2026. IX. évfolyam
2. szám

A FOGÁSZAT
Hajdu Zoltán, a fogtechnikusmester, aki számára mindig a tanítványai és a szakma volt a legfontosabb
Hatékony részleges fogsor
Két préskerámia szembeállítása
A siker sarokpillére a csapatmunk















































































![]()
2026. IX. évfolyam
2. szám

A FOGÁSZAT
Hajdu Zoltán, a fogtechnikusmester, aki számára mindig a tanítványai és a szakma volt a legfontosabb
Hatékony részleges fogsor
Két préskerámia szembeállítása
A siker sarokpillére a csapatmunk















































































A fogászati szakma folyamatos megújulásban él: technológiai fejlődés, digitalizáció, új terápiás protokollok és egyre tudatosabb páciensek formálják mindennapjainkat. Az elmúlt évek kihívásai után a szektor ma már egyértelműen a stabilizáció és a szakmai előrelépés időszakát éli, ahol a minőség, a hatékonyság és az innováció kerültek a fókuszba.
A rendelők és fogtechnikai laborok működésében egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a korszerű eszközök, az új anyagok, valamint a digitális megoldások. A fejlesztések iránti igény töretlen, a piaci szereplők pedig aktívan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távon is versenyképesebbé tehetik praxisukat. Ebben a környezetben különösen felértékelődik a naprakész, hiteles szakmai információ szerepe.
Kiadóként célunk változatlan: olyan tartalmakat kínálni, amelyek valódi segítséget nyújtanak a mindennapi munkában, inspirációt adnak a fejlődéshez, és eligazítást nyújtanak a gyorsan változó szakmai környezetben. Nagy öröm számunkra, hogy megújult e-Journal kiadványaink pozitív fogadtatásra találnak, és egyre többen tekintenek rájuk szakmai tudástárként. A dental.hu oldalon továbbra is díjmentesen elérhetők korábbi tematikus lapszámaink, egyfajta online könyvtárként szolgálva Olvasóink számára.
Jelen számunkban az általános fogorvosi eljárások mellett kiemelt figyelmet szentelünk a CAD/ CAM technológia aktuális kérdéseinek, gyakorlati tapasztalatainak és jövőbeni irányainak.
Bízunk benne, hogy összeállításunk értékes gondolatokat, hasznos ismereteket és új nézőpontokat kínál minden Olvasónk számára.
Tartalmas és inspiráló olvasást kívánok!

E-Journal IX. évfolyam, 2026. 2. szám
Kiadja: Event Organizer Hungary Kft. 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 9.
Felelős kiadó: Laczkó Tamás
Előkészítés:
Event Organizer Hungary Kft., Sárközi András e-mail: andras.sarkozi@dentalworld.hu
Információ, hirdetésfelvétel:
Kiss Éden Aliz, telefon: 06-30-472-0030
Az újság e-mail címe: info@dental.hu
Az újság internetcíme: www.dental.hu
Terjesztés: E-mail hírlevél formájában.
A tudományos közleményeket a szerkesztőség lektoroknak adja át véleményezésre. Közlés csak egyetértő lektori vélemény, illetve a javasolt módosítások elvégzését követően lehetséges.
A cikkek szerzői vállalják, hogy az általuk elküldött írás saját forrásból származik, illetve a felhasznált anyagokat (publikációkat, illusztrációkat, képeket stb.) mindenkor pontosan feltüntetik. Írásaiknak jogi és egyéb adatvédelmi kérdéseiben felelősséget vállalnak.
A német nyelvű szakmai cikkeink magyar fordítását az Oemus Media AG Kiadó engedélyével szerkesztettük lapunkba. A fel nem használt kéziratokat, fotókat nem őrizzük meg, és nem küldjük vissza.
A hirdetések tartalmáért nem vállalunk felelősséget. A gyártó, illetve forgalmazó cégek kérésére közzétett cikkeket keretbe foglalva közöljük és (x)-szel jelöljük, azok szakmai tartalmáért a szerkesztőbizottság nem vállal felelősséget.
Kónuszos felépítmény kapcsolat
Kisebb mikromozgás

Erősebb és egyenletesebb csatlakozás
Platform switching




Dr. Claudia Pinter

Dr. Omar Ikram

Dr. Jun Iwata

Hürzeler


B U D A P E S T


2 0 2 6 . Á P R I L I S 1 7 - 1 8 . - 1 0 % DR. MAARTEN DE BEER
Szőnyi Balázs

Hajdu Zoltán nevét szerintem senkinek sem kell bemutatnom, legtöbbünk vagy mint tanítvány vett részt az életében, vagy olyan képzést hallgattunk meg, ahol ő szaktolmácsolt az esemény során. Könyvei mindenki számára hozzáférhetők. Karrier útján kicsivel több, mint 40 évvel ezelőtt indult el, mely során tudását és tapasztalatát már a legelején, igen kiemelkedően sajátította el. Mai napig ez a tényező, a szakmai fejlődés és a tanulás fontos a számára, mely tudásanyagból az elmúlt évtizedek során szeretettel adott át, mind a fogtechnikus kollégáknak, mind pedig a fogorvosoknak és különböző fogászati szakembereknek. A legfontosabb számára, hogy akit tanít, vagy tanított, minél szerteágazóbb és valóban használható tudásra tegyen szert. Hajdu Zoltán egy olyan mai polihisztor, aki leginkább valódi kézműves fogtechnikus szakembernek érzi magát. Interjúnkból megismerjük szakmai életútját, pályafutását, láthatjuk a szakma iránt tanúsított szeretetét és talán kicsit képzeletben vissza is repít minket a 80-as, 90-es évek szakmai világába.
Menjünk kicsit vissza a karriered elejére, hogyan csöppentél bele a fogtechnika világába? Ha jól tudom 1983-ban a „A fogtechnikus szakma kiváló tanulója versenyen” második helyezést értél el, milyen emlékeid vannak erről?
Fiatalon nem fogtechnikusnak készültem, eredetileg nem ez volt az életcélom. A fogtechnikus szakma mellékszálként szerepelt kezdeti elképzeléseim között, így jelentkeztem az akkori fogtechnikai iskolába is, mivel a kézügyességem és a manualitásom olyan jellegű volt, hogy már gyerekkoromban is alapvetően az ezzel kapcsolatos világ foglalkoztatott. A fogtechnikát úgy említették akkoriban, „milyen jó, ha az embernek ügyes a keze!” (vagyis van kézügyessége) és ennek köszönhetően ide is jelentkeztem. Akkoriban még volt főiskolai szinten egészségügyi képzés és sikerült felvételt nyernem, de végül nem oda mentem, hanem a fogtechnikai iskolába, mivel kifejezetten tetszett, hogy mi mindent lehet itt csinálni. Ekkor tudatosult bennem, hogy ez tényleg olyan összetett és csodálatos szakma, ami valószínűleg párját ritkítja. Nem ismertem kézműves szakmát, vagy tevékenységet, amely ilyen sokrétű lett volna, és ilyen sok mindent igényelt; pl. a művészi tehetség, a látásmód vagy a kézügyesség – ezek mellett pedig a hegesztésen, a forrasztáson keresztül a műanyaggyártásig, a kerámiakészítésig, vagy tizenötféle szakmát magába foglal. Nagyon izgalmasnak tűnt, hogy ennyi mindent lehet egy szakképesítéssel megtanulni, illetve elsajátítani – ráadásul ilyen sok változatos dologgal foglalkozni egyszerre.
Szűk volt a rálátásom arra fiatalemberként, mi hogyan történik a szakmában, milyen folyamatok zajlanak, így érdekes volt az említett versenyen részt venni. Gyakorlati és elméleti részre tagozódott, ami nem volt túlzottan nehéz feladat, annyira összetett, leginkább a felvételi vizsgához hasonlított és talán nem is volt igazán országos jellegű, csak elnevezésében. Akkoriban kevesebb képző intézmény működött, gyenge koordináció létezett a tevékenységük között, legalábbis én nem láttam jelét ennek. Így magában elég jól hangzik, hogy országos versenynek hirdették, de nem érzékeltem, hogy akkora választék jelentkezett volna tanulókból. Arra sem láttam jeleket, hogy összehasonlították volna a különböző szakiskolák tanulóinak teljesítményét országosan. Ettől függetlenül örültem neki – persze nagyon jó érzés is volt beírni az önéletrajzomba kezdőként, mikor még üresek az oldalak –, de azt hiszem, a mostani versenyek sokkal jobban mérik a felkészültséget, és nagyobb merítéssel, komolyabb körülmények között tudnak dolgozni a résztvevők, mint akkoriban. Egyáltalán nem leszólva azt az időszakot, csak az egy más világ volt.
Miben volt más akkor elindulni a fogtechnikusi pályán, mint ma? Milyen nehézségekkel kellett szembenézz kezdőként, ami ma már jóval egyszerűbbnek számít?
Annyiban volt más elindulni a nyolcvanas évek elején a pályán, hogy a fogtechnika egyértelműen – mint munka – kézműves tevékenység volt. Az én pályafutásom a nyolcvanas évek elején indult. Pontosabban 1981-ben érettségiztem, majd utána szeptembertől kezdtem el a fogtechnikai iskolát. Egészségügyi kisipari kézműves szakmai tevékenység volt akkoriban – így nagyon érdekes besorolást kapott, hiszen egyszerre volt az akkor „maszek” világnak a része, valamint léteztek még úgynevezett állami vállalatok is; köztük a szakmánkban dolgozóknak nagy részét munkáltató Fogtechnikai Vállalat, amely közel 2500 fogtechnikust foglalkoztatott az ország különböző pontjain. Ezért talán szervezettebb és erőteljesebb háttérrel rendelkező szakma volt mint ma. Nem állt annyira szétszabdalt és szétszakadt, vagyis egymást nem ismerő apró entitásokból mikrotársadalomként, mint napjainkban. Ráadásul a „vállalkozás”, vagy „pénzügy” kifejezések nem is működtek a köztudatban. Ha önálló akart lenni valaki, kisiparosként dolgozhatott. Az, hogy kézművesként működhetett, meglehetősen komoly pályának számított. De nem csak a hivatás, hanem a képzések is – bármely kézműves oktatás akkoriban – nagyon elismert és komoly dolognak számított. Sokkal szerteágazóbb és több területre kiterjedő volt, mint manapság. Ezzel szemben ma többen azt vallják, a számítógépesítéssel nekünk minden egyszerűbbé válik – de rengeteg kézműves finomság és szaktudás elvész, amiről azt gondoljuk, hogy majd a gépek megcsinálják helyettünk. Vagy éppen úgy érezzük, minderre kényelemből nincs már szükség, és nem fizikailag akarunk valamit véghez vinni, hanem jóval egyszerűbben –az egér által megalkotni és gépekkel elvégeztetni a munkát. Elég szkeptikus vagyok, nem gondolnám azt, hogy kizárólag a fejlődés szóval lehetne leírni azt, ami történt – inkább folyamatos változás zajlik (nem is kicsi), ami nem csak a mi szakmánkra, hanem talán az összes kézműves tevékenységre vonatkoztatható. Nyilvánvalóan „szabadság” szempontjából jóval egyszerűbb minden, hiszen akkor egy másik rendszerben éltünk Magyarországon, egészen eltérően alakultak a fogyasztói igények. Más volt egy akkori „páciens”, mint most, más volt egy akkori fogorvos és rendelő is, mint most, más igényekkel és elvárásokkal. Ami alapvetően nem változott – a miénk nagyon érdekes elegye, szakterülete az iparnak és az egészségügynek; de nem látom azt, hogy most egyszerűbb lenne, inkább csak másféle dolgokban kell dönteni.
1984-ben tetted le a mestervizsgát, hivatalosan is fogtechnikusmester lettél. Hogyan nézett ki a mestervizsga és miből készültél?
Korengedélyt kaptam egyrészt a versenyen elért eredményem, másrészt a bemutatott munkáim következtében, így ezeknek köszönhetően hamarabb tehettem le a mestervizsgát. 1984 végén vizsgáztam Budapesten. Akárcsak korunkban, a legtöbb esetben egy elméleti és gyakorlati részből állt a vizsga, de talán erősebben összpontosítva és egységesítve, mint az utóbbi időszakokban, amikor ráadásul nem is szerveztek egy darabig az országban. Tehát sokkal egyértelműbben lehetett azzal számolni, ha valaki mestervizsgázik, milyen készségeket sajátított már el, és melyeket nem. Hídmintázatot, fogpróbát, lemezmintázatot és még néhány dolgot kellett készíteni. A gyakorlati rész egy napra korlátozódott, nem hosszabb időtartamra. Az elméleti rész elég érdekesnek tűnt, mert ott nagyon sok olyan dolgot is
számonkérhettek, ami nem tartozott az iskolai tananyagba, tehát mai szóval valóban posztgraduális ismeret volt. Olyan tapasztalatokat, amelyeket az iskola elvégzése után, a tényleges kétéves gyakorlatod során tehettél szert, ha akartál. Amire készültem, és oda kellett figyelnem a vizsga alatt, hogy az előírt határidőn belül az előírt résztevékenységeket, illetve munkadarabokat meg kellett csinálnom – azzal tökéletes minőségben kellett elkészüljek. Az akkori vizsgaszabályzat szerint csak akkor adhattak pontokat a munkákra, ha minden egyes munkadarabbal elkészültél időre. Ha esetleg valami félkész maradt, akkor eredménytelen lett a vizsga. Nem fordult elő, hogy 80%-os elkészültség mellett pontozásra kerültek a vizsgamunkáid, akármilyen tökéletesre is sikerült az elkészült részeredmény, a vizsga eredménytelenül zárult. Fontos még, hogy a valós időben fizikailag is ellenőrizve, saját teljesítmény mérésével vizsgáztunk.
Manapság szinte a csapból is a véleményvezérek folynak és az internetnek köszönhetően roppant könnyű szakmai anyagokhoz, képzésekhez jutni. Kik voltak a pályád során azok a személyek, akiktől tanultál, kik motiváltak? Rengeteg külföldi kurzuson jártál, ami akkoriban sokaknak álom volt, hogyan informálódtál ezekről? Volt meghatározó képzésed, amin részt vettél?
Kétségtelen, hogy az információáramlásnak ez az áttekinthetetlen világa, amely ma létezik, az a 40 évvel ezelőttihez képest egészen más lehetőséget kínál a szakmai érdeklődőknek. Jóval nagyobb számban lehetséges, és valóban könnyebb is szakmai anyagokhoz jutni. Az nem változott azonban, hogy magadnak kell tudni kiválogatni, mi az, ami értékes, és a te számodra hasznos, megéri azt a pénzt, amit belefektetsz. Az, hogy az internet kapcsán szinte automatikusan ilyen sok lehetőséged van, nem azt jelenti, hogy ez mind jó és hiteles. A korábbi folyamatok, amikor könyveken, folyóiratokon vagy szakmai berkeken belül szervezett előadásokon keresztül lehetett eljutni oda, hogy az ember valamilyen továbbképzésen részt vegyen, az biztosított egy bizonyos szakmai kontrollt. Egyrészt időbelit, mert ha valaki létrehozott valamilyen terméket, vagy tevékenységet, amiről egy kurzust, vagy tanfolyamot tartott, vagy épp terméket akart bemutatni, akkor azt előtte megmutatta a kollégáinak, szakembereknek, akik „szűrőként” funkcionáltak. Így abban az esetben lehetett ebből pénzt csinálni, vagy nyilvánosságra hozni, hogyha szerintük is megfelelt – ezért nem sok ötletből alakult már másnapra világcég, ami aztán 3 év múlva eltűnt. Manapság itthon ha leülök, és a telefonommal készítek egy „szakmai kurzust”, bármikor bárhová feltölthetem és elérhetővé tehetem a nagyközönség számára. Az interneten lehet olyan szakmai videókat is találni, amelyekben laikusok, vagyis nem szakmabeliek tartanak tanfolyamokat fogászati témákban. De továbbmegyek, voltak olyan időszakok, amikor 3 hónapos fogtechnikus képzéseket is meghirdettek az interneten – és ezzel is lehetett kapni végzettséget. Tehát nagyobb választék tárul elénk az internetnek köszönhetően, de választani szerintem most jóval nehezebb. Sok mindenből választani nehezebb dolog, mint amikor csak 2-3, de valóban a szakma által elismert, vagy megszűrt anyagból lehet. Az, hogy könnyebben lehet hozzájutni szakmai anyagokhoz nem azt jelenti, hogy azok értékesebbek is a számodra; de tény, hogy jóval nagyobb a választék.

Legnagyobb hatással szakmai elhivatottságomra dr. Kádár László volt. Az ő tudása, szakmai hozzáállása, tapasztalata és emberi mivolta a fogászathoz kapcsolódó szakemberi körben – akár fogorvosi, akár fogtechnikai oldalról – szerintem példaértékű, az utóbbi évtizedek egyik legkiemelkedőbb személyisége. Külföldi előadók terén két Ralph-ot, Ralph Riquier-t és Ralph Deselaers-t német fogtechnikusmestereket tudnám kiemelni, akik egészen elképesztő szakmai tudással és briliáns technikával rendelkeznek. Olyan dolgokat tudtam tőlük megtanulni, amelyek akkoriban is kuriózumnak számítottak. Kézműves szakmánkban, és a gyógyászatnak ezen részében, ami a fogászathoz kapcsolódik, hamar észrevettem, hogy a szakmailag vezető nyelvterület a német. Ha az ember nagyon komolyan szeretett volna fejlődni, és speciális, a lehető legmagasabb szintű technikai tudást elsajátítani, akkor a német nyelvterület szakmai képzésein nevelkedett szakemberekre kellett koncentrálnia. A megjelenő szaklapok – gondolok itt a Quintessence-re, vagy a Das Dental Laborra, illetve ezeken kívül még jó néhány más szakújságra – adták a legjobb alapot a folyamatos szakmai tájékozódásra. Ezekből a szaklapokból az Európában megtalálható legkomolyabb, német és svájci technológiát tudtad elsajátítani, vagy legalábbis megismerni. Eleve nagyon nehéz, szinte képtelenség volt hozzájutni, amerikai vagy távol keleti ismeretanyaghoz időben nem lemaradva; de nem is volt baj, mert egy német vagy svájci fogtechnikusnál akkor nem is lehetett jobbat találni. (Ma már tudom, hogy a japánok kézművességben mindig is jobbak voltak bárkinél a világon.) Visszatérve a kérdésedre, a német és svájci szaklapok előfizetésén keresztül haladtam és informálódtam. Ennek is köszönhetően a szaknyelvet hamar megtanultam annyira, hogy megfelelő szakmai megalapozottsággal tudjak olvasni és kommunikálni, így aztán hozzájutottam minőségi szakmai tartalmakhoz és anyagokhoz – persze nem úgy, mint manapság az interneten –; olyan információkhoz, amelyek nem számítottak széles körben elterjedtnek a magyar fogászatban, így lehetett hozzájutni. De léteztek olyan nehézségek, mint pl. a hosszú várakozási idő a szaklapokra és szakkönyvekre, az utazási korlátok, amelyek ma már talán nem is ér-
telmezhetőek – de megérte, mert onnan sokkal magasabb szintű tudást lehetett megszerezni.
Anyanyelvi szinten beszélsz németül, és a szaknyelvet is tökéletesen beszéled, sok tanfolyamon, mint pl. a nemrég megtartott Földvári konferencián is te biztosítottad a szakmai tolmácsolást. Hogyan lett ilyen jó a német nyelvtudásod? Hány képzésen tolmácsoltál eddig?
1984-85-ben relatíve rövid idő alatt megtanultam a német nyelvet, hogy egyedül is megfelelően tudjam használni. Onnantól kezdve olvastam a szaklapokat, próbáltam hozzájutni német nyelvű szakkönyvekhez, illetve az akkoriban kiépülő tévécsatorna-hálózatok segítségével gyakorlati segítséget is igénybe venni az élő nyelv elsajátításához. Kerestem a kifejezetten német, vagy németül előadott szakmai tanfolyamokat, figyeltem és tanultam. Idővel ki is tudtam segíteni tolmácsolást, hogy szakmailag is úgy hangozzanak el a dolgok, ahogy kell. Így szinte automatikusan jött létre a lehetőség – amikor már a tizedik előadáson voltam, ahol tudtam segíteni, megkerestek, hogy vállalnék-e magam is tolmácsolást. Mivel akkoriban meglehetősen fiatal voltam és önbizalomnak sem voltam híján (szerencsére ez idővel átalakul ), elvállaltam – így vált a fordítás életpályám részévé. Ehhez kapcsolódott a magyar nyelvű szaklapok megkeresése, ami szintén remek gyakorlótérnek bizonyult. Számokra vonatkoztatva százas nagyságrendnél tarthatok, pontosan nem tudom összeszámolni – de nagyon sok volt az elmúlt pár évtized során. Egy időben meglehetősen aktív voltam – ha volt bármilyen fogászati, főleg fogtechnikai találkozó, akkor igyekeztem segíteni, amiben tudtam.
A későbbiekben aktuális munkahelyeimen, illetve munkáimban sok olyan kapcsolatom épült föl, ami lehetővé tette, hogy közvetlen kapcsolatba lépjek az előadókkal, illetve az előadókat szponzoráló cégekkel. Ennek hozományaként meglehetősen sok meghívást és lehetőséget kaptam, így jobban el tudtam ebben mélyülni, nagyobb információmennyiséggel rendelkeztem. Sok esetben előre értesültem arról, hogy milyen új tervei vannak az adott cégeknek, úgy tudtam készülni, hogy a rendezvényen is ott lehessek.
A mestervizsgát követően megnyitottad saját laborodat, hogyan épült fel, egyszemélyes labor volt vagy alkalmazottakkal együtt indultál? Milyen eszközökkel és gépekkel dolgoztál?
Egyszemélyes laborként. Akkoriban általánosan kis létszámú, akár egyszemélyes „kisipari cégek” működtek a szakmában. Kezdeti eszközeim segítségével nagyjából – a fogszabályozás kivételével – le lehetett fedni a fogtechnika akkori technológiáit, tehát akár rögzített, akár kivehető pótlást is készíthettem. Mindig arra törekedtem, hogy megmaradjak fogtechnikusnak – így is gondolom a technika és technológia összességét megfogni. Szerintem a mai napig az a fogtechnikus, aki leül egy beteggel szemben, meghallgatja, hogy mi a problémája. (Ezt nem lehet eléggé kiemelni – a személyes kapcsolat nem pótolható semmivel!) Megnézi, szemrevételezi, mi áll rendelkezésére mint „alapanyag” (kizárólag „hozott anyagból” tudunk dolgozni ), magyarul, hogy milyen a beteg szája. Majd ezek után kettő – nem három és nem öt, hanem kettő lehetséges megoldást vázol fel a beteg-
nek, ami vagy ilyen, vagy olyan szempontból jó neki. A beteg kiválasztja a neki megfelelőt, elmondja, mit szeretne – a fogtechnikus szakember pedig elkészíti az elejétől a végéig. Nagyon tisztelem és nagyon nagyra tartom a szakmán belüli specialistákat, mert egy adott munkaterületnek, szakterületnek egészen kiváló termékeit hozzák létre. Véletlenül sem gondolnám, hogy ők nem fogtechnikusok. Itt arról van szó, a laboratóriumok felépítése alapján manufakturális munkamegosztás jön létre. A jövedelmezőség, a hatékonyság és a megfelelő szakmai háttér így akár egyszerre is biztosítható. Ha az ember egyedül van, ezeket egyedül kell megoldania. (Világunk mindent megpróbál angol kifejezéssel kifejezni, őket „allround” technikusoknak hívjuk.) Mindig arra törekedtem, és a mai napig arra esküszöm, hogy lehetőség szerint ha bevált új dolog kerül közénk, amely ténylegesen hozzátartozik a fogtechnikai technológiához, ahhoz lehetőleg annyira értsek, hogy ne csak készség, hanem képesség szintjén is meg tudjam oldani. Gépek terén akkoriban kisebb volt a választék, mint most, még nem jelentkeztek az ázsiai, amerikai vagy épp közel-keleti gyártók, így magyar, vagy úgynevezett „nyugati” – azaz német, vagy olasz gépeket lehetett beszerezni. Azokat is inkább használtan, mint újonnan. Így lehetett akkoriban építkezni. E gépek jelentős része a mai napig működik – nem kell lebecsülni őket, a jóval kisebb energia felhasználással és inkább célszerszámként, vagy gépként használt eszközöket sem. A múlt század végét még nem jellemezte, hogy „minél több darabot gyártsunk valamiből, ami aztán hamar elhasználódik, és ezáltal le kell cserélni majd egy időn belül”. Sajnos a termékek döntő többségénél manapság ez a tervezési szempont. A gyártók igyekeztek mindenki számára olyan eszközöket és gépeket előállítani, amelyek hosszú időn keresztül képesek kiszolgálni felhasználójukat. Ráadásul könnyebben lehetett javítani is ezeket az eszközöket.
A 90-es évek közepén volt egy kis kitekintésed a fogászat üzleti oldalára, a Dental Trade-nél is tevékenykedtél mint értékesítési vezető. Hogy jött ez a pár év és mit csináltál pontosan? Ugyanúgy dolgoztál asztal mellett is? Számomra izgalmas időszak volt. Törekszem arra, hogy lehetőség szerint ne csak a saját szakmámban legyek specialista, és abban mélyedjek el. Ez amellett, hogy rendkívüli ismeretekkel ruházza fel, bizonyos mértékig „söröslóvá” teszi az embert – oldalt szemellenzői vannak, csak egy irányba néz és lát. Lássak rá határterületekre – és itt a fogtechnika mellett a fogorvoslás, az asszisztencia, a gyógyászat a fizikumot és pszichét érintő területeire is gondolok. Legalább megalapozott véleményt tudjak kialakítani, ha megkérdeznek. Ne csak azokra a kérdésekre válaszolhassak, amelyek közvetlenül arról szólnak, hogy egy hidat meg tudsz-e mintázni, vagy A3-as színből létre tudsz-e hozni leplezést. Értelemszerűen ide tartozott a fogászati kereskedelem is. Nem rossz dolog az, ha az ember azt is látja, hogy miket használ, akár anyagok, gépek, eszközök terén. Azok milyen úton-módon kerülnek ide, mennyiért és miért annyiért lehet hozzájuk jutni, mik az előnyeik és hátrányaik… Akkoriban nem létezett ilyen egészen elképesztően magas szintű marketing és reklám, mint napjainkban, de hogy picit az ember ezt is jobban megismerje, és tudja job-
ban értékelni-érzékelni és megítélni, mi igaz – és mi nem az –, ebben mindenképpen segít, ha a kereskedelemben is van némi tapasztalatod. Ez volt az indíttatásom arra, hogy ilyen szakmai területen is tevékenykedjek. Ki akartam próbálni, hogy az a kapcsolatteremtő képesség, elhatározottság, szakmai tudás, amelyről éreztem, hogy egy része már rendelkezésemre áll, az más szakterületeken is megállja-e a helyét.
Fentebb említettük a rengeteg képzést, de ezek mellett rendesen részese voltál és vagy mai napig a szakmai életnek. Miben változott, mivel másabb manapság a szakmai élet, mint a 80-as, 90-es években? Úgy érzem, a mindenkori szakmai életben rengeteg kollégát meg lehetne említeni, akikkel együtt dolgoztunk vagy akikkel együtt említették néha a nevünket. Nehéz bárkit is kiemelni, mert joggal hiányolná nevét, akit kihagytam. Évtizedek távlatából visszatekintve – rendkívül sok jó szándék és hihetetlen szakmai tapasztalat összegződött ezekben a szervezetekben. Kifejezetten a közösség érdekében akartak dolgozni – mindenféle komoly hatáskör nélkül. Ahhoz, ami észben, értékben, erkölcsben és fizikai lehetőségekben rendelkezésre állt, nem létezett megfelelő jogi háttér – ezért aztán úgy tűnhet, hiábavaló, vagy meg nem történt munka volt. A gazdasági környezet, az ország és az akkori társadalom berendezkedése, a zajló átalakulás – míg a szocializmusból eljutottunk a mai világba – olyan együtthatóként szerepeltek ebben a történetben, ami ennél erőteljesebb kibontakozást egyszerűen nem tett lehetővé a szakma számára. Olyan tényleges lépések, melyek a szakma számára valóban hasznosak, és lehetségesek lettek volna (gondolok itt magasabb szintű képzésre; vagy arra, hogy egyetemi képzéssé váljon a fogtechnika; vagy lehessen a szakmának nagyobb beleszólása abba, hány embert, hogyan és milyen szinten képeznek; ki nyithasson laboratóriumot stb.), nem voltak kivitelezhetők. Az elképzeléseink megvoltak – ezek alapján talán lehetett volna jobbá tenni az utolsó 40 évben lejátszódó történetet –, de a jogi háttér mindig is hiányzott mögötte, talán nem is véletlenül. Ebben szerintem ma sincsen jelentős változás – persze amennyire én látom –, de nem vagyok kompetens ezt megítélni. Érzékelve a látottakat most sincsen annyi hatásköre a fogtechnikai szervezeteknek, hogy intézkedéseket hozzanak, amelyek következtében sokkal jobbá válhatnának a szakmai körülmények. Most is arról van szó, ha közösen elhatározunk valamit – tartsuk be, csak így lehet valamiből jobbat létrehozni. Annyiban látom a különbséget, hogy még erőteljesebben érvényesül – „gazdaságkorban” élünk, és a pénzügyi lehetőségek, szabályok és gondolkodás mindent felülír. Az oktatásban példának okáért egyértelműen csak a gazdasági lehetőségek szabják azt meg, hogy mit oktatunk, mennyit oktatunk és milyen színvonalon. Ez elég szerencsétlen helyzet, hiszen ha belegondolsz, ma egy munkavállaló számára néha nehéz egy szakkönyvet megvenni, vagy egy igazán értékes kurzusra bejutni, mert anyagilag nem mindig belátható az előnye. Ugyanakkor, szembesítheted azzal – lehet, hogy soknak gondolod a ráfordított összeget, de amikor elsajátítod ezt a tudást (és nem készség, hanem képesség szintjén), akkor visszafordítva – az az érték, amit ebbe beleraktam, nem a kifizetett összeggel tesz értékesebbé engem a munkaerőpiacon – sokkal többel.

A szakmai élet mellett a szakmapolitikából is bőven kivetted a részedet. Úgy tudom, 1993 és 1995 között a Magyar Fogtechnikusok Országos Egyesületének az elnöke voltál, 1995-től 1996-ig pedig az Ipartestület alelnöke, majd 1999-től egészen 2001-ig a budapesti kamara fogtechnikai szekciójának a társelnöke. Hogyan kerültél be a szakmapolitikába, és milyen feladataid voltak? Van olyan dolog, amire büszke vagy ezekből az időkből?
Talán volt még pár év 2010 után is, amikor láthatóan is részt vettem a közösségi életben. Pályám közepén a mostani helyzethez képest meglehetősen sok szakmai összejövetelt szerveztek országszerte, egyszerűbben kifejezve akkoriban sokkal gyakrabban összejárt a szakma. Voltak véleménycserék élőben – nem telefonon vagy interneten keresztül, hanem személyesen találkoztunk; úgy is mondhatnám, tényleges emberi kapcsolatok voltak a fogtechnikusok között. Nem csak a vállalkozók, a munkavállalók is nagy számban látogatták az összejöveteleket. Ez óhatatlanul hozta magával, hogy egy-egy ilyen rendezvényen a szakmapolitikai megbeszélések, eszmecserék hatására belekerültem a szakmapolitikába. Meglehetősen aktív és nagyszájú pacák voltam (lehet még ma is az vagyok ), ezért egy idő után megkérdezték, hogy nem akarok-e a köz javára is tevékenykedni. Igent mondtam, így néhány évig volt ebből fakadóan mindenféle tevékenységi köröm, amiben remélem, tudtam is segíteni másoknak.
Ezek mellett nem mehetünk el mind az oktatói, mind pedig a szakírói tevekénységed mellett sem. 1998-ban a Fogtechnikai Szakkollégium alapító tagja voltál, és ezek mellett nem csak mint oktató (állami és saját képzéseiden), de vizsgabiztosként, sőt a bizottság társelnökeként is tevékenykedtél. Pontosan hol és milyen szakmai témákban oktattál, milyen feladataid voltak mint vizsgabizottsági társelnök? Van olyan diákod, akire nagyon büszke vagy?
A képzések jelentős része elméleti képzés volt, de tartottam meglehetősen sok gyakorlati tanfolyamot is különböző szakmai témákban. Legyen az fém- vagy kerámiatechnológia, fréztechnika, különböző kombinált pótlások, implantológia stb. Szerteágazó volt, nehéz is összeszedni, mi minden szerepelt témaként oktatói pályám során. Tartottam órákat a fogtechnikai iskolában, különböző szakképzési helyeken ismertettem fogtechnikát, de tanítottam a Semmelweis Egyetemen is több mint tíz évig, fogorvostanhallgatókat. Ezek mellett oktattam végzett fogtechnikusokat posztgra-
duális képzés keretein belül, gyakorlati és elméleti előadásokon keresztül. Céljaim arra irányultak, hogy a gyakorlaton alapuló kiegészítő, ráépülő tudást tudjak átadni. Én arra esküszöm, akkor tud valaki igazán jól tanítani, ha azt, amit tanít, a gyakorlatban is kipróbálta, rájött a dolgok buktatóira, látta az igazságokat és hamisságokat. Ezeket meg tudta egymástól különböztetni, s a tapasztalatait a legjobb tudása szerint megpróbálja a kollégáknak, diákoknak átadni. Úgy, hogy nekik minél kevesebbet kelljen ennek a tanulási folyamatnak a fájdalmas részéből megélni. Azt kértem az összes hallgatómtól, lehetőség szerint e vonal mentén próbáljon meg minél többet tanulni, minél gyakrabban képezni magát, minél szerteágazóbb tudásra szert tenni. Fontos lenne: csak úgy mondjunk ítéletet, ha van ismeretünk. Tegyünk fel célzott kérdéseket, legyen elképzelésünk adott témában –nem csak azért, mert olvastuk valahol, vagy láttuk az interneten, hanem a gyakorlatban is megpróbáltuk, tapasztalatokat gyűjtöttük össze. Ennek alapján vannak jó vagy rossz élményeink, amiket szeretnénk vagy kijavítani, vagy kiegészíteni és tovább vinni. Célunk a lehető legszakmaibb módon és leghatékonyabban tevékenykedni. Minden olyan munkatársamra, vagy diákomra nagyon büszke vagyok, aki adott esetben megfelelő hozzáállással jó szakemberré vált – és minden olyanra is, aki nem, mert adott esetben ő is megpróbálta, hozzászólt vagy elindult azon az úton, hogy tanuljon. Az már egy másik kérdés, hogy kinek mit tesznek elérhetővé az egyedi képességei, vagy az életkörülményei. Nem gondolnám, hogy maga a büszkeség az egy nagyon kellemes, vagy megcélzandó érzés lenne, viszont nagyon örülök annak, hogy tevékenységemet nem üres padok, meg termek előtt kellett végrehajtanom.
Hogyan látod magadat 5-10 év múlva? Tervezel még könyveket vagy szakmai képzést tartani? Úgy látom magamat 5-10 év múlva, hogy még élek (), persze jó kedélyűen az unokáim körében. Hogy könyv fog-e még megjelenni? Az attól is függ, hogy egyáltalán van-e ilyesmire még igény. Te is említetted feljebb a kérdések során, manapság már mindent az internetről akarunk megtanulni, vagy elsajátítani, onnan akarunk hozzájutni az információkhoz, így nem tudom, hogy a könyv mint formátum megfelel-e még oktatási segédletként. Nem biztos, hogy ma is megéri ilyesmit csinálni, lehet, valami más formátum kell létrejöjjön. A szakmai képzések terén egyértelmű, hogy mindig is, ahol dolgozom, vagy valamilyen szerepet betöltök, az ott dolgozóknak a lehető legtöbb szakmai tudást próbálom meg átadni, ha van rá mód – ez egy folyamatos mindennapi tevékenység, nem csak nevesítve és behatárolt időtartammal lehet végezni. Ezt tervezem, ezzel szeretnék is élni, az egy másik kérdés, hogy milyen széles körben és nyilvánossággal csinálom – majd meglátom. Jelen pillanatban az igények nem mindig találkoznak a kínálattal ezen a területen. Bárki, aki ilyesmiben részt vesz, látja, ráerőszakolni a tudást senkire nem érdemes, nem is lehet. Ha meg olyan szinten akarsz oktatni, ahol kötelező – egyre kevésbé működik. Tehát ilyen szempontból mind az alapképzés, mind a posztgraduális képzés nagy kihívás előtt áll, mert a befogadó közönség is nagymértékben változik. Ez az egész folyamat komoly agyi és módszertani átállást igényel, nem tudom, meg tudok-e felelni ennek. Így elég erősen vissza is húzódtam ettől.






É V E S E L Ő F I Z E T É S

4 1 0 0 0 F T 2 5 0 0 0 F T






Anja Schmitt (Németország)
A digitális lehetőségek kiaknázása
Niels Hedtke fogtechnikusmester nevet szerzett magának az utóbbi évben a fogászati szektorban. Fő gondolatmenete a digitális technológia meglovagolása. HD Zahntechnik nevű laboratóriumában és HD ACADEMY oktatási központjában partnerével, Tim Dittmarral mutatják be a legújabb technológiákat. Az augsburgi CADdent lézer-, maró- és nyomtatóközponttal együttműködve ismertette az idei ADTgyűlésen a digitális fémlemezkészítést. A vele készült beszélgetésben árulja el a technológiai előrelépés finomságait az olvasók számára.

1. kép: Niels Hedtke fogtechnikusmester az ADT 52. gyűlésén megtartja előadását: Részleges fogsor teljesen digitális elkészítése címmel
Hedtke Úr, elmondhatjuk, az ADT-gyűlés előadójaként ismertté vált a neve. 2023-ban a CADdent-tel együttműködve bemutatta a digitális fémlemezkészítést, majd egy évvel később ennek folytatását is láthattuk. Mielőtt azonban elmerülünk e speciális témában, mi volt a legfontosabb benyomása az idei rendezvény kapcsán?
Hol is kezdjem? Mindig elbűvöl, micsoda munkákat mutatnak be fotókkal kollégáim. Mi elérhető kiemelkedő beleérzési képességgel, kézügyességgel és esztétikai érzékkel! Minden alkalommal rácsodálkozom, micsoda művészet rejlik szakmánkban.
De önmagára is inkább technikusként tekint, ha meglátogatják továbbképzését, vagy meghallgatják előadását. Valóban. Saját laboratóriumomban is nagy kézügyességű kézműves specialistákat foglalkoztatok, így több időt áldozhatok a digitális technológiára.
Így jött az együttműködés a CADdent-tel?
Igen, végül is így. A HD ACADEMY kapcsán – digitális továbbképző központunk – mindig keressük az új témákat: mennyire álljon rá a digitalizációra egy labor ahhoz, hogy versenyben maradhasson? Mely munkamenetek válnak hatékonyabbá? Milyen beszerzésekre lehet szükség? Mely know-how legyen a laborban, mely inkább azon kívül? Továbbképző programunknak mindig is izgalmas része volt a fémlemez digitális készítése, szinte magától értetődött, hogy együttműködést kerestünk a CADdent-tel. Saját magunk tervezzük meg a fémlemezt exocad-del, majd a tervet Augsburgba küldjük a CADdent-hez, akik lézerolvasztással elkészítik. Számunkra maximálisan hatékony ez a módszer. Modellguss-Special tanfolyamunkon, amelyet a CADdent-nél tartunk, bemutatjuk az egész folyamatot. A résztvevők nem csak a tervezéssel

ismerkednek meg, hanem a gyártási lánc további értékes folyamataival is.
DD: De mit jelent a részleges fogsor elkészítése teljesen digitálisan? Hiszen ez volt mostani előadásának címe?
A protetikai munkát – összetettsége okán – nem minden fogtechnikus kedveli azonos szinten. Fontos szempont a precíz, egyedi illeszkedésű fogsor elkészítése a páciens számára. Különböző sajátosságok tökéletes reprodukciójára van szükség külön lépésekben, amelyeket a CADdent-építőkészletével hatékonyan dolgozhatunk fel. A munka digitálisan tervezett elemei kizárólag egy lehetséges kombinációban illeszkednek egymáshoz – ráadásul nagy odafigyeléssel végzett gondos előmunkálatok esetén akár minta nélkül is!
Egészen egyszerűnek hangzik. De hogyan jutunk el idáig?
Az adatállományt betöltjük az exocad-be, és fémlemez megrendelést állítunk össze; függetlenül attól, direkt szájban szkennelt-e a fogorvos, vagy indirekt módon, mintáról a fogtechnikus. Erre kerül a retenció alatti, bazális felfekvést biztosító konstrukció, illetve a csapok, egymással párhuzamosan. Ez lesz az új kiindulási helyzet. Erre állítjuk fel a fogakat, illetve mintázzuk a gingivát a megfelelő paraméterekkel. Ezt követően megkezdődhet a gyártás.
A HD Zahntechnik egyedül felelős a tervekért, míg a CADdent végzi a gyártást? A CAD-től a CAM-ig hogyan néz ki? Igen, ez a munkamenet. Nálunk gyakorlatilag nincs anyagfelhasználás, mivel nem is minden munkánál kell a mintát beolvasnunk, hanem csak az adatállományt importálni az exocad-be.
És hogyan képzeljük el a kész részleges fogsort, ami a páciens szájába kerül?
Mint építőkocka-elemeket. Minden részt legószerűen lehet illeszteni a helyére.
Ennyire egyszerűen?
Na igen, jól képzett fogtechnikus képes kell legyen az eddigi analóg munkafolyamatok digitális behelyettesítésére. Sok fogtechnikai ismeretet és hozzáértést igényel. Mindenekelőtt arra kell figyelmet fordítani, hogy elegendő kiblokkoló viasz kerüljön az alámenő részekre, a retenciós gyűrűk központosan legyenek elhelyezve, egyidejűleg megfelelő méretben is. Tiszta lezárásokat kell tervezni, esztétikus, definiált záróterületekkel.
DD: Mint mindig, itt is adódik a kérdés: nem volt jobb az analóg módszer, minőségileg magasabb szinten, a páciens egyedi értékeit jobban figyelembe vevő?
Valóban, minőség, opacitás, és mindenekelőtt az egyedi esztétika szempontjából még van hová fejlődni. Unalmassá is válna, ha itt megállnánk, nem gondolkoznánk továbblépésen. Azonban a laboratórium mindennapjaiban a CADdent-építőelem-rendszer használatával sok előnyt élvezhetünk:
• nagyobb anyaghatékonyság
• nincsenek előregyártott fogak, ezáltal egyedi a fogforma-kialakítás
• reprodukálható munkamenet
• nagyon egyszerű, hibával szemben ellenálló illesztési folyamat
• az egész gyártáslánc optimalizálása
• a személyes időráfordítás redukálódik
• továbbképzési lehetőség a munkatársak számára – versenyképesség a munkaerőpiacon
Nem aggódom amiatt, hogy a digitalizáció elveszi a munkánkat. Minden digitális munkafolyamathoz nagyon mély fogtechnikai tudásra van szükség. A kiképzés nem véletlenül tart öt évig, a legtöbben specializálódnak olyan területen, amelynek egyébként óriási a spektruma.
A fémlemezre, és a teljesen digitális gyártású részleges fogsorra koncentrálnak, amelyet legószerűen lehet összeépíteni. Mi lesz a következő?
3–7. képek: Fogfelállítás, fémlemeztervezés, bázislemez és véglegesítés az exocad-ben: a részek illesztése gingivaszínű, fényre keményedő polimerbe, amelynek megfelelő anyagmennyisége biztosítja az illeszkedést.







Izgalmas – még nem tudom. De az együttműködés a CADdent-tel, oktatási központunk és a laboratóriumi mindennapok szinte maguktól generálják a következő témákat. Persze csak akkor, ha megőrizzük és továbbvisszük készenlétünket az újdonságokra, kreativitásunkat alkalmazva ezen a területen. Minden laboratóriumnak csak azt tanácsolhatom, felejtse el a „mindig így csináltuk” mentalitást.
Mi volna Ön szerint a korunkhoz illeszkedő gondolatmenet?
A szakemberhiányról már sokszor és sokat beszéltünk. Mégis, három új munkatársat találtunk az utóbbi évben – mindanynyiuknak kevés tapasztalata volt CAD/CAM területen. Lépésről lépésre vezettük őket be a rejtelmekbe; digitális tervezés, a gépek használata – biztos vagyok benne, munkahelyi elégedettségük nőtt azzal, hogy együtt haladhatnak velünk, kinőhetik magukat. Időközben valódi specialisták lettek, know-how-t köthetünk laboratóriumunkhoz. Más laboroknak is tanácsolom: munkatársaikban potenciál rejlik! Használják ki, állítsák őket kihívások elé továbbképzéssel, a határtalan digitális lehetőségek kiaknázására! Használjuk ki a digitalizációt!

Forrás: Dental Digital 2024/3





A laboratóriumunkban végzett összehasonlítás alapján különböző mint harminc éve szerepel sikeresen a piacon. A rendszer elemei a Print and Press hibrid munkamenet – biztonságosan végrehajtható.
azonban alapvetően mindig a kezelőcsapat felelőssége; tapasztalatuk és felhasználása kapcsán döntő a fogak természetes

következtetések vonhatók le. Az Ivoclar préstechnológia már több elemei optimálisan illeszkednek egymáshoz. A digitális préstechnika –végrehajtható. Az eredmény minőségi különbsége a jó és a középszerű között tapasztalatuk és kompetenciájuk a megfelelő anyagok kiválasztása természetes hatásának és esztétikájának kialakításában.
Dominique Vinci, dr. Torsten
Seidenstricker (Németország)
Digitális préstechnológia
Harminc éve sikeres a préskerámia-technológia (az Ivoclar lépett először piacra 1991-ben), ma is kiforrottnak számít. A 3D nyomtatáshoz történő digitális kapcsolódás volt a fejlesztés következő lépése; a hagyományos kerámiapréselés digitálissá vált. Élő eset segítségével mutatunk be két préskerámiarendszert; a héjakat hibrid eljárással (Print and Press) gyártottuk. Az eredmény: míg mindkét rendszer préskerámiái jó eredményt produkáltak, szignifikáns eltérések mutatkoztak az eljárásokban. E felismerés alapján szeretnénk egymáshoz illeszkedő rendszert alkotni a 3D nyomtató, nyomtatási alapanyag, beágyazó és préskerámia témakörében.
A teljes kerámiarestaurációk préstechnikai megoldása évek óta a laboratóriumi mindennapok része. Az eljárás megbízható és hatékony. Ráadásul a préskerámia anyagok (pl. a lítium-diszilikát üvegkerámia) esztétikusak és biztonságosan használhatók. Még a non-, illetve minimálinvazív restaurációs megoldások is nagy megbízhatósággal megvalósíthatók. A préskerámiák klinikai alkalmazásban is bizonyították nagy teljesítményüket. Az Ivoclar technológiáját 30 éve használják laboratóriumban és rendelőben. Sikerességét számos tanulmány tanúsítja. Az Ivoclar IPS e.max Press lítiumdiszilikát-üvegkerámia sok szakcikk témája, egy részük már tíz évnél is hosszabb sikerességet dokumentál. [1] Az IPS e.max Press esztétikus, klinikailag hosszú ideje bevált anyagként áll a protetikai munkacsoportok rendelkezésére. [2, 3, 4] Fogorvos, fogtechnikus nagy bizalommal használhatja. Időközben egyéb anyagok is hozzáférhetők ezen anyagosztályban, de préskerámia és préskerámia nem mindig ugyanaz. A különböző anyagok különböző tulajdonságokkal bírnak. Az adott esetben optimális préskerámia alapanyag kiválasztását sok tényező befolyásolja. Ilyenek pl. az esztétikai hatás, hajlítószilárdság, szín- és nyerstömbválaszték, eljárásmód. A következőkben két préskerámia-rendszert hasonlítunk össze, élő esetmegoldást bemutatva.
A hagyományos préstechnológia analóg lépéseken alapul. A laboratóriumban egyre nagyobb teret hódító digitalizáció magával hozta azt az elvárást, hogy az analóg technológiákat digitálisakkal váltsuk ki. Ha például intraorális szkennerrel nyert adatállomány érkezik a laboratóriumba, a továbbiakban digitálisan kell feldolgozni, préskerámia-restaurációt létrehozni. Ráadásul sok fogtechnikus számára a CAD-tervezés hatékonyabb és komfortosabb, mint a manuális viaszmintázás.
A modern 3D nyomtatóknak köszönhetően a digitális munkamenet gyorsan és hatékonyan illeszthető a préstechnológiába, a minőség rovására tett alku nélkül. A viaszmintázatok és a minták gyors és reprodukálható elkészítése ráadásul csökkenti a ráfordítások mértékét. A fogtechnikus a kézműves kihívásokra és hozzáértésére koncentrálhat a munka során, pl. kerámiarestaurációk esztétikus és funkcionális megformálására, finomkialakítására. A hibrid eljárás során kihasználjuk a szoftvertámogatású gyártás minden előnyét a digitális részben, kiégethető viaszból kinyomtatjuk a mintázatokat, beágyazzuk, majd préstechnikai eljárással telikerámiából legyártjuk a héjakat. A sikeres végrehajtáshoz azonban a rendszer egymáshoz illeszkedő elemekből kell álljon
• 3D nyomtató és nyomtatási alapanyag,
• restaurációs alapanyag és beágyazó, valamint
• préskályha vonatkozásában.
Előnyben részesítjük a fogászati felhasználásra készített 3D nyomtatórendszereket, a hozzájuk illeszkedő gyártáslánccal és termékekkel. Az Ivoclar PrograPrint PR5 integrálja a validált munkamenetet, szoftvert, anyagokat és gépeket a 3D nyomtatáshoz, tisztításhoz és megvilágításhoz. Minden komponens illeszkedik egymáshoz. Ráadásul a ProArt Print Wax nyomtatási alapanyag optimálisan alkalmazható az Ivoclar IPS PressVEST Premium présbeágyazó anyagával karöltve. A ProArt Print Wax és az IPS e.max Press rendszer szinkronizálása hibátlan, tökéletes eredményeket garantál, magas precizitással és illeszkedési pontossággal.
Laboratóriumon belüli összehasonlítás
Két préskerámiát (Ivoclar IPS e.max Press és GC Initial LiSi) hasonlítottunk össze. A restaurációkat „Print and Press” eljárással készítettük, amit már egy ideje





3. kép: A Digital Smile Design segítségével tervezett klinikai koronahosszabbítás.

4. kép: A hat frontfogon héjhoz végzett minimálinvazív preparáció – az intraorál-szkennerrel vett lenyomat.

5. kép: A kiindulási helyzet a CAD szoftverben.

alkalmazunk laboratóriumunkban. A PrograPrint 3D nyomtatórendszer jó eredményeivel és csekély ráfordítás-igényével meggyőzött minket. Az időközben „mindennapossá” vált eljárást ezúttal egyszerre két préskerámia-rendszerrel alkalmaztuk. A minél jobb összehasonlíthatóság érdekében a minták és a viaszmintázatok készítése ugyanazon 3D nyomtatórendszerben történt.
• 3D nyomtatórendszer: PrograPrint PR5, Ivoclar
• mintanyomtatás: ProArt Print Model, Ivoclar
• 1. préskerámia-rendszer: IPS e.max PressMulti (A1), Ivoclar
• 2. préskerámia-rendszer: GC Initial LiSi Press (A1), GC
Az összehasonlítás határai: míg az IPS e.max Press rendszerből színátmenetes nyerstömböt használhattunk, a GC Initial LiSi-nél ilyen nem volt. A multi-nyerstömb előnye a természetes fog színátmenetét megközelítő árnyalati hatás. A transzparens incizális terület nagyon jól imitálható a polikromatikus tömb segítségével.
A hölgy ifjúkorában fogszabályozó kezelésben részesült Angle II/1-es osztályú fogazata kapcsán. A felső első kisőrlő extrakcióját követően a fogívet rögzített fogszabályozó készülékkel állították helyre. A harapási helyzet rögzítése

elmaradt. Azóta az állkapocsízülete fájdalommentes kattanással nyílik. A hölgy beszámolt arról, hogy az elmúlt évek során – komoly csikorgatása folytán – a frontfogai jelentősen elkoptak, abradálódtak. 2010–11 során újólag átesett fogszabályozáson, hogy megállítsák a fogív szétnyílását. 2015-ben kompozittal építették ki frontfogait (13-tól 23-ig), noninvazív technikával (1–2. képek).



9. a–b képek: A nyomtatott héj-viaszmintázatok (ProArt Print Wax) az IPS e.max Press Multi préseléséhez, a színátmenethez illesztett csapokkal.

10. kép: Hibátlan és precíz: a préselt testek közvetlen kibontás után a PressVEST Premium beágyazóból.



11. b kép: Az első préselést követő hibás végeredmény a GC beágyazóból kibontva.

11. c kép: A második kísérlet a GC Initial LiSi Press préselésére, ezúttal IPS PressVEST Premium beágyazóval.
Az időközben 40 éves páciens 2020-ban felkereste a rendelőt, frontfogai tartós restaurálásának kívánságával. A lepattanások, repedések miatt a kompozithéjakat el kellett távolítani. A hölgy elvárásai magasak voltak. Csak fogai maradék anyagának maximális kímélete mellett engedte a protetikai beavatkozás kivitelezését. Ragaszkodott a maximálisan esztétikus megjelenéshez is. A Digitale Smile Design segítségével végzett klinikai, funkcionális és esztétikai elemzést és a diagnózis felállítását követően megterveztük a hat frontfog koronahosszabbítását és restaurációját kerámiahéjakkal (3. kép) . Gyártástechnológiaként a préselést választottuk, mivel ezzel igen vékony héjak is elkészíthetők. Így minimális keményfoganyag-veszteséggel számolhattunk.
A klinikai előkészítést és a hat frontfog preparációját követően intraorális szkennerrel (TRIOS, 3Shape) vettek lenyomatot, majd az adatállományt a laborba küldték (4. kép). Importáltuk az adatokat a 3Shape Dental Designer CAD szoftverébe (5. kép). Megterveztük a héjakat a Digital Smile segítségével, 3D szimulációval. A szoftver lehetővé teszi a restauráció falvastagságának folyamatos kontrollját (6. kép) . Ez nagyon hasznosnak bizonyult, teljesen azonos, reprodukálható, egyforma héjakat nyomtathattunk mindkét préskerámia-technológiához.
A későbbiekben megkönnyítendő a héjak finomkidolgozását, kinyomtattuk a mintákat. Az Ivoclar PrograPrint PR5 nyomtatórendszerét és ProArt Print Model minta-műanyagát (7. kép) használtuk. A héjmintázatokat a




fényre keményedő, teljesen kiégethető ProArt Print Wax Ivoclar anyagból nyomtattuk (8–9. képek) . Kiváló kiégethetősége folytán ez az anyag nagyszerűen alkalmazható a préstechnikához. Ráadásul illeszkedik az IPS e.max Press rendszerbe.
Az utómunkálatok (tisztítás, fénypolimerizáció) a PrograPrint PR5 építőplatformján történtek. Ez gracilis testek esetében nagy előnyt jelent, mert a nyomtatott objektumok csak a fénypolimerizáció során érik el végleges szilárdságukat. Az építőlapról történő korábbi eltávolítás a deformáció és sérülés veszélyét hordozza magában. A tisztítást (PrograPrint Clean) és szárítást a megvilágítás (PrograPrint Cure) követte. Ezután leválasztottuk a héjakat a nyomtatási alapról, majd a nyomtatott mintán ellenőriztük illeszkedési pontosságukat. Kiemelkedőnek bizonyult. A nyomtatott héjakat elő lehetett készíteni préseléshez.
Az IPS e.max Press és a GC LiSi is jó esztétikummal rendelkezik, de optikailag különböznek néhány finomságban. A hölgy fogszíne igen világos volt. Ezért A1-es tömböket választottunk. Az IPS e.max Press családban színátmenetes tömbök is vannak (Multi), amelyek rétegzettsége – különösen a transzparens éli területen – optimális az adott eset nagyon vékony élkialakítása során. Mivel a GC LiSi nem rendelkezik ezzel az opcióval, monokróm tömböt kellett választanunk, szintén A1 színnel.
Első lépésben az IPS e.max Press Multi A1-es héjakat préseltük. A kinyomtatott mintázatokat gond nélkül használhattuk fel a továbbiakban is, mert a színátmenetnek megfelelő módon csapoztuk fel őket tervezés során a Software-Addon (Press Multi) használatával (lásd 9. b kép). A nyomtatott héjakat közvetlenül alkalmazhattuk a további munka során; beágyaztuk őket a speciálisan ehhez az eljáráshoz illeszkedő




IPS Press Vest Premium beágyazóval; ezt követte a préselés a Programat kályhában. Gond nélkül lezajlott (10. kép). A préselt testek precízen, hibátlanul készültek el. Az IPS Press Vest Premium beágyazó csak csekély reakciós réteget ala-
kít ki a présobjektum felszínén, így az gyorsan és könnyen eltávolítható. Második lépésben préseltük a GC LiSi Press héjakat (11. kép). Több akadály is felmerült. Először a préselés során széttört


17. a–b képek: A GC Initial LiSi Press héjak próbája a beágyazás. Aztán nehézségek adódtak az olvasztási hőmérséklettel, amit annak 10 fokos csökkentésével korrigáltunk. Az alapprobléma az volt, hogy a GC beágyazó nem kompatibilis a nyomtatott testekkel. A beágyazó túl merev és törékeny ehhez a technikához. A nyomtatott testek enyhén kitágultak az előmelegítés során, emiatt tört szét a beágyazás. Míg hagyományosan, viaszból analóg módon mintázott testekkel nagyon jól működik a GC beágyazója, digitális technikához nem ajánlanánk. Az újólagos préseléshez az IPS PressVest Premium-ot használtuk. Figyelemre méltó eredménnyel zárult a GC LiSi préselési folyamata (11. c kép).
Magas esztétikai igények kielégítéséhez szükség van a fogtechnikus kézügyességére és esztétikai orientációjú figyelmére is. A restaurációknak még életszerűbb megjelenést és természetességet kölcsönzendő az éli részeket hajszálnyi kerámialeplezéssel terveztük elkészíteni. Csekély visszacsiszolást követően transzparens-kék hatású masszát réte-
geztünk és opalizáló kerámiával fedtük azt (12–13. képek). A fényégetéshez az Ivoclar Ivocolor Glaze Fluo fluoreszcens festéket használtuk (14. kép).
Mind az IPS e.max Press Multi, mind a GC Initial LiSi héjak esztétikus, természetes megjelenéssel örvendeztettek meg minket a mintán (15. kép). A relatív egyenletes anyagvastagság ellenére különbség volt megfigyelhető az opacitásban. Ennek oka vélhetően a polikróm IPS e.max Press Multi tömb éli transzparenciája. A LiSi héjak vékony éli részein magasabb volt az opacitás és erőteljesebb a színtelítettség. A próba során fogorvos és páciens együttesen validálta a forma és szín illeszkedését (16. kép). Mindkét anyaggal kielégítő eredményt értünk el. Az IPS e.max Press Multi héjak kicsit világosabbnak tűntek. Az érzés tényszerűsítése érdekében szoftvertámogatású színmérést végeztünk (az L*a*b színtérben) (17. kép). A vörös és sárga területek számszerű






20. a–b képek: A minimálinvazív restauráció ábrázolása (előtte – utána); felül a próba a rávetített Smile Design tervvel.
adatai a GC LiSi-nél kicsit magasabbak voltak, ami azonban nem jelentett szignifikáns különbséget. Színtelítettség szempontjából a két anyag nagyon közeli egymáshoz. Fontos a világossági érték, az emberi szem kis különbséget is érzékel (18. kép). A mérési eredmények a két anyag, illetve az abból készült héjak tónusának azonosságát igazolták, eltérő világossággal.
A szájban minden ellenőrzést „vakon” végeztek, a hölgy nem tudta, melyik héj melyik gyártó anyagából készült. Nagyon gyorsan az IPS e.max Press Multi héjak mellett döntött. Ennek elsődleges oka a világossági érték megjelenítése volt; mind az ő, mind az orvos, mind a technikus oldaláról.
A hajszálvékony IPS e.max Press Multi héjak a minimális foganyagveszteséggel adták vissza mind a hat frontfog formáját és színét (19. kép) . A héjakat – előkészítést
követően – a leszárított és tisztított felületre adhezív módon, Ivoclar Variolink Esthetic „warm” duálcementtel ragasztották be (20-21. képek) . Esztétikus, természetes hatású végeredményhez jutottunk, a hölgy nagy megelégedésére. A beragasztást követő második hétre hívták vissza a pácienst ellenőrzésre. A forma, szín, funkció, lágyszövet – minden esztétikai követelménynek megfelelt (22. kép).
Mindkét préskerámiával nagyon jó eredményt értünk el. Az IPS e.max Press Multi héjak kiválasztása szubjektív döntés eredménye volt, de a választást objektív mérési eredmények (színmérés) is igazolták. Direkt összehasonlítás hiányában a GC Initial LiSi héjak is korlátozás nélkül felhasználhatóak lettek volna. Fel kell hívnom arra a figyelmet, hogy a GC anyagokkal nem voltak korábbról tapasztalataink a laboratóriumban, ami értelemszerű -

21. a kép: Adhezív ragasztás kofferdammal.


21. b kép: A Smile Design terv (balra) és a beragasztott héjak (jobbra) közvetlen összevetése.
en befolyásolhatta a végeredményt. A préselési gondok egyértelműen a GC beágyazóra visszavezethetők. Nem tűnik kompatibilisnek a 3D nyomtató anyagokkal. A 3D nyomtatású viasztestek tágulnak előmelegítés során. A ProArt Print Wax ugyan csak csekély tágulást mutat, azonban a GC beágyazó ezt nem bírta ki. Ugyanakkor az Ivoclar IPS PressVEST Premium beágyazó harmonikusan illeszkedik a teljes munkamenethez, digitális nyomtatású viaszmintázatokhoz is jól használható. A ProArt Print Wax kompatibilitása az IPS e.max Press eljárással garantálja a hibátlan, tiszta végeredményt. A kiváló préselési eredmények okán a fogtechnikusnak jelentősen kevesebb utómunkálata van.
A laboratóriumunkban végzett összehasonlítás alapján különböző következtetések vonhatók le. Az Ivoclar préstechnológia már több mint harminc éve szerepel sikeresen a piacon. A rendszer elemei optimálisan illeszkednek egymáshoz. A digitális préstechnika – a Print and Press hibrid munkamenet – biztonságosan végrehajtható. Az eredmény minőségi különbsége a jó és a középszerű között azonban alapvetően mindig a kezelőcsapat felelőssége; tapasztalatuk és kompetenciájuk a megfelelő anyagok kiválasztása és felhasználása kapcsán döntő a fogak természetes hatásának és esztétikájának kialakításában. Forrás: Das Dental Labor 2024/10




22. a–c képek: A végeredmény két héttel az IPS e.max Press Multi héjak beragasztását követően.

1. Schmitz J, Cortellini D, Granata S, Valenti M. (2017). Monolithic lithium disilicate complete single crowns with feather-edge preparation design in the posterior region: A multicentric retrospective study up to 12 years. Quintessence Int. 2017 Jul 20: 601–608
2. Guess P C, Selz C F, Steinhart Y-N, Stampf S, Strub J R. (2013). Prospective clinical split-mouth study of pressed and CAD/CAM all-ceramic partial coverage restorations: 7-year results. Int J Prosthodont. Jan-Feb; 26 (1): 21–5
3. Kern M, Sasse M, Wolfart S. (2012). Ten-year outcome of three-unit fixed dental prostheses made from monolithic lithium disilicate ceramic. J Am Dent Assoc. 143(3): 234–40
4. Sailer I, Bonani T, Brodbeck U, Hämmerle C H F. (2013)
Retrospective clinical study of single-retainer cantilever anterior and posterior glass-ceramic resin-bonded fixed dental prostheses at a mean followup of 6 years. Int J Prosthodont. Sep-Oct; 26 (5): 443–50
5. Gehrt M, Wolfart S, Rafai N, Reich S, Edelhoff D. (2013). Clinical results of lithium-disilicate crowns after up to 9 years of service. Clin Oral Invest. 17: 275–284











































Lézerolvasztásos technológia por por Az ötvözet újra felfedezve.


Dentaurum az A porgyártó, amely megfelel a fogászati és anyagszabványok követelményeinek mindkét termék esetében.
22674 ISO EN DIN • Fogászat - Fémek rögzített és kivehető fogpótlásokhoz és alkalmazásokhoz.
9693 ISO EN DIN • Fogászat - Összeegyeztethetőségi vizsgálatok a fémkerámia és kerámia-kerámia rendszerekhez.

5832-3 ISO EN DIN • Sebészeti implantátumok - Fémes anyagok3. rész: Titán-6-alumínium-4-vanádium alakított ötvözet. (rematitan® por)
Marc Wagenseil (Németország)
Okkluzális szabadság a VITA VIONIC DENT DISC multiColor-ral
Új kihívás előtt álltam saját magammal és a digitális technológiával szemben. Semleges harapásban kellett elkészítenem implantátummegtámasztású teljes lemezes kivehető felső fogsort; a legújabb 3shape szoftver (3shape A/S, Koppenhága, Dánia) segítségével, szubsztraktív eljárással előállítva a fogakat a színátmenetes kompozit VITA VIONIC DENT DISC multiColor tömbből (VITA Zahnfabrik, Bad Säckingen, Németország). A hagyományos tapasztalat és az új technológia összjátéka inspirált arra, hogy ismét új útra lépjek, és bővítsem az összetett implantátumos esetek megoldásával kapcsolatos tudásomat.
A páciens új felső fogsor készíttetésének reményével érkezett a rendelőbe. Nem igazán barátkozott meg a fogsorokkal kapcsolatos idegentest-érzéssel, illeszkedéssel, funkcióval – így implantátumok behelyezését ajánlottuk, amibe bele is egyezett. Az új teljes lemezes kivehető fogsort négy Novaloc felépítménnyel (Straumann, Freiburg, Németország) szándékoztunk stabilizálni. A kezelés keretein belül döntöttünk amellett, hogy a fogsort digitálisan készítjük el. Arra kívántunk választ kapni, vajon a készítés egyszerűbb lesz-e; illetve ugyanolyan jól, vagy esetleg jobban illeszkedik majd a fogsor, mint hagyományos gyártású variációja tenné? Különösen érdekesnek tűntek a kérdések, milyen lesz a behelyezés, és a szekunder elemeket a laborban, vagy a szék mellett érdemes-e beépíteni?
A kezelési tervben a következő lépéseket kívántuk megvalósítani:
1. a szájpad maradjon szabadon 2. a VITA VIONIC BASE DISC HI-ből készített alaplemezt ne kelljen kiegészítőleg megvastagítani
3. ne egyenlítsük ki az implantátumok eltérő szögállását. Ezt a döntést a Novaloc Locator elhorgonyzások flexibilis szögvariációs lehetőségei alapján hoztuk. Ez lehetővé teszi a kiterjesztett szabad végek emelő hatásainak kompenzálását. Ezzel egyidejűleg az implantátumok – kedvezőtlen elhelyezkedésük ellenére – nem terhelődnek rágás közben. A szögeltérés protetikai korrekciója növelte volna az emelő hatást. Alapvetően a centrális relációs helyzet ún. „szabad mozgású”, zavarásmentes kialakítását céloztuk meg, hogy tovább kompenzálhassuk a terhelési stresszt.
4. az okkluzális morfológiai kialakításon keresztül koncentráltunk a páciens rágóciklusának funkcionális támogatására, a centrális záróharapásban a szabad mozgást a VITAPAN LINGOFORM rágókra terhelve. A hasonló nevű fogakon alapuló VITA VIONIC DIGITAL VIGO fogkönyvtár elérhető a 3shape szoftverben, amelynek elemei a VITAPAN EXCELL frontfogak és az említett rágók is. Ezek funkciós alapelvét alkalmaztuk automatikusan a páciens okklúziójának kialakításában is. A VITA VIONIC DENT DISC multiColor tömb ugyanolyan recept alapján összeállított alapanyagból készül (VITA MRP – Microfiller Reinforced Polimermatrix), mint az említett fogak.
5. a kezelést az alsó fogív és a felső állcsont beolvasásával folytattuk. A 3shape szoftver aktualizálása (3shape Dental System 2022) tartalmazza a jelen kezelés során alkalmazott protetikai implantátumkomponensek opcióját is. A szkennelt adatállomány és a harapások feltöltését követően kezdtünk a fogsor tervezéséhez. Az O45-ös és 22L-es VITA VIONIC VIGO fogakat választottuk. Illesztettük a poszterior érintkezéseket, és implementáltuk a szabad központi záróharapásba.
6. a fogívet és az alaplemezt szubsztraktív módon gyártottuk le, majd VITA VIONIC BOND-dal ragasztottuk össze.
7. A Novaloc Locator-ok virtuális integrációja a szoftverben, és a nagyfokú marási pontosság lehetővé tették a mátrixok bepattintását a szubsztraktív készítésű alaplemezbe. A biztonságos rögzülés érdekében a Bredent DTK-ragasztóval beragasztottuk őket (bredent, Senden, Németország).
Szabad mozgás a centrális relációban: lapos terület figyelhető meg a központi barázda körül, amelyen az antagonista csücsök érintkezés során a fog dőlésétől függetlenül 0,5-1

A felső állcsont a négy behelyezett implantátummal.

A virtuális minta az analízis és a kiblokkolás közben.

A virtuális fogfelállítás és a fogformák kiválasztása.

Az okkluzális érintkezések ellenőrzése a szabad mozgású központi záróharapásban.

A fogsor alaplemez STL fájl-ja.
mm szabad mozgásterülettel rendelkezik [1]. Minden természetes harapás ilyen módon működik, mégis, csak nagyon kevés fogsorgarnitúra ilyen kialakítású.
Miért fontos a szabad mozgás a centrális relációban? Fontos, mert a gyári fogakban nincsenek idegek. Így a páciens nem érezheti, a fogak okklúzióban vannak-e, vagy roszszul záródnak össze. Figyelembe kell venni, hogy a falat rágása során a fogak között lehetetlen minden rágóciklusban azt a tökéletes központos érintkezést létrehozni, ami az artikulátorban kialakítható. A fogsorok ráadásul a nyálkahártyán rögzülnek. E két szempont megértése után
nem is elképzelhető, hogy a páciens minden csukáskor tökéletesen visszataláljon a precíz központi záróharapásba. Ugyanebből az okból a természetes fogazat sem – bár saját fogainkkal érezni is tudunk – zár vissza mindig ugyanoda pontszerűen. Ez az oka a fogsorok instabilitásának és a feszültségeknek is.
Miért volt fontos e kezelés során a szabad mozgás a centrális relációban? Az implantátumpillérek elhelyezkedése miatt fontos volt az interferencia nélküli okklúziós koncepció, hogy megakadályozzuk az emelő hatás kialakulását. A zárt központi relációjú gyári fogak nem tennék ezt lehetővé, tehát

nem ülne jól a fogsor, és nem érhetnénk el a kívánt funkciót. A bemutatott esetben különösen érvényes ez az implantátumoktól dorzálisan elhelyezkedő szabad végekre. A páciensnek flexibilis, illeszkedésre képes okklúzió tervezésére volt szüksége.
M-Lab150 Riton
- Desktop méret
- Munkatér: 100x90 mm
- Lézer: 250 W
- 100 korona 2,5 óra alatt
- Ingyenes szoftver, éves követési díj nélkül
- Komplett rendszer (szinterkályhával, nitrogén generátorral és minden szükséges tartozékkal)
Ahogy már ismertettük, különös figyelmet fordítottunk a Locator-okra, mivel a mátrixokat a laborban, és nem a szék mellett építettük be. Ellenőriznünk kellett, vajon megfelelő


Bruttó: 26 069 925 Ft programunkban pénzügyi tanácsadó partnerünk forrást is tud Önnek ajánlani a beszerzéshez



A komputertámogatással készített fogsor.
pontossággal sikerült-e az implantátumpozíciók beolvasása és ennek megfelelő pontosságú-e a szubsztraktív gyártás. A technológia precizitása lehetővé tette a szék melletti beillesztés elhagyását, másfél-két óra székidőt megtakarítva ezzel. Ez a páciens számára sokkal komfortosabb, mert kevesebbet dolgoznak a szájában. Persze gondosan végzett hagyományos készítés során is lehetséges a mátrixok laboratóriumi beépítése.
A szubsztraktív alaplemez-készítés és a mátrixok beragasztása ebben az esetben a laboratóriumban hatékony és pontos volt. A komplex implantátumelhelyezkedés miatt erre nagy szükség is volt.
A mátrixok komplikációmentesen illeszkedtek az implantátumfejekre, megbízható retenciót kialakítva. Az okklúzió ellenőrzése során nem kellett illeszkedést javítani. A páciens a mai napig panaszmentesen hordja a fogsort. Megjelenésével és a zavarmentes funkcióval igen elégedett.
• Az analóg, vagy digitális gyártású, a centrális relációban okkluzális szabad mozgást lehetővé tevő fogsorfogak a páciens rágóciklusa során stabilitást, flexibilitást és adaptációképességet kölcsönöznek a fopótlásnak. A VITA VIONIC DENT DISC multiColor tömbből készített fogak gyártása során az okklúzió módosítható is a kívánt megbízhatóság és funkció elérése érdekében.

A behelyezett felső fogsor.

A fogsor bazális nézete a beragasztott mátrixokkal.
• A csücskök érintkezése és mozgás közbeni vezetése a fogsorviselés során fellépő problémák egyik fő oka.
• A kezelés protokoll megmutatja, hogyan akadályozható meg az önelégültség, hogyan alkalmazható a digitális munkamenet implantátummegtámasztású teljes lemezes fogsorok készítésére.
• A VITA VIONIC DENT DISC multiColor lehetővé tette az időtakarékos, könnyű gyártást, nagyértékű végeredmény létrehozása mellett.
Profiként a mindenkori készítési módszert kell az adott pácienshez illesztenünk, nem azt kell elvárnunk, hogy ő alkalmazkodjon a fogsorhoz. Ennek elérése érdekében adaptációra képes fogsorfogakat kell használnunk. Az önreflexió mindenképpen szükséges, hogy ne mi magunk álljunk az adott esethez legjobban illeszkedő megoldás alkalmazásának útjában. A szabad mozgás a centrális relációban lehetővé teszi a központi érintkezések közötti mozgást, így nem blokkolja a harapást. Ez a módszer a páciens egyedi kívánalmaihoz történő flexibilis okkluzális illeszkedést tesz lehetővé – de csak néhány rendelkezésünkre álló fogtípusba integrálták. A bemutatott kezelés sikere erre az alapfeltételre visszavezethető, amelyet a VITA fogkönyvtár és a VITA VIONIC DENT DISC multiColor támogatott. Nem csak „összecsattintjuk” a fogakat a fogsorok készítése során, ha pácienseink számára tényleg szuperhősökké akarunk válni. A digitális gyártási folyamat újabb eszköz „szerszámosládánkban”, hogy pácienseinknek konzisztensen kiemelkedő minőségű kivehető fogsorokat készíthessünk. Döntő fontosságú, milyen fogakat használunk akár analóg, akár digitális készítés során. Mindenkinek ajánlom a VITAPAN LINGOFORM rágókkal, a VITA VIONIC DIGITAL VIGO fogkönyvtárral és a VITA VIONIC DENT DISC multiColor anyaggal kapcsolatos információk beszerzését. Mert a szabadság jó!
A szerző köszönetet mond páciensének, a VITA Zahnfabrik-nak, az Aurum Lab Calgary-nak, különös tekintettel abban Jason Atwoodnak.
Forrás: Das Dental Labor 2024/10


A bemutatott eset sikeres frontfog-restaurációt taglal, digitális munkamenettel, és kivitelezést tett lehetővé, előre kiszámítható eredménnyel – a páciens nagy
Initial IQ ONE SQI (LP ONE, GC, és SQIN, GC) alkalmazása megbízható, természetes eredménnyel, kívánsága szerint vált szebbé mosolya. Az utóvizsgálatok megerősítették Az eset jól prezentálja, mennyire fontos a rendelő és a labor

munkamenettel, nagy értékű kerámiahéjakkal. A digitális technológia precíz tervezést nagy megelégedésére (32–33. képek). A hölgy számára az Initial LiSi Block és természetes kinézetű mosolyt eredményezett. Nagyon elégedett volt az esztétikai megerősítették a restaurációk várható hosszú élettartamát és stabilitását. közötti együttműködés az optimális siker elérése érdekében.
Dr. Baraa K. Alsrouji, Zt. Fouad Horani (Egyesült Arab Emírségek)
Magas esztétikai értékeknek megfelelni
Az esztétikai követelmények nőnek, a páciensek természetes, szép mosolyt akarnak látni. A széles körű információs ajánlatok és a részben a közösségi média által gerjesztett öntudatosság magas elvárásokat támasztanak a saját kinézettel szemben. A bemutatásra kerülő eset jól példázza, hogyan felelhetünk meg ezeknek a kihívásoknak innovatív anyagok, digitális technika és intenzív együttműködés segítségével.



1–3. képek: Extraorális felvételek – nyugalomban, laza, illetve erőltetett mosollyal, maximális gingivaláthatóság mellett.
32 éves hölgy érkezett panaszolva frontfogai kinézetét. Túl nagynak találta fogait, általános megjelenése sem tetszett neki, esztétikusabb mosolyt kívánt, természetesebb külalakkal.
A klinikai vizsgálat a páciens jó szájhigiéniáját és a fogak stabil parodontális állapotát bizonyította. Öt-hat évvel ezelőtt készíttetett 11, 21 és 22 fogaira héjakat, illetve egy Maryland-hidat a hiányzó 12-es pótlására, ezekkel azonban sosem volt teljesen elégedett. A héjak idomtalanok, nem megfelelő elosztásúak voltak, nem mutattak harmóniát, széleiken elszíneződés volt megfigyelhető. Az 11-es fogon az íny enyhe visszahúzódása látszott. A páciens közepesen magas mosolyvonala további jelentőséget kölcsönzött esztétikai szempontjainak. Az extraorális felvételek (1–7. képek) nyugalomban, laza és erőltetett mosoly
mellett készültek, maximális gingivaexpozícióval. Mosolya enyhén öregesnek tűnt, nem illett egy fiatal hölgyhöz. A fogak tengelyeltérései diszharmonikus mosolyt eredményeztek. A héjak sárgák, opákosak voltak, természetes optikai minőségük hiányzott (8. kép). A páciens enyhe III. osztályú tendenciát mutatott – meziálharapás kissé protrudált fogakkal (9. kép)
A héjak és a Maryland-híd cseréjét terveztük, a premolárisok bevonásával, hogy attraktívabbá tehessük a mosolyt. Az 12es fog hiányának pótlására az implantáció és a hídkészítés lehetőségeit is megbeszéltük a hölggyel. A Maryland-híd mellett maradt, főleg a kezelés egyszerű volta miatt. Új adhezív híd készül, azonban csak egy szárnnyal. Kezdettől világos volt, hogy nagyon magas az elvárás, páciensünk pontosan tudta, mit akar. Ilyen esetekben fontos






az elvárásokat racionális, reális talajra terelni. Részletesen informáltuk, bevonva őt a döntési folyamatba. Természetesen mindehhez a laboratóriumot is segítségül hívtuk, hiszen a döntés meghozatala és a kezelés sikere szempontjából döntő jelentőségű a fogtechnikai kompetencia és nézőpont. A páciens, a fogorvos és a fogtechnikus közötti kommunikációt megkönnyítendő, valamint a páciens elvárásait jobban érthetővé tenni a 2D tervezéshez a biometrikus Smile Design (Smilecloud) platformot használtuk. Így minden résztvevő számára érthető és értelmezhető módon, hatékonyan vitathattuk meg a megoldást. Intraorális beolvasást végeztünk (10. kép), kiegészítve maximális fodexpozíciójú arcképpel (11–13. képek). A szoftver biometri-
kus fogkönyvtárainak és nagy teljesítményű KI-technológiájának segítségével választottuk ki a legjobb, klinikailag is megvalósítható opciót. A beolvasott adatállomány és a fénykép összevetése lehetővé tette a teljes arcösszkép analizálását, nem csak a fogakra koncentrálva. Az öreg Maryland-hidat és héjakat óvatosan távolítottuk el, hogy megmaradjon az alatta lévő természetes foganyag. Másodszori szkennelést is végeztünk, az elegánsabb, karcsúbb fogformák tervezéséhez. Az így nyert információk alapján a laboratórium elkészíthette az első Mock-up-ot, melynek segítségével a páciens elegendő benyomást szerezhetett arról, milyen lesz a várható eredmény, illetve meg is fogalmazhatta véleményét.






11– 13. képek: A felső szkennelések összevetve az arcképpel.

A második ülésben bepróbáltuk a Mock-up-ot, a páciens engedélyezte a továbbvitelt (14. kép). A viaszmintázat egybefoglalta 15 és 25 között a fogakat, megmutatva a jövőbeli formát, meghatározva a restaurációk vastagságát. A terv jelentősen javított az összharmónián. A mosoly fiatalabbá vált az ideális incizális részek és a kornak megfelelő fogméret-eloszlás kapcsán (15. kép).
A fogakat a Mock-up-on keresztül preparáltuk (16. kép). Így pontosabban ellenőrizhettük az eltávolítandó mennyiséget, garantálva a konzervatív, egyenletes restaurációvastagságot.
A preparáció beolvasását követően behelyezve és rögzítve az ideiglenes pótlásokat, ellenőrzés után engedtük haza a pácienst.
Technikai szempontból ebben az esetben a kihívást az jelentette, hogyan oldjuk meg a Maryland-híd köztes tagja és a vékony héjak összhangjának kialakítását. A héjak átengedik a fényt az alattuk elhelyezkedő fogstruktúrára, a csonk színe nagy befolyással bír a héj végső színhatására.
• a héjakhoz Initial LiSi Block B1 HT (GC) tömböt választottunk, a saját fogcsonk-szín kihasználásához, természetes mélységet kölcsönözve
• a Maryland-hídhoz Initial LiSi Block B1 LT (GC) tömböt használtunk, mert hiányzott alóla a fog (17. kép)
Az Initial LiSi tömbök teljesen kristályos lítium-diszilikát CAD/CAM blokkok, közismertek magas szilárdságukról, természetes optikai hatásukról és opaleszcenciájukról. Csak



15. kép: A Mock-up (jobbra) és a kiindulási helyzet (balra) összevetése. A meghosszabbított fogak fiatalosabb, attraktívabb megjelenést kölcsönöznek

16. kép: A fogakat a Mock-up-on keresztül preparáltuk, így jól nyomon követhettük, mennyi foganyag került eltávolításra, és egyenletesre szabályozhattuk a héjvastagságot.
minimális karakterizálást igényelnek, az éli területi „halo” effektus eléréséhez.
A vesztibuláris területet enyhén redukáltuk (≤ 0,25 mm), míg az incizális él teljesen monolit kialakítású maradt, hogy megnöveljük a szilárdságot, és csökkentsük a lepattanás veszélyét. Elméletileg ez a megoldás megnehezíti az esztétikai siker elérését, hiszen ezen a területen így nem élhetünk a földpátkerámia rétegzésének optikai előnyeivel. Ugyanakkor az Initial LiSi Block (GC) tömb optikai tulajdonságai, és
természetes transzlucenciája ideális alapot teremt a monolit területre is (18–21. képek).
A restaurációkat CAD tervezéssel alkottuk meg. A bukkális mikro-redukciót (0,2-0,3 mm) a szemfogtól szemfogig, a mamelonszerkezet figyelembevételével, digitálisan vittük véghez (18–21. képek).
A hídszárnyat úgy alakítottuk, hogy illeszkedjen a szemfoghoz – itt ideálisabb volt az interdentális tér, és nagyobb a ragasztási felszín. Arra is figyeltünk a szárny formázása-


17. kép: Lítium-diszilikát CAD/CAM tömbök (Initial LiSi Block, GC) – életteli, szép opaleszcencia.




kor, hogy dinamikus okklúzióban ne érintkezzen, megakadályozva ezzel a túlterhelést. Az egyszárnyú híd nem kap két pillértől terhelést, és egyszerűbben tisztítható is. A lítium-diszilikátban rejlő belső transzparencia természetes, élő kinézetet kölcsönöz a restaurációnak, de meg is nehezíti a hídtag korrekt optikai passzítását. A frézelést követően ezért egyedi, a fogak színével megegyező csonkokat készítettünk a mintához. Ezekkel már könnyebben tudtuk megvalósítani a tökéletes optikai összhang kialakítását, a szín és világosság beszabályozását (22. kép)
Az előpolírozást követően 1,5 bar-on lefújtuk a restaurációkat 50 mikronos aluoxiddal. Végül Initial IQ Lustre Pastes One
(LP ONE, GC) anyagot hordtunk fel, szín és mélység kölcsönzéséhez, kötőgetéssel. Az L-B gondoskodott az alapszínről; a világosságot szükség szerint L-V-vel alakítjuk. A színek összjátékához az incizális élre L-10 (Twilight), L-1 (Vanilla) és L-5 (Light Blue) került, növelve a fénydinamikát és mélységi hatást. Mindezen anyagokat egyszerre égettük (23. kép). A helyes forma és textúra kialakításához szemfogtól szemfogig Initial IQ SQIN (SQIN, GC) anyagot hordtunk fel. Body B-vel mélységet és színtelítettséget alakítottunk ki, főleg a cervikális területen hangsúlyozva a dentinszínt (24. kép) Végül a zománc területére felváltva építettünk BL-E (Bleach Enamel) masszát a mamelonokra és a központi részre, és




E-57-et a mamelonok közé (25. kép). A BL-E kiemelt világosságot hoz létre, művi hatás nélkül. Az incizális részen Translucent TO-val egészítettük ki a felületet (26. kép), ami aláhúzta az Initial LiSi Block természetes szépségű opaleszcenciáját.
Az égetést követően előtűnt az Initial IQ SQIN önglazúrozó hatása, kiegészítve a felszín csillogását (27–28. képek).
A próbát követően megtisztítottuk a restaurációkat, és előkészítettük őket a ragasztáshoz. A belső felületeket húsz másodpercig folysavval marattuk, alaposan leöblí-


25. kép: BL-E-t hordtunk fel a mamelonokra és a központi területre, E-57-et a mamelonok közé.

26. kép: Translucence TO növelte az opaleszcenciát és transzlucenciát – főleg incizálisan alkalmaztuk.


27. kép: Végső rétegzés IQ SQIN-nel. Égetés előtt és után.

28. kép: A kész restaurációk az egyedi csonkokon.
tettük, és megszárítottuk. Ezután G-Multi PRIMER (GC) anyagot hordtunk fel, majd megszárítottuk. A fogakat kofferdammal izoláltuk. A ragasztás sorrendben történt, a nagymetszőktől a két oldal felé kifelé haladva. A preparált fogakat homokfúvással tisztítottuk le. A zománcot foszforsav-géllel savaztuk, majd G-Premio BOND (GC) anyagot hordtunk fel. A restaurációk belső felszínét fényre keményedő műanyag cementtel töltöttük fel (G-Cem Veneer, GC; Bleach), majd eltávolítottuk a felesleget (29. kép).
Ezután a ragasztót a gyártó előírása szerint teljesen kikeményítettük megvilágítással, és políroztuk a széleket. Az adhezív rögzítésű Maryland-hidat csak a szemfoggal érintkező felületen ragasztottuk. Egy hónap elteltével a gingiva meggyógyult (30. kép). A hölgy fogai meggyőzően fiatalok voltak. Megfeleltek a páciens életkorának és kinézetének, valamint magas esztétikai elvárásainak (31. kép).







30. kép: A restaurációk ellenőrzése egy hónap után.


31. kép: A páciens mosolya kezelés előtt és után. Nem csak a fogszín természetesebb, a fogak életszerűbbek is, több „mélységgel”, „fiatalabb” formával és textúrával.
A bemutatott eset sikeres frontfog-restaurációt taglal, digitális munkamenettel, nagy értékű kerámiahéjakkal. A digitális technológia precíz tervezést és kivitelezést tett lehetővé, előre kiszámítható eredménnyel – a páciens nagy megelégedésére (32–33. képek). A hölgy számára az Initial LiSi Block és Initial IQ ONE SQI (LP ONE, GC, és SQIN, GC) alkalmazása megbízható, természetes kinézetű mosolyt eredményezett. Nagyon elégedett volt az esztétikai eredménnyel, kívánsága

32. kép: A kezelés különböző lépései. Fent balra: előtte. Fent jobbra: Digital Smile Design. Lent balra: Mock-up. Lent jobbra: végeredmény. A Digital Smile Design és a Mock-up kombinációja elég jól mutatta már előre a várható végeredményt.




33. kép: Előre látható eredmény, előre egyeztetve a pácienssel és a kezelőorvosi csapattal – megnöveli a páciens elégedettségét.
szerint vált szebbé mosolya. Az utóvizsgálatok megerősítették a restaurációk várható hosszú élettartamát és stabilitását. Az eset jól prezentálja, mennyire fontos a rendelő és a
1. Georg R. Digital Smile Design: Utilizing Novel Technologies for Ultimate Esthetics. Compend Contin Educ Dent 2023;44(10):567–572.
2. Alikhasi M, Yousefi P, Afrashtehfar KI. Smile Design: Mechanical Considerations. Dent Clin North Am 2022;66(3):477–487.
3. King PA, Foster LV, Yates, RJ, Newcombe RG, Garrett MJ. Survival characteristics of 771 resin retained bridges provided at a UK dental teaching hospital. Br Dent J 2015;218:423–428.
4. Pjetursson B E, Tan W C, Tan K, Bragger U, Zwahlen M, Lang NP. A systematic review of the survival and complication rates of resin
labor közötti együttműködés az optimális siker elérése érdekében.
Forrás: Das Dental Labor 2025/5
bonded bridges after an observation period of at least 5 years. Clin Oral Implants Res 2008; 19: 131–141.
5. Wanderley Lima RB, de Araújo Ferreira Muniz I, Silva Campos DE, Murillo-Gómez F, Maciel de Andrade AK, Marques Duarte R, Mendonça de Souza G. Effect of universal adhesives and self-etch ceramic primers on bond strength to glass-ceramics: A systematic review and meta-analysis of in vitro studies. J Prosthet Dent. 2024;131(3):392–402.


Carestream Dental 3D CBCT készülékekkel • kiváló minőségű felvételeket készíttethet
• magasan kvalifikált asszisztensekkel
• kényelmes, könnyen megközelíthető helyen
a Dent-East RÖNTGEN KÖZPONTBAN a 1056 Budapest, Belgrád




Miben adunk többet a fogorvosoknak?
• Felvételeinket 14 féle FOV méretben, 4x4 - 16x17 cm tartományban készítjük, vagy akár egyedi FOV-val és felbontással
• Legvékonyabb valós szeletvastagsággal (nem számított) adjuk ki a legjobb képet a pontos diagnózishoz
• A felvételek CAD/CAM kompatibilisek, nyitott .stl formátumban
• A panoráma felvételek tűélesek
• A teleröntgen felvételek nagy, 30x30 cm-es képméretben készülnek
• A felvételt nagysebességű pendrive-on adjuk ki, a teljes nézegetőprogrammal együtt
• A felvétel a felhőből már 1 órán belül letölthető
Mostantól küldje hozzánk pácienseit!
Beutaló letölthető: www.rontgen-panorama.hu
Nyitvatartás 9-19 óra között munkanapokon
Telefon +36 1 396 8912
mail: panorama@dent-east.com
Cím: 1056 Budapest, Belgrád rakpart 26.
• Alacsony sugárdózissal készülnek a felvételek
• Magasan képzett szakemberek készítik a felvételt, szinte felvételismétlés nélkül
• Empatikus környezetben, jól szervezetten, gyors átfutással dolgozunk
• 1 órás ingyenes parkolás egy szomszédos mélygarázsban
• Villamos, busz és metró állomások a közelben (Ferenciek tere környéke)

Ralph Riquier (Németország)
A digitális támogatású munkamenet az analóghoz képest a napi gyakorlatban egyszerűsített munkamódszert ígér. Jelenti ez egyben a lehetséges hibák számának csökkentését is? Csak azért, mert hatékonyabb, nem szükségszerűen hibaforrásmentes is.

1. kép: A tisztán definiált, nyálmentes preparációs határ alapkövetelmény.
Ha a digitális lenyomatvételt (IOS) hasonlítjuk össze az analóggal, a digitális munkamenet jelentősen egyszerűsített. Kanálkiválasztás, keverés, feldolgozási idő, stb. kiesnek, a kezelés egyszerűbb. A teljes pontosságot (precizitást) nem befolyásolja az IO-beolvasásnál a lenyomatanyag, a feldolgozási idő, az anyag visszarugózási képessége stb. Az egyetlen befolyásoló tényező az előírt beolvasási stratégia követése, és az indikációs területen belüli felhasználás. Jelenti ez egyben a további munkamenet jobbítását is? A lenyomat felhasználhatósága (analóg/digitális) nem csak az elérhető precíziótól, hanem a részletvisszaadástól is függ.
A preparációs határ részlethű visszaadása az analóg és a digitális munkamenet során is nagy gondosságot igényel. A preparációs határnak egyértelműen meghatározottan, szabadon kell látszania (1. kép). A szulkuszból a vér és nyál eltávolítandó, a preparációs határt sehol sem fedheti a gingiva (2. kép). Az analóg eljárás közben a lenyomatanyag támogatólag „félretolhatja” a lágyszöveti részeket, digitális munkamenetben ez nem lép fel. A rendszer megköveteli (optikai felvétel) a szkennelés alatt a preparációs határ szárazon, láthatóan tartását.
Az állcsontok relációjának korrekt meghatározása szintén mindkét munkafolyamatban megmarad. Analóg módon a harapást szilikonblokkal vagy egyéni harapási sablonnal

rögzítjük, a digitális eljárásban fontos, hogy a vesztibuláris beolvasás során ne mozdítsa el állkapcsát a páciens. Mivel a vesztibuláris szkennelést lehetőleg mind a négy kvadránsban meg kell ejteni, az állcsontok stabil rögzítése szilikonnal vagy harapási sablonnal ugyanúgy szükséges.
A fogcsonk a fogpótlás számára szükséges hely létrehozásához elegendő redukcióját a digitális eljárás közben megkönnyíti a távolsági diagram rávetítése (3. kép).
Ez azonban megmarad lehetséges hibaforrásként.


4. kép: A műtermékek, „alagutak” jelentős gondokat okozhatnak a további CAD munkafolyamatok során.

5. kép: A felületi műhibák egyszerűen levághatók.
A digitális munkamenetben is megmaradnak a lépéseknél a hibalehetőségek. Mivel lehetőségük fennáll, a korrekció is digitálisan kivitelezendő kell legyen. Ha a digitális adatállományt megjelenítjük analóg mintával, ezen kijavítjuk a hi-
bát, majd ezt a mintát újra beszkenneljük – lehetséges, de igen időigényes munkamódszer. Célravezetőbb a közvetlen, a szoftverben végzett javítás. Preparációs határ: a szkennelési hiányosságok, „alagutak” közvetlen manipulációt igényelnek (4. kép). A műhibák egyszerű levágással eltávolíthatók (5. kép). Az „alagutak” kijaví-
tása több ráfordítást igényel. Speciális szoftverfunkciók lehetővé tehetik a precíz korrekciót is (6. kép). Először megjelöljük az „alagút” feletti preparációs határt (7. kép). Ezt követően a lefutásnak megfelelően besüllyesztjük a vonalat (8–9. képek) Hasonlóan megoldható a gingivarészek vagy nyálmaradékok eltávolítása is (10. kép). Az újólag meghatározott preparációs határt rákattintva megfoghatjuk, majd a beolvasás adatállományától függetlenül mozgathatjuk X, Y vagy Z tengely irányába (11–12. képek). Görbületmeghatározású formázás köti össze aztán az új helyzetet a csonk szkennelésével (13. kép)
Harapás: A digitális egymáshoz rendelés (Matchen) leggyakoribb hibája, hogy az alsó és felső állcsont adatai a vesztibuláris szkennelés során elcsúsznak, csavarodnak. A csúszás leginkább a nem elégséges beolvasott területre, vagy a csak egy oldalon végzett vesztibuláris szkennelésre visszavezethető (14. kép). A csavarodás gyakran a mandibula elmozdítása miatt következik be a vesztibuláris szkennelés során. Itt is – még időben – szoftveres korrekció szükséges (15. kép) Speciális, MI (mesterséges intelligencia) támogatású algoritmusok teszik lehetővé a finomigazítást (16. kép). Néhány







12. kép: Lesüllyesztettük a preparációs határt.


14. kép: A túl kicsiny vesztibuláris beolvasás elcsavarodást okozhat az illesztés (Matching) során.


16. kép: Az MI bázisú okklúziós korrekció maximális érintkezési pont-mennyiséghez (MasterCP).

17. kép: A redukálandó csonkterület berajzolása.
rendszerben kiegészítő optimalizálási lehetőségek is szerepelnek, pl. „érintkezési pontok maximalizálása”, vagy „lehető legmélyebb interkuszpidáció”.
A minimáltávolság betartása: ha a csonk nem elégséges preparációja csak akkor tűnik fel, amikor a páciens már eltávozott a rendelőből, az analóg eljárásban a fogtechnikus redukált „becsiszoló” sapkát készített segítségképpen, hogy ne kelljen visszarendelni a pácienst. Ezt aztán a kezelőorvos a vázpróba során használta fel. A digitális munkamenetben is van ilyen lehetőség. Az alapeszközök, amelyekkel a
felhordást/levételt/simítást végezzük, nem elegendőek e célra. A redukció csak a tervvel párhuzamosan történhet, különben a fogorvos nem kap kellően definiált mélységet. Az erre a célra rendszeresített szoftverfunkciók teszik ezt lehetővé. Először körberajzoljuk a területet (17. kép). A redukció automatikus, a határon belül „lecsiszolódik” a csonk, mintha hengeres maróval vittük volna véghez a redukciót (18. kép). A becsiszoló sapka automatikusan, a meghatározott falvastagság és cementrés függvényében gyártódik le (19. kép).

18. kép: A terület tervvel párhuzamos redukciója.
Tökéletes protekiai elemek az összes jelentős implantációs rendszerhez

FENNTARTHATÓSÁG
Folyamatosan törekszünk arra, hogy a munkafolyamatok, a gyakorlat, a termelési folyamatok esetében csökkentsük az ökölógiai lábnyomunkat.
19. kép: A becsiszoló sapka automatikus létrehozása.
Német mérnökök és fogászati szakemberek kéz a kézben dolgoznak együtt, hogy tökéletes protetikai rendszert biztosítsunk.
CSAPATMUNKA
A digitális eljárás az analóggal összehasonlítva egyszerűsíti a mindennapi folyamatokat. Néhány terület hibaforrásai itt is csökkenthetők. Pár lépés azonban a digitális munkafolyamatok során is kivitelezhető hibásan. A javításnak időben kell
A teljes csapatmunka a háttérben, biztosítja a legkisebb részletre is odafigyelve, hogy minden tökéletesen működjön.
megtörténnie, hogy minél kevesebb legyen a ráfordítás. A speciális szoftverfunkciók a műhibák, a preparációs határ, a harapás és a helykínálat javítását teszik lehetővé. A korrekció azonban sosem lehet önkényes. Minden adaptációt meg kell beszélni, majd engedélyeztetni a kezelőorvossal.
GYORSASÁG
Idő- és pénzmegtakarítás a fogtechnikusok, a fogorvos és a teljes páciens kezelés-folyamat számára.
Forrás: Das Dental Labor 2025/4

MPS
Kiváló minőségű protekiai elemek minden ismert implantációs rendszerhez


GYÁRTÓ
Az összes ismert implantátum rendszerrel kompatibilis.
MADE IN GERMANY Tradicionálisan magas minőség.
GYORSASÁG
Idő- és pénzmegtakarítás a fogtechnikusok és a fogorvosok számára.
Német mérnökök és fogászati szakemberek dolgoznak együtt, hogy tökéletes protetikai rendszert alkossanak.

















A fogpótlások elkészítése mindig összetett feladatnak számított. Szakmai szempontok az elsődlegesek: stabilitás, funkció, illeszkedés, biológiai és kémiai megfelelőség. A fogorvos és a fogtechnikus is törekszik munkája során, hogy legjobb tudását, széleskörű ismereteit a lehető leghasználhatóbb, a páciens számára sikert garantáló formában építse be az elkészülő fogműbe. Tervezés, kivitelezés csakis akkor lehet sikeres, ha mindketten jól képzettek és felkészültek a szakmai munkában.
És mit észlel első sorban a páciens, a beteg? Az esztétikai megjelenést. Sőt, ma már gyakran azért megy a páciens a fogorvoshoz, hogy változtassa meg mosolyát. Nem azért, mert fáj a foga, vagy laikus szemmel is látható defektusai lennének. Mindannyian érezhetjük – fogorvos, asszisztens, fogtechnikus és páciens –, hogy nehezen megfogható, szakmai nyelvezettel nem minden esetben definiálható területről van szó. Az „esztétikus” mást jelent mindanynyiunk számára, még akkor is, ha látszólag egyről beszélünk. A páciens esetleg hófehér, szabályos fogakat ért alatta. A kezelőorvos hibátlan, korhoz illő megjelenést. A fogtechnikus természetes, a páciens típusára, korábbi megjelenésére jellemző fogakat készítene. Igazán jó, természetes, esztétikus restaurációt készíteni nem csak szakma – művészet is.
E könyv megismertet minket olyan emberekkel, akik technikai felszerelést, technológiát és kézügyességet ötvözve kifejezésre tudják juttatni művészi érzéküket. Mindannyiunk, a páciens, a kezelő-csapat és a fogtechnikus számára is érzékelhetően. Végül is ez a cél. Forgassák bizalommal, és ügyeljenek a részletekre.
Hasznos időtöltést kíván a szerkesztő: Hajdu Zoltán Technikai információk: méret: A4 • terjedelem: 291 oldal • kötés: keménytáblás • nyomás: színes, ofszet

Vizsga - sokaknak idegeskedést, félelmet, önbizalomhiányt okoz a szó. Nem egyszerű megfelelni mások elvárásainak, különösen, ha megítélésüktől sok függ későbbi életünkben.
Tovább bonyolódik a helyzet, ha gyakorlati vizsgáról van szó. Itt már a kézügyesség is számít, nem csak a megjelenés, a tudás – be kell bizonyítanunk, képesek vagyunk adott folyamatok elvégzésére. Mindezt idegen helyen, új, számunkra barátságtalan eszközökkel, többedmagunkkal, meghatározott időre... Könnyen belátható, miért remeg egy-egy vizsgázó keze.
A fogtechnika, mint hivatás, különlegesen összetett. Sokoldalú, több más szakmát felölelő ismeret együttesére van szükség – elméletben és gyakorlatban egyaránt.
A szerzők képzettségük és tapasztalataik alapján ismerik mind a szakmai, mind az emberi oldal nehézségeit, buktatóit. Könyvük célja a -segítségnyújtás. A cím - ,,Átrágtuk” - jól jellemzi hozzáállásukat: lelkiismeretesen, értelmezve, bemutatva.
Rendszerezett, intenzív előkészületeket biztosítanak. Bemutatják az adott munkafolyamatokat, lépésről lépésre. Szöveggel és képpel is bizonyítják számtalan vizsga rengeteg diákjának ismeretét, megfigyelését.
Megmutatják, előre jelzik, hol várható probléma - s segítenek azt már előre elkerülni. Felsorolják, és a gyakorlatban is demonstrálják, hogyan, mit kell csinálni, mire kell felkészülni -· sőt, a végeredmény objektív bemutatása bizonyosságot ad a felhasználóknak gyakorlás közben.
Kitérnek nem csak a feladatokra - még a szerszámok, anyagok, eszközök összeállításában is segédkezet nyújtanak. A könyv kihagyhatatlan segédeszköz minden leendő és gyakorló fogtechnikus számára - bepillantást nyújt a német szakmai vizsga anyagába, minőségébe is. A briliáns képek és utalások még az esetleg hozzá nem értők számára is egyértelműek. Forgassuk minél többen, minél többet!
Hasznos olvasást és jó szórakozást kíván a szerkesztő: Hajdu Zoltán Technikai információk: méret: B5 • terjedelem: 160 oldal • kötés: keménytáblás • nyomás: színes, ofszet





Fogászati kidolgozó eszközök és anyagok a legnagyobb választékban, a legkedvezőbb áron. Raktárról azonnal szállítunk. Viszonteladóknak nagy kedvezmények.




• Anger matricák, ideiglenes koronák, fényvezető ék;
• ASA műszerek, egyszer használatos eszközök;
• CMS polimerizációs lámpa
• FKG orthodonciai eszközök;
• DTS színes műanyag lenyomatkanalak
• L&M kiskészülékek
• Oro Clean fertőtlenítőszerek;
www.ivoclarvivadent.com
Ivoclar Vivadent AG Bendererstr. 2
• MEDEX önelőhívós röntgenfilm
• Promedica cementek, tömőanyagok, alábélelők, kerámiajavító;
• SHOFU cementek, tömőanyagok, csiszolók
• SURE DENT papírcsúcs és guttapercha
• SS White koronafelvágó, karbid- és gyémántfúrók;
• TIDI védőmaszkok
• WHITEWASH fogkrém, fogkefe, fogfehérítő
• Zhermack A- és C-szilikon, alginát lenyomatanyagok. Közvetlenül az importőrtől:
HERBODENT Kft.
✉ 1025 Bp., Szépvölgyi út 52. % 325-7129
%/fax 325-7220, mobil: 30/203-6957, 30/241-5737 e-mail: herbodent@herbodent.hu, www.herbodent.hu




www.ivoclarvivadent.com
Ivoclar Vivadent AG
www.ivoclarvivadent.com
Ivoclar Vivadent AG

