Issuu

2020. OKTÓBER 5.

PÉTERY DÓRA ÉS KUN RAJMUND ORGONAESTJE 1

mupa.hu

5 October 2020 Béla Bartók National Concert Hall

2020. október 5. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

ORGAN RECITAL PÉTERY DÓRA BY DÓRA PÉTERY ÉS KUN RAJMUND AND RAJMUND KUN ORGONAESTJE J. S. Bach: Toccata in D minor (‘Dorian’), BWV 538 Eben: Nedělní hudba (Sunday Music) – Moto ostinato; Fantasia I Weckmann: Es ist das Heil uns kommen her – variations on a chorale

J. S. Bach: d-moll („Dór”) toccata, BWV 538 Eben: Vasárnapi zene – Moto ostinato; Fantasia I Weckmann: Es ist das Heil uns kommen her – variációk egy korálra Franck: a-moll korál

Franck: Chorale in A minor

Antalffy-Zsiross: Vázlatok néger spirituálékra

Antalffy-Zsiross: Sketches on Negro Spirituals

Messiaen: Offrande au Saint-Sacrement

Erland Hildén: Ritual Dancing (2006, dedicated to D.P.)

The English summary is on page 9.

AZ EKSZTÁZIS ZENÉJE Interjú Pétery Dórával

Változatos műsort hallgathatnak az orgona szerelmesei a Müpában két kiváló magyar muzsikus, a Zeneakadémián tanító Pétery Dóra, valamint a még egyetemi hallgató Kun Rajmund tolmácsolásában. A koncert kapcsán Pétery Dórával beszélgettünk többek közt Bach és Weckmann egyszerre emocionális és tudós muzsikájáról, Eben és Messiaen zenéjének mély vallásosságáról, francia stílusról és kortárs orgonazenéről. – Kun Rajmunddal eleve közreműködtetek volna Szathmáry Zsigmond hangversenyén, de a járványhelyzet felülírta a terveket, így közreműködőből főszereplővé léptetek elő. Volt már példa hasonló beugrásra eddigi pályád során? Hogyan fogadtátok a felkérést? – Beugrások, változások előfordulnak egy zenész életében, azonban ilyen rangos helyszínen, mint a Müpa, az én esetemben talán még nem került rá sor. Mindenképpen kivételes a helyzet, mert az utóbbi időben inkább ahhoz szoktunk hozzá, hogy egy koncert egyszerűen elmarad. Most amellett, hogy a Szathmáry-est későbbre tolódik, egy pluszlehetőséghez is jutottunk. Ennek örülünk, de persze az utolsó pillanatban beugrani némi izgalommal jár. – Játszottatok már korábban egy koncerten Rajmunddal? – Nem, erre még nem volt példa. Szerencsés vagyok, mert gyakran játszom együtt fiatalokkal, elsősorban barokk együttesekben, és érdekes megismerni, hogy a felnövekvő generáció hogyan gondolkodik. Kun Rajmund a Zeneakadémia orgona szakos hallgatója, kiváló ifjú tehetség. – A sokszínű programot mennyire szabtátok a Müpa orgonájára? – A Müpa orgonája mint hangversenytermi nagyorgona azt a feladatot hivatott betölteni, hogy széles rétegek számára juttasson el minél többféle orgonazenét. A repertoár bizonyos stílusai, korszakai csak némi kompromisszummal szólaltathatók meg rajta, de ez amennyire korlát, annyira inspiráló tényező is. Olyan ez, mint a főzés: hiába vesszük a megadott alapanyagokat, használjuk ugyanazt a receptet, mégis teljesen más ízű akár egy egyszerű vajas kenyér is Budapesten, Athénban vagy Koppenhágában. Más az éghajlat, más a növényzet, a tej íze, a gabona íze. Mi is keressük azokat a hangszíneket, amelyeket hallottunk valahol máshol, vagy amit elképzelünk, amiről olvastunk, és az orgona, a terem hangzó valósága 4

a maga részéről szab egy irányt a képzeletnek. Ha valamilyen összekötő szálat kellene keresni a játszott darabok között, talán az eksztázis lehet a vezérfonal. – Bach és a barokk zene az orgonarepertoár megkerülhetetlen része. Mintha műsorotok darabjai egymásra reagálnának, hiszen Johann Sebastian Bach archaizáló Dór toccatájára a hangversenyek repertoárján ritkább vendégnek számító, kora barokk komponista, Matthias Weckmann egy művével válaszolsz. – Bachot mindenki ismeri, és nagyon sokan szeretik. Weckmann a szakmabeliek körében is kevésbé ismert. A türingiai származású muzsikus a híres észak-német orgonaiskola ÉszakEurópában tevékeny tagja volt. Schütznél nevelkedett Drezdában, tanult Jacob Praetoriusnál, és Heinrich Scheidemannt is hallgatta, pályájának csúcsán Hamburgban volt a JacobiKirche orgonistája. Bach és Weckmann kivételesen mély tudással rendelkezett arról, hogyan kell orgonára komponálni. Amellett, hogy emocionálisan is erős zenét írtak mindketten – hiszen 1600 környékén a zenei gondolkodásban lezajlott változások értelmében a zene immár az érzelmekre is akart hatni –, Bachhoz hasonlóan Weckmann-nak is volt spekulatív hajlama. A korálvariáció majdnem minden tétele kánonformában íródott. Ha valaki ismeri Weckmannt és kortársait, másképpen hallja Bach zenéjét is. Nem gyengítik, ellenkezőleg, erősítik egymást. Az Es ist das Heil uns kommen her variációsorozat az egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – barokk orgonamű. A zenetudomány mai állása szerint ilyen hosszúságú – harmincperces – korálvariáció hangzó prédikációként szólalhatott meg liturgiai keretek közt, a szombat esti imaóra igehirdetése után. A hallgatóság követte a szöveget, és összevetette a zenével, amely a szövegre retorikus eszközökkel reflektált. Weckmann zenéje monumentális, anélkül hogy rossz értelemben lehengerlő vagy megsemmisítő lenne. Magasztos és eksztatikus. – A koncerten elhangzó 20. századi művek is egyházi, vallásos fogantatásúak, így a cseh Petr Eben gregorián témákon alapuló Vasárnapi zenéje, valamint Olivier Messiaen 1997-ben felfedezett korai darabja, az ebből a szempontból címében is árulkodó Offrande au SaintSacrement (Felajánlás az Oltáriszentségnek). Milyen gondolatok és milyen zenei eszközökkel fogalmazódnak meg ezekben a kompozíciókban? – A zsidó felmenőkkel rendelkező katolikus Petr Eben tizenévesen tapasztalta meg a buchenwaldi koncentrációs tábor borzalmait. Messiaen 1940-ben esett hadifogságba. Mindkét szerzőre jellemző a hit a művészet embert megváltoztató erejében, egy másik valóság jelenlétében, amely túl van az itteni élet szörnyűségein. Messiaen számára sok minden más mellett 5

a század eleji francia katolikus megújulási áramlat és – főleg skolasztikus – teológia fontos inspirációs forrás. Messiaen katolicizmusa egyetemes (a szó eredeti értelmében), ökumenikus, sőt a kereszténységen is túlmutató. Számára a művészi alkotás isteni adomány, amelyet minden ember javára művel. Az eucharisztia a témája az Offrande közvetlen közelében született Le Banquet céleste című orgonaműnek, valamint az életmű utolsó, hatalmas orgonaciklusának, a Livre du Saint-Sacrement-nak is. Ha már Messiaenról esett szó, mellette meg kell említenünk a belga származású, de 1844-től élete végéig Párizsban élő César Franckot is, aki a francia orgonaiskola atyja. Messiaenhoz hasonlóan életműve Cavaillé-Coll-orgonán fogant, és mindketten legendás tanárok is voltak a párizsi Conservatoire-ban. Franck élete utolsó évében keletkezett három korálja közül talán az a-moll a legnépszerűbb, a legtöbbet játszott. – Orgonajáték tekintetében – különösen a regisztráció kapcsán – beszélhetünk egyfajta francia iskoláról, stílusról? – Létezik egy viszonylag egységes francia hagyomány, iskola, még ha koronként változó is a stílus. Franciaországban minden sokkal egységesebb volt. Az orgonazene területén a barokkban már pontosan körülhatárolták, hogy a liturgia mely pontján milyen típusú zene szólalhat meg, milyen regisztrációval. A hangszerek is sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint Európa más részein. A francia szerzőket a hagyományba beágyazva tudjuk a leginkább megérteni, megközelíteni. Világosan megfigyelhető ez a tradíció például Olivier Latry Messiaen e koncerten elhangzó posztumusz művének regisztrációjához fűzött kommentárjában, amelyben hangsúlyozza, hogy a korai darab Messiaenra nem jellemző hangszínelőírását a komponista által nagyra értékelt Charles Tournemire művészete felől érthetjük meg. Latry azt javasolja a játékosnak, hogy a Tournemire-nél jellemző hangszínt alkalmazza az Offrande-ban még akkor is, ha Messiaen ezt csak hiányosan jelöli. – A hangversenyen elhangzik Antalffy-Zsiross Dezső Vázlatok néger spirituálékra című darabja is. A magyar orgonisták számára igen fontos komponista mennyire örvend nemzetközi ismertségnek? – Antalffy igazi világpolgár volt, a legnagyobbaknál tanult, nemzetközi karriert csinált zeneszerzőként, orgonistaként és tanárként is, repertoárja kivételesen széles volt. Fordulatos életét lehetetlen volna itt felidézni. Műveit tudomásom szerint szerte a világon szívesen játs�szák, mert nagyon hatásosak, hangszerszerűek, érezhető rajtuk a széles látókörű komponista tapasztalata. Az Antalffy-életmű hazai újraértékelésének egyik fontos motorja – jelen és jövő időben – a nemrégiben újjáépült Voit-orgona a Zeneakadémia nagytermében. A Kun Rajmund 6

előadásában megszólaló darab, a Vázlatok néger spirituálékra Antalffy amerikai éveiből származik, 1931-ben keletkezett, és olyan népszerű afroamerikai dallamokat dolgoz fel – sokszor kifejezetten jazzes fordulatokban gazdagon –, mint a Deep River, a Swing Low, Sweet Chariot, valamint a Hold On. – Nevedhez több kortárs mű bemutatója fűződik, a koncert zárószámaként elhangzó kompozíció pedig a svéd orgonista-zeneszerző, Erland Hildén neked dedikált darabja. Mit tudhatunk a műről és szerzőjéről? Hogyan kerültetek kapcsolatba? – Gyakran és szívesen dolgozom együtt zeneszerzőkkel, így kerültem az eredetileg tervezett Szathmáry-koncert közreműködői közé is. Erland Hildénnel svédországi tanulmányaim során ismerkedtem meg, Hans-Ola Ericsson koncertorgonista osztályában tanultunk együtt, azóta barátság fűz hozzá. Erland a göteborgi Örgryte-templom orgonistája és kórusvezetője, neves kiadványokban – például a bécsi Doblingernél a Nuovi Fiori Musicali kötetben – jelentek meg darabjai. A Ritual Dancing minimálzene, az egyre gyorsuló tempójú, eksztázisig fokozódó ősi, szent táncot jeleníti meg, amelyben a totális időtlenség és a totális jelenlét találkozik. A darab ötlete egy mesterkurzuson fogant meg, amikor egyik este egy norvég jazzkocsmában egy virtuóz lábtechnikájú – egy lábbal gyors walking basst játszó – Hammond-orgonista játékában gyönyörködtünk. Az interjút készítette: Tóth Endre

Fotó © Felicides Ildikó

Pétery Dóra sokoldalú művész, nemzetközi zenei fesztiválok rendszeres vendége, az eddig négy alkalommal megrendezett Budapesti Klavikordnapok minifesztivál egyik művészeti vezetője, a Centrifuga kortárs zenei műhely tagja, a Zeneakadémia egyházzenei tanszékének tanársegédje, a csillaghegy-békásmegyeri evangélikus templom orgonistája. Continuojátékosként számtalan formációban dolgozik, Anna Maria McElwainnel pedig 2014-ben alapítottak klavikordduót. Szívesen dolgozik együtt kortárs zeneszerzőkkel is, számos fontos orgonamű magyarországi bemutatóját játszotta, köztük Gubajdulina, Kagel és Messiaen darabjait. Érdeklődési körébe tartozik a hangszeres színház, a szabad improvizáció és az elektronikus zene is. Kun Rajmund 1998-ban született, hatéves korában kezdett zongorázni, később a zongora mellett népi éneket is tanult a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnáziumban, majd felvette az orgonafakultációt is. 2017-ben a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatója lett, 2018 óta pedig a Zeneakadémián gyarapítja tudását Szabó Balázs osztályában. Részt vett többek között David Titterington, Louis Robilliard, Michel Bouvard és Szathmáry Zsigmond kurzusain, fellépett a debreceni Nagytemplomban, a Zeneakadémia Nagytermében, a Müpában, illetve a lyoni Église Saint-François de Sales-ban. Érdeklődése az orgona megszólaltatása mellett az orgonaépítészetre is kiterjed.

SUMMARY “If I were to try to find a connecting thread between the pieces to be performed, perhaps ecstasy would be the focal point,” explains Dóra Pétery, as she discusses her joint organ concert with Rajmund Kun. The Müpa Budapest audience can enjoy the concert in place of the Zsigmond Szathmáry event, which has been postponed for reasons related to the coronavirus epidemic. While this evening’s performers would both have featured in the original programme, we now have a chance to get to know the two musicians as solo artists. Dóra Pétery is a multifaceted musician. She is a regular guest at various international music festivals, one of the artistic directors of the Budapest Clavichord Days mini festival, a member of the Centrifuga contemporary music workshop, an assistant professor in the Church Music Department of the Liszt Academy, and the organ player for the Csillaghegy and Békásmegyer Evangelical Church. Her first special piece in the concert will be Matthias Weckmann’s Chorale Variations for the theme of Es ist das Heil uns kommen her, for which “almost every movement was written in canonical form”. Pétery believes it is “one of, if not the greatest Baroque organ work.” Before this, we will hear the young Rajmund Kun’s performance of one composition by Johann Sebastian Bach, and another by Petr Eben. Kun has been a student at the Liszt Academy since 2018. In addition to the Baroque giant’s archaic Toccata in D minor, the youthful organist will also perform two movements from Petr Eben’s Gregorian chanting-inspired Sunday Music. In relation to the Czech composer and the Frenchman Olivier Messiaen, Dóra Pétery remarks that “Both composers are characterised by a faith in the power of art to change mankind, and in the existence of a higher plane.” In addition to a recently discovered early work of Messiaen (Offrande au Saint-Sacrement), we will also enjoy a performance of the frequently played, grandiose Choral in A minor by César Franck, the father of the French organ school. Hungarian organ music is represented by a composition from Dezső Antalffy-Zsiross, the former Liszt Academy teacher who gained popularity in both Hungary and abroad. “People enjoy playing his works all over the world. The experience of such a broad-minded composer is tangible, and the pieces are both perfectly suited to the organ and incredibly moving.” Rajmund Kun, who has taken part in masterclasses from David Titterington, Louis Robilliard, Michel Bouvard and Zsigmond Szathmáry, will play Antalffy-Zsiros’s piece Sketches for Negro Spirituals, which is packed with jazz influences. The closing piece of the concert will be performed by Dóra Pétery. The organist enjoys working with contemporary composers, and has already premiered several major organ works in Hungary by Gubajdulina, Kagel and Messiaen. Now, she will play the Swedish organist and composer Erland Hildén’s Ritual Dancing, a jazz-infused “ancient, sacred dance”, which the composer wrote in a minimalist style for Dóra Pétery herself. 9

ELŐZETES AJÁNLÓ

2020. október 6.

FRANKL PÉTER 85 Közeműködik: Fejérvári Zoltán – zongora, Baráti Kristóf – hegedű, Perényi Miklós, Várdai István – cselló, Budapesti Vonósok (hangversenymester: Rolla János)

10 Fotó © Szemkeő András, Müpa

2020. október 6.

VERS-ESTEK A MÜPÁBAN

BORBÉLY SZILÁRD Közreműködik: Gálffi László, Mácsai Pál, Szandtner Anna – színművészek Márkos Albert – cselló, Pozsár Máté – zongora A műsort összeállította és bevezeti: Tóth-Czifra Júlia Rendező: Mácsai Pál

Fotó © Posztós János, Müpa

2020. október 7.

GADÓ GÁBOR QUINTET Gadó Gábor – gitár Ávéd János, Bacsó Kristóf – tenorszaxofon, fuvola Horváth Balázs – nagybőgő Halmos András – dob 10 10 Fotó © Huszti István

2020. október 11.

CAFe BUDAPEST KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL

ÚJ MAGYAR ZENEI FÓRUM 2020

A nagyzenekari kategória döntője, díjkiosztó és gálakoncert Közeműködik: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vajda Gergely

2020. október 26.

LITERÁRIUM

FEHÉR BOLDIZSÁR-EST Közreműködik: Jánossy Lajos – műsorvezető, dj Arab – lemezlovas, Hevér Gábor – színművész Rendező: Balog József Fehér Boldizsár Fotó © Szilágyi Lenke

2020. október 27.

JAZZLEGENDÁK A LEXUS TÁMOGATÁSÁVAL

Közreműködik: John Patitucci – bőgő, Balázs Elemér – dob, Tony Lakatos – szaxofon, Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Kovács László 11

Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. A szerkesztés lezárult: 2020. október 1. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

Stratégiai partnerünk:

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

mupa.hu