A kör-út és a kétirányú utca A természetben sokféle körforgás van, például az évszakok körkörös ismétlődése vagy a nappal és éjszaka váltakozása. Ilyen folyamat, hogy az erdőben a vadcseresznye pirosodó termését csipegetni kezdi egy madár, a mag lepottyan, abból kis palánta lesz, majd nagy fa, azon virágok nyílnak, a méhek elvégzik a beporzást, érik a termése és jön egy madár... Körforgásban vesz részt a szén-dioxid is, amikor az élővilág begyűjti az energiát, elraktározza és felhasználja. A növények felveszik a talajból a vizet és a levegőből a szén-dioxidot, és a napfény energiájának felhasználásával ezekből cukrot készítenek. Ezt a folyamatot nevezzük fotoszintézisnek. Aztán a cukorból a növényi sejtek millióféle szerves anyagot állítanak elő – köztük fehérjét, keményítőt, zsiradékot –, amelyek a testük fölépítéséhez szükségesek. A növényt elfogyasztó állatok – és rajtuk keresztül a ragadozók is – ugyanerre már a készen kapott növényi anyagokat használják.
Az élőlények testét alkotó szerves anyagok végső soron mind a fotoszintézisben keletkező cukorból származnak, tehát tartalmazzák az „eredeti” szén-dioxid molekula szén-atomját. A cukor nemcsak építőanyagként fontos, hanem azért is, mert az élőlények a működésükhöz szükséges energiát is abból nyerik. Visszaalakítják szén-dioxiddá, s ebben a folyamatban a cukorba zárt napenergia felszabadul, és a növényi vagy állati szervezet fel tudja használni. A szén-dioxid tehát –
7