2990 Ft
„Az elején azt hisszük, hogy egy légy zümmögését halljuk, a végén pedig be kell fognunk a fülünket, mintha a sztálingrádi ütközet sűrűjében lennénk.” Hans Urs von Balthasar
. . C S LEWIS
az emberiség felszámolása
A kötet három egymásra Ă©pĂĽlĹ‘ esszĂ©jĂ©ben a szerzĹ‘ látszĂłlag ártalmatlan trĂ©fálkozása egy balul sikerĂĽlt közĂ©piskolai tankönyvön az emberisĂ©g sorsának megjövendölĂ©sĂ©be torkollik. Lewis leleplezi a kĂ©t tankönyvĂrĂł mögöttes, minden objektĂv Ă©rtĂ©ket Ă©s hozzájuk kapcsolĂłdĂł fennkölt Ă©rzelmet tagadĂł világnĂ©zetĂ©t, majd kibontja az általa TaĂłnak nevezett univerzális Ă©rtĂ©krend elfogadásának vagy elutasĂtásának következmĂ©nyeit, vĂ©gĂĽl leĂrja azt az apokaliptikus pillanatot, amikor az ember saját termĂ©szetĂ©t is manipuláciĂłjának anyagává degradálja, Ă©s Ăgy az emberiessĂ©gbĹ‘l szĂĽksĂ©gszerűen az állatiasságba sĂĽllyed. Az egyszerre meghökkentĹ‘ Ă©s profetikus Ărás – amelyre Francis FukuyamátĂłl Hankiss ElemĂ©ren át máig is sokan hivatkoznak – Lewis talán legvitatottabb műve. A National Review a hetedik helyre választotta „A huszadik század 100 legjobb nem fikciĂłs könyve” listáján.
C .S. LEWIS
C. S. Lewis (1898–1963) angol irodalmat tanĂtott Oxfordban Ă©s Cambridge-ben, s szĂ©les irodalmi repertoárjával nemzetközi hĂrnevet szerzett magának. SzĂ©pĂrĂłi Ă©s akadĂ©miai munkássága egyaránt jelentĹ‘s. ĂŤrt gyermekmesĂ©ket, fantasztikus regĂ©nyeket, de irodalomkritikái, irodalomtörtĂ©neti Ă©s keresztĂ©ny hitvĂ©dĹ‘ művei is közkedveltek. LegnĂ©pszerűbb könyvei közĂ© tartozik A fájdalom, Az öröm vonzásában, Csodák, A szeretet nĂ©gy arca, KeresztĂ©ny vagyok Ă©s a Csűrcsavar levelei. UtĂłbbit elĹ‘ször a The Guardian közölte folytatásban. Háromtucatnyi könyve, köztĂĽk a filmvásznon is megjelenĹ‘ Narnia krĂłnikái, világszerte több mint 200 milliĂł pĂ©ldányban kelt el. Az angolszász országokban elsĹ‘ megjelenĂ©se Ăłta máig legnĂ©pszerűbb meseregĂ©ny-sorozat utolsĂł könyvéért, A vĂ©gsĹ‘ ĂĽtközetĂ©rt 1956-ban neki ĂtĂ©ltĂ©k a Nagy-Britanniában Ă©vente egyszer adományozott Carnegie Medalt, a gyerekirodalmi művekĂ©rt járĂł rangos dĂjat. Egyik Ă©letrajzĂrĂłja szerint Clive Staples Lewis nem is ember volt, hanem egy egĂ©sz világ.
Az
emberiség
felszámolása . . C S LEWIS
„Minden nemzedĂ©k hatalmat gyakorol az azt követĹ‘ nemzedĂ©k fölött, s Ăgy azzal arányosan korlátozza annak hatalmát, amilyen mĂ©rtĂ©kben megváltoztatja a rábĂzott környezetet, Ă©s fellázad a hagyomány ellen… Ha tehát valĂłban megvalĂłsulnak egyes tudĂłs elmĂ©k álmai, akkor a TermĂ©szet meghĂłdĂtása nem jelent mást, mint hogy pár száz ember határozza meg többmilliárdnyi embertársa sorsát. Az ember egyszerűen kĂ©ptelen nagyobb hatalomra szert tenni: minden megszerzett hatalom egyben a többi ember fölötti hatalmat is jelenti. ĂŤgy minden elĹ‘relĂ©pĂ©s egyszerre teszi erĹ‘sebbĂ© Ă©s gyengĂ©bbĂ© az emberisĂ©get. Minden egyes gyĹ‘zelmĂ©ben egyszerre játssza a diadalittasan bevonulĂł tábornok Ă©s a gyĹ‘zelmi szekĂ©r után vánszorgĂł hadifogoly szerepĂ©t… A TermĂ©szet utolsĂł elemekĂ©nt az emberi termĂ©szet fogja megadni magát az ember uralmának, s ekkor dĹ‘l el vĂ©gleg a csata. Ekkor „vesszĂĽk ki az Ă©let fonalát KlĂłthĂł kezĂ©bĹ‘l”, s dönthetĂĽnk szabadon arrĂłl, milyennĂ© formáljuk saját fajunkat. A csata tehát valĂłban eldĹ‘l. De vajon kiĂ© lesz a gyĹ‘zelem?”