BEST OF METU 2024 DIPLOMA
BEST OF FOTOGRÁFIA DIPLOMA - BA -
MA
Fotográfia BA – Alkotói fotográfia specializáció
MOUNIER NOÉMI
„Célom az volt, hogy magabiztosabbá váljak és a saját alkotói attitűdömet is kibontakoztathassam.”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
Bár már volt fotográfusi tapasztalatom és végzettségem is, de mindig is szerettem volna művészeti közegben tanulni. Célom az volt, hogy magabiztosabbá váljak és a saját alkotói attitűdömet is kibontakoztathassam. De a tanulmányaim alatt ennél sokkal többet kaptam: megerősítést, megértést, bizonyosságot, de legfőképpen gondolati és érzelmi tőkét.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
A szülők igénye, hogy a gyerekeikről kép készüljön egyidős a fotográfiával.
Azonban a gyerekfotók kérdése mostanra, a képfogyasztási szokásaink megváltozásával, nagyon megosztott és aktuális kérdés lett. Véleményem szerint a gyerekfotók legtöbb esetben nem a gyerekekről szólnak, hanem rólunk, szülőkről. Mi szeretnénk képeket a gyerekekről, és mi döntünk a képek sorsáról is. Ennek az összetett kérdésnek a felelősségéről és rétegeiről szól a diplomamunkám.
Miért ezt a témát, projektet választottad? Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
Fotós anyukaként az egyik kedvenc tevékenységem a gyerekeimről képeket készíteni. De a világ megváltozott és nekünk újra kell gondolnunk a képek sorsát. Úgy éreztem, hogy ebben az aktuális kérdésben
én fotósként, szülőként és gyermekvédőként is meg vagyok szólítva. Ugyanakkor a három minőségemben előfordult, hogy egymásnak ellentmondó válaszokat fogalmaztam meg egy-egy felmerülő kérdésben. Ez a kognitív disszonancia hívta elő bennem a témát.
A célom az volt, hogy a nézőkben tudatosítsam a téma felelősségét. Mert végső soron mindig a felnőttek kezében van a döntés. Valamint a kép a képben rétegzés gesztusával a téma összetettségére is felhívjam a figyelmet. Illetve, bizonyos szempontból a három minőségem is egyszerre van jelen a képeken.
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
Érzelmi és gondolati tőkét kaptam. Az oktatók az ismereteim és a tudásom bővítésén túl, olyan filozófiai szempontokat is beemeltek az órákra, amik építően hatottak a szellememre. Érzelmileg is kinyílhattunk, mert az oktatókat a nyitottság, elfogadás és támogatás jellemezte.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
A tanárok közvetlenségét emelném ki. A METU tanárai nem elérhetetlen pódiumon álló megmondók.
Közvetlen, elérhető, támogató és elfogadó emberek, akik a tudásuk legjavából igyekeznek építeni a diákokat.
Mi a legfontosabb (szakmai vagy személyes) tapasztalat, élmény, amit magaddal viszel a METU-n töltött évekből?
Ugyanazt tudom csak ismételni. Elfogadás. Támogatás. Közvetlenség. Érzelmi és gondolati tőke.
Mire vagy a legbüszkébb, amit a tanulmányaid során elértél? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
Az első félévben megkaptam a tanulmányi ösztöndíjat. Az osztályommal létrehoztuk a SEEDS alkotócsoportot és három kiállításunk is volt. De talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy az egyetemi éveim alatt sikerült letisztítanom magamban, hogy mi a számomra legfontosabb téma. Ez pedig a gyerekek.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Folytatom az MA-t itt a METU-n és szeretném jobban kibontani a diploma témámban rejlő további lehetőségeket. Valamint nagyon szeretnék a diplomamunkámból, lehetőség szerint egy önálló kiállítást is rendezni.
Fotográfia BA
– Riportfotográfia specializáció
KUBIK LILI
„A
közép-európai nyugdíjas élethelyzetet mutatom be különböző egzisztenciális és szociális hátterű alanyokon keresztül...”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
Sokat ingáztam az Egyesült Államok és Magyarország között, és ekkor kezdett el komolyabban érdekelni a fotózás. A célom az volt, hogy elmélyítsem a tudásomat, és hosszú távon a fotográfiát tegyem az első számú hivatásommá.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
Diplomamunkám témája az emberi öregedés és a nyugdíjas lét volt. A középeurópai nyugdíjas élethelyzetet mutatom be különböző egzisztenciális és szociális hátterű alanyokon keresztül, a Pest megyei kisnyugdíjastól a svájci üzletemberig. Olyan kérdésekre keresem a választ, mint: „A környezetük együtt öregszik-e velük?”, „Mihez kezdenek a hirtelen jött szabadidővel?”, „Tabu-e az öregedés?”
Kezdetben az emberi oldal érdekelt, de a közösen eltöltött idő rámutatott, hogy sokszor a környezet árul el a legtöbbet.
Digitális fotókkal dolgozom, helyenként vakuhasználattal, hogy hangsúlyozzam élethelyzetük összetettségét.
Miért ezt a témát, projektet választottad? Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
2016-ban az ELTE szociális munka szakán végeztem. 2014-től, amikor édesanyámhoz az Egyesült Államokba utaztam, sok időst ismertem meg az ő munkáján keresztül, így egy másik kultúra idősképébe is betekintést nyertem. Ráláttam, milyen szerepe van a fizikai távolságoknak, hogyan alakulnak a családi viszonyok, és miként működik a szociális háló egy hatalmas országban. A tapasztalataim alapján kirajzolódott egy, a magyar időseknél is magányosabb korosztály képe, ami mély hatást gyakorolt rám.
Úgy gondolom, az öregedés mindennapi, mégis alulreprezentált téma, amelyről keveset beszélünk.
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
A legnagyobb támogatást konzulensem, Lisztes Edina adta a projekt megvalósításában. Emellett sokat számított az elmúlt években megszerzett workflow-tapasztalat is. A három tanév során számos nézőpontból vizsgáltunk témákat, ami jelentősen tágította a látásmódomat. Inspiráló volt más fotósok és szaktársaim munkáival találkozni, amelyek új megközelítésekre ösztönöztek.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Ez a szak biztos alapokat igényel, így lehet igazán kihasználni a benne rejlő lehetőségeket.
Az egyetemenen megszerzett tudás valóban új kapukat nyithat, ha élünk vele.
Mire vagy a legbüszkébb, amit a tanulmányaid során elértél? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
Leginkább a diplomamunkámra vagyok büszke, mert ebbe fektettem a legtöbb energiát, időt és érzelmi munkát, valamint itt alakult ki a legmélyebb kapcsolódás az alanyaimmal.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Jelenleg a saját vállalkozásomon dolgozom. Mivel van egy kétéves kisfiam, a továbbtanulás most nem aktuális, de a jövő kiszámíthatatlan – hiszen a fotográfia is a második diplomám az elmúlt évekből.
Fotográfia BA
– Riportfotográfia specializáció
GÁBOR EVELIN BERNADETT
„Fényképészként olyanok vagyunk, mint egy vízbe dobott kavics.”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
A lehető legmagasabb szinten szerettem volna elsajátítani az álomszakmámat.
Úgy érzem, hogy a szakma legnagyobb példaképeitől tanulhattam és rengeteget fejlődtem a három év alatt.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
A diplomamunkám a magyarországi növényi génmegőrzésről szólt. Ezt az almatermesztésen keresztül mutattam be
egy fotósorozaton és diplomadolgozaton keresztül. A diploma a Malus Domestica nevet kapta, amely a háziasított alma latin neve.
Miért ezt a témát, projektet választottad? Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
A klímaváltozás foglalkoztatott korábbi években is. Ha elérjük a másfél Celsius-fok felmelegedést, amiről mindenki hallhatott már, akkor számos faj fog kihalni. Ezek közé tartozhatnak olyanok is, amelyek a mi fogyasztásunkét s életünket is érintik. Erre szerettem volna felhívni a figyelmet és arra, hogy a növényi génmegőrzés fontos, hogy találjunk az új környezeti tényezőkhöz alkalmazkodó fajt.
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
Tanáraim a Budapesti Metropolitan Egyetemen rengeteget segítettek ötletepéssel, technikai kérdéseim megválaszolásában. Éjszakai fotózások alkalmával is folyamatosan el tudtam érni konzulensemet, amiért igazán hálás vagyok, hiszen ez nem kifejezetten a munkája része. Amikor mentálisan kellett minket segíteni, akkor is mellettünk álltak. A diplomám alapját képző kapcsolat a nagymarosi Veress László génmegőrzővel is egy egyetemi workshop alatt jött létre.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
A legjobb barátokat szerezheted meg, miközben a szakma legnagyobbjaitól tanulhatsz majd, mint Hajdú D. András, Korniss Péter, Pfisztner Gábor és még sorolhatnám. Több hétvégi workshopon is részt lehet venni, amik szintén segítették a terepen való munka elsajátítását. Rengeteg lehetőség van, amit ki lehet használni és ezekre fel is hívják az ember figyelmét.
Mi a legfontosabb (szakmai vagy személyes) tapasztalat, élmény, amit magaddal viszel a METU-n töltött évekből?
Fényképészként olyanok vagyunk, mint egy vízbe dobott kavics. Az első pillanatban mindenki minket figyel a kamerával, de aztán
lecsendesülnek a hullámok és alkothatunk beleolvadva a közegbe. Talán ez a beolvadás, türelem és nyitottság az emberi történetek felé.
Mire vagy a legbüszkébb, amit a tanulmányaid során elértél? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
Maximalizmusom miatt kevés az az anyag, amelyre igazán büszke vagyok a jól sikerült projektje közül. Az, Amire a legjobban és amely jelenleg a legkedvesebb nekem, az maga a diplomamunkám. Annak megalkotása alatt készítettem foggráfiát Veress László több, mint száz éves almafáiról éjjel. Ezen képekből fog most szeptemberben szerepelni az XXIII. Esztergomi Fotográfiai Biennálén egy, ami büszkeséggel tölt el és az egyetemi tanulmányaimnak köszönhetek.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Egy évre biztosan szünetet tartok tanulmányaimban. Szeretném, ha ülepedne a sok tudás, amelyet itt szereztem és mégtöbb gyakorlati tapasztalatot szerezhetnék. Számos projekt megvalósításán dolgozom, melyek közül sok a mezőgazdasággal és az iparágban dolgozó emberekkel foglalkozik. Később viszont szeretnék egy mester diplomát és az azzal járó tudást, így ez is a terveim között szerepel a jövőben.
Fotográfia BA – Divatfotográfia specializáció
MÉSZÁROS HAJNAL
„A nyílt napok és az előkészítő megerősítettek abban, hogy a METU-n stabil szakmai alapokat szerezhetek.”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
A gimnáziumi évek alatt kezdett el komolyabban érdekelni a fotográfia, ezért olyan egyetemi képzést kerestem, ahol ennek elméleti és gyakorlati területeit is elsajátíthatom. A nyílt napok és az előkészítő megerősítettek abban, hogy a METU-n stabil szakmai alapokat szerezhetek.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
Egy magazint készítettem a brit AnOther magazin mintájára, és a Hysteria címet
kapta. A diplomamunka elkészítése során először átfogó képet szerettem volna alkotni a női szépségideálokról különböző korokban és kultúrákban. Ezt követően részletesen vizsgáltam olyan, egymástól elszigetelten kialakult szokásokat, mint a fűzőviselés, a Padaung-gyűrűk vagy a Kínában egykor elterjedt lábelkötés.
Végül ezek mai megfelelőit kerestem. Véleményem szerint a minket szorító „fűző” ma a közösségi média. Az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy miért tartja a köztudat a nők természetéből fakadónak az egymáshoz való hasonlítgatást és a testi megfelelési kényszert, miközben ezek mögött valójában történelmileg is jelen lévő társadalmi nyomások állnak.
Miért ezt a témát, projektet választottad?
Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
Úgy gondolom, fontos felismernünk a történelmi párhuzamokat ahhoz, hogy megértsük a minket körülvevő irreális normákat, és képesek legyünk szembeszállni velük. Ezért nevezem a közösségi médiát korunk fűzőjének: bár nem fizikai ruhadarab, mégis jelentősen formálja a testképünket és az önmagunkkal szembeni elvárásainkat. Bizonyos értelemben a test feletti kontroll modern, kevésbé látható formájaként működik.
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
Mi a legfontosabb (szakmai vagy személyes) tapasztalat, élmény, amit magaddal viszel a METU-n töltött évekből?
A METU lehetőséget adott arra, hogy egy évet külföldön töltsek az Erasmus program keretében, ahol az addig megszerzett tudást egy új közegben is kipróbálhattam. Számos szakmai és személyes kapcsolatot építettem, és a fotográfia mellett más kreatív területeken is tapasztalatot szereztem. A négy év alatt sokat fejlődtem, de ez az időszak különösen meghatározó volt.
Mire vagy a legbüszkébb, amit a tanulmányaid során elértél? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
A központi konzultációk segítettek a vizsgahelyzet magabiztos kezelésében,
A legtöbb támogatást a tanáraimtól kaptam, akik személyes konzultációk során sok energiát fektettek a projektek fejlesztésébe. a tanári és hallgatói visszajelzések pedig új ötletekkel és nézőpontokkal vitték előre a munkát.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Az oktatók nemcsak elméleti tudást adnak át, hanem aktívan dolgoznak is a szakmában. Így a legfrissebb tapasztalatokat és aktuális szakmai ismereteket osztják meg, ami nagy előnyt jelent a tanulás során és a későbbi pályakezdéskor is.
A legbüszkébb talán nem egy konkrét díjra vagy versenyre vagyok, hanem arra a szervezői és problémamegoldó készségre, amelyet az évek során sikerült kialakítanom. A különböző projektek során sok olyan helyzettel találkoztam, ahol gyors és átgondolt döntéseket kellett hozni. Ez nemcsak a kreativitásomat, hanem a szervezési képességeimet is fejlesztette. Ezek a készségek a fotográfián túl is hasznosak lesznek a jövőben.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Ősztől folytatom a tanulmányaimat. Szeretnék több irányt is kipróbálni, és úgy érzem, a fotográfia szak erős alapot adott a multimédiás területek további felfedezéséhez.
Fotográfia BA
– Alkotói fotográfia specializáció
SZAKÁLI ESZTER
„Az Anyák hangja című diplomamunkám középpontjában szüléstörténetek állnak.”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
Szerettem volna tudatosabbá válni, hogy ne csak intuíció alapján készítsek képeket, hanem átgondolt tervezési folyamat álljon mögöttük. Az elmúlt három évben megtanultam, hogy egy sorozat létrehozása az intuíció, az inspiráció, a fókusz megtalálása, a célok kijelölése, a kivitelezés és a bemutatás egysége – ideális esetben kiállítás formájában.
Ezt a folyamatot többször végigjártam, és minden alkalommal tanultam belőle.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
Az Anyák hangja című diplomamunkám középpontjában szüléstörténetek állnak.
Korábbi tanulmányaim során figyeltem fel arra, hogy a szülés után az édesanyák emlékei gyakran megszépülnek, mintha halványulnának a megpróbáltatások. Ez felkeltette az érdeklődésemet a felejtés, a fájdalomérzékelés torzulása és a módosult tudatállapot iránt. Azt vizsgáltam, hogyan alakulnak át az emlékek a szülést követően. Elméleti kutatás után nyolc édesanyával készítettem mélyinterjút első gyermekük születéséről. A diplomamunka szimbolikus fotókból és az anyák élményeit megidéző hanganyagból áll.
Miért ezt a témát, projektet választottad? Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
Korábbi tanulmányaim tapasztalatai mélyen hatottak rám, ezért fontos volt, hogy olyan témát válasszak, amelyhez személyesen
is kapcsolódom. A szülés és születés így természetesen került a középpontba. Bár kezdetben nem láttam pontosan az irányt, bíztam abban, hogy a téma ereje utat mutat. Célom egy olyan munka létrehozása volt, amely gondolkodásra és párbeszédre ösztönöz, hiszen a születés mindannyiunk életének része.
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
Sokat jelentettek a tanáraimmal folytatott szakmai és személyes beszélgetések. Segítettek az elbizonytalanodás pillanataiban, és megerősítettek, amikor szükségem volt rá. Hálás vagyok a támogatásukért az elmúlt években.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Legyen nyitott és befogadó, ugyanakkor kövesse azt az utat, ami igazán foglalkoztatja, és tartson ki mellette.
Mi a legfontosabb (szakmai vagy személyes) tapasztalat, élmény, amit magaddal viszel a METU-n töltött évekből?
Meghatározó volt a hallgatótársaimmal kialakult összetartás és a kölcsönös támogatás. Ezek nemcsak szakmailag segítettek, hanem értékes kapcsolatokat is hoztak. A tanárok támogató hozzáállása és az órák légköre szintén maradandó élmény
számomra. Ez az időszak és az itt megélt pillanatok biztosan hiányozni fognak.
Mire vagy a legbüszkébb, amit a tanulmányaid során elértél? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
Büszke vagyok arra, hogy több hazai és nemzetközi kiállításon is részt vehettem.
Itthon „A gyár” című munkám az Art Overdose Kortársművészeti Fesztiválon, a „Női táj” című közös projektünk, valamint az „All the life we can not see” sorozatom a Kiscelli Múzeum Pro Forma kiállításán szerepelt. Erasmus alatt Lengyelországban is kiállíthattam: a „Cosmic dust” Wrocławban, az „All the life we can not see” Jelenia Górában volt látható. Hálás vagyok tanáraim támogatásáért, amely nagyban hozzájárult ezek megvalósulásához.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Szeretném továbbfejleszteni a diplomamunkámat, és új projekteken dolgozni. Az Erasmus alatt megszerettem a könyvkötést, így ezt a tudást is szeretném magasabb szintre emelni. Most, hogy több időm és energiám van, szeretnék elmélyülten alkotni.
Fotográfia BA
– Alkotói fotográfia specializáció
CSENDES PÉTER
„Megtanultam ügyek mentén gondolkodni és még inkább megéreztem a fotográfiában rejlő társadalom és emberformáló erőt.”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
Évek óta főállású fotográfusként dolgozom és szerettem volna az alkalmazott fotográfia mellett annak művészi aspektusait is megismerni, továbbfejleszteni a már meglévő technikai tudásomat a stúdiótechnikában és az analóg képkidolgozás területén. Azt hiszem, hogy a művészi látásmód elsajátítása sikerült a legjobban, köszönhetően a szak kiváló művész tanárainak.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
A diplomamunkám egy 140 oldalas, nagyformátumú, színes és monochrome portrékkal és archívumokból gyűjtött képekkel illusztrált, keménytáblás könyv. A „Tűvel írt történetek” című kiadványban a tetovált emberekkel, tetoválóművészekkel készült személyes interjúkon keresztül mutattam be a tetoválás trendjeit, személyes indíttatásait a nyolcvanas évek végétől napjainkig.
A könyvben a társadalom széles rétegeiből felkért, különféle foglalkozású emberek megmutatják tetoválásaikat és elmesélik az azok mögött rejlő személyes történeteket.
A könyv végén pedig a szakdolgozatom kutatásaira alapozva összefoglaltam a téma lényegi elemeit a világ tetoválási trendjeivel párhozamba állítva.
Miért ezt a témát, projektet választottad? Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
A témaválasztásom személyes indíttatású volt, mivel anyai nagyapám orosz fogságban készült magyar koronás címer tetoválást viselt a bal alkarján és ennek kapcsán mesélt a háborús élményeiről. Továbbá mindig is érdekelt, hogy az emberek miért vetik alá magukat tetoválásnak és sokszor másfajta, nagy fájdalommal járó testmódosításoknak.
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
A kiadványszerkesztés, a kézzel fogható fotókönyvek számomra nagy értéket képviselnek. A tanulmányaim alatt előbb egy „Duende - Flamenco A-Z-ig”című 60 oldalas flamenco művészekről készült kiadvánnyal tettem próbára tudásomat. Amikor kialakult a végleges diplomamamunka témám, a konzulensem Nánási László nagyszerű kalaúznak bizonyult az illusztrált könyv témában, mivel magabiztosan mozog a kiadványok, a nyomtatott média világában.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Azoknak javasolnám a METU BA Fotográfia szakát, akik már magabiztosan jártasak a fotográfiában és szeretnének valamilyen szakirányra specializálódni.
A szakon tanító művész tanárok sokféle témákban értékes információkat tudnak átadni, az előrehaladás pedig igazából a tanulókon múlik. A digitális stúdió jól felszerelt és ingyenesen lehet igazán profi felszereléseket kölcsönözni, ami nagy segítség lehet bizonyos projektek esetén. Az analóg stúdió vezetői pedig sokféle archaikus képalkotási módszerben segítik az érdeklődőket.
Mi a legfontosabb (szakmai vagy személyes) tapasztalat, élmény, amit magaddal viszel a METU-n töltött évekből?
A különféle órai feladatok kihívásai segítettek, hogy ki tudjak szakadni az alkalmazott fotográfia monoton folyamataiból és felpezsdítették a művészi alkotói vénámat. Megtanultam ügyek mentén gondolkodni és még inkább megéreztem a fotográfiában rejlő társadalom és emberformáló erőt.
Mire vagy a legbüszkébb, amit a tanulmányaid során elértél? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
Az egyik anyagom kiállításra került a METU Rózsa utcai kampuszában és kiváló eredménnyel „vörös” (színű) diplomával fejeztem be tanulmányaim. Az oktatóim, bár sokszor nagyon sok diákjuk van, sok esetben a „kötelező” időn felül is önzetlenül is segítségemre voltak és átsegítettek a hullámvölgyeken.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Már 8 éve oktatok autizmussal élő fiatalokat fotózni, az Aura Egyesület keretein belül működő ASD Focus Clubban és az egyetemen sokféle új oktatási módszert tanultam. Jelentkeztem művészetterapeuta továbbképzésre, hogy még magasabb szinten tudjam oktatni fotográfiára a fogyatékkal élőket.
Fotográfia BA – Alkotói fotográfia specializáció
FARKASDY ANDRÁS ZOLTÁN
„Diplomamunkám a dolgok természetéről, azon belül pedig a fák életközösségéről szól.”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
Számomra a fényképezés azon dolgok egyike volt már jóval a Metu előtt is, ami igazán érdekelt, egyszerűen csak szerettem képeket készíteni. Két rövid fotótanfolyam elvégzése után úgy gondoltam, hogy az egyetemen nem csak a technikai tudásom fejlődhet, hanem tudatosságot is tanulhatok. Amikor felvettek, engem mindhárom szakirány vonzott, első év végén például még a divatfotós specializációt jelöltem meg, aztán utólag átkértem magam az alkotói csoportba a nyári szünetben, ez pedig számomra a legjobb döntésnek bizonyult végül.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
Diplomamunkám a dolgok természetéről, azon belül pedig a fák életközösségéről szól. Az alkotói és kutatói folyamat kiindulópontja a De Rerum Natura fogalma volt. Arra voltam kíváncsi, hogy a természet egy társulását – jelen esetben a fák társulását – vizsgálva találok-e élettani, illetve társadalmi analógiákat az emberi közösségek hálózataival. Fő hipotézisem, hogy a fák szorosan együttműködnek egymással, mely együttműködésnek egyik fő formája a kommunikáció. Munkám során a kutatásnak és a kísérletezésnek kiemelt szerepe volt. Az alkotó, mint kutató attitűd kapcsán foglalkoztam az artistic research fogalmával is, melyet érvényes alkotói
törekvésnek tekintek, és amely módszer meghatározta az én munkámat is azáltal, hogy természettudományos ismeretekkel egészítettem ki az alkotói folyamatot.
Miért ezt a témát, projektet választottad?
Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
Nagyon szeretem a fákat, elképesztően érdekes és fontos lényei a világunknak. A diplomamunkámnak egyrészt ökológiai szempontból is van relevanciája, másrészt van egy absztraktabb, spirituálisabb rétege is a munkának, amely nem csak a természetre és azzal való viszonyunkra, hanem magunkra, kapcsolatainkra is igyekszik ráirányítani a figyelmet a fák sokszor alig ismert világán keresztül.
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
A témavezetőmtől nagyon sok segítséget kaptam a munkafolyamat során, illetve több tanártól is sok támogatást kaptunk a diploma félév során.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Elsősorban nyilvánvalóan a fotó szakra volt rálátásom,
nagyon jó tanáraink voltak, és azt tapasztaltam, hogy mindig vannak új kezdeményezések, programok a három év során,
tehát a Metufoto szerintem egy folyamatosan fejlődő közösség. Ezen felül az Erasmust emelném ki, a Metu partnerintézményi listája szerintem nagyon erős. Én egy évet töltöttem külföldön, tényleg kihagyhatatlan lehetőségnek gondolom. Az itthoni Erasmus irodától pedig nagyon sok segítséget és támogatást kaptam ez idő alatt.
Mi a legfontosabb (szakmai vagy személyes) tapasztalat, élmény, amit magaddal viszel a METU-n töltött évekből?
Az előbb említett Erasmusos féléveimet itt is mindenképp megemlítem, egyébként nehéz kiemelni egyet-egyet, sok fontos tapasztalatot és élményt adott ez a három év.
Mire vagy a legbüszkébb, amit a tanulmányaid során elértél? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
Tulajdonképpen az egész elmúlt három évre, és az útra amit eddig a fotóval bejártam büszke vagyok.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Tervben van, hogy visszamegyek Lengyelországba és ott végzek el egy mesterképzést.
JÁMBOR ZSÓKA Fotográfia
„A kötődésem az inspiráló közegnek és a magas színvonalú, támogató oktatói közösségnek köszönhető.”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
Az esetem rendhagyó, a METU Fotográfia szakkal 14 éve tart a kapcsolatom: 2010ben az első évfolyamban kezdtem, később stúdióvezetőként tértem vissza. Idén negyedik éve a Tervezőgrafika szak oktatójaként, az elmúlt két évben pedig MA hallgatóként is jelen voltam. A kötődésem az inspiráló közegnek és a magas színvonalú, támogató oktatói közösségnek köszönhető. Az MA célja egyrészt az volt, hogy tovább képezzem magam, másrészt új kreatív kihívásokat keressek, és a chili témáját új technikákkal vizsgálhassam. Továbbá lehetővé tette, hogy kutatásomat a korábbi elképzeléseimet is meghaladó mélységben dolgozzam fel.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
A QUILTIC technikai és kultúrtörténeti kutatási projekt, melynek eredményeit a klorofill nyomat organikus alternatív fotográfiai eljárás segítségével jelenítem meg. A fényérzékeny felület maga az élő chili levél. A címadást a klorofill színe inspirálta, hiszen a quiltic szó nahuatl nyelven a zöld színt jelenti. A technikai kutatás a növényi színanyagok fényérzékenységét vizsgálja. A kultúrtörténeti szakasz a chili szerepét tárja fel a mezo- és dél-amerikai kultúrákban kódexek és egyéb régészeti leletek ábrázolásai által. A levelek egyszerre élők és ősi történetek hordozói. A képek létrejöttét a fotoszintézis és az aktuális időjárás is alakítja.
Miért ezt a témát, projektet választottad? Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
Motivációim: a fenntarthatóság, a megőrzés és az emlékezés voltak.
A technikai kutatás során arra kerestem választ, milyen környezetbarát, növényi alapú fotográfiai eljárások léteznek, és alkalmazható-e a chili levél képhordozóként. Emellett fontosnak tartottam ráirányítani a figyelmet a kutatás által arra a fontos kulturális örökségre, amely a kolonizáció pusztítása ellenére fennmaradt.
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
A kutatás, írás és kivitelezés terén önálló vagyok, viszont sokat jelentettek a kollégáim visszajelzései. Kiemelném témavezetőmet Pettendi Szabó Pétert, akinek kérdései és építő kritikái mindvégig nagy segítséget jelentettek. Szabó Dezsőt, akinek „nyomhagyás” feladata kezdő lépésként kizökkentett a technikai komfortzónámból, és megalapozta a növényi színanyagokkal való munkát. Továbbá Gőbölyös Lucát, aki a BA-n témavezetőként elsőként bíztatott arra, hogy a chili témáját diplomamunkává formáljam.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
A METU-n szakmailag felkészült oktatók, erős közösség és inspiráló programok várják a hallgatókat. Aki elkötelezett, támogatást
és olyan kapcsolatrendszert kap, amely a diploma után is segíti.
Mi a legfontosabb (szakmai vagy személyes) tapasztalat, élmény, amit magaddal viszel a METU-n töltött évekből?
Az oktatási tapasztalat és a prezentációs készségeim fejlődése a legmeghatározóbb számomra. Az esszéfeladatok pedig segítettek írásban is elmélyíteni kutatási témáimat.
Mire vagy a legbüszkébb, amelyet a tanulmányaid ideje alatt? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
A diplomamunkámat kísérő 92 oldalas kiadványra, valamint a rá kapott pozitív szakmai visszajelzésekre vagyok a legbüszkébb. (Megj. a diplomavédést követően a munka megjelent a SUB SOLE kiállításon, az Ökológia és művészet konferencián.) Ezekben nagy szerepe volt oktatói támogatásnak és az intézményi háttérnek.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Felmerült bennem a doktori képzés lehetősége, de most időre van szükségem a feltöltődéshez. Emellett évek óta dolgozom egy chili témájú könyv kép- és szöveganyagán, ami egy igazán komplex folyamat.
ROBERTSON ANETT
„Már a felvételin éreztem, hogy jó helyre érkeztem, és a két év alatt végig megmaradt bennem ez a lelkesedés.”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
Közgazdászként dolgozom, de a művészet mindig közel állt hozzám. Az elmúlt hat évben a fotográfia és a filmkészítés felé fordultam, és megérett bennem, hogy ezen a területen szeretnék tovább fejlődni.
A METU fotográfia MA szakát azért választottam, mert lehetőséget adott a fotó művészeti oldalának mélyebb megismerésére, inspiráló közegben. Már a felvételin éreztem, hogy jó helyre érkeztem, és a két év alatt
végig megmaradt bennem ez a lelkesedés. Még tudatosabbá vált bennem, hogy a fotózás és a mozgókép az életem központi része kell, hogy legyen.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
Diplomamunkám talált fényképekre épül, amelyeket 2023-ban egy illegális szemétlerakón találtam a Rákosrendező vasútállomás közelében. A képek egy 98 éves nő teljes életét felölelő családi archívum részei voltak. Elhatároztam, hogy kiderítem, ki volt ő, és miért került az élete a szemétbe.
A fotókat és dokumentumokat megtisztítottam, rendszereztem, majd „nyomozásba” kezdtem. A folyamat során naplót vezettem az eseményekről és saját érzéseimről. Kutatásom végén sikerült megtalálnom Nelly nénit egy kórházban, halálos ágyán. A személyes katarzis helyett inkább azzal szembesültem, hogy a múlt objektíven nem rekonstruálható.
A projekt egy fotókönyv formájában valósult meg, amely dokumentumfotókat és szövegeket ötvöz. A munka a dokumentum és fikció határát vizsgálja, és a konceptuális fotográfia eszközeivel kérdez rá a fotográfia és a valóság viszonyára.
Miért ezt a témát, projektet választottad? Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
Erős érzelmi indíttatásból kezdtem el a történet feldolgozását. Úgy éreztem,
felelősségem van abban, hogy az idős nő emléke ne vesszen el.
A projekt egyszerre személyes rekonstrukció és reflexió arra, mit jelent a fénykép mint bizonyíték.
A munka olyan társadalmi kérdéseket is érint, mint az öregedés, a magány és a halálhoz való viszonyunk. A fotókönyv célja, hogy a befogadó elbizonytalanodjon: igaz történetet lát, vagy egy konstruált narratívát?
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
Az MA elején kiegészítő tárgyakat is teljesítenem kellett, ami intenzív időszak volt, de rendkívül sokat adott. Fiala Gábortól az analóg fotózás és a stúdiómunka alapjait tanultam meg, Tóth Balázs Zoltán fotótörténeti órái erős elméleti hátteret biztosítottak, Fodor Dániel pedig a digitális eszközhasználatban segített.
Jámbor Zsóka, Pfisztner Gábor, Lisztes Edina és Szabó Dezső órái, valamint a moziklubok és kiállításlátogatások mind hozzájárultak ahhoz, hogy tudatosabban és kritikusabban gondolkodjam. A közösség is sokat adott: a szakmai párbeszédek és visszajelzések stabil alapot teremtettek. A photobook végül elnyerte a BEST OF METU Diplomamunka címet.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
A METU nemcsak szakmai tudást ad, hanem gondolkodásmódot is formál. Az oktatók aktív alkotók, akik segítenek
megtalálni a saját hangot. A közeg bátorít a kísérletezésre és arra, hogy merjünk kilépni a komfortzónánkból. Emellett erős közösségi élményt is nyújt.
Mi a legfontosabb (szakmai vagy személyes) tapasztalat, élmény, amit magaddal viszel a METU-n töltött évekből?
Azt tanultam meg, hogy érdemes a megszokott kereteken kívül gondolkodni, és nem kell félni a hibázástól. Szakmailag és emberileg is sokat fejlődtem; magabiztosabb és nyitottabb lettem.
Mire vagy a legbüszkébb, amit a tanulmányaid során elértél? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
A diplomamunkámra vagyok a legbüszkébb, mert olyan kérdéseket dolgoztam fel, amelyek korábban kívül estek a komfortzónámon. Különösen sokat köszönhetek konzulensemnek, Tóth Balázs Zoltánnak, aki támogatott a projekt koncepcionális és elméleti megalapozásában. Számomra ez a munka nem lezárás, hanem egy új alkotói szakasz kezdete.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Szeptembertől a Kommunikációés médiatudomány mesterszakot kezdem el, hogy tovább mélyítsem a vizuális kommunikációval kapcsolatos tudásomat. Hosszú távon célom, hogy a fotográfia és a mozgókép meghatározó szerepet töltsön be az életemben, és olyan projekteken dolgozzak, amelyek gondolkodásra ösztönzik a közönséget.
BAGOLY ANNA TAMARA
„Szeretnék később oktatóként visszatérni az egyetemre, akár doktori képzés után.”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
2021-ben végeztem a METU Fotográfia alapképzésén. A mesterképzést egy másik budapesti egyetemen kezdtem, de egy év után úgy éreztem, nem találtam meg a számomra megfelelő szakmai közeget és párbeszédet. Ezért visszatértem a METU-ra, ahol támogató, diskurzusra épülő közegben folytathattam a munkát. A célom az volt, hogy érdemi szakmai visszajelzések mellett fejlődhessek tovább.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
Diplomamunkám Belgiumban indult, ahová Erasmus ösztöndíjjal költöztem.
A projekt az idegen országban való újrakezdés bizonytalan állapotát vizsgálja. Két migrációs háttérrel rendelkező személlyel – Maruffal és Trával – dolgozom, és saját tapasztalataimon keresztül mutatom be, milyen érzelmi kihívásokkal jár külföldön otthont teremteni. A sorozat a remény és a kiszolgáltatottság kettősségére épül.
Miért ezt a témát, projektet választottad?
Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
Az Erasmus-élmény indította el a projektet. A saját helyzetemen keresztül egy aktuális társadalmi jelenséget vizsgálok: mit jelent elhagyni az otthont egy jobb jövő reményében. A célom az volt, hogy személyes történeteken keresztül érzékenyen mutassam be ezt az állapotot.
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
Tanáraim támogatták, hogy külföldön folytassam a munkát a diplomafélév alatt is. Bár ez szokatlan helyzet volt, végig aktív szakmai konzultáció kísérte a projektet. Hálás vagyok a bizalomért és a folyamatos szakmai jelenlétért.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
Több intézmény működésébe is betekinthettem, és ritka az a közeg, ahol valóban lehet kísérletezni, hibázni és újragondolni a munkát. Számomra a METU biztonságos, mégis inspiráló szakmai teret adott.
Mi a legfontosabb (szakmai vagy személyes) tapasztalat, élmény, amit magaddal viszel a METU-n töltött évekből?
A szakmai fejlődés mellett az itt született barátságokat tartom a legfontosabbnak.
Azt a szemléletet viszem magammal, hogy merjek kérdezni, maradjak kíváncsi és nyitott.
Mire vagy a legbüszkébb, amit a tanulmányaid során elértél? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
Arra vagyok büszke, hogy merem pályáztatni a munkáimat. Külföldön Rebecca Fertinel fotográfus asszisztenseként dolgozhattam, jelenleg pedig diplomamunkámmal finalista vagyok a No Borders Photography Exhibition Award pályázaton. A tudatos portfólióépítésben és szakmai önbizalomban a METU sokat segített.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Szeretnék később oktatóként visszatérni az egyetemre, akár doktori képzés után. Jelenleg retusőrként is dolgozom, miközben diplomaprojektemet fotókönyv formájában továbbfejlesztem. A jövőben is társadalmi kérdésekkel szeretnék foglalkozni, és megtalálni a megfelelő platformot ezek bemutatására.
WILHELM LAURA Fotográfia MA
„Felnőve
egyre inkább elkezdett érdekelni magának a múzeumnak, mint intézménynek a működése és a gyűjteményeknek a megértése.”
Miért jelentkeztél erre a szakra, illetve a METU-ra? Milyen elképzeléseid, céljaid voltak, és hogyan alakult ez a tanulmányaid alatt?
Azért választottam ezt a szakot, mert szerettem volna mélyebb tudást szerezni az alkotói fotográfia területén. Tanulmányaim során lehetőségem nyílt Erasmus ösztöndíjjal külföldön tanulni és szakmai gyakorlaton részt venni, amelyek során számos értékes tapasztalatot szereztem. Az egyetemen töltött idő alatt emberileg és szakmailag is sokat fejlődtem.
Mi volt a diplomamunkád? Kérlek, mutasd be, miről szólt!
A diplomamunkámban a múzeumok háttérvilágával foglalkozom, azzal,
ahogy a múzeum összegyűjti egy helyre a civilizációnkat formáló tudást reprezentáló tárgyakat. A műtárgyak eredeti kontextusukból kiragadva léteznek évtizedekig vagy évszázadokig a raktárakban, esetenként soha ki nem kerülve onnan. Érdekesnek találom, hogy a gyűjteményeknek megvan a saját világrendje és szabályai, amik szerint működnek. A “világegész” egy lehetséges értelmezés, a kollektív emlékezetünk.
Miért ezt a témát, projektet választottad? Miért tartod relevánsnak, mi volt a célod, üzeneted ennek megvalósításával?
A családomnak köszönhetően a gyermekkoromat a múzeumok háttérvilágában töltöttem, majd felnőve újra belevetettem magam a közgyűjtemények rejtelmeibe és már egy egészen új
perspektívából láttam ezt a világot. Kérdések fogalmazódtak meg bennem azzal kapcsolatban, amit látok. Felnőve egyre inkább elkezdett érdekelni magának a múzeumnak, mint intézménynek a működése és a gyűjteményeknek a megértése.
Miként segített a METU (az itt szerzett tudás, készségek, tapasztalatok, kapcsolatok), hogy megvalósítsd diplomamunkádat?
Mindig megkaptam azt az iránymutatást, kritikát és támogatást, amire szükségem volt a folytatáshoz és a fejlődéshez minden téren.
Mit mondanál annak, aki most felvételizik, miért érdemes a METU-t választania?
A szakon tanító oktatók kiváló szakemberek és nagyszerű emberek. Emellett lehetőség van a fotográfia különböző területein kipróbálni magunkat, és ha valaki kellően befogadó, a tanárok mindig megadják a szükséges iránymutatást és támogatást a fejlődéshez.
Mi a legfontosabb (szakmai vagy személyes) tapasztalat, élmény, amit magaddal viszel a METU-n töltött évekből?
Számomra a leginspirálóbbak azok az időszakok és tapasztalatok voltak, amelyeket Erasmus ösztöndíjjal Spanyolországban és Dániában tölthettem.
Mire vagy a legbüszkébb, amit a tanulmányaid során elértél? Hogyan segített ezek elérésében a METU?
Ez egy nehéz kérdés, de talán a diplomamunkámra vagyok a legbüszkébb, amelyen már a mesterszak legelejétől kezdve dolgoztam. Jó érzés visszatekinteni arra, hogyan alakult az anyag, és hogyan változtam én is vele együtt az egyetemi évek során. Ehhez sok zsákutca és kudarc is hozzájárult, mire megtaláltam a végső irányt, de ezek talán a legfontosabb tapasztalatok. Emellett a külföldön töltött időszak is új szemléletet adott a munkámhoz.
Milyen terveid, ambícióid vannak a jövőre nézve?
Szeretnék továbbra is alkotói projekteken dolgozni és könyvet készíteni a diplomamunkámból.
