2024/2025-ös tanév tavaszi félévében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Tudásközpont MA szak 1. évfolyamos hallgatóinak tervezési feladata az „ADAPTÁCIÓ” tanév tematikán belül Piliscsaba városközpontjának revitalizációja, a Klarissza-ház és az általános iskola közösségi tereinek újragondolása, urbanisztikai, tájépítészeti és térhasználati vonatkozásaival. Az adaptáció számos összefüggésben jelenik meg a kortárs közbeszédben – klímaadaptáció, adaptív újrahasznosítás stb, és általában az ember alkalmazkodása kerül előtérbe a probléma tárgyalásakor. A tanév során a fizikai környezetünket, annak adaptív jellegét vizsgáljuk: hogyan lehet tereinket és térhasználati szokásainkat adaptálni az új kihívásokhoz – egy élhetőbb és fenntartható környezet létrehozásához.
A tavaszi félév fókusza részben tehát a városközpont revitalizációja: tágabb kontextus Piliscsabán a Templom tér – Fő út – Iskola út által határolt tömb, a katolikus templom, a Klarissza-ház és a Jókai Mór Általános Iskola épületei, és annak közvetlen környezete a Polgármesteri Hivatal és a termelői piac tereivel. A félév során a tömbön belül a Klarissza ház oldalsó szárnyainak és a belső kocsiszín épületének újraprogramozása, valamint az általános iskola tereinek kiegészítése a feladat.
A félév során a programalkotás, a városi és közösségi kapcsolatok felfejtése, az oktatás és tanulás tereinek kérdése, a publikus és privát terek értelmezése, jövőbe mutató fenntartható fejlesztése is a feladat meghatározó része. A féléves programban a tanulás terei mellett fontos kérdés a helyi közösség közösségi térhasználatának az (újra)definiálása is. A hallgatók a félév elején kisebb csapatokban végzik a kutatásaikat, amik konklúzióit egyéni programfejlesztésbe fordítják át, majd téri és térhasználati – építészeti és urbanisztikaikövetkezményeit dolgozzák fel. Ennek keretében a legkülönbözőbb hallgatói javaslatok, és azok téri kivetülései születhetnek a féléves tervekkel – szabad értelmezésükkel kitágítva a lehetőségek horizontját a hasznosítást kereső önkormányzat, és az iskola tereinek fejlesztői számára is. Konkrét igények az iskola részéről: bejárat és aula kialakítása, torna- és táncterem tervezése, valamint klub, és könyvtár létrehozása. A féléves munka és a hallgatói felvetések általános célja a város elől elzárt terület feltárásával és helyzetbe hozásával –adaptációjával - olyan nyitott és élhető városi terek létrehozása, amelyek helyt adnak az itt élő diverz közösségek széleskörű aktivitásainak is. Mindezek mellett e komplex feladat rávilágít a meglévő fizikai környezetünkben rejlő ki nem aknázott lehetőségekre, megőrzendő értékekre, és ezen keresztül a korunkat égető fenntarthatóság alapvető kérdéseire, valamint - ezzel összefüggésben - a fiatal alkotó generáció felelős, jövőnket meghatározó szerepére is.
A tervezési stúdió keretében olyan módon gondolkoztam a kijelölt piliscsabai helyszín problémáiról és lehetőségeiről, aminek alapját a helyhez való személyes közelítés folyamata adta. Később ezekre a tapasztalatokra építve igyekeztem formát találni a megfogalmazott válaszoknak. A korábbi gyakorlat, vagyis az adott helyzetet működésében tudatosan értelmező, majd rendező javaslatokra való törekvés helyett előtérbe került az intuíciók egymásra épülésének szerepe. Így olyan válaszokat kerestem, amik elsősorban a személyes jellegű közelítés folyamatának egymásból következő állomásait és útelágazásait mutatják be. A megismerést szubjektíven dokumentáló közelítési folyamatként értelmeztem, ami így nem tervrajzok, épületfotók vagy leírások által hordozott információkhoz fordul, hanem a térrel való személyes kapcsolódáson keresztül tárja fel a környezet vizsgált darabját. A folyamatnak a tapogatózás nevet adtam, ami a kiválasztott épület egy szeletének felületeire irányult. A folyamatban öt fázis épül egymásra, ami egyre közelebbi és egyre fizikaibb módon közelíti a vizsgált felületeket. A külső hártya rétegének vizsgálata közben fogalmazódott meg a „tervezett leépülés” programja, ami kísérleti folyamatként, a meglévő struktúra fokozatos redukálásával aktivizálja az épületet. Az egyéni, külső szereplőként történő közelkerülés után ezáltal olyan keret jön létre, ami a helyi közösség számára teremt lehetőséget arra, hogy ezzel a jelenleg magába zárkózott, mégis központi hellyel aktív kapcsolatot alakíthasson ki. Ezt a folyamatot illusztrálja a Leépüléstörténet című három részből álló novella. A történetekben a helyszín állandó, és egymástól részben független idősíkokban, ismétlődően tér vissza. Az épület anyagi minősége viszont lineáris folyamatban alakul át. A történetek külső szemszögből mutatják be a ház metamorfózisának szakaszait, valamint a helyi közösség életében betöltött szerepét; a mítoszokat és az azokhoz kapcsolódó szokásokat. A folyamat eredménye nem értékítéletként értendő, ami egy elfelejtett épület esztétikai minőségeire igyekszik felhívni a figyelmet. Inkább a fizikai környezet magától értetődő, megszokott darabjainak kiemelésére irányul, hogy azokat kinagyítva és különböző módokon vizsgálva, más szemszögből tekinthessünk rájuk újra.
Tervünk Piliscsaba városközpontjának átfogó újraértelmezésére és központi szerepének visszaállítására fókuszál. A jelenleg diszfunkcionálisan működő településrész komplex revitalizációját tűztük ki célul, amely magában foglal építészeti, tájépítészeti, valamint közlekedésszervezési beavatkozásokat is. A széttöredezett városszövet integrálása érdekében a Tinnyéről érkező közúti forgalom alternatív útvonalra terelését javasoljuk, ami lehetővé teszi egy élhetőbb, emberléptékű és gyalogosbarát városmag kialakulását, elősegítve ezáltal a helyi közösségi élet és a városi funkciók újraéledését.
A terv egyik kulcseleme egy, a településmagot és a környező oktatási intézményeket aktivizáló nagy befogadóképességű sportcsarnok, valamint a területen elhelyezkedő iskola hiányosságait kezelő épületbővítés. A két új épülettömeg egy belső passzázs mentén szerveződik, amely iskolaidőben védett, zárt udvarrészként, az iskolán kívül pedig nyitott közterületként, új közösségi tengelyként funkcionál. A gazdasági és ökológiai fenntarthatóság jegyében a terv többfunkciós használhatóságot kínál: az átmenetileg zárható és nyitható passzázzsal együtt a két új épület képes rugalmasan alkalmazkodni az iskola mindennapi működéséhez, ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy a város közösségi életéhez kapcsolódjon. A sportcsarnok nem kizárólag az oktatás napi rendjéhez igazodik, hanem nyitott a környék intézményei, civil közösségei és külsős sportolók számára is. Leválasztható pályái és rugalmas kialakítása lehetővé teszi, hogy egyszerre több rendezvény, edzés vagy akár ballagás is zavartalanul zajlhasson, elősegítve ezzel a helyi közösségek széleskörű bevonását és aktív részvételét.
Csuka Júlia, Lengyel Luca, Márkus Dávid
Az általunk tervezett városközpont fókuszában az ideális megközelíthetőség, valamint a városközponthoz méltó funkciók meghatározása és ezek arányos, optimális elhelyezése állt. A meglévő templom és a Klarissza-ház közötti autós forgalmat megszüntettük, így egy biztonságos gyalogos zónát alakítottunk ki. A Klarissza-házból kiemeltük a könyvtárat, és azt a meglévő iskola, illetve az U alakú épületegyüttes közös tengelyében helyeztük el. Az új épület így egyszerre szolgálja az iskolát – akár alternatív oktatási térként is –, valamint méltó keretet ad a Klarisszaudvarnak. A meglévő általános iskolát a könyvtár mellett sportteremmel és étkezővel bővítettük. A három épületcsoport tömege közösen határozza meg az iskola megérkezési pontját, megoldva ezzel azt a problémát, hogy jelenleg a diákok a hátsó kapun keresztül lépnek be az intézménybe. A sporttermet besüllyesztettük, így közvetlen kapcsolat jött létre a hátsó udvarral. Az iskola belső tereiben mikrobeavatkozásokkal kívántuk javítani az oktatási terek és közlekedő folyosók minőségét. Összességében egy funkcionálisan átgondolt, arányosan szervezett és közösségbarát városközpontot hoztunk létre, amely hosszú távon képes szolgálni a helyi közösség igényeit.
Bárczy Alíz, Sinay Domonkos
A privát kerteken kívül, a helyszín vonzáskörzetében nagyméretű zöldfelületek vannak. Az új közteret, fókuszáltan a forgalomcsillapított háromszögletű területen helyeztük el. A központ aktivizálását az üresen álló Klarissza-ház újraprogramozásával, és az elhagyatott épületek helyén, egy új épület lehelyezésével oldanánk meg. Az egész területről elmondható, hogy füzérszerűen kapcsolódnak egymáshoz különféle funkciók. Célunk ezeknek a kisvárosi funkcióknak, tereknek a logikus összekapcsolása és leválasztása volt. A sportpályát egy úszó tömegként a Klarissza és az iskola közötti tér origójába helyeztük el. Az iskola és a sportpálya közé ékként befeszül egy fedettnyitott tér, amely egyértelműen kijelöli az iskola határát, magában foglalja a főút felől a buszmegállót és biztosítja a megérkezést mindkét épületbe. A főút és az Iskola utca között félszint különbség van, ezt a szintkülönbséget veszi fel a sportpálya süllyesztése, valamint az ék alatti tér is. Az iskolában lesüllyesztettük a magasföldszintet egy teljes szinttel, így létrejött egy nagy belmagasságú aula tér, ami térlépcsővel kapcsolódik az eredeti magasföldszinthez és az új főbejárathoz. Ezzel a gesztussal közvetlen kertkapcsolata lett az iskolának és beltérben, akadálymentesen tud kapcsolódni a sportpályához.
Soóki-Tóth Anna, Balaskó Levente
beépítés
Tervezésünk során Piliscsaba valaha volt városközpontjának rehabilitációja, városi vérkeringésbe való visszaállítására és mára megkopott központi pozíciójának, ha nem is földrajzi, de szellemi újradefiniálására fókuszáltunk. A helyszínünk hármas tagolása az iskola, a Klarissza-rendház és templom épületeiben foglalható össze. Ezt a három egységet egy vizuális tengely mentén összekötöttük és átláthatóvá, átsétálhatóvá tettük. Ehhez a Klarissza-ház és az iskola közé ékelődő ifjúsági házat kellett visszabontani, amely szerkezetileg amúgy sem alkalmas arra, hogy egy esetleges felújítással a város fiatalsága visszakaphassa. Mivel az enyészeté évtizedek óta, ezért a koncepció érdekében megszabadulunk tőle, hogy a telek levegőt kapjon és az így kikönnyített helyzetben lévő iskolaudvar kibővülhessen, a tengelyes átlátás pedig biztosított legyen. A Klarissza-rendház belső udvara jelenleg parkolóként üzemel, amire a válaszként a parkoló helyét egy süllyesztett sportcsarnok veszi át, hogy így az iskolai funkció áthasson egy félpublikus térbe, kibővítve az iskola hagyományos határait. Az átlátás biztosítása érdekében a tornacsarnok szerkezeti kiosztása és függönyfalas megoldása is segít abban, hogy a Klarissza-rendház kapuján belépve az iskola bejáratáig ellásson a beérkező. A sportcsarnok tanítási időben az iskola diákjait szolgálja, tanórákon kívül viszont rendezvények, előadások és sportesemények helyszíneként városi funkciót is betölthet. Az iskola a megnövekedett térrel bővülni is tud, egy fogadóépülettel, melynek felső két szintjén szaktanterem biztosítja a kézműves foglalkozások megfelelő infrastruktúráját. A kerttervezés során a korábban kopár, viacolorral burkolt felületeket az iskolaudvarban nagy kiterjedésű zöldfelületek váltják fel, míg a rendház udvarában pontszerű, szakaszos zöldítés történik. Az iskola és a sportcsarnok között egy fallal határolt folyosó jön létre, amely az iskola irányából zárható kapuval, míg a sportcsarnok és a rendház irányából több nyílással biztosítja a többirányú átjárhatóságot. A rendházat átprogramozva funkciók cserélődtek meg és kerültek más helyre; klubhelyiség, könyvtár, kávézó és coworking terek alakultak ki, ezzel együtt pedig a régi közösségi ház belső udvar felé történő bővítését visszabontottuk a kert egysége és töredezettségének minimalizálása érdekében. Az így kialakuló összkép egy tengelyesen szervezett, rendezett épületegyüttes, amely a templom, a rendház és az iskola hármasának szerves egységét képezi.
A tervezési koncepció Piliscsaba meglévő értékeire épít, mint a kisvárosias léptékre, az emberközeli településszerkezetre és a természetközeli környezetre. Ezek megőrzésével és újragondolásával javasol új jövőképet a terv a városközpont számára. A fejlesztés egyik fő eleme az általános iskola és a Klarissza-ház megújítása, amelyek nemcsak építészetileg, hanem közösségi szempontból is meghatározó szerepet töltenek be a városban. A terület új funkciókkal is bővül, amelyek kifejezetten a helyi igényekre reagálnak. Egy új sportlétesítmény mellett egy bivaktorony is helyet kap, amely nemcsak térbeli tájékozódási pontként, hanem karakteres építészeti jelként is meghatározza a városközpont arculatát. A különféle funkciók egyetlen, jól szervezett és kompakt épülettömbben kapnak helyet, ami átlátható működést, fenntarthatóságot és emberléptékű környező tereket biztosít. A tájépítészeti koncepció egységes arculatot alakít ki, amely összeköti a meglévő és új elemeket, miközben élhető, változatos közösségi tereket hoz létre.
A terv koncepciója, a jelenleg zárt beépítésű Klarissza-ház és a hozzá kapcsolódó iskola megbontása, valamint saját belső világának kialakítása, a helyszín léptékéhez illő beépítéssel. Az új térszervezések buzdítják a helyieket és az oda látogatókat a „bekukkantásra” és a maradásra. Ezt a használati módot az újjonan tervezett tornacsarnok pozícionálásával igyekeztem kialakítani. A tömeg az Iskola utca tengelyét veszi fel, aminek köszönhetően a főútról megérkezve beszippantja a járókelőket. A csarnok főként a közvetlenül mellette elhelyezkedő iskolát hivatott kiszolgálni, ezért közvetlen kapcsolatot kapott a két épület. Az átjutást a lelátó szintjére emelt nyaktag teszi lehetővé. Ez a tér akár a gyerekek nappalija is lehet az iskolán belül, hiszen izgalmas, köztéri látványban lehet részük az emelt folyosón „hesszelve”. Az iskolaépület belső rendszerét apró hozzányúlásokkal alakítottam, aminek köszönhetően minden osztály kapott egy négyablakos, sutos tantermet. A terv tájépítészeti koncepciója a körbeölelés volt, így az iskola udvara is kapott zöldítést, illetve a tornacsarnok fontos pontja az azt körülvevő lejtetett, fás köztér. Ezen a zöld téren pihenve felfedezhetjük a csarnok kibillent állapotát, mivel körülötte vadvirágos növény sáv érzékelteti a városszövetből logikusan következő, eredeti beépítések tengelyét.
Kronera Orsi
A sportcsarnok a kisvárosi lépték ritmusába illeszkedve kapott helyet. Formavilága tartja Piliscsaba struktúráját és annak diverzitását. Az épület környezete a már meglévő szintkülönbségeket kihasználva, - egymástól függetlenül működő, funkciójában is eltérő - nyitott és helyenként fedett köztéri funkciókká szerveződött.
Az iskola-hozzáépítés szerkezetileg és funkcionálisan is beleolvad a csarnokba. Az új homlokzat homogenizálja az iskola külső megjelenését, belső tereit pedig felszabadítja a középfolyosós rendszer szűkössége alól. A közösség egy új, világos és tágas étkezővel, konyhával, tanteremmel és közösségi térrel lett gazdagabb.
A Klarissza-ház felszabadult a ránehezedő hozzáépítéstől, így meglévő funkciója a telek belső területéhez is kapcsolódik. Az Iskola utcai szárnyába egy könyvtár került, így az utca felőli homlokzat megkövetelte a kisléptékű hozzányúlást, hogy az épület immár ne csak egy térfalként szolgáljon.
A terv egy olyan városközponti revitalizációra hoz választ, ami független a tinnyei elkerülő megépítésétől, de mégis könnyen illeszkedik bármely későbbi városfejlesztési tervhez. Fókuszterülete a történelmi értékkel rendelkező Klarissza-ház és a városi életben fontos szerepet játszó Jókai Mór Általános Iskola kapcsolata. Fontos volt, hogy az új épületek tömegei biztonságos, zárt beépítést hozzanak létre az iskola számára, míg a tömb közepén a nyitás által pedig egy új köztér jön létre. A tervezési koncepció meghatározó motívuma a terek közötti átláthatóság. Ez már a templom irányából, a Garancsi út felől megvalósul, ami az utca embereit bevonzza a tömb belsejébe. A teljes átlátást a terek között a kocsiszín fedett-nyitott térré alakítása tette lehetővé, ami átvezet az új iskola és Klarissza-ház bővítése által közrefogott térre. A vizuális összekötés a kerítésen keresztül egészen az iskola védett udvarába vezet. A Klarissza-ház meglévő, oszlopokkal tarkított, boltozatos lefedésű szárnyához illeszkedő rendeltetésként a könyvtár funkció párosult. Ez bútorok behelyezésével keletkezett, ami egy játékos útvonalként vezet át a könyvtár teljes területén. A kocsiszín publikus fedett-nyitott térré alakítása a köztér szerves részévé teszi az épületet: koncertek, előadások, kiállítások rendezésére alkalmas nyitott helyszínként tud funkcionálni. A meglévő U alakú beépítés kibővítéseként egy kreatív alkotótérrel gazdagodott, mely kerámia- és faműhelyet foglal magába. Ezek térben egymástól függetlenül, elválasztva tudnak működni. A telepítésből kifolyólag a méret és a forma szorosan követi a szomszédos épületek struktúráját. Az iskola utólagos hozzáépítésével elbontásra kerülnek a közlekedési egységek és a mosdók, ami által egy tágas aula tud a meglévő épületek közé ékelődni, megoldva a közösségi terek hiányát, és az udvar bekapcsolását az iskola életébe. A csarnoképület egy melléépítés a régi épülethez, aminek kialakításában fontos szempont a belső köztérrel való kapcsolat létrehozása. Méretében egy alternatív tornacsarnok, ami testnevelési órákon túl a városi programoknak szándékozik helyet adni. Ezeknek a belső téri helyzeteknek a megoldásával létrejött egy tömegében megegyező összekapcsolódás a régi és az új épület között. A menza az áthelyezésével bekapcsolódik az iskola életébe, így ebédidőn kívül könnyen összenyitható a két tér. Nem csak szünetekben, hanem tanári és szülői értekezletekre is jól hasznosítható tér lehet. A mozdítható falrész segíti, hogy multifunkcionális térré válhasson. Az Aula két szint belmagasságú tér, amin belül található a közlekedőmag és az útvonalak. A terv fontos része, hogy az új térszervezés által létrejöhessenek a szünetekben előforduló tervezett vagy tervezetlen találkozások.
ISKOLA
Csomay Zsó a
Marián Balázs
Tihanyi Dominika
Angyal Mátyás
Szelevényi Oszkár
Győri Simon
Csuka Júlia
Lengyel Luca
Márkus Dávid
Bárczy Alíz
Sinay Domonkos
Balaskó Levente
Soóki-Tóth Anna
Kocsis Tamás
Vizi Borbála
Kronera Orsi
Králik Boglárka
Balogh Eszter
ADAPTÁCIÓ
Készült 2025-ben, Budapesten
Kiadja: Moholy - Nagy Művészeti Egyetem ÉPÍTÉSZETI TUDÁSKÖZPONT
