A vállalkozások vezetôi évek óta a legnagyobb kihívások közé sorolják a munkaerô-utánpótlást. Egyáltalán nincs, nem elég képzett, nem elég elkötelezett, túl magas fizetést kér – ez csak néhány ok, ami miatt üresen maradnak a kínált állások. Összeállításunkban a munkaerô-utánpótlás kérdését járjuk körül fókuszt helyezve a kamara által koordinált szakmaismereti vetélkedôkre, amelyek a fiatal generációk pályaválasztását is befolyásolhatják.
Szaktudás, tanulás, idegennyelvtudás szükséges az érvényesüléshez
Milyen kihívásokkal szembesülnek a foglalkoztatók a munkaerô-utánpótlással kapcsolatban? Találkozik-e a kereslet a kínálattal a megyében? – tettük fel a kérdést KÓNYADánielnek, a Körber Hungária HR-vezetôjének, a kamarai HR Bizottság alelnökének.
— A helyi munkaerôpiac stabilizálódott, ugyanakkor a vállalatok továbbra is erôs szakemberhiánnyal és készségbeli eltérésekkel szembesülnek. Bár a munkanélküliségi ráta az elmúlt évben csökkent Pécsen, a megye egészében nôtt a regisztrált álláskeresôk száma, és sok a képzettségében vagy kompetenciáiban nem megfelelô jelentkezô. A kereslet és a kínálat tehát nem mindig találkozik: a cégek szakképzett fizikai és digitális kompetenciájú munkatársakat keresnek, miközben a térségben elérhetô munkaerô-tartalék jelentôs része alacsonyabb végzettségû.
—Milyen jó megoldások vannak e terület kezelésre, akár a cégek saját kezdeményezésével is?
— A térségben kiemelt szerepe van a felnôttképzési felzárkóztatásnak, akár munka mellett is lehet piacképes végzettséget szerezni. A duális képzés –mind a középfokú, mind a felsôfokú –szintén nagyon hatékony: a diákok valós vállalati környezetben tanulnak, a cégek pedig utánpótlást építenek.
A felsôfokú végzettséget igénylô mûszaki és digitális készségeket igénylô szakmákban – kifejezetten mérnöki és informatikai területeken –, de akár egyéb szakmában is bizonyos szolgáltatófunkciókban a magas távmunkaarány jelenhet versenyelônyt és szélesíti a toborzási teret.
Vannak olyan vállalkozások, amelyek maguk igyekeznek megoldani az utánpótlás-nevelésüket, pl. a Karma Kesztyûnél kesztyûsképzést tartanak a munkavállalóknak. De említhetem munkaadómat, a Körber Hungáriát is, ahol több alkalommal indítottunk már ún. akadémiákat CNC-gépkezelô munkakör betöltésére, különbözô lemezüzemi tevékenységekhez, illetve belsô átképzéseket (pl. mechatronikus képzést), amikor a képzetteket saját állományban alkalmaztuk teljes fizetésért, de az elsô hónapjaikban a „munkájukat” a képzés jelentette.
— Mit érdemes ma tanulniuk a fiataloknak, de a felnôtteknek is, hogy érvényesülni tudjanak a munkaerôpiacon? Vannak-e hiányszakmák például?
— A régióban a legkeresettebbek a mûszaki-technológiai szakmák: gépészet, mechatronika, elektronika, gépkezelés, karbantartás, épületgépészet. Emellett kiemelt jelentôségûek a digitális készségek, amelyek fejlesztését Baranya munkaerôpiaci elemzése is prioritás-
ként nevez meg. És ami ma már megkerülhetetlen: a magabiztos idegennyelvtudás, elsôsorban az angol nyelv, de a régió sajátosságai miatt a német is fontos, hiszen több német hátterû, nagy létszámú foglalkoztató van jelen a térségben. Ez nemcsak a szolgáltatási területeken fontos, hanem a modern termelô és mérnöki környezetekben is alapvetô elvárás az instrukciók, a rendszerek és a dokumentációk miatt. A technikusi utak továbbra is erôs belépési pontot jelentenek a munkavállalásba, különösen, hogy sok képzés rugalmas, esti vagy online formában elérhetô.
— Egyre több lehetôség adódik ismeretszerzésre a szakképzô intézményeken kívüli térben is (tanfolyamok vagy államilag el nem elismert végzettséget adó képzések). Ezt a fajta tudást miként honorálják a munkáltatók, elônyt jelenthet-e munkavállaláskor?
— A cégek ma már elsôsorban valós kompetenciákat keresnek. A nem „hivatalos” képzések – például digitális kurzusok, tréningek, technikai alapozók –
KÓNYA DÁNIEL
kifejezetten elônyt jelenthetnek, ha gyakorlati tudást adnak. Ugyanakkor bizonyos szakmákban továbbra is fontos az államilag elismert képesítés, amit a helyi szak- és felnôttképzési rendszer rugalmasan és akár ingyenesen biztosít. A vállalatok kifejezetten értékelik az alternatív képzéseket – ezek sokszor azt mutatják, hogy a jelölt motivált és tanulásra nyitott, ami hosszú távon legalább olyan fontos, mint a végzettség.
A szakmaismereti verseny akár egy toborzási terület is lehet
Blokk and Roll elnevezéssel új kereskedelmi szakmaismereti versenyt hirdetett a pályaválasztás elôtt álló 6-7. osztályosoknak a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamarával. A kétfordulós verseny célja a kereskedelem ágazatba tartozó szakmák megismertetése. A verseny elsô fordulójában a kétfôs csapatoknak egy online szakmaismereti kérdôívet kell kitölteniük, ami egyben a versenyre jelentkezés is, valamint egy „Nyisd meg a saját boltodat!” –mini boltprojektet ppt-ben vagy kinyomtatott változatban elküldeni a versenyszervezônek. A szakmaismereti kérdôív és a projektmunkákra kapott pontok alapján a legjobbnak bizonyuló 10 csapat tagjai vehetnek részt a 2026. március 20-án tartandó döntôn, ahol a játékos ügyességi feladatok megoldásához a pályamunka készítése során elsajátított ismeretek mellett a logikát, a kézügyességet és a csapatmunkát is be kell vetniük. A döntôn nem elméleti számonkérés, hanem élményalapú, gyakorlatorientált feladatok várnak a versenyzôkre. A Mecsek Füszért szakmai támogatással kapcsolódik a Block and Roll versenyhez.
—A kamara keresett meg bennünket, hogy nyújtsunk szakmai hátteret az új szakmaismereti versenyhez, mi pedig örömmel teljesítettük ezt a kérést –mondja HAJÓSZoltán, a Mecsek Füszért Humánpolitikai Osztályának vezetôje. — Olyan kollégánkat, egy kereskedô mestert delegáltuk a feladatra, aki a pécsi területet viszi, kiválóan ismeri a saját bolthálózatunkat, van kapcsolata a
kamarával, és jól rálátással rendelkezik a megye, illetve a régió kereskedelmére.
—Ön mint HR-es szakember szerint miként támogathatja a pályaválasztást egy gyerekeknek hirdetett szakmai vetélkedô?
— A Mecsek Füszértnél régóta zajlik tanulóképzés, a duális képzésen belüli szakirányú oktatásuk befejezését követôen többen is elhelyezkedtek nálunk az elmúlt években. Mint ahogy a duális képzés, úgy a szakmaismereti verseny is lehet egy toborzási terület, maga a verseny biztosan fölkeltheti a gyermekek érdeklôdését a kereskedelmi szakmák iránt. Egy eseménysorozat nem biztos, hogy hosszú távú motivációt tud adni a pályát választóknak, azonban megerôsítheti a gyerekeknek azt a fajta elképzelését, ami miatt vagy családi indíttatásból, vagy bármilyen más szempontból már eleve a kereskedelemben mint lehetséges irányban gondolkodnak.
— Milyen kihívást jelent a Mecsek Füszért számára a munkaerôutánpótlás?
—Ha egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy jelentôset. Nem is az a kihívás, hogy sok helyre keresünk munkatársakat, hanem az, hogy állandó a fluktuáció. Havi szinten stabilan 20–25 nyitott álláshelyünk van országszerte, és vannak bizonyos régiók, amelyekben nagyon nehezen találunk jelentkezôket. Ezek fôként a kistelepüléseken mûködô egységeinket érintik. Jelentôs feladat számunkra, hogy miként szólítjuk meg, föl tudjuk-e venni ôket, és az is kérdés, hogy mennyi ideig tudjuk megtartani a munkavállalóinkat.
— Milyen elvárásaik vannak a leendô munkatársaikkal szemben?
— Egyre többször találkozunk azzal a jelenséggel, amikor nem a szakmaisággal kapcsolatban keletkeznek kérdôjelek, hanem a hozzáállással, egyfajta elhivatottsággal, a motivációval, a lojalitással, a feladatokhoz való hozzáállással. Ez nem minden esetben található meg, alakítható ki vagy tartható fenn. Azonban véleményem szerint ez nem csak erre az ágazatra jellemzô. A fiatalabb munkavállalók egy sajátos elvárásrendszer szerint mûködnek, amely nem feltétlenül reális mindig. Különbözô generációs kutatásokban is olvasható, hogy rendre magasabb bérigényt lônek be, mint ami valós lenne, és nemcsak az adott szervezetnél, hanem az általuk nyújtott munka értékeként. De az is ne-
hézkes, hogy egy fiatal munkavállaló nagyon hamar szeretne bizonyos karrierívet befutni, amit nem biztos, hogy egy adott szervezet képes kiszolgálni. Bizonyos ágazatok nem is úgy mûködnek, mint ami kívülrôl az elképzelés róluk, így igazán nehéz összeilleszteni a kereslet és a kínálat elvárásait.
—Hogy látja, ma milyen a kereskedô szakmák társadalmi megbecsültsége?
— Szerintem messze nincs ott, ahol tartott évekkel ezelôtt. Elég nagy a verseny ezen a területen. A cégek is próbálnak olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek folyamatosan csökkentik e szakmacsoport élômunkaigényét. Bár azt is érdemes látni, hogy egy-két „fehér holló” megoldástól eltekintve nem lehet nagyon automatizálni ezt a területet, a vevôk kiszolgálása, a konkrét bolti munka sem AI-jal, sem robotikával nem váltható ki. Ez még mindig egy igen élômunkaigényes ágazat, és a benne dolgozók megbecsültsége az adott szervezettôl is függ. A szakma társadalmi presztízséért azonban még van mit tenni, egyelôre nem feltétlenül látom azt a hívószót, azt az értéket, azt az elképzelést, ami alapján a mai fiatalok fejében lehetôségként jelenne meg a kereskedelem.
K. T.
HAJÓS ZOLTÁN
SZAKMAISMERETI
VERSENYEK– elsô lépés a munkaerôpiac igényeihez
Tizenöt évvel ezelôtt indította útjára a kamara az elsô szakmaismereti versenyt, amely már akkor is újszerû kezdeményezésnek számított, és azóta sem létezik hasonló program az országban. Az általános iskolás korosztály körében rendkívül sikeresnek bizonyult. A gyerekek örömmel vettek részt, a pedagógusok támogatták, és rövid idôn belül a középiskolai beiskolázási számokban is érezhetô lett a hatása. E sikerek hatására a versenyformát más ágazatok felé is kiterjesztették a kamarai kollégák.
2026-ra már hét ágazatban – gépipar, elektronika-elektrotechnika, jármûgyártás, építôipar, vendéglátás, turizmus és kereskedelem – hirdetik meg a versenyeket. Évente több mint 600 diák, több mint 200 csapat részvételét koordinálják, támogatják és motiválják, miközben a program egyszerre komplex és nagy léptékû.
A versenyek célja, hogy a pályaválasztás elôtt álló diákok gyakorlati tapasztalatot szerezzenek az adott ágazatokban, és játékos formában ismerjék meg a szakmákat. Nem pusztán az elméleti tudás mérése ez, hanem az is kiderül, hogy mennyire képes a gyermek a valós feladatokban boldogulni. Alapanyagokat kell kezelnie, formálnia, mérnie, átszámolnia, és az ok-okozati összefüggéseket felismernie.
E program különlegessége, hogy a gyakorlati feladatokon túl a résztvevôk soft skilleket is fejlesztenek, amelyek a munkaerôpiacon elengedhetetlenek. Ilyen a csapatban való együttmûködés, a kommunikáció, a problémamegoldás, az idômenedzsment és a kreatív gondolkodás. Ezek a kompetenciák célzottan, strukturált formában a köznevelésben nem jelennek meg, így a verseny egyedülálló lehetôséget kínál a diákoknak,
hogy már fiatalon készségszintre fejlesszék ezeket a képességeket.
A szakmaismereti versenyek középpontjában a személyes tapasztalás és a gyakorlati, interaktív feladatok állnak. A résztvevôk az alapanyagok megismerésével és a saját kompetenciáik feltérképezésével nemcsak szakmai, hanem életre szóló készségekre is szert tesznek. Egy ilyen nagyszabású és komplex program sikeres megvalósításához számos tényezônek kell egyszerre mûködnie, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a versenyek hosszú távon jelentôs hatással vannak a diákok pályaválasztására és személyes fejlôdésére.
A versenyek évek óta tartó, töretlen sikeréhez a cégek és a vállalkozások is jelentôsen hozzájárulnak. Olyan szakemberek támogatják a programot, akik szakmai tapasztalatukkal és tudásukkal a háttérbôl irányítják a versenyt, tisztában vannak azzal, hogy a részt vevô diákok legkorábban csak négy-öt év múlva lépnek be a munkaerôpiacra, és vállalják a küldetést, hogy már fiatalon
megismertessék velük az adott ágazatot és annak szakmáit (legyen szó középvagy felsôfokú képzésrôl), mindezt úgy, hogy a mai digitális világban, az internet generációjaként született diákok figyelme átlagosan mindössze nyolc másodpercig összpontosul egyetlen feladatra. Emellett értik, hogy hosszú távon a pályaorientációba való aktív bevonódás üzleti szempontból is megtérülô befektetés. Purger Valéria
Zöld energia Pécsett
A Kamarai Fenntarthatósági Klub tagjai januárban egy igen érdekes és hasznos látogatást tettek a pécsi Pannon Hôerômûben. A résztvevôk a vállalat látogatóközpontjában megismerkedtek az erômû múltjával és jelenével. Az elsô kapavágástól gyakorlatig a mai modern mûködésig bemutatták az erômû életében történt változásokat. Elmagyarázták az erômû mûködését, bemutatták az ehhez szükséges nyersanyagokat. A látogatók megtudták, hogy mennyi alapanyagot használ fel az erômû naponta, mennyi energiát állít elô havonta. Az interaktív bemutató után körbevezették a klubtagokat az erômûben is, így testközelbôl megnézhették a termelési folyamatokat.
A Veolia csoporthoz tartozó Pannon Hôerômû Zrt. Európában is egyedülálló módon bizonyítja, hogy egy nagyváros távhôellátása fenntartható alapokra helyezhetô. A hôenergián kívül nem elhanyagolható a vállalat villamosenergiatermelése sem. Az elôállított energiát az országos hálózatba táplálják, a mennyiségre jellemzô, hogy gyakorlatilag egész Baranya vármegye lakosságát el tudnák látni az itt megtermelt villamos energiával.
A pécsi erômû az ország egyik legjelentôsebb zöldenergia-termelôje, amely a fosszilis tüzelôanyagokat szinte teljes egészében biomasszával váltotta ki. Ez a technológiai váltás nemcsak a környezetvédelemmel kapcsolatos siker, hanem a körforgásos gazdaság szempontjából is lényeges.
A létesítmény két fô biomasszablokkja évente mintegy 400 ezer tonna faaprítékot és 200 ezer tonna mezôgazdasági mellékterméket (fôként szalmát) hasznosít. Ez a modell közvetlen bevételt jelent a régió gazdálkodóinak, hiszen az erômû környezetben keletkezô, korábban hulladéknak számító nyesedék és szalma itt értékes fûtôanyaggá válik. Az erômûben ezenfelül felhasználnak napraforgóhéjat, repcét, energianádat, valamint az úgynevezett „Mecsek Mix” tüzelôanyagot, amely szelektált, újra nem hasznosítható hulladékból készül.
Az erômûben keletkezett hamut a gazdák újrahasznosítják, a földekre szórva értékes tápanyagot nyújt a növényeknek, csökkentve a mûtrágyaigényt.
A nap- és szélenergiával ellentétben a biomassza-erômûvek legnagyobb elônye a kiszámíthatóság. Az idôjárástól függetlenül az év minden napján képesek alaperômûként mûködni, garantálva a több mint 32 ezer pécsi lakás és 460 közintézmény folyamatos és biztonságos távhôellátását.
A technológia alkalmazása drasztikusan csökkenti az ökológiai lábnyomot: az erômû mûködése évente több mint 400 000 tonna szén-dioxid-kibocsátásától kíméli meg a légkört. A korszerû elektrofiltereknek köszönhetôen a füstgáz tisztasága is kiemelkedô, így Pécs levegôminôsége mérhetôen javult a szénkorszakhoz képest.
Támogatott mesterképzéseket indít és vizsgákat szervez a kamara 2026 júniusában az alábbi szakmákban: fodrász, fotográfus, gázfogyasztóberendezés- és csôhálózat-szerelô
További információ a képzésrôl és az elôzetes tájékoztató rendezvényrôl: https://pbkik.hu/szolgaltatasaink/humaneroforras-fejlesztes/mesterkepzes/
Az Építôipari Technológiai Klaszter februári ülése
A kamara által menedzselt ÉTK februári találkozóján a klaszter elnöke számos modern és innovatív témát ismertetett a tagok számára.
Az egyik fô téma, amelyet bemutattak, az RTIT>> projekt, melynek célja a Duna-menti régióban mûködô kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztésének támogatása, különösen az anyagtechnológiák területén. A program keretében szakmai közösségek jönnek létre, amelyek segítik a kutatási eredmények, illetve a fejlett és bioalapanyagok, mint a micélium- vagy fakompozitok hasznosítását, ugyanis ezek alkalmazása az építôiparban képes hozzájárulni a gazdasági és környezeti fenntarthatóság erôsíté-
tudományi és digitális tervezési megközelítések ötvözésével.
Az ülés másik központi témája a „Z” generáció munkaerôpiaci hozzáállása és az építôipar jövôbeni szakember-utánpótlása volt. A résztvevôk szerint a fiatalok motiválása egyre nagyobb kihívást jelent, ezért fontos kérdés, miként lehetne már a szakképzés során erôsíteni
Az ülésen bemutatásra kerültek a 2026-ban megrendezésre kerülô építôiparhoz kapcsolódó hazai és nemzetközi szakmai kiállítások és vásárok: a Planet Budapest 02.25.–03.29., a Pollack Expo 04.23–24., valamint a Kerakoll-gyárlátogatás Észak-Olaszországban, mely lehetôségek további nemzetközi kapcsolatok építését szolgálják.
A klaszter életében egy másik jelentôs esemény is felhívja a figyelmet a közösségi aktivitás erôsítésére: újraindul a kamara Üzletasszonyklubja. Ennek alkalmából március 25-én közös filmvetítést tartanak az Apolló moziban, ahol angol nyelven, magyar felirattal tekinthetô meg a Women of Carbon címû dokumentumfilm. A mû a fenntarthatóság
A Pécsi Tudományegyetem MIK laboratóriumának március 4-ei programjáról is szó esett, az érdeklôdôk kerekasztal-beszélgetésekre és angol nyelvû szakmai tartalmakra számíthatnak.
A klaszter projekt pilotprogramjai között szerepel még az április 23-24-én megrendezendô, kreditszerzési lehetôséget kínáló szakmai esemény a Pécsi Tudományegyetem Mûszaki és Informatikai Karának építészhallgatói számára. A kétnapos program multidiszciplináris szemléletben mutatja be az építôipar innovatív technológiáit, mérnöki, anyag-
gyakorlatok fejlesztése, az oktatási intézmények és a vállalkozások szorosabb együttmûködése, valamint a modern technológiák bevonása hosszú távon stabil és elkötelezett szakemberbázist biztosíthat.
ve azt, hogy hogyan járul hozzá a nôk vezetôi szerepvállalása a klímaváltozás elleni fellépéshez, valamint bemutatja, hogy a hölgyeknek külföldön milyen kihívásokkal kell megküzdeniük egy építôipari cég vezetésénél.
A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszerv: PBKIK) 102. Benchmarking ülését a Büttner Kft. nagyatádi telephelyén tartotta. A tagvállalatok képviselôi megosztották tapasztalataikat a 2025-ös év alakulásáról, a jelenlegi piaci helyzetrôl és a 2026-os várakozásokról.
A fórumot Csirke Balázs, a DDGK elnöke és ifj. Büttner Tamás, a Büttner Kft. ügyvezetôje nyitotta meg. A beszélgetés során szó esett a kapacitáslekötöttségekrôl, a nyugat-európai gazdasági folyamatok hatásairól, valamint a munkaerô-megtartás és a bérpolitika kérdéseirôl.
A visszajelzések alapján 2025 több vállalat számára ingadozóan alakult: gyakori volt a projektek csúszása és a rövid távú tervezési kényszer, miközben az árverseny továbbra is erôs maradt. A 2026-os kilátásokat a résztvevôk óvatos optimizmussal értékelték, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a hosszabb távú kiszámíthatóság továbbra sem jellemzô. A bérdöntések kapcsán a vállalatok többsége megfontolt, a piaci környezethez
és teljesítményhez igazított megközelítést alkalmaz.
Több résztvevô kiemelte a romló fizetési fegyelem és a növekvô adminisztratív, megfelelôségi elvárások jelentette kihívásokat. A technológiai fejlesztések és a hatékonyságnövelés továbbra is kulcsszerepet kap a versenyképesség megôrzésében.
A Benchmarking ülés zárásaként a résztvevôk üzemlátogatáson vettek részt a Büttner Kft. telephelyén. Különö-
sen nagy érdeklôdést váltott ki a 3Dfémnyomtatás gyakorlati felhasználása, amely nem csupán prototípusgyártásra szolgál, hanem konkrét termelési problémák megoldásában is hatékony támogatást nyújt. A látogatás során megismerhették a nehezen beszerezhetô, egyedi geometriájú csövek és rudak pótlásának lehetôségeit, valamint a méretkorrekciók és alkatrészkiegészítések alkalmazását. A Büttner Kft. tervei szerint 2026 végén új pécsi telephelyen indítja el a HyperHush(tm) hangtompítók gyártását 3D-fémnyomtatási technológiával, elsôsorban vadászati és védelmi ipari felhasználásra.
Az RTIT>> projekt keretében kifejezett cél az anyagtechnológia és -kutatás terén támogatni a vállalkozásokat a sikeres piaci hasznosításban.
A projekt keretében 2026. április 14-15én a Bayern Innovativ Augsburgban látja vendégül az RTIT partnereit és az érdeklôdô kkv-kat. Augsburg gazdag történelemmel rendelkezik az anyagok és a gyártás terén, és a hagyományos gyártási helyszínbôl high-tech bemutatóteremmé fejlôdött. A látogatás során a résztvevôk megismerkedhetnek az egyedülálló infrastruktúrával, üzemlátogatások keretében:
● Augsburg Innovációs Park és Augsburg Technológiai Központ, valamint ezek vállalatai,
● Fraunhofer IGCV (Öntödei, kompozit és feldolgozási technika intézet –additív gyártás)
● Anyag- és Erôforrás-gazdálkodási Intézet (fejlett anyagok)
● AI Showroom és 43-as csarnok (anyagok, ipar 5.0/a jövô gyártása).
Minden napirendi pont gyakorlati betekintést nyújt és kapcsolatba hozza a résztvevôket a terület szakértôjével.
A kamara az RTIT>> projekt keretében legfeljebb 6 résztvevô számára biztosítja a kiutazást és a szállást. A jelentkezéseket szakmai kapcsolódás és lehetséges együttmûködések kialakítása mentén értékelik a projektpartnerek.
Jelentkezési határidô: 2026. március 18., 16.00 További információ és jelentkezés: Nagy Eszter, nagy.eszter@pbkik.hu
Nemzetközi együttmûködés:
EnoGastroDest és Pécs-Baranya a nemzetközi borturizmus fókuszában
Március 10–12. között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara rendezi Pécsen a nemzetközi EnoGastroDEST találkozót. A rendezvény célja a borkultúra és a szôlészeti hagyományokhoz kapcsolódó örökség megôrzése és népszerûsítése Európa szerte.
A borturizmus az uniós stratégia szerint a vidéki munkahelyteremtés és gazdaságélénkítés egyik leghatékonyabb eszköze.
Baranya megye, különösen a VillánySiklósi borvidék, kiváló adottságokkal rendelkezik. A minôségi borok, a gazdag gasztronómia és Pécs kulturális háttere komplex turisztikai élményt kínálnak. A borturizmus a régió versenyelônye, nem csupán egy ágazat, hanem Baranya gazdaságának egyik legerôsebb motorja.
Egyszerre kapcsolja össze a mezôgazdaságot, a gasztronómiát és az élményalapú turizmust, miközben új bevételi forrásokat nyit a kis- és középvállalkozások számára.
Helyi értékek, nemzetközi szint, miért jó bekapcsolódni a baranyai kkv-knak?
● A projekt erôsíti a térség gasztro- és borturisztikai pozícióját
● Regionális márkaépítés
● Tudástranszfer, a megismert jó gyakorlatok elérhetôk helyi cégeknek
● Valódi versenyelôny.
Az EnoGastroDEST – 03C0979 azonosítószámú – projekt az Interreg Europe program keretében, az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg.
Elindult a CURIOST pilotprogram – fókuszban a fenntartható
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is részt vesz a CURIOST projekt pilotprogramjában, amely az Interreg Central Europe keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.
A CURIOST – CircUlaR desIgn and develOpment of Sustainable producTs egy olyan nemzetközi projekt, amely a körforgásos gazdaság elveire építve segíti a vállalkozásokat fenntartható termékek és új üzleti modellek fejlesztésében.
A mentorok, Keresnyei János vezetô üzleti tanácsadó, innovációs szakértô, Dittrich Ernô klímavédelmi szakértô, valamint Hoffmann Tamás, a körforgásos gazdaság elkötelezett iparági vezetôje segítik a négy kiemelt hazai vállalkozást
termékfejlesztés
a körforgásos és fenntartható gyakorlatok bevezetésében.
A két részbôl álló pilot különösen értékes a baranyai kkv-k számára: támogatja a környezetbarát technológiák átvételét, új piaci lehetôségeket nyit meg és nemzetközi kapcsolatépítést tesz lehetôvé. A következô nemzetközi találkozót 2026 májusában Pécsere szervez-
zük, ahol ismét a régió vállalkozásai kerülnek reflektorfénybe.
További információ: Tóth Edina, projektmenedzser toth.edina@pbkik.hu
Varsó adott otthont a WOMEX projekt következô nemzetközi összejövetelének. Hat ország 9 régiójának képviselôi vitatták meg az exportáló kis- és középvállalkozások helyzetét, finanszírozási lehetôségeit és fejlesztési irányait a nôi vállalkozók szemszögébôl.
Magyarország szakmai jelenlétét a PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara biztosította, amely aktív szereplôként kapcsolódott be a tapasztalatcserébe és a jó gyakorlatok megismerésébe.
Mi történt Varsóban?
A kétnapos eseményen kiemelt téma volt a nôi vezetésû exportáló kkv-k forrásteremtési lehetôségei, amelyrôl az Európai Beruházási Bank képviselôje is elôadást tartott. Emellett bemutatták régiós kutatási eredményeiket, valamint olyan bevált gyakorlatokat, amelyek elôsegítik a nôi vállalkozók nemzetközi piacra lépését. A program része egy szakmai vita is volt arról, milyen készségek segítik leginkább a nôi vállalkozók sikerét az exportpiacokon.
Mit nyerhet ezzel egy baranyai kkv?
A nemzetközi tapasztalatcsere elônyt jelent, a megszerzett tudás közvetlenül beépül a térségi gazdaságfejlesztési eszköztárba. A kamara részvétele biztosítja, hogy:
● a régióban mûködô exportáló cégek számára célzottabb szakmai szolgáltatások jöjjenek létre,
● a nôi vállalkozók számára konkrét, gyakorlati támogatási formák (képzés, mentorálás, nemzetközi kapcsolatok) váljanak elérhetôvé.
A WOMEX projekt célja, hogy az exportáló kkv-k versenyképessége és fenntartható növekedése elválaszthatatlan legyen a nôi vezetôk támogatásától. A
varsói esemény egy újabb mérföldkô: Baranya megye vállalkozásai ezáltal egy tudatosabb, nemzetközileg beágyazott és támogatóbb közegben léphetnek a világpiacra.
A WOMEX – 03C0795 azonosítószámú – projekt az Interreg Europe program keretében valósul meg, az Európai Unió társfinanszírozásában.
A Tüke díjas orgonaépítôk minden ízükben pécsiek
A Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra tulajdonosai, BUDAVÁRIAttila ésBUDAVÁRI Csaba vehették át idén a pécsi polgárok által megszavazott Tüke díjat. Az elismerést olyan személyek kaphatják meg, akik példamutató tevékenységükkel jelentôs mértékben hozzájárulnak a város fejlôdéséhez és hírnevéhez. Az indoklás szerint a Budavári testvérek elhivatottan végzik munkájukat, ami egy világhírû pécsi termék, az orgona építésében ölt testet. Tevékenységüket a hagyományokat ápolva, kollégáikat folyamatosan fejlesztve, az orgonaépítést tökéletesítve végzik, úgy, hogy gyorsan fejlôdô világunkban a technológia fejlôdését a szakmai hagyományok és az Angster-örökség megtartásával ötvözik. Mint Budavári Attila mondja, nagyon meglepte ôket a feléjük irányuló érdeklôdés.
— A Tüke díjat tulajdonképpen egy életmû elismeréseként is felfoghatjuk. Mindig furcsa szembesülni azzal, hogy már mi is a 60 felé közeledünk, közben pedig még mindig azoknak a „srácoknak” tartjuk magunkat, akik most kezdték lelkesen a szakmát. Óriási megtiszteltetésnek éltük meg a Tüke díjat, már csak azért is, mert kézmûvesként egy kicsi szegmenst képviselünk. Ámbár az is igaz, hogy sokfelé jártunk a világban, sokfelé vittük el Pécs hírnevét, és mindig büszkék voltunk erre a városra. A vállalkozásunk elnevezésében is meg akartuk mutatni a pécsiségünket, az orgonaépítô hagyományt, mert az emberek, a zenészek, az orgonisták, a korábbi nemzedékek fejében még mindig ott van, hogy ha orgona, akkor Pécs. De a pécsiségünk abban is megmutatkozik, hogy helyi, környékbeli vállalkozásokkal mûködünk együtt, ha az adott munkára nem elég a kapacitásunk.
— Ha visszatekint a vállalkozásuk történetére, akkor most hol tartanak a fejlôdésben?
ként behozni Nyugat-Németországból a bôröket és más alapanyagokat, amiket egy helyi mester fel tudott ragasztani az orgonákra, hogy mûködjenek. Egy ilyen hatalmas vákuum után az 1992-ben alapított cég folyamatosan szívta fel a
—Az elsô évben négy emberrel dolgoztam, a másodikban már tízzel, egy év múlva pedig már húsz munkatársam volt. Folyamatos volt a fejlôdés, ennek ellenére sok mindennel elégedetlen vagyok, bár talán az ilyen elégedetlen fickók viszik elôre a világot, mert nem törôdnek bele abba, ami van, még jobban, még gyorsabban akarják csinálni. A rendszerváltás után egyfajta reneszánsza volt ennek a szakmának, hihetetlenül elhanyagolt orgonaállomány jellemezte hazánkat. Addig semmire sem volt pénz, a régi rendszerben szinte úgy kellett a kitelepített svábok ajándéka-
megrendeléseket, éjszakába nyúlóan és hétvégeken is dolgoztunk, így 50–100 év után rengeteg helyre kerültek felújított orgonák. Napjainkban azonban ismét a hanyatlási periódusba értünk, a közösségek már nem gyûjtik össze a pénzt a hangszerek felújítására, és az egyháznak is gyengült az ereje. Így az orgona mára mostohagyerek pozícióba került.
— Ezek a körülmények milyen hatással vannak a vállalkozásukra?
— Lényegesen kevesebb a megkeresés, mint korábban, így olyan munkát is elvállalunk, ami a vállalkozás szempont-
jából nem hoz nyereséget. Ennek az a következménye, hogy nem igazán tudunk fejlôdni, gépet venni... Ezt megelôzendô több mint húsz évvel ezelôtt afelé indultunk el, hogy mivel a mûhelyünk lézergéppel, CNC-gépekkel felszerelve rengeteg új alkatrész elôállítására alkalmas, angol és német nyelven létrehoztunk egy webshopot, közel ezer cikkszámmal, és megcéloztuk a világban mûködô orgonaépítô vállalkozásokat. Volt, aki csak fasípot rendelt tôlünk, más nem gyártott fémsípot és tôlünk vette meg, szintén másnak tremolót vagy klaviatúrát készítettünk, kinek mire volt szüksége. 2022-ben a világ legnagyobb orgonaépítô cége, amely 199 éves volt, becsôdölt, már nem tudott rentábilisan mûködni. Addig is volt már mintegy 400 ügyfelünk Európában, Amerikában, Japánban, de akkor hirtelen még majdnem 900an regisztráltak a weblapunkon. Így a megrendeléseiket legyártjuk a mûhelyben, és elpostázzuk nekik. Ez azért is kedvezô számunkra, mert a kollégák egyre nehezebben vállalják a vidéki hetelôs munkákat, így mint munkaadónak nekünk is változtatnunk kellett.
— Milyen jövôképe van a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúrának?
— A jövôképünkben, ahogy eddig is, jelentôs szerepet játszik az innováció, a digitalizáció, bár továbbra is kézmûves a tevékenységünk. Akkor lenne értelme a robotizálásnak, ha azt a darabszám is indokolná. CNC-vel dolgozunk, lézerrel szabunk ki egy-két dolgot, de egy kis gépesítés még ránk fér. Drága alapanyagokkal is dolgozunk, a munkaerô is egyre több kiadást jelent, így át kell gondolni, hogy hogyan lehet még racionálisabban, még hatékonyabban mûködni – ennek a balanszát keressük most. Foglalkoztat az utódlás kérdése is, bár a hét gyerekem közül még nem látom, hogy valamelyikben lenne affinitás a folytatásra. Még nem tudom, ki lesz az, aki olyan gazdaszemmel tud végigmenni a mûhelyen, mint én.
K. T.
BUDAVÁRI CSABA ÉS ATTILA
Turisztikai elismerések garmadát zsebelhette be
Dr. CSÖRNYEI László, Hosszúhetény polgármestere is szerepel a turizmus területén eredményes 10 polgármester között, akiket felsorol A turizmus 50 fontos szereplôje & TOP10 expat, szakmai szövetség, polgármester és fiatal címû, a magyar turizmuságazat 2025-es teljesítményét értékelô exkluzív kiadvány. A február 1jén, a Turizmus Évadnyitó Gálán bemutatott kötet átfogó képet ad a hazai turizmus mûködését és jövôjét tavaly döntéseikkel, szakmai teljesítményükkel és hatásukkal formáló személyekrôl. A három és fél ezres baranyai községben tavaly 7459 vendégéjszakát töltöttek a turisták, de számos aktív- és ökoturisztikai program, valamint az országosan is jegyzett gasztronómia is kedvelt célponttá tette a Zengô lábánál elterülô kedves települést.
—2010 óta vagyok Hosszúhetény polgármestere, és egyértelmû volt számomra, hogy jelentôs potenciál rejlik a település turisztikai vonzerejében, amire lehet építeni. A fejlôdés alapját a természeti értékeket és a helyi közösség léptékét tiszteletben tartó szelíd- és fenntartható turizmus jelenti, turisztikai vonzerônket elsôsorban az aktív- és ökoturizmus adja. A térségben számos túra- és kerékpáros útvonal található, az itt szerezhetô természeti élmények vonzzák az aktív kikapcsolódást keresô látogatókat. Azt mindenképpen szem elôtt tartjuk, hogy kínálatunkkal tudatosan nem a tömegturizmust, hanem a természetközeli élményeket és a hosszabb tartózkodási idôt céloztuk meg.
—A tavalyi turizmus ágazatot értékelô könyvben ön bekerült a TOP10 polgármester közé, akik sokat tettek a turizmusért. Mire lehetnek büszkék az elmúlt év teljesítménye alapján?
—A 2025-ös év kiemelkedô volt Hosszúhetény életében, rengeteg fejlesztés valósult meg. Felújítottuk a moziépületet és a piacot, elôbbiben létrehoz-
Hosszúhetény
tunk egy kiállítóteret is. A turizmus szempontjából jelentôs szerepet játszik a tájház és a benne szervezett programok, Hosszúhetény szomszédságában található Püspökszentlászló, a KeletMecsekben a kômorzsoló óriás, mindkét látványosság sokakat vonz. Hamarosan egy nyertes pályázat eredményeként Kisújbányán építünk egy fogadóépületet, amelyben elektromoskerékpár-töltô is lesz. A Bortermelôk és Borbarátok Egyesülete, valamint a helyi turistaegyesület egész évben szervez túrákat, de említhetem a kerékpárosversenyeket, amelyeknek folyamatosan fejlesztjük a helyszíneit, ezekre a programokra is rengetegen kíváncsiak.
Mindezek a fejlesztések és aktivitások számos elismerést hoztak számunkra. A település elnyerte a World’s Best Tourism Villages by UN Tourism címet, így bekerült az ENSZ által elismert világ legjobb turisztikai falvai közé. Emellett a Green Destinations Top 100 Stories válogatásában is helyet kaptunk a „virágzó tiltakozás” történetünkkel. További jelentôs szakmai elismerésként könyvel-
hetjük el, hogy a Visit Hungary és a Sustainia közös kiadványában, az Utazz tudatosan – 50 inspiráló magyar példa címû kötetben is szerepel Hosszúhetény jó gyakorlata. A mi sikerünk is, hogy ugyan közigazgatásilag nem tartozik Hosszúhetényhez, de szorosan kapcsolódik a faluhoz a Zengô kilátó, amely 2025-ben elnyerte az Év kilátója címet, tovább erôsítve a térség turisztikai vonzerejét. A gasztronómia területén is kiemelkedô eredmények születtek. A településen mûködô Hosszú Tányér Gourmet-házat immár harmadik évben ajánlotta a Michelin-kalauz, míg a térség borászatait – köztük a Schunk Pincészetet – rangos díjakkal ismerik el, ez tovább erôsíti Hosszúhetény gasztroturisztikai pozícióját.
—Hogyan jelenik meg a településen ez a siker?
—A rangos díjak hatására jelentôsen megnôtt az érdeklôdés Hosszúhetény iránt. Számos szakmai megkeresés és interjú készült a településrôl, ezek is hozzájárultak a falu országos és nemzetközi ismertségének növekedéséhez.
—Miként folytatódik a lendület 2026-ban?
— Ebben az évben az önkormányzat célja, hogy tovább erôsítse a fenntartható, aktív- és borturizmus irányát. A tervezett pályázati fejlesztések is ezekre a területekre fókuszálnak. A Mesés Mecsek program keretében egy új, interaktív kiállítóhely nyílik Ember és természet címmel, amely Hosszúhetény természeti és kulturális örökségét mutatja be élményszerû, interaktív módon. Az önkormányzat tagja a Mesés Mecsek konzorciumnak, amelynek keretében a kiállítás is megvalósul. Kiemelt cél továbbá a kerékpáros turizmus fejlesztése, hosszú távon azzal az ambícióval, hogy Hosszúhetény a Kelet-Mecsek egyik legfontosabb kerékpáros központjává váljon. Emellett megjelentek a Mecsek-Völgység-Hegyhát térség LEADER-pályázatai, amelyek a helyi ökoturisztikai és gasztronómiai fejlesztéseket segítik elô. Fontosnak tartjuk a település turisztikai infóközpontjának megnyitását, hogy tájékoztatni tudjuk a vendégeket a lehetôségeikrôl, ezzel párhuzamosan pedig az online térben is fokozni kell a jelenlétünket. K. T.
DR. CSÖRNYEI LÁSZLÓ
Ipar és egyetem találkozása Pécsen: a PTE–MATRO innovációs rendezvény tanulságai
A Pécsi Tudományegyetem és a MATRO Kft. januári közös innovációs rendezvénye azt mutatta meg, hogyan tud a klasszikus ipari tapasztalat – különösen a precíziós gyártás, a minôségi szemlélet és a fejlesztési fegyelem – új területeken is értéket teremteni. A program középpontjában az a gondolat állt, hogy az autóipari és gépipari háttérre építve a vállalat és az egyetem közösen képes olyan fejlesztésekig eljutni, amelyek már túlmutatnak a hagyományos ipari alkalmazásokon, és akár tudományos vagy egészségipari irányba is nyitnak.
Három együttmûködés, kézzelfogható eredményekkel
Kleisz Zoltán, a MATRO Kft. ügyvezetô-tulajdonosa, a kamara alelnöke rámutatott, hogy a partnerség nemcsak elvi szinten mûködik, hanem konkrét, elôrehaladott projektekben. A bemutatók alapján több közös fejlesztés is olyan szakaszba ért, ahol már nemcsak kutatási elképzelések, hanem megvalósított megoldások és ipari folyamatok léteznek. A szervezôk érzékeltették, hogy az ipari cégek számára a diverzifikáció és az új technológiai lábak kiépítése egyre inkább stratégiai kérdés, különösen a gyorsan változó piaci környezetben.
Innováció és alkalmazkodás a kkv-k szemszögébôl
A programban hangsúlyos szerepet kapott, hogy a magyar gazdaság kkvszerkezete miatt az innováció nem csupán a nagyvállalatok „játékszere”. A fejlôdés egyik kulcsa az, hogy a vállalkozások képesek legyenek alkalmazkodni a technológiai és piaci változásokhoz, és ehhez tudatosan keressenek együttmûködéseket – egymással és az egyetemi szférával is. A mesterséges intelligencia és az automatizálás témája is ebbe a keretbe illeszkedett: a résztvevôk azt vizsgálták, hogyan lehet az új eszközöket a termelékenység, a minôség és a versenyképesség javítására használni.
Humanoid robotok: a gyárak következô evolúciója
Prof. dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelôs kormánybiztos elôadása a humanoid robotok ipari megjelenését helyezte fókuszba. A téma nem sci-fiként jelent meg, hanem gyár-
tástechnológiai és szervezési kérdésként: milyen feladatoknál lehet értelme, milyen környezetben mûködhetnek hatékonyan, és milyen átalakulást hozhatnak a gyártási rendszerekben. A rendezvényen elhangzottak alapján a robotika és az AI együtt kezelendô területként jelent meg, ahol a technológia mellett a bevezetés módszertana és a humán oldal (kompetenciák, felkészítés, elfogadás) is meghatározó.
Tudományos fejlesztésbôl gyakorlati egészségipari irány Nagy figyelmet kapott a prof. dr. Bódis József kutatóprofesszor nevével fémjelzett irány, amely az embrió- és petesejt-vizsgálatok finomabb, kíméletesebb megközelítéséhez kapcsolódik. A PTE-n zajló kutatások nem állnak meg a publikációs szinten: a tudományos eredményekbôl ipari partnerrel együtt olyan berendezés- és eszközfejlesztési lehetôségek is születhetnek, amelyek késôbb piaci és egészségügyi hasznosításig juthatnak. A közös gondolkodás egyik gyakorlati következménye egy új inkubátor-fejlesztési irány felvetése és mûszaki megalapozása.
Ultraprecíziós megmunkálás és 3Dtervekbôl gyártott implantátumok
A program több pontján visszatérô elem volt az ultraprecíziós megmunkálás és a magas hozzáadott értékû gyártás szerepe. Prof. dr. Almási Gábor egy olyan fejlesztési kezdeményezés hátterét is bemutatta, amelyben a felek egy ultraprecíziósmegmunkáló-kapacitás kialakításán dolgoztak. Emellett dr. Szántó Zalán egy konkrét orvosi alkalmazást is ismertetett: egy mellkassebészeti eljá-
rásban használt implantátum gyártását, amely megrendelôi 3D-tervek alapján készült. Ez a példa jól érzékeltette, hogyan találkozhat a mûszaki gyártási kompetencia és az orvosi igény egy közös, gyakorlati megoldásban.
A jövô munkaereje: mit vár el az ipar, és mire készül az egyetem? A rendezvény záró üzenetei között prof. dr. Medvegy Gabriella hangsúlyosan megjelenítette a munkaerô és a kompetenciafejlesztés kérdését is. A pécsi mûszaki felsôoktatás helyzetét, irányait és lehetôségeit bemutató elôadás azt a képet erôsítette, hogy az ipari innováció csak akkor fenntartható, ha mögötte ott van a megfelelô tudás, a korszerû képzés és az iparral együtt alakított képzési-kutatási irány.
A PTE–MATRO innovációs rendezvény világossá tette, hogy a regionális gazdaság számára kiemelten fontosak azok a partnerségek, amelyek nemcsak kapcsolati hálót építenek, hanem közös fejlesztéseket visznek végig a kutatási ötlettôl a gyakorlati alkalmazásig. A bemutatott témák – a robotika, az AI, az ultraprecíziós megmunkálás és az egészségipari irányok – mind azt jelezték: az ipar és az egyetem együttmûködése képes új piacokat, új megoldásokat és hosszabb távon stabilabb növekedési pályát teremteni.
Vannak dolgok, amiket nem elég, ha az interneten lát az ember
– a No-Till az AGROmashEXPO-n
—Kevés olyan mezôgazdasági vásár van az országban, amelyiken érdemes bemutatkozni – ilyen volt a Szentlôrinci Gazdanapok is, amelyet sajnos már nem rendeznek meg –, az AGROmashEXPO ezek közül a legértékesebb. A mezôgazdasági termelôk szempontjából jó idôpontban rendezik meg, hiszen ilyenkor nincs munka a földeken, így szinte mindig telt házas látogatottságot hoz. Ahhoz azonban, hogy a helyszínen is láthatóvá váljunk, hogy a gazdák keressenek bennünket, alapos elôkészítésre volt szükség: aktív és folyamatos jelenlétre a közösségi médiában. A no-till technológiát bemutató egyik filmünk például 80 ezres megtekintésnél tart a Facebookon. Ott felkeltettük az érdeklôdést, és még a várakozásainkat is felülmúlta, milyen sokan voltak kíváncsiak élôben erre az innovatív technológiára.
—Miként viszonyul a piac egy új technológia bevezetéséhez?
—A no-till mezôgazdasági termelési gyakorlat nem ismeretlen a gazdák számára, az a vetôgép azonban, amelyet behoztunk a magyar piacra, az abszolút csúcskategóriát képviseli. A mezôgazdasági vállalkozók kíváncsiak voltak arra, hogy a gép valóban úgy néz-e ki, ahogyan az abszolút csúcsgépnek ki kell néznie, hogy mi történik az ezzel elvetett növényekkel, tehát a hasznosulása, a hatékonysága iránt érdeklôdtek. Mivel mûködésünk 20 éve alatt már számos terméket vezettünk be a piacra, tudjuk, hogy ez egy hosszú folyamat, nagyfokú tapasztalatot és elkötelezettséget, jelentôs iparági és mûszaki ismeretet igényel a részünkrôl. Maga az értékesítés folyamata sem két nap alatt zajlik le, az ilyen vásárokban általában a végsô döntés születik meg. Hiába az online felületeken nyújtott információ, itt válik kézzelfoghatóvá a termék. Vannak dolgok, amiket nem elég, ha interneten lát az ember, például egy százmillió forintos gép esetében fontos, hogy a való-
Sikeresen mutatkozott be az idei AGROmashEXPO-n a szárazságra választ adó új növénytermesztési technológiával, a no-tillel a No-Till Kft. E technológia lényege, hogy vetés elôtt semmilyen talajmegmunkálást nem végeznek, a magokat közvetlenül az elôkészítetlen talajba vetik. A hazánkban még kevésbé alkalmazott eljárás elsôsorban a vízhiányos területeken segítheti a gazdálkodás eredményességét. A no-till elterjesztését, fejlesztését, illetve a hozzá kapcsolódó eszközrendszer forgalmazását végzô dr. BORSICZKYIstván hosszú évek óta vesz részt szakmai kiállításokon, így az idei AGROmashEXPOn is bemutatta az eljáráshoz kapcsolódó gépeket. Sikerüket nemcsak a személyes találkozásnak, hanem az aktív internetes jelenlétüknek is köszönhetik.
ságban is tapasztalatot szerezzen vele kapcsolatban.
— Említette az internetet mint közvetítô csatornát, az agráriumban dolgozók használják ezeket az új digitális platformokat, korszerû megoldásokat?
— Legelôször a mezôgazdaságban jelentek meg a napi használatban az önvezetô jármûvek, a hadiiparból az ág-
azat átvette a mûholdas technológiát... Akármilyen iparágat nézünk, egy átlag felhasználó szerintem nem használ annyi digitális platformot, még fele annyit sem, mint amennyit egy mezôgazdasági vállalkozó, mert a támogatási rendszerekhez kapcsolódó adminisztrációtól kezdve számos, a munkájához fontos feladat elvégzése kizárólag ilyen felületen lehetséges. Mint ahogy a szakmai és közösségi platformok, a hivatalok és szakmai szervezetek szintén online érhetôk el, de említhetem a korszerû gépek kezelését, amelyhez megint csak speciális digitális tudásra van szükség. Viszont azt is látni kell, hogy a mezôgazdaságban a hagyományos kapcsolódási pontok a vevôtalálkozók, a szakmai fórumok és a konferenciák, ezért ezekre a csatornákra is hangsúlyt kell helyezni.
— Említette, hogy egy új technológia meghonosítása hosszú folyamat. Mégis hogyan lehet technológiával lekövetni és kereskedôként reagálni a világ, az újdonságok, az idôjárás gyors változására?
— Amikor az ember látja, hogy mit kell behozni, akkor általában már késô. Tehát nem baj, ha már azelôtt észleljük a dolog jelentôségét, még mielôtt nagy tömegben jelen nem lesz a hazai piacon. Azonban a másik oldalon olyan gyorsan változnak a körülöttünk levô dolgok, hogy nem szabad sokáig húzni a döntést, és igencsak nyitva kell tartani a szemünket. Persze egy új technológia bevezetésénél számolni kell az ellenállással, mert mindig vannak olyanok, akik nem akarják elfogadni, mint ahogy annak idején a géprombolók is felléptek az új gépekkel szemben. Attól még meglehetôsen nagy sebességgel változik a világ, hogy nem veszünk tudomást róla, de vállalkozóként ki kell alakulnia egyfajta belsô érzékelésnek is, hogy mi fog történni, és ezekre idôben kell tudni reagálni.
K. T.
DR. BORSICZKY ISTVÁN
UNIÓS FORRÁSOK kreatívipari vállalkozásoknak
Az Enterprise Europe Network (EEN) Kulturális és Kreatívipari Szektorcsoportja 2026 februárjában Barcelonában tartotta ez évi elsô ülését. A találkozó középpontjában a 2026ban elérhetô európai uniós finanszírozási programok, az innováció és a kreatív iparágakat érintô szakpolitikai irányok álltak. A rendezvény fontos eleme volt a személyes kapcsolatépítés, üzleti együttmûködési partnerségek céljából az ügyfélkör ajánlatainak ismertetése és helyi szakmai látogatásokra is sor került. A program az ISE nemzetközi innovációs kiállítás meglátogatásával zárult, ahol a résztvevôk technológiai és kreatívipari újdonságokat ismerhettek meg. A megbeszélések egyértelmû üzenete: a kulturális és kreatív szektor szereplôi elôtt továbbra is jelentôs uniós források állnak nyitva.
A Horizon Europe – Cluster 2 (Culture, Creativity and Inclusive Society) a kultúra, a kreatívipar, a társadalmi innováció és a digitális megoldások – köztük a mesterséges intelligencia – területén támogat nemzetközi együttmûködéseket. A program elsôsorban innovatív, kutatás-fejlesztési tartalmú projekteket finanszíroz, amelyekben vállalkozások, egyetemek és intézmények közösen vesznek részt.
A Creative Europe kifejezetten a kulturális és kreatív ágazat számára kínál lehetôségeket. A Culture ág nemzetközi együttmûködési projekteket, hálózatokat és platformokat támogat, míg a Media ág az audiovizuális szektor – film, televízió, videojáték – szereplôinek nyújt forrást. Emellett mobilitási és rezidencia programok is elérhetôk mûvészek számára.
Az Erasmus+ programban a kreatív-szervezetek partnerségi projekteket indíthatnak, amelyek a tudásmegosztást, szervezetfejlesztést és nemzetközi együttmûködést erôsítik, kisebb léptékû konstrukciókban is.
Egyre nagyobb érdeklôdés övezi a cascade funding lehetôségeket, amelyek egyszerûbb pályázati eljárással, gyorsabb döntéssel és kisebb versennyel kínálnak támogatást kkv-knak és startupoknak.
A Dél-Dunántúl kreatívipari vállalkozásai számára ezek a programok nemcsak finanszírozást, hanem nemzetközi kapcsolatokat és új piacokat is jelenthetnek. A kamara és az Enterprise Europe Network szakértôi támogatást nyújtanak a megfelelô pályázat kiválasztásában, partnerkeresésben.
2026 tavaszától ismét rendkívül gazdag nemzetközi brokerage, B2B és technológiai partnerkeresô eseménykínálat várja azokat a magyar cégeket és intézményeket, amelyek új exportpiacokat, fejlesztési partnereket vagy Horizon Europe-konzorciumokat keresnek. Az Enterprise Europe Network (EEN) és külön-
bözô európai szakmai hálózatok szervezésében megvalósuló rendezvények többsége kifejezetten nyitott magyar szereplôk számára is, gyakran online vagy hibrid formában.
A programok tematikája széles: az energiaipar, a zöldgazdaság és az élelmiszer-
ipar mellett megjelennek a digitalizáció, az ipar 4.0, az egészségügyi informatika, a biogazdaság, a biztonságtechnika, az ûripar, a mikro- és nanotechnológia kiemelt témakörei is. Az alábbi válogatás a 2026 márciusától kezdôdô idôszakra szóló, magyar szervezetek számára is elérhetô eseményeket mutatja be.
Fenntarthatóság, zöldgazdaság, energia
2026. március 16–27. SustainableSolutionsMatch 2026 (online, brokerage event)
Teljesen online, hosszabb idôszakra megnyitott matchmaking platform, amely kifejezetten fenntarthatósági megoldásokra, zöld technológiákra és körforgásos megoldásokra fókuszál. Magyar cégek, klaszterek és kutatóintézetek saját profilt hozhatnak létre, és elôre egyeztetett virtuális B2B-találkozókat foglalhatnak nemzetközi partnerekkel.
Közvetlen link: https://www.b2match.com/e/sustainab lesolutionsmatch2026
2026. március 17–19. EnergyWeek 2026 Matchmaking (Vaasa, Finnország, brokerage event)
A Vaasa EnergyWeek keretében szervezett partnerkeresô rendezvény a megújuló energia, az energiatárolás, a smart city és a körforgásos gazdaság témáiban. A személyes találkozókat nemzetközi résztvevôi körre szervezik, magyar energiaszolgáltatók, technológiai cégek és önkormányzati szereplôk számára is kiváló kapcsolatépítési lehetôséget kínál. Közvetlen link: https://www.b2match.com/e/energy week2026matchmaking
2026. április 21.
Circular Biobased JU Event 2026 (Brüsszel, partnering/brokerage)
A Circular Biobased Joint Undertaking
2026-os felhívásaihoz kapcsolódó szakmai és partnerkeresô nap, ahol bioalapú ipari, biogazdasági és fenntarthatósági projektek leendô konzorciumtagjai találkozhatnak. A részvétel a Horizon Europe-hoz társult országok, így Magyarország szervezetei számára is nyitott.
Közvetlen link: https://www.b2match.com/e/cbe-ju-in fo-day-webinar
Élelmiszeripar, agrofood
2026. március 18–19. és 24–25., valamint április 8–9.
Alimentaria Open Innovation Challenge 2026 (Barcelona & online, B2B / open innovation)
Az egyik vezetô európai agrifood open innovation és B2B-rendezvény: nagy élelmiszeripari vállalatok keresnek innovatív technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat. A program online B2Bnapokat és barcelonai személyes találkozókat is tartalmaz. Innovatív magyar élelmiszeripari és agrártechnológiai kkvk számára kiemelt lehetôség. Közvetlen link: https://www.b2match.com/e/alimenta ria-open-innovation-challenge-2026
2026. október 17–20. Business Meetings Food Paris 2026 (SIAL, Párizs, brokerage event)
A SIAL Paris világszintû élelmiszeripari szakvásárhoz kapcsolódó nemzetközi B2B-találkozók. Gyártók, forgalmazók, importôrök és kiskereskedôk találkoznak elôre egyeztetett üzleti tárgyalásokon. A korábbi évek gyakorlata alapján magyar élelmiszeripari cégek rendszeres résztvevôk, így 2026-ban is reális opció a részvétel. Várhatóan az elôzôhöz hasonló b2match-felület lesz 2026-ban is.
Közvetlen link: https://www.sialparis.com/en
Digitalizáció,
ipar 4.0, egészségügyi informatika
2026. április 20–24. (online), 2026. április 22. (személyes)
DMEA Business Meetings 2026 (Berlin & online, hibrid brokerage)
Az európai egészségügyi informatika egyik legfontosabb eseménye, a DMEA berlini kiállítás, amelyhez az Enterprise Europe Network hibrid B2B-programot szervez. A digitális egészségügy, medtech és health-IT területén aktív magyar vállalkozások és intézmények számára ideális platform német és más európai partnerek elérésére.
Közvetlen link: https://www.b2match.com/e/dmea2026
2026. január – április 29. Smart Networks and Services Brokerage 2026 (online, brokerage)
6G és beyond-5G témájú online partnerkeresô platform az SNS Joint Undertaking keretében, folyamatosan szervezhetô virtuális B2B-találkozókkal. A fejlett távközlési, hálózati és beágyazott rendszerekkel foglalkozó magyar fejlesztôcégek és kutatócsoportok számára erôs szakmai közeg.
Közvetlen link: https://www.horizontevropa.cz/en/ca lendar/yiifcalendarevent/730
Technológia- és beszállítói együttmûködések
2026. április 20–23. (Hannover) és május 5–6. (online) Technology & Business Cooperation Days @ HANNOVER MESSE 2026 (hibrid brokerage)
A HANNOVER MESSE hivatalos technológiai és üzleti partnerkeresô rendezvénye. A személyes, vásár alatti B2B-megbeszéléseket online follow-up találkozók egészítik ki. A program széles technológiai spektrumot fed le – ipar 4.0, automatizálás, energetika, gépgyártás, digitalizáció –, így számos magyar ipari és mérnöki vállalkozás számára lehet vonzó.
Közvetlen link: https://www.b2match.com/e/techno logy-business-cooperation-days-2026
A MICRONORA szakkiállítás mikro- és nanotechnológiai B2B matchmaking
eseménye. A fejlett gyártási technológiák, precíziós megmunkálás, mérnöki szolgáltatások és high-tech beszállítói megoldások iránt érdeklôdô cégek találkozhatnak leendô partnereikkel. Magyar high-tech kkv-k, beszállítók és kutatócsoportok számára is nyitott rendezvény.
Közvetlen link:
https://www.b2match.com/e/micro-na no-event-2026
Egészség, biotech, K+F és ûripar
2026. május 6. Eureka Global Innovation Summit 2026 (Basel, Svájc, brokerage event)
A Eureka-hálózat éves csúcstalálkozója, kiemelt K+F- és innovációs B2B-komponenssel. 2026-ban várhatóan a biotech, az egészségipar és a kapcsolódó gyártási, a digitalizációs technológiák kerülnek fókuszba. Magyarország Eureka-tagállam, így magyar vállalkozások, egyetemek és klaszterek is aktívan bekapcsolódhatnak a partnerkeresésbe.
Közvetlen link: https://www.b2match.com/e/global-in novation-summit-2026
2026. június 10–12. ILA 2026 Matchmaking (Berlin, B2B matchmaking)
Az ILA Berlin 2026 ûr- és repülôipari vásár hivatalos B2B-partnertalálkozója. A teljes aerospace értéklánc (OEM-ek, beszállítók, kutatóintézetek, startupok) jelen van, a programot az Enterprise Europe Network koordinálja. Magyar ûripari, repülôipari és kapcsolódó techcégeknek ideális belépési pont az ágazat nemzetközi vérkeringésébe.
Közvetlen link: https://www.b2match.com/e/ilaconnec tandmeet2026
A NANOTEXNOLOGY multikonferencia részeként szervezett matchmaking a nanotechnológia, az organikus elektronika és a nanomedicina területén. Kiemelt cél a technológiai, licenc- és K+F-együttmûködések indítása – magyar kutatócsoportok, spin-offok és high-tech kkv-k számára különösen releváns. Közvetlen link: https://www.nanotexno logy.com/index.php/matchmaking-b2bevent
A fenti események közös jellemzôje, hogy nemzetközi nyitottságúak, és az esetek döntô többségében ingyenes vagy kedvezményes részvételt biztosítanak a regisztrált szereplôknek. A regisztráció technikailag többnyire a B2match vagy más, hasonló partnerkeresô platformon történik, ahol a résztvevô szervezetek saját profiljukat, projektötleteiket és partnerkeresési igényeiket is megadhatják. A jelentkezéshez, profilkészítéshez és megfelelô esemény kiválasztásához érdemes igénybe venni az Enterprise Europe Network hazai irodáinak tanácsadását, amelyek segítenek a releváns B2Bprogramokazonosításában, a nemzetközi partnerek felkutatásában és – Horizon Europe-kapcsolódás esetén – a pályázati elôkészítésben is. A Dél-Dunántúlon a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segíti a vállalkozások innovációs és nemzetközi törekvéseit – lépjen velünk kapcsolatba: een@pbkik.hu!
Családon belül örökítik tovább
az éttermet
Busójárás idején a család minden egyes tagja részt vesz a vendégek kiszolgálásában. A feleségével családi vállalkozásban mûködteti a Busóudvar Étterem és Kávézó-t. Tulajdonosa, vezetôje HAVASI István vendéglôs, pincérmester, az Elsô Magyar Fehérasztal Lovagja nagyon büszke erre.
— Eszter lányom vendéglátó-fôiskolát végzett, a másik ugyan más pályát választott, de mind a ketten a férjeikkel közösen kiveszik a részüket a munkából –kezdi beszélgetésünket Havasi István. — A lányok belenôttek ebbe a szakmába, a vendéglônket ugyanis családi vállalkozásban mûködtetjük. A busójárás egy hete alapozza meg az évünket, ezért ilyenkor minden kézre szükség van. A nagyobbik lányom férje és a barátja is jön és segít nekünk, ahogy a nyugdíjasaink is. A tanulók is aktívan részt vesznek benne, ilyenkor nemcsak tapasztalatokra tesznek szert, hanem abba is jobban belelátnak, mit is jelent vendéglátósnak lenni. Ez arra is jó megmérettetési lehetôség nekik, hogy nekik való-e a vendéglátás, ami egy életforma, és nem csak pénzkereseti lehetôség.
Mint mondja, a mostani tanulói közül nagyobb számban vannak azok, akik nem szülôi ráhatásra választották ezt a szakmát, hanem maguk döntöttek úgy, hogy pincérnek, szakácsnak tanulnak.
— Az elsô kérdésem az, amikor hozzánk jelentkeznek, hogy miért szeretnének szakácsok, pincérek lenni, mert az erre adott válaszokból már látom, hogy valóban érdekli-e ôket a szakma, meg akarják-e tanulni – folytatja tovább. — Igyekszem átadni nekik az évek alatt felhalmozott tudásomat, és megtanítani ôket arra, hogy nagyon fontos, hogy folyamatosan a vendégek között legyenek. Rendeléskor arra is választ tudjanak adni, melyik étel hogyan készül, s folyamatosan kérdezzenek, hogy ízlett-e az étel, mindennel elégedettek-e. Alapelvem, hogy aki bejön hozzánk, az elégedetten távozzon. A tanulóinkat is erre neveljük, meg arra, hogy ahhoz, hogy gördülékenyen menjen minden, mindenkinek a saját reszortját tökéletesen kell ellátnia. Nálunk minden frissen készül, mohácsi receptúra szerint, frissen vásárolt alapanyagokból, ezért mindenki állandó készenlétben van. Magam a mai napig folyamatosan kint vagyok az étteremben, végigjárom az asztalokat, beszélgetek.
HAVASI ISTVÁN
Erre egyre több idôm van, mert ma már igyekszem minél több feladatot átadni az utódomnak. A konyhát a vejem viszi, aki ma már végzett szakács, és oktatói képzésben is részt vett, amelynek végén nagyon jó eredménnyel tette le a vizsgáját. Ô veszi majd át tôlem a stafétabotot. Éttermükben a magyar konyhára és a városra jellemzô gasztronómiai kultúrát viszik tovább. Az egyediségük abban van, hogy a város sok nemzetiségében rejlô lehetôségeket kihasználva sváb, szerb, horvát ételek és a török konyha különlegességei is szerepelnek az étlapjukon. Ennek jegyében helyi specialitásokat készítenek, sokac babot, szármát, Busó bordát, és a híres mohácsi halételeket: mohácsi harcsafilét, halászlét, halpörkölteket túrós csuszával, mint ahogy pljeskavicát és csevapcsicsát is.
—Nem könnyû ma a vendégeket becsalogatni, rávenni ôket arra, hogy idônként üljenek be egy étterembe, beszélgessenek, legyen akár ez a vasárnapi programjuk – ad hangot véleményének Havasi István. — Vendéglôsnek tartom magam, igyekszem mindent megtenni azért, hogy az étterem a közösségi élet színtere legyen újra, ahol két fogás kö-
zött beszélgetnek egymással az emberek.
Ennek jegyében tavaly május óta vasárnaponként svédasztalos családi ebédre várják a törzsvendégeik mellett a városban élôket és a turistákat. Minimum ötféle fôételt kínálnak ilyenkor, hétrôl hétre mást, akkor is az egyediségüket megtartva. Sajnos azt tapasztalják, hogy a vendégek gyorsan megebédelnek, majd mennek is tovább, s nagyon ritkán érkeznek a családok együttesen, szülôk, nagyszülôk, gyerekek. A saját kollégáiknak is évrôl évre adventi ünnepséget rendeznek, ilyenkor mindenkit – a tanulóikat, a nyugdíjasaikat, a mostani munkatársaikat – megajándékoznak, ôk a nagy családjuk. Idén már a tanulóik is magukénak érezték ezt az ünnepi alkalmat, az asztalokat szépen megterítették, pogácsát sütöttek.
— Nálunk a szakember-utánpótlást változatlanul a tanulók jelentik, jelenleg is tizenegyen vannak. Négyen vendégtéri szaktechnikusok lesznek, és nagy örömömre az egyikük az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) területi elôválogatóján 94 százalékos eredménnyel a legjobb helyen végzett. Február utolsó hetében az OSZTV országos válogatójára készítettük fel a kollégáimmal. A vendégtéri szaktechnikusokon kívül van egy szakácstanulónk, aki idén végez, hatan pedig szeptemberben kezdték a szakirányú oktatásukat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tanulóink ne csak a szakmai alapokat sajátítsák el, hanem az étterem szellemiségét is magukévá tegyék. Arra is igyekszem ránevelni ôket, hogy önállóak legyenek, mire végeznek, s kreatívak. Nem egyszerû feladat, mert nagyon nagy probléma, hogy a mostani fiatalok nem tudnak beszélgetni, társalogni, pedig ebben a szakmában e nélkül nehéz érvényesülni, hosszú távon mûködtetni egy éttermet. A vendégek igénylik, hogy törôdjenek velük, kérdezzék ôket, és ôk is kérdezhessenek a felszolgált ételrôl és a hozzá kínált borról, meg arról, mennyire érezték jól magukat, elégedettek-e a kiszolgálással, az ételek minôségével, mert az étkezés mellé mi élményt szeretnénk adni – zárja gondolatait Havasi István.
Sz. K.
Sajátos
rendezvényhelyszínként születik újjá a bodai tó és környéke
„Saját” rendezvényhelyszínként üzemelteti a bodai tavat a rendezvényszervezéssel és -kivitelezéssel foglalkozó Tent for Rent Kft. A 3 hektáros tóterület, a közepén egy szigettel, mellette focipályával kitûnô rendezvényhelyszín, ahol közösségi programokat és magánjellegû eseményeket, például esküvôket, családi és céges ünnepségeket, csapatépítô programokat is lehet rendezni. A tó várhatóan már idéntôl horgásztóként fog üzemelni.
Mint LUKÁCS Máté tulajdonosügyvezetô mondja, javában zajlik a tó környékének a rendbetétele, a tóba pedig horgászásra alkalmas halállományt telepítettek.
—Hogyan jött a tó hasznosításának az ötlete?
— Régóta kerestünk egy olyan helyszínt, ami viszonylag közel van Pécshez, és autóval is rövid idôn belül elérhetô. Sokat dolgozunk együtt a bodai polgármester úrral, egy üzleti kapcsolat révén keresett meg bennünket az önkormányzat, hogy már nem tudja a terület fenntartását, illetve üzemeltetését magára vállalni, és kiadnák vállalkozásba. Ránk gondoltak, mert korábban sokszor megemlítettük, hogy milyen jó ez a hely, és amennyiben fölszabadul az elôzô bérlô után, igényt tartanánk rá. Az üzemeltetés a tó vizének és a környezet rendben tartását, valamint rendezvények szervezését foglalja magába. Jelen pillanatban folyamatban van a horgászatra az engedély megszerzése, ami sajnos lassan megy, de bízunk benne, hogy idén már mint szolgáltatás ez is megjelenhet a kínálatunkban.
nak esküvôkhöz, szabadban rendezett akár elegáns eseményeknek, de ugyanúgy a kikapcsolódni vágyóknak is egy sétálós, horgászós vagy akár egy olvasós néhány órára is. A tó körül kis ülôalkalmatosságok találhatók, gyönyörû a környezet, csicseregnek a madarak, sétálnak a kacsák a szigeten, akár a városból való kiszakadásra, a természetben való feltöltôdésre is ideális. Saját szervezésû programokat, de a település eseményeit is szeretnénk ezen a területen megrendezni. Tavaly tartottunk egy úgymond tónyitó kis családi napot légvárral, számos programelemmel, fellépôkkel, fôzéssel, ezen a jó hangulatú rendezvényen mintegy 300-an vettek részt, úgy, hogy nem is nagyon hirdettük meg.
szép kisjárdával egy több mint 200 m2es térköves területet, ahova fel tudunk állítani egy 150–200 fô befogadására alkalmas sátrat. A közeljövôben tervbe van véve egy vizesblokk építése, ami a rendezvények kulturált lebonyolítását támogatja. A szigeten pedig egy kb. 80 m2-es teraszt alakítunk ki fából, ami egy kisebb családi összejövetelre lehet ideális.
— Ez az újfajta tevékenység, a tó üzemeltetése hogyan illeszkedik a Tent for Rent mûködéséhez?
— Elsôsorban a helyieknek szerveznek majd ott programokat a jövôben?
— Maga a rendezvényszervezés nem újkeletû, évente mintegy 600 rendezvényben közremûködünk, ebbôl 10–15 saját szervezésû. Az az újdonság számunkra, hogy most egy saját helyszínben is gondolkodhatunk. Szeretünk maradandót alkotni, most is tervben van egy hagyományôrzô rendezvény kialakítása: a pécsi cégeket szeretnénk megmozgatni egy kötetlen, akár céges fôzôversenyt vagy kis focibajnokságot felölelô rendezvénnyel. Hogy jöjjenek ki a természetbe, érezzék jól magukat, felszabadultan, kötetlenül, mert túlterhelt világunkban erre szükség van. Egyelôre 10 évre van szerzôdésünk, ami meghosszabbítható, és mi is hosszú távban gondolkodunk az üzemeltetést illetôen. A jelenlegi gazdasági helyzetben érdemes több lábon állni, és az, hogy saját helyszínen saját eszközökkel és humán erôforrással saját rendezvényt tudunk csinálni, piacképesebb ár kialakítását teszi lehetôvé, ami a piaci pozíciónkat is erôsíti.
— Hogyan viszonyulnak a megnövekedett érdeklôdéshez a bodaiak?
— Mik a sajátosságai ennek a területnek és ezek mire adnak lehetôséget?
— A terület egyik legjobb része a tóban található kis sziget, amit már rendbe tettünk, mint ahogy az oda vezetô közel 50 méter hosszú hidat is felújítottuk. Ezek ideális helyszínként szolgálhat-
— A bodai falunapokat egyértelmûen itt szeretnénk megrendezni, de örülnénk neki, ha a környezô falvakat is meg tudnánk mozgatni. Többek között Abaligettel is szorosa fûztük a kapcsolatunkat ugyanezzel a koncepcióval, csak ott nincs „saját” helyszínünk, egy hasonló kooperációban szervezünk falunapot, ezzel is támogatva a helyi közösségeket. Emellett a saját rendezvényeinknek is kiváló alapot jelenthet ez a terület, sétány jellegûen megépítettünk egy
— Nagyon örülnek neki. Kicsit tartottunk tôle, hogy zavarni fogja ôket a mozgás, bár a tó a falu szélén található, a lakóövezettôl kissé távolabb. Mivel jó viszonyt ápolunk a helyiekkel, többször elôfordult, hogy amikor végeztek a munkával, lejöttek, és segítettek nekünk a környezet építésében-szépítésében. Ebbôl is látszik, hogy összetartó közösség lakik Bodán, bízom benne, hogy ez a kiváló kapcsolat a jövôben is megmarad. K. T.
LUKÁCS MÁTÉ
A jó banki szolgáltatás megspórolja a pénzügyi tanácsadás díját
A könyvelô, az ügyvéd és a bank egy vállalkozás életében a legfontosabb partnerek közé sorolhatók, és fontos, hogy ezek valódi társak legyenek, ne csak költséghelyek – vélekedik LAKATOSTamás, az Oberbank pécsi fiókjának frissen kinevezett vezetôje, aki szerint túldigitalizált világunkban is elengedhetetlenek a személyes kapcsolódások és a személyre (cégre) szabott megoldások.
—A bankvilágban tulajdonképpen „úri szabók” vagyunk, tudunk egyedileg méretet venni, elkészíteni az ügyfeleink igényei szerint személyre szabott szolgáltatást, azonban konfekcióáron. Egy rendkívül lapos szervezetben dolgozunk, ennek elônyei, hogy a kommunikáció és a folyamatok egyértelmûek és gyorsak. Mindenki ismeri a mondást, hogy az idô pénz, ez a vállalkozások számára talán fokozottan érvényes, nem mindegy, hogy például a finanszírozási igényüket az általuk megszokottnál sokkal rövidebb idô alatt tudjuk teljesíteni.
— Miként látja a vállalkozásvezetôk és a bank kapcsolatát ma? Mit várnak az ügyfelek önöktôl?
—Akis- és középvállalkozások vezetôinek ma ugyanúgy fontos a közvetlen kapcsolat, mint korábban, hogy személyesen tudják megbeszélni az aktuális pénzügyeiket. Sok esetben nem is az lesz a legoptimálisabb megoldás, amit elôre elgondoltak, többségében annál sokkal kedvezôbb feltételeket tudunk kínálni számukra, hiszen pénzügyi szakemberként másképp strukturálunk, valódi tanácsot adunk például egy beruházásuk megvalósításához. Az a tapasztalatom, hogy a kkv-k vezetôi sok esetben nem a pénzügyek terén vannak – érthetôen – a fókuszban, kevésbé tudják értelmezni a könyvelôtôl vagy a banktól érkezô adatokat. Ezért szükségük van az általunk nyújtott valós pénzügyi tanácsadásra, sokszor csak elég átnézni a fôkönyvet, hogy kiderüljenek a helytelenül lekönyvelt vagy nem aktivált tételek, amelyek jelentôs mértékben eltorzíthatják a vállalkozásról alkotott képet.
— Az ügyfeleknek mire érdemes figyelniük a jó banki kapcsolat érdekében?
— A kollégáimnak mindig azt mondom, hogy azt kell tudnunk elérni az ügyfeleknél, hogy tényleg a pénzügyi tanácsadójukként tekintsenek ránk. Például amikor felhívjuk ôket telefonon, ne az legyen az elsô reakciójuk, hogy már megint mit akarunk eladni, hanem az, hogy azért keressük ôket, mert valamiben tudunk segíteni, új lehetôséget ajánlani, ami ôket is érdekelheti. Nyilván ez a bank számára is elônyös, hiszen nyomon tudjuk követni a cég mûködését, tevékenységét. Fontos, hogy a vállalkozók úgy értékeljék a megkeresésünket, hogy kapnak valamit, érezzék a törôdést, hogy mellettük vagyunk.
—Milyen idôközönként érdemes rátekintenie egy vállalkozásnak a bankügyleteire?
— Azt gondolom, hogy negyedévente, de félévente biztosan. Ilyen idôtávban mindenképp tudunk olyan újdonsággal szolgálni, ami számára kedvezô vagy igényként felmerülhet. Bankként az a feladatunk, hogy a partnereinknek megmutassuk a lehetôségeiket, amelyekbôl együtt ki tudjuk választani a legmegfelelôbbet. Ezért folyamatosan figyeljük az ügyfeleink igényeit, amelyekre számukra kedvezô konstrukciókkal igyekszünk reagálni. A bank részérôl is érdemes rendszeresen felülvizsgálni a partneri kapcsolatot, mert sok esetben növekszik a vállalkozás árbevétele, nagyobb lesz a forgalma, így akár megállapodhatnunk új kondíciókban, netán egyedi árazásban, amely mindkét fél számára a hosszú távú és elégedett együttmûködést szolgálja.
a vállalkozások ne álljanak egy lábon, egészségesebb, ha legalább két bankhoz kötôdnek. Ugyanis ha bármi igényük felmerül, amelybe pénzintézetet is be kell vonni, akkor azt jó, ha az optimális megoldás érdekében legalább két pénzintézettel tudják egyeztetni, de természetesen sok olyan ügyfelünk van, ahol mi vagyunk az egyetlen banki partner.
—Amíg korábban még egy átutalás miatt is bejártunk a bankfiókokba, mára a banki ügyletek zöme az online térbe költözött. Hol van ma jelentôsége a személyes kapcsolódásnak a bank és az ügyfelek között?
— Az, hogy a megbízásokat online intézzük, egyfajta kényelmi faktor, nem
— Milyennek látja a magyar vállalkozókat mint ügyfeleket: hûségesek-e a bankjukhoz, egy bankban vezetik-e a számlájukat?
— Általában azt szoktam javasolni, hogy a banki kapcsolatok tekintetében
utolsósorban olcsóbb is, mintha papíron tennénk meg. Az ügyfelek gyakorlatilag átálltak a netalapú bankolásra, jelentôs mértékben lecsökkent az ügyféltéri forgalmunk. Ettôl függetlenül nem szabad, hogy a személyes kapcsolattartás háttérbe szoruljon, azt gondolom, hogy az üzleti ügyekben fontosnak kell maradnia az emberi tényezônek. Ez egy bizalmi kapcsolat, emellett sokkal több momentum jöhet elô egy-egy személyes találkozás alkalmával, mint akár csak egy telefonos megbeszélésnél vagy egy online levélváltáskor, ami pedig akár teljesen más dimenzióba helyezhet egy-egy ügyletet. Ezen is múlhat a siker.
K. T.
LAKATOS TAMÁS
KÉPZÉSSEL VAGY TANÁCSADÁSSAL
– a cél a probléma megoldása
Sajátos, megoldásközpontú üzleti modellt követ a pécsi Magyar Vállalkozásalapú Szakképzô Központ, a MAVASZK. A menedzsment-tanácsadással és képzéssel foglalkozó vállalkozás országos szinten a szakterületének élvonalába tartozik, mûködését pedig az a szemlélet határozza meg, hogy „ahhoz megy a vevô, aki megoldja a problémáját”. Az együttmûködések minden esetben a partner igényeinek és vevôi követelményeinek feltárásával indulnak, és a további lépéseket ezek határozzák meg: a cél az, hogy a választott megoldás valóban a konkrét üzleti kihívásra adjon választ. Amennyiben a tudásfejlesztés önmagában nem elegendô, szakembereik projektvezetôként vagy interim mérnökként aktívan részt vesznek a megvalósításban is. BÉDA Károly cégvezetô, alapító célja, hogy 2032-re piacvezetôk legyenek ezen a területen.
— A kezdetektôl olyan képzéseket hozunk létre, amelyek valódi értéket teremtenek a vállalkozások számára. Vannak úgynevezett dobozos programjaink, amelyek más képzôintézmények kínálatában is szerepelnek, ugyanakkor számos tematika kizárólag nálunk érhetô el. A több mint 75 képzésbôl mintegy 25–30 kifejezetten speciális szakterületre fókuszál. A közelmúltban például autóipari árazással kapcsolatos oktatást tartottunk, ilyen mélységû tematikát jelenleg más piaci szereplô nem kínál. 2019ig minôségügyiszakember-képzéseket is tartottunk, és a végzett szakembereket – fejvadászati jelleggel – közvetítettük vállalatokhoz.
— Miként tudnak igazodni a szakmai területeken végbemenô változásokhoz, hogy naprakész tudást adhassanak?
— Az oktatás csak az egyik pillérünk, a másik az, hogy gyakorló szakemberekként folyamatosan jelen vagyunk a vállalkozások mûködésében. Részt veszünk stratégiaalkotásban, folyamatfejlesztésben, rendszerépítésben, így közvetlenül látjuk, milyen kihívásokkal szembesülnek a vezetôk. Sok esetben nemcsak reagálunk a problémákra, hanem mi hívjuk fel rájuk a figyelmet, és konkrét megoldási javaslatot is adunk. Tevékenységünk a hazai ipari vállalatok körében meghatározó. A belföldi partnereink mellett tudatosan fejlesztjük a régiós jelenlétünket, Németországban és Lengyelországban kezeltünk projekteket.
— Milyen területeken igényelnek leginkább fejlesztést a magyar vállalkozások?
— Tapasztalataink szerint több területen is szükség van tudatosabb mûködésre. Ilyen az üzleti és értékesítési stratégia kialakítása, a vevôi kockázatok kezelése, a rendszerszintû pénzügyi kontrolling megerôsítése, valamint a tudatos szervezetépítés. Fejlesztendô terület a tervezett, hosszú távú oktatási és kompetenciafejlesztési rendszer is, hiszen sok vállalkozásnál ez még mindig ad hoc módon mûködik, pedig a versenyképesség egyik alapfeltétele.
— Miként lenne érdemes áthangolni ezzel kapcsolatban a gondolkodásukat?
— Egy területet mindenképpen kiemelnék: a projektmenedzsment kompetencia elsajátítása. Ha egy vállalkozás megtanulja, hogyan kell célt kitûzni, projekttervet készíteni, az elôrehaladást mérni és kontrollálni, akkor bármilyen üzleti kihívást strukturáltan képes kezelni. Ez a tudás marketingben, pénzügyben, értékesítésben és folyamatfejlesztésben egyaránt alkalmazható.
— Ma még sok vállalatvezetô ablakon kidobott pénzként tekint a képzésekre. Miért éri meg egy vállalkozásnak, hogy a tanulásba fektessen, és miként motiválhatók a vezetôk által oktatásra delegált munkatársak?
— A képzés akkor kidobott pénz, ha nem illeszkedik egy tudatos fejlesztési rendszerbe. Olyan ez, mint amikor valaki rend-
szertelenül él, majd elmegy egyszer futni –önmagában nem hoz valódi eredményt. A tanulás csak akkor térül meg, ha egy dolgozó hosszú távú kompetenciafejlesztési stratégiájának része, és kapcsolódik a vállalat céljaihoz és projektjeihez. A munkatársak motivációját az adja, ha látják, hogy a megszerzett tudás konkrét elôrelépést jelent a munkájukban, a felelôsségükben és a szakmai fejlôdésükben.
—Merre tart a MAVASZK a következô években?
— Ha a kollégáimmal a jelenlegi szakmai színvonalon és következetességgel folytatjuk a munkánkat, akkor a stratégiánk beérik, és mi válunk a régió meghatározó szakmai partnerévé. Az elmúlt nyolc évben átlagosan évi 35%-os növekedést értünk el, ezzel a szakterületünkön a leggyorsabban fejlôdô szereplô vagyunk. Ez az eredmény megerôsít bennünket abban, hogy a stratégiánk mûködik, és stabil alapot ad a következô évek célkitûzéseihez. A magyar gazdaság jelentôs mértékben kötôdik a német autóiparhoz, ezért az autóipari képzéseknek kiemelt szerepük van. Célunk, hogy a jelenlegi magyarországi partner helyett mi legyünk a VDA képzési rendszerének meghatározó hazai szereplôje, és a szomszédos déli országokban is mi képviseljük a VDA-t. 2032-re pedig piacvezetô szerepet töltsünk be a problémamegoldó menedzsment- és képzési szolgáltatások területén. K. T.
PROJEKTMENEDZSMENT-KÉPZÉS
Gyakorlatorientált projektmenedzsment-képzés az elôkészítéstôl a lezárásig – strukturált tervezés, tudatos irányítás és átlátható kontroll az eredményes projektmegvalósításért. Felnôttképzési nyilvántartási szám: B/2020/007158 ● E/2024/000024
Részletek és jelentkezés: www.mavaszk.hu
BÉDA KÁROLY
Szolgáltat, oktat, nemzetközi versenyeket nyer
—11 évvel ezelôtt végeztem kéz- és lábápolóként, úgy váltottam ki a vállalkozói engedélyt, hogy rögtön kamarai tag lettem, ugyanis édesanyám nagyon régóta önkéntes tag, és én is szerettem volna ehhez az üzleti közösséghez tartozni. Az önkéntes kamarai tagságtól azt várom, hogy hátha az én szavam is eljut a döntéshozókhoz, akár az oktatással vagy a szakmai versenyek megrendezésével kapcsolatban.
— Többfajta végzettsége is van, melyik élvez prioritást a mindennapjaiban?
— A szépségiparral kapcsolatos szakmák, a fodrászat, valamint a láb- és körömápolás. Korábban négycsillagos szállodákban dolgoztam a környéken, onnan váltottam a szépségiparra. A fodrász szakmában elméletet, a kézápolóknál pedig elméletet és gyakorlatot is oktatok, a siklósi képzôiskola duális partnere vagyok. A szépségipar gyerekkorom óta az édesanyám, Jójártné Szeibert Natália fodrászmester révén az életem része, az ô munkája, elhivatottsága az én pályámat is meghatározta. Ma is együtt dolgozunk és közösen veszünk részt a szakmai versenyeken.
— Vállalkozóként, oktatóként milyen szemléletet képvisel, mit tart fontosnak a munkája során?
— Azt gondolom, az általam képviselt szakmákban mindenkinek folyamatosan képeznie kell magát. Nem elég, hogy valaki egyszer megszerzett egy szakmát, mert azzal a tudással csak ideig-óráig lehet érvényesülni. Minden szépészeti szakma folyamatosan fejlôdik, 2-3 havonta új termékek jelennek meg, és ha mi, szakemberek nem képezzük magunkat, akkor nem fogjuk tudni kielégíteni a vendégek igényeit. Azt vallom, hogy minôségi alapanyagokkal kell dolgozni, és hogy olyan munkát kiadni a kezünkbôl, amit mi is szívesen viselnénk. Esetünkben szó sincs tömeggyártásról, nem az a lényeg, hogy olyat csináljunk, mint bárki más, hanem a tudásunkkal egy picit mindig tûnjünk ki a többiek közül. A tanulóimnak is azt mondom,
JÓJÁRTNatasa alapvégzettségét tekintve közgazdász, a három diplomája mellett két szakmával is rendelkezik: fodrász, valamint kéz- és lábápoló mester. Fodrászként többszörös magyar bajnok, Európa Kupa-gyôztes, számos nemzetközi és hazai versenyen ért el dobogós helyezéseket. Siklósi szalonjában végzett munkája mellett oktat is, sôt saját vendégháza is van, amelyet három éve üzemeltet. Tavaly végzett szakoktatóként a Pécsi Tudományegyetemen. Az önkéntes kamarai tagságban a szakmájában dolgozók érdekérvényesítésének lehetôségét látta meg.
hogy hiteles helyrôl vásárolják meg az adott termékeket, amikkel dolgoznak, és mindig a szakmai tudásuk legjavát adják. Ezekben a szakmákban elengedhetetlen a hitelesség és a minôség. A versenyek is ezt a fajta nézôponttágítást szolgálják. A nemzetközi megmérettetéseken látjuk az aktuális trendeket, rengeteget tanulunk a külföldi szakemberektôl, kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezünk. Csak így lehet érvényesülni, ha mi is fejlesztjük magunkat. A versenyeken mindig más-más témában alkotunk, ezért kénytelen új technikákat
elsajátítani az ember. A versenyzés idôre megy, ezt a gyorsaságot a hétköznapjainkba is be tudjuk ültetni.
— Mi adja meg a sikerélményt az ön számára a munkájában?
— Amikor azt látom, hogy színvonalasabb munkát tudok végezni, mint korábban, hogy jobb lesz a végeredmény. Az is siker, hogy mindig képes vagyok egy kicsit fejlôdni, akár idôben, akár formailag.
— És a munkája egyediségedét?
—A személyiségem. Szerintem ezekben a szakmákban mindenki a saját személyiségét ülteti át a munkáiba. Van egy saját elképzelésünk, hogy mit szeretnénk látni akár formában, akár a minták kivitelezésében vagy a színvilágban. Mivel a mindennapokban kéz- és lábápolóként dolgozom, nem tudom azt mondani, hogy én csak mûkörmöt szeretek építeni vagy géllakkozni, de azt sem, hogy csak pedikûrt készítek, mert szeretnék az embereknek segíteni, hogy ne fájjon a lábuk. Számomra mind a kettô fontos. Nagyon jó érzés, amikor úgy jön ide egy vendég, hogy alig tud járni, mert annyira fáj a lába, majd a kezelés végén mosolyogva megy el tôlem.
— Milyen ambíciókkal dolgozik, mit szeretne megvalósítani a következô években?
— Ezt szeretném folytatni, amit most is csinálok, sok tanuló haladását támogatni, és a képzést még jobban mûködôvé tenni. Véleményem szerint az új szakképzési rendszerben vannak hiányosságok, és ha sikerül ezeket az illetékesek felé jelezni, talán meghallgatnak minket. Eddig pozitív tapasztalataim vannak az érdekérvényesítés terén, és ha ez a jövôben is így lesz, akkor az oktatás színvonala még jobb lehet, országos szinten is. Ebben a kamara kiváló platformot jelent, ezért is törekedtem rá, hogy önkéntes tag legyek. A versenyzést is szeretném folytatni, számomra az a kikapcsolódás, a feltöltôdés terepe, ott olyan szinten szabadon alkothat az ember, amire a szalonmunkánál nincs mindig lehetôség. K. T.
JÓJÁRT NATASA
Mojzes Gábor – Renault Clio
Mojzes Gábor a Folyamatok.hu tulajdonosaként a kkv-k vezetôinek segít abban, hogyan tudják hatékonyabban mûködtetni a vállalkozásukat, emellett a pécsi Mandulafa Waldorf intézményének gazdasági vezetôjeként is dolgozik. Autótesztelôi szerepkörben a Renault slágermodelljének legújabb változatát próbálta ki, a Nyitrai Autóháztól egyedi zöld színben érkezett új Renault Clióról gyûjtött tapasztalatokat.
— A Clio korábbi visszafogottsága a múlté, és nemcsak az elsô lámpák jelentik a változást, hanem a karosszériaelemeket is bátran hajlították a dizájnerek. A kupés sziluettben ugyan látok több sikeres mai modellt is, de a részletek mindenképpen egyedivé és nagyon feltûnôvé teszik a Cliót. A tesztautó színe telitalálat, remekül mutat ebben a zöld színben, ráadásul ezért nem is kér felárat a cég. A hátsó lámpák is különlegesek, nemrég Berlinben élôben láttam a Ferrari SUV modelljét, tagadhatatlan a hasonlóság a hátsó lámpák között. Érdekes még a nagy kerék is, meglepô, hogy már a 115 lóerôs változat is kaphat 18 collos kerekeket.
—Ebben a kategóriában különösen fontos az utastér, hiszen egy kisautóba igazán nehéz nagy belsô teret varázsolni. Ezen e téren hogy szerepel a Clio?
— Akár kisebb családok számára is megfelelhet elsô autóként is. Elöl és hátul is elegendô az utastér mérete, az ülések kényelmesek, a kilátás is jó, talán csak a belsô tükörben lenne jobb nagyobb képet látni, mert a kupés tetôvonal miatt csak egy lôrésen át nézünk hátra. Szerencsére parkolásnál ez nem akkora a probléma, mert jó minôségû a tolatókamera képe. A kiegészítôk terén is jól szerepel a Clio, bôven van pakolóhely, és a csatlakozókról sem feledkeztek meg. A mûszerfal szövetbetétje pe-
dig egészen otthonossá teszi az utasteret. A csomagtartó messze a várakozások felett teljesít, a közel 400 literes tér még eggyel nagyobb kategóriában is megállná a helyét.
— Folyamatok optimalizálásával foglalkozik. Ezen a területen az autóipari cégek jelenthetik a mintát, náluk igazán fontos a jó szervezettség.
— Természetesen én kisebb cégeknek adok tanácsot, de azt látom, hogy milyen összetettségû egy autóipari szereplô szervezeti felépítése. Ha maradunk a Renaultnál, látjuk, hogy mennyire széles a modellpaletta, ezeket részben egységesíteni kell, ugyanakkor az egyes modelleknek külön karakterük van. Ez a Clio is jó példa arra, hogy ma már a klasszikus kisautó is olyan mennyiségû extrát tartalmaz, amelyek mûködését összehangolni roppant nagy feladat, emellett meg kell felelni a különféle szabályozásoknak, az eltérô vásárlói preferenciáknak és még hosszasan sorolhatnám. Ráadásul a tét is óriási, egy eurócentnyi megtakarítás komoly összegként jelentkezik a végelszámolásnál.
— Említette az extramennyiséget, ami valóban tekintélyes a tesztautóban is. Ezek közül melyek a kedvencei?
AUTÓTESZT
— Leszögezem, hogy nagyon kedvelem a korábbi idôszak jármûveit, amelyekben még kevesebb volt a vezetéstámogató felszerelés és az elektronikus kiegészítôkbôl sem került sok az autókba. Azt viszont látni kell, hogy ma már ezek megkerülhetetlenek, és kétségkívül nagyon hasznosak is. Az, hogy egy Clio méretû autóban is ott a számtalan biztonsági berendezés, ma már természetes, ám az olyan kiegészítôk is nagyon hasznosak, mint az adaptív tempomat, a sávelhagyás-figyelô, a holttérfigyelô vagy éppen az aktív vészfékezô rendszer. Felsorolni sem tudom, mi mindent találtam a tesztautóban, de szerencsére ezeket könnyû volt kezelni és átlátni a mûködésüket. Nagyon tetszik a mûszerfal jobb oldalára helyezett kapcsoló, amivel a saját beállításainkat lehet egy gombnyomással elôhívni, és így nem kell minden indulásnál a menüben matatni a sokakat idegesítô pittyegések kikapcsolgatásával. A digitális mûszerfal látványos, bár én picit jobban lekerekítettem volna a sarkait, csakúgy, mint az ajtókon levô hangszóróház elsô pillantásra furcsán kitüremkedô belsô élét. Szerencsére nem helyeztek mindent a képernyôkre, maradtak fizikai gombok is a fontosabb funkciókhoz. A vezetô elôtti képernyôre többféle elrendezés is kiválasztható, akár a navigáció térképét is meg tudja jeleníteni, ami még úgy is hasznos, hogy a középsô képernyôn is
ott a térkép. Érdekes a régmúltból ittmaradt analóg audio kezelôszerv a kormány jobb oldalán, nekem tetszik, és ha ebben a modern kisautóban is megtartották, akkor valószínûleg sokan szeretik a Renault-tulajdonosok közül.
— 115 lóerôs a Clio alapmotorja, ez mennyire illik az autóhoz?
— Szerintem ebben a kategóriában kellôen dinamikus, ezt alátámasztja a 10 másodperces gyorsulási adat is. A fogyasztása is kellemes, összességében jó választás a kocsihoz. A 160 lóerôs hibriddel pedig akár sportosnak is mondanám, fôleg úgy, hogy az új modell futómûvével és a tesztautó 18 collos kerekeivel egészen szórakoztató a mecseki utakon kanyarogni vele, akár azt is mondhatjuk, hogy úgy megy, ahogy azt a dinamikus forma ígéri.
A TESZTAUTÓ ADATAI
Lökettérfogat:1199 cm3
Maximális teljesítmény:114 LE 4350/min
Maximális nyomaték:190 Nm 1750/min
Csomagtér:391 l
Maximális sebesség:180 km/h
Gyorsulás 0–100 km/h:10.3 s
Átlagfogyasztás:5.0 l/100 km
Listaár (evolution):8 199 000 Ft
A fontosabb alapfelszerelések: vezetô- és utasoldali elsô, oldalsólégzsákok, függönylégzsákok az elsô és a második sorban, ESC, LED világítóberendezések, automata Renault kártya, adaptív tempomat, követési távolságra figyelmeztetô rendszer, sávelhagyásra figyelmeztetô rendszer, sávtartó, aktív vészfékezôrendszer, elektromos parkolófék, klímaberendezés, hátsó keresztirányú forgalomfigyelô, automata parkolófék
T. R.
A Kilimandzsárón lengett a Prophyl zászlója
Február 1-én Afrika legmagasabb pontján, az 5895 méteres Kilimandzsárón meglengette a szél a mohácsi Prophyl Kft. zászlaját: a hatnapos csúcstámadás sikerrel zárult, dr. CZÖMPÖLY Tamás kutatás-fejlesztési és innovációs vezetô túratársával és kísérôikkel célba ért. A zászló szimbolikus jelentése az otthon maradt munkatársak számára, hogy apró lépésekkel is fel lehet jutni a csúcsra, azaz a cég közelmúltban megalkotott kutatás-fejlesztési stratégiája kisebb etapokban is megvalósulhat.
— Mintegy 15 éve járok rendszeresen az Alpokba vadvízi kajakozni és túrázni, ott fogalmazódott meg bennem, hogy az idei 50. születésnapomat egy fizikai kihívással teszem emlékezetessé. A Kilimandzsáró egy viszonylag könnyen teljesíthetô hegy, nincsenek benne nehéz technikai elemek, tulajdonképpen a fizikai és a szellemi felkészülésen múlik, hogy valaki eljut-e a csúcsra. Egy bizonyos szintû állóképességre azért szükség van hozzá.
— Milyen volt a csúcstámadás, mi jelentett kihívást ebben a túrában?
— A Kilimandzsáró meghódítását a helyiek turisztikai programként fogják fel, így 11 kísérôvel indultunk neki a túrának. Amit általában 8-9 nap alatt
szoktak teljesíteni, de mivel a barátommal jó erôben voltunk, 6 nap alatt felértünk a csúcsra. Egyikünk sem járt még ilyen magasságban, úgyhogy teljesen ismeretlenek voltak a körülmények. Az utolsó, a csúcstámadás elôtti táborunk 4600 m magasan volt, ott kellett volna aludni és egy kicsit regenerálódni. Ez azonban nem sikerült, részben az izgalom, részben pedig a magasság miatt, ahol nem úgy mûködik az emberi szervezet, mint ahogy ahhoz az oxigéndús környezetben hozzászoktunk. Ez jelentette a legnagyobb kihívást, hogy nem úgy mûködnek a dolgok, ahogy elvárnánk, és önmagunkhoz is nagyfokú türelemre van szükség. Már abban is kellemesen el lehet fáradni ezen a magasságon, ha az ember kikel a hálózsákból, felöltözik és kimászik a sátorból. Meg kellett ôriznünk a fókuszt, hogy meg tudjuk tenni az egyik lépést a másik után. Éjfélkor kezdtük a csúcstámadást, a táborból indulva 1300 m volt a szintemelkedés. Kihívás volt folyamatosan menni, és hinni abban, hogy ilyen apró lépésekkel is célba lehet érni.
— Mi segítette át önöket a holtpontokon?
—Az, hogy tudatosítottuk a helyzetet: már kívül vagyunk a komfortzónánkon, kevés az oxigén, és vissza kellene venni a tempón, de az elménk rohan elôre. Meg kellett tanulni fejben visszalassulni. Van is a helyieknek egy mondása erre: pole-pole, amit nagyon sokszor ismételgetnek, hogy lassan-lassan. Egyik lépés jöjjön a másik után, ha ezt elég kitartóan tudja csinálni az ember, nem pörgeti túl magát és kontrollban marad, akkor képes véghez vinni a tervét.
— Mi volt a jutalom a hegycsúcson, mivel szembesültek odafenn?
— Hihetetlen érzés volt célba érni, el is érzékenyültünk. Látszólag semmi ér-
telme sincs felmászni egy ilyen hegyre. Az utolsó tábortól hat és fél órát gyalogoltunk, nem kaptunk levegôt, fáztunk, melegünk volt, és akkor egyszer csak odaértünk. A vizuális élmény is hatalmas, mert az a látvány leírhatatlan, de hogy megcsináltuk, az óriási eufória volt.
— Mit tanul meg az ember egy ilyen kihívás teljesítése közben?
— A hegyek alázatra nevelnek, mint ahogy a vizek is. Az utóbbi 10–20 évben sokat voltam vadvízi kajakozáson, megtapasztaltam, hogy a természet hatalmas erôt képvisel, csak alázattal szabad viszonyulni hozzá. Figyelni kell a jelzéseit, mert pillanatok alatt ellenségessé válhatnak a körülmények, és az ember semmit se tud tenni. Ott a hegyen, a szélben teljesen más színezetet kapnak a hétköznapok. Amikor hosszabb idôre kimozdul az ember a komfortból, nemcsak a szokásos dolgokat csinálja, hanem valami újat, akkor az egyszerû dolgok is felértékelôdnek. A hazatérés után például nagyon tudok örülni egy almának vagy annak, hogy van meleg víz a fürdôszobában. A hegyen a távolba tekintünk, a horizontot fürkésszük, hogy hová lehetne továbbmenni, de ez egyfajta nyugalmat is ad. Amikor azt gondoljuk, hogy zordak a körülmények, nincs jó idô, minden ellenünk fordult, akkor is lehet olyan döntéseket hozni, ami miatt aztán jó irányba vált a helyzet. Megtapasztaljuk a kockázatértékelési küszöböket, hogy akár vissza is lehet lépni, de aztán késôbb elôfordulhat, hogy sajnáljuk, hogy mégsem mozdultunk, pedig ott volt a lehetôség. Ez a céges világra is átfordítható. Az is a túra egyfajta tanulsága, hogy apró lépésekkel nagyon sok mindent el lehet érni. Nem felugrunk a hegyre, hanem tyúklépésben felaraszolunk rá. Tulajdonképpen ezt jelképezte a Prophyl zászlója is, amit meglengettünk a csúcson. Azt szerettem volna ezzel üzenni a kollégáimnak, hogy a tavalyi stratégiaalkotást követôen eljött a hegymászás, azaz a megvalósítás ideje, és igenis kis lépésekkel fel lehet jutni a csúcsra, mint ahogy mi is tettük ezt a Kilimandzsárón.
K. T.
BARANYAI GAZDASÁG
Kiberbiztonsági
A Pécsett megrendezett „Kiberbiztonsági védôháló a kkv-szektor számára – NIS2 auditra felkészítés” címû workshop célja az volt, hogy gyakorlati segítséget nyújtson a hazai kis- és középvállalkozásoknak a NIS2 irányelv és a kapcsolódó hazai szabályozás teljesítéséhez. A rendezvénynek a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara adott otthont, a szakmai programban az MKIK kiberbiztonsági szakértôi és auditorai vettek részt. A workshop középpontjában a 2024. évi LXIX. törvény és a 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet gyakorlati alkalmazása állt. A szakértôk hangsúlyozták: a megfelelés nem pusztán dokumentációs feladat, hanem technikai és szervezeti intézkedések összehangolt rendszere. Az audit sikerének jelentôs része ugyan a szabályzatokon, a kockázatelemzésen és a megfelelôen vezetett nyilvántartásokon múlik, de a követelmények mintegy fele konkrét technikai kontrollokra – például naplózás-
ra, jogosultságkezelésre vagy sérülékenységvizsgálatra – vonatkozik.
Kiemelt téma volt az MKIK által fejlesztett Securebot platform, amely ingyenes, felhôalapú eszközökkel támogatja a vállalkozásokat a sérülékenységek azonosításában és a beszállítói lánc kockázatainak kezelésében. A rendszer automatizált vizsgálatokkal és célzott riasztásokkal segíti a cégeket abban, hogy proaktívan reagáljanak az újonnan megjelenô biztonsági hibákra, és auditálható módon igazolják a tudatos védekezést.
A prezentációból az is kiderült, hogy a Securebot nem kizárólag a NIS2-felkészülésben érintett szervezetek számára hasznos: minden olyan magyar kis- és középvállalkozás számára érdemi segítséget jelenthet, amely saját informatikai infrastruktúrát üzemeltet, és tudatosan kívánja erôsíteni a digitális védelmét.
Az elôadók részletesen bemutatták az audit folyamatát is: a hatókör-meghatározástól az elôudit és a bizonyítékgyûj-
tésen át a pontozásig. Elhangzott, hogy a megfeleléshez legalább 70 százalékos teljesítés szükséges, és a hiányosságokat súlyozott hibapontok alapján értékelik. A jelenlegi idôszakban a hatósági hozzáállás támogató, ugyanakkor a nyilvánvaló mulasztásokat és a formális „papírgyártást” szigorúan kezelik.
A workshop gyakorlati tanácsai között szerepelt az elektronikus információs rendszerek (EIR) tudatos kialakítása, a beszállítói szerzôdések biztonsági kiegészítése, valamint az úgynevezett „Shadow IT” és „Shadow AI” használatának szabályozása. A szakértôk szerint a cél nem a tökéletes biztonság, hanem a kockázatok arányos kezelése és a gondos gazda szemlélet bizonyítható megvalósítása.
A rendezvény egyértelmû üzenete: a NIS2-megfelelés nem egyszeri projekt, hanem folyamatos mûködési állapot, amely tudatosságot, vezetôi elkötelezettséget és rendszerszintû gondolkodást igényel a kkv-k részérôl.
A rovat a PBKIK Információtechnológia Bizottságának támogatásával valósult meg.
Vállalkozók figyelem!
Elindult az új Vállalkozói Ügysegéd
A vállalkozói érdekképviseletek bevonásával zajló rövid tesztüzemet követôen 2026. február 19-tôl éles üzemben is elindult az egyéni vállalkozók új elektronikus bejelentô felülete.
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál (ÜPO) új Vállalkozói Ügysegédje szolgál a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére.
A Webes ügysegéden az egyéni vállalkozó kizárólag saját nevében tudott eljárni, az új felületen a vállalkozó képviselôje, meghatalmazottja teljeskörûen intézheti a vállalkozással kapcsolatos bejelentéseket.
A képviseleti jog vizsgálatánál az induláskor az új felület az adóhatóságnál vezetett képviseleti nyilvántartás adatait veszi figyelembe, illetve további fejlesztést követôen a Rendelkezési Nyilvántartásba tett rendelkezéseket is.
Lényeges, hogy az UJEGYKE nyomtatványon az „Egyéni vállalkozói nyilvántartással kapcsolatos ügyek (kivéve adóügyek)” ügytípus – UJEGYKE 05-ös lapján a 3. nyilatkozat – legyen jelölve, mert csak akkor jogosult a meghatalmazott eljárni. A rendszer erre tekintettel a meghatalmazottnál csak azokat a vállalkozókat
jeleníti meg, akiknél a meghatalmazás erre az ügytípusra is kiterjed.
A 2026. február 28-ig tartó átmeneti idôszakban a Webes ügysegéd és a Vállalkozói ügysegéd párhuzamosan mûködött, viszont a Webes ügysegédet kizárólag az egyéni vállalkozó maga tudta elérni, a képviselôje nem. Március 2-tôl új bejelentésekre már csak az ÜPO felületen található csempe lesz alkalmas.
A felületen 3 fülre tagolva érhetôk el a „Bejelentéseim, kérelmeim,” az „Új bejelentés, kérelem benyújtása” és a „Tájékoztató” képernyôk.
A „Bejelentéseim, kérelmeim” felületen láthatók a korábban sikeresen megtett vagy függôben lévô vagy hibás bejelentések típusra és idôszakokra szûrhetô módon, de kizárólag azok az ügyek, amelyeket a Vállalkozói Ügysegéden keresztül jelentettek be. A régi rendszerben intézett ügyekhez kapcsolódó dokumentumok a Webes ügysegéden érhetôk el to-
vábbra is, a késôbbiekben integrálásra kerülnek majd a Vállalkozói Ügysegédbe.
Az adott ügynél látható annak állapota (pl. elfogadva, ügyintézés alatt, kitöltés alatt), azonosítója és a benyújtás ideje.
Az „Új bejelentés, kérelem benyújtása” felület használatakor a rendszer felismeri az egyéni vállalkozás állapotát, és csak olyan ügytípust jelenít meg, amely az adott állapottal összefügghet. Így például ha az adott személy még nem egyéni vállalkozó, akkor itt kizárólag az egyéni vállalkozás indítására van lehetôség.
Mûködô egyéni vállalkozó viszont adatváltozást, tevékenység-szünetelést, szünetelés utáni folytatást, megszüntetést jelenthet be és hatósági bizonyítványt is igényelhet.
A „Tájékoztató” fülön rövid tájékoztatók olvashatók az egyes ügytípusokhoz kapcsolódó lényeges információk összefoglalásaként, és mindegyikrôl link mutat a részletesebb tájékoztatókhoz, melyek külön ablakon nyílnak meg, ezért áttekinthetôk a bejelentés közben is.
A NAV honlapján, a www.nav.gov.hu oldalon egy útmutató érhetô el, amely részletes segítséget nyújt az új felület használatához.
A Pécsi Tudományegyetem innovációi a GSEA Hungary színpadán – a kutatástól a piaci hasznosításig
2026. február 12-én jubileumi eseménynek adott otthont a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusa: a 20. évfordulóját ünneplô Global Student Entrepreneur Awards (GSEA) magyar döntôje a Youth & University Entrepreneurship Day keretében valósult meg. Az egész napos rendezvény a vállalkozói gondolkodás, az innováció és az egyetemi ökoszisztémák találkozási pontjává vált, ahol a következô generáció tehetségei és a hazai felsôoktatás meghatározó szereplôi közösen formálták a jövô narratíváját.
A Pécsi Tudományegyetem hivatalos vendégegyetemként kiemelt jelenléttel vett részt az eseményen. A NexGen Showcase kiállítótérben és a pitch szekciókban bemutatott projektek világosan demonstrálták, hogy a PTE-n zajló kutatás nem csupán tudományos értéket teremt, hanem kézzelfogható, piacképes innovációk formájában jelenik meg. Az egyetem standjai és elôadásai komplex képet adtak arról, hogyan kapcsolódik össze az orvostudomány, a mesterséges intelligencia, az élelmiszeripari fejlesztés és a szervezeti döntéstámogatás a PTE innovációs stratégiájában.
Az orvostechnológiai fejlesztések sorában különös figyelmet kapott a SurgAI – Sebészeti készségek objektív monitorozása és értékelése mesterséges intelligencia segítségével címû projekt. A PTE
3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ szakemberei dr. Bogár Péter vezetésével olyan AI-alapú rendszert fejlesztettek, amely kép- és videóelemzés segítségével objektív módon képes értékelni a sebészeti készségeket. A rendezvényen Hillebrand Péter VR-fejlesztô a projektnek a laparoszkópos beavatkozások szimulációjára kidolgozott eszközét és szoftverét mutatta be, amelyet az érdeklôdôk VR-eszközökkel próbálhattak ki. A projekt nemcsak az orvosképzés minôségének új dimenzióját mutatta meg, hanem azt is, hogyan válhat a digitális technológia a kompetenciamérés standard eszközévé a jövô egészségügyében. Az egészségügyi innovációk mellett a PTE élelmiszeripari fókuszú fejlesztése is komoly szakmai érdeklôdést váltott ki. A Fénymérô festék és annak alkalmazása címû projekt – Laposa Zsófia közremûködésével – egy olyan megoldást kínál, amely képes jelezni a borokat érô káros fényhatásokat. Mivel a borok élvezeti értékét jelentôsen befolyásolja az UV- és kék fénytartomány, a fejlesztés áttörést jelenthet a minôségmegôrzés területén. A technológia ráadásul más fényérzékeny élelmiszerek esetében is alkalmazható, így szélesebb iparági hasznosítási lehetôségeket is magában hordoz.
A PTE jelenléte ugyanakkor nemcsak a technológiai és termékfejlesztési innovációkra terjedt ki, hanem a szervezeti és humán területek digitális átalakításá-
ra is. A Human-Y Index, a PTE Magatartástudományi Intézet, valamint a Sporttudományi és Testnevelési Intézet közösen fejlesztett adatvezérelt, AI-alapú platformja azt demonstrálta, hogyan integrálhatók fiziológiai és viselkedési adatok a kiégés és a fluktuáció korai azonosítása érdekében. A rendszer nem pusztán diagnosztikai eszköz, hanem döntéstámogató megoldás, amely a szervezeti bevonódás és jóllét mérését új, prediktív alapokra helyezi. A vállalati és startup közönség részérôl különösen erôs érdeklôdés mutatkozott az alkalmazhatóság és a skálázhatóság iránt. Az egészségügyi fókuszú innovációk körét gazdagította a PTE Szemészeti Klinikájának fejlesztése, a HERBALEYE –Kombinációs készítmény terápiás alkalmazásra. A dr. Rák Tibor, prof. dr. Csutak Adrienne és prof. dr. Atlasz Tamás által vezetett kutatócsoport egy természetes eredetû, több patomechanizmust célzó orális formulációt mutatott be, amely a glaukóma progressziójának kiegészítô támogatását célozza. A projekt a klinikai kutatás és a termékfejlesztés metszéspontjában helyezkedik el, és jól példázza, hogy a PTE-n zajló tudományos munka hogyan válhat hosszú távon piaci hasznosításra alkalmas egészségipari innovációvá.
A február 12-i esemény világosan megmutatta: a Pécsi Tudományegyetem innovációs portfóliója sokszínû, ugyanakkor stratégiailag egységes. A projektek közös nevezôje a tudományos megalapozottság, a technológiai újdonság és a társadalmi-gazdasági hasznosíthatóság. A GSEA Hungary és a Youth & University Entrepreneurship Day platformja nemcsak bemutatkozási lehetôséget jelentett, hanem új szakmai kapcsolatok, befektetôi érdeklôdések és jövôbeli együttmûködések kiindulópontját is.
A PTE ismét bizonyította: az egyetem nem csupán tudásközpont, hanem aktív, versenyképes innovációs szereplô, amely képes a kutatási eredményeket a vállalkozói és ipari térbe integrálni –nemzetközi szinten is látható és releváns módon.
MAGYAR SZÁMVITELI SZAKEMBEREK EGYESÜLETE BARANYAVÁRMEGYEI SZERVEZETE
meghívja tagjait és minden érdeklôdôt 2026. március 17.-én (kedd)
tartandó szakmai konzultációval egybekötött elôadására
Az elôadás és konzultáció helye: NAV tanácsterem, 7621 Pécs, Rákóczi út 52-56.
Aszakmai program témája: A2025. december 15-ig kihirdetett adó és járulék törvény változások. Afordított áfa szabályai, különös tekintettel az ingatlan ügyletekre.
Elôadó: Dr. Nagy Péter
Kezdési idôpont: 8.30
REGISZTRÁCIÓ: 8 órától
Kapcsolat: KIZÁRÓLAG a Számviteli Egyesület honlapján jelentkezhetnek az elôadásra az alábbi linken: https:/www.mszsze.hu/oktatás/ oktatásra-jelentkezés
Akonzultáció sikeres lebonyolítása érdekében kérjük, hogy kérdéseiket elôzetesen a szamviteliegyesület.baranya@gmail.com címére megküldeni szíveskedjenek!
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2008 óta rendezi meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt. A szakmák fiatal tehetségei országos szakmai versenyeken mérhetik össze tudásukat és felkészültségüket.
Idén január 6-án kezdôdtek a szakmai versenyek, amelyek ebben a tanévben is izgalmas kihívást tartogatnak a szakképzô intézményben tanulók számára.
A szakképzô intézmények nappali tagozatán végzôs tanulói a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen (SZKTV), míg a technikumban tanuló végzôsök az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) keretében bizonyíthatnak.
Kezdetben 15 szakmában zajlottak, mára ez a szám meghaladja a hatvanat. A versenyek célkitûzése a gyakorlatigényes „fizikai” szakmák és a szakmatanulás népszerûsítése a diákok körében.
A területi elôválogatókat országosan
a helyi kamarák szervezik és bonyolítják le, ezt követik a válogatóversenyek, végül pedig a budapesti döntô, amely egy nagyszabású fesztivál keretében zajlik. A döntôben a szakképzés legtehetségesebb tanulói vetélkednek két napon keresztül a Szakma Sztár Fesztiválon. Az országos döntôben közel 300 tanuló méri össze tudását. A nyertesek a késôbbiekben lehetôséget kapnak arra, hogy Európa legnívósabb szakmai versenyén, a EuroSkills-en versenyezzenek.
Baranya vármegyében az alábbi 32 szakmában ezúttal 305 tanuló versenyzett: asztalos, faipari technikus, gépgyártástechnológiai technikus, mechatronikai technikus, cukrász, cukrász szaktechnikus, magasépítô technikus, hegesztô, logisztikai technikus – logisztika és szállítmányozás szakmairány, kereskedelmi értékesítô, CNC-programozó, szakács, szakács szaktechnikus, pincér-vendégtéri szakember, vendégtéri szaktechnikus, turisztikai technikus – turisztikai szervezô szakmairány és idegenvezetô szakmairány, karosszérialakatos, kômûves, festô, mázoló, tapétázó; központifûtésés gázhálózatrendszer-szerelô, hûtô- és szellôzésrendszer-szerelô, épületgépész technikus, kereskedô és webáruházi technikus, villanyszerelô – épület villamossági szakmairány és villamos hálózat szakmairány, erôsáramú elektrotechni-
kus, elektronikai technikus, idegen nyelvû ipari és kereskedelmi technikus – általános gyártás szakmairány – fodrász, kozmetikus technikus, vegyésztechnikus – általános laboráns szakmairány – informatikai rendszer- és alkalmazás-üzemeltetô technikus, szoftverfejlesztô és -tesztelô.
Már harmadik éve on-line a verseny interaktív feladatok megoldásával.
A jelentkezés feltételeként tavaly beépült „szûrô” tovább szigorodott, így az elôzô évi tanulmányi eredmény minimum 4,0 átlagot el kellett hogy érjen. Ezzel a jelentkezési lehetôséggel ugyan minimálisan csökkent a regisztrált versenyzôk száma, azonban nagyon megváltoztak az egyes szakmákból jelentkezô tanulói létszámok.
Milyen elônyökhöz jut az a diák, aki részt vesz a szakmai versenyen?
Az a versenyzô, aki valamely versenytevékenység esetében eléri a megszerezhetô pontok legalább 60%-át, mentesül az adott versenytevékenységnek megfelelô vizsgatevékenység letétele alól. Ha e versenyzô mindegyik versenytevékenység esetében eléri az adott versenytevékenységen megszerezhetô pontok legalább 60%-át, akkor mentesül az általa tanult képesítés szakmai vizsgájának letétele alól, továbbá a szakirányú továbbtanulás esetén 30 többletpontra jogosult.
Mérföldkövek
● A verseny központi elôválogatóból, válogatóból és döntôbôl áll.
● A központi (írásbeli) elôválogatók lebonyolítását országosan a területi kereskedelmi és iparkamarák végzik.
● Az elôválogatókat követôen az MKIK válogatókat szervez. A legfelkészültebb diákok kiválasztásával biztosítja, hogy a legjobbak kerül-
hessenek a verseny országos döntôjébe. A versenyzôk az elôválogatón és a válogatón szerzett pontok alapján versenyrészenként, szakképesítésenként külön-külön kerülnek rangsorolásra, és ennek megfelelôen kerül sor a legjobbak behívására a verseny válogatójába, illetve az ezt követô országos döntôbe.
● A döntôre Budapesten, a Hungexpo területén kerül sor. A kiemelkedô eredményt elérô versenyzôket az MKIK meghívja a WorldSkills és EuroSkills nemzetközi versenyek hazai válogatóversenyeire, melynek gyôzteseibôl kerülnek ki azok a fiatal szakemberek, akik képviselhetik Magyarországot a nemzetközi szakmai versenyeken.
A XIX. Szakma Sztár Fesztiválra 2026. március 26-án és 27-én kerül sor. Az esemény egyben a szakmák iránt érdeklôdô fiatalok és pályaválasztók számára kínál egyedülálló lehetôséget. A fesztivállátogatók megismerkedhetnek majd a szakmákkal, bepillanthatnak a szak-
mai tevékenységekbe, és kiemelt figyelmet fog kapni az interaktivitás, az élményszerûség. A látogatók az egyes szakmák interaktív standjainál kipróbálhatják tehetségüket a verseny megtekintése mellett. A látogatásokat országosan a területi kamarák szervezik.
A VÁLOGATÓVERSENYBE TOVÁBBJUTÓ BARANYAI DIÁKOK
NÉVSZAKMADUÁLIS PARTNERISKOLA
1. Bíró Szabolcs CNC-programozóSOMAPAK Kft.Baranya Vármegyei SZC Angster József Technikum, Szakképzô Iskola és Szakiskola
2. Domonkos Diána hegesztôKörber Hungária Kft.Baranya Vármegyei SZC Angster József Technikum, Szakképzô Iskola és Szakiskola
3. Kasznai Gyula villanyszerelô, épület-Panta Balázs e.v.Baranya Vármegyei SZC Angster József villamosság szakmairányTechnikum, Szakképzô Iskola és Szakiskola
4. Károly Kristóf villanyszerelô, villamos E.ON Dél-dunántúli Baranya Vármegyei SZC Angster József hálózat szakmairányÁramhálózati Zrt.Technikum, Szakképzô Iskola és Szakiskola
5. Kovács Krisztofer villanyszerelô, épület-DÉLVIV Kft.Baranya Vármegyei SZC Angster József villamosság szakmairányTechnikum, Szakképzô Iskola és Szakiskol
6. Csike Milán kômûvesPécsi Ágazati Baranya Vármegyei SZC Pollack Mihály KépzôközpontTechnikum és Kollégium
7. Márta Zoltán Kevin festô, mázoló, tapétázóPécsi Ágazati Baranya Vármegyei SZC Pollack Mihály KépzôközpontTechnikum és Kollégium
8. Szarvas Gábor Levente festô, mázoló, tapétázóPécsi Ágazati Baranya Vármegyei SZC Pollack Mihály KépzôközpontTechnikum és Kollégium
9. Albrecht András Máté idegen nyelvû ipari és Harman Becker Baranya Vármegyei SZC kereskedelmi technikus, Gépkocsirendszer Radnóti Miklós általános szakmairányGyártó Kft.Közgazdasági Technikum
10. Hunyadi Vivien Luca vendégtéri szaktechnikus5 ÍZ Kereskedelmi ésBaranya Vármegyei SZC Vendéglátóipari Kft.Mohácsi Radnóti Miklós Technikum és Szakképzô Iskola
11. Boda Ruben központifûtés- és gázhálózat- Harmat Bt.Baranya Vármegyei SZC rendszer-szerelôSimonyi Károly Technikum és Szakképzô Iskola
12. Papp Dániel erôsáramú elektrotechnikusKONTAKT-Elektro Kft.Baranya Vármegyei SZC Zipernowsky Károly Mûszaki Technikum
13. Fazekas Kincsô cukrász szaktechnikusEXORNO Kft.Baranya Vármegyei SZC Zsolnay Vilmos Technikum és Szakképzô Iskola
14. Lázár Kitti cukrász szaktechnikusSchneider Ferenc e.v.Baranya Vármegyei SZC Zsolnay Vilmos Technikum és Szakképzô Iskola
15. Nagy Adrián szakács szaktechnikusPAULUS Partner Kft.Baranya Vármegyei SZC Zsolnay Vilmos Technikum és Szakképzô Iskola
16. Tóth Kornél cukrászSzekeres FinomságokBaranya Vármegyei SZC Zsolnay Vilmos Kft.Technikum és Szakképzô Iskola
Cikkünk az NFA-KA-KIM-5/2025/TK/15 számú közremûködôi szerzôdés alapján, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.
