A FELFEDEZÉS ÖRÖME
Székesfehérvári Balett Színház:
Tisztaszoba – bemutató
Székesfehérvár Ballet Theatre:
The Innermost Room – premiere
A FELFEDEZÉS ÖRÖME
ÁPRILIS 6.
| 19.00
Müpa – Fesztivál Színház
Müpa Budapest – Festival Theatre
Előadja • Performed by: a Székesfehérvári Balett Színház társulata
• Székesfehérvár Ballet Theatre
Zene • Music: LAJKÓ Félix
Jelmez • Costumes: HERMAN Anett
Díszlet, fény • Stage set and lighting: Yaron ABULAFIA
Produkciós vezető • Production manager: CSELLE Bence
A koreográfus munkatársa • Assistant to the choreographer: Cristina PORRES MORMENEO
Koreográfus, rendező • Choreographer, director: EGERHÁZI Attila
A produkció létrejöttét a Kulturális és Innovációs Minisztérium előadóművészeti szervezetek részére nyújtott 2025. évi támogatása tette lehetővé.
• This production was made possible by a 2025 grant provided by the Ministry of Culture and Innovation to performing arts organizations.
For the English version, see page 6.
Székesfehérvári Balett Színház: Tisztaszoba – bemutató 1874-ben egy Szeged környéki parasztcsaládról írja Borostyáni Nándor: „A gazdaasszony a ritka ünnepélyes alkalmakkor vendégeit a »tisztaszobába« vezeti, ebbe a házias szentélybe, mely magában foglalja a családnak ivadékról ivadékra szálló legbecsesebb ingóságait: a »tulipántos ládát«, amelynek legrejtettebb zugában harisnyába kötve pihen egy marok ezüst hatos; a vendégágyat, majdnem a padlatig duzzadó párnáival és dunyháival, s a nagy Szűz Mária képet, amely alatt olykor a kegyelet pislogó mécsét gyújtja meg az áhítatos háziasszony. Ez a tiszta szoba mindig az utca felé esik, s a valódi lakszobát tőle rendszerint a konyha választja el. Tél idején a hideg által összeszorított család a közös lakszoba nagy terjedelmű, és ganajjal ugyancsak melegre fűtött kályhája körül tanyázik, melynek széles polcán meleg alvóhely kínálkozik, míg az év többi szakában vasárnap délutánonként a kapu melletti pad azon hely és gyülekezési pont, hová a szomszédok legszívesebben szoktak ellátogatni trécselgetésre a hét eseményeiről.”
Acsai Roland 2012-ben publikált verse azonban már másképp szól: „Eltűntek a tisztaszobák / Az érintetlen bútoraikkal, a magasra vetett ágyaik / Szent hegyeivel, / Hová csak ünnepnapokon, és bizonyos / Megilletődéssel lehetett belépni, / Mint egy templomba. / Jó esetben áthelyeződtek a szívbe, / Hová jó belépni / A hétköznapok nyárikonyhája után.”
Egerházi Attila így foglalja össze az új előadás egyszerre valóságos és szimbolikus helyszínének lényegét: „A darab címe nem egy hagyományos, néprajzi értelemben vett tisztaszobát idéz. Az előadásban a szoba inkább szimbolikus tér: az ember legmélyebb gondolatainak, érzéseinek és rejtett tartalékainak helye. Ezt a jelentést erősíti az előadás angol címe is – Innermost Room, vagyis »legbelső szoba«. Az a belső tér, ahol az ember féltve őrzött gondolatai, emlékei és érzései rejlenek, és amelyek gyakran váratlan pillanatokban öltenek formát. Ez a belső világ egyben a kreativitás forrása is. Az a képesség, amely gyermekkorban még természetes módon működik, de a felnőtté válás során sokszor háttérbe szorul. Számos művész és tudós hangsúlyozta ennek jelentőségét – köztük Albert Einstein, aki maga is zenélt, és úgy vélte, hogy a képzelet és a művészet közvetlen hatással van a gondolkodásra és az alkotásra. A színpadon egy absztrakt tér rajzolódik ki: egy különös szoba, ahol történetek születnek. Szarkasztikus, ironikus és drámai pillanatok váltják egymást, miközben egy nő és egy férfi kapcsolatának története bontakozik ki. Személyes drámájuk egy közösség történetével fonódik össze – humorral, iróniával és érzelmi feszültséggel átszőve.
A darab tartalma és zenéje a népi kultúra gazdag kútjából merít. Koreográfusként régóta foglalkoztat és rendkívüli módon inspirál Lajkó Félix zenei világa, művészete, amelyet nagyon közel érzek magamhoz, a produkció létrehozása pedig most alkalmat teremtett a zeneszerzővel való együttgondolkodásra, a közös alkotómunkára.”
Lajkó Félix
Lajkó Félix a vajdasági Topolyán született 1974-ben. Első hangszere a citera volt, amellyel tízéves korában ismerkedett meg. Hegedűt az általános iskola 6. osztályában vett először a kezébe, az alsófokú zeneiskolát három év alatt végezte el Kishegyesen. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva indult el egy kölcsönkért hegedűvel Budapestre, ahol a Dresch Quartet tagja lett. Azóta ingázik Budapest és Szabadka között, egyformán képviselve és összekötve az anyaországot és a Vajdaságot. „Zeném alapját hangszerem érzékenysége és sokszínűsége adja. Nem játszom semmilyen új stílusú muzsikát, csak járom a magam útját, improvizálok és komponálok. Nem teszek különbséget zenei stílusok és irányzatok között; játszom népzenét, klasszikus muzsikát, rockot, bluest, jazzt és improvizatív dallamokat.” Sok neves formációval és művésszel dolgozott, tagja volt Szabados György együttesének, a Makúznak és Boris Kovač zenekarának, a Ritual Novának. Számos alkalommal fellépett a világhírű japán táncossal, Min Tanakával, a francia Noir Désir zenekarral, koncertezett Alexander Balanescuval, illetve Boban Marković roma rézfúvószenekarával. Több színházi előadáshoz írt zenét. Hegedűjátékával elbűvölte Tokió, Amszterdam, Berlin, Pozsony, Prága, Budapest, Brassó, Belgrád, Szarajevó, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Velence, Verona, Edinburgh, London, Tallinn, Bécs, New York zeneértő közönségét. Lajkó Félix munkásságát 2016-ban Liszt Ferenc-díjjal, 2024-ben Magyarország Érdemes Művésze díjjal ismerték el.
Egerházi Attila
Egerházi Attila 1964 októberében született Budapesten. Tánctanulmányait Jeszenszky Endre irányítása alatt kezdte a nyolcvanas években, később Bécsben és Stuttgartban folytatta. Számos hazai és nemzetközi mestertől tanult klasszikus balettet, modern táncot, metodikát. 2008ban a Holland Táncszínháznál Jiří Kylián vezetésével folytatott koreográfusi tanulmányokat. 1986-tól három éven keresztül a Vienna Dance Laboratorynál táncolt, majd hazatérve 1991-ben részt vett a Budapest
EGERHÁZI
Táncszínház alapításában, ahol mint táncos, balettmester és koreográfus működött 1997-ig. 1989 és 2000 között a Magyar Nemzeti Balett tagja volt, ahol megalapította a Koreográfus Stúdiót. 2000-től Pécsett művészeti vezető, majd 2003-tól Debrecenben balettigazgató. 2005ben létrehozta a Magyar Balett Színházat, amely 2009-ig működött. 2009-től 2016-ig a csehországi South Bohemian Ballet igazgatója volt. Koreográfusként eddig közel 100 balettet alkotott. Első jelentős művét Beszélő testek címmel 2000-ben mutatta be a Magyar Nemzeti Balett. További kiemelkedő alkotásai: A csodálatos mandarin, Zárt függönyök, Diótörő, Tűzmadár, About Kafka, Rómeó és Júlia, Hattyúk tava, Bolero, Carmen. 2003-ban a magyar táncéletben végzett kiemelkedő koreográfusi munkásságának elismeréseként Harangozó Gyula-díjat kapott, 2020 nyarán pedig a Táncpedagógusok Országos Szövetségének elnöksége Jeszenszky-díjjal jutalmazta. Csehország egyik legjelentősebb művészeti díját – Ceny Divadelních novin – 2010-ben kapta meg. About Kafka című balettjéért a Cseh Táncszövetség által adományozott „Az év legjobb koreográfusa” díjat 2015-ben vehette át a prágai Nemzeti Színházban. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2018. augusztus 1-jén az ő kezdeményezésére alapította meg a Székesfehérvári Balett Színházat, amelynek jelenleg is balettigazgatója.
Székesfehérvári Balett Színház
A Székesfehérvári Balett Színház 2018. augusztus 1-jén alakult meg, ezzel más megyei jogú városokhoz hasonlóan Székesfehérvárnak is lett saját, önálló táncszínháza, a város kulturális intézményeként működő, kortárs balett-társulata. Az intézmény fenntartója, Székesfehérvár Megyei Jogú Város, valamint igazgatója, Egerházi Attila számára úttörő feladatot, egyúttal nemes küldetést jelent a társulat működtetése. Munkájuk célja elsősorban a kortárs balett tánckultúrájának meghonosítása Székesfehérvárott, valamint Fejér megyében.
A Székesfehérvári Balett Színház egymástól karakteresen eltérő stílusjegyeket hordozó kortárs balettek által alkotott repertoárja két nagy csoportra oszlik: az egyiket a cselekményes balettek – irodalmi hasonlattal élve tánc-novellák vagy tánc-regények – jelentik, a másikba a cselekmény nélküli, egyfelvonásos produkciók – tánc-versek – tartoznak.
SZÉKESFEHÉRVÁRI BALETT SZÍNHÁZ
Székesfehérvár Ballet Theatre: The Innermost
Room – premiere
In 1874, Nándor Borostyáni wrote about a peasant family near Szeged: ‘On rare festive occasions, the farmer’s wife leads her guests into the “clean room,” this domestic sanctuary, which contains the most precious possessions of the family, passed down from offspring to offspring: the “tulip chest,” in the most hidden corner of which rests a handful of silver coins tied up in a stocking; the guest bed, with its pillow and duvet swelling almost to the ceiling; and the large picture of the Virgin Mary, under which the devout housewife sometimes lights a flickering candle of piety.
This clean room always faces the street, and is usually separated from the real living room by the kitchen. During the winter, the family, forced together by the cold, huddles around the large stove in the common living room, heated with dung, with a wide shelf offering a warm place to sleep, while at other times of the year, on Sunday afternoons, the bench by the gate is the place and meeting point where neighbours prefer to gather to chat about the week’s occurrences.’
Roland Acsai wrote in a poem published in 2012: ‘Gone are the clean rooms / With their pristine furniture, their high beds / With their holy mountains, / Where one could enter only on holidays / and with a certain awe, / As in a church. / At best, they have moved into the heart, / Where it is good to step in / After the summer kitchen of weekdays.’
Attila Egerházi explained the meaning of the space of the new production, which is simultaneously real and symbolic: ‘The title of the play does not refer to a “clean room” in the traditional, ethnographic sense. The room is more of a symbolic space in the production: a place for a person’s deepest thoughts, feelings, and hidden reserves. This meaning is reinforced by the play’s English title: The Innermost Room. It is that inner space where a person’s most closely guarded thoughts, memories, and feelings lie hidden, and which often manifest in unexpected moments. This inner world is also the source of creativity. It is the capacity that functions naturally in childhood but is often pushed into the background as one becomes an adult. Numerous artists and scientists have emphasized its significance – including Albert Einstein, who played music himself and believed that imagination and art have a direct impact on thinking and creation. An abstract space takes shape on stage: a peculiar room where stories are born. Sarcastic, ironic, and dramatic moments alternate as the story of a relationship between a woman and a man unfolds. Their personal drama intertwines with the story of a community – interwoven with humour, irony, and emotional tension.
The action and music of the piece draw from the rich well of folk culture. As a choreographer, I have long been interested in and extremely inspired by the music and art of Félix Lajkó, which I feel very close to, and creating this production has now provided an opportunity to collaborate with the composer and work together creatively.’
Félix Lajkó
Félix Lajkó was born in Topolya (Bačka Topola, Serbia) in 1974. The first instrument he started to play at the age of ten was the zither. He was in sixth form when he took up the violin. He completed the primary music school in Kishegyes (Mali Iđoš) in the course of three years. He was in the second form of the Szabadka (Subotica) secondary school of music when he borrowed a violin and left for Budapest, where he became a member of Dresch Quartet. Since then, he has been going back and forth between Budapest and Subotica, representing both the mother country and Vojvodina, and connecting the two. ‘My music is based on the sensitivity and versatility of my instrument. What I play is no new style; I simply walk my own path, and compose music. I don’t favour one style or genre over another; I play folk, classical music, rock, blues, jazz and improvisational melodies.’ He has worked with many notable ensembles and artists. He played with György Szabados in Makúz, and with Boris Kovač in Ritual Nova. He gave numerous concerts with world-famous Japanese dancer, Min Tanaka, the French band, Noir Désir, Alexander Balanescu, and the Roma brass band of Boban Marković. He has written music for several theatre productions. He has enchanted audiences with his violin in Tokyo, Amsterdam, Berlin, Bratislava, Prague, Budapest, Brasov, Belgrade, Sarajevo, Ljubljana, Frankfurt, Lyon, Bordeaux, Venice, Verona, Edinburgh, London, Tallinn, Vienna and New York. Félix Lajkó was awarded the Liszt Ferenc Prize in 2016 and the Artist of Merit Award in 2024.
Attila Egerházi
Attila Egerházi was born in October 1964 in Budapest. His first mentor was Endre Jeszenszky in the 1980s, before he went on to study in Vienna and Stuttgart. He studied classical ballet, modern dance and methodology with a number of national and international masters. In 2008, he studied choreography with Jiří Kylián at the Nederlands Dans Theater. From 1986, he danced at the Vienna Dance Laboratory for three years, and in 1991 he co-founded the Budapest Dance Theatre, working there as a dancer, ballet master and choreographer until 1997. From 1989 to
2000, he was a member of the Hungarian National Ballet, where he later founded the Choreographer Studio. He was artistic director in Pécs from 2000, and director of ballet in Debrecen from 2003. In 2005, he founded the Hungarian Ballet Theatre, which operated until 2009. He went on to work as the director of the South Bohemian Ballet in the Czech Republic, until 2016.
As a choreographer, he has created nearly 100 ballets. His first important work was presented by the Hungarian National Ballet in 2000 under the title Talking Bodies. Other important productions include The Miraculous Mandarin, Closed Curtains, The Nutcracker, Firebird, About Kafka, Romeo and Juliet, Swan Lake, Bolero and Carmen. In 2003 he was awarded the Harangozó Gyula Prize in recognition of his outstanding choreographic work. In the summer of 2020, the National Association of Dance Teachers awarded him its Jeszenszky Prize. He received one of the most prestigious artistic prizes in the Czech Republic, the Ceny Divadelních novin in 2010. In 2015, the Czech Dance Association named him Choreographer of the Year for his ballet, About Kafka, which was presented at the National Theatre in Prague.
It was on his initiative that the Municipality of Székesfehérvár, a city with county rights, established the Székesfehérvár Ballet Theater on 1 August 2018. He currently serves as its ballet director.
Székesfehérvár Ballet Theatre
The Székesfehérvár Ballet Theatre was founded on 1 August 2018, by a decision of the General Assembly of the City of Székesfehérvár. With the establishment of the company, Székesfehérvár, like other cities with county rights, now had its own dance theatre, a contemporary ballet company operating as a cultural institution of the city. The operation of the company is a pioneering task and a noble mission for the institution’s maintainer, the City of Székesfehérvár, and its director, Attila Egerházi, whose primary aim is to promote contemporary ballet culture in Székesfehérvár and Fejér County.
The repertoire of the Székesfehérvár Ballet Theatre always consists of contemporary ballets with distinctly different stylistic features. Intentionally diverse, the repertoire has two major categories: one group consists of ballets with a plot – dance novellas or novels, to use a literary analogy – while the other comprises plotless, one-act works, or dance poems, as it were.
ÁPRILIS 8.
SÖNDÖRGŐ
| GYŐRI BALETT
| MAGYAR ÁLLAMI
NÉPI EGYÜTTES
TISZTA FORRÁS
ÁPRILIS 12.
HISHAM GABR: SZINDBÁD, AZ OMÁNI TENGERÉSZ
A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti
Hetek ingyenes kiadványa.
Kiadja: Müpa Budapest Nonprofit Kft.
Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgató
Szerkesztő: Molnár Szabolcs
A szervezők a szereplő- és műsorváltoztatás jogát fenntartják.