2022. JANUÁR 23.
FELFEDEZÉSEK
BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR
mupa.hu
23 January 2022 Béla Bartók National Concert Hall
DISCOVERIES
BUDAFOK DOHNANYI ORCHESTRA Featuring: Kinga Wojdalska – viola Conductor: Gábor Hollerung Korngold: Captain Blood – suite (compiled by Patrick Russ) – Hungarian première 1. Main Title 2. Sold Into Slavery 3. Meeting on the Ocean 4. Tortuga 5. Peter and Arabella 6. Finale John Williams: Viola Concerto – Hungarian première 1. First movement 2. Second movement (The Family Argument) 3. Third movement Nielsen: Symphony No. 1 in G minor, Op. 7 – Hungarian première 1. Andante orgoglioso 2. Andante 3. Allegro comodo 4. Allegro con fuoco Supported by Classical Futures Europe and the Creative Europe Programme of the European Union.
This concert is presented by Müpa Budapest and marks Hungary’s presidency of the V4 Group. The English summary is on page 10. 2
2022. január 23. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
FELFEDEZÉSEK
BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Közreműködik: Kinga Wojdalska – brácsa Vezényel: Hollerung Gábor Korngold: Blood kapitány – szvit (Patrick Russ összeállítása) – magyarországi bemutató I. Main Title II. Sold Into Slavery III. Meeting on the Ocean IV. Tortuga V. Peter and Arabella VI. Finale John Williams: Brácsaverseny – magyarországi bemutató I. Első tétel II. Második tétel (Családi vita) III. Harmadik tétel Nielsen: I. (g-moll) szimfónia, op. 7 – magyarországi bemutató I. Andante orgoglioso II. Andante III. Allegro comodo IV. Allegro con fuoco Az Európai Unió Klasszikus Európa Jövője és Kreatív Európa programjainak támogatásával.
A koncert Magyarország V4-elnöksége alkalmából, a Müpa szervezésében valósul meg.
3
Nomen est omen – a Mozart keresztnevét is viselő, 1897-ben született Erich Wolfgang Korngold csodagyerekként kezdte pályáját az Osztrák–Magyar Monarchiában. Tizenegy esztendősen balettet komponált, amelyet a bécsi operaházban mutattak be, Ferenc József császár külön előadást is rendelt magának A hóemberből! Tizenkét éves korában saját kantátáját játszotta el Mahlernek, aki zseninek nevezte őt, a kor másik óriása, Richard Strauss pedig lebeszélte szüleit, hogy beírassák a bécsi konzervatóriumba, mondván, már úgyis mindent tud. Harmincéves koráig négy operát fejezett be, és többször dolgozott együtt a kor egyik legjelentősebb rendezőjével, Max Reinhardttal. Végül az utóbbi volt, aki a nácizmus elől menekülő Korngoldot 1934-ben Hollywoodba hívta, hogy az általa mozivászonra álmodott Szentivánéji álomhoz dolgozza át Mendelssohn kísérőzenéjét. Korngold bemutatkozása az új terepen annyira jól sikerült, hogy a következő megbízás már önálló filmzene írására szólt – abban az időben, amikor e műfaj mögött még semmiféle hagyomány nem állt. A Magyarországon Halálfejes lobogó címmel vetített Captain Bloodról volt szó, amelyet a zseniális hollywoodi rendező, Michael Curtiz – vagyis Kertész Mihály – rendezett. Korngold először visszautasította a filmstúdió felkérését, mert a kalóztörténet nem indította be alkotói fantáziáját, miután azonban látta a forgatáson az akkor még ismeretlen, később filmsztárrá vált Errol Flynn, valamint Olivia de Havilland nagyszerű játékát – utóbbi éppen a Szentivánéji álomban debütált, és 2020-ban, 104 éves korában hunyt el –, meggondolta magát. Váratlanul érte, hogy a filmstúdió egyórányi szimfonikus zenére nyújtotta be igényét, megírására azonban ijesztően kevés idő, mindössze három hét állt rendelkezésére. A problémát orvosolandó, Korngold Liszt Ferenc szimfonikus költeményeihez fordult segítségért, azokból vett szakaszokat dolgozva bele észrevétlenül a partitúrába – ez az anyag a filmzene körülbelül tíz százalékát alkotja. Emellett a hangszerelésben is akadtak segítői, mindezek miatt – talán túl szerényen is – ragaszkodott ahhoz, hogy neve ne filmzeneszerzőként, hanem átdolgozóként (arranger) szerepeljen a stáblistán. A zene óriási sikert aratott, az akkor még csak pár éve alapított Oscar-díjra is jelölték, bár Korngold végül nem ezért, hanem a következő évben készült, Anthony Adverse című filmhez, majd az 1938-as Robin Hood kalandjaihoz írt zenéjéért kapta meg az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díját. A Blood kapitány zenéje az első szimfonikus filmzene a hangosfilm történetében. Nem modern és nem különösebben eredeti – Ravel, Richard Strauss, Stravinsky stílusa keveredik benne –, de ez nem is várható el tőle. Tökéletesen betölti funkcióját: minden hangjával azt szolgálja, hogy a néző lelke mélyéig átélje a filmvásznon látottakat, a jelenetek hangulatát, legyen szó szenvedésről, elnyomásról, szerelemről, emberségről, tengeri csatáról vagy győzelmi mámorról. A filmkockákhoz illesztett zenékből többen is készítettek koncerttermi előadásra alkalmas változatot – ezúttal Patrick Russ összeállítását halljuk. Ő mintegy százhetven filmben dolgozott hollywoodi filmzeneszerzők mellett – többek között A napfény íze című Szabó István-alkotásban is –, de munkája természetéből fakadóan neve sokszor meg sem jelenik a stáblistán. A hatvanévesen elhunyt Korngold tizenkét évet töltött el a filmiparban, végül 4
a háború után sem tért vissza Európába. 1947-ben visszavonult, és ismét koncertdarabokat kezdett komponálni, többek között a rendkívül sikeressé vált, Alma Mahlernek ajánlott és Jascha Heifetz által bemutatott Hegedűversenyt. Ma már Max Steiner és Alfred Newman mellett a filmzene atyjaként tartja számon a film- és zenetörténet; a Blood kapitány a szimfonikus filmzene etalonjává vált, és mintaként szolgált a következő nemzedékek számára is. Például az idén kilencvenéves John Williams számára, aki Korngold nevét említette, amikor arról kérdezték, mi inspirálta az Amerikai Filmintézet által minden idők legjobb filmzenéjének választott, 1977-es Csillagok háborúja-filmzene írásakor. Ha Korngold a szimfonikus filmzene atyja, Williams a műfaj legtöbbször díjazott alkotója: ötször nyert Oscar-díjat, huszonöt alkalommal Grammy- és négyszer Golden Globe-díjat. Összesen ötvenkétszer jelölték Oscarra, nála több jelölést csak Walt Disney kapott. A nehezen túlszárnyalható filmzeneszerzői karriert komoly tanulmányok előzték meg. Ugyanattól a nagy hatású tanártól, Mario CastelnuovoTedescótól vett magán-zeneszerzésórákat, akihez Henry Mancini, André Previn és Jerry Goldsmith is járt, de a Juilliard School legnevesebb zongoratanáránál, Rosina Lhévinne-nél is tanult. Mikor látta, hogy zongoristaként a legnagyobbakhoz – például a legendás Van Cliburnhöz – képest nem eléggé rátermett, érdeklődése a zeneszerzés felé fordult, bár New York jazzklubjaiban továbbra is fellépett. Filmzenéi – többek között az Indiana Jones, a Jurassic Park, az E. T., a Schindler listája és a Harry Potter – fényében különösen izgalmas látni, milyen koncerttermi darabokat komponált, mert életművének ez a fejezete is terjedelmes. A leggazdagabb részt a versenyművek alkotják: 1969 óta a szimfonikus zenekar szinte valamennyi hangszerére írt concertót vagy egyéb, szólóhangszert és zenekart foglalkoztató darabot. Összesen tizenkilenc ilyen kompozíciót jegyez, mindegyiket egy-egy kiváló hangszeres muzsikus barátjának írta, a legfrissebb közülük a 2021-ben befejezett II. hegedűverseny. A Brácsaversenyt 2009-ben komponálta, és az a Boston Pops Zenekar mutatta be, amelynél 1980 és 1993 között vezető karmesterként dolgozott. Ő maga így írt a műről: „A nyugati zenéből örökölt hangszerek közül a brácsa a legszebb hangúak és legkifejezőbbek egyike, mégis sajnálatosan keveset hallani szólóban. Az évek alatt, amíg a Boston Pops Zenekar élén álltam, mindig lenyűgözött a brácsaszólam vezetője, Cathy Basrak művészete, és ez arra késztetett, hogy a versenyművet ne csak egy általam kedvelt hangszerre, hanem egy nagy brácsaművész személyének is írjam. Az eredmény ez a versenymű lett, amelyet 2009. május 26-án mutattunk be a bostoni Symphony Hallban. Cathy Basrak történetesen a zenekar üstdobosának felesége, így nem tudtam ellenállni annak a mulatságos kísértésnek, hogy duettet írjak erre a két hangszerre a második tételben, amelyet mókásan Családi vita alcímmel láttam el. A finálé hárfaszólamát a zenekar nagyszerű hárfaművészének ajánlottam, aki szintén fantasztikus teljesítményt nyújtott az ősbemutatón. Nagy örömöt jelentett számomra ezekkel a kiváló zenészekkel dolgozni, és ha a Brácsaverseny csak egy kicsit is visszaad ebből az örömből, az számomra a legnagyobb elismerés.” Ahogyan Korngold kitaposta az utat John Williamsnek és nemzedékének, úgy készítette elő Carl Nielsen érkezését Dánia Erkel Ference, Niels Gade, aki Lipcsében, Mendelssohn mellett 5
szerzett tapasztalatait kamatoztatva teremtette meg Koppenhága zenei életének intézményes kereteit – igazgatóként felvirágoztatta a Zenész Egyesületet (Musikforeningen), valamint megalapította a konzervatóriumot is. Amikor tehát Carl Nielsen 1865-ben megszületett, már működtek azok az intézmények, amelyeknek köszönhetően a tehetségből képzett, hivatásos muzsikus válhatott. Nielsennek kellett is a segítség, ugyanis meglehetősen messziről indult. Míg kortársai, Mahler, Richard Strauss, Debussy, Sibelius, Dukas, Satie és Busoni társadalmilag és földrajzilag előnyösebb helyzetből indultak az érvényesülés útján, ő Dánia harmadik legnagyobb szigetén, az akkor még híddal nem rendelkező Fyn (Funen) egyik falucskájában töltötte gyermekkorát, szülei tizenkét gyermeke közül hetedikként. Önéletrajzában, melyből 1994-ben nagyszerű film is készült, leírja, hogy apja kornetten és hegedűn játszott, anyja énekelt, ő maga hatévesen kapott hegedűt. Zongorázni is tanult, első műveit kilencévesen komponálta, de mivel szülei nem hittek abban, hogy zenészként boldogulni tud majd, tizennégy évesen a szomszéd faluba küldték, hogy ott bolti eladósegédként dolgozzon. A vállalkozás – szerencsénkre – pár hónappal később tönkrement, így Nielsen visszakerült szüleihez, rézfúvós hangszereken kezdett tanulni, és még ugyanabban az évben trombitásként és harsonásként csatlakozott a dán hadsereg Odensében állomásozó 16. zászlóaljának zenekarához. Egy kedves műtermi fénykép is fennmaradt róla, amint komolyan, katonauniformisban tartja kezében a két hangszert. Közben a hegedülést is folytatta, apjával esténként népzenét játszott, és házi mulatságokon húzta a talpalávalót. Mikor tizenkilenc éves korában Niels Gade felvette a királyi zeneakadémiára, szögre akasztotta a mundért, és Koppenhágába költözött. Meglepő módon nem szerzett túl jó jegyeket, keveset is komponált, Gade mégis barátjaként kedvelte. Diplomaszerzése után, 1889 szeptemberétől a Johan Svendsen vezetésével aranykorát élő Dán Királyi Zenekar másodikhegedű-szólamában játszotta végig a szimfonikus repertoárt. Mivel az együttes a Királyi Színházban is teljesített szolgálatot, Nielsen operákat is megismerhetett, sőt, a zenekarban eltöltött tizenhét év alatt Svendsen asszisztenseként gyakran vezényelt is. Közben ösztöndíjjal beutazta Európát, megismerte a nemzetközi zenei trendeket – ha meg nem is kedvelte azokat –, valamint Párizsban leendő feleségét, a szintén ösztöndíjjal ott tartózkodó Anne Marie Brodersent, Dánia leendő első, nagy jelentőségű női szobrászát. Együtt folytatták utazásaikat, 1891-ben Firenzében összeházasodtak, majd hazatértek. Felesége továbbra is ambiciózusan építette karrierjét, hónapokat töltött távol családjától, ezalatt a más nők iránt amúgy is fogékony Nielsen egyedül maradt három gyermekükkel, miközben a zenekarban játszott és komponált. Ebben a lelkileg megterhelő időszakban, 1897 és 1904 között keletkezett a Saul és Dávid című opera, A négy vérmérséklet alcímű második szimfónia, a Szerelemhimnusz, valamint az Álom (Søvnen) című oratorikus mű. Bár 1905-ben el akart válni, végül élete végéig együtt maradt feleségével. Középső gyermekük Telmányi Emil hegedűművészhez ment feleségül, magyarul is értett, a legkisebb viszont gyermekkori agyhártyagyulladás következtében megbénult, és csak az ünnepeket, nyaralásokat töltötte szüleivel. 6
Nielsen a Friedrich Kuhlau által megteremtett, majd Niels Gade által kiteljesített dán nemzeti zene emblematikus alakjaként hunyt el 1931-ben, felesége készítette emlékműve ma is Koppenhága központjában áll. Közéleti szereplőként is Gade utódjának tekinthető, hiszen pár évtizeddel később, 1915 és 1927 között őt követte a Zeneművész Társaság élén, valamint a Királyi Konzervatórium tanáraként, majd igazgatójaként is. Legismertebb művei a hat szimfónia, a hegedűre, fuvolára és klarinétra írt három versenymű, valamint a Fúvósötös. Első szimfóniája még 1892-ben, házasélete boldog kezdetén keletkezett – a művet feleségének ajánlotta –, de csak két évvel később mutatták be Svendsen vezényletével, Nielsen a zenekar másodikhegedű-szólamában játszott. Keletkezésekor még él Brahms, Bruckner, Verdi, Grieg, Csajkovszkij és Dvořák, a 20. század első felének zeneforradalmárai, Bartók, Webern, Stravinsky pedig tíz-tizenegy éves gyerekekként növesztgetik oroszlánkörmeiket, de Schönberg is még csak fiatal felnőttként próbál elindulni a muzsikuspályán. A mű nem kapcsolódik szorosan a kor divatjaihoz, az Európában megismert irányzatokhoz, Wagner végtelen kromatikájához, Richard Strauss és Mahler hangorgiájához, monumentalitásához, hatalmas gesztusaihoz, de Debussy franciás légiessége is távol áll tőle. Egyéni hangú, biztos kézzel megírt remekmű, amely bő félórás időtartamával, hagyománytisztelő négytételességével és formavilágával látszólag a romantikus szimfóniák arany középutat követő vonulatához tartozik. A visszafogottság felszíne alatt azonban meglepően modern harmóniai és dallamfordulatok, megoldások sorakoznak, merész zenei nyelvezete már a tonalitás és hangnemekben gondolkodás egy-két évtizeddel későbbi felbomlását előlegezi. Minden pillanatban leköti a hallgatót, sőt, olyan természetességgel árad, ami csak a legnagyobb remekművekre jellemző. A hallgatóban őszintén felmerülhet a kérdés: hogyan lehetséges, hogy hazáján kívül alig játsszák Nielsen műveit? Írta: Várkonyi Tamás
7
Fotó © Maria Turowska
Fotó © Csibi Szilvia, Müpa
8
Kinga Wojdalska Lengyelországban született és nőtt fel, tavaly diplomázott a londoni Royal College of Music hallgatójaként, szeptemberben pedig a Zürichi Művészeti Főiskola mesterképzésében kezdte meg tanulmányait. Tizenhat versenyen szerepelt sikerrel szóló- és kamarazenei kategóriában, ezeken összesen tizenkilenc díjat nyert; a Lionel Tertis brit brácsaművész emlékére háromévente megrendezett rangos versenyen neki ítélték az egyik különdíjat, a következő évben pedig első helyen végzett a Bach Solo Competition elnevezésű poznańi versenyen. Egyik alapítója a Kameralna N-Harmonia együttesnek, valamint a Hattori Foundation ösztöndíjasa. Fiatal művészként olyan rangos helyszíneken lépett már fel, mint a bécsi Musikverein, a bostoni Jordan Hall, a londoni Kings Place és a Royal Festival Hall. Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, karvezető, érdemes művész, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatója, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság vezető karnagya, a Zempléni Fesztivál művészeti vezetője, a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny alapítója és művészeti vezetője. Fellépett számos európai zenekar, valamint az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Cincinnati Szimfonikus Zenekar, a Brazil Szimfonikus Zenekar, a Sanghaji Szimfonikus Zenekar, a Kuangcsoui (Kantoni) Szimfonikus Zenekar és a Tajvani Nemzeti Szimfonikus Zenekar vendégkarmestereként. Rendszeresen tart kurzusokat fiatal karvezetőknek és karmestereknek Magyarországon és szinte valamennyi európai országban, illetve az USA-ban és Tajvanon.
Fotó © Nagy Attila, Müpa
A Budafoki Dohnányi Zenekar Magyarország egyik legdinamikusabb és legsokoldalúbb szimfonikus zenekara. A fenntartó Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzata jóvoltából 1993 óta hivatásos együttes Hollerung Gábor irányítása alatt rövid időn belül előkelő helyet vívott ki magának a magyar zenei életben, és az elmúlt években az ország egyik vezető együttesévé vált. A zenekar olyan hazai és külföldi muzsikusokkal játszott együtt, mint Shlomo Mintz, Jelena Baskirova, Jaakko Ryhänen, Miklósa Erika, Rost Andrea, Rivka Golani, Yoav Talmi, Roberto Paternostro, Jörg-Peter Weigle, Michael Stern, Tatyjana Vasziljeva, Kocsis Zoltán, Jandó Jenő, Bogányi Gergely, Geiger György, Baráti Kristóf, Kokas Katalin, Kelemen Barnabás. 2018 januárjától Guido Mancusi – a Schönbrunn Orchestra művészeti vezetője és a bécsi Volksoper vezető karmestere – lett a zenekar első vendégkarmestere.
9
SUMMARY The programme for this concert is quite special: each piece promises a true surprise. The evening will kick off with a work by a classical composer who later turned to creating film scores: Erich Wolfgang Korngold enriched the Viennese music world as one of the brilliant prodigies of the early 20th century, his talent praised by both Gustav Mahler and Richard Strauss alike. After fleeing Nazism in Europe, he ended up in Hollywood at the invitation of Max Reinhardt, where he would eventually lay the foundations for the future of film music as the father of the genre and a two-time Oscar winner. His music for the 1935 film Captain Blood was the first symphonic soundtrack in the history of motion pictures and has also served as a benchmark for future generations working in the Hollywood film industry. Its greatness is demonstrated by the fact that, although every note serves to make viewers experience everything they are seeing on the screen deep their souls, whether it be suffering, oppression, love, humanity, a pirate battle or the intoxication of victory, it also holds its own as a standalone composition. Unlike Korngold, John Williams, who turns 90 this year, came to concert hall music from film music. He has received more Oscar nominations than anyone except Walt Disney and has won it, the most prestigious film award in the United States, five times, along with 25 Grammys and four Golden Globe awards. A significant part of his oeuvre consists of the concertos he has written, of which we will be hearing 2009’s Viola Concerto. Performing the work, written in the traditional three movements, is Kinga Wojdalska, who was born in Poland but later studied at the Royal College of Music in London. Currently pursuing a master’s degree at the Zurich College of Art, she has won awards at some 20 competitions in recent years. The second part of the evening offers yet another treat: the undeservedly rarely played Danish composer Carl August Nielsen’s amazingly original and vibrant Symphony No. 1, with its bold harmonic world. Performing this diverse programme will be the Budafok Dohnanyi Orchestra, an ensemble boasting a wide repertoire that is at home in numerous genres. We will be welcoming to the conductor’s podium the Liszt Prize-winning conductor, choirmaster and Artist of Merit, Gábor Hollerung, managing music director of the Dohnanyi Orchestra, principal conductor of the Budapest Academic Choral Society, artistic director of Zemplén Festival, and founder and director of the Budapest International Choir Competition.
10
MÜPA HŰSÉGPROGRAM
MINDIG TÖBBET ADUNK!
Csatlakozzon Ön is, gyűjtsön pontokat, élvezze a kedvezményeket és a pluszélményeket!
mupa.hu 11
ELŐZETES AJÁNLÓ
2022. január 29.
A NÉPZENE ÜNNEPE – A TÁNCHÁZTÓL A VILÁGZENÉIG Közreműködik: Erdőfű Népi Kamarazenekar, Lakatos Mónika és a Cigány Hangok, Zűrös Banda, Napfonat, Bohemian Betyars X Parno Graszt Műsorvezető: Hamar Dániel Bohemian Betyars, Parno Graszt Fotó © Istvándi Botond
2022. január 31.
A KRILOV–KNYAZEV– LUGANSZKIJ TRIÓ BRAHMS-KAMARAESTJE Szergej Krilov – hegedű, Alekszandr Knyazev – cselló, Nyikolaj Luganszkij – zongora Szergej Krilov Fotó © Mary Slepkova
2022. február 7.
KRISTĪNE OPOLAIS ÁRIAESTJE Közreműködik: Teodor Ilincăi – tenor, a Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Asher Fisch
Fotó © Tatyana Vlasova
2022. február 8.
WAYNE MARSHALL ORGONAESTJE Fotó © Charles Best
2022. március 9.
RÉGIZENE FESZTIVÁL
CHERUBINI: LES ABENCÉRAGES
KONCERTSZERŰ ELŐADÁS
Szereplők: Anaïs Constans, Edgaras Montvidas, Thomas Dolié, Artavazd Sargsyan, Philippe-Nicolas Martin, Tomislav Lavoie, Douglas Williams, Najbauer Lóránt, Kalafszky Adriána Közreműködik: Purcell Kórus, Orfeo Zenekar Vezényel: Vashegyi György Douglas Williams Fotó © Juan Camilo Roa
2022. március 10.
FELFEDEZÉSEK
SAVARIA SZIMFONIKUS ZENEKAR Közreműködik: Luis Aracama – cselló, Vida Mónika Ruth – zongora Vezényel: Thomas Kornél Fotó © Csibi Szilvia, Müpa Vida Mónika Ruth
KÖZÖSSÉGI MÉDIA 14
KÖVESSEN MINKET ONLINE IS!
mupa.hu
MÜPA × LUMU
KÉT ÉLMÉNY EGY JEGGYEL! Müpa-jeggyel a Ludwig Múzeumba
Érvényes Müpa-jeggyel az előadás napjáig egy tetszőleges alkalommal a Ludwig Múzeumba is ingyenesen ellátogathat.
mupa.hu 15
Müpa Budapest Nonprofit Kft. 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. Központi információ: Tel.: (+36 1) 555 3000 E-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu Nyitvatartás Aktuális nyitvatartásunkról tájékozódjon a www.mupa.hu weboldalon. Címlapon: Kinga Wojdalska @ Maria Turowska A szerkesztés lezárult: 2022. január 18. A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!
Stratégiai partnerünk:
A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
mupa.hu