredményeként olyan egyedi fejlesztésû rozsdamentes méhészeti termékeket hoznak létre, amelyek támogatják a hatékonyabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb méztermelést. Megoldásaik hozzájárulnak a korszerû higiéniai követelmények teljesítéséhez, a termelôk versenyképességének növeléséhez és a hazai méhészeti ágazat fejlôdéséhez. A Caadex Kft. példája bizonyítja, hogy az agrárium jövôje a gyakorlati innovációban és a hosszú távú szakmai elkötelezettségben rejlik.

A Baranyai Agrárkerekasztal a Nagyvállalati díjat a Bóly-Töttösi Zrt.-nek ítélte oda. A díjat Nagy Lajos, az igaz-

gatóság elnöke vette át Wilhelm Józseftôl, a Baranya vármegyei Mezôgazdasági Termelôk Szövetségének elnökétôl. A hosszú évtizedek óta mûködô, állattenyésztéssel, növénytermesztéssel és a cégcsoporton belül lisztelôállítással is foglalkozó agrárvállalkozás méltó példaként szolgál a vármegye agráriuma részére. Tevékenységét a folyamatos megújulási szándék, valamint a minôség iránti elkötelezettség kíséri. Termékei rendkívül keresettek, különösen a mára országos hírûvé váló különleges lisztjei. A vállalkozás mûködésében kiemelt szerepet kap a hagyományos mezôgazdasági értékek megôrzése, ugyanakkor nyitott az innovatív technológiák és korszerû gazdálkodási megoldások alkalmazására is. Stabil, megbízható jelenlétével hozzájárul a térség gazdasági erejének növeléséhez, a helyi értékek gyarapításához és az agrárszakma társadalmi megbecsülésének erôsítéséhez.

A Baranyai Agrárkerekasztal Fiatal Gazda Díjátifj. Prettl Nándor kapta. A díjat Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya Vármegyei elnöke adta át.

Ifj. Prettl Nándor szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó családi gazdaságukban dolgozik fiatal kora óta. 400 hektáron termesztenek búza, kukorica, napraforgó és szója növényeket. Növényorvos diplomáját a Pannon Egyetem Georgikon karán szerezte, majd a MATE Budai Campusán Biológiai Talajerôgazdálkodási szakmérnökként végzett. PhD-fokozatát 2026-ban szerezte meg, kutatásában mikrobiológiai talajoltóanyagok és a meszezés hatását vizsgálta szabadföldön, kukorica és búza kultúrákban. Gratulálunk a díjazottaknak!

Digitalizáció, vagyonkezelés és közös beszerzés a klaszterközi találkozó fókuszában

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) megtartotta 105. benchmarking ülését, amely ezúttal klaszterközi együttmûködésben, az iFood Élelmiszer Klaszter részvételével valósult meg Kaposváron. A programnak a Kapos Ternero Kft. és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara adott helyszínt.

A szakmai program üzemlátogatással indult: a résztvevôk testközelbôl ismerhették meg a juhvágó technológiát és a Sampo Kft. gépipari megoldásait. Az üzemlátogatás gyakorlati példákon keresztül mutatta be az élelmiszeripar és a gépipar együttmûködését.

A fórumot Szommerné Egyed Linda, az iFood Élelmiszer Klaszter elnöke és Csirke Balázs, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke nyitotta meg. Köszöntôjükben hangsúlyozták, hogy a klaszterek egyik legnagyobb értéke továbbra is a személyes kapcsolatépítés és a gyakorlati tapasztalatok megosztása.

A délután során több olyan téma is elôkerült, amely ma szinte minden vállalkozást foglalkoztat. A közös beszerzésekrôl szóló beszélgetés egyik tanulsága az volt, hogy az együttmûködés nemcsak költségmegtakarítást jelenthet, hanem komolyabb piaci érdekérvényesítést is. Elhangzott olyan gyakorlati példa is, ahol a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjai közös irodaszer-beszerzéssel 10% feletti megtakarítást értek el, illetve az üzemanyag, munkavédelmi felszerelés és motorikus gázok terén is kedvezôen alakulnak a beszerzéseik. Kiemelt figyelmet kapott a családi vállalkozások vagyonkezelésének és hosszú távú mûködésének kérdésköre. A beszélgetés során több lehetséges modell is szóba került: a bizalmi vagyonkezelés, a magántôkealap, valamint a tôzsdei megjelenés lehetôsége is. A résztvevôk gyakorlati szempontból vizsgálták az egyes konstrukciók elônyeit, korlátait és alkalmazhatóságát, különös tekintettel a nagyobb vállalatméretre és a professzionális mûködés fenntartására.

Nagy érdeklôdés övezte a digitalizációról és mesterséges intelligenciáról szóló blokkot is. Több gyakorlati példa

mutatta be, hogy az AI már nem jövôbeli lehetôség, hanem a mindennapi mûködés része. Elhangzott például, hogy a Copilot ma már személyes asszisztensként támogatja a napi munkavégzést egyes vállalatoknál. A beszélgetések ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a digitalizáció nem elsôsorban

technológiai kérdés, hanem szervezeti és emberi kihívás. A siker kulcsa sokszor a munkatársak bevonása és motiválása.

A robotizáció kapcsán egy szemléletes gondolat is megfogalmazódott: nem az a legfontosabb kérdés, hogy hány embert vált ki egy technológiai fejlesztés, hanem az, hogy a felszabaduló kapacitást mire tudja használni a vállalat.

A benchmarking ülés kötetlen szakmai beszélgetéssel és kapcsolatépítéssel zárult, amely lehetôséget adott a klasztertagok közötti tapasztalatcserére és új együttmûködések kialakítására.

Pályaorientációs versenyek

– ahol az összefogásból tudás, a kreativitásból siker születik

A 2026-os szakmaismereti versenyeket a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum az iskoláival és a kamarával szoros együttmûködésben szervezte meg, és az idei évben minden korábbinál több lehetôséget kínált a pályaválasztás elôtt álló általános iskolások számára. A program már hét különbözô ágazatban adott betekintést a szakmák világába: a gépiparban (Gép-ésszel), az elektronika-elektrotechnikában (VillanyÁsz), a jármûgyártásban (AutóMánia), az építôiparban (Épít-ésszel), a vendéglátásban (Ide-süss!), a kereskedelemben (Blokk & Roll), valamint a turizmus területén (Turizmustra).

A háromfordulós versenyek három hónapon át zajlottak. Az elsô fordulóban a csapatok online szakmai kérdôívek segítségével hangolódhattak rá az adott ágazatra, majd a második fordulóban kreativitásukat és gyakorlati érzéküket is bizonyíthatták. A résztvevôknek otthon vagy az iskolában a Szakképzési Centrum által biztosított alapanyagokból és pontos mûszaki leírás alapján kellett elkészíteniük különbözô pályamunkákat, például napelemes biciklistát, szélkalapácsot vagy dömpert. Az idei feladatok között helyet kapott a mohácsi csata 500. évfordulója, valamint Vasarely mûvészete is, így a versenyek egyszerre kapcsolódtak a mûszaki gondolkodáshoz, a történelemhez és a kreatív alkotáshoz.

Ë 1. sz. kép:

Egy motor, három elme – együttmûködés az AutóMánia versenyen

A szakmaismereti verseny azonban jóval több egy hagyományos tudáspróbánál. Nem elsôsorban lexikális ismereteket kér számon, hanem azokat az „életrevaló” kompetenciákat helyezi fókuszba, amelyekre a jelen és a jövô munkahelyein egyaránt szükség van. A feladatok során a diákok fejleszthették kommunikációs készségüket, problémamegoldó és kritikus gondolkodásukat, alkalmazkodóképességüket és rugalmasságukat. Kiemelt szerepet kapott a csapatmunka és az együttmûködés, hiszen a sikerhez elengedhetetlen volt az egymásra figyelés, a közös tervezés és a feladatok megosztása. Emellett a versenyek az idômenedzsmentet, a szervezôkészséget, valamint a kreativitást és a kezdeményezôkészséget is erôsítették a résztvevôkben.

Ë 2. sz. kép:

Közös döntéshozatal és kommunikációs képességek próbatétele a Blokk & Roll döntôn

Î 3. sz. kép:

Vasarely nyomában jártak a Turizmustra versenyzôi

Napjaink munkaadói egyre inkább ezeket a soft skilleket tekintik meghatározónak, hiszen a technikai tudás viszonylag gyorsabban elsajátítható, míg az együttmûködés, a kommunikáció vagy a problémamegoldás hosszabb folyamat során fejlôdik ki. Éppen ezért különösen fontos, hogy a fiatalok már kisebb korban élményalapú programokon keresztül találkozzanak ezekkel a kihívá-

sokkal, és játékos, mégis valós helyzeteken keresztül készüljenek fel a jövô munkaerôpiacára.

A versenyek sikeres megvalósítása érdekében a centrum a saját iskoláin túl szorosan együttmûködött a helyi vállalkozásokkal és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával. A program megvalósítását olyan baranyai cégek, kisebb és nagyobb vállalkozásokat össze-

Ë 4. sz. kép: Gyakorlati feladat a Gép-ésszel döntôn, mely az idôgazdálkodást és a pontosságot teszi próbára

fogó klaszterek, valamint oktatási intézmények támogatták, amelyek számára kiemelten fontos a pályaorientáció. Tôlük példaértékû szakmai támogatás érkezett, amelyek nélkül nem valósulhattak volna meg ilyen magas színvonalon a versenyek.

Í 5. sz. kép:

Az Épít-ésszel döntôn: a tetôcserép felrakásához csapatmunka kell

Ë 6. sz. kép:

Az Ide-süss! versenyen nemcsak kreativitásra, hanem problémamegoldásra is szükség volt

Ablakbirodalom Kft., AutoCity Zrt., B.G.W. Kft., Páholy by Blöff Bisztró, Charter Informatika, Dipolvill-96 Kft., E.ON Zrt., Faludi és Társa Kft., FX Autóház, Holcim Magyarország Kft., Honsa Kft., Ipsum-Tech Kft., KONTAKT-Elektro Kft., Kôház Zrt., Körber Hungária Kft., Matro Kft., MB-Bau Kft., Mecsek Füszért Zrt., Nork Kft., PTE MIK, Schneider Autóház, Schrack Technik Kft., Spitzer Silo Pécs Kft., SPAR–Harkány, Suzi-Car Kft., Tettye Forrásház Zrt., Tóth Dánel tanmûhelye – Pécs, Treszner Kft., T-Survey Kft., TESCO – Pécs Makay, Tüke Busz Zrt., Vörös Bau Kft.

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, Építôipari Technológiai Klaszter, Pécsi Ágazati Képzôközpont, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Ë 7. sz. kép: Kritikus gondolkodásra tanítanak a Villany-Ász verseny feladatai

Dél-Dunántúli régióban” címû komponenselemhez kapcsolódó SM01-2-VET-002 azonosítószámú pályázat finanszírozta.

A kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter májusi ülésének fókuszában a digitális építôipar és a körforgásos gazdaság állt.

A Circular DigiBuild projekt célja a körforgásos gazdaság elômozdítása az építôiparban a digitális innováció révén. A kamara projektpartnerként vonta be a projektmunkákba a klasztert. A projekt egyik részfeladata volt egy olyan akcióterv összeállítása, amely az adott országban az építôiparra jellemzô digitalizációra és körforgásos gazdaságra jellemzô kihívásokat mutatja be. Ezt az akciótervet mutatták be a résztvevôknek.

Az akcióterv része, hogy minél szélesebb körben terjesszék el a digitalizáció fontosságának a gondolatát az építôiparban, ehhez olyan országos nagy szervezetek segítségét akarják igénybe venni, mint a felelôs minisztériumok, gazdasági szervezetek, valamint az MKIK. A cél az, hogy Magyarország a jelenlegi felzárkózó státuszból elôrébb tudjon lépni a zöld átállás felé. Olyan technológiák segítségével, mint a BIM elterjesztése, e-építési napló, üvegkapu. Ehhez szükséges a szemléletformálás, a tudástranszfer, a szakpolitikai támogatás, valamint a pénzügyi ösztönzôk, támogatások. Az akcióterv végrehajtását egy munkacsoport felállításával szeretnék megvalósítani. A körforgásos és digitális építôipari ökoszisztéma felé történô átmenet sikere a „négyszeres spirál” (quadruple helix) modell hazai szereplôinek – közszféra,

versenyszféra, tudományos élet és civil társadalom – szoros együttmûködésén múlik.

Ezeket az akcióterveket a projektvezetôk összegyûjtik a partnerektôl, amelybôl egy nagy tanulmány készül az Európai Unió témában érintett vezetôinek. Az ülésen ezen kívül olyan aktualitásokkal foglalkoztak, mint az Ágazati Képzôközponttal történô közös együttmûködés. Megbeszélték az Épít-Ésszel versennyel kapcsolatos tapasztalataikat, valamint szó esett még a jövôbeni feladatokról is.

Az RTIT>> projekt keretében kifejezett cél az anyagtechnológia és -kutatás terén támogatni a vállalkozásokat a sikeres piaci hasznosításban. A projekt június 30-án lezárul, de a kiépített szakmai kapcsolatok továbbra is a baranyai vállalkozások rendelkezésére állnak.

Május 22-én a baranyai vállalkozások képviselôi ismerhették meg a projektben elért eredményeket. Június 2án, Bosznia-Hercegovinában, Mostar

városában zajlott a projekt zárókonferenciája, ahol a projektben végzett munka általános összefoglalása mellett a kipróbált és bevált jó gyakorlatokat is megismerhették a résztvevôk. És hogy milyen lehetôségeket kínáltak a vállalkozásoknak a projekt magyarországi partnerei? Lássuk csak!

2025. október 15. Design Thinking workshop 15 vállalkozás ismerhette meg a Design

Thinking módszertant. Keresnyei János vezetésével, a CURIOST és az RTIT>> projektek együttmûködésében a workshop nem csupán az elméletrôl szólt –gyakorlati eszközöket és valódi üzleti lehetôségeket kínált. A cél: segíteni a cégeket a zöld átállásban és a körforgásos üzleti modellek kialakításában.

2025. november 4. RTIT> szekció a MIK Partnersen Az érdeklôdôk betekintést nyertek az

Értékes visszajelzések segítik az MI-érettségi módszertan fejlesztését

Bár az MI-megoldások egyre nagyobb jelentôséget kapnak, sok európai vállalat, különösen a kis- és középvállalkozások, még mindig a felhasználásuk kezdeténél tartanak, hiszen komoly kihívást jelenthet azokat beilleszteni a céges struktúrákba. Többek között ezt a folyamatot is támogatni szeretné a Digital Coach Intelligence elnevezésû EU-s projekt, melynek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is partnere.

A projekt keretében 2026. május 5én Pécsett a kamarában ismerhették meg az érdeklôdôk a projekt keretében kidolgozott módszertant, ami a vállalkozások MI-érettségét hivatott felmérni. Van úgy, hogy a cél jó. Azt hisszük, jó irányba haladunk. Be is mutatjuk az

Anyagok és technológiák a fenntartható építéshez készülô tananyagba.

2026. március 4–5.

Anyagok és technológiák a fenntartható építéshez – nemzetközi workshop

A kétnapos angol nyelvû workshop azoknak szólt, akik kíváncsiak a PTE MIK 3D betonnyomtató laboratóriumára, és a karon folyó kutatások eredményeire a fenntartható építéssel kapcsolatos anyagok és technológiák területén.

2026. április 15–16. Tanulmányút Augsburgban – fejlett anyagok és additív gyártás a fókuszban 2026. április 14–15-én a Bayern Innovativ Augsburgban látta vendégül az RTIT>> partnereit és az érdeklôdô kkv-kat. A kamara szervezésében 2 vállalkozás is részt vett a tanulmányúton. A Bayern Innovativ által szervezett kétnapos program gyakorlati betekintést nyújtott a fejlett anyagok, a technológiatranszfer és az innovációs ökoszisztémák világába.

2026. április 24. Anyagok és technológiák a fenntartható építéshez A PTE MIK munkatársai dolgozták ki és állították össze az Anyagok és technológiák a fenntartható építéshez moduláris

eddigi eredményeket, fejlesztést. És ekkor az ügyfél jelzi, hogy ez bizony még nem az igazi, kiigazításra, módosításra van szükség.

Most mi is így jártunk. A cél még mindig jó, de a módszertan még nem feltétlenül alkalmas a rá bízott feladatra, vagyis a vállalkozás MI-érettségének felmérésére. Arra azonban már most is jó, hogy általános képet adjon a vállalkozások MI-érettségérôl, és gondolatébresztô legyen a vállalkozások vezetôi számára, a kitöltés és elemzés után pedig kikristályosodjon, hogy az adott vállalkozás pontosan mit is vár el az MI-megoldásoktól.

Köszönjük a résztvevôknek az értékes visszajelzéseket! Ezeket igyekszünk beépíteni a módszertanba, hogy való-

ban jól használható eszköz legyen az eredmény.

További információ: https://pbkik.hu, valamint Nagy Eszter nagy.eszter@pbkik.hu Pohli Krisztina pohli.krisztina@pbkik.hu

tananyagot, melyet a Pollack Expo második napján, április 24-én megismerhettek az érdeklôdôk. Az Építészkamara akkreditálta is a tananyagot. Intenzív nap volt, sok új információval, többek között az építôanyagok életcikluselemzésérôl, a jövô építôanyagairól, és megismerhették az építôiparban használatos additív tech-

nológiákat, valaminta PTE MIK 3D betonnyomtatójával végzett kutatásokat.

A fentiek mellett számos vállalkozás részesült tanácsadásban és segítettünk megtalálni a megfelelô innovációs partnert, legyen szó egyetemi kutatóhelyekrôl, szellemitulajdon-védelemrôl vagy fejlesztôpartnerrôl.

Mellkaspánt, mikroszkópinkubátor, ultraprecíziós megmunkálóközpont

– a MATRO közös fejlesztései a PTE-vel

A tölcsérmellkas néven ismert fejlôdési rendellenesség mûtéti eljárásához készít beültetendô lemezt a PTE Általános Orvostudományi Karral együttmûködve a MATRO Kft. Az egyetemen kidolgoztak egy a korábbiaknál lényegesen rövidebb ideig tartó és jóval kisebb komplikációval járó eljárást, amelyhez a fémmegmunkálásra az idén 35 éves vállalkozást kérték fel. Azért választották a MATRO-t mint együttmûködô partnert, mert a cégnél megvan az a fajta felkészültség és eszközpark, ami képessé teszi ôket a 3D-tervek alapján a lemez elkészítésére. Nem ez az egyetlen kapcsolódási pont a gépipari cég és az egyetem között. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriumban folynak kutatások az embriók fényvédelmét szolgáló Foton Emissziós Embrió Kontroll Rendszer (PEECS) fejlesztésével kapcsolatban, amelyhez a MATRO konzorciumi tagságával mikroszkópinkubátor készül.

Az eszköz hozzásegíti a szakembereket ahhoz, hogy az embrió által kibocsájtott fotonok jellemzôi alapján a legéletképesebb, a megtapadásra legalkalmasabb embriót legyenek képesek kiválasztani a mesterséges beültetések alkalmával. A harmadik együttmûködés a Természettudományi Karral (PTE TTK) valósul meg: a közelmúltban helyezték üzembe a cég telephelyén, „a megmunkálás Ferrarijaként” emlegetett ultraprecíziós megmunkálóközpontot, amely igen nagy precizitású mikromechanikai megmunkálást tesz lehetôvé. A PTE TTK kutatói ezen a csúcsgépen különbözô témákban folytatnak kutatásokat a jövôben. A MATRO évtizedes kapcsolatot ápol a PTE Mûszaki és Informatikai Karával is, amelynek Gépészmérnök Tanszékével öt éve stratégiai együttmûködési keretmegállapodást kötött oktatásra, illetve a kutatás-fejlesztés és az innováció területén megvalósuló közös projektekben való részvételre. KLEISZZoltánnal, a MATRO Kft. tulajdonos-ügyvezetôjével arról beszélgettünk, hogy mi a nyeresége a cég–egyetem közötti együttmûködésnek.

—Helyi gazdasági szereplôként mi is szeretnénk támogatólag részt venni az egyetemmel való együttmûködésben, hiszen az egyetemeknek jövedelemtermelést végzô feladatuk is van, ehhez pedig szükség van a gazdasági szereplôkkel közös projektekre. De részemrôl becsvágyból is indult az együttmûködés, a környezetemben ugyanis mindig azt hallottam, hogy nem lehet együtt dolgozni az egyetemmel, amivel kapcsolatban voltak fenntartásaim. Szerin-

tem a vállalatok sem készültek fel teljes mértékben erre, nincsenek olyan projektjeik, amelyeket közösen lehetne képviselni. A mi esetünkben a szerencsének is volt jelentôsége, hogy találtunk három témát, amelyekben igazolódik, hogy lehet és kell is az egyetemmel együtt dolgozni. E kapcsolódások mögött kutatás és fejlesztés is van, így ezek több évre nyúló hosszabb távú folyamatok. A MATRO régóta törekszik arra, hogy megvesse a lábát az egészségiparban, ez kiváló lehetôség számunkra az elsô lépések megtételére.

— Hogyan alakulnak az együttmûködések: az egyetem részérôl megfogalmazódnak konkrét elképzelések, amit önöknek meg kell valósítaniuk, netán önök is szabad kezet kapnak?

— Abszolút dialógusra épülnek a kapcsolatok. A MATRO kellô rugalmassággal kezeli, hogy nem avatkozik be az egyetem bizonyos gondolatmenetébe, el kell fogadni az intézmény szabályrendszereit, játékszabályait. Eleve úgy álltunk az együttmûködéshez, hogy van benne bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, de majd megoldjuk. Az idôközben bekövetkezô változásokat pedig át kell beszélni, és igazítani rajtuk.

—A vállalatoknak miként érdemes felkészülniük egy egyetemmel való kapcsolódásra?

— Fontos, hogy a vállalatnál meglévô know-how, technológia stb. találkozzon egy egyetemen felmerült igénnyel, legyen kapcsolódási pont. A PTE TTK-n megfogalmazódott az ultraprecíziós berendezés megvásárlásának igénye, nálunk pedig rendelkezésre állt a kezeléséhez szükséges szaktudás, így rögtön lehetett beszélni a feladatok megosztásáról.

— Mit profitál a MATRO ezekbôl az együttmûködésekbôl?

— Ha ilyen projekteket csinálunk, azzal speciális tudást szerzünk, a mûködés során pedig felkészülhetünk arra, hogy az adott iparágban tovább tudjunk lépni. Ez jelen pillanatban nem anyagi nyereség, viszont hosszú távon megtérül. Az ilyen jellegû munkák a kollégák számára is izgalmasak, és remek motivációt jelentenek az újabb ismeretek elsajátítására, a konstruktivitásra, a gondolkodásra. Ahogy egyre több igény fogalmazódik meg, úgy szélesedik a kapcsolati felület az egyetemmel is.

— Milyen üzenete van a partnereik számára az egyetemi együttmûködéseknek?

— A beszélgetéseink során informálom a partnereinket errôl, illetve amikor meglátogatnak, személyesen is megmutatjuk, hogy min dolgozunk. Ezek a munkák a vállalat mûszaki kompetenciáját javítják, illetve pozitívabb képbe is helyezik. Fontos üzenete, egyben reklámértéke is van az ilyen együttmûködéseknek, amelyek mindenképpen emelik a MATRO presztízsét.

K. T.

Baranyai Szakképzési Díj

LÁZÁR HENRIETTA

Nem az a fontos, honnan indulnak, hanem hogy merre tartanak

Lázár Henrietta mûszaki vezetôként dolgozik a Baranya Vármegyei SZC Sásdi Vendéglátóipari Szakképzô Iskolájában. A szakképzésben és az oktatásban az elmúlt évtizedekben alázatos munkát végzett, középpontba állítva a tanulóknak átadott tudást. Munkáját a diákok, a kollégái és az iskola duális partnerei is elismerik. Az oktatásba vetett energiája és kitartása is példaértékû. Több éve a kamara szakképzési szakértôjeként is segíti a vármegyei duális képzést. Lázár Henrietta munkáját a kamara Baranyai Szakképzési Díjjal ismerte el.

— Mit érdemes ma megtanítani a diákoknak, mire kell felkészíteni ôket?

— A szakmai tudás nagyon fontos, de ugyanennyire lényeges a diákok életre való nevelése ahhoz, hogy kellôképpen sikeresek legyenek a szakmájukban. Vendéglátó iskolában tanítok, így meg kell ismertetnünk a tanulókkal, hogy a vendéglátás egy teljesen más világ, ahol nem nyolctól négyig tart a munkaidô, itt akkor dolgoznak, amikor más pihen.

Emellett arra is mi készítjük fel ôket, hogy munkavállalóként milyen jogaik és kötelességeik vannak. Útravalóul mindig

azt mondom nekik: nem az a fontos, hogy honnan indulnak, hanem hogy merre tartanak, és azok, akikkel út közben találkoznak, sokat tudnak segíteni nekik. Kihívást az jelent a munkámban, hogy a nehéz családi háttér, az egyáltalán nem ideális körülmények ellenére eljuttassuk a diákokat a szakmaszerzésig. Siker pedig, ha a pályán maradnak, és elérnek valamit.

— Ön a kamara szakképzési szakértôje. Mit tud tenni a szakképzés elômozdítása érdekében?

— A kamarától rengeteg információt kapok, amelyekkel segíteni tudok a cégeknek. Emellett a vizsgáztatásban is részt veszek, így több oldalról van rálátásom a szakképzésre. Úgy vélem, a diákoknak szükségük lenne egyfajta átmenetre, mielôtt a tizedik évfolyamban belecsöppennek a külsô gyakorlati helyen a munkavállalói létbe. Ha ezen lehetne változtatni, csökkenne bennük a bizonytalanság, a kezdeti nehézségek ellenére türelmesebbek lennének, és talán kevesebben fordítanának hátat olyan hamar a szakmának.

K. T.

Baranyai Szakképzési Díj

KOVÁCS MÁTYÁS

A legfontosabb a folyamatos tanulás igényét átadni a következô generációknak

A Délviv Kft. Kovács Mátyás vezetésével 2004 óta foglalkozik folyamatosan villanyszerelô tanulók képzésével igen magas minôségben. Az új duális képzési rendszerben már erôsáramú elektrotechnikus tanulók szakirányú oktatását is végzi. A vállalkozás munkájának köszönhetôen az elmúlt több mint két évtizedben 150 fô szerzett erôsáramú szakmai végzettséget. Tanulóik rendszeresen érnek el kimagasló eredménye-

ket az évenként megrendezendô kamarai Szakma Kiváló Tanulója versenyen, ahol több alkalommal az országos döntôig is eljutottak. A vállalkozás munkáját a kamara Baranyai Szakképzési Díjjal ismerte el.

— A Délviv alapítása 1997 decemberére nyúlik vissza, de a szakmai gyökereink még korábbiak. A tanulóinkba igyekszünk az évtizedek alatt kialakult szemléletet átültetni, valamint a meg-

szerzett szakmai tudást átadni. A tisztességes szakmai munkavégzés mellett fontosnak tartjuk annak az elismerését, hogy a magánéletet nem lehet teljesen elválasztani a céges élettôl, fôleg azoknál a tanulóknál és dolgozóknál, akik valami miatt hátrányos helyzetûvé váltak vagy átmenetileg segítségre szorulnak. Igyekszünk megvalósítani az ôszinte, egyenes kommunikációt, kifelé mindig megvédeni a munkatársainkat. Fontos számunkra, hogy senki se jöjjön be

Baranyai Környezetvédelmi Díj dr.DITTRICH ERNÔ

A másnak túl bonyolult vagy kockázatos feladat a Hidro-Consulting számára otthonos terep

A pécsi Hidro-Consulting Kft. dr. Dittrich Ernô ügyvezetô irányításával teljes körû környezetvédelmi tervezéssel és szaktanácsadással támogatja a beruházókat és kivitelezôket. A cég munkatársai jelentôs szerepet vállalnak az önkormányzatok és vállalatok ipari víz-, csapadékvíz- és szennyvízkezelési feladatainak megoldásában, hozzájárulva a környezeti terhelés csökkentéséhez és a vízbiztonság javításához Baranya vármegyében. A cég tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a fenntartható vízgazdálkodásra, a jogszabályi megfelelésre és a hosszú távon is környezetkímélô mûszaki megoldások alkalmazására. A kamara Baranyai Környezetvédelmi Díjjal ismerte el a Hidro-Consulting Kft. munkáját.

— Milyen sajátos nézôpont, tudás, tapasztalat jellemzi a HidroConsultingot?

— Ami munkát mások amiatt nem vállaltak el, mert túl bonyolult, kockázatos vagy lehetetlen, én ezekre a felkérésekre mindig azt mondtam, hogy jöhetnek. Ezt a habitust igyekszem megtartani a Hidro-Consultingban a kollégáim-

stresszel, rosszkedvûen a munkahelyre, ezért bárki számára elfogadható munkahelyi légkört biztosítunk és megteremtjük a tisztességes munkavégzés feltételeit. Az empátia is jelentôs szerepet játszik a mindennapjainkban, a cég és a munkavállalók közötti párbeszéd, együttmûködés kölcsönös elônyeit is megmutatjuk a nálunk tanulóknak.

—A szakmai tudáson túl mire érdemes megtanítani a jövô szakembereit?

— A legfontosabb a folyamatos tanulás igénye, hiszen a szakmák szinte folyamatosan átalakulnak, változnak a technológiák, a módszerek, az anyagok, óriási fejlesztési kényszer van a piacon, ezekhez próbálunk alkalmazkodni. Sok

mal. Elsôsorban nem terméket vagy részmegoldást adunk, hanem a probléma egészére kiterjedô megoldást, ezért az ország minden részérôl érkeznek megkeresések. Ez a sokévi tapasztalat, a kreativitás, a típusmegoldások mellôzé-

se, valamint a komplexitás tesz egyedivé bennünket a vizes, környezetvédelmi munkák piacán. Egy kézben van a teljes beruházási folyamat, és így a felelôsség is egy cégre hárul, ami nagy biztonságot ad a megrendelôknek.

— A környezetvédelem, a vízügy területén milyen új nézôpontra lenne szükségük a vállalkozásoknak?

—A vizes beruházásoknál általában hosszú a megtérülési idô, emiatt a legtöbb esetben ezeket a beruházásokat odázzák el. A víz a legnagyobb környezeti kincsünk, a klímaváltozás miatt globális szinten évrôl évre jelentôs mértékben nô a vízhiány, ami már Magyarországot is érinti, és ez a közeljövôben csak fokozódni fog. Emiatt is lenne érdemes a jövôbeni értékén tekinteni a vízzel való gazdálkodásra, és idôben foglalkozni vele. Ne akkor kezdjünk el deszkát ácsolni a csónakhoz, amikor már árad a Duna, hanem rakjuk össze azt a csónakot, aztán ha jön az áradás, csak üljünk rá. Ha a beruházásokat okosan tervezik meg, akkor azok modulárisan is felépíthetôk, közben a részegységek funkcionálnak, így részhasznot hoznak. Ezzel lehet az egyszeri hatalmas költséget elkerülni.

K. T.

fiatal mérnök dolgozik nálunk, a fizikai dolgozókkal együtt ôket is igyekszünk bevonni a tanulók képzésébe, ily módon biztosítva a tanulóinknak hatékony hozzáférést a cégnél elérhetô elméleti és gyakorlati szaktudáshoz. A nálunk folyó tanulóképzésrôl való jó visszajelzésnek tekinthetjük azt a tényadatot, hogy a fizikai dolgozóink mintegy 80%-a a tanulónk volt. Mindig elmondom a diákoknak, hogy az az optimális, ha a szakmai sikereket magánéleti sikerek kísérik, ez a kettô kéz a kézben jár. Azt gondolom, hogy ez megvalósulhasson, abban a cégeknek is van tennivalójuk, fôként egy kkv-méreten túl nem nyúló magyar tulajdonú vállalkozásnak, amely tudatosan járja a saját útját. K. T.

Baranyai Innovációs Díj

dr.ARMBRUSZT SIMON

Eddig meg nem oldott problémákra is keresi a válaszokat a Soft Flow

A dr. Armbruszt Simon által vezetett

Soft Flow Kft. biotechnológiai vállalkozás, amely nemzetközi piacra szállít prémium analitikai mûszereket és reagenseket. A cég tagja a világszerte elismert FOSS Analytical csoportnak, illetve exportorientált stratégiája révén termékei – például a MycoFoss(tm) mikotoxin-analitikai rendszer – a globális élelmiszer- és mezôgazdasági ágazatokban használatosak. A vállalkozás mûködése három fejlesztési lábra épül: assayfejlesztés, szoftverfejlesztés és hardverfejlesztés. A cég innovációs tevékenysége és exportpiaci jelenléte révén jelentôs mértékben növeli Baranya vármegye gazdasági profilját. A Soft Flow Kft. munkáját a PBKIK Baranyai Innovációs Díjjal ismerte el.

—Szinte a teljes árbevételünk kutatás-fejlesztési tevékenységbôl származik. A pécsi cég akvizíciója óta a dán anyavállalat exkluzív kutatás-fejlesztési partnerei lettünk, így új termékek fejlesztésében veszünk részt. Mivel a FOSS globális piacvezetô, az ügyfeleink a világ

legnagyobb élelmiszeripari és agrárvállalatai, ezért szükség is van arra, hogy megfelelôen innovatív termékekkel tudjunk elôállni. Három fô területen tevékenykedünk: biotechnológiai kutatásfejlesztés, mérnöki fejlesztés és szoftverfejlesztés. A fejlesztési ciklusaink min-

Baranyai Export Díj

MATRO Kft.

den esetben több évet fognak át –mondja dr. Armbruszt Simon.

— Az anyavállalathoz való kapcsolódás mekkora szabadságot ad a Soft Flow-nak az innovációs tevékenységét illetôen?

— Alapkutatással nem foglalkozunk, a mi tevékenységünk javarészt a kísérletes fejlesztés területéhez kapcsolódik. Olyan problémákat is igyekszünk megoldani, amiket a piacon másnak eddig még nem sikerült. Az élelmiszeranalitikában van helye az alkalmazott kutatásnak, de ennek egy konkrét vevôi problémához kell kapcsolódnia. Ha látunk egy vevôi problémát, megvizsgáljuk, hogy ahhoz létezik-e már technológiai megoldás. Elképzelhetô, hogy a technológiai megoldást másra vagy máshol alkalmazzák, ez esetben nálunk azt jelenti az innováció, hogy mondjuk egy orvosi vagy egyéb területrôl hozott technológiát megpróbálunk élelmiszerek esetében használni. Ezekben a típusú projektekben van önálló tér és büdzsé is számunkra, de a fókusz azon van, hogy mûszerprojekteken dolgozzunk, amit utána piacra tudunk vinni.

K. T.

A siker titka: versenyképes áron versenyképes minôséget kell biztosítani

A MATRO Kft. a Dél-Dunántúl egyik meghatározó autóipari beszállítója. Termékei Európa számos személyés haszongépjármû márkájába beépülnek. Gyártókapacitásuk, innovatív gépparkjuk és exportorientált stratégiájuk révén jelentôs szerepet töltenek be a régió és a vármegye nemzetközi gazdasági teljesítményében. Rövid határidôs gyártási rugalmasságuk és több száz terméktípussal rendelkezô portfóliójuk is hozzájárul nemzetközi versenyképességükhöz. A vállalkozás dinami-

kus fejlôdése Baranya exportkapacitását is erôsíti. A cég export árbevétele 2021–2024 között mintegy háromszorosára, 648 millió forintról 1,8 milliárd forintra növekedett. A MATRO Kft. tevékenységét Baranyai Export Díjjal ismerte el a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.

— Az általunk gyártott termékek többségében indirekt exportra mennek, mivel külföldi cégek magyar gyáraiban építik be ôket, és úgy utaznak a világ minden tájára. A gyártásunk fennmara-

Baranyai Idegenforgalmi Díj DUNAMENTI HALFESZTIVÁL MOHÁCS SZERVEZÔI

Valódi népünnepéllyé vált a Dunamenti Halfesztivál Mohács

A 2017 óta a Mohácsi Német Önkormányzat által megrendezendô gasztrokulturális esemény a halételek és a sváb kultúra bemutatására épül. Egyediségét az teremti meg, hogy nem kizárólag mohácsi halászlé készül a rendezvény alkalmával, hiszen a szomszédos Duna-menti országok is rendszeres résztvevôi a fesztiválnak. A sváb hagyományok utcájában a svábok kultúrája, hagyományai és kézmûvesek mutatkoznak be a vármegyébôl, a régióból és határon kívülrôl egyaránt. Színes, színvonalas programkínálatával, évrôl évre növekvô többezres látogatottságával meghatározó rendezvénye a régiónak. A Dunamenti Halfesztivál Mohács szervezôi a PBKIK Baranyai Idegenforgalmi Díjában részesültek.

Az eseménysorozat egyszerre kínál autentikus gasztronómiai élményt, élô hagyományt és közösségi atmoszférát. A rendezvény középpontjában a Dunamenti halételek sokszínûsége áll, vonzerejét pedig növeli, hogy nem csupán ételrôl szól, hanem élményrôl: a belváros történelmi hangulata, a lobogó tûzön készülô bográcsok, a fôzôverseny, a zenei programok, a táncbemutatók és a családi események mind erôsítik a látogatói élményt. A fesztivál közösségi ünnep, amelyet az „együtt fôzés és együtt étkezés öröme” tesz különlegessé; a he-

dó részét pedig ténylegesen külföldre szállítjuk. A partnereinket alkotó nagy nemzetközi vállalatoknak megnövekedett a külföldre irányuló igényük, így a korábbinál több országba exportálunk. Ahhoz azonban, hogy exportálni tudjon egy vállalkozás, versenyképes áron kell versenyképes minôséget elôállítania. Jelentôs különbségek vannak a mindenkori vevôi igények között, de a minap hallottam egy bölcs mondatot, miszerint ma már ne reklámozzuk magunkat azzal, hogy minôségi terméket gyártunk,

lyi összefogás, az önkéntesek és a támogató vállalkozók szerepe tovább erôsíti a rendezvény hitelességét és sikerét.

A fesztivál alapvetô célja, hogy bemutassa a Duna-menti – kiemelten a sváb – halászati és gasztronómiai hagyományokat, valamint a helyi német nemzetiség kulturális örökségét. Ezt a gasztronómiai hagyományôrzés, a Sváb Utca – élô történelem, valamint a tánc, zene, népviselet eszközeivel teszi meg. A város kulturális sokszínûsége – magyarok, horvátok, németek, szerbek és romák békés együttélése – fontos része Mohács identitásának. A hagyományok bemutatása ma azért különösen érté-

mert az egy alapvetô elvárás. Versenyképes áron és jó logisztikával kell szolgáltatni, ez a legfontosabb – véli KLEISZ Zoltán, a MATRO Kft. tulajdonos-ügyvezetôje.

— A MATRO-nak autóipari beszállítóként akkor is sikerült kiváló eredményeket elérnie az export területén, amikor a világ autópiaca nincs szárnyaló fázisban.

— Az autóipari gyártás a teljesítményünk 85–90%-át teszi ki, emellett több szektor, így az egészségipar felé is nyi-

kes, mert közösségépítô és identitáserôsítô, segít megôrizni azokat a kulturális elemeket, amelyek gyorsan eltûnnének, emellett hidat képez a generációk között, hiszen a fiatalok számára is élményszerû formában adják át ezeket. A fesztivál folyamatosan fejlôdik, és évrôl évre számos olyan elem épül be, amely biztosítja a megújulást: bôvül és modernizálódik a programkínálat, színesednek a kulturális együttmûködések, a történelmi évfordulókhoz kapcsolódóan különleges programok is bekerülnek a kínálatba, a Duna mint tematikus kapocs pedig további turisztikai potenciált jelent az eseménysorozat számára. K. T.

tottunk az elmúlt években. Az új megbízásoknál is igyekszünk exportorientáltak lenni, de a Pécsi Tudományegyetemmel való együttmûködéseinkben – a mellkassebészeti eljárásban használt egyedi implantátumok készítése, ultraprecíziós megmunkálás, illetve Foton Emissziós Embrió Kontroll Rendszer inkubátorfejlesztése – is van exportpotenciál. A jövôben is keressük az olyan területeket, partnereket, ahol tovább bôvíthetjük a külkapcsolatainkat.

K. T.

Kamarai Tanácsos

SÖRÖS DÁVID

Akit a folyamatos változás inspirál

Sörös Dávid 2009 óta munkatársa, öt éve pedig a kamara gazdasági vezetôje. Már egyetemi gyakornoki idôszakát is a kamarában töltötte. Munkájával meghatározó szerepet tölt be a szervezet stabil és átlátható mûködésében. Gondoskodik a pénzügyek rendezett kezelésérôl, valamint a belsô gazdasági folyamatok megfelelô irányításáról. Gazdasági és pénzügyi kérdésekben magas szintû szakértelemmel támogatja a hozzá forduló vállalkozásokat, miközben a projektek során megbízható támasza kollégáinak is. Precíz, adatalapú munkavégzését kiváló rendszerszemlélet jellemzi, amely a mindennapi mûködésben és a döntés-elôkészítésben egyaránt megmutatkozik. Elhivatottsága, szakmai tudása és munkabírása például szolgál valamennyi kollégájának. Sörös Dávid mostantól a PBKIK Kamarai Tanácsosa cím birtokosa.

— Nagyon szeretek számokkal foglalkozni, ez alapvetôen meghatározta a pályaválasztásomat. A szüleimtôl azt az iránymutatást kaptam, hogy ha valamit csinálok, azt a lehetô legjobb módon te-

gyem, így fontos számomra, hogy minôségi munkát végezzek. A kamarában kiváló csapatban dolgozhatok, a munkahelyi közösség számomra egy megtartó erôt képvisel. 17 éve vagyok a kamara munkatársa, hogy ilyen sokáig maradtam, abban annak is szerepe van, hogy

ez a munkahely Pécsett található, ugyanis a pécsiség számomra meghatározó érték.

— Mi jelent kihívást a munkájában, és mi lelkesíti?

—A munkámban, illetve a mûködési környezetünkben állandó a változás, ami folyamatos figyelmet és helytállást igényel mindannyiunk részérôl. Az utóbbi években több formában megnyilvánuló, számos területre kiterjedô bizonytalanság nagyfokú rugalmasságra tanít bennünket, egyben a pécsi kamarai vezetést is új megoldásokra, aktivitásra ösztönzi, aminek tagadhatatlan az inspiratív hozadéka is. Ugyanakkor ezt a folyamatos alkalmazkodást stabil, megbízható háttérmunkával szükséges alátámasztani. A baranyai üzleti közösség, amellyel együtt dolgozunk, kivételes, a kollégáimmal igyekszünk is a legmesszebbmenôkig támogatni. Például azzal, hogy amit lehet, terméket, szolgáltatást helyi cégektôl szerezünk be, így a kamara költéseinek mintegy 90%a Baranyában marad. Fontos számunkra ez a fajta példamutatás, szemléletformálás is, hiszen ezzel is hozzájárulhatunk megyénk gazdasági sikeréhez. K. T.

Az Év Kereskedôje Díj SZABÓ ZOLTÁN

A kitartás, az elhivatottság és a türelem meghozza a gyümölcsét

Szabó Zoltán, a Yuva Kft. ügyvezetô-tulajdonosa olyan vezetôként irányítja a vállalkozást, aki következetesen a technológiai innovációra és a prémium minôség képviseletére helyezi a hangsúlyt. Irányítása alatt a Fruttamax szörpök az elmúlt években a hazai élelmiszerpiac meghatározó termékeivé váltak. Nevéhez fûzôdik egy egyedi, mesterséges intelligenciát alkalmazó csomagolósor üzembe állítása, amely jelentôs kapacitásbôvítést és átfogó technoló-

giai modernizációt eredményezett. Szakmai döntéseinek köszönhetôen a termékek stabil hazai jelenléte mellett a több európai országba irányuló exporttevékenység is folyamatosan erôsödik. Munkáját a minôség iránti elkötelezettség, a tudatos márkaépítés és a fogyasztói igényekre való gyors, érzékeny reagálás jellemzi. Szabó Zoltán a kamara Az Év Kereskedôje Díja elismerésben részesült.

— A Fruttamax sikere egy tudatos építkezésnek köszönhetô. Ez a termékcsalád nem feltétlenül illeszkedik a megszokott szörpválasztékba, a higítási aránnyal, a magasabb gyümölcstartalommal igyekeztünk a prémium kategória felé terelni. Egy hosszú edukációs folyamaton mentünk keresztül, amikor is megismertettük a termék elônyeit a fogyasztókkal. Ehhez több kampányt futtattunk a közösségi médiában és más online felületeken, illetve webáruházzal indítottuk el a termékértékesítést. Ami-

DÍJAZOTTAK

Az Év Kézmûvese Díj

SZIKLAINÉ BÁN

HAJNALKA

Mindig van feljebb

Sziklainé Bán Hajnalka ezüstkoszorús fodrászmester, elismert és nagy tapasztalattal rendelkezô szakember. Aktívan részt vesz a szakmai utánpótlás képzésében és a legújabb trendek hazai megismertetésében. A kamaránál immár több mint egy évtizede lát el szakképzési szakértôi feladatokat, emellett szerepel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mestervizsga elnöki névjegyzékében is. Munkáját folyamatos szakmai fejlôdés, valamint a tehetséggondozás iránti elkötelezettség jellemzi. Nemzetközi és hazai versenyeken elért sikerei, valamint tanítványai eredményei is szakmai felkészültségét igazolják. 2024-ben tanulója bronzérmet szerzett a kamarai Szakma Sztár Fesztiválon. Ugyanebben az évben nyitotta meg az Új Hajnalfény Szépségközpont szalont, amely a minôségi szakmai munka és az innovatív szemlélet új színterévé vált. Sziklainé Bán Hajnalka munkáját a kamara Az Év Kézmûvese Díjjal ismerte el.

—A legfôbb hajtóerôm a kíváncsiság. A kereskedelmi végzettség megszerzése után lettem fodrász. Amikor elkezdtem dolgozni a szakmában, azonnali visszajelzést kaptam a vendégektôl,

a sok dicséret helyretette az önértékelésemet és sikert hozott. Késôbb oktató és bemutató fodrász lettem az egyik professzionális márkánál, volt szerencsém kipróbálni magamat színpadon és szépségipari szakmai vásárokon, kiállításokon, ami egy újfajta lehetôséget kínált a tudás továbbadására. Ez roppant inspiráló volt számomra, mindig tanultam

valami újat, ez a kíváncsiság pedig a mai napig tart.

— A kamara szakképzési szakértôjeként milyen ráhatása van a szakma megítélésére, fejlôdésére?

— Kamarai szakértôként hatásom van a szakma képviseletére, a gyakorlati képzôhelyek színvonalára. A kollégákban tudatosult, hogy támogatóként vagyunk jelen, és hogy a kérdéseikkel, kéréseikkel fordulhatnak hozzánk. Idén elôször leszek mestervizsgaelnök, mint minden munkámban, itt is igyekszem jól teljesíteni. Többek között azért vállalom ezt a társadalmi jellegû megbízatást, hogy példát mutassak, és hozzájáruljak ahhoz, hogy a szakmánk visszanyerje régi fényét. Szeretném megmutatni, hogy a fodrászat magas szinten is mûvelhetô hivatás, amely kreativitást, precizitást, matematikai gondolkodást és mûveltséget igényel. A mesterképzés a szakmagyakorlók „diplomája”, amihez igenis sokat kell tanulni, valamit letenni az asztalra, és ki kell érdemelni. Azok a tanulók, akik nálam töltik a szakmai gyakorlatukat, megtapasztalhatják, hogy soha nincs vége a tanulásnak. A saját példámmal is azt szeretném üzenni nekik, hogy van értelme tanulni, képezni, fejleszteni magunkat, mert mindig van feljebb. K. T.

kor már megnôtt az igény a termékre, akkor tudtuk megkeresni a multikat, a nagykereskedôket. Jelentôs változást hozott az életünkbe, hogy négy évvel ezelôtt csatlakozott hozzánk a kereskedelmi igazgatónk, az ô szaktudása és komoly kapcsolati tôkéje által sikerült szemmel látható fejlôdést elérnünk.

— Mi jellemzi a jó kereskedôt, milyen kritériumoknak kell megfelelni a piacon való maradás érdekében?

— A terméknek jónak kell lennie, és mindig sztenderd minôséget kell biztosí-

tani. Azonban szükség van a folyamatos megújulásra, például új ízeket behozni a piacra, az édesítôszerek után most például a kimondottan csak cukorral készülô szörpjeinkre van kereslet. Fontos a kitartás, az elhivatottság és a türelem, valamint a szükséges anyagi forrás megteremtése, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egy márka be tudjon futni. Az utóbbi években nagy lépést tettünk az export irányába, már látjuk, hogy ezen a területen is beérik a munkánk gyümölcse.

K. T.

BÁTORSÁG, RUGALMASSÁG,

NYÍLT KOMMUNIKÁCIÓ – meg egy csipet optimizmus

Mindent úgy csinálunk, mintha magunknak csinálnánk – ezt az apai örökséget hozta magával MAGYARICsaba, az MB-Bau cégcsoport tulajdonos-ügyvezetôje, a kamara által menedzselt Építôipari Technológiai Klaszter újraválasztott elnöke, és maga is ezen elv alapján mûködteti építôipari tervezéssel, generálkivitelezéssel és ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozását. A DélDunántúl leginnovatívabb építôipari cégei között nyilvántartott MB-Bau egyik erôssége a mûemlékfelújítás, többek között a pécsi dzsámi, a havihegyi templom, a pécsi püspöki palota, valamint számos templom és egyházi mûemléképület rendbehozatala köthetô a nevéhez. Hogy az építôipar teljesítményének hektikussága ellenére is stabil a vállalkozás, abban a tulajdonos sajátos látásmódja is jelentôs szerepet játszik.

— Igyekszünk a piachoz és az ügyfelekhez alkalmazkodni, olyan szolgáltatást nyújtani, amilyenre az adott megrendelônek, beruházónak valóban szüksége van. Külön szegmenst képviselnek a portfóliónkban a fejlesztésre alkalmas ipari és beruházási területek, amelyekre akár a funkcióra tett javaslattal vagy a fennálló mûszaki és egyéb akadályok elhárításával igyekszünk megtalálni a befektetôket, a betelepülô cégeket. Fontos, hogy megismerjük az ügyfelet, az igényeit, így a több évtizedes kivitelezôi, tervezôi rutinunkra támaszkodva tudjuk kiszolgálni ôket.

— Miként fejlôdött a vállalkozás, milyen fordulópontok segítették a növekedést?

—Mindig figyeltem a piaci igényeket, korábban és ma is tagja vagyok olyan közösségeknek, amelyekben a szakmáról, a piaci helyzetrôl, az építôiparról tudunk vállalkozókkal beszélni. Nagyon fontos, hogy mindig kritikus szemmel tekintsünk arra a piacra, amelyen jelen vagyunk, mivel fôként Baranyában dolgozunk, jól átlátjuk a térségi viszonyokat. Szenzitívnek kell lenni, figyelni a jelekre, legyenek azok pozitívak vagy negatívak, és ha a helyzet változást kíván, akkor vezetôként mérlegelni kell, hogy elindulunk-e egy új úton. Abban, hogy ma itt tartunk, a bátorságomnak is szerepe van. Ez sokszor fejtörést okoz, elôfordul, hogy az ember tanul egy döntésbôl, nem pedig profitál. Egy cégvezetônek sokszor nem a jelenben kell dolgoznia, hanem elôre kell látnia, és a fel-

merülô lehetôségek alapján elindulni akár egy új irányba.

— Ebben a folyamatban egyedül van vagy van segítsége, akivel meg tudja osztani a kérdéseit?

— A megérzéseim az esetek többségben jók, de a cégvezetéssel, a külsôs cégek szakértôivel nyíltan kommunikálunk, így tôlük közvetlen visszajelzéseket kapok az elképzeléseimre vonatkozóan. Remek szakmai párbeszédeket folytatunk az Építôipari Technológiai Klaszterben is, amelynek fôként helyi vállalkozók a tagjai, a havi találkozókon kívül más alkalmakkor is összejövünk és egyeztetünk, információt cserélünk. Ugyanígy tagja vagyok más üzleti közösségnek is, ahol más szakmából érkeznek a tagok, így széles spektrumból látunk rá a gazdaságra. Minél többen osztjuk meg a tapasztalatainkat, a kételyeinket, a félelmeinket, annál több információhoz jutunk, amelyeket fel tudunk használni a vállalkozásunk építésére.

— Jelen pillanatban nincs szárnyalópályán az építôipar. Ilyenkor mi a stratégiája egy cégvezetônek?

— Meg kell keresni azt a piaci vonalat, ahol van pénzmozgás, és arrafelé menni. Az építôipar olyan pálya, ahol mindig van változás, mert az élet folyamatosan hoz olyan körülményeket akár a lakosságnál, akár a cégeknél, amelyeknek van valamilyen építési, korszerûsítési vonzatuk. Ha egy pályázati támogatás kifut a cégeknél, akkor körbe kell nézni a magánszemélyeknél, a céget pedig alkalmassá kell tenni, hogy részt tudjon venni ezekben a projektekben.

— Mivel tudja motiválni, elkötelezetté tenni a kollégáit?

— Rendkívül fontos a rendszeres kommunikáció. Akár jó, akár rossz dolog történik a cégben, ezeket mindig nyíltan megbeszéljük. Elengedhetetlen, hogy egy vezetô ôszintén beszéljen a munkatársainak a vállalkozásról, mindegy, hogy az a valaki fôépítész, projektvezetô vagy betanított munkás. Lássák, hogy a cég fejlôdni akar. Mi állandóan fejlesztünk, keressük az új technológiákat. Nyitottak vagyunk a fiatalok felé, sokat tanulunk tôlük. Számos közösségi programot tartunk, de olyan is van, hogy a kollégák hívnak meg a maguk szervezett eseményre, aminek nagyon örülök.

— Tavaly egy merôben új projektbe kezdett, az Ófaluban található egykori Perczel-birtok újjáélesztésébe.

— Néhány éve egy kis pihenôházat kerestünk a családnak, és szembejött velünk ez a roppant elhanyagolt állapotban lévô ingatlan. Megláttuk benne a potenciált, nagyon szeretnénk belôle egy a nagyközönség számára is látogatható rendezvényközpontot létrehozni. Már volt két rendezvényünk, a piacunkon több mint 50 kézmûves és mûvész volt jelen, és közel 1200 látogatót regisztráltunk. A jövôben szeretnénk esküvôket és céges rendezvényeket tartani, ez amolyan családi szerelemprojektté vált számunkra.

K. T.

A birtok igen, a bor azonban kevésbé vonzza a vendégeket

—A Bocor Fogadó kezdetben privát birtokként mûködött, a tulajdonos ismerôseibôl kerültek ki az elsô vendégek, és sokáig, amikor már profi szálláshelyként szolgált, továbbra is ismeretségek útján adtuk ki a szobákat. 2021-ben nyitottuk meg a szélesebb közönség számára a fogadót, de a korábbi igen magas minôséget, a családias, baráti hangulatot továbbra is szeretnénk megôrizni. Öt különbözô szállástípussal, köztük minden igényt kielégítô kempinggel, bel- és kültéri wellnessrészlegekkel, pickleball-pályákkal, a privát szféra megôrzését szolgáló házelrendezéssel, finom házias ételekkel kedvezünk a hozzánk érkezôknek.

— Ma már a szálláson kívül a turisztikai attrakciókra is van igényük a vendégeknek. Ennek érdekében kivel mûködnek együtt?

— Ezt mi is tapasztaljuk, ezért a vendégeink igényei szerint valósítjuk meg a fejlesztéseinket. Kora tavasztól késô ôszig élénk az élet a birtokon, ezért fôként a kültéri lehetôségeinkre építünk. Van egy nagy filagóriánk, ahol kemence, grill, bográcsozó található, itt látványfôzéseket, -sütéseket szervezünk borkóstolóval egybekötve. A környék gyönyörû, ahol kirándulni, biciklizni lehet, a villányi programok, fesztiválok is vonzzák a szálláshelyre érkezôket. A másfél hektáros birtokot szekcionálni is lehet, így olyan események szervezésére is alkalmas – például rendszeresen tartanak nálunk céges csapatépítôket, amelyekkel nem zavarják a pihenni vágyókat. Tagja vagyunk a Villány-Siklósi Borútnak, így az általuk szervezett programokon is részt veszünk, és számos, a térségben szolgáltatást nyújtó partnerrel dolgozunk együtt, akiket igény szerint bármikor fel tudunk hívni. Amikor nagyobb társaságok érkeznek, sok esetben kérik, hogy szervezzünk nekik komplett programot, borkóstolókkal, élményétkezéssel, pincelátogatással, a kiváló kapcsolati hálónknak köszönhetôen ez minden további nélkül megvalósítható. Kértek már tôlünk drávai hajózást,

A nagyváros zajától kellô távolságban, Villánytól 10 km-re, Kisharsány szívében exkluzív környezetben fogadja vendégeit a Bocor Fogadó Apartman és Kemping. A zárt birtok a lelassulásra, pihenésre vágyók, a biztonságot keresô kisgyerekes családok számára ugyanolyan ideális közeg, mint a vidéki hangulatot keresôknek (akár mezítláb is lehet közlekedni) vagy a legénybúcsút szervezôknek. Mint MÁRKUS-KÉSMÁRKI Krisztina birtokvezetô mondja, ma már a minden igényt kielégítô szálláshely mellett szükség van az attrakcióra is, ezért a vendégeik igényei alapján fejlesztik a birtokot. Például pickleball-pályával.

de siklósi vártúrát is, mi is ajánljuk ezeket a programokat a vendégeinknek.

— A térség turisztikai kínálatában elsô helyen szerepel a bor és a hozzá kapcsolódó programok. Erre miként tudnak építeni önök?

— Az utóbbi években látható, hogy már nem olyan hangsúlyos a borturizmus, mint korábban volt. A birtok melletti területeken mi is foglalkoztunk szôlôtermesztéssel, borkészítéssel, saját pa-

lackozott boraink voltak, azonban két éve abbahagytuk ezt a tevékenységet. Borkóstolót azonban továbbra is tartunk és magunk is ajánlunk környékbeli pincéket a vendégeinknek. Fôleg a nagy baráti társaságoknál, és a 30-as korosztálynál tapasztaljuk a bor iránti érdeklôdés visszaesését, hozzánk többször érkeznek kisgyerekes családokból álló nagyobb baráti társaságok, ôk inkább a privát szféra lehetôségét és a birtok zártságából adódó biztonságot preferálják.

— Mire vágynak a vendégek, mivel lehet még kedveltebbé tenni a birtokot?

— A rendezvényturizmusban látunk lehetôséget, ehhez azonban szükséges kialakítanunk egy rendezvénytermet, ami várhatóan ôsszel megépül. A konferenciaterem mellett a vendégek kényelme érdekében építünk egy kültéri üvegszaunát, és kiemelt figyelmet fordítunk a zöld növényekre és a fenntarthatóságra, az energiahatékonyságra. A vendégeink egyre inkább fontosnak tartják ez utóbbiakat. Például üveges ásványvíz helyett szûrt vizet adunk, sok haszonnövényt magunk nevelünk, nem ritka, hogy a vendégeink a magaságyásból eszik a paradicsomot. Továbbra is szeretnénk úgy kezelni a zöld környezetet, hogy mezítláb lépdelhessenek a vendégeink a füvön, ami többek számára élmény – mondják is, hogy mezítlábas birtok vagyunk. Az autópálya által egyébként könnyen elérhetôvé váltunk, akár Budapestrôl is, ahonnan a vendégkörünk mintegy háromnegyede érkezik. Azt tapasztaljuk, hogy aki egyszer megszállt nálunk, általában visszatér. A tavalyi évig a környékrôl nem voltak vendégeink, de már Pécsrôl is vannak foglalásaink. Ugyanígy Horvátországból is érkeznek, fôként a fesztiválok idején, például az ôszi villányi sváb zenei hétvégére már februárban elkeltek a szobáink. Jellemzôen hétvégén telítettek a szobáink, most azon dolgozunk, hogy hét közben is fokozzuk a kihasználtságot. K. T.

A sikeres mûködés érdekében a piac elôtt kell járni

Atöbb mint négy évtizedes múltra visszatekintô családi vállalkozásként mûködô pécsi Treszner Villamosipari Kft.-nél is megkezdôdött a generációváltás. Egyszerre két irányban is. Avezetôi posztokon a gyerekek vették át a stafétabotot. Az alapításban aktív szerepet vállalók közül pedig többen nyugdíjba mentek, a helyükre fiatalok érkeztek. Acég tevékenységi körébe egyaránt beletartozik az erôs- és gyengeáramú villamos szerelés, a hálózatszerelés és a transzformátor-telepítés, a biztonságtechnikai felülvizsgálat, gyártelepek villamos-, és gépészeti karbantartása, az épületfenntartás, valamint építôipari generálkivitelezés és felújítás. Többéves szakmai gyakorlattal rendelkezô mérnökök, villanyszerelôk, épületgépészek és lakatosok alkotják a szakembergárdájukat. Magyarországon kívül a környezô országokban – Horvátország, Szlovénia, Németország – több kisebb céget alapítottak, és most újra Ausztriában is jelen vannak. Folyamatosan keresik az újabb lehetôségeket a ma már két különálló igazgatóság alatt mûködô villamossági és építôipari tevékenységükhöz.

— Az elsô idôszakban hárman is benne voltunk a cégben, ma már ketten a testvéremmel, Patríciával vezetjük – kezdi beszélgetésünket Treszner Benedek Bence, a cég egyik ügyvezetôje, operatív igazgatója. — Atestvérem szintén ügyvezetôi posztot tölt be, ô elsôsorban a marketinggel és a HR-rel foglalkozik. Egyáltalán nem volt rajtunk a kényszer, hogy nekünk kell továbbvinnünk a céget, de az igazság az, hogy itt nôttünk fel, a cég egykori székhelye a családi házunknál volt.

Mint mondja, ôt már gyerekként megfogta a légkör, nagyon korán megengedték neki, hogy felüljön egy Bobcatra a jelenlegi telephelyen, s menjen vele. Talán ez is közrejátszott abban, meg a cég tevékenysége, hogy villamosmérnök lett. Atestvére, Patrícia Ausztriában végzett el egy HR-iskolát, majd a késôbbiekben folyamatosan képezte magát, ma már ha új munkatársakat keresnek, egyre kevésbé veszik igénybe fejvadászcégek szolgáltatásait.

Kitér arra is, hogy az édesapjuk mielôtt megtörtént volna a generációváltás, elsô körben egy külsô tanácsadót bízott meg azzal, hogy bevezesse ôket a vezetés tudományába. Ehhez olyan céget keresett, amelyik tapasztalatokkal rendelkezett a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, valamint már korábbról is ismerte a tevékenységüket. Ezt követôen adta át fokozatosan a döntési köröket és az ehhez szükséges jogosultságokat.

—Édesapánk egyre több döntési kört adott át nekünk, az irodaházunkat is ennek alapján alakítottuk át, a két üzletágat – az építôiparit és a villamossággal kapcsolatosat – különválasztottuk – folytatja tovább Bendek. — Amunkatársainkat is ezen elvek alapján választottuk ki, megnéztük, hogy a cégen belül kik melyik területen teljesítenek a legjobban, szükség van-e arra, hogy újabbakat vegyünk fel. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy tapasztalattal rendelkezôk és kreatívak legyenek. Acélunk egy lendületes új csapat létrehozása volt, valljuk ugyanis, hogy a sikeres mûködés érdekében a piac elôtt kell járni. Atestvéremmel egy irodában dolgozunk, az édesapánké pedig közvetlenül mellettünk van.

Akezdeti idôben fejvadászcégekkel, egyetemi kapcsolataikon keresztül, valamint álláskeresô oldalakon keresték a feltételeiknek megfelelô embereket, több-kevesebb sikerrel. Aztán az egyre több ismeretre szert tevô Patrícia mind nagyobb szerepet kapott a szakemberháttér megteremtésében. Közvetlen kapcsolatot alakított ki az egyetemekkel, figyelte a speciális weboldalakat, s a kamarával is szorosan együttmûködött.

— Az elsô idôben mérnököket, projektasszisztenseket kerestünk, aztán a már nyugdíjba készülô szakmunkások helyére is elindult az újak felvétele – hangsúlyozza Treszner Benedek Bence. — Nagyon fontos volt, hogy egy stabil csapat jöjjön létre, amelynek tagjai szót értenek egymással, támogatják egymást, vannak ötleteik. Mindehhez jó hátteret teremtett a tanulóképzés alap-, közép- és felsôszinten, valamint a Treszner Munkatársi Ajánlási Program, amelynek keretében dolgozóink is ajánlhatnak az ismerôsi körükbôl vagy akár a családtagjaik közül új munkatársakat. Amennyiben a jelölt jól teljesít, a próbaidô alatt beválik, akkor az ôt ajánló pénzjutalomban részesül.

Saját tanmûhelyt is létrehoztak, amit folyamatosan fejlesztenek, hogy az erôs- és gyengeáramhoz, épületvillamossághoz kapcsolódó ismereteket a legkorszerûbb eszközök segítségével sajátíthassák el a tanulóik, még egy villanyoszlopot is felállítottak, azon is gyakorolhatnak. Amindennapi munkába is folyamatosan bevonják ôket, kint dolgoznak a munkahelyeken, egy mester mellett általában ketten.

APécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karáról érkeznek a hallgatók felsôfokú oktatási szakképzés, duális képzés keretében. Ôk szinte az elsô pillanattól kezdve a tényleges munkában vesznek részt. Projektekhez végeznek felméréseket, egy adott munkához készítenek például árajánlatot, vagy akár mûszaki feladatokat oldanak meg. Akiválasztásuk hasonló módon történik, mint az új munkatársaké, állásinterjún vesznek részt. Akollégáik között heten vannak, akik ebben a formában töltötték náluk a szakmai gyakorlatukat.

— Magam is a duális felsôfokú oktatási szakképzésben vettem részt a cégünknél, egyszerre tanultam az elméletet, s szereztem szakmai gyakorlatot. Jelenleg is ketten vannak, egy építô- és egy villamosmérnök-hallgató. Az alap-középfokú képzésben 15-en vesznek részt, többségük villanyszerelô-, de van közöttük egy kômûvestanuló is, ugyanis egy új szakoktató is érkezett a céghez. Nagy vonzerôt jelent számukra, hogy alkalmazzuk ôket a végzést követôen, amennyiben az általunk elvárt minôségben teljesítenek, elkötelezettek a szakma iránt, a Treszner-érzést magukévá tevô szakemberekké válnak. Emellett hogy számos külföldi partnerrel dolgozunk együtt, adott a lehetôség, hogy ezekben az országokban is dolgozhassanak — zárja beszélgetésünket Treszner Benedek Bence.

Sz. K.

Gyorsabb út a Horizon Europe felhívásokhoz:

új eszközt tesztel a pécsi és a gyôri kamara

Az uniós kutatás-fejlesztési együttmûködések világa ma már nem „csak” a nagyok terepe: a Horizon Europe-ban számos olyan felhívás fut, ahol egy innovatív magyar kkv beszállítóként, technológiai partnerként vagy kísérleti helyszínként is értékes szereplô lehet. A belépés mégis sokszor elakad ugyanott: a cégek nehezen találják meg a számukra való felhívásokat, és még nehezebben áll össze az a nemzetközi partnerkör, amely egy konzorciumban való induláshoz szükséges.

Erre a problémára keres gyakorlati választ egy magyar–svéd fejlesztésû AI-alapú eszköz, amelyet a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a Gyôr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara pilóta projektben tesztel az Enterprise Europe Network (EEN) szempontjai szerint: mennyire illeszthetô a tanácsadói folyamatokhoz, és milyen kézzelfogható hasznot ad a vállalkozásoknak. ZÓNAI ROLANDOT,a 4D Consulting Kft. ügyvezetôjét, fejlesztési vezetôjét kérdeztük.

— Ön tapasztalt pályázatíróként és értékelôként élesen látja, hogy a cégek sokszor jó ötlettel indulnak, mégis elakadnak a Horizon Europe-felhívások és a konzorciumépítés sûrûjében. Egy kkvnak konkrétan mit ad a Horizon Alliance Builder?

— A platform kiválóan segít „megtörni a jeget” a nemzetközi piacon. Egy innovatív magyar kkv-nak önmagában nagyon nehéz felkeltenie egy nyugat-európai nagyvállalat vagy intézmény figyelmét. Ha azonban a megkeresés egy robusztus, szigorú határidôs, uniós konzorciumi együttmûködés apropóján történik, az olyan izgalmas a kinti partnerek számára, hogy sokszor azonnal hajlandóak kapacitást allokálni a cég technológiájának megismerésére. A rendszerünk ezt a kapcsolatfelvételt automatizálja, célzottan olyan nemzetközi partnereket ajánl – elsôsorban az Enterprise Europe Network (EEN) minôségi ökoszisztémájából –, akik épp a „mi cégünk” tudását keresik, és akikkel célzottan lehet ideális partnerséget kialakítani közeljövôben záródó uniós felhívásokhoz.

— Milyen profilú cégek számára érdekes ez?

— Olyan innovatív kkv-k számára a leghasznosabb, amelyek rendelkeznek egy erôs termékkel vagy szolgáltatással, és szeretnének kilépni a nemzetközi piacra. Nem kell feltétlenül K+F együttmûködést kialakítaniuk. A nemzetközi projektekben sokszor keresnek technológiai beszállítókat, kísérleti teszthelyszíneket, vagy egy-egy specifikus ipari problémát megoldó vállalkozásokat.

—A cégek többsége nem koordinátor, hanem résztvevô szeretne lenni. Ho-

gyan segít a rendszer abban, hogy reális, vállalható belépési pontot találjanak?

— Az algoritmusunk lényege, hogy a cég egyedi kompetenciáit párosítja a megfelelô felhívásokkal. Új konzorciumnál sem szükséges koordinátornak lenni, azt a szerepet átveheti egy nagyobb intézmény, mivel sokszor inkább több technológia átfogó integrációját vállalja a konzorcium. A rendszer megtalálja azt a speciális rést, ahová a cég egyértelmû hozzáadott értékkel és minimális kockázattal bepozícionálható, így levesszük a keresgélés terhét. Sôt, a rendszer pontos együttmûködési és projektjavaslatot is ad.

— Önök nyertek az EIC Pre-Accelerator pályázaton – melyhez gratulálunk! –, és ezzel egy jelentôs átalakítás elé néz a rendszer. Miben áll ez, és miért jó hír ez a felhasználó cégeknek?

—Nagyon köszönjük, valóban hatalmas mérföldkô ez számunkra. A sikernek köszönhetôen a platform egy átfogó, „Virtuális Vezérigazgató” (Virtual Executive) rendszerré növi ki magát a Projexel márkanév alatt. Ez a jövôben három pilléren nyugszik majd, ahol elôször a rendszer kielemzi az adott cég gyengeségeit és kockázatait, majd erre alapozva komplett stratégiát és munkafolyamatokat épít. Har-

madiknak pedig az immár felkészült céget fogja becsatornázni a nemzetközi innovációs ökoszisztémákba. A cégek tehát egy sokkal komplexebb, támogatóbb háttérrendszert fognak kapni.

— A pécsi EEN-partnerekkel folyamatos kapcsolatban áll. Befolyásolták az eszmecserék valamilyen módon a rendszer fejlesztési irányait?

— Maximálisan. A kamarával futó közös pilóta programunk pontosan megmutatja, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak a napi gyakorlatban. Ez a visszacsatolás segít megérteni azokat az akadályokat, amikkel a kkv-k szembesülnek. A pilóta projekt tétje egyszerûen megfogalmazható: a cégek gyorsabban jussanak el a „mit és kivel érdemes” kérdésekre adott, vállalható válaszokig – a kamarák és az EEN pedig olyan eszközt kapjanak, amely a nemzetközi partnerkeresést pontosabbá és mérhetôbbé teszi. További információ: een@pbkik.hu

CHILLSAROK:

agyhullám-alapú innováció segíthet a munkahelyi nyugalom megteremtésében

Néhány évvel ezelôtt az agyhullámok mérésére kidolgozott informatikai megoldással, majd egy zeneszerzést segítô digitális hangszerapplikációval vált ismertté a fiatal mérnökök alkotta pécsi Semse World Kft. Eljutottak a lakossági EEG-készülékekhez fejlesztett szoftver prototípusáig: az alkalmazás a különbözô elmeállapotok változásairól ad visszajelzést a felhasználónak, aki ezáltal tudatosabbá válhat, és a hétköznapokban is könnyebben megtalálhatja nyugalmi állapotát. A fejlesztést külsô körülmények miatt egy ideig szüneteltetniük kellett, ezalatt egy biokémiát oktató játékos keretrendszert is létrehoztak egyetemi hallgatóknak, de a folyamat most új, kedvezô fordulatot vett.

— Jelentôs elôrelépés volt számunkra, hogy partneri szerzôdést kötöttünk azzal a kanadai eszközgyártóval, amelynek fejpántjához az agyhullám-olvasó fejlesztésünk készült. Emellett a közelmúltban a PTE Inno-Capital Kft.-jéhez is partnerként csatlakoztunk, így a projektünk bekerült az egyetemi HUMAN-Y programba. Ennek keretében egy olyan adatalapú szervezeti állapotfeltáró rendszert hozunk létre, amelyet a jövôben cégek is igénybe vehetnek – két másik egyetemi projekt mellett mi alkotjuk ennek egyik pillérét. A munkavállalói elkötelezôdés és a kiégés kockázatfelmérése, valamint a fizikai állapotfelmérés mellett a mi feladatunk a mentális fókusz mérése. Ez egy viszonylag friss projekt, amely révén a fejlesztésünk a piacon is megtalálhatja a helyét – mondja CSERNÁKSamu tulajdonos-ügyvezetô. — Ilyenkor a fejlesztés a megrendelôi igényhez igazodik vagy megmaradhat az alkotói szabadságuk?

— Mindkét szempont érvényesül: a kollégámmal inkább a kreatív, alkotói vonalat képviseljük, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindig a piaci igényeknek megfelelô terméket hozunk létre.

Az Inno-Capital célja viszont éppen az, hogy az egyetemi innovációk a piacon is megállják a helyüket, így olyan visszajelzéseket kapunk tôlük, amelyek a valós igényekre reflektálnak. Tehát az eredeti célkitûzésünk, hogy fejlesztésünkkel az emberek tudatosságát és fókuszát javítsuk, alapérték marad, miközben olyan szakmai támogatást kapunk, amely a piaci hasznosulást segíti.

—Szakmailag mi jelent kihívást az önök számára, az AI elterjedése, amikor az a szemlélet, hogy ez az

eszköz szinte mindent kivált, miként hat a mindennapjaikra?

— Az AI megkönnyíti a helyzetünket, hiszen segítségével bizonyos feladatokat lényegesen gyorsabban elvégezhetünk, mint korábban. Hamarabb alkothatunk komplexebb képet egy-egy problémáról, az ötletelésnél pedig gyorsabban jutunk eredményre a technológia használatával. Azt azonban látni kell, hogy nem szabad kritika nélkül elfogadni az AI megoldásait: emberi ésszel mindig felül kell bírálni az eszköz válaszait, és ellenôrizni kell azok valóságtartalmát. Ez elkerülhetetlen. Az már egyértelmûen látszik, hogy sokkal több mindent meg tudunk oldani, tehát kinyílik számunkra a világ. A kihívás abban rejlik, hogy meglássuk, meddig tart ez az „AI-lufi”, nem szabad mindent erre alapozni, mert ha a folyamat megtorpan, nehéz lesz visszalépni a korábbi

módszerekhez. Én például megtanultam programozni, kezdetben a nulláról építettem fel az alkalmazásainkat, most pedig egyszerûen megmondom az AI-nak, mit hajtson végre. Ez remek lehetôség, cserébe viszont eltûnhet az életünkbôl az a fajta analitikus gondolkodás, amely a kódolás idején még megvolt. Ugyanígy tekintek az AIra a zeneszerzés során is: egy eszköz, amelyet lehet jól és kevésbé jól is használni. Szívesen alkalmazok montázsszerû szerkesztési technikát, ahol az AI-jal generáltatunk rövid zenei vagy hangulati elemeket, majd ezeket építjük be a kompozícióba. Számomra kulcsfontosságú, hogy ne a teljes mû legyen mesterséges; az alkotásban ugyanis maga a folyamat és az eredmény megszületése a legizgalmasabb rész. Emellett látni kell a különbségeket a technológiák között is: bár az ingyenes modellek érdekesek lehetnek az ismerkedéshez, érdemi, professzionális munkát csak a komolyabb, összetettebb modellekkel lehet végezni. —Milyen terveik vannak, milyen célok megvalósításán dolgoznak most?

— Kapacitásaink jelentôs részét leköti az egyetemi partnerségben végzett munka. Nagyon bízunk a sikerében, mert a projekt minden eleme kiválóan összeállt. Az agyhullám-alapú fejlesztésünkbôl a tervek szerint létrejön egy úgynevezett „chillsarok”, amely cégek és magánszemélyek számára egyaránt a mentális rekreáció és a feltöltôdés helyszínévé válhat. Szeretnénk, ha ez a megoldás minél több helyre eljutna, és bekerülne minden olyan környezetbe, ahol szükség van a tudatosságra, a stresszkezelésre és a fókuszált jelenlétre.

K. T.

MAGYARORSZÁG LEGJOBB ÉTELE idén Pécsett született

A Magyarország Étele versenysorozat döntôjébe bejutott négy pécsi csapatból három – 2 arany, 1 ezüst –éremmel tért haza. A Páholy by Blöff Bisztró mindkét csapata aranyérmet szerzett, az egyik pedig abszolút elsô helyezett, vagyis a Magyarország Étele 2026 gyôztese lett. A Blöff 2019 óta minden évben részt vesz a versenyen, mint MISETA Zoltán séf, tulajdonos-ügyvezetô mondja, a korábbi évek jó és kevésbé jó szereplései után mostanra beértek a kollégái. Ô maga idén már nem versenyzôként, hanem a zsûri tagjaként volt jelen a megmérettetésen.

—Hazánkban a Magyarország Étele a legnagyobb melegkonyhás szakácsverseny, ami egy szakmai verseny, számos kötöttséggel: pontos határidôkkel, meghatározott hús–köretaránnyal, kötelezôen felhasználandó alapanyagokkal stb. Az idei verseny tematikája a magyar népmesékre épült, az elkészült ételben mindenképpen szerepelnie kellett a malachúsnak, egy nagy márka kukoricájának, szintén egy márkajelzett lisztnek, valamint natúr joghurtnak. A versenyre a zsûri olyan ételt vár, ami bármilyen konyhán elkészíthetô, akár otthoni környezetben is, speciális eszközök nélkül. — Hogyan készültek a versenyre?

—A versenykiírás alapján ötleteltünk, milyen ételt készíthetnénk a megadott alapanyagokból, hogy nézne ki maga az étel, majd e tervek alapján lefôztük. Természetesen közben folyamatosan kellett változtatni, finomítani, de csak annyit, amennyi belefér a zsûrinek leadott receptúrába. Az elôdöntôben több hasznos tanácsot kaptak a csapatok a zsûritôl, amit beépítettek, és a versenyig folyamatosan gyakoroltak. A Páholy by Blöff Bisztró egyik csapata malac császárt, a másik pedig malac porchettát készített, igyekeztünk nem túlgondolni az ételeket.

— Minek köszönhetô, hogy ennyire jól szerepeltek mind a két csapattal?

— A verseny napján azt láttam a kollégákon, hogy nem izgulták túl a helyzetet, az ételüket pontosan a be-

gyakorlottak szerint tudták elkészíteni, és tényleg igazán jó ízvilágú ételt alkottak, amire az összes zsûritag azt mondta, hogy idén az volt a legjobb. A malachúst feltekerve készítették el konfitált burgonyakrémmel, malacpecsenye jusvel, és egy különleges kapros-joghurtos szósszal. Amellett, hogy nagyon finom lett, a tálalás is tetszetôs volt. Hatodik éve veszünk részt ezen a versenyen, van már mögöttünk némi tapasztalat, és szerintem most ért be a csapat. A korábbi években talán túlgondolt, túlkomponált ételeket csináltunk, de erre a versenyre valójában egy egyszerû, ám jó ételre van szükség. Az általunk megalkotott fogásokat feltesszük a saját étlapunkra, és mivel a versennyel kötelezettségek is járnak, például az ország több pontján bemutatót tartunk vagy részt veszünk júniusban Budapesten a szakács felvonuláson, a recept bekerül a „nagykönyvbe”, így megôrizzük az utókornak.

—Miért fontos önöknek, hogy minden évben részt vegyenek ezen a versenyen?

—Amellett, hogy csapatépítô, csapaterôsítô hatása van a felkészülésnek és magának a versenynek is, rendkívüli motivációt jelent számunkra, és mint szakmabelieknek az a legnagyobb fejlôdés, ha a szakmában dolgozóktól tanulhatunk, elleshetjük egymástól a fogásokat, a praktikákat. Egy ilyen verseny mindig arról szól, hogy látjuk a másikat, mit hogy készít, majd megbeszéljük a többi csapattal, hogy azt hogyan és miért úgy csinálta. Ezekbôl nagyon sokat tanulunk, emellett remek motiváció, hogy minden évben van egy ilyen esemény, amire fel kell készülni.

— Mi az értéke, mi a nagyszerûsége ennek a versenynek? Miért lehetnek büszkék arra, hogy ilyen jól szerepeltek?

—Számomra óriási büszkeség, hogy ott, ahol korábban én versenyeztem és nyertem, most a volt tanulóim jeleskedtek. Már hét éve dolgozunk együtt, nagyon jó érzés, hogy kineveltem egy olyan generációt alattam, akik ilyen szintre jutottak, hogy versenyeket nyernek. De említhetem azt az értéket, amit a kollégáim teremtettek, egy olyan ételt hoztak létre, ami korábban nem létezett, ez szakmailag olyan magas szint, amit csak kevesen érnek el: Magyarország legjobb szakácsai között mondhatják magukat ebben a kategóriában. Ez egy kitûnô visszacsatolás az étterem számára is, hogy jó úton haladunk, mert nemcsak a vendégek, hanem a szakma is elismeri a munkánkat.

—A zsûri oldaláról hogyan látta ezt a versenyt, milyen szakmai színvonalat képviseltek a versenyzôk?

— Fontos elmondanom, hogy ugyanúgy, mint a nemzetközi szakácsversenyeken, akinek saját csapata van vagy bármelyik csapatnál érdekelt, az a zsûritag nem pontozhatja az adott ételt, a többi zsûritag átlagpontszámát kapják meg a versenyben lévôk. Azt tapasztalom, hogy évrôl évre folyamatosan emelkedik a színvonal, és elképesztôen jó ételeket hoznak a szakácsok, látszik, hogy sokat foglalkoznak ezzel, beleteszik az energiát a felkészülésbe. Nagyon jó egy ilyen közösséghez tartozni, ahol azt mondhatjuk: szakmailag a legmagasabb szinten vagyunk.

K. T.

Dr. KOVÁCSÉVA – Audi Q3

A szellemieszköz-menedzsmenttel, valamint innovációs tanácsadással foglalkozó Kerko-Média Kft ügyvezetôje az AutóCity Zrt. Audi márkakereskedésének új SUV-modelljét, a Q3-at próbálta ki benzinmotoros változatban. Az már a teszt elsô percében kiderült, hogy tökéletes volt az autóválasztás.

—Szeretem a német autókat. Megbízhatónak tartom ôket, sugárzik belôlük a tökéletességre törekvés. Egy Audiban úgy érzem, hogy valódi autóban ülök, érzem benne a „vasat”, a tartást, a stabilitást. Emellett számomra fontos az autó dizájnja, annyira, hogy a formaterv akár felül is emelkedhet az objektív szempontokon az autó kiválasztásakor. Természetesen ebben a kategóriában, ahol az Audi mozog, már nem biztos, hogy kompromisszumot kell kötni, ezen a szinten már megkapja a vevô azokat a szolgáltatásokat, amikre szükség van a kornak megfelelô szintû közlekedéshez. Az új Q3 formája nekem tetszik, izgalmasak az elöl és hátul is kettéosztott lámpák, szépek a vonalak és az ívek, jók az arányok. Barátságos az összkép, pozitív érzéseket kelt az autó, ugyanakkor elsô pillantásra is látszik a minôség. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az Audikban ott van a magyar innováció és mérnöki tudás is, amire büszkék lehetünk.

—A Q3 jelenleg az Audi legkisebb SUV-modellje, mire alkalmas ez a karosszéria?

— Én Pécsen egy városi kisautóval járok, hosszabb utakra pedig egy nagyobb szedánt használunk. A Q3 ideális köztes megoldás lehet annak, aki egy autót használ. Kipróbáltam a pécsi szûk utcákon, és ott is kényelmes volt, viszont az utastér és a csomagtér mérete miatt akár hosszabb utakon egy család is ké-

nyelmesen elfér benne. Gondolom, ezért is olyan népszerû most ez a kategória.

— Az utastérben is visszaköszön a minôség?

— Elég csak megnyomni az ablakemelô kapcsolóját, vagy állítani a szellôzôrostélyokon, és máris érezzük, hogy prémiumautóban ülünk. A beltér ugyanolyan letisztult, mint a külsô dizájn, és nem ridegen technokrata, hanem van benne egyfajta otthonosság is. Jó minôségûek az anyagok, tetszik a mûszerfal textilbetétje, és a nagy méretû kijelzôknek is megtalálták a megfelelô helyet, még a központi képernyô is szépen simul a felületbe. Az ülések kényelmesek, és mivel sportülések, a tartásuk jobb az átlagosnál, és az ülôlap hossza is állítható.

—A tesztautóba audis mércével mérve kevés extra került, volt-e olyan, ami hiányzott önnek?

—Nem volt hiányérzetem. A fontos biztonsági és kényelmi extrákat megtaláltam. Jó, hogy sok adatot meg tudtam jeleníteni a kormány mögötti kijelzôn is, így még az sem vonta el a figyelmet, hogy a középsô nagy monitorra nézzek vezetés közben, mert például a navigációs térkép is megjelenhet mindkét monitoron. Érdekes a kormány mögötti bajuszkapcsolók megoldása. A jobb oldali

az irányválasztó kar, és balra került minden más funkció. A karok egy része fix, egy része billen, de tekerhetô és nyomható kezelôszervek is kerültek rájuk. Amilyen bonyolultnak hangzik mindez, annyira egyszerû kezelni, gyorsan hozzászoktam. A kedvencem azonban az AI-alapú beszédvezérlés volt. Elég annyit mondani vezetés közben, hogy fázik a lábam, melegem van, vagy azt, hogy hová szeretnék menni, és a Q3-as végrehajtja a feladatot. Én azok közé tartozom, akik szívesen használják a mesterséges intelligenciát. Nagy lehetôségnek tartom, mert megkönnyíti a felhasználó dolgát.

—Milyen volt vezetni az Audi Q3-at? Elegendô a legkisebb benzinmotor?

—Szeretek vezetni, ezért fontos, hogy jó vezetni az autót, ezzel a motorral is remekül mozog a forgalomban. A paraméterei is ezt mutatják, 200 feletti a végsebessége és 10 másodperc alatti a gyorsulása. Az automata váltó Audihoz méltóan teszi a dolgát, és a futómû is remek. A fogyasztásán sem látszik, hogy

AUTÓTESZT Dél-Dunántúli

erôlködne, a hosszú távú átlaga 6.4 liter volt, ami jó érték. Én mégis a konnektoros hibridet választanám, mert megszerettem azt a hajtási formát. A benzinmotornak köszönhetôen a hatótávot nem korlátozza az akkumulátor kapacitása, ugyanakkor tisztán elektromosan városban képes közel 150 kilométert megtenni. Ez azt jelenti, hogy Pécsen vagy akár az agglomerációban károsanyag-kibocsátás nélkül autózhatunk, de egy hosszabb úton sem kell aggódni a töltések miatt.

—A hátsó ülést is ki akarta próbálni, ennek mi volt az oka?

—Magas vagyok, ezért szinte mindig teljesen hátra tolom az ülést, emiatt sok autóban kevés mögöttem a lábtér.

Itt nem volt ilyen gond, sôt csúsztathatók is a hátsó ülések, így változtathatjuk az utastér-csomagtér arányt, igaz, a csomagtér itt alapesetben is nagyon tágas. Egyébként ritkán ülök hátul.

T. R.

A tesztautó adatai

Hengerûrtartalom:1498 ccm

Maximális teljesítmény:150 LE (110 kW)

Maximális nyomaték:250 Nm

Csomagtér:488 l

Maximális sebesség:209 km/h

Gyorsulás 0–100 km/h:9.1 s

Átlagfogyasztás:6.2/100 km

Alapár:16 352 540 Ft

A fontosabb alapfelszereltségi elemek: Audi

Connect Navigáció és Infotainment, Audi Drive Select, Audi Pre Sense, sávtartó asszisztens, táblafelismerô, virtuális cockpit, elektromos csomagtérajtónyitás, keresztezôdés-asszisztens, kitérésasszisztens, multifunkciós kormány, csúsztatható hátsó ülések, fûthetô elsô ülések, LED-fényszórók és hátsó lámpák

BARANYAI GAZDASÁG

A vállalkozás megmentése a csôdeljárással

A csôdeljárás a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül a vállalkozás tönkremenetelét vagy menthetetlenségét jelenti, hanem egy olyan, talán utolsó esélyt, amellyel még észszerû keretek között meg lehet menteni a társaságot és folytatni a gazdálkodást.

A csôdeljárást abban az idôszakban érdemes igénybe venni, amikor a vállalkozás életében már láthatók a likviditási nehézségek, de a gazdálkodás folytatásában, vagy esetleg új tevékenység kialakításában van potenciál. Amennyiben a vezetô úgy értékeli, hogy kilátásban van olyan megbízás, amelybôl a korábbiaknál magasabb bevétel várható, emellett a kiadások csökkentése révén reális lehetôség van a korábbiaknál jobb eredményeket elérni, akkor érdemes lehet kezdeményezni az eljárást.

A csôdeljárás a bíróság elôtt folyik, a fôbb szereplôk az adós társaság mellett a hitelezôk és a bíróság által kirendelt va-

gyonfelügyelô. A vagyonfelügyelô intézménye a felszámolási eljárásból ismert felszámolóbiztoshoz képest – aki gyakorlatilag átveszi a cég vezetését – jóval több mozgásteret hagy az ügyvezetônek, a gazdálkodás felett kontrollt gyakorol, és közvetítôszerepet játszik az adós és a hitelezôk között.

A csôdeljárás lényege, hogy a bíróság fizetési moratóriumot engedélyez, melynek idôtartama alatt egyezséget kell kötni a hitelezôkkel. A moratórium alatt – bizonyos kivételekkel – szünetel a végrehajtás, amelylyel lélegzetvételhez juthat a nehéz helyzetbe kerülô cég.

Csúcstechnológiás,

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) világszínvonalú Ultraprecíziós Megmunkáló Központot hozott létre a MATROKft.vel együttmûködésben a baranyai vármegyeszékhelyen. Mindez egy csúcstechnológiás, gyémántszerszámos ultraprecíziós megmunkálógép beszerzésének köszönhetôen valósulhatott meg. A beruházás célja, hogy Magyarországon, valamint a kelet-közép-európai régióban egyedülálló módon biztosítsák a szubmikronos pontosságú optikai és kristálymegmunkálás feltételeit.

A fejlesztés közvetlenül támogatja a PTE Természettudományi Kar Fizikai Intézetének Nagyintenzitású Terahertzes (THz) Kutatócsoportját, amely nemzetközi élvonalbeli kutatásokat folytat nagy impulzusenergiájú, skálázható THz-források területén. A központ lehetôvé teszi speciális kristály- és félvezetô alapú THz-es források helyben történô kialakítását, új technológiák kidolgozását, valamint további szabadalmak és nemzetközi publikációk létrejöttét. A fejlesztés megszünteti a külföldi – elsôsorban németországi – megmunkálási kapacitásoktól való függôséget, és jelentôsen felgyorsítja a kutatás-fejlesztési folyamatokat.

A központban elsôdlegesen saját szabadalmakon alapuló THz-források fejlesztését és elkészítését fogják megvalósítani. Ezek segítségével olyan nagy impulzusenergiájú egyedi THz-készülékek lesznek gyárthatók, mint például megbízható anyagvizsgáló készülékek, orvostechnológiai vizsgálóberendezések, vagy akár erôsebb és hatékonyabb reptéri vizsgálókapuk. A nagy energiájú THz-es forrás ezek mellett az egyik kulcseleme a tervezett THz-részecskegyorsítónak is, mely forradalmasíthatja és széles kör számára elérhetôvé tudja tenni a hadronterápia alkalmazását, ami egy innovatív terápiás kezelés a rák elleni küzdelemben. A központ mûködtetése stratégiai ipari együttmûködésben valósul meg a Matro Kft. bevonásával. A több mint három évtizedes gyártási tapasztalattal rendelkezô, stabil pénzügyi hátterû autóipari beszállító vállalat biztosítja az ipari környezetet és az üzemeltetéshez szükséges szakmai infrastruktúrát. Az együttmûködés 50-50%-os gépidômegosztáson alapul, amely garantálja a tudományos célú felhasználás prioritását, ugyanakkor magas ipari kihasználtságot és stabil bevételi modellt biztosít.

A beruházás bruttó 369,9 millió forint értékû eszközbeszerzést jelent. A központ

A hitelezôkkel való egyezségkötés az eljárás sarkalatos és legnehezebb pontja. Gyakorlati tapasztalatok alapján a hitelezôk el tudnak fogadni valamennyi veszteséget, azaz a követelésük egy kisebb hányadáról lemondanak a fennmaradó tételek nagyobb eséllyel való megtérülése érdekében. Meg kell azonban gyôzni a hitelezôk legalább felét arról, hogy a társaság képes lesz a jövôben akár halasztott idôpontban, akár részletekben megfizetni a tartozását, illetve arról is, hogy az eljárás célja nem rosszhiszemû. A társaság és a hitelezôk egy, a vagyonfelügyelô által szervezett csôdegyezségi tárgyalást tartanak, melyen döntés születik az egyezség elfogadásáról vagy elutasításáról.

Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá, amennyiben pedig nem jön létre megállapodás, a bíróság elrendeli a vállalkozás felszámolását. Ez jelentôs kockázata tehát a csôdeljárásnak, amennyiben a moratórium alatt nem sikerül tetô alá hozni az egyezséget, úgy már csak a felszámolási eljárás jóval szûkebb keretei között lesz lehetôség a társaság életben tartására.

árbevétel-termelô képessége a THz-es források kialakítására, valamint az ipari gépidô-hasznosításra és bérgyártási tevékenységre épül. A THz-es források értékesítésébôl származó bevétel várhatóan fokozatosan épül fel a technológia piaci bevezetésével és a nemzetközi partnerkapcsolatok bôvülésével. A gépidô ipari hasznosítása és a bérgyártási tevékenység további számottevô bevételi potenciált hordoz, a beruházás megtérülése hat éven belül prognosztizálható.

A központ nemcsak kutatási és ipari, hanem oktatási szempontból is mérföldkô, ugyanis Magyarországon eddig nem volt olyan felsôoktatási intézmény, amely ilyen szintû megmunkálási kapacitással rendelkezne. A fejlesztés így lehetôséget teremt mérnöki mikroképzések, ipari továbbképzések és szakmai bemutatók indítására, erôsítve az egyetem–ipar tudástranszfert.

Az Ultraprecíziós Megmunkáló Központ létrehozásával a PTE a high-tech kutatás, az innováció és a precíziós ipari gyártás regionális csomópontjává válhat, jelentôsen növelve ezzel nemzetközi láthatóságát, versenyképességét és gazdasági szerepét. Az új központot április közepén avatta fel a Matro Kft. telephelyén Miseta Attila, a PTE rektora, Decsi István, az egyetem kancellára, Kleisz Zoltán, a MATROKft. ügyvezetôje és Almási Gábor, a PTE Természettudományi Karának általános és innovációs ügyekért felelôs dékánhelyettese.

Fuss a fény útján!

– a közösségi futóesemények összekapcsolnak

Az elsô éjszakai futást, a Fuss a fény útján! Night Runnert rendezte meg a pécsi belvárosban május 29-én az Élményzóna Egyesület. Ezúttal az esemény a Duchenne-féle izomsorvadással élô gyermekekért szervezôdött, a nevezôk négy kategóriában különleges éjszakai fények kíséretében teljesíthették a különbözô hosszúságú távokat. A szervezôk a „profi” sportolók mellett a kezdôkre is gondoltak, nemcsak futva, hanem sétálva is le lehetett gyôzni a kilométereket. A verseny nem csupán a sportról szólt, hanem a közösség erejérôl, hiszen minden egyes lépés egy nemes célt szolgált. HORVÁTHAndrás fôszervezôvel, az Élményzóna Egyesület elnökével a közösségi futások megtartó erejérôl, közösségépítô jellegérôl beszélgettünk.

—Ez már az ötödik jótékonysági futás volt, amit megszerveztünk, ezúttal a 6 éves Nemes Marci izomsorvadásos kisfiú gyógyítása érdekében húztak futócipôt a résztvevôk. Az ilyen eseményekkel a befolyt támogatási összegen túl a figyelemfelhívás is a célunk, így nagyobb eséllyel bukkannak fel olyan támogatók, akik a gyógyításhoz szükséges 1 milliárd 300 millió forint elôteremtésében a család segítségére lehetnek. Egyesületünk képzéseket, táborokat, csapatépítô eseményeket szervez, amelyekben közös az élmény, a közösség, a közösségi kapcsolódás és az egészség. Mintegy két évvel ezelôtt érkezett a portfóliónkba a futóesemények meghirdetése, amely tökéletesen kapcsolódik az általunk vallott értékekkel. Az idei év a busófutással kezdôdött, április 1-én a flúgos futammal folytatódott, május végén volt a Night Runner, de ôsszel lesz egyetemi borbirtok-dûlôfutás, majd a halloweeni keresôs, megtalálós futással-sétával zárjuk a sort.

— Jellemzôen kik vesznek részt a meghirdetett futásokon?

— Egyre nagyobb divat élményfutásokon részt venni. 2010-11 óta, amióta a közösségi médiát napi szinten használjuk hazánkban, sokkal könnyebb elérni egy nagyobb tömeget, mint korábban, így viszonylag rövid idô alatt tájékoztathatjuk a leendô résztvevôket a meghirdetett programokról. Elmagányosodott társadalmunkban sokan szeretnének kapcsolódni másokkal, az emberek vágynak arra, hogy elismerjék ôket, sokan a közösségi médiában mutatják meg a teljesítményüket, így büszkén töltik fel a futásaikról a képeket, a tudósításokat. Mi is ezt a felületet hasz-

náljuk a programjaink meghirdetésére, a megvalósult eseményekhez kapcsolódó beszámolók, posztok pedig organikusan vonzzák a következô alkalomra a résztvevôket. Általában több kategóriát, korosztályos versenyeket hirdetünk meg, így viszonylag sokan állhatnak dobogóra, ami büszkeséggel tölti el a jutalmazottakat. Ez a jókedv továbbadódik, rengeteg lájkot, hozzászólást, gratulációt kap egy-egy bejegyzés, ez szintén növeli a népszerûségünket.

Az eseményeinkre az egyéni indulók mellett cégek és aktív baráti szervezôdések is beneveznek, olyan csapatok is megméretik magukat, amelyeknek a tagjai más városokban maguk szerveznek futásokat. Van, aki azért jön, mert versenyezni szeretne és a helyezésre hajt, fontos számára a teljesítmény. Más a verseny hangulata miatt vesz részt, nem foglalkozik az idôvel, csak lekocogja, lesétálja a távot. Éppen ezért hirdetjük meg úgy az eseményeket, hogy alacsony legyen a belépési küszöb, mert sokak félelme, hogy az iskola óta nem futottak, és mi sem akarjuk elvenni a mozgástól a kedvüket. De szép számmal

jönnek olyanok is, akikkel az éves munkáink során találkozunk, iskolából, táborokból, csapatépítôkrôl ismernek bennünket.

— Mit ad a résztvevôknek egyegy ilyen közösségi élmény?

— Futóbarátságok jönnek létre, megteremtôdik a lelki kapcsolódás, és egy megismételhetetlen élményben lesz részük. Ehhez persze fontos a helyszín is, a pécsi belváros különleges hátteret ad a rendezvényeinknek, Pécs szívcsakrájában egy éjszakai futás sokak számára emlékezetes marad. Igyekszünk egészséggel kapcsolatos programokat, szûréseket, életmódtanácsadást, mozgásbemutatókat, kézmûves termelôi piacot is a helyszínre szervezni, ebben a Pécsi Életmód Egyesület, a Baranya Megyei Termelôkért és Kézmûvesekért Egyesület, a FitClinic állandó partnerünk. A céges csapatok, a baráti társaságok közösen fényképezkednek, jól érzik magukat, hiszen valamit tettek a fizikai és a mentális egészségükért, ez mindenki számára nyereség. Ez a felszabadult légkör kiváló lehetôséget teremt a lobbizásra, egymás megismerésére, beszélgetésekre, akár üzleti kapcsolatok építésére, hiszen az elfoglalt vállalkozókat, döntéshozókat sokszor nehéz elérni a mozgalmas hétköznapokon. Itt viszont alkalom nyílik akár a PTE rektorával, Pécs polgármesterével, a nagyobb cégek vezetôivel egy oldott légkörben találkozni, e kapcsolódásból akár hoszszabb távú együttmûködés, új projektek is létrejöhetnek. Nem egy esetben hallottuk, hogy egy remek kapcsolat egy sporteseményen indult.

K. T.