5-is by sloven

О. V. Hiszem

BEVEZETÉS A TÖRTÉNELEMBE Tankönyv az általános középiskolák 5. osztálya számára

Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának jóváhagyásával

C s e rn y iv e i „ B u k re k "

2018

УДК 94(100)(075.3) Г51

Перекладено за виданням: О.В. Гісем. Вступ до історії: підруч. для 5 кл. закл. загал, серед, освіти. - X .: Ранок, 2018.- 144 с . : іл.

Рекомендовано М ініст ерст вом освіти і на уки України (наказ М ініст ерст ва освіти і на уки України від 31.05.2018 № 551)

В и дано за р ахун о к д ерж авни х к о ш тів . П родаж заборонено

Гіс е м О. В .

Г51

Вступ до історії : підруч. для 5 кл. закл. загал, серед, освіти з навч. угор. мовою / О. В. Гісем ; пер. з укр. - Чернівці : Букрек, 2018. - 144 с. : іл. ISBN 978-617-7663-30-9 УДК 94(100)(075.3)

ISBN 978-617-09-4364-4 (укр.) ISBN 978-617-7663-30-9 (угор.)

Kedves ötödikes fiúk és lányok! Ebben a tanévben új ta n tá rg g y a l fogtok m egism erked ni, melynek neve - bevezetés a történelem b e. Ennek k e retéb en b e tek in tést n y ertek országunk m ú ltjáb a, H azánk tö rté n e té n e k legfontosabb esem ényeibe, m elyeket őriz az u k rá n nép em lékezete. Ebben m egbízható segítségetekre lesz ez a tankönyv, am elyet a kezetekben ta rto to k . A dunk néhány jó tan ácso t, melyek segíteni fognak benneteket a tanan y ag sikeres e l sa já títá sá b a n a tan ó rák o n és az o tth o n i felkészülés során. Először is meg kell ism erkedni a tankönyv ta rta lo m je g y zékével, amelyből kiderül annak szerkezete. A tankönyvben a tananyagot h at tém akörre o szto ttu k , m indegyik tém akör több p a ra g ra fu st ta rta lm a z . M inden p a ra g rafu s m eg h atá ro zo tt célt tű z m aga elé. Röviden b e m u ta tja azt a kérd ést, am it a tananyagrész feldolgozása során m eg tan u lto k . A szövegben kiemeléssel jelölt fogalmakat és dátum okat találtok. Ez a rra szolgál, hogy felhívja a figyelm eteket a fontos kérdésekre. A tankönyv oldalsávjában megmagyaráz zuk az egyes szakkifejezéseket és fogalmakat. A tananyag m egértésében nagy segítséget nyújtanak az illusztrációk és a térképek. Az illusztrációk m egtekintése során feltétlenül figyeljetek oda a képaláírásra. A képaláírás magyarázza meg, mi látható az illusztráción. A történelm i térképek ábrázolják, mely földrajzi területeken zajlottak azok az események, ame lyekről a szövegben szó van, illetve bem utatják az események következményeit is. Nagyon fontos, hogy feldolgozzátok a történelmi forrásokat (résztvevők visszaemlékezései, doku m entum részletek stb.) és érdekességeket, amelyek az egyes paragrafusokhoz kapcsolódnak. Ezek a részek a segítsége tekre lesznek a tananyag egészének elsajátításában. M inden paragrafus u tá n a kérdések és feladatok rész következik. Ezek segítségével tu d já to k k id e ríte n i, hogy sikerült-e kellőképpen elsa já títa n i a ta n u lta k a t. A hagyom ányos paragrafusokon kívül a tankönyvben a g y ak orlati foglalkozásokhoz is kaptok seg ítség et. Ezek célja - segítséget n y ú jta n i a ta n u lta k elm élyítéséhez, a tudásotok és a képességeitek fejlesztéséhez. Lapozzatok te h át, és kezdődjön az ism erkedés H azánk történelm ével.

Sok sikert kívánunk!

Bevezetés. Mi a történelem MEGTUDHATJÁTOK: ■ mi a történelem , és vajon tudom ány-e a történelem ■ mi a viszonya a m últnak, a jelen n ek és a jö vő n ek a tör ténelem hez ■ mi a tárgya Ukrajna törté nelm ének és a világtörténe lem nek

1. Miért kell tanulni a történelmet? Bizonyára felm erült ben netek ez a kérdés. A válasz egyszerűnek és nyilvánvalónak tű n ik - a m últ megismerése által ép ítjü k a jövőt, figyelem mel az elő ttü n k élt nemzedékek ta p asz talata ira . De valóban így van-e? A zt m ondhatjátok m agatoknak: nem is ism erem a m ú ltat, semmi sem tö rté n t velem és nem is fog tö rté n n i. U gyanakkor m indannyian azt szeretnénk, hogy sik ertelen ségeink, hibáink és csalódásaink m ind a m últban m aradja nak, és a jövőben siker és gazdagság kísérje u tu n k a t. U gyanakkor a jövő és a m últ - az időnek olyan szeletei, ahová nem tu d u n k elju tn i varázsütésre. A jelen vesz körbe bennünket, am ikor döntéseket kell hozni olyan kérdésekben, amelyek nagy valószínűséggel befolyással lesznek a jövőre. A m a eseményei - tények, amelyek m ár holnap, egy hét múlva, egy hónap m úlva vagy egy év m úlva m ár m últnak szám ítanak. Ily módon m indannyian a m últból jövünk, és az része az életünknek. A m últ lehet hősies, nagyléptékű, tragiku s, csodálatos vagy olyan, am it szeretnénk elfelejteni. A m últból következik a jelen és a jövő. A m últ - a mi éle tü n k és a mi tö rtén elm ü n k . Az ókori görögök, akik a tö rtén elm et tudom ánnyá t e t ték, „az élet tan ító m esterén ek ” nevezték.

Klió, a történelem múzsája grafikus ábrázolása és szobra

Bevezetés. Mi a történelem

Hosszú időn keresztül a történelem nem volt önálló tudomány, hanem az irodalom és a művészet részét képezte. Nem véletlen, hogy a görög mitológiában a történelem védnöke a múzsák egyike. A történelem múzsáját fia tal nőként ábrázolják, aki papiruszt vagy per gament tart a kezében. A múzsa neve, Klió, a görög „dicsőít, ünnepel" szóból ered. Az első történelmi művek valóban az uralkodó kat dicsőítették. A későbbiekben a történé szek igyekeztek eligazodni az eseményekben, megmagyarázni azokat, válaszolni a kérdésre: miért történt úgy, ahogy történt, mi motivál ta cselekedeteik során az uralkodókat.

2. A történelem mint tudomány. A történelem nem egysze rű en csak tudom ány. A történelem izgalmas m ódja annak, hogy m egism erjük a világot. M indenki ta lá lh a t benne a maga szám ára érdekességet. Ráadásul nemegyszer lepte meg a történelem az em beriséget azzal a képességével, hogy is m étlődik. Ez tö rté n ik m anapság is. Törekedni kell a rra , hogy a tö rtén e lm e t ta n u lju k és m eg értsü k , hogy valóban felvilágosult em berek legyünk. T udnunk kell és em lékeznünk kell a rra , hogyan szü letett és fejlődött országunk állam isága, m ilyen u ta t já r t be a népe, m iként fejlődött az em beriség k u ltú rája . Ezek azok az ism eretek, amelyek az em bert állam polgárrá és hazafivá teszik. H a egyszer elkezdi ta n u ln i a tö rtén elm et, az em ber nem tu d ja befejezni ezt a hosszú és igen érdekes folyam atot. Ez a tan u lás sokszor egész életen át ta r t. A tö rtén elem körülvesz bennünket a faluban, a városban, a nagym am ák és nagypapák tö rtén eteib en , a jelen tö rtén ései által. Csak akarni kell m egism erni ezt a tito k zato s és izgalm as világot. A tudósok szám ításai szerint a világon az emberek közel 90% -a ta n u lja és k u ta tja a történelm et. Bolygónk - valam ennyi ra jta élő nép közös hazája. M in den népnek van m últja. A különböző országok tudósai mély reh ató an tanulm ányozzák a m ú lta t. A világ összes népének tö rtén elm ét nevezik világtörténelem nek. Azokon a területeken élő népességnek a története, amelye ket ma országunk egyesít, az U krajna történelm e nevet viseli. U krajna történelm e az európai és a világtörténelem része. A zokat a tudósokat, akik az em beri közösségek m ú ltját k u ta tjá k , történészeknek nevezzük. A történészek a m últ valós tö rtén é se it, a történ elm i esem ényeket k u ta tjá k . M un kájuk érdekes, ugyanakkor igen bonyolult. Jelentőséggel b ír valam ennyiünk szám ára. A tö rtén elem nem ér véget m indaddig, am íg em ber él a Földön. Tetteinkkel és cseleke deteinkkel a tö rtén elem fo ly tató i vagyunk. Éppen ezért ra jtu n k m úlik, m ilyen lesz H azánk történelm e.

7 -------------------------------

• Nézzétek meg a rajzot Az áb rázolt tárgyak közül melyek azok, amelyek a „történelem" szóra asszociálnak? Indokoljá tok meg, miért gondoljátok így.

Történelem — tudomány, amely az emberiség múltjával foglalkozik. Ukrajna történelme — tudo mány, amely az ukrán terüle teken élő emberi társadalom fejlődésével foglalkozik, az események bekövetkezésének sorrendjében. Történelmi esemény — a társadalom életének egymás sal összefüggő fontos esemé nyeinek összessége.

Bevezetés. Mi a történelem

Ily módon a „tö rtén elem ” szó ógörög eredetű, jelentése „ k u ta tn i”, „kérdezősködni”. így nevezzük azt a tudom ányte rü le te t, amely a bolygónkat ősidők ó ta benépesítő em beri közösség m ú ltjá t k u ta tja . M egism erkedtünk a „ tö rté n elem ” fogalm ával, e zu tá n belekezdünk annak tanulm ányozásába. A történelem lánc szemei a tö rtén elm i események.

? Nézzétek meg az ábrát. Az ábra segítségével elemezzetek egy olyan eseményt, amely a saját életetekben következett be. A TÖRTÉNELMI ESEMÉNY LEÍRÁSA Az eseménnyel kapcsolatos t ö r t í á n o lm i tó m /ü lz

[

Az esemény időpontja

A hely, ahol az esemény bekövetkezett

Az esemény okai és előzményei

Viszonyok (földrajzi, gazdasági, politikai, vallási stb.), amelyek közepette az esemény bekövetkezett

Eredmények és következmények

♦ Történelmi következtetések

p a

Kérdések és feladatok

1. Mi a történelem? Mit jelent a „történelem" szó? A TÖRTÉNELEM KAPCSOLATA A MINDENNAPI ÉLETÜNKKEL

Jőv6

)

„

Jelen

'q _ ÍT3 C C

Х уИ M últ Próbáljátok megmagyarázni a fenti ábrát.

Bevezetés. Mi a történelem

3. 4.

TФ 5 C

6. 7. 8. 9.

10.

Mondjatok példát történelmi eseményre. Mi a tárgya Ukrajna történelmének? Mi a tárgya a világtörténelemnek? Igaz-e az az állítás, hogy a világtörténelem része Ukrajna törté nelmének? Miért kell ismernünk a múltat? Magyarázzátok meg, hogyan ér titek a következő mondatot: „A történelem - az emberiség múlt járól szóló tudomány." Véleményetek szerint miért kell ismerni saját országunk történelmét? Mi a legfőbb eredménye a történészek munkájának? Mi vár arra a népre, amely semmit nem tud a múltjáról? Indo koljátok meg véleményeteket. írjatok le három érvet azzal kapcsolatban, miért kell tanulni a történelmet. Saját életetekből soroljatok fel eseményeket, melyek összekötik a múltat, a jelent és a jövőt.

1. téma IDŐSZÁMÍTÁS A TÖRTÉNELEMBEN

1. A naptári és a történelmi idő MEGTUDHATJÁTOK: ■ hogyan szám ítják az időt a tö rtén elem b en ■ hogyan szám ítják a tö rté nelm i esem én yek id ő b e lisé gét U krajna tö rtén etéb en

1. Történelmi idő. Gyakran halljuk a következő szóösszeté teleket: „ünnepnap”, „születésnap” stb. Ezek m ind valam i lyen dátum hoz köthetők. Mit jelent a „dátum” szó? Ez a pontos kalendárium i ideje bárm ely eseménynek: év, hónap és nap. így többek között a m últhoz ta rto z ó tö rtén elm i ese mény a születésnapunk is. M inden tö rtén elm i esemény b i zonyos időben és bizonyos térb en m ent végbe. A születés napunk - a m i tö rtén elm ü n k n ek a kezdete. S zületésünk éve, hónapja és napja - az idő, a születésünk helye - pedig a té r. A történelem , m int az em beriségnek az ősidőktől való fejlődéséről szóló tudom ány, azoknak az embereknek a te vékenységét k u ta tja , akik bizonyos időben és térb en éltek. A te re t m int az esemény helyszínét láth atju k . A zt a te re t, amely a m últban létezett, a történelmi térkép ábrázol ja. E rről fogunk tan u ln i a következő tananyagrészben. Az időt nem lehet látni, azonban lehet érzékelni. Felm erül a kérdés: hogyan fedezték fel az emberek az idő létezését és m iként kezdték el m érni? Valószínűleg a ciklikusan változó környező világ megfigyelése alapján jö ttek rá az emberek. A term észetben a nappalt éjszaka követi, s u tá n a új nap kezdődik és így tovább. V áltoznak a Hold fázisai, a Nap állása az égen, az évszakok stb. Éppen ezeknek a jelensé-

Kalendárium (naptár) — az év napjai, az idő múlá sa rögzítésének eszköze. A természet periodikusan ismétlődő jelenségein alapszik: az évszakok változá sain, a Hold fázisain, a Nap mozgásán. A „kalendárium" szó a latin caleo „kihirdetés", „kiki áltás" szóból ered. A rómaiaknál volt egy szokás, hogy minden hónap első napjának kezdetét a ki kiáltó jelezte. A rómaiak ezt a napot „calendae"nak nevezték. Hasonló hagyományt követnek a muszlimok is: az új hónap kezdetét dobpergéssel hirdetik ki.

Az első nap kalendárium egy egyiptomi papi ruszon

1. téma. Időszámítás a történelemben

geknek a megfigyelése te tte lehetővé az emberek szám ára, hogy megalkossák a kalendáriumot (n ap tárt), amely az időt évekre, hónapokra és napokra osztotta. A kalendárium le hetővé te tte az események valam ilyen rend szerinti elhelye zését, annak m egállapítását, m i következett be előbb, mi utóbb. Azaz lehetővé vált a történelmi idő m eghatározása. A történelm i időről szól a kronológia tudom ánya. Kronoló giai rendnek nevezzük az események időrendi sorrendjét.

Történelmi idő — a történel mi folyamat időtényezője (egy mással összefüggésben levő történelmi események egymásutánisága). Kronológia — a történelmi idő nyilvántartásával foglalkozó tu domány.

2. Kalendárium (naptár). Az emberiség hosszú időn keresztül nem rendelkezett egységes kalendárium m al. Az első ism ert kalendárium okat m integy 7 ezer évvel ezelőtt alkották meg a Közel-Keleten a Hold fázisainak megfigyelése alapján. Ezt nevezik holdnaptárnak. Az első nap kalendárium ot az ókori egyiptom iak fedezték fel. Ebben a 365 napot 12 hónapra o szto tták fel, a nappal és az éjszaka egyaránt 12 egységből állt. Az egyiptom iak kalendárium át több m int 2 ezer évvel ezelőtt átvették a róm aiak, tovább tökéletesítették és Ju liu s Caesar uralkodása idején vezették be a használatát. E zért nevezik Juliánus-naptárnak. A zonban ez a n a p tá r nem je lezte pontosan az idő m úlását. E zért szükségessé vált új n a p tá r m egalkotása. A m a használatos n a p tá rt Gergely-naptárnak nevezzük, m ert 400 évvel ezelőtt XIII. Gergely római pápa vezette be a használatát. A pravoszláv egyház azonban továbbra is a Julián u s-n ap tárt használja. A két n a p tár kö zötti különbség m ár 14 napot tesz ki. Bármilyen pontos is legyen egy kalendárium , történelm i szempontból az a fontos, mely eseményhez kötjük az időszáA ma használatos időszámítás évtizedekből (10 év), évszázadok ból (100 év) tevődik össze. Az évtizedek rövid pillanatok az em beriség történelmében, ám eseményekkel telítettek az egyes em berek életében. Emlékezzetek csak, mennyi minden történt veletek életetek első tíz évében. A történelmi évszázad három emberöltőnyi időt ölel fel - a nagy szülők, a szülők és az unokák életét. A történészek az időt évszá zadokban mérik, melynek rövidítése „sz." (század). Tíz évszázad összesen egy évezred. Hogyan számítják az idő múlását az évszázadon belül? Nézzétek meg a táblázatot. Az évszázad az első évvel kezdődik és a 100-ikkal ér véget. A második évszázad a 101. évvel kezdődik és a 200. évvel végződik és így tovább.

A SZÁZADOK ÉS ÉVEK MEGFELELÉSE Évszázad

Évek

1. század

1-100

2. század

101-200

12. század

1101-1200

13. század

1201-1300

20. század

1901-2000

21. század

2001-2100

Ha a dátum négy számjegyből áll, és az első két szám után két nulla következik, akkor az évszázadot az első két szám jelöli. Ha a két nulla helyett bármilyen egyéb szám szerepel, akkor az az év szám már a következő évszázadhoz tartozik. Például az 1200-as esztendő - 12. század; az 1201-es év - az már a 13. század.

1. A naptári és a történelmi idő

m ítás kezdetét. Az egyik eseménytől a következő eseményig terjedő mozgást nevezzük történelm i folyamatnak, amit tö r ténelmi időben m érünk. Azaz a történelm i idő lineárisan vál tozik: eseménytől eseményig. Ily módon pontosan ism erhetjük egyes események lefolyásának m enetét, és közben nem tudni azt, hogy az esemény m ikor is következett be. Ebben az eset ben a történelem megértése szempontjából értelm üket vesztik.

Kínában, Japánban, Koreában és Kelet-Ázsia országaiban több ezer éve használatos a 60-éves ciklusokra osztott ka lendárium. Először Kínában vezették be, ahol már három ezer évvel ezelőtt csillagászati obszervatóriumot működtet tek. A ciklus a két óriásboly gó, a Jupiter és a Szaturnusz Nap körüli keringésének idő viszonyára épül. A ciklust 12 részre osztották, amelyek mindegyikét egy-egy állatról nevezték el: patkány, bika, tigris, nyúl, sárkány, kígyó, ló, birka, majom, kakas, kutya, disznó. A ciklus a patkány évével kezdődik, mivel, a le genda szerint, éppen ez az állat reagált elsőként Buddha hívására. A jelenlegi hatvan éves ciklus 1984-ben vette kezdetét.

3. Hogyan számítják az időt a történelemben. Különböző időkben különböző népek az időszám ításuk kezdetéül m ás m ás, szám ukra fontos esem ényt v álaszto ttak . Az ókori gö rögök például az időszám ítás kezdetének az első olim piai játékok at te k in te tté k , az ókori róm aiak pedig - Róma ala p ítá sá t. A zsidó nép szám ára ilyen d átu m le tt a világ Isten álta li m egterem tése, a keresztények szám ára pedig - Jézu s K risztu s születése. A m uszlim ok szám ára ez Mohamed p ró fé ta Mekkából M edinába költözése 622. jú liu s 16-án. U krajnában az időszám ítás kezdetének K risztus szüle tését te k in tik . Az id őszám ítás jobb m egértése érdekében vegyétek szem ügyre az „időskálát”. Kr. e. (Krisztus előtt) Krisztus születése Kr. u. (Krisztus után) i. e. (időszámításunk előtt) az időszámítás kezdete i. sz. (időszámításunk szerint)

__________ 1__________

1í/

1'/

II 1

Idővonal (az idő változásának feltételes iránya, balról jobbra haladva)

A történelmi munkák oldalain számotokra ismert számokat, arab számokat találtok, valamint betűkből álló római számokat. A hétköznapi életben arab számokat használunk, melyeket az eu rópaiak az araboktól vettek át. Ám ismertek azok a számok is, amelyeket az ókori rómaiak vezettek be. A történelemtudomány ban római számokkal általában az évszázadokat és az évezredeket jelölik. A római számok közül a leggyakoribb az I (egyes), а V (ötös) és az X (tízes). Alább bemutatjuk a római és az arab számo kat egytől húszig.

Római számok

III

VII

Vili

Arab számok

Római számok

XII

XIII

XIV

XVI

XVII

XVIII

XIX

Arab számok

1. téma. Időszámítás a történelemben

A keresztény időszám ításban a K risztus születése u tá n időt „időszám ításunk szerin t i ” (rövidítve: i. sz., vagy Kr. u.) időnek nevezzük. A K risztus születését megelőző korsza kot „időszám ításunk e lő tti” időnek nevez zük (rövidítve i. e., vagy Kr. e.). A m ikor az időszám ításunk szerinti időről beszélünk, általában nem tesszük hozzá - csak o d a ért jü k hogy „i. sz.” esemény. A választott nevezetes tö rtén eti esemény, éra - latin eredetű szó, jelentése kiinduló pont. A történészek a kronológiában érának nevezik az időszám ítás rendszerét, amelynek m eghatározott kiindulópontja van. Ha az ese mény az időszám ításunk előtt következett be, és meg kell határozni, hogy mennyivel koráb ban tö rté n t, akkor az időszám ításunk ó ta eltelt évekhez hozzáadjuk azoknak az éveknek a szám át, amennyivel az időszám ítás előtt az esemény bekövetkezett. Például I. Dárius per zsa király északi fekete-tengeri h adjáratára i. e. 514-ben került sor, és ahhoz, hogy k i szám ítsuk, hány évvel ezelőtt tö rté n t ez az esemény, az aktuális évhez, 2018-hoz hozzá kell adni 514-et. így kijön, hogy a h ad járat ra 2532 évvel ezelőtt került sor.

Kőbe vésett ókori római kalendárium. A felső sor az isteneket ábrázolta, akik a hét napjait irányítják, kezdve a szombattal. Középpontban látható a zodiákus, tőle balra és jobbra - a hónap napjai

Kérdések és feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mi a neve egy esemény pontos kalendáriumi idejének? Mely eseményhez kötődik időszámításunk kezdete? Hogyan nevezik a történészek tíz évszázad összességét? Melyik évezredben élünk ma? Hogyan számítják az időt a történelemben? Magyarázzátok meg a következő kifejezések és fogalmak jelen tését: évszázad, időszámításunk előtt, időszámításunk szerint. 7. Milyen időszámítást alkalmaznak Ukrajnában? 8. Kronológiai feladat: 1) melyik évszázad: 1237. év; 988. év; 800. év? 2) melyik év következik az i. e. 133. év után? 3) a palota i. e. 200-ban épült; hány éves az épület? 9. Véleményetek szerint a történelemtudomány létezhet-e az időszá mítás rendszere nélkül? Indokoljátok meg álláspontotokat. 10. Miként értelmezitek azt a meghatározást, hogy a történelem - a meghatározott időben, meghatározott helyen élt emberek csele kedeteinek leírása a kutatók által?

Az ókori görögök napórája

1. A naptári és a történelmi idő

2. Az európai történelem és Ukrajna történelmének korszakai MEGTUDHATJÁTOK: ■ m elyek az európai történe lem kulturális korszakai ■ hogyan függenek össze ezekkel a korszakokkal Ukraj na történelm ének eseményei

1. Ukrajna történelmi fejlődésének korszakai. H osszú t ö r ténelm e során az em beriség több nagy tö rté n e lm i k o rsz a kot élt meg. Az eu ró p ai tö rtén e le m b en a következő k o r szakok at k ü lö n b ö z te tjü k meg: ő sk o r, ó k o r, k ö zép k o r, új- és legújabb k o r. U k rajn a tö rté n e lm e is p o n to san el helyezhető ezekben a korszakokban. Az u k rá n te rü le te k e n zajló esem ényeket u g yanazok a sajá to ssá g o k jellem zik , m in t E u ró p a m ás rég ió in ak esem ényeit. 2. Az első települések a mai Ukrajna területén. Az emberiség az őskorban népesitette be kontinensünket. Európa nem az emberiség őshazája, de Európa terü letén nagy lépést te tt az állatvilágból való kiválás ú tján . A m ai u k rá n területeken az első em berek közel 1 m illió évvel ezelőtt telepedtek meg.

1. téma. Időszámítás a történelemben

Település a tripoljei kultúra idejé ből

7 -------------------------------

• Nézzétek meg a képeket a 12. és 13. oldalon. Milyen egyezé seket és különbözőségeket lát tok az emberek életmódjában a kőkorszak elején és végén?

A mai ukrán területeken, jelenlegi tudásunk szerint, a leg korábbi település a kárpátaljai K irályháza m ellett helyezke dett el. A korabeli emberek kisebb csoportokban éltek, és állandó mozgásban voltak élelm iszer u tá n k u tatv a. Ehető gyümölcsöket, hajtásokat és gyökereket kerestek, és kisebb állatokra vadásztak. A legfontosabb munkaeszköz és fegyver a kézi b alta volt. Kőből készült és fejének m indkét oldala használható volt. Éppen em iatt nevezték el az emberiség tö r ténetének ezt az időszakát kólíorszaknak. Ez volt a legré gebbi és a leghosszabb ideig ta rtó korszak. A kőkorszak vé gére az em berek m eg tan u lták nem csak b egyűjteni a term észet adom ányait, hanem m aguk is term előkké váltak a földművelés és az állattartás elsajátításával. Ezenkívül az emberek több állatfajt háziasítottak: a kutyát, a szarvasm ar h át, a barom fit stb. Nagy fejlődés volt, am ikor az ember m egtanult házat építeni, cserépedényt készíteni stb. A mai ukrán terü letek az elsők között voltak, ahol az á lla ttartás és a földművelés kialakult. A gazdálkodás fejlődésével meg nőtt az igény a hatékonyabb munkaeszközök irán t. Közel 6 ezer évvel ezelőtt az emberek elkezdtek fémet használni a munkaeszközeikhez. Először a rezet tu d tá k meg m unkálni. A réz azonban egy meglehetősen puha fém, így a belőle készített munkaeszközök nem nagyon feleltek meg a szükségleteknek. E zért az emberek továbbra is használták a kőeszközöket. A gazdálkodás azonban ilyen körülmények kö zött is gyorsan fejlődött. Bizonyítékok erre azok a törzsek, amelyek i. e. IY-III. századokban éltek a mai ukrán te rü le teken. A tudósok tripoljeieknek nevezték el őket. A későb biekben az emberek m egtanulták, hogyan készíthetnek fém öt vözeteket. Az első ilyen ötvözet, amely felváltotta a követ, a bronz volt (a réz és az ón ötvözete).

Szkíták Olbia (Olvia) városánál. A nomádok megfigyelik, ahogy a gö rögök betelepítik az új területeket.

2. Az európai történelem és Ukrajna történelmének korszakai

Szvjatoszlav nagyfejedelem hadaival az egyik újabb győzelme után

3. Nomádok az ukrán területeken. A m unkaeszközök tö k é letesedése és a korabeli term észeti viszonyok a mai U kraj na te rü le té n leginkább az á lla tta rtá sn a k kedveztek. Hosszú időn keresztül az á lla tta rtó nomádok vették uralm uk alá a mai ukrán te rü le te k et. A földm űves népességet k iszo ríto t tá k az északi erdős te rü le te k re. A ló háziasítása, a kerék felfedezése, a fémek felhasználása a fegyverkészítéshez kö zel három ezer évre (а XVIII. századig) az u krán sztyeppék uraivá te tté k őket. Ebben az időszakban az u krán te rü le te ket több nomád tö rzs b irto k o lta: árják, kim m erek, szkíták, szarm aták , hunok, bolgárok, kazárok, besenyők, kunok, mongolok, krím i ta tá ro k stb. M indannyian hatással voltak E urópa és Á zsia szomszédos népeinek életére. 4. Az ókortól a középkorig. Ebben az időszakban lé te s íte t té k városállam aikat a F ekete-tenger p artv id ék én a görö gök. Az ókor összes felfedezését elhozták a vidékre. Az ókor — a Földközi-tenger partv id ék i állam ok szüle tésének, fejlődésének és bukásának időszaka. Az і. e. III. évezredtől az i. sz. I. évezred közepéig ta r to tt. Az ókor legjelentősebb állam ai G örögország, m ajd Róma voltak. H atalm ukat kiterjesztették Európa nagyobb részére (az északi területek kivételével), Közel-Keletre és Észak-Afrikára.

u *N LO U) '0 3 U) '0 3 LO _>4 '0 3 L_

D cd

AZ UKRÁN ÁLLAMISÁG KORSZAKAI

X II

V ili

V II

III

Krisztus előtt

1. téma. Időszámítás a történelemben

III

V II

V ili

X II

X III

Krisztus után

X IV

É _оз ~ö 03 X

'Ш

oo '0 3 4—* D ’cü N 4—* Ю "Ї7Г '0 3 N O 03 L_ o '0 3 N C L 4—* <V 03 O X N

c '0 3 s_ j *:

*N іЛ D cc

Krisztus születése

03 LO

XVI

X V II

X V III

’о з . E ,

E 2 <

X IX

XXI

A kijeviek meg keresztelése 988-ban

7 ------------------------------

• Nézzétek meg a képet. Miért tartják Rusz megkeresztelkedését Ukrajna történelme egyik legfontosabb esemé nyének?

U gyanakkor az ókor esem ényei nem voltak nagy h a tá s sal azokra a népekre, am elyek a m ai U k rajn a te rü le té n éltek. A kim m erek, a szk íták , a szarm aták gond nélkül á tv e tté k fejlettebb szom szédaik felfedezéseit, h ité t. A gö rög és róm ai települések a Fekete-tenger p artv id ék én kis szigetek voltak a népek „ten g eréb en ”, akiket a görögök és a róm aiak barbároknak neveztek. V égezetül a barbárok t á m adása rom bolta le a Róm ai B irodalm at, amely e g y esíte t te az ókori világot. E urópa népeinek, nyilvánvalóan a m ai U k rajn a te rü le té n élő népeknek is az életében új korszak kezdődött, am it középkornak nevezünk. A középkorban (V-XV. sz.) a m ai U krajna te rü le té n jelentős állam alakulatok keletkeztek. Ez a nagyfejedé Írnek K ijevi állam a (U krajna-R usz, IX -X III. sz.), a R uszin K irályság (G alíciai-V olhínia állam , X IIIXIV. sz.), amelyek az u k rán állam iság előzm ényeinek te k in th ető k . А X. században az ukránok a keresztény h ite t valló népekhez csatlakoztak. A középkorral, valam int az új és legújabb k o rral a tankönyv további részeiben ism er k ed h ettek meg. Foglalkozni fogunk az u k rán te rü le te k ő s korával is. Danilo Halickij király

Kérdések és feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Soroljátok fel Európa fejlődésének korszakait. Azonos-e ezekkel a korszakokkal Ukrajna történelmének korsza kolása? Mikor veszi kezdetét a történelem az ukrán területeken? Miből készítették az első munkaeszközöket az ukrán területeken? Melyik volt az a fém, amelyet az emberek először megmunkáltak? Melyek voltak az őskor legfontosabb találmányai? Mivel vette kezdetét az ókor az ukrán területeken? Milyen államalakulatokat ismertek a középkori ukrán területeken?

2. Az európai történelem és Ukrajna történelmének korszakai

Gyakorlati foglalkozás Időszámítás a történelemben IDÉZD FEL 1. Mi a történelem ? 2. Hogyan halad a történelm i idő: lineárisan vagy cikliku san? 3. Mi az az „idővonal"? 4. M ely esem ényhez kötik az időszám ítás kezdetét U kraj na történetében?

tum okat, az esem ényeket, a korszakokat; m egtanulni az év és az évszázad összefüggését; m egtanulni történelm i források szövegei alapján kronológiai táblázatot készíteni.

Feladatok a gyakorlati foglalkozás előkészítéséhez 1. Piszkozatban előkészíteni az „idővonalat”. 2. Elkészíteni a kronológiai táblázat sablonját. A foglalkozás menete I.

Cél: m eg tan u ln i „id ő vo n alat"

Oldjátok meg az alábbi feladatokat az „idővonal" segít ségével.

1. Az évszám mellé írjáto k oda, melyik évszázad.

készíteni, m egjelölni rajta a dá-

9 8 8 ______________1 1 9 9 _____________ 1 3 6 2 _____________ 1 6 5 8 ____________ 1 8 3 7 ______________ 1 9 1 4 _____________ 2000 ________________

2. Az „idővonalon tüntessétek fel K risztus születésének dátum át. Fessétek eltérő színűre az időszám ításunk előtti szakaszt és az időszám ításunk szerinti szakaszt. 1000

1000

2000

I~>

3. Az „idővonalon” tüntessétek fel nagyszüleitek, szülé itek és saját születési éveteket. Szám ítsátok ki, hogy hány évet élt eddig összesen ez a három nemzedék. 4. Az „id ő v o n alo n ” tü n te s s é te k fel, m elyik évben k ezd te te k el iskolába já rn i és m elyik évben fo g já to k befejezni iskolai ta n u lm á n y a ito k a t. 1000

1000

2000

5. Az „idővonalon” jelö ljétek különböző színekkel a következő korszakokat: 1) K ijevi állam (U krajna-R usz nagyfejedelem ség kora) - IX -X III. sz. 2) R uszin K irályság (G alíciai-V olhíniai állam ) XIII. sz. - XIV. sz. közepe. 3) Kozák K öztársaság (Zaporozsjei Had [Hetmanátus])- XVI. sz. közepe - XVIII. sz.

1. téma. Időszámítás a történelemben

Szkíta harcosok

Szkíta király kurgán (halomsír) metszete

4) Az új u k rá n állam iság, az önálló U k rajn a X IX -X X I. sz. 1000

1000

2000

6. Szám ítsátok ki a történelm i időt az alábbi esetekben. 1) H ány évszázad te lt el időszám ításu n k kezdete óta? 2) Melyik volt előbb: i. e. 50, vagy pedig i. sz. 50? Mennyi idő te lt el a két dátum között? 3) Melyik év következik i. e. 134 után ? 4) S z á m ítsáto k ki, hány év te lt el Oleg n ag y feje delem k ijevi u ra lk o d á sá n a k k ezd ete (882) és k o n stan tin áp o ly i h a d já ra ta (907) k ö zö tt. 5) 1989-ben ünnepélyes keretek között m éltatták az ukrán kozákság létrejöttének 500. évfordulóját. Ennek alapján szám ítsátok ki, hogy melyik évet tek in tjü k a kozákság létrejötte évének. 6) A Kijevi B arlangkolostor (K ijevo-Pecserszkaja Lavra) Uszpenszkij (M ária elszenderülése)-székesegyháza 27 évvel a kolostor 1051. évi alapítása u tá n épült. Szám ítsátok ki, melyik évben épült a székesegyház. 7) Az ukrán nép nem zeti-felszabadító háborúja Bohdan Hmelnickij hetm an vezetésével 1648-ban v e t te kezdetét, és a hetm an 1657-ben h alt meg. H ány évig ta r to tt a háború? 8) 1982-ben m é lta ttá k K ijev lakosai a város a la p ítá sán a k 1500. évfordulóját. M elyik évben fog já k ü n n ep eln i a város a la p ítá sá n a k 2000. év fo rd u ló ját? 9) S zám ítsáto k ki, hány év te lt el a Kijevi R usz m egkeresztelése (988) és a ti születésetek között.

Szkíta rövid kard - akinakész

Gyakorlati foglalkozás. Időszámítás a történelemben

II. Olvassátok el az alábbi szöveget és készítsetek krono lógiai táblázatot.

Olvasmány Szkíták Az і. e. VII. század elején a Fekete-tengermellék mai ukrajnai részén telepedtek le a szkíták normád törzsei. Kiszorították innen a kimmereket, akik az і. e. XI. századtól uralták a vidéket. A szkíták - iráni nyel vű indoeurópai törzsek, akik Ázsia belsejéből származtak. A Kaukázus hegyein keresztül intéztek rablótámadásokat a közel-keleti országok el len, elkalandoztak egész Egyiptomig. A hatalmas perzsa birodalom megalapítása után, amely maga alá gyűrte Közép-Ázsiát és a KözelKeletet, a szkíták kénytelenek voltak visszatérni a Fekete-tenger északi partvidékére. А VI. század végén jött létre a szkíták állama - Nagy Szkítia. I. e. 450 táján a tengermelléket bejárta Flérodotosz görög tör ténetíró, aki leírást készített a korabeli Szkítiáról. A tudósok a legtöbb információt a szkíta sírok - kurgánok (Kul-Oba, Csortomlik, Szoloha, Flajmanov-sír stb.) feltárásából nyerték. A szkíták több törzsre oszlottak: királyi szkíták (a Dnyeper és a Don között), vándorló pásztorok (a tengermelléki sztyeppéken és a Krí men), földműves szkíták (a Dnyeper - régi neve Borüszthenész - erdős-sztyeppés jobb partján), georgoi földművesek (a Búg folyó körüli területeken éltek). Közülük csak a királyi szkíták és a vándorló pászto rok (nomádok) voltak valódi szkíták. Az uralkodó törzs a királyi szkíták voltak. Egész életüket a háború tör vényei határozták meg. A szkíták hagyományos fegyverei: íj és nyíl, rö vid kard (akinakész), szigony, fokos, pajzs. I. e. 500-ban a szkíták le győzték és kiűzték területükről I. Dárius perzsa király hadait. A földműves szkíták és a georgoi földművesek földműveléssel foglal koztak, gabonával és rabszolgákkal fizették meg az adót a királyi szkí táknak. A szkíta rabokat eladták a görögöknek, akik az і. e. Vili— VI. szá zadban saját városállamokat alapítottak a Fekete-tenger északi partvidékén (Türasz, Olbia, Kherszonészosz, Pantikapaion stb.). A szkí ták a görögöktől fényűzési cikkeket, bort, edényeket, fémtárgyakat stb. vásároltak. A szkíták fejlett kézműiparral rendelkeztek. A szkíta mesterek által ké szített ékszerek a világ kiemelkedő kincsei közé tartoznak. Az ékszerek mintázatában gyakran szerepelnek szarvasok, lovak, birkák, macskák, oroszlánok, mitológiai griffek (ún. „állatstílus"). І. e. IV században a szkíták konfliktusba keveredtem Makedóniával. A döntő csatára i. e. 339-ben került sor. II. Fülöp makedón uralkodó ha dai porrá zúzták a szkítákat. Ezzel az eseménnyel vette kezdetét Nagy Szkítia hanyatlása. Az életben maradt szkíták a Krím felé vették az irányt, ahol létrehoz ták új államukat, Kis Szkítiát Szkilurusz király vezetésével. A főváros Neapolisz volt (a mai Szimferopol közelében). Ez az állam az і. e. III. századig állt fenn, amikor lerombolták a gót törzsek.

Szkíta arany elektrum edény

Atailsz szkíta király pénzérméje

Szkíta nyakék. A szkíta királyok hatalmi jelvénye

III. Foglaljátok össze, mi újat tanultatok eddig. Vonjatok le következtetéseket a tanultakból

1. téma. Időszámítás a történelemben

2. téma

,1 - ^

A TÖRTÉNELEM HELYSZÍNE

3. A földrajzi és a történelmi tér MEGTUDHATJÁTOK: ■ milyen befolyással van a földrajzi tér a történelem fo lyására ■ mi az a történelm i tér ■ mi a különbség a földrajzi térkép és a történelm i tér kép között

1. Történelem és földrajz. A történelem tanulm ányozásában jelentős segítséget nyújt a földrajz. A földrajz m int tudomány foglalkozik a term észeti környezettel, a földrajzi burokkal, a lakosság és gazdálkodási tevékenység terü leti sajátosságaival. A m int tu d játo k , bárm ely tö rtén elm i esemény ad o tt idő ben és ad o tt té rb e n megy végbe. A kronológia lehetővé teszi az esem ény időpontjának, a tö rtén e lm i térk ép pedig az esem ény helyszínének m e g h atáro z á sá t. A tö rté n e lm i térképeket a fö ld rajzi térk ép ek re alapozva k észítik el. Term észetrajz órákon m ár m egism erkedtetek a földrajzi térképekkel. Ezeken a térképeken különböző színekkel jelölik a m agaslatokat, a síkságot, a vizeket stb. U krajna terü letén és a bolygó legkülönbözőbb részein. A földrajzi térkép azt a

Ukrajna földrajzi térképe 24° на схід від Гринвіча Н а йбільш і річки Укр а їн и Довжина, км в Україні Д ніпро 981 2201 Південний Буг 8 06 Дністер 1362 С івер ськи й Д он ець 1053

Назва

Д унай

трж ина

УМ О ВН І П О ЗН АЧЕННЯ К И ЇВ

ОДЕСА о

Столиц і держав Інші м іста

К аховське вд сх.

И3 0 В

Державні кордони: України ------------.1545

інш их держав В исо ти над рівнем моря

1ОДЕСА

Річки В одосховищ а Болота (77Д)

Довжина дуги 1° паралелі у кілом етрах

МАСШТАБ 1 :1 0 0 0 0 0 0 0 (в 1 см 100 км)

о.Змїший

ЧУиріГна]

Ш КАЛА ГЛИБИН І ВИСОТ У МЕТРАХ

2. téma. A történelem helyszíne

2960

Térkép — a földfelszín vagy annak egy szelete méretará nyosan kicsinyített ábrázolása. Történelmi térkép — térkép, amelyik egy adott területen a történelmi fejlődés különböző korszakaiban végbement vál tozásokat ábrázolja.

Természeti övezetek Ukrajna területén

helyet és közeget ábrázolja, ahol a term észeti események vég bemennek és ahol az emberek élnek. U krajna földrajzi elhelyezkedése sok érdekességről á ru l kodik. Például m egtudható, földjei milyen foglalkozások űzését teszik leginkább lehetővé, a világ mely régióival van öszszefüggésben sorsának alakulása stb. U krajna h atárai m entén nincsenek olyan term észeti kép ződmények, amelyek akadályoznák a közvetlen kapcsolatot a környező világgal, a szomszédos népekkel. U krajna elhelyez kedése alapján hidat képez Európa és Ázsia között. Közép- és Nyugat-Európával a K árpátok hágói, közutak és folyók kötik össze. U krajna keleti részébe belenyúlik a nagy eurázsiai sztyep pe, amely végighúzódik az egész kontinensen. Ősidők ó ta erre haladták át a Kínából és Indiából kiinduló kereskedelmi útvonalak. A legism ertebb közülük - a selyemút. Ukrán erdős sztyeppe

Ukrán sztyeppe

3. A földrajzi és a történelmi tér

Emlékeztető Térkép

A térkép megnevezése

Hogyan kell használni a történelmi térképet? 1. Olvassátok el a térkép megnevezését. 2. Nézzétek meg a térképhez fűzött magyarázatot, mely ből kiderül az egyes jelkul csok jelentése. 3. Találjátok meg a térképen azokat a jelkulcsokat, ame lyek szükségesek az adott kérdés megválaszolásához. 4. A térképről szerzett isme reteket vessétek össze a tanultakkal.

Hogyan kell használni a kontúrtérképet? 1. Olvassátok el a térkép megnevezését. 2. Tanuljátok meg a tankönyv és a térkép (atlasz) vonat kozó részeit. 3. Olvassátok el, mi a feladat a kontúrtérképpel kapcsolatban. 4. Tanulmányozzátok a vonat kozó térképet (atlaszt). 5. A térképen keressétek meg azokat a jelkulcsokat, ame lyek szükségesek a konkrét feladat megoldásához. 6. Figyelmesen végezzétek el a feladatot a kontúrtérképen.

Rendkívül fontos szerepet játszo tt az ukrán területeken zajló gazdasági tevékenységben a Fekete- és az Azovi-tenger, mivel itt volt a szárazföldi és a tengeri útvonalak találkozá si pontja. Aki a partvidéket birtokolta, különösen a K rím et, az volt az egész régió birtokosa. A mai U krajna sztyeppéi terü leteit uraló nomádokkal való szomszédság megnehezítette a gazdálkodást az erdős-sztyeppés területen letelepedett életmódot folytató földművesek számá ra. A földművesek és a nomádok szembenállása több évezred re m eghatározta a mai ukrán területek történelm i sorsát. 2. Történelmi térkép. A földrajzi térképtől jelentős m érték ben e lté rt a történelm i térkép. A különbség többek között

2. téma. A történelem helyszíne

a tartalom ban és a színvilágban is m egnyilvánul. A fö ld raj zi térképen a színek a term észeti környezetet jelenítik meg, a történelm i térképeken - a különböző államok által a k ü lönböző időszakokban elfoglalt terü letek et, a népesség elhe lyezkedését stb. A történelm i térkép azt is ábrázolja, milyen változásokat eredm ényeztek a történelm i események - álla mok jö ttek létre, m egváltozott azoknak a te rü le ti k iterjed é se, a hadseregek mozgása, a népek vándorlása stb. A tö rtén elm i térképet meg kell ta n u ln i „olvasni” . Az információk jelkulcsok segítségével jelennek meg a térképen, melyek jelentését a jelm agyarázat oldja fel. A történelm i térképen bizonyos illusztrációk is szerepelhetnek, amelyik vizuálisan m u tatják be a m últ eseményeit és tö rtén éseit. A tö rtén e lm i térképek lehetnek: • a m egjelölt te rü le t szerint - világtérképek, k ontinens térképek, országtérképek; • a ta rta lo m szerint - szem léltető, általános, tem atikus; • lépték szerint - nagy, közepes és kis léptékű. A történelm i térképeket tehát m egkülönböztethetjük m é retü k , illetve a ra jta levő inform ációk mennyisége alapján. Az iskolai tö rtén elm i térképek egyik v álto zata a kon tú rtérk é p , amely az inform ációknak csak egy részét ta r ta l mazza. A többi részét, a feladatnak megfelelően, a ta n u lóknak önállóan kell feltü n tetn ie.

Jelmagyarázat — a térké pen található ábrázolások magyarázata. Rövid szöveges bemutatása annak, amit a térkép ábrázol.

Kérdések és feladatok1 9 8 7 6 5 4 3 2 m 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Hogyan hat a természeti környezet az emberek magatartására? Melyik az a tudományterület, amelyik a természeti jelenségeket tanulmányozza? Ukrajna természeti adottságai és földrajzi elhelyezkedése mely tevékenységeknek kedvez? Soroljátok fel, miben különböznek, illetve miben hasonlítanak egymásra a történelmi és a földrajzi térképek. Mit ábrázolnak a történelmi térképeken? Mit jelentenek a színek a történelmi térképeken? Mi a jelmagyarázat a történelmi térképen? Miért van rá szükség? Mondd el, miről tájékoztat a történelmi térkép. Melyek a történelmi térkép típusai? Válaszd ki a helyes válaszokat. Indokold meg a válaszokat. A történelmi térképek ábrázolják: • az éghajlati övezeteket; • az államhatárokat; • a folyók és tavak mélységét; • a folyók folyási irányát; • a hadseregek mozgását; • a legmagasabb hegyek magasságát; • a legfontosabb csaták helyszíneit; • az állam területének és határainak változásait.

Abraham Ortellius A világ első történelmi atlasz gyűjteménye „Az ókor geog ráfiai atlasza". 1579-ben adta ki a flamand kartográfus, Ab raham Ortellius. Ugyanő ké szítette el és jelentette meg 1570-ben a világ első geográ fiai atlaszát is.

3. A földrajzi és a történelmi tér

4. Az ukrán állam a történelmi térképeken fennállásának kulonbozo időszakaiban MEGTUDHATJÁTOK: ■ hogyan jelö lik a történelm i térképeken az ukrán állam i ság fejlődésének különböző szakaszait ■ m elyek a történelm i előz m ényei a jelen ko ri ukrán ál lam iságnak

Mezsirics őskori településének térképi ábrázolása Mintegy tíz olyan térképet talál tak a tudósok, amelyek Ukrajna mai területén ábrázolnak őskori települést. A legősibb ilyen lelet egy mammut agyarra van vés ve, melyet 1966-ban fedeztek fel a Cserkaszi megyei Kanyev járási Mezsirics településen foly tatott ásatások során. A térkép ábrázolja a terepviszonyokat, a folyót, a növényeket (bokrokat, erdőt), a lakóházakat. Ez a legő sibb kartográfiai lelet, amit a mai Ukrajna területén találtak. Kora mintegy 15-17 ezer évre tehető.

1. Az ukrán területek az első történelmi térképeken. A térkép feltalálásával az ember olyan eszközhöz ju to tt, melynek se gítségével a térben tu d o tt tájékozódni. A mai ukrán te r ü leteken m ár az őskorban készítettek térképeket. Ezek még alig haso n íto ttak a mai térképekre, inkább sem atikus rajzok voltak, melyeken azokat a fontosabb tárgyakat tü n te tté k fel, amelyek segítséget n y ú jto ttak a térben való tájékozódáshoz. Az első térk ép et, amely a mai U krajna te rü le té t áb rá zolta, Ptolem aiosz ókori geográfus k észítette. E zt a te r ü letet S z a rm a tiá n a k nevezte. K orábban K im m érián ak ne vezték, később pedig S zk ítián ak , azoknak a népeknek az elnevezése alapján, akik ezeket a terü letek et lakták. Ugyan akkor nem szabad összekeverni a te rü le t m egnevezését az ország megnevezésével. B ár ez a kettő időnként egybeesik. A különböző korszakokban, am ikor az ukrán állam meg jelent a tö rtén e lm i térképeken, különböző neveken em le gették, és különböző volt a te rü le ti kiterjedése is. Az u k rán állam központi m ag terü lete, a K özépső D nyeperm ente. 2. Ukrajna határainak kialakulása. A mai U krajna te rü le ti kiterjedésének (határainak) kialakulása hosszú és bonyolult

ÍMARE | SÁ R МАТІ СУМ]

ViifSín_

ne*

ftmonrt4—

SARMATIA ^ EVROPF.

[S^DESNEOnpÉs!

mifiípnv |p<wn

Ie v x i .mi B pa r s ]

Klaudiosz Ptolemaiosz „Geográfia" című művében az ukrán terüle tek első ábrázolása az európai Szarmatia tizedik térképén

2. téma. A történelem helyszíne

folyamat eredménye. M eghatározó szerepet játszo tta k ebben azok a terü letek , ahol az ukránok éltek, és a kapcsolatok alakulása a szomszédos országokkal. Az első állam , am elytől a m ai U krajna ered ezteti álla m iságát, a Kijevi Állam volt. E zt az állam ot többféle néven em legették: K ujávia, R usz, R usz-U krajna, Kijevi N agyfe jedelem ség, K ijevi R usz. Á llam unk fővárosa K ijev volt, amelyet а V. század végén - а VI. század elején alap íto ttak . Felemelkedések és bukások kísérték végig a tö rtén elm ét. Ennek következtében te rü le te i hol gyarapodtak, hol m eg kisebbedtek. A Kijevi Á llam felvirágzása Nagy Volodimir és Bölcs Jaro szlav nagyfejedelm ek uralkodásának idejére, а X. század végére - а XI. század első felére tehető. A K ijevi Á llam hagyom ányait a G alíciai-V olhíniai Á l lam fo ly ta tta (XII. század vége - XIV. század első fele). M iu tá n D anilo R om anovics G alickij n ag y fejed elm et k i rálly á koronázták, a R usz K irályság nevet v e tte fel. F enn á llá sá n ak 150 éve a la tt a főváros v á lta k o z o tt: H alics, H óim , V olodim ir-V olinszkij, Lem berg. А XV. század végén a kozákság m egjelenésével új sza kasz k ezd ő d ö tt az u k rá n állam iság fo rm áló d ásáb an . A

Államhatárok — tényleges vagy feltételes választóvonal szárazföldön, vízen, levegő ben és a föld alatt, amely megjelöli, meddig terjed az állami szuverenitás. Elvá lasztják egyik országot a másiktól, meghatározzák az államterület kiterjedését mindazokkal a nyersanyagforrásokkal együtt, amelyek a társadalom fennállásának anyagi feltételeit biztosítják.

A háromágú szigony (trizub) fe jedelmi jelvény Nagy Volodimir pénzérmein (1) A Galíciai-Volhíniai Állam címe re II. Jurij nagyfejedelem pe csétjén а XIV. században (2)

A Kijevi Állam (Rusz-Ukrajna) virágzásának és legnagyobb területi kiterjedésének időszakában (Bölcs Jaroszlav uralkodása idején)

A Galíciai-Volhíniai Állam és a környező területek Román Msztyiszlavovics uralkodása idején

4. Az ukrán állam a történelmi térképeken fennállásának különböző időszakaiban

A Szics területei а XVI. század második felében а XVII. század elején

A Zaporizzsjai Had címere a XVII. század ban

Bohdan Hmelnickij, az ukrán kozák állam hetmanjának zászlaja, jogara és szablyája. Rekonstrukció

2. téma. A történelem helyszíne

A Zaporizzsjai Had - az ukrán kozák állam 1649-ben

A Zaporizzsjai Had pecsétje Bohdan Hmelnickij idején

XVI. század közepén a kozákok, akik a sztyeppéi te r ü le te k e t e lle n ő riz té k a D éli-B ú g tó l a Donyec folyóig (a Donyec u k rá n nevének első ta g ja , Sziverszkij - a szláv népnévre u ta l), a D nyeper szig etén a la p íto ttá k meg köz p o n tju k a t - a S zicset. A Z ap o rizzsjai Szics K ozák K öz tá rs a s á g g á fe jlő d ö tt sa já t tö rv én y ek k el, szokásokkal, t e r ü le tte l, k a to n a sá g g a l. 1648-ban a kozákok B ohdan H m elnickij h etm an vezetésével felk elést sze rv e ztek az önálló állam iság h e ly re á llítá sa érdekében. A felszab ad í t o t t te rü le te k e n m e g a la p íto ttá k az u k rá n állam o t - a Z a p o rizzsjai H a d a t (H e tm a n á tu st). A h atalm as szom szé dok azonban nem v o ltak érd ek eltek ennek az állam nak a fen n m arad ásáb an . 1764-ben bekebelezte az Orosz B iro d a lom. 1775-ben felszám o lták a Z ap o rizzsjai Szicset is. A tö rté n e lm i és a p o litik ai térk ép ek en az u k rán állam а XX. század elején jelen t meg ú jra . Ám 70 éves küzde lem re volt szükség ahhoz, hogy 1991. a u g u sz tu s 24-én a v ilág térk ép en m egjelenjen a fü g g etlen U krajna.

flp u n ят д '

Az 1917-1921 között fennálló ukrán állam alakulatok címerei

Чернігів

Хмельницький Луганськ

фОПИВНИЦЬКИЙ

Донецьк Запоріжжя

А З О ВС ЬК Е М ОРЕ

TTerület - 603, 7 ezer km2 Lakosság - 45 778,5 ezer fő

Севастополь

Az Ukrán Népköztársaság címere

.Сімферополь °

A mai Ukrajna terület

Kérdések és feladatok 1. 2.

3. 4.

Milyen ukrán államalakulatok álltak fenn a különböző időszakokban? Olvassátok el Ukrajna Alkotmányának 20. cikkelyét: ... Ukrajna Állami Nagycímerét törvény határozza meg Ukrajna Állami Kiscímere és a Zaporizzsjai Had dmere figyelembevételével... Ukrajna Nagydmerének központi eleme Nagy Volodimir nagyfejedel mi államának jelvénye (Ukrajna Állami Kisdmere)... Az Alkotmány szövegéből következően mely államalakulatok te kinthetők a mai Ukrajna elődeinek? Mely országokkal határos a mai Ukrajna? Véleményetek szerint mivel magyarázhatók Ukrajna határainak változásai?

Az Ukrán Állam címere

A Nyugat-Ukrán Népköztársaság címere

4. Az ukrán állam a történelmi térképeken fennállásának különböző időszakaiban

5. A népnevek és a földrajzi nevek eredete. Ukrajna történelmi-néprajzi régiói MEGTUDHATJÁTOK: ■ mely tudom ányterületek se gítik a történészeket az álla mok, a területek, a városok, a falvak, a népek stb. neve eredetének kutatásában ■ milyen történelmi-néprajzi ré giói vannak a mai Ukrajnának

Feljegyzések szerint Lviv (Lemberg) városát 1241-ben alapí tották. Alapítója Danilo Galickij galíciai nagyfejedelem volt, aki a várost Lev nevű legidősebb fiáról nevezte el. Egyes véle mények szerint a várost maga Lev Danilovics alapította.

2. téma. A történelem helyszíne

1. Ukrajna népei és területei megnevezésének eredete. Л m últ tanulm ányozása során igen sok névvel találkozunk: államok, terü letek , városok, falvak, népek stb. M indegyik nek m egvan a saját eredete. A nevek eredetével az etnonim ia és a toponím ia van a történészek segítségére. Az etnon im ia a népek nevének e re d eté t, a to p o n ím ia pedig a földrajzi nevek (toponím iák = helyek) ered etét ta n u lm á nyozza. A népek megnevezése sok érdekességet áru l el h o r dozójukról. Többek között a F ekete-tenger partvidékének síkvidéki te rü le te in a régi időkben a kim m erek laktak. Ők a m ai U krajna déli terü letein ek első lakói, akiknek ism erjük a nevét. Történészek, írók, költők az ókortól kezdve h iv a t koztak rájuk. A m ai k u ta tó k véleménye szerin t a „kim m e re k ” elnevezés a föníciai „kam er” - „ sö té t” szóból ered. Ennek a népnek a képviselői valószínűleg sötét bőrűek és sötét hajú ak voltak. A kim m erek u tá n a F ek ete-ten g er m ellékének szty ep p éit H érodotosz ókori görög tö rté n é sz sz e rin t a s z k ítá k n é p e síte tté k be. A tö rté n é sz lejegyezte ennek a népnek

az ered et legendáit is. Az egyik sz e rin t S z k ítia első lakó ja T arg itaj v o lt, az ógörög iste n , Zeusz és B oriszfen (a D nyeper folyó) lányának fia . T a rg itajn a k három fia volt, név sz e rin t Lipokszaj (a hegy király ), A rpokszaj (a vizek k irály a) és Kolokszaj (a N ap k irály a). E gyszercsak az égből a földre h u llo tt három aran y tá rg y - eke igával, k étélű b a lta és egy edény. A m ikor a tá rg y a k a t Lipokszaj p ró b á lta m eg érin te n i, azok fellán g o ltak . U gyanez tö r té n t a középső te s tv é r esetéb en . Csak K olokszaj volt képes m agához venni ezeket a szent tá rg y a k a t. E z u tá n az id ő sebb fivérek e lism erték a leg fiatalab b h a ta lm á t és neki a d tá k az u ralk o d ás jo g át. M indhárom te s tv é rtő l egy-egy sz k íta tö rz s sz á rm a z o tt, am elyek egy nép ta g ja i voltak. Egy m ásik legenda szerin t a szkíták H éraklésztől, az ókori hőstől és egy kígyónőtől szárm aztak, akit az AlsóDnyeper árteréb en ta lá lt. A kígyónő három fiú t szült neki. Egy ízben a kígyónő m egkérdezte H éraklészt, hogy mi le gyen a fiúkkal, ha felnőnek. H éraklész azt válaszolta, hogy közülük az, aki ki tu d ja feszíteni az íjá t és a derek ára köti az övét a ra jta levő arany edénnyel, az lesz ennek a földnek a gazdája. A többieknek v án d o rú tra kell kelniük. A felada to t a S zkíta nevű legfiatalabb fiú tu d ta vég reh ajtan i, ak i tő l, a legenda sze rin t, a szkíták szárm aznak. A F ek ete-ten g er m elléki sztyeppék következő b irto k o sai a s z a rm a tá k voltak. E h arcias nép nevének ered ete

Mind a mai napig nem ismer jük pontosan Csernyihiv város nevének eredetét. Az egyik történet úgy szól, hogy egy Csornij nevű fejedelem alapí totta, aki а VII. században ural kodott a vidéken. Egy másik legenda szerint egy Csorna nevű fejedelemasszony nem akart a hódítók kezére kerülni, ezért kiugrott a toronyból és halálra zúzta magát. Van egy olyan történet is, hogy Csernyi hiv eredetileg Szernyihiv volt nevét egy állatról, a zergéről (ukránul: szerna) kapta, amely akkoriban igen elterjedt volt a vidéken.

7 -------------------------— • Nézzétek meg a rajzot. ír jatok rövid elbeszélést Csernyihiv városról a re konstrukciós rajz alapján.

Az ókori Csernyihiv rekonstru ált rajza

І I

5. A népnevek és a földrajzi nevek eredete. Ukrajna történelmi-néprajzi régiói

Ukrajna történelmi-néprajzi régiói

7 ------------------------------• Keressétek meg a térképen azt a régiót, ahol éltek (ahol születtetek).

Érdekes történetek fűződnek az ukrajnai folyók nevének eredetéhez. így a Búg az óko ri szlávoknál „folyamot" jelen tett. A Dnyeszter szkíta ere detű szó: „dui istros" = „gyors folyású". A Dnyeper, melyet a szkíták Danaprisznak nevez tek, ugyancsak tőlük ered: „dana apara" = „vízmeder".

7 ---------------------------

• 1) A példaként felhozott nevek eredetének vizs gálatából milyen infor mációkhoz juthatunk? 2) Foglaljátok össze, ho gyan segíti a toponímia a történészek munkáját.

2. téma. A történelem helyszíne

az irá n i „ sa ro m a t” szó, m elynek jele n tése „k ard d al felö v e z e tt” . A legenda sz e rin t a sza rm a tá k tö rzséh ez ta r to z ta k az am azonok. Számos elképzelés létezik a szlávok nevének eredetével kapcsolatban is - ők a m ai ukránok elődei. Ő shazájuk a D nyeper és a V isztula közé eső te rü le t. A k u ta tó k a szláv népnevet bizonyos toponím iákból ered eztetik : Szlavutics (Dnyeper), Szlucs stb. E lte rje d t feltételezés az is, hogy a szláv etnonim a a „szó” fogalomból ered. E szerin t a szlávok olyan em berek, akik „szavakkal” (azaz sajá t nyelvükön) beszélnek. 2. Ukrajna történelmi-néprajzi régiói. U krajna te rü le té t 15 tö rténelm i-n ép rajzi régió alkotja: Középső D nyeperm ente (Jobb p a rti U krajna és Bal p a rti U krajna), Poleszje, Volhínia, Podólia, Galícia, Podkarpatszka Rusz (K árpátaljai U k rajna, K árp áto n tú l, K árpátalja), Bukovina, Pokuttya, DélBesszarábia, Tauria, K rím , Zaporizzsjai Szics (Zaporizzsja), Don-vidék (Doni medence), Szlobozsanscsina, Sziverscsina. U krajna h a tá ra in kívül, a szomszédos országokban is nagy szám ban élnek ukránok. A toponímiák eredetét kutatva a történészek keletkezésük körülményeit igyekeznek feltárni.

így például Galícia neve Halics város nevéből ered, mely ről először 1113-ban tesznek em lítést. A megnevezés eredetét egyesek a szlávok egyik törzse, a halicsok nevéből eredeztetik, mások pedig a kis fekete madárhoz, a csókához (ukránul: hal ka) kötik. A K árpátontúl név azt az információt tartalm azza, hogy régió a K árpátok túloldalán helyezkedik el. A Bukovina szó először „bükk erdőt” jelentett. А XV. század végétől a P ru t folyó jobb partjának bükk erdővel boríto tt terü leteit ne vezték így. Volhínia nevét ószláv toponímiából eredeztetik, melynek jelentése „dombos te rü le t”. Ennek a magyarázatnak a hívei szerint először egy dombos terü letre épített várost neveztek így, majd ez az elnevezés kiterjedt az egész régióra, a K árpát-m ellék közelségében. Podólia a helyi „dől” vagy „gyil” - síkvidék szóból ered, mellette terülnek el a Kárpátok domborulatai. Ez a régiónév а XIV. század óta ism ert. Érdekes a T auria régiónév eredete. Az ókorban a Krímfélsziget hegyvidéki részét a tau riai törzsek lakták. Amikor а XIII. században ezeket a területeket elfoglalta az A rany Horda, a félszigetet a fővárosról K rím nek kezdték el nevezni. A Krím-félsziget és a környező területek а XIX. században lett ismét Tauria, m iután az Orosz Birodalom kiterjesztette rá fennhatóságát. Poliszja az erdős területről kapta a nevét (az ukrán „poliszja” szó erdős területet jelent). Szlobozsanscsina régió neve is történelm i eredetű. А XVII. században az itt alapított te lepüléseket nevezték „szlobodáknak” („szvoboda” = „szabad ság”). Lakóikat felm entették az adófizetés alól, hogy ezzel ösztönözzék őket a területen való letelepedésre.

Kérdések és feladatok 1. 2.

Mi az etnonimia? Melyik volt az első olyan nép, amelyik a mai Ukrajna területén élt, és ismerjük a nevét? 3. Hozzatok fel példákat toponímiára. 4. Mikor alapították Lemberg városát? 5. Mely történelmi-néprajzi régiók tartoznak Nyugat-Ukrajnához? 6. Hogyan tükröződnek vissza a népnevekben a múlt eseményei? 7. Mit tudhatnak meg a tudósok a földrajzi nevekből? 8. Ismertessétek Ukrajna történelmi-néprajzi tagolódását. 9. Állítható-e az, hogy az etnonimák és a toponímiák minden nép kincsestárába tartoznak, ismernünk és tanulmányoznunk kell azo kat? Indokoljátok meg véleményeteket. 10. A térkép segítségével (30. oldal) mondjátok el, melyek a fő fog lalkozási területek a megjelölt történelmi-néprajzi régiókban.

Történelmi-néprajzi régió — terület, ahol az adott etnikum képviselői élnek, sajátos törté nelmi múlttal rendelkezik, a népesség pedig egyedi kultu rális jegyekkel. A régióneve ket a történelmi dokumentu mok, a vidék szimbólumai, a nép történelmi emlékezete őrzi. Ez a területi tagolás alapja, mivel régi etnikai gyö kerekkel, gyakran közös törzsi múlttal rendelkezik. A régió történelmi-néprajzi sajátossá gaira befolyással van a termé szeti környezet is.

A galíciai fejedelemség címere

Több régió neve is valam e lyik ukrajnai folyóhoz kötő dik. A Dnyeper meredek esésű szakaszánál terül el Zaporizzsja, középső folyá sánál pedig a Középső Dnyepermente, amely Jobb partra és Bal partra tagoló dik. A Don folyóról kapta a nevét a Don vidék, a Doni medence.

5. A népnevek és a földrajzi nevek eredete. Ukrajna történelmi-néprajzi régiói

Gyakorlati foglalkozás Szülővárosod (szülőfalud) területi elhelyezkedése és történelmi eredete ID ÉZD FEL 1. Mi a történelm i térkép? 2. M ilyen történelm i-néprajzi régiókat ism ersz Ukrajna területén?

Cél: m eg h a táro zn i a tö rté n e lm i-n é p ra jzi rég ió k (te rü le ti) k ite r je d é sé t; (térkép a la p já n ) je lle m e z n i az egyes tö rté n e lm i-n é p ra j zi rég ió k term észeti a d o ttsá g a it (a p edagógus ú tm u tatásai a la p já n ); k o n tú rté rk é p e n a p e d a g ó g u s ú tm u ta tá sa i a la p já n m e g je lö ln i a tö rté n e lm i-n é p ra jz i ré g ió k h a tá ra it, szü lő fö ld e d h atá rait, szü lő váro so d (szü lő falu d ) h elyét.

Feladatok a gyakorlati foglalkozás előkészítéséhez 1. Figyelm esen átnézni U krajna történelm i-néprajzi régió inak térképét (30. oldal). 2. M egism erkedni U k ra jn a k ö z ig a z g a tá si-te rü le ti felo sz tásáv al (34. oldal). 3. Elkészíteni U krajna közigazgatási-területi felosztásának kontúrtérképét. A foglalkozás menete I. Falusi öltözet. XIX. század vége - XX. század eleje. Dél-Ukrajna

A feladatok megoldásához használjátok Ukrajna törté nelmi-néprajzi régióinak térképét (30. oldal).

1. M utassátok meg azokat a történelm i-néprajzi régiókat, amelyek N yugat-U krajnához tarto zn ak . 2. M utassátok meg D nyeperm enti U krajna tö rtén elm i-n ép rajzi régióit. 3. Találjátok meg a térképen annak a régiónak a nevét, ahol éltek. 4. Mely tö rtén e lm i-n é p ra jz i régiókat ta lá lju k U k rajn a sztyeppéi terü letein ?

Falusi öltözet. XIX. század. Poltava vidéke

2. téma. A történelem helyszíne

5. Az alábbi leírások alapján ism erjétek fel U krajna tö rté nelm i-néprajzi régióit és m u tassáto k meg a térképen, hol helyezkednek el. 1) A történészek egy része ennek a régiónak a nevét a halicsok törzsének nevéből eredezteti, mások szerint egy kis fekete m adár, a csóka a d ta a nevét.

2) Először a szó „b ükkerdőt” je le n te tt, а XV. század végétől pedig így nevezték a P ru t bükkerdővel b o rí to tt jobb p a rti részét. 3) A Dnyeper m eredek esésű szakaszánál elterülő régió. 4) Ennek a m egnevezésnek az ered etét ószláv toponím iához kötik, am i „dombos te rü le te t” jelen t. Ennek a vélem énynek a tám ogatói sze rin t először csak a város nevét je le n te tte , m ajd az egész vidéket. 5) A K árpátok túloldalán elhelyezkedő te rü le t. 6) A Dnyeper bal p a rtjá n elterülő régió. 7) A Dnyeper jobb p a rtja m entén elterülő régió. 8) Ez a megnevezés a hegyek közeli, síkvidéket jelentő u k rán szóból ered, közel a K árpát-m elléki terü leth ez. 9) Az ókorban a félszigetet a régió hegyvidéki te rü le té n élő tau riaiak ró l nevezték el. 10) A régió nevét a telepesek adták, akik településeiket „szlobodáknak” nevezték.

Ünnepi falusi öltözet. XIX. század. Bukovina

II. A feladatok megoldásához használjátok Ukrajna köz igazgatási-területi felosztásának térképét (34. oldal).

1. H ány megyéje van U krajnának? 2. Mely országokkal szomszédos U krajna? 3. U krajna mely megyéi h a tá r m entiek? 4. Mely megyék helyezkednek el a ten g erp arto n ? 5. Mely megyék neve nem azonos a megyeközpont nevével? 6. Nevezzétek meg és m utassátok meg a térképen azokat a m egyéket, ahol m ár já rta to k .

Falusi ünnepi öltözet. XIX. sz. - XX. sz. eleje. Podólia

III. A feladatok megoldásához használjátok Ukrajna köz igazgatási-területi felosztásának kontúrtérképét.

1. Fessétek színesre azt a m egyét, ahol születtetek. 2. Vonalkázzátok be azt a m egyét, ahol éltek. 3. T üntessétek fel annak a történelm i-néprajzi régiónak a nevét, amelyhez az a megye ta rto z ik , ahol éltek (ahol születtetek). IV. Soroljátok fel, mi újat tanultatok a foglalkozás során. Vonjatok le következtetéseket.

Falusi öltözet. XIX. sz. - XX. sz. eleje. Pokuttyja

Gyakorlati foglalkozás. Szülővárosod (szülőfalud) területi elhelyezkedése és történelmi eredete

Méretarány 1 : 6 500 000 (1 cm = 65 km)

3. téma FORRÁSOK A TÖRTÉNELEM TANULMÁNYOZÁSÁHOZ

6. A történelmi források és azok típusai MEGTUDHATJÁTOK: ■ m inek alapján tájékozódnak a történészek a m últ ta n u l m ányozása során ■ m ilyen történelm i források va n n ak és azoknak m ely tí pusai ism ertek

Történelmi forrás — az em beri tevékenység tárgyi meg nyilvánulásai, amelyek napja inkig fennmaradtak. Segítségünkre vannak az em beri társadalom tanulmányo zásában, visszatükrözik annak történelmi fejlődését. Archeológia (régészet) — az a tudományterület, amely az emberiség múltját ásatások során fellelt tárgyi források alapján tanulmányozza.

1. Tárgyi források. Archeológia. Mi bizonyíthatja a m últban m egtörtént események valóságát? Am ióta csak létezik az em beriség, számos nyomát hagyta h á tra tevékenységének. A történészek nagy igyekezettel próbálják azokat felk u tatni és ezek alapján m egkonstruálni eleink életét. Ezeket a tárgyakat történelmi forrásoknak nevezzük. A legtöbb forrást a tárgyak alkotják. Ezek információval szolgálnak az emberiség életének minden szakaszáról - az ős kortól napjainkig. Ide tartoznak az állati és az emberi csontok, a munkaeszközök, az edények, az építmények, a pénzérmék, a pecsétek, az ékszerek - minden, ami hozzátartozik az em berek életéhez és tevékenységéhez. A tárgyi források jelentős részét az archeológia tudománya vizsgálja. Ennek a tudom ányterületnek köszönhetően sikerült fellelni számos munkaeszközt, ékszert, építményt, melyek na gyon régi korokból származnak. Az archeológusok m unkája bonyolult és igen időigényes. Az ásatások helyét szóbeli és írás beli hagyományok alapján igyekeznek meghatározni, próbaása tásokat végeznek. Ha a próbaásatás eredményre vezet, akkor kezdődnek meg a tényleges ásatási munkálatok. M iután eltá volítják a talaj felső rétegét, az archeológusok nagyon óvatosan dolgoznak ecsetek, kések segítségével. Mindent, amit találnak, jegyzőkönyveznek, így rögzítik az ásatások teljes menetét. Az ásatások után kezdődik meg a fellelt tárgyak vizsgálata laboratóriumi körülmények között. A tárgyak eredeti form ájá nak rekonstruálása, speciális elemzési módszerek segítségével megállapítják a tárgyak korát, a hiányos tárgyakat kiegészítik, s ezek alapján megpróbálják felvázolni a korabeli történéseket.

Az ukránok régóta foglalkoznak régészettel. Többek között Tarasz Sevcsenko, neves ukrán költő vándorlásai során részt vett a krími tör ténelmi emlékek megőrzését célzó program létrehozásában. Lerajzolta az ősi kurgánokat, a kozák dicsőség emlékhelyeit, közte a csihirini hetmani rezidencia romjait. A költő szavai: „Szeretem a régészetet - a történelem titok zatos szülőanyját." A Perepjatiha kurgán az ásatások előtt. Tarasz Sevcsenko rajza, 1846

3. téma. Források a történelem tanulmányozásához

Krónikák — művek, melyek ben időrendben rögzítik a tör ténelmi eseményeket

Az archeológusok munkájának alapvető szakaszai

A Régm últ idők elbeszélése című krónika (Ipatyev krónika)

Mítosz — a régi idők népei nek elbeszélése a világ, a ter mészet keletkezéséről, az iste nekről, a hősökről stb.

Nézzétek meg a képeket. A képek alapján beszéljetek az archeológusok munkájáról.

2. írásos, szóbeli és egyéb források. Számos információval szolgálnak az írásos források is, annak ellenére, hogy az em beriség csak m integy 6 ezer éve ism eri az írást. Az ukrán területeken még nem régen állnak rendelkezésre írásos for rások. Az első írásos emlékek, amelyeket a szomszédok hagy tak ránk az ukrán területekről, m integy 3 ezer évesek. Az írásbeliség a mai ukrán területeken csak а X. századtól, a kereszténység felvételétől te rje d t el. E ttől korábbi írásos em lék csak szórványosan áll rendelkezésre. A zt a tudom ányte rü le te t, amely az írásos emlékekkel foglalkozik, paleográfi án ak nevezzük. Az írásos forrásokhoz ta rto z ik bárm ilyen fe lirat, b á r milyen felszínen, ami fennm aradt (falon, kövön, pénzérmén,

Legenda — epikus néprajzi műfaj, amely a történelmi té nyeket vagy kitalált esemé nyeket a régi korokról szóló fantasztikus elbeszélések for májában adja elő. Közmondás — rövid népi mondás tanulságos tartalom mal. Etnográfia (néprajz) — tudo mányterület, amely a népek eredetét, lakóhelyét, kultúráját és életmódját, társadalmi be rendezkedését tanulmányozza.

ALAPVETŐ FORRÁSOK, AMELYEK ALAPJAN UKRAJNA TORTENETENEK KÜLÖNBÖZŐ IDŐSZAKAIT TANULMÁNYOZZÁK ÓKOR

KÖZÉPKOR

Tárgyi. írásos. Néprajzi.

Tárgyi. írásos. Szóbeli. Néprajzi.

ÚJ- ÉS LEGÚJABB KOR Tárgyi. írásos. Szóbeli. Néprajzi. Film- és fotódoku mentum.

6. A történelmi források és azok típusai

Az ember olyan élőlény, amely csak a magához hasonló élőlények társaságában, azaz társadalom ban képes létezni. Az ember beszélgetés segítsé gével válik a társadalom tagjává. Ez a módja az információátadásnak. Ám már az őskorban problé maként jelentkezett a nagyobb mennyiségű infor máció átadásának mikéntje nemcsak egy közös ség tagjai körében, hanem az egyes nemzedékek között is. Ez a körülmény vezetett az írásbeliség feltalálásához. Az írásbeliség sajátos formájának felfedezése fűződik az inkákhoz - ez az úgyneve zett csomóírás (khipu). Ez azonban idővel fele désbe merült.

Csomóírásos (1) és képírásos (2) levél Az írásbeliség alapformájává a rajz vált. Azonban a rajz csak akkor vált az írás alapjává, amikor nem csupán ábrázolta például a napot, hanem az ábrá zolás a nap szót is jelenteni kezdte. A rajzos írás módot képírásnak (piktogramnak) nevezzük. Ma már az írásnak ez a formája nem használatos, ám a piktogramok elterjedtek útjelzők, a számítógé pen, telefonon használatos jelek formájában stb. A rajzok idővel írásos szimbólumokká alakultak, amelyek állandó formájukban hasonlatosak voltak arra a tárgyra, amit jelentettek. így alakult ki a hi eroglif írás.

Egyiptomi hieroglif írás

3. téma. Forrásoka történelem tanulmányozásához

edényen stb.), krónikák, könyvek, oklevelek, hivatalos iratok, visszaemlékezések (memo árok), levelek, szépirodalm i alkotások stb. Az írásbeliség m egjelenését a tö rté n e lemben az írásnélküliség kora előzte meg. Ebben az időszakban a m últ eseményeit csak szóban ad ták tovább. Ezeknek az időknek örökségei a legendák, a m ítoszok, a népda lok, a mesék stb . M indezek az alkotások nem csak a népi fa n tá zia term ékei, hanem valós eseményekről is beszám olnak, melye ket m egőrzött az em beriség emlékezete. A m últnak ezeket az em lékeit nevezik a tö r ténészek szóbeli forrásoknak. Jelen tő s ré szük a folklór körébe ta rto z ik - a nép szó beli vagy zenei alkotásai, amelyek a nyelv segítségével ő rizték meg a tu d á st az életről és a term észetről, az ősi k u ltú rák ró l és h it világokról, valam int gondolatok, elképzelé sek, érzések és érzelm i viszonyulások, a népiélek kifejeződései. A m ú ltró l inform ációkat szerezhetünk a néprajzi forrásokból is - népszokások, szer ta rtá so k , az ukránok és más népek hagyo m ányai. Ezek tan u lm án y o zása szin tén a tudósok segítségére van a m últ re k o n stru á lásában. Többek között az őskori törzsek hagyom ányainak és szokásainak ta n u lm á nyozása á ltal m egism erhetjük H azánk te rü letének rég m ú ltját. A fényképek, a film , a hangfelvételek, amelyek а XIX. században jelentek meg, szin tén fontos forrásai a történelm i események tanulmányozásának. Sőt, valószínűleg ezek a leginform atívabb források. Azonban ezek a források az emberiség fennállásának egy vi szonylag kicsi időszakát ölelik fel. 3. Hogyan kell használni a forrásokat. A fo r rások felosztása a fen ti típusokra viszony lagos. Bizonyos források egyszerre több t í pusba is besorolhatók. így a régi pénzérmék, fegyverek egyszerre tárg y i és, ha van ra jtu k fe lira t, akkor írásos források is. A könyv szintén írásos és egyben tárg y i forrás, ezen kívül szóbeli és etn o g ráfiai forrás is lehet, h a a hagyom ányokat és a szokásokat írja le. A források nagy részét (tárg y i, etnográfiai,

írásos, film- és fotódokum entum ), melyekben képi ábrázolás is találh ató , időnként külön forráscsoportként jelölik meg ábrázoló források. A források annál nagyobb mennyiségben állnak rendelke zésre, minél közelebb kerülünk saját korunkhoz. Csak az egyes forrástípusokban rendelkezésre álló összes információ tanulmányozásával tudunk viszonylag teljes képet alkotni az emberiség életének adott időszakáról. Minden fo r rás a m últnak csak egy bizonyos szeletére vonatkozik és k o r látozott történelm i inform ációt hordoz. Mivel a m últ összes emlékét az ember alkotta, a történelm i források az ő látás m ódjukat és világfelfogásukat tükrözik. A történelm i források nem m indig tartalm aznak hiteles inform ációt. Ennek következtében bizonyos képet alkotni az emberek életéről bizonyos időszakban csak a különböző in formációk összességéből, illetve a különböző történelm i fo r rásokban rendelkezésre álló információk összevetése, kritikus vizsgálata által lehetséges. A forrásban rendelkezésre álló inform ációt csak azok u tá n tu djuk felhasználni, m iu tán a k u tató annak alaposan u tá n ajárt.

Kérdések és feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Mi a történelmi forrás? Milyen típusai vannak a történelmi forrásoknak? Melyik forrástípus teszi lehetővé, hogy az emberiség történelmé nek összes korszakáról képet alkothassunk? Véleményetek szerint miért nevezte Tarasz Sevcsenko az arche ológiát a történelem titokzatos szü lő a n yjá n a k l Miért nem egyszerű dolgozni a történelmi forrásokkal? Tartalmazhatnak-e a történelmi források nem hiteles információkat? Csoportfoglalkozás. Beszéljétek meg, mi szükséges ahhoz, hogy a múlt tanulmányozása során ne kerüljünk tévútra? Milyen nehézségek merülhetnek fel az írásos források feldolgo zása során?

A hieroglifikus írások nem csak a gondolatok tartalmát adják át, hanem vizuális ele meket - rajzokat is tartal maznak. Ugyanakkor a hie roglifák és a piktogramok nem adják át, hogyan hang zott az adott nyelv. Erre az alfabetikus írás vagy betű írás ad lehetőséget. Az első alfabetikus írásmód і. e. a XVI. században jelent meg. Ez volt a sínai írás, melyet azonban még nem lehet tö kéletesnek nevezni. Az első tökéletes alfabetikus írás a görögöké volt. Ma a legelterjedtebbek a latin, az arab és a cirill betűs írásmó dok. Az ukrán nyelv cirill betűs írásmódú, ábécéje 33 betűs. Őseink többféle anyagra írtak. Többek között az ókori Egyiptomban az emberek papiruszra írtak évelő vízi növény rostjaiból készült anyag. A Kijevi Ál lamban a nyírfa kérgére ír tak - rovott írás. A későbbi ekben pergament kezdtek el használni - speciálisan meg munkált állatbőr (marha, kecske). A papírt Kínában találták fel közel 2 ezer év vel ezelőtt. Az első könyvek kézírással д készültek, ami igen sok időt vett igénybe. Az első nyomtatott könyvek а XV. században je lentek meg.

Szláv cirill ábécé

6. A történelmi források és azok típusai

7. Munka a történelmi forrásokkal MEGTUDHATJÁTOK: ■ történelm i források alapján, hogyan éltek a korabeli tör zsek ■ hogyan kell felhasználni a különböző történelm i forrá sokat a m últ m inél te lje sebb és hitelesebb b em uta tásához

Az őskort több százezer év választja el tőlünk. Ennek ellenére állandó az érdeklődés az emberi társadalom élete eme szakasza irá n t. Az őskori társadalm ak kutatásához el sősorban a tárg y i forrásokat használják a tudósok. U gyan akkor, a történészek véleménye szerint, a tárg y i forrásokból nyerhető inform ációk alapján a m últ eseményei 10-20% ának rek o n stru álása lehetséges. Az em ber álta l k é szített tárgyaknak korántsem m indegyike m arad meg a földben. A csontból, fából, bőrből és fémből készült tárgyak nehezen m aradnak fenn - a fa és a bőr eleve nem örökéletű, a csont hajlam os a felbom lásra, a fém oxidálódik, a kerám ia nagyon törékeny stb. Ehhez még hozzá kell ten n i az em beri tevé kenység és a term észeti erők romboló h a tásá t. E zért szük ségessé válik egyéb források bevonása. K ísérletet teszünk a rra , hogy mi is m egvizsgáljunk néhány fo rrá st, melyek inform ációkkal szolgálnak a m ú ltta l kapcsolatban. Vajon segítenek-e ezek az őskori társadalom felderítésében?

A szigony (1) és a szigony használata (2)

3. téma. Források a történelem tanulmányozásához

1. Ismerkedjetek meg azokkal a néprajzi for rásokkal, amelyek olyan mai törzsek életébe engednek betekintést, amelyek az őskori társadalmakéhoz hasonló életmódot folytat nak. Válaszoljatok a feltett kérdésekre. Az Új-guineai pápuák életéből Megjött Tuj és két másik bennszülött. Vala mennyien fel voltak fegyverkezve lándzsával, íj jal és nyilakkal, és mindegyiküknek fejsze ló gott a vállá n ... Megnéztem egyiküknek a tarsolyát... amelyet a férfiak hordanak a bal vállukon átvetve... Sok érdekeset találtam ben ne. Két nagy kőkésen kívül voltak benne cson tok, melyeknek egyik vége ki volt hegyezve, s amelyek késként és mérceként szolgáltak. Egy kicsi bambuszdobozban volt négy kiélezett csont, valószínűleg a varrótűnek megfelelő esz közök... Találtam még állatpáncélt fogazatos végződéssel, amivel a bennszülöttek a kókusz dió belsejét kaparják ki. Volt még kókuszhéj is, amit kanálként használnak...

7 ----------------------------------------------

Szumátra-sziget (Indonézia) kubu törzsének életéből Letör egy hosszú botot, felvesz a partról egy éles követ, amellyel addig üti a bot végét, amíg ki nem hegyeződik. Utána lehúzza a kérget, madzagszerűen széthasogatja, és betekeri vele a bot kihegyezett végét. Kész a hal kifogására al kalmas lándzsa. 7

------------------------------------------------------------

• 1) Milyen foglalkozást mutat be a fenti idé zet? 2) Milyen anyagok felhasználásával készült a munkaeszköz?

Ősember által készített szik larajz, amely vadászjelene tet ábrázol

• 1) Milyen munkaeszközeik voltak a benn szülötteknek? 2) Milyen anyagokból készültek ezek? 3) Valószínűsíthetően milyen életmódot folytatnak a bennszülöttek? 4) A fenti forrásból megtudhatjuk-e, milyen természeti környezetben élnek a pápuák?

Új-Guinea pápua lakói

7. Munka a történelmi forrásokkal

Az irokéz indiánok életéből A régi időkben az irokézek jávorszarvas bőréből készült lábbelit használtak. Körbevágták az inakat az állat térde fölött és alatt, majd egy darabban lenyúzták a bőrét. Mivel a jávorszarvas hátsó lábainak térdhajlata hasonlít az emberére, így a darab bőr ponto san megfelelt lábbelinek. Alsó részét szorosan összefűzték inakkal, a felső részt pedig övvel erősítették a lábhoz.

• 1) Miről szól a fent idézett forrás? 2) Hogyan használták fel az indiánok megfigyelőképességüket a lábbeli készítéséhez?

Vadászat előtti varázsszertartás Nias-szigetén (Indonézia)

Észak-amerikai indiánok lábbelije

A vadászok, mielőtt elindultak vadászatra, vermet ástak, letakarták ágakkal, fűvel, levelekkel, majd beleterelték az állatokat. A veremá sás közben be kellett tartaniuk bizonyos szokásokat. Tilos volt köp ni (különben az állat elfordul a veremtől); nevetni (mert megsér tődnek a verem falai); sót használni, ételt készíteni a sertéseknek. A veremben tilos volt vakarózni, mert különben a verem talaja fel lazul és beom lik...

7 ----------------------------------------------------------------

• 1) Milyen szertartásokat követtek a vadászok vadászat előtt? 2) Volt-e valós értelme a kitalált tilalmaknak? 3) Miért gondolták a vadászok, hogy a verem kevés, varázslat ra is szükség van a sikeres vadászathoz?

Vadászverem

3. téma. Forrásoka történelem tanulmányozásához

2. Nézzétek meg a k o rtá rs művész által k észített rajzokat, amelyeken a tripoljei k u ltú ra foglalkozásnem eit igyeke zett m egörökíteni.

• A tripoljei kultúra képviselői foglalkozásainak rekonstruálása érde kében milyen tárgyi forrásokat ábrázolt a képeken a művész? A rajzokon mi igazolja azt, hogy a tripoljeiek földműveléssel foglal koztak?

7. Munka a történelmi forrásokkal

8. Hol őrzik a történelmi emlékeket MEGTUDHATJÁTOK: ■ milyen céllal hozzák létre a m úzeum okat, levéltárakat, könyvtárakat, és azok ho gyan m űködnek

Országunkban a legtöbb múlt beli emléket Kijevben Ukrajna Nemzeti Történeti Múzeumá ban őrzik - több mint 600 ezer kiállítási tárgyat találunk itt. Ezeknek a tárgyaknak a se gítségével végigkísérhetjük az ukrán területek történetét az első ember megjelenésétől máig.

1. Múzeumok. A m int m ár tu d já to k , fe lk u ta tn i a m ú lt t á r gyait, és azokból rek o n stru á ln i az em berek életét igen bo nyolult folyam at. Ám ezen túlm enően a rra is szükség van, hogy a fellelt tá rg y a k a t m egőrizzük az u tó k o r szám ára. A nnak érdekében, hogy az em berek m egism erkedhessenek a m últ eredm ényeivel, e rre szolgáló intézm ényeket - m ú zeum okat n y itn ak . A m úzeum okban a közönség szám ára m e g tek in th ető m ódon elhelyezett tá rg y a k at k iá llítá s i t á r gyaknak (exponátum oknak) nevezzük. Egy bizonyos té m a körhöz ta rto z ó tárg y ak összessége a k iá llítá s (expozíció). Egy m úzeum ban egy vagy több k iá llítá s is lehet. A múzeum szó a görög Mouseion szóból szárm azik, je lentése - a m úzsák szent helye, szentélye. A világon az első gyűjtem ények і . e. а I I I . évezredben jelentek meg Babilon és Egyiptom uralkodóinak palotáiban. Az első m úzeum ot a m úzsák házát - az egyiptom i A lexandriában alap íto tták több m int 2 ezer évvel ezelőtt. Az első m úzeum ot, amely U krajna m últjának tárg y ait őrizte, 1810-ben Feodoszijában alap íto tták . Később más váUkrajna Nemzeti Történeti Múzeuma Kijevben

3. téma. Forrásoka történelem tanulmányozásához

rosokban is nyíltak m úzeum ok. E lterjed te k voltak a m a gángyűjtem ények is. R endeltetésük szerint ezek az intézm ények lehetnek tör téneti, régészeti, helytörténeti, természettudományos, irod a lm i, képzőm űvészeti, néprajzi, m űszaki, ágazati stb. múzeumok. Példaként lehet em líteni U krajna N em zeti Tör té n e ti M úzeum át, a D nyipropetrovszki Javornickij T örténe ti M úzeum ot, a Közép-Dnyepermente R égészeti M úzeum ot, az A rcheológiái és B arlangászati M úzeum ot, a Tripoljei K u ltú ra M úzeum át és sok más helyet. A legédesebbnek ne vezhető a vinnyicai cukorm úzeum és a poltavai m éhészeti m úzeum . M inden megyében, járásban, városban vannak h ely tö rtén eti múzeumok. U krajnában több m int 5 ezer k ü lönböző m úzeum találh ató . A múzeum okban nagyon fontos a tárlatv ezető k m unká ja. A tárlatv ezetés során igyekeznek felhívni a figyelm et a legérdekesebb tárgyakra, elm agyarázzák, m iért értékesek és fontosak a tudom ány szám ára.

Múzeum — kulturális-isme retterjesztő intézmény, amely nek célja a természeti javak, anyagi és szellemi örökség ta nulmányozása, megőrzése és hasznosítása.

Ukrajnában a legnagyobb területű kulturális örökséghely - a Kijev mel letti Pirohove falu népi építészeti mú zeuma. 150 hektáros területen a népi építészet több mint 300 emlékét he lyezték el, melyeket Ukrajna különbö ző területeiről gyűjtöttek egybe.

8. Hol őrzik a történelmi emlékeket

7 ------------------------------------

• Nézzétek meg a képeket, me lyek azt ábrázolják, hogyan jutnak el a dokumentumok a levéltárba és miként dolgoz nak velük. Foglaljátok össze szóban, mi történik.

Levéltár (archívum) — az az intézmény, amely befogadja, leltározza és raktározza a do kumentumokat, majd a kuta tók rendelkezésére bocsátja. Restaurálás — elveszett vagy megrongálódott tárgyak, tör ténelmi források helyreállítása és állagmegőrzése.

2. Levéltárak és könyvtárak. A múzeumokban alapvetően a tá rg y i emlékeket m u tatják be. Az írásos emlékeket külön intézm ényben - a levéltárban őrzik. U krajnában a legtöbb dokum entum ot Kijev és Lemberg központi történelm i levéltáraiban őrzik. Csak Kijevben több m int 1,5 millió archív anyagok egységei találhatók. Vannak különböző ágazati, megyei stb. levéltárak. Ezekben a levél tárak b an fellelhető dokum entum ok segítségünkre vannak számos m últtal kapcsolatos kérdés megválaszolásában. M ielőtt a dokum entum ok az őrzési helyükre kerülnek, a levéltárosok alaposan ellenőrzik fizikai és technikai állapo tu k a t. A rongálódásokat restaurálással javítják. E zu tán a dokum entum ot számmal látják el, és elhelyezik a megfelelő polcon. Az így nyilvántartott dokumentumokat a levéltárosok szükség esetén gyorsan elő tu d ják keresni és a látogatók ren delkezésére tu d ják bocsátani. Az írásos történelm i emlékeket, elsősorban a könyveket, a könyvtárakban őrzik. A könyvtár - k u lturális-ism eretter jesztő intézm ény, amely a nyom tatott és kéziratos könyveket és dokumentumokat gyűjti. A könyvtár m unkatársai az anya got katalogizálják, b iztosítják a megfelelő táro lást, valam int kiszolgálják az olvasókat.

3. téma. Források a történelem tanulmányozásához

A könyvtár olvasóterme

U krajnában a legrégebben működő könyvtár a lembergi egyetem tudom ányos könyvtára, melyet 1608-ban alap íto t tak. Az ország legnagyobb könyvtára az Ukrán Nemzeti Tu dományos A kadém ia V ernadszkij K özponti Tudományos K önyvtára Kijevben. Itt 12 millió könyvet tárolnak. U kraj nában jelenleg közel 40 ezer könyvtár működik. Köztük van nak közkönyvtárak (beleértve a gyermek- és ifjúsági könyv tá ra k a t is); m űszaki, mezőgazdasági, orvosi, akadém iai, iskolai könyvtárak; a felsőoktatási intézm ények könyvtárai; a vakok szám ára létesített könyvtárak. Az utóbbi időben egyre több könyvet digitalizálnak elektronikus form ában rögzítenek. Ez lehetővé teszi az in tern eten keresztüli elérésüket a világ bárm ely pontjáról meg felelő számítógépes technika és hálózat segítségével.

A könyvtár polcrendszere

E-könyvolvasó

Kérdések és feladatok A Vernadszkij Könyvtár Kijevben 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Milyen intézményekben őrzik az archeológiái (régészeti) leleteket? Mit jelent a m úzeum szó? Kik dolgoznak a múzeumban? Mivel foglalkoznak a tárlatvezetők? Hol őrzik az írásos történelmi emlékeket? Mi a restaurálás? Miért van szükség könyvtárakra? Otthon régi tárgyakból és fényképekből rakjatok össze egy kiál lítási anyagot valamilyen témára. Minden kiállítási tárgyhoz ké szítsetek rövid leírást. Készítsétek el a tárlatvezető rövid szövegét. Fotózzátok le az anyagot és a következő órán mutassátok be a pedagógusnak és az osztálytársaitoknak. 9. Látogassatok el a helytörténeti múzeumba. Meséljétek el, mit láttatok. Mondjátok el, mi az, ami a legjobban megfogott titeket. 10. Csoportfoglalkozás. Miért őrzik ilyen körültekintően a régmúlt tárgyait? 11. A kijevi Vernadszkij Könyvtárat kinézete és mérete alapján néha b ö lcsesség fo g n a k is nevezik. Van-e alapja ennek az elnevezésnek?

8. Hol őrzik a történelmi emlékeket

Gyakorlati foglalkozás Mit lehet megtudni a családi fényképalbumból IDÉZD FEL 1. Mik a történelm i források? 2. M ilyen típusai van n ak a tör ténelm i forrásoknak? 3. Hogyan használják fel a tör ténészek a történelm i forrá sokat a m últ rekonstruálásá ra?

Cél: b eszélg e tn i arról, hogyan sz e re zn e k a tö rté n é sze k in fo rm á ció kat a tö rté n e lm i m ú lttal ka p cso la tb an a család i fé n y k é p a l b u m o kb ó l; fe jle szte n i azt a ké p e sség e t, h o g y a fé n yk é p e t tö r té n e lm i fo rrá ské n t tu d ju k h aszn áln i m e g h a táro zo tt sze m p o n to k sze rin t; a fé n yk é p e ke t kro n o ló g iai ren d b e rakni, in fo rm áló d n i a m ú lttal ka p cso la tb a n , és b eszám o ln i a család i m ú lt egyes e s e m én yeirő l a fé n yk é p e k a la p já n .

Feladatok a gyakorlati foglalkozás előkészítéséhez 1. K iválogatni a családi fényképalbumból azokat a képeket, amelyek tö rtén elm i eseményeket ábrázolnak. 2. A család és a rokonok segítségével rövid elbeszélést ké szíteni a fényképeken ábrázolt eseményekről.

A foglalkozás menete I.

Olvassátok el a szöveget. Nézzétek meg a fényképeket és adjatok választ a kérdésekre.

Olvasmány yképezést а XIX. század első felében fedezték fel. Az első fényképezőgépek nagyok és nehezek voltak. A fénykép elkészíté séhez a fényképésznek nagy erőfeszítéseket kellett tennie. Annak sem volt könnyű dolga, akiről a fénykép készült. Hosszú időn ke resztül mozdulatlanul kellett maradnia egy bizonyos pozícióban. Értelemszerűen az első fényképek beállítottak voltak, emlékeztet tek a festő által készített festményre. Ám az emberekben megvolt a vágy, hogy az élet gyorsan elmúló pillanatait megörökítsék. Ez csak а XX. század elején vált lehetővé, amikor a fényképezőgép kisebb és könnyebben használható lett, illetve tökéletesedett a fénykép előhívásának és nyomtatásának technikája. A technikai fejlődés eredményeképpen a fénykép lett az egyik legfontosabb történelmi forrás.

3. téma. Forrásoka történelem tanulmányozásához

• Miért találták fel az emberek a fényképezőgépet? Milyen érde kességeket lehet látni a fényképeken? Miért a fénykép az egyik legfontosabb történelmi forrás?

II.

Megadott szempontok alapján elemezzétek a fényké peket (50. oldal).

Szempontok Hogyan dolgozzunk a fényképpel mint történelmi forrással 1. Határozzátok meg, kit vagy mit ábrázol a fénykép. 2. Milyen céllal készült a fénykép? 3. Tisztázzátok, hogy megörökít-e a fénykép valamilyen eseményt, jelenséget. Figyeljétek meg a részleteket, melyek segítenek kide ríteni a fénykép készítésének időpontját (feliratok, ruházat, a tár gyak elhelyezése stb.). 4. Állapítsátok meg, hogy a fénykép hordoz-e olyan információt, amiről eddig nem volt tudomásotok, vagy csak illusztrálja az ál talatok ismert eseményt.

7 ------------------------------------

• Járjatok utána újabb informá cióknak és állítsatok össze rö vid elbeszélést a fényképező gép történetéről.

Gyakorlati foglalkozás. Mit lehet megtudni a családi fényképalbumból

1. Kijev а XX. század elején. Kiszínezett fénykép

2. Az ukrán forradalom kezdete. 100 ezres tüntetés Kijevben, 1917. március 19.

3. Harkiv a Nagy Éhínség (Holodomor) idején 1932-1933-ban

4. Ukrajna Legfelső Tanácsának ülése 1991. augusz tus 24-én. Ukrajna függetlenségének kikiáltása

III. A családi fényképalbumból származó fénykép alapján állítsatok össze egy négy-öt mondatos történetet. IV. Adjatok választ az alábbi kérdésekre: 1. M iért értékesek a fényképek a történészek szám ára? 2. Mit tu d h a tu n k meg a fényképek segítségével? 3. A családi fényképek alapján lehetséges-e b em u tatn i a család tö rté n e té t? ÖNÉRTÉKELÉS Állítás

Pontszám (a legmagasabb pontszám feladatonként - 4)

1. Hoztam családi fotót és hozzá tartozó történetet. 2. Rövid elbeszélésbe foglaltam a család életének egyik érdekes eseményét. 3. Megtanultam elmondani azt, amit a fénykép ábrázol.

V. Mondjátok el, mi újat tanultatok a foglal kozás során. Vonjatok le következtetéseket.

3. téma. Forrásoka történelem tanulmányozásához

4. téma UKRÁN TÖRTÉNELMI EMLÉKMŰVEK

9. Történelmi emlékhelyek és emlékművek MEGTUDHATJÁTOK: ■ miben különböznek egym ás tól a történelm i em lékhelyek és em lékm űvek ■ milyen em lékm űvek őrzik Ukrajna történelm ét, m elyek a nép kincsei, dicsőségének és sikereinek őrzői

Történelmi emlékezet — a társdalomnak a közös múltról való tudásának és ismeretei nek összessége. Arra hivatott, hogy tovább adja a múlt ta pasztalatait és tudását az ön értékelés érdekében. A törté nelmi emlékezet megőrzésében fontos szere pet játszanak a történelmi emlékművek.

1. Történelmi és kulturális emlékhelyek. U krajna történelm e és k u ltú rája több évszázados m ú ltra tek in t vissza. E rről ta núskodnak a történelm i és k u ltu rális emlékhelyek, amelyek a történelm i emlékezet megőrzésében vannak a segítségünk re. U krajna m inden régiójában m egtalálhatók. Ezek Hazánk valóságos kincsei és büszkeségei. Az emlékhelyek teszik a várost vagy a falu t ism ertté a világ szám ára. A világ minden tájáról érkeznek tu ristá k , hogy m egtekintsék ezeket a felbe csülhetetlen kincseket. N apjainkig fennm aradtak várak, erő dök, paloták és uradalm ak, parkok, kolostorok és templomok, ipari létesítm ények és az építőm űvészet számos egyéb emlé ke. Az emlékhelyek némelykor együttest képeznek, még te l jesebben visszaadva a kor szellemét. Ilyen történelm i eg y ü t tes többek között Lem berg tö rté n e lm i központja, Kamjanec-Pogyilszk történelm i belvárosa, a Kijevi B arlang kolostor vagy Pecserszka Lavra stb. Azonban nemcsak az épületek őrzik a történelm i emléke zetet. Ide sorolhatók az emlékhelyek és tárgyak is, amelyek történelm i eseményekhez, a társadalom és az állam fejlődésé vel kapcsolatosak, anyagi és szellemi alkotás termékei, melyek történelm i, tudományos, művészeti vagy egyéb kulturális é r ték hordozói. Lehetnek ezek régészeti emlékhelyek (település-, erődítménymaradványok, temetkezési helyek, kőszobrok, szik larajzok stb. Történelmi értékük van azoknak a helyeknek, ahol töm eg sírok vannak a háborúk tragikus eseményei során elhunytak

Kamjanec-Pogyilszk történelmi belvárosa

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

Luck történelmi városrésze

A Kijevi Barlangkolostor (Pecserszka Lavra)

maradványaival, a hadihajók elsüllyedésének helye, h átram arad t harcászati eszközöket, fegyvereket rejtő helyek. Figyelemre méltóak a különböző művészeti alkotások, történelm i dokum entum ok - az állam hatalom , korm á nyok által kibocsátott iratok, egyéb írásos vagy grafikus dokumentumok, m int például az Osztromir, a Pereszopnicai Evangélium, a Ruszka Pravda törvénykönyv, Pilip Őrlik A l kotmánya stb. Értékesek a fotó- és filmdoku mentumok, hangfelvételek, a régi kéziratok és levéltárak, a népköltészeti és népzenei gyűjtem ények, a ritk a nyom tatott kiadvá nyok. Tehát mindaz, ami történelm i és kul turális-m űvészeti értékkel bír.

A Zap o rizzsja i Szics múzeum Hortica szigetén (Zaporizzsja)

Az ókori Kherszonészosz város romjai (Szevasztopol közelében)

Kősír Az egyik legtitokzatosabb természeti és történel mi emlék az úgynevezett kősír, amely Zaporizzsja megyében található. Valójában ez nem temetke zési hely, hanem természetes kőhalmaz, 15 méte res magaslatokkal és barlangokkal. Ősidők óta az emberek titokzatosnak tartják ezt a helyet. Vallási szertartások színhelye volt. A barlangokban sziklarajzok talál hatók, amelyeket még az őskori sztyeppelakók készítettek. Ezek értékes történelmi források.

9. Történelmi emlékhelyek és emlékművek

Emlékegyüttes — építészeti együttes, szoborkompozíció, amely általában tragikus eseményt meg örökítő művészeti alkotás. Emlékmű — művészeti alkotás, melynek célja, hogy embereknek, eseményeknek, tárgyaknak, időn ként állatoknak, irodalmi vagy fil mes személyiségeknek stb. emlé ket állítson.

Sztélé (vésett kőtábla) a görög Kherszonészosz város (ma Szevasztopol külterülete) lakóinak es küszövegével. I. e. a III. sz.

A Pereszopnicai Evangélium. XVI. századi kéziratos könyv, amelyre országunk államfői leteszik az es küt az ukrán népre

7 --------------------------------------------------------------• 1) Mi a történelmi emlékhely? Definiáljátok ezt a fogalmat.

2) Magyarázzátok meg a következő állítást: „A történelmi emlé kek - a nép kincsei, büszkesége és sikere."

2. A történelmi emlékezet megőrzése. Emlékművek. U k ra j n a te rü le té n ta lá lh a tó összes tö rté n e lm i és k u ltu rá lis em léket az állam védi. Csak U k ra jn a In g a tla n E m lék m ű vein ek Á llam i N y ilv á n ta rtá sá b a n közel 56 ezer tö rté n e l m i em lékhely szerepel. U krajna terü letén található történelm i és k ulturális em lékhelyek a világ k ulturális örökségének részei. Felbecsülhe tetlen érték ű tö rtén elm i források, melyek segítik a tu d o m ány, az o k tatás és a k u ltú ra fejlődését. Ezenkívül elősegítik a hazafias nevelést és a szépérzéket. Az emlékhelyeket védeni kell a rongálásoktól és a meg sem m isítéstől. Ez a fontos feladat az állami intézm ényekre és a civil szervezetekre hárul. Óvni a kultu rális és tö rtén e l mi emlékeket - m inden ukrán állam polgárnak kötelessége. Ősidők ó ta törekszik az ember arra, hogy emléket állítson bizonyos kiemelkedő eseményeknek (győzelmek, korszakok, az emberi élet fordulói stb.). Az ókorban alakult ki az a szo kás, hogy az eseményeket em lékegyüttesek (építmények), em lékjelek (embereknek vagy eseményeknek), emlékm űvek form ájában örökítsék meg. Minden em lékegyüttes nemcsak megőrzi, de meg is alkotja a m egörökített ember, esemény képét. Az em lékegyütteseknek fontos szerepük van az embe ri környezet alakításában. Az emlékművek általában a város központjában, a té r közepén vagy az esemény helyszínén épültek, sok esetben tájékozódási pontként is szolgáltak. Ugyanakkor nem minden esetben igaz az, hogy az emlék együttesek által megörökített jelképek és jellemek a valóságot tükrözik. Előfordult, hogy az uralkodók az emlékművekkel saját világlátásukat próbálták ráerőltetni az emberekre. Ennek a hatalom m egszilárdítása volt a célja, az uralkodó nagyságá nak bizonyítási vágya. Amikor a nép felismerte az uralkodó valós arcát és elűzte a hatalomból, akkor a hozzá kötődő em lékműveket is lerombolták. Áldozatául estek az emlékművek az idegen betöréseknek, amikor a hódítók az ellenállás m egtö rése érdekében igyekeztek eltörölni a leigázott nép emlékezetét.

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

Kőbabák. Dnyipropetrovszki Javornickij Történelmi

Kozák keresztek

Múzeum

Ősidők ó ta állítanak emlékműveket a mai U krajna te rü letén. A fennm aradt emlékművek közül kiemelkednek az idolok. Ezeket a vallási szertartások alkalmával használták. A nomád népeknél volt elterjedve a szobor egy sajátos fo r mája, a kól>aba. A kurgánsírokban helyezték el őket, és olyan helyeken, ahol tájékozódási pontul szolgáltak a sztyeppéi terepen. Az első kőbabák közel 6 ezer évvel ezelőtt jelentek meg. A sztyeppék első lakói készítették: a kimmerek, a szkí ták, a szarm aták, a kunok és más népek. A legtöbb ilyen alkotást a D nyipropetrovszki Javornickij Történelm i Múze umban gyűjtötték össze. A nomádok hagyományát követték a kozákok is kozák keresztek form ájában. A Fekete-tenger-parti görög városállamokban szintén vol tak emlékművek, amelyek az ókori hagyományokat követték. Azonban e városállamok lerombolásával eltűntek ezek az em lékművek is. A régészek néha rábukkannak m aradványokra. A legnagyobb ókori emlék a mai U krajna terü letén VI. Mithridatész Eupatór király sírja Keres m ellett. A szám unkra ism ert form ájú emlékművek elterjedése az ukrán területeken a X V III-X X . századra esik. E tankönyv lapjain m egismerkedünk ezekkel.

VI. Mithridatész Eupatór sírjá nak belseje

Kérdések és feladatok 1. 2. 3. 4. 5.

Milyen típusai vannak a történelmi emlékeknek? Mely történelmi emlékek őrzik a történelmi emlékezetet? Miért létesítenek emlékhelyeket, állítanak fel emlékműveket? Ukrajna történetének melyik időszakából származnak a kőbabák? Az emlékművek alapján felismerhető-e a kapcsolat Ukrajna tör ténelmének különböző időszakai között? A király szoborábrázolása

9. Történelmi emlékhelyek és emlékművek

10. Források, amelyek az ukrán történelem nagyfejedelmi időszakának emlékeit őrzik MEGTUDHATJÁTOK: ■ m elyek az alapvető szakaszai Ukrajna történelm e nagyfe jedelm i időszakának (a Kijevi Rusz kora) ■ milyen módon őrzik azok nak az időknek az em lékét a történelm i em lékek

1. A Kijevi Állam alapítása és fejlődése. Л VIII. században a mai ukrán területeken élő szláv törzsek elérték azt a fejlett ségi szintet, hogy megkezdődhetett az állam alapítás. Az új állam központja Kijev lett, amelyet, a legenda szerint, a polján törzsek szövetségének nagyfejedelme, Kij alapított. A tu dósok véleménye szerint ez az V. század végén - а VI. század elején tö rtén t, Kij valós történelm i személyiség volt. Ő alapí to tta azt a dinasztiát, amely a poljánok fölött uralkodott a IX. század végéig. A poljánok nagyfejedelemségét, a tö rtén el mi források tanulsága szerint, Rusznak, Ruszin Földnek, Kujáviának nevezték. A Kij dinasztia utolsó uralkodója, Aszkold kiterjesztette birodalma h atárait. Felvette a harcot a nomád kazár törzsekkel, amelyek akkoriban a Fekete-tenger p artv i dékét uralták. Ezenkívül Aszkold távoli hadjáratokban is részt vett, többek között a Bizánci Birodalom székhelye, Konstati-

Emlékművek Kijev alapítóinak

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

A R égm ú lt id ő k elbeszélésében Nesztor, a krónikaíró a következő történetet írja le: „Élt három fivér. Egyikük Kij, a másikuk Scsek, a harmadik Horiv, és még egy leánytestvér, Libigy. Kij azon a hegyen élt, ahol most a Boricsev-emelkedő van, Scsek pedig azon a hegyen, amelyet most Scsekovicának neveznek, Horiv meg a harmadik hegyen, melyet róla neveztek el Horevicának. Egy kis várost építettek az idősebb testvérük tiszteletére, és a Kijev nevet adták neki." A krónika szerint Kij polján nagyfejedelem volt, aki a Kijevicsek dinasztiáját alapítot ta, amelyik az V. század vé gén - а VI. század elején uralkodott. Rezidenciája a Kijanka patak partján, a vár hegyen volt Podol közelé ben. Később Kij nagyfejede lem erődített várost épített a Dnyeper magas partján az Ókijev hegyen. Az V-VI. szá zadi erődítmény maradvá nyait megtalálták a régé szek.

й 'Л Ґ О Я М • п Н Т й Г І Ц Ь Л А Н г р л ^ Л Н Л Л і т ь і І о р ' Л

Oleg nagyfejedelem hadjárata során igyekezett elkerülni az összeütközést a hatalmas bizánci flottával, amely a várost védte. Az agyafúrt hadvezér megparancsolta katonáinak, hogy a hajókat rakják kerekekre. Ily módon a száraz földön termett hirtelen Konstantinápoly falai alatt

n a n n t r í f K A f . srtrse

Oleg nagyfejedelem hadjárata Konstantiná poly ellen. Rajz a krónikából

nápoly ellen (mai neve Isztambul). Akkoriban ez volt a világ egyik leghatalmasabb birodalma. Aszkold kötötte meg az első ism ert szerződést Rusz és a Bizánci Birodalom között. Ő volt az első kijevi nagyfejedelem is, aki felvette a kereszténységet. Ám érkezése nem lett az új hit elterjesztése a ruszok földjén. 882-ben Aszkoldot meggyilkolta Oleg nagyfejedelem. A Rurik-dinasztiabeli Oleg egy másik szláv államnak, Szlá viénak volt az uralkodója. A Rurikok az Észak-Európából (Svédország, Norvégia, Dánia) eredő harcos vikingek leszár m azottai voltak. Oleg magához ragadta a hatalm at Kijevben és R urik kiskorú fia, Igor nevében uralkodott. Oleg kiterjesz te tte birodalma határait, sikeres hadjáratokat vezetett Kons tantinápoly ellen és új szerződéseket kötött. Kijev Bölcs Jaroszlav idejében

10. Források, amelyek az ukrán történelem nagyfejedelmi időszakának emlékeit őrzik

1909-ben merült fel az az ötlet, hogy Ki jevben a Szófia székesegyház és a Szent Mihály székesegyház közötti területen nagyszabású történelmi utat építsenek. Itt tervezték felállítani a városalapítók Oleg nagyfejedelem, Olga fejedelemaszszony, Szvjatoszlav és Bölcs Jaroszlav nagyfejedelmek szobrait. Nem sikerült kellő anyagi fedezetet találni a nagysza bású terv megvalósításához, ám az egyik emlékmű mégis elkészült. Az egyetlen emlékművet Olga fejedelemasszonynak szentelték. A szoborkompozíció másik alakja Szent András apostol, aki Dnyeper vi dékén a kereszténység egyik elterjesztője volt, és meghonosította a Cirill és Metód féle szláv írásbeliséget. Emlékművek: Olga feje delemasszonyé Kijevben (1), Szvjatoszlav nagyfejedelemé Zaporizzsjában (2), Nagy Volodimir nagyfejedelemé Kijevben (3), Bölcs Jaroszlavé Kijevben (4)

• Nézzétek meg a fotókon lát ható emlékműveket. Az ábrá zolt uralkodók tevékenységé nek mely aspektusát igyekeztek hangsúlyozni az alkotóművészek?

Oleg p o litik áját Igor fo lyatta, ám ő kevésbé volt sikeres. Az uralm a a latt levő drevljánok adószedés közben m eggyil kolták. A Kijevi Á llam uralkodója Olga fejedelemasszony lett. A fejedelem asszony rendet te re m te tt a b irto k ain , Bizánccal tárgyalásos ú to n rendezte a kapcsolatokat. Olga tisztáb an volt a kereszténység felvételének fontosságával is. M agát a fejedelem asszonyt a bizánci császár személyesen keresztelte meg K onstantinápolyban. A fejedelemasszony politikáját fia, Szvjatoszlav nem kö vette. A mikor a kezébe került a hatalom , az összes szom szédjával háborúk által rendezte a v iták at. A hadjáratok legfontosabb célpontjai a kazárok, a bolgárok és Bizánc vol tak. K arddal k iterjesztette országa h a tárait, amelyik Európa egyik legnagyobb kiterjedésű államává vált. Az egyik hadjá ratból hazafelé ta rtó nagyfejedelem a sztyeppék új népének, a besenyőknek a fogságába esett, akik meggyilkolták.

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

A krónikaíró, Nesztor leírása a kijeviek megkereszteléséről a Rég m últ id ő k elbeszélésében

A Szófia székesegyház Kijevben. Mai látkép A székesegyházat az építőmesterek Isten Bölcsességének szentelték (Szófia - görög szó, jelentése bölcsesség). Ez volt a Kijevi Állam fő temploma. A tizenhárom kupola Krisztust és a tizenkét apostolt jel képezi. Ezt a pompás épületet számos mozaik, freskó, márványdíszí tés, faragás stb. díszíti. A Szófia székesegyház volt a Kijevi Állam társadalmi és kulturális életének központja. Itt fogadták a külföldi követeket, a székesegyház szomszédságában hívták össze a kijevi vicsét - népgyűlést, ahol a közösséget érintő legfontosabb kérdések ről döntöttek. A székesegyházhoz kolostor is tartozott, itt volt a Kije vi Állam legelső könyvtára. A székesegyház volt a nagyfejedelmek temetkezési helye, itt nyugszik többek között Bölcs Jaroszlav, Vszevolod Jaroszlavics, Rosztiszlav Vszevolodovics, Volodimir Monomah. Mára csak Bölcs Jaroszlav szarkofágja maradt fenn.

Röviddel ezu tán Kijev uralkodója Szvjatoszlav fia, Vo lodim ir le tt, akit az utódok a Nagy jelzővel tisz teltek meg. U ralkodása a latt a Kijevi Á llam még hatalm asabb lett. A nomádok tám adásainak kivédésére a déli h atáro k m entén több ezer kilom éter hosszan védvonalakat, erődöket é p íte t tek, am it kígyófalnak neveztek el. A nagyfejedelem legne vezetesebb cselekedete a ruszok m egkeresztelése volt 988b an . Ennek az esem énynek köszönhetően a K ijevi Á llam csatlakozott a keresztény országokhoz. Nevéhez fűződik az első kőtemplom m egépítése - ez volt a Szent Szűzanya tis z teletére em elt Tized-tem plom (D eszjatinna cerkva).

Amikor Volodimir megérkezett, megparancsolta, hogy döntsék le a bálványokat: egyeseket feldaraboltatott, másokat eléget tek. Meghagyta, hogy Perunt kössék lófarokhoz és vontassák le a hegyről a Boricsev-lejtőn a Rucsajhoz, és mellé rendelte ti zenkét emberét, hogy bottal verjék... Amikor Perunt a Rucsajon vontatták a Dnyeper felé, a hitetlenek megsiratták, mivel még nem vették fel a szent keresztséget. És amikor odavontatták, belelökték a Dnyeperbe... Ezután Volodimir szétküldte embereit az egész városban e szavakkal: „Ha vala ki holnap nem jön ki a folyó hoz, legyen gazdag vagy sze gény, koldus vagy rab, az nekem ellenségem lesz." Más nap azután Volodimir a császá ri és korszunyi papokkal együtt kivonult a Dnyeper partjára, és megszámlálhatatlanul nagyszá mú ember gyűlt ott össze. Be mentek a vízbe, egyesek nya kig, mások mellig álltak a vízben, a fiatalok a partnál áll tak mellmagasságig a vízben... a papok pedig az imádságokat végezték egy helyben állva...

7 --------------------------• 1) A krónikás szerint ho gyan zajlott le a kijevi ek megkeresztelése?

2) Hogyan viszonyul Nesz tor azokhoz az esemé nyekhez, amelyekről be számol? Miért gondoljátok így?

10. Források, amelyek az ukrán történelem nagyfejedelmi időszakának emlékeit őrzik

Danilo Romanovics koronázása Dorohocsinban

Danilo koronája. Rekonstrukció

A szobrászművészet csúcsának tartják a lovas szobrokat. Általában uralkodóknak és hadvezéreknek állítanak ilyet. Az első lovas szobrok az ókorban jelentek meg. A mai napig fennmaradt Marcus Antonius római császár lovas szobra. Ez szolgált mintául a későbbi korok ha sonló alkotásaihoz. Lembergben Danilo királynak, a város alapítójának 2001-ben állítot tak lovas szobrot uralkodásának 800. évfordulója alkalmából. A szo bor egy 10 méter magas talapzaton áll. Elkészítéséhez 60 tonna grá nitot és 9 tonna bronzot használtak fel. Danilo királynak szobrot állítottak Volodimir-Volinszkijban, Halicsban, Ivano-Frankivszkban, Ternopilban is.

Danilo király emlékműve Lem bergben

A pja nyom dokaiban h a la d t Jaroszlav Volodim irovics, ak it az u tó k o r a Bölcs jelzővel tis z te lt meg. 1 0 1 9 -1 0 5 4 közö tt u ra lk o d o tt, a K ijevi Á llam éppen ebben az id ő szakban é rte el a legnagyobb k ite rje d é sé t. K ijev L ondon nal és P á riz z sa l e g y ü tt E u ró p a egyik legnagyobb városa volt. A város gyöngyszem évé v ált a S zófia székesegyház. N agy V olodim ir és Bölcs Ja ro sz la v u ralk o d ásán ak id ő sza k át a K ijevi Á llam v irág k o rán ak te k in tik . Bölcs Jaro sz la v h a lála u tá n a K ijevi Á llam életében új időszak v e tte k e zd e té t. T e rü letén több fejedelem ség alak u lt ki, melyek h am aro san a h atalo m b an v etek ed tek Kij evvel. 2. Ruszin Királyság. 1199-ben Román M sztyiszlavovics volinyi nagyfejedelem le ig á zta H alicsot és m eg v etette a G alíciai-V olhíniai Á llam a la p ja it. Kij evvel e g y ü tt a m ai U k rajn a déli te rü le te in e k nagyobb része hozzá ta rto z o tt. 1187-ben írásos források ezt a te rü le te t Ukrajnának ne vezik.

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

Uszpenszkij (Istenanya) székesegyház VolodimirVolinszkijban (Voliny megye). Mai látkép

A Galíciai-Volhíniai Állam fénykorát Danilo Rom ánovics Galickij uralkodása idején élte. Danilo és fivére, Vaszil a tró n m e g ta r tá sa érdekében háborúzni volt kénytelen a szomszédokkal, illetve a mongol hódítókkal. 1253-ban, elism erve D anilót E urópa védel m ezőjeként a mongol hordák tám adásaitól, a róm ai pápa k ü ldötte királlyá koronázta. A Galíciai-Volhíniai Állam R uszin K irályság le tt, amely közel 100 évig m egőrizte befo lyását K elet-Európábán.

Kérdések és feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Nevezzetek meg emlékműveket, amelyek a Kijevi Állam idősza kára emlékeztetnek. Mikor jött lére a Kijevi Állam? Mely nagyfejedelmek uralkodásának időszakában volt a leghatal masabb a Kijevi Állam? Melyik évben keresztelték meg a ruszokat? Ki alapította a Galíciai-Volhíniai Államot? Miről volt nevezetes Danilo király? Melyik évben koronázták királlyá? Miért állítottak szobrot Danilo királynak több városban is?

Emléktábla a volodimir-volinszkiji Uszpenszkij székesegyház falán a Galíciai-Volhíniai Állam alapítója tiszteletére

10. Források, amelyek az ukrán történelem nagyfejedelmi időszakának emlékeit őrzik

11. A Krími Kánság MEGTUDHATJÁTOK: ■ m ikor alakult meg a Krími Kánság ■ m eg ism erhetitek a kánság politikai berendezkedését, a gazdálkodás m ódját, a h itvi lágot, a szom szédokkal való kapcsolatait ■ m ilyen em lékm ű vek őrzik a krím i tatárok történelm ét

Etnikum — területhez kötött történelmileg kialakult embe ri közösség (törzs, nép, nem zet), amely közös jellemvoná sokat, azonos kulturális jegyeket hordoz, tudatában vannak összetartozásuknak és a többi közösségtől való különbözőségüknek (önértel mezés).

Hadzsi Girej mauzóleuma (temet kezési helye). Mai látkép

1. A Krími Tatár Kánság megalakulása. Az 1237-1241-es mon gol hadjáratok m egszakították a Kijevi Állam fejlődését és befolyással voltak K rím sorsára. A Kijevi Állam és Krím terü lete is az A rany H orda birtokába került. A mongolok által alap íto tt állam a Fekete-tengermelléki és a Volga-menti sztyeppékét foglalta el, és a Nagy Mongol Birodalom részét képezte. Az A rany Horda a Krímen uluszt alapított, melynek központja Szolhat település volt (a m ai S ztarij Krim ). A mongolok azonban a félszigetnek csak a sík te rü le te it ellen őrizték. A hegyvidéki terü letek et a Feodoro fejedelemség u ralta, amely a Bizánci Birodalom idejéből származó hagyo mányokat v itte tovább. A Nagy Mongol Birodalom létrejö tte, amely a Fekete ten g ertő l a Csendes-óceánig te rje d t, jótékonyan h a to tt a nemzetközi kereskedelem fejlődésére. Ennek is köszönhető, hogy а XIII. századtól Krím terü letére örmények és olaszok (genovaiak) telepedtek le, akik élénk kereskedelmet folytattak a félszigeten. A félsziget partvidékén számos kereskedelmi kikötő épült (faktoria), melyeket hatalm as erődök védtek. A legnagyobb kikötőváros K affa volt (a mai Feodoszija). Ebben az időben a mongolok és az általuk leigázott kun törzsek, amelyek keveredtek a helyi lakossággal, képviselői ből kialakult a krím i ta tá r etnikum . А XIII. század végétől K rím en egyre inkább az iszlám vallás te rje d t el, noha hoszszú időn keresztül a lakosság zöme keresztény volt. А XV. században az A rany Hordán belül súlyos belső h á borúk tö rtek ki, ami az állam alakulat széteséséhez vezetett. Hadzsi Girej a befolyásos helyi hatalm asságokra tám aszkod va kihasználta az alkalm at önálló állam létrehozására K rí men. Ebben élvezte a litván fejedelmek tám ogatását. 1449ben létrejött a K rím i Kánság. 2. A Krími Kánság berendezkedése és a krími tatárok hétköz napjai. A K rím i Kánság élén a kán állt. Az uralkodó osztályt képező bégek (bejek), valam int a beglerbégek (katonai veze tők) segítségével irá n y íto tta országát. A kán hatalm át a kurultáj (a kánság befolyásos családjainak gyűlése) és a díván korlátozta, ahol az államélet legfontosabb kérdéseiről dön-

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

tö ttek . A társadalom ban fontos szerepet tö ltö ttek be a mirzák is - a befolyásos családok egyéb tagjai. Az uralkodó vallás az iszlám volt, a m uzulm án papok vezetője a m ufti, törvénytudó pap vagy jogtudós. 1475-ben II. Mehmed török szu ltán rab ló h ad járato k at in d íto tt a K rím -félszigetre. E lfo g lalta a genovaiak legfon tosabb kereskedelm i v áro sait, Feodoro fejedelem séget p e dig felszám olta. 1578-ban M engli Girej kán elism erte az Oszm án B iro dalom főhatóságát. E ttő l kezdve a krím i kánok kénytelenek voltak részt venni a török szu ltán h ad járata ib a n . N éhány kán azonban m egpróbálkozott az önálló politizálással. E rre a szom széd állam okkal és népekkel, többek között az u k ránokkal való bonyolult viszony m iatt kényszerültek. 1783b an a K rím i K ánságot m e g h ó d íto tta az Orosz Birodalom . A K rím i K ánság te rü le te m eglehetősen nagy k ite rje d é sű volt. A K rím -félsziget m ellett hozzá ta rto z o tt a Dnye p er és a Don to rk o la ta közötti te rü le t, valam int a Kubány folyótól G rúziáig terjed ő te rü le t. A kánság fővárosa kez detben K irk-O r volt, m ajd pedig 1532-től B ahcsiszeráj. A k rím i kánnak a k rím i ta tá ro k o n k ívül a nogajok és az ocsakivi h o rd a is a fen n h a tó sá g a alá ta rto z o tt, melyek gyakran keveredtek k o n flik tu sb a a kánnal. A félszigeten zajló gazdálkodásban fő szerepe az á lla t ta rtá s n a k v o lt. Földm űveléssel csak a K rím hegyvidéki részein foglalkoztak. P ázsitfű félék et, zöldségeket te rm e sz te tte k , e lte rje d t le tt a k e rté sz e t és a szőlőterm esztés. Fon tos szerepe volt a sókiterm elésnek. Fejlődött a kézm űipar, a leg fejletteb b a kovácsm esterség, a feg y v erk észítés, a szövés, fazekasság, valam int az ékszerkészítés volt. A krím i ta tá ro k szabad em berek voltak, de adót fiz e t tek a m irzáknak. É ltek közöttük jobbágyok is, akik a h a d járato k b ó l ide hozott foglyokból lettek. Nekik k ellett m eg m űvelni a földet és m egfizetni az adót.

7 ------------------------------

• Nézzétek meg a fenti térké peket. Ezek alapján mondjá tok el, milyen változások tör téntek a jelzett időszakokban.

A KRÍMI KÁNSÁG HATALMI STRUKTÚRÁJA

r v_ r

Szultán ♦ Kán

V .

♦

r f

\____ ♦

) ) \

Díván > r~

J ♦

Mirza

Mufti > \ 7 -----------------------------V ______________________

• Nézzétek meg az ábrát. A tan könyv szövege alapján mond játok el, hogy a hatalmi struk túra különböző elemei milyen szerepet töltöttek be a kánság irányításában.

11. A Krími Kánság

Tatár bég

Korán, az iszlám szentírás tartóállványon

Az iszlám a világ egyik legelterjedtebb vallása, amely az Arab-fél szigeten alakult ki а VII. században. Az iszlám alapítója Mohamed próféta (570-632). Azt állította, megjelent előtte Gábriel arkangyal, aki ismertette vele isten szavait (Isten megnevezése az iszlám val lásban Allah). Ebből keletkezett a Korán - a muzulmánok szent könyve. Az iszlám azt tanítja, hogy a Korán Allah Mohamed próféta által kinyilatkoztatott szava. Az iszlám vallás hívői a muszlimok vagy muzulmánok, melynek jelentése ö n m a g á t Isten a ka ratán ak alávető, Isten akaratában m egbékélő. Az iszlám a vallásgyakorlat öt fő pillérét különbözteti meg (az iszlám oszlopai): 1. Hitvallás: nincs más isten Allahon kívül, és Mohamed Allah küldötte. 2. Ima: napi ötszöri kötelező ima. 3. Adakozás: adakozni kell a szegényeknek, mert minden Állatitól származik. 4. Böjt: kötelező böjt a ramadán hónapban (az iszlám naptár kilen cedik hónapja). 5. Hadzzs (mekkai zarándoklat): minden muszlim kötelessége leg alább egyszer életében elvégezni a zarándoklatot Mekkába (a muszlim holdnaptár 12. hónapjában). A Koránt tekintik a szent könyvnek, de a muszlimok oktatásában fontos szerepe van a Szunnának is. A Szunnát Mohamed követői ír ták. Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összes ségét tartalmazza. A Szunnát nem minden muszlim ismeri el. Ennek alapján alakult ki a szunnita és a siíta irányzat. Az iszlám vallás temploma a mecset. A mecsethez minaretnek ne vezett magas torony tartozik, ahonnan imára szólítják a hívőket.

Az állandó h a d járato k és háborúskodás következtében a ta tá ro k között e lte rje d t volt a katonáskodás. R ablóhad já ra to k a t in d íto tta k a szom szédos te rü le te k re , m agukkal h u rco lták a m eg h ó d íto tt lakosságot, és a rab o k at (jaszirokat) elad ták az Oszm án B irodalom rabszolgapiacain. K ét száz év a la tt m integy 5 m illióan lettek jaszirok.

Rabszolgavásár Kaffában

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

Evlija Cselebi világutazó, író és politikus látogatása a Krímen Bahcsiszeráj - a gyorsléptű katonának nyolc ezer lépés... A keletről nyugat felé húzódó síkságon terül e l... A várost középen átszelő fo lyót sokféle célra használják... Számos malmot m eghajt... A nagy palotának 4,5 ezer helyisége van, cseréppel fedett, kőből vannak a falai, és a ciprus magasságú minaretekkel erődítményhez hasonlatos. Csodálatos palota ez - valóságos paradicsom... Körbeveszi egy para dicsomi kert, melybe anatóliai (közép-törökországi) nárduszt, trapezunti (város Törökország Fekete-tengeri partvidékén) szegfűt, sztambuli nárciszt, rojtos szirmú tulipánt, holland tulipánt, különféle szellőrózsát, jácintot, és sokszázezer egyéb ajándékba küldött virágot ültettek. Aki belép a kertbe, rögtön megérti, hogy paradicsomi hely re került. Tavasszal a különböző gyümölcsfák virágoznak: szilvafa, al mafa, körtefa, cseresznyefa, meggyfa és egyebek. Az illatok valóság gal elbódítanak.

A kán palotája

• 1) Mit lehet megtudni Bahcsiszerájról Evlija Cselebi leírásából? 2) Milyen háztáji tevékenységekről olvashatunk a dokumen tumban? 3) A leírás és a fotók alapján mondjátok el, milyen volt a kán palotája.

K rím en napjainkig m egőrződött szám os emléke a K rí mi K ánság időszakának. A legjelentősebb ezek közül a kán palotája Bahcsiszerájban. Ez egy é p ü le te g y ü tte s, mely egységes ép ítészeti jegyeket hordoz. 1944 m ájusában a krím i ta tá ro k genocídium áldozatai lettek . A szovjet d ik tá to r, J . S ztálin p aran csára k ite le p í te tté k őket K rím ről. A Szovjetunió fennállása a la tt a t ú l élőknek tilos volt v issz a térn iü k a szülőföldjükre. Csak a Szovjetunió széth u llásán ak és U k rajn a függetlenné v álá sának időszakában vált lehetővé a visszatelepedésük.

Kérdések és feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Mikor és hogyan jött létre a Krími Kánság? Hogyan alakult ki a krími tatár etnikum? Mettől meddig állt fenn a Krími Kánság? Mikor került a Krími Kánság az Oszmán Birodalom fennhatósága alá? Melyik város volt a kánság fővárosa? Milyen foglalkozásokat űztek a krími tatárok? Mi a jaszir? Mikor történt a krími tatárokkal genocídium?

Genocídium (népirtás) — valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisí tésének szándékával elköve tett bűncselekmény.

11. A Krími Kánság

12. Ukrajna а kozák időszakban MEGTUDHATJÁTOK: ■ milyen volt a kozákok kora Ukrajnában ■ kik voltak a kozákok, a veze tőik, mi volt az ukrán nép nemzeti-felszabadító háborúja ■ milyen szerepet tölt be a történelem ben a vezető

A kozák szó török eredetű, je lentése szabad ember, zsoldos katona, kalandkereső stb. A kozákság - szabad katonai gazdálkodó közösség a közép európai sztyeppéken. А XVI. század második felében - a XVII. században a Litván Nagy fejedelemség és a Rzeczpospolita népességének egy része. Az Ukrán Kozák Állam megala kulása után а XVII. század kö zepén - а XVIII. században a kozákság a társadalom privile gizált rétegévé vált.

1. A kozák kor kezdete. A R uszin Királyság hanyatlása u tá n annak terü letei véglegesen a szomszédos államok befolyása alá kerültek: ezek a Lengyel Királyság, a Litván Nagyfeje delemség, a Moszkvai Nagyfejedelemség, a Moldvai Fejede lemség. A K rím és a Fekete-tenger sztyeppés partvidéke a Krím i Kánsághoz ta rto z o tt. Az ukrán népnek nehéz feladatot kellett megoldania: nem beolvadni a szomszéd népek közé, s ezzel eltűnni a történelem palettájáról. Ennek során csak m agukra szám íthattak. A szét tagolt népet a közös hit egyesítette - a pravoszláv vallás és a közös történelm i m últ emlékezete. A harc élére a kozákság állt, amely képes volt egyesíteni az ukrán társadalom külön böző rétegeit. А XV. század végét - а XVIII. század időszakát a tö rté nészek U krajna történelm ében kozák időszaknak nevezik. Bár a kozákok nem a legnépesebb részét tették ki az ukrán tá rsa dalomnak, mégis jelentős h atást gyakoroltak az ukrán földek történelm ére. Több történelm i emlékhely is őrzi a kozák kor eseményeit. Ezek közül néhánnyal meg fogunk ismerkedni. A kozákság társadalm i csoportként hosszú időn át form á lódott. A kozákság kezdetben életmódot jelentett. Még a ko rábbi időszakokban az erdős sztyepp vidékének lakói délre húzódtak a term észeti adottságokban gazdag sztyeppére. Ott nyaranta vadásztak (készletezték a húst és az állatbőröket) és halásztak, telente pedig visszatértek eredeti szállásterületük re. Abban az időszakban a sztyepp nem volt biztonságos vidék, ezért a kozákok csapatokban já rtá k a területet. Ezek az em berek szabadok voltak, senkinek nem voltak alárendelve. Volt fegyverük, amivel veszély esetén megvédhették m agukat, s abból éltek, amit a sztyeppén találtak és el tu d tak adni. Ké sőbb, а XV. században ezeknek az embereknek a népneve is a kozák lett, vagy nevezték még őket cserkeszeknek is. Az el nevezést a nomádok vezetőiről kapták, akik szintén nem akar tak alárendelődni semmilyen hatalomnak. А XVI. századtól a kozákok a sztyeppén m egerősített településeket - szicseket alapítottak. Ily módon fokozatosan betelepítették a Fekete tenger jelentős kiterjedésű partvidékét. 1556-ban Dmitro Visneveckij nagyfejedelem (kozák becenevén: Bajda) megalapítót -

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

ta a központi szicset. Ennek helyét úgy választották meg, hogy az ellenség ne tudja lerombolni. Az első ism ert szicset a Dnyeper folyó zúgókon túli részén található H ortica szigetén alapították. Ez volt a Zaporizzsjai Szics. A település napja inkra nem m aradt fenn. Azonban a történészek rekonstruálni tu d ták eredeti kinézetét. A sztyeppért folytatott harcokban a kozákok összeütkö zésbe kerültek a nomádokkal - a nogajokkal és a krím i ta tá rokkal. A nomádok a sztyeppén gyakran m egtám adták a fal vakat, az embereket fogságba ejtették (ezek voltak a jaszirok), m ajd eladták őket az Oszmán Birodalom rabszolgapiacain. Az Oszmán Birodalom abban a korban nagyhatalom volt, a mai Törökország területét, a Balkán-félszigetet, a Fekete-tenger partvidékét, a Közel-Keletet és Észak-Afrikát foglalta magá ban. Annak érdekében, hogy megvédjék m agukat és kiszaba dítsák az elhurcolt rabokat, a kozákok tám adásokat intéztek az oszmán területek ellen. А XVII. századra a kozákság anynyira megerősödött, hogy meg tud ták akadályozni az ukrán területek pusztítását. 2. A hősies hadjáratok időszaka. Petro Konasevics-Szahajdacsnij. А XVII. század első három évtizedét az ukrán kozákság hő sies (tengeri) hadjáratai időszakának nevezik. Ezeknek a had járatoknak köszönhetően a kozákok hírneve Európa-szerte elterjedt. A hadjáratok során szerzett győzelmek azt tan ú sí to tták, hogy a kozákok felülm úlhatatlan tengeri harcosok. A legsikeresebb hadjáratokat a kozákok Petro Konasevics-Sza hajdacsnij hetm an vezetésével h ajto tták végre. A kozákok hetm annak nevezték választott vezetőjüket. A csajkának ne vezett kis hajóikon sikeres tengeri hadjáratokat vezettek az

Dmitro Visneveckij (Bajda)

Csajka — a zaporizzsjai kozá kok hajója. Két kormánylapát tal (orr és tat) rendelkezett, evezőkkel és vitorlával volt el látva. Egy csajkában 50-70 kozák fért el, akik puskákkal, szablyákkal és kisebb ágyúk kal fegyverkeztek fel.

Petro Konasevics-Szahajdacsnij emlékműve Kijevben

12. Ukrajna a kozák időszakban

oszmán erődök és az oszmán flo tta ellen. Az egyik legnagyobb hadjáratra 1615-ben került sor, amikor 80 csajka és 4 ezer kozák Szahajdacsnij vezetésével m egtám adta az oszmán fővá rost, Sztam bult. 1616-ban Szahajdacsnij 150 csajkás flo ttá jával és 7 ezer kozákkal elfoglalta K affát (ahol a térség leg nagyobb rabszolgapiaca volt) és kiszabadította a foglyokat. A kozákok hírnevet szereztek a szárazföldi harcokban is. így például, 1618-ban a Rzeczpospolita és a Moszkvai Állam közötti újabb háború idején a kozákok Szahajdacsnij vezeté sével elfoglalták Moszkvát. E zután a Moszkvai Állam hosszú ideig tartózkodott a kozák területek m egtámadásától. 1659ben a konotopi csatában a moszkvai seregeket szétverték az Ukrán Kozák Állam hadai Iván Vihovszkij hetman vezetésével.

A kozákok hadi tudománya

Rézmetszetek: a kozákok elfog lalják Kaffát (ma Feodoszija) (1), Szahajdacsnij hetman ábrázolása (2)

A kozákok sajátos harcmodorra tettek szert a szárazföldön és a tengeren aratott fényes győzelmek során az ellenség fölött. A kozák hadak alapját a gyalogság képezte. A gyalogság kézi lő fegyverrel volt felfegyverezve. A lövések közötti szünet csökkenté se érdekében a kozákok több sorban álltak fel. Amíg az első sorok elsütötték a puskát, a hátsó sorok a töltéssel voltak elfoglalva, s előreadták a megtöltött puskákat. Nagy szere pet kapott a tüzérség, amely a gyalogságot támogatta. Elsősor ban, kisebb ágyúkat használtak, melyekkel könnyű volt manőve rezni. A kozákok saját harcmodort alakítottak ki. Halasznak nevezték azt a támadási módot, amikor a szabad rendben felállt kozákok az ellenség sorai közé keveredtek, s így mindegyikük megmutat hatta bátorságát és harci tudományát. Elterjedt volt még egy harcmodor - a tábor. A kozák had mozgó erőd formájában nyomult előre, szekerekkel sáncolva el magát az ellenséges támadásoktól. A kozák gyalogság a sánc mögül kicsa pott az ellenségre, majd visszavonult a szekerek védelmébe. A kozákok felderítést végeztek és őrszemeket állítottak.

• Nézzétek meg a képet. Véle ményetek szerint miért kapta az ukrán flotta zászlóshajója a Szahajdacsnij hetman ne vet?

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

A kozákoknak döntő szerepe volt az 1621-es hotini csa tában is. Az oszmán seregek nem tu d tá k legyőzni a kozák hadakat. Az oszmánok a Rzeczpospolita azon terü leteit akar ták bekebelezni, ahol az ukránok éltek. Ez a csata eloszlatta azt a m ítoszt, hogy az oszmán seregek legyőzhetetlenek, il letve megakadályozta, hogy az Oszmán Birodalom a továb biakban fosztogassa az európai államokat. A kozákok védték a pravoszláv egyházat is, amelyet a Rzeczpospolita próbált visszaszorítani. Számos európai uralkodó próbálkozott azzal, hogy kozáko kat állítson a zsoldjába. Az elsők között ez a lengyel királyok nak sikerült. A kozákokat lajstromozták, önálló sereget állí to ttak fel belőlük az általuk megválasztott hetm an vezetésével. A lajstromozott kozákok a királytól fizetést, felszerelést, föld birtokot kaptak, valamint felmentést az adófizetés alól. 3. Bohdan Hmelnickij Kozák Állama. Egyre többen csatlakoz tak a kozákokhoz olyanok, akik szerették volna megvédeni földjüket és dicsőséget szerezni a hadjáratokban. Azonban a lengyel hatalom nem m indenkit ism ert el kozáknak, aki annak ta rto tta magát. A lengyelek úgy vélték, hogy ők jobbágyok, akiknek nem harcolni, hanem dolgozniuk kell uraikra. A ko zákok önállóságra törekedtek, és készek voltak arra, hogy jogaikat fegyverrel védjék meg. Ezenkívül egyre inkább tu d a tá ra ébredtek annak, hogy feladatuk a nép és az egyház megvédelmezése. 1648 januárjában a m egválasztott hetm an, Boh dan Hmelnickij vezetésével kezdetét vette az ukrán nép nemzeti-felszabadító háborúja.

Mikola Potockij koronahetman levele IV. Ulászló királyhoz az ukrajnai helyzetről 1648 márciusában A pusztító tűz úgy elharapózott, hogy nem volt egyetlen falu, egyetlen város sem, ahol ne tört volna ki lázadás, ahol ne támadtak volna uraik vagyonára és életére... A kozák vezetők önállóan akarnak uralkodni Uk rajnában, szerződéseket kötni a külföldiekkel, más urakkal, hogy azt te hessék, amit csak akarnak. Először csak 500 lázadó volt - szánalmasan kicsi tömeg, ám egész had sereget kell bevetni ellenük, mert az az 500 lázadó a maga oldalára állí totta a kozák hadakat és az egész ukránságot. Rövid idő alatt már 3 ez ren voltak a lázadók, ám ments' Isten, hogy ő [Hmelnickij] Ukrajnába forduljon velük. Akkor ebből a 3 ezerből nagyon gyorsan 100 ezer láza dó lesz, akikkel majd meggyűlik a bajunk.

7 --------------------------------------------------------------• A fenti idézet alapján mondjátok el, miért támogatták olyan so kan Bohdan Hmelnickijt Ukrajnában?

Lajstromozott kozák kinézete

12. Ukrajna a kozák időszakban

А XVII. század közepének nemzeti-felszabadító háborúja a ko zákok számára példaértékű volt. Számos csatában legyőzték az el lenséget, bizonyították katonai képességeiket, személyes bátorságu kat és hadvezetői tehetségüket. Elsősorban ez Bohdan Hmelnickijre vonatkozott, akinek vezetésével a lázadók a legtöbb győzelmet aratták. A hetman azonban nem egyedül cselekedett. Mindig a környezetére támaszkodott. Kiemelkedett közülük Iván Bohun, Kindrat Burljaj, Makszim Krivonyisz, Anton Zsdanovics és mások.

Bohdan Hmelnickij emlékműve Kijevben

Bohdan Hmelnickijt nem alap talanul tekintik az ukrán törté nelem egyik legjelentősebb személyiségének. Össznemzeti vezetővé vált, aki képes volt függetlenségi harcra buzdítani a népet és létrehozni az Uk rán Kozák Államot - a Zaporizzsjai Hadat. A felszabadító háború idején Hmelnickij ra gyogó hadvezérnek bizonyult, megszervezte a korabeli Euró pa egyik legkiválóbb hadsere gét.

1648 tavaszán Hmelnickij fényes győzelmet aratott a Zsovti Vodi és Korszuny melletti csatákban. Korszuny alatt szétverte a lengyel fősereget. Tudomást szerezve arról, hogy közelednek a kozákok, a lengyelek megpróbáltak Korszunytól visszavonulni Bohuszlavba. Horohiv Gyibrova településen azonban a kozákok Kri vonyisz vezetésével csapdát állítottak. A szekerekkel körülvett len gyel tábor a bohuszlavi úton beleütközött a fatönkökből és árkokból kialakított barikádokba. A kozákok megtámadták a tá bort, három helyen áttörték a védelmet. A négyórás súlyos harc a lengyelek vereségével ért véget. A következő nagy győzelmet a felkelők 1648 szeptemberében Piljavci település közelében aratták, nem messze Sztarokosztyantinovtól. Ebben a csatában, akárcsak a két előzőben, Bohdan Hmelnickij szövetségesei a krími tatárok voltak. Ebben a győztes csatában a kozákok kezére került több tízezer megrakott málhásszekér, 92 ágyú, és még a lengyel parancsnok által menekülés közben elveszített buzogány is. A piljavci győzelem megnyitotta az utat a nyugat-ukrán területeknek a lengyel megszállás alóli fel szabadítása előtt. Megrendítő volt a lengyel hatalom számára a kozákok gyors győzelme 1652 tavaszán a Ladizsin közelében található Batih (Batoh) falu határában. Itt Hmelnickij hadai megsemmisítették a lengyel sereget. A csatában meghalt 10 ezer lengyel katona és vezetőjük, Marcin Kalinowski hetman is. A nemzeti-felszabadító háború során aratott győzelmek azt tanúsítják, hogy a kortársak nem véletlenül tartották számon a kozákokat a korabeli Európa legjobb katonái között. Keressétek meg és mutassátok meg a térképen a fenti olvas mányban felsorolt csaták helyszíneit.

Vezetésével a lengyel uralom alóli felszabadító háború eredm ényeképpen lé tre jö tt az U krán Kozák Á llam - a Zaporizzsjai Had. Az állam fővárosa Csihirin le tt, ahol a h e t m an rezidenciája volt. Bohdan Hm elnickij k iv ív ta a függetlenséget és k iép í te tte az U krán Á llam ot. U tódai azonban nem tu d tá k meg-

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

A korszunyi csata. 1648

A szubotovi Szent Illés templom (1653-ban épült). Ebben a faluban volt Bohdan Hmelnickij birtoka, úgy rendelkezett, hogy itt temessék el. A hagyo mány szerint a templom a hetman sírhelye.

ő rizn i az örökségét. H m elnickij halála u tá n az új állam ban belharcok tö rte k ki a hatalom b irto k lá sá é rt. E zt azonnal k ih aszn álták a szomszédok (a R zeczpospolita, a Moszkvai Á llam , az Oszm án Birodalom ), akiknek sik erü lt m egoszta ni és uralm u k alá h a jta n i a te rü le te t. A hetm anok a ké sőbbiekben m egpróbálkoztak az állam egység h e ly re állítá sával, az idegen uralom lerázásával. A legkiemelkedőbbek ezekben a küzdelm ekben Petro D orosenko és Iván M azepa hetm anok voltak. Próbálkozásaikat azonban nem koronáz ta siker. A kozák állam az enyészeté le tt. A kozákok k a to n ai képességeit az Orosz B irodalom szolgálatába á llíto t tá k . 1764-ben II. K a talin orosz cárnő m e g sz ü n te tte a h etm an i h a ta lm a t, 1775-ben pedig felszám olta a Zaporizszsjai Szicset.

Kérdések és feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Kik a kozákok? Az ukrán területek mely részein alakult ki a kozákság? Kit tekintenek a Zaporizzsjai Szics megalapítójának? Milyen céllal folytattak a kozákok tengeri hadjáratokat? Melyik kozák hetmanok voltak kiemelkedő hadvezérek is? Mikor vette kezdetét az ukrán nép nemzeti-felszabadító háború ja a Rzeczpospolita ellen? Az időskálán jelöljétek meg az Ukrán Kozák Állam, a Zaporizzsjai Szics fennállásának időszakát. Milyen történelmi emlékek emlékeztetnek az ukrán történelem kozák időszakára? Csoportfoglalkozás. Milyen szerepet töltött be a kozákság Uk rajna történetében?

Pilip Őrlik hetman nevéhez világtörténelmi jelentőségű esemény kötődik. 1710-ben adta ki A Zap o rizzsja i H a dak jo g a in a k és sza b a d sá g jo g a in a k p a k tu m a i és alkotm án ya című

dokumentumot, amely a világ legelső alkotmánya. Ebben a kozák állam rendszere, a ko zákok jogai és kötelezettségei vannak lefektetve.

12. Ukrajna a kozák időszakban

13. Az ukrán területek két birodalom fennhatósága alatt. Ukrán nemzeti újjászületés MEGTUDHATJÁTOK: ■ hogyan éltek az ukránok két birodalom fennhatósága alatt ■ milyen okok vezettek a nem zeti újjászületéshez ■ hogyan harcoltak az ukránok a birodalmi politika ellen ■ milyen szerepet játszott Ta rasz Sevcsenko és a többi személyiség a nemzeti-felsza badító mozgalmakban а XIX. században - а XX. század elején

1. Az ukrán nemzeti újjászületés kezdetei. Л XVIII. század végén - а XIX. század elején az u k rá n te rü le te k e n két birodalom o szto zo tt - az orosz és az o sztrák (később O szt rá k -M a g y a r M onarchia). Az o sztrák o k e lism erték az u k rán o k a t (ru szin o k at) önálló n em zetnek, nem tilto ttá k be az anyanyelv h a s z n á la tá t, engedélyezték a szokások és hagyom ányok ő rzését. U gyanakkor az u k rán o k , akik zöm mel falu h ely en éltek , szenvedtek az u ra k , a hivatalnokok, az uzsorások stb . kizsák m án y o lásátó l. Az Orosz B iro d a lom ban az u k rá n o k a t kisoroszoknak n evezték, és az orosz nép részének ta r to ttá k . Az u k rá n tá rsad a lo m felső r é te geit hiv atalo k k al, titu lu so k k a l, h a talm as fö ld b irto k o k k al igyekezett m egvenni a c ári h atalo m . Cserébe meg k elle tt ta g ad n iu k n ép ü k et, hagyom ányaikat és még a nevüket is m e g v á lto z ta ttá k (p éld áu l R ozum - R o zu m o v szk ij, Kovaly - Kovaljov stb .). A fa lu siak és az egyszerű kozákok jobbágyok v o ltak . Meg v o ltak fo sztv a szem élyes szab ad ság u k tó l, u ra ik tu la jd o n á t k épezték, akik b á rm it m e g te h e tte k velük (nehéz m u n k á ra k é n y szerítés, verés, eladás, elcserélés stb .). A két birodalom po litik ája oda v ezetett, hogy az u k rá nok többsége nem tu d o tt sem olvasni, sem írn i és rabszol gam unkát végzett. Az egyszerű nép azonban m egőrizte u k rán nyelvűségét és szokásait. Az emberek nem felejtették el a régm últ idők hőseit, a népi alkotások ébren ta rto ttá k em lékezetüket.

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

A jómódú és ta n u lt ukránok nem feledkeztek meg szár m azásukról. Az írók, tanárok, orvosok, papok között számos olyan ember volt, aki szám ára nem volt közömbös népe sor sa. Úgy vélték, hogy az ukrán függetlenség helyreállítása csak úgy lehetséges, ha tanulm ányozzák a m ú ltat, a hagyo m ányokat, a nyelvet, felvilágosító m unkát végeznek a nép körében. U krajnában ebben az időszakban m egjelentek azok a sze mélyiségek, akik a nem zeti újjászületés hosszú és bonyodal mas ú tjá t választották. Népdalokat, mondákat, meséket gyűj tö tte k , m egkíséreltek a nép egyszerű nyelvén írn i, ábécéskönyveket, nyelvtankönyveket írta k , elbeszéléseket, színdarabokat, újságcikkeket alkottak. Ez erősebb eszköz volt a fegyvernél, m ert m egőrizte a néplelket, erő sítette az ön tu d a to t és a felszabadulásba vetett hitet. Az első ukrán író, aki az élő ukrán népnyelvet használta írásaiban, Iván Kotljarevszkij volt. Aeneis című költeménye 1798-ban jelent meg és méltó válasz volt mindazok számára, akik úgy vélték, hogy az ukrán nyelv alkalm atlan szépiro dalm i alkotások létrehozására. K otljarevszkij ír ta az első ukrán színdarabokat is - Natalka Poltavka (Poltovai N atá lia), Moszkal-csarivnik (A varázsló katona), melyek hősei egyszerű emberek örömeikkel, félelmeikkel, bánataikkal. Az ukrán nép nem zeti ébredésének jelképévé vált Tarasz Sevcsenko (1814-1861). A zseniális költő és tehetséges fes tőművész fontos szerepet játszo tt az ukrán nem zeti ö n tu d at ra ébresztésben. Sevcsenko é letú tja m egtestesíti népének sorsát is. Saját bőrén ta p asz talta meg a jobbágysorsot, ezért nagyon mélyen átérezte az egyszerű emberek életét. Legelső gyűjtem énye 1840-ben jelent meg Kobzos címmel. Ezzel a gyűjtem énnyel Sevcsenko fontos lépést te tt az ukrán irodalm i nyelv meg terem tésének ú tjá n , amely az uk rán nem zet legfontosabb összetartó erejévé vált. Ezzel egyidejűleg az Osztrák Birodalom területén élő uk ránok szintén a nyelvkérdés felé fordultak, célul tűzve ki az anyanyelv megújítását. Ez a feladat elsősorban az ukrán görög katolikus egyház papjaira várt. Közülük nőtt ki az új értelm i ségi réteg is. Legkiemelkedőbb képviselői M árkiján Saskevics, Iván Vahilevics és Jakiv Holovackij. A népük iránti elkötele zettségük alapján ruszin hármaknak (a helyi ukránok hosszú időn keresztül a ruszin népnevet használták) vagy galíciai ébresztóTmek nevezték őket. A falvakat és a városokat járva le jegyeztek számos népdalt, legendát és mondát. Ezeket saját verseikkel kiegészítve 1837-ben almanach formájában jelentet ték meg Ruszalka Dnyisztrova (Dnyeszteri sellő) címmel. Az ú jjá sz ü le té s eszm éje évről évre egyre te rje d t az u k rá n fiatalo k körében, akik szervezkedni kezdtek a közös

Iván Kotljarevszkij

МАЛОРОССІЙСКА.Я

E H E И A A J)b T P £ X i

члстлхь.

Iván Kotljarevszkij Aeneis című műve. Az 1798-as kiadás címoldala

Ruszalka D nyisztrova (Dnyeszteri

sellő) - a nyugat-ukrán területek első népnyelven íródott nyomta tott műve. Az 1837-es kiadás címoldala

13. Az ukrán területek két birodalom fennhatósága alatt. Ukrán nemzeti újjászületés

Tarasz Sevcsenko első emlékmű ve Romni városban (Szúrni me gye). 1918. október 27.

Forradalom — valaminek a gyökeres megváltoztatása; itt: a nép életének, az államrend szer gyökeres megváltoztatása.

A Cirill és Metód Társaság ülése.

• Nézzétek meg a rajzot. Miről beszélgettek, vitatkoztak a Cirill és Metód Társaság tag jai?

Tarasz Sevcsenko. Önarckép

Tarasz Sevcsenko 1814. március 9-én született Morinci községben Cserkaszi megyében jobbágy családban. Gyermekkorától megtapasz talta a jobbágyiét nehézségeit. Az uraság szolgálatában felkerült Szent-Pétervárra. A tehetséges fiatalembert véletlenül fedezte fel az akkoriban ismert festőművész, Iván Szosenko, aki több kortárs művész szel összefogva kivásárolta Sevcsenkót a jobbágysorból. Az ifjú Tarasz hamarosan a Pétervári Művészeti Akadémia hallgatója lett, amelyet si keresen elvégzett. Azonban Sevcsenko költőként vált igazán ismertté. Csatlakozott azoknak az ukrán értelmiségieknek a csoportjához, akik a jobbágyság és a cári uralom eltörlésén fáradoztak. Költeményeiben nemcsak leírta a nép szenvedéseit, hanem harcra buzdított. 1847-ben a szabadgondolkodása miatt és mert tagja volt a Cirill és Metód Tár saságnak, Sevcsenkót letartóztatták. ítéletére a cár saját kezűleg írta rá: „Szigorúan megtiltani, hogy írjon és rajzoljon." Tarasz tíz évet élt száműzetésben. Mindezen idő alatt a nagy költő a cári hadseregben szolgált mint katona. A katonáskodás évei aláásták egészségét. 1861. március 10-én halt meg. A Végrendelet című versében foglaltaknak megfelelően Tarasz Sevcsenkót újratemették édes Ukrajnájában, a Dnyeper parti Kanyevben (Cserkaszi megye)ю

fellépés érdekében. 1846-ban titkos társa ságot hoztak lé tre , am elyet C irillről és Me tó d ró l neveztek el, a rró l a te stv é rp á rró l, akik a kereszténységet és az írásbeliséget e lte rje sz te tté k a szláv népek körében. A Cirill és Metód T á rsa sá g n ak 12 ta g ja v o lt, tö b b ek k ö zö tt V aszil B ilozerszkij p o ltav ai ta n ító , M ikola H u lak állam i h i v a taln o k , M ikola K o sztom arov tö rté n é s z , P a n te le jm o n K u lis író , O panasz M arkovics n é p ra jz k u ta tó és m ások. A tá rs a s á g ta g ja i jól ism e rté k az eg y szerű nép érzé-

\Wl>|

Tarasz Sevcsenko Kobzosa. Az 1840-es első kiadás

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

seit és s z ü k sé g le te it, m e rt m aguk is k ö zü lü k sz á rm a z ta k és alap o san is m e rté k U k ra jn a tö rté n e lm é t. Ig y ek eztek le ra k n i az u k rá n állam iság eszm éjének a la p ja it. G o n d o lataik at olyan m ű vekben fe jte tté k ki, m in t A z ukrán nép h étk ö zn a p ja i és A Cirill és M etó d Társaság a la p sza b á ly a . A céljaik eléréséhez v ezető u ta t a nép isk o lá z ta tá sá n a k k ite rje s z té s é b e n lá ttá k . A tá rs a s á g 1847 folyam án te v é k e n y k e d e tt, azonban a h atalo m a n y o m ára a k a d t és ta g ja it különböző id ő ta rta m ú szabadságv e sz té sre íté lté k . Eközben 1 8 4 8 -1 8 4 9 folyam án E uró p áb an fo rrad a lo m z a j lo tt, am it a népek ta v a s z á n a k neveztek. E u ró p a népei m in th a egyszerre éb red tek volna fel, hogy elűzzék a császáro k at, k i rály o k at, u ra k a t, kivívják a szabadságot, jobb é letet te re m ts e nek, ré szt vegyenek az á lla m irá n y ítá sb a n , sa já t állam o t hoz zan ak lé tre . Az e u ró p ai uralk o d ó k je le n tő s kedvezm ényeket te tte k népeiknek. A lkotm ányokat fo g a d ta k el; ö ssz e h ív ták a p a rla m e n te t, am elybe m inden tá rs a d a lm i réteg b ő l v á la sz to tta k képviselőket; fe lsz a b a d íto ttá k a jobbágyokat stb. Ebben a fo rrad a lm i m ozgalom ban ré sz t v e tte k az u k rán o k is, akik az O sztrák B irodalom ban éltek. 1848-ban Lem bergben m eg alak íto tták a R uszin F ő tan ácso t - azt a szerv ezetet, am ely nek k épviselnie és védelm eznie k e lle tt v o ln a a rég ió b an élő u k rán o k at. A Főtanács tevékenységének köszönhetően L em berg ben m egnyílt az U krán Ház m úzeum m al, k ö n y v tá rra l, k u ltu rá lis -o k ta tá si szervezetek a la k u lta k , am elyek fe la d a ta a n ép o k ta tá s v o lt, m eg jelen t az első u k rá n nyelvű ú jsá g Z o rja g alick a (G alíciai hajn al) cím m el. A F őtanács k ö v etelte, hogy a b iro d alom u k rá n te r ü le te i - K elet-G alícia, É szak-B ukovina, K á rp á ta lja (K á rp á to n tú l) - egyesüljenek, lerázv a a lengyel, a m ag y ar és rom án u ra k elnyomó h a ta lm á t. A forradalom éveiben az elsők között v e tte k ré szt a v álasz táso k on az o sztrák p arlam en tb e. A többségében fa lu si szá rm a zású m eg v álaszto tt u k rá n képviselők igazságos tö rv én y ek elfo g ad ását k ö v etelték a fö ld o sztásró l a nép életk ö rü lm én y ein ek ja v ítá s a érdekében. A forradalom azonban vereséget szen v ed ett. A k irályok és a császárok v isszaszerezték a h a ta lm a t országaik népei fe le tt, ám ném i engedm ényt m égiscsak sik erü lt k icsik arn i. Az ukránok p éld ául felsza b a d u ltak a jobbágyság alól és földet is k ap tak . A legfontosabb azonban, hogy feléb red t b en n ü k a nem zeti egy ség érzése és ta p a s z ta la to k a t szereztek a jo g o k ért fo ly ta to tt harcb an. 2. Az ukrán mozgalom megerősödése. 1861-ben az orosz cár p a ra n c sá ra m e g sz ü n te tté k a jobbágyságot. A falvak népe v ég re e ln y erte a v ágyott szabadságot, földhöz azonban nem j u t o t ta k , m e rt h atalm as v á ltság o t k elle tt é rte fiz e tn i. A cár egyéb refo rm o k at (változásokat) is b e v ez e tett, m elyek célja az volt,

Mikola Kosztomarov

Vaszil Bilozerszkij

Opanasz Markovics

13. Az ukrán területek két birodalom fennhatósága alatt. Ukrán nemzeti újjászületés

Közösség (hromada) — kul turális-oktatási, politikai cso port, amely az ukrán irányvo nal képviselőit tömörítette a XIX. század második felében. Párt — emberek csoportja, akiket a hatalomért folytatott közös küzdelem egyesít.

Volodimir Antonovics ukrán nemzeti öltözetben

hogy m egszüntessék az Orosz B irodalom elm a rad o ttsá g á t. A reform ok elő k észítését és bevezetését nagy várakozások k ísé rté k . Az u k rá n é rte lm iség képviselői erőik egyesítése érdekében közösségeket (h ro m ad á k a t) k ezd tek a la k íta n i. Az első közösséget 1859-ben S z e n t-P é te rv á ro n , a cári b i rodalom fővárosában a la k íto ttá k a C irill és M etód T ársa ság egykori ta g ja i. Nem volt leh ető ség ü k a rra , hogy sz ü lő fö ld jü k ö n tev ék en y k ed jen ek , de k e re sté k a m ó d ját annak, hogy h o zzá já ru lja n a k az u k rá n m ozgalom sik eré hez. M e g a la p íto ttá k az O sznova (F u n d am en tu m ) nevű fo ly ó ira to t, am ely a b iro d alo m b an élő u k rán o k életérő l szám olt be, ta n k ö n y v e k e t ír t a k a n é p n ek , tu d o m á n y o s tevékenységet fo ly ta tta k . H a tá su k ra hasonló közösségek a la k u lta k U k rajn áb an is. A hrom ada-m ozgalom vezetője V olodim ir A ntonovics tö rté n é sz le tt (1 8 3 4 -1 9 0 8 ). A hrom adák tevékenysége n y u g ta la n íto tta a cári h a talm a t. 1863-ban titk o s rendelet tilto tta be az u k rán nyelv h aszn álatát. A rendelet úgy fogalm azott, hogy ukrán nyelv nem volt, nincs és nem is lesz. A zonban m inden tiltá s el lenére a hrom adások m inden lehetőséget kih aszn áltak arra, hogy a k ár orosz nyelven is, de folytassák az u k rán tö r té nelem k u ta tá s á t és ezzel m egőrizzék az ukránok jogát az önálló állam iságra. Tevékenységük h a tá s á ra jelen t meg a közösségben gondolkodók új nem zedéke, k öztük M ihajlo D ragom anov, P etro C subinszkij, B orisz G rincsenko. Ők voltak azok, akik irá n y t m u ta tta k az ukránok harcához. Csubinszkij a szerzője a Nem h a lt meg m ég U k rajn a kez d etű versnek, amely később állam unk nem zeti h im nusza le tt. Az u k rá n m ozgalom 1876-ban m egakadt. Az orosz cár akkor a d ta ki az em si (Bad Em s településről, ahol alá írtá k ) ren d e lete t, amely b e tilto tta az u k rán nyelvet. Ám ekkor m ár sem m ilyen tiltá s vagy üldözés nem tu d ta m eg á llíta n i az u k rá n nem zeti fejlődést. A n y u g at-u k rán te rü le te k en p o litik ai, k u ltu rá lis, o k ta tá si, tudom ányos, gazdasági és sp o rteg y esü letek , iskolák jö tte k lé tre , m elyek e g y ü tte se n h o z z á já ru lta k az u k rá n nem zeti lét fejlődéséhez. 1868-ban jö tt létre a P ro szv ita T á rsa sá g . Legfőbb fe la d atá n a k t a r t o t t a a népm űvelést, isk o lák at, k ö n y v tá ra k a t, olvasóköröket a la p íto tt, olcsó könyveket ad o tt ki. 1892-ben alak u lt meg a T arasz Sevcsenko Tudom ányos T ársaság , am elyik az u k rá n tu d o m á nyos akadém ia elődjének te k in th e tő . 1890-ben jö tt létre az első u k rá n p o litik ai p á rt - a R u szin —U krán R ad ik ális P á rt, am elyik zászlajára tű z te a küzdelm et U k rajn a fü g g etlen ség éért. E gyik a la p ító ja volt az u k rá n mozgalom jelen tő s szem élyisége, író, tu d ó s - Iván F ran k o (1 8 5 6 1916). M indezek az események G alíciát, ahogy a k o rtá rsa k ta r to ttá k , az u k rá n P ie m o n ttá v á lto z ta ttá k (P iem ont -

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

itá lia i állam , am elyik az 1850-1860-as években az olasz egységes állam m egterem tésének központja le tt.) А XX. század elején az u k rán politikai p á rto k m egje lentek D nyeper-m enti U krajnában is. Az u k rán mozgalom te rje d n i kezdett az Orosz Birodalom te rü le té n is. 1 9 0 5 1907-ben az Orosz B irodalm at szétzilálta a forradalom , a nép nem ak art m egbékélni a jogtalansággal és a nyom orú ságos életkörülm ényekkel. Az ukránok is kivették részüket a forradalom ból. Noha a cárizm us e lfo jto tta a fo rrad alm at, a hatalom mégis engedményekre kényszerült. Többek között eltö rölték az em si ren d eletet, a parasztoknak nem kellett tovább fiz e tn iü k a földm egváltást, m egalakult a p a rla m ent - az Á llam i Dum a. E zenkívül a nép ta p a sz ta la to t szerzett arról, mivel já r a politikai küzdelem , a falvakban is reform ok v etté k kezd etü k et. A cári h atalo m lényege azonban v áltozatlan m aradt. 1914-ben az orosz korm ány m e g tilto tta Tarasz Sevcsenko születése 100. évfordulójának m élta tásá t. A nem zeti ú jjászü letési mozgalom legfőbb eredm énye az volt, hogy az ukránok tu d a to s íto ttá k - szükség van az állam iság h ely reállítására.

Kérdések és feladatok 1.

Mely birodalmakhoz tartoztak az ukrán területek а XIX. században? Hogyan viszonyult a hatalom ezekben a birodalmakban az ukrá nokhoz? 3. Mi a nemzeti újjászületés? 4. Miről vált híressé Iván Kotljarevszkij? Mely irodalmi alkotások in dították el az ukrán nemzeti ébredést a Dnyeper-menti és a nyu gat-ukrán területeken? Kik voltak a tagjai a ruszin hármak csoportnak? Mi volt tevékeny ségük célja? 6. Mikor tevékenykedett a Cirill és Metód Társaság? 7. Milyen eszméket hirdettek a Társaság tagjai? 8. Ki volt Tarasz Sevcsenko? Milyen szerepet játszott Ukrajna törté netében? 9. Csoportfoglalkozás. Az ukrán nemzeti mozgalom képviselői a birodalmak elleni harcot miért a nyelv, a tudomány, a népoktatás fejlesztésével kezdték? 10. Ki vezette a közösségi (hromada) mozgalmat? 11. Miről szólt az emsi rendelet? Miért tett ilyen drasztikus lépést a cári hatalom? 12. Mikor és ki alapította az első ukrán politikai pártot? 13. Hol voltak kedvezőbbek a feltételek az ukrán nemzeti mozgalom fejlődéséhez - a nyugat-ukrán vagy a Dnyeper-menti területeken? Válaszotokat indokoljátok meg.

Iván Franko

Iván Franko kovács családban született a Lemberg megyei Nahujevicsi községben. Jó ok tatásban részesült. Még gim nazista korában elkezdett ver seket írni. Egyetemi hallgatóként állt be a forra dalmárok közé. Már a húszas éveiben a nyugat-ukrán terü letek egyik legnépszerűbb írója volt. Társadalmi aktivitá sa miatt összeütközésbe ke rült a hatalommal. Három íz ben bebörtönözték. A legnagyobb hírnevet Franko költőként szerezte. Örökségé hez tartozik több száz prózai mű is. A Tarasz Sevcsenko Tu dományos Társaságban aktív tevékenységet fejtett ki, több tucat tudományos munka szerzője.

13. Az ukrán területek két birodalom fennhatósága alatt. Ukrán nemzeti újjászületés

14. Az ukrán forradalom és küzdelem az államiság megőrzéséért (1917-1921) MEGTUDHATJÁTOK: ■ m ilyen okok vezettek az uk rán forradalom hoz ■ m ilyen hatalm i harcok za j lottak U krajnában 1917— 1921 között ■ m iért szenved tek vereséget az ukránok az állam iságért folytatott küzdelem ben

1918. február 1-ig az egykori Orosz Birodalom területén a Julianus-naptárt használták, Európa országaiban pedig a Gergely-naptárt. 1917-ben a két naptár közötti különbség 13 nap volt.

1. Az ukrán forradalom kezdete. 1914. au g u sztu s 1-jén E u rópában k itö rt a háború, am it Nagy H áborúnak neveztek. Később elnevezték első' v ilág h áb o rú n ak (1914-1918). A v i lágháborúban két európai csoportosulás, az antant-hatalm ak és a hárm as szövetség álltak egymással szemben. Az a n ta n t országok: A nglia, F ranciaország, O roszország. A hárm as szövetség országai: N ém etország, A u sztria-M ag y aro rszág és Olaszország. M indkét csoportosulásnak terü letszerző cél jai voltak. Az u k rán terü letek re igényt ta r to tt Oroszország, A usztria-M ag y aro rszág , N ém etország és Románia. A világháború kitörése u tán az ukrán területek háborús tereppé váltak az orosz hadsereg, valamint A usztria-M agyar ország és Németország hadseregei között. Az 1914-1917 kö zött zajló hadműveletek az ukrán nép szám ára áldozatokkal, rombolással, szenvedéssel és nélkülözéssel jártak. 1917. m árcius 8-án (a régi n ap tár szerint február 23-án) Péterváron, az Orosz Birodalom fővárosában kirobbant a for radalom. A háború által kétségbeesésbe kergetett, elszegénye dett nép fellázadt a hatalom ellen. I I . Miklós cár, m iután nem voltak eszközei a forradalom elfojtására, 1917. m árcius 15-én (2-án) lemondott a trónról. A cárizmus megdöntésével napirendre került a birodalom további sorsának és a hatalom nak a kérdése. A társadalom szétforgácsolódott különböző, gyakran egymással szemben álló nézeteket valló csoportokra. Az orosz társadalom egy része h itet te tt a m agántulajdon, a termelés szabadsága, a demok rácia, vagyis azon értékek m ellett, amelyeken az európai ci vilizáció nyugszik. Ezeket tám ogatta az újonnan alakult ide iglenes kormány. Ennek megvalósításához győztesként kellett volna kikerülni az első világháborúból, majd pedig megvaló sítani a reformokat. Azonban a parasztok és a munkások zöme, akik munkásés katonatanácsokba töm örültek, nem tám ogatta ezeket az eszméket. Azt állították, hogy ezek az intézkedések nem len nének elegendőek, a lakosság nagy többségének kell méltó életkörülményeket biztosítani. Ehhez be kell fejezni a háborút, a parasztokat földhöz ju tta tn i, segíteni a szegényeket, bizto sítani a polgároknak a jogokat és szabadságjogokat.

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

і,

Ukrán szics lövészek - az egyetlen ukrán nemzeti kato nai alakulat az osztrák-ma gyar hadseregben, amelyet önkéntesekből hoztak létre az első világháború idején. Később ebből nőtt ki az uk rán hadsereg.

Mihajlo Hrusevszkij emlék műve

A bolsevik p árt a m agántulajdon teljes megsemmisítésére szólított fel, egyenlőséget és igazságosságot h ird etett, azaz a kom m unista társadalm at tű zte ki célul. A különböző politikai nézetek képviselőinek szembenállása éles hatalm i harcokhoz vezetett. A forradalom vihara elérte U krajnát is. Az ukránok szá m ára ilyen körülmények között az ukrán területek további sorsa volt a legfőbb kérdés. Jogaik megvédéséhez szükségük volt hatalm i centrum ra. Ilyen hatalm i centrum lett az Ukrán Központi Tanács. A Tanács elnökévé az ukrán mozgalom leg tekintélyesebb tagját, Mihajlo Hrusevszkij történészt válasz to tták meg. A Tanács vezető testületé megválasztásának és m egalapításának napját 1917. m árcius 20. (7.) tekintik. A Tanács nagyon gyorsan m eghirdette program ját, m iszerint U krajna számára autonómiát akar a föderatív és demokratikus rendszerű Oroszország keretei között, amely törekvés a lakos ság körében is tám ogatásra talált. A nép tám ogatása által lelkesülten, a Tanács vezetői tárgyalásokat kezdeményeztek Oroszország ideiglenes kormányával. A z ideiglenes korm ány azonban e lu ta síto tta a tárgyalá-

Az Ukrán Népköztársaság megalakításának hívei tüntetnek Kijevben

1917-ben (1) Az ukrán forradalom kezdete (2)

14. Az ukrán forradalom és küzdelem az államiság megőrzéséért (1917-1921)

Volodimir Vinnicsenko

sokat. Ekkor a Tanács radikális lépésre szánta el magát. 1917. június 7-én kihirdette az I. Univerzálét - a néphez intézett törvény-felhívást. Az univerzálé kim ondta, hogy az ukránok önállóan akarják alakítani аг életüket. Hamarosan létrejött a Főtitkárság - az ukrán kormány. A kormány élén Volodimir Vinnicsenko író állt. A Tanácsnak bizonyítania kellett a nép előtt, hogy képes a kormányzásra és a gyakorlati problémák megoldására. Ám kiderült, hogy az ukrán vezetők még nem készek a feladatra. Az életszínvonal gyorsan zuhant, s ugyanilyen gyorsasággal vesztette el a kormány a nép bizalmát. Ezzel egyidejűleg a forradalom által feldúlt Oroszország m ár nem té rh etett vissza a korábbi kerékvágásba. 1917 no vembere elején (október végén) a bolsevikok fellázadtak az ideiglenes kormány ellen és m egdöntötték a hatalm át. U kraj nában is m egpróbálták megszerezni a hatalm at. Azonban 1917. november 22-én (7-én) a Tanács kiadta а III. Univerzá lét, amely kikiáltotta az Ukrán Népköztársaság megalakítását. Az univerzálé reform okat is előirányzott, amelyeknek az volt a célja, hogy javítsák az ukránok életkörülményeit. 2. Küzdelem az ukrán államiság megőrzéséért és annak veresé ge. Az ukrán államnak azonnal súlyos harcokat kellett vívnia fennm aradása érdekében. M egvalósíthatatlanok voltak azok a tervek, m iszerint békésen együtt fog működni a többi ország gal. Oroszországban a hatalom ra került bolsevikok az egész világot uralni akarták. Ehhez szükségük volt U krajna forrá saira is. 1917 decemberében kihirdették a tanácshatalm at Uk rajnában és háborút indítottak az ukrán területek ellen. Uk rajna nem állt készen erre a háborúra. Az Ukrán Központi Tanács kevés figyelmet fordított a hadsereg szervezésére, a bolsevikok pedig megindultak Kijev felé. A kis létszámú ukrán hadsereg nem tu d ta feltartó ztatn i a hatalm as nyomást. Olyan

A kruti hősök emlékműve (Csernyihiv megye)

J í. 87{м;іліло-: A kruti csata. Képeslap 1918-ból

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

n J T /i'tjm c u u i' 19Í8

Németország megsegíti Ukrajnát. Karikatúra

Pavlo Szkoropadszkij hetman

helyzet alakult ki, amikor nem volt kinek a fővárost védenie. Ekkor a nemzeti öntudattal rendelkező kijevi fiatalok, első sorban az egyetem isták és az iskolások, a város védelmére keltek. Ám a sürgősséggel összeállított és gyengén képzett alakulatok az egyenlőtlen harcban, melyre K rut állomásnál került sor, vereséget szenvedtek. Azokat, akik fogságba ke rültek, agyonlőtték. Ezeknek a fiataloknak az önfeláldozása példaként szolgált az utánuk következő nemzedékeknek az U krajna függetlenségéért folytatott harcokban. A háború m egsem m isítette U krajna és a bolsevik Orosz ország békés egymás m ellett éléséhez fűzö tt rem ényeket. 1918. ja n u á r 25-én éjjel az U krán Központi Tanács k iadta a IV. U niverzálét, amellyel k ikiáltotta U krajna függetlenségét. Közben tovább folyt a háború. A bolsevik katonaság be vonult Kijevbe. A Tanács tisztáb an volt vele, hogy saját erőből nem győzheti le a bolsevik agressziót. E zért seg ít ségért fordult N ém etországhoz és A usztria-M agyarországhoz. M indkét ország m egígérte a segítséget az ukrán élel m iszerért és nyersanyagért cserébe. Az egyezmény megkötése u tá n N ém etország és A usztria-M agyarország 500 ezres hadserege elindult U krajna te rületére. A bolsevikok nem tu d ta k fe lta rtó z ta tn i ekkora erőt és gyorsan visszavonultak. A hatalom ism ét az U krán Nem zeti Tanács kezébe került. Azonban az ukránok szövetségesei rögtön kinyilvánították valódi szándékukat. A bolsevikok kiűzése u tán a német katonaság megszállóként kezdett v i selkedni. Önkényesen elkobozták a lakosságtól az élelm iszert, fosztogattak, visszahozták a cár idején működő szabályokat. 1918. április 29-én a német katonaság tám ogatásával Kijevben fordulat következett be. Az U krán Központi Tanácsot szétoszlatták, U krajna élére Pavlo Szkoropadszkij hetm an került, Iván Szkoropadszkij egykori hetm an leszárm azottja.

УКРАЇНСЬКОЇ ЦЕНТРАЛЬНОЇ РАДИ. Народе України!

Українська 'Центральна раба.

А IV. Univerzálé szövege

14. Az ukrán forradalom és küzdelem az államiság megőrzéséért (1917-1921)

Szi mon Petljura

Jevhen Petrusevics, a Nyugat-Uk rán Népköztársaság elnöke

Ukrán Galíciai Hadsereg — a Nyugat-Ukrán Népköztársa ság hadseregének elnevezése, amely fegyveres harcot folyta tott Ukrajna függetlenségéért 1918-1921-ben.

A hetm annak csak a kulturális és az oktatási ügyekben volt szabad keze. Elnöksége idején két egyetem, számos ukrán iskola nyílt, m egalapították az Ukrán Tudományos Akadémi át, m egszervezték a Nemzeti K önyvtárat, levéltárak, művé szeti galériák, történelm i múzeumok, színházak stb. nyíltak. Mindezen sikerek ellenére a társadalom ban egyre n ő tt az elégedetlenség a hetm ani hatalom m al szemben. Az ukrán politikusok nem tu d tá k m egbocsátani a hetm annak, hogy erőszakkal tá v o líto tta el őket a hatalom ból, a p araszto k elégedetlenek voltak, m ert visszatértek a földesurak, a m un kások meg am iatt, hogy m egnyirbálták a forradalom idején szerzett jogaikat. Ám am íg a ném etek az országban voltak, a hetm an h atalm a erős k ato n ai tám o g atásb an részesü lt. A m ikor azonban k id e rü lt, hogy N ém etország vereséget szenvedett az első világháborúban, nyilvánvalóvá vált, hogy Szkoropadszkij nem sokáig m aradhat hatalm on. A hetm an ellen lázadást szerveztek az új irán y ító szerv, a D irek tó ri um vezetésével. A Direktóriumnak öt ta g ja volt, akik közül Volodimir Vinnicsenko és Szimon Petljura kiem elkedett. A felkelésnek a hetm an azon rendelete ad o tt lendületet, amelyben lem ondott U krajna függetlenségéről és egy nem bolsevik típ u sú O roszországgal való egyesülést helyezett kilátásba. A felkelők legyőzték a hetm an hadseregét. 1918. december 14-én a D irektórium hadserege bevonult Kijevbe. Szkoropadszkij lem ondott és külföldre távozott. A D irektó rium k ih ird ette az U krán N épköztársaság v isszaállítását. Ezzel egyidejűleg 1918 októberében-novem berében fon to s változások m entek végbe a nyugat-ukrán terü letek en . A usztria-M agyarország vereséget szenvedett az első világ háborúban, és a birodalom népei éltek a lehetőséggel, hogy az önálló állam iság ú tjá ra lépjenek. 1918. november 1-jén az osztrák hadsereg ukrán egységei elfoglalták Lemberget és Kelet-Galícia nagyobb részét. Ez az esemény a novembe ri áttörés elnevezést kapta. Ezen a te rü le te n k iá lto tták ki a Nyugat-Ukrán Népköztársaságot, elnökévé pedig Jevhen Petrusevicset választo tták meg. Ám az ukránok törekvése az önálló állam iság m egterem tésére ellenállásba ütk ö zö tt. A lengyelek, akik szintén h ely reállíto tták állam iságukat, beje len tették igényüket G alíciára. K itö rt az u krán-lengyel h á ború (1918-1919). A népköztársaság katonasága, az U krán G alíciai H adsereg ádáz harcokat v ív o tt a h azáért. A két ukrán állam - az U krán N épköztársaság és a N yugat-U krán N épköztársaság d ö n tö tt az egyesülésről. E rre 1919. január 22-én k erült sor. Ezen a napon Kijevben a Szófia téren ki kiáltották az egyesülést. Ez a nap úgy került be az ukrán állam iság tö rtén etéb e, m int Ukrajna Egységének Napja. Az U krán N épköztársaság és a N yugat-U krán Népköztá rsa sá g eg y esítette erejét a közös ellenséggel szemben.

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

Az ellenséggel körülvett Ukrajna. 1919-es képeslap

Az ukrán katonaság a lembergi Piac téren 1918. november 1-jén

Északról és keletről ism ét m egindultak a bolsevikok U kraj na ellen. Délről az orosz fehérgárdisták lendültek tám ad ás ba az a n ta n t tám ogatásával. A fehérgárdisták a bolsevikok ellen harcoltak és az Orosz B irodalm at szerették volna ú j jáéleszteni. N yugat felől Lengyelország, R om ánia és Cseh szlovákia fenyegette U krajnát. A hősies erőfeszítések ellenére az ukránok nem tu d tá k megvédeni állam uk függetlenségét. U krajna te rü le té t felosz to tta egymás között Szovjet-O roszország, Lengyelország, Rom ánia és Csehszlovákia. A legtöbb ukrán te rü le t a bolse vikok uralm a alá került. A bolsevikok létrehozták az Orosz országtól függő U krán S zocialista Szovjet K öztársaságot (USZSZK). U krajnában 70 évig kom m unista rezsim volt.

Kérdések és feladatok 1.

Mikor kezdődött az első világháború? Mely államok hadseregei ben harcoltak az ukránok? 2. Ki vezette az Ukrán Központi Tanácsot? 3. Miről szólt az Ukrán Központi Tanács I. Univerzáléja? 4. Hogy nevezték az első ukrán kormányt? Ki volt a vezetője? 5. Milyen eseményt méltatnak az Egység Napján? 6. Milyen kapcsolat állt fenn az első világháború és az ukrán forra dalom között? 7. Milyen események vezettek az Ukrán Népköztársaság független ségének kikiáltásához? 8. Miért szenvedtek vereséget az ukránok a felszabadító harcok során? 9. A felszabadító harcok évei alatt kik ellen kellett harcolniuk az ukránoknak? 10. Csoportfoglalkozás. Miért volt szükség arra, hogy az újonnan alakult ukrán államot azonnal fegyverrel védjék?

Az Ukrán Galíciai Hadsereg kato náinak emlékműve (a licsakivi te mető Lembergben)

14. Az ukrán forradalom és küzdelem az államiság megőrzéséért (1917-1921)

15. A bolsevikok ukrajnai politikája. Az 1932-1933-as Nagy Éhínség (Holodomor) MEGTUDHATJÁTOK: ■ m ilyen politikát fo lytattak a bolsevikok Ukrajnában ■ mi okozta a Nagy Éh ín sé get - az ukrán nép elleni genocídium ot

1. A bolsevikok hatalmának megszilárdulása Ukrajnában. Az 1920-as évek elejére az orosz bolsevikok fegyveres harcaik ban győzelmet a ra tta k az egykori Orosz Birodalom teljes területén. A hosszú háborúzás, valam int a k itű zö tt cél, hogy erőszak árán azonnal felépüljön a kom m unizm us - az á lta lános jólét és egyenlőség társadalm a - teljesen k im erítette az országot. Ám az új, m egelégedett élet helyett az emberek nyom orúságot és a hatalom önkényét kapták a nyakukba. A lakosság elégedetlensége kisebb és nagyobb lázadások ban m utatkozott meg. 1921-1923 között a szárazság éhín séghez vezetett. A hatalom m eg tartása érdekében a bolsevi kok 1921-ben irán y t vettek az új gazdaságpolitika felé. Ennek része volt a m agántulajdon részbeni felélesztése, a saját m egterm elt áruval való szabad kereskedés. Különösen pozitív hatással volt ez az ukrán parasztok életére, akik m un kájukkal biztosítani tu d tá k m aguk szám ára a jólétet. Rövid idő a latt az 5 millió h á ztá ji gazdaságból 500 ezer módos gazda lett. A többség, ahogy akkor m ondták, középparaszti sorba em elkedett, képes volt a maga szám ára biztosítani a m éltó életet és fizetni az államnak az adót. A változások é rin tették a városokat is, ahol a magánvál lalkozások megjelenésével (az új gazdaságpolitika orosz be tűszóval: nép és az angol m án = férfi összetételből: nepman) sikerült felszámolni az áru- és élelm iszerhiányt. A jólét viszszatértével és a háború emlékezetének elhalványodásával az

Az új szovjet boltos. 1920-as évek

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

ukrán parasztok és városlakók kezdtek pozitívabban viszo nyulni a bolsevik hatalom hoz, melyet korábban ellenségesen vagy gyanakodva kezeltek. Ezenkívül a bolsevikok tisztában voltak azzal, hogy a nép megszállóknak ta rtja őket. H atal m uk m egszilárdítása érdekében, és hogy az emberek saját juknak érezzék, lépéseket te tte k az ukránosítás érdekében. Bevezették az ukrán nyelv használatát az állami intézm é nyekben, az iskolákban, a m unkahelyeken, a sajtóban stb. Az ukránok pozíciókat kaptak a hatalom különböző szintje in, noha a legmagasabb szintekig nem ju to tta k el. Ezenkívül intézkedéseket foganatosítottak az írástudatlanság felszámo lása érdekében a lakosság körében. B iztosították a feltétele ket az ukrán k u ltú ra fejlődéséhez. M iután m egnyerték a lakosság egy részének bizalm át, a bolsevikok nem te tte k le arról, hogy végrehajtsák az átala kításokat a kom m unista társadalom megvalósítása érdekében. Az első lépés a hatalom m egszilárdítása volt. 1922-ben, hogy U krajnát és más országokat egyszer s m indkorra Oroszor szághoz kössék, kikiáltották a Szovjet Szocialista K öztársa ságok Szövetségének (SZSZKSZ) a m egalakulását. A töm eg tájékoztatási eszközökön és az oktatáson keresztül igyekeztek beoltani az embereket a kom m unista eszmékkel. A hatalom fokozatosan átm ent egyetlen ember - Jo szif S ztálin kezébe. M indenkit, aki nem volt megelégedve a politikájával, a nép ellenségének nyilvánítottak és m egtorlás v árt rá. Az 1920-as évek végén Sztálin elhatározta, hogy eljött az ideje újabb lendületet venni a kommunizmus építésében. Ehhez m odernizálni kellett az ip art és a mezőgazdaságot, m egvalósítani az iparosítást. Mindezekre ötéves te rv kere tében kellett sort k eríten i. Ez idő a latt 400 gyárat, v il lanyerőműveket terveztek m egépíteni, közte 14 óriásvállala to t, a legnagyobbakat Európában, sőt, az egész világon.

Iparosítás — nehézipari ága zatok létrehozása: kohászat, gépgyártás stb.

Harkiv városközpontja. 1934-ig ez volt az USZSZK fővárosa. A központi épület az Állami Ipari Kombináté, amelyet 1928-ban emeltek, s amely akkoriban Európa legmagasabb vas beton építménye volt

15. A bolsevikok ukrajnai politikája. Az 1932-1933-as Nagy Éhínség (Holodomor)

A Dnyeperi Vízerőmű (DnyiproHESZ) látképe. Az építkezést 1932ben fejezték be. Ez volt Európa legnagyobb vízerőműve

Plakát az első ötéves terv idősza kából, amely önfeláldozó munká ra szólít fel

Kolhoz — kollektív gazdaság, amelyben egyesítették több tucat vagy több száz parasztgazdaság földjét és mezőgaz dasági eszközeit a közös gaz dálkodás érdekében.

2. Az 1932-1933-as Nagy Éhínség (Holodomor). Repressziók. Л propaganda és a fényes jövőbe vetett h it által inspirálva, a lakosság eleinte lelkesen vett részt az átalakításokban. Ám ham arosan kiderült, hogy a grandiózus elképzelésekhez szak képzett munkaerőre, mérnökökre, korszerű gépekre, pénzre van szükség. Mindez azonban hiányzott. Ezért a sztálini ve zetés hozzálátott a m agántulajdon felszámolásához. Minden gyár, üzlet, műhely, élelmezési egység állami tulajdonba ke rü lt. A munkásokat kényszerítették, hogy többet dolgozzanak kevesebb fizetségért. A falusiaknak nyomott áron kellett el adniuk a gabonát az államnak. Annak érdekében, hogy vég képp letörjék a falusiak ellenállását, a sztálini vezetés kolho zokba terelte az embereket. Az emberek azonban nem a k arták önként igába h a jta n i a fejüket. A nnak érdekében, hogy ne kelljen beadni a kol hozba, elkezdték levágni a jószágot (a lábas jószág 50%-a vágóhídra k erü lt), m egsem m isítették a mezőgazdasági esz közöket. Különösen erősen lázadoztak a kolhoz ellen az u k rán parasztok. U krajna-szerte voltak tiltakozó m egm ozdu lások. Az elégedetlenek ú jra elkezdték h a n g o z ta tn i a független U krajn ára vonatkozó jelszavakat. A sztálin i ve zetést fe ld ü h íte tte a tu d a t, hogy elveszíthetik U k rajn át, s ezért elh atáro zta az ukránok m egrendszabályozását egyszer s m indenkorra. A lázadások leverése érdekében bevetették a hadsereget. A módos p araszto k at és azokat, akik nem ak artak belépni a kolhozba, kuláknak n y ilv án íto tták , olyan ellenségnek, akit meg kell sem m isíteni. Megkezdődött a tömeges k u lák talan ítás: az emberektől elvették a tulajdonukat, őket pedig Szibériába szám űzték. Több m int másfél millió em bert kulák talan íto ttak . így sike rü lt a parasztokat erőszakkal beterelni a kolhozokba. A kol hozokban azonban nem tu d tá k m egterm elni a szükséges

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

A Bikivnyai síro k emlékkomple xum. A bikivnyai erdőben talál ható Ukrajna legnagyobb olyan temetője, ahol a repressziók ál dozatai vannak elhantolva. Itt kö zel 100 ezer embert lőttek agyon

mennyiségű gabonát. A term és mennyisége egyre csökkent, Sztálin egyre több gabonát követelt a hadseregnek és az egy re növekvő városi lakosságnak. Ráadásul a gabonát el lehetett adni külföldön, és ebből a pénzből beszerezni azokat a m un kapadokat és berendezéseket, amelyekre az iparosításhoz volt szükség. A hatalom elkezdte á tk u ta tn i az emberek otthona it, azonban így sem sikerült begyűjteni a kellő mennyiségű gabonát. A falvakban éhínség tö rt ki. 1932-ben a term őföl deknek csak a felét vetették be, em iatt nem volt elegendő term és (kétharm adával kevesebb, m int az előző években). Sztálin azonban ennyivel nem elégedett meg és a represzszió eszközét is bevetette. 1932. augusztus 7-én a szovjet kormány elfogadta Az állam i vállalatok, kolhozok és szövet kezetek tulajdonának védelm éről és a társad alm i (szocialis ta) tulajdon m egszilárdításáról szóló határozatot. Ennek é r telmében a kolhoz tulajdonának eltulajdonítása egyenlővé vált az állami tulajdon eltulajdonításával és agyonlövéssel já rt, enyhítő körülmények fennállása esetén pedig m inim um tíz évi börtönbüntetéssel. A nép körében ezt a rendeletet az öt kalász törvényének nevezték. Ezenkívül U krajnába küldték Sztálin külön-m egbízottait, akiknek biztosítani kellett a szük séges mennyiségű gabona kisajátítását. Elvitték azt a gabonát is, amit el kellett volna vetni a következő évi terméshez. A teljes gabonatartalék elszállítása m érh etetlen éh ín séghez vezetett. Az ukránokra azonban egyéb m egpróbálta tá s is v á rt. Az engedetlenség m egtorlására az u k rán falvak ban nem csak a gabonát, hanem m inden élelm iszert összeszedtek. Falvak és egész járások k erü ltek fel az ú gy nevezett fekete tá b lá ra . Ez azt je le n tette, hogy ezeken a helyeken tilos volt kereskedni bárm iféle élelm iszerrel. E zen kívül a falusiakat nem engedték be a városokba, ahol volt élelm iszer, valam int a Szovjetunió más köztársaságaiba sem

A Sza ndarm oh temetői komple xum (Oroszország). 1937-ben négy nap alatt 1111 ukránt lőt tek itt agyon (írókat, festőket, ze neszerzőket, más értelmiségieket)

Represszió — emberek nagy számú csoportjainak letartóz tatása, kivégzése és áttelepí tése az állami erőszakszerve zetek által.

15. A bolsevikok ukrajnai politikája. Az 1932-1933-as Nagy Éhínség (Holodomor)

Az 1932-1933-as Nagy Éhín ség (Holodomor) — az ukrán nép ellen elkövetett genocídi um, a tömegek mesterséges éheztetése, melyet a Szovjet unió bolsevik pártja és kor mánya szervezett. A Nagy Éhínség több millió falusi ál dozatot követelt az Ukrán SZSZK területén, valamint Kubányban, mely vidék lakossá gának zöme szintén ukrán volt. A szovjet vezetésnek ez tudatos lépése volt az ukrán nemzeti-felszabadító mozga lom elfojtása és az ukrán pa rasztság egy részének fizikai megsemmisítése érdekében. A szovjet hatalom a kénysze rű éhhalált évtizedekig eltit kolta. Minden évben november ne gyedik szombatján a Holodo mor áldozatainak és a politi kai megtorlások áldozatainak emléknapját méltatjuk..

m ehettek. Az u k rán falvak lakóinak gyakorlatilag nem m a ra d t esélye a túlélésre. Teljes falvak h altak ki. A hatalom így a k a rta engedelm ességre ta n íta n i az em bereket, hogy lázongás nélkül dolgozzanak a kolhozokban. A zonban a kol hoz a Szovjetunió fennállása a latt nem volt képes hatékony mezőgazdasági term elési üzemmé válni. A Szovjetunió r á kényszerült, hogy külföldről vásároljon gabonát. A sztálini rezsim igyekezett eltitkolni az elkövetett bűncselekményt. A hadsereg segítségével megakadályozták, hogy az éhező falusiak a városokba menjenek és azt, hogy elhagyják U krajna területét. Miközben Ukrajnában milliók haltak meg, a Szovjetunió azt hirdette a világban, hogy sikeresen építi azt a társadalm at, ahol ismeretlen fogalom az éhezés. A Szovjet unió fennállása alatt tilos volt beszélni a Nagy Éhínségről. Az 1932—1933-ban U krajnában a központi hatalom által szervezett Nagy Éhínséget H olodom ornak nevezzük. A t u dósok szám ításai szerin t több m in t 4 m illió em ber esett áldozatául. 2006-ban U k rajn a Legfelső Tanácsa a H olodom ort az u k rán nép ellen elkövetett genocídium nak, a kom m unista rezsim b ű n tettén ek ism erte el. A világ több tu c at országa tám o g atta ezt a h atáro zato t. Azonban nemcsak a falusiak szenvedtek a hatalom önké nyétől. Az 1930-as években elpusztították a nemzeti érzelmű ukrán értelm iséget is. A repressziók nem kerülték el azokat sem, akiket a kom m unista hatalom a tám aszainak ta rto tt - a m unkásokat, sőt, azokat sem, akik odaadóan kiszolgálták a hatalm at. Sztálin igyekezett megszabadulni mindazoktól, akik később ta n ú síth atták volna az általa elkövetett bűntetteket.

? Nézzétek meg a fotókat. Mondjátok el, milyen további sors várt a Falusi udvarban elrejtett gabona után kutatnak

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

kulákok családjára

A kuláktalanított falusi családot kiűzik a saját otthonából

Olvassátok el a forrásokat az ukrajnai Holodomorról és válaszoljátok meg a feltett kérdéseket.

Kolicsivka és Janivka (Ivanyivka) falu milíciájának beszámolójából . . . A kolhozmezőn találtunk mintegy 12 négyzetméternyi területet, ahol levágták a búzát... Kiderítettük, hogy a kalászokat a 14 éves Kovalenko Nagyija Mikolajivna kolhoztag, szegényparaszt vágta le. A házkutatás során találtunk nála 15 font [kicsit több mint 6 kg] búza kalászt (megállapítást nyert, hogy Kovalenko kolhoztag nem jár dol gozni, családja tagjai felpuffadtak az éhségtől... A nyomozati anya gokat átadtuk a milíciának, hogy felelősségre vonják a törvénysértőt)... ... Sztruk szegényparaszt kolhoztag a kolhozban levágott néhány kalász rozst. Ugyanígy Androszenko Okszinyija szegényparaszt kol hoztag közel öt fontnyi árpát. Őket is felelősségre vontuk...

7 --------------------------------------------------------------• 1) Miért vonták felelősségre a fenti jelentésben említett em bereket? 2) Mi késztette a kolhoztagokat ezekre a cselekményekre?

Az Ukrajnai Holodomor Áldozata inak Nemzeti Emlékmúzeuma Kijevben

7 -----------------------------

• Nézzétek meg a fényképet. Véleményetek szerint az em lékmű alkotója miért használ ta a képen látható szimbólu mokat a Holodomor ábrázolására?

Gareth Johnson brit újságíró, az ukrajnai éhínség szemtanújának leveléből 1933. március 29-én Gareth Johnson brit újságíró Berlinben sajtókonfe renciát hívott össze, amelyben először beszélt nyilvánosan az Ukrajnában pusztító mérhetetlen éhínségről. „Mindenki éhezik. Milliók pusztulnak bele. Napokig jártam Ukrajnát, sehol nem volt kenyér, a gyermekeknek fájt a hasa, a lovak és a tehenek elpusztultak, az emberek is sorra haltak meg az éhezés következtében. A terror elképzelhetetlen méreteket öl tött" - írta szüleinek rögtön azután, hogy kiutasították a Szovjetunióból.

7 ---------------------------------------------------------------• 1) Az újságíró szerint mi volt az oka az éhínségnek? 2) Mit tapasztalt az újságíró, milyen méreteket öltött az éhínség?

Kérdések és feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Milyen módszerekkel igyekeztek a bolsevikok megszilárdítani ha talmukat Ukrajnában az 1920-as években? Hogyan hatott Ukrajna fejlődésére az új gazdaságpolitika, vala mint az ukránosítás politikája? Mikor és milyen céllal hozták létre a Szovjetuniót? Miért alakítottak a Szovjetunióban kolhozokat? Mi a kuláktalanítás? Miben különbözik az éhínség és a Holodomor? Miért nevezik a Holodomort az ukrán nép ellen elkövetett ge nocídiumnak? Melyek azok az emlékhelyek, amelyek Sztálin és elvtársai bűn tetteire emlékeztetnek?

15. A bolsevikok ukrajnai politikája. Az 1932-1933-as Nagy Éhínség (Holodomor)

16. Ukrajna a második világháború éveiben MEGTUDHATJÁTOK: ■ m ilyen tragédiát szenvedett el Ukrajna a m ásodik vilá g háború éveiben ■ m elyek vo ltak a háború fő esem ényei az ukrán te rü le teken ■ m eg ism erhetitek a náci m egszálló rezsim sajátossá gait és az ellenállási m oz galm at ■ m ilyen következm ényekkel já rt a háború Ukrajna szá mára

1. Ukrajna a második világháború küszöbén. Az első világ háború u tá n a győztesek békerendszert alak íto ttak ki, amely azonban nem volt igazságos. Számos néppel, közte a ném e tekkel, a m agyarokkal, az ukránokkal és másokkal m egalá zó békét k ö tö ttek . Az ukránok például nem ny erték el a függetlenséget, amelyet a békecsinálók m egígértek m inden elnyom ott népnek. Az ig azság talan ság elkeseredéshez és felháborodáshoz vezetett. A lakosság h an g u latát kihasznál ták a politikusok, akik képesek voltak a s é rte tt népeket a boldog jövő ígéretével a m aguk oldalára állítan i. Miközben az igazságtalanság elleni küzdelem re szó líto ttak fel, való jában egészen más célokat követtek. A politikusok elsősorban a világ ú jrafelo sztására tö re kedtek, kiváltságos helyzetet ak artak terem ten i a m aguk országa szám ára, a világuralm at a célok közé em elték. Az új háború kirobbantója A dolf H itler volt. 1933-ban N ém et országban magához rag ad ta a h atalm at, és Führernek - a ném et nép vezetőjének k iá lto tta ki m agát. H itler azt íg ér te, hogy a nép jólétben fog élni, az ország pedig a világ u ra lesz. Az ehhez vezető ú t a háború volt.

A Szovjetunió és Németország képviselői aláírják az Európa fel osztásáról szóló egyezményt - a Molotov-Ribbentrop paktumot. 1939. augusztus 23.

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

V iláguralm i törekvései m egvalósítása érdekében H itle r igyekezett m egosztani az ország o k at, hogy u tá n a egyen k én t legyőzze őket. Egy ideig ezt a te rv e t sikeresen tu d ta m eg v aló sítan i. E gyetlen puskalövés n élk ü l fo g la lta el A u s z triá t és d a ra b o lta fel C sehszlovákiát. A további h ó d ítá so k a t azonban erős ellenállás lehetősége fen y eg ette. Ebben a helyzetben H itle r és S z tá lin , a két v ilá g u ra lo m r a tö rek v ő d ik tá to r, 1939. a u g u sz tu s 23-án kölcsönös m eg n em tám ad ási egyezm ényt k ö tö tt titk o s zárad ék k al, am ely E u ró p a egym ás közti felo sztásáró l szólt. Ily m ódon H itle r lehetőséget k a p o tt a rra , hogy fo ly tassa h ó d ító po litik á já t. Az egyezm ény a n y u g a t-u k rá n te rü le te k re is v o n atk o z o tt, am elyek L engyelország és R om án ia fe n n h a tó sá g a a la tt á lltak . Ezeket a te rü le te k e t m egkapta a Szovjetunió. 1939. sz e p te m b e r 1-jén N é m eto rsz á g m e g tá m a d ta L engyelországot. Ezzel kezd etét v e tte a m áso d ik világ-

Kárpáti Ukrajna 1939-ben

Avgusztin Volosin kihirdeti Kárpáti Ukrajna függetlenségét 1939. március 15-én

Csehszlovákia feldarabolásában Németország szövetségese Ma gyarország és Lengyelország volt, Hitler odaígérte nekik a cseh szlovák területek egy-egy szeletét. Többek között Magyarország kapta meg Kárpátalját. A magyar hadsereg a terület elfoglalása kor az ukránok fegyveres ellenállásába ütközött, akik nem akar ták új igába hajtani a fejüket. Csehszlovákia hanyatlása lehetővé tette a kárpátaljai ukránok számára, hogy az önálló állameszmét felélesszék, bár az ukrán területeknek csak egy apró szegletében. 1939. március 15-én kikiáltották Kárpáti Ukrajna függetlenségét Huszt fővárossal. Elnökké Avgusztin Volosint választották meg. A frissen kikiáltott állam rögtön szembetalálta magát Magyaror szággal. Kárpáti Ukrajna katonasága, melyet Kárpáti Szicsnek neveztek, felvette az egyenlőtlen harcot a magyar hadsereggel. A legádázabb összecsapásra a Huszt melletti Vörös mezőn került sor, ahol a szicsek több napon keresztül képesek voltak feltartani a magyar támadást. Bár az államkísérlet elbukott, az ukránok is mét bebizonyították, hogy készek harcolni országukért.

Emlékhely a Vörös mezőn (Kárpátalja)

16. Ukrajna a második világháború éveiben

Гц і щ і . К дкі. іст*»- і Чі.і(Ті»(JUlla,іуд. І К*»чЬкм«г« «. . !

Рік І.

С тан и сл л вів, 10 л и п н я 1941.

Ч . 3.

АКТ ПРОГОЛОШЕННЯ' УКРАЇНСЬКОЇ ДЕРЖАВИ І. Батею Українського народу. Організація Н іп іоіш і;. да. яха підгорядху-гться укрлїксьхону Нзціснгльнсиу Уралові, Нз під гро'.одон Степз.гл БА; (ДЕРИ проголошує створенім що створиться у столикі України — КИІВІ. 3. Новопоастакка Українська держана Суде тісно сяіоліяУкраїнської Держгви. ;л агу пзклми сзоі голоси ulti поколінту з Ніціондл-Соиімістіїчко» Великою Ніистяикою. и;о під і:1! мйхрацйх синів України. прозодои свойого Вождл Адольфа ГІТЛЄРА творить новий О ріїяіїіаія Українських Нсиїоньтігтів. яка під прозодои дад п Європі І в езіті та дог.ом.тое Українському Наролозі д о Л Твори.! fi Вохдл Евгсна КОІІОВДЛЬЦЯ ом а в остатніх де голитися з підносхозсьхої окупані. сятиліттях кризиого носкозсьхо-большегнцьхого г.оігесодеккг • Українська Haatoúuiu Революційна Армія, «цо твориться з лиш у СоротьСу за свободу, озне:с ввесь ухріІнеьхяЛ « р ід ’ «З українській землі. Соротиметьех дальше з СОЮЗНОЮ НІ ге схдхпі вброї ток довго,’ доки па всіх українських землях се МЕЦЬКОЮ АРМІЄЮ проти московсько! окупації за Суверенб;.;до ггзорснз Суверенні Українська Владо. ну Соборну Державу і новий лад у цілому світі. Хай ките Українська Суверенна Ссоорім Держава! Хай Сувгреіпга Українські Влада запевнить Українському па ролеві ллл І горілок, всссторокгій розпиток усіх ного сім та живе Сргзиіззз’ч Українських Націоналістів! Хай >нпе пзооідлик Організації Українських націоналістів й Українського тіарозассохосяі всіх його потреб. СТЕПАН БАНДЕІ’А! 2. Па ззхідних землях Україні: твориться Українська Вла СЛАВА УКРАЇНІ!

Német katonaság Zsitomirban. 1943

Az Ukrán Állam függetlenségi nyilatkozata a Szamosztyijna Ukrajina (Független Ukrajna) című újságban

h áb o rú . A világ szám os ország a kapcsolódott be az újabb v ilágháb o rú b a. A h áb o rú h a t évig t a r t o t t , és több m in t 50 m illió em ber é le té t k ö v etelte. A titk o s záradék értelm éb en 1939. szeptem ber 17-én a Vörös H adsereg m e g tá m ad ta L engyelországot, m iközben azt h a n g o z ta tta , hogy felszabadítja az u k rán o k at és a belaru szo k at az idegen m egszállás alól. N y u g at-U k rajn a la kosságának zöme kezdetben p o zitív an viszonyult a Vörös H adsereg bevonulásához. A lem bergi népgyűlés tá m o g a tta N yugat-U k rajn a csatlak o zását a Szovjetunióhoz, azon b e lül az U k rán SZSZK-hoz. íg y m ár szin te az összes u k rá n te rü le t S z tá lin h a ta lm a a la tt volt. Ám az u k rá n te rü le te k egyesítése nem h o zta meg U k rajn án ak a v á rt szabadságot. Az ú jo n n an c satlak o zo tt te rü le te k e n u g y an azt a ren d et vezették be, am i a D nyeper-m enti U k rajn áb an u ra lk o d o tt. Lengyelország elfoglalása u tá n H itle r m egszállta D áni á t, N o rv ég iát, B elgium ot, H o llan d iát, F ran ciao rszág o t, Jugoszláv iát, G örögországot. S ztálin a Szovjetunióhoz csa to lta É szto rszág o t, L etto rszág o t, L itv án iát. E lvette Rom á niátó l B esszarábiát és Észak-B ukovinát, ahol moldovánok és ukránok éltek, ám nem tu d ta bekebelezni Finnországot. 2. A szovjet-német háború és Ukrajna. E u ró p a felosztása egyik d ik tá to rt sem elég ítette ki. M indegyikük önálló világ uralom ra tö rek ed ett, ezért elk erü lh etetlen volt közöttük a háború. 1941. június 22-én Ném etország m egtám adta a Szovjet uniót. Kezdetét vette a ném et—szovjet háború, ami a máso dik világháború egyik hadszíntere volt. Az ukrán terü letek ismét háborús cselekmények, rombo lás, áldozatok és szenvedések terepévé váltak. A háborúra

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

jobban felkészült német hadsereg a h a tá r m enti csatákban szétverte a Vörös Hadsereget. M iután szembesültek azzal, hogy Németország a második világháború kezdetekor győztes állam volt, az ukrán nemze ti-felszabadító mozgalom vezetőiben ism ét feltám adt a re mény, hogy feléleszthetik a független U krajnát. Ennek a valóra váltásában Ném etország tám ogatásában bíztak. 1941. június 30-án, kihasználva az alkalm at, hogy a né m et hadsereg elfoglalta Lemberget, az U krán N acionalisták Szervezetének tagjai Sztepan Bandera vezetésével k ik iálto t tá k az U krán Á llam függetlenségét. A náci N ém etországnak azonban semmi szüksége nem volt a független U krajnára. Az ukrán vezetőket leta rtó z tatták , bebörtönözték vagy tá borokba zárták, kivégezték. Ezek az események véglegesen m eggyőzték az ukránokat, hogy a függetlenségért vívott harcban csak m agukra szám íthatnak. A nácik m inden fen n tartás nélkül raboltak U krajnában. M indenkit kivégeztek, aki a legcsekélyebb ellenállást ta n ú sí to tta . A nácik terve az volt, hogy az ukrán területeket m eg tisz títsá k a lakosságtól és a ném etek szám ára terem tsenek életteret. Az elsők között a zsidókat és a rom ákat vették célba, m ajd a többi nép következett volna. A békés lakosság meg semm isítésének szimbolikus helyévé vált Babij J á r Kijevben. Itt több m int 100 ezer békés állam polgárt gyilkoltak meg, többségükben zsidókat. Hasonló m észárlásra U krajna-szerte sor került. A zsidó nép genocídium át, am it a második világ háború alatt elszenvedett, holokausztnak nevezzük. A hódítók kegyetlenkedése az ukránokat ellenállásra moz gósította. Aki csak fegyvert tu d o tt fogni, az harcba szállt ellenük. Mások intellektuális ellenállást fejtettek ki. így ala kult ki az ellenállási mozgalom. Válaszként a megszállók egész falvakat perzseltek fel, városokat romboltak le. 1943. m árci us 1-2-án elpusztították a Csenyihiv megyei Korjukivka vá rost annak 7 ezer lakosával együtt. 1943 júliusában ugyanez lett a sorsa a poliszjai Kopiscse falunak. Élve elégettek 3 ezer em bert, köztük több m int 1,2 ezer gyermeket. Ilyen módsze rekkel több m int 60 falut töröltek el a föld színéről. U krajnában két ellenállási mozgalom is volt - a szovjet, amely azért küzdött, hogy visszaállítsa a szovjethatalm at, és a nacionalista, amelyik U krajna függetlenségéért küzdött m inden ellenséggel szemben. Ezenkívül a nyugat-ukrán te rü leteken tevékenykedett a lengyel ellenállási mozgalom, amelyik a lengyel államiság újjáélesztését tű z te ki céljául. A szovjet ellenállási mozgalom U krajn a északi és kele ti részén volt a legerősebb. C sernyihiv, Szúrni, K ijev m e gyék erdeiben nagy létszám ú partizán eg y ség ek szerveződ tek , amelyek komoly veszteségeket okoztak az ellenségnek.

A kijevi Babij jari emlékkomple xum központi alakja

Partizánok — itt: önkéntes fegyveres csoportok, amelyek felvették a harcot a náci meg szállókkal.

Szigyir Kovpak - a szovjet partizánok egyik legismertebb parancsnoka

16. Ukrajna a második világháború éveiben

A Kijevért folytatott csata résztvevőjének visszaemlékezéseiből 1943. november 1-jén vette kezdetét a Kijev elleni támadás a bukrini hídfőállás felől. A németek megkezdték a csapatok átcsoportosítását, ezzel csökkent a ljutyizsi hídfőállásra nehezedő nyomás. November 3-án megszólaltak a ljutyizsi hídfőállás rakétái... és Kijev felszabadult. Elképzelni is nehéz, mi történt az alatt a 40 nap alatt, amikor a kato naság a jobb parton elfoglalta állásait és elkezdődött az általános tá madás... Jasznogorodka falu 35 nap alatt 27-szer került egyik kézről a másikra!... Számos harcedzett katona esett el Jasznogorodkában, de talán még többen voltak olyanok, mint én is, akik egyetlen egyszer sem sütöttük el a fegyverünket, egyetlen gránátot sem dobtunk...

• 1) Melyik hídfőállásról indult meg a támadás Kijev felszabadí tása érdekében? 2) A fenti dokumentumban mi bizonyítja azt, hogy Kijevet ádáz harcok árán sikerült felszabadítani?

Román Suhevics - az Ukrán Fel kelő Hadsereg parancsnoka

1944-es plakát. Alkotója V. Litvinenko

A legism ertebb p artizán p aran csn o k o k közé ta rto z o tt Szigy ir K ovpak, O lekszandr Szaburov, Olekszij Fedorov és mások. 1942. október 14-én* a poliszjai erdőkben m egalakult az U krán Felkelő' H adsereg, amely m ind N ém etország, mind a sztálin i rezsim ellen h arcolt, U krajna felszabadításáért küzdött 1943-tól kezdve. 1944-ben az U krán Felkelő H ad seregnek m integy 100 ezer ta g ja volt. Jobb p a rti U krajna, Volhínia és Galícia jelentős te rü le te it szab ad íto tták fel. 1943-ban jelentős győzelmeket követően (sztálingrádi és kurszki csata) m egkezdődött a ném et hadsereg és szövetsé geseinek kiűzése U krajna terü letérő l. A lakosság örömmel fogadta a szovjet hadsereget, amelyben ukránok m illiói h a r coltak. A legsúlyosabb harcokra a dnyeperi átkeléskor és Kijev felszabadításakor (1943. novem ber 6.) k erü lt sor. Ezek so rán 417 ezer szovjet katona esett el. A dnyeperi átkelés az egész világháború legsúlyosabb c sa tá ja volt. A győzelem elk erülh etetlen n é te tte a nácik vereségét. 1944. október 28-án U krajna felszabadult a m ai h atáro k között. A háború azonban tovább fo ly tató d o tt. Az ukránok a szovjet hadsereg soraiban részt v ettek az európai országok nak a náci m egszállás alóli felszabadításában: Lengyelor szág, M agyarország, Rom ánia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, A u sztria, N ém etország. 1945. m ájus 8 —9-én é rt véget a

? Szabad lett-e Ukrajna a náci

hódítók kiűzése után?

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

U k ra jn á ban október 14-én m éltatják a Védelm ező Szent Szűz napját, az ukrán kozákság napját és U k ra jn a honvédőinek napját.

háború az európai kontinensen. Ezekre a napokra esik az em lékezés és a m egbékélés napja, valam int a náci N ém et ország felett a ra to tt gyó'zelem napja. A m ásodik világhá ború ténylegesen 1945. szeptem ber 2-án é rt véget, am ikor N ém etország szövetségese - Ja p á n kap itu lált. A háború nagyon sok áldozatot követelt U krajnától. A frontokon 3 m illió u k rán halt meg, 4,5 m illió em ber pusz tu lt el a m egszállt területeken, 2,2 m illió em bert hurcoltak kényszerm unkára N ém etországba. Csak 800 ezren té rte k haza közülük. Lerom boltak 714 várost és kisvárost, 28 ezer fa lu t, 10 m illió em ber m aradt o tth o n nélkül. Szinte az öszszes ipari létesítm ény rom okban hevert. Az ukránoknak a nácizm us elleni h arca felk eltette a v i lág közvéleményének figyelm ét is. U krajna lett az Egyesült N em zetek Szervezetének (ENSZ) egyik alapítója. Ma a v i lág összes országa ta g ja ennek a szervezetnek. N ém etország legyőzése azonban nem hozott békét az u k rán területeknek. A fegyveres harc tovább fo ly tató d o tt. Az U krán Felkelő H adsereg nem te tte le a fegyvert és foly ta tta a harcot a sztálin i rezsim ellen U krajna te rü le té n . N yugat-U krajna lakosságára tám aszkodott, amelyiknek m ár volt alkalm a m egtapasztalni az elnyomás súlyát. Az U krán Felkelő Hadsereg Lengyelország terü letén sem te tte le a fegyvert, az újjáélesztett lengyel állam ban is vol ta k u k rán terü letek . A fegyveres ellenállás az 1950-es éve kig ta r to tt. Noha vereséggel é rt véget, az U krán Felkelő H adsereg ellenállása m egakadályozta, hogy a kom m unista rezsim mély gyökereket eresszen az u k rán terü letek en .

A háborúban elesettekre való emlékezés szimbóluma

Kérdések és feladatok 1. Mikor vette kezdetét a második világháború? Milyen események eredményeképpen csatolták Nyugat-Ukrajnát a Szovjetunióhoz? 3. Mikor kezdődött a német-szovjet háború? 4. Mi késztette az ukránokat arra, hogy felvegyék a harcot a nácik kal és kiszolgálóikkal? 5. Miért és kik ellen harcolt az Ukrán Felkelő Hadsereg? 6. Melyik csata eredményeképpen szabadult fel Kijev a náci meg szállás alól? 7. Melyik évben szabadult fel Ukrajna a náci megszállás alól? 8. Mikor méltatják a náci Németország felett aratott győzelem nap ját és mikor fejeződött be a háború Európában? Milyen következményekkel járt a második világháború Ukrajna számára? 10. Csoportfoglalkozás. A második világháború időszakában az uk ránok miért nem tudták kivívni az ország függetlenségét? 11 Állíthatjuk-e azt, hogy az ukránok számára a második világhábo rú korábban kezdődött, mint más népek számára?

A Haza Anyácska emlékmű Kijevben

16. Ukrajna a második világháború éveiben

17. A független Ukrajna MEGTUDHATJÁTOK: ■ hogyan fejlődött Ukrajna a XX. század m ásodik felében ■ hogyan lett független Uk rajna, és m ilyen esem ények zajlo ttak a függetlenség első éveiben

1. A kommunista rendszer időszakának ellentmondásai. Л h á ború és az azt követő ú jjáép ítés u tá n az ukránok végre békében é lh ettek . Ám to v áb b ra sem a sajá t állam ukban te h e tté k ezt. Az U krán Szovjet S zo cialista K ö ztársaság (SZSZKSZ) a Szovjetunió egyik tag k ö ztársaság a volt. A szovjet vezetők döntéseikben nem vették figyelembe Uk rajna és az ukránok érdekeit. Nem törődtek a Szovjetunióban élő más népek érdekeivel sem. Az ukrán tagköztársaság mindezek ellenére fejlődött. Új vállalatok létesültek, m egújultak a városok és a falvak. Jelen tős haladás tö rtén t a tudomány és a technológia területén. Az ukrán tudósok számos felfedezést tettek különböző területeken. Ukrajnában készült el a világ egyik első számítógépe. U kraj nában készültek űrrakéták, műholdak, teherszállító repülőgé pek, korszerű hajók stb., melyeket a legjobbak között ta rto ttak számon a világon. Lassan növekedett a lakosság életszínvona la is. Az emberek egyre tanultabbak lettek. Az 1970-es évek végére mindenkinek joga és kötelessége volt érettségizni. Min denkinek volt állása, ingyenes egészségügyi ellátásban és egyéb szociális juttatásokban részesült. A polgárok jelentős részének az állam ingyenesen ju tta to tt lakást, tám ogatta a szabadidős tevékenységeket és a gyermeknevelést stb. U gyanakkor ren d k ív ü l k o rláto zo tt volt a kapcsolat a külfölddel. A rró l, hogy mi tö rté n ik a Szovjetunió h a tá ra in kívül, a televízióból és a n y o m ta to tt sajtóból é rte s ü l h e tte k az em berek, ren d k ív ü l leeg y sz erű síte tt ta rta lo m -

Az első számítógép (MELM). 1950.

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

Felvonulás a szovjet időszakban

H ruscsovkák - ingyenlakások a Szovjetunióban

m ai. A h atalo m e ld ö n tö tte , hogy m it kell tu d n iu k az em bereknek és m it nem. A m áskéntgondolkodást üldözték és b ö rtö n n el b ü n te tté k . E zenkívül h a táro za tb a n m ondták ki, hogy az iskolák ban nem kötelező ta n u ln i az u k rá n nyelvet. A felsőokta tá sb a n az o k ta tá s kizárólag orosz nyelven folyt. Csökkent az u k rá n tannyelvű iskolák, újságok, folyóiratok, film ek stb. szám a. Az oroszosítás m inden te rü le tre k ite rje d t. Az 1980-as évek elejére K rím en és Donbászon m ár egyáltalán nem volt u k rán iskola. B e tilto tta k egyes író k at, akiknek m űveit tilos volt kiadni. A szépirodalm i alkotásoknak is a ko m m unista p á rto t és a szovjet re n d sze rt k ellett é lte t n iük. Az u k rá n k u ltú ra fejlődése csak a népm űvészet n ép tánc, népdal - te rü le té n volt lehetséges. A zonban itt is v o natkoztak korlátozások bizonyos m űvek előadására. A Szovjetunióban élő sokféle népből egyetlen szem élytelen töm eget - a szovjet népet igyekeztek k ialak ítan i. A szovjet időszakban p u s z títo ttá k U k rajn a term észeti kin cseit. K ohászati, vegyi, energetikai és egyéb vállalatok ép ü ltek a term észeti környezetre való te k in te t nélkül. Az o rszág egyes te rü le te it ökológiai k a ta s z tró fa s ú jto tta . M indezek az ellentm ondások szám os problém át eredm é nyeztek, melyek m egoldásra v á rta k . 2. A disszidensek - Ukrajna szabadságának élharcosai. Az uk ránok nemzeti-felszabadító mozgalma töretlenül fejlődött. So raiban töm örültek a szülőföld elkötelezett hívei, akik készek voltak küzdeni céljaikért és U krajna valódi hősei voltak. Eze ket disszidenseknek nevezték - egyetnemértőknek. Nem ér tettek egyet a dolgok akkori állásával és Ukrajna függőségével. A disszidensek tudatosan lem ondtak az erőszakos m ód szerekről, tisztában voltak azzal, hogy a fennálló körülm é nyek között a szó erősebb a fegyvernél. Tiltakozó megmoz dulásokat szerveztek, leleplezték a hatalom nak U krajna és az

A Vosztok rakéta, amelyet Szerhij Koroljov tervezett. Ezen repült az űrbe az első űrhajós, Jurij Gagarin

17. A független Ukrajna

Ukrajnában a legnagyobb technogén kataszt rófa Csernobilban történt 1986. április 26án. A Csernobili Atomerőmű negyedik blokk jának atomreaktorában robbanás történt. A robbanás következtében jelentős területek szenvedtek sugárfertőzést. Több millió ember volt érintett, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonukat. A sugárzás következtében sokan megbetegedtek. A katasztrófa következmé nyei még több nemzedéken keresztül elkísér nek bennünket.

A Csernobili Atomerőmű felrobbant blokkja. 1986. április 26.

ukrán k u ltú ra elleni cselekedeteit, terjesztették a hatalom által b etilto tt szépirodalmat. A disszidensek azt követelték a vezetőktől, hogy ta rtsá k be az Alkotmányt és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, melyet az ENSZ 1948-ban fogadott el, s amelyet U krajna is elism ert. A kom m unista hatalom nem békéit meg a disszidensek tevékenységével. L etartó ztatták őket, olyan bűncselekmények kel vádolták, melyeket nem követtek el. M iután nem tu d ták bizonyítani, hogy a disszidensek bűncselekményeket követtek el, a hatalom pszichiátriai zárt osztályokra záratta be őket. A legfontosabb cél az volt, hogy elszigeteljék őket a társad a lomtól. Azonban ezek az emberek m egtalálták a módját an nak, hogy a valós híreket eljuttassák az emberekhez, infor málják a külföldet a hatalom gaztetteiről. 3. Ukrajna elnyeri függetlenségét. Az 1980-as évek közepére a Szovjetunió mély válságba került. Ez a társadalom életének m inden terü letére vonatkozott. A változások akarása m agá val rag ad ta az egész társadalm at, sőt, a Szovjetunió vezeté sét is. Ám a párt-tanácsi vezetés próbálkozása M ihail Gorbacsovval az élen, hogy jav ítsan ak az emberek életén, a Szovjetunióban élő különböző népek nem zeti érzésének ú jjá éledéséhez vezetett. Az ukránok is kinyilvánították szándé kukat az önálló U krajna m egterem tésére. A küzdelem élére ismét az ukrán értelm iség és a diákok álltak. Az első nagy siker 1989-ben A nyelvről szóló törvény elfogadása volt, amely az uk rán t államnyelvnek nyilvánította a köztársaság területén. 1989-ben m egalakult U krajna Nemzeti Mozgalma (közkeletű nevén: RUH), amely az első szabad választások évében m andátum okat tu d o tt szerezni U krajna Legfelső Ta-

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

Ukrán disszidensek

Számos ismert disszidens nem érte meg Ukrajna függetlenségért, amelyért küzdött. Börtönben halt meg a tehetséges kijevi irodalmár, fordító, Valerij Marcsenko, Vaszil Sztusz költő, Jurij Litvin és mások. Rajtuk kívül jelentős szerepet játszott a nemzet-felszabadító mozgalomban Vjacseszlav Csornovil, Mikola Rudenko, Iván Szvitlicsnij, Levko Lukjanenko, Sztepan Hmara, Petro Hrihorenko, Oleksza Tihij és mások. Noha a disszidens mozgalmat szétverték és a részvevők többségét börtönbe zárták vagy külföldre menekült, mégis elérte célját: egyesítette a küzdelem két hullá mát, az Ukrán Felkelő Hadsereg fegyveres harcát és azoknak az erőfeszítéseit, akik elérték Ukrajna függetlenségének kikiáltását.

nácsába. A RUH-osok és a nép nyom ására U krajna Legfelső Tanácsa, noha a képviselők többsége kom m unista volt, elfo g ad ta U krajna Á llam i S zu v eren itásán ak N yilatkozatát. Ám voltak erők, amelyeknek nem volt tetszésére az ese mények ilyen irányú alakulása. Azt a nézetet vallották, hogy a Szovjetuniót fenn kell ta rta n i. 1991. augusztus 1 9 -2 1-én a Szovjetunióban államcsíny kísérletre került sor. A puccsot a kom m unista p á rt vezetői nek azon rétege szervezte, amely nem akart változásokat. A puccsisták ellen fellépett a lakosság zöme, a hadsereg pedig m egtagadta az engedelmességet. Ebben a helyzetben U krajna Legfelső Tanácsa, amelyet tám ogatott a nép, 1991. augusz tu s 24-én elfogadta U krajna Függetlenségi N yilatkozatát.

Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa elfogadja A nyelvről szóló tör vényt. 1989.

7 ------------------------------

• Miért játszott fontos szerepet ez a törvény Ukrajna újjászü letésében?

17. A független Ukrajna

Részlet Ukrajna Függetlenségi Nyilatkozatából ...folytatva az államalkotás ezeréves hagyomá nyát - az ENSZ alapszabálya és más nemzetközi dokumentumok által kinyilvánított önrendelkezési jogot érvényesítve - életbe léptetve Ukrajna álla mi szuverenitásáról szóló nyilatkozatot, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa ünnepélyesen kikiáltja Ukrajna függetlenségét és az önálló ukrán állam - Ukrajna megalakulását.

7 -----------------------------------------------Nagygyűlés Ukrajna Legfelső Tanácsának épülete előtt. Kijev, 1991. augusztus 24.

1991. augusztus 24. — Uk rajna függetlenségének kikiál tása. 1996. jú n iu s 28. — Ukrajna Alkotmányának elfogadása.

Leonyid Kravcsuk, Ukrajna első elnöke

100

• Ukrajna Függetlenségi Nyilatkozata mire hivat kozik, amikor az önálló államiságról rendelke zik?

1991. december 1-jén a dokum entum ot össznépi referen dum e rő sítette meg. U krajna függetlenségére szavazott a lakosság 90,32% -a. Ugyanezen alkalommal választották meg U krajna első elnökét is Leonyid K ravcsuk (1991-1994) sze mélyében. U krajna további elnökei: Leonyid Kucsma (1994-2004), V iktor Juscsenko (2005-2010), V iktor Janukovics (2 0 1 0 2014), Petro Porosenko (2014 óta). A függetlenség kikiáltása csak kezdete a nagy útnak. Az állam és a társadalom talp ra állítása bonyolult feladat. Szá mos törvényt kellett meghozni, kialakítani a hatalm i ren d szert, m odernizálni a gazdaságot, kiépíteni a kapcsolatokat a külországokkal. A függetlenség időszakában számos felada to t sikerült elvégezni. Ma az emberek szabadon választják meg U krajna elnökét, U krajna Legfelső Tanácsának képvise lőit, valam int a helyi tanácsok képviselőit. Az országban szólásszabadság van. 1996. június 28-án került jóváhagyásra a társadalom életének legfontosabb dokum entum a - az A l kotm ány (alaptörvény). Az ország ezzel a dem okratikus fej lődés ú tjá ra lépett. Azonban szükség volt arra, hogy a tá r sadalom m egtanuljon élni az alkotm ányos jogokkal és kötelezettségekkel. Az embereknek meg kellett tan u ln iu k , hogyan védhetik meg jogaikat; a hatalom nak, amelyet a nép választ - m eghallgatni a nép elvárásait és a nép érdekében cselekedni. Sürgős volt a gazdaság m egreform álása is. Ismét beve zették a m agántulajdonhoz és a szabad vállalkozáshoz fűző dő jogot. A polgárok elnyerték a gazdasági szabadságot. U gyanakkor a társadalom élesen kettészakadt szegényekre és gazdagokra. Számos vállalatot bezártak, nehéz helyzetbe ke-

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

A képviselők örömkitörése Ukrajna Alkotmányának elfogadása után. 1996. június 28.

• Nézzétek meg a képet. Mivel magyarázható a képviselők erős érzelmi megnyilvánulá sa?

rü ltek egész régiók, több millió ukrán m ent külföldre a jobb élet reményében. Jelentős potenciáljának köszönhetően U krajna végre el foglalta méltó helyét a világ országai között. Erőfeszítéseinek köszönhetően az ország fontos lépéseket te tt az Európai U ni óhoz való közeledésben. Azonban még sok feladat áll U kraj na előtt. És éppen tőletek, a mai fiataloktól függ az ország jövője.

Kérdések és feladatok

4. 5.

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Melyik országhoz tartozott Ukrajna 1991-ig? Soroljátok fel az ukrajnai élet pozitív és negatív vonásait az 1960-80-as években. Miért akarták megsemmisíteni az ukrán nyelvet és kultúrát a szovjet időkben? Kiket neveztek a szovjet időkben disszidenseknek? Milyen eszközökkel harcoltak a hatalom ellen a disszidensek? Miért nem fogtak fegyvert a szovjet hatalom ellen a disszidensek, mint ahogy tették azt elődeik? Nevezzétek meg a disszidens mozgalom néhány képviselőjét. Kik azok a disszidensek, akik életükkel fizettek Ukrajna szabadságáért? Mi volt az az esemény, amelyet csernobili katasztrófának nevezünk? Milyen következményekkel járt a csernobili katasztrófa Ukrajna számára? Mikor kiáltották ki Ukrajna függetlenségét? Ki volt Ukrajna első elnöke? Csoportfoglalkozás. Ukrajna függetlenségét békés eszközökkel sikerült kivívni. Véleményetek szerint miért így történt?

Tiltakozó megmozdulás Kijevben a Függetlenség terén (Majdanon). 2004. november. Az első tiltakozó tömegtünte tésre Ukrajnában 2004 novemberében-decemberében került sor, amely megmozdu lás a narancsos forradalom elnevezést kapta. Az ukránok felléptek a hatalom visszaélé sei és a választási eredmé nyek meghamisítása ellen. En nek eredményeképpen az elnökválasztáson a győzelmet Viktor Juscsenko szerezte meg. Elnöksége azonban nem váltotta be a nép által hozzá fűzött reményeket.

17. A független Ukrajna

101

18. A Méltóság Forradalma 2013-2014 MEGTUDHATJÁTOK: ■ a M éltóság Forradalm ának okait és eredm ényét ■ m ilyen a politikai helyzet a mai Ukrajnában

Korrupció — a hivatali hata lommal és az ezzel járó lehe tőségekkel való visszaélés jogszerűtlen előnyökhöz jutás céljából. Európai Unió (röviden: EU) — 28 európai ország gazdasági és politikai szövet sége. Társulás — önkéntes egyesü lés a közös cél elérése érde kében kölcsönösen előnyös együttműködés keretében, megőrizve a tagok önállósá gát, jogi és vagyoni függet lenségét.

102

1. A Méltóság Forradalma. A független U k rajn a építése rendkívül nehéz feladatnak bizonyult. Kevés volt a ta p asz ta la t, nem volt m indenki szám ára eléggé nyilvánvaló a vál tozások szükségessége. A változások a kényszerítő k ö rü l m ények h a tá s á ra m entek végbe, nem pedig m egfontolt tervszerűséggel. M inden lépés újabb problém ahalm azt ho zott felszínre, amely akadályozta az ország fejlődését. A legsúlyosabb problém a a korrupció volt, am ikor a hatalom képviselői hivatali helyzetüket tö rv én y telen m eggazdagodá sukra h asználták ki. Az ország pénzét szétlopták, s ham a rosan a vagyon néhány em ber kezébe k erü lt. U gyanakkor az ukránok töm egei szegénységbe süllyedtek. Ennek leküz dése érdekében az ukránok egy része külföldre m ent m unkát vállalni, mások örökre elhagyták az országot. Akik m arad tak, alkalm azkodtak, ahogy tu d ta k . A társadalom ban érett az elégedetlenség az életszínvonallal és a hatalom önkényé vel. V iktor Janukovics elnökségének időszakában növekedett Oroszország befolyása U krajna kül- és belpolitikájára. M iután U krajna nem ír ta alá a tá rsu lási szerződést az E urópai Unióval, az ukránok fellázadtak. Az első tiltakozók, akik kim entek az u tc ára, a diákok voltak, valam int más nem közömbös polgárok. K ezdetben ez békés tiltakozás volt Kijevben a Függetlenség terén (Majdanon). 2013. novem ber 30-án a különleges belügyi alaku la t, a B erkut kegyetlenül szétcsap o tt a tiltak o zó töm eg között, amely elsősorban diákokból tevődött össze. M ásnap a békés tü n te tő k helyére m illiós tiltakozó töm eg vonult ki az u tcák ra. K ezdetét v ette az E urom ajdan (az Európai U ni ós csatlakozás tám ogatói), melynek központja Kijev volt. A V iktor Janukovics vezette hatalom azonban nem egyezke dett. Kijevben a tiltak o zás a rendőrség és a radikális tü n tető k összecsapásaival fo ly tató d o tt. Valóságos harcokra ke rü lt sor. A tü n te tő k barikádokat em eltek, köveket dobáltak, égtek az autógum ik. A hatalom gum ibotokkal, gránátokkal és lőfegyverekkel, vízágyúkkal válaszolt. 2014. jan u ár 22-én m ár em beráldozatok is voltak. Golyó o lto tta ki az életét Szerhij N igojannak és M ihajlo Zsiznevszkijnek. A tilta k o zók azonban ennek ellenére sem vonultak vissza. R áadásul tám ogatták őket a nép széles töm egei, akik a tü n tető k n ek a főváros központjában fe lá llíto tt táborába élelm et, meleg

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

A tiltakozók tábora a Függetlenség terén

ru h á t, tüzelőanyagot stb. vittek. A hatalom továbbra sem volt hajlandó a kom prom isszum ra. A hatalom hívei lé tre hozták az Antimajdant (az Eurom ajdan ellenzői). A nem zetközi közvetítőknek sem sikerült eredm ényt el érniük. U gyanakkor a hatalom m ár nem volt képes ellen őrizni a helyzetet. A tiltakozók az ország egyes régióiban so rra a kezükbe vették a h atalm at. Ám az egész országra nem sikerült k iterjeszten i a m ozgalm at. A tiltak o zás teljes tám o g atást élvezett az ország ny u g ati felében, részleges tám ogatást a központi, az északi és a déli régióban. U gyan akkor a hatalom nak erős bázisa volt a keleti megyékben és K rím en. U krajna a szétszakadás h a tá rá ra k erü lt. A helyzet feloldása 2014 februárjában következett be. A hatalom eldöntötte, hogy a karhatalom bevetésével tö ri le a tiltakozókat. Szétzavarták a tü n te tő k e t U krajna Leg felső Tanácsának falai alól, m ajd m egkezdődött a F ügget lenség terének ostrom a. A tü n te tő k ellen páncélos já rm ű veket, vízágyúkat és lőfegyvert is bev etettek . Ám az elkeseredett ellenálláson feb ru ár 18-19-én m eg tö rt az erő szakos m egtorló m űvelet. M ásnap a tiltakozók képesek voltak ellentám adásba len dülni. A hatalom gépfegyverekkel és távcsöves fegyverekkel lövetett a töm egre, akik fa pajzsokkal és botokkal voltak felvértezve. Több m int száz em ber m eghalt. Janukovics m eg értette, hogy nem tu d ja m e g ta rta n i a h atalm at. Ő és legszűkebb környezete szégyenletes módon O roszországba szökött. 2014. fe b ru á r 22-én U krajna Legfelső Tanácsa h a táro zatb an lem ondatta Janukovicsot és új elnökválasztást írt ki. N éhány nap a latt felállt az új kormány.

Az Antimajdan Kijevben. 2014. január 28.

18. A Méltóság Forradalma 2013-2014

103

Az Euromajdan 500 ezer 1 millió embert gyűjtött össze A diáktüntetés erő szakos szétverése az Euromajdanon

Az 500 emberből 79-en megsérültek

A Függetlenség tere а 2014. feb ruár 19-i ádáz harcok után

Nemzeti-hazafi as tiltakozó megmozdulások Ukrajnában

A februári véres esemé nyek (Égi Század)

közel száz tüntető halt meg és több százan megsebesültek

Viktor Janukovics ex-elnök önként elhagyja az országot

1000 fő II І І І « II Г IIIі

gyűlt össze, hogy tiltakozzon az ellen, hogy a hatalom nem írta alá Ukrajna és az EU tár sulási szerződését

Janukovics február 22-éről február 23-ára virradó éjjel szökött meg az országból

A Méltóság Forradalma: tények és számok

• A fenti ábra alapján beszéljetek a Méltóság Forradalmáról.

Az Égi Század emlékfala Kijevben

Méltóság — az ember egye diségének mint értéknek a tudatosítása. Agresszió (az állam részé ről) — egy vagy több állam által fegyveres erő bevetése egy másik állam, nép szuve renitása, területi egysége vagy politikai függetlensége ellen. Szankciók — negatív követ kezményekkel járó intézkedé sek a szabályokat vagy törvé nyeket megsértő országok vagy egyes emberek ellen.

104

Az U krajnában 2013 novembere és 2014 februárja kö zött zajló események a M éltóság Forradalm a elnevezést kap ták. A hatalom önkényével való harcban m eghalt 107 hős, akiket Égi Századnak neveztek el. Valamennyien megkapták az U krajna Hőse címet. 2. Oroszország agressziója Ukrajna ellen. O roszország nyílt agresszióval válaszolt az u k rajn ai eseményekre. K ihasznál va, hogy K rím en orosz flo tta állom ásozott, az orosz k ato naság m egkezdte K rím elfoglalását. 2014. m árcius 18-án bejelentették K rím Oroszországhoz való csatolását. Az orosz vezetés ezzel szembement m inden nem zetközi norm ával, az U krajnával kapcsolatban vállalt kötelezettségeivel és minden kétoldalú egyezménnyel. Sem U krajna, sem a világ nem is m erte el K rím Oroszországhoz való csatolását. Oroszország ellen szankciókat vezettek be. Ehhez hasonló módon kísérlet tö rtén t a hatalom megszer zésére az oroszpárti erők által Luhanszk, Donyeck, Odessza, Dnyipro (Dnyipropetrovszk), Harkiv, Zaporizzsja, Mikolajiv, Herszon megyékben. A helyszínek többségén sikerült elfojtani az akciót. Ugyanakkor Luhanszk és Donyeck megyék egyes ré szein a helyzet fegyveres összecsapásig fajult. 2014. április

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

A lerombolt donyecki repülőtér, miután a kiborgoknak nevezett ukrán katonák 242 napig védték.

Ismét ukrán zászló lobog Szlovjanszk felett. 2014. július 5.

12-én az orosz speciális alakulatok a helyi oroszpárti erők tá mogatásával elfoglalták Szlovjanszkot. Hasonló tö rtén t a régió néhány más városával is. A kialakult helyzetben Ukrajna meg indította a terrorelhárító műveletet (közkeletű nevén: ATO). A hatalmi ágazatokban m egtörtént a váltás. Az elnökvá lasztáson Petro Porosenko győzött. Az ukrán hadsereg soraiba több ezer önkéntes jelentkezett. Az önkéntes segítők (francia volontaire = önkéntes) a lakosság támogatásával ellátták őket minden szükségessel. A világ országainak többsége is Ukrajna mellé állt. Ukrajna és az Európai Unió aláírta a társulási szer ződést. A 2014-es tavaszi-nyári harcokban több település fel szabadult. Az ukrán hadsereg történetének hősies fejezeteit gyarapítja a donyecki repülőtér, Debalceve település védelme stb. Ukrajna keleti részén a mai napig harcok folynak. A fennálló bonyolult viszonyok közepette a társadalom meg értette, milyen fontosak a változások, amelyek biztosítani tu d ják Ukrajna fejlődését, függetlenségének megőrzését. Az or szágban reformok vették kezdetüket.

Önkéntes segítő (francia vo lontaire) — olyan személy, aki önkéntesen és térítésmente sen végez társadalmilag hasz nos tevékenységet.

Kérdések és feladatok

3. 4. 5.

Milyen okok vezettek a Méltóság Forradalmához? Hogyan alakul tak az események? Melyik esemény jelentette a döntő fordulatot? Mi lett az eredménye a Méltóság Forradalmának? Milyen válto zások következtek az országban? Oroszország miért alkalmazott agressziót Ukrajnával szemben? Melyek Ukrajnának azok a területei, melyeket az ukrán hatalom nem ellenőriz? Csoportfoglalkozás. Véleményetek szerint miért a Méltóság For radalma nevet kapták 2013-2014 fordulójának eseményei?

18. A Méltóság Forradalma 2013-2014

105

Gyakorlati foglalkozás Történelmi emlékhelyek (a szülőföld történelmi emlékhelyei) ID ÉZD FEL 1. M ik a történelm i em lékh e lyek? 2. M iben különb ö znek a tö rté nelm i em lékh elyek és az em lékm űvek?

Cél: m egtanulni m egkülönböztetni történelm i korszakok szerint a történelm i em lékeket; m egtanulni értelm ezni a szülőföld tö rtén el mi esem ényeinek és szem élyiségeinek állított em lékm ű vek szim bolikáját; (szóban vagy írásban) bem utatni a szülőföldeden m eg ism ert történelm i em lékh elyet vagy em lékm űvet.

Feladatok a gyakorlati foglalkozás előkészítéséhez 1. L átogassatok el a ho n ism ereti m úzeum ba, tö rtén e lm i em lékhelyekre. 2. Ism erkedjetek meg szülőföldetek emlékműveivel. 3. Tájékozódjatok (könyvtárban, in tern eten ) és rendszerez zétek az inform ációkat (kérdésfeltevés, te rv kidolgozása) a szülőföldeteken talá lh ató tö rtén elm i emlékhelyekkel és emlékművekkel kapcsolatban. 4. Az összegyűjtött inform ációk alapján előadást (prezen tációt) készíteni. A foglalkozás menete I.

Készítsétek el a szülőföldeteken található emlékhelyek és emlékművek listáját fényképpel együtt. Mutassátok meg a térképen, hol találhatók ezek a történelmi emlékek.

II. Alkossatok csoportokat. Készítsétek el valamelyik tör ténelmi emlékhely vagy emlékmű leírását. Mutassatok rá, mi újat tudtatok meg a munka során. III. Beszéljetek azokról az eseményekről, személyekről, akiknek a történelmi emlékhely vagy emlékmű őrzi az emlékét. IV. Mutassátok be az egész osztálynak a legjobb előadá sokat (prezentációkat). V. Fogalmazzatok meg következtetéseket a foglalkozás céljának megfelelően. Az 1901-ben épült Angyali Üdvözlet székesegyház (Harkiv). Mai látkép

106

VI. Mutassatok rá, mit tanultatok a foglalkozás során. Vonjatok le következtetéseket.

4. téma. Ukrán történelmi emlékművek

5. téma A TÖRTÉNELEM KUTATÓI

19. A múlt megismerésének legfontosabb céljai MEGTUDHATJÁTOK: ■ mi a célja a m últ m egism e résének ■ mi a történelm i tény, a tör ténelm i kutatás ■ kit tekintenek történelm i szem élyiségnek

Történelmi személyiség (tör ténelmi tényező, szereplő) — olyan személy, akinek a tevé kenysége megváltoztatta az életünket a múltban és a mai napig befolyással van rá.

1. Történelmi események, jelenségek, folyamatok. Az a ta n könyv, am it a kezetekben ta rto to k , a történészek k u tatásai alapján íródott. A történelem tanulm ányozása, azaz az em beriség m últjának a k u ta tá sa - hosszadalm as és nehéz m un ka. A tudósok elemzik a különböző történelm i forrásokat, igyekeznek minél többet m egtudni a m últról, m egalapozott következtetéseket levonni. A történészek k ita rtó m unkájá nak köszönhető, hogy m a számos történelm i tényt ism erünk az U krajna te rü le té n élő emberekről ősidők óta. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet azt m egállapítani, melyek a mellékes körülm ények és melyek a fontos tényezők? Ehhez meg kell állapítani, hogy az adott tény milyen befolyást gyakorolt a történelem m enetére, mik voltak a következményei. A történelm i tények - azok a téglák, amelyekből a tö rté nelem felépül. Ezek olyan anyagok, melyek lehetővé teszik a történészek számára, hogy levonják azt a következtetést am it ku tatn ak , az valóban m egtörtént esemény. A tények rendszerezésével többek között m egállapítható a köztük fenn álló kapcsolat. A m últ konkrét apró tényeinek összessége je lentős történelm i eseményeket, jelenségeket és rendszerbe foglalható történelm i folyam atokat ad. Ez lehetővé teszi a történészek számára, hogy választ adjanak a történelem leg fontosabb kérdésére: „M iért így tö rté n t? ” Az események, jelenségek, folyamatok eltérnek egymástól időtartam ban, a résztvevők számában, a társadalom ra gyako rolt befolyás mértékében. A történelm i eseményeket az alábbi ábra alapján tudjuk elemezni. 2. Történelmi jellemkép. Történelmi személyiség. A történelm i tények alapján a történész megalkotja a történelm i jellem ké peket. Ezek m utatják be a történelm i jelenségeket, ezekből TÖRTÉNELMI ESEMÉNY

108

5. téma. A történelem kutatói

épül fel a történelm i folyamat. Történelmi jellemképek láncolata szükséges ahhoz, hogy érzelmi szinten meg tudjuk érteni a történel met. A jellemképek a történelm i megismerés elengedhetetlen kellékei, melyek egyes esetek ben a művészi kép erejével kompenzálják az információk hiányát. A jellemkép a tö rtén e lem esztétikai vetülete. A történelm i jellem képek alapján készülnek a művészeti alkotá sok, történelm i rekonstrukciók, történelm i emlékművek, filmek, fotó- és hangdokumen tumok.

A Szics atamánjának megválasztása A január 31-ről január 1-jére virradó éjjel a zaporizzsjaiak az atamán megválasztására készül tek. Ezért az év első napja, mai fogalmaink szerint, rendkívül viharosan telt. A kozákok ér zelmi telítettséggel fogadták az érkező kozák vezetőket, akiknek szavazatán múlott, hogy ki lesz az atamán. Ezek a választások kétségtele nül átláthatóak és becsületesek voltak. A templom melletti téren felsorakoztak a jelöl tek. Amikor felhangzott a Ki támogatja Petrót? kérdés, akkor mindenki, aki az ő jelöltségét támogatta, felsorakozott a jobb oldalán. Akik ellene voltak, azok a bal keze felől sorakoztak fel. Érdekesség, hogy a szavazás során nem le hetett tartózkodni. Aki nem döntött, annak nem volt helye a Szicsben. Megtörtént, hogy szavazategyenlőség alakult ki. Ebben az esetben hangos szavazással kellett dönteni, azon múlt minden, hogy melyik támo gató csapat tudta túlkiabálni a másikat. A sz a va za to t leadn i, sza va zn i mai gyakorlata innen, ezekből az időkből ered. Amint megválasztot ták az atamánt, a kozákok elővették fegyverei ket, pisztolyaikat, ágyúikat és díszlövéseket ad tak le. Ezen a napon aztán hajnalig vigadoztak. A második-harmadik napon választották meg a többi kozák vezetőt, elsősorban a bírót, az ír nokot, a szakácsot, majd az alvezéreket.

Történelmi tény (latin factum szóból - elvégzett, az, am i m egtörtént) — valós, nem kitalált törté nelmi esemény meghatározott időben és megha tározott helyen; valós jelenség, folyamat; az, ami végbement, megtörtént a valóságban. Történelmi esemény — a társadalom élete egymással összefüggő fontos tényeinek összes sége. Történelmi esemény lehet valamely csata, szerződés aláírása, szervezet, párt megalakulása stb. Történelmi jelenség — a történelmi valóság egy szelete, amely egy adott időszakra jellemző tipikus jegyeket hordoz. Történelmi jelenségre példa az ukrán kozákság kialakulása, az ukrán forradalom stb. Történelmi folyamat — jelenségek hosszú ideig tartó következetes váltakozása, melynek törvényszerű jellege van. Például: az emberek megtele pedése Ukrajna területén, az ukrán nemzet ki alakulása, az ukrán nemzeti-felszabadító harc az ország függetlenségéért stb. AZ ESEMÉNYEK, JELENSÉGEK ÉS FOLYAMATOK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA

• 1) Mit ábrázol a rajz? 2) Úgy képzeltétek el az eseményt, ahogy a művész ábrázolja? 3) А XVIII. századi rajz segít annak az ese ménynek az elképzelésében, amelyet a for rásrészlet leír?

XVIII. századi metszet

19. A múlt megismerésének legfontosabb céljai

109

Konsztyantin-Vaszil Osztrozkij fejedelem ? Nézzétek meg Osztrozkij fejedelem portréját. Milyen eszközökkel ábrázolta a művész a fejedelem élet útját, amelyet a szövegből megismerhetünk?

Bohdan Hmelnickij hetman bevo nul Kijevbe. A festő Mikola Ivaszjuk. A művész igyekezett bemutat ni az ábrázolt esemény ünnepélyességét és fontosságát

110

5. téma. A történelem kutatói

Konsztyantin-Vaszil Osztrozkij (1526-1608) fejedelmi családból szár mazott. Hosszú élete volt, melynek során számos hasznos és fontos ügyet tudott véghezvinni. Az egyik legbefolyásosabb katonai-politi kai személyisége volt a Rzeczpospolita államnak, amely a Lengyel Ki rályság és a Litván Nagyfejedelemség egyesülésével jött létre. Oszt rozkij több mint harminc évig állt a Kijevi Vajdaság élén. A kortársak a ru szo k ko ro n á za tla n kirá lyá n a k nevezték. A legnagyobb érdemeket az ukrán területeken a pravoszláv kultúra megőrzésében szerezte az elnyomás időszakában. Osztrozkij magasan képzett személyiség volt, több nyelven beszélt. Osztrogi birtokán saját vagyonából felsőbb iskolát alapított - egy görög-szláv-latin akadémiát. A fejedelem az iskola falai közé gyűjtött számos tudóst és felvilágosult embert. Ezzel egyidejűleg nyomdát is alapított itt. Az Osztrozkijok birtoka tudományos-kulturális központtá vált. Barátaira támaszkodva Osztrozkij nagy tervet alkotott: egyházi szláv nyelven kiadta a Bibliát. Az 1581-ben megjelentetett fordítást Osztrogi Bibliának nevezik. Meg kell említeni Osztrozkij fejedelem jó tékonykodásait is. Kijevben saját pénzen felújíttatta a kijevi Cirill és Mezsihirja kolostort, fénykorát élte a Lavra barlangkolostor stb.

A m int m ár tudjátok, a történelem az emberek tevékeny ségét k u tatja, a történelm et pedig az emberek csinálják. Az első történészek, az ókori görögök és rómaiak főként a ki emelkedő személyiségekkel foglalkoztak. F elülm úlhatatlan mestere volt a történelm i személyiség alakja m egformálásá nak Plutarkhosz, az ógörög filozófus és történész. Párhuza mos életrajzok című műve követendő példaként szolgált. Természetesen olyan személyiségekről beszélünk, akik ve zetők voltak. R ajtuk kívül vannak azonosan gondolkodó cso portok, akik képesek vezetni a népet. Ezeket nevezik történel mi szem élyiségeknek. A történelm i személyiségek nem mindig vannak pozitív befo lyással a történelem meneté re. Ugyanakkor, a történelm i személyiségek önmagukban nem tudnak befolyást gyako rolni az eseményekre. Mindig szükség van arra, hogy a nép támogassa őket. Éppen ezért, mind a vezető egyéniségek nek, mind az azonosan gon dolkodók csoportjainak fi gyelniük kell arra, hogy mit is akar a nép.

Timothy Snyder ismert amerikai történész és publi cista, a Yale Egyetem professzora felszólalásából A történész az igazság kutatója. Nincs az igazság birtokában, nem is biztos, hogy rátalál az igazságra, de keresi az igazságot... Az igazsá got kutatva a történész egyidejűleg összefüggéseket keres. Az igaz ság sohasem önmagában létezik. Az igazság csak más igazságokhoz viszonyítva lehetséges. Az apró tények, a szerény tudás, aminek a birtokába jutunk, hiteles általános állításokká nőhetik ki magukat. Ezeknek a megjelenési formája az elbeszélés... Mivel a történész érti a folyamatokat, ezért nemcsak a tényekkel dolgozik. Azt is képes meglátni, ahogy a tények az idő múlásával hatnak egymásra... Amikor a történész könyvet ír, akkor nemcsak a tényeket írja le ... A jó történelemkönyv... megkonstruálja a valószerű magyarázatát an nak, hogy az emberek és az események hatnak egymásra az idők folyamán. Egyetlen történet sem képes a múlt teljességét visszaadni. A jól megírt történelem az esemény teljességének és hiánytalanságának érzetét keltheti, lehetőséget ad arra, hogy az eseményeket több szempontból is lássuk. Ez a fajta teljesség, a tényeknek ez az össze fonódása az emberi integritás. Ez nem csupán a tudás felhalmozása, hanem azoknak a tapasztalatoknak és információknak a felhalmozá sa, ahogyan halmozták fel és akkumulálták a tudást a múltban az emberek... A történelemnek... a maga teljességében kell láttatnia az embert, s az ember szemén keresztül kell szemlélnie a világot.

7 -----------------------------------------------------------------

Iván Bohun és Stefan Czarniecki összecsapása az 1653-as monasztirszki csatában. A festő Mikola Szamokis. A művész azt ábrázolja, milyen ádáz küzdelmet folytatott az ukrán nép а XVII. század köze pén a nemzeti-felszabadító hábo rúban

• 1) Mire mutat rá Timothy Snyder történész? 2) Snyder véleménye szerint ki a történész? 3) Mire kell törekednie a történésznek kutatásai során?

A történész m unkájának eredménye a történeti kutatás. Történelmi források alapján k u ta tja a történelm i tényeket, majd feltárja a történelm i eseményeket, jelenségeket, folya m atokat, jellemképeket formál.

Kérdések és feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Mi a történelmi tény? Melyek alapvető jellemvonásai? Miben különbözik egymástól a történelmi esemény, jelenség és folyamat? Milyen kérdésekre kell válaszolnia a történésznek ahhoz, hogy kutassa: 1) a történelmi eseményt, 2) jelenséget, 3) folyamatot? Mi a történelmi jellemkép? Minek a segítségével lehet történelmi jellemképet alkotni? Kik a történelmi személyiségek? Milyen szerepet játszanak a tör ténelemben? Csoportfoglalkozás. Lehet-e a történelmi személyiség jelleme pozitív? negatív? Az ábra (108. oldal) alapján mutassatok be egy történelmi ese ményt (jelenséget vagy folyamatot), amelyről tanultatok. Mi az eredménye a történész munkájának? Indokoljátok meg a válaszotokat.

19. A múlt megismerésének legfontosabb céljai

111

20. Történelem, történészek, írók és költők MEGTUDHATJÁTOK: ■ hogyan fejlődik a tö rtén e lem tudom ány Ukrajnában és kiket tekin tü n k kiem elke dő történészeknek ■ m ilyen szerepe van a szépirodalom nak a történelem tanulm ányozásában

A krónikaíró Nesztor. Szobor

Szinopszis - az első történelem-

könyv

112

5. téma. A történelem kutatói

1. Az ukrán történelemtudomány fejlődése. Az ukrán tö rté netírás közel ezeréves m ú ltra tek in t vissza. Az első tö rté nelmi művek a krónikák voltak. A mai történészek az ukrán tö rtén etírás atyjának a Lavra barlangkolostor krónikaíróját, N esztort ta rtjá k . N esztor 1113-ban jegyezte le A régm últ idők elbeszélését. A zért tek in th etjü k történésznek, m ert elő ször is, nemcsak saját kora eseményeit írja le, hanem azokat is, amelyek évszázadokkal korábban tö rtén tek . Másodszor, pontosan m eghatározta m unkája célját: honnan veszi kezde té t a ruszok földjének tö rtén ete, kik voltak az első uralkodók és hogyan keletkezett a ruszin föld. Harm adszor, nemcsak leírja az eseményeket, hanem értékeli is. N eszto r k ró n ik áján ak nagy jelen tő ség e van a tö rté n e lem ta n u lm á n y o z á sá b a n . Legfőbb fo rrá s a , so k szo r az egyetlen fo rrá sa azoknak az időknek, m elyekről a k ró n i kában szó van. Nem v életlen , hogy A régmúlt idők elbe szélése a világ száz legism ertebb és legrégibb könyveinek egyike. M unkájával N eszto r le ra k ta a k ró n ik a írá s h agyo m ányát, am ely egész а XVII. századig fo ly ta tó d o tt. Az u tó d o k ig y ek eztek to v á b b írn i N e sz to r k ró n ik á já t sa já t k o rtá rs esem ények m egörökítésével. А XVII. század végén m ár nem csak k ró n ik ák at írta k , hanem m eg jelen tek az első m ai értelem b en v e tt tö rté n e ti m unkák. 1672-ben Feodoszij S zafan o v ics, a Kijevi-M oh ilja i A kadém ia re k to ra ö s s z e á llíto tta A régi krónikák leírása cím ű m ű v ét. Az első rész R usz tö rté n e té t а X III. század ig tá rg y a lja , a m ásodik rész az u k rá n te rü le te k X III-X V II. századi tö rté n e té t m u ta tja be. 1674-ben je le n t meg R usz és a M oszkvai Á llam t ö r tén elm én ek rö v id á tte k in té s e S zin o p szis cím m el. Ez a könyv évszázadokig sajá t tö rtén elem k ö n y v n ek sz á m íto tt és 30 k ia d ást é rt meg. Szám os tö rté n é sz úgy véli, hogy a Szinop sz is szerzője In n o k en ty ij H izely, a L av ra b a r lan g k o lo sto r főnöke volt. А XVIII. század elején több m ű is s z ü le te tt, m elyeket összefo g laló an k o zák k ró n ik á k n a k n ev ezü n k . S zerzőik R om án R akuska-R om anovszkij, Szam ijlo Velicsko és H rihorij H ra b ja n k a . Nem csu p án le írtá k az u k rá n népnek B ohdan H m elnickij á lta l v e z e te tt n e m ze ti-felsz a b ad ító

Dmitro Bantis-Kamenszkij

Volodimir Antonovics

h áb o rú já n ak és az a zt követő kozák idő szaknak az esem ényeit, hanem m ag y aráza to t is p ró b á lta k hozzáfűzni. А XIX. század elején felélén k ü lt az é r deklődés U k ra jn a tö rté n e lm e irá n t, am i a tö rté n e lm i ism e re te k rö g z íté sé t im m ár tö rté n e le m tu d o m á n n y á e m elte. Az első tö rté n é sz , aki U k rajn a tö rtén elm év el fog la lk o z o tt, D m itro B a n tis-K a m e n sz k ij (1 7 8 8 -1 8 5 0 ). K is o r o s z o r s z á g története cím ű m u n k ájáb an elsőként fo g la lta össze az u k rá n te rü le te k tö rté n e lm é t az ó k ortó l 1760-ig. A m ú lt esem ényeivel k a p cso la t ban nem csupán a tényeket rö g z íte tte , h a nem b e m u ta tta a k u ltú r á t, a népszokáso k a t, a tem plom - és k o lo s to ré p íté s t, a kozákság e re d e té t, é rté k e lte a hetm anok és m ás szem élyiségek tevékenységét, akik fo n to s szerepet já ts z o tta k U k ra jn a tö r t é nelm ében. А XIX. század m ásodik felére a tö r t é nészek tu d om ányos tevékenységének kö szö n h ető en k ifo rro tta k azok a n ézetek , m it is é rtü n k U k ra jn a tö rté n e lm é n . Mikola K osztom arov (1 8 1 7 -1 8 8 5 ) kiem elkedő u k rá n tö rté n é s z m u n k á ssá g a több m in t 300 tudom ányos m u n k át te sz ki, közte a Bohdan Hme lni ck ij, Ruina [а XVII. szá zad vége az u k rá n tö rtén elem b en ], Mazep a, Pavlo Polubotok stb. cím űek. K oszto m aro v a n é p et t a r t o t t a a tö rté n e le m legfőbb m ozgatóerejének. Á llást fo glalt az önálló u k rá n nem zet elism erése, az önálló

Olekszandra Jefimenko

Volodimir Antonovics tanítványának visszaemlékezéseiből . . . A professzor otthonában mi, akik ukránnak szü lettünk, először bizonyosodtunk meg róla és láttuk saját szemünkkel, hogy vannak könyvek, melyeket anyanyelvűnkön írtak, vannak ukrán könyvek, ame lyek éppen bennünket érdekelnek, és emlékszem, a professzor fia segítségével kaptuk kölcsön a galí ciai Dzvinokot [Csengő - fiataloknak szóló illusztrált újság] és a Lisz M ikitát [Mikita róka], s utána egy más kezéből téptük ki, hogy elolvassuk. A gyerek könyvek után jöttek a fajsúlyosabb művek, mint például az olvasókönyvek, népszerű ukrán történe lem rajzokkal illusztrálva. Amikor megalapítottuk a saját nyilvános közkönyv tárunkat, a jó professzor értékes könyveket ajándé kozott nekünk. Hamarosan olyan történelmi könyv tárunk lett, amelynek értéke felbecsülhetetlen. ... emlékszem, hányszor vitt el bennünket az egyetemen régészeti és numizmatikai múzeumba, és vitrinről vitrinre haladva két-három órán keresz tül magyarázott nekünk ragyogó ukrán nyelven, részletesen, mégis olyan egyszerűséggel, hogy a kisgyermek is megértette volna az ukrán régésze tet, amelynek ő volt az atyja. Ha összegyűlt pár tucat érdeklődő, Volodimir Antonovics sosem mon dott nemet, mindig jött és magyarázott...

7 --------------------------------------------• 1) Miért volt а XIX. században kevés ukrán könyv? 2) Mi bizonyítja, hogy Antonovicshoz a ko rabeli ifjúság nagy tisztelettel viszonyult? 3) Miről akarta meggyőzni hallgatóit, tanít ványait Antonovics?

20. Történelem, történészek, írók és költők

113

Dmitro Javornickij emlékháza Dnyipróban

Mihajlo Hrusevszkij dóig ozószo báj á ba n

114

Dmitro Javornickij dolgozóasztala

u k rá n tö rté n e le m m e llett, am iről úgy ta r to tta , hogy az u k rá n nép szabadságszerető szellem iségének term ék e. V olodim ir A ntonovics (1 8 3 4 -1 9 0 8 ) az u k rá n nép tö rté n e té n e k ku lcsid ő szak ait ta n u lm á n y o z ta . M űvei: A kozákok eredetéről, A hajdamákokról, Iván Honta, az umanyi százados és egyéb m unkák U k rajn a tö rté n e té b ő l. Az u k rá n tö rté n é sz e k között az első vo lt, aki az Ukrajna-Rusz te rm in o ló g iát h a sz n á lta . A ntonovics össze g y ű jtö tte és nyolc k ö tetb en k ia d ta Délnyugat-Oroszország Levél tárát,, am elyben Jobb p a rti U k ra jn a X V I-X V III. századi tö rté n e l m ének dokum en tu m ai k a p tak helyet. F an táziad ú s irodalm i látásm ó d ja és k u ta tó i teh etség e te tte ig a zán sokoldalúvá az első tö rté n é sz n ő , O lek szan d ra Jefim en k o (1 8 4 8 -1 9 1 8 ) m u n k ásság át. L egfontosabb m űvei A turbaji dráma, Fejezetek Jobb pa r ti Ukrajna történetéből, A z ukrán nép története. Az u k rá n kozákság tö rté n e lm e ta n u lm á n y o zá sán a k sze n te lte é letét D m itro Jav o rn ick ij (1 8 5 5 -1 9 4 0 ). Sokéves k u tató m u n k áján ak eredm énye A zaporizzsjai kozákok története három k ö tetb en . A tö rté n é sz , M ihajlo H rusevszkij (1 8 6 6 -1 9 3 4 ) öröksége több m in t 2 ezer tudom ányos m unka. L egjelentősebb m űve U k rajn aR usz tö rté n e lm e tíz k ö te tb e n a legrégibb időktől а XVII. század m ásodik feléig. H ru sev szk ijn ek k ö szö n h etjü k a n em zeti tö rté n e tírá s m egalapozását azzal, hogy az u k rán o k tö rté n e lm é t leválasz to tta más népek tö rté n e lm é rő l. H azánk tö rté n e lm é t m a is k u ta tjá k . Az U k ra jn a tö rtén e lm é v el foglalkozó tu d o m á n y te rü le t elegendő tén n y el rendelkezik ahhoz, hogy H azánk m ú ltjá t a m aga teljességében tu d ja b e m u ta tn i. Ez az u k rá n tö rté n é sz e k nem zedékei m u n kásságának köszönhető. Ma m ár nagyon sok tö rté n e lm i m unka áll a ren d elk ezésü n k re, éppen e z é rt m a m ár n é lk ü lö zh etetlen , hogy a tö rté n e le m k u ta tá s a is szakm ai alapokon tö rté n je n . A tö rté n é sz n e k fe la d a ta a re n d e l kezésre álló szakirodalom feldolgozása is, hogy tis z tá b a n legyünk azzal, hogyan lá ttá k az esem ényeket az elődök. A zt a tudom ányte rü le te t, am ely a tö rté n e lm i tu d á su n k fejlődését v izsg álja, h is

5. téma. A történelem kutatói

to rio g rá f iá n a k n evezzük. A h is to rio g rá fia fejlődése a tö rtén e le m tu d o m á n y é re ttsé g é t jelzi. 2. Történelem a szépirodalmi művekben. A tö rté n e le m t u dom ányos k u ta tá so k tá rg y á t képezi, u gy an ak k o r ih le te t ad a m űvészeknek is. A tö rté n e lm i esem ények ném elykor o ly an nyira szövevényesek, hogy felü lm ú lják az m űvészi fa n tá z iá t. Az írók és költők érdem e, hogy m egrajzolják a kor szellem iségét, az akkor élt tö rté n e lm i szem élyiségek a la k já t, am i seg ít jobban m e g érten i a m ú lta t. E zenkívül a tö rté n e lm i tá rg y ú m űveknek is m e re tte rje sz tő fu n k ció ja is van. S ajáto s történelem könyvek ezek U k ra jn a t ö r ténelm ének tan ulm ányozásához, és h o zzájáru ln ak a n é p szellem egységéhez. Az É n ek Ig o r h a d á ró l cím ű eposz p éld ául Igor nagyfejedelem nek a kunok elleni h a d já ra tá t ö rö k íti meg. T arasz Sevcsenko, a nagy kobzos szám os m űvében fo r m ált m eg tö rté n e lm i alak o k at, többek k ö zö tt Bohdan H m elnickijt, Iván H ont á t, M akszim K rivonoszt, D m itro B ajdát (V isneveckijt) és m ás kozák vezetőket. A Hajdamákok cím ű költem ényében a kozák k o rt, a hajdam ákm ozgalm at eleveníti fel. Az u k rá n irodalom ban az első tö rtén e lm i regény Pantelejm on K ulis A fekete tanács cím ű m űve volt. N épünk tö rtén e lm é t és a fü g getlenségért vív o tt h arcát felelevení t i Iván F ran k o (Za h ar Berkut), M ihajlo S z tarick ij (Az utolsó sasok, Busa védelme) és m ár u k rá n írók is. Számos m űvet szen teltek az alkotók a kozák időszak nak. K iem elkednek ezek közül V olodimir M alik A titkos követ, J u rij M usketik Testvér testvér ellen, Rom án Ivanicsuk Horda, Olesz H oncsar Székesegyház és m ás alk o tá sok. V ilág h írt h o zo tt Iván B a h rja n ijn a k a Gecsemáné kert je cím ű regénye, am elyben az u k rá n nép tra g é d iá já t, a re p re ssz ió k at, az u k rá n é rte lm iség m egsem m isítését ö rö k íti m eg. Az író b e m u ta tja a bolsevik te r r o r szö rn y ű sé g eit, a k ép telen vádaskodásokat, a fogolykínzások válo g a to tt m ó d szereit. U gyanennek a tém án ak sze n te lte az író Tigriscsapda (első v á lto z atb a n V adcsapda) cím ű re g é nyét is. Pavlo Zahrebelnij egész m unkássága tö rtén e lm i tém ák ra épül. Csoda cím ű regénye a Szófia székesegyház é p íté séről szól. A Rokszolána cím ű regényének főhőse pedig a legendás N ásztya Liszovszka R ohatinból, aki a s z u ltá n felesége le tt, és nagy befolyásra te tt szert az Oszm án B i rodalom ban. Az Én, Bohdan cím ű regény Bohdan Hmelnickij hetm anról szól, s a legkiemelkedőbb u k rá n tö rté n e l m i regények sorába ta rto z ik .

Pantelejmon Kulis

A kiemelkedő ukrán író, Olesz Honcsar a kozák székesegyház előtt, amelynek Székesegyház című regényét szentelte. A Szentháromság székesegyházat a Dnyipropetrovszk megyei Novomoszkovszkban J. Pohrebnyak népművész mester épít tette fából 1773-1778 között.

Pavlo Zahrebelnij író, az ukrán történelmi próza kiemelkedő személyisége emléktáblája Kijevben

20. Történelem, történészek, írók és költők

115

Kérdések és feladatok 1. 2.

Bohdan Hmelnickij

Kik a történészek? Nevezzetek meg ismert ukrán történészeket. Mutassátok be va lamelyiküket. 3. Kit tartanak az ukrán történetírás atyjának, és kit az első Ukraj nával foglalkozó történésznek? 4. Melyik ukrán történész a szerzője a tízkötetes Ukrajna-Rusz tör ténete c. munkának? 5. Ki az az ukrán történész, aki életét az ukrán kozákság története tanulmányozásának szentelte? 6. Csoportfoglalkozás. Mi a legfőbb eredménye a történészek munkájának? 7. Irodalomórákon milyen műveket tanultatok, amelyeknek témája Ukrajna történelmi múltjának valamelyik fejezete? 8. Ki írta az első ukrán történelmi regényt? 9. Mi a szerepe a szépirodalomnak a történelem tanulmányozásában? 10. Magyarázzátok meg a következő szólást: „Az irodalom segít bele tekinteni a múltnak kútjába, hogy meglássuk a jelen és a jövő egét." 11. Nézzetek utána olyan irodalmi alkotásoknak, amelyekben a mai Ukrajnában zajló eseményeket örökítették meg. 12. Határozzátok meg, hogy az alábbi olvasmányok közül melyik tu dományos-népszerű és melyik szépirodalmi.

Olvasmány 1)

116

Egyszer aztán rettenetes, olthatatlan tűzvész támadt Zaporizzsja felől - Hmelnickij apánk kelt fel a polyákok és a haza minden megrontója ellen. Mit meg nem tettek a sztaroszták és komisszárok a városi kozáksággal, a lengyel kapitányok a katonáikkal meg a mi szélkakas polyákbérenceink az udvari őrökkel! Mit ki nem találtak, hogy elfojtsák a tüzet! Hányféleképpen torlaszolták el őrjárataikkal a sztyeppeken keresztül vezető utakat, hogy senkit ne engedjenek Ukrajnából Zaporizzsjába, de hát mi haszna? A földműves a mezőn hagyja ekéjét és ökreit, a serfőző odahagyja üstjeit, a takácsok, a szabók és a kovácsok odahagyják munkájukat, apák elhagyják kis gyermekeiket, a gyermekek beteg apjukat és anyjukat, és éjszaka, kerülő utakon, a sztyep pen át, tövises bokrokon és vízmosásokon keresztül mindannyian Zaporizzsjába igyekez nek, Hmelnickijhez. És ekkoron „felmorajlott a kozák dicsőség szerte Ukrajnában...".

5. téma. A történelem kutatói

Olvasmány 2)

Abban az időben Bohdan nem foglalkozott azzal, hogy a kozákok vezetője Ukrajna tör ténelmének egy békés időszakát éli. Azon ban ez a nyugalom csak vihar előtti csend volt. A lengyelek erővel kényszerítették az ukránokat, hogy hordják az igát, azonban ez a helyzet nem maradhatott sokáig válto zatlan. Népünk nem szolgált rá erre a bá násmódra, és a külföldi elnyomás olyan erősen visszafogta a fejlődést, hogy 1648-ra megérett a helyzet, hogy kirobbanjon a nemzeti forradalom. Az ukrán társadalom különböző rétegeiben éles ellentétekhez ve zetett az ukrán területek akkori státusa a Rzeczpospolitán belül, annak ukránokkal kapcsolatos politikája, társadalmi-politikai berendezkedése és társadalmi-gazdasági vi szonyai.

Gyakorlati foglalkozás Családfa. A családom története - Ukrajna történelmének része Cél: kipróbálni m agatokat a m últ kutatójának szerepében; kutatni és lejegyezni a családod történ etét; felállítani a családfát.

ID ÉZD F E L 1. Mi a történelem tan u lm á nyozásának a célja?

Feladatok a gyakorlati foglalkozás előkészítéséhez

2. A történelm i források m i lyen típusait ism eritek?

1. G y ű jteni a családi fotókból; e lk észíten i a családi és a genealógiai fa sablonját. 2. Összevetni s összekötni a fe ltá rt tényeket U krajna, a szülőföld és a saját rokonságod történetév el.

3. Otthon vannak-e történelm i forrásaitok? N evezzétek meg, m ik azok.

A foglalkozás menete I.

Gyűjtsd össze családtagjaid fényképeit.

M int azt m ár tud játo k , a tö rtén ész m unkája a tö rté n e l mi források összegyűjtésével kezdődik. Először gyűjtsétek össze a családi fotókat. H a otth o n nincs családi fotóalbum , akkor saját m agatok rendezzétek a fényképeket. Helyezzétek el kronológiai rendben, a családtagok születési d átu m ára tám aszkodva. H a nem tud játo k , ki m ikor szü letett, akkor forduljatok segítségért a család valam elyik tagjához. II. Rajzoljátok meg a családfát.

A család fa te te jé n helyezzétek el a sa já t fén y k ép ete k et. A lá k erü ljen ek a szülők fotói. A következő sorba az apa fényképe alá az apai nagyszülők, az anya fényképe alá az anyai nagyszülők fo tó i kerü ljen ek . U gyanígy h e lyezzétek el a dédszülők fo tó it is, akik a ti n ag y szü leitek szülei. Ily m ódon m indenkinek négy dédnagym am ája és négy d éd nagypapája van. így néz ki egy egyszerű család fa. A zt m u ta tja , hogyan a lak u lt a család ö sszetétele nem zedékről nem zedékre egyetlen őstől. F eltételezzü k , hogy ez az ős az egyik d éd nagypapa, akinek a v ezeték n ev ét örökölte a családod. Ez a dédnagypapa a dédnagym am ával e g y ü tt a genealógiai fa gyökeréhez k e rü l. Tőlük följebb,

Gyakorlati foglalkozás. Családfa. A családom története - Ukrajna történelmének része

117

a fa alsó ágain lesznek elhelyezve a gye rek eik , fö lö ttü k pedig a te szüleid és te m agad. Az oldalsó ágakra k erü ln ek a n ag y b ácsik , n a g y n én ik a ro k o n ság fo k án ak m egfelelően. III. Foglaljátok össze családtagjaitok életét és tevékenységét.

D erítsétek ki, hol születtek a család tag jaito k , hol éltek, dolgoztak, melyek voltak életük legfontosabb eseményei. Ebben seg ít ségetekre lesz a házi archívum , amelyben különböző dokum entum ok lelhetők fel (szü letési bizonyítvány, házasságlevél, érettségi bizonyítvány, k itü n te té se k stb.). Ezeket a dokum entum okat a család idősebb tagjainak engedélyével h aszn álh atjáto k fel. IV. Készítsetek interjút a család legidősebb tagjaival.

A felm enők m egism erésének legjobb m ódja valóban az, ha elbeszélgettek a család legidősebb tagjaival. M indent, am it m egtud tok, írjato k le. V. Rendszerezzétek az összegyűjtött anya got.

Az ö sszeg y ű jtö tt anyagot rendszerezni kell és előadás vagy prezentáció form ájában b em u tatn i a következő órán. A b em utatás form áját és időkeretét a pedagógus h a táro z za meg. VI. Adjatok választ a kérdésre. M iért kell ism ern i a családi k ap cso la to k a t? VII. Foglaljátok össze, mi újat tanultatok a foglalkozás során. Vonjatok le következ tetéseket.

118

5. téma. A történelem kutatói

6. téma MINDENNEK VAN MÚLTJA

21. A munka és a gazdaság: régen és ma MEGTUDHATJÁTOK: ■ mi a szerepe a m unkának az em ber életében ■ mi a gazdaság, a közgazda ság ■ hogyan alakult ki a p iacgaz daság és mi a szerepe mai világunkban

Gazdaság — az emberi szük ségletek kielégítésére alkal mas tevékenységek mechaniz musa. Munka — tudatos, célirányos tevékenység, az ember szelle mi képességeinek és fizikai erőfeszítéseinek felhasználása hasznos eredmények elérése érdekében szükségleteik ki elégítésére. Naturális gazdálkodás — a gazdálkodás kezdetleges for mája, amikor az emberek csak azokat a termékeket ter melik meg, amelyek saját szükségleteiket fedezik. Árutermelés — a gazdaság olyan szervezete, amelyben a különféle termékeket nem saját fogyasztásra, hanem csere és értékesítés céljára állítják elő.

120

6. téma. Mindennek van múltja

1. A gazdálkodás típusai. Az emberiség számára a m unka a fennmaradás legfontosabb eszköze, a gazdálkodási tevékenység alapja. Annak érdekében, hogy saját m unkáját és ezzel p ár huzamosan a gazdálkodást hatékonyabbá tegye, az ember szá mos munkaeszközt talált fel. A gazdálkodás során az emberek kapcsolatba kerülnek egymással. Ez teszi lehetővé, hogy a társadalom számára ésszerűen biztosítva legyenek a szükség letek és javuljon az életszínvonal. A gazdasági rendszerrel és a forrásoknak a gazdálkodási tevékenység során való felhasz nálásával a közgazdaságtan foglalkozik. Az őstársadalm akban a gazdálkodás form ái a gyűjtögetés és a vadászat voltak. Ehető növényeket, gyümölcsöket, bo gyókat stb. gyű jtö ttek , állatokra és m adarakra vadásztak. Valamivel később kezdtek el halászni. A gazdálkodásnak ezt a típusát nevezik kisajátítónak. Azaz az ember elvette (ki sajá títo tta) a term észettől azt, am it az n y ú jto tt szám ára. M integy 10 ezer évvel ezelőtt a gazdálkodás tekintetében változások következtek be, ami hatással volt az emberiség további fejlődésére. M egszületett a termelő gazdálkodás (földművelés, állattartás, kézműipar), azaz az ember saját maga kezdett el növényeket term eszteni, állatokat ta rta n i, h á zta rtá si eszközöket állíto tt elő (úgy m int edényeket, tex tíliá t, bútorokat stb.). Megjelent a letelepedett életform a, a városok, az államok, m indaz, ami körülvesz bennünket és am it használunk. Kezdetben az emberek a h á ztá ji term elés során saját szükségleteik kielégítésére törekedtek (étel, ru h ázat, hasz n álati tárgyak). Sem m it nem cseréltek, nem vettek, nem adtak el. Ezt az önellátó rendszert nevezik naturális gazdál kodásnak. A n atu rális gazdálkodást fokozatosan felváltotta az á ru term elés, ami egy fejlettebb és hatékonyabb form ája a tá r sadalmi gazdálkodásnak. Milyen körülmények vezettek a kialakulásához? Nem ké pes m inden ember m indent ugyanolyan szinten csinálni. Az egyik ember jobban tu d agyagedényeket készíteni, a másik a szövésben ügyesebb. A sztyeppén a legcélszerűbb foglalkozás az á llattartás volt, az erdős sztyeppén pedig a földművelés. Azaz az emberek fölösleget term eltek valamiből, amire m ás nak szüksége volt. így kezdődött el a cserekereskedelem. A

Nagy Volodimir ezüst pénzérméi

Hrivnya a Rusz állam időszakából

Hrivnya az Ukrán Népköztársaság időszakából

Mai papírpénz

kereskedelem kezdetben árucserét jelentett, m ajd az emberek felfedezték a pénzt - azt az á ru t, amellyel ki lehetett fejez ni bármely áru értékét. Azokat a dolgokat, amiket az embe rek elcserélnek vagy eladnak, árunak nevezzük. Ez az áru pénz alapú gazdálkodás. Az adásvétel közben alakul ki a piacgazdálkodás. Az áruterm elés kapcsolatot terem tett a világ különböző régiói között, így tu d tak eljutni a felhasználókhoz az áruk és a szolgáltatások. Az áruterm elés m ár az őstársadalom ban kialakult. Az áruterm elésen alapuló piaci gazdálkodás m ind össze néhány száz éve vált a gazdálkodás alapvető formájává. A piacgazdaság gyors fejlődését lehetővé te tte a technikai fejlődés, ami jelentős m értékben hozzájárult az áruterm elés volumenének növekedéséhez. Valóságos forradalm at idézett elő а XVIII. század végén a gőzgép felfedezése. Ennek kö szönhetően m egjelentek az első iparvállalatok, fejlődésnek indult a városi életform a, a Föld m inden szegletének meghó d ítása az ember által.

7 ------------------------------• 1) Honnan ered az a pénz nem, ami ma Ukrajnában használatos? 2) A világ számos országában gyakorlat, hogy a pénze ken saját történelmük ki emelkedő személyiségeit ábrázolják. Kiket ábrázol nak a mai ukrán bankje gyeken? Nézzetek utána, miről híresek ezek az em berek.

21. A munka és a gazdaság: régen és ma

121

Aratás az őskorban

Aratás а XIX. században

• Nézzétek meg a képeket. Beszélje tek a mezőgazdaság fejlődéséről az ukrán területeken. Melyek az alap vető különbségek a múlt és a jelen között?

Aratás napjainkban

A MEZŐGAZDASÁG ÁGAZATAI

122

6. téma. Mindennek van múltja

2. A gazdálkodás napjainkban. A v ilággaz daság fejlődésében új szak aszt n y ito tt a szám ítógépes tech n o ló g ia e lterjed ése az 1960-as években. A gazdálkodásnak azokat az á g a z a ta it is m e g v á lto z ta tta , am elyek öröknek tű n te k . A piacgazdaság az emberi civilizáció fej lődésének csúcspontja. Annak ellenére így van ez, hogy bizonyos korokban bizonyos emberek úgy vélték, a piacgazdaság igazságtalan. Tet tek kísérletet a felszámolására többek között a Szovjetunió időszakában. Ám a piacgazda ság alapjainak elvetése és tagadása lerombol ja a gazdálkodási rendszert, az életszínvonal azonnali visszaeséséhez vezet. Ily módon a jólét és a jóléten alapuló megelégedettség

Agyagedénykészítő kisiparos munka közben

Manufakturális termelés

Gőzgép а XIX. században

7 ----------------------------------------------• Nézzétek meg a képeket és figyeljétek meg, hogyan változott az emberi tevékenység az árutermelés során: a kézművességtől a mai robotizált termelésig. Milyen következményekkel jártak ezek a változások?

Korszerű robotizált termelés napjainkban

m egterem tésének alapfeltétele a piacgazdaság törvényeinek elfogadása. Az ukrán terü letek en m ár több ezer éve a mezőgazdaság az alapvető gazdasági ágazat. M ára fejlett term elési k u ltú ra alakult ki. Ez a term elési form a alapozta meg népünk hagyom ányos életm ódját, anyagi k u ltú rá já t, az alapvető ünnepek és szokások rendszerét, világnézetét, szellemi é r ték eit. A földm űveléssel párhuzam osan fejlődött az á lla t ta rtá s , valam int a hagyományos foglalkozások: a halászat, a vadászat, a m éhészet. U krajna ma is a világ egyik legje lentősebb mezőgazdasági term elője fejlett technológiai k u l túrával.

Kérdések és feladatok 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7.

Miért a munka az ember életének az alapja? Mi a gazdaság? Mikor jelent meg a naturális gazdálkodás? Melyek a fő jellemvo násai? Miért ez volt elterjedve az emberiség történelmében a leghosszabb ideig? Milyen különleges áru jelent meg a piacgazdaság elterjedésével? Milyen tényező hatott a piacgazdaság gyors fejlődésére? Csoportfoglalkozás. Miért a piacgazdaságot tartják a civilizációs fejlődés csúcsának? Miben különbözik a naturális gazdálkodás az árutermeléstől?

21. A munka és a gazdaság: régen és ma

123

22. A városok és a falvak régen és most MEGTUDHATJÁTOK: ■ mikor és hogyan jö ttek létre a városok az ukrán területe ken ■ egyes városok felem elkedé sének és bukásának okait ■ milyen alapvető különbsé gek voltak régen és vannak ma a városok és a falvak között

1. A városi életmód kialakulása a mai ukrán területeken. Л vá rosok, kisvárosok, kisebb és nagyobb falvak azok a helyszínek, ahol az ukrán történelem eseményei zajlottak. Minden tele pülésnek saját arculata van. Ám csak együttesen m utatják be azt az U krajnát, ami mindenkinek m egragadja a képzele té t, aki egyszer is látta. Hogyan is alakult ki ez a kép? Az em beriség áttérése a letelepedett életm ódra együtt já r t az állandó települések kialakulásával. A földm űves te lepülések közül idővel elkezdtek kiem elkedni azok, ahol a kézm űvesek, a hatalom képviselői éltek, ahol a k u ltik u s építm ények em elkedtek. E zt a telep ü léstíp u st nevezik v á rosnak. A történelem ben két város is verseng az elsőségért, az egyik Jerik ó (a m ai Izrael terü letén ) és Q atalhüyük (a mai

Olvia - a legnagyobb gö rög város a Fekete-tenger északi partvidékén a fes tőművész elképzelése sze rint (1) és a régészek által rekonstruált település (2)

7 -----------------------

• Nézzétek meg a képe ket. Milyen foglalkozá sokat űztek a görög városok lakói? Miben különbözik a festmény a régészeti rekonstruk ciótól?

A Cserkaszi megyei Majdanecke település rekonst rukciója. A települést a tripoljei kultúrát tanulmányozó régészek fedezték fel

124

6. téma. Mindennek van múltja

Törökország te rü le té n találh ató ). M integy 10 ezer évvel ezelőtt alap íto ttá k ezeket. A városi életmód m egjelenését a mai ukrán terü letek en egyes történészek a tripoljei kultúrához kötik. A trip o ljei k ultúrához ta rto zó , a régészek által fe ltá rt települések né melyike hordoz városias jegyeket. A legnagyobb közülük M ajdanecke, amely m integy 6 ezer évvel ezelőtt állt fenn. M integy 200 hektáron 3 ezer egy-, kettő- és három szintes épület helyezkedett el. Feltehetően körülbelül 15 ezer ember élt itt. Azokban az időkben ez volt E urópa legnagyobb te lepülése. Ám vannak olyan tö rtén észek , akik úgy vélik, hogy a nagy kiterjedés és a jelentős lakosságszám még nem elegendő feltétel ahhoz, hogy egy települést városnak te k in tsü n k . A k u tatáso k folytatódnak. A trip o ljei k u ltú ra hanyatlása u tá n a mai U krajna te rü le té n hosszú időn ke resztül nem voltak nagyobb települések. A valódi városi k u ltú ra і. e. а V III-V I. században jelent meg a mai U krajna te rü le té n a görögök letelepedésével. A Fekete-tenger partvidékén és a K rím en görög városokat ala p íto ttak . Ezek úgynevezett városállam ok voltak. Külső meg jelenési form ájuk és belső berendezkedésük tek in tetéb en a görögországi városokra em lékeztettek. Az időszám ításunk kezdete u tá n összeomló Római Birodalommal eg y ü tt e ltű n tek az em líte te tt terü letek rő l a városok is.

Szláv városi típusú település és kisebb falvak rekonstrukciója.

7 ----------------------------------------------------------

• Nézzétek meg a képeket. Soroljátok fel, melyek az alap vető különbségek a görög városok és a szláv települések között.

22. A városok és a falvak régen és most

125

Kijev Bölcs Jaroszlav idejében. Rekonstrukció ____________________________________ • А XIX. századra Kijev jelentő sen megváltozott a megelőző századokhoz képest. Miért?

126

6. téma. Mindennek van múltja

KÜev a XVII- században (1) és а XIX. század elején (2)

2. A városi életm ód fejlődése. A m ai U krajna te rü le té n a városfejlődés a Kijevi Á llam (U krajna-R usz) létrejö ttén ek és virágzásának időszakában lépett a következő szakaszba. U krajna erdőssztyeppi és erdős terü letein ek szláv lakos sága kis településeken élt. A nagyobb m egerősített telep ü lések voltak a tö rzsi központok. Az V. század végén - a VI. század elején az egyik ilyen m egerősített településből n ő tt ki Kijev. Később alap íto ttá k a m a is ism ert városok közül C sernyihivet, K orosztenyt, Perejaszlavot stb. A Kijevi Á llam nak fénykorában annyi sok városa volt, hogy Gardarikinak - a városok országának nevezték. Kijev volt E urópa egyik legnagyobb városa. Ebben az időben a városok váltak a kézm űipar és a kereskedelem központjaivá, itt élt a nagyfejedelem és a hatalom többi képviselője. A városokban épültek fel a székesegyházak, amelyek a hívők zarándokhelyeivé váltak. U gyanakkor a nép nagyobb része továbbra is a földeken dolgozott. А X III. században a mongol h ó d ítás u tá n K ijev hosszú időre leh an y atlo tt. A város kinézete egész а XIX. századig alig v álto zo tt. H an y atlo ttak a D nyeper-m ente többi v áro sai is. U gyanakkor fejlődtek a városok a nyugat-ukrán te rü le teken. Itt a nyugat-európai városokhoz hasonlóan kis utcák, kőépületek, a központban piactér, székesegyház, városháza stb. jellem ezték ezt a településtípust. A leggyorsabban Lemberg (Lviv) fejlődött, amely több száz évre a legnagyobb ukrán várossá vált, fontos kereskedelm i és kézm űipari cen t rum volt.

Az ip a ri term elés elterjed ésév el a v á rosok, m elyekből egyre több v o lt, a gaz dasági élet k ö zpontjaivá v áltak . M egválto z o tt az egyre növekvő szám ú városlakók életm ódja. A városok a rc u la ta is válto zo tt: m eg jelen tek a széles u tc á k , a so kszintes ép ü letek , kikötők, v a su ta k ép ü ltek . M eg je le n t a városi töm egközlekedés, a városi színház és a többi szabadidőközpont, m eg n ő tt az o k ta tá si intézm ények szám a stb. Ezek a változások nem k e rü lté k el az u k rá n te rü le te k e t sem . А X V III. század végén - а XIX. század elején több tu c a t város jö tt lé tre , melyek a nem zetközi ke reskedelem és az ip a r központjaivá váltak . Az elsőség abban az időszakban O desszát ille tte m eg, am elyik az Orosz B irodalom legnagyobb városa volt. O dessza kikötőin k e re sz tü l s z á llíto ttá k az á ru nagyobb r é szét, am it külföldön a d tak el.

Lemberg а XVII. században

Johann Alpek városi tanácsos leírása Lembergről (XVI. század) Ez a város kellő mennyiségben ellátja a Lengyel Királyságot különféle selymekkel, szőnyegekkel és illatos gyökerekkel. Itt minden van, amire az em bernek szüksége lehet, ráadásul itt összehasonlít hatatlanul alacsonyak az élelmiszerárak, ami a vá rosba vonzza a különböző nemzetiségű embereket...

Martin Grüneweg gdanski kereskedő leírása Lembergről (1606)

Odessza а XIX. század második felében

Podóliából és Moldovából az összes jószág a váro son keresztül jut el Olaszországba. Bejártam fél Eu rópát, jártam a világ legdicsőbb városaiban, de se hol másutt nem láttam ennyi kenyeret. Hatalmas mennyiségben van itt sör és méz, nemcsak helyi, hanem amit máshonnan hoznak. Moldovából, Ma gyarországról, Görögországból hozzák ide... Ebben a városban, akárcsak Velencében, a piacon talál kozhatsz emberekkel a világ minden tájáról népi öltözetben: kozákok - hatalmas kucsmában, oro szok - fehér sapkában, törökök - fehér turbánban, németek, olaszok, spanyolok - rövid ruhában. Akármilyen nyelven beszéljen az ember, itt biztos talál olyat, aki szintén az ő nyelvét beszéli.

7 ----------------------------------------------

A város iparnegyede a szovjet időszakban

• 1) Miről számolnak be a fenti forrásrészle tek? 2) Mi keltette fel a Lembergbe látogató külföldiek figyelmét? 3) A város fejlődésével kapcsolatban milyen következtetést tudtok megfogalmazni?

22. A városok és a falvak régen és most

127

Luck. Mai látkép

Munkács. Mai látkép

Egy Dnyeper-menti ukrán falu látképe. XIX. század

Hegyi falu a Kárpátokban napja inkban

128

6. téma. Mindennek van múltja

Ugyanebben az időszakban épültek ki azok a városok, amelyek a nagyipar (kohászat, fém m egm unkálás stb.) köz p o n tjaiv á v áltak : D nyipro (K aterinoszlav, D nyipropetrovszk), Zaporizzsja (Olekszandrivszk), Donyeck (Juzivka, Sztalino), Luhanszk, M ikolajiv és mások. Ezekben a váro sokban a n ap iren d a legnagyobb ip arv állalat ritm u sáh o z igazodott. U krajna ipari-m ezőgazdasági országgá vált. Ez a fejlődési irány fo ly tató d o tt a szovjet időszakban is. Az ip ari óriások h atáro zták meg U krajna városai nagy részének képét. Le kell szögeznünk, hogy ennek a fejlődési iránynak sok negatív következm énye is volt: szennyezett levegő, gyengén fejlett egyéb te rü le te k - k u ltú ra és pihe nési lehetőségek. Ugyancsak a szovjet időszakban több lett a városi lakos, m int a falusi, s a városi lakosság aránya egyre csak növe kedett. Ma az u k rán nagy- és kisvárosok fejlődése új szakaszba lépett. Változik a települések arculata. O dafigyelnek arra, hogy a városok élhetőbbek legyenek az emberek szám ára. Különösen gyorsan fejlődik Kijev, Lemberg, Harkiv, Dnyipro és más városok. Az új idők új problém ákat hoztak felszín re. A városok u tc á it valósággal eltorlaszolják a közlekedési eszközök. 3. Ukrajna kisvárosai és falvai. A nagyvárosok m ellett m in dig léteztek kisvárosok és falvak. A legtöbb k isv áro st Jobb p a rti U k rajn a és N yugat-U k ra jn a te rü le té n ta lá lju k . H osszú és gazdag tö rtén e lm ü k van. Ezeknek a településeknek a lakói tö bbnyire egyide jűleg vo ltak kézm űvesek, kereskedők és földm űvesek. A városi élet kö zp o n tjai itt is a tem plom , a v árosháza és a v ásár voltak. Birodalm i keretek között a kisvárosok és a falvak arcu la ta m egváltozott. Ezekre a településekre h atalm i intézm é nyeket telep ítettek . M inden településen új központ és fő tér létesült a közigazgatási hivatalnak o tth o n t adó épület körül. A központi u tcák at és terek et macskakővel ra k tá k ki. Az u tc ák többsége azonban nem k ap o tt macskaköves b urkolato t, s esős időben gyakorlatilag já rh a ta tla n volt. A városlakók házai általában egy- és kétszintesek voltak, fá ból épültek. K ívülről a falakat festették vagy vakolták, a fa-részeket faragással d íszítették . A gazdag városlakók ab lakaikba színes üveget rak tak . Korábban is és ma is az u k rán települések többsége falu. A legrégibb időktől kezdve az ukránok a tavak és folyók m ellett é p ítették fel h ázaikat. Nagy figyelm et fo rd íto tta k otthonu k és környezetük díszítésére. A falusi lakóházaknak m inden régióban volt valam ilyen jellegzetessége, ami más-

Nézzétek meg a képeket. Mit ábrázolnak? Milyen problémákat tudtok még felsorolni a mai városok életéből?

hol nem fordult elő. Az u k rán falusi lakóház továbbörökí te tte a népi hagyom ányokat, erkölcsöket, szépérzéket. A falvak látképében az évszázadok a latt kevés változás tö r té n t, legfeljebb az anyag változott, amiből építkeztek. Meg jelentek a burkolt u ta k is. A kom m unista rezsim rom boló h a tással volt a falvak látképére, a hatalom a rra tö re k e d ett, hogy eltörölje a k ü lönbséget a város és a falu között. Az u k rá n falvakban lerom boltak több ezer tem plom ot, falu si klubokat é p íte t tek , valam int városi típ u sú em eletes h ázak at, m egjelent a központi gáz- és vízvezeték. Ezekkel az intézkedésekkel azonban csak azt é rté k el, hogy az em berek töm egesen a városokba vándoroltak, ahol az életkörülm ények és a m u n kalehetőségek jobbak voltak. Az 1 9 7 0 -1 9 8 0 -as években U k rajn a térképéről több ezer falu tű n t el. Az 1990-2000es évek gazdasági nehézségei nem te tté k lehetővé, hogy az u k rá n falvak új életerővel tö ltődjenek fel.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Mikor jelentek meg a falvak és a városok Ukrajna területén? Soroljátok fel a különbségeket a város és a falu között. Mely városok voltak a legfejlettebbek az ukrán területeken a kü lönböző időszakokban? Mikor kezdődött meg az ukrán városok ipari fejlődése? Csoportfoglalkozás. Minek az eredménye, hogy idővel egyre nőtt a város gazdasági szerepe? Miért nem változott hosszú időn keresztül a falvak látképe? Állíthatjuk-e, hogy a falu a nép lelke? Mutassátok be saját városotokat (falutokat).

George Kohl német utazó leírása az ukrán területekről, ahol a XIX. század elején járt A házakat burjánzó zöld nö vényzet veszi körül, felkúsznak a gerendákon és lenyúlnak egész a vízmosásig. Magasan a falu felett, ahol szelek fúj nak, 50 és 100 szélmalom so rakozik. És az utazó előtt, aki járja a kopár és puszta sztyep pét, egyszer csak feltűnik egy színes és nem hétköznapi cso da, az ukrán falu. Az ukránok igen takaros házakban laknak, melyek valósággal ránk moso lyognak. A falusiak nem elé gednek meg azzal, hogy min den héten takarítanak, hanem minden két hétben meszelnek is, ezért az otthonaik hófehé rek, mint a kifehérített vá szon...

7 -------------------------• George Kohl német uta zónak az ukrán falu mely jellegzetességei keltették fel a figyelmét?

22. A városok és a falvak régen és most

129

23. Tudomány és oktatás az ukrán területeken MEGTUDHATJÁTOK: ■ hogyan fejlődött a tudom ány és az oktatás az ukrán terü leteken ■ m elyek voltak ennek a fejlő désnek az alapvető szakaszai és eredményei

7 ------------------------------

• Nézzétek meg a képet és tartsatok kiselőadást a követ kező címmel: „Bölcs Jaroszlav nagyfejedelem a kijevi Szófia könyvtárban."

130

6. téma. Mindennek van múltja

1. Az oktatás kezdetei az ukrán területeken. Az em beriség fejlődésének alapfeltétele a m egszerzett tu d ás és ism eretek átadása nem zedékről nem zedékre. E zt a folyam atot nevez zük o k tatásn ak . Az őskorban a tu d á st és az ism ereteket szóban vagy példam utatással ad ták tovább. M iután m egje lent az írásbeliség, lehetővé vált, hogy a társadalom nak egy jóval szélesebb réteg ét oktassák és alaposabb tu d ással v ér tezzék fel. A Kijevi Államban az iskolaalapításoknak lökést adott a kereszténység felvétele Nagy Volodimir idejében. Ő volt az, aki 989-ben az első iskolát alap íto tta. Bölcs Jaroszlav idejé ben az oktatás és a tudományos ism eretek központja a Szó fia székesegyház lett, ahol könyveket m ásoltak és hatalm as könyvtárat hoztak létre. Ez időtől az ukrán területeken az oktatás és tudom ány központjai a kolostorok lettek, melyek közül kiem elkedett a Lavra barlangkolostor. H osszú időn k e re sz tü l az em bereknek csak egy igen szűk ré te g e ré sz e sü lt o k ta tá sb a n . Sem k ö telesség , sem

A Kijevi-Moh іIjai Akadémia, amelynek elődje az 1632ben alapított Kijevi-Mohiljai Kollégium. Mai látkép

Az 1661-ben alapított lembergi egyetem, Mai látkép

A harkivi egyetem 1805-ös alapításának évében

Az 1834-ben alapított kijevi egyetem. Mai lát kép

jog nem fű ző d ö tt az o k ta tá sh o z . A X V -X V I. században E u ró p áb an m egnövekedett az érdeklődés a tudo m án y o s ism eretek és az o k ta tá s irá n t. E zt nagyban e lő se g íte tte a k ö n yvnyom tatás fe lta lá lá sa , am i könnyebbé te tte az is m eretekhez való ho zzáférést. Az u k ránok is k iv ették r é szü k et ebből a folyam atból. M ivel az u k rá n te rü le te k e n nem m űködtek még fe lső o k tatási intézm ények, e z é rt E u ró p a eg y etem eire v á n d o ro lta k . Az u k rá n te rü le te k rő l szárm azó tudósok közül a legnagyobb h írn é v re J u rij Drohobics (K o term ak ) t e t t s z e rt, aki a bolo g n ai egyetem re k to ra és a krakkói egyetem p ro fesszo ra volt. 2. Egyetemek és tudomány. A XVI-XVIII. században nyíltak az ukrán területeken az első középfokú oktatási intézmények, amelyek az európai példákat vették át. Az egyetlen lényegi különbség az volt, hogy itt három nyelven oktattak: ruszin (ukrán), görög és latin nyelven. Az első ilyen iskolát 1576-

Vaszil Karazin (1773-1842) - tu dós, a harkivi egyetem alapítója

23. Tudomány és oktatás az ukrán területeken

131

7 -------------------------------------------------------------------

• Nézzétek meg a képeket. A XIX-XX. századi ukrán tudósok és fel találók mely találmányait mutatják be? Nézzetek utána és mutas sátok be valamelyik találmány történetét.

Volodimir Havkin orvos oltásával Indiában több mint 42 ezer em ber életét mentette meg

132

6. téma. Mindennek van múltja

bán O sztrogban a la p íto tta K osztyantin-V aszil O sztrozkij nagyherceg. Abban az időben ezt az iskolát akadém iának nevezték. Az akadém ia egyik végzőse Petro Konasevics-Szahajdacsnij volt. Az u k rán te rü le te k en az első felső o k tatási intézm ény a Kijevi-M ohiljai K ollégium volt (1701-től akadém ia), ame lyet P etro M ohila m etro p o lita a la p íto tt 1632-ben. Az ak a dém ia végzősei K elet-E urópa szám os országában az é rte l m iség m agját képezték. Többek között а XVII. században a M oszkvai Á llam szin te összes ta n ító ja innen k e rü lt ki. A kollégium jelen tő s tudom ányos központ is v o lt, ahol m űvelték az orv o stu d o m án y t, a filo zó fiát, a m a tem atik át, a term észettu d o m án y o k at stb. A kozák időkben a nép k ép zettség i szin tje, más o rsz á gokkal összehasonlítva, igen m agas volt. A H etm an átu s te rü le té n m inden ezer gyerekre ju to tt egy iskola. Az is kolák többségét az em berek saját pénzükön ta r to ttá k fenn. А X IX. században a lakosság k ép zettség e m eredeken csökkent. Ennek legfőbb oka az v o lt, hogy a nép zöme jobbágysorban te n g ő d ö tt. Csak а X IX . század közepétől v o ltak ta p a s z ta lh a tó k p o zitív változások. M ind az Orosz B irodalom , m ind az O sz trák -M a g y ar M onarchia refo rm o k at v e z e te tt be az o k ta tá sb a n , am elyek célja az v o lt, hogy m inél szélesebb töm egek részére tegyék elérh ető v é az is kolai o k ta tá s t. Ám ennek ellen ére az em berek nagyobb része nem tu d o tt isk o láb a já rn i, főleg nem anyanyelvű iskolába.

U gyanakkor egyre növekedett a k épzett szakem berek irá n ti igény. Az u k rán te rü le te k e n felsőo k tatási in tézm é nyek sora n y ílt. А XX. század elején az Orosz B irodalom hoz ta rto z ó u k rá n te rü le te k e n három egyetem volt: a harkivi, a kijevi és az odesszai, valam int több tu c a t főiskola. A n y u g a t-u k rá n te rü le te k e n a lem bergi és a csernyivei egyetem m űködött. Az egyetem ek nem csak o k ta tá si és t u dom ányos központok voltak, hanem az ukránok nem zeti ú jjászületésének központjai is. А XX. században m inden problém a és tra g é d ia ellené re az u k rá n te rü le te k en az o k ta tá s roham osan fejlődött. Ma az em bereknek gyakorlatilag 100% -a tu d írni-olvasni, a képzettség szin tje te k in te téb e n U krajna a világ élvona lába ta rto z ik . Az o k ta tá s k iterjesztésén ek rendkívü l fontos szerepe van a tudom ány fejlődésében. M anapság a tudom ány olyan elképesztő m értékben h a t az em berekre, a társad alo m ra, a környező v ilágra, hogy a m ai körülm ények között tu d o m ány nélkül el sem tu d ju k képzelni az életü n k et. M inden, am i körülvesz b ennünket, annak az eredm énye, hogy az em berek m űvelik a tudom ányt. Jelenleg a társad alo m tevékenységének azon részét n e vezzük tudománynak, am elyik új ism eretek m egszerzésére irán y u l a környező világot illetően a benne végbemenő fo lyam atok m egértése á ltal. A kárcsak az o k tatásü g y , a t u dom ány is hosszú fejlődési u ta t já r t be az u k rá n te rü le tek en és jelen tő s sikereket é rt el. Az u k rá n tudósoknak és felfedezőknek köszönhető szám os találm án y , m elyek az em beriség javát szolgálják.

Kérdések és feladatok 1.

2. 3. 4. 5.

Mikor épült ki az oktatási hálózat az ukrán területeken? Hogyan alapították az első felsőoktatási intézményt? Milyen szerepet játszottak az egyetemek az ukrán területeken a XIX. században - а XX. század elején? Miért nem engedték meg az Orosz Birodalom területén, hogy az ukránok anyanyelvükön tanuljanak? Tudakoljátok meg, hogy családotokban (baráti körben) ki az, aki diplomát szerzett. Kérdezzétek meg, hol, milyen szakot végzett. Kérdezzétek meg az érintettet, hogyan befolyásolta a diploma az életét. Vonjatok le következtetéseket a megszerzett információkból. Beszéljetek arról, szerintetek milyen szakmákra lesz igény a jövő ben.

A jövő szakmái 1. Márka menedzser. Ügyfelei arculatának alakításán dolgo zik, többek között a közössé gi hálókon keresztül. Ahhoz, hogy valaki megtanulja ezt a szakmát, PR-ismereteket kell szereznie, ismernie kell a rek lámszakmát, az újságírást. 2. Robot-tervezők. Hamaro san szükség lesz azokra a szak emberekre, akik a hu ma nőid háztartási gépeket tervezik (például takarító robot, kertész robot és egyéb háztáji kisegí tők). 3. Virtuális világ dizájner. Ennek a szakmának a műve lője egyesíti magában a kép zőművész és a programozó képességeit. 4. Okosház-tervező. A prog ramozás és az IT-technológiák ismerete lehetővé teszi a szak emberek számára, hogy az otthonokba olyan vezérlést tervezzenek, amelyek emberi beavatkozás nélkül működtetik az épületet. 5. IT-genetikus. Az a felada ta, hogy egyéni gyógyítási és betegségmegelőzési terveket dolgozzon ki a korai szakasz ban. 6. Iskolai dietetikus. Megta nítja a gyermekeket a helyes táplálkozásra és felel azért, hogy a gyermekek fiziológiai szükségleteiknek megfelelően táplálkozzanak. 7. 3D nyomtatási mérnök. Technikai és alkotó munka is. Többek között tervezhet vala ki olyan ruhákat és ékszere ket, amelyek 3D nyomtatóval készülnek.

23. Tudomány és oktatás az ukrán területeken

133

24. Szabadidő, egészségvédelem régen és ma MEGTUDHATJÁTOK: ■ hogyan töltötték a szabad idejüket az em berek régen és ma ■ mit tettek régen az em berek az egészségük védelm e érde kében

• Nézzétek meg a képeket. Mi lyen szertartások kísérik a képeken látható ünnepeket?

134

6. téma. Mindennek van múltja

1. Szabadidős tevékenység. A szabadidős tevékenység azok nak a tevékenységeknek az összessége, am it az em ber sza badidejében végez kikapcsolódás, testi-lelki feltöltődés é r dekében. Szabadidős tevékenység többek között az olvasás, a té vézés, a mozi-, a színház-, a koncert lát ogat ás, a barátokkal való beszélgetés, a sp o rt, a szórakozás, a séta, a já té k stb. A szabadidős tevékenységeknek is mély tö rtén elm i gyö kerei vannak, az őskorból erednek. így többek között a zsák m ánnyal hazatérő vadászokat a tö rzs többi ta g ja hatalm as ünnepléssel fogadta. M inden időben az ünnep ellen téte volt a hétköznapoknak. Az ünnep - szabadidő, a hozzá kötődő hagyom ány pedig - az ünnepi szertartáso k . A törzsek áttérése a letelepedett életmódra és a földmű velés meghonosodása számos ünnepnapot is hozott az emberek életébe. Ezeken a napokon az emberek kipihenhették magukat, lelkileg feltöltődtek, valam int nevelő funkciójuk is volt.

Idővel az ünnepek új ta rta lm a t nyertek. A tudósok vé leménye szerint az ünnepek a szabadidős tevékenység első form ái. A hétköznapok és az ünnepnapok váltakozása m in den népre jellemző. Elődeinknél a legtöbb ünnep a késő őszi időszakra, télre és kora tavaszra esett, am ikor a falusi em ber k ipihenhette a m egfeszített m unka fáradalm ait. Idővel a népi ünnepek kiegészültek vallási ünnepekkel, amelyek többnyire egybeestek a népi ünnepekkel, végül m egjelentek az állam i ünnepek is. Az utóbbiak az állam i sággal összefüggő fontos események m éltatásáró l szólnak. U krajnában a legnagyobb állam i ünnep a függetlenség n ap ja, melyet augusztus 24-én m éltatunk. Az ünnepek elengedhetetlen kelléke a zene, a tán c és az ének, a te á trá lis jelenetek stb. Ennek a hagyom ánynak is régi gyökerei vannak. így többek között a m izini őskori település fe ltárása során a régészek hangszereket ta láltak . A szabadidős tevékenységekhez ta rto z ik a já té k is. A já té k gyakran az ünneplés velejárója volt. U gyanakkor a játék egyben tapasztalatszerzés és ta n u lá si folyam at is. Az első ism ert játékok a birkózás, az ökölharc, a versenyfutás, a lándzsavetés stb. Idővel az ünnepek és a szokások változtak, ám ez a fo lyam at igen lassú volt. M inden ünnep évről évre a m inden ki á ltal ism ert sze rta rtá s szerint zajlo tt, m inden ünnepnek és szokásnak megvolt a m aga zenéje, tánca, játéka. A közös ünnepek m ellett az emberek kisebb cso p o rtjai nak is voltak saját szabadidős tevékenységeik. Ilyen volt többek között a Kijevi Állam idejében, am ikor a győzelmek tiszteletére pompás bálokat rendeztek a nagyfejedelem p a lotájában, ünnepélyes keretek között fogadták a vendégeket, párbajokat, vadászatokat szerveztek stb.

Hangszerek a Csernyihiv megyei Mizin településen feltárt őskori lelőhelyről

A kijevi játékmúzeum egyik kiállí tási terme. A múzeumban az ős időktől napjainkig találhatók játé kok

7 ------------------------------• Nézzétek meg a képeket. Mi lyen szabadidős tevékenysé geket ábrázolnak? Ti melyiket kedvelitek a legjobban?

24. Szabadidő, egészségvédelem régen és ma

135

Patikamúzeum Lembergben

Ukrajna több városában is van patikamúzeum (Lembergben, Kijevben, Csernyiveiben, Harkivban, Luckban stb.). A gyógy szertáraknak is hosszú történel me van az ukrán területeken. A gyógynövények gyűjtésének és tárolásának, a természetes eredetű gyógyszerek elkészíté sének módja nemzedékről nemzedékre öröklődött. A pia cokon és vásárokon külön sor volt, ahol a gyógynövényeket árulták. Az első gyógyszertárat 1270-ben Lembergben nyitot ták Keresztelő Szent János templomában. Főleg az egyhá zi embereket szolgálta ki és 1480-ig állt fenn. 1490-ben nyílt meg Lembergben az első olyan patika, amely nyilvános volt, mindenkit kiszolgáltak. 1735-ben nyílt meg a városban az a patika, amelynek épületé ben ma a patikamúzeum van. Különböző időkből származó patikai edényeket, tablettaké szítő szerkezeteket, régi mérle geket, növényvágókat, közép kori herbáriumokat őriznek itt.

136

6. téma. Mindennek van múltja

Az ünnepségekhez kötődő hagyom ányok alap ján a la k u lta k ki a k u ltu rá lis trad íció k : könyvolvasás, különböző m űvészeti tevékenységek, színház-, ko n cert-, m ozilátoga tá s, m úzeum , k iá llítá s m egtekintése stb. M egjelentek azok az intézm ények, m elyeknek fe la d a ta volt o tth o n t adni az em berek szabadidős tevékenységének: k ö n y v tárak , olvasó házak, klubok, szakkörök, színházak, film szín h ázak , m ú zeum ok stb. Idővel az állam m agára v á lla lta ezeknek az intézm ényeknek a fe n n ta rtá s á t. A szabadidő eltöltésére egész ip ar épült: v u rstli, já té k autom aták , m indenféle show-műsorok stb. А XX. század második felétől a legnagyobb h a tása a televíziónak volt. А XIX. század végén keletkezett a szabadidős tevékenység nek az a formája, amit turizm usnak nevezünk. A turizm us az, amikor az ember az állandó lakhelyétől távol tölti az idejét rekreációs, tájékozódási, szakmai érdeklődési vagy egyéb céllal. 2. Egészségvédelem. A szabadidő szoros kapcsolatban van az egészségvédelem m el. Az u k rá n nép m in d en k o r az élet legnagyobb kincsének t a r t o t t a az egészséget. Ism e rt szó lások: „N incs egészség, nincs vagyon” , „N incs boldogság egészség n é lk ü l” stb . Jó egészséget kív án n ak az em berek egym ásnak, am ikor találk o zn ak és am ikor elbúcsúznak. Ősidők ó ta tisztában van az ember azzal, hogy az egész sége elsősorban saját m agától függ. A legújabb kutatások tanúság a szerint az emberek egészsége 10%-ban függ az egészségügyi ellátástól, 20%-ban az örökletes tényezőktől, 20%-ban a környezeti tényezőktől és 50%-ban az életmódtól. A betegségek nagy részének okozója az egészségtelen életmód, a tisztasági szabályok be nem tartása, a helytelen táplálkozás, a m unka és a szabadidő megfelelő arányának hiánya. Elődeink gyerm ekkoruktól igyekeztek vigyázni az egész ségükre. Fontos szerepet já tsz o tta k az egészséges életm ód ra nevelésben a fürdetések, a mozgásos játékok, az ed ze tt ség növelése, a fizikai m unka stb. Ez az életm ód seg ített a fizikai, pszichikai, lelki és szociális egészség m egőrzésé ben és erősítésében. Ám igen nehéz teljes m értékben elkerülni a betegsége ket. A legsérülékenyebbek m indig is a gyermekek voltak, ami m ia tt igen magas volt a gyerm ekhalandóság egész a XX. századig. Az emberek term észetesen nem tö rő d tek bele a betegségekbe, próbáltak m indent m egtenni a gyógyulás érdekében. Gyógyító sze rtartáso k at, növényeket és ásványo kat alkalm aztak, azaz olyan módon gyógyultak, am it ma népi gyógym ódnak nevezünk. Sok esetben a betegségből valóban sik erü lt kigyógyulni. A Kijevi Á llam időszakából fennm aradtak a Lavra barlangkolostor szerzetesének, Agapitnak a gyógynövény receptjei.

Az első olimpiai játékokat az ókori Görögországban tartották i. e. 776-ban. Az első olimpiai bajnok egy Koreb nevű pék volt, aki meg nyerte a 190 méteres futást. Az első 13 olimpiai játék idején a futás volt az egyetlen versenyszám. Később versenyszám lett az öttusa stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás és birkózás. I. e. 688-ban az olimpiai számok közé felvették az ökölvívást, később a kocsiversenyt. Az olimpiai játékok idején szüneteltették a háborúkat. Kezdetben a nőknek megtiltották nemcsak a részvételt, de azt is, hogy a közönség soraiban helyet foglaljanak. Idővel azonban a nők is versenyezhettek. I. sz. 394-ben I. Theodosius római császár betiltotta az olimpiai játéko kat mint pogány szokást. Az olimpiai játékokat a francia Pierre de Coubertin báró indította újra. Az első játékok megrendezésére felajánlotta teljes vagyonát. Az első újkori olimpiai játékokra 1896-ban Athénban került sor és csak férfiak versenyeztek. 14 országból 245 sportoló vett részt, a versenyszá mok: birkózás, kerékpározás, torna, atlétika, úszás, sportlövészet, tenisz, súlyemelés és vívás. A második olimpiai játékokon már a nők is verse nyeztek. Az ukrán sportolók ukrán zászló alatt először az 1994-es lillehammeri (norvégiai) téli olimpián szerepeltek.

Patikamúzeum Kijevben Az első patikát Kijevben 1709ben nyitották. A városvezetés előnyöket biztosított a pati káknak a kereskedelmi vállal kozásokkal szemben: senkinek nem volt joga a városban vagy a körzetben új patikát nyitni annak az engedélye nélkül, aki az elsőt nyitotta. A gyógyszerészeknek nem kel lett bevonulniuk a hadsereg be, a város díszpolgárai voltak.

А XVII. században az orvostudom ány gyors fejlődésnek in d u lt. А XIX. században az em beriségnek sik erü lt legyőz nie számos olyan betegséget, amelyek korábban gyógyítha tatlan o k voltak. Ez annak köszönhető, hogy nagy tap asz ta la to k ra te tte k szert az em beri szervezet m űködésében és fejlődött a tudom ány (biológia, fizika, kém ia stb.). Nagy szám ban épültek egészségügyi intézm ények (kórházak, re n delőintézetek), egészségügyi-tisztasági rendszabályokat dol goztak ki, fejlődött a gyógyszeripar. Az egészségmegőrzés eszköze volt a sport is. Az ukrán terü letek en а XIX. század végétől k apott komolyabb szerepet a sp o rt, s m a ezen a te rü le te n is vannak komoly sikereink.

Kérdések és feladatok

1. 2. 3.

4. 5. 6.

Mit értünk szabadidős tevékenységen? Milyen szerepük van a szabadidős tevékenységekben az ünne peknek? Milyen kulturális hagyományok épültek a szabadidős tevékeny ségekre? Csoportfoglalkozás. A szabadidős tevékenységeknek lehetnek-e negatív következményei? Hogyan védték régen az emberek az egészségüket? Milyen változások következménye, hogy megnőtt a lakosság élet tartama és csökkent a gyermekhalandóság?

Pierre de Coubertin az olimpiai zászló megalkotója, amelyet 1914-ben mutattak be a nagy nyilvánosságnak. A zászlót elő ször az 1920-as antwerpeni (belgiumi) olimpiai játékokon használták

24. Szabadidő, egészségvédelem régen és ma

137

Gyakorlati foglalkozás Játékok és szórakozás az én és a családom életében ID ÉZD FEL 1. Lehet-e azt állítani, hogy m ind enn ek van m últja? 2. Valóban m inden job b á vá lik, ahogy telik az idő? 3. M iért van n ak játékok?

Cél: bem utatni és összehasonlítani a különböző n em zedékek já tékait és szabadidős tevékenységét; m eghatározni azokat a tén ye zőket, am elyek a változásokat előidézik.

Feladatok a gyakorlati foglalkozás előkészítéséhez 1. A családi fényképalbumból válogassátok ki azokat a fo tó k at, amelyek játékokat ábrázolnak (készíthettek a fo tókból prezentációt is). 2. H ozzátartozótok segítségével készítsetek leírást egy olyan játékról, am it ti magatok nem ism ertetek. 3. K észítsetek lis tá t azokról a já té k o k ró l, am it a család ta g ja ito k , és am elyeket ti já ts z o tta to k .

A foglalkozás menete I.

Nézzétek meg és beszéljétek meg a legjobb prezentáci ókat.

II. Nézzétek meg a képeket, és nevezzétek meg a játékot, amelyet láttok. Melyek voltak azok a játékok, amelyeket a családtagjaitok, s melyek azok, amelyeket ti kedveltek?

138

6. téma. Mindennek van múltja

III. Kis csoportokban beszéljétek meg az alábbi kérdéseket.

1. Minek a h a tására változtak meg a játékok, amelyeket családtagjaitok és ti já tszo ttato k ? 2. A m ai játék o k inkább tá rs a s vagy m agányos elfo g la ltsá g o t jelen ten ek ? M agyarázzátok m eg, m ié rt. IV. Foglaljátok össze, mi újat tanultatok a foglalkozás so rán. Vonjatok le következtetéseket.

Gyakorlati foglalkozás. Játékok és szórakozás az én és a családom életében

139

Alapvető fogalmak és szakkifejezések A kozákság — szabad katonai-gazdálkodó közösség a közép-európai sztyep pékén (a kozák szó török eredetű, jelentése szabad ember, zsoldos katona, kalandkereső stb.). Agresszió (az állam részéről) — egy vagy több állam által fegyveres erő be vetése egy másik állam, nép szuverenitása, területi egysége vagy politikai függetlensége ellen. Államhatárok — tényleges vagy feltételes választóvonal szárazföldön, vízen, levegőben és a föld alatt, amely megjelöli, meddig terjed az állami szu verenitás. Archeológia (régészet) — az a tudományterület, amely az emberiség múltját ásatások során fellelt tárgyi források alapján tanulmányozza. Árutermelés — a gazdaság olyan szervezete, amelyben a különféle termékeket nem saját fogyasztásra, hanem csere és értékesítés céljára állítják elő. Az 1932—1933-as Nagy Éhínség (Holodomor) — az ukrán nép ellen elkövetett genocídium, a tömegek mesterséges éheztetése, melyet a Szovjetunió bol sevik pártja és kormánya szervezett. Emlékegyüttes — építészeti együttes, szoborkompozíció, amely általában tra gikus eseményt megörökítő művészeti alkotás. Emlékmű — művészeti alkotás, melynek célja, hogy embereknek, események nek, tárgyaknak, időnként állatoknak, irodalmi vagy filmes személyisé geknek stb. emléket állítson. Etnikum — történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint kö zös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező emberi közösség (törzs, nép, nemzet), amelynek van összetartozás tudata és tisztában van más csoportoktól való különbözőségével. Etnográfia (néprajz) — tudományterület, amely a népek eredetét, lakóhelyét, kultúráját és életmódját, társadalmi berendezkedését tanulmányozza. Forradalom — alapvető változás; itt: a nép életének, az állam berendezkedé sének gyökeres átalakulása. Gazdaság — az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas tevékenységek me chanizmusa. Gazdasági rendszer — viszonyrendszer a források felhasználására a gazdasá gi tevékenység során. Genocídium (népirtás) — valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával elkövetett bűncse lekmény. Iparosítás — nehézipari ágazatok létrehozása: kohászat, gépgyártás stb. Jelmagyarázat — a térképen található ábrázolások magyarázata. Rövid szö veges bemutatása annak, amit a térkép ábrázol. Kalendárium (naptár) — az év napjai, az idő múlása rögzítésének eszköze. A természet periodikusan ismétlődő jelenségein alapszik: az évszakok vál tozásain, a Hold fázisain, a Nap mozgásán.

140

Alapvető fogalmak és szakkifejezések

Kiállítási tárgyak (exponátumok) — tárgyak, amelyeket a múzeumokban ki állítanak a nagyközönség számára. Kolhoz — kollektív gazdaság, amelyben egyesítették több tucat vagy több száz parasztgazdaság földjét és mezőgazdasági eszközeit a közös gazdál kodás érdekében. Korrupció — a hivatali hatalommal és az ezzel járó lehetőségekkel való viszszaélés jogszerűtlen előnyökhöz jutás céljából. Közmondás — rövid népi mondás tanulságos tartalommal. Közösség (hromada) — kulturális-oktatási, politikai csoport, amely az ukrán irányvonal képviselőit tömörítette а XIX. század második felében. Krónikák — olyan művek, amelyek kronológiai sorrendben mondják el a tör ténelmi eseményeket. Kronológia — a történelmi idő nyilvántartásával foglalkozó tudomány. Legenda — epikus néprajzi műfaj, amely a történelmi tényeket vagy kitalált eseményeket a régi korokról szóló fantasztikus elbeszélések formájában adja elő. Levéltár (archívum) — intézmény, ahol összegyűjtik, összeírják és leltározzák a dokumentumokat további kutatási célú felhasználás érdekében. Manufaktúra — ipari termelés, amely bérmunkások munkamegosztására épül. Méltóság — az ember egyediségének mint értéknek a tudatosítása. Mítosz — a régi idők népeinek elbeszélése a világ, a természet keletkezéséről, az istenekről, a hősökről stb. Múzeum — kulturális-oktatási intézmény, amely a természeti, anyagi és szel lemi javak tanulmányozására, megőrzésére és felhasználására hivatott. Naturális gazdálkodás — a gazdálkodás kezdetleges formája, amikor az em berek csak azokat a termékeket termelik meg, amelyek saját szükséglete iket fedezik. Párt — emberek csoportja, akiket a hatalomért folytatott közös küzdelem egyesít. Partizánok — itt: önkéntes fegyveres csoportok, amelyek felvették a harcot a náci megszállókkal. Repressziók — letartóztatások, kivégzések és a lakosság jelentős számú cso portjainak áttelepítése az államhatalom erőszakszervezetei által. Restaurálás — elveszett, megrongálódott emlékművek, történelmi források helyreállítása és konzerválása. Szabadidős tevékenységek — olyan tevékenységek, amelyeket az emberek sza badidejükben végeznek szellemi-fizikai feltöltődés céljából. Szankciók — negatív következményekkel járó intézkedések a szabályokat vagy törvényeket megsértő országok vagy egyes emberek ellen. Szkíták — Ázsia belső területéről származó, iráni nyelvű indoeurópai törzsek. Társulás — önkéntes egyesülés a közös cél elérése érdekében kölcsönösen elő nyös együttműködés keretében, megőrizve a tagok önállóságát, jogi és vagyoni függetlenségét. Térkép — a földfelszín vagy annak egy szelete méretarányosan kicsinyített ábrázolása. Történelem — tudomány, amely az emberiség múltjával foglalkozik.

Alapvető fogalmak és szakkifejezések

141

Történelmi emlékezet — a társadalomnak a közös múltról való tudásának és ismereteinek összessége. Történelmi esemény — a társadalom életének egymással összefüggő fontos eseményeinek összessége. Történelmi folyamat — jelenségek hosszú időn keresztüli következetes válta kozása, melynek törvényszerű jellege van. Történelmi forrás — az emberi tevékenység tárgyi megnyilvánulásai, amelyek napjainkig fennmaradtak. Segítségünkre vannak az emberi társadalom ta nulmányozásában, visszatükrözik annak történelmi fejlődését. Történelmi idő — a történelmi folyamat időtényezője (egymással összefüggés ben levő történelmi események egymásutánisága). Történelmi jelenség — a történelmi valóság egy szelete, amely egy adott idő szakra jellemző tipikus jegyeket hordoz. Történelmi személyiség (történelmi tényező, szereplő) — olyan személy, akinek a tevékenysége megváltoztatta életünket a múltban és a mai napig befo lyással van rá. Történelmi tény (a latin factum szóból — elvégzett, az, ami megtörtént) — valós, nem kitalált történelmi esemény meghatározott időben és meghatá rozott helyen; valós jelenség, folyamat; az, ami végbement, megtörtént a valóságban. Történelmi térkép — térkép, amelyik egy adott területen a történelmi fejlődés különböző korszakaiban végbement változásokat ábrázolja. Történelmi-néprajzi régió — terület, ahol az adott etnikum képviselői élnek, sajátos történelmi múlttal rendelkezik, a népesség pedig egyedi kulturális jegyekkel. Ukrajna történelme — tudomány, amely az ukrán területeken élő emberi tár sadalom fejlődésével foglalkozik az események bekövetkezésének sorrend jében.

142

Alapvető fogalmak és szakkifejezések

Tartalom Előszó ............................................................................................................................... 3 Bevezetés. Mi a történelem ................................................................................................ 4 1. téma Időszámítás a történelemben.................................................................... 7 1. A naptári és a történelmi idő............................................................................ 8 2. Az európai történelem és Ukrajna történelmének korszakai.................. 12 Gyakorlati foglalkozás. Időszámítása történelemben................................................. 16 2. téma A történelem helyszíne............................................................................ 19 3. A földrajzi és a történelmi té r ........................................................................20 4. Az ukrán állam a történelmi térképeken fennállásának különböző időszakaiban ........................................................ 24 5. A népnevek és a földrajzi nevek eredete. Ukrajna történelmi-néprajzi régiói.................................................................. 28 Gyakorlati foglalkozás. Szülővárosod (szülőfalud) területi elhelyezkedése és történelmi eredete.............................................................32 3. téma Források a történelem tanulmányozásához..........................................35 6. A történelmi források és azok típusai.......................................................... 36 7. Munka a történelmi forrásokkal..................................................................... 40 8. Hol őrzik a történelmi emlékeket................................................................... 44 Gyakorlati foglalkozás. Mit lehet megtudni a családi fényképalbumból............... 48 4. téma Ukrán történelmi emlékművek................................................................... 51 9. Történelmi emlékhelyek és emlékművek........................................................ 52 10. Források, amelyek az ukrán történelem nagyfejedelmi időszakának em lékeit őrzik............................................................................................................ 56 11. A Krími Kánság.................................................................................................. 62 12. Ukrajna a kozák időszakban............................................................................ 66 13. Az ukrán területek két birodalom fennhatósága alatt. Ukrán nemzeti újjászületés...............................................................................72 14. Az ukrán forradalom és küzdelem az államiság megőrzéséért (1917-1921) 78 15. A bolsevikok ukrajnai politikája. Az 1932-1933-as Nagy Éhínség (Holodomor) 84 16. Ukrajna a második világháború év eib en ......................................................90 17. A független Ukrajna......................................................................................... 96 18. A Méltóság Forradalma 2013-2014............................................................. 102 Gyakorlati foglalkozás. Történelmi emlékhelyek (a szülőföld történelmi emlékhelyei) 106 5.

tém a A történelem kutatói...........................................................................107

19. A múlt megismerésének legfontosabb c é lja i.......................................... 108 20. Történelem, történészek, írók és költők................................................... 112 Gyakorlati foglalkozás. Családfa. A családom története - Ukrajna történelmének része.........................117 Тема 6. Mindennek van múltja...........................................................................119

21. A munka és a gazdaság: régen és m a ......................................................120 22. Városok és a falvak régen és m ost.............................................................. 124 23. Tudomány és oktatás az ukrán területeken.............................................130 24. Szabadidő, egészségvédelem régen és ma................................................. 134 Gyakorlati foglalkozás. Játékok és szórakozás az én és a családom életében. . 138 Alapvető fogalmak és szakkifejezések

140

Tartalom

143

В ід о м о с т і п р о к о р и с т у в а н н я п ід р у ч н и к о м № з /п

П різви щ е та ім ’я у ч н я / у ч ен и ц і

Н авчаль н и й р ік

С тан п ід р у ч н и к а н а п о чатк у ро ку

у к ін ц і ро ку

1 2 3 4 5

Н авчальне видання

ГІСЕМ Олександр Володимирович

«ВСТУП ДО ІС Т О Р ІЇ» Підручник для 5 класу закладів загальної середньої освіти з навчанням угорською мовою Рекомендовано М ініст ерст вом освіти і на уки У країни

Видано за рахунок державних коштів. Продаж заборонено П ереклад з української

Перекладачі Ч. Фединець, І. С а ка л Угорською мовою Редактор І. С а ка л Технічний редактор С. М аксим ець Верстка В. М оцкіна Коректор Є. Сабов В оформленні підручника використані джерела, викладені у вільному доступі в мережі Інтернет. Формат 84x108/16. Ум. друк. арк. 15,12. Обл.-вид. арк. 14,5. Наклад 2155 прим. Зам. № 1370.

Видавець і виготовлювач видавничий дім „Букрек" вул. Радищева, 10, м. Чернівці, 58000. Тел./факс (0372) 55-29-43. E-mail: info@bukrek.net

С в ід о ц т в о

www.bukrek.net про внесення до Державного реєстру суб'єкта видавничої справи ЧЦ №1 від 10.07.2000 р.