OCTOGON 2026/206

AHOL A DIZÁJN ÉLETRE KEL

Több száz lakberendezési dizájnmárka 3 szinten, 30 000 négyzetméteren maxcity.hu

MaxCity Lakberendezési Bevásárlóközpont

2045 Törökbálint, Tópark utca 1/A

M1 / 14-es kijárat

Nyitvatartás: hétfő-szombat: 10.00–20.00/vasárnap: 10.00–19.00

MŰVÉSZET ITT ÉS MOST

A VILÁGÍTÁS NEM PUSZTÁN VIZUÁLIS VAGY TECHNIKAI

KÉRDÉS

A fény és a környezet kapcsolatáról, a fény örök természetéről és a jövő fényének újratervezéséről Alessandro Pedretti belsőépítésszel, világítástervezővel az idei Olasz Design Világnapja keretében az Olasz Nagykövetség szervezésében, az Olasz Külkereskedelmi Intézet (ITA) és az Olasz Kultúrintézet együttműködésében létrejött budapesti előadása kapcsán beszélgettünk.

A tűz felfedezése óta világítás lényegében az emberiség egyik ősi igénye lett, hosszú és nehéz utat járt be a mai, gyorsan fejlődő technológiákig. Mégis milyen inspirációkat meríthetünk a múltból?

Az ember létezésének kezdete óta képes volt megszelídíteni a természetes fényt, mint élete egyik alapvető elemét, és használatát egyre inkább saját szükségleteihez igazította.

A természetes fény ugyanakkor mindig is pontos szabályokat diktált, amelyek meghatározták az idő és a napszakok ciklikus rendjét.

Az elektromosság és a mesterséges fény megjelenésével azonban az ember és a természet közötti kapcsolat részben elveszett. Ma arra lenne szükségünk, hogy párbeszéd és kapcsolat alakuljon ki az ember alkotta és a természetes fény között. Ezáltal visszanyerhetnénk azt az egyfajta biológiai jólétet biztosító ritmust, amely emlékeztet minket arra, hogy létezésünk mindig is attól a fénytől függött – és függ a jövőben is –, amelyet a természet ajándékoz nekünk, megszámlálhatatlan aspektusaival és változataival.

A világítással kapcsolatosan említett egy „vissza a jövőbe” jellegű folyamatot. Ezt miként lehet értelmezni?

Ez a gondolatmenet arra épít, hogy a természetes fény soha nem statikus, hanem folyamatosan változik, néha hirtelen, máskor lassan. Váratlan árnyékokat hoz létre, megváltoztatja a színeket és a tónusokat, melegséget vagy hidegséget áraszt. Mindig is hatással volt az öt érzékszervünkre, alakítja és megerősíti az élet ritmusát, ugyanakkor váratlan élményeket is teremt. Ma az lenne a feladatunk, hogy a természetes fény bizonyos jelenségeit átültessük a mesterséges világítástechnológiákba. Nemcsak a megfelelő fényt kell létrehoznunk a megfelelő funkcióhoz, hanem figyelembe kell vennünk azokat az egyedi érzékelési és a lelki tényezőket is, amelyeket csak a természetes fény képes nyújtani, hiszen ez szorosan összefügg a jóllétünkkel.

Hogyan értelmezhetjük a világítás területén alkalmazott „re-design” koncepciót?

A jövő fényének újratervezése valójában azoknak az érzelmeknek a megtervezését jelenti, amelyeket a fény kiválthat bennünk. Ez nem pusztán vizuális vagy technikai kérdés; kapcsolódik más, hozzánk szorosan kötődő

tényezőkkel is: az emlékezettel, a térrel, a befogadás élményével. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy mindeközben továbbra is tartsuk szem előtt a természetes fény jótékony hatását.

A design világában is egyre jobban előtérbe kerül a fenntarthatóság kérdése. Milyen formában tud ez megjelenni a világítás területén?

A fény kutatása, a fénnyel való kísérletezése és a technológiai fejlődése soha nem fog megállni; egyre inkább az energiahatékonyság, a környezetbarát és a humánus megoldások összessége jelenti a fejlődés fő hajtóerejét. Ugyanakkor a hatékonyság ilyen mértékű növekedése mellett az igazi kihívás az, hogy a kutatás ne csupán a technikai teljesítmény optimalizálására törekedjen, hanem érzékszervi és lelki tényezőket is értékként kezeljen, egyfajta „környezeti empátiát” létrehozva azokban a terekben, ahol élünk.

Múzeumok, kiállítások és világkiállítási bemutatócsarnokok megvilágításakor a legjobb megoldás gyakran az, amely a néző számára szinte láthatatlan. Mi irányítja a tervezési folyamatot az ilyen terekben és környezetben? A múzeumi terekben és kiállításokon egyre nagyobb figyelem irányul a fény teljesítményére és érzékelhető minőségére – gyakran úgy, hogy maga a fény szinte észrevehetetlen. Általában úgy gondoljuk, hogy a megfelelő lux- és CRI-értékek biztosítása az egyetlen helyes út a műalkotások és remekművek méltó bemutatásához, miközben a fényforrás sokszor szinte láthatatlan marad. Ezen a területen az én kutatásom inkább az adott mű és az adott tér környezetére és a hely szellemére összpontosít. Ha például Leonardo Mona Lisáját egy LED-fényforrásból, pontosan beállított luxértékekkel világítjuk meg, az technikailag ugyan tökéletes lehet, azonban teljesen elárulja azt a szellemiséget, amelyben Leonardo a 15. században elképzelte, megfestette és szemlélte művét: napfényben, gyertyafényben, egy folyamatosan változó, soha nem ugyanolyan fényben. Ha ezekről a szempontokról gondolkodunk, talán arra a következtetésre jutunk, hogy a fény környezetének fogalmát nem csupán technológiai

és hatékonysági jellemzők határozzák meg, hanem azok a tényezők is, amelyek egy adott korszak és térkontextus értékeit mesélik el. A fény hatékonyságát tehát nemcsak matematikai, hanem mentális és kulturális paraméterek is alakítják.

Mennyiben lehet tartani a tempót a gyorsan változó trendekkel és technológiákkal? Ön hogyan áll hozzá ezekhez a változásokhoz? Mindig is a fénnyel dolgoztam: termékeket, tereket és élményeket terveztem. Természetesen mindannyiunkra hatnak a trendek és divatok, amelyeket gyakran a gyorsan fejlődő technológiák is alakítanak. Azonban mindinkább igyekszem távolságot tartani az előírt szabályoktól, és a „kulturális intelligenciát” tekinteni referenciának, hogy a tervezés ne csupán számításokra vagy matematikai sémákra korlátozódjon. A mély kulturális tudás megmenthet bennünket a tervezési döntések elsivárosodásától – nemcsak a világítástervezésben, hanem kreativitásunk minden területén.

Ön elsősorban világítástervezésről ismert, de más területeken is alkot. Szólna pár szót ezekről is?

A világítás mellett a bútortervezés területén dolgoztam, valamint az autóipar számára is alkottam, illetve alkotok most is. Ez utóbbinál az újgenerációs járművek elektromos csatlakozási rendszereinek fejlesztéséhez kapcsolódóan. A multidiszciplinaritás a tervezésben kulcsfontosságú tényező a kiváló kapcsolódások létrehozásához.

Ön nemcsak tervező, hanem lelkesen gyűjt formatervezett tárgyakat is. Melyik korszak és terület a kedvence? Van olyan darabja a gyűjteményében, ami különösen szívéhez nőtt? Mindig úgy gondoltam, hogy a design világának személyes, közvetlen megismerése és kutatása alapvető fontosságú a tervezési folyamatok megértéséhez, és ahhoz, hogy ezeket később saját projektjeinkben újraalkothassuk. Körülbelül negyven éve gyűjtök – főként olasz – designtárgyakat; nem a felhalmozás, hanem a kutatás és a tudásvágy szellemében. A számomra legkedvesebb darabok azok, amelyek a 20. század során új

fejlődési irányokat adtak az életmódnak és a gondolkodásnak. Nincs egyetlen kiemelt kedvencem; kicsit olyan számomra, mintha mindegyik a „gyermekem” lenne. Ugyanakkor különösen lenyűgöznek azok a berendezési darabok, amelyek egykor ikonikus építészeti és designhelyszíneken álltak. Például az az íróasztal, amely 1956-ban abban a New York-i Olivetti üzletben volt, amelyet a BBPR [Gian Luigi Banfi, Lodovico Barbiano di Belgiojoso, Enrico Peressutti és Ernesto Nathan Rogers 1932 és az 1990-es évek között működő építészeti partnersége – szerk.] tervezett.

Milyen környezetben érzi leginkább otthonosan magát?

A családom, a macskám társaságában – és talán a között sok tucat különböző szék között, amelyek a 20. századi design történetét mesélik el. Leülni egy székre olyan, mintha minden alkalommal egy másik korszakba és szellemiségbe helyezkednénk bele, így mindig másfajta „kényelmet” megtapasztalva… és majdnem elfelejtettem: gyakorta meggyújtok egy gyertyát az asztalon.

aforgalmasabbhírlapárusoknál, azinmedioésa RELAYüzletekben valamintazalternatívárusítóhelyeken!

RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA ZENEMŰBOLT 1052Budapest,Szervitatér5.

FUGA | BUDAPESTI ÉPÍTÉSZETI KÖZPONT 1052Budapest,PetőfiSándorutca5.

MŰVÉSZETEK PALOTÁJA 1095Budapest,KomorMarcellutca1.

FÓKUSZ KÖNYVÁRUHÁZ 1072Budapest,Rákócziút14.

ÍRÓK BOLTJA 1061Budapest,Andrássyút45.

TERC SZAKKÖNYVESBOLT 1149Budapest,Pillangópark9.

Fiók for arts Kft. 1111Budapest,Csíkyu1

„A Coldefy ET ASSOCIES ARCHITECTES URBANISTES, a CITYFöRSTER – Brehm Hansen Niehüser Nolting Richter Seidel Sobota Partnerschaft mbB Architekten, a Sporaarchitects és a TREIBHAUS csapata nyerte az első díjat a Rákosrendező megújítására kiírt pályázaton.”

Uhh, le is tudtam ezt az irodanév-felsorolást az elején, ami egyébként már az eredményhirdetésen is megmosolyogtató volt. A bejelentés pillanatában az összes újságíró a tollát vagy billentyűzetét tartotta készenlétben, hogy elsőként lőhesse ki cikkét a győztesekről az online térbe, ám a fentihez hasonló névsorok hallatán hamar elveszve néztünk egymásra mindannyian, és inkább a kivetített diasorok lefotózása mellett döntöttünk. Nemzetközi pályázatról beszélünk, így a legtöbb terv kooperációban született francia, holland, német, szlovák irodákkal is. Mivel mestertervről volt szó, az „építészetnek” egyelőre még háttérbe kellett szorulnia (ha nem is teljesen). Az urbanisztikai kreativitás volt a lényeg, így több külföldi, szakági iroda fogott össze a legjobb megoldásokért.

Mire ez a lapszám már az Ön kezében van, kedves Olvasó, a képviselő-választás után leszünk. Szívesen utaznék azonban az időben, mert e rákosrendezői történet és a sikeres pályázat elemzésében (is) fontos a tény, hogy mi lesz a folytatás. A Mohamed Alabbar cégével aláírt adásvételi szerződés értelmében ugyanis a kormánynak a jövőben vállalnia kell a terület előkészítését, közművesítését, az infrastruktúra kialakítását, és az elővásárlási jogával élő Fővárosi Önkormányzat színre lépése miatt ezzel a kötelezettséggel bizony már Karácsony Gergely és csapata irányába felel.

A saját lakás nevetséges illúzióját sem kergető milleniálként nyilván megfogott az a hívószó, hogy a területen megfizethető lakásokat céloznak kínálni: a „lakhatási válság” szókapcsolat sokszor és nagyon hangsúlyosan elhangzott, melynek kezelési mechanizmusára ez a projekt akár egy jó példaként is szolgálhatna a Főváros vezetése szerint. A baj csak az, hogy valamiért a válság alatt azt értjük, hogy nincs elég lakás Budapesten, épp ezért még bizony jó párat kéne építeni. Csak ugye nem ettől lesz olcsóbb egy otthon a hazai viszonyokat tekintve.

Szögezzük le: a rákosrendezői, I. díjas terv szép, de ezt a tervet is el kell adni. Befektetőket kell találni, akik vállalják az építkezéseket, az értékesítést– a befektetésük megtérülése reményében. Szépen visszaköszönnek a látványterveken az elegáns, viszonylag visszafogott szintszámú (azért látunk a terveken 22 emeletes tornyokat is), szeletelt téglahomlokzatos épületek, de a francia tervezők hatására még a nálunk oly ritka duplex kialakítások is feltűnnek. Ránézésre is egyértelmű, hogy itt nem szociális bérlakások tömkelegét fogják majd kínálni, habár az önkormányzatnak kimondott célja ilyen jellegű beruházásokat kivitelezni nagyjából 20 százalékban.

A 15 perces város terminus kissé kampányszlogenné avanzsálódott. Mindez ebben a konstrukcióban annyit tesz, hogy egy szép lakás tulajdonosa elmehet a szomszédos épület egyik szintjén kialakított magánkórházi rendelésre vagy a szomszédos toronyház földszintjén kialakított magánóvodába a gyermekéért. Hajlamosak lettünk 15 perces város koncepciónak nevezni azt a jelenséget tehát, hogy a lakásomból lemehetek a ház földszintjére a fodrászomhoz vagy a boltba – csak hát ezt jelenleg egy Nagykörúton lakó is elmondhatja magáról. A szlogen jelentősége leginkább a jó tömegközlekedési kapcsolatok kialakításában, egy intermodális csomópont megteremtésében rejlene. Ez itt kritikus kérdés, mert Budapesten a magas lakásárakat jelentős mértékben a mélygarázsok iszonyatos építési költsége ugrasztja meg ugyebár. Ám sajnos itthon akármennyire is megteremtenék egy ilyen jellegű városrész-építésnél a közlekedési kapcsolatok kiválóságát, még mindig alapelv, hogy a vásárolt lakáshoz tartozzon (minimum) egy garázsbeálló is. Így viszont az élhetőbb városrész víziója is elvész.

E morgás és a politikai szépítések ellenére a reális és nem kiszínesített jellemzőivel a projekt azonban fontos fordulópont a budapesti városfejlesztési minták között. Leginkább Rákosrendező vonatállomásának életre keltése lenne óriási Jolly Joker, amely már sokszor volt politikai ígéret, de sosem lett belőle semmi. A körülötte értékesíthető épületek szelet kavarhatnának ezen ötlet vitorlájába. A hazai ingatlanfejlesztői attitűddel ellentétben itt ráadásul sikerülhet a Főváros által szabályozott, visszafogottabb telepítésről beszélni. Az urbanisztikai szempont része lesz a Szivacsváros elv is, mely kifejezés szintén e pályázat által kezd a köztudatba fészkelődni a 15 perces város elv után. Mindez azért lehet kulcs, mert az elmúlt évtizedekben ilyen hozzáállásra itthon nem láttak mintát se a vevők, sem a fejlesztők, és nem is volt kellően utóbbiakra rászólva, hogy bizony így kéne. A túlzott szociológiai jelentőség kinyilvánítása helyett a „minél kisebb területen minél nagyobbat, a minél olcsóbb anyagokból minél drágábban” elv mentén gondolkodó beruházóknak Rákosrendező szép kis pofon lehet. Csak legyen, aki vállalja a szerződés rá eső részét.

Pleskovics Viola

JOSEPH PULITZER-EMLÉKDÍJ 2013

KIADJA | PUBLISHER © PUBLISHING KFT.

ÜGYVEZETŐ, TULAJDONOS | CEO, OWNER Martinkó József jozsef.martinko@octogon.hu

A SZERKESZTŐSÉG CÍME

ADDRESS OF THE EDITORIAL OFFICE 1114 Budapest, Himfy utca 6. LEVELEZÉSI, SZÁMLÁZÁSI CÍM CORRESPONDENCE ADDRESS, INVOICE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 146. info@octogon.hu

FŐSZERKESZTŐ | EDITOR-IN-CHIEF Martinkó József jozsef.martinko@octogon.hu

VEZETŐ SZERKESZTŐ | SENIOR EDITOR Szira Péter peter.szira@octogon.hu

SZERKESZTŐ | EDITOR dr. Pleskovics Viola viola.pleskovics@octogon.hu

GRAFIKAI TERVEZÉS | GRAPHIC DESIGN Hargitay Anna grafikus@octogon.hu

ONLINE SZERKESZTŐ | ONLINE EDITOR Zeitler Mátyás matyas.zeitler@octogon.hu

ÁLLANDÓ MUNKATÁRSAK | CORRESPONDENTS

Bán Dávid, Götz Eszter, Kovács Péter, Molnár Szilvia, Torma Tamás, Zöldi Anna

ÉRTÉKESÍTÉS | SALES Bucsay Orsolya orsolya.bucsay@octogon.hu Várszegi Csilla csilla.varszegi@octogon.hu

ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ | FOUNDING EDITOR Bojár Iván András (1998-tól 2015-ig)

LOGÓTERV | LOGO DESIGN Sólymos Ágnes Eszter

KÉPELŐKÉSZÍTÉS | PREPRESS Colorcom Media Kft.

NYOMDAI MUNKA | PRINTED BY EPC Nyomda | Elektroproduct Nyomdaipari Kft. | 2040 Budaörs, Baross u. 77. | 0623 416 000 | www.epcnyomda.hu

A nyomás Kristályrács technológiával készült.

TERJESZTÉS | DISTRIBUTED BY Magyarország: Lapker Rt. Románia, Szerbia, Szlovákia: Color Interpress Kft. ORSZÁGOS KÖNYVTERJESZTŐ HÁLÓZATOK ÉS ALTERNATÍV TERJESZTŐHELYEK: ld. 5. oldal ISSN 1418522

A hirdetések tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult observer.hu.

A BORÍTÓN | ON THE COVER

A Révay Palota látványterve (AXION visual)

KÜLFÖLD

16 | sz.: Martinkó József f.: Villeroy&Boch a folytonosság ontológiája

Mettlach 2.0 téri metamorfózisa justus thiede

26 | sz.: Martinkó József f.: Villeroy&Boch örö K ségből jövő K ép

A Villeroy&Boch és a Mettlach 2.0 víziója

Interjú Constantin von Boch-hal

VILLA

28 | sz.: Octogon, D55 f.: Gulyás Attila zárt és nyitott, hagyományos, de eredeti

Egy nyaraló Fallóskúton gál ádám, bognár dániel, vécsey kristóf ( d55 )

36 | sz.: Götz Eszter f.: vizit studio az idő rétegei

Építészeti kihívások a két világháború közötti neobarokk családi házon gyökér andrás, losonczi júlia, bozsik máté (BIS építész iroda)

TAR TA LOM

BUDAPEST

44 | sz.: Szira Péter f.: Hubai Orsi Ködből palotá K

Interjú Dobos Mátéval

és Monori Lászlóval

50 | sz.: Octogon f.: Jaksa Bálint az anyahajó

A Franklin Ház és az Optinvest HQ tótszabó tamás, tácsik tamás (pyxis nautica építésziroda)

58 | sz.: Octogon f.: AXION Visual a boulevard világ szülötte

Az Optinvest újítja fel az egykori Berlin Nagyszálló épületét is monori lászló, tibai frida (pyxis nautica építésziroda)

KÉPESSZÉ

66 | sz.: Octogon f.: Bujnovszky Tamás a robert gutows K i architects erdélyi K iállításai

Képesszé

BUDAPEST

72 | sz.: Schrammel Zoltán DLA f.: Hlinka Zsolt régi rend, mai Kórház Gondolatok és tények a Budai Irgalmasrendi Kórház bővítéses felújításáról dr. kiss zsolt istván (krämer, kiss és társaik)

86 | sz.: Szira Péter f.: Bujnovszky Tamás új horizono K A Dorottya Residences-zel teljessé vált tömbrehabilitáció vékony tamás (bayer construct zrt.) kádár mihály (TSPC Kft.)

ITTHON

92 | sz.: Wettstein Domonkos f.: Danyi Balázs szemléletformáló újrahasznosítás Az egykori töltőállomás mint a Balaton főépítészi hivatala deichler tímea, jakab dániel (deichler jakab stúdió)

100 | sz.: Pleskovics Viola f.: Gulyás Attila élő… lélegző Egy elképesztő műemlék elképesztő felújítása németh tamás, lászlófi károly, kutlik csilla, komsa réka (kima stúdió kft.)

KKK

110 | sz.: Szira Péter f.: Palkó György szintlépés Palkó György önálló kiállítása

112 | sz.: Somosi Rita f.: Rene Burri/Magnum Photos, Kuttner Ádám a pillanat építésze Interjú Clotilde Burri-Blanc-nal

ITTHON

116 | sz.: Martinkó József f.: Gulyás Attila szálloda a határon Új hotel Sátoraljaújhelyen csíki barna atelier (k510 építész stúdió) sugár péter dla (radius b+s)

124 | sz.: Martinkó Jószef f.: vizit studio hullámo K a fényben Új városi sportuszoda Kazincbarcikán csillag katalin, gunther zsolt (3h építésziroda)

DESIGN LOKÁTOR

132 | sz.: Zöldi Anna f.: Batár Zsolt a pénz emberarcú szentélye Bankfiók az Oktogonnál erdélyi linda, dobos andrás, korényi balázs csaba, gáspár virág anna (lab5 architects)

MIN DOLGOZIK

138 | sz.: Irimiás Balázs majdnem beton templom, földből és fából építészet: irimiás balázs, szelecsényi balázs, bárdi emese

144 | Index

A FOLYTONOSSÁG

ONTOLÓGIÁJA

Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF

Építészeti fotó: VILLEROY&BOCH

ÖRÖKSÉGBŐL

Szerző: OCTOGON

Portréfotó: VILLEROY&BOCH

JÖVŐKÉP

A DESIGN NEM CSUPÁN ESZTÉTIKA, HANEM FOLYAMATOS KÜZDELEM A MÉRNÖKI PRECIZITÁS ÉS A MŰVÉSZI SZABADSÁG KÖZÖTTI EGYENSÚLY MEGTALÁLÁSÁÉRT. HOGYAN VÁLIK EGY 1748-BAN ALAPÍTOTT CÉG KÖZPONTI IPARTELEPE ÚGYNEVEZETT „NEW WORK” ALAPÚ CAMPUSSÁ? ERRŐL BESZÉLGETTÜNK A CÉGET ALAPÍTÓ CSALÁD KILENCEDIK(!) GENERÁCIÓJÁT KÉPVISELŐ CONSTANTIN VON BOCHHAL, AKI JELENLEG AZ „ARCHITECTS &DESIGNERS PROJECTS” ELNEVEZÉSŰ RÉSZLEG EURÓPAI VEZETŐJE.

Octogon: Hogyan egyensúlyoz egy ilyen patinás európai gyártó tradíció és innováció között?

Constantin von Boch: Fontos tudni, honnan jövünk. Amikor az ügyfelek szembesülnek azzal, hogy a cégünket a barokk korban alapították, elképednek. De a közel 280 éves múlt veszélyes is lehet, mert ha nem fejlődik egy ilyen tradicionális vállalkozás és nem tesszük versenyhelyzetekben folyamatosan próbára magunkat, könnyen válhatunk pusztán egy múzeummá, ahelyett, hogy sikeres piaci termékeket gyártanánk. Mondok egy példát arra, hogy a múltunk hogyan jelenik meg a mában. Az archívumunk hatalmas kincs, különösen a színek tekintetében. A történelem során a színek periodikusan térnek vissza. A 70-es évek harsány árnyalatai után volt egy hosszú fehér korszak, most pedig az elmúlt nyolc évben újra felfedeztük a színek hozzáadott értékét. A ma újra felefedezett színeink azonban a történelmi referenciapontjainkból táplálkoznak, amiket a kortárs tervezők modern kontextusba helyeznek.

Octogon: Építészeti, de talán a magyar „barnamezős” fejlesztések szempontjából is a Mettlach 2.0 ipari-reurbanizációs program bemutatása volt látogatásunk fő oka. Mi volt a fejlesztés stratégiai célja?

Constantin von Boch: Mettlach nem a világ közepe, egy 4000 fős település. A legnagyobb kihívásunk a fiatal, immár „digitális bennszülöttnek” tekinthető szakemberek megszólítása volt, akik számára Hamburg, Frankfurt vagy London kétségtelenül vonzóbb célpont. Létre kellett hoznunk egy olyan közeget – egy campust –, ahol jó dolgozni és találkozni a kollégákkal, jókat lehet enni, tulajdonképpen élni itt, a Saar folyó partján, közel a francia és a luxemburgi határhoz. Két fő elemet emelnék ki ebből a reurbanizációs és a „new work”-fókuszú fejlesztésünkből. Az egyik az értéktelen, funkcióját vesztett gyárépületek lebontása és helyükön zöldterületek kialakítása a régi főépületünk és az apátság épületének környezetében. A másik az épített örökség megmentése. A Fabrik N°09 irodaház vagy a BoardingHouse elnevezésű vendégházunk eredetileg régi termelőegységek voltak. Hosszú kemencék álltak ott, irodai munkára alkalmatlan terekkel. Az építészeti koncepció kialakításakor meg kellett találnunk a módot arra, hogy megtörjük ezeket a hatalmas, egybefüggő, de szintenként elválasztott tereket és olyan környezetet hozzunk létre, amely ösztönzi az interakciót és a közösségi létet.

Octogon: Manapság a fenntarthatóság megkerülhetetlen kérdéskör. Hogyan jelenik meg ez egy olyan helyszínen, ahol évszázados ipari struktúrák dominálnak?

Constantin von Boch: A fenntarthatóság az építészeti világban számunkra egy specifikus kérdést vet fel: hogyan bánunk a meglévő állománnyal? Számomra a projekt egyik legkedvesebb aspektusa éppen ez az „építészeti újrahasznosítás”. Felelősségünk van abban, hogy azokat az épületeket, amelyek komoly építészeti szubsztanciával bírnak, ne hagyjuk az enyészetté válni. A Fabrik N°09 kiváló példa: ahelyett, hogy lebontottuk volna a régi épületet, új funkciót adtunk neki. Olyan találkozási pontokat hoztunk létre benne, amelyek ösztönzik a modern munkavégzést, miközben tiszteletben tartják a múltat. Az, hogy nem hagytuk ezeket az épületeket végleg lepusztulni, hanem a mai tevékenységeinkhez igazítottuk őket, a mi olvasatunkban a valódi, hosszú távú fenntarthatóság.

Octogon: Folytassuk a terméktervezési folyamattal. Hogyan működik a kreatív munka a Villeroy&Boch világában?

Constantin von Boch: A design természetesen nálunk kulcselem, ugyanakkor állandó, de termékeny feszültség forrása. A gyártmányfejlesztő mérnöki technológia és a formatervezés folyamatosan harcol egymással: a kérdés mindig az, hogy a funkció, a gyárthatóság vagy az esztétika domináljon-e. Egy formabontó designmegoldást általában nehezebb legyártani, de nálunk a vállalati kultúra designvezérelt. Ez azt jelenti, hogy a tervezőké az utolsó szó, mielőtt egy termék piacra kerül. Nagy hangsúlyt fektetünk a tervező partnereink kiválasztására. Mindkét üzletágban – asztali kultúra és fürdőszoba – együtt dolgoznak a belsős és a külsős tervezők, hogy folyamatosan friss ötletek kerüljenek be a folyamatokba, ugyanakkor mindkét üzletágban a külsős és belsős csapatok harmonikus együttműködése adja meg fejlesztéseink gyümölcsöző dinamikáját. A célunk, hogy közel 280 év után is relevánsak maradjunk. Olyan igényekre is választ adunk, amiket a fogyasztó talán még meg sem fogalmazott magának – mint például nemrégiben az Antao kollekció (tervező: kaschkasch), amely a pandémia utáni, természetközeli vágyakat öntötte formába.

Octogon: Nemrégiben az Ideal Standard márka is a portfólió része lett. Hogyan fér meg egymás mellett a két különböző tervezői DNS?

Constantin von Boch: Mindkét márkának megvan a maga létjogosultsága. Meglepő volt látni a párhuzamokat: az Ideal Standard is nagy hangsúlyt fektetett a dizájnra a 70-es években, olyan nevekkel dolgoztak, mint Gio Ponti. Bár volt egy időszak, amikor a tisztán funkcionális termékek felé fordultak, az elmúlt években Roberto Palombával közösen visszatértek a designvezérelt üzenetekhez. A feladatunk most az, hogy ezeket a történeteket hangosabban meséljük el, és kiaknázzuk a közös örökségben rejlő lehetőségeket.

Octogon: Végül egy személyes kérdés. Mi az, ami a kilencedik generáció tagjaként is fenntartja a lelkesedését ebben a mindennapi munkában?

Constantin von Boch: Az interakciók, a beszélgetések. Függetlenül attól, hogy New Yorkban vagy éppen Budapesten tárgyalok, az ügyfelek történetei mozgatnak. Másfelől, amikor eljönnek hozzánk Mettlachba, és végigvezetjük partnereinket, vendégeinket a gyáron, az egy szemfelnyitó, rácsodálkozó élmény, ami mindig lenyűgöz. A mai generáció hozzászokott a digitális gombnyomáshoz, nálunk viszont azt láthatják, hogy egy termék elkészülte során 27 érintési pont van az ember és a kerámia között. Munkatársaink, dolgozóink szakértelme és az emberi mozdulatok mindenkire nagy hatással vannak. Ez az emberi szakértelem és a munka, a gyártás emberi oldala az, ami a márkánkat ma is hitelessé teszi. Ezért érdemes minden reggel felkelni.

ZÁRT ÉS NYITOTT, HAGYOMÁNYOS, DE EREDETI

NYARALÓ FALLÓSKÚTON

Építészet: GÁL ÁDÁM, BOGNÁR DÁNIEL, VÉCSEY KRISTÓF | D55

Szerző: D55, OCTOGON

Építészeti fotó: GULYÁS ATTILA

A telepítés első számú szempontja volt, hogy a hatalmas fák javát megőrizzék

Tervezés éve: 2024

Megvalósulás éve: 2025

Bruttó terület: 200 m2

Generáltervező:

D55 ÉPÍTÉSZ IRODA

Vezető tervező:

GÁL ÁDÁM, BOGNÁR DÁNIEL, VÉCSEY KRISTÓF

Építész munkatárs:

GELLÁR JAKAB, MÜLLER ANNA, SZEBENI BARBARA, SCHÁN SÁRA, TÓTOK ADRIENN

PREFALZ FEDÉS

ERŐS, BIZTONSÁGOS, ROZSDAMENTES

KÖNNYŰ ÉS TÖRÉSÁLLÓ!

KOMPLETT RENDSZER

Elegáns, matt felületű PREFALZ korcolt lemezfedés, amely a szalagok pontos illesztésének köszönhetően egységes, kifinomult megjelenést ad.

A rendszer kiemelkedő formai szabadságot biztosít: szinte bármilyen tetőés homlokzati kialakítás megvalósítható vele, így tökéletesen illeszkedik modern és klasszikus építészeti stílusokhoz is.

A PREFALZ széles szín- és formaválasztéka kreatív tervezést tesz lehetővé.

A könnyű alumínium egyszerűen alakítható, így ideális megoldás különböző építési projektekhez.

AZ IDŐ RÉTEGEI

Építészet: GYÖKÉR ANDRÁS, LOSONCZI JÚLIA, BOZSIK MÁTÉ | BIS ÉPÍTÉSZ IRODA

Szerző: GÖTZ ESZTER

Építészeti fotó: VIZIT STUDIO

KÖDBŐL PALOTÁK

Szerző: OCTOGON

„MINDENT A SAJÁT BŐRÜNKÖN TANULTUNK MEG. SOSEM ÚGY VETTÜNK EGY HÁZAT VAGY SOSEM ÚGY KEZDTÜNK VALAMIBE, HOGY TESSÉK, ITT VAN A TÉGLA, A CEMENT, PLUSZ EGY FORMÁTUMLICENSZ, VALAMINT PRODUCTION BIBLE, AMINEK MÉG A TARTALOMJEGYZÉKE IS BAROMI ÉRTHETŐ, ÉS BÁRHOL FÖL LEHET ÜTNI, HOGY ÉPPEN MI A FELADAT ÉS ANNAK MI A MEGOLDÓKULCSA. CSAKIS ALULHASZNOSÍTOTT, PUSZTULÓ, ÜRESEN ÁLLÓ INGATLANOKAT VETTÜNK, ALAKÍTOTTUNK ÁT, MENTETTÜNK MEG BUDAPEST SZÍVÉBEN” – MONDJA AZ OPTINVEST ZRT. ALAPÍTÓ TULAJDONOSA, DOBOS MÁTÉ EDE. NEM BESZÉLVE AZ INTERJÚ TÖBBI IZGALMAS ÉS TANULSÁGOS RÉSZLETÉRŐL.

Úgy lett jogász, mint amilyen az alul-fölül nyitott sor a pókerben: még bármi kijöhet a dologból.

„Légy jogász, még bármi lehetsz.”: ez állt 1998 júniusában a Népszabadság diplomamellékletének a címlapján. Mintha nekem írták volna a cikket.

Jónevű iroda tagja. Polgári vagy büntető ügyeket visz?

Amíg aktívan praktizáltam, csakis polgári ügyekkel foglalkoztam. De ma már nagyon kevés időm marad az egyébként nagyon is szeretett hivatásomra. Az ügyvédkedésben és az irodában is a vállalkozást láttam inkább. Teljesen másképp építettem fel az ügyvédi irodát. Alapítottam mellé egy könyvelő és egy adótanácsadó céget is. Az ügyeink gyakran ingatlanok körül forogtak, és engem már a kezdet kezdetén megigéztek ezek az ingatlanok. A múltjuk, a történetük, hiszen egy-egy per vagy ügylet során ezzel is meg kellett ismerkednem. Valahogy úgy voltam ezekkel, mint egy antikvárius: bizományba vagy a saját gyűjteménybe kerüljön-e a könyv. Iszonyúan sajnáltam, hogy én nem tudok venni és átalakítani épületeket úgy, ahogy elképzelném. Az első ingatlanberuházásoknál még én voltam a csendestárs, bekapcsolódtam az ügyfél mellé. Később meg már én voltam a drive.

Mikor igazolódott be a jóslat, hogy bármi lehet egy jogászból? Nagyjából 10-15 éve. Eldöntöttem, hogy emelem a tétet és ös zszerakok egy kis csapatot az ingatlanbefektetésekre és -fejlesztésekre.

Mi volt az első fecske?

Egy nagy irodaházunk, amit egy gyógyszergyártól vásároltunk. És két bankfiók Győrben és Budapesten.

Ez már egy egész fészekalja portfólió. Inkább csak próbálkozások voltak. Az volt a közös bennük, hogy mindegyiknek volt helyrajzi száma, de alapvetően nem mondanám letisztult koncepciónak az eredeti elképzelésemhez képest, hogy mivel szeretnénk foglalkozni.

Tanulóévek?

Persze, de azért pénzt is kerestünk velük. És egyre jobban tisztult, hogy mivel akarunk foglalkozni, miben látunk fantáziát, mi az a receptúra, amiből össze lehet mixelni, hogy lehetőleg ne járjunk rosszul a végén. Mi megtartjuk az ingatlanokat. A modellünk alfája és ómegája, hogy a portfóliónk értéke egy-egy ingatlan elkészültekor növekszik, amit a bankjaink pont annyival honorálnak, hogy akkor jöhet egy következő hitelkeret-emelés, egy következő projekt, és így bővülhet az épületek száma.

Többes szám első személyt használ, de a vízió ezek szerint egyszemélyes termék volt. - Igen.

Azt mondja egy helyütt, hogy az Optinvest csapatának elképzelései vezérlik a bérlőik gondolkodását. Hogyan találják meg azokat az ügyfeleket, akik elfogadják az ízlésüket és a koncepciójukat?

Nem egy ingatlanügynökség munkatársa frocliz minket azzal, hogy nekünk általában szerencsénk volt a vásárlásokkal és a bérlőkkel. 15 éve ezt hallgatom. Ideje lenne kitalálni valami más magyarázatot, mert ennyi idő alatt bebizonyosodott, hogy a koncepciónk azért működik, mert jó a termék.

Mindig ennyire magabiztos volt? Az üzletben? Dehogyis! Ez így nagyon tudatosan hangzik, de nem ez az igazság. Ha beülsz egy étterembe, jól akarod érezni magad, talán még éhes is vagy, de majd csak ott döntöd el, a pincér vagy a séf tanácsára, hogy mit tegyenek eléd. Hozzánk olyanok jönnek, akik többet, színesebbet, izgalmasabbat akarnak. Jellemzően a kreatív iparból érkező, a HR-re nagy hangsúlyt fektető cégek, és az egyeztetések során egy roppant izgalmas párbeszéd tud kialakulni, ahol nyilván mi vagyunk jártasabbak a designelemeket illetően, úgyhogy rá tudom beszélni őket arra az irányra, ami nekem és nekik is jó lesz.

Felkészül ezekre a tárgyalásokra vagy rögtönözni szokott?

Utána szoktam nézni az érdeklődőknek. Előfordult, hogy Párizsba is kimentem egy nagy, tőzsdén jegyzett céghez előzetes

MEGÓVNI, HELYREÁLLÍTANI, MEGMUTATNI

PARTNEREK A MŰEMLÉKES

MUNKÁKBAN: A PYXIS

NAUTICA ÉPÍTÉSZIRODA

ÉS AZ OPTINVEST ZRT.

A Pyxis Nautica építészeti és belsőépítészeti tervezőirodát 2017-ben alapította Monori László, Tótszabó Tamás és Tóth Dávid. Számos szakmai díjjal elismert csapatuk partnereikkel szoros együttműködésben olyan kiemelkedő minőségű építészeti terek létrehozásán dolgoznak, ahol az alkotói szándék, a funkcionális igény és a befogadó környezet együtt formálnak új, hiteles történeteket. Az iroda és az Optinvest Zrt. kapcsolata az alapításig nyúlik vissza. Eddig közös építészeti, belsőépítészeti munkáikat – Dreher Palota, Irányi Palota, Kincsem Palota, Wagner Palota, Palazzo Hunyadi – számos szakmai díj és elismerés övezte. A beszélgetés apropójául a felújítás finisében tartó Reáltanoda utcai Franklin Ház, az Almásy- és a Győrrfy-palota tervezésének állapota, valamint az iroda távlatos tervei szolgáltak. Kérdéseinkre Monori László vezető tervező, a Pyxis Nautica építésziroda egyik alapítója válaszol.

Jellemzően háromváltozós feladattal szembesül az építésziroda minden Optinvest-ház esetében: a műemlékes elemek megóvása, modernizálás, vagyis az új szabályozóknak való megfelelés, valamint az iroda kreativitásának belefűzése az épületek újjászületésébe. Hogyan lehet ezeknek az egymástól elég távol álló elvárásoknak megfelelni? Ha meglévő épülettel foglalkozunk, akkor minden esetben megvizsgáljuk, hogy mik az adott épület értékei, amiket meg kell óvnunk és helyreállítanunk. Minden Optinvesttel közös munkánk prioritása az volt, hogy amit csak lehet, megőrizzünk és megmutassunk eredeti fényében. Ez az épített kultúránk megőrzésén túl fenntarthatósági szempontból is kulcskérdés, hiszen egy felújítás környezeti lábnyoma töredéke egy ház elbontásához és a helyén történő új építéséhez viszonyítva.

Egy történeti épület minden esetben több ráfordított időt és energiát követel meg a tervezőktől, mivel egyrészt meg kell ismerni és átlátni a kor építési technológiáját, ami sokszor több különböző időszak felújításaival, hozzáépítésével egészül ki, másrészt a geometriai és szerkezeti kötöttségekhez igazodva kell megteremtenünk a mai kor komfortját és ergonómiai elvárásait.

Ezen felül küldetésünk, hogy túl a technikai megoldásokon a jelenkor értékeivel is kiegészítsük az épület történetét. Ezért is igyekszünk kortárs művészek bevonásával kiegészíteni ezeknek az épületeknek a belső tereit.

A minap vehették át az Év irodája verseny különdíját a Wagner Palota, újkori nevén Marshmallow House megújításáért. Miben foglalhatóak össze az ott szerzett tapasztalataik? Mit lehet ezekből átemelni a jelenleg is futó műemlékes munkáikba?

A Wagner Palota megújításának legfontosabb üzenete számunkra az volt, hogy az értékleltárba nem feltétlenül csak a 20. század előtti épületrészeket kell bevonni, hanem adott esetben a ‘90-es évek posztmodern elemei is ide tartozhatnak. Hajlamosak a mai kor tervezői és döntéshozói a szocialista, illetve az azt követő időszakban született épületekre, épületrészekre vagy tárgyakra hulladékként tekinteni, pedig ez is része a történelmünknek, és fontosnak tartom, hogy az esztétikailag könnyebben befogadható kornyomok mellett ezeket is helyén tudjuk kezelni.

Mit lehet tudni a Reáltanodai utca Franklin Ház felújításának státusáról?

A Franklin nyomda nevét örökségként viselő Reáltanoda utcai épület egy elhagyott épületegyüttesként várta/várja a befejezést. Az irodánk számára is újdonságnak számított volna egy parkolóháztervezés, ám a Pyxis megbízatása csak a parkolóház előtt megmaradt egy darab traktus áttervezésére szólt, ami 5 szinten 1-1 iroda-bérlemény tervezését jelentette, a lobbyval és liftelőtérrel együtt.

Úgy értesültünk, nem a parkolóház volt a tervezési folyamat egyetlen érdekessége. Nekünk is meglepetés volt, hogy a parkolóházat Reimholz Péter irodája tervezte. Ez számunkra is nagyon örömteli felismerés volt, hiszen az első irodánkat szintén a Reimholz Péter által jegyzett, a Donáti és Szalag utcák közti épületegyüttesben béreltük, így éveken át szívtuk magunkba a mester építészeti gondolatait, részletképzéseit.

A Franklin Ház szintjeit igen különböző cégek foglalták el, reklámügynökség, mérnökiroda és legfelül az Optinvest Zrt. Izgalmas volt annak a fejlesztőnek az irodáján gondolkodni, akivel már las-

san egy évtizede sok közös, sikeres munkán vagyunk túl, és nem egy futó projektünk van még folyamatban. Ami a projektjeinkben – és ebben az irodában is – közös, az az, hogy mindig igyekeztünk láthatóvá tenni az épület szerkezeti szépségeit, és az újonnan bekerült szerkezetekben is fontos volt az anyagszerűség megmutatása. Az ingatlanfejlesztő a saját irodájában így meg tudja mutatni az ügyfeleinek is, hogy néz ki egy betonoszlop, egy téglaboltozat, egy üvegfal vagy egy fémlemez-felület. Iroda és showroom. Ezek a kemény, nyers felületek aztán jól kiegészülnek a tulajdonos saját műgyűjteményéből válogatott antik és kortárs művekkel.

Előfordultak egyedi műszaki, technológiai megoldásokat kívánó feladatok, amelyekre újdonatúj megoldást kellett keresniük?

A Wagner Palota egyik wow-effektjét, az átriumban álló, meglévő lift újratervezett burkolatát említem. Itt az volt az ötletünk, hogy az átriumot visszafogott fehér térként, egyfajta múzeumi white-space-ként alakítjuk ki, amibe az új liftet egy kortárs alkotásként állítjuk bele. Ehhez egy művészt kellett találni, és ahelyett, hogy egy gyári fémburkolatot választottunk volna, bevontunk egy kortárs képzőművészt, Hegyi Fannit, aki kézműves technikával elemről elemre készítette el a fémburkolat patinázását. Az így létrejövő tárgy egy egyedülálló alkotássá vált, amiről azonnal lehet valamit gondolni, ahogy az ember belép a térbe. Ehhez természetesen a megbízó-tulajdonos rendkívül rugalmas és befogadó hozzáállására van szükség, amilyenre nagyon kevés példa van jelenleg Magyarországon.

A már átadott épületek után kíváncsiak vagyunk, mit rejtenek az arany leplek és a winchesterek. Nézzük sorban, hol tart a tervezés: A Szép utca és a Reáltanoda utca sarkán álló Almásy-palota felújítása engedély kapott, a kivitelezés idén kezdődik, a terveket hamarosan publikáljuk. Az ugyancsak a Reáltanoda utcában álló Kincsem Palota jelenleg kulturális térként üzemel. Ez a fejlesztés az Optinvest Jolly Jokerre. A leendő funkciója egyelőre teljes mértékben nem publikus. A Ferenczy István utcai Dreher Palota szerkezetkész állapotban van, zajlik a kivitelezés. A Szép utcában álló Győrffy-palota felújítása egyelőre vázlattervi szinten áll. És végül az OCTOGON címlapján látható Révay Palota. Szerkezetkész állapotban van, zajlik a kivitelezés

Az iroda számos egyéb sikeres tervezést mondhatott magáénak az utóbbi években. Példának okáért tavaly az OCTOGON is bemutatta a komoly szakmai visszhangra lelt, Monolith Lodge fantázianévre keresztelt dobogókői erdei házat, amelyet a Hello Wooddal közösen terveztek. Milyen izgalmas feladatokról osztana meg részleteket?

A Monolith Lodge története igazán rendhagyó módon alakult. Egy korábbi, meghiúsult családi házas projektünket ahelyett, hogy elengedtük volna, továbbfejlesztettük, mert láttunk fantáziát a geometriai rendszerében. A saját elképzeléseink alapján kidolgoztunk egy vázlattervet, amit a honlapunkon közzétettünk. Néhány évvel később egyszer csak jelentkezett egy fiatal pár, hogy ők megépítenék Dobogókőn, egy izgalmas erdei telken CLT technológiával. Ezután átszabtuk rájuk, illetve a telek adottságaikra. Az engedélyek megszerzése után a kiviteli és belsőépítészeti terveket már a kivitelező és későbbi üzemeltető, a Hello Wood készítette el. Nem minden nap történik meg, hogy egy építészeti gondolat először telket, aztán megrendelőt, végül tervezőt is vált, de azt gondolom, hogy a végeredmény tükrében ennek így kellett történnie.

AZ ANYAHAJÓ

Építészet: PYXIS NAUTICA

Szerző: OCTOGON

Építészeti fotó: JAKSA BÁLINT

A FRANKLIN HÁZ

A BOULEVARD

VILÁG SZÜLÖTTE

Építészet: MONORI LÁSZLÓ, TIBAI FRIDA | PYXIS NAUTICA ÉPÍTÉSZIRODA

Szerző: OCTOGON

Építészeti fotó: AXION VISUAL

AZ OPTINVEST ÚJÍTJA FEL AZ EGYKORI

BERLIN NAGYSZÁLLÓ ÉPÜLETÉT IS

A ROBERT GUTOWSKI ARCHITECTS erdélyi kiállításai

bujnovszky tamás fotóesszéje

A Robert Gutowski Architects építészeti vándorkiállítása makettek és fotográfiák segítségével enged betekintést a téralkotás művészetébe, a kreatív gondolkodásba és a koncepcióból formává váló építészet világába. Ezek az alkotások nem csupán tárgyak, hanem gondolatok, víziók, ember és tér találkozásának lenyomatai, amelyek elgondolkodtatnak, inspirálnak és érzéseket ébresztenek. A Robert Gutowski Architects alkotóközösségként működik, ahol a kreativitás, az együttműködés és a szakmai precizitás kéz a kézben jár. Számukra minden projekt közös gondolkodás és inspiráció forrása. A csapat tagjai folyamatosan megosztják egymással ötleteiket, gondolataikat. Közösségük ereje abban rejlik, hogy minden munkatárs aktívan részt vesz a tervezés folyamatában — az első koncepciótól a részletek kidolgozásán át a kivitelezésig. Tevékenységük középpontjában a magas színvonalú építészeti, művészeti és mérnöki generáltervezés áll, ahol a helyszín, a megbízó igényei és az építészeti gondolat szoros harmóniában találkozik.

GONDOLATOK ÉS TÉNYEK

A BUDAI IRGALMASRENDI

RÉGI REND, MAI KÓRHÁZ

KÓRHÁZ BŐVÍTÉSES

FELÚJÍTÁSÁRÓL

Építészet: DR. KISS ZSOLT ISTVÁN

Szerző: SCHRAMMEL ZOLTÁN DLA

Építészeti fotó: HLINKA ZSOLT

Miért is kezdem ismertető leírásomat Imhoteppel, a polihisztorral, aki egyszemélyben volt orvos és építész – és vélhetőleg nem is egy pancser, hiszen főminiszteri rangig emelkedett Dzsószer fáraó alatt? Részben azért, mert hiszek a kultúránk történelmi mélységű gyökereiben, különösen az építészet egymásra épülő tudás-tégláiban, részben pedig azért, mert ő jutott eszembe elsőnek az épület bejárásakor, szembesülve a tervezési körülmények és követelmények szinte követhetetlen szövevényeivel.

Tervezés: 2016 – 2018

Építés éve: 2018 – 2026

Műemléki épület terület: 12 000 m2

Központi épület: 7969 m2

Vidra utcai hotelszárny: 15 442 m2

Összesen: 35 411 m2

Beruházó: Betegápoló Irgalmas Rend FRATER UNGER

KORNÉL OH testvér

FEKETE ZOLTÁN

TARI ZSOLT

Generáltervező:

KRÄMER, KISS ÉS TÁRSAIK

Vezető tervező:

DR. KISS ZSOLT ISTVÁN

Építészet: SZATHMÁRY ZSOLT, CSÖNGE KRISZTIÁN, VARGA PÉTER, TÓTH VIKTOR, NAGY MIHÁLY, SZIGETFŰ ISTVÁN

KVACSÁNY-NEMECZ REGINA | Vision Építésziroda PATAKI RITA, STOCKER GYÖRGY DLA | Optima Architekt

Belsőépítészet: SZENES ISTVÁN, LÁNG JUDIT | Szenes Studio Orvostechnológia: TÓTH KÁROLY, CSORDÁS SZILVESZTER

Tájépítészet: HERCZEG ÁGNES, BOGNÁR EMESE EMÍLIA | Pagony Táj- és Kertépítész Kft. Építéstörténeti kutatás: ZSEMBERY ÁKOS

Generálkivitelező:

Grabarics Építőipari Kft. Projektmenedzser: MATISZ JÁNOS

A Vidra szárny öttraktusos alaprajzán felülről lefelé ápolási egységek, járóbeteg-rendelők és különböző kiszolgálófunkciók osztoznak

TERVEZÉS

GYÁRTÁS

SZÁLLÍTÁS

KIVITELEZÉS

A Grabarics Dekorbeton a dekorbeton széleskörű alkalmazására kínál innovatív megoldásokat.

Küldetésünk, hogy szoros együttműködéssel az ügyfeleink igényeit standard és exkluzív egyedi termékeinkkel a legmagasabb szinten tudjuk kiszolgálni.

STANDARD TERMÉKEK:

Taktilis figyelmeztető elem

Taktilis vezető sáv elem

Térburkoló lap

Támfal, kerítés fedlap elem

Ablakpárkány

Kerti szegély

Pihenőpad

Lábazati elem

EGYEDI TERMÉKEK:

Lépcsők

Pultok, recepció

Kerti tipegők

Utcabútorok

Kerítéselemek, virágládák, térelválasztók

Nagy méretű térburkolatok

Egyedi látványelemek

Homlokzatburkolatok

KAPCSOLAT: www.grabaricsdekorbeton.hu

ÚJ HORIZONOK

A DOROTTYA RESIDENCES-ZEL

TELJESSÉ VÁLT TÖMBREHABILITÁCIÓ

Fit-out, belsőépítészet: VÉKONY TAMÁS | BAYER CONSTRUCT ZRT.

Alapépület építészet: KÁDÁR MIHÁLY | TSPC KFT.

Szerző: SZIRA PÉTER

Építészeti fotó: BUJNOVSZKY TAMÁS

Építészet: DEICHLER TÍMEA, JAKAB DÁNIEL

| DEICHLER JAKAB STÚDIÓ

Szerző: WETTSTEIN DOMONKOS

Építészeti fotó: DANYI BALÁZS

SZEMLÉLETFORMÁLÓ ÚJRAHASZNOSÍTÁS

AZ EGYKORI TÖLTŐÁLLOMÁS

MINT A BALATON FŐÉPÍTÉSZÉNEK HIVATALA

ÉLŐ . . . LÉLEGZŐ

EGY ELKÉPESZTŐ MŰEMLÉK ELKÉPESZTŐ FELÚJÍTÁSA

Építészet: NÉMETH TAMÁS, LÁSZLÓFI KÁROLY, KUTLIK CSILLA, KOMSA RÉKA | KIMA STÚDIÓ KFT.

Szerző: PLESKOVICS VIOLA Építészeti fotó: GULYÁS ATTILA

A panoráma kávézóban láthatók a déli torony régi harangszékének fájából készült padok, illetve a bontott rézlemezekből megformált világítótestek. Itt kávézó és időszaki kiállítási tér nyílt.

A déli torony aljából induló új útvonal a kupola különböző szintjein, a panoráma termen, a kincstáron, a kegytárgy bolton, majd a templomtéren keresztül halad, végül az északi torony aljában kialakított ajándékboltban van lehetőség megpihenni, és felfrissülni

Tervezés éve: 2016–

Kivitelezés: 2018–2026

Építészet: NÉMETH TAMÁS

| KIMA Stúdió

LÁSZLÓFI KÁROLY

KUTLIK CSILLA

KOMSA RÉKA

Építéstörténet:

HOROGSZEGI TAMÁS

M. NAGY VERONIKA

Belsőépítészet:

O. ECKER JUDIT

Liturgikus tér, oltár: JAHODA RÓBERT

Tartószerkezet: BESEY LÁSZLÓ

Restaurátori munkák: festőrestaurátor: SPRINGER FERENC

kőrestaurátor: KOVÁCS ATTILA, CSÁNYI SZABOLCS

ASZTALOS GYÖRGY

farestaurátor: FABÓK BALÁZS fémrestaurátor: CSÁNYI SZABOLCS

PÁHI ATTILA

üvegrestaurátor: FÜRI JUDIT

PAYER KÁROLY

Orgona: HOMOLYA DÁVID

Pécsi Orgona Manufaktúra

SZINTlépés

PALKÓ GYÖRGY

ÖNÁLLÓ KIÁLLÍTÁSA

Egy semmiképpen sem szokványos karrierpálya méltatása igazi publicisztikai csemege, hiszen a szakaszeredmények felől nézve süvegelendő meg csak igazán az oda vezető út tiszteletre méltó variabilitása. Kíváncsiság, állhatatosság, kísérletezőkedv. Egy ffiatalember – Palkó György –, aki semmitől sem hátrál meg a tapasztalatszerzés érdekében, legyen szó fizikai munkáról vagy egy ösztönös, mások számára értelmezhetetlen döntés személyiséget alakító következményeiről. A kiállítás megnyitására felkért Ferencz Marcel laudációjában az alkotó életpályájának vázlatos felsorolásában épp ott tartott, hogy Palkó György – tarsolyában egy kommunikáció-történelem szakos egyetemi diplomával – többek között krupiéként és pincérként is dolgozott, amikor a Millennium Háza rendezvénytermének pazar átlátásai nyomán tekintetünk megakadt a Főkert igyekvő munkatársain, akik valamilyen díszfűcsoportozat tavaszi visszavágásán szorgoskodnak. Elyziumi hangulat: ikonikus ház – a jelzőt a Városliget Zrt. vezérigazgatójától, Gyorgyevics Benedektől kölcsönözzük, aki nemcsak, hogy megtisztelte jelenlétével a kiállításmegnyitót, de be is mutatta a laudáló Ybl- és Kossuth-díjas építészt –, odakünn pedig állhatatos marokszedők, zsendülő természet a megújult Ligetben, idebent pedig egy lapunk által is megbecsült, sokat foglalkoztatott művész 80 izgalmas fotográfiája.

Palkó György archetípusa a kereső-kérdező alkotóénak. Hivatásának fellelését – alkotói útját – az teszi izgalmassá, hogy iránya nem egyértelmű, állomásai megannyi lehetséges fordulópontot rejtettek. Számtalan titok, váratlanság, idegenség. De mindez, ismételjük el, csak a részeredmények felől – hiszen munkái egy folyamatosan alakuló, épülő, gazdagodó látásmódról vallanak – értelmezhető állítás. S hogy ennyi kanyar és kísérletezés, nekilódulás és megtorpanás után hogyan talált végül az építészeti fotográfiára?

A piliscsabai Stephaneum épületegyüttesének falai között eltöltött időszak lett végül meghatározóvá hivatásának megtalálásában. Makovecz Imre szárnyaló képzelete, vízióinak örvénye sokakat magával ragadott, amire egy bukovinai székely felmenőkkel bíró fiatalember érzékenysége, a szülőföld hozománya – hit a munkában, szorgalomban és következetességben – könnyen rezonált is.

Mi kell egy különleges képhez? Jó technika, alapos szakmai tudás és értelmező tekintet. Egy épület ugyanis – szerencsés együttállások esetén – több mint az azt alkotó matériák összessége. Palkó György pedig ezt az eszszenciát keresi. „Nem épületeket fényképezek – vallja –. Azt próbálom megérteni és megmutatni, hogy mi marad

utánunk.” Ez az ars poetica hatja át a tematikus sorozatokban kiállított képek sorát – kezdve a Duna Arénáról készített díjnyertes, éteri fotóval. Számunkra különösen azok a beállítások kedvesek, ahol fel-feltűnnek az épített környezet kedvezményezettjei is: diákok sziluettje a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tereiben, hajnali futók a Kengo Kuma dundee-i múzeuma alatt átvezető úton vagy egy aprócska kislány a MŰPA színpadán, szemben az üres nézőtérrel. Ez utóbbi fotó – és még jó néhány – a művész 2020-ban megjelent Budapest-albumából már ismerősként köszönt vissza, ahogy a redakció előtt sem volt ismeretlen a tavalyi, az oszakai expóról készült sorozata sem, amelyet még számos Japánban készült kiváló munka egészít ki a kiállítás anyagában.

Palkó a statisztikája szerint 2015, pályafutásának kezdete óta 250 magyar és nemzetközi tervezőcéggel, irodával dolgozhatott együtt, mindez cca. ötszázezer kattintást-fotót jelentő mennyiség. Impozáns adat, de talán ennél is többet jelent neki magának és munkatársainak – Marozsán Jánosnak, Szabó Bencének és Bognár Mártonnak –, hogy a tervezők közül egyre többen személy szerint őt választják.

Szira Péter

ÉPÜLETPORTRÉK – PALKÓ GYÖRGY ÉPÜLETFOTÓI Millennium Háza – NEO Kortárs Művészeti Tér 1146 Budapest, Olof Palme sétány 1.

A PILLANAT ÉPÍTÉSZE

BESZÉLGETŐPARTNERÜNK: CLOTILDE BURRI-BLANC

Stable, horse pool and house by Luis Barragan and Andres Casillas. Cuadra San Cristobal, Los Clubes (1966-68), Mexico, 1976. © Rene Burri/Magnum Photos

Vannak fotográfusok, akik megörökítik a történelmet, és vannak, akik formát adnak neki. René Burri (1933–2014) az utóbbiak közé tartozott: nem csupán krónikása, hanem a 20. század geometriájának mestere volt. Bár Leicája előtt forradalmak sorsa és az utca lüktetése pergett le, igazi, már-már megszállott párbeszédét a térrel és a szerkezettel folytatta. Ez a különleges vizuális nyelv tette őt azzá a látnokká, aki képes volt a betonban és a fényben is megtalálni az emberi lélek lenyomatát. Burri, aki gyakran viccesen csak „bukott építészként” hivatkozott önmagára, nem csupán lefotózta az épületeket – ő a modernizmus „élő szövetét” kapta lencsevégre – Le Corbusier beton-utópiáitól Luis Barragán vibráló, érzelmekkel teli tájaiig.

A fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Budapest Fotó Fesztivál a legendás Magnum-fotográfus, René Burri ikonikus munkáival indítja jubileumi programsorozatát a Műcsarnokban. A kiállítás apropóján a művész feleségével és hagyatékának őrzőjével, Clotilde Burri-Blanc-nal beszélgettünk a Hotel Clark Budapestben. A helyszín szinte észrevétlenül rezonál azokkal az építészeti, emlékezeti és identitásbeli rétegekkel, amelyek Burri egész életművét meghatározták. Ebben az inspiráló, kortárs közegben – ahol a múlt és a jelen halk, de határozott párbeszédet folytat egymással – minden adott volt ahhoz, hogy közelebb kerüljünk egy olyan alkotóhoz, aki szilárdan hitte: az épületeknek nem csupán falaik, hanem saját, megismételhetetlen személyiségük is van. Egy monumentális örökség gondozójaként Clotilde bepillantást enged a kulisszák mögé: beszél René archívumáról, az építészet iránti tiszteletéről és arról a szemléletmódról, amellyel minden struktúrában megtalálta az emberi tényezőt. Az interjú során egy olyan fotóművész gondolkodásmódját ismerhetjük meg, akinek munkássága ma is hivatkozási pont mindenki számára, akit érdekel az élet, a fény és a forma kapcsolata.

René Burrit leginkább ikonikus politikai portréiról vagy tűéles építészeti fotóiról ismerik. Ön milyennek látta azt az oldalát, amelyet a nyilvánosság ritkán tapasztalt?

René alapvetően szemlélődő alkat volt. A világhírű fotóriporterekre jellemző feszített tempó mellett nagy nyugalmat talált a hétköznapi dolgokban: szeretett kertészkedni, olvasni vagy főzni. Vonzódott a kétkezi alkotáshoz is: sokat rajzolt, órákat töltött akvarellfestéssel. Folyamatosan kísérletezett: fotókból és képeslapokból készített kollázsokat, hogy új nézőpontokat fedezzen fel. Szeretett történeteket mesélni, és fontos volt számára a fotók válogatásának és szerkesztésének folyamata is. Az élet mellette sosem volt statikus; eseménydús és változatos volt, épp olyan rétegzett, mint a képei kompozíciója.

Tekintettel az építészet iránti „megszállottságára”, szinte költői, hogy az első találkozásukat is egyik leghíresebb építészeti fotója hívta életre. Hogyan ismerkedtek meg, és mi volt az első benyomása a kamera mögött álló emberről?

Utunk a munkám révén keresztezte egymást, plakát- és képeslap-kiadóként dolgoztam. Azért kerestem meg, mert ki szerettem volna adni a Luis Barragán mexikóvárosi La Cuadra lovardájáról készült, 1976-os híres felvételét. Ez a konkrét kép – a maga vibráló falaival és tökéletes térbeli egyensúlyával – volt a híd közöttünk.

Valaki olyantól, aki ilyen hatásosan örökítette meg a modernizmus „élő szövetét”, rendkívül szigorú munkamódszert várnánk. Hogyan készült René egy-egy jelentősebb fotós útra vagy riportfeladatra?

Hihetetlenül aprólékos volt. Mielőtt még elcsomagolta volna a Leicáját, teljesen elmerült az úticélja kontextusában. Térképeket vásárolt, könyveket olvasott, és falta az újságokat minden olyan nyelven, amit csak talált. Naprakész volt az aktuális eseményekről, és imádta nézni az élő televíziós közvetítéseket, hogy elkapja egyegy pillanat „lüktetését”. Amint azonban megérkezett, a kutatást felváltotta a jelenlét. Gyakran hosszú ideig maradt egy helyszínen, beépült a környezetbe, hogy megismerje az ott élő embereket. Ő nem egyszerűen fotózott; ő benne élt a feladatban.

Ismerve az embert és a módszereit, van-e olyan konkrét fotó vagy sorozat, amelyet másképp lát, mint a világ többi része?

Igen, határozottan a Barragán-fotókat. Mivel magam is több helyszínen jártam Mexikóban, ezeknek más a kisugárzása számomra. Amikor rájuk nézek, nemcsak a színek és a fények azon mesteri kezelését látom, amit a közönség csodál, hanem azt a mélyen gyökerező tiszteletet is, amelyet René az építészeti mesterség iránt érzett.

SZÁLLODA A HATÁRON

Építészet: CSÍKI BARNA ATELIER K510 ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT. ÉS SUGÁR PÉTER DLA RADIUS B+S KFT.

Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF

Építészeti fotó: GULYÁS ATTILA

A sziklaszerűen zárt, rétegvonalakat érzékeltető törésekben futó erkélyek kitűnően ritmizálják és szervezik a homlokzatot

HULLÁMOK A FÉNYBEN

ÚJ VÁROSI SPORTUSZODA

KAZINCBARCIKÁN

Építészet: CSILLAG KATALIN, GUNTHER ZSOLT | 3H ÉPÍTÉSZIRODA

Szerző: MARTINKÓ JÓZSEF

Építészeti fotó: VIZIT STUDIO

Építészet, belsőépítészet: ERDÉLYI LINDA, DOBOS ANDRÁS, KORÉNYI BALÁZS CSABA, GÁSPÁR VIRÁG ANNA | LAB5 ARCHITECTS

Generáltervezés és statika: SZABÓ ISTVÁN | TETRATERV

Szerző: ZÖLDI ANNA Építészeti fotó: BATÁR ZSOLT

A PÉNZ EMBERARCÚ SZENTÉLYE

BANKFIÓK AZ OKTOGONNÁL

Az építészeti fotó köztudottan csalóka, vannak építészeti alkotások – nem kevesen –, amelyek sokkal jobban mutatnak fotón, mint eredetiben. A LAB5 architects és a Tetraterv által tervezett K&H bankfiók az Oktogonon nem ezek sorát szaporítja. Az aprólékos gonddal és sok helyszíni munkával kialakított tér poézise csak testközelből tárul fel igazán.

Manapság a progresszív építészetben szinte kötelező az anyagszerűség hangsúlyozása. Az idő metaforájaként tekintünk az anyag evolúciójára, romlására, változására, de a mély és megokolt filozófián túl – valljuk be – már-már trendi a nyers felületek megmutatása. A LAB5 portfóliójában pláne különös jelentősége van az őszinte anyaghasználatnak, az építészeti őszinteségnek. A sokat látott kritikus viszont – aki, ugye, maga is csak ember – újdonságra és eredetiségre vágyik; gyanakodva fogadja a sokadik kibontott poroszsüveg-födémet, ami a felkészülés részeként átküldött fotóanyagban szembekerül vele, a felkérést kísérő lelkendező ajánlás csatolmányaként. Jártában-keltében a kirakatüvegen át bekukkantva már megenyhülni kész, ténylegesen a térbe lépve pedig azonnal magával ragadja annak bevezetőben említett poézise. Csak tégla, beton, kő és malter, némi fém meg sok-sok zöld, szabadon futó gépészet – semmi extra, mégis a szabadság fuvallata lengi be a pultok és egyéb objektumok körül áramló teret. Valljuk be, a bankszektorhoz nem feltétlenül és kapásból a szabadság fogalmát asszociálja az egyszeri ügyfél, hacsak nem olyan szerencsés, hogy a bankszámlán tartott összeget felhőtlenül és felelőtlenül költheti. A banknak pedig bizony ez az érdeke: pénz, pénz és még több pénz forogjon a falai között, miközben a tényleges hasznot hajtó pénzügyi folyamatok a háttérben zajlanak. Nem ok és érdek nélkül kívánja belső terével is a nagyvonalú szabadságot hangsúlyozni: az érték, az elegancia és a mobilitás könynyed harmóniáját.

MAJDNEM BETON TEMPLOM, FÖLDBŐL és FÁBÓL

Ghánában járunk, ami nemcsak abban különbözik nyugat-afrikai szomszédaitól, hogy angol nyelvű, és elsőként szabadult fel a britek uralma alól, hanem abban is, hogy a környék legstabilabb demokráciája, ahol sikeres állami program segíti a tengerentúlról hazaköltözni vágyókat.

A rabszolgakereskedelem korában Ghána erődített kikötői voltak az afrikai diaszpóra jelentős részének utolsó emlékei az őshazáról, amit a „visszaút nélküli ajtókon” át hagytak el, ami egyenesen a rabszolgakereskedők hajóira vezetett. Az angol nyelv és a politikai stabilitás mellett ugyanezek az ajtók segítik most a generációkon átívelő traumák helyszíni feldolgozását a visszatelepülőknek.

Építészet:

IRIMIÁS BALÁZS, SZELECSÉNYI

BALÁZS, BÁRDI EMESE

Szöveg: IRIMIÁS BALÁZS

alumínium nyílászárók gyártása aDa-alumínium kft. 8200 veszprém, európa utca 10.          tel.: +36 88 403 479 e-mail: garzon@garzon.hu Web: WWW.adaalu.hu

99. oldal

árnyékolástechnika

Roll-lamell kft.

2120 dunakeszi, bem józsef u. 5. tel.: +36 30 257 1531 e-mail: info@roll-lamell.hu Web: WWW.umbroll.hu

b4 oldal

beltéri ajtók, térelválasztók, konyhabútorok, design bútorok aRkhenea

1054 budapest, hold u. 21. tel.: (+36-1) 302 8150, 302 8151 mobil: (+36-30) 302 8150 e-mail: arkhenea@arkhenea.hu Web: WWW.arkhenea.hu

7. oldal, 11. oldal

bútorgyártás

GaRzon bútoR keReskeDelmi kft. 8000 székesfehérvár, bakony utca 4. tel.: +36 22 512 220, +36 22 329 403 e-mail: garzon@garzon.hu Web: WWW.garzon.hu

84. oldal

design bútorok forgalmazása Roomba DesiGn stuDio 1051 budapest, arany jános u. 29. telefon: +36 30 127 3372 e-mail :info@roombahome.com Web: WWW.roombahome.com

b2 oldal

építŐanyag gyártás és kereskedelem schöck hunGáRia kft. 2040 budaörs, szabadság út 117/a tel.: +36 23 507272 e-mail: info@schoeck.hu Web: WWW.schoeck.hu

b3. oldal

exkluzív beltéri ajtók tolóajtók gyártása, forgalmazása, beltéri lépcsŐk, falburkolati rendszerek lakossági bejárati rendszerek jaP maGyaRoRszáG kft

1152 budapest, illyés gyula utca 2-4. a ép. fszt. 7. kázmér adrián - kereskedelmi és műszaki tanácsadó

tel.: +36 70 882 4271 e-mail: kazmer@japhu.hu Web: WWW.japhu.hu

9. oldal

fém és fa álmennyezetek és fali burkolatok euRotRenD-2000

2600 vác, széchenyi istván utca 19. i/3. tel.: +3630 383 1619

e-mail: info@femmennyezet.hu Web: WWW.femmennyezet.hu, WWW famennyezet.hu

131. oldal

garázskapuk, ajtók, ipari kapurendszerek forgalmazása höRmann hunGáRia kft.

2310 szigetszentmiklós, leshegy u. 15.

tel.: +36 24 525 100 fax: +36 24 525 110

e-mail: info@hormann.hu

Web: WWW.hormann.hu

43. oldal

generálkivitelezés fit-out kivitelezés ingatlanfejlesztés fitout zRt.

ferrum irodaház - 1139 budapest, lomb utca 37-39.

tel.: (+36-1) 700 1730 e-mail: info@fitout.hu Web: WWW.fitout.hu

1. oldal

generálkivitelezés, ingatlanfejlesztés, vasbetonelem gyártás GRabaRics éPítőiPaRi kft. székhely: 1053 budapest, reáltanoda u. 5 központi iroda: 2400 dunaújváros, papírgyári út 30.d budaörsi iroda: budaörs office park c épület, 2040 budaörs, szabadság út 117 grabarics vasbeton: 3360 heves, major u. 32. tel.: +36 1 266 0168 e-mail: info@grabarics.hu Web: WWW.grabarics.hu

82-83. oldal

ingatlan bérbeadás oPtinvest zRt. 1052 budapest, deák ferenc tér 3. tel.: +36 30 196 0000 e-mail: info@optinvest.eu Web: WWW.optinvest.eu

44-64. oldal

külkereskedelmi fejlesztés és befektetésösztönzés ice-italian tRaDe aGency tRaDe PRomotion section of the italian embassy 1143 budapest, stefánia út 95. telefon: +36 01 266 7555 e-mail : budapest@ice.it Web: WWW.ice.it

4-5. oldal

kültéri minŐségi fa nyílászárók jankó faiPaRi kft. 7971 hobol, asztalos jános utca 54. tel.: (+36-73) 510 177, (+36-73) 510 286 e-mail: info@jankokft.hu Web: WWW.jankokft.hu

8. oldal

lakberendezés maxcity lakbeRenDezési bevásáRlóközPont 2045 törökbálint, tópark utca 1/a tel.: (+36-23) 532-660 e-mail: marketing@maxcity.hu Web: WWW.maxcity.hu

2-3. oldal

ragasztók fugázók vízszigetelési termékek, festékek, hŐszigetelési rendszerek maPei kft. 2040 budaörs, sport utca 2. tel.: +36 23 501 670 fax: +36 23 501 666 e-mail: mapei@mapei.hu Web: WWW.mapei.hu

10. oldal

tetŐ- és homlokzatburkolatok PRefa hunGáRia kft. 2040 budaörs, gyár u. 2., budaörsi ipari park tel.: (+36-30) 686 6786 e-mail: office.hu@prefa.com Web: WWW.prefa.hu

35. oldal