E-Journal Dental Hirek 2026-1

2026. IX. évfolyam 3. szám

E-JOURNAL DENTAL HÍREK

A FOGÁSZAT

„A szakma iránti csodálat motivál…”

Egyedi fogszínkulcsok a CAD/CAM fogpótlások színének meghatározásához

Szemfog és kisőrlő formázása kismetsző aplázia részárással történő kezelése során

Autogén fogtranszplantációt követő konzervatív endodonciai terápia

Tisztelt Olvasó!

A fogászati szakma folyamatos megújulásban él: technológiai fejlődés, digitalizáció, új terápiás protokollok és egyre tudatosabb páciensek formálják mindennapjainkat. Az elmúlt évek kihívásai után a szektor ma már egyértelműen a stabilizáció és a szakmai előrelépés időszakát éli, ahol a minőség, a hatékonyság és az innováció kerültek a fókuszba.

A rendelők és fogtechnikai laborok működésében egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a korszerű eszközök, az új anyagok, valamint a digitális megoldások. A fejlesztések iránti igény töretlen, a piaci szereplők pedig aktívan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távon is versenyképesebbé tehetik praxisukat. Ebben a környezetben különösen felértékelődik a naprakész, hiteles szakmai információ szerepe.

Kiadóként célunk változatlan: olyan tartalmakat kínálni, amelyek valódi segítséget nyújtanak a mindennapi munkában, inspirációt adnak a fejlődéshez, és eligazítást nyújtanak a gyorsan változó szakmai környezetben. Nagy öröm számunkra, hogy megújult e-Journal kiadványaink pozitív fogadtatásra találnak, és egyre többen tekintenek rájuk szakmai tudástárként. A dental.hu oldalon továbbra is díjmentesen elérhetők korábbi tematikus lapszámaink, egyfajta online könyvtárként szolgálva Olvasóink számára.

Jelen számunkban az általános fogorvosi eljárásoknak szentelünk kiemelt figyelmet.

Bízunk benne, hogy összeállításunk értékes gondolatokat, hasznos ismereteket és új nézőpontokat kínál minden Olvasónk számára.

Tartalmas és inspiráló olvasást kívánok!

Laczkó Tamás, felelős kiadó

Kalcifikált felső metszőfog kiszámítható

E-Journal IX. évfolyam, 2026. 3. szám

Kiadja: Event Organizer Hungary Kft. 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 9.

Felelős kiadó: Laczkó Tamás

Főszerkesztő: Dr. Riba Magdolna

Előkészítés:

Event Organizer Hungary Kft., Sárközi András e-mail: andras.sarkozi@dentalworld.hu

Információ, hirdetésfelvétel: Kiss Éden Aliz, telefon: 06-30-472-0030

Az újság e-mail címe: info@dental.hu

Az újság internetcíme: www.dental.hu

Terjesztés: E-mail hírlevél formájában.

A tudományos közleményeket a szerkesztőség lektoroknak adja át véleményezésre. Közlés csak egyetértő lektori vélemény, illetve a javasolt módosítások elvégzését követően lehetséges.

A cikkek szerzői vállalják, hogy az általuk elküldött írás saját forrásból származik, illetve a felhasznált anyagokat (publikációkat, illusztrációkat, képeket stb.) mindenkor pontosan feltüntetik. Írásaiknak jogi és egyéb adatvédelmi kérdéseiben felelősséget vállalnak.

A német nyelvű szakmai cikkeink magyar fordítását az Oemus Media AG Kiadó engedélyével szerkesztettük lapunkba. A fel nem használt kéziratokat, fotókat nem őrizzük meg, és nem küldjük vissza.

A hirdetések tartalmáért nem vállalunk felelősséget. A gyártó, illetve forgalmazó cégek kérésére közzétett cikkeket keretbe foglalva közöljük és (x)-szel jelöljük, azok szakmai tartalmáért a szerkesztőbizottság nem vállal felelősséget.

alphaimplant.

É V E S E L Ő F I Z E T É S

4 1 0 0 0 F T 2 5 0 0 0 F T

DENTAL PRESS

ÁLLÁSOK KURZUSOK

CÉGEK

ELADÓ, KIADÓ RENDELŐK

HASZNÁLT TERMÉKEK, BERENDEZÉSEK

DENTAL PRESS

FOGORVOS KERESŐ

Prof. dr. Hermann Péter

„A SZAKMA IRÁNTI CSODÁLAT MOTIVÁL…”

Dr. Felkai Tamás 1984-ben szerezte fogorvos doktori diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Életére a „keretes szerkezet” jellemző, az egyetem elvégzése után pályafutását a klinikán kezdte, majd jött 35 év ausztriai élet, de az utóbbi években a sankt pölteni praxis mellett ismét részt vesz a Semmelweis Egyetem oktató-betegellátó munkájában. Magyarországon ő vezette be a sínes fogszabályozó technikát, és elsőként (eddig egyedüliként) szerezte meg az aligner fogszabályozás területén működő európai társaság szakmai kiválóságot igazoló oklevelét. Az Alsó-Ausztriában végzett szakmai és szakmapolitikai tevékenységéért 2023-ban az osztrák köztársasági elnök orvostanácsossá (Medizinalrat) nevezte ki.

Szüleid általános orvosok voltak, és bátyád is az aneszteziológia és intenzív terápia szakorvosa. Amikor érettségi idején be kellett jelölni a továbbtanulási szándékot, honnan jött, hogy fogorvos szeretnél lenni?

Való igaz, a szűkebb családban mindenki, de még a sógornőm is orvos volt. A vasárnapi közös ebédek, családi együttlétek így kissé egy interdiszciplináris workshopra hasonlítottak, amibe nem nagyon tudtam belefolyni. Eleinte inkább a külgazdasági pálya vonzott, de miután szerettem modellezni és apró dolgokkal pepecselni, később ötvös akartam lenni. Végül csak megszólalt „a vér szava”, de a medicina olyan területét szerettem volna választani, ami elsősorban manuális, jól körülhatárolt, még nincs a családban, és csak az enyém.

Végzés után a Semmelweis Egyetemen, a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikán kaptál állást. Mikor határoztad el, hogy fogszabályozással szeretnél foglalkozni?

Harmadéves koromban. Akkor saját magam is átestem egy rögzített fogszabályozó kezelésen, és ez a diszciplína egyszerűen elbűvölt. Szerelem lett első „látásra”, amely azóta is tart. A sokrétűség, a tervezés és a gondolkodás szükségessége, a nagyobb egész látásának fontossága rabul ejtett. De hatalmába kerített a klinikai légkör is, a kollégákkal való közös munka és gondolkodás élvezete Az már a jóisten, a szerencse és Dénes professzor úr megelőlegezett bizalma volt, hogy azóta is – immár 39 éve – kizárólag ezen a pályán dolgozhatok.

Viszonylag hamar – a diploma megszerzését követően 5 év múlva – külföldre mentél dolgozni. Ezen ma már senki nem kapja fel a fejét, ez mindennapos lehetősége a kollégáknak, de 1989-ben ez egyáltalán nem volt megszokott. Aki 1989 előtt ezt az utat választotta, azt úgy mondták, hogy diszszidált, de én úgy tudom, Te voltál az első, aki engedéllyel mehetett külföldre munkát vállalni. Mi motivált a külföldi munkavállalásban és miért Ausztria, és miért Bécs?

Igen, ma már a külföldi munkavállalás egy valós alternatíva, bár annak szakmai szükségessége kisebb, hiszen itthon is, az online térben, no meg a szinte korlátlanul igénybevehető külföldi továbbképzések során megszerezhető a tudás. Akkoriban, 1989-ben ez még nem így volt, és senki sem sejtette, hogy milyen lehetőségek nyílnak majd meg.

Én akkor még fiatal, független voltam, és egyedülálló lehetőségnek tűnt külföldön megtanulni a szakmát és egy nyelvet, és amikor kimentem, még egy mukkot se beszéltem németül. Szerencsémre pont akkor változtak a „szabályok”, és az én esetem már hivatalos külföldi munkavállalásnak minősült. Akkori főnököm, Dénes József professzor ismét megmutatta emberi nagyságát, és maximálisan támogatott ebben. Hogy miért Bécs? Onnan kaptam felkérést. A Bécsi Területi Egészségbiztosítónak volt egy külön fogszabályozási osztálya, oda kerestek munkatársat. Szakmailag akkor egy új világ nyílt meg előttem. Bár párhuzamosan kellett tanulnom a

nyelvet is, de olyan forrásokhoz jutottam hozzá, olyan módszereket próbálhattam ki, amelyekről akkoriban Magyarországon még álmodni sem lehetett.

A rendszerváltás idején nagyon korán hoztad meg a távozásról a döntést, és tulajdonképpen innentől nagyon nehéz eldönteni – még saját magadnak is megválaszolni –, hogy valaki jó döntést hozott, vagy a választását követően csak „futott a pénze után”.

Számomra ez akkor nem távozás volt, ami nem is hozott döntéskényszerbe. Teljesen legálisan dolgoztam külföldön, ahonnan minden hétvégén haza tudtam jönni. Valójában még közelebb is volt, mintha Magyarország keleti határszélén dolgoztam volna. Tehát nem szakadtam el a családomtól és a barátaimtól. Viszont lehetőségem volt tanulni, fejlődni és olyan módszerekkel megismerkedni, amelyek az akkori magyar szakmai életben még teljesen ismeretlenek voltak. Ennek a folyamatnak a része lett egy magánrendelő megnyitása, ami a súlypontot teljesen Ausztriába tette, és természetesen később a család és a gyerekek, akiknek állandóság kellett. De ezzel együtt se lettünk „külföldiek”, nagyon gyakran jöttünk haza. A lányaimnak is rengeteg kötődése van Magyarországhoz, és természetesen anyanyelvi szinten beszélnek magyarul. Hol itt a távozás?

Egy néhány év bécsi munka után váltottál, és nem hazafelé jöttél, hanem egy tartományi székhelyen, Sankt Pöltenben telepedtél le a családoddal, nyitottál egy kifejezetten fogszabályozásra szakosodott rendelőt. Miért hagytad ott Bécset, és miért pont Alsó-Ausztria fővárosát választottad? Tíz év után egy „állami” intézményben elértem a szakmai fejlődés ottani határát. Közben megszereztem az általános orvosi diplomát is a bécsi egyetemen, ami akkor előfeltétele volt egy magánpraxis nyitásának. Eljött az ideje a szakmai továbblépésnek, ami csak akkor válhatott lehetségessé, ha a magam urává válok, ennek minden terhével együtt. Viszont mégiscsak idegenként, nem akartam beállni a konkurenciaharc által hajtott „taposómalomba”, és kiszolgáltatni magam az anyagi kényszerítettségből fakadó szakmai kompromiszszumoknak. Bécsben akkor ez volt az alaphelyzet, tehát inkább a „vidék” felé fordultam. Mivel közel akartam maradni a hazámhoz, Nyugat-Ausztria nem jött szóba. Némi piackutatás után kiderült, hogy Sankt Pöltenben, sőt a környékén sincs kizárólag a fogszabályozásra specializálódott szakrendelő, tehát a logikus választás erre a városra esett. Mint utóbb kiderült, jó döntés volt. Megtanulhattam és gyakorolhattam olyan, az állami betegellátásban nem kivitelezhető kezelési módszereket, mint pl. a linguális orthodoncia, vagy az aligneres terápia.

Mivel volt szerencsém többször meglátogatni a rendelődben, tudom tanúsítani, hogy nagyon színvonalas, szakmailag kifejezetten tudományos igénnyel működtetett praxist vezetsz. Mi motivál, amikor a szigorú dokumentációs szabályokat még az előírásnál is pontosabban tartod be, minden minta, minden kiértékelés abc-be rendezve, évtizedekre visszamenően visszakereshetőek nálad?

A szakma iránti csodálat motivál. Még mindig elkápráztatnak a jó és a kevésbé jó eredmények, valamint az oda vezető

út. A tanulás és a fejlődés feltétele, hogy az ember okuljon a saját hibáiból, és ez kizárólag a pontos dokumentáción keresztül lehetséges. Ebből kialakult egy olyan szakmai adattár, amit a tanuláson kívül fel tudok használni az előadásaimban, oktatásaimban is, és aminek minden részletéhez személyes emlékek, jó vagy rossz tapasztalatok kötnek.

Mindig megmaradt az egyetem, az oktatás iránti érdeklődésed, az évek, évtizedek alatt összegyűjtött tudás átadásának vágya, szeretete. Több olyan fogszabályozási technika is van, amit először Te mutattál meg a magyarországi szakembereknek. Hogyan fogadják, amikor tanácsot szeretnél adni, nincs „messziről jött ember” effektus? Néhány évvel ezelőtt vállaltad, hogy részállásban dolgozz a Semmelweis Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikán. Mi motivált abban, hogy ha részben ugyan, de visszatérj az egyetemre?

A fő motivációm az általad pontosan megfogalmazott vágy, az összegyűlt tapasztalat és talán tudás átadására. Bár tudom, hogy a legjobban mindenki a saját hibáiból tanul, mégis szeretném ezeket az elkerülhető hibákat megspórolni a fiatalabb kollégáknak és a pácienseknek egyaránt. Erre a közlésvágyra felfigyeltek először az egyes cégek, később

az ausztriai szakmai grémiumok is. Úgy tűnik, szükség van a tapasztalatok átadására, ezért folyamatosan kapom a felkéréseket a különböző nemzetközi konferenciákon való előadásokra, kurzusok tartására. Amikor előadás közben „elragad a hév”, akkor talán a szakma iránt még mindig meglévő szerelem is átjön. Persze nehezen lehet az ember próféta a saját hazájában, ezt néha megérzem én is. De hiszem, hogy az üzenet előbbutóbb meghallgatásra kerül, főleg, ha ezt más források is megerősítik. Az egyetem pedig mindig is a „szívem csücske” maradt, és lehet-e nagyobb megtiszteltetés, mint ha az ember a régi alma máterében adhatja vissza azt a tudást, amelynek az alapjait ott kapta. A Semmelweis Egyetem igényli, sőt lehetőséget biztosít arra, hogy segítsem a digitális orthodoncia, és ezen belül főleg az aligneres terápia fejlődését, oktatását és elterjedését.

Ha már az aligneres terápiát említetted, úgy két évtizeddel ezelőtt, a kort messze megelőzve – akkor már jó néhány esettel a hátad mögött – egy továbbképzésen bemutattad a sínes fogszabályozást. Akkor sokan kétkedve fogadták az új technikát, de a bemutatott eredmények, és az azóta már ezer körüli sikeres, befejezett eseted igazolja, hogy ez reális kezelési alternatíva. Elfogadják már a magyar kollégák az aligner technológiát, vagy van még idegenkedés vele szemben?

Egy nagy német gondolkodó szerint minden újdonság a reakció három fázisát váltja ki: először a tagadást, majd a nevetségessé tételt, és végül a magától értetődő elfogadást. Így volt ez az aligneres kezelésekkel is, világszerte, nem csak Magyarországon. De, „amikor egy újítás utánzás révén csöndben elterjed, azt bátran nevezhetjük társadalmi evolúciónak.” (Gabriel Tarde) Nos, az aligneres technológia mondhatni viharos gyorsasággal, és nem csendben terjedt el, ma már nemzetközi szinten elismert kezelési forma. Viszonylagos újdonsága miatt (az első aligneres kezelések 1997-ben kezdődtek) még sok a kutatni és felfedezni való benne. Ez egyaránt inspirálja a szakma „nagy öregjeit” és a fiatal kollégákat. Ez így van Magyarországon is. A nagy szakmai ta-

pasztalattal rendelkező kollégák már nem kérdőjelezik meg ennek a terápiának a használhatóságát, a fiatal orthodontusok pedig magától értetődően tanulják és alkalmazzák ezt a kezelési formát.

Elsőként és eddig egyedüliként neked sikerült az Európai Aligner Társaság 2023as torinói konferenciájának során szervezett szakmai vizsgát letenni az aligner technológiás kezelésekből. Miből állt a vizsga, és hányan szereztetek ilyen diplomát Európában?

Az Európai Orthodonciai Testület (EBO) mintájára 2023-ban létrejött az Európai Aligneres Orthodonciai Testület (EBAO). Ennek a testületnek a célja, hogy egy nagyon magas szintű megmérettetés után igazolja a jelentkező aligneres technikában való szakmai kiválóságát. A vizsga során a jelölt bemutat öt általa kiválasztott esetet az orthodoncia minden területét felölelő eltérések kezeléséből, melyet a vizsgabizottság elbírál. Ez így, első hallásra nem tűnik soknak, de a követelmények annyira magasak, hogy csak az tudja teljesíteni, aki már nagyon sok esetet kezelt és dokumentált a kívánt szinten. Nekem majdnem egy évembe került a sok száz kezelt esetből azt az ötöt kiválasztani, amelyik megfelelt az elvárásoknak. A tökéletes eredmény mellett alapkövetelmény volt a tökéletes dokumentáció is. A nehézséget az okozta, hogy a legkisebb kezelési vagy dokumentációs hiba, pl. egy életlen fotó már diszkvalifikálta az esetet, és újat kellett keresni. Az öt megfelelő eset kiválasztásához gyakorlatilag át kellett néznem az összes általam kezelt esetet, és pont ez ennek a vizsgának a lényege. A keresés kapcsán megláttam az elkövetett hibákat, és rengeteget tanultam belőlük.

Az EBAO – nevével ellentétben – az egész világon egyedülálló szervezet, ennek megfelelően Japántól Olaszországig voltak jelentkezők az első vizsgára, szám szerint 17-en. Ebből tizenötünknek sikerült megütni a mércét, két kollégát elutasítottak.

Furcsa helyzet van kialakulóban a fogszabályozásban. Tulajdonképpen (nyilván sarkítva egy kicsit a helyzetet) az kijelenthető, hogy rögzített fogszabályozó kezelést szinte csak fogszabályozó szakorvosok végeznek, viszont az új, sínes fogszabályozásnál (elsősorban a cégek ösztönzésére) látszik az a tendencia, hogy fogszabályozó szakképesítés nélkül is belevágnak a kezelésbe kollégák. Jól látom ezt a folyamatot, és ha igen, mi a véleményed erről, a mesterséges intelligencia tudja-e kompenzálni az esetleges szakmai hiányosságot, és így végül a páciens ugyanolyan kezelésben részesül, mintha szakorvos kezelte volna?

Sajnos tényleg jól látod ezt a trendet. Feltételezésedet kiegészíteném azzal, hogy az aligneres, „láthatatlan” fogszabályozás

iránti igényt nem csak a cégek fűtik, de a mindenütt jelenlévő közösségi média is. Még soha nem volt egy – a páciensek számára főleg esztétikai – probléma megoldása ilyen vonzó és elérhető. A kezelés látszólagos egyszerűsége, népszerűsége és lukrativitása pedig arra csábít, hogy nem szakértő kollégák is részt kérjenek a tortából. A digitális kezelési tervet összeállító szoftver – még a legjobb is – csak általános tapasztalatok alapján működő algoritmusokkal dolgozik, és nagyon sok lényeges mozzanatot, individuális sajátosságot nem vesz figyelembe. A helyzetet rontja, hogy ebbe a nagyon digitalizált technológiába a mesterséges intelligencia észrevétlenül integrálódik, azt a benyomást keltve, hogy helyettesíteni tudja a szakértelmet. Ennek hiánya pedig téves diagnózist, és nem reális fogmozgatásokat eredményez. Ezt a látszólagos egyszerűséget használják ki egyes startup cégek, melyek gazdasági megfontolások alapján a leginkább költségeset, de legfontosabbat hagyják ki a dologból: a szakértelmet. A kizárólag az interneten keresztül megrendelt, közvetlenül a „vevőknek” kiszállított sínekkel lebonyolított „kezelések” során a hiszékeny páciens nemhogy fogszabályzóval, de még fogorvossal sem találkozik! Az eredmények pedig katasztrofálisak, ezek a „kezelések” sokkal több kárt okoznak, mint az eredeti probléma. Ennél egy fokkal még az is jobb, ha szakképesítéssel nem rendelkező kollégák vágnak bele a kezelésbe feltéve, hogy ismerik saját szakmai korlátjaikat, és megfelelő szakirányú továbbképzéseken megszerzik a szükséges ismereteket, tapasztalatokat.

Az életpályádból úgy tűnik, hogy mindig keresel valami újat. Melyek a további terveid?

Ez valóban így van. Egy orthodontusagynak mindig vannak tervei, és keresi az újabb és újabb lehetőségeket. Ami engem illet, legjobban az orthodoncia digitalizálásának további kiterjesztése, a jelenleg egymástól távol eső lehetőségek összekapcsolása érdekel. Szemtanúi lehetünk annak, hogy társdiszciplínák, de a szakmától nagyon távoli technológiák biliárdeffektusént hatnak egymásra, olyan dolgok kapcsolódnak össze, amiknek látszólag semmi közük nincs egymáshoz, hogy csak a 3D vagy 4D nyomtatást, vagy éppen a távellenőrzést említsem.

A másik dolog, ahol magamat a jövőben látom, az az oktatás. A nyomtatott és online szakirodalom elképesztő méreteket öltött, napi 24 órában lehetne csak a szakirodalommal foglalkozni. Amit viszont ritkábban lehet találni az irodalomban, az a napi gyakorlat, a tapasztalati tények. Márpedig az evidence-based tudás piramisának alapját – és ez a legszélesebb – a klinikai tapasztalatok adják. Az elmúlt évtizedekben összegyűjtött gyakorlati tapasztalataimat kár lenne veszni hagyni, ezeket szívesen átadnám a következő generációknak. De a rapid fejlődésnek van egy másik oldala is! Azt már tudjuk, hogy a technikai lehetőségeinknek csak a fantázia hiánya szab határt. Viszont az is igaz, hogy nem mindent kell megcsinálni, amit meg lehet csinálni. A szakmai tapasztalat az, ami tanácsot ad abban, hogy mit érdemes megcsinálni, megpróbálni. Hát, ebben látom az én szerepemet az oktatás keretén belül.

Csaknem négy évtizede dolgozol fogszabályozóként. A szakmai fejlődésed és a tapasztalataid alapján kialakult-e valamiféle ars poeticád a hivatásoddal kapcsolatban?

Négy évtized egy jól körülhatárolható pályán óhatatlanul belső változásokkal jár. Pályafutásom kezdetén még meszsze nem álltak olyan lehetőségek a rendelkezésemre, mint manapság. Tapasztalatom se volt, csak a lelkesedés fűtött és a frissen tanultak vezéreltek. Amit már nagyon korán észrevettem, és azóta is élvezek, az a változatosság. Már az elején tudtam, hogy számomra a munkám soha nem lesz egyhangú vagy unalmas. Mint minden szakmában, az orthodonciában is vannak típusesetek és rutineljárások. Ami a számomra azóta is elkápráztató, hogy ezen belül is minden egyes eset valamelyest más, valamilyen formában különleges. Ebből kifolyólag minden eset tartogat kihívást, egyéni gondolkodást és tervezést.

Az ismeretek és tapasztalatok gyarapodásával, az egyre fejlettebb diagnosztikai eszközökkel és eljárásokkal megnő a csábítás a szubrutinok alkalmazására. Az én ars poeticám lényege pontosan ennek a tagadása. Számomra továbbra is a legfontosabb az individualitás. Nem látom bele a pácienseimet egy táblázatba, nem sorolom be őket egy sémába. Használom a bevált diagnosztikai eszközöket, de csupán mint egy szintézis részét. Az összkép kialakításánál ugyanolyan fontos számomra a páciens egyénisége, mint a szűken vett szakmai ismérveken túli esztétikája - a saját, egyéni esztétikája is. Hála istennek, az évek során rátaláltam az ehhez passzoló orthodonciai filozófiára, az Andrews-féle Orofaciális Harmónia elméletére. Többek közt ezért is szeretem annyira az aligner terápiát, mert lehetőséget ad, sőt, szükségessé teszi az individuális megoldások keresését. A másik dolog pedig a páciensekkel való kommunikáció. Egy orthodonciai kezelés mindig hosszabb távú, hónapokban, de inkább években mérhető. Külön ajándéka ennek a hivatásnak, hogy lehetőség nyílik valódi emberi kapcsolatok kialakítására a páciensekkel. Részévé válunk az életüknek, és ők is a miénknek. Látjuk, ahogy a „gyerkőcből” kamasz, majd öntudatos fiatal lesz, ahogy egy visszahúzódó egyéniség a kezünk nyomán megváltozik, kivirágzik. Lehetőségünk adatik nem csupán egy fogsor kezelésére, de egy valódi, őszinte mosoly megteremtésére, és ezen keresztül néha egy egyéniség, egy élet megváltoztatására. Ez a mi valódi jutalmunk és ez az én ars poeticám!

Tamás, köszönöm a beszélgetést és kívánom – ahogy mondtad –, hogy sikerüljön sok gyerkőc életét jobbá tenni, és legyen a jutalmad sok őszinte mosoly!

Dr. Claudia Pinter

Dr. Omar Ikram

Dr. Jun Iwata

Hürzeler

WORLD DENTAL

B U D A P E S T

2 0 2 6 . Á P R I L I S 1 7 - 1 8 . - 1 0 % DR. MAARTEN DE BEER

Dr. Benyőcs Gergely

KALCIFIKÁLT FELSŐ METSZŐFOG

KISZÁMÍTHATÓ GYÖKÉRKEZELÉSE

3D-NYOMTATOTT FÚRÓSABLON SEGÍTSÉGÉVEL

Absztrakt

A szabadkézi preparációhoz képest bármilyen típusú navigáció nagyobb pontosságot eredményez, különösen nehezített esetekben. A CBCT és a fogászati szkennerek ma már széles körben elérhetők a fogorvosi rendelőkben vagy a praxisfüggetlen szolgáltatásoknál. A sebészi és nem sebészi endodonciai célú fúrósablonok tervezését és 3D-nyomtatását jellemzően a navigált implantátumbehelyezésre specializálódott cégek végzik.

Az alábbi esetbemutatás lépésről lépésre ismerteti egy felső nagymetsző kalcifikált pulpakamra és gyökércsatorna miatt kihívást jelentő gyökérkezelését.

A 3D-nyomtatott statikus guide használata – a megfelelő fúróval és CNC-persellyel – lehetővé tette a kiszámítható kezelést, miközben segített a dentin maximális megőrzésében. Kulcsszavak: navigált endodoncia, 3D-nyomtatott sablon, statikus guide, konzervatív endodoncia, minimálinvazív endodoncia, betegközpontú megközelítés.

Bevezetés

A pulpakamra és a gyökércsatorna-rendszer meszesedése (pulp canal calcification – PCC) fogászati traumák következményeként vagy időskorban fordul elő1-3, és általában a másodlagos és harmadlagos dentin képződése miatt alakul ki. Más forrás szerint a fogszabályozási kezelés is kiválthatja vagy felgyorsíthatja a másodlagos dentinképződést.4-5 Habár a PCC a pulpa vitalitását jelzi, ezért gyökérkezelést nem szabad elvégezni, hacsak nincs klinikai és radiográfiai bizonyíték a pulpanekrózisra, hosszú távon a nekrózis általában a PCC-vel rendelkező fogak 33%-át érinti.6 Ezekben az esetekben a hozzáférés és a megmunkálás nagy kihívást jelent, és nagy a hibaarány, különösen a keskenyebb fogaknál.7 Az Endodontusok Amerikai Társasága (American Association of Endodontists) a kalcifikált fogak kezelését „magas nehézségi” fokúnak minősíti.8

A beszűkült gyökércsatorna keresése még nagyítás mellett is túlzott dentineltávolításhoz vezethet, ami veszélyezteti a fog biomechanikai integritását és rontja a hosszú távú prognózist. A digitális fogászat széles körű elterjedése, különösen a 3D-szkennelés és -nyomtatás ma már lehetővé teszi a PCC által érintett fogak ellátásának új megközelítését egy olyan nyomtatott sablon segítségével, amely irányítja a fúrót.10-11 A következő esettanulmány ezt a technikát mutatja be.

Esetbemutatás

A rendelőnkbe referált 48 éves nőbeteg spontán fájdalomról és érzékenységről számolt be a jobb felső középső metszőfogra történő ráharapáskor. A kórtörténetben nem szerepelt trauma, illetve az általános anamnézis sem tárt fel releváns megbetegedést.

A klinikai vizsgálat során a 11-es fog elszíneződése volt látható, és purulens duzzanat a vestibulum területén a fog gyökércsúcsának megfelelően (1. ábra). A palpatio és percussio pozitív választ adott, míg a szenzitivitásvizsgálat negatív lett. A hozott röntgenfelvételen radiolucens lézió volt látható a 11-es fog körül. A fogbélűr kiterjedésének csökkenése, valamint a pulpakamra és a gyökércsatorna meszesedése is megfigyelhető volt.

A diagnózis pulpanekrózis akut periapikális tályoggal.

A szituáció elmagyarázását követően vázoltam a páciensnek a

1. ábra: Pre-op felvételek.

kezelési lehetőségeket, beleértve a nem sebészi gyökérkezelést és a sebészi endodonciai beavatkozás lehetőségét, valamint a fogeltávolítást és implantátumbehelyezést. A kockázatok átbeszélése után a páciens, megértve a lehetőségeket, az orthográd gyökérkezelést választotta. Az eset bonyolultsága miatt 3D-nyomtatott statikus navigációt javasoltam, és mivel 2 nap szükséges a tervezéshez és a nyomtatáshoz, sürgősségi incíziót és drenázst végeztem, valamint fájdalomcsillapítót (Diclofenac 50 mg, TID 3 napig, Novartis Magyarország) rendeltem. Kis térfogatú (5x5) CBCT-felvételt készíttettem (CS8100 3D, Carestream, Onex Corporation, Toronto, Ontario, Kanada), és lenyo-

matot vettem (Aquasil Soft Putty Regular Set, Ultra Plus XLV, Dentsply Sirona, Milford, Egyesült Államok).

A laboratóriumban elkészült mintát beszkennelték (iMetric d104i, Imetric 4D Imaging, Courgenay, Svájc), majd a szkennelési adatokat tartalmazó STL-fájlok és a CBCT-adatokat tartalmazó DICOM-fájlok a CoDiagnostix tervezőszoftverbe (Dental Wings, Chemnitz, Németország) kerültek feltöltésre. A szegmentálás („zajmentesítés”) és az igazítás után egy virtuális fúrási útvonalat hoztunk létre, és ennek megfelelően beállítottuk a virtuális fúrót. A fúrási irányt úgy határoztuk meg, hogy a gyökércsatorna első látható részét érintse (2. ábra).

A 3D-nyomtatással elkészített fúrósablonba (Form 2, Formlabs, Somerville, USA) beillesztették a számítógépes vezérléssel (CNC) tervezett és elkészített egyedi fúróperselyt.

2. ábra: A DICOM és az STL fájlok egyesítése, a fúrási útvonal virtuális meghatározása.

Navigált bemenetkialakítás és gyökérkezelés

A guide stabilitását először a mintán, majd szájban ellenőriztem, illetve az 1 mm-es pilot fúró (Meisinger pilot implantátum fúró – Hager & Meisinger, Neuss, Németország) dimenzióstabilitását is kontrolláltam (3., 4. ábra). A fúrás kezdőpontját a fúróperselyen keresztül vékony gyémántfúróval jelöltem a zománcon. A jelölőfúró átmérőjének – a persely megóvása érdekében – 1 mm-nél keskenyebbnek kell lennie. Ezután szabad kézzel átfúrtam a zománcot (5. ábra) A dentint ismét a guide segítségével preparáltam (EndoExplorer EX1 – Komet Dental, Lemgo, Németország). A megfelelő hűtés érdekében a fúrást 1-2 mm-enként megszakítottam, a fúrót megtisztítottam és az üreget sóoldattal átöblítettem. A tervezett mélység elérése után a fúróvezetőt eltávolítottam és abszolút izolálást helyeztem fel, melyet folyékony kofferdammal tökéletesítettem (Ultradent, South Jordan, Utah, USA). A gyökércsatornát a fúró hegyéhez képest oldalirányban leltem fel (6-7. ábra)

A gyökérkezelés ezt követően eseménytelenül zajlott. Egy ülésben, 0.08 és 0.10 C-pilot fájlokkal (VDW, München, Németország) történő felderítést követően rozsdamentes acél kézi fájlokkal 25-ös méretig munkáltam meg a csatornát (ReadySteel® FlexoFiles, Dentsply Sirona Endodontics, Ballaigues, Svájc). Az átöblítéshez 5,25%-os nátrium-hipokloritot használtam a megmunkálás során (Chloraxid 5,25% – Cerkamed, Stalowa Wola, Lengyelország), és 17% EDTA-t a végső átöblítés során (EDTA Solution Cerkamed). Az átöblítő szerek között, illetve zárásként fiziológiás sóoldattal öblítettem. A gyökértömést meleg vertikális kondenzációs technikával végeztem el guttapercha

3. ábra: A nyomtatott fúrósablon stabilitásának ellenőrzése a mintán. A fúró dimenzióstabilitása is kontrollálásra került.

4. ábra: A nyomtatott guide in-situ. A szükséges interokkluzális helyigényt a fúrót bepróbálva ellenőriztük.

5. ábra: A bemenetkialakítás kezdőpontját a fúrósablonon keresztül jelöltük meg egy fúró segítségével. A zománc fúrása szabad kézzel jelölés alapján történt.

6. ábra. Fúrás a tervezett mélységig. Piros nyíl: a fúró hegyének helye. Zöld nyíl: a fellelt gyökércsatorna. Ez a pontatlanság egyezik az irodalmi adatokkal.

és AH Plus sealer (Dentsply Sirona Restorative, Konstanz, Németország) felhasználásával (8-10. ábra). Az orificiumot üvegionomer cementtel (Ketac Molar, 3M-ESPE, Seefeld, Német-

7. ábra: A fúró pozíciójának és a fúrásmélységnek az ellenőrzése.

8. ábra: Tűs kontroll (Sirona Heliodent Plus/Sirona Xios XG Supreme, Sirona Dental Systems, Bensheim, Németország)

ország) zártam. A pulpakamrát belső fehérítés céljából 2 hétig fehérítőanyaggal (Opalescence-Endo, Ultradent) töltöttem fel és üvegionomer cementtel fedtem. Újabb két hét várakozást követően üvegszál-erősítésű műgyanta csapot (1.35 mm Glasix, Nordin, Svájc) rögzítettem a fogba self-adhezív univerzális rezin cement segítségével (Rely-X Unicem, 3M-ESPE), és kompozit fedőtömést készítettem (Gradia® Direct, GC, Tokió, Japán).

A páciens panaszai a kezelést követően megszűntek. A 11. és 12. ábrán a hat hónapos, illetve a kétéves kontroll látható.

Megbeszélés

A modern endodonciai szemlélet a konzervatívabb, kevésbé invazív eljárások és technikák felé irányul, és egyre inkább áthatja a graduális és posztgraduális oktatást is. Ez a filozófia összhangban van az endodonciai kezelés általános céljaival, amely nemcsak az apikális parodontitis megelőzése és/vagy megszüntetése, hanem az egészséges fogszövet hosszú távú, illetve a természetes fogak élethosszig tartó megőrzése is. Ez annál is fontosabb, mert a lakosság élettartama növekszik, és a fogaknak több mint 80 évig kell szerepüket betölteniük.

A különböző fogpótlások, kompozit tömések és a kalcifikáció kihívásokat jelentenek, és olykor ellehetetlenítik a gyökérkezelés

kivitelezését. Ilyen összetett esetekben a navigált endodoncia hasznos segítség lehet általános fogorvosok, sőt még az endodontus szakorvosok számára is. Az elmúlt években számos publikáció igazolta a statikus navigáció megvalósíthatóságát, főleg kalcifikált frontfogak esetében.10,12 A bemutatott technika azért kiemelten érdekes, mert például az alsó metszőfogak esetében, ahol nem vagy csak részben fellelhető gyökércsatorna, a gyökérkezelés során 71%-os volt a hibaarány.7 A navigált endodoncia alapgondolata lehet a megoldás a trepanáció során bekövetkező kudarcok elkerülésére. Az operációs mikroszkóp széles körű elterjedése, a továbbfejlesztett hőkezelt nikkel-titán fájlok, a CBCT, valamint a statikus és dinamikus navigáció alkalmazása tette lehetővé a páciensközpontú ellátást a fent ismertetett esetben. Ennek az az oka, hogy a bemenetkialakítás kezdőpontját, illetve a fúrás mélységét és irányát is pontosan meghatározza a sablon. Elkerülhető a felesleges szöveteltávolítás, pont oda „lyukadunk ki”, ahová szeretnénk. Mindazonáltal figyelmet érdemel, hogy a szakirodalom a fúrás során előforduló pontatlanságokról számol be, ahogy az a 6. és 7. ábrákon is látható. A koronális előtágítás a bemenetkialakítás során különös jelentőséggel bír ennél a technikánál, mérete az észszerűség keretein belül minimalizálható változó kúposságú fájl használatával.

A statikus guide előállítása hasonló a navigált implantátumbehelyezéshez használt fúrósablon esetében megismertekhez. A navigált endodoncia pontossága elfogadhatónak tűnik, és lehetővé teszi a pontos hozzáférés kialakítását a gyökér apikális harmadáig a guide segítségével. Néhány tényezőt azonban figyelembe kell venni statikus navigáció tervezése előtt. Az interokkluzális térnek elegendőnek kell lennie a plusz 10 mm-es fúróhossznak, amelyet a fog síkja felett elhelyezkedő fúrópersely helyzete igényel. Ennek megállapítására a pilot fúrót a páciens szájába helyezve ellenőrizzük a rendelkezésre álló helyet.

A fém restaurátumok szintén problémát okozhatnak az ilyen típusú kezelések tervezése során, mivel az általuk okozott műtermékeket befolyásolhatják a DICOM fájlok pontosságát. Azonban kellő tapasztalat birtokában a szkennelési adatok (az intraorális vagy a minta szkennelésből nyert STL-fájlok) egymásra helyezése segíthet ennek kiküszöbölésében. A statikus guide-ok nem teszik lehetővé nagy sebességű kézidarabok használatát sem.

A fogzománc, kerámia-, illetve fémrestaurátumok átfúrásakor a megfelelő hűtés okozhat problémát. Emiatt érdemes a fúrás kezdőpontját a guide fúróperselyén keresztül megjelölni, majd a sablont eltávolítva szabad kézzel preparálni a dentinig. A dentin elérésekor a guide ismét használható a megfelelő fúróval.

9. ábra: A gyökértömés készítése.

A statikus navigáció fő hátránya, hogy akut esetekben nem alkalmazható, hisz a kezelés megkezdése előtt meg kell várni, hogy marással vagy nyomtatással elkészüljön a guide.

A fentieket figyelembe véve látható, hogy a statikus navigáció bizonyos helyzetekben segíthet, de – legalábbis egyelőre – nem mindegyikben. A technika azonban segít minimalizálni a fogászati kezelések során azt a „nyomot”, amelyet a fogon hagyunk. Ez annál is fontosabb, mivel a mai napig nem ismerünk olyan anyagot, amely az egészséges dentin biomechanikai jellemzőivel rendelkezne. Ezért a saját foganyag megőrzése különösen a pericervikális régióban elengedhetetlen, hogy a hosszú távú funkcionális és parafunkcionális terhelésnek való ellenállást biztosítsuk, valamint szükség esetén esetleges további beavatkozások lehetőségét meghagyjuk.

A dinamikus navigáció ezzel szemben hamarosan forradalmasíthatja mindennapi endodonciai gyakorlatunkat. A statikus navigációtól eltérően itt nincs szükség fúrósablon előállítására. A CBCT adatok alapján megtervezve a fúró avatarja a tér 3 síkjában követhető a képernyőn, és valós időben 3D-ben vezérelhető, hogy éppen annyi fogszövetet távolítsunk el, amennyi a bemenetalakításhoz feltétlenül szükséges. Ezen új eszközök azonban nem helyettesíthetik a megszerzendő szakértelmet, a körültekintő diagnosztikát és a kezelés megtervezését. A mini-

Irodalom

1 Nikoui M, Kenny DJ, Barrett EJ. Clinical outcomes for permanent incisor luxations in a pediatric population: III—lateral luxations. Dent Traumatol 2003;19:280-5

2 Andreasen FM, Zhijie Y, Thomsen BL, et al. Occurrence of pulp canal obliteration after luxation injuries in the permanent dentition. Endod Dent Traumatol 1987;3:103-15.

3 Foreman PC, Soames JV. Structure and composition of tubular and non-tubular deposits in root canal systems of human permanent teeth. Int Endod J 1988;21:27-36.

4 Delivanis HP, Sauer GJ. Incidence of canal calcification in the orthodontic patient. Am J Orthod 1982; 82:58-61.

5 Bauss O, Rohling J, Rahman A, et al. The effect of pulp obliteration on pulpal vitality of orthodontically intruded traumatized teeth. J Endod 2008;34:417-20.

6 Oginni AO, Adekoya-Sofowora CA, Kolawole KA. Evaluation of radiographs, clinical signs and symptoms associated with pulp canal obliteration: an aid to treatment decision. Dent Traumatol 2009;25:620–5.

7 Cvek M, Granath L, Lundberg M. Failures and healing in endodontically treated non-vital anterior teeth with post-trau-

málinvazív endodontia mindemellett nem lehet öncélú és nem szolgálhatja a közösségi médiában való szereplést.

A cikk elkészítésében közreműködött: dr. Molnár Bertold (coDiagnostix tervezés) és Mühl Attila (3D nyomtatás).

Cikk eredeti megjelenése: Predictable root canal treatment of calcified maxillary incisor using a 3D-printeddrill guide. International Journal of Oral and Dental Sciences, Volume 4, Issue 2, December 2019.Page 7-12.

matically reduced pulpal lumen. Acta Odontol Scand 1982;40:223-8.

8 American Association of Endodontists. Endodontic case difficulty assessment and referral. Colleagues for excellence. Colleagues for excellence 2005. Available at: https://www.aae.org/specialty/ wp-content/uploads/sites/2/2017/06/casedifficultarticle.pdf. Accessed: September 2019

9 Lang H, Korkmaz Y, Schneider K, et al. Impact of endodontic treatments on the rigidity of the root. J Dent Res 2006;85:364–8.

10 Buchgreitz J, Buchgreitz M, Mortensen D, Bjørndal L. Guided access cavity preparation using cone-beam computed tomography and optical surface scans – an ex vivo study. Int Endod J 2016;49:790-5.

11 Zehnder MS, Connert T, Weiger R, Krastl G, Kühl S. Guided endodontics: accuracy of a novel method for guided access cavity preparation and root canal location. Int Endod J 2016;49:966-72.

12 Connert T, Zehnder MS, Weiger R, Kühl S, Krastl G. Microguided endodontics: accuracy of a miniaturized technique for apically extended access cavity preparation in anterior teeth. J Endod 2017;43:787-790.

A CAD/CAM technológia utat nyitott a fogászatban

A monolitikus CAD/CAM anyagok nem csak transzparenciájukban is mások, mint a korábban

A színhelyes monolitikus fogpótlás készítése komoly számára. A rosszul választott fogszínt korrigálni

számos esetben a fogpótlás

fogászatban a monolitikus fogpótlások elterjedésének.

csak ellenálló képességükben, de színükben és

korábban rutinszerűen használt leplezőkerámiák.

komoly kihívást jelent a rendelő és a laboratórium

korrigálni rendkívül költséges, hiszen extra időt igényel,

fogpótlás újra készítése szükséges.

Róth Lajos, Fehér Dóra, Keskeny György Árpád, Fojtyik Ildikó, Borbély Judit

EGYEDI FOGSZÍNKULCSOK

A CAD/CAM FOGPÓTLÁSOK

SZÍNÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Egy jól sikerült fogpótlás elengedhetetlen feltétele a jó fogszín. Mind a mai napig az egyik legnehezebb feladat a fogászatban a természetes fogakhoz színében is tökéletesen illeszkedő fogpótlás készítése.

Stephen Bergen, az NYU College of Dentistry professzora már 1977-ben is úgy fogalmazott: „A fogpótlás fizikai sikerének szempontjából mindegy a szín, a páciens elégedettségének azonban meghatározó tényezője”. A fogpótlással csak akkor elégedett a páciens, ha annak jó a színe is.

De mit jelent a fogpótlások készítése során a „jó fogszín”? A természetes fogakkal színében és transzparenciájában is harmonizáló fogpótlást. A jó fogszínhez a fogorvosnak a fogszínt helyesen kell meghatároznia, az információt a fogtechnikai laboratóriumba el kell juttatnia és ott a fogtechnikusnak a természetes fog színét reprodukálnia kell. Minden fogorvos rémálma, amikor a fogpótlást vissza kell küldeni a fogszín korrekciója miatt. A mindennapos gyakorlat az, hogy ilyenkor további fotókat készítünk és küldünk vagy a páciens személyesen megy el a fogtechnikai laboratóriumba, a fogtechnikus is megnézi a páciens fogszínét és javítani próbálja a fogszín-meghatározás elégtelenségéből adódó problémákat. A bizonytalan eredmény rendkívül költséges, a színkorrekció extra székidőt igényel, számos esetben egyszerű festéssel nem is megoldható, hanem a fogpótlás újra készítése szükséges. Az új típusú vírusfertőzések megjelenése fokozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a páciens-fogorvos találkozások számát a lehetséges legminimálisabbra kell csökkenteni, ugyanakkor ajánlott elkerülni a páciens-fogtechnikus személyes találkozásokat.

1. ábra: A fogszínkulcsnak anyagában összhangban kell lennie a készítendő fogpótlás anyagával, a fogtechnikai laboratóriumban egyedileg kimart fogszínkulcsok ebben nyújtanak segítséget.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért kihívás a fog színének meghatározása-reprodukálása még 2022-ben is? Röviden összefoglalva azért, mert a szabad szemmel végzett színmeghatározás szubjektív, az objektív mérések sem adnak önmagukban megbízható eredményt. A két módszer kombinációja szükséges. A fogszínkulcsos színmeghatározáshoz korszerű fogszínkulcsok is szükségesek. A piacon sorra megjelenő új CAD/CAM anyagok színe és transzparenciája teljesen eltér a hagyományosan használt anyagaink optikai tulajdonságaitól. A fogszínkulcs anyagának azonosnak kell lennie a fogpótlás anyagával. A fogszínkulcs segítségével megadott alapszínen kívül az egyedi jellegzetességekről is információt kell küldeni a laboratóriumnak, amire a digitális fotók a legalkalmasabbak. Ezen rövid összefoglalás hosszából is látszik, milyen sok tényező befolyásolhatja a színmeghatározást és reprodukciót.

Fogszín-meghatározási protokoll egyedi fogszínkulcsokkal

Jelen cikk célja olyan megbízható fogszín-meghatározási protokoll bemutatása, amely a vizuális és digitális eszközöket és eljárásokat ötvözi és CAD/CAM technológiával gyártott egyedi fogszínkulcs segítségével a fogszín-meghatározást kiszámíthatóvá teszi:

I. A vizuális fogszín-meghatározást objektív mérési eredménnyel kiegészítve megbízhatóan lehet a megfelelő alapszínt kiválasztani, azaz a megfelelő fogszínkulcs kiválasztásához kombinálnunk kell a szabad szemmel végzett összehasonlítást (megvilágítás pl. Smile Lite lámpa) a digitális színmeghatározással (pl. Easyshade ).

II. A fogszínkulcsnak anyagában összhangban kell lennie a készítendő fogpótlás anyagával, ezért van szükség egyedileg mart fogszínkulcsokra (1. ábra).

III. Az egyedi jellegzetességek reprodukciójához a természetes fogról és a mellé helyezett fogszínkulcsról a fogtechnikai laboratóriumnak digitális fotót kell küldeni, a fogorvos-fogtechnikus kommunikáció leghatékonyabb eszközei a fogszínkulcsos referenciafotók

Vizuális fogszín-meghatározás:

A vizuális fogszín-meghatározás szabad szemmel összehasonlítva választjuk ki a páciens fogaival azonos fogszínkulcsot. A megvilágítás és a környezet kulcsfontosságú a fogszín meghatározása során. Ha a rendelőben és a laborban természetes fényben választunk fogszínt, a legalkalmasabbak a fényviszonyok délelőtt 10 óra és délután 2 között. Megfelelő színkorrigált lámpákkal a rendelőben a standard nappali fényviszonyokat reprodukálni tudjuk (pl. Smile Lite lamp). A szájüreg a fogszín-meghatározás közvetlen háttere, a közvetlen környezetre is figyelni kell. A nyálkendő legyen világosszürke, a páciens ne viseljen rúzst, a rendelő és a laboratórium fogszín-meghatározáshoz használt részének falát érdemes világos, neutrális szürkére festeni, különösen akkor, ha a színválasztáshoz mennyezeti lámpák adják a fényt. A páciens fogait meg kell tisztítani a plakktól, elszíneződésektől. A legjobb az, ha a fogorvos rögtön a páciens érkezését követően meghatározza a fogszínt. A gyors kezdéssel egyrészt a szem fáradását előzhetjük meg, illetve a páciens fogainak kiszáradásából adódó színváltozás befolyásoló hatást is kivédhetjük.

Digitális fogszín-meghatározás

A fogszínkulcsos vizuális színmeghatározás (emberi szemmel végzett összehasonlító színvizsgálat) szubjektív, a körülmények és az alkalmazott módszer is nehezen kontrollálható, ezért van szükség a módszer digitális kiegészítésére színmérő műszerekkel. A színmérés a színek meghatározásának objektív módszere. A spektrofotométerek a leggyakrabban és legjobb eredményekkel alkalmazott színmeghatározó mérőműszerek. A Vita Easyshade (Vita Zahnfabrik, Bad Säckingen, Németország) vezeték nélküli, hordozható, akkumulátorral működő, pontszerűen mérő spektrofotométer, kifejezetten a mindennapos fogorvosi gyakorlathoz lett kifejlesztve, a bonyolult mérési eredményeke könnyen értelmezhető fogszínkulcs értékekre fordítja le. A spektrofotométer a minőség ellenőrzéséhez, a rendelőben vagy a laboratóriumban a fogpótlás színének visszaméréséhez is felhasználható.

Laborkommunikáció

A fogszín meghatározása mellett a fogorvos további feladata a színinformációk laboratóriumba juttatása. A digitális fényképezőgéppel készített referenciafotók, amelyek segítségével a fogszínkulcs és természetes fog színének egyezőségét, illetve a természetes fog karakterisztikáját meghatározó egyedi jellegzetességeket a fogtechnikus a páciens jelenléte nélkül tudja vizualizálni, elengedhetetlen a sikerhez. A referenciafotók készítése során fontos, hogy a fogszínkulcsot a keresett foggal azonos síkban, és azonos szögben tartsuk.

Fogszínkulcsok

A fogászatban gold standardként használt Vita Classical A1-D4 fogszínkulcs 1956 óta van a piacon. Szinte alig van a fogászatban olyan eszköz, amelyet 1956 óta ne váltott volna le egy korszerűbb társa. Fogszínkulcsokból is természetesen megjelentek korszerű színelméleteken alapuló fogszínkulcsok (Vita 3D Master Toothguide, Vita 3D Master Linearguide), mégis mind a mai napig a legelterjedtebb VITA A1D4-es fogszínkulcs és annak mintájára a különböző gyártó

cégek által forgalomba hozott, szintén A1-D4 elrendezésű kulcsok. Azt régóta tudjuk, hogy célszerű olyan anyagból készült fogszínkulcsot használni, mint a fogpótlás anyaga, mert a különböző anyagok optikai tulajdonságai eltérőek. Léteznek kerámia, fogsor fog, kompozit rezin kulcsok. A kerámia gyártó cégek gyakran saját leplező kerámiájukból leégetett kulcsokat adnak. A rendelőben egyedileg készített fogszínkulcsok is ismeretesek a fogászatban. Számos cég árul a fogtömések készítéséhez használt tömőanyagokhoz olyan készletet, amely segítségével az adott kompozitanyagból a fogorvos maga készítheti el fogszínkulcsát, a tömőanyagot a szék mellett polimerizálva. Jogos igény, hogy a CAD/CAM fogpótlások színének meghatározásához a CAD/CAM tömbből kimart fogszínkulcskészletek is rendelkezésünkre álljanak (2 .ábra).

2. ábra: Cirkónium-dioxid és üvegkerámia tömbökből mart egyedi fogszínkulcsok. A felső sorban a hagyományos Vita Classic fogszínkulcsok, az alsó sorban az azonos jelölésű tömbből kimart egyedi fogszínkulcsok láthatóak normál és polárszűrős fotókon (polar_eyes, eLab).

2. a ábra: Lítium-diszilikát (IPS e.max® HT, Ivoclar Vivadent) egyedi fogszínkulcsok.

2. b ábra: Multilayered cirkónium-dioxid (Zolid Gen-X HT, Amann Girrbach) egyedi fogszínkulcsok.

2. c: Lítium-aluminoszilikáttal erősített lítium-diszilikát (Nice HT, Straumann) egyedi fogszínkulcsok.

2. d: Cirkónium-dioxiddal erősített lítium-szilikát (Vita Suprintiy® T PC, Vita Zahnfabrik) egyedi fogszínkulcsok.

2. e: Cirkónium-dioxid (IPS e.max® ZirCAD LT, Ivoclar Vivadent) egyedi fogszínkulcsok.

Egyedi fogszínkulcsok gyártása

Aki dolgozott már monolitikus fogpótlással, készüljön a cirkónium-dioxid vagy üvegkerámia blokkból, jól ismeri azt a problémát, hogy a fogpótlások színe köszönőviszonyban sincs a hagyományos fogszínkulcsokkal. A 3. ábra jól szemlélteti az azonos színkódú (A1-es jelölésű), különböző anyagú blokkokból (üvegkerámia és cirkónium-dioxid) kimart fogpótlások eltérő színét.

3. ábra: A1-es színű blokkokból kimart 1 mm falvastagságú cirkónium-doxid és üvegkerámia koronák (balról jobbra: A1 LT IPS e.max®, A1 HT IPS e.max®, és A1 HT Zolid Gen-X). Szabad szemmel is jól látható a különböző anyagú A1 színű koronák közötti különbség. Érdemes megfigyelni, hogy A1 színű, azonos anyagú, de eltérő transzlucenciájú (A1 HT és LT IPS e.max®) koronák színe között is milyen jelentős eltérés van.

Számos gyártó kínál CAD/CAM blokkokat fogpótlások készítéséhez. A fogorvos és fogtechnikus közös választása melyik cég termékét használja. Az egyedi fogszínkulcsokat mindennapos gyakorlatunkban használt anyagainkból könnyen és gyorsan elkészíthetjük. A hagyományos Vita fogszínkulcs digitalizálását követően, a megfelelő anyagból kimart színmintákat nyélhez rögzítve készül az egyedi fogszínkulcskészlet (4. ábra).

1. Felhasznált CAD/CAM anyagok

Szerzők a fogszínkulcskészlet elkészítéséhez a mindennapos munkafolyamataik során rendszeresen használt 5 anyagot: két cirkónium-dioxid és 3 üvegkerámia anyagot használtak.

1. cirkónium-dioxid (IPS e.max® ZirCAD LT, Ivoclar Vivadent).

2. multilayered cirkónium-dioxid (Zolid Gen-X HT, Amann Girrbach)

3. cirkónium-dioxiddal erősített lítium-szilikát (Vita Suprintiy® T PC, Vita Zahnfabrik)

4. lítium-diszilikát (IPS e.max® HT, Ivoclar Vivadent).

5. lítium-aluminoszilikáttal erősített lítium-diszilikát (Nice HT, Straumann).

Irodalmi adatok alapján a leggyakrabban előforduló Vita Classical fogszínek az A3 - 36,1%, A2 - 27,3%, A1 - 11,5%, C3 - 6,2%, C2 - 4,8%, D2 - 4,8%, B1 - 3,1%. Az irodalmi adatoknak, valamint a rendelő és a laboratórium tapasztalatainak megfelelően a leggyakrabban használt 5 színnek megfelelő tömbből lettek a színkulcsok kimarva: A1, A2, A3, B1, C2. A Vita Suprinity esetében az anyagot a gyártó B1 színben nem forgalmazza, ezért ott a A1, A2, A3, C2 színek mellett a B2 színre esett a választás (5. ábra).

2. Szkennelés - Tervezés - Marás

Egy hagyományos Vitapan Classical fogszínkulcsot Planmeca Emerald® S intraorális szkenner segítségével digitalizáltunk.

Az egyedi fogszínkulcs tervezése ExoCAD szoftverben történt, melynek során a beszkennelt virtuális kulcs hátoldalára egy sík felületet terveztünk a fogszínkulcs és nyél közti kapcsolatot biztosító klipper nagyságának megfelelően (6. ábra)

A marás megkezdése előtt nehézséget jelentett a maró szoftver stratégiájának kezelése, ugyanis a szoftver nem tudta értelmezni a szkennelt fogszínkulcsot, mert nem voltak preparációs határok, koronaszélek, ezért ismeretlen fogpótlásnak vélte a fogformát. Egyedi, speciális marási stratégiát kellet kidolgoznunk, tulajdonképpen „becsaptuk” a szoftvert, így sikerült elindítani a marási folyamatokat. Ez valamivel több időt vett igénybe, mint normál marási stratégia indítása (7. ábra).

A megtervezett cirkónium-dioxid fogszínkulcsokat a speciális marási stratégia használatával, Roland DWX 51 D száraz marógépben, az üvegkerámia fogszínkulcsokat vízhűtés mellett Amann Girrbach Ceramill Motion2 marógépben martuk ki. A marások során speciális gyémánt

4. ábra: Az egyedi fogszínkulcsok elkészítésének lépései során a CAD/CAM anyagból mart színmintákat műanyag nyélre illesztjük.

VITA Classical fogszínkulcsok felhelyezése

STYLEITALIANO nyélre

VITA Classical fogszínkulcs szkennelés

Egyedi fogszínkulcsok tervezése

Marása és színterezése a fogszínkulcsoknak

Fogszínkulcsok polírozása és fényre égetése, sík felület kialakítása és rögzítése céljából A STYLEITALIANO nyelek ráhelyezése az egyedi fogszínkulcsokra

5. ábra Az egyedi fogszínkulcsok készítésének folyamatábrája: az intraorális szkennerrel digitalizált Vita fogszínkulcs alapján tervezett és CAD/CAM anyagból mart színmintákat az égetést követően műanyag nyélre illesztettük.

6. ábra A Vita Classical fogszínkulcsot intraorális szkennerrel beszkennelve, annak formáját lemásolva a fogtechnikai tervező szoftverben történik az egyedi fogszínkulcsok tervezése.

7. ábra A marási folyamatokhoz egyedi, speciális marási stratégiát kell kidolgozni.

felszínnel ellátott marófejeket használtunk, a legkisebb marófejet is alkalmaztuk, annak érdekében, hogy a felületek nagyon finomak, simák legyenek, ugyanis nem lesznek a felszínek megmunkálva, csak fényégetés történik, így biztosítva az azonos vastagságokat és egyforma felszíneket.

3. Szinterelés/krisztallizációs égetés és glazúr fényégetés A marást követően a ZirCAD és Gen-X cirkónium-dioxid anyagok szinterelési és az E.max és Suprinity üvegkerámiák krisztallizációs égetése következett az adott anyag gyártói utasításainak megfelelően. A Nice üvegkerámia tömbök már a véglegesre krisztallizált formában kerülnek forgalomba, ennek előnye fogpótlások készítése során, hogy jelentősen meggyorsítja a munkafolyamatot, mivel nincs szükség krisztallizációra, hanem a marást és polírozást követően cementezhetőek (8. ábra, 9. a–b ábra)

8. ábra: A Nice HT, Straumann (lítium-aluminoszilikáttal erősített lítium-diszilikát) üvegkerámia előnye, hogy nincs szükség krisztallizációs égetésre. A képen az A1, A2, A3, B1 és C2 színben kimart egyedi fogszínkulcsok láthatóak közvetlenül a marás után.

1. A IPS e.max® ZirCAD LT cirkónium-dioxid fogszínkulcsokat a szinterelés után IPS Ivocolor glazúrmasszával égettük fényre (Ivoclar Vivadent).

2. Zolid Gen-X HT cirkónium-dioxid fogszínkulcsokra szinterelést követően IPS Ivocolor glazúrmassza került (Ivoclar Vivadent).

3. A Vita Suprintiy T cirkónium-dioxiddal erősített lítium-szilikát egyedi fogszínkulcsokat a krisztallizációt követően VITA AKZENT® glazúrpasztával (Vita Zahnfabrik) égettük fényre.

4. Az IPS e.max® HT lítium-diszilikát fogszínkulcsokra a krisztallizációs égetését követően IPS Ivocolor glazúrmassza került (Ivoclar Vivadent).

5. A Nice, Straumann HT lítium-aluminoszilikáttal erősített lítium-diszilikát fogszínkulcsok a marást követően VITA AKZENT® glazúrpasztával (Vita Zahnfabrik) lettek kezelve.

9. a ábra Az A1 színű Nice, Straumann HT tömbből kimart üvegkerámia fogszínkulcs a glazúrégetés előtt.

9. b ábra A1 színű tömbökből kimart Vita Suprinity, IPS e. max, Zolid Gen-X, IPS e.max ZirCAD és Straumann Nice egyedi fogszínkulcsok glazúrégetés után.

4. Rögzítés nyélhez

A tömbökből kimart színmintákat az egyedi kompozit színkulcsok készítéséhez forgalomban lévő My shade guide Master Kit nyélhez rögzítettük (My shade guide Master Kit” STYLEITALIANO®). A készlet a fogszínkulcsok készítéséhez szükséges nyeleket és tárolót tartalmazza, lényegesen leegyszerűsítve és meggyorsítva egyedi fogszínkulcsaink elkészítését. (https://products.styleitaliano.org/smileline/myshade-guide-kit/

A műanyag nyeleket és tárolókat 3D nyomtatással saját magunk is készíthetjük. Érdemes arra figyelni, hogy a nyelek kialakítása és a forgatható klipper teszi lehetővé a fogszínkulcsok helyes pozicionálását a referenciafotók készítése során (10–18. ábra)

10. ábra Az egyedi fogszínkulcskészlet készítéséhez használt Styleitaliano My Shade Guide Master Kit https:// products.styleitaliano.org/smileline/my-shade-guide-kit/

11. ábra A Styleitaliano My Shade Guide Kit nyél, klipper és színminta kapcsolata. A nyél formája és a forgatható klipper teszi lehetővé, hogy a színmintát a fog mellett helyesen tudjuk pozicionálni a referenciafotók elkészítéséhez. https://products.styleitaliano.org/smileline/my-shadeguide-kit/

12. a–b ábra: Életképek a fogtechnikai laborból a fogszínkulcsok készítése során.

13. ábra My shade guide Master Kit” tárolók és a CAD/CAM blokkokból kimart 5-5 színminták a nyelekhez rögzítve.

14. ábra Az elkészült egyedi fogszínkulcskészlet a CAD/CAM blokkokból kimart 5-5 színmintakészlettel.

15. a ábra Az A2 Vita Classical fogszínkulcs és az A2 jelölésű blokkokból egyedileg mart fogszínkulcsok színe közötti különbség jól megfigyelhető a képeken (Straumann Nice, IPS e.max, Vita Suprinity, IPS e.max ZirCAD, Zolid Gen-X, Vita classic fogszínkulcs) és 15. b ábra Az A3 Vita Classical fogszínkulcs és az A3 jelölésű blokkokból mart fogszínkulcsok színe közti különbség szintén szabad szemmel is jól látható.

16. ábra A3 Vitapan Classical fogszínkulcs és az egyedi A3 ZirCad fogszínkulcs színe közti különbség szabad szemmel is jól látható.

17. ábra A1, B1, C2 ZirCad cirkónium-dioxidból mart színminták és a megfelelő Vita Classical fogszínkulcsok. A klasszikus Vita fogszínkulcsok színe szabad szemmel is jól láthatóan eltér az azonos jelölésű blokkokból kimart cirkónium-dioxid mintáktól. Az azonos színű blokkokból kimart minták színe azonos, a gyártó cég által forgalomba hozott anyag színállandóságának köszönhetően egy adott színű blokkból kimart színkulcs valamennyi azonos színjelű blokkhoz mintaként használható.

18. ábra: A1 jelzésű blokkokból kimart 1 mm vastag cirkónium-dioxid és üvegkerámia koronák (Gen-X HT és E.max HT) és a megfelelő egyedi fogszínkulcsok.

Összefoglalás

A CAD/CAM technológia utat nyitott a fogászatban a monolitikus fogpótlások elterjedésének. A monolitikus CAD/CAM anyagok nem csak ellenálló képességükben, de színükben és transzparenciájukban is mások, mint a korábban rutinszerűen használt leplezőkerámiák. A színhelyes monolitikus fogpótlás készítése komoly kihívást jelent a rendelő és a laboratórium számára. A rosszul választott fogszínt korrigálni rendkívül költséges, hiszen extra időt igényel, számos esetben a fogpótlás újra készítése szükséges. A digitális technika segítségével kitökéletesített és a hagyományos elveket is szem előtt tartó színválasztási protokoll és az egyedi fogszínkulcs az esztétikai eredményt kiszámíthatóvá teszi. A vizuális és digitális módszer kombinációja az alapszín kivá-

Irodalom

• Abram,E., Gajdatsy, G., Feher,D., Salata, J.,Beleznai, Sz., Hermann, P., Borbely, J., Shen, Z.J. (2019). Spectrophotometric examination of the optical effects of monolithic multilayered zirconia with different substrates. J Esthet Restor Dent, 31(5): 261-266

• Bergen, S.F., McCasland, J. (1977). Dental Operatory lighting and tooth color discrimination. JADA. Archive. 94(1):130-4.

• Borbély, J., Ábrám, E. (2022) Fogszín-meghatározás. In Hermann, P., Kispélyi, B. (szerk.) Fogpótlástan. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió

• Borbély, J., Hajdu, Z., Whiteman ,YY., Gerlóczy, P., McLaren, EA. (2015) Kerámia. In Kóbor, A., Kivovics, P., Hermann, P. (szerk.) Fogpótlástani anyagtan és odontotechnológia. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió

• Chu, S.J., Trushowsky, R.D., Paravina, R.D. (2010) Dental color matching instruments and systems. Review of clinical and research aspects, J Dent, 38 Suppl 2:e2-16.

• Czigola, A., Abram, E., Kovacs, Z., Marton, K., Hermann, P., Borbely, J. (2019). Effects of substrate, ceramic thickness, translucency, and cement shade on the color of CAD/CAM lithium- disilicate crowns, J Esthet Restor Dent, Sep;31(5):457-464

• Curd, F.M., Jasinevicius, T.R., Graves, A., Cox, V., Sadan, A.(2006). Comparison of the shade matching ability of dental students using two light sources. J Prosthet Dent, 96: 391-396.

• Elamin, H. O., Abubakr, N. H., Ibrahim, Y. E. (2015). Identifying the tooth shade in group of patients using Vita Easyshade. European journal of dentistry, 9(2), 213-217.

• Fehér, D. Az esztétikus fogpótlások és a fogszín-meghatározás története. (2022) Kaleidoscope

• Haddad, H. J., Jakstat, H. A., Arnetzl, G., Borbely, J., Vichi, A., Dumfahrt, H., Renault, P., Corcodel, N., Pohlen, B., Marada, G., de Parga, J. A., Reshad, M., Klinke, T. U., Hannak, W. B., & Paravina, R.

19. ábra Az egyedi fogszínkulcskészlet 5 különböző CAD/ CAM anyagból készített színmintákkal.

lasztását teszi megbízhatóvá. Az egyedi fogszínkulccsal készített referenciafotó a pótlás megfestésében, az egyedi jellegzetességek reprodukciójában nélkülözhetetlen. Az egyedi fogszínkulcsok a fogtechnikai laboratóriumban a CAD/CAM technológia segítségével könnyen elkészíthetőek (19. ábra).

D. (2009). Does gender and experience influence shade matching quality? J Dent, 37 Suppl 1, e40-44.

• Igiel, C., Lehmann, K. M., Ghinea, R., Weyhrauch, M., Hangx, Y., Scheller, H., & Paravina, R. D. (2017). Reliability of visual and instrumental color matching. J Esthet Restor Dent, 29(5), 303-308.

• Jasinevicius, T.R., Curd, F.M., Schilling, L., Sadan, A. (2009). Shade-matching abilities of dental laboratory technicians using a commercial light source. J Prosthodont, 18: 60-3.

• Paravina, R.D., Powers, J.M., Fay, R.M. (2002). Color comparison of two shade guides. Int J Prosthodont, 15 (1):31-34.

• Paravina, R.D., Powers, J.M. (2004). Esthetic Color Training in Dentistry. St. Louis: Mosby, 165 p.

• Paravina ,R.D. (2009). Performance assessment of dental shade guides. J Dent, 37:15–20.

• Tabatabaian, F., Beyabanaki, E., Alirezaei, P., Epakchi, S. (2021). Visual and digital tooth shade selection methods, related effective factors and conditions, and their accuracy and precision: A literature review. J Esthet Restor Dent, 33(8), 1084-1104.

• https://products.styleitaliano.org/smileline/my-shade-guide-kit/

• https://smilelineusa.com/product/smile-lite-shade-matchingfor-the-specialist/

• https://www.straumann.com/digital/en/home/consumables/ blocs/straumann-nice.html

• https://www.vita-zahnfabrik.com/en/VITA-SUPRINITYPC-44049.html

• https://www.ivoclar.com/en_li/products/digital-processes/ips-e. max-cad

• https://www.ivoclar.com/en_li/products/digital-processes/ips-e. max-zircad

• https://www.amanngirrbach.com/en/products/cadcam-material/ ceramic/zolid-zirconia/zolid-gen-x/

Nagy látómező

i900

ALL IN ONE ALL IN ONE intraorális szkenner a könnyed szkennelési élményért

Touchpad egyszerű navigáció 10 bites technológia

360 fokos érintőgyűrű ki- és bekapcsolás bármilyen szögből

Résmentes készülékház kiemelkedő higiénia

Mindössze 165g (fejjel együtt)

Kis létszámú MEDIT hands-on kurzusok soproni bemutatótermünkben. Információ: +36 20 9510368

9400 Sopron, Faller Jenő u. 5 | Tel.: 99/508-698 | Fax: 99/508-696 iroda@dentalplus.hu | www.dentalplus.hu

BCW Irodaház . 1113 Budapest, Nagyszőlős u. 11-15. / I. emelet (Budapesti bemutatótermünkben előzetes egyeztetés alapján tudjuk fogadni Önöket!)

Szabó Kata, dr. Németh Orsolya, dr. Kivovics Péter (Semmelweis Egyetem, Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet)

A FOGSZUVASODÁS ÉS AZ ELHÍZÁS KAPCSOLATÁNAK

ÚJABB ÖSSZEFÜGGÉSEI

A fejlett ipari társadalmakban a megbetegedések jelentős százaléka az elhízásból (obesitas), illetve az elhízásból adódó következményes betegségekből adódik (2. típusú diabetes, hypertónia bizonyos formái, daganatos betegségek egyes típusai stb.). Ezzel párhuzamosan köztudottan magas a fogszuvasodás aránya, mely így bizonyos országokban népbetegségnek számít. [1,2,3]

A fogorvoslás az utóbbi 20-25 évben két fő ágra szakadt. Az egyik a néha túlzott specializáció felé irányuló szakosodás, mely bizonyos felkeltett igények kielégítését szolgálja (esztétikai fogászat, egyes szofisztikált paradontológiai műtétek, a nem megalapozott indikációjú implantációk stb.). A másik ág a népegészségügyi fogorvoslás, melyben a fogszuvasodás megelőzése és kezelése, a rágóképesség helyreállítása, a nyálkahártya-betegségek megelőzése és kezelése, vagyis a fogorvoslás valódi problémái kerülnek besorolásra. [4,5] Míg az elsőnek megemlített szakágak a fogorvoslást a szépséggyógyászat irányába mozdítják el, a népegészségügyi fogorvoslás közelebb áll a hagyományos medicinális megközelítéshez.

A kutatás adatait három fő kategória szerint vizsgáltuk, ezek a szociodemográfiai adatok, a fizikális egészség és a szájhigiénia voltak.

Szociodemográfiai adatok

A vizsgálaton 84,1% nő és 15,9% férfi vett részt. Átlag életkor 43,00±13,71. A legfiatalabb 16 éves, legidősebb 76 éves. 45,5% házas, 21% élettársi kapcsolatban él, 18,2% egyedülálló. (Több mint 60% élettársi vagy házastársi kapcsolatban él, 18% egyedülálló, közel 12% elvált vagy özvegy.)

A válaszadók közel 52%-a főiskolát vagy egyetemet végzett, 38% legalább érettségivel rendelkezik. Megállapíthatjuk, hogy a kérdőívet kitöltők a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők közül kerültek ki nagy százalékban, így az iskolázottság hiánya nem magyarázhatja az olykor hiányos, alapvető szájápolási szokásokat nem megfelelően ismerő és alkalmazó válaszokat.

Anyagi helyzetüket tekintve a válaszadók közül rendszeres jövedelme 85,1%-nak van, és több mint 90% elfogadhatónak ítélte meg anyagi helyzetét (igen jó, jó, közepes kategóriába sorolta azt). Ezekre a kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy nem a szájápolásra fordítható összeg hiánya okolható a rossz szájhigiénés állapotokért.

Fizikális egészség

Az alapbetegségek tekintetében 78% nem kezelt „beteg”, itt fontos megjegyezni, hogy a kategória megjelölése nem jelenti a betegség hiányát. (6] (A Covid kapcsán az alapbetegségek felkutatása háttérbe szorulhatott a pandémia elsődleges feladatainak ellátása közben.)

A válaszadók átlagos testsúlya 73,94 kg±17,52; a medián 71,0 kg, a legkisebb 40 kg, a legnagyobb súly 150 kg.

A kérdőívben az önbevallás alapján megítélt súlyt a meglehetősen súlyos, túlsúlyos és nem túlsúlyos kategóriák közül választhatták ki. A minta 54,3%-a nem gondolja magát túlsúlyosnak, 41,0% túlsúlyos, míg 20% meglehetősen túlsúlyosnak ítélte a testsúlyát.

A túlsúly – mint az alapbetegségek rizikófaktora – kiemelt jelentőséggel bír a megelőzésben külön figyelmet igénylő célcsoportok kialakításában. A testsúlytöbblettel rendelkezők másodlagos megbetegedései között elsőként figyelhetjük meg a szájüregi elváltozásokat, így ezek felkutatása és időben történő kezelése elengedhetetlen. Keresztmetszeti vizsgálatunkban a válaszadók 50,3%-a nem gondolja magát sportosnak, 52,2% sportol napjainkban is. Ez az arány rosszabb, mint a gyermekkorban, ott 62,7% állította, hogy sportolt. (7,8] Megeshet, hogy a gyerekkori adatok nem tükrözik a valóságot az idő eltelte miatt, esetleg retrospektív pozitívabb megítélés alá esik jelenlegi „mozgásszegényebb”, felnőttkori életük miatt. (9] A testnevelés napi szintű bevezetésével bízunk abban, hogy ez az adat egyre nagyobb mértékben tükrözi majd a valóságot. (10] Szignifikáns összefüggés mutatkozik a gyermekkori elhízás és mozgásszegény

élet, illetve a felnőttkorban megjelenő diabetes és hypertónia között. [11,12,13]

Az étkezésekkel kapcsolatos kérdéseinkre az étkezési szokásaikat elfogadhatónak (kiegyensúlyozott és részben kiegyensúlyozott) 81% ítélte meg. Háromszori étkezést 45,9% követ. Akik rendszertelennek ítélik étkezési szokásaikat, sokkal kevesebbet esznek egy nap (80,0%-a egyszer étkezik egy nap, 44,3% kétszer). A kiegyensúlyozottan étkezők 68,9%-a napi 5x eszik. Gyakori nassolásról 24,2%, nem túl gyakoriról 36,1% számolt be.

Szájhigiénia

A 80% az ajánlott napi minimum fogmosást elvégzi, de itt még nem vizsgáltuk a minőségi paramétert, amely legalább olyan fontos, mint a gyakoriság. (14,15] Ismét úgy gondoljuk, hogy ennek az adatnak sem hihetünk. (16] A válaszadó tudja, hogy menynyiszer kellene ezt tennie, és önmagának sem vallja be az igazat, ezért az elvárt számot mondja be. (17] Ha a válaszadók igen nagy része valóban ilyen arányban mosna fogat, akkor a magyarországi DMF-T index adatok nem volnának ennyire kétségbeejtőek.

Önbevallás alapján megítélt fogazati állapottal kapcsolatos kérdéseinkre érkezett válaszokra 5 kategóriából választhattak. 43,1% jó állapotúnak, 24,7% közepes állapotúnak, 20,7% igen jó állapotúnak gondolja azt. A magyarországi populáció, bár javuló tendenciát mutat, de jellemzően csak „végső esetben”, fájdalom esetén és nem prevenciós céllal keresi fel fogorvosát. 98,1% fontosnak tartja fogainak egészségét. (18,19]

A fogkefe és fogkrém használata szerencsére egyértelműnek látszik azok körében, akik állításuk szerint megfelelően tartják karban fogazatukat. [20] Az interdentális fogköztisztítók, különösen a fogköztisztító kefe azonban még nem eléggé elterjedt, pedig szignifikáns összefüggés van a helyes használata és a fogazat jó állapota között. [21,22]

A megkérdezettek 73,8%-a legalább évente jár fogorvoshoz. Ezt erős kétkedéssel kell fogadnunk, még akkor is, ha vizs-

Irodalom

1. Asim Al-Ansari, Muhammad Nazir : Relationship between Obesity and Dental Caries in Saudi Male Adolescents.Int J Dent. 2020 Oct 8;2020:8811974. doi: 10.1155/2020/8811974. eCollection 2020

2. Heba Ashi , Guglielmo Campus: Assessment Between Dental Caries Index and Body Mass Index among Adults.Front Nutr. 2020 Nov 20;7:589510.doi: 10.3389/fnut.2020.589510. eCollection 2020

3. Judit Szoke , Poul Erik Petersen:State of oral health of adults and the elderly in Hungary.BMC Public Health 2017 Jul 26;18(1):63.doi: 10.1186/s12889-017-4609-9.

4. Magnus Hakeberg, Ulla Wide Boman: Self-reported oral and general health in relation to socioeconomic position.BMC Public Health 2017 Jul 26;18(1):63. doi: 10.1186/s12889-017-4609-9

5. Christof Dörfer, Christoph Benz, Jun Aida, Guillaume Campard : The relationship of oral health with general health and NCDs: a brief review.Int Dent J 2017 Sep;67 Suppl 2:14-18. doi: 10.1111/ idj.12360.

6. Rezvan Rafatjou, Zahra Razavi : Dental Health Status and Hygiene in Children and Adolescents with Type 1 Diabetes Mellitus

7. H V Worthington, R C Craven : Relationship between the care index and mean dmft/DMFT

8. Marijana Radić, Tomislav Benjak, Vlasta Dečković Vukres: Presentation of DMFT/dmft Index in Croatia and Europe

9. Amal Adnan Ashour: Association between obesity/overweight and dental caries in psychiatric patients

10. Rodrigo Serrano-Piña, Fernando Javier Aguilar-Ayala: Prevalence of Obesity in Elementary School Children and its Association with Dental Caries

11. Justin Jacques Ravelomantsoa: Relation between body mass index and dental caries among adolescents

gálatunk nem reprezentatív. A felmérésünkből az derüll ki, hogy az egész magyarországi népességre kivetítve elégedettek lehetnénk az eredménnyel. [23]

Azok a megkérdezettek, akik félévente járnak kontrollra, 78% kielégítő fogazati állapotról számolt be. A fogorvoshoz legalább évente járók közül 67,9% megfelelő állapotúnak vallotta fogai állapotát.

Összefoglalás

A kérdéseinkre adott válaszok egybevágnak a korábban ismertetett irodalmi adatokkal. [24,25] A válaszok többsége bizonyítja, hogy az elhízási és a fogszuvasodási adatok összefüggenek. Vizsgálatunk ezen felül arra is rámutat, hogy a magas iskolai végzettségű, jó jövedelemmel rendelkező rétegek is rendelkezhetnek nem megfelelő szájhigiéniával és súlyfelesleggel. Kiemelt jelentőséggel bír a fogorvoshoz járás gyakorisága a hosszú távon megfelelő fogazat fenntartásában, ezzel együtt pedig az alapbetegségek időben történő felkutatásában. Bár maga az egyén tudja, hogy nem szabad például a főétkezések között édességet fogyasztania, mégis megteszi. Tisztában van vele, hogy a súlyfelesleg magasabb kockázati rizikóval jár, mégis megmarad rossz szokásainál. A megkérdezettek – a vizsgálat alapján elmondható – tisztában vannak káros szokásaik következményével, de a szükséges prevenciós lépésekkel nem minden esetben. Fontos lenne az ezzel kapcsolatos oktatás megerősítése, továbbá az erre még fogékony korban lévők alaposabb egészségnevelése!

12. Ling-Wei Li: Longitudinal Association between Obesity and Dental Caries in Adolescents

13. M Costacurta: Dental caries and childhood obesity: analysis of food intakes, lifestyle

14. A Bhayat : Association between body mass index, diet and dental caries in Grade 6 boys in Medina, Saudi Arabia

15. Giles Barrington, Shahrukh Khan: Obesity, dietary sugar and dental caries in Australian adults

16. Anna-Lena Östberg: Oral health and obesity indicators

17. Young-Eun Kwon: The relationship between periodontitis and metabolic syndrome among a Korean nationally representative sample of adults

18. Prakash Poudel: Oral health knowledge, attitudes and care practices of people with diabetes: a systematic review

19. Fima Lifshitz: Oral Health in Children with Obesity or Diabetes Mellitus

20. Amélie Keller: Association between periodontal disease and overweight and obesity: a systematic review

21. Seitaro Suzuki: Relationship between Obesity and Oral Health Behavior in Primary and Junior High School Students: A Cross-sectional Study

22. Lindsey Rennick Salone: Breastfeeding: an overview of oral and general health benefits

23. Deborah S Rodriguez, Moshe M Rechthand, Nasir Bashirelahi: What every dentist needs to know about obesity and oral health

24. Chikanobu Sonoda: Associations among Obesity, Eating Speed, and Oral Health

25. Kai Foo Chow: A Review of Excessive Sugar Metabolism on Oral and General Health

Dr. Dominik Nischwitz (Németország)

A KERÁMIÁBÓL KÉSZÜLT FOGÁSZATI IMPLANTÁTUMOK

OSSZEOINTEGRÁCIÓJÁNAK

ELŐSEGÍTÉSE

Bevezetés

A hagyományos szájsebészeti és orális implantológiai szemlélet az implantátumok eseménytelen gyógyulására, valamint az ehhez – az implantátumok osszeointegrációjához szükséges lokális körülményekhez –, tehát a megfelelő minőségű és mennyiségű csont- és lágyrészvolumen biztosítására helyezi a hangsúlyt. Ezen filozófia követői ritkán fordítják a figyelmüket a szájüreg határain kívül eső állapotokra és körülményekre. Csontpótló beavatkozások végzése esetén hagyományosan négy különböző módszer közül választhatunk a hiányzó csontvolumen pótlása során: az osszeoindukció (növekedés faktorok), az osszeokondukció (a „csontpótló anyag” helyfenntartó szerepet tölt be és vázként szolgál az új csontállomány kialakulása számára), a disztrakciós oszszteogenezis és az irányított csontfelépítés (Guided Bone Regeneration, GBR).

A biológiai fogorvoslásban a funkcionális medicina gyakorlása során megszerzett ismereteket és tapasztalatokat ötvözünk olyan faktorokkal, mint például a megfelelő tápanyagok biztosítása. Erre jó példa lehet, amikor a tervezett implantológiai beavatkozások és az azt követő kemény- és lágyszöveti regeneráció sikerességét célzott mikronutriens bevitellel akarjuk fokozni. Ebben az esetben a gyógyulást elősegítő szisztémás feltételek rendezésével akarjuk a beavatkozások sikerességét elősegíteni.

Lokális faktorok

Az „intelligens” kemény- és lágyszöveti regenerációhoz szükséges körülmények közé tartozik a műtéti terület fertőtlenítése (lehelet, nyál), a lokális növekedési faktorok (IGF1, oszteoblasztok, plazmaproteinek) a csontállomány megfúrásával és részleges dekortikálásával (megpontozásával) történő aktiválása, és a csontállomány intelligens bioanyagok alkalmazásával (PRF-membrán) történő stimulációja. Az intelligens bioanyagok alkalmazása esetén az extracelluláris mátrix erősebb lesz és ennek eredményeként ideálisabb kemény- és lágyszöveti helyzet kialakulására számíthatunk. A minimálinvazív technikák alkalmazása (piezzo sebészet), az ózon használata, a navigált implantátumbehelyezés lehetősége, a CBCT-felvételek által biztosított részletgazdag

1. ábra: A Csontregenerációt elősegítő protokoll (Bone Healing protokoll) áttekintése.

2. ábra: Kiindulási panorámaröntgen.

képi információk elérhetősége lényeges fejlődést hozott a fogorvostudomány területére. A jelenlegi trendek egyértelműen az esztétika és az egészség felértékelődésének irányába mutatnak. Manapság már a kerámiaimplantátumok használata sem számít tabunak. A kerámiából készült implantátumok napjainkban már az implantológia jövőjét jelentik. Mindezek ellenére a jelenleg operáló sebészek kevesebb

3. ábra: A kiindulási állapotról készített szájüregi felvételek.

4. ábra: Az implantátumokon rögzülő fogpótlások elkészítése előtt készített felvételek.

5. és 6. ábra: Az implantátumokon rögzülő fogpótlások átadását követően készített felvételek.

mint egy százaléka alkalmazza ezeket az implantátumokat. Jelen cikk szerzője saját tízéves tapasztalatára alapozva (ez idő alatt megközelítőleg 4000 darab kerámiából készült implantátumot helyezett be) kijelentheti, hogy a magas sikerességi arány eléréséhez tisztában kell lennünk a műtéti területre vonatkozó sebészi és a páciens általános egészségi állapotára vonatkozó szisztémás információkkal.

A kerámiaimplantátumok behelyezését követően a műtéti terület gyulladásmentesen gyógyul. Azonban ez a jelenség további kérdéseket vet fel. Gyakorlatilag senki sem rendel-

kezik teljes körű ismeretekkel a szervezetben lezajlódó biokémiai folyamatokkal kapcsolatban. A kerámiaimplantológia területén fontos, hogy a funkcionális medicinából származó táplálkozással és mikronutriensekkel kapcsolatos ismereteket is felhasználjuk annak érdekében, hogy felkészítsük a szervezetet az osszeointegrációhoz szükséges „átépülési fázis” során jelentkező kihívások leküzdéséhez. Következésképpen kiemelt figyelmet fordítunk a pácienseink életvitelére, továbbá a páciensek szervezetének szisztémás műtéti előkészítésére is legalább akkora figyelmet kell fordítani, mint a műtétet követő célzott utógondozás megszervezésére.

Intelligens kemény- és lágyrész menedzsment

Szisztémás feltételek: A műtéti előkészítés és a megfelelő táplálékbevitel biztosítása. A káros táplálékok bevitele, amelyek cukrot, búzát, finomított étolajat és hagyományos tejtermékeket is tartalmaznak („CORE FOUR-Krankmacher“), a különböző ételintoleranciák jelentős mértékben fokozzák a szervezetben kialakuló gyulladásos válaszreakciók intenzitását. A nem megfelelő táplálkozás esetén ugyanígy kialakulhat a mikro- és makronutriensek hiánya. Ide soroljuk a fehérje és aminosav deficitet, a zsírban oldódó D-, E-, K-, A-, valamint a vízben oldódó B- és C-vitaminok, valamint a cink, a magnézium, az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak hiányát. Ezek a tápanyagok és nyomelemek ugyanúgy elengedhetetlenek a kemény- és lágyszövetek megfelelő regenerációjához. A célunk, hogy a pácienseinket a lehető legjobban felkészítsük a műtéti beavatkozás elviselésére. A műtéti előkészítés során főként a megfelelő makronutriensek biztosítására és a lehető legtöbb stresszfaktor kiiktatására fókuszálunk. Az előbbiekben említett négy káros alapanyagot (cukor, búza, finomított étolaj, tej és tejtermékek) pedig lehetőség szerint kerülni kell.

Dr. Weston Price közel 100 évvel ezelőtt több népcsoport egészségi állapotát és táplálkozási szokásait is vizsgálta. A vizsgálatának eredményeit az általa megírt könyvben publikálta (Nutrition and Physical Degeneration). A megfigyelései szerint azokat az embereket, akik a test szükségleteinek megfelelően étkeztek, gyakorlatilag elkerülték a betegségek. Viszont az utódaiknál, akik már ipari módszerekkel feldolgozott élelmiszereket is fogyasztottak, már az immunrendszer és a test degenerációjára utaló jeleket lehetett megfigyelni. Ennek a jelenségnek a hátterében azt vélelmezte, hogy ezek az emberek már nem jutottak hozzá megfelelő mennyiségben bizonyos tápanyagokhoz. Véleménye szerint az emberi test felépítésében (csontállomány, lágyrészek, izmok stb.) résztvevő legfontosabb makronutriensnek a különböző fehérjék számítanak.

Fehérjék és aminosavak –az élet építőelemei

Annak ellenére, hogy az emberi testben található fehérjék felépítésében 20 különböző aminosav vesz részt, közöttük csupán nyolc olyan van, amelyet kizárólag a táplálkozás során tudunk felvenni. Ezeket esszenciális aminosavaknak ne-

7. ábra: A fogpótlások átadását követően készített panorámaröntgen.

vezzük. Az izoleucin, a leuin, a lizin, a metionin, a fenilalanin, a treonin, a triptofán és a valin azok az építőelemek, amelyeket esszenciális aminosavként tartunk számon. Amennyiben ezek az aminosavak kellő mennyiségben rendelkezésre állnak, úgy az emberi szervezet képes ezekből az összes emberi testben található fehérje felépítésére.

Számtalan olyan tanulmányból tudnánk idézni, amelyben rámutatnak a renyhe csontregeneráció, a csökkent csontvolumen, valamint a csonttöréseket követő lassú gyógyulás és a fehérje- vagy aminosav-deficit közti összefüggésekre. A páciensek életkorának növekedésével ezek az összefüggések még szorosabbá válnak. Dayer és mtsai. már egy 2006-ban végzett állatkísérlet eredményeként leírták, hogy a titánból készült implantátumok osszeointegrációja zavart szenved a fehérjedeficittől (< 1g/testsúlykilogramm) szenvedő patkányokban. A megfelelő fehérjebevitellel rendelkező patkányokhoz képest (=1g/testsúlykilogramm) a fehérjehiányos patkányokban 43%-kal kisebb erővel tudták az implantátumokat a behelyezésüket követően 6-8 héttel eltávolítani. Hannan és mtsai. 4 éves időtartam alatt 391 női és 224 férfi páciens adatai vizsgálták. A vizsgálat alanyai a Framingham Osteoporosis kutatási programban vettek részt. A vizsgálatuk során megállapították, hogy a vizsgált páciensek által felvett táplálékban található állati eredetű fehérjék hiánya és a csontveszteség mértéke között közvetlen összefüggés áll fent. Minél nagyobb volt az állati eredetű fehérjék hiánya, annál nagyobb mértékű csontveszteség alakult ki a combcsontnak és a gerincoszlopnak megfelelően. Ugyanakkor nem találtak negatív összefüggést a fokozott proteinbevitel és a csontgyógyulás üteme között. Következésképpen a megfelelő mennyiségű fehérjebevitel biztosítását helyeztük az általunk végzett terápia középpontjába. Mivel fontos, hogy a gyógyulási időszak alatt mind a makro-, mind a mikronutriensek megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak, ezért azt javasoljuk, hogy a napi fehérjebevitel mértéke érje el az 1,5-2 g/testsúlykilogrammos értéket. Annak érdekében, hogy a testet megfelelő mértékben lúgosítsuk, minden egyes étkezés során egy adag zöldség elfogyasztását javasoljuk, ugyanígy az egészséges zsírsavak sem hiányozhatnak. Az Omega-3 és más egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavak a napi táplálékbevitel elengedhetetlen részét képezik. A napi fehérjeszükséglet biztosításában jelentős szerepet játszanak a kollagénporok, az esszenciális aminosavak, a csontleves és a fehérje shake-

ek fogyasztása. A rendelőnkben hagyománya van a páciensek általános állapotának a táplálékbevitel korrekciójával történő optimalizálásának. Véleményünk szerint a megfelelő tápanyagok biztosítása elengedhetetlen a sebészi beavatkozások sikerének biztosításához, ezért a páciens táplálkozásának rendezésére mint a sebészi protokollunk egyik fontos részére tekintünk.

Mikronutriensek

Az általunk alkalmazott „Csontregenerációt elősegítő protokoll” (Bone Healing protokoll) alapjául a nagy mennyiségben bevitt D3-as vitamin szolgál. A sebészi beavatkozások elvégzése előtt vért veszünk a páciensektől, és laboratóriumi vizsgálatok segítségével ellenőrizzük a D3-as vitamin vérben található koncentrációját. Az optimális regeneráció biztosítása érdekében célunk a legalább 60 ng/ml-es koncentráció elérése. Számtalan vizsgálat eredménye igazolta, hogy a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló D3-vitamin elengedhetetlen a csontállomány és a fogat alkotó keményszövetek regenerációjához. A D3-vitamin fontos szerepet tölt be két, a csontállomány mineralizációjáért felelős enzim aktiválásában (osteokalcin (BGP), mátix-gla-protein (MGP)). Annak érdekében, hogy ne történjen meg a kálcium artériák lumenén belül történő lerakódása, egy további kofaktor jelenlétére is szükség van az előbbiekben felsorolt enzimek aktiválásához. Ez a K2-vitamin (MK-7). A magnézium szintén egy fontos kofaktornak számít, nagyjából 400 különböző anyagcsere-folyamatban vesz részt. A cink a megfelelő immunműködés fenntartásában és kofaktorként a D3-vitamin receptor aktiválásában is részt vesz. A bór (nyomelem) pedig megduplázza ennek a receptornak a fél életidejét. Mivel a mikronutriensek által modulált folyamatok között szinergia áll fent, ezért a különböző B-vitaminoknak, a C-vitaminnak és az Omega-3-as zsírsavaknak megfelelő mennyiségben kell rendelkezésre állniuk a gyógyulási fázis során.

Összefoglalás

A sebészi beavatkozások sikerét a fogorvosi beavatkozásoknál megszokott rendkívül precíz manuális készségek biztosításán kívül a funkcionális medicinából származó ismeretek felhasználásával és a táplálékbevitel optimalizálásával akarjuk tovább növelni. Ezáltal tovább tudjuk erősíteni az egyes páciensek gyógyhajlamát, és optimálisabb körülményeket biztosítunk a kemény- és lágyszövetek gyógyulásához. Ennek eredményeként sokkal jobb eredményekre számíthatunk a kerámiaimplantátumok behelyezését követően lezajló gyógyulási időszak alatt. Az erőfeszítéseink eredményeként lényegesen kisebb a szövődmény kialakulásának az esélye, ami végső soron a pácienseink egészségének, boldogságának és megelégedettségének növekedéséhez vezet.

Forrás: Cosmetic Dentistry 2021; 3 6-8

FOGÁSZATI RADIOLÓGIAI KÖZPONT

Carestream Dental 3D CBCT készülékekkel • kiváló minőségű felvételeket készíttethet

• magasan kvalifikált asszisztensekkel

• kényelmes, könnyen megközelíthető helyen

a Dent-East RÖNTGEN KÖZPONTBAN a 1056 Budapest, Belgrád

Elégedett fogorvos – elégedett páciens

Miben adunk többet a fogorvosoknak?

• Felvételeinket 14 féle FOV méretben, 4x4 - 16x17 cm tartományban készítjük, vagy akár egyedi FOV-val és felbontással

• Legvékonyabb valós szeletvastagsággal (nem számított) adjuk ki a legjobb képet a pontos diagnózishoz

• A felvételek CAD/CAM kompatibilisek, nyitott .stl formátumban

• A panoráma felvételek tűélesek

• A teleröntgen felvételek nagy, 30x30 cm-es képméretben készülnek

• A felvételt nagysebességű pendrive-on adjuk ki, a teljes nézegetőprogrammal együtt

• A felvétel a felhőből már 1 órán belül letölthető

Mostantól küldje hozzánk pácienseit!

Beutaló letölthető: www.rontgen-panorama.hu

Nyitvatartás 9-19 óra között munkanapokon

Telefon +36 1 396 8912

mail: panorama@dent-east.com

Cím: 1056 Budapest, Belgrád rakpart 26.

És a pácienseiknek?

• Alacsony sugárdózissal készülnek a felvételek

• Magasan képzett szakemberek készítik a felvételt, szinte felvételismétlés nélkül

• Empatikus környezetben, jól szervezetten, gyors átfutással dolgozunk

• 1 órás ingyenes parkolás egy szomszédos mélygarázsban

• Villamos, busz és metró állomások a közelben (Ferenciek tere környéke)

Dr. Ivana Dubovská, dr. Barbora Vágnerová, dr. Wanda Urbanová (Csehország), Dr. Veiszenbacher Éva, dr. Borbély Zoltán, dr. Borbély Péter (Dr. Borbély Fogszabályozási Stúdió, Budapest)

SZEMFOG

ÉS KISŐRLŐ FORMÁZÁSA KISMETSZŐ

APLÁZIA RÉSZÁRÁSSAL TÖRTÉNŐ KEZELÉSE SORÁN

Szakirodalmi áttekintés

Absztrakt

A hiányzó oldalsó kismetszők részárással történő kezelése során a szemfogak és oldalsó fogak meziális mozgatása közben a fogszabályozó orvosnak csiszolással kell a fogak formáját igazítani. Már a kezelés elejétől a szemfog elcsiszolása nem csak az incizális részre kell hogy kiterjedjen, hanem az approximális, palatinális és a vesztibuláris felszín éli negyedére is. Így érhetünk el egy rövidebb klinikai koronát, a vesztibulo-orális méret csökkenését, egy incizális élet, valamint a szemfog megfelelő pozicionálását a kismetsző helyén. A túl széles szemfog megakadályozza a megfelelő interkuszpidáció kialakítását az oldalzónában. A palatinális felszín elcsiszolásával biztosítjuk az interferenciák nélküli metszővezetést, és a megfelelő overjetet a frontfogak enyhe érintkezésével. Ha a szemfogra a későbbiekben esztétikai pótlás készül, a megfelelő approximális elcsiszolás (az esztétikai fogorvossal történő egyeztetés után) biztosítja a zenith kívánatos pozícióját a későbbi felépítéshez. A mezializált kisőrlő palatinális csücskének elcsiszolására csak akkor van szükség, ha ez akadályozza a megfelelő fogérintkezést. Az első kisőrlő mindkét csücske fontos a már a szemfog helyén álló fog esztétikai és funkcionális beállításához.

Jelen beszámoló célja a fellelhető szakmai irodalom áttekintése, továbbá az eljárás klinikai lépéseinek bemutatása.

Kulcsszavak: szemfog mezializáció, szemfogformázás, szemfog elcsiszolás, első kisőrlőformázás, első kisőrlő elcsiszolás, hiányzó oldalsó kismetsző (aplázia)

Bevezetés

A szemfog oldalsó kismetsző helyére történő bemozgatása során a fog átalakítása javasolt a két fog eltérő morfológiai adottságai miatt (1. a-b. ábra). A fog kontúrozása, vagy úgynevezett formázása magába foglalja az approximális felszínek elcsiszolását, valamint a többi fogfelszín igazítását a kívánt fogformának megfelelően [1].

A kismetsző és szemfog klinikai koronái közötti eltérések a következőek: mezio-disztálisan keskenyebb oldalsó metsző, csücsök hiánya, egyenes éli lefutás, és a vesztibuláris felszín domborulata is kevésbé kifejezett [2,3]. A szemfoggal összehasonlítva, az oldalsó metsző rendszerint rövidebb és keskenyebb mind mezio-disztálisan, mind vesztibulo-orálisan. Az átformázott szemfog és az oldalsó metsző anatómiai alakja közötti egyezés függ az elülső zóna mint egység formájától is. Kataoke és Nishimura három alapformát határozott meg az elülső fogak tekintetében: négyszögletes, óvóid és háromszög formájú [4]. A frontfogak vesztibuláris felszínét a három kúp egységeként írják le (kúpos fejlődési mamelonok): meziális, disztális és centrális. A szemfogak esetén a három közül a központi a legdominánsabb, de nem ugyanez a helyzet az oldalsó metsző esetében. Háromszög alakú fogkorona esetén a meziális és disztális érvényesül jobban, négyszögletes formánál mindhárom egyenlő arányban domborodik, míg óvóid forma esetén a középső kerül túlsúlyba. Ennek megfelelően a szemfog csücskét el kell csiszolni, és kompozit felépítéssel az elülső anatómiai formához illő oldalsó metsző alakzatot kialakítani a szélső élek megfelelő hangsúlyozásával [5]. Amennyiben az elülső fogak formája háromszögletes, akkor kifejezett meziális és disztális felépítésekre lesz szükség. Négyszögletes forma esetén a szemfog meglévő centrális kúposságát kiegyensúlyozva építik fel a fogat. Az elülső fogak ovoid alakzata esetén a meziális és disztális kúposságot alig vagy egyáltalán nem hangsúlyozzák

(amennyiben a szemfog formája csiszolás után megegyezik az oldalsó metszőfog kívánt alakjával). A szemfogaktól eltérően az oldalsó metszők palatinális felszíne konkáv mind mezio-disztális, mind apikokoronális irányban [6].

Figyelembe véve, hogy apláziás oldalsó metszők esetén általánosan megfigyelhető a fogak méretének csökkenése [7,8,9], egyes pácienseknek a szemfoga is kisebb lehet. Ezekben az esetekben nem mindig van szükség a fogak elcsiszolására, a szemfogakat ilyenkor felépítésekkel formázzuk, amit gyakran a középső metszők és kisőrlők felépítése egészít ki.

Eszköztár

Az eszközöket két fő csoportra oszthatjuk: kézi- és forgóeszközök.

Kézieszközök - csiszoló csíkok

A csiszoló csíkok lehetnek tömörek vagy perforáltak, illetve egyvagy kétoldalúak. Különböző durvaságú gyémántszemcsékkel vannak bevonva (kék – közepes szemcséjű 45 µm, piros – finom szemcséjű 30 µm, sárga – extra finom szemcsézettségű 15 µm). Ezek nem alkalmasak nagyobb mértékű elcsiszoláshoz vagy formázáshoz. Használatuk az approximális élek lekerekítésére és forgóeszközökkel hozzá nem férhető területek csiszolására korlátozott. Az oldalsó fogak formázásához való alkalmazásuk nem eléggé hatékony, időigényes, továbbá a zománcban érdes, mélyen barázdált és egyenetlen széleket hagynak hátra [11,1].

Forgóeszközök

A forgóeszközök közé tartoznak a keményfém-fúrók, gyémántcsiszolók és gyémántkorongok. A keményfém-csiszolók funkcionális hegye finom szemcséjű karbidból készül wolfrám, kobalt vagy acél alapon [1]. Eltérhetnek az élek számának függvényében (6, 10, 12, 32), illetve a tekercselésnek megfelelően (zöld – durva, kék – közepes, piros – finom, sárga – extra finom).

A gyémántcsiszolókat gyémántszemcsékkel vonják be, és ezeket a szemcseméret alapján lehet felosztani (fekete – extra durva –151-213 µm, zöld – durva – 107-181 µm, kék – közepes – 64-126 µm, piros – finom 27-76 µm, sárga – nagyon finom – 10-36 µm, fehér – extra finom szemcsézettségű 4-14 µm). A passzív hegyű gyémántcsiszolók csökkentik az approximális élek kialakításának kockázatát [12], és megakadályozzák a lágyrészek sérülését. Ezek az elemek nem rugalmasak, ezért a lecsiszolt fogfelszínek széleinek lekerekítése jó manualitást igényel [13].

A gyémántkorongok tömörek vagy perforáltak, és a felületüket gyémántszemcsékkel vonják be (fekete – nagyon durva - 180 µm, zöld – durva – 120 µm, kék – közepes – 100 µm, piros – finom „ –30 µm, sárga – extra finom – 8 µm; perforált – 30 µm). Gyémántkorongokat Tuverson [14] és Zachrisson [15,16] alkalmaztak a fogak átalakításához, melyet Sof-Lex korongokkal történő polírozás követ. Előnyük, hogy gyors redukciót biztosítanak, hátrányuk a megfelelő anatómiai forma kialakításához szükséges lekerekített élek elérésének nehézségében rejlik, ez a merev korongok és a lágyrészek sérülésének nagyobb rizikója miatt áll fenn.

Az oszcilláló mozgást végző speciális 60°-os gyémántkorongok, amelyek könyökdarabban rögzülnek, egy 30°-os tengelyben

szintén alkalmazhatók. Két típusú szemcsézettségük van: közepes és finom [1]. Előnyük a ritka lágyrész-sérülés, hátrányuk a hosszabb folyamat, továbbá szorosabb kontaktpontok esetén a vibrációk érzékelése a páciens által [12].

Az elcsiszolt felületek polírozásához az alábbiak alkalmazhatóak: keményfém-csiszolók közül piros (8-12), sárga (16-20), és fehér (30) jelzésűek, sárga és fehér gyémántfúrók és Sof-Lex korongok. A Sof-Lex korongok uretánnal bevont papír polírozó korongok 9, 13 és 16 mm átmérővel. A Sof-Lex XT és a korong egyharmada poliészterből készül. Felületüket különböző méretű alumínium-oxid kristályszemcsék borítják (sötét narancssárga – durva –40-100 µm szemcsék, narancssárga – közepes – 9-40 µm, világos narancssárga – finom 3-9 µm, sárga – extra finom 1-3 µm) [17].

Az elcsiszolás és

formázás klinikai kivitelezésének lépései

1. Tervezés

Már a kezelési tervezés fázisában meg kell határozni a zománc elcsiszolásának pontos mértékét az egyes fogak esetében [18]. Szemfog oldalsó metszővé való átalakítása során az aranymetszés szabályait vesszük alapul [19-22], vagy készíthetünk egy wax-upot. A beavatkozást megelőzően meg kell határozzuk a kívánt korona magasságát, azaz, hogy mennyit kell elcsiszolni a szemfog csücskéből, és milyen kiterjedésű felépítményre lesz szükség az incizális él kialakításához. Az optimális mezio-disztális szélesség kialakításával egyrészt elegendő helyet biztosítunk a kisőrlő megfelelő pozicionálásához a szemfog helyén az okklúziós kulcsnak megfelelően, valamint a szükséges felépítésekhez.

2. Interproximális területek hozzáférhetősége

Az approximális felszínek elcsiszolása előtt fontos kialakítani a megfelelő kontaktpontokat, ehhez pedig ki kell nivellálni a fogívet, és meg kell oldani a rotációkat [23]. Ugyanakkor fontos a zenith ideális magassága és megfelelő angulációja. Az esztétikus fogorvos a fogkorona anatómiája és a zenith pozíciója alapján határozza meg a meziális és disztális felszínek elcsiszolásának mértékét. Mivel a középső metsző és a szemfog közötti kontaktpont nem ideális, ezért a szemfog tengelyét úgy kell beállítani, hogy az elcsiszolásokat követően a lehető legjobb érintkezést hozzuk létre a két fog között.

3. Lágyrészek védelme

Gyémántkorongok használatakor, a lágyrész sérülések megakadályozásához a négykezes technika vagy egyéb védőelem használata javasolt [16]. Kezdetben a papilla védelmére réz szeparáló drót vagy faék használatát javasolták [24]. Azonban ezt mára már elvetették, mivel megnyitják a kontaktpont területét, illetve a kis mértékű papillasérülések nem okoznak fájdalmat a pácienseknek [18]. Napjainkban az inaktív heggyel rendelkező gyémántcsiszolók használata javasolt [12].

4. Fogközi elcsiszolás és formázás Kismértékű elcsiszolással javasolt kezdeni, majd fokozatosan folytatni [25]. Az elcsiszolás mértékét egy speciális mérővel (approximális felszíneknél) vagy tolómérővel ajánlott ellenőrizni.

Hasonló az eljárás az interdentális felszínek formázása esetén is. Piros gyémántfúrók [24], gyémántbevonatú [14] és oszcilláló mozgást végző korongok [26] javasoltak.

5. Kidolgozás és polírozás

A kidolgozás és polírozás eredményeképpen egy megfelelő morfológiájú, textúrájú és a lehető legsimább fogfelszínt alakítunk ki. Az approximális élek lekerekítettek, és a megmunkálást sárga gyémántfúrókkal fejezzük be [15]. Finom gyémántszemcsézettségű vagy oszcilláló mozgást végző korongok, illetve polírozásra alkalmas keményfém-fúrók alkalmazhatóak a polírozáshoz. A végső finomításokhoz minden szerző Sof-Lex korongokat javasol [27, 18, 28-30].

6. Helyi fluoridálás

Egyes szerzők javasolják topikus fluoridkészítmények alkalmazását a csiszolást követően [31,32]. Zachrisson szerint [15, 33] fluoridtartalmú fogkrém és szájöblítő használata esetén nincs szükség további fluoridzselé alkalmazására. Még egy kis menynyiségű folyadékban található fluorid is (0,03-0,08 ppm), amely kontaktusba kerül a zománccal remineralizációt eredményez, ez elnyomja a demineralizációt. [34].

Formázás –gyakorlati kivitelezés

A tanulmányunkban bemutatott javaslatokat Zachrisson, Rose és Mirabella előadásaira [35, 36,37] és a fellelhető irodalomra [14,38,39,41] alapoztuk. A megfelelő vízhűtés alkalmazása rendkívül fontos része az eljárásnak. A szövegben megjelenő eszközök a Rodentica, Komet és 3M termékei.

Szemfog becsiszolás

A szemfog elcsiszolásához piros gyémántfúró javasolt, finom szemcsézettséggel, 27-76 µm (okkluzálisan lekerekített – Rodentica, speciális hegyű 806314466514031, Komet 8833), gyorsítóval (max 160 000 fordulat/perc) megfelelő hűtés mellett, legalább 50 ml/perc. Ezt követi a felület kidolgozása és polírozása sárga gyémántcsiszolóval, extra finom szemcsézettséggel, 10-36 µm (Rodentica 806314466504031) és narancssárga Sof-Lex korongokkal (finom alumínium-oxid szemcsék 3-40 µm, extra finom, narancssárga-sárga, alumínium-oxid kristályok mérete 1,7 µm) könyökdarabban (25000 fordulat/perc) megfelelő hűtés mellett min. 50 ml/perc (2. a-d. ábra).

A szemfog megfelelő inklinációjának eléréséhez az oldalsó metsző helyén a palatinális felszínt is el kell csiszolni. Ennek a felületnek nem szabad interferenciát okoznia a harapásban, és lehetővé kell tennie a megfelelő metszőfog-vezetést [14]. A formázás előtt meg kell vizsgálni a szemfog vesztibulo-orális pozícióját. Lapos vesztibuláris felszínnel rendelkező szemfog esetén szükség lehet egy elsőrendű hajlításra a középső metsző és szemfog között (főleg, ha a szemfogon egy oldalsó metsző bracket van, melyben a beépített in-out érték magasabb) annak érdekében, hogy elérjük a megfelelő vesztibulo-orális pozíciót a fognyak szintjén, és elkerüljük a palatinális elcsiszolást (3. a-b ábra), [39].

Abban az esetben, ha a szemfognak kifejezettebb a központi lóbusa, a palatinális felszínről is el kell csiszolni, nem csak a vesztibuláris felszínről [40, 41]. A vesztibuláris felszín kifejezett elcsiszolása esetén ez már a dentint is érintheti, ami megnehezíti az esztétikai helyreállítást (a sárga dentin átüthet és a ragasztás is nehezebb ehhez a felülethez). Ezért a vesztibulárisan domború szemfogakat javasolt palatinálisabban pozicionálni, ami – együtt

a nagyobb mértékű palatinális elcsiszolással – lehetővé teszi a felépítmény kiterjesztését a vesztibuláris felszínen és a központi lóbus álcázását [39].

A zománc elcsiszolásának mértékét az orális és incizális felszínen a harapás határozza meg, ennek vizsgálatához tükröt és artikulációs papírt használunk [36]. Ideálisan, teljes interkuszpidációban a frontális kontakt olyan enyhe, hogy az artikulációs papír kicsúszik, míg propulzióban, metsző fogvezetésnél a jelölésnek a palatinális felszín incizális harmadában kell lennie mind a középső metszőn, mind a szemfogon. A gyémánteszközök legalkalmasabb formája a palatinális elcsiszoláshoz a lándzsa és rögbi alakú (Komet 0640, piros finom lándzsa Rodentica 806314257514020 (max. 300 000 fordulat/perc), rögbi Rodentica 800314278514020 finom piros (27-76 µm) gyorsítóban. Ezt követően könyökdarabba fogott Sof-Lex korongokkal szükséges polírozni (4. a-b. ábra).

Szemfog mezializációt követően történik az approximális felszínek igazítása. Elérjük a megfelelő mezio-disztális szélességet, és a kontaktpont incizális irányba helyeződik át. Ebben a fázisban mindig szükséges egyeztetni az esztétikai pótlást készítő fogorvossal a szükséges szemfogformáról és a későbbi felépítmény pontos helyzetéről. Az esztétikai fogorvosnak kell eldöntenie a meziális és disztális felszínek elcsiszolásának mértékét is.

Az ideális mezio-disztális fogméretet arányok alapján határozzuk meg. Az oldalsó felszínek elcsiszolására alkalmazott

eszközöknek egyeneseknek kell lenniük (az elején), melyek alkalmasak a szemfog domborulatainak elcsiszolására és az approximális felszínek párhuzamosítására a fog tengelyével [38]. A legalkalmasabbak a keskeny, rövid, tűhegy alakú fúrók (speciális, rövid, piros tűhegyű Rodentica 806314465514016 (Komet 1385), sárga Rodentica 806314465504016), hosszú tűgyémánt (Komet 0574 és finom piros lándzsa alakú gyémánt Rodentica 806314249514009, extra finom sárga lándzsa alakú gyémánt Rodentica 806314249504009) és hegyes lándzsa (Rodentica sárga hegyes lándzsa 806314540504010, piros 806314540514010) max. 450 000 fordulat/perc (5. a-e. ábra). Zachrisson szerint az approximális felszíneket gyémántfúrókkal és háromszög alakú tűkkel (okkluzális kontúrozók) alakítjuk és kerekítjük le (Rodentica 466, Komet 8833), [42, 35], (6. a-b ábra). Így a pontszerű kontakt területek kiszélesednek. Ezt követi a bukkális és palatinális felszínek megfelelő anatómiai formájának kialakítása. A lekerekítetlen élek megnehezítik a megfelelő pótlás elkészítését, valamint megnövelik a szuvasodás és parodontális érintettség veszélyét [33]. A javasolt eszközhasználati sorrend a következő: piros gyémántfúró (finom 27-76 µm), sárga gyémántcsiszoló (extra finom, 10-36 µm) gyorsítóban megfelelő hűtéssel (5,6 ábra.). Alkalmazhatunk gyémántkorongokat vagy oszcilláló mozgásokat végző korongokat is. A polírozást Sof-Lex korongokkal vitelezzük ki (finom-narancssárga 3-40 µm, extra finom – narancssárga-sárga, 1-7 µm), [43,33], (7. a-b ábra). Az approximális felszínek elcsiszolása több lépésben történik megfelelő vízhűtés alkalmazásával és helyi fluoridálással.

3. a–b ábra: .019x.025” acél mint befejező fogszabályozóív vesztibuláris hajlításokkal a 11-13., a 21-23., valamint a 24-25. és a 14-15. fogak között.

4. a-b. ábra: A szemfog palatinális felületének formázása (a, Rodentica 257) és polírozása narancssárga Sof-Lex koronggal (b). A braketeket már eltávolították ezekről a fogakról.

5. a-e ábra: A szemfog proximális éleinek beállítása rövidebb tűláng gyémántfúróval (Rodentica 465), továbbá hosszú tűkkel a-gyémánt láng (Rodentica 249) és hegyes láng gyémántfúróval (Rodentica 540). A braketeket már eltávolították ezekről a fogakról.

Kisőrlő becsiszolása

Ha a szemfog helyére mezializált kisőrlő intrúziójára nincs is szükség, a palatinális csücsök akkor is akadályozhatja a harapást és a szemfogvezetést [44]. Ezekben az esetekben elcsiszoljuk a palatinális csücsköt (8. a-b ábra) piros gyémántcsiszolóval (finom, 27-76 µm, éli formázóval – Rodentica speciális tűhegy 806314466514031, Komet 8833 vagy GD – lándzsa Rodentica 806314257514020, Komet 0640) gyorsítóban (max 160 000 fordulat/perc) vízhűtés mellett, min. 50 ml/perc [39]. Extra finom sárga gyémántcsiszolóval polírozunk, 10-36 µm szemcsézettséggel (sárga éli csiszoló Rodentica speciális tűhegyű 806314466504031, GD – sárga lándzsa alakú Rodentica 806314257504020) és narancs Sof-Lex korongokkal (3M finom, narancssárga-alumínium-oxid kristály 3-40 µm nagysággal, extra finom, narancssárga-sárga, 1-7 µm alumínium-oxid kristályokkal) könyökdarabban (25 000 fordulat/perc) legalább 50 ml/ min. hűtéssel. Az elcsiszolást több lépésben végezzük, és ezt helyi fluoridalkalmazás követheti.

Megbeszélés

A kutatások azt mutatják, hogy a fog nem sérül annak ellenére sem ahhoz, hogy a szemfogat átalakítsuk egy oldalsó metszőfoggá, és jelentős mennyiségű zománcot kell eltávolítani. Tuverson 0,4 mm zománc elcsiszolás mellett nem regisztrált sérülést a szemfogon [14]. Fillion [45,46] 0,6 mm approximális elcsiszolást javasol. Más tanulmányok szerint a kisőrlők és őrlők interproximális redukciójával – torlódás esetén – 6,4 mm [24] - 9,8 mm [47] helyet nyerhetünk, azaz a kisőrlők területén a még biztonságosan elcsiszolható zománc mennyisége 0,5 mm. A kisőrlők csücskén található zománc vastagsága 2-2,5 mm, és fokozatosan csökken a zománc-cement határig [48]. A disztális felszínen a zománc vastagsága kisebb, mint a meziális felszínen, és nincs összefüggés a fog formája és a zománcréteg vastagsága között [49,50], az 50%-os zománc elcsiszolás még biztonságosnak tekinthető, és nem növeli a fogszuvasodás vagy parodontális betegség kialakulásának rizikóját [23]. Legalább

8. a-b. ábra: A páciens a felső első kisőrlő palatinális csücskének elcsiszolása előtt (a) és (b) után, a szemfogvezetés kialakításához. A szemfog vesztibuláris felszínének befejezése.

0,5 mm távolságnak kell lenni a gyökerek között az interradikuláris csont számára, és legalább 0,3 mm-t vesz fel az egészséges periodontális rostrendszer [51]. Sheridan szerint [24] a biztonságos elcsiszolás mértéke az oldalsó fogaknál 1 mm (0,5 mm az egyes approximális felszínekről) és 0,75 mm az alsó metszők területén. Mindig figyelembe kell vennünk a fogtípusonként változó zománcvastagságot, a felületek típusát és az etnikai hovatartozást [52,53].

Zachrisson és Mjör [38] 48 eltávolításra kerülő kisőrlőt vizsgáltak. Ezeket a fogakat átalakították, mint a hiányzó fog helyére mezializált szemfogakat. Ezt követően a kisőrlőket értékelték 1 héttel, majd 5 hónappal az elcsiszolás után. Az eredmények szerint amennyiben a csiszoláskor megfelelő a vízhűtés és a módosított felszínek öntisztulókká válnak, akkor ezt a formázást el lehet végezni anélkül, hogy a páciensnek ez kellemetlenséget okozna, továbbá alig vagy nem történik változás a pulpa és dentin területén. A szerzők ugyanezt igazolták a következő tanulmányukban is, ahol 37 kismetszővé átalakított szemfogat vizsgáltak meg 10-17 évvel a csiszolás után [41]. Nem volt szignifikáns különbség a csiszolt és csiszolatlan fogak között a mozgathatóság, kopogtatási vagy hőreakció szempontjából. Pulpaszűkületet találtak, de ennek más oka is lehetett. Mikroszkóp alatt vizsgálva mindössze két fog esetében figyeltek meg a gyémántcsiszolók által hagyott barázdákat és karcolásokat, a többi fog állapota tökéletes volt. Fontos, hogy a zománc elcsiszolásnál figyeljünk a természetes fogformára, elsimított zománcfelszínre (mely biztosítja az öntisztulást) és az elégséges vízhűtésre [38].

Radlanski és mtsai. [54] beszámoltak róla, hogy a perforált korongok 30 µm szélességű és mélységű barázdákat hagynak hátra. Az elcsiszolt felületek extra finom Sof-Lex koronggal történő polírozása után is 10-30 µm mély vájatok maradnak. Ezekben a barázdákban felgyűlhet a plakk, még akkor is, ha a páciens fogselymet használ, és ez növelheti a fogszuvasodás előfordulásának gyakoriságát [55].

Joseph és mtsai [32] szerint az elcsiszolás egyedüli hátránya a nem megfelelő felületi kidolgozás és polírozás. Amennyiben a zománcfelszín viszonylag sima a csiszolást követően, úgy nincs plakk felhalmozódás, és a zomán remineralizálódhat. Zachrisson bebizonyította, hogy az elcsiszolást követően azokon a területeken, ahol a plakk felgyűlhet, megnövekedik

a fogszuvasodás előfordulása, azaz a durva, a rosszul polírozott és a nehezen tisztítható felületeken. A legnagyobb rizikót az egyenetlenül elcsiszolt approximális zománcfelszínek jelentik [56]. Ezt a problémát megoldhatja az inaktivált végű fúrók használata [12]. Zachrisson 2,5%-os caries előfordulást jelentett az elcsiszolt felszíneken szemben a 2,4%-os gyakorisággal kezeletlen felületeken [56]. Kanoupakis és mtsai. [57] Diagnodenttel dolgozva kezdetleges zománc elváltozásokat az elcsiszolt fogak 4,7%-ánál figyeltek meg 18-24 hónappal a beavatkozást követően. Jarjoura és mtsai. [58] három új interproximális lézió megjelenését jelentették 376 fogfelszínt vizsgálva, 1-6 évvel a csiszolást követően. Nem találtak különbséget a caries incidenciában csiszolt és csiszolatlan fogfelszínek között [59,60,61,15,58,41,56]. In vitro az elcsiszolt zománc nagymértékű demineralizációt mutat [62,31], azonban in vivo ezt kiegyensúlyozza a természetes remineralizáció [61]. Azt is bebizonyították, hogy a zománc ásványi anyag tartalma nem változik [28]. Ezért feltételezhetjük, hogy a megfelelőn kialakított és kellően polírozott palatinális és vesztibuláris zománcfelszínek nem jelentenek kockázatot sem a szemfog, sem pedig a kisőrlő esetében. Különböző szerzők más és más eszközhasználati sorrendet javasoltak a legsimább zománcfelszín eléréséhez. Hein és mtsai. [63] finom szemcsézettségű gyémántkorongokkal indítanak, így a kezdeti barázdák nem lesznek olyan mélyek, és könnyebb a felületet polírozni. 60 másodpercig tartó Sof-Lex korongos polírozás simább zománcfelszínt alakíthat ki, mint a kiindulási felület. Zhong és mtsai. [18] az oszcilláló mozgást végző perforált korongokat részesítik előnyben kisebb mint 30 µm-es szemcsenagysággal, a polírozást finom és extra finom Sof-Lex korongokkal végzik 40 másodpercig, megfelelő vízhűtés mellett. Szostkova szerint a perforált gyémántkorongokkal vagy abrazív csiszoló csíkokkal végzett zománc elcsiszolás polírozás nélkül helytelen [1,73]. Abban az esetben, ha piros és sárga gyémántkorongokat alkalmaztak polírozás nélkül, akkor a sárga csiszoló lekerekítette a piros által hátrahagyott barázdák éleit. Ez az eljárás nem változtatott a vájatok számán vagy mélységén [1,73]. Szostkova eredményei alapján csak azok a zománcfelszínek voltak megfelelően polírozva, ahol Sof-Lex korongokat alkalmaztak. A Sof-Lex korongok használata után a barázdák sekélyek voltak, lekerekített végekkel, egyes helyeken a zománcban nem voltak vá-

típus

Oldalsó metsző VO keskeny, elcsiszolás után alkalmas

Szemfog

VO széles, ha pozitív a torque érték

Felcserélt szemfog VO széles, ha pozitív korona torque szükséges

Szemfog 0° torque értékkel

Felcserélt alsó második kisőrlő bracket

VO széles, ha nem kell torque

VO széles, ha kifejezett pozitív torque-ra van szükség

1. táblázat: Kismetsző helyére mezializált szemfog bracket kiválasztása. VO – vesztibulo-orális dimenzió

jatok, vagy csak olyan jellegűek, amelyek kezeletlen zománcfelszíneken is természetesen előfordulnak [1,73].

Annak érdekében, hogy a lehető legsimább zománcfelszínt érjük el, az elsődleges csiszolás utáni barázdák száma rendkívül fontos. Minél durvább a zománcfelület, annál nehezebb azt tökéletesen kidolgozni és elsimítani [25]. Az érdes zománcfelszín tökéletes elsimítása lehetetlen feladatot jelenthet [28,29,30,54,64,65,66]. Minél finomabb az alkalmazott korong és kisebb szemcsézettségű a gyémántcsiszoló a megmunkálás elején, annál könnyebb, gyorsabb és jobb a zománc polírozása [15,18,27,63]. Azok az eljárások, amelyek keményfém-csiszolókat [27,67], gyémántfúrókat és korongokat [63,67], illetve oszcilláló mozgást végző korongokat [18] alkalmaznak, melyet Sof-Lex korongos polírozás követ, simább zománcfelszíneket tudnak kialakítani, mint a természetes zománcfelület [18,29,30,64,68,69]. A nagyobb átmérőjű Sof-Lex korongok, approximális felszínenként új korongok alkalmazása és a hosszabb polírozási idő ideális eredményt biztosít [18]. A polírozás fontosságát több tanulmány is kimutatta [28,29,30,54], ahol a polírozás minden esetben csökkentette a felület durvaságát.

A lehető legsimább zománcfelszín kialakításán kívül egy másik fontos célja az elcsiszolásnak a teljes beavatkozás hatékonysága [1], azaz, hogy elérjük a legsimább felületet a lehető legrövidebb idő alatt, és minél kevesebb eszköz használatával. Ezt nagyban befolyásolja az eszközök elhasználódottsága és a választott technika, így a nyomás mértéke, az abrazív szemcsék keménysége és mérete, a csiszolás időtartama, valamint foghoz kötött tényezők, mint a zománc keménysége [70]. A vékonyabb és rugalmasabb eszközök fokozottabb abráziós elhasználódást mutatnak, mint a durvább csiszoló felületek [71]. Minél szélesebb és keményebb a csiszoló eszköz, annál jobb az erő eloszlása a zománcfelszínen [72]. Az eszközök helytelen alkalmazása, mint például túl nagy nyomás használata és szűk kontaktokba való bepréselése, az eszközök deformációját és abráziós hatékonyság csökkentését eredményezi [70]. Ezért az eszközöket gyakran kell ellenőrizni és cserélni.

Marek szerint [11] a zománc elcsiszolás ideális szekvenciája: három gyémántkorong alkalmazása durva - közepes - extra finom. Az extra finom korongokkal való megmunkálás után voltak a legkisebbek a barázdák, mert ezek mérete meg-

egyezik az eszköz szemcseméretével. Ez a folyamat azonban időigényes, és így alkalmatlan a klinikai gyakorlatban. 30 µm-es szemcsenagyságú perforált korongok használata, melyet az extra finom gyémántkorong és két Sof-Lex korongos polírozás követ, a természetesnél is simább zománcfelszínt eredményeznek. A szerzők szerint ez a leghatékonyabb eljárás. Szostkova [73] ugyanerre a következtetésre jutott, számára a leghatékonyabb elsőnek a piros gyémántcsiszoló használata, melyet két Sof-Lex korongos polírozás követ.

A szemfog oldalsó metszővé való átalakításában a gyémántkorongok alkalmazása nem elég hatékony, mivel a felületeket az oldalsó metsző formájának megfelelően kell kialakítani, és erre a gyémántcsiszoló sorozat javasolt [28,38,67,74]. Ezek formája segít létrehozni az ideális lekerekítettséget és a sima átmeneteket. A legjobb sorrend: piros gyémántcsiszolóval levenni a szükséges zománcmennyiséget, sárgával lekerekíteni, majd megmunkálni és polírozni Sof-Lex korongokkal [18,27,28,29,30].

Következtetés

A kismetsző helyére mezializált szemfog elcsiszolása, ha helyesen végezzük el, egy rövidebb szemfogat eredményez, incizális él kialakításával, a vesztibulo-orális és mezio-disztális méretek csökkentésével az oldalsó metszőfog alakjának megfelelően. Így biztosított a metszőfog-vezetés interferenciák nélkül, megfelelő horizontális lépcső enyhe frontfog érintkezéssel, továbbá a kívánt zenith pozíció a későbbi felépítéshez. A kisőrlő palatinális csücskének elcsiszolására csak akkor van szükség, ha a csücsök gátolja a dinamikus okklúziót. Ily módon biztosított a szemfogvezetés. A helyes formázás lehetővé teszi a fogazat funkcionális és esztétikai helyreállítását. A csiszoló eszközök javasolt sorrendjének betartása, melyet a megfelelő vízhűtés mellett végzett polírozás egészít ki, a figyelemmel követett fog- és zománcmorfológia olyan sima zománcfelszínt eredményezhet, mely képes az öntisztulásra, és így nem növeli a caries veszélyét, valamint nem károsítja a fogat.

(A cikk során felhasznált irodalom jegyzéke a szerkesztőségünkben megtalálható.)

6 fejezet 49 szakmai cikk 388 oldal 1980 színes kép

Dr. Jenner Argueta (Guatemala)

AUTOGÉN FOGTRANSZPLANTÁCIÓT

KÖVETŐ KONZERVATÍV

ENDODONCIAI TERÁPIA

Az eset három év távlatából történő kiértékelése

Bevezetés

Az endodonciai kezelések célja, hogy a pácienseket tünetés panaszmentessé tegyék, továbbá a kezelt fogak funkcióképességét és az azokat körülvevő periapikális szövetek egészségét hosszú távon biztosítsák. Néha azonban olyan esetekkel is találkozunk, amikor a fogak keményszöveti károsodása már olyan mértékű, hogy az nem teszi lehetővé a saját természetes fogak megőrzését. Ezekben az esetekben terápiás alternatívaként a koronahosszabbítás, az autogén fogtranszplantáció vagy az implantátumbeültetés elvégzése is felmerülhet. Ezeknek a beavatkozásoknak a célja az okklúzió stabilitásának a fenntartása és a meglévő rágóképesség megőrzésének biztosítása.

Az autogén fogtranszplantáció azt jelenti, hogy a páciens fogívéből eltávolított fogat még ugyanabban az ülésben, ugyanennek a páciensnek a szájüregében lévő, másik friss extractiós sebbe helyezzük. Az átültetést nem csak a meglévő extractiós sebeknek megfelelően végezhetjük, hanem sebészileg kialakított recipiens területeket is felhasználhatunk erre a célra. Az elmúlt évtizedek során ennek a beavatkozásnak a sikeressége folyamatosan javuló tendenciát mutatott, mind a periapikális szövetek gyógyulásának, mind a gyökérfelszívódás bekövetkezésének tekintetében. Az elvégzett vizsgálatok szerint a zárt gyökércsúccsal rendelkező fogak esetében 84%-os, míg a nyitott gyökércsúccsal rendelkező fogak esetében 94%-os sikerarányról beszélhetünk.

1. ábra: Jelentős mértékben destruált koronával rendelkező felső első nagyőrlőfog. A képen látható fogban egy régi amalgámtömés, valamint szekunder caries látható. A fogban gyökértömés található.

Az sikeresség mértékét legnagyobb arányban az átültetésre kerülő fog gyökérfelszínén lévő parodontális rostok regenerációs képessége határozza meg. A gyökérfelszínt borító gyökérhártyát alkotó sejtek túlélőképessége 18 percet meghaladó szájüregen kívül töltött időt követően – jelentős mértékben csökken. Az autogén transzplantáció egy rendkívüli technika, és szenzitív beavatkozásnak számít. A beavatkozást végző orvos kézügyessége és gyakorlati tapasztalata jelentős szerepet játszik a kezelés sikerességének biztosításában.

Az átültetésre kerülő fogak az esetek többségében teljesen ép koronai résszel rendelkeznek. A beavatkozás elvégzése során ezen fogak jelentős részét gyökérkezelni kell. Ilyenkor azonban azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a hozzáférési nyílás kialakításához szükséges foganyagelvétel, valamint a gyökérkezelés során végzett mechanikai gyökércsatorna-megmunkálás jelentős mértékben csökkentheti a fogak funkcionális megterheléssel szembeni ellenálló képességét. Ennek megfelelően az utóbbi időben egyre többen a konzervatív endodonciai elveknek megfelelően történő gyökérkezelést javasolják. Ennek célja, hogy a lehető legkevesebb saját foganyag feláldozása mellett, minimál invazív módon történjen a kezelés, és ezáltal a fog hosszú távú megtarthatóságát jelentős mértékben befolyásoló pericervicalis dentint a lehető legnagyobb mértékben megőrizzük. Az elmúlt években számos olyan innováció jelent meg a fogorvostudomány területén, amely lehetővé tette a konzervatív endodonciai kezelések elvégzését. Ezek közül kiemelnénk az alakmemóriával rendelkező (controlled memory) ötvözetekből készült és a ciklikus terheléssel szemben megnövelt ellenálló képességgel rendelkező rugalmas gyökérkezelő tűket, a kezelési terület nagyobb nagyításban történő megfigyelhetőségét lehetővé tevő eszközöket, a bioaktív tulajdonságokkal rendelkező gyökértömő anyagokat, valamint az átöblítő szerek szonikus és ultrahangos aktiválását biztosító eszközöket. Az előbbiekben felsorolt technológiai újítások elengedhetetlenek voltak a konzervatív endodonciai szemlélet kialakulásához szükséges feltételek biztosításához. Ezek mind jelentős mértékben hozzájárulnak a lehető legtöbb saját foganyag megőrzéséhez, és ez különösen fontos a fogak hosszú távú megtarthatósága szempontjából kritikus fognyaki területen elhelyezkedő dentin prezelválása során.

Esetbemutatás

A 16 éves női pácienst a jobb felső első nagyőrlőfogának (1.6) megtarthatóságának megítélése céljából irányították a

2. ábra: A jobb felső nagyőrlő fogról készült periapikális felvétel. A jobb felső bölcsességfogat (1.8) a jobb felső első nagyőrlőfog (1.6) pozíciójába terveztük átültetni.

rendelőnkbe (1. ábra). A pácienst beküldő orvos azt kérte, hogy mindent tegyünk meg a fog megőrzésének érdekében. A kérdéses fogat már korábban gyökérkezelték és gyökértömték. Jelenleg szimptomatikus periapikális periodontitist diagnosztizáltunk. Alapos klinikai vizsgálatot követően sajnálatos módon arra a megállapításra jutottunk, hogy a fog megtartása a továbbiakban nem lehetséges. A páciens, valamint a páciens szüleinek tájékoztatását, majd a beleegyezésük megszerzését követően a jobb felső bölcsességfog (1.8) eltávolítása és a jobb felső első nagyőrlőfog (1.6) pozíciójába történő átültetése mellett döntöttünk (2. ábra). A jobb felső bölcsességfog (1.8) eltávolításának szükségességét az orthodontusunk állapította meg.

A beavatkozás célja az volt, hogy a fogszabályzó kezelés befejezésének eredményeként a páciens stabil, két oldalon kiegyensúlyozott okklúzióval rendelkezzen. Az 1.6-os, és 1.8-as fogak eltávolítását a lehető legatraumatikusabb módon végeztük. Az 1.6-os fog pozíciójának megfelelően kialakult extractiós sebet alacsony fordulatszámon alkalmazott forgóeszközök segítésével némileg módosítottuk, és az alveolus fúrókkal történő korrekcióját követően az eltávolított bölcsességfogat még ugyanebben az ülésben a recipiensterületbe helyeztük (3. ábra). Az átültetett fog stabilizálása érdekében egy rugalmas sín segítségével, a szomszédos

3. ábra: A jobb felső bölcsességfog (1.8) a jobb felső első nagyőrlő pozíciójába került (1.6).

fogakkal összekötöttük. A sínezés során egy nejlonból készült elasztikus monofil anyagot alkalmaztunk (4. ábra). Az átültetést követően 15 nappal a sínt eltávolítottuk. A kontroll során a fog körül fiziológiás lágyszöveteket észleltünk, az átültetett fog stabilnak bizonyult, valamint a páciens is teljes panaszmentességről számolt be (5.a. és 5. bábra)

4. ábra: Az átültetett fogat egy adhezíven rögzülő rugalmas monofil sín segítségével stabilizáltuk.

Az eredeti kezelési terv szerint a fogátültetést követően 3 héttel kezdtük volna meg a transzplantált fog gyökérkezelését, de sajnálatos módon a páciens nem jelent meg a megbeszélt időpontján. Tsukiboshi szerint nem javasolt a gyö-

5. a-b ábra: Az átültetést követően 15 nappal készült felvétel. Az átültetett fog körül a sín eltávolítása előtt (a) és a sín eltávolítása után (b) is fiziológiás állapotú parodontális szöveteket láttunk. – 6. ábra: Az átültetés után 8 hónappal készült radiológiai felvétel. Az eltávolított bölcsességfog pozíciójának (1.8) megfelelően csontos telődés jelei voltak láthatóak, de az átültetett fognak megfelelően fogbélelhalásra és periapikális elváltozás jelenlétére utaló jeleket észleltünk.

7a

7. a-b. ábra: A gyökérkezelés megkezdése előtt (a) és a hozzáférési nyílás kialakítása után (b) készült szájüregi felvételek.

8. a-c. ábra: A gyökértöméssel ellátott palatinális (a), mesiobuccalis (b) és disztobuccalis (c) gyökércsatorna-bemenetekről készült felvételek.

kérkezelést az átültetést követő első 2 héten belül megkezdeni. Ennek az az oka, hogy ez idő alatt a gyökérhártya sérülékenyebbnek számít, és az endodonciai kezelések során nagyobb eséllyel okozhatjuk a parodontális rostok további károsodását. Viszont az első 2 hét elteltét követően pedig már kifejezetten javasolja a gyökérkezelés megkezdését, mivel ezzel jelentős mértékben csökkenthetjük a gyulladás miatt bekövetkező gyökérfelszívódás kialakulásának az esélyét. A páciens az átültetést követően 8 hónappal jelent meg a rendelőnkben. Ekkor fogbélelhalás jeleit és periapikális tályog jelenlétét diagnosztizáltuk nála. Az átültetett fog gyökércsúcsa körül radiolucens elváltozás volt látható, viszont a jobb felső bölcsességfognak megfelelően kialakult extractiós seb szövődménymentesen gyógyult (6. ábra). A jelen cikkben bemutatott esethez hasonló helyzetekben, amikor a gyökérkezelésre szoruló fog koronai része teljesen ép, javasolt a konzervatív endodonciai megközelítés alkalmazása. Az endodoncia területén megjelent technológiai fejlődésnek köszönhetően, nagyon jó, hosszú távú eredményeket lehet elérni. A hozzáférési nyílás kialakítása során magas fordulatszámon dolgozó forgó eszközöket és ultrahangos fejeket alkalmaztunk. A gyökércsatornák biomechanikai megmunkálása során rugalmas átöblítő kanülöket és alakmemóriával rendelkező ötvözetekből készült gyökérkezelő tűket alkalmaztunk (Aurum Blue, Meta Biomed).

9. ábra: A gyökértömés behelyezését és a koronai restaurátum elkészítését követően készített periapikális felvétel. A koronai rész helyreállítása során használt tömőanyag pulpakamrába történő helyezése rendszerint jelentős kihívásokkal jár, ha a gyökérkezelés során csupán egy kis átmérőjű hozzáférési nyílás került kialakításra.

Ezeknek az eszközöknek a megléte kifejezett jelentőséggel bír azokban az esetekben, amikor az adott fogak gyökérkezelését konzervatív elveknek megfelelően kialakított hozzáférési nyíláson keresztül akarjuk elvégezni (7. a és 7. b ábra). A stabilizált martenzites fázisban lévő (alakmemória, controlled memory) ötvözetekből készült gyökérkezelő tűknek sokkal nagyobb a ciklikus terhelés során kialakuló erőhatásokkal szembeni ellenálló képessége. A megmunkálást követően egy kálcium-szilikát alapú sealert vittünk be a gyökércsatornákba (CeraSeal és EQ-S, Meta Biomed), amely szonikus aktiválását követően a csatornákat guttapercha segítségével letömtük. (8. a-c ábra) A gyökértömés elkészítésének fázisa technológiai szempontból jelentős kihívásokat hordozhat magában, ha azt egy minimál invazív módon kialakított hozzáférési nyíláson keresztül kell kivitelezni. A kálcium-szilikát alapú sealer alkalmazása elősegíti a gyökértömés elkészítésének folyamatát, a sealer szonikus aktiválása pedig lehetővé teszi a bevitt anyag csatornafalakon történő egyenletes eloszlatását (9. ábra). A definitív koronai zárást még a gyökértömés elkészítésével egy ülésben elkészítettük. A pulpakamrát egy dual kötésű csonkfelépítő anyaggal (NexCore, Meta Biomed) töltöttük fel, míg a tömés okkluzális felszínét hagyományos kompozit felhasználásával építettük ki (Ezfil, Meta Biomed), (10.. és 10. ábra). Ezt követően megkezdtük a páciens orthodonciai kezelését. A gyökérkezelt fog a kezelés során mindvégig tünet- és panaszmentesnek bizonyult. A három évvel később készült kontroll röntgenfelvételen a gyökércsúcs körüli szövetek épnek mutatkoztak (11. ábra)

Megbeszélés

A páciensek fogainak autogén transzplantációjával kapcsolatban az alábbi szövődmények kialakulására számíthatunk: a fogak extractió közben bekövetkező fracturája, gyökérfelszívódás, helyettesítő reszorpció (ritka), fokozott mobilitás, fogbélelhalás. A páciensek szájhigiénéje a műtétet követő időszakban rendszerint rosszabb lehet, valamint az esetek többségében szükség van az átültetett fog gyökérkezelésére. Az átültetés előnyei közé tartozik, hogy a transzplantált fog esetében is van lehetőségünk a későbbiekben orthodonciai fogmozgatások elvégzésére. Ezt a beavatkozást serdülőkorú páciensek kezelése során is alkalmazhatjuk, valamint – a környező csontállomány funkcionális megterhelésének biztosítása révén – lehetővé válik az állcsontgerinc eredeti dimenzióinak a megőrzése, és a pozíciójuk képes dinamikusan adaptálódni a fogazat fiziológiás

10. a-b. ábra: A koronai helyreállításról az izolálás eltávolítása előtt (a) és után (b) készült szájüregi felvételek.

11. ábra: A beavatkozások elvégzését követően 3 évvel készült kontrollröntgenen a periapikális terület regenerációja észlelhető.

módon bekövetkező változásaihoz. Ez egy rendkívül előnyös tulajdonságnak számít az osszeointegrálódó implantátumok alkalmazásával szemben, mivel azok fix pozícióba kerülnek, és az idő előrehaladtával is ugyanazon pozícióban maradnak. Ez azt jelenti, hogy az állcsontok növekedése esetén az implantátumok pozíciója változatlan marad, és ezáltal a szomszédos fogakhoz képest infra-okklúzióba kerülhetnek. A transzplantáció egyik leggyakrabban hangoztatott előnyeként pedig azt szokták említeni, hogy így lehetőségünk van egy jelentős mértékben destruált fogat egy teljes értékű, tökéletes állapotban lévő fogra kicserélni.

Ha szükség van az átültetett fog gyökérkezelésére, akkor az endodonciai beavatkozásokat célszerű a kérdéses fog koronai és gyökéri anatómiájának megfelelően előre megtervezni. Ezekben az esetekben a lehető legtöbb saját foganyag megőrzését prioritásként kell kezelni. Ilyenkor mindig elsődleges célunk, hogy az átültetett fog rágó- és funkcionális megterheléssel szembeni ellenálló képességének a nagysága a lehető legkisebb mértékben csökkenjen. A konzervatív endodonciai ellátás során az egyik legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a szűk hozzáférési nyílásokon keresztül bevezetett gyökérkezelő tűknek jelentős hajlító feszültséget kell elviselniük (flexural stress). A tűket érő erőhatások nagysága a gyökércsatorna bemeneteknek megfelelően – az egyenes vonalú hozzáférés (straight-line access) hiánya miatt – a megszokotthoz képest nagyobb lesz. A ciklikus terhelés során jelentkező erőhatások nagysága a gyökércsatornákban jelenlévő görbületeknek megfelelően ugyancsak megnövekedhet. Ennek hatására a gyökércsatorna nagyobb mértékű transzportációjára számíthatunk, amely pedig az eredeti gyökércsatorna-lefutás megváltoztatását jelenti. Ha tudjuk, hogy a konzervatív hozzáférési nyílásokon keresztül történő gyökércsatorna-megmunkálás során nagyobb mértékű ciklikus terhelés éri a gyökérkezelő tűket, akkor egyértelműnek kell lenni, hogy ezekben az esetekben nagyobb ciklikus terheléssel szembeni ellenálló képességgel rendelkező gyökérkezelő tűket célszerű alkalmaznunk.

Az Aurum Blue gyökércsatorna-megmunkáló rendszer egy négy gyökérkezelő tűből álló sorozatból épül fel. A gyökérkezelő tűket stabilizált martenzites fázisú ötvözetből készítették (12. ábra). A tűk keresztmetszetét, konicitását, a tűk alapanyagául szolgáló nikkel-titán ötvözet összetételét, valamint a tűk elektropolírozott felszínét oly módon határozták meg, illetve alakították ki, amely lehetővé teszi, hogy végeredményként egy jól kiegyensúlyozott tulajdonságokkal rendelkező gyökérkezelő

eszközt kapjunk. A tűk ciklikus terheléssel és torziós erőkkel szembeni ellenálló képességének mértéke jól aránylik a tűk flexibilis tulajdonságaihoz. A 25/.05-ös méretnél (#25-ös csúcsi átmérő és 5%-os konicitás) kisebb gyökérkezelő tűk négyszög alakú keresztmetszettel rendelkeznek, míg az ennél nagyobb tűk keresztmetszete egy konvex háromszögre hasonlít. A tűk alkalmazása során az alábbi paraméterek használata javasolt: 500 fordulat/perc (500 RPM) és 2 Ncm nyomaték. A CeraSeal kálcium-szilikát alapú sealer alkalmas az egypoénos gyökértömési technikák során történő felhasználáshoz (13. ábra). Ez a gyökértömési technika jelentős mértékben megkönnyíti a gyökércsatorna-rendszer hermetikus lezárásának kialakítását, amennyiben a gyökértömést egy konzervatív hozzáférési nyíláson keresztül kell elkészíteni. A CeraSeal-t a fizikai tulajdonságai alkalmassá teszik egy hosszú távon dimenzióstabil 3 dimenziós zárás létrehozására. A megfelelő zárás biztosításához nincs szükség hideg vagy meleg guttaperchával történő laterális vagy vertikális kondenzáció alkalmazására. A kálcium-szilikát alapú sealerek számtalan jó tulajdonsággal rendelkeznek, amelynek köszönhetően lehetőségünk van az egypoénos technika alkalmazására. Ezek közül kiemelnénk a jó fizikai tulajdonságokat, a dimenzióstabilitást, a megfelelő záróképességet, az antibakteriális hatást, a biokompatibilitást és bioaktivitást, valamint a periapikális szövetek regenerációját elősegítő képességét. Talán az a legfontosabb, hogy ezek az anyagok képesek a nedves környezetben történő kötésre. Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mivel a dentin körülbelül 20%-os nedvességtartalommal rendelkezik, valamint a fogorvosi tevékenység nagy része nedves, vagy legalábbis nem teljesen száraz környezetben történik.

Következtetések

Amennyiben az autogén fogtranszplantációval elérhető potenciális biológiai és funkcionális előnyöket összehasonlítjuk az implantátumok behelyezésével járó előnyökkel, illetve figyelembe vesszük a minimál invazív módon kivitelezett endodonciai beavatkozásokban rejlő lehetőségeket, akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy az új endodonciai technikák, eszközök és anyagok alkalmazásával az autogén fogtranszplantáció egy reális terápiás alternatíva lehet, főként a fiatal és jól együttműködő páciensek esetében!

Forrás: Roots 2021; 1 26-29

A páciens teljesen elégedett volt a kezelések végeredménnyel. A terápiás erőfeszítéseink

felszabadultan nevetni és mosolyogni. A cikkben a multidiszciplináris beavatkozások alkalmazásában

végzett orthodonciai és restauratív kezelésekkel

minimálinvazív módszerekkel

kezelések befejezését követően elért esztétikai

erőfeszítéseink eredményeinek köszönhetően újra képes cikkben bemutatásra kerülő eset jól példázza

alkalmazásában rejlő előnyöket. A megfelelő sorrendben

kezelésekkel lehetővé vált a páciens mosolyának

módszerekkel történő optimalizálása.

Dr. Onur Deniz Polat (Svájc)

MINIMÁLINVAZÍV

ESZTÉTIKAI

ELLÁTÁS

ALIGNEREK ÉS HÉJAK

FELHASZNÁLÁSA SEGÍTSÉGÉVEL

Bevezetés

A fogorvosi beavatkozásokkal szemben támasztott követelmények között az utóbbi időben egyre hangsúlyosabbá vált az attraktív esztétikai eredmények elérése iránti igény. Ezzel párhuzamosan a páciensek egyre jelentősebb hányada igényli a minimálinvazív terápiás lehetőségek alkalmazását. Vannak azonban olyan esetek, ahol a beavatkozások megkezdése előtt fennálló kiindulási állapot különböző előkezelések elvégzését teszik szükségessé annak érdekében, hogy az ellátás eredményeként minimálinvazív módszerekkel biztosított esztétikus megjelenést tudjunk elérni. Az alábbiakban olvasható esetbemutatás során egy olyan multidiszciplináris funkcionális és esztétikai kezelést fogunk ismertetni, ahol minimálinvazív módszerek alkalmazása mellett tudtunk esztétikus eredményeket is elérni.

Az esztétikus végeredmények biztosítása érdekében gyakran multidiszciplináris megközelítés alkalmazására van szükség. Ezeket a több szakterületet is érintő beavatkozásokat ugyanaz a fogorvos is biztonsággal elvégezheti, ha a tervezett beavatkozások komplexitása nem igényli az adott szakterülettel kapcsolatos mély ismeretek meglétét. Ha nagyobb volumenű, vagy speciális ismereteket igénylő komplex kezelésekről van szó, akkor egyértelműen az adott területre vonatkozó szakvizsgával rendelkező specialista felkeresését javasoljuk. Az alábbi esetbemutatásban ismertetésre kerülő beavatkozásokat ugyanaz a fogorvos végezte. A beavatkozások elvégzése során mindvégig minimálinvazív módszereket alkalmazott.

Esetbemutatás

A 26 éves férfi páciens azzal a kéréssel kereste fel a rendelőnket, hogy a frontfogai esztétikusabb megjelenését szeretné elérni. A páciens jó általános egészségi állapottal rendelkezett, nem szenvedett allergiáktól és nem kellett rendszeresen gyógyszereket szednie. A páciens lehetőség szerint kerülte a fogai megmutatását. Rendkívül zavarónak találta a nagymetszői között, a középvonalnak megfelelően látható rést, a fogain látható kopási jeleket, valamint a fogai méretét is túl kicsinek találta. A szájüregi vizsgálat során megállapítottuk, hogy a nagymetsző fogai (11, 21) élharapásban vannak, valamint az alsó fogíven kismértékű torlódást észleltünk. A felső frontfogakon

(13-23) attrícióra utaló jeleket találtunk. A fogak kopása a nagymetszőfogaknak megfelelően volt a legkifejezettebb (1. ábra) . Az előbbiekben említett fogak (11, 21) ezen kívül némileg elfordultak, és jelentősebb méretű diasztéma volt köztük. A páciens Angle I.-osztályú állcsontrelációs helyzettel rendelkezett. A vizsgálat során feltűnt, hogy a páciens csak nagyon óvatosan mert mosolyogni (2. ábra)

Az eset ellátása során végzett orthodonciai előkezelést funkcionális szempontból a protetikai vagy restauratív célú fogászati beavatkozások közé sorolhatjuk.

A szájüregi vizsgálat során nem találtunk szuvas léziók jelenlétére utaló eltéréseket. A nagymetszőfogakon megfigyelhető jelentős mértékű kopás ellenére nem észleltünk craniomandibuláris diszfunkció jelenlétére utaló jeleket. A vizsgálat befejezését követően a pácienst tájékoztattuk a különböző kezelési lehetőségekről. Az esztétikai megjelenés javítása érdekében először egy alignerekkel végzett fogszabályzó kezelés elvégzését, majd a harapási helyzet optimalizálását követően a felső frontfogai kompozittal történő direkt felépítését vagy héjakkal történő ellátását (pl.: non-prep héjak) javasoltuk (3. és 4. ábra).

Orthodonciai előkezelés

Az alignerekkel történő fogszabályzó kezelés elvégzéséhez az Invisalign rendszert használtuk. Az orthodonciai kezelés során 14 sín került felhasználásra. A páciensnek minden egyes sínt 10 napon keresztül kellett viselnie. A fogszabályzó kezelés céljai között szerepelt az élharapás megszüntetése, a szemfogak derotálása, valamint az alsó fogíven látható torlódás feloldása.

1. ábra: Kiindulási állapot. A felső nagymetszőfogak élharapásban vannak.

3. és 4. ábra: Digitálisan megtervezett kezelés.

A fogazat minimálinvazív módon készített héjakkal történő ellátásához a fogaknak olyan pozícióban kell lenniük, amely lehetővé teszi az esztétikai megjelenés additív eljárások alkalmazása mellett történő optimalizálását.

Az orthodonciai terápia során a fogív tágításra került, és a fogak között látható rések is egyenletes módon lettek elosztva a frontfogak között. Erre azért volt szükség, hogy a restauratív fázis során lehetőségünk legyen a harmonikus szé-

2. ábra: Az orthodonciai kezelés megkezdése előtt készített intraorális felvétel. A páciens csak óvatosan mer mosolyogni.

lességű és hosszúságú fogformák kialakítására (5. ábra) A labiális és bukkális fogfelszínekre helyezett attachmentek feleltek a sínek által a fogakra kifejtett erők megfelelő átvitelének biztosításáért. Az eset ellátása során végzett orthodonciai előkezelést funkcionális szempontból a protetikai vagy restauratív célú fogászati beavatkozások közé sorolhatjuk. Ebben az esetben az orthodonciai beavatkozásnak az volt a célja, hogy lehetővé tegye a definitív fogpótlások minimálinvazív módon történő elkészítését. Az alignerekkel történő fogmozgatások befejezését követően a pácienst egy felső retenciós sínnel láttuk el. Az alsó fogíven az elért eredmények stabilitását fix retainer felhelyezésével biztosítottuk.

5. ábra: A 4 hónapos fogszabályzó kezelés befejezését követően elért állapot.

6. ábra: Az elkészült préskerámia héjak (e.max® Press, Ivoclar Vivadent).

7. ábra: A héjak szájüregi próbája (a preparált csonkok és a héjak közti rést víz tölti ki).

8. ábra: A héjak átadását követően 1 évvel készített felvétel. Jól látható, hogy a papillák teljesen kitöltötték a fogak között található teret.

Restauratív fázis

A kezelések második fázisában a pácienssel közösen non-prep/ minimálinvazív héjak készítése mellett döntöttünk (6. és 7. ábra).

Az ilyen jellegű ellátás során csupán a lehető legkisebb mennyiségű foganyag kerül eltávolításra. A minimálinvazív beavatkozás elvégzését lehetővé tevő feltételeket a fogszabályzó kezelés során alakítottuk ki. A fogazat minimálinvazív módon készített héjakkal történő ellátásához a fogaknak olyan pozícióban kell lenniük, amely lehetővé teszi az esztétikai megjelenés additív eljárások alkalmazása mellett történő optimalizálását. Azonban az ellátás során előbbiekben felsoroltakon kívül más szempontokat is figyelembe kell vennünk. Amennyiben a páciens a jelenleg látható fogszínéhez képest jelentős változást szeretne elérni, úgy sokkal vastagabb héjak készítésére van szükség, és az ezáltal megnövekedett helyigény miatt sok esetben nincs lehetőség kizárólag additív eljárások alkalmazására (8. ábra). Mivel a cikkben bemutatásra kerülő eset ellátása során a fogazat helyzeti rendellenességei az előzetes orthodonciai kezelés keretei között korrekcióra kerültek, ezért lehetőségünk adódott a restauratív fázis minimálinvazív módon történő elvégzésére. Az általunk alkalmazott terápia hátrányai között szerepelt, hogy az elvégzett beavatkozások időigénye miatt a tervezett végeredményt csupán viszonylag hosszú idő után tudtuk elérni.

Összefoglalás

A páciens teljesen elégedett volt a kezelések befejezését követően elért esztétikai végeredménnyel (9. ábra). A terápiás erőfeszítéseink eredményeinek köszönhetően újra képes felszabadultan nevetni és mosolyogni. A cikkben bemutatásra kerülő eset jól példázza a multidiszciplináris beavatkozások alkalmazásában rejlő előnyöket. A megfelelő sorrendben végzett orthodonciai és restauratív kezelésekkel lehetővé vált a páciens mosolyának minimálinvazív módszerekkel történő optimalizálása. A körültekintő tervezésnek köszönhetően nem került sor felesleges beavatkozások elvégzésére, és emiatt a kezelések befejezéséhez szükséges idő sem nyúlt a szükségesnél hosszabbra. Arra is felhívnánk a figyelmet, hogy a jól megszervezett, továbbá a lehető legkevesebb rendelési időt felhasználó kezelések – a beavatkozásokat végző fogorvosok számára is – rendkívül kedvezőek lehetnek.

Forrás: Cosmetic Dentistry 2022; 1 12-14

9. ábra: A héjak átadását követően készített szájüregi felvétel.

Dr. Sushil Koirala (Nepál)

MEDITATÍV FOGMOSÁSI TECHNIKA

Egy hatékony módszer a szájüregi egészség és relaxált elme

eléréséhez

1.

A SZÁJÜREGI EGYENSÚLY FENNTARTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ TÉNYEZŐK

A szájüregi egyensúly felborulásában résztvevő tényezők

Rossz lehelet, parodontális megbetegedés, fogszuvasodás, fájdalom, szenvedés, stressz, szorongás

A szájüregi flóra Kémiai anyagok Mechanikai erők

Nem megfelelő fogmosási technika, nem kielégítő mértékű önmagunk irányába mutatott figyelem

A szájüregi egyensúly felborulása Terápiás beavatkozások

SZÁJÜREGI BETEGSÉGEK ÉS MENTÁLIS STRESSZ KIALAKULÁSA

Általános betegségek Mentális stressz Immunrendszer Genetikai tényezők

A szájüregi egyensúlyi állapot felborulása ellen ható természetes ellenálló képesség

Nem megfelelő fogmosási technika, nem kielégítő mértékű önmagunk irányába mutatott figyelem

MEDITATÍV FOGMOSÁS Tájékozottság, önmagunk irányába mutató figyelem, gyakorlás

Biológiai védelem, regeneráció vagy reparáció és adaptáció

Szájüregi egyensúly

MEDITATÍV FOGMOSÁS Tájékozottság, önmagunk irányába mutató figyelem, gyakorlás

A SZÁJÜREGI

EGÉSZSÉG és az elem boldogságának helyreállítása

Fogorvosi beavatkozások keretei között végzett helyreállítás vagy adaptáció

Bevezetés

A holisztikus egészségügyi szemlélet régóta része a védikus kultúrának. Ebben a kultúrkörben az egészséget az elme, a test, a viselkedés és a környezet közti harmónia elérése jelenti. Ennek a fogalmát és az elérésének lehetséges módszereit részletesen leírják az ájurvéda irodalomban. Ez a szemlélet hosszú időn keresztül feledésbe merült, és csak azután került ismét előtérbe, hogy az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization; WHO) 1948-ban úgy definiálta az egészség fogalmát, miszerint „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegség hiánya”. Ezt követően egyre többen ismerték meg az egészségi állapottal összefüggő életminőség fogalmát (holisztikus egészségi állapot).

Az egészség 1948-ban meghatározott definíciójának nagy szerepe volt abban, hogy az egészséget és betegséget nem csupán fiziológiai, hanem biopszichoszociális szemlélet szerint vizsgálják. A biopszichoszociális modellen keresztül vizsgálva mindenki számára könnyen érthetővé válik, hogy bármely olyan betegség negatív hatással lehet a páciensek életminőségére, amely megakadályozza őket a mindennapi teendőik elvégzésében. A vonatkozó szakirodalom vizsgálatát követően megállapíthatjuk, hogy az egészségi állapottal összefüggő életminőség fogalma az 1960-as éveket követően egyre nagyobb számban kerül említésre. Sőt azt is

megfigyeltük, hogy az előbbiekben említett fogalom lassan a szájüregi egészséggel foglalkozó publikációkban is megjelent. A szájüregi egészséggel összefüggő életminőség fogalma viszonylag újnak számít, azonban ezt a kifejezést az elmúlt két évtizedben egyre nagyobb számban olvashattuk a különböző szakcikkekben. Több szerző is foglalkozott a szájüregi egészséggel összefüggő életminőség elterjedésének és az előtérbe kerüléséhez vezető körülmények vizsgálatával. A szájüregi egészséggel összefüggő életminőség megmutatja, hogy a vizsgált egyén hogyan ítéli meg saját magát különböző területeken az általa észlelt szájüregi tünetek, továbbá az általános szájüregi állapota tükrében. Ez az információ lehetővé teszi a kutatók számára, hogy összefüggéseket állítsanak fel a szájüregi és az általános egészségügyi állapot között. A jó szájhigiénia eredményeként a páciensek egészséges megjelenésű szájüregi állapottal fognak rendelkezni, amely mentes a kellemetlen lehelettől. Az egészséges szájüreg hozzájárul a megfelelő táplálékbevitelhez szükséges feltételek biztosításához, elősegíti a társas kapcsolatok kialakítását és fenntartását, növeli a páciensek önbecsülését és erősíti az egészség és a jóllét érzését.

A szájüregi egészség vagy betegség állapotának kialakulását számtalan különböző paraméter befolyásolja. Ezek a paraméterek lehetnek molekuláris, sejtszintű vagy szöveti szintű hatások, egyéni vagy társadalmi szokások és elvárások, valamint az előbbiekben felsoroltak egymásra gyakorolt kölcsönhatásai. Az emberi testen belül a szájüregben található

az egyik legváltozatosabb bakteriális flóra. Ebben a komplex mikrobiomban a baktériumokon kívül vírusok, gombák, protozonok és további egysejtű organizmusok is megtalálhatóak. A szájüregben található baktériumok kiemelt szerepet játszanak két, az emberek szájüregében viszonylag gyakran előforduló kórfolyamat kialakulásában: a parodontális megbetegedések és a fogszuvasodás hátterében a pathogén szájüregi baktériumok állnak. Ezek a szájüregi betegségek a világszinten leggyakrabban előforduló betegségek között szerepelnek. Ez a két betegség majdnem az összes korcsoportot és szinte az összes különböző földrajzi területen élő közösséget érinti.

A normál szájüregi flórában több mint 1000 különböző baktériumot találhatunk. Az emberi testben a bélbaktériumokat követően a szájüregi baktériumok alkotják a második legkomplexebb baktériumközösséget. Az immunrendszerre pedig rendkívül jelentős feladat hárul. Azon kívül, hogy tolerálnia kell a normál baktérium-, vírus- és gombaflóra jelenlétét, továbbá az általuk kiváltott komplex kölcsönhatásokat, ezzel a szimbiózissal egyidejűleg képesnek kell lennie a pathogén baktériumokkal szembeni védekezésre is. Mára az is bizonyítottá vált, hogy az immunrendszerben bekövetkező változások esetén a szájüregi flóra összetétele is megváltozik. Több olyan betegséget és állapotot is fel tudunk sorolni, amely megváltoztatja az immunrendszer egyensúlyát, és ezáltal a szájüregi mikrobiom összetételére is hatással van. A szájüreg egy az emberi szervezeten belül kialakult önálló életközösségnek ad otthont, és mint minden életközösség, ez is több különböző résztvevőből épül fel (baktériumok, gombák, metabolikus termékek, a gazdaszervezettől származó sejtek, a nyálban lévő elemek stb…), valamint ez a rendszer is mindig az egyensúly fenntartására törekszik. Fontos megjegyeznünk, hogy a baktériumflóra összetétele a különböző szájüregi területeknek megfelelően ugyanazon szájüregen belül eltérést mutathat. Különböző vizsgálatok is igazolták, hogy a nyálkahártyán és a fogak felszínén lévő baktériumközösségek, valamint a nyálban lévő és a fogak felszínén található baktériumközösségek összetétele egymáshoz képest jelentősen eltérhet. Egy a közelmúltban megjelent vizsgálatban kimutatták, hogy míg a bukkális nyálkahártyán, ínyen és a kemény szájpadláson lévő bakteriális flóra összetétele nagyjából megegyezett, addig a nyálban, nyelven, mandulákon, torokban, valamint a supra- és subgingivális plakkban lévő bakteriális közösségek jelentősen eltérő összetétellel rendelkeztek. Jelenleg a nyálban megtalálható mikrobiomot tartjuk a legalkalmasabbnak a szájüregre általánosságban jellemző mikrobiom összetételének a meghatározására. Az ebből a közegből vett minták segítségével viszonylag jól leképezhetjük az egyes betegségek által a szájüregi flórára gyakorolt hatásokat.

Ahhoz, hogy a biológiai szövetek regenerációs képességéről beszéljünk, először mélységében meg kell értenünk azokat a kölcsönhatásokat, amelyek részt vesznek a nyál, a táplálkozás, a szájüregi flóra, a fogak és a nyálkahártyafelszínek által kialakított dinamikus egyensúly (azaz a fiziológiás szájüregi állapot) fenntartásában. Az előbbiekben felsorolt elemek szerves részei a szájüregen belül megtalálható önálló ökoszisztémának. A szájüregi egészség vagy betegség fenntartását és kialakulását az ezen elemek által alkotott rendszerben fennálló egyensúly vagy aránytalanság okozza (1. ábra)

2. 3.

Ennek megfelelően az általunk elvégzett preventív és terápiás célú beavatkozások céljai között ezen egyensúlyi állapot megőrzésének vagy helyreállításának is kiemelt szerepet kell kapnia. A holisztikus szemléletű preventív, diagnosztikai és terápiás beavatkozások sokkal szélesebb spektrumon közelítik meg a lehetséges problémákat, míg a hagyományos orvoslásban jóval korlátozottabb azon faktorok száma, amelyeket figyelembe vesznek az egészség megőrzésére vagy helyreállítására való törekvés során.

A pathológiás szájüregi elváltozások világszintű terhet jelentenek az egészségügyi ellátó rendszernek

Annak ellenére, hogy a fogszuvasodás és a parodontális megbetegedés nem tartozik a fertőző betegségek közé, még így is hatalmas egészségügyi terhet jelentenek az emberiség számára. A világ lakosságának jelentős része (megközelítőleg 90%-a) az élete során egy ponton valamilyen szájüregi megbetegedéstől fog szenvedni. A fogszuvasodás és a parodontális betegség a leggyakoribb olyan krónikus megbetegedések közé tartoznak, amelyek késői stádiumára jellemző az erős fájdalom kialakulása. A jelenleg rendelkezésre álló becslések szerint a fogszuvasodás incidenciája a világ felnőtt lakosságában 100%-ra, míg az iskoláskorúak között 60%–90%-ra tehető (2. ábra). A parodontális megbetegedések vélelmezhetően a világ lakosságának 20%–50%-át érintik. A krónikus parodontitis a világ hatodik leggyakrab-

4.

Holisztikus Szemlélet elme test

Viselkedés környezet minimál inVazíV megbízható Megfizethető egyszerű

Megfelelő Technológia

Képzett FogorVos

kompetens lelkes egészséges boldog tudományos megalapozottság, bizonyított eredmények, tapasztalat, logikus köVetkeztetések

Megfelelő Terápia

ban előforduló megbetegedésének számít, és súlyos esetben a saját fogak elvesztéséhez vezethet (3. ábra). A jelenleg rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy összefüggés van a szájüregi betegségek és az olyan nem fertőző betegségek között, mint a cukorbetegség vagy a kardiovaszkuláris betegségek. Ugyancsak szignifikáns összefüggést találtak a szájüregi egészség és a mentális egészség között. Mindezek figyelembevételével megalapozottnak találjuk azt a kijelentést, mely szerint a szájüregi betegségek világszintű terhet jelentenek az egészségügyi ellátó rendszernek. A szájüregi elváltozások direkt és indirekt módon is hatással vannak a világgazdaságra. Ezeknek a betegségeknek a kezelése jelentős anyagi teherrel jár, amely negatív társadalom gazdasági hatással rendelkezik. A WHO becslése szerint az iparosodott országok többségében a szájüregi betegségek kezelése számít a negyedik legnagyobb költséggel kezelhető betegségnek. A kezelések közvetlen és közvetett költségein, valamint ezek gazdasági hatásain kívül a szájüregi megbetegedések jelentős hatással vannak az emberek mindennapi életére, valamint világszinten évente több millió munka- és iskolában eltöltött óra elvesztéséhez vezetnek. Az újonnan elérhetővé váló tudományos bizonyítékok alapján, mely szerint a fogszuvasodás egy táplálkozásés viselkedésfüggő megbetegedés, amely kialakulásában baktériumok is részt vesznek, megváltozni látszik a fogszuvasodás megelőzésének és ellátásának módja. Az új szemléletnek megfelelő kezelési módszereknek a biológiai szövetek regenerációs képességét is figyelembe kell venniük a páciens ellátásának megtervezése során. Továbbra is a kariológiai elváltozások kialakulásának megakadályozásának kell a szájüregi egészség helyreállítására és megőrzésére törekvő kezelési tervek középpontjában állni. A modern fogorvoslásban elfogadhatatlannak számít az egészséges foganyag feláldozása és mesterséges helyreállító anyagokkal történő visszaépítése. Jelen cikk szerzője a Védikus Mosoly Filozófia (Vedic Smile Concept) alkalmazását javasolja. Ennek a szemléletnek a fókuszpontjában a betegségek kialakulásának megelőzése áll. Ezt az egyéni szájhigiénés szokások fiatal korban történő kialakításával, a fogorvosi szűrővizsgálatokon való rendszeres

megjelenéssel, a kezdődő szájüregi megbetegedések minimál invazív módszerekkel való diagnosztizálásával, ezek kialakulásának megelőzésével, illetve korai stádiumban való kezelésével és egy páciens középpontú holisztikus fogorvosi szemlélet alkalmazásával kívánja biztosítani.

Oktatás és megelőzés

A prevenció a legjobb terápia, tartja a mondás. Ennek a filozófiának az alkalmazása jelentős mértékben csökkentheti a szájüregi megbetegedések negatív társadalmi hatását. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a megfelelően végzett egyéni szájhigiénés tevékenység kulcsfontosságú szerepet tölt be a szájüregi megbetegedések kialakulásának a megelőzésében. A fogorvosi vizsgálatok során a fogászati ellátásban résztvevő kezelőszemélyzet általában hasznos tanácsokkal és pontos utasításokkal látja el a pácienseket a szájüregi egészségük fenntartásával kapcsolatban. Ezek tartalmát a klinikai vizsgálat során látott szájüregi státusz- és orálhigiénés szint alapján individualizálják az egyes páciensek számára. A tanácsadás célja a páciensek szájüregi egészségmegőrző képességének fejlesztése és a megfelelő szájhigiénia fenntartásához szükséges információk biztosítása. Ugyanakkor már számos vizsgálatban kimutatták, hogy a páciensek általában nem végzik el maradéktalanul a megfelelő szájhigiénia fenntartásához elengedhetetlen napi szájápolási teendőket, továbbá a felnőtt lakosság nagy része az ajánlottnál kevesebb alkalommal és rövidebb ideig mossa a fogait. Ennek eredményeként nem meglepő, hogy az egyéni szájhigiénés tevékenység révén sokszor nem képesek a fogazatuk megfelelő tisztaságát biztosítani. Ez azt igazolja, hogy megfelelő egészségtudatos hozzáállás és kellő önmagunk irányába mutatott figyelem szükséges a jó szájhigiéne fenntartásához.

A szájüregi egészség elérése a megfelelő tudás és képességek biztosításán, nem pedig a páciensek különböző feladatok végrehajtására való utasításán keresztül lehetséges. Tulajdonképpen a szájüregi egészséggel kapcsolatos oktatást tartják a jó szájhigiéne eléréséhez szükséges egyik legalapvetőbb feltételnek. Ezen felül szoros összefüggéseket találhatunk a jó szájüregi és jó mentális egészség között a szakirodalomban.

Meditatív fogmosás

A meditatív fogmosási technika a védikus fogászati elveken (Vedic Smile Dentistry) alapul (5. ábra). Ez egy holisztikus szemléletű technika, amely a test, az elme, a viselkedés és a környezet (ebben az esetben a szájüregi flóra) egyensúlyának megőrzésére vagy helyreállítására törekszik. A célja, hogy a páciensek elsajátítsák a meditatív fogmosási technika alkalmazásával járó alapértékeket, és az ezek alkalmazásával járó előnyöket fel tudják használni a testi és lelki egészségük, valamint boldogságuk növelésére. Az MTB technika célja, hogy a pácienseknek a fogak mechanikai tisztításával egyidejűleg lehetősége legyen a test és a lélek közti kapcsolat erősítésére. Erre egy egyszerűsített

meditatív eljárás alkalmazásával van lehetőségünk, amely a szájüreg egészségének fenntartása mellett a belső feszültségek levezetéséhez is hozzá tud járulni. Az MTB technika alapja a páciensek tájékozottságának, magukkal szembeni figyelmességüknek, és a jó szájhigiénés szokásaiknak az erősítése. A technika helyes alkalmazása esetén az előbbiekben felsoroltak a páciensek mindennapos viselkedésének részévé válnak, és ezek a gyakorlatok készségszinten rögzülnek bennük.

MTB – A háromlépéses fogmosási technika

Az MTB technika három egyszerű lépésen keresztül biztosítja a szájüreg tisztaságát és az elme relaxálását. Ez a három lépés: az előkészítés, a tisztítás és a védelem (6. ábra)

A megfelelő módon történő fogmosás záloga, hogy tájékozottak legyünk mindhárom lépés fontosságával és a helyes kivitelezésük módjával.

Előkészítés

A fogmosás megkezdése előtt az MTB technika gyakorlójának pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy milyen feladatokat ad az elméjének. Ennek köszönhetően képesek lehetünk a következő 3-4 perces művelet során egy tökéletes és harmonikus kapcsolatot létrehozni a testünk és az elménk között. Az MTB technika az alábbi egyszerű lépések elvégzését javasolja:

• Nézzünk a tükörbe és vizsgáljuk meg a szájüregünk állapotát.

• Vizsgáljuk meg a fogainkat. Ellenőrizzük a fogaink felszínének állapotát a nyelvünk segítségével. Simítsuk végig a nyelvünket az összes fogfelszínen.

• Legyünk hálásak a fogainknak és köszönjük meg nekik, hogy az előtörésüktől kezdve segítségünkre vannak az étel megrágása és a beszéd során.

MEDITATÍV FOGMOSÁS

• Mosolyogjunk a tükörbe és készüljünk fel a fogmosás megkezdésére.

Ezek az egyszerű lépések segítenek a fogmosáshoz szükséges mozdulatok elvégzésére való felkészülésben, és segítenek az ezt a tevékenységet zavaró egyéb gondolatok kizárásában. A figyelem fókuszálásával csökken a stressz és a szorongás mértéke és a belső nyugalom megjelenésével a fogmosás egy élvezhető és sikeresen elvégezhető tevékenységgé válik.

Tisztítás

Az MTB technika alkalmazása során alapvetően kis fejű, puha és elvékonyodó végű sörtékkel rendelkező fogkefe használatát javasoljuk. Ugyanakkor arra is figyelmet kell fordítani, hogy a fogmosás során képesek legyünk az ételmaradékokat és az itt található dentális plakkot megfelelő hatékonysággal eltávolítani a fogak felszínéről és a fogak között lévő interdentális területekről. Az MTB technika először az interdentális területek megtisztítását javasolja. Ezeknek a megtisztítását követően célszerű az egész szájüreget vízzel alaposan átöblíteni, majd megkezdhetjük a fogfelszínek megtisztítását. A fogmosás során végzett mozdulattal kapcsolatban az MTB technika egy logikus és a tevékenység céljára fókuszált megközelítés alkalmazását javasolja. Ennek megfelelően az interdentális területek megtisztításához az íny felől induló vertikális irányú söprögető mozdulatokat, míg a további fogfelszínek megtisztításához körkörös dörzsölést javasol. A lényeg, hogy egyetlen területet se hagyjon ki a fogai megtisztítása során (fogközök, valamint a fogak okkluzális, buccalis és lingualis felszínei). Az MTB filozófia szerint ennek a lépésnek a célja (tisztítás) a fogak mechanikai módszerekkel történő lehető legalaposabb megtisztítása, a fogmosás idejének meghosszabbítása, a nyálképzés fokozása és a fogfelszínek fogmosás közben történő vizuális kontrolljának elősegítése. Összességében olyan körülményeket akar terem-

Egy biztos út a szájüregi egészség és az elem boldogságának eléréséhez

A szájüregi egyensúlyi állapot felborulása ellen ható természetes ellenálló képesség

MEDITATÍV FOGMOSÁS Tájékozottság, önmagunk irányába mutató figyelem, gyakorlás

LEGYÉL TÁJÉKOZOTT ÉS FIGYELJ SAJÁT MAGADRA

TISZTÍTÁS fogközök (fogkrémhasználat nélkül), vertikális irányú söprögető mozdulat

Öblítés

REGGEL/NAPKÖZBEN

TISZTÍTÁS

A szájüregben látható fogfelszínek, íny, és nyelv (fogkrémhasználat nélkül) Rövid ideig tartó körkörös tisztítás

A SZÁJÜREGI EGÉSZSÉG és az elem boldogságának helyreállítása

Megfelelő szájüregi egyensúly

LEFEKVÉS ELŐTT

TISZTÍTÁS ÉS KÉMIAI VÉDELMET BIZTOSÍTÓ ANYAGOK FELVITELE A szájüregben látható fogfelszínek, íny és nyelv (biológiailag aktív hatóanyagot tartalmazó fogkrém) Rövid ideig tartó körkörös tisztítás

Tilos öblögetni, csak köpni lehet

Biológiai védelem, regeneráció vagy reparáció és adaptáció Alapos öblögetés

teni, amely alkalmassá teszi a fogfelszíneket a következő lépésben alkalmazásra kerülő kémiai védelem optimális befogadására.

Védelem

A szájüregi környezet védelmére szolgáló lépéseket úgy kell meghatározni, hogy azok a lehető legteljeskörűbb módon elősegítsék a szájüregi egyensúly felborulását okozó hatások semlegesítését (1. ábra). A szájüreg védelmét többek között az alábbi tevékenységek segíthetik: fluoridos fogkrém és antiszeptikus szájvizek használata, fluoridos védőlakkok alkalmazása, a fogfelszínek bioaktív anyagokkal történő védelme, barázdazárás, fogvédő sínek alkalmazása (ezek a sínek a fogakat potenciálisan károsító mechanikai erőhatásokkal szemben képesek védelmet nyújtani), a táplálkozás módosítása. Az előbbiekben néhány olyan példát soroltunk fel, amelyek elősegíthetik a szájüregi egészség megőrzését, ám ezeket mindig csak a fogorvosok ajánlásának megfelelően szabad alkalmazni. Ugyanakkor az egyéni szájhigiénés tevékenység végzése során, a fogak mechanikai megtisztítását követően fontos a fogak kémiai védelmét a megfelelő anyag (fogkrém, foggél, szájvíz, stb…) felvitelével biztosítani. Ezeket a szereket bele kell masszírozni az ínybe, a fogfelszínekre, a nyelvre stb… Ezek az anyagok hatékony védelmet biztosíthatnak a fogszuvasodás, a fogágybetegség, a szájszag és más szájüregi betegségek kialakulásával szemben. Az MTB technika azt javasolja, hogy a fogak védelme érdekében a fogak felszínére körkörös mozdulatokkal vigyünk fel egy kis menynyiségű fogkrémet vagy foggélt. Fontos, hogy a fogkrém felvitelét követően ne öblítsük ki egyből a szájüregünket,

de a bedörzsölés befejezését követően a nyálunkba került felesleges fogkrémet nyugodtan kiköphetjük. A fogazat fogkefével történő rendszeres mechanikai megtisztítása és a fogak védelmét elősegítő fogkrémek, valamint antiszeptikus szájvizek rendszeres alkalmazása általában elősegíti a szájüregben található kemény- és lágyszövetek regenerációját (remineralizáció, illetve gyógyulás). Ugyanakkor, ha a szájüregi egyensúly felborulásának irányába mutató faktorok túlsúlyba kerülnek, akkor előbb-utóbb megjelennek a szájüregi diszharmónia kialakulására utaló jelek és tünetek. Erre utalhat ínyvérzés, fokozott fogérzékenység, rossz szájszag, demineralizáció által okozott fehér foltok, kis méretű szuvasodások, valamint nem kariogén léziók kialakulása. A nem kariogén léziók közé soroljuk az erózió, az attríció és az abrázió által okozott foganyagveszteséget. Az előbbiekben felsoroltak jelenléte esetén legtöbbször szükség van a fogászati szakemberek által végzett helyreállító beavatkozások elvégzésére. A Védikus Mosoly filozófia mindig is azoknak a haladó szellemű eszközöknek, anyagoknak és technikáknak a használatát javasolta, amelyek alkalmazása révén lehetőségünk van non-invazív vagy minimál invazív módszerekkel és bioaktív helyreállító anyagok használatával ezeknek a kezdődő lézióknak az ellátását elvégezni.

A fogmosás hatékonyságát több tényező is befolyásolja. A páciensek életkora, tájékozottsága, motivációja, a fogkefe minősége, a fogmosás sebessége, a fogmosás ideje, a fogmosás közben kifejtett erő nagysága és a fogmosás során alkalmazott mozdulat is hatással van a tisztítóképességre. Ezen a ponton ismét felhívnánk az olvasók figyelmét arra, hogy az MTB technika célja nem csupán a szájüreg tisztán tartása és a szájüregi egészség megőrzése, hanem az elme relaxálására, a mindennapi szorongás és a stressz csökkentésére is törekszik. Ezáltal nem csupán a szájüreg, hanem az elme felfrissítése és egy általános boldog állapot kialakítása is a céljai között szerepel.

(A felhasznált szakirodalmi hivatkozások jegyzéke elérhető szerkesztőségünkben.)

Forrás: Prevention; 2021 14-19

Dr. Tzovairis Alexander (Belgium), dr. Van Someren Brand Remco (Hollandia), dr. Rossi Roberto (Olaszország)

SZÓLÓIMPLANTÁTUMOK MELLETT TÖRTÉNŐ EGYFÁZISÚ

KEMÉNY- ÉS LÁGYSZÖVETI

AUGMENTÁCIÓ

A Poncho Lamina technika bemutatása

Absztrakt

A szakirodalomban már számtalan olyan publikációval találkozhattunk, amelyben az implantátumok körül található kemény- és lágyszövetek augmentációjának lehetséges módszerei kerülnek ismertetésre. Az implantátumok hosszú távú stabilitását és funkcióképességét, az egyes implantátumokat megfelelő szélességben körülvevő csontszövet jelenléte, valamint a megfelelő lágyrészlefutás, az elegendő volumenben rendelkezésre álló feszes íny és a fogpótlások oly módon történő kialakítása, hogy az azokat körülvevő íny a természetes fogaknál megfigyelhető helyzetet utánozza, biztosítja. A fentiek rendelkezésre állása mind-mind kedvezőbbé teszik az implantátumok hosszú távú prognózisát. Ugyanakkor az előbbiekben leírt optimalizált állapot eléréséhez sokszor invazív sebészi beavatkozások sorozatának elvégzésére van szükség. Ezek pedig mind hozzájárulnak a kezelési idő hoszszának növeléséhez, valamint minden egyes sebészi beavatkozás tovább növeli a műtéti területen jelenlévő hegszövet mennyiségét. Ebben az esetbemutatásban egy olyan újszerű módszert szeretnénk ismertetni, amely alkalmazásával képesek vagyunk a rendelkezésre álló kemény- és lágyszövetek mennyiségének egyidejű megnövelésére. A cikkben bemutatott technika alkalmazása során, a már sokak által jól ismert kortikális membránt használjuk a szöveti volumen megnövelésére, míg a megfelelő lágyrészprofil kialakítását az ezzel egyidejűleg behelyezett egyéni ínyformázó felépítmény segítségével biztosítjuk. Két esetet mutatunk majd be, amelyben egy-egy szólóimplantátum került behelyezésre. Az esetek ellátása során analóg, vagy digitális módon kialakított egyedi ínyformázók és az ezek segítségével rögzített lamina membránok kerültek felhasználásra. Mindkét esetben egy legalább 4 hónapos gyógyulási időszakot követően végzett kiértékelés során, a kiindulási állapothoz képest kedvezőbb kemény- és lágyszöveti konfigurációt találtunk. Véleményünk szerint további vizsgálatok szükségesek a fogatlan állcsontgerincszakaszoknak megfelelően történő implantátumbehelyezéssel egyidejűleg, az általunk javasolt klinikai protokoll szerint végzett szimultán kemény- és lágyszöveti augmentáció hatékonyságának kiértékelésére.

Kulcsszavak: lamina membrán, egyéni felépítmény, csontpótlás, emergenciaprofil, fogászati implantátum

Bevezetés

Az implantátumokon elhorgonyzott fogpótlásokkal foglalkozó szakirodalomban már többször kitértek az implantátumok körül található jól kialakított emergenciaprofil, és az implantátumok mellett megfelelő szélességben rendelkezésre álló feszes íny jelentőségére. Ezek a faktorok biztosítják, hogy: 1. a későbbiekben behelyezésre kerülő fogpótlás számára megfelelő lágyrészviszonyok álljanak fent; 2. valamint ezek biztosítják az implantátumok hosszú távú sikerességéhez szükséges stabil lágyrészviszonyok eléréséhez nélkülözhetetlen feltételeket.

Számtalan olyan technika és eljárás áll rendelkezésünkre, amelyek alkalmazásával lehetőségünk van a meglévő lágyrészvolumen megnövelésére és a feszes íny szélesítésére. Ezek a beavatkozások lehetővé teszik a fogatlan állcsontgerincszakaszoknak megfelelően található lágyrészek mennyiségének és minőségének optimalizálását. Ezt a folyamatot lágyrészmenedzsmentnek nevezzük. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a lágyrész-augmentáció során a megfelelő mennyiségben és pozícióban jelenlévő keményszövetek biztosítják a beavatkozás sikeréhez szükséges stabil feltételeket. A jelenleg általánosan elterjedt klinikai gyakorlatban két- vagy háromfázisú protokollokat alkalmaznak az egyéni ínyformázó felépítmények behelyezésével történő emergenciaprofil formázással kiegészített kemény- és lágyszöveti augmentáció során. Ezek az esetek többségében azt jelentik, hogy az egyes pácienseknek két vagy három műtéti beavatkozáson, és a rendelkezésre álló feszes íny szélesítése érdekében, sokszor az ezeket kiegészítő szabad ínylebeny átültetésen kell átesniük. Ezeknek a beavatkozásoknak az elvégzésére legtöbbször az alsó állcsontokba helyezett implantátumok körüli lágyrészek optimalizálásának érdekében van szükség. A két vagy háromfázisú implantációs protokolloknak az alkalmazása (csontpótlás és azzal egyidejűleg,

vagy attól eltérő alkalommal történő implantátumbehelyezés, valamint az implantátumfelszabadítással egyszerre végzett lágyrész-optimalizáció) hegszövet kialakulásához, az eredetileg meglévő feszes íny mennyiségének csökkenéséhez, és a kezelés befejezéséhez szükséges idő növekedéséhez vezethet.

Jelen cikkben egy olyan módszert szeretnénk bemutatni, amely segítségével lehetőségünk van a szólóimplantátumok körül található kemény- és lágyszövetek egy beavatkozás keretein belül történő augmentálására. Ezt az eljárást One-Step Optimisationnak (O.S.O., egyfázisú optimalizáció) nevezzük. A beavatkozás során kortikális membránt (Soft Lamina-Osteobiol, Tecnoss) használunk. Ezt a már jól ismert tulajdonságokkal rendelkező felszívódó membránt egy egyéni felépítmény segítségével rögzítjük. A felépítmény a membrán rögzítésén kívül az optimális emergenciaprofil kialakításában is részt vesz. Az alábbiakban két eset bemutatásán keresztül egy innovatív egyfázisú sebészi protokollt kívánunk ismertetni. A protokoll egyaránt beilleszthető az analóg vagy a digitális munkafolyamatokba.

Esetbemutatás

Az esetek bemutatása során két páciens ellátását fogjuk ismertetni. A esetbemutatások közé történő beválasztás kritériumai az alábbiak voltak:

A Az ellátásra jelentkező páciens életkora érje el, vagy haladja meg a 18 éves kort.

B A páciens a tájékoztatást követően aláírta a beleegyező nyilatkozatot és vállalta, hogy követi a műtét utáni utasításokat, valamint elfogadja a kezelési tervben leírtakat.

C A páciens jó általános szájhigiénével rendelkezik, és nem szenved parodontális elváltozásoktól (25% alatti plakk index, az első vizsgálat során nem észleltünk parodontális tasakok jelenlétére utaló jeleket, az ínybarázda szondázását követően a vérzési index nem érte el a 25%-ot (BOP<25%)).

D Az ellátásra kerülő jelenleg még fogatlan állcsontgerincszakaszoknak megfelelően legalább 4 mm széles feszes íny jelenléte.

A bemutatásra kerülő esetek közül kizárásra kerültek azok a páciensek, akik:

a) Olyan alapbetegséggel rendelkeztek, amely megváltoztatja a csontállomány metabolizmusát vagy hatással van a sebgyógyulásra.

b) Terhesek vagy szoptatnak az implantátumok beültetése, valamint a gyógyulási fázis alatt.

c) Dohányoznak.

Első esetbemutatás –digitális munkafolyamat

Egy 58 éves hölgy páciens azzal a kéréssel kereste fel a rendelőnket, hogy segítsünk a hiányzó bal alsó második kisőrlőfogának (35) a pótlásában. A páciens jó általános egészségi állapottal rendelkezett, nem dohányzott, és nem szenvedett parodontális betegségektől. A kiindulási állapotról egy

CBCT-felvétel (Cone Beam Computed Tomography) készült. Az elkészült felvétel kiértékelése során megállapítottuk, hogy nem áll rendelkezésre elegendő csontvolumen a 35-ös fog pozíciójába történő implantátumbehelyezés elvégzéséhez. A meglévő állcsontgerinc-szélessége elégtelennek bizonyult (1. ábra) Ezenfelül a szomszédos 36-os pozícióban lévő implantátum (Straumann Tissue Level) körül is csontos dehisszenciát észleltünk (2. ábra) A dehisszencia vélelmezhetően a meglévő csontállomány gyulladásmentes leépülé-

1. ábra: Kiindulási CBCT-felvétel. A bal alsó második kisőrlőfognak (35) megfelelő fogpozícióról készült keresztmetszeti kép.

2. ábra: Kiindulási CBCT-felvétel. A bal alsó első nagyőrlőfognak (36) megfelelően behelyezett implantátumról készült keresztmetszeti kép.

se során alakult ki. A vizsgált területen lévő csontállomány megállapításunk szerint D3-as keménységgel rendelkezett.

A fogatlan állcsontgerincszakasznak megfelelően elegendő csontmagasság állt rendelkezésre egy implantátum behelyezéséhez. A mérés során az állcsontgerinc szájüreg felé mutató felszíne (bukkális kortikális) és a canalis mandibulae cranialis fala közti távolságot vizsgáltuk. A pácienst tájékoztattuk a 36-os pozícióban lévő implantátumon található korona cseréjének szükségességéről, de ő ezt elutasította.

A klinikai vizsgálat során a 35-ös fog pozíciójának helyén található fogatlan állcsontgerincszakasznak megfelelően 4 mm széles keratinizált ínyt találtunk (3. ábra). A 36-os pozícióban lévő implantátum mellett végzett szondázás során nem találtunk tasakok jelenlétére utaló jeleket, valamint a szondázást követő vérzés kialakulását sem észleltünk.

A páciens ellátása során a 35-ös pozícióba történő implantátumbehelyezést követően, az egyfázisú optimalizációs

3. ábra: Kiindulási állapot. A 35-ös fogpozíciónak megfelelő területről készült szájüregi felvételek.

(One-Step Optimalization) protokollnak megfelelően alkalmazott Poncho Lamina technikát használtuk. A beavatkozás során egy darab V3 MIS implantátum (MIS Implants Technologies, BAR-LEV, Izrael) került beültetésre. A laterál augmentáció során folyékony S-PRF-fel (Process For PRF, Nizza, Franciaország) összekevert Biogen 0,5 Xenograftot (Biogen 0,5gr-Bioteck, Torino, Olaszország) használtunk és az egészet egy 25x25-ös Soft Lamina membránnal fedtük. Az emergenciaprofil kialakításában részt vevő egyéni felépítményt a VPI Cervico rendszer (VP Innovato Holdings LTD, Ciprus) segítségével terveztük meg. Ezt az egyéni fejet az implantátumba helyezett connect abutmenten rögzülő ideiglenes felépítmény (temporary cilinder) (MIS Implants Technologies, BAR-LEV, Izrael) segítségével rögzítettük.

Az eset ellátásához szükséges munkafolyamatokat két fő részre lehetett osztani:

A fogtechnikai fázis: Az emergenciaprofil kialakításához szükséges egyéni felépítmény digitális megtervezése és fogtechnikai laboratóriumban történő elkészítése, illetve a membrán megformázásához használt sablon elkészítése. A sablon használatával a sebész pontosan meg tudta határozni a későbbiekben az egyéni felépítménnyel rögzített membrán dimenzióit.

A sebészi fázis: A sebészi beavatkozás során megtörtént az implantátum és a csontpótló anyag behelyezése, valamint a membrán és a környező lágyrészek óvatos egyedi felépítmény köré történő adaptációja.

Digitális fogtechnikai fázis

Emergenciaprofil kialakítása

A sebészi beavatkozás megkezdése előtt egy intraorális szkenner (3Shape Trios) segítségével digitális lenyomatot vettünk az alsó állcsontról, és az így készült STL-fájlt elküldtük a fogtechnikai laboratóriumba. Ezt követően a fogtechnikusok megkezdték az emergenciaprofil és a sablon digitális tervezését. Ezt a fájlt először az Exocad szoftverbe importálták, majd az ellátásra szoruló fogpozíciónak és a hiányt határoló fogak által meghatározott szélességnek megfelelő digitális VPI Cervico emergencia profil sablont is átemeltük ebbe a programba (4. ábra). A VPI Cevico öntőforma Ceramill Map 400 digitális szkennerrel történő (Amann Girrbach) szkennelését követően kialakítottuk az egyedi fej digitális emergencia profil sablonnak megfelelő ínyszél alatti dimenzióit. A VPI Cevico öntőforma digitális másolatát (a majdani implantátum tervezett pozíciójának megfelelően) 3 mm-rel subgingiválisan helyzetük el. A digitális tervet elküldtük a beavatkozást végző sebésznek, majd az ő jóváhagyását követően az egyedi ínyformázó felépítmény digitális tervén az ínyszél magasságának megfelelően, egy 1 mm széles és 0,5 mm mély körkörös vájulatot hoztunk létre (5. ábra). Az ínyformázót ezt követően egy Asiga 3D max háromdimenziós nyomtató segítségével Free print temp A2 resin anyagból kinyomtattuk. Az elkészült ínyformázót 99%-os izopropil alkohollal lemostuk, majd nitrogénben gazdag környezetben egy Otoflash G171 polimerizációs készülékkel elvégeztük az utópolimerizációját. A polimerizáció befejezését követően eltávolítottuk az alátámasztást biztosító csapokról és egy gőzborotvával megtisztítottuk.

4. ábra: Az Exocad modellen látható állapotnak megfelelő VPI digitális sablon kiválasztása.

5. ábra: Az ínyszél magasságában elhelyezkedő retenciós barázda virtuális kialakítása.

Sablon elkészítése

Az emergenciaprofilt tartalmazó STL-fájlt a Blender 3D programba (www.blender.org) importáltuk és a membrán későbbi megformázásának elősegítése érdekében létrehoztunk egy 45x45x3 mm-es sablont. Az emergenciaprofilt tartalmazó adatokat és a sablont ezt követően egy fájlban egyesítettük, és az ínyformázó csavar leendő pozíciójának helyén, a sablonon az ínyformázó körvonalának megfelelő mérethű jelölést hoztunk létre. Később ennek a jelölésnek megfelelően a sablont kivágtuk és így megkaptuk az egyedi ínyformázó csavar pontos és méretazonos nyaki formáját. A nyomtatás előtt a sablon digitális tervét némileg módosítottuk. A lemez vastagságát először megnöveltük, majd a sablonra vonatkozó STL-fájlt egy Formlabs Form 2 (Formlabs) 3D nyomtatóra továbbítottuk. A sablont Dental LT resin anyagból nyomtattuk, majd a rezinfeleslegek 99%-os izopropil alkoholban történő lemosását követően egy BB Cure utópolimerizáló készülékben végpolimerizáltuk. Az így elkészült munkadarabot egy gyémántfúró segítségével eltávolítottuk az alátámasztást biztosító csapokról és egy gőzborotva segítségével megtisztítottuk. A kidolgozás utolsó lépéseként a sablon eredetileg 3 mm-es vastagságát egy nedves gipszcsiszoló segítségével 1 mm-re redukáltuk.

Sebészi fázis

A műtéti terület helyi érzéstelenítővel történő infiltrálását követően (articain, adrenalin), egy 15C szikepengével buccalisan és linguálisan intrasulcularisan vezetett metszést végeztünk a 33-as fog disztális felszínétől, a 37-es fog meziális felszínéig. A 35-ös fogpozíciónak megfelelően található fogatlan állcsontgerincszakaszon a metszésvonalat a gerincé-

6. ábra: A lebenyképzést és lebenynyújtást követően látható állapot.

len vezettük. A metszésvonal által érintett papilláknak megfelelően félvastag lebenyt alakítottunk ki, majd a kortikálist elérve mind bukkálisan, mind linguálisan teljes vastagságban folytattuk. A lebenyek kialakítását követően, a lebenyek nyújtását bukkálisan a perioszteumot átmetszésével biztosítottuk, míg linguálisan a musculus mylohyoideus rostjait a lebenyről egy raspa segítségével leválasztottuk (6. ábra).

Az állcsontgerinc tágítását a gyártó által kiadott protokollnak megfelelően Densah fúrók segítségével végeztük (Versah LLC, Michigan, USA), majd a 35-ös pozícióba szubkresztálisan egy 3,9x10mm-es MIS V3 implantátumot (MIS Implants Technologies, BAR-LEV, Izrael) helyeztünk. A behelyezés során 25 Ncm primer stabilitást mértünk. Ezt követően az implantátumba egy 4 mm átmérőjű, 2 mm magas egyenes felépítményt (connect abutment, MIS Implants Technologies, BAR-LEV, Izrael) rögzítettünk. A felépítményt 30 Ncm-es nyomatékkal húztuk meg (7. ábra)

A fogtechnikai labor által készített emergencia profil formázó felépítmény rögzítését az egyenes felépítménybe (connect abutment) rögzülő, ideiglenes felépítmény (temporary cylinder for connect abutment (MIS Implants Technologies, BAR-LEV, Izrael) segítségével biztosítottuk. Az ideiglenes felépítmény egy átmenőcsavar segítségével rögzült, és az emergencia profil formázó felépítmény stabilitását is ez a csavar biztosította. Az emergencia profil formázó felépítményt intraorálisan polimerizált flow kompozit felhasználásával rögzítettük az ideiglenes felépítményhez. A megvilágítást követően az ideiglenes felépítményhez rögzített emergencia profil formázó felépítményt eltávolítottuk, és szájon kívül tovább formáztuk, majd végül magas fényre políroztuk. A műtéti terület előkészítését és az implantátum behelyezését követően egy kortikális lamina membránt (Soft Lamina

7. ábra: A szubkresztálisan behelyezett implantátumról és az implantátumba helyezett köztielemről készült intraoperatív felvételek.

25x25mm Osteobiol by Tecnoss SRL, Torino, Olaszország) 5 percre fiziológiás sóoldatba helyeztünk. A membrán hidratációja után, a fogtechnikai labor által készített, és a műtét előtt megtisztított (BlueM fertőtlenítő oldatba helyezett, majd steril fiziológiás sóoldattal lemosott) sablont a membránra helyeztük, és az ínyformázó felépítmény leendő pozícióját jelölő nyílásnak megfelelően, egy mikro szikepenge (SM67 Swann Morton) segítségével egy nyílást alakítottunk ki. Ezt követően egy 15C-s szikepenge és ollók segítségével a membránt a műtéti terület által adott helyviszonyoknak megfelelő formára alakítottuk. A membrán formázása során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a membrán az ínyformázó felépítményen digitálisan kialakított vájulatba szorosan és pontosan illeszkedjen (8. ábra) Az ínyformázó felépítmény-membrán egység implantátumba történő illesztése előtt az augmentálni kívánt területre

ábra: A lamina membrán előkészítése és formázása a 3D nyomtatóval készült sablon igénybevételével történt.

„Sticky bone”-t helyeztünk. A „Sticky bone”-t az SPRF folyadék (Process For PRF, Nizza, Franciaország) és 2 gramm xenogén csontpótló anyag (Biogen 0,5 gr-Bioteck, Torino, Olaszország) összekeverésével hoztuk létre. A csontpótló anyag bukkális és linguális oldalon történő elrendezését követően (9. ábra) a lebenyszéleket óvatosan felemeltük és az ínyformázó felépítmény-membrán egységet finoman a csontpótló anyagra helyeztük. Az egyedi ínyformázó felépítmény egyenes felépítménybe (connect abutment) történő helyezését követően a rögzítőcsavart 20 Ncm-rel meghúztuk. Az ínyformázó rögzítését követően a felépítmény okkluzális felszínét redukáltuk. Erre azért volt szükség, hogy elkerüljük a rágómozgások során a felső fogakkal való érintkezések kialakulását. Az ínyformázó felépítmény rögzítésére szolgáló átmenőcsavarhoz vezető csavarcsatornát teflonszalag és flow kompozit segítségével ideiglenesen lezártuk.

A lebenyek zárása 3 rétegben történt: Egy 4-0-s felszívódó monofil varróanyaggal (Glycolon, Resorba, Nuremberg, Németország) készült középső réteg, amely a mucogingivális határ alatt 1-2 mm-rel lett behelyezve. Ennek a varratsornak az volt a szerepe, hogy segítsen a lebenyszélek közelítésében és ezáltal lehetővé tegye a felszínes varratsorral megvalósítani kívánt feszültségmentes zárást, valamint a behelyezett membrán stabilizálásában és leszorításában is részt vett.

A felszínes varratsor 5-0-s Glycolon varróanyaggal készült. Ebben a rétegben vertikális matrac és egyszerű csomós öltéseket készítettünk. A behelyezett varratsor célja a papillák stabilizálása és a lebenyszélek feszülésmentes zárása volt. Egy 5-0-s Glycolon varróanyaggal készült mély varratsor. A lebeny megnyújtása során átmetszett periosteumtól apikálisan gyakorlatilag az eddig teljes vastagságú lebenyből egy félvastag lebenyt hoztunk létre. A varratsor célja ennek a „félvastagon preparált” apikális rész stabilizálása volt. A varratokkal a félvastagon preparált rész szélét ismét a periosteumhoz rögzítettük annak érdekében, hogy megakadályozzuk a környező szövetekben tapadó izmok, és a lebenyszél elmozdulása által kifejtett húzóerők lebenyünkre gyakorolt hatásának megjelenését.

A beavatkozás befejezését követően a pácienst tájékoztattuk a műtét utáni teendőkről. Utasítottuk, hogy egy hónapon keresztül naponta kétszer egy fertőtlenítő hatású szájvízzel (Blue®M Mouthwash, Blue®M Oral Care) óvatosan öblögessen, valamint arra kértük, hogy a varratok felszívódásáig kerülje a műtéti terület fogkefével való tisztítását. A műtétet követően antibiotikumot (Augmentin 875 mg/125 mg) és fájdalomcsillapítót (Ibuprofen 600 mg) is elrendeltünk számára. Az antibiotikumot 7 napon keresztül, a fájdalomcsillapítót pedig 5 napon keresztül napi kétszer kellett bevennie. A pácienst 2 hét, 1 hónap, valamint 2, 3 és 4 hónap múlva kontrollvizsgálat céljából visszarendeltük.

Második esetbemutatás –Analóg munkafolyamat

Egy 54 éves hölgy páciens azzal a céllal kereste fel a rendelőnket, hogy a hiányzó bal felső szemfogát (23) implantátumon rögzülő korona segítségével pótoltassa. A foghiánynak megfelelően 4 hónappal ezelőtt csontpótló beavatkozást végeztek (guided bone regeneration, GBR, irányított csontregeneráció), amely végül sikertelennek bizonyult. A páciens jó általános egészségi állapottal rendelkezett, nem dohányzott, és nem szenvedett parodontális betegségektől. A vizsgálatunk részeként készített CBCT-felvételen a 23-as fogpozíciónak megfelelően elégtelen horizontális csontszélesség ábrázolódott, ellenben a vertikális csontmagasság megfelelőnek bizonyult (az orralaptól az

11. ábra: A sebszélek egyesítése során a varratok három rétegben kerültek behelyezésre. A, Felszínes réteg: Sárga nyilak; B, Középső réteg: Zöld nyilak; C, Mély réteg: Fehér nyilak

állcsontgerinc legkoronálisabban elhelyezkedő pontja között mért távolság) egy implantátum behelyezéséhez (11. ábra). A felvétel alapján a páciens D3-as csontkeménységgel rendelkezett. A klinikai vizsgálat során megállapítottuk, hogy a páciensnek alacsony a mosolyvonala, valamint a fogatlan állcsontgerincszakasznak megfelelően (23) elegendő a feszes íny szélessége (12. ábra). Az eset ellátása során ugyanazok az anyagok kerültek felhasználásra, mint az előbbiekben bemutatott digitálisan megtervezett esetnél. A két eset között a legfőbb különbséget az jelentette, hogy itt az egyedi ínyformázó felépítményt a sebészi beavatkozás során a rendelőben készítettük el, valamint a membrán rögzítésére szolgáló nyílást is szabadkézzel hoztuk létre.

Sebészi fázis

12. ábra: Kiindulási CBCT-felvétel. A bal felső szemfog pozíciójának (23) megfelelően készült keresztmetszeti kép.

A műtéti terület helyi érzéstelenítővel történő (lidocain, adrenalin) infiltrációját követően az első esetbemutatásnál leírt lépéseket követve végeztük el a beavatkozást. Az előkészített implantátumfészekbe egy 3,9x10mm-es MIS V3 implantátumot helyeztünk, amelyre egy 4 mm széles és 2 mm magas egyenes felépítményt helyeztünk (connect abutment). Az implantátumot és az egyenes felépítményt is 35 Ncm-rel rögzítettük. Ezt követően az augmentálni kívánt területre 2 gramm xenogén csontpótló anyag (Biogen 0,5 gr) és SPRF folyadék keverékéből készült „Sticky bone”-t he-

13. ábra: Kiindulási állapot. A bal felső szemfog pozíciójának megfelelően található foghiányról készült szájüregi felvétel.

lyeztünk. A lebeny zárása során 5-0-s, és 4-0-s Glycolon varróanyagot alkalmaztunk.

Analóg (rendelői) egyéni ínyformázó felépítmény készítés és membrán adaptáció Az egyéni ínyformázó fej készítése során egy nagy méretű front (anterior large) VPI Cervico felépítmény (aL, Dimensions 7,5x6,5mm) méreteiből indultunk ki. Először a fent említett felépítménnyel megfelelő méretű VPI Cervico öntőforma segítségével folyékony nano-hibrid kompozit felhasználásával létrehoztuk a kiindulási ínyformázó felépítményt. A folyamat során a felépítmény bázisául egy 4 mm-es szélességű egyenes felépítményhez való elfordulásgátolt MIS ideiglenes fejet használtunk (MIS engaged temporary cylinder for 4 mm diameter Connect single unit abutment).

Az ínyformázó felépítmény elkészítését követően, az ideiglenes fej bázisának szélétől 3 mm-re koronálisan egy 1 mm mély körkörös vájulatot alakítottunk ki egy gömbfúró segítségével (13. ábra) . Ennek a barázdának az volt a célja, hogy a későbbiekben a segítségével rögzítsük a membránt. Mivel a nagy méretű front VPI Cervico felépítmény (aL, Dimensions 7,5x6,5mm) körkörösen 1 mm-rel redukált dimenziói megegyeznek a közepes méretű front (anterior medium) VPI Cervico felépítmény (aM, Dimensions 6,5x5,5mm) méreteivel, ezért egy aM méretű VPI Cervico sablont használtunk a Soft

14. ábra: Az aM felépítmény körvonala megegyezik az aL felépítményen, az ínyformázó bázisától 3 mm-re koronális irányba kialakított 1 mm mély barázda körvonalával.

15. ábra: A lamina membrán előkészítése az előzetesen kiválasztott VPI Cervico sablon alapján történt.

16. ábra: A sebészi beavatkozást követően 4 hónappal történő ínyformázó eltávolítása során készült szájüregi felvételek. (Bal alsó második kisőrlőfog; 35).

17. ábra: A sebészi beavatkozást követően 4 hónappal történő ínyformázó eltávolítása során készült szájüregi felvételek. (Bal felső szemfog; 23).

Eredmények

Mindkét eset újraértékelését a beavatkozás elvégzését követően 4 hónappal végeztük el. A 4 hónapos kontroll során a kialakított emergenciaprofil tulajdonságait vizsgáltuk. Az első esetnél az állcsontgerinc bukkális és linguális oldalán is sikerült megőrizni az eredetileg rendelkezésre álló feszes íny szélességét. A kialakított ínykehely bukkális oldalán 5 mm-es ínymagasságot sikerült elérni, az implantátumhoz rögzülő egyenes felépítmény (connect abutment) 2 mm-es magassággal rendelkezett, továbbá az egyenes felépítmény

Lamina membránon kialakítandó nyílás szikepengével történő létrehozása során (14. ábra) . Ennek köszönhetően a nyílás mérete pontosan követte az aL felépítmény 1 mm-rel redukált körvonalait. A nyílás elkészítését követően, a membrán nagyságát 15C-s szikepenge és ollók segítségével a műtéti területnek megfelelő méretűre redukáltuk. A folyamat során kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az egyéni ínyformázó felépítményen kialakított barázdába helyezett membrán szorosan és stabilan rögzüljön a felépítményhez (15. ábra) . A páciens az előbbiekben bemutatott esetnél (első esetbemutatás) elhangzottakkal megegyező utasításokat kapott a műtét utáni teendőkkel kapcsolatban, valamint ugyanazok a gyógyszerek kerültek elrendelésre. A pácienst 2 hét, valamint 1, 2, 3 és 4 hónap múlva rendeltük vissza kontrollvizsgálatra.

legkoronálisabb pontja fölött még 3 mm-es ínymagasságot mértünk (2+3=5). A linguális oldalán 6 mm állt rendelkezésre (az egyenes felépítmény 2 mm-es magasságához szintén hozzáadtuk a felépítmény legkoronálisabb pontjától mért 4 mm-es ínymagasságot (2+4=6)), (16. ábra). A mérések elvégzéséhez parodontális szondát használtunk.

A második eset vizsgálata során szintén megállapíthattuk, hogy az eredetileg rendelkezésre álló feszes ínyt teljes szélességében sikerült megőrizni. Az implantátum bukkális és linguális oldalán mért ínymagasság megegyezett az első esetnél mért értékekkel (17. ábra)

A posztoperatív CBCT-felvételeken mindkét esetben az implantátumok megfelelő osszeointegrációjára utaló radiológiai jeleket észlelhettünk.

Az első esetnél a beavatkozások befejezését követően 10 hónappal készített felvételen a 35-ös pozícióban lévő implantátum körül megfelelő mennyiségű csontvolumen ábrázolódott. A 36-os pozícióban lévő implantátum körüli terület is profitált az elvégzett beavatkozásokból. A kiindulási CBCT-felvételen az implantátum bukkális oldalán egyértelműen megfigyelhető csontos dehisszencia mértéke jelentősen csökkent. A korábban behelyezett implantátum bukkális felszínének megfelelően új csontállomány képződésére utaló radiológiai jeleket lehetett látni (18. ábra)

A második esetről 4 hónappal később készített posztoperatív CBCT-felvételen az implantátum körül megfelelő mennyiségű csont ábrázolódott, valamint az állcsontgerinc szélességét és kielégítőnek ítéltük (19. ábra).

18. ábra: A sebészi beavatkozást követően 10 hónappal készült posztoperatív CBCT-felvételből a 35-ös (bal) és a 36-os (jobb) pozícióban lévő implantátumokról készített keresztmetszeti képek.

Megbeszélés

A cikk megírása során az volt a célunk, hogy bemutassunk egy olyan újszerű és innovatív eljárást, amely alkalmazásával lehetőségünk van a szólóimplantátumok mellett végzett kemény- és lágyszöveti augmentációt az implantátumok behelyezésével egyidejűleg elvégezni (egyfázisú augmentáció; One-Step Augmentation, O.S. O.). Az eljárás során kortikális lamina membrán és egyéni ínyformázó fel-

Több mint 100 éves tapasztalat!

INLAY, ONLAY ARANY KERÁMIA ARANY LEMEZ ARANY KOMBINÁLT MUNKA LEMEZ ARANYOZÁS GALVÁN MUNKÁK KESZÍTÉSE

ELÉRHETŐSÉG: +36 20 366 10 80 schulzefogtechnika@gmail.com

építmények kerülnek felhasználásra. Ennek az eljárásnak köszönhetően lehetőségünk van a kezelési idő és a kezelés befejezéséhez szükséges beavatkozások számának csökkentésére. Ebben a cikkben egy-egy példán keresztül lépésről lépésre ismertettük a digitális, és az analóg (rendelői) megközelítés esetén alkalmazott munkafolyamatokat. Ugyanakkor fel szeretnénk hívni az olvasók figyelmét néhány olyan szempontra, amelyet mindenképpen figyelembe kell vennünk, ha a beavatkozás elvégzése mellett döntenénk:

• A műtét során képzett borítéklebenynek elég lazának kell lennie ahhoz, hogy a lamina membránt könnyen és egyszerűen a behelyezett csontpótló anyagra tudjuk helyezni. Véleményünk szerint ehhez a lebenyképzés során a metszésvonalat intrasulculárisan a foghiányt disztálisan határoló fog (vagy implantátum) disztoapproximális felszínéig kell vezetni. Amennyiben sorvégi foghiányról van szó, úgy a gerincélen vezetett metszésvonalunkat megfelelő távolságra kell kiterjeszteni.

19. ábra: A sebészi beavatkozás után 4 hónappal készült CBCT-felvételből készített keresztmetszeti kép (bal felső szemfog; 23).

• A lebenyek megnyújtása során biztosítanunk kell, hogy a sebszéleket a csontpótló anyagot fedő lamina membrán fölött feszülésmentesen tudjuk egyesíteni. Amennyiben ezt nem tudjuk teljes mértékben megvalósítani, úgy a behelyezett csontpótló anyag korai reszorpciójára számíthatunk.

• Véleményünk szerint a lehető legnagyobb csont–implantátum kapcsolat (bone to implant contact) kialakítása érdekében, az implantátumokat mindig javasolt enyhén szubkresztálisan elhelyezni. Ebben az esetben a behelyezés során jó (közel 30 Ncm-res) primer stabilitásra számíthatunk. A behelyezett csontpótló anyagnak elsősorban a meglévő saját csontállományt kell fednie, ugyanakkor az sem jelent problémát, ha az implantátumbehelyezést követően esetlegesen kialakult kisméretű bukkális csontdehisszencia fedésére alkalmazzuk (azaz a csontpótló anyag egy kis felületen közvetlenül az implantátum felszínével kerül érintkezésbe). A D3-as és D4-es keménységű csontban történő implantátumfészek kialakítása során javasolt lehet az osszeodenzifikáló fúrók (pl.: Densah) alkalmazása. Ezek segítségével a lehető legnagyobb mértékben tud-

juk megőrizni a meglévő saját csontállományt. Azonban az osszeodenzifikáló fúrók használata a D3-nál keményebb csontállományban kifejezetten kontraindikáltnak számít.

• Az egyéni ínyformázó felépítmény behelyezése előtt mindkét esetben egy-egy közti elemként (mezostruktúra) funkcionáló egyenes felépítményt (connect abutment) rögzítettünk az implantátumokba. Ezen köztielemként funkcionáló felépítmények előzetes behelyezésével meg tudjuk akadályozni, hogy a csontpótló anyag az implantátumok platformja fölé kerüljön, és azt részlegesen fedve a későbbiekben esetlegesen megakadályozza a lenyomatvételi fejek pontos és feszülésmentes behelyezhetőségét.

• Azt javasoljuk, hogy a membrán fixálására szolgáló retenciós barázdát maximum 3 mm-es távolságra helyezzük el az egyéni ínyformázó felépítmény legapikálisabb pontjához (bázisához) képest. Ennek a körkörös vájulatnak a szélessége ne haladja meg az 1 mm-t és a mélysége se legyen nagyobb 0,5–1 mm-nél. Ezen értékek mellett biztosíthatjuk a lamina membrán pontos és feszülésmentes rögzítését. Ez azért fontos, mert a membrán egyedi ínyformázó felépítményre való helyezése közben jelentkező túl nagy mértékű erőhatások könynyen a membrán ruptúrájához vezethetnek.

• Fontos, hogy az augmentálni kívánt területet minden esetben töltsük túl csontpótló anyaggal. A csontpótló anyag túldimenzionálásának jelentősége abban rejlik, hogy ezáltal biztosak lehetünk benne, hogy nem maradnak üres területek a csontpótló és a membrán között. Továbbá a megfelelő mennyiségben jelenlévő csontpótló anyag stabil alátámasztást nyújt a ráhelyezett membrán számára. Ez azért fontos, mert így jobban ellen tud állni az egyesített lebenyszélek által kiváltott apikális irányba mutató erőhatásoknak.

A „Sticky bone”-ként felhelyezett csontpótló anyag sokkal stabilabban ül az augmentálni kívánt területen. További előnye, hogy így a csontpótló szemcsék nem szélednek szét a műtéti területre a lamina membrán felhelyezése során.

• A bemutatott esetek ellátása során a sebszélek egyesítését három rétegben végeztük el. A harmadik (mély) rétegben elhelyezett varratok behelyezése opcionálisnak

számít. A céljuk, hogy a felszabadított lebenyt apikálisan is rögzítsék. Ennek a rögzítésnek a jelentősége abban rejlik, hogy így megakadályozhatjuk, hogy a periosteumhoz és a lebenyhez tapadó izmok által kiváltott húzóerők feszülést váltsanak ki az augmentált területnek megfelelően. A fentiek ismeretében minden esetben javasoljuk a harmadik varratsor behelyezését.

• Úgy véljük, ha a cikkben ismertetésre kerülő beavatkozást a fentiekben felsorolt szempontok figyelembevételével és a kurrens klinikai elveknek megfelelően alkalmazzuk, akkor képesek vagyunk az egyidejű kemény- és lágyszöveti augmentáció és optimalizáció elvégzésre. A bemutatott eljárás alkalmazásából fakadó egyedülálló előnyöket a lamina membrán specifikus felhasználási módjának köszönhetjük. A stabilizálását és rögzítését részben az egyéni ínyformázó felépítmény segítségével biztosítjuk. A membrán a környező lágyrészek szintjében, az ínyformázó bázisához képest 3 mm-rel koronálisabb pozícióban rögzül. Ezáltal elegendő teret biztosít a behelyezett csontpótló anyag számára, valamint köpenyszerűen beborítja és védi is. Ezenfelül a membrán a 4 hónapos gyógyulási időszak alatt fokozatosan bekövetkező felszívódásával egyidejűleg megkezdődik a behelyezett csontpótló anyag átépülése. A behelyezett anyag csontnívó felett elhelyezkedő koronális része a lágyrészvolumen növekedését indukálja, míg az állcsontgerinc nívója alatt lévő apikális része, a keményszövetek mennyiségének növekedéséhez járul hozzá. Ugyanakkor az egyéni ínyformázó felépítmény

egy „emergencia profil benyomatot” biztosít az íny megfelelő konfiguráció szerinti gyógyulásához. Az ínyformázó felépítmény ezenfelül a membrán stabilizálásában és a csontpótló anyag számára történő helybiztosításban (tenting) is részt vesz.

A cikkben leírtak megfelelő módon alátámasztják, hogy a Poncho Lamina technika alkalmas a szólóimplantátumok mellett történő egyfázisú kemény- és lágyszöveti optimalizáció és augmentáció elvégzésére, illetve egy olyan újszerű egylépéses eljárás is ismertetésre került, amelyben az implantátumbehelyezés, a csontpótlás, a feszes íny szélességének megőrzése és az emergenciaprofil formázása kombináltan történt. A Poncho Lamina technika jelenleg széleskörűen alkalmazott implantológiai gyakorlatba történő további integrációja révén lehetőségünk adódhat a kezelési idő és a műtéti területnek megfelelően végzett egyéb sebészi beavatkozások számának csökkentésére. Ezáltal az implantológiai ellátás invazivitása jelentős mértékben csökkenhet. A cikk szerzői célszerűnek látják a jövőben más prospektív és randomizált vizsgálatok elvégzését, amelyek segítségével pontosabban meg lehetne ítélni az ismertetett eljárás hatékonyságát és az alkalmazásának indikáltságát.

(A cikk megírása során felhasznált szakirodalmi hivatkozások teljes jegyzéke elérhető a szerkesztőségünkben.)

Forrás: Modern Research in Dentistry 2022; Vol. 7, Iss. 2. 705-712

Dent-East Kft. 1112 Budapest, Rétkerülő út 51 www.dent-east.com • mail@dent-east.com

A-dec 500 a PRÉMIUM

SGS International Ltd. European Logistic Center 1047 Budapest, Károlyi István u. 1–3.

Tel.: +36 1 328 0427

Fax: +36 1 348 0428

info@alphaimplant.hu +36 1 353 9090 www.alphaimplant.hu

Sanitaria Kft. 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 34. Tel.: (+36-1) 336-0884 E-mail: shop@sanitaria.hu Honlap: www.sanitaria.hu

Kompressziós és bikortikális egyfázisú implantátumok választhatóan multiunit fejjel. Csavarozható stégekhez, overdenture felépítményekhez.

Azonnali implantáció és azonnali terhelés meghatározott szakmai protokoll szerint. Folyamatos, többlépcsős kurzusok, praxistréning, felhasználótalálkozók. ISO, CE, nemzetközi klinikai tapasztalat és tudományos háttér. Folyamatos fejlesztés 16 éve.

KOS BCSR

Bővebb felvilágosítás és információ: Sofortimplant Egészségügyi Kft. H–9400 Sopron, Deákkúti út 16. tel.: +36 70 36 40 600 fax: +36 70 900 3518 email: sofortimplant@gmail.com web: www.sofortimplant.com

Kompressziós és bikortikális egyfázisú implantátumok választhatóan multiunit fejjel. Csavarozható stégekhez, overdenture felépítményekhez. Azonnali implantáció és azonnali terhelés meghatározott szakmai protokoll szerint. Folyamatos, többlépcsős kurzusok, praxistréning, felhasználótalálkozók. ISO, CE, nemzetközi klinikai tapasztalat és tudományos háttér. Folyamatos fejlesztés 16 éve.

opron, Faller Jenő u .:+36 99/508-698 ax: +36 99/508-696 .hu Loupes and lights

Kompressziós és bikortikális egyfázisú implantátumok választhatóan multiunit fejjel. Csavarozható stégekhez, overdenture felépítményekhez.

Azonnali implantáció és azonnali terhelés meghatározott szakmai protokoll szerint.

Folyamatos, többlépcsős kurzusok, praxistréning, felhasználótalálkozók.

ISO, CE, nemzetközi klinikai tapasztalat és tudományos háttér.

Folyamatos fejlesztés 16 éve.

Bővebb felvilágosítás és információ: Sofortimplant Egészségügyi Kft. H–9400 Sopron, Deákkúti út 16. tel.: +36 70 36 40 600 fax: +36 70 900 3518 email: sofortimplant@gmail.com web: www.sofortimplant.com

1135 Budapest, Frangepán u. 66/B. +36 1 236 4000 | info@newyorkdental.hu www.newyorkdental.hu

Dental