
2026. IX. évfolyam
7. szám A FOGÁSZAT
![]()

2026. IX. évfolyam
7. szám A FOGÁSZAT
„A hosszú életnek két összetevője van: az első az az, hogy mennyi ideig élünk...
A megfelelő trepanációs nyílás kialakítása
Pulpamegnyílás ellátása lézerek alkalmazásával
A betört műszerek eltávolításának művészete
















































































A fogászati szakma folyamatos megújulásban él: technológiai fejlődés, digitalizáció, új terápiás protokollok és egyre tudatosabb páciensek formálják mindennapjainkat. Az elmúlt évek kihívásai után a szektor ma már egyértelműen a stabilizáció és a szakmai előrelépés időszakát éli, ahol a minőség, a hatékonyság és az innováció kerültek a fókuszba.
A rendelők és fogtechnikai laborok működésében egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a korszerű eszközök, az új anyagok, valamint a digitális megoldások. A fejlesztések iránti igény töretlen, a piaci szereplők pedig aktívan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távon is versenyképesebbé tehetik praxisukat. Ebben a környezetben különösen felértékelődik a naprakész, hiteles szakmai információ szerepe.
Kiadóként célunk változatlan: olyan tartalmakat kínálni, amelyek valódi segítséget nyújtanak a mindennapi munkában, inspirációt adnak a fejlődéshez, és eligazítást nyújtanak a gyorsan változó szakmai környezetben. Nagy öröm számunkra, hogy megújult e-Journal kiadványaink pozitív fogadtatásra találnak, és egyre többen tekintenek rájuk szakmai tudástárként. A dental.hu oldalon továbbra is díjmentesen elérhetők korábbi tematikus lapszámaink, egyfajta online könyvtárként szolgálva Olvasóink számára.
Jelen számunkban az általános fogorvosi eljárások mellett kiemelt figyelmet szentelünk az endodontia aktuális kérdéseinek, gyakorlati tapasztalatainak és jövőbeni irányainak.
Bízunk benne, hogy összeállításunk értékes gondolatokat, hasznos ismereteket és új nézőpontokat kínál minden Olvasónk számára.
Tartalmas és inspiráló olvasást kívánok!

„A hosszú életnek két összetevője van: az első az az, hogy mennyi ideig élünk, ez a kronológiai élettartamunk – A második és ugyanilyen fontos része pedig az, hogy
E-Journal IX. évfolyam, 2026. 7. szám
Kiadja: Event Organizer Hungary Kft. 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 9.
Felelős kiadó: Laczkó Tamás
Főszerkesztő: Dr. Riba Magdolna
Előkészítés: Event Organizer Hungary Kft., Sárközi András e-mail: andras.sarkozi@dentalworld.hu
Információ, hirdetésfelvétel: Kolozsi Tímea, telefon: 06-30-472-0030
Az újság e-mail címe: info@dental.hu
Az újság internetcíme: www.dental.hu
Terjesztés: E-mail hírlevél formájában.
A tudományos közleményeket a szerkesztőség lektoroknak adja át véleményezésre. Közlés csak egyetértő lektori vélemény, illetve a javasolt módosítások elvégzését követően lehetséges.
A cikkek szerzői vállalják, hogy az általuk elküldött írás saját forrásból származik, illetve a felhasznált anyagokat (publikációkat, illusztrációkat, képeket stb.) mindenkor pontosan feltüntetik. Írásaiknak jogi és egyéb adatvédelmi kérdéseiben felelősséget vállalnak.
A német nyelvű szakmai cikkeink magyar fordítását az Oemus Media AG Kiadó engedélyével szerkesztettük lapunkba. A fel nem használt kéziratokat, fotókat nem őrizzük meg, és nem küldjük vissza.
A hirdetések tartalmáért nem vállalunk felelősséget. A gyártó, illetve forgalmazó cégek kérésére közzétett cikkeket keretbe foglalva közöljük és (x)-szel jelöljük, azok szakmai tartalmáért a szerkesztőbizottság nem vállal felelősséget.












alphaimplant.

É V E S E L Ő F I Z E T É S

4 1 0 0 0 F T 2 5 0 0 0 F T






Dr. Radánovics-Nagy Dániel
Interjúalanyom 2003 óta specializálódott a gyökérkezelésekre, és 20 éve vezet mikroszkópos endodonciai beavatkozásokra szakosodott rendelőt, a PreceDent Fogászati és Endodoncia Központot. Számos hazai és nemzetközi konferencia keresett előadója, a Dental Word Endodonciai Kongresszusának témafelelőse, továbbá a Dental Press tematikus Endodoncia Magazinjának főszerkesztője. Hobbija, hogy fizikai teljesítőképességének határait feszegeti, rendszeres résztvevője különféle akadályverseny-sorozatoknak: pl. Spartan Race, Hyrox World Championship. Ez utóbbi szakág korcsoportos Európa-bajnok bronzérmese. Szabadidejét legszívesebben családjával tölti, házas, két fiúgyermek boldog édesapja. Dr. Benyőcs Gergellyel 2016-ban készítettem az első beszélgetésemet, akkor a Dental World I. Endodonciai Kongresszusa apropójából faggattam, ezúttal a közelgő tízedikről. A közben eltelt évtized történéseit is górcső alá vettük.

Negyedévszázados évfordulót ünnepelt tavaly a Dental World, de te magad is jubiláltál, hiszen tizedik alkalommal vezetted a rendezvény Endodoncia Kongresszusát. Mesélnél egy kicsit a kezdetekről?
Nos, régi Dental Worldre járó vagyok, nagy volumenű és kiváló szakmai rendezvénynek tartom, amely mindig lehetőséget adott arra is, hogy rég nem látott kollégákkal, volt évfolyamtársakkal találkozzunk, illetve újakat ismerhessünk meg. A rendezvény ötletgazdája és főszervezője Laczkó Ta-
más, aki 2015-ben keresett meg azzal, hogy adjak elő endodoncia témában. Nagyon hamar kiderült azonban, hogy volna igény egy teljes, ilyen tematikájú napra is, erre 2016-ban került először sor. Tamással – és később fiával, Leonarddal is – nagyon jól megértettük egymást, az Endodoncia Kongreszszus manapság már 3 napos, és a tíz esztendő alatt rengeteg neves szakembert köszönthettünk az előadók között.
Ekkoriban – a 2010-es évek elején – már ismert klinikus voltál, aki a nemzetközi előadói véráramban is benne volt. A Dental World potencírozta a szakmai karriered alakulását? Érdekesség, hogy az operációs mikroszkóppal is egy – talán a 2011-es – Dental World kiállítói terében ismerkedtem meg. Azt szoktam mondani, hogy aki nem dolgozott még mikroszkóppal, annak nehéz elmesélni, milyen, aki meg dolgozott vele, annak nem kell. Számomra egy teljesen új és csodálatos világ nyílt ki a mikroszkóp használatával: olyan, mintha felkapcsolták volna odabenn a villanyt. Akkoriban rengeteg esetemet mutattam meg a közösségi médiában, hazai és nemzetközi platformokon is. Bár sokan szidják – sok tekintetben értem is, miért –, én viszont sokat köszönhetek a social mediának. Rengeteg szakembert az interneten ismertem meg és ápoltam kapcsolatot, igen komoly kapcsolatrendszerem épült fel ezáltal. A Dental World témafelelősségem bizonyos értelemben katalizálta ezt a folyamatot, de ez viszont is elmondható; a két dolog kéz a kézben járt: ha hallottam egy jó előadót külföldön, elhívtam a Dental Word-re, aki aztán visszahívott a saját hazájába vagy beajánlott más helyre. Sokfelé sikerült eljutnom az elmúlt cca. 10 évben, céges háttér-szponzoráció nélkül: Dubajtól, Mexikón keresztül Brazíliáig. Az Endo Masters 2016 nemzetközi online konfe-
rencia és a berlini Roots Summit 2018 egyetlen magyar előadója voltam, de az European Society of Endodontology (ESE) kongresszuson is voltam meghívott előadó. Ezt a beszélgetést megelőző hajnalban 2-től fél 5-ig tartottam előadást az Amerikai Mikroszkópos Fogászati Társaságnak (AMED – Academy of Microscope Enhanced Dentistry), de azért friss vagyok (nevetés)
Nem tudok elmenni a közösségi média kapcsán elejtett félmondatod mellett.
Az internet világa is sokat változott az elmúlt években. A 2016-os interjúnkban még arról beszéltem, hogy egyegy Style Italiano Endo vagy a Microvision Group poszt alatt 60-70 kommentes diskurzusok alakultak ki, szakirodalmi idézések mellett pró és kontra érvek hangzottak el, az emberek kulturáltan (!) vitáztak. (Én magam néha a komplett kommentsort kimásoltam, és elmentettem magamnak tanulási célzattal.) Sajnos, azonban úgy látom, ez a metodika egyre inkább kiveszőben van, mert az információhoz való hozzáférés borzasztóan felgyorsult. Legtöbben csak pörgetnek-pörgetnek, de nincs igény a részletek megismerésére, márpedig ez a mi szakmánkban rendkívül fontos! Úgy gondolom, hogy önmagában egy jól sikerült kontroll-röntgenfelvétel megosztása alkalmas lehet „lájkgyűjtésre”, de a részletes protokoll ismertetése nélkül nem sokat lehet tanulni belőle!
A Te posztjaid rendkívül részletesek voltak!
Igen, minimum 10-20 informatív, jól elkészített, jól vágott fotó mellett: mit, mire, hogyan használtam? Ez persze időigényes, melós, persze szívem szerint minden esetemről készítenék posztot, mert mindegyiknek lehet tanulsága nekem és mások számára is. De manapság egyre ritkábban teszem.
Mi ennek az oka?
Meglehetősen csökkent a visszajelzések, interakciók száma, aminek persze számos oka lehet. Nyilván sokan „lurkolnak”, és nincs is ezzel semmi baj. („Lurkol: valaki szándékosan elrejtőzve figyel, vagy passzívan olvassa egy online közösség tartalmát anélkül, hogy aktívan részt venne a beszélgetésben. A »lurkerek« tehát olvasnak, de nem kommentelnek.” –a szerk.) Emellett rendkívül megnőtt a zaj az interneten, és az egekbe szökött az emberek ingerküszöbe. Közben pedig vélhetőleg én is változtam. Pusztán önmagam szórakoztatására megcsináltam, hogy a Facebook által emlékként feldobott korábbi bejegyzésemből csináltam egy 15 másodperces pörgős Reels-videót, a végén egyetlen tételmondattal. A hatás drámainak volt mondható: sokkal több elérést és reakciót váltott ki, de én ebben nem hiszek. Ez nem tanítás.
Mi az, amiben inkább hiszel? Jelentősen redukáltam például a nemzetközi porondon a plénumi nagyelőadásaimat. Bár szerettem sok száz ember előtt is előadni, mára sokkal jobban kedvelem a kisebb létszámú, kiscsoportos oktatást, ahol szemtől szemben kérdések fogalmazódhatnak meg, amikre – ha tudok – válaszolhatok. „Nép-karakterisztikum”, hogy nagyobb tömeg előtt nem igazán merünk kérdezni, pedig tudvalevő, hogy nincsen rossz kérdés! Ha valakiben felmerül egy kérdés, az valójában még valószínű 20 másik emberben is ugyanúgy meg-

fogalmazódik, csak nem merik feltenni. Természetesen ez vitakultúra kérdése is. A kiscsoportos edukáció tehát sokkal közvetlenebb, azonnali és őszinte a feed back. Ebben hiszek, még ha időben és költségben nehezebb is összehozni!
Részint ezt a filozófiát tükrözi az Endodoncia Kongresszus előadásainak koncepcióváltása is?
Teljes mértékben. Néhány éve úgy határoztam, hogy tematizálom a napokat és az előadókat: az adott témakört mélységében járjuk körül, amihez elegendő időt is biztosítunk. Aki adott már elő valaha, megerősítheti, hogy sok tekintetben nehezebb keveset beszélni, mint többet. Tehát nem sok, hanem kevesebb előadó, akik viszont minimum 90 perces plénumi előadást és gyakorlati hands-on kurzust is tartanak a témában.
Milyen kihívásokkal találtad szembe magad témavezetőként?
Természetesen bele lehet rázódni a dolgokba, és kialakulnak bizonyos automatizmusok, de a témavezetői-szervezői munka nem ér véget azzal, hogy jó előadókat meghív az ember, akik elfogadják a felkérést (nevetés). A főszervezőkkel az első perctől kezdve az volt a koncepciónk, hogy minden évben igyekezzünk magas minőségű szakmai programot életre hívni. Az elmúlt 10 év tekintetében az a tapasztalatom, hogy a cégeknek is az az érdekük, hogy a szponzorált illető valóban objektív előadást tartson, és ne a direkt termékértékesítés irányába menjen el a dolog. Egy mikroszkópos hands-on kurzus eszközhátterének a biztosítása mindig komoly szervezést igényel. „Versenyezni”is kell a többi kiváló szakkongresszussal. Ez azonban nem minden! A megfelelő szállás biztosítása, a jó szociális programok mind részei a csomagnak. Ha jól érzik itt magukat az előadóink, akkor az nem csak a Dental World, hanem gyönyörű hazánk hírnevét is öregbíti!
Ha képzeletben összeállíthatnál az elmúlt 10 esztendő Dental World Endodoncia Kongresszusának nemzetközi előadóiból egy all-stars csapatot azokból, akik a legnagyobb hatást gyakorolták rád, kik szerepelnének benne? Borzasztó nehéz kérdés. Azért is, mert volt olyan, akitől rendkívül sokat lehetett tanulni, de magánemberként mondjuk zárkózottabb személy volt, sokakkal viszont a mai napig tartó szoros kapcsolat alakult ki. Minden egyes névhez kü-
lön történetek fűződnek, a felsorolás azért rossz, mert nem készültem ilyen listával, és ha bárki kimarad, megsértődik (nevetés). Akik személy szerint az én karrieremre nagy hatást gyakoroltak szakmailag és emberileg is a következők: dr. Roberto Christescu, dr. Oscar von Stetten, dr. Marc Semper, dr. Rui Pereira da Costa, dr. Viraj Vora, dr. David Jaramillo és dr. Hani Ounsi.
Hasonló elv alapján, kiket ültetnél le szíved szerint egy szakmai kerekasztal-beszélgetésre hazai szakemberek közül?
Hasonlóan nehéz kérdés; itt is a szakmaiság mellett az emberi értékek alapján válogatok, de itt sem a sorrendiség számít. Rám nagy hatást gyakorolt dr. Fazekas Árpád, az akkori SOTE Konzerváló Fogászati Klinikáról, aki kemény, szigorú vezető volt, de konzekvens. Amit megkövetelt, az tudássá és gyakorlattá vált. Tetszett a rigorózus, következetes hozzáállása, ez a pályámat olyan értelemben meghatározta, hogy újra megtanuljam azt, amit a sporttól már tudtam: ha valamit el akarok érni, tegyek-tegyek-tegyek érte, hibázzak, és tanuljak a hibáimból! Dr. Vág Jánost is nagyon elismerem, neki hasonlóan kristálytiszta a gondolkozása, és a kutatás terén is nagyon tiszteletreméltó életút az övé. Megemlítem még dr. Krajczár Károlyt Pécsről, aki szintén nagyon akkurátus egyetemi oktató, továbbá a „Márkokat” Szegedről: dr. Fráter Márkot és dr. Antal Márkot, akiket hallgató koruk óta ismerek. Nem maradhat ki a sorból dr. Grosz János, dr. Forster András, dr. Baktai Zoltán, dr. Kovács Tamás, dr. Volom András, dr. Mócz András és dr. Sidó Levente – mind-mind annak ékes példái, hogy a magas szintű szakmaiságot ugyanolyan magas szinten elő is lehet adni.
Miként látod a hazai endodontia szakképzés helyzetét?
Személy szerint komoly javulást, fejlődést tapasztalok, és azt látom, hogy ebbe az egyetemi klinikai vezetők sok energiát fektetnek be, és a szakvizsga nem könnyű! A budapesti és a szegedi képzésre belülről is ráláthatok, hiszen mindkét egyetemen involválódom a szakképzésbe, a Semmelweis Egyetemen ráadásul éppen olyan kiscsoportos koncepciójú edukációba, ami ma már sokkal közelebb áll a szívemhez, de Szegeden is nagyon élvezem, hogy immár 6 éve magyar és angol programos hallgatóknak is tarthatok előadást.
Milyennek ítéled meg a hazai endodontia szakvizsga reputációját?
Nézd, az endodontusok létjogosultsága nem is kérdés, az pedig nagyon előremutató volna, ha jól működő betegutak alakulhatnának ki azoknak a pácienseknek, akik ilyen kezelésre szorulnának! Szájsebészhez, parodontológushoz, gyermekfogászhoz, orthodontushoz elutaljuk a speciális ellátásigényű betegeket, gyökérkezelés-specialistához ritkábban. Az ideális az volna, ha az adott fogorvos már a kezelés előtt felmérné, hogy ez egy komplex eset, és endodontushoz referálná a pácienst. A fognak akkor van a legnagyobb esélye a túlélésre, ha „szűzen” (értsd: nem „szétpróbálkozva”, betört műszerekkel, lépcsőkkel, perforációkkal tarkítva) kerül egy specialista kezébe. A sikerarány ekkor – legyen szó bármilyen bonyolult esetről – akár 95% körül mozog. A beavatkozást követően a specialista pedig visszareferálja a beküldő orvoshoz. Win-win szituáció. Természetesen bizonyos értelemben nagyon boldog voltam például akkor, amikor nem tudtam arról, hogy ilyen sok MB2
csatornával kell számolni. (Statisztikailag a saját eseteim kapcsán azt tudom mondani, hogy az esetek 93-95%-ában van valamiféle „csatornavariáció” az isthmus közelében.) Régebben megtaláltam ezeknek kb. az egyharmadát, és közben nem az anatómia változott (nevetés)! Ettől nem voltam rossz ember, csak nem voltam kellően gyakorlott, és nem volt meg a tudásom.
A hazai posztgraduális képzés elméleti része erős és hasznos, a gyakorlati rész pedig mindig lehetne több, jobb, hiszen a magyar endodontus szakvizsga fogászati rendelői tárgyi minimumfeltételei – igen helyes módon! – megkövetelik az operációs mikroszkóp, az endodonciai kisgépek (ultrahangos preparáló eszközök, injektálható guttapercha technikához szükséges berendezés, vitál-terápiás szerek stb.) meglétét. Ezeket azonban használni is tudni kell! Méghozzá lehetőleg ergonomikusan!
Te ennek a témának nagy élharcosa vagy. Abszolút! 50 éves leszek jövőre, és 6-8 éve kezdett el komolyan foglalkoztatni a longevity téma, továbbá az, hogy a testem ne haljon bele a fogászatba. A nyugdíjas éveimet nem félrokkantként szeretném eltölteni, magas koleszterinszinttel, a negyedik bypass műtét után, ingadozó cukorral, félig vakon. Nem mindegy, hogy az életünk-lemezünk B-oldalának végét milyen minőségben éljük meg. Ténykérdés, hogy 60-65 évesen a testi és szellemi kapacitásunk csökkenni kezd. Nem mindegy, milyen szintről kezdi, és mennyire tudjuk lelassítani a folyamatot. Borzasztóan fontos, hogy karban tartsuk magunkat, és odafigyeljünk a mindennapi munkánk során az ergonómiai aspektusokra. Idén például a téma egyik legnagyobb szaktekintélye, a panamai dr. Juan Carlos Ortiz Hugues fog előadást tartani az Endodoncia Kongreszszuson, szerintem kihagyhatatlan. Fontos azonban megemlíteni, hogy az ergonómia korántsem „csak” a helyes testtartásról szól! A megfelelő időmenedzsment például ugyanúgy a részét képezi, hogy hagyjunk megfelelő mennyiségű időt a beavatkozásokra és magunkra is. A munkánk komoly fókuszáltságot igényel. Ha nem tudunk regenerálódni, enerváltak leszünk, kimerülünk, és futószalagon fogjuk gyártani a rossz szakmai döntéseket is.
Tettél rá utalást, hogy a sport számodra segítség ebben a fókuszáltságban.
A sporthoz fűződő viszonyom tulajdonképpen két nagy fejezetre osztható. Egyfelől 17 éves korom környékén egy válogatott szintű profi középtávfutó karrier előtt álltam, amikor is egy világverseny előtti vizsgálatot követően, egy szívbillentyű-probléma miatt eltiltottak az élsporttól. Retrospektíve tudvalevő, hogy ilyesfajta billentyűproblémával – ún. mitralis proslapsussal – a populáció jelentős része rendelkezik, de akkor egy friss – az első hazai színes szívultrahang készülékek egyikével – végzett vizsgálat nyomán piros pecsétet kaptam. Azt vélték sejteni, hogy direkt összefüggésben állhat a hirtelen szívhalállal. Ma már tudjuk, hogy nincs ilyesfajta kapcsolat, de ezt akkor még nem tudták, én pedig természetesen óriási traumaként éltem meg. Újratervezés következett: Édesanyám (dr. Muraközy Julianna) nyomán is – aki szintén fogorvos – választottam a jelenlegi hivatásomat. A sportot az orvosok tanácsára fokozatosan vezettem ki az életemből. A

prioritást a tanulás és a szakmai fejlődés vette át. A családalapítást követően olyan értelemben egészségtelen életmódot folytattam, hogy vagy 10-15 kiló felesleg volt rajtam. Egyre pocakosabb apukává kezdtem válni, akinek nemcsak a cipő befűzése jelentett egyre nagyobb kihívást, hanem a laborértékeimen is kezdtek alarmírozó értékek megjelenni. Dr. Siklós Csaba fogorvos barátom – aki akkor már régebb óta versenyzett – az egyik születésnapomra meglepett azzal, hogy benevezett engem is egy Spartan Race akadályversenyre. Magamra néztem, és feltettem a kérdést, hogy ebben az állapotban akarok-e odamenni?
Felvettem a kesztyűt, valami elkattant bennem, és komoly felkészülésbe kezdtem, ami meg is hozta az eredményt, hiszen megelőztem Csabát (nevetés). A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy egy olyan útra „lökött rá”, amely már nem csupán a testmozgás szeretete, hanem komplett életmódváltás is.
Számos versennyel a hátam mögött a Hyrox lett az a mozgásforma, amelyben a legjobban ki tudtam teljesedni. („A HYROX egy globális fitneszverseny, amely 8 km futásból és 8 funkcionális edzőállomásból áll, amelyeket felváltva teljesítenek a versenyzők indoor [fedett] környezetben, így a futás és a funkcionális mozgások kombinációjával mérik össze erejüket és állóképességüket." – a szerk.) Hibrid atlétáknak hívják, akik ebben jók; idén a bécsi Európa-bajnokságon harmadik lettem a korcsoportomban. Óriási motivációt jelent számomra az, hogy a fiaim előtt is példakép lehetek, hiszen

ők is végigszurkolták az eseményt. Idén Chicagóban is kint voltam a világbajnokságon, és vannak még terveim!
Szintén fontos eleme az életednek a zenélés. A Rubor Labii zenekar szintén 25 éves jubileumra készül.
Valóban. A Rubor Labii még az egyetemi évek alatt szerveződött kis banda, ha tudunk, csütörtökönként összejárunk a próbaterembe. Az utóbbi időben kicsit hanyagoltam őket, de most újra intenzívek lesznek a próbák, hiszen október 11-én az Instant-Fogas Komplexumban jön a 25 éves koncertünk. Nagy kincsnek tartom, hogy ennyi év óta barátok vagyunk!
Két zenekari tag munkatársaid is évek óta. Amikor a rendelődről beszélsz, szinte mindig többes számban fogalmazol. Rájuk gondolsz ilyenkor?
Igen. Dr. Mócz András az együttes dobosa, dr. Sidó Levente pedig szaxofonon játszik és énekel – mindkettejükkel együtt dolgozom és nagyon jó barátaim. András volt az első ember, akihez anno a tatai gólyatáborban odamentem, és onnantól kezdve csoporttársak is lettünk, majd munkatársak a klinikán, utána pedig közös rendelőt indítottunk, hasonló szakmai elvek mentén. 20 éves múlt a vállalkozásunk, az elmúlt 2 évben Levi is csatlakozott, és új helyszínen is nyitottunk rendelőt.
Leventével fogom a következő interjút készíteni az Implantológia Magazinban. Üzensz neki innen valamit?
Csak a „Puffin” adhat erőt és mindent lebíró akaratot.

Mit üzennél a fiatal kollégáknak?
Klisének hangzik, de szeressék azt, amit csinálnak, és igyekezzenek fejlődni benne. Van azonban egy buktató! Azt gondolom ugyanis, hogy nem mindig szerencsés, és meg lehet a veszélye annak, ha valaki közvetlenül a diplomaszerzést követően szakvizsgázik, például, általános fogászati kép és látásmód nélkül. Ha nem figyel oda, szelektíven „megvakulhat”: implantátumokat és kihúzandó fogakat fog látni, vagy éppen gyökércsatornákat fekete lyukkal, fehér csíkkal (nevetés). Most természetesen nagyon szélsőségesen elviccelem, de szükség van egy holisztikusabb látásmódra, és arra is, hogy minden esetet egyediként kezeljünk. A rutin – amelyre nyilvánvalóan szükségünk van – olykor veszélyes is lehet, amennyiben a megszokott döntési mintázatunkat alkalmazzuk minden esetben. Sajnos az agyunk is sokszor az energiaminimum elvére törekszik, és nem szeret gondolkozni. Daniel Kahneman, közgazdasági Nobel-emlékdíjas pszichológus Thinking, Fast and Slow (Gyors és lassú gondolkodás) című kötetét ajánlom e témában, és annak második részét, ami a Noise vagyis a Zaj címet viseli, amely könyvek a racionális és objektív döntéshozatalunkat, ítéletalkotásunkat befolyásoló tényezőkről szólnak. Mondok egy eklatáns példát. Tegyük fel, fogorvosként, endodontusként látok egy röntgenfelvételt, amelyen egy sötét árnyék ábrázolódik a gyökércsúcs körül; tehát ez a fog beteg, ellátást igényel: a jártasságunkon alapuló preferenciánk alapján (újra)kezelni kell, rezekálni vagy éppen eltávolítani. Ne feledjük azonban, hogy az adott friss röntgen egy pillanatkép, amely egy éppen aktuális állapotot ábrázol! Van korábbi, összehasonlításra alkalmas felvételünk? Ha ugyanis nem helyezzük idővonalra, az na-
gyon rossz, hibás döntéseket eredményezhet. Nem kizárt ugyanis, hogy a fog egyébként gyógyulófélben van, de mi erről – a felületes és gyors döntéshozatalunk miatt – nem veszünk tudomást. Mert már ott vár a következő páciens, megérkezik az e-mail, amit annyira vártunk, bejön az aszszisztens valamilyen kéréssel stb-stb. Rendkívül fontos tehát, hogy körbejárjuk, analizáljuk a problémakört, feltárjuk a kórelőzményeket és a körülményeket: mikor gyökérkezelték azt a fogat, egyáltalán hogyan harap az illető, milyen okklúziós-artikulációs viszonyokat látunk? Ez a fajta feltáró, analizáló látásmód elengedhetetlen a helyes diagnózis felállításához, illetve annak folyományaként a helyes terápia javaslatához.
Kiknek ajánlod a Dental World XI. Endodoncia Kongresszusát? Kiket köszönthetünk az idei előadók között?
Az Endodoncia Kongresszus különleges értékét a nemzetközileg elismert előadók adják, akik a világ vezető egyetemeiről, kutatóintézeteiből és fogászati klinikáiról érkeznek Budapestre. Előadásainkon a legmodernebb gyökérkezelési technikák, a 3D képalkotás gyakorlati haszna és a mikroszkópos endodoncia legújabb trendjei kerülnek fókuszba.
A résztvevők első kézből sajátíthatják el a tudást azoktól a szakemberektől, akik nem csak oktatják, de nap mint nap alkalmazzák is a legkorszerűbb eljárásokat.
Idén az alábbi előadókkal találkozhatnak az érdeklődők: dr. Omar Ikram (Ausztrália), dr. Riccardo Tonini (Olaszország), dr. Filippo Cardinali (Olaszország), dr. Mariusz Pietrzak (Lengyelország), dr. Stephane Diaz (Franciaország), dr. Stefan Stefanescu (Egyesült Királyság), dr. Waleed Kurdi (Egyiptom).
Köszönöm a tartalmas beszélgetést.



2026. október 9., 09:00-13:00 5 kreditpont 35 000 Ft

Made in USA

Ergo IQ™ lupék a SurgiTel-től: egészségesebb testtartás, tisztább látás, nagyobb hatékonyság a mindennapokban!

Az Ergo IQ™ lupék okuláris szögének kialakítása biztosítja az optimális fejtartást és kézpozíciót
Az optikai rendszer kompakt mérete lehetővé teszi, hogy nagyobb felületen lásson a nagyító körül, könnyebben nézzen a monitorra, vagy kommunikáljon a beteggel
Színválaszték: sötét szürke, ezüst, pezsgőarany
Munkatávolság-állító sapka segítségével könnyen változtatható a munkatávolság vagy frissíthető a dioptria A keret és lencsék pantoszkópikus dőlésszöge védi a szemet és tisztább látást biztosít
06 30 942 7560 | dental@harmonycom.hu | www.harmonycom.hu





Dr. Claudia Pinter

Dr Filippo Cardinali

Prof. Eric Liou

Dr Riccardo Tonini
U D A P E S T




2 0 2 6 . O K T Ó B E R 8 - 1 0 . -




09.05–09.15 Dr. Benyőcs Gergely: Megnyitó
09.15–10.45 Dr. Omar Ikram (Ausztrália):

Putting Out the Fire – fájdalomcsillapítás az endodonciában
Az endodonciai eredetű megbetegedések a fogászati sürgősségi esetek jelentős részét teszik ki. Függetlenül attól, hogy a klinikus milyen szakterületen dolgozik, alapvető elvárás, hogy képes legyen gyorsan és hatékonyan csillapítani a páciens fájdalmát.
Az előadás a fájdalom diagnosztikájára és az endodonciai eredetű fájdalmak célzott kezelésére fókuszál. Gyakorlati szemlélettel mutatja be, hogyan lehet a klinikai döntéseket gyorsan meghozni, és miként lehet rövid időn belül jelentős fájdalomcsökkenést elérni a páciensek számára.
10.45–11.15 Kávészünet
11.15–12.30 Dr. Omar Ikram (Ausztrália): Kalcinifikált gyökércsatornák lokalizálása és átjárhatóvá tétele – milyen eszközök állnak rendelkezésünkre?

A kalcinifikált gyökércsatornák az endodoncia egyik legnagyobb kihívását jelentik. Különösen igaz ez a felső nagyőrlő fogak második mesiobukkális (MB2) csatornájára, amely gyakran részlegesen vagy teljesen elmeszesedett, jelentősen megnehezítve a kezelést.
Az előadás átfogó képet ad azokról a modern eszközökről és technikákról, amelyek segítségével ezek a csatornák nagyobb biztonsággal lokalizálhatók és feltárhatók. A résztvevők megismerkednek egy innovatív patency-filing technikával is, amely csökkenti a kézi tűk számát, hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá téve a kezelési folyamatot.
12.30–14.00 Ebédszünet
14.00–15.30 Dr. Omar Ikram (Ausztrália): A természetes fogak megmentése – milyen technikák állnak rendelkezésünkre?

A fogászat egyik legfontosabb alapelve a természetes fogak megőrzése. Számos kompromittált fog esetében azonban csak fejlett restauratív megoldásokkal és speciális anyagok alkalmazásával érhető el hosszú távon is stabil eredmény.
A kompromittált fogak ellátása gyakran fejlett restauratív megoldásokat és speciális anyagok alkalmazását igényli, ideértve a mély marginális elevációt (Deep Marginal Elevation), valamint a restaurációt érintő parodontális lágyrészek kontrollját és menedzsmentjét. A hangsúly azon a szemléleten van, hogy az implantátum nem minden esetben az elsődleges vagy legjobb megoldás, és sok esetben megfelelő módszerekkel a természetes fog sikeresen megmenthető.
15.30–16.00 Kávészünet
16.00–17.15 Dr. Omar Ikram (Ausztrália): Kalcinifikált gyökércsatornák lokalizálása és feltárása – gyakorlati megközelítés

Ez az előadás a kalcinifikált csatornák kezelésének gyakorlati aspektusaira helyezi a hangsúlyt. A felső molárisok MB2 csatornájának példáján keresztül mutatja be, hogyan segíthetnek a modern diagnosztikai és mechanikai eszközök a csatornák biztonságos feltárásában.
A bemutatott patency-filing technika lehetővé teszi a kézi eszközhasználat minimalizálását, miközben növeli a kezelés hatékonyságát és csökkenti a szövődmények kockázatát.
09.05–09.15 Dr. Benyőcs Gergely: Megnyitó
09.15–10.45 Dr. Filippo Cardinali (Olaszország): Gyökértömés és perforációzárás páciensközpontú endodonciai eredményekért – Biokerámia anyagok és klinikai protokollok megértése

A biokerámia anyagok valódi paradigmaváltást hoztak a mindennapi endodonciai gyakorlatba. A gyökértöméstől a perforációzáráson és apikális dugók készítésén át olyan páciensközpontú megoldásokat kínálnak, amelyek kiszámítható, hosszú távú eredményeket biztosítanak.
A gyökértömés minősége alapvetően meghatározza a kezelés sikerességét. A biokerámia sealertípusok megjelenésével jelentősen átalakult a klinikai szemlélet: lehetővé vált a sealer-alapú tömési technikák alkalmazása, így a meleg tömési eljárások helyett hideg technikákkal is kiváló minőségű obturáció érhető el. Ehhez azonban elengedhetetlen az alkalmazott anyagok tulajdonságainak és a megfelelő technikáknak az alapos ismerete. Perforációk ellátása és apikális dugók készítése biokerámia putty anyagokkal hatékonyan, egyszerűbben és kiszámíthatóbban végezhető, mint hagyományos MTA-val. Az előadás célja, hogy részletesen bemutassa ezen anyagok előnyeit, korlátait és klinikai alkalmazását, gyakorlati protokollokkal és tippekkel segítve a mindennapi praxisba való integrálásukat – még periapikális elváltozásokkal járó esetekben is.
10.45–11.15 Kávészünet
11.15–12.30 Dr. Riccardo Tonini (Olaszország):

Az egyszerűtől az összetettig – komplexitáskezelés az endodonciában digitális és AI-alapú megközelítéssel
Az endodonciai kezelések spektruma az egyszerűnek tűnő esetektől egészen a magas komplexitású beavatkozásokig terjed. A „könnyű” és „nehéz” esetek közötti határ azonban gyakran elmosódik, hiszen az anatómiai variációk, diagnosztikai bizonytalanságok és biológiai tényezők jelentősen befolyásolják a kezelés kimenetelét.
Az előadás strukturált szemléletet kínál az endodonciai komplexitás felismerésére és kezelésére, ötvözve a legfrissebb tudományos bizonyítékokat a digitális technológiákkal. Kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia alkalmazása a diagnosztikában, a kezeléstervezésben és a pácienskommunikációban. Valós klinikai eseteken keresztül kerül bemutatásra az AI-alapú platformok – például a Diagnocat – gyakorlati haszna. Az előadás során szó esik gyökérreszorpciókról, éretlen fogak ellátásáról és az intencionális replantációról is, hangsúlyozva a prognózist meghatározó tényezőket. A cél egy kiszámítható, rendszerszintű megközelítés bemutatása, amely magabiztosságot ad a klinikusnak az összetett esetek kezelésében is.
12.30–14.00 Ebédszünet
14.00–15.30 Dr. Waleed Kurdi (Egyiptom):
Betört műszerek kezelése a mindennapi endodonciában

Az endodonciai műszerek gyökércsatornában történő betörése a modern fogászat egyik legnagyobb kihívása. A csatornában maradó betört eszköz megnehezíti a tisztítást és a formálást, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a kezelés kimenetelét és prognózisát. A műszertörés kialakulása összetett jelenség, amelyet számos tényező befolyásol – ezek részletes ismertetésére, valamint a megelőzési stratégiákra is kitér az előadás. A betört eszközök kezelése az ortográd megoldásoktól a sebészi beavatkozásokig terjed. Az előadás fókuszában az ortográd, konzervatív megközelítések állnak, különös tekintettel a fragmentum eltávolítására vagy megkerülésére (bypass). A döntés – eltávolítás vagy bypass – több klinikai tényező mérlegelésén alapul, amelyek részletes bemutatásra kerülnek. A fő cél nem csupán a betört fragmentum eltávolítása, hanem a fog integritásának megőrzése, ezért számos esetben a bypass technika előnyösebb választás. Az előadó ismerteti, mikor, miért és hogyan alkalmazzuk a bypass technikát különböző protokollok és módszerek segítségével, valamint áttekinti a betört műszerekkel kapcsolatos összes releváns kezelési lehetőséget.
15.30–16.00 Kávészünet
16.00–17.15 Dr. Riccardo Tonini (Olaszország): Külső cervikális reszorpció: MI-alapú diagnosztikától a biokerámiai anyaggal végzett rekonstrukcióig

A külső gyökérreszorpció komplex endodonciai kórkép, amely gyakran hosszú ideig klinikailag tünetmentes, és csak előrehaladott szöveti destrukció mellett kerül felismerésre. A korai diagnózis, a pontos morfológiai és etiológiai klasszifikáció, valamint a patomechanizmusok mélyreható ismerete kulcsfontosságú a terápiás döntéshozatal szempontjából. Az előadás áttekinti a külső reszorpciós laesiók diagnosztikájának korszerű alapelveit, hangsúlyt fektetve a klinikai vizsgálatra, a célzott radiológiai értékelésre, valamint a CBCT-alapú háromdimenziós analízisre. Részletesen bemutatja a fő reszorpciós altípusok – gyulladásos, helyettesítő (replacement) és cervikális invazív reszorpció – korszerű, evidenciákon alapuló kezelési protokolljait, valamint a klinikai döntéshozatalt támogató algoritmusokat. Kiemelt szerepet kap a maradék foganyag maximális megőrzésének elve, az etiológiai tényezők eliminálása, illetve a prediktálható, hosszú távú prognózist biztosító terápiás megoldások kiválasztása. Az előadás célja egy strukturált, klinikailag azonnal alkalmazható szemlélet átadása a külső reszorpció diagnosztikájához és kezeléséhez a modern endodonciai gyakorlatban.
09.05–09.15 Dr. Benyőcs Gergely: Megnyitó
09.15–10.45 Dr. Mariusz Pietrzak (Lengyelország):

Keep Calm and Do Endo – A reciproc rendszerek új generációja a mindennapi endodonciai munkafolyamatban
A fogorvosi munka során számos foglalkozási kockázattal találkozunk, amelyek közül az ergonomiai terhelés kiemelten fontos. A hosszan fenntartott kényszertartás és az ismétlődő mozgások mozgásszervi panaszokhoz vezethetnek. Dr. Pietrzak előadásában bemutatja, miért elengedhetetlen a nagyítás használata a hosszú távon fenntartható, egészséges praxis érdekében.
Az endodoncia nem sablonmunka: minden fog, minden gyökércsatorna egyedi. Az anatómiai variációk – például háromgyökerű premolárisok – a mindennapi gyakorlat részei. Bár a Vertucci-féle klasszifikáció alapot ad, a klinikusnak mindig számítania kell az eltérésekre. Az előadás részletesen elemzi a gyökércsatorna-preparálás különböző módszereit, a klasszikus rotációs és a reciproc rendszerek előnyeit, hátrányait és klinikai indikációit. A modern reciproc rendszerek nagyobb rugalmasságot, fokozott ciklikus fáradással szembeni ellenállást és alacsonyabb törési kockázatot kínálnak.
10.45–11.15 Kávészünet
11.15–12.30 Dr. Stephane Diaz (Franciaország): Haladó érzéstelenítési technikák a modern endodonciai gyakorlatban

Napjainkban már nem elegendő csupán technikailag korrekt kezelést végezni. Az intraoperatív fájdalom teljes kontrollja alapvető minőségi elvárássá vált a páciensek részéről – és joggal. Az endodoncia az egyik legnagyobb precizitást igénylő fogászati szakterület, amely maximális koncentrációt követel a kezelőorvostól.
A fájdalom nem megfelelő kontrollja akadályozhatja a precíz munkát, miközben a gyulladt pulpa a szájüreg egyik legérzékenyebb szövete. Az előadás célja az elérhető érzéstelenítési technikák áttekintése, azok előnyeinek és korlátainak bemutatása az adott endodonciai beavatkozás függvényében.
A kezeléstervezés alapján – figyelembe véve az érzéstelenítés mélységét, időtartamát és kiterjedését – az előadás részletes útmutatót ad arra vonatkozóan, hogy hol, mit és milyen mennyiségben érdemes alkalmazni a teljes fájdalommentesség érdekében, a páciens és a kezelő komfortját egyaránt szem előtt tartva.
12.30–14.00 Ebédszünet
14.00–15.00 Dr. Stefan Stefanescu (Egyesült Királyság): ECR (külső cervikális gyökérreszorpció) – Klinikai formák és terápiás megközelítés

Az externális cervikális gyökérreszorpció (ECR) destruktív kórfolyamat, amely változatos formákban és súlyossági fokokban jelentkezhet, és jelentős diagnosztikai, valamint kezelési kihívást jelent a klinikus számára, akár a fog elvesztéséhez is vezethet. Etiológiája továbbra sem teljesen tisztázott, valószínűleg multifaktoriális eredetű. A jelenlegi ismeretek alapján megelőzésére nem áll rendelkezésre egységes protokoll. Morfo-patológiai és patofiziológiai szempontból a folyamat feltételezhetően az osteoclast aktivitás következtében kialakuló nem mineralizált pre-cementum károsodásával indul, amely a dentin expozíciójához vezet, így az a periodontális ligamentum (PDL) sejtjeinek reszorptív hatásának lesz kitéve. A szakirodalom szerint az ECR bármely maradó fogtípusban előfordulhat, életkortól és nemtől függetlenül, és eloszlása a fogfelszíneken rendkívül változatos, akár több fogat is érinthet ugyanazon páciensben. A kórkép sokfélesége miatt a diagnózis gyakran nehéz, könnyen összetéveszthető más patológiákkal, és a korai stádiumok gyakran rejtve maradnak.
15.00–16.00 Dr. Stefan Stefanescu (Egyesült Királyság): CBCT az endodonciában – Áldás vagy átok?

Az előadás áttekinti a CBCT (kúpsugaras CT) szerepét a diagnosztikában, valamint azokat az eseteket, amikor ennek a képalkotó módszernek az alkalmazása különösen indokolt.
A prezentáció az alábbi témákat érinti: Az endodonciai kezelés korlátai. Mikor szükséges kezelni, és mikor indokolt a kezelés kerülése? Az endodonciai kezelések sikertelensége – a CBCT szerepe a kudarckiváltó okok elemzésében Perimaxilláris, fájdalommal járó kórképek. Odontogén és nem odontogén eredetű fájdalmak differenciáldiagnosztikája.
Az előadás során számos olyan klinikai eset kerül bemutatásra, ahol a CBCT kulcsszerepet játszott a komplex, nehezen értelmezhető tünettan tisztázásában. Részletesen tárgyaljuk a felső és alsó állcsontot érintő daganatos elváltozásokat, sinuspatológiákat, valamint az odontogén és nem odontogén eredetű fájdalmak elkülönítésének szempontjait. A prezentációt gazdag esettanulmány-anyag kíséri, amely a klinikai döntéshozatalt támogatja.

Biokerámiai anyagok az endodonciában – obturáció, perforációjavítás és apikális dugók pasztaanyagokkal*
október 9., 14.00–17.30
Dr. Filippo Cardinali
A biokerámiai anyagok napjainkban jelentősen átalakítják a mindennapi endodonciai gyakorlatot, páciensközpontú és prediktívebb megoldásokat kínálva a gyökértömés, a perforációk ellátása és az apikális zárás kialakítása terén. A gyökértömés a gyökércsatorna-kezelés egyik kritikus lépése a sikeres terápiás kimenetel biztosításához. A sikertelen endodonciai kezelések jelentős része nem megfelelő vagy hiányos gyökértöméshez köthető. A biokerámiai sealerek – például a CeraSeal – valódi paradigmaváltást jelentenek a modern endodonciában. Egyedi anyagtulajdonságaik lehetővé teszik a sealer-központú obturációs technika alkalmazását, amely során a hagyományos meleg technikákról áttérhetünk a hideg, hidraulikus kondenzációs eljárásokra, a magas színvonalú klinikai eredmények megtartása mellett. A perforációk ellátása és az apikális zárás kialakítása a CeraPutty segítségével végezhető hatékonyan. Ez egy azonnal használható, könnyen kezelhető biokerámiai anyag, amely az MTA-hoz képest egyszerűbb és gyorsabb klinikai alkalmazást tesz lehetővé. A workshop során részletes bemutatásra kerül a CeraSeal és a CeraPutty klinikai használata, tulajdonságaik és előnyeik kiemelésével. Közös jellemzőjük, hogy megfelelő alkalmazás mellett jelentősen növelik a kezelések hatékonyságát, egyszerűsítik a munkafolyamatokat, és javítják az ergonómiát. A gyakorlati kurzus során a résztvevők gyökértömést végeznek CeraSeal alkalmazásával, valamint perforációellátási és apikális zárási technikákat gyakorolnak CeraPutty felhasználásával. Részvételi díj: 20 000 Ft – 5 kreditpont *A kurzus nyelve angol! Tolmácsolás nem biztosított.

Funkcionális poszterior kompozit restaurációk –anatómia, arányok és kiszámítható okklúzió október 9., 09.00–13.00
Dr. Davis Zakis
Gyakorlatorientált továbbképzés, amely a poszterior kompozit restaurációk sikerét meghatározó legfontosabb alapelvekre öszszpontosít: a funkcióra, az anatómiára és a megfelelő arányokra. Ismerje meg, hogyan alakítható ki hatékonyan a funkcionális okkluzális anatómia, hogyan csökkenthető a rendelői korrekciók ideje, és miként növelhető a restaurációk hosszú távú tartóssága korszerű, tudományos bizonyítékokon alapuló technikák alkalmazásával. Fedezze fel, miért fontosabbak gyakran a helyes anatómiai arányok, mint a barázdák száma, és hogyan érhető el egyszerűsített anatómiai megközelítéssel természetes, funkcionális és tartós restauráció. Elmélet
Funkcionális poszterior anatómia és okkluzális arányok
• I. és II. osztályú direkt restaurációk lépésről lépésre felépített munkafolyamata
• Hatékony formázási technikák a mindennapi klinikai gyakorlatban
Részvételi díj: 45 000 Ft – 5 kreditpont

Betört műszerek kezelése –
• Folyékony kompozitok (flowable compositok) stratégiai alkalmazása az anatómiai formák reprodukálására és finom optikai hatások létrehozására
• A finírozás, polírozás és okkluzális korrekciók minimalizálása
A korszerű restauratív koncepciók tudományos háttere és bizonyítékai
Gyakorlati rész
• I. osztályú restaurációk készítése felső állcsonti 3D-nyomtatott premoláris és moláris modelleken
A funkcionális okkluzális anatómia gyakorlati reprodukálása
• Irányított gyakorlatok a hatékonyság, a kiszámíthatóság és a morfológiai pontosság fejlesztésére
A képzés tartalmazza
Digitális útmutató az okkluzális anatómiához
• Oktatóanyag az okkluzális anatómia rajzolásához
A bypass technikától az eltávolításig október 10., 09.30 – 12.30 Dr. Waleed Kurdi
A kurzus célkitűzései:
A résztvevők megismerik a műszertörés megelőzésének lehetőségeit, a „megelőzés jobb, mint a kezelés” elv mentén, beleértve a rotációs és kézi műszerek törési mechanizmusait.
• A résztvevők képesek lesznek meghatározni, mikor indokolt a betört műszer megkerülése (bypass), eltávolítása vagy adott esetben a csatornában hagyása.
• A résztvevők elsajátítják a bypass protokollokat és a betört műszerek eltávolításának technikáit. Részvételi díj: 65 000 Ft – 5 kreditpont




A kalcifikálódott fogbélkamrával és csatornákkal rendelkező fogak endodonciai de a cikkben említett három gyakorlati tapasztalaton alapuló szabály követésével előnyöket, valamint olyan célszerszámokat tudunk alkalmazni a trepanációs amelyek sokkal biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá



endodonciai ellátása valódi kihívást jelent az endodonciai kezelések során, követésével ki tudjuk használni az anatómiai jellegzetességekből fakadó trepanációs nyílás kialakítására és a gyökércsatorna-bemenetek lokalizálására, kiszámíthatóbbá teszik az egész folyamatot.
Dr. Alessandro Fava (Olaszország)
Három szabály a komplex esetek ellátásának sikerességéért

1. ábra: Kiindulási röntgen. A felső nagyőrlőfog trepanálását akut beavatkozásként egy másik rendelőben végezték.
Az endodonciai ellátás a trepanációs nyílás kialakításával kezdődik. Ez a lépés biztosítja a gyökércsatorna bemeneti nyílások könnyű lokalizálhatóságát, a csatornák kézi tűkkel való szondázhatóságához szükséges megfelelő hozzáférést, valamint a gyökércsatornák feltágításához, tisztításához és a gyökértömés elkészítéséhez szükséges kiindulási feltételeket. A trepanációs nyílás kialakítására vonatkozó szabályok meghatározzák, hogy ez a nyílás milyen formával és mérettel kerül kialakításra, valamint azt is, hogy a gyökércsatorna-bemenetekhez képest hol helyezkedik el. Ez a kezdeti fázis jelentős mértékben meghatározza az ezt követő lépések lehetséges sikerességét. Kijelenthető, hogy az endodonciai

ellátás sikeressége nagymértékben függ a trepanációs nyílás megfelelő kialakításától. Ha a trepanációs nyílás nem megfelelő pozícióban, mélységben, vagy kiterjedésben kerül kialakításra, akkor az ezt követő terápiás lépések során joggal számíthatunk komplikációk megjelenésére. Megnehezíthetik, vagy bizonyos helyzetekben lehetetlenné tehetik a gyökércsatorna-bemenetek lokalizálhatóságát, a csatornák mechanikai tisztítása során a nikkel–titán (Ni–Ti) gyökérkezelő tűkben fraktúrák kialakulásához vezető nagyságú erők ébredhetnek, sőt akár a megmaradt dentinállomány kritikus mértékű strukturális károsodását is okozhatják (1–5. ábra). Egészen a közelmúltig annak a fontosságát hangsúlyozták, hogy a trepanációs nyílások kiterjedésének kellően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a kézi és gépi eszközök számára közvetlen, egyenes vonalú hozzáférést biztosítsanak a gyökércsatornákba való behatolás során. Az utóbbi években viszont a minimál invazív módon kialakított trepanációs nyílások (ultrakonzervatív üregek, ninja hozzáférés stb. …) előnyeire fókuszáló szemléletek kaptak egyre nagyobb nyilvánosságot.
A kezdetekben az tette szükségessé a trepanációs nyílások széles kiterjesztését, hogy még nem álltak rendelkezésünkre azok a szuperelasztikus és rugalmas tulajdonságokkal rendelkező Ni–Ti ötvözetből készült eszközök, amelyeket a napjainkban a gyökércsatornák mechanikai megmunkálása során alkalmazunk. Ennek megfelelően, ha közvetlen, egyenes vonalú hozzáférés állt rendelkezésre a gyökércsatorna-bemenetek irányába, akkor a tágítás során használt eszközökben kisebb erők ébredtek a mechanikai megmun-


2. ábra: A hozzáférési nyílás kialakítása során túlzott mértékű ép foganyag eltávolítása történt mesiobukkális és apikális irányba. – 3. ábra: A visszamaradt nagy méretű pulpakő teljes mértékben elzárja a palatinális csatornabemenetet. 4. ábra: A gyökértömés behelyezése előtt látható állapot. A csatornák feltágítása és tisztítása befejeződött. 2 3 4
kálás során, valamint ez a kezelést végző orvos számára is sokkal jobb, direkt rálátást biztosított a területre. Manapság a hagyományos elveket követő trepanációs nyílásokra anakronizmusként tekinthetünk, mivel az anyagtani fejlesztések lehetővé tették a sokkal konzervatívabb trepanációs nyílások kialakítását. A hagyományos (ausztenites), és a hőkezelt (martenzites) Ni–Ti ötvözetekből készült eszközök anyagtani tulajdonságai egyaránt kedvezőbbé váltak. Sokkal flexibilisebbek, magasabb a ciklikus terheléssel szembeni ellenálló képességük, és jobban tolerálják, ha nem egyenes vonalban kerülnek bevezetésre a gyökércsatornákba. Ennek ellenére mindenkit óva intenénk az ultrakonzervatív hozzáférések alkalmazásától. Ezekben az esetekben a gyökércsatorna-bemenetekre való rálátásunk rendkívül korlátozott és a gyökérkezelő tűket is fokozottabb mechanikai terhelés éri a gyökércsatornák megmunkálása során. Ez a kialakítás az endodonciai kezelés kimenetele, vagy a foganyag megőrzése szempontjából sem hordoz magában jelentős előnyöket. Ezek alapján kijelenthető, hogy a túlzottan konzervatív trepanációs nyílások kialakítása nem hordoz magával semmiféle konkrét gyakorlati előnyöket, azonban bizonyítottan veszélyezteti az endodonciai kezelés sikerességét.
A jelenleg elfogadott szemlélet szerint azt tekinthetjük kellően konzervatív trepanációs nyílásnak, amely a lehető legtöbb saját foganyag megőrzése mellett megfelelő rálátást és hozzáférést biztosít a gyökércsatornák lokalizálásához, tágításához, fertőtlenítéséhez és töméséhez, ugyanis ezek a lépések jelentik az endodonciai ellátás sarokköveit. Az optimális trepanációs nyílás kialakításának első lépése a kezelendő fog klinikai és radiológiai vizsgálatának elvégzése. A vizsgálat során a kezelést végző orvosnak az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie: A fog pozíciója és dőlése (6–7. ábra), a szuvasság kiterjedése, a meglévő restaurátumok minősége és a parodoncium állapota. Ezekből olyan fontos információkat nyerhetünk, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a trepanációs nyílás kialakításának a menetét.
A radiológiai felvételek elemzése során szintén kritikus információkat nyerhetünk. A felvételek kiértékelése során az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:
• A meglévő restaurátumok állapota és szekunder caries esetleges jelenléte,


• Periradicularisan vagy periapikálisan elhelyezkedő radiolucens léziók,
• A fogbélkamra és a gyökércsatorna-rendszer körvonala,
• A gyökerek lefutása,
• Korábban készült gyökértömés jelenléte, és a gyökértömés minősége,
• Külső vagy belső gyökérresorptiora utaló jelek,
• Perforációra vagy törésre utaló jelek.
A klinikai és radiológiai leletek szakszerű elemzése során állíthatjuk fel a parodontális és a restauratív fogászati diagnózisunkat és határozhatjuk meg a kezelés várható prognózisát. Ezek kritikus információnak számítanak a fog megtarthatóságának mérlegelése során. Fontos, hogy a trepanációs nyílás végleges formájának kialakítása előtt teljes mértékben megtörténjen a szuvas foganyag és a nem megfelelően záró vagy funkcionáló restaurátumok eltávolítása. Ezáltal lehetőségünk adódik a fennmaradó strukturálisan ép dentinállomány felmérésére – amely a restauratív diagnózisunkat nagymértékben befolyásolja – és ezzel biztosíthatjuk azt, hogy a gyökércsatornák megmunkálása során nem juttatunk le fertőzött foganyagot a gyökerek belsejébe. A restauratív diagnózisunk felállítása során a meglévő ép foganyag állapotának vizsgálatán kívül repedések, törésvonalak és szekunder caries jelenléte után is kutatunk. A fenti faktorok mind hatással vannak a fog várható prognózisára.

6. ábra: Kiindulási felvétel. A mesiális irányba dőlt alsó első nagyőrlőfogat irreverzibilis pulpitissel diagnosztizáltuk, amely vélelmezhetően a disztális oldalán található parodontális lézióból indult ki. – 7. ábra: A posztoperatív felvételen látható, hogy a hozzáférési nyílás kialakítása a fog tengelyállásának megfelelő szögben történt.

8. ábra: A kiindulási felvételen jól megfigyelhető az alsó kis- és nagyőrlőfogakban kialakult szuvas lézió.
Az üreg teljes körű megtisztítása lehetővé teszi, hogy szükség esetén szabályszerűen el tudjuk végezni az endodonciai csonkfelépítést, amely a későbbiekben a kofferdám izolálás felhelyezhetőségét biztosítja. Amennyiben lehetőségünk van rá, akkor minden esetben törekedjünk végleges endodonciai csonkfelépítés készítésére. Ez jelentős mértékben

során, mivel ekkor már gyakorlatilag egy minden oldalról ép falakkal körülvett üreg feltöltését kell csak elvégeznünk (8–12. ábra).
A trepanációs nyílás kialakításának folyamatát az alábbi egymást követő szakaszokra tudjuk osztani: A fogbélkamra megnyitása és az üreg formájának kialakítása, a gyökércsatorna-bemenetek felkeresése, az üreg széleinek kidolgozása. Ezek közül az első lépés a legkritikusabb, mivel jelentős mértékben befolyásolja a további lépések megfelelő kivitelezhetőségét. Az egyik legfontosabb szempont, hogy az üreg kialakításának lehetővé kell tennie, hogy a kezelést végző orvosnak teljes rálátása legyen a pulpakamra aljára és a gyökércsatorna-bemenetekre. A kezelés sikerességét csökkentheti, hogyha a pulpakamra teteje csak részlegesen kerül eltávolításra, de a fogbélkamrában lévő pulpa nem teljes körű eltávolítása (pl.: visszamaradt pulpaszarvak) is veszélyeztetheti a kezelés kimenetelét. A gyökércsatorna-bemenetek lokalizálása, főként a beszűkült gyökércsatornákkal rendelkező fogakban, sokszor kihívást jelent a beavatkozást végző orvosok számára. Ezen lépés során már nem kizárólag gyémántfúrókat használunk, hanem megkezdjük a kifejezetten erre a célra kifejlesztett célszerszámok alkalmazását. Az üreg végső határainak


9. ábra: A kezelési terület izolálása érdekében kofferdám került felhelyezésre. A szuvas foganyag eltávolítását követően körkörös matricákat helyeztünk fel az endodonciai csonkfelépítés érdekében. – 10. ábra: A hiányzó falak kiépítése. 11. ábra: A gyökércsatornák feltágítását és tisztítását követően látható állapot.
megkönnyíti az endodonciai kezelések kivitelezését és hozzájárul a gyökércsatorna-rendszer fertőtlenítésének szakszerű kivitelezéséhez. Az endodonciai csonkfelépítés elvégzésére fordított idő többszörösen megtérül a fog – gyökértömés elkészítését követően végzett – végleges felépítése

12. ábra: A jobb alsó kvadráns helyreállítása után készült röntgenfelvétel.
kidolgozása során néha szükség van a trepanációs nyílás bemenetének további szélesítésére, hogy az egyenes vonalú hozzáférés biztosítása révén megkönnyítsük a gyökércsatornák szondázhatóságát és feltágíthatóságát. Erre a feladatra általában Batt-fúrókat (lekerekített, nem dolgozó véggel rendelkező gyémántbevonatú fúrók) használunk, de specifikus szónikus és ultraszónikus eszközök is alkalmasak erre a célra. Ezeket a pulpakamra tetejének visszamaradt részeinek, valamint az üreg fölé lógó alátámasztatlan dentin eltávolítására és a gyökércsatornák kezdeti szakaszaihoz való egyenes hozzáférés biztosítása miatt alkalmazzuk. Ezek az eszközök tompa, lekerekített, nem dolgozó véggel rendelkeznek, amely segít a pulpakamra aljának épségének megőrzésében, a kúpos kialakításuk pedig hozzájárul az alámenősségek megszüntetéséhez.
Több protokoll is rendelkezésünkre áll, amely segít a megfelelő trepanációs nyílás kialakításában. Ezek közül talán a 2004-ben Krasner és Rankow által publikált protokoll a legismertebb. Az ebben felsorolt kilenc szabály klinikai szempontból releváns információkat hordoz és segít a hibák elkerülésében.
1. táblázat: Az alsó és felső molárisok pulpakamráiban, az anatómiai tájékozódási pontok alapján mért távolságok átlag- és szórásértékei.
A = a pulpakamra aljától a furkációig; B = a pulpakamra tetejétől a furkációig; C = a bukkális csücsöktől a furkációig; D = a bukkális csücsöktől a pulpakamra aljáig; E = a bukkális csücsöktől a pulpakamra tetejéig; F = a pulpakamra magassága.
1. A centralitás szabálya szerint a fogbélkamra a fog koronájának közepében található a zománc-cement határ (cemento-enamel junction, CEJ) szintjében.
2. A koncentricitás szabálya szerint a fogbélkamra falainak lefutása követi a fog koronájának külső falainak lefutását a CEJ szintjében.
3. A CEJ szabálya szerint a CEJ a legmegbízhatóbb anatómiai képlet, amely segítséget jelent a fogbélkamra lokalizálása során.
4. A szimmetria első szabálya szerint a gyökércsatorna-bemenetek egyenlő távolságra helyezkednek el a fogbélkamra aljának mesiodisztális irányú felezővonalától. (Ez alól a felső nagyőrlőfogak jelentenek kivételt.)
5. A szimmetria második szabálya szerint a gyökércsatorna-bemenetek a fogbélkamra aljának mesiodisztális irányú felezővonalának megfelelően helyezkednek el. (Ez alól a felső nagyőrlőfogak jelentenek kivételt.)
6. A színváltozás szabálya szerint a pulpakamra alja minden esetben sötétebb, mint a pulpakamra falai.

8. A gyökércsatorna-bemenetek második szabálya szerint a gyökércsatornák bemenete a fogbélkamra alja és az oldalfalak által alkotott szögletek vonalában található.
9. A gyökércsatorna-bemenetek harmadik szabálya szerint a gyökércsatornák bemenete a gyökerek közti fúziós vonalak végén helyezkedik el.
A fent felsorolt szabályok közül néhány kimagasló klinikai jelentőséggel bír. Például a koronázott fogak esetében, amikor már a hagyományosan alkalmazott anatómiai referenciapontok nem állnak rendelkezésre, az első három szabály ismerete lehetővé teszi, hogy a fog koronájának külső lefutása alapján meghatározzuk a trepanációs nyílás optimális helyét, és segít a gyökércsatorna-bemenetek lokalizálásában. Fejlődéstani szempontból a fogak koronája a pulpaszövet kialakulásának külső kivetülése.
A színváltozás szabálya a kalcifikálódott csatornák lokalizálása során tud segítséget jelenteni. Ha a beavatkozást végző orvos folyamatosan elkülöníti a fogbélkamra világosabb
7. A gyökércsatorna-bemenetek első szabálya szerint a gyökércsatornák bemenete minden esetben a fogbélkamra aljának és oldalfalainak találkozási vonalában találhatóak.

13. ábra: A Deutsch és mtsai. által végzett alsó nagyőrlő fogakról készült mikro-CT-vizsgálatok során elvégzett mérések lokalizációját bemutató ábra. A: A pulpakamra alja és a furkác között mért távolság, B: A pulpakamra teteje és a furkáció között mért távolság, C: A bukkális csücsökcsúcs és a furkáció között mért távolság, D: A bukkális csücsökcsúcs és a pulpakamra alja között mért távolság; E: A bukkális csücsökcsúcs és a pulpakamra teteje között mért távolság, F: A pulpakamra magassága.
14. ábra: A hozzáférési nyílás kialakítása során alkalmazott fúró bur (#880-314-012) sematikus ábrája a mikro-CT-felvételre vetítve. Állcsont A

15. ábra: Az irreverzibilis pulpitissel diagnosztizált alsó nagyőrlőfogról készült kiindulási felvétel.


Én még további három gyakorlati szabály követését javaslom, amelyek figyelembevételével hatékonyabbak lehetünk a trepanációs nyílások kialakítása és a gyökércsatorna-bemenetek lokalizálása során. Ezek segítenek a foganyagelvétel optimalizálásában, amely konzisztens módon hozzásegít a jó eredmények eléréséhez. A három szabály a gyémánt szabály, a transzlucencia és opaleszencia szabálya, és végül a dentintörmelék szabálya.
Ez a szabály egy jól meghatározott kialakítású gyémántbevonatú fúró használatát javasolja a fogbélkamra tetejének elvétele során. Az alsó és felső nagyőrlők és a többgyökerű felső kisőrlők esetében kifejezetten ajánlom ennek a szabálynak a követését. Deutsch és mtasi. morfológiai mérése-


16. ábra: A kezelés közben készült felvétel. Az endodonciai csonkfelépítés már befejeződött, a hozzáférési nyílás kialakításra került és a csatornák előzetes feltágítása is megtörtént. A fogbélkamra alján jól megfigyelhető a transzlucensebb optikai tulajdonságokkal rendelkező pulpakő jelenléte. – 17. ábra: A pulpakövet kézi exkavátorral emeltük ki az üregből. 18. ábra: Az eltávolított pulpakő. – 19. ábra: A pulpakamra alja a gyökértömés elkészítését követően. A pulpakő eltávolítása után a fogbélkamra alja sokkal opakabb képet mutat.
falait a fogbélkamra sötétebb aljától, akkor nagyobb esélylyel fedezi fel a csatornákat, mivel azok valahol a sötétebb területen helyezkednek el. Ezek, a pulpakamrát körülvevő dentin, olyan karakterisztikus tulajdonságai, amelyek minden esetben fennállnak és nagyon jó vezetőként szolgálnak a szklerotizált fogak feltárása során.

20. ábra: Posztoperatív röntgenfelvétel.
ket végeztek a többgyökerű fogak okkluzális felszínének és a fogbélkamra tetejének és aljának egymáshoz való viszonyának tekintetében. Ezekben a fogakban a pulpakamra teteje a CEJ szintjében helyezkedik el. A nagyőrlő fogak esetében a pulpakamra teteje és bármely csücsökcsúcs hozzávetőlegesen 6,3 mm távolságra található egymástól. A felső többgyökerű kisőrlők esetében ez a távolság 6,94 mm. Az alsó és felső nagyőrlőfogak pulpakamrájának magassága nagyjából 1,5–2,0 mm, valamint a gyökerek oszlása és a pulpakamra alja között átlagosan 3,0 mm foganyag helyezkedik el (1. táblázat, 13. ábra). Egy, a közelmúltban megjelent publikáció, micro-CT-felvételeken végzett mérések alapján megerősítette a fenti eredményeket. Ez azt jelenti, hogy olyan konstans anatómiai információ áll rendelkezésre a fogorvosok számára, amely sokkal biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá teheti a fogak gyökérkezelését. Sokszor azt javasolják, hogy a nagyőrlő fogak trepanálásához egy gyémántborítású gömbfúrót használjunk, amellyel a rágófelszín közepének, vagy a röntgenfelvételen legegyértelműbb pozícióban elhelyezkedő pulpaszarvnak megfelelően áttörjük a fogbélkamra felső falát. A fogbélkamra megnyitását követően megkezdjük a trepanációs nyílás tágítását annak érdekében, hogy a gyökércsatorna-bemenetek loka-
lizálhatóak legyenek. Ennek a megközelítésnek egy alternatívája az olyan trepanációs nyílás kialakítása, amely a fogbél által meghatározott anatómiai referenciapontok alapján történik. Ennek a szemléletnek az alkalmazásával elkerülhetőek a kalcifikációk jelenlétéből származó hibák, a trepanációs nyílások foganként nagyjából konstans megjelenéssel kerülnek kialakításra, amely hozzájárul az ellátás biztonságának növeléséhez. A pulpális anatómiát követve tudatosan végezzük az üreg kialakítását és ne csupán megérzésekre hagyatkozva „kutassunk” a csatornák után. Általában minden fogorvosnak megvan a kedvenc fúrója, amelyet a trepanációs nyílások kialakítása során előszeretettel használ. Berutti és Castellucci javaslatainak megfelelően én egy lekerekített végű henger alakú gyémántfúró használatát javaslom, amely lehetővé teszi a pulpakamra aljának határainak követésével történő geometrikus trepanációs nyílás kialakítását. Ha a pulpakamra aljának határai-


21. ábra: Kiindulási felvétel. Az elhalt felső nagyőrlőfog rágás során panaszokat okoz a páciens számára. A felvételen jól látható a gyökércsatorna-rendszer beszűkültsége.



22. ábra: A hozzáférési nyílás kialakítását követően láthatóvá vált a fényes és kalcifikálódott dentinréteg. – 23. ábra: A kalcifikálódott terület vizsgálata során két gyökércsatorna-bemenet pozícióját sikerült lokalizálni. A kalcifikálódott szöveteket el kell távolítani a csatornák további tágítása előtt. – 24. ábra: A kalcifikálódott szövetek eltávolítását 15/.04-es MicroOpenerrel végeztük. A kalcifikáció néhány milliméter mélyen a palatinális csatornába is beterjedt. – 25. ábra: A pulpakamra aljának képe a csatornák feltágítását követően. A pulpakő eltávolítását követően helyreállt a fogbélkamra aljának megszokott opak megjelenése.
nak kivetítését követve végezzük a fog okkluzális felszínének redukcióját, akkor mind az egy- és a többgyökerű fogak ellátása során is sokkal hatékonyabbak lehetünk a trepanációs nyílások kialakítása során. Az e célra használt fúróm (#880314-012, Komet Dental) 6 mm hosszú dolgozó résszel rendelkezik, amely Deutsch és mtsai. mérési eredményeinek figyelembevételével lehetővé teszi a pulpakamra aljának épségének megőrzését, ha a dolgozó rész legkoronálisabb pontját nem viszem a rágófelszín síkja alá. Ha a rágófelszín síkja alá vinném a dolgozó rész szélét, akkor szignifikáns mértékben megnőne a fog perforációjának vagy túlzott strukturális meggyengítésének az esélye (14. ábra). A gyémántborítású rész határa jelzi azt a vonalat, amely alá nem javasolt menni a felső többgyökerű kisőrlők, valamint az alsó és felső nagyőrlő fogak trepanálása során. Ha a fogbélkamra túlzott kalcifikációja megnehezíti a gyökércsatorna-bemenetek lokalizálását, akkor mindenkit óva intenék attól, hogy a felkeresésük során nagy mennyiségű anyagelvételre képes forgó eszközöket alkalmazzon, hanem ekkor célszerűbb finomabb eszközöket (szónikus vagy ultrahangos eszközök, acélgömb fúrók) használni. Egyéb szempontok szerint is célszerű lehet a lekerekített véggel rendelkező hengeres testű gyémántfúrókkal végezni
a trepanációs nyílás kialakítását. Egy ceruzához hasonlóan meg lehet „rajzolni” vele az üreg határait a fog rágófelszínén, majd ezt követően apikális irányba haladva, de az előre meghatározott kontúrokon belül maradva, ki lehet alakítani a párhuzamos falú üreget. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetően elkerülhető lehet a fogbélkamra aljának közelé-

26. ábra: Posztoperatív röntgen.

27. ábra: A felső nagyőrlőfogról készített kiindulási röntgen. A felvételen észlelhetőek a gyökércsatorna-rendszer beszűkültségére utaló jelek.
ben éles határú, alámenős behúzódások kialakítása. Ezáltal sokkal elegánsabb és konzervatívabb üregeket tudunk létrehozni, amellyel még a felesleges foganyag eltávolítását is megelőzhetjük.
A pulpakamrában lévő pulpaköveket és egyéb kalcifikációkat bizonyos esetekben nehéz lehet megkülönböztetni a fogbélkamra aljától. A gyökércsatorna-bemenetek kézi vagy gépi eszközökkel történő szondázásának megkezdése rizikós lehet, ha a fogbélkamrában még kalcifikálódott területek maradtak vissza. Ezek megnehezíthetik a gyökérkezelő tűk


bevezetését, nagyobb feszültségeket okozhatnak a tágító eszközökben a gyökércsatornák megmunkálása során és megakadályozhatják a csatornatágítás során keletkező törmelék megfelelő eltávolítását, amely pedig a csatornák eltömeszelődését okozhatja.
A fogbélkamra alja a kalcifikálódott területekhez képest másként veri vissza a fényt, amely hasznos segítséget jelenthet a terület feltárását végző fogorvos számára. A pulpakamra alja minden esetben sötétebbnek és opakabbnak tűnik a kalcifikálódott szövetekhez képest. Ezek világosabbak, jobban visszaverik a fényt és áttetszőbbek (15–20. ábra). Megfelelő nagyítás és megvilágítás alkalmazása esetén ezek a különbségek jól felismerhetővé válnak. Véleményem szerint, ezeknek az eszközöknek minden esetben rendelkezésre kellene állniuk, ha valaki endodonciai beavatkozásokat akar végezni. A fenti finom különbségeket szinte lehetetlen észrevenni, ha a pulpakamrát különböző átöblítő oldatok töltik fel. Ennek megfelelően először a pulpakamra szárítását kell elvégeznünk. Ezután különböző eszközök óvatos alkalmazása mellett (lassú fordulatszámon alkalmazva, levegőhűtéssel, vízspray alkalmazása nélkül) lehetőségünk van a kalcifikálódott szövetek eltávolítására. Az erre a célra alkalmas eszközök közül az alábbiakat emelném ki:
• Hosszú nyakú kerámia gömbfúrók (K1SM, Komet Dental), amelyek lehetővé teszik a foganyag megfelelő vizualizáció mellett történő eltávolítását.
• EndoTracer fúrók (H1SML, méretek: 006, 008 és 010; Komet Dental). Ezek multifunkciós fúrók, amelyek hosszú és keskeny nyaki résszel rendelkeznek és két különböző méretben érhetőek el (31 mm és 34 mm).
• Kifejezetten erre a célra kifejlesztett szónikus és ultrahangos hegyek, amelyek lehetővé teszik az irányított anyagelvételt.



28–29. ábra: A gyökércsatorna-bemeneteknek megfelelően látható fehér pontok a dentintörmelék felgyűlése miatt jelentek meg. A csatornabemenetek utáni kutatást EndoTracer fúrókkal végeztük. – 30. ábra: EndoTracer fúrók (#06, #08, #10). 31–32. ábra: A kitisztított és feltágított gyökércsatornák.
• Vanádiumból készült exkavátorok a nagy méretű kalcifikációk eltávolítására.
A pulpakövek méretének és elhelyezkedésének függvényében a fentiek közül egy, vagy több eszköz alkalmazását követően jó eséllyel el tudjuk távolítani a kezelést akadályozó elmeszesedett szöveteket. Amikor úgy ítéljük, hogy a fizikai akadály eltávolításra került, érdemes a fogbélkamrát nátrium-hipoklorit oldattal alaposan átöblíteni, majd óvatosan kiszárítani a területet. Ekkor ismét vizuális inspekció alá vonhatjuk a pulpakamra alját, hogy megítéljük az eddig elért eredményeket és pontosan meg tudjuk tervezni a következő lépéseinket.
Ezt általában a gyökércsatorna-bemenetek kézi eszközökkel történő szondázása követi, amely sokkal nagyobb kihívást jelent a komplex, beszűkült bemenetekkel rendelkező eseteknél. Ha a kalcifikáció a gyökércsatornák mélyére is beterjed, akkor még a legkisebb átmérővel rendelkező eszközök használata esetén is sikertelenek lehetünk a szondázás során. Ezzel szemben ha a kalcifikáció csak a bemeneteket érinti, akkor specifikus eszközökkel (10/.04-es vagy 15/.04es Micro-Opener; Dentsply Sirona) viszonylag könnyen át tudunk jutni rajta. Az eszköz nyele lehetővé teszi, hogy finom, de mégis határozott mozdulatokat hajtsunk végre, és emellett sokkal jobb vizualizációt tesz lehetővé, mintha ugyanezt kézi tűkkel akarnánk elvégezni.
Ez a szabály akkor hasznos, ha a gyökércsatorna-bemenetek a kezdeti erőfeszítéseink ellenére még nem kerültek feltárásra, vagy ha a sclerotizáció mélyebb területeket is érint. Ez a szabály Kasner és Rankow színváltás szabályán alapul. A gyökércsatorna-rendszer minden esetben a sötétebb dentinállománnyal körülvett területek alatt helyezkedik el, amelyet a világosabb falak vesznek körül. A bemenetek lokalizálása során ezt a színbéli különbséget használjuk ki. A fogbélkamra aljának apikális irányú feltárása során (vízhűtés nélkül, alacsony fordulatszámon alkalmazott forgó eszközökkel, léghűtés mellett), ha a csatornabemenet vélelmezett pozíciója helyes volt, akkor egy kis fehér pont fog megjelenni. Ez a mechanikai megmunkálás során keletkezett dentintörmelék, amely a forgó mozgás hatására jött létre és a gyökércsatorna-bemenet pozíciójában nagyobb mennyiségben felgyűlt.
A gyökércsatorna-bemenetek felkutatásához ismét az EndoTracer fúrók alkalmazását javaslom. A hosszú nyakuknak köszönhetően folyamatos vizuális kontroll alatt lehet tartani a feltárni kívánt területet. Ahogy egyre mélyebbre jutunk, javasolt a fúrók átmérőjének és az alkalmazott fordulatszám nagyságának a folyamatos csökkentése. Ezen felül célszerű gyakrabban megállni, megtisztítani a területet és ellenőrizni, hogy még mindig jó irányba haladunk-e.
Ezzel a tudatos feltárási technika alkalmazásával viszonylag rövid idő alatt meg tudjuk jeleníteni a bemenetek pozícióját jelző fehér pontokat. Ennek megfelelően, ha az első próbálkozások után még nem látjuk a fehér pontot, akkor célszerű a pulpakamrát nátrium-hipoklorit oldattal átöblíteni, majd kiszárítani és a látottak újraértékelését követően ismét meg-

kezdeni az óvatos feltárást (27–33. ábra). A lassú és óvatos haladással, valamint a rendszeres megállással és újraértékeléssel nagy valószínűséggel el tudjuk kerülni a hibák kialakulását.
A csatornabemenetek azonosítását követően célszerű azokat egy Micro-Openerrel vagy egy #06-os vagy #08-as átmérőjű kézi tűvel megszondázni. Ilyenkor elég, ha az eszközt csupán néhány milliméter mélyen vezetjük be a csatornába. Az egyik legnagyobb nehézség, amellyel az endodontusoknak nap mint nap meg kell küzdeniük, hogy ellenálljanak annak a kísértésnek, hogy már az első eszközzel a gyökércsúcsig végigszondázzák a teljes csatornahosszat. A gyökércsatornák feltárása során kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy ne tömeszeljük el idő előtt a csatornát. Ennek elkerülésében nagy segítséget jelent a rendszeres átöblítés, a kézitűkkel való óvatos szondázás, amikor nagy erők alkalmazása nélkül, finoman akarjuk mindig csak egy kicsit lejjebb vezetni a tűket anélkül, hogy egyből a teljes munkahossz elérésére törekednénk.
Véleményem szerint az ultrahangos eszközökhöz képeset az EndoTracer fúrók alkalmasabbak a szklerotizált bemenetek felkutatására, mivel az ultrahangos fejekkel gyakran apikális irányba mutató éles behúzódásokat tudunk létrehozni, valamint a színbéli különbségeket is részlegesen meg tudjuk szüntetni. Ezzel szemben az EndoTracer fúrók alkalmazása mellett meg tudjuk őrizni ezeket a fontos anatómiai jellegzetességeket és a dentintörmelék is valóban a gyökércsatorna-bemenet pozícióját jelző fiziológiás behúzódásnak megfelelően fog összegyűlni.
A kalcifikálódott fogbélkamrával és csatornákkal rendelkező fogak endodonciai ellátása valódi kihívást jelent az endodonciai kezelések során, de a cikkben említett három gyakorlati tapasztalaton alapuló szabály követésével ki tudjuk használni az anatómiai jellegzetességekből fakadó előnyöket, valamint olyan célszerszámokat tudunk alkalmazni a trepanációs nyílás kialakítására és a gyökércsatorna-bemenetek lokalizálására, amelyek sokkal biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá teszik az egész folyamatot. Ezáltal csökken az álutak és perforációk kialakulásának valószínűsége. Apróbb változtatásokkal és ha következetesen ugyanazon protokoll szerint végezzük beavatkozásainkat, hosszú távon sokkal sikeresebbek lehetünk.
Forrás: Roots 2024/2
Dr. Benjamín Rodríguez, dr. Lourdes Escobar, dr. Jenner Argueta (Guatemala)


A vertikális gyökérfraktúra (vertical root fracture, VRF) során a foggyökér teljes hosszirányú törése következik be. A kiváltó októl függően a fog gyökércsúcsától a koronai rész felé vezethet, de a koronális harmadból is elindulhat. Bekövetkezése esetén általában a teljes fog eltávolításra kerül. Általában gyökérkezelt fogak esetében találkozhatunk ilyen jellegű fraktúrákkal, de a predisponáló tényezők függvényében vitális és nekrotikus fogakban is előfordulhat. A VRF lassan és fokozatosan is kialakulhat, és nem feltétlenül okoz karakterisztikus tüneteket, amely jelentős mértékben megnehezíti a diagnózisát. Gyakori tünetei közé tartozik a kopogtatási érzékenység, rágás során kialakuló közepes erősségű vagy tompa fájdalom, ínyduzzanat, valamint izoláltan vékony, keskeny és mély tasakok megjelenése, amelyet tályogok kialakulása is kísérhet. Ezen felül J alakú radiolucens felritkulás is utalhat a jelenlétére. A rezektív beavatkozásokról szóló első közlemények 1884ben (Farrar) jelentek meg. Ezekről az eljárásokról később Gottlieb, Orban és Messinger mint a furkációérintett, parodontális betegségben szenvedő fogak ellátásának lehetséges terápiást alternatívájaként írt. Az alkalmazott terápia tekintetében különbséget kell tenni a gyökér amputációja, valamint a korona és gyökér együttes rezekciója, azaz a fog hemiszekciója között. A gyökér amputációját a zománc-cement határ vonalában, a fog anatómiai koronájának megsértése nélkül végezzük. Ezzel szemben a korona és gyökér rezekciója során a többgyökerű fogakat, oly módon di- vagy triszekáljuk, hogy az érintett gyökeret vagy gyökereket a felette lévő koronai résszel együtt távolítjuk el. A tri- vagy diszekció (hemiszekció) során a fog elvágását a furkációnak megfelelően végezzük. Ha a hemiszekció során a fog egészét megtartjuk, akkor premolarizációról

beszélünk. Ezeknek a rezektív beavatkozásoknak az elsődleges indikációja az érintett fog közepes vagy súlyos furkáció érintettsége, VRF, ínyszint alatti gyökércaries, perzisztáló periapikális gyulladás, gyökérrezorpció, iatrogén gyökérperforáció vagy csupán az egyik gyökér körül kialakult kifejezett csontveszteség. Ezeket a beavatkozásokat csak akkor végezzük, ha a szóban forgó fog megtartása jelentős klinikai előnyt jelent, illetve a terület implantátummal való későbbi ellátása nem lehetséges. A cikkben bemutatásra kerülő vertikális gyökérfraktúrált fog ellátása során a hemiszekció végzését is felajánlottuk a páciens számára, mivel a szakirodalmi adatok alapján jó prognózisra számíthattunk.
Az 50 éves páciens általános anamnézisében nem volt semmi kiemelendő. A rendelőnket rágás során jelentkező fájdalom miatt kereste fel. Elmondása szerint a bal alsó első nagyőrlőfogába hat hónappal ezelőtt direkt restaurátum készült. A klinikai és radiológiai vizsgálatunk során a szóban forgó fogban egy túlérő tömésszélekkel rendelkező nagy kiterjedésű amalgámtömést találtunk, valamint a fog disztális részén egy J alakú radiolucens felritkulást is észleltünk (1. a–b. ábra). A fog diszto buccalis részén ínyduzzanat volt megfigyelhető. A páciens fogazatában bruxizmusra jellemző kopási mintákat találtunk. A fog kopogtatási érzékenységet mutatott, valamint a hőingerekkel végzett szenzibilitásvizsgálat negatív eredményt adott. A fog diszto bukkális részének megfelelően elhelyezkedő parodontális tályog mellett 9 mm mély tasakot találtunk (2. ábra).

A fog esetében fogbélelhalás, parodontális tályog és vélelmezhető VRF diagnózisát tudtuk felállítani. A diagnózisaink megerősítése érdekében kofferdámot helyeztünk fel és operációs mikroszkóp alatt feltártuk a fogat. Az amalgámtömés eltávolítását követően nagy nagyításban (10x; 1. b. ábra) a pulpakamra aljának disztális részén egy hosszirányú repedésvonalat észleltünk
A leletek ismertetését követően a páciens számára felajánlottuk a hemiszekció végzésének lehetőségét, amelyet ő el is fogadott. Először a disztális gyökércsatornát óvatosan átöblítettük 5%-os nátrium-hipoklorit oldattal, majd kalcium-hidroxidos ideiglenes tömést helyezünk bele (3. ábra).
A második találkozóra tizenöt nappal később került sor. A bukkálisan látható tályog mérete ekkora jelentősen csökkent (4. ábra). A mesialis gyökércsatornák gyökérkezelését a megszokott protokoll szerint végeztük. A munkahossz elektromos apexlokátor segítségével került meghatározásra (Root ZX II, Morita). A gyökércsatorna megmunkálását nikkel–titánium ötvözetből készült gyökérkezelő tűkkel végeztük (Pro-Flexi Files, Denco), a gyökértömés elkészítése során pedig guttaperchát és biokerámia sealert (CeraSeal, Meta Biomed) alkalmaztunk egy poénos technikával. Ezt követően a fogat rezinalapú csonkfelépítő anyaggal építettük fel (CompCore AF, Premier Dental) (5–6. ábra).
A fog hemiszekcióját helyi érzéstelenítésben végeztük (4% articain, 1:100 000 adrenalin; Septodont). A műtét során operációs mikroszkópot használtunk. Az első bemetszést egy 15 C-s pengével intrasulcularisan végeztük, majd ver-


tikális segédmetszések nélkül egy félvastag lebenyt preparáltunk, hogy jobb rálátásunk legyen a furkáció és a disztális gyökér területére. A disztális gyökér és a felette elhelyezkedő koronális rész rezekcióját gyémántbevonatú fissura fúrók segítségével végeztük (7–9. ábra). A granulációs szövetet kürettkanalak segítségével eltávolítottuk, majd az alveolust fiziológiás sóoldattal kiöblítettük. Az üreget mesterséges csontpótló anyaggal (DM Bone, Meta Biomed) töltöttük fel és a sebet 6/0 polypropilén varratokkal zártuk (10. ábra). A varratok hét nappal később kerültek eltávolításra, majd a terület gyógyulását három hónapon keresztül követtük. Ekkor úgy ítéltük, hogy a szövetek meggyógyultak és megkezdhetjük a végleges fogpótlás elkészítését. A megtartásra kerülő mesialis gyökér felett lévő koronai részt lecsiszoltuk, és egy, a szomszédos fogak okkluzális felszínének approximális részén előzetesen kialakított bemélyedésekbe öntött fémkarokkal támaszkodó fémkerámia koronát készítettünk (11. ábra).
A három évvel később végzett kontroll során nem találtunk gyulladásra vagy egyéb pathológiás folyamatok jelenlétére utaló tüneteket vagy jeleket. A páciens elmondása szerint az elkészült pótlás jól funkcionált. Kényelmes volt, és a fog kopogtatása vagy terhelése során sem jelentkezett fájdalom. Sajnálatos módon hat hónappal később a pótlás decementálódott. Ekkor egy CAD/CAM technológiával készített cirkóniumkorona készítése mellett döntöttünk.
Az egy évvel később végzett kontroll során a páciens ugyanúgy tünet- és panaszmentes volt. A röntgen- és CBCT-fel-




vételeken a terület csontos telődését lehetett megfigyelni. A periapikális felvételen a parodontális rés követhető és fiziológiás méretű volt és a pótlás széli zárása is megfelelőnek mutatkozott (12. ábra). A különböző irányú CBCT-metszeteken a csont magassága és szélessége megfelelőnek mutatkozott, illetve pathológiás eltérésekre utaló jelek sem voltak láthatóak (13–16. ábra). A szájüregben látható klinikai kép egészséges ínyt és a környezetébe harmonikusan illeszkedő fogpótlást mutatott (17–20. ábra).
A fogakban megjelenő repedések VRF kialakulásához vezethetnek. Ez gyökérkezelt fogak esetében gyakrabban, nem gyökérkezelt fogakban ritkábban következik be. VRF kiala-



kulása esetén korlátozott számú terápiás lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Ugyan több terápiás opció közül is választhatunk, de ezek egy részének esetében viszonylag rövid időn belül számíthatunk a terápia sikertelenségére. Az esetbemutatások és a retrospektív vizsgálatok eredményei alapján az ellátás hosszú távú sikeressége erősen kérdéses lehet. Jelenleg nem áll rendelkezésre egy olyan standardizált protokoll, amelyre minden esetben támaszkodhatunk. Ennek valószínűleg az az oka, hogy rendkívül változatos helyzetekben alakulhatnak ki VRF-ek és a terápia sikerességét sok különböző faktor is befolyásolhatja. Ezek közül kiemelnénk a törésvonal elhelyezkedését, a környező szövetek állapotát, és a parodonciumban a baktériumok és az endotoxinjaik által okozott károsodás mértékét.
A VRF diagnózisának megerősítését követően alaposan fel kell mérni a fog állapotát, a páciens elvárásait, valamint a terápiás lehetőségeket és a várható prognózisukat. Ez azokban az esetekben különösen igaz, ahol a fog megtarthatóságát szeretnénk valamilyen módszerrel biztosítani. Amellett, hogy a kétséges kimenetelű fogmegtartó kezelés lépéseit ismertetjük a páciens számára, arra is ki kell térnünk, hogy a sikertelenség esetén a bakteriális fertőzés és gyulladás miatt a további csontveszteség lehetősége is fennáll, amely ha kellően nagy kiterjedésű, akkor akár a terület implantátummal való ellátását is megakadályozhatja a későbbiek során. Mivel a vertikális gyökérfraktúrák nagy részében parodontális tapadásveszteség is kialakul, ezért a csontállomány leépülésére is számítanunk kell. Ha a fogakban lévő repedéseket még korai stádiumban észleljük, akkor elkerülhető lehet a gyökérfraktúra kialakulása. Ez is alátámasztja az alapos, operációs mikroszkóp és CBCT-felvételek használatával

támogatott, klinikai és radiológiai vizsgálat végzésének szükségességét.
Ezekben az esetekben nagyon fontos, hogy megfelelően értékeljük a klinikai és radiológiai leleteket. A páciensek által jelzett tünetek közül a ráharapáskor jelentkező fájdalmat és éles fájdalmat emelnénk ki, amelyet látszólag más ok nem magyarázhat. A klinikai tünetek közül pedig a parodontális tályogok megjelenését, amelyek izoláltan elhelyezkedő, mély tasakok mellett alakulnak ki. A röntgentünetek közül pedig a J alakú csontveszteség lehet árulkodó. Ugyanakkor ezek a tünetek nem kizárólag VRF esetén fordulnak elő.
A cikkben bemutatásra kerülő eset ellátása során alveolus prezervációt hajtottunk végre, azzal a céllal, hogy a későbbiekben elegendő csontvolumen álljon rendelkezésre ahhoz, hogy szükség esetén implantátumbehelyezés is lehetséges legyen. Hemiszekció esetén minden esetben fontos, hogy már az ellátás megkezdése előtt meghatározzuk a definitív protetikai tervet. Ebben az esetben a protetikai terv meghatározása során a lehető legtöbb saját foganyag megőrzésére, minimál invazivitásra, és az esztétikát és funkcionalitást egyaránt biztosító protetikai dizájnra törekedtünk. Ugyanígy célunk volt, hogy az elkészült restaurátum a rágás során fellépő erőket megfelelően eloszlassa. Az előbbiekben meghatározott törekvéseink ellenére az elkészült pótlás 3,5 év után elégtelenné vált és decementálódott. Az újbóli ellátás során CAD/CAM technológiával készülő rögzített cirkóniumkoronát készítettünk.
A gyökéramputáció, hemiszekció és extractió mellett több lehetőség is rendelkezésre áll a VRF ellátására. Vertucci a gyökér buccalis részének nagy részét eltávolította, majd az exponálódott gyökérfelszínt 5 percen keresztül 20%-os citromsav oldattal borította. A hároméves kontrollvizsgálat során a fog megfelelően funkcionált és nem lehetett parodontális károsodás vagy egyéb pathológiás folyamat jelenlétére utaló radiológiai jeleket észlelni. Azonban ennek ellenére a szerzők a kezelés hosszú távú kimenetelét kétségesnek írták le. Barkhordar kalcium-hidroxidos zárást alkalmazott a VRF-et szenvedett fogak megtarthatóságának elősegítése érdekében. A tört részek rögzítése érdekében pedig üveg ionomert helyezett sealerként a gyökércsatornába. A hat hónapos kontroll során a csontdefektus telődéséről számolt be. Hayashi és mtsai. publikációjában egy jóval nagyobb minta 4–45 hónapos retrospektív vizsgálatát végezték. A vizsgált fogak esetében 83%-os sikerességről számoltak be 12 hó-



nap után, de ez 24 hónap után már 36,3%-ra csökkent. Az ellátás során a fogakat eltávolították, majd a tört részeket 4 META/MMA-TBB tartalmú bonddal az eredeti pozíciójukban rögzítették és ezt követően replantálták a fogakat. Ugyanezen kutatók egy másik vizsgálatban is ugyanezt a protokollt alkalmazták VRF ellátására. Ebben a publikációban 12 hónap után 88,5%-os, 36 hónap után 69,2%-os, 60 hónap után pedig 59,3%-os sikerességről számoltak be. A vizsgálat során 26 fog került ellátásra. A követést 76 hónapon keresztül végezték.
Floratos és Kratchman a törésvonal eltávolítása céljából gyökérrezekciót végzett, majd MTA felhasználásával retrográd gyökértömést készített, és végül a csontos falú defektust felszívódó kollagén membránnal fedte. A vizsgált fogak a 8–24 hónapos követési időszak végére tünetmentessé váltak. A parodontális rés folytonossága helyreállt és a periapikális régió regenerációja is zavartalanul végbement.


Az elkészült CBCT-felvételek alapján a csontállomány megfelelő módon regenerálódott és kielégítő csontvolumen áll rendelkezésünkre, ha a jövőben a terület implantátummal való helyreállítását terveznénk.
Összességében kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló esetbemutatásokban a VRF-ek ellátása során várható prognózis rendkívül nagy szórást mutat. A Setzer és mtsai. által végzett metaanalízis eredményei szerint ha megfelelően választjuk meg a pácienseket és az eseteket, akkor hemiszekció végzését követően 86,5%-os sikerességre számíthatunk. Tehát a hemiszekció összességében egy kedvező terápiás opciót jelent a VRF-et szenvedett fogak ellátására. Ez a sikeresség összehasonlítható a primer endodonciai ellátás (87–97%), a nem sebészi újrakezelés (89%) és a sebészi újrakezelés (88%) sikerességével. Véleményük szerint ezek az adatok arra sarkallhatják a fogorvosokat, hogy a hemiszekciót gyakrabban alkalmazzák a saját fogak megtarthatóságának az elősegítésére. Mi ugyanígy hiszünk ennek a terápiás opciónak a sikerességében. A cikkben bemutatásra kerülő eset is alátámasztja, hogy hosszú távon elérhető a tünet- és panaszmentes állapot, amelyet az elkészült röntgen- és CBCT-felvételek is igazolnak. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a hároméves kontroll során az eredeti protetikai restauráció elégtelenségét észleltük. A pótlás decementálódott, és ezzel egyidejűleg ínygyulladás jeleit is észleltük. Ekkor azt a döntést hoztuk, hogy egy CAD/CAM technológiával készü-
lő új cirkóniumpótlást készítünk, amely a megmaradt koronai részt fedi és ezzel egyidejűleg helyreállítja a fog eredeti anatómiai megjelenését.
Az esetbemutatások szokásos limitációinak figyelembevétele mellett is úgy gondoljuk, hogy megfelelő páciens- és esetszelekció alkalmazásával a hemiszekció jó kezelési alternatívája lehet a VRF-et szenvedett fogak ellátásának. A bemutatott eset 4 év után is sikeres volt. Az elkészült CBCT-felvételek alapján a csontállomány megfelelő módon regenerálódott és kielégítő csontvolumen áll rendelkezésünkre, ha a jövőben a terület implantátummal való helyreállítását terveznénk. Azt is fontos megjegyezni, hogy a páciensünk jó szájhigiéniával rendelkezett és a 4–6 havonta esedékes kontrollvizsgálatokon minden esetben megjelent. Az eset radiológiai követése is folyamatos volt. Véleményünk szerint ezek a faktorok is hozzájárultak az eset sikerességéhez.
Forrás: Roots 2024/2
























20+ év használatra tervezve






Minimális karbantartási igénye 10 év garanciával van megtámasztva
Performer eVoTM páciens szék
Minden fogorvosi igényt kielégítő
Deluxe vezérlés
Alsó vagy felső kiépítésű orvosi kar
Száraz vagy nedves szívás
NSK-NLZ mikromotor
EMS NO PAIN depurátor
Zárt kezelt hűtőviz és AlphaSan® tömlőrendszer garantálja a fertőzésmentes vízutakat
Performer eVo LED E72 pácienslámpa: alacsony hőleadás, három fényerő (15-20-25 eLux) fehér, és sárga (15 eLux) LED-ek, érintésmentes ki/be kapcsolás

A-dec/NSK elektromos, nyomaték szabályozott LED-es, ENDO funkciós mikromotor, rpm 100-40000




Azokban az esetekben, amikor kis méretű pulpasebbel
saját fog anyag választja el a pulpakamrát a külvilágtól, valós alternatívája lehet az endodonciai kezelésnek.
megőrzött legyen és a gyökércsúcs körül se legyen kezelés során képesek vagyunk a pulpaseb és a dentincsatornácskák elpusztításával megelőzhetjük a fogbél megfertőződését
gyulladásos tünetek, köztük a fájdalom nagyságának
A biostimuláló hatásának köszönhetően a fogbélben termelni, amely további védelmet nyújt

pulpasebbel állunk szemben, vagy már csak nagyon vékony külvilágtól, a lézeres kezeléssel kiegészített pulpasapkázás kezelésnek. Ennek azonban feltétele, hogy a fogbél vitalitása
legyen periapikális felritkulás. Az Nd:YAG lézerrel végzett dentincsatornácskák fertőtlenítésére. A baktériumok megfertőződését és fogbélgyulladás kialakulását. Ezen felül a nagyságának csökkentésében is szerepet játszik. fogbélben lévő odontoblastok elkezdenek szekunder dentint nyújt az alatta elhelyezkedő pulpa számára.
Dr. Randy McCormick, dr. Gregori M. Kurtzman (USA)



1. a–c ábra: Az üreg forgóeszközökkel való tisztítását követően visszamaradt szuvas foganyag lézerrel történő eltávolítása. Az üreg pulpális falán még szuvasság észlelhető, valamint a pulpa expozíciója is megfigyelhető (a). Az Nd:YAG lézeres tisztítás közben készült felvétel (b). A lézeres kezelés befejezését követően látható állapot. Az üreg készen áll a direkt adhezív restaurátummal történő ellátásra (c).
A szuvas fogak kezelése során sajnos gyakran előfordul a fogbél megnyílása, amely a fog endodonciai kezelését teszi szükségessé. Erre a pulpa expozíció méret, vagy a fogbél vitalitásának elvesztése miatt is szükség lehet, attól függetlenül, hogy ekkor periapikális felritkulás jelen van-e a gyökércsúcs körül. Akkor van lehetőségünk az endodonciai kezelés megkezdésének elkerülésére, ha a fogbél még vitális, annak ellenére, hogy a röntgenfelvételen a szuvas lézió közel van a fogbélhez, intraoperatívan még ép dentint találunk és emellett nincs jól látható periapikális felritkulás a gyökércsúcs körül. Direkt pulpasapkázás alkalmazása révén lehetőségünk van a fogbél vitalitásának további megőrzésére. Ezt az eljárást már évtizedek óta alkalmazzák azokban az esetekben, amikor a szuvas foganyag eltávolítása során bekövetkezett a fogbél expozíciója, de a szakirodalom szerint ennek az eljárásnak alacsony a sikeressége. Úgy tűnik, hogy ennek a módszernek a sikeressége összefüggést mutat a beavatkozás során alkalmazott anyag típusával. Az ásványi trioxid aggregátum (mineraltrioxide aggregate, MTA) és a Biodentine (Septodont) hosszú távú sikeressége meghaladja a kalcium-hidroxid alkalmazása esetén elérhető sikerességet. A fogbél megfertőzését, és a következményes kóros periapikális folyamatok kialakulását bakteriális fertőzés okozza. Ennek megfelelően a pulpamegnyílás területén található
baktériumok számának a pulpasapkázás megkezdése előtt történő csökkentése segít a fertőzés kialakulásának esélyét redukálni. A dentin porózus szerkezettel rendelkezik. Kis csatornácskák alkotják, amelyek közepén, fiziológiás esetben egy rost található, amely a fogbéltől a zománc–dentin határig fut. Ezek a csatornák a fertőzés kapuját jelenthetik a baktériumok számára, mivel közvetlenül a fogbélbe vezetnek. Annak ellenére, hogy bizonyos esetekben nem történik közvetlen pulpamegnyílás, ha már csak egy nagyon vékony dentinréteget észlelünk a pulpa irányába a szuvas foganyag eltávolítását követően, akkor ezekben a helyzetekben érdemes ugyanúgy eljárni, mintha pulpaexpozíció következett volna be ezeken a területeken, mivel így elkerülhetjük az esetleges fogbélgyulladás, majd elhalás kialakulását. Az endodonciai kezelések során egyre nagyobb számban alkalmaznak lézereket. Ezen terápiás modalitások közé tartozik a fogbél megnyílásának kezelése, amely által elkerülhető lehet a fogbél gyulladása és elősegítheti a terület gyógyulását. Egyre több gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre a lézerek direkt pulpasapkázáskor történő alkalmazása során jelentkező hatásokkal kapcsolatban. A lézerek kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek elősegítik a vérzés csillapítását és a kezelt terület fertőtlenítését. A pulpasebet a későbbiekben záró tercier dentin képződéséhez elengedhetetlen, hogy valamilyen módszerrel stimuláljuk az exponálódott fogbelet. Vizsgálatok segítségével bizonyították, hogy a lézerek alkalmasak a fogbél tercier dentin képzéséhez szükséges stimuláláshoz. Azonban ennek ellenére







Első eset – 2. ábra: A periapikális röntgenfelvételen látható, hogy a szuvas lézió megközelíti a jobb felső második kisőrlőfogban a fogbelet. – 3. ábra: A szuvas lézió feltárását és az üreg tisztítását követően látható, hogy az üreg pulpális falán még fertőzött dentin található. – 4. ábra: A fogbelet takaró dentinréteg meziális része még kariológiailag érintett (sárgás, felpuhult). – 5. ábra: A szuvasság eltávolítása során a fogbél pontszerűen megnyílt. – 6. ábra: A pulpa expozíció területének Nd:YAG lézerrel történő fertőtlenítése során azok a baktériumok kerülnek elpusztításra, amelyek a későbbiekben a fogbél megfertőződését okozhatták volna. Ezáltal elkerülhetővé válik a fog későbbi endodonciai ellátása. – 7. ábra: Az exponálódott fogbelet először pontszerűen zárjuk GC FujiCEM segítségével, majd a csonkfelépítést RelyX Unicem rezinalapú kompozittal elvégezzük. – 8. ábra: A fog teljes borítókoronához való előkészítése.
továbbra is szükség van az exponálódott terület valamilyen regeneratív anyaggal (MTA, kalcium-hidroxid, biokerámia) történő zárására. Egy, a témával foglalkozó szisztematikus áttekintésben található cikkek, több mint kétharmadában azt találták, hogy a lézeres kezeléssel kiegészített direkt pulpasapkázás sikeresebb volt a fogbél vitalitásának megtartása tekintetében, mint a hagyományos direkt pulpasapkázó eljárások. Ennek megfelelően arra következtethetünk, hogy a megnyílt pulpa lézeres kezelése hozzájárul a direkt pulpasapkázás sikerességének növeléséhez. Több tanulmány is igazolta, hogy a lézerek hozzájárulnak a gyulladás mértékének csökkentéséhez, a gyógyulás ütemének fokozásához, és emellett a képződő dentinhíd vastagságát is növelik. A rendelkezésre álló klinikai bizonyítékok áttekintését követően kijelenthetjük, hogy a lézerek és a direkt pulpasapkázás során alkalmazott bioanyagok együttes alkalmazásával növelhetjük a fogbél vitalitásának megőrzésének esélyét. Egy összehasonlító tanulmány eredményei arra utalnak, hogy azokban az esetekben, amikor nem végeztek lézeres fertőtlenítést a direkt pulpasapkázás megkezdése előtt, kifejezettebb mértékű gyulladásos reakció alakult ki, mint amikor lézereket is alkalmaztak.
A foto-biomodulációs terápiák során felhasznált elektromágneses sugárzás vagy a látható fény tartományába (380–700 nm), vagy az infravöröshöz közeli fény tartományába (700–1070 nm) esik. Ez a kemény és lágy szöveteken 3–15 mm mélységig képes áthatolni. A fogbélen alkalmazott
lézeres kezelés célja, hogy stimulálja az odontoblastokat szekunder vagy tercier dentin képzését a fogbél megnyílás helyének, vagy a fogbelet fedő vékony dentinrétegnek megfelelően. A foto-biomodulációs terápia a biostimulációs hatásának köszönhetően rendkívül hatékonyan képes a gyulladás mértékét, illetve a fogbélben bekövetkezett károsodás nagyságát csökkenteni. Ennek megfelelően a páciensek sokkal kisebb mértékű kellemetlenségekről számolnak be a kezelést követően. Több tanulmány is megerősíti, hogy az Nd:YAG lézerek direkt pulpasapkázás előtt történő alkalmazásával a postoperatív szenzibilitás mértéke jelentősen csökkent.

9. ábra: A korona átadását követően 4 héttel készült röntgenfelvételen nem láthatóak periapikális elváltozás jelenlétére utaló jelek.



2. eset – 10. ábra: A kiindulási röntgenfelvételen látható a fog disztális részében elhelyezkedő nagy kiterjedésű caries. A fogbelet a léziótól látszólag csak minimális mennyiségű ép foganyag választja el. – 11. ábra: A szuvasság eltávolítását követően a fogbél már halványan kivehető a visszamaradt rendkívül vékony dentinréteg alatt. – 12. ábra: A fog lézeres kezelése és a koronával történő ellátása után 3 évvel készült kontrollfelvételen kóros elváltozás jelenléte nem detektálható.
Az alábbiakban bemutatásra kerülő esetek ellátása során Nd:YAG lézer készüléket használtunk (380 nm és 1070 nm között változó hullámhossz, 100 mJ energia, 10 Hzes frekvencia, 1 W teljesítmény). A lézerhegyet 1 cm-es távolságra tartottuk a besugárzott területtől. A kezelést 60 másodpercen keresztül végeztük. A szuvas foganyag és a restauratív anyagok eltávolítását követően még mindig maradhat fertőzött terület a fogbelet közvetlenül határoló dentinben vagy a szuvasság feltárása során kialakult kis méretű pulpasebet körülvevő foganyagban (1. a ábra ) . A lézeres kezelés célja, hogy eltávolítsa a maradék szuvas foganyagot, úgy, hogy közben nem következik be a fogbél megnyílása, vagy nem növeli tovább a már meglévő, de jelenleg még csak kis méretű pulpasebet (1. b ábra) . A kezelés során a dentincsatornácskákban jelenlévő baktériumok eltávolításra kerülnek, amelyek a későbbiekben a fogbél megbetegedését okozhatnák. A kezelés a pulpasebhez igazodva megfelelően gondoskodik a megfelelő hemostasis kialakulásáról, és előkészíti a területet adhezív módon rögzülő tömőanyag befogadására (1. c ábra)
Egy 57 éves férfi a bal felső kvadránsban hőingerek által kiváltott panaszok miatt kereste fel a rendelőnket. A röntgenfelvételen (2. ábra) egy mély, potenciálisan a fogbelet is érintő, carieses lézió volt látható a második kisőrlőfogban. A felvételen nem észleltünk periapikális felritkulásra utaló jeleket. A fog vitalitását hidegspray segítségével teszteltük. A hideg vattagombóc fogra helyezését követően közepes erősségű ingerről számolt be a páciens, amely a vattagombóc eltávolítását követően egyből megszűnt. Ez alapján a fogbél vitalitását megtartottnak ítéltük. A pácienst felvilágosítottuk azzal kapcsolatban, hogy nagy méretű pulpa expozíció, vagy a kezelést követően felerősödő tünetek esetén szükség lehet a fog gyökérkezelésének elvégzésére. Amennyiben kis méretű pulpa expozíciót észlelünk, vagy már csupán vékony dentinréteg fedi a fogbelet, lézeres dezinfekciót terveztünk végezni a csonkfelépítés megkezdése előtt annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel elkerülhető legyen a fogbél fertőződésének kialakulása. A fog definitív konzerválófogászati ellátását csonkfelépítés vég-
zésével és korona készítésével terveztük megvalósítani. A páciens elfogadta a felajánlott kezelési tervet.
A kezelést helyi érzéstelenítésben végeztük, amelyhez az adott fogpozíciónak megfelelően az áthajlásba, a gyökércsúcs magasságába érzéstelenítő oldatot deponáltunk. A szuvasságot vízhűtés mellett alkalmazott turbinába helyezett karbid- és gyémántfúrók segítségével eltávolítottuk (3. ábra). Amikor már csak egy vékony réteg foganyag választotta el az üreget a fogbéltől, könyökdarabra váltottunk és egy acél gömbfúró segítségével befejeztük az érintett dentin eltávolítását (4. ábra). Az üreg tisztítását addig folytattuk, amíg mindenhol ép dentint találtunk. Az üreg tisztítása során az üreg széleitől haladtunk a középpontja felé. A folyamat végén az üreg közepén, a fogbél felett lévő szuvas foganyag is eltávolításra került, amely során a fogbél egy kis területen megnyílt (5. ábra).
A megnyílást követően azonnal megkezdtük a terület Nd:YAG lézerrel történő kezelését. A lézert a pulpa expozíció esetén használatos paramétereknek megfelelően üzemeltettük és 50–70 J közti energiamennyiséget leadva megkezdtük a vérzés csillapítását. A folyamat során nem akartuk a fogbelet 3 mm-nél nagyobb mélységben lézerrel átvilágítani (6. ábra). Ezt követően ugyanezen paraméterekkel megkezdtük a terület fertőtlenítését. A fertőtlenítés során összesen 162 J energiát adtunk le. A sterilizáló hatás mellett a lézer biostimuláló hatással is rendelkezik, amely segít az őssejtek aktiválásában, az odontoblastok dentinképzésének fokozásában, és csökkenti a posztoperatívan felszabaduló prosztaglandinok mennyiségét. A lézeres előkészítést követően a területet sterilnek ítéltük, így kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy ne kontaminálódjon a pulpaseb és a szabaddá vált foganyag fedésének megkezdése előtt. Az exponálódott pulpát kis menynyiségű GC FujiCEM (GC America) segítségével fedtük (7. ábra).
Ezt követően a csonkfelépítést RelyX Unicem (3M ESPE) rezinalapú anyaggal végeztük. A csonk preparálása után (8. ábra) digitális lenyomatot vettünk intraorális szkenner segítségével (TRIOS, 3Shape). Először ideiglenes korona készült, amelyet IRM cementtel (Dentsply Sirona) rögzítettünk. A végleges korona átadása két héttel később történt. A páciens az átadáskor nem számolt be semmiféle a pulpaseb fedését követően jelentkező posztoperatív szenzibilitásról vagy egyéb kellemetlen tünetről.
A pácienst 4 héttel később hívtuk vissza kontrollvizsgálatra. Ekkor periapikális röntgenfelvétel is készült (9. ábra). A felvételen nem észleltünk periapikális felritkulás jelenlétére utaló tüneteket. A páciens nem számolt be hőingerekre, vagy rágás során jelentkező panaszokról. Ennek megfelelően a pulpaseb lézeres kezelésének eredményét sikeresnek ítéltük.
Egy 34 éves hölgypáciens a jobb felső rágózónában jelentkező fájdalom és hőingerek esetén érezhető érzékenység miatt kereste fel rendelőnket. A klinikai vizsgálat során a második nagyőrlőfog disztális részén kariológiai elváltozás jelenlétére utaló tüneteket észleltünk. Ezt követően periapikális röntgenfelvétel készült (10. ábra). A röntgenfelvételen a jobb felső második nagyőrlőfog (17) diszto-okkluzális felszínéből kiinduló mély carieszes lézió volt látható, amely a fogbelet is megközelítette. Periapikális elváltozás jelenlétére utaló tüneteket nem észleltünk. A fogbél vitalitásának megítélése érdekében hidegspray-vel szenzibilitás vizsgálatot végeztünk. A páciens fiziológiás mértékű ingert érzett a kérdéses fog hideg vattagombóccal való megérintésekor, amely a


3. eset – 13. ábra: A periapikális röntgenfelvételen nagy kiterjedésű szuvasság látható a bal felső második kisőrlőfog disztális részén. A gyökércsúcs körül patológiás elváltozás jelenléte nem vélelmezhető.
fedtük. A csonkfelépítés során RelyX Unicem csonkfelépítő anyagot alkalmaztunk. Az egészséges foganyag és a csonkfelépítő között megfelelő adhéziót tudtunk kialakítani. Ezután megtörtént a csonk preparációja és lenyomatot


14. ábra: A szuvasság eltávolítása során a fogbél megnyílt. – 15. ábra: Az exponálódott fogbél lézeres kezelése. 16. ábra: Csonkfelépítés és preparálás után látható állapot.
vattagombóc eltávolítását követően azonnal megszűnt. Ezek alapján a fogbél vitalitását megtartottnak ítéltük. A pácienst tájékoztattuk arról, hogy a szuvas foganyag eltávolítása során a fogbél valószínűleg meg fog nyílni és emiatt még abban az ülésben, vagy a jövőben szükség lesz endodonciai kezelésre is. Amennyiben csupán kis méretű pulpaseb keletkezik, úgy a terület lézeres kezelését, majd csonkfelépítést és a fog teljes borítókoronával történő ellátását terveztük. A páciens elfogadta a felajánlott kezelési tervet.
A kezelést helyi érzéstelenítésben végeztük. A fogpozíciónak megfelelően az áthajlásba, a gyökércsúcsok közé helyi érzéstelenítő oldatot deponáltunk. A szuvas foganyagot karbid- és gyémántfúrók segítségével eltávolítottuk. Az üreg tisztítását követően nem észleltünk pulpa expozícióra utaló jeleket, de a fogbelet már csak egy nagyon vékony réteg ép dentin fedte (11. ábra). Az üreg pulpális falait Nd:YAG lézerrel kezelésbe vettük (pulpa expozíciónak megfelelő paraméterek szerint alkalmazva). A fogbél felett lévő vékony dentinréteggel 50–75 J energiát közöltünk. Ezután a környező foganyagot lézer segítségével fertőtlenítettük. A folyamat során 162 J energiát adtunk le. Ebben az esetben is számítottunk a lézer biostimuláló hatására. Az üreg pulpális falait kis mennyiségű GC FujiCEM felhasználásával
vettünk, amely alapján ideiglenes korona készült, amelyet IRM cementtel rögzítettünk.
A pácienst két héttel később rendeltük vissza a végleges korona átadására. A páciens nem számolt be ezen két-

17. ábra: A fog lézeres kezelése és felépítése után 4 héttel készült kontrollröntgen. Az alkalmazott eljárásnak köszönhetően nem látunk fogbélelhalásra utaló radiológiai tüneteket.
hetes periódus alatt jelentkező posztoperatív szenzibilitás megjelenéséről. Az ideiglenes korona eltávolítását követően a végleges koronát RelyX Unicem cementtel rögzítettük. Átadást követően az okklúziót ellenőriztük és korrigáltuk.
A páciens ezt követően rendszeresen megjelent a szokásos kontrollvizsgálatokon. Az 5 éves kontroll során készült periapikális röntgenfelvételen (12. ábra), hasonlóan az előzőleg készült kontrollfelvételekhez, nem mutatkozott periapikális lézió. Ezek alapján a lézeres kezelést sikeresnek ítéltük. Az alkalmazott terápiának köszönhetően el tudtuk kerülni a fogbél elhalását, és a következményes kóros folyamatok kialakulását.
Egy 53 éves hölgypáciens a bal felső kvadránsból jelentkező fájdalom miatt kereste fel ambulanciánkat. A klinikai vizsgálat során a bal felső második kisőrlőfogban szuvasságot észleltünk, és ezen felül az említett fog palatinális csücske is hiányzott. Ezt követően periapikális röntgen is készült (13. ábra). A felvételen kiterjedt kariológiai elváltozás radiológiai képe ábrázolódott. A korona nagy részének megfelelően radiolucencia volt észlelhető, amely jól jelezte a lézió méretét. A pulpakamra körvonala jól megfigyelhető volt a felvételen. Periapikális felritkulás jelenlétére utaló jeleket nem észleltünk. A fogbél vitalitását hidegspray alkalmazásával teszteltük. A fog hideg vattagombóccal való megérintésekor fiziológiás mértékű reakciót észleltünk, amely a vattagombóc eltávolítását követően egyből megszűnt. Ezek alapján a fogbél vitalitása megtartott volt. A pácienst tájékoztattuk, hogy a szuvasság eltávolítása során a fogbél megnyílása várható, amely a fog endodonciai ellátását teszi szükségessé. A tervezett endodonciai ellátást követően a fog csapozását és csonkfelépítését terveztük. Az ellátás befejezéseként pedig a fog teljes borítókoronával történő fedését javasoltuk. A páciens a felajánlott kezelési tervet elfogadta.
A kezelés megkezdése előtt az adott fogpozíciónak megfelelően az áthajlásba helyi érzéstelenítő oldatot deponáltunk, majd a szuvas foganyagot karbid- és gyémántfúrók segítségével eltávolítottuk. Az eltávolítás során a fogbél egy kis területen megnyílt (14. ábra). Ekkor a páciens számára két kezelési alternatívát ismertettünk. A fog azonnali gyökérkezelésének megkezdése, vagy a pulpa expozíció lézeres kezelése és azonnali csonkfelépítés végzése, amelyet, ha a következő néhány hét során nem jelentkeznek tünetek, akkor a fog koronával való ellátása követ. A páciens a lézeres kezelést választotta. Az ellátás során a lézert ablációs üzemmódnak megfelelő paraméterek szerint alkalmaztuk. Az exponálódott fogbelet 50–75 J energiával besugároztuk (15. ábra), majd ugyanezen paraméterek mellett megkezdtük a környező terület fertőtlenítését. A folyamat során 162 J energiát adtunk le. Ebben az esetben is számítottunk a lézer jótékony biostimuláló hatásának megjelenésére. A retenció fokozása érdekében az üreg palatinális részén lévő dentinbe egy parapulpális csapot helyeztünk. Erre a csonkfelépítő anyag biztosabb rögzülése miatt volt szükség. A pulpasebet kis mennyiségű GC Fuji-
CEM-mel fedtük, majd a csonkfelépítést RelyX Unicem-mel elvégeztük (16. ábra) Ezután megkezdtük a fog borítókoronához való előkészítését. Lenyomatvételt követően ideiglenes korona készült, amelyet IRM-mel rögzítettünk. A páciens egy hét múlva jelentkezett kontrollvizsgálat céljából. Kérdésünkre elmondta, hogy nem érzett semmiféle posztoperatív szenzitivitást és hőingerekre, vagy ráharapás esetén sem jelentkezett kellemetlenség vagy fájdalom. Ennek megfelelően a fogtechnikai labornak jeleztük, hogy megkezdhetik a végleges korona elkészítését.
A páciens két hét múlva jelentkezett a végleges korona átadására. Mivel ebben az időintervallumban sem jelentkezett tünet, ezért az ideiglenes pótlást eltávolítottuk, majd a végleges koronát RelyX Unicem cementtel véglegesen beragasztottuk. Ezt követően ellenőriztük az okklúziót és a korona magasságát beállítottuk.
A következő kontrollvizsgálat a lézeres kezelés után 4 héttel történt. A páciens ekkor sem jelzett hőingerekre vagy ráharapásra jelentkező érzékenységet. Ekkor periapikális röntgent készítettünk. A kontrollfelvételen nem észleltünk periapikális lézió jelenlétére utaló tüneteket. A fentiek alapján a lézeres kezelést sikeresnek ítéltük. Az alkalmazott módszernek köszönhetően a fog endodonciai ellátása elkerülhetővé vált (17. ábra).
Egy 29 éves hölgypáciens a jobb felső kvadránsban jelentkező érzékenység miatt kereste fel a rendelőnket. Egy másik fogorvosi rendelőben a panaszait okozó fogak gyökérkezelésének szükségességét vélelmezték és ezzel kapcsolatban szeretett volna másodvéleményt kérni. Elmondása szerint a második kisőrlő foga hideg és meleg ingerekre is érzékeny, sőt, hideg ingerek esetén elhúzódó érzékenységet tapasztal. Periapikális röntgenfelvétel készült (18. ábra). Mindkét felső kisőrlő fog (14, 15) mesialis oldalán szuvasodásra utaló jelek mutatkoztak. A második kisőrlőfog esetében (15) a szuvasodás megközelítette a fogbelet, de periapikális elváltozás nem volt észlelhető. A pácienst tájékoztattuk, hogy az endodonciai ellátás szükségességét csupán a szuvasság maradéktalan eltávolítását követően tudjuk egyértelműen megítélni. Amennyiben nem következik be pulpa expozíció, úgy lézeres kezeléssel támogatott indirekt pulpasapkázást, majd a fog restauratív ellátását terveztük. Azonban ha ezt követően, vagy a későbbiekben posztoperatív szenzitivitás jelei mutatkoznak, úgy a fog gyökérkezelése is szükséges. Ugyanígy szükség van gyökérkezelésre, ha a szuvasság eltávolítása során megnyílik a fogbél. A páciens a felajánlott kezelési tervet elfogadta. Helyi érzéstelenítést követően kofferdám került felhelyezésre. A második kisőrlőből a szuvas foganyag turbinába helyezett gyémántfúróval került eltávolításra. Az üreg kialakítását követően már csak egy vékony réteg ép foganyag fedte a fogbelet, de a fogbélkamra nem nyílt meg. Az üreg pulpális falait pulpa megnyílásnak megfelelően beállított paraméterekkel alkalmazott Nd:YAG lézerrel besugároztuk. A folyamat során 87 J energiát adtunk le. A fogbelet takaró dentint egy vékony réteg GC FujiCEM-mel fedtük. Ezt kö-














4. eset – 18. ábra: A kiindulási röntgenfelvétel alapján a jobb felső kisőrlőfogak koronai részében szuvasság jelenléte vélelmezhető. A felvételen nem látható periapikális lézió jelenlétére utaló tünet. – 19. ábra: A lézeres kezelés után 5 évvel készült kontrollröntgenen nem látható kóros elváltozás jelenlétére utaló radiológiai jel.
„Azokban az esetekben, amikor kis méretű pulpasebbel állunk szemben, vagy már csak nagyon vékony saját foganyag választja el a pulpakamrát a külvilágtól, a lézeres kezeléssel kiegészített pulpasapkázás valós alternatívája lehet az endodonciai kezelésnek.
vetően az előző eseteknél leírt protokollt követve előkészítettük a fogakat. A csonkfelépítés után mindkét fogat teljes borítókorona készítéséhez lecsiszoltuk.
A lenyomatvételt követően ideiglenes korona készült, amelyet IRM cementtel rögzítettünk. A pácienst egy hét múlva rendeltük vissza kontrollvizsgálatra. Elmondása szerint a kezelés óta nem észlelt hőingerekre vagy ráharapásra jelentkező fájdalmat. A kedvező eredményekre való tekintettel a lenyomatot elküldtük a fogtechnikai laboratóriumnak, a végleges korona elkészítése céljából. A következő találkozó alkalmával a koronák átadásra kerültek, mivel a páciens ekkor sem számolt be érzékenységről vagy fájdalomról. A páciens ezt követően csak a szokásos ellenőrző vizsgálatok során jelentkezett. Ezek során egyszer sem jelzett a jobb felső kvadránsból eredő fájdalmat. A lézeres kezelést követően 5 évvel készült periapikális röntgenfelvételen sem láttunk periapikális elváltozás jelenlétére utaló radiológiai jeleket (19. ábra).
Azokban az esetekben, amikor kis méretű pulpasebbel állunk szemben, vagy már csak nagyon vékony saját foganyag választja el a pulpakamrát a külvilágtól, a lézeres kezeléssel kiegészített pulpasapkázás valós alternatívája lehet az endodonciai kezelésnek.
Ennek azonban feltétele, hogy a fogbél vitalitása megőrzött legyen és a gyökércsúcs körül se legyen periapikális felritkulás. Az Nd:YAG lézerrel végzett kezelés során képesek vagyunk a pulpaseb és a dentincsatornácskák fertőtlenítésére. A baktériumok elpusztításával megelőzhetjük a fogbél megfertőződését és fogbélgyulladás kialakulását. Ezen felül a gyulladásos tünetek, köztük a fájdalom nagyságának csökkentésében is szerepet játszik. A biostimuláló hatásának köszönhetően a fogbélben lévő odontoblastok elkezdenek szekunder dentint termelni, amely további védelmet nyújt az alatta elhelyezkedő pulpa számára.
A bemutatásra kerülő összes esetnél a radiológiai felvételeken megfigyelhető volt, hogy a szuvasság megközelíti a fogbelet. Ezekben a helyzetekben jellemzően a fog endodonciai ellátására készülünk. Ha a fogbél vitális és ha nem látunk periapikális elváltozás jelenlétére utaló jeleket, akkor terápiás alternatívaként a lézeres kezeléssel kiegészített pulpasapkázás is felmerülhet. A fent bemutatott eseteknél, a páciens tájékozott beleegyezése mellett, ezt az alternatív megközelítést alkalmaztuk. Sem a kezelést követően, valamint a viszonylag hosszú követési időszak alatt sem számoltak be a páciensek hőingerekre vagy ráharapáskor jelentkező fájdalomról. Ezek a való életből származó gyakorlati tapasztalatok véleményünk szerint megfelelő módon igazolják a lézeres kezeléssel kiegészített pulpasapkázás terápiás hasznosságát.
Forrás: Roots 2024/2
A felhasznált irodalom elérhető a Szerkesztőségünkben.

6 fejezet 49 szakmai cikk 388 oldal 1980 színes kép

Dr. Juan Carlos Ortiz Hugues (Panama)
Kudarcként éljük meg, amikor egy gyökérkezelő eszköz a kezelés közben betörik a gyökércsatornába.
Azonban megfelelő tapasztalattal, egy jó stratégiával és modern eszközök segítségével ez a rettegett szövődmény is klinikai sikerré alakítható.

1. ábra: Az ultrahangos végződés és a sonic steel műszer aktiválása a csatornán belül, a közvetett ultrahangos technika alkalmazása során.
A cikk megírásával az volt a célom, hogy bemutassam a gyökérkezelés során bekövetkező endodonciai műszertörések kockázati tényezőit, okait, megelőzési stratégiáit, valamint a törött eszközök eltávolításához alkalmazott klinikai protokollokat, segédeszközöket, beleértve az ultrahangos, tubusos és huroktechnikákat. Kitérek a nagyítás, a csatorna anatómiájának és az irrigálás szerepére is.
Egy endodonciai kezelés során bekövetkező műszertörés minden fogorvos rémálma. A törött eszköz eltávolítása komoly kihívást és kockázatot jelent, ám a kezelőorvos nincs egyedül ezzel a problémával [1]. A rozsdamentes acélból készült eszközök törési aránya 0,25% és 6% között mozog, míg a nikkel-titán (NiTi) műszerek esetében ez az arány magasabb, 1,3% és 10% között lehet [2]. A forgó mozgással működő gyökértűk – mivel hajlamosak megszorulni a csatornába – nehezebben távolíthatók el, mint a kézi műszerek [3]. Azért, hogy minimálisra csökkenthessük az ilyen típusú szövődmények kialakulását, elengedhetetlen a gyökércsatorna anatómiájának alapos ismerete, valamint a jól megtervezett és megfelelően kivitelezett instrumentációs sorrend [4].
Amikor NiTi reszelőkkel dolgozunk a gyökércsatornákban, a következő hibákat érdemes elkerülni [5]:
1. Az eszköz hirtelen kihúzása preparálás közben; 2. Hosszan tartó forgó mozgás a csatornán belül; 3. Széles konocitású eszközök használata görbült gyökércsatornákban.
A NiTi eszközök használata ciklikus fáradáshoz vezethet. Ez a jelenség – főleg komplex anatómiájú gyökércsatornák esetén – fokozott törési hajlamhoz vezethet. A gyökértűk rutinszerű vizsgálata – az ún. „flute kontroll” – elengedhetetlen: a felületi sérülések vagy a tű nyúlása esetén az eszközt azonnal ki kell selejtezni. A gyártói ajánlások követése és a kiindulási felvételek szakszerű elemzése alapvető fontosságú a műszertörés megelőzésében [6].
Az újra-gyökérkezelés során gyakran alkalmaznak Gates Glidden-fúrókat és NiTi eszközöket a guttapercha eltávolítására. Ha túl nagy erőhatás éri ezeket az eszközöket, az tovább fokozza a ciklikus fáradást és ezzel együtt a törés kockázatát is [7]. A műszertörés még a leggyakorlottabb endodontusokkal is előfordulhat.
A biomechanikai megmunkálás és a csatorna átjárhatóságának biztosítása ideális esetben még a műszertörés bekövetkezése előtt megtörténik. Ebben az esetben, a törött eszköz mellett könnyebben el lehet haladni (bypass) vagy az eltávolításának sikeressége jelentősen nő, mivel a preparált csatornafal több hozzáférést biztosít a beavatkozáshoz [8]. Fontos szempont, amelyet szem előtt kell tartanunk, hogy a gyökércsatornák anatómiája jellemzően ellipszis alakú, nem pedig kör keresztmetszetű. Amikor egy törött műszer a csatorna falához szorul, a korábban elvégzett csatornaformázás lehetővé teszi a fragmentum pontos helyének meghatározását, valamint megfelelő munkaterület kialakítását az eltávolításhoz vagy a bypass-hez [9]. Ilyen esetekben a fogászati mikroszkóp alkalmazása kulcsfontosságú. A különböző nagyítás és a koaxiális megvilágítás jelentős előnyt jelent a sikeres műszerkiszedéshez. Nagy nagyítás mellett az orvos meggyőződhet arról, hogy a fragmentum a gyökércsatorna görbülete felett helyezkedik el, és elegendő teret tud-e kialakítani az eltávolításhoz. Ha a műszer vizuálisan láthatóvá válik, az eltávolítás esélye jelentősen megnő [10-11].
A pácienst minden esetben tájékoztatni kell. Ez megkönnyíti a kezelés további menetét.
A műszerkiszedés sikerét az alábbi tényezők befolyásolják [12-13]:
1. A csatornában jelen lévő fertőzés;
2. A törött eszköz a gyökércsatorna görbülete alatt helyezkedik el;
3. Vékony gyökérfalak;
4. A törés a kezelés kezdetén következett be, a fertőtlenítés előtt; 5. Annak a gyökérrésznek az állapota, ahol az eszköz elhelyezkedik.
Miután a fragmentumhoz való hozzáférés biztosított, elengedhetetlen a közvetlen, egyenes irányú és jó vizuális rálátás [14]. A beavatkozás során nátrium-hipokloritot kell alkalmazni, váltakozva etilén-diamin-tetraecetsavval (EDTA), passzív vagy aktív ultrahangos aktiválással kombinálva. A nagy nagyítás lehetővé teszi a fragmentum pontos lokalizálását és folyamatos vizualizálását. A sikeres eltávolítás első lépése a koronális hozzáférés biztosítása. Az axiális falat a törött műszert tartalmazó csatorna mentén meg kell tágítani, és úgynevezett staging platformot kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy az ultrahangos műszer csúcsa a törött gyökértű koronális vége mellett, oldalirányban helyezkedjen el. Ez lehetőséget biztosít a legmegfelelőbb stratégia kiválasztására [15-16].
Elhaladás az eszköz mellett (bypass) az első és olykor az egyetlen biztonságos technika, amellyel minimalizálható a csatornafal túlzott gyengítése, a perforáció vagy a lépcső készítése, amely meggátolhatja a csatorna apikális harmadához való hozzáférést. Ez a módszer kevésbé invazív, mint az eltávolítás [17]. A biztonságos előrehaladás és a munkahossz elérésének érdekében K-FILE reszelőt (08, 10, 15) kell alkalmazni, folyamatos rekapituláció és öblítés mellett [17]. Napjainkban számos eszköz és technika áll rendelkezésre, beleértve a tubusos technikát, a huroktechnikát, a közvetlen ultrahangos módszert és a közvetett ultrahangos technikát. Ezek az eljárások külön-külön is alkalmazhatók, de kombinálhatók is más rendszerekkel. A legmegfelelőbb technika kiválasztásához szakmai jártasság, türelem és eset specifikus elemzése szükséges [18-21].
A tubusos technikát a műszerek vagy „Silver point” ezüstcsúcsok eltávolítására fejlesztettek ki. A legtöbb eljáráshoz hasonlóan ennél a technikánál is alapfeltétel, hogy a törött eszköz fragmentumának koronális része szabaddá váljon, hogy a tubus (kanül) elérhesse és stabilan megfogja azt. A láthatóvá tett fragmentum hossza, valamint a fog anatómiai adottságai jelentik a két legfontosabb tényezőt a tubusos technika alkalmazásakor [22].
A tubusos technikához használatos készletek előfúrókat és eltávolító eszközöket (extractorokat) tartalmaznak, amelyek különböző átmérőkkel érhetők el: 0,15 mm-től 0,6 mm-en át egészen 0,9 mm-ig. A legtöbb rendszer jellegzetessége egy oldalsó ablak („window”), amely fontos szerepet játszik a törött fragmentum rögzítésében, a tubus belsejében, valamint cserélhető csavarékekkel (screw wedges) van ellátva, amelyek mechanikusan rögzítik és eltávolítják a betört eszközöket. A tubusos rendszerek minden komponense jellemzően merev és viszonylag nagy átmérőjű, ezért alkalmazásukat körültekintően, megfelelő klinikai feltételek mellett kell megfontolni. Használatuk gyakran elsősorban a frontfogakra korlátozódik, ahol széles és egyenes csatornák találhatók, vagy a molárisok széles csatornáinak
koronális harmadára [23]. A mikrotubusos módszer a tubusos technika továbbfejlesztett változata, amely módosított sebészeti hypodermiás tűk vagy injekciós tűk alkalmazását vezeti be. E technika előnye, hogy a viszonylag vékony tűk révén nemcsak a koronális harmadban, hanem szűkebb csatornákban vagy a gyökércsatorna mélyebb szakaszain is alkalmazható [24]. A tubusos technika egy másik módosítása során ragasztóanyagot, például pillanatragasztót juttatnak a kanülbe, amellyel a fragmentumot rögzítik, vagy folyékony kompozitgyantát használnak annak megragadására és eltávolítására [25-26].
Mint a többi eljárásnál, a csatorna előkészítése forgó vagy ultrahangos eszközökkel történik, hogy a törött fragmentum fellazuljon, és a koronális része szabaddá váljon [27]. Számos különböző hurkos eszköz létezik, amelyek eltérő protokollokkal, útmutatókkal és technológiákkal működnek. Bizonyos hurkos módszerek módosíthatók, így költséghatékonyabbá tehetők. A hurkos technika a legbiztonságosabb és egyben az egyik legkevésbé invazív módszer a törött eszközök eltávolítására [27]. A technika lényege, hogy egy tűből kinyúló, dróthurok helyezkedik el a törött műszer koronális végén, majd a hurok megfeszítésével rögzíti és eltávolítja a fragmentumot. Ez az eljárás akkor működik a legjobban, ha közvetlen hozzáférés van a törött műszerhez. Javasolt egy ISO 70-es méretű reszelő vagy egy 2-es méretű Gates Glidden-fúró használata. Az eszköz fejét egy ultrahangos vég segítségével legalább 1 mm átmérőjű körkörös tér kialakításával kell szabaddá tenni, hogy a hurok biztonságosan a törött műszer köré helyezhető legyen [28].
Az ultrahangos végek alkalmazhatók törött eszközök eltávolítására a gyökércsatornából. Ezek szinte minden eljárás során használatosak, a sikerességi arányuk pedig 33% és 100% között mozog [29]. Az ultrahangos eszköz kiválasztásánál fontos, hogy a végződés átmérője elég kicsi legyen, hogy a törött reszelő fejének közvetlen rálátását biztosítsa [30]. Az ultrahangos végződést az óramutató járásával ellenkező irányú (balra forgó) mozdulattal kell a törött eszköz feje köré helyezni, miközben ultrahangos rezgéseket generál, amelyek a fragmentumra hatva fellazítják azt a csatornafali tapadástól, így elősegítve a fragmentum koronális irányba történő kimozdítását [31]. Természetesen a fogászati mikroszkóp, a megfelelő irrigálás és szárítási protokoll használata elengedhetetlen a fragmentum fejének a tiszta rálátásához a csatornán belül.
Az indirekt technika során az ultrahangos energia nem közvetlenül az eszközre, hanem egy másodlagos műszer -

2. a–c ábra: Röntgenfelvételek: a: Kezelés előtti felvétel, b.: Munkahossz meghatározása, c: Gyökércsatorna-revízió utáni tömés.
re kerül továbbításra, amely biztonságos mozgást végez a gyökércsatornán belül. Ezt egy speciális, ultrahangos acélkészlettel végzik, amely négy különböző szögű és hosszúságú eszközt tartalmaz, amelyeket piezoelektromos ultrahangos végződések aktiválnak közvetetten. A sonic probe-ok továbbított oszcillációs technológiája teljes mértékben kiküszöböli a hőfelhalmozódást, és jelentősen tompítja az ultrahangos hullámokat a csatornafali érintkezési pontokon (lásd 1. ábra). A végződések rugalmasak, aktív részeik gyémántport tartalmaznak, amelyekkel mélyedést alakítanak ki és csiszolják a reszelő éles széleit. Az eszköz rugalmassága és változatos szögállása követi a csatorna formáit és görbületeit, így minimalizálva a belső falakon kialakuló repedéseket (zippeket) és lépcsőket.


Egy 64 éves férfi jelentkezett rendelőnkbe enyhe fájdalom miatt a 19-es fogánál. A fogon egy 10 éves kerámiakorona volt, és gyökérkezelt. Az elöregedett korona a vizsgálatot megelőzően két nappal darabokra tört, így a guttapercha nyállal érintkezett. Bár a páciens tünetmentes volt, és a lágy szövetek egészségesnek tűntek, a részletes vizsgálat során rossz minőségű gyökérkezelést állapítottunk meg, valamint periapikális elváltozásokat mindkét gyökérnél. A röntgenfelvételeken az egyik mesialis gyökércsatornában egy világos, fehér sáv volt látható, amely törött műszerfragmentumra utalt (2. a–c ábrák). A mikroszkópos képek és a röntgenfelvételek elemzése után a páciens részletes tájékoztatást kapott, és teljes mértékben megértette a javasolt újra-gyökérkezelés szükségességét. A páciens értő együttműködése kulcsfontosságú.
A beavatkozás alatt a mikroszkópot különböző nagyítással (alacsony, közepes és magas) alkalmaztuk. A pulpakamra falait és az alját gyémántszemcsés ultrahangos végződéssel tisztítottuk, és az egész újrakezelés alatt 5,25%-os nátrium-hipoklorit oldatot alkalmaztunk irrigálásra. Amikor a gyökértömés koronális harmadának guttaperchája szabaddá vált, E5-ös ultrahangos végződést használtunk a diszto-lingvális, korábban nem lokalizált csatorna feltárására, a guttapercha eltávolítására, valamint a mesiolingvális csatornában lévő törött műszerfragmentum feltárására (3–4. ábrák). Miután a kezeletlen mesiolingvális gyökércsatornában


3. a–3. d ábrák: Műszereltávolítás a mesiolingvális csatornából és újra-gyökérkezelés: a: 16×-os mikroszkópos nagyítással történt műszerlokalizáció, b: 10×-es mikroszkópos nagyítással történt műszerlokalizáció, c: K15-ös reszelővel végzett csatornafeltárás a mesiolingvális csatornában, d: A törött műszer koronális részének feltárása.





4. a–e ábra: a: A csatornából eltávolított törött műszer, b: Előkészített csatorna az instrumentálásra, c: K10-es reszelő a mesiolingvális csatorna feltárásához, d: A mesiobuccalis csatorna tisztítása és formázása, e: A csatornák tömése guttaperchával.
feltárult a törött műszer, az E5 ultrahangos vég aktiválása történt a fragmentum koronális része körül, teret képezve a közvetett ultrahangos rendszer számára, amelyet az ultrahangos vég aktivált.
A gyémántszemcsés bevonattal rendelkező sonic steel eszköz közvetett ultrahangos aktiválása finom, kontrollált mozgást hozott létre a törött műszer és a csatorna fala között. Az aktiválást víz nélkül végeztük, ugyanakkor váltakozva nátrium-hipoklorit és EDTA oldattal történt öblítés a smear layer eltávolítása érdekében. Az alkohol alkalmazása segítette a szárítási idő lerövidítését, a papírcsúcsokkal történő szárítás pedig tiszta, jól látható munkaterületet biztosított. Amikor a fragmentum egyik oldalán enyhe elmozdulás volt észlelhető, más szögállású szondát alkalmaztunk az ellentétes oldal elérésére, és a folyamatot ismé-
Mivel az újra-gyökérkezelések eleve komoly kihívást jelentenek, a legjobb műszerkivétel az, amelyet sikerül megelőzni. A megfelelő protokollok betartása és a célzott, korszerű eszközök alkalmazása utat nyithat a sikeres kezelés felé. A törött műszerek eltávolítását a legnagyobb biztonsággal gyakorlott endodontusok végzik, akik mélyreható ismeretekkel rendelkeznek a gyökércsatorna belső anatómiájáról, valamint az elérhető eszközök és technikák kezeléséről, amelyek segítségével ezek a váratlan szövődmények eredményesen kezelhetők. A műszerkivétel arany standardja továbbra is az ultrahangos technika, de más, kifejezetten erre





Dr. Philippe Sleiman (Libanon)
Mi a titka annak, hogy mindennap izgatottan várjuk a mikroszkóp mögé ülve, hogy új kihívásokat fedezhessünk fel, továbbá új problémákat oldjunk meg? Célunk, és ami a legfontosabb: a lehető legjobb betegellátás!
A fogászat határain túltekintve, más tudományterületek eredményeit integrálni a gyökérkezelésbe érzékeny feladat, ugyanakkor rendkívül hasznos is lehet, amikor új felismerések és innovatív megoldások születnek.
A hőkezelés a metallurgiában egészen a vaskorig nyúlik vissza, és napjainkban is folyamatosan új módszereket fedezünk fel arra, miként alkalmazhatjuk a nikkel–titán (NiTi) ötvözetek esetében, a biztonságosabb gépi gyökérkezelő eszközök előállítása érdekében.
Az áttörést a Sybron Endo (ma már a Kerr Dental része) által bemutatott Twisted Files jelentette: ezek voltak az első olyan
NiTi forgó műszerek, amelyeknél hőkezelést alkalmaztak. Ez egy új korszak kezdetét jelentette az endodonciai terápiában. Évekkel később egy eltérő megközelítésű hőkezelési eljárás jelent meg, amely lehetővé tette, hogy egyazon műszeren belül két különböző ötvözeti struktúra egyesüljön. Ez az innováció jelentősen növelte a forgó műszerek biztonságát és beépített rugalmasságát. A ZenFlex (Kerr Dental) jó példája ennek a szemléletnek, amely új szintre emelte a gyökérkezelő eszközök technológiáját.
De hogyan használjuk ezeket a műszereket? Elegendő-e az egyetlen tűvel történő preparálás, vagy inkább szekvenciát alkalmazzunk? Az alapvető kérdés azonban ennél mélyebb: szabad-e minden gyökércsatornát ugyanúgy kezelni? Kezelhetjük-e az összes fogat – akár ugyanazon páciensen belül is – azonos módon?
Mi a helyzet a páciensek közötti különbségekkel és a gyökércsatorna-anatómia variabilitásával? A válasz magában az anatómiában rejlik.


Traverse –csatornabemenettágító
500–650 ford./perc, nyomaték: 200–300 gcm
2. ábra: A ZenFlex CM műszersorozat alkalmazása folyamatos rotációs (teljes fordulatszámú) üzemmódban.
Nem a csatornát kell a műszerhez igazítani, hanem a műszerezést a csatorna anatómiájához. Az anatómia nem standardizálható, ezért a megfelelő preparálási szekvencia kiválasztása a kezelőorvos feladata. Természetesen a formázás csupán egy lépése a kezelésnek. A sikeres gyökérkezelés kulcsa továbbra is az irrigálás. Ugyanakkor a ZenFlex műszerek gyártása során alkalmazott új eljárás egyik további előnye a rendkívül éles vágóél kialakítása (1. ábra). Mivel a vágóél végzi a dentin eltávolítását és ezáltal a csatorna formázását, ez tekinthető minden gyökérkezelő tű legfontosabb aktív részének. Az innováció számos előn ynyel jár:

ábra: A ZenFlex CM műszersorozat alkalmazása Adaptive Motion (adaptív mozgás) üzemmódban.


4. ábra: Kiindulási periapikális röntgenfelvétel.
5. ábra: Posztoperatív periapikális röntgenfelvétel.
6. ábra: Posztoperatív periapikális röntgenfelvétel ferde (szögbeállított) irányból.
• nagyobb hatékonyságú forgó mozgás,
• az eredeti csatornaanatómia jobb megőrzése,
• rövidebb munkavégzési idő a csatornában,
• fokozott biztonság.
A ZenFlex előnyeire építve a Kerr kifejlesztette a ZenFlex CM műszereket, amelyek egy fejlett hőkezelési eljárással készülnek. Ennek során csökken az ausztenit fázis aránya, miközben nő a martenzites szerkezet jelenléte anélkül, hogy a műszer alapvető tulajdonságai sérülnének.
Ez az új generáció még nagyobb rugalmasságot biztosít, miközben megőrzi a kiváló vágási hatékonyságot és a magas szintű biztonságot. Klinikai tapasztalataink alapján mindkét ZenFlex generáció számos előnyt kínál:
• A műszerek használhatók folyamatos rotációban, illetve Adaptive Motion üzemmódban is, amely a folyamatos forgást és a reciprok mozgást ötvözi (2–3. ábrák).
• A rotációs szögek a csatornában fellépő terheléshez igazodnak: alacsony stressz esetén kisebb, nagyobb stressznél nagyobb szögértékek lépnek életbe.
• A kezelés során kevesebb műszerre van szükség.
• A 13/.04-es ZenFlex CM kiváló választás rendkívül szűk csatornák esetén, mivel olyan kezdeti formát alakít ki, amely irányítja a később alkalmazott műszereket.
Az új szekvencia a klinikai esetek döntő többségét lefedi. Akár folyamatos rotációban, akár Adaptive Motion módban alkalmazzuk, a rendszer megfelelő rugalmasságot és teljesítményt nyújt a különböző anatómiai kihívások kezelésére.
Az Adaptive Motion számos előnyt kínál. Az óramutató járásával megegyező és ellentétes irányú, változó mozgások – a csatornán belüli terheléshez igazítva – csökkentik a műszerre ható összterhelést. Ez hatékonyabb törmelékeltávolítást eredményez, mint a hagyományos reciprok mozgás, miközben megmarad a kiváló vágási teljesítmény, különösen görbült és komplex csatornákban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ehhez Adaptive Motiont támogató szoftverrel rendelkező endomotor szükséges.
A kiindulási periapikális röntgenfelvétel (4. ábra), valamint a posztoperatív felvételek (5–6. ábra).
Az első eset ugyanazon páciens két fogának – egy kisőrlőnek és egy nagyőrlőnek – gyökérkezelését mutatja be. Mindkét beavatkozás indikációja mély caries és irreverzibilis pulpitis volt. Meglepő módon a kisőrlő bizonyult technikailag nehezebb esetnek.
A preoperatív röntgenfelvétel komplex csatornaanatómia és többszörös görbületek jelenlétére utalt (4. ábra) . Két különálló csatorna volt azonosítható, amelyek olyan közel helyezkedtek el egymáshoz, hogy könnyen egyetlen csatornának tűnhettek. A posztoperatív felvételeken az elkülönülő apikális foramenek jól láthatók (5–6. ábrák).
A képek azt is igazolják, hogy a műszerek kiválóan követték az eredeti csatornaanatómiai lefutást: nem történt túlzott koronális tágítás a görbületek kiegyenlítése érdekében, és sem lépcsőképződés, sem apikális transzportáció nem alakult ki.
Ebben az esetben a kisőrlőben a Traverse (Kerr Dental) bemeneti tágítót követően a 13/.04-es ZenFlex CM műszer került alkalmazásra előformázó eszközként. A szekvencia további lépései folyamatos rotációban problémamentesen zajlottak. Mind a bemeneti tágító, mind a 13/.04-es műszer az előformázási koncepció részét képezi.
A nagyőrlő formázása azonos szekvenciával történt, azonban a 13/.04-es műszer alkalmazása nem volt szükséges. A bemeneti tágítást követően közvetlenül a 17/.04-es ZenFlex CM műszerrel indult a preparálás, majd a szekvencia további elemei következtek.

7. ábra: Kiindulási periapikális röntgenfelvétel.
8. ábra: Posztoperatív periapikális röntgenfelvétel.
A páciens felső második nagyőrlő irreverzibilis pulpitis miatt került beutalásra. A preoperatív röntgenfelvételen a szokásosnál több gyökér volt azonosítható (7. ábra). A trepanáció során egy második palatinális gyökér is feltárásra került.
A gyökércsatornák formázása ZenFlex CM műszerekkel, Adaptive Motion módban történt. A pre- és posztoperatív röntgenfelvételek összehasonlításakor jól látható, hogy az eredeti anatómia megőrzésre került, és a görbületek konzervatív módon kerültek megmunkálásra (8. ábra).
A tapsztalat alapján elmondható, hogy a megfelelő műszersorrend és mozgásmód megválasztása elsősorban az egyéni preferenciától és az operátor taktilis visszajelzéseitől függ.
A teljes rotáció és az adaptív mozgás (Adaptive Motion) egyaránt rendelkezik saját, jól körülhatárolható előnyökkel. Röviden: a folyamatos teljes rotáció általában gyorsabb munkavégzést tesz lehetővé a nagyobb vágási hatékonyság és a hatékonyabb törmelékeltávolítás miatt, míg az adaptív mozgás fokozott biztonságot nyújt, különösen komplex gyökércsatorna-anatómiák esetén.
Forrás: Roots 2025/1





Dent-East Kft. 1112 Budapest, Rétkerülő út 51 www.dent-east.com • mail@dent-east.com





A-dec 500 a PRÉMIUM
SGS International Ltd. European Logistic Center 1047 Budapest, Károlyi István u. 1–3.
Tel.: +36 1 328 0427
Fax: +36 1 348 0428

info@alphaimplant.hu +36 1 353 9090 www.alphaimplant.hu


Sanitaria Kft. 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 34. Tel.: (+36-1) 336-0884 E-mail: shop@sanitaria.hu Honlap: www.sanitaria.hu












Kompressziós és bikortikális egyfázisú implantátumok választhatóan multiunit fejjel. Csavarozható stégekhez, overdenture felépítményekhez.


Azonnali implantáció és azonnali terhelés meghatározott szakmai protokoll szerint. Folyamatos, többlépcsős kurzusok, praxistréning, felhasználótalálkozók. ISO, CE, nemzetközi klinikai tapasztalat és tudományos háttér. Folyamatos fejlesztés 16 éve.






Bővebb felvilágosítás és információ: Sofortimplant Egészségügyi Kft. H–9400 Sopron, Deákkúti út 16. tel.: +36 70 36 40 600 fax: +36 70 900 3518 email: sofortimplant@gmail.com web: www.sofortimplant.com
Kompressziós és bikortikális egyfázisú implantátumok választhatóan multiunit fejjel. Csavarozható stégekhez, overdenture felépítményekhez. Azonnali implantáció és azonnali terhelés meghatározott szakmai protokoll szerint. Folyamatos, többlépcsős kurzusok, praxistréning, felhasználótalálkozók. ISO, CE, nemzetközi klinikai tapasztalat és tudományos háttér. Folyamatos fejlesztés 16 éve.




opron, Faller Jenő u .:+36 99/508-698 ax: +36 99/508-696 .hu Loupes and lights

Kompressziós és bikortikális egyfázisú implantátumok választhatóan multiunit fejjel. Csavarozható stégekhez, overdenture felépítményekhez.
Azonnali implantáció és azonnali terhelés meghatározott szakmai protokoll szerint.
Folyamatos, többlépcsős kurzusok, praxistréning, felhasználótalálkozók.
ISO, CE, nemzetközi klinikai tapasztalat és tudományos háttér.
Folyamatos fejlesztés 16 éve.

Bővebb felvilágosítás és információ: Sofortimplant Egészségügyi Kft. H–9400 Sopron, Deákkúti út 16. tel.: +36 70 36 40 600 fax: +36 70 900 3518 email: sofortimplant@gmail.com web: www.sofortimplant.com
1135 Budapest, Frangepán u. 66/B. +36 1 236 4000 | info@newyorkdental.hu www.newyorkdental.hu



Dental


