Az első levél Kelemen levele a korintusiakhoz
14 Kiki a felebarátja bűnein siratkozott, hibáikat a magatokénak tartva. 15 Jószívűek voltatok egymáshoz harag nélkül, minden jó cselekedetre készen. És mivel teljes mértékben erényes és istenfélő életmóddal ékeskedtetek, mindent Isten félelmében tettétek, akinek parancsolatai fel voltak írva szívetek tábláira.
1. FEJEZET
1 Minden tisztelet és gyarapodás adatott néked; és így beteljesedett, a mit megírtak: Az én szerelmesem evett és ivott, megnőtt és meghízott, és rúgkapált. 2 Innen ered a versengés, az irigység, a viszálykodás és a lázadás; az üldöztetés és a zűrzavar, a háború és a fogság. 3 Felkeltek hát a jelentéktelenek a tiszteletreméltó ellen, a jelentéktelenek a tekintélyesek ellen, a bolondok a bölcsek ellen, az ifjak az öregek ellen. 4 Ezért távozott el tőletek az igazság és a békesség, mert mindenki elhagyta az Isten félelmét, és megvakult a hitében, nem jár Isten parancsolatai szerint, és nem él Krisztus szerint. 5 Hanem mindenki a saját gonosz kívánságait követi, miután igazságtalan és gonosz irigységet vett fel, amely által először a halál jött be a világba.
1 Isten római egyháza a korinthusi, Isten választott, Isten akaratából megszentelt egyházának, Jézus Krisztus, a mi Urunk által: kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen a mindenható Istentől Jézus Krisztus által. 2 Testvérek, attól tartunk, hogy a ránk zúduló hirtelen és váratlan veszélyek és csapások még jobban lelassítottak minket azoknak a dolgoknak a megfontolásában, amelyeket tőlünk kérdeztetek: 3 Valamint arról a gonosz és utálatos lázadásról is, amely annyira nem méltó Isten választottaihoz, és amelyet néhány vakmerő és akaratos ember olyan őrületbe szított, hogy tiszteletre méltó és híres neved, amelyet minden ember annyira szeretni méltó, nagy káromlást szenved általa. 4 Mert kicsoda volt valaha is közületek, aki ne tapasztalta volna meg hitetek szilárdságát és minden jó cselekedetben való gyümölcsözőségét; és ki ne csodálta volna Krisztusban való vallásosságotok hangulatát és mértékletességét; és ki ne hirdette volna vendégszeretetetek nagyságát, és ki ne tartotta volna boldognak titeket az evangélium tökéletes és biztos ismeretében? 5 Mert személyválogatás nélkül cselekedtetek mindent, és Isten törvényei szerint éltetek, engedelmeskedve azoknak, akik felettetek elöljárók voltak, és megadva a közöttetek élő véneknek illő tiszteletet. 6 Megparancsoltátok a fiatalembereknek, hogy szerény és komoly dolgokra gondoljanak. 7 Az asszonyokat arra buzdítottátok, hogy mindent feddhetetlenül, tisztességesen és tiszta lelkiismerettel tegyenek, szeressék férjüket, ahogyan illik, és hogy a kellő engedelmesség határain belül maradva, komolyan és teljes mértékkel rendezzék házukat. 8 Mindnyájan alázatosak voltatok, semmivel sem dicsekedtetek, inkább akarván engedelmeskedni, mint uralkodni; adni, mint kapni; megelégedve azzal a részével, amit Isten adott nektek; 9 És mivel szorgalmasan hallgattatok az ő szavára, megnagyobbodtatok bensőtökben, szenvedését szüntelen szemetek előtt tartva. 10 Így adatott nektek szilárd, áldott és hasznos békesség, és kielégíthetetlen vágy a jó cselekvésére, és a Szentlélek bőséges áradása volt mindnyájatokon. 11 És tele jó szándékkal, nagy készséggel és vallásos bizalommal nyújtottátok ki kezeiteket a Mindenható Istenhez, könyörögve neki, hogy legyen irgalmas hozzátok, ha bármiben akaratlanul vétkeztetek ellene. 12 Éjjel-nappal küzdöttetek az egész testvériségért, hogy irgalmassággal és jó lelkiismerettel üdvözüljön az ő választottainak száma. 13 Őszinték voltatok, és egymás iránt nem botránkoztatok meg, nem törődtetek a sérelmekkel; minden lázadás és szakadás utálatos volt előttetek.
2. FEJEZET
3. FEJEZET 1 Mert így van megírva: És lőn idővel, hogy Káin a föld terméséből áldozatot vitt az Úrnak. Ábel is vitt juhainak első fajzásából és azok kövérjéből. 2 Az Úr tekintett Ábelre és az ő áldozatára, de Káinra és az ő áldozatára nem tekintett. Káin pedig igen elszomorodott, és arca elkomorult. 3 Az Úr pedig monda Káinnak: Miért szomorkodsz? És miért borult le az arcod? Ha helyesen áldozol, de nem osztod el helyesen, nem vétkezel-e? Hallgass! Hozzád szálljon a kívánsága, és te uralkodni fogsz rajta. 4 És monda Káin Ábelnek, az ő testvérének: Menjünk le a mezőre! És lőn, mikor a mezőn valának, Káin Ábelre támada az ő testvérére, és megölé őt. 5 Látjátok, testvéreim, hogyan okozta az irigység és a versengés egy testvér halálát. Ezért menekült el atyánk, Jákob, testvére, Ézsau elől. 6 Ez okozta József halálos üldöztetését, és rabságba taszították. Az irigység arra kényszerítette Mózest, hogy meneküljön Egyiptom királya, a fáraó elől, amikor meghallotta, hogy saját honfitársai ezt kérdezik tőle: Ki tett téged bíróvá és uralkodóvá felettünk? Megölsz engem is, ahogyan tegnap az egyiptomit ölted meg? 7 Áront és Miriámot az irigység miatt hét napig kizárták a táborból, a gyülekezet többi tagjától. 8 A versengés miatt Dátán és Abirám gyorsan a sírba került, mivel lázadást támasztottak Mózes, Isten szolgája ellen. 9 Emiatt Dávidot nemcsak az idegenek gyűlölték, hanem még Saul, Izrael királya is üldözte. 10 De ne ragaszkodjunk az ősi példákhoz, térjünk át azokhoz a méltóságokhoz, akik a legközelebb álltak hozzánk; és vegyük korunk bátor példáit. 11 Buzgalom és irigység miatt az egyház leghűségesebb és legigazságosabb oszlopait is üldözték, még a legsúlyosabb halálig is.