The World‘s Dental Newspaper Budapest, 2023. február
www.dental-tribune.com
XIX. évfolyam, 1. szám
IRÁNYVONALAK, ALKALMAZÁSOK
GYAKORLÓ FOGORVOS AJÁNLJA
SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL
A szabadkézi preparációhoz képest bármilyen típusú navigáció nagyobb pontosságot eredményez, különösen nehezített esetekben. A CBCT és a fogászati szkennerek ma már széles körben elérhetők a fogorvosi rendelőkben vagy a praxisfüggetlen szolgáltatásoknál.
A fogatlan állcsont implantációs pótlással történő rehabilitációja egy megbízható és széleskörűen elfogadott kezelési eljárás. Az atrófiás maxilla esetében az implantátum behelyezését olyan tényezők nehezíthetik meg, mint például a fogvesztést követő csontfelszívódás...
Szakmánk olyan globális problémákkal is foglalkozik, amelyek ritkán javulhatnak meg maguktól. Valójában a legtöbb fogászati probléma egyre nagyobb kihívást jelent, hacsak nem avatkozunk be a fogászati kezelésekbe.
4. oldal
6. oldal
20. oldal
A betegnyilvántartások összevonása lebontja a fogászat és az orvostudomány közötti korlátokat
(Kép: lucadp/Shutterstock)
Dental Tribune International A fogászat és az orvostudomány közötti fokozott interdiszciplinaritás szükségessége a betegek javára újra és újra bebizonyosodott. Az első lépést e cél felé a Kaliforniai Egyetem San Franciscóban (UCSF) tette meg az orvosi és a fogorvosi nyilvántartások egyetlen elektronikus egészségügyi nyilvántartásban való egyesítésével. Ettől a folyamattól azt várják, hogy a klinikusok személyre szabottabb és átfogóbb ellátást nyújthatnak a pácienseiknek. A szájüregi egészségi állapot és az általános egészségi állapot közötti összefüggéssel számos tanulmány foglalkozott. A legújabb kutatások a rossz szájüregi egészséget különböző betegségekkel és állapotokkal hozzák összefüggésbe, beleértve a cukorbetegséget, a kognitív hanyatlást és a demenciát, a rákot, a szívés érrendszeri betegségeket és a COVID-19-et. Bár az adatok nagyon egyértelműek, a klinikusok számára nehéz volt az átfogó képet vizsgálni. „Tudjuk, hogy a szájüregi egészség számos betegségre hatással van, a szívbetegségektől a koraszülésig, de eddig az egészségügyi szolgáltatóknak nehéz volt ezeket az ös�szefüggéseket az egyes betegek esetében felismerni. [Az orvosi és fogorvosi nyilvántartások integrá-
ciója] az a fajta integráció és innováció, amely segít nekünk abban, hogy a legújabb tudományos eredményeken és az egyedi szükségleteiken alapuló világszínvonalú ellátást nyújtsunk a betegeknek” – nyilatkozta dr. Michal Reddy, az UCFS Fogorvosi Karának dékánja a sajtóközleményben. December elejétől az egyetemi egészségügyi központban és fogászati klinikán ellátásban részesülő betegek egészségügyi és fogászati adatai elektronikus nyilvántartási rendszeren keresztül lesznek elérhetők a klinikusok számára, lehetővé téve számukra, hogy szélesebb körű képet kapjanak pácienseik általános egészségi állapotáról, és együttműködhessenek más szakterületek klinikusaival. Ezen túlmenően a betegek egy helyen férhetnek majd hozzá mindkét nyilvántartáshoz, valamint az adott kezelési időpontokhoz. Suresh Gunasekaran, az UCSF Health elnök-vezérigazgatója elmondta: „Ez a kapcsolat teljesebb képet ad az UCSF Health és az UCSF fogászati klinikusainak a pácienseik egészségügyi adatairól, beleértve a közös gyógyszerlistát is, és új lehetőségeket biztosít az ellátás összehangolására.” Hozzátette: „Tekintettel a szájüregi egészség és az általános jólét közötti szinergikus kapcsolatra, a szájüregi és orvosi ellátás átfogó megközelítése észszerű, és az UCSFet arra pozicionálja, hogy vezető szerepet töltsön be a fogászat és az orvostudomány közötti korlátok lebontásában.”
Nem hagyták válasz nélkül Katona József Van fegyverük, s nem félnek használni – erre emlékeztette a politikai döntéshozókat február első szombatján a Magyar Orvosi Kamara Országos Küldöttközgyűlése, amikor a követeléseik megfogalmazása mellett az azokat támogató nyomásgyakorlás eszközeiről is döntött. Az azonnali követeléseik olyan „korrekciók, melyek biztosítják, hogy az egészségügyi dolgozók nyugodtan tudják munkájukat végezni, a figyelmüket a beteg kösse le, ne a kiszámíthatatlanság”. Ezek sorában a legelső az, hogy a szakdolgozók béremelését már idén januárral kezdjék meg. Igénylik továbbá az év végén elfogadott „reformjogszabályok” azonnali korrekcióját. Ez egyebek mellett érintené a házi- és fogorvosi praxisok esetében a működési költségek teljes kompenzálását, az alapdíj visszaállítását, az indikátorrendszer felülvizsgálatát, a szakellátóknál az alapbércsonkítás és a korlátlan időtartalmú áthelyezés lehetőségének visszavonását, az elvett pótlékok visszaadását... Hosszabb távon pedig nem kevesebbet kíván a kamara, mint az
egészségügyi rendszer újratervezését az érdekelt társadalmi, tudományos és politikai erők részvételével. S azt várják, hogy ez a parlamenti ciklusokon is átívelő átalakítás ez év végéig törvényi megerősítést is kapjon. Ahogy a MOK jellemezte a jelenlegi fordulatot: „A magyar orvosok és szakdolgozók eddig a hátukon vitték a rendszert önként vállalt túlmunkájukkal, de a továbbiakban ezt csak akkor fogják vállalni, ha elindulnak a gyógyítás érdekét szolgáló változások.” Ezért a küldöttgyűlés arra szólította fel az alapellátásban dolgozókat, hogy amíg a követeléseik nem teljesülnek, addig ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, vagy azok felmondását helyezzék letétbe a kamara területi szervezeteinél. A szakellátásban dolgozók hasonló – az önként vállalt többletmunka-szerződéseiket érintő – felszólítást kaptak. Emellett szükségesnek látták azt külön is rögzíteni, hogy „az alapellátó és szakellátó orvosok a közös célért és a szakdolgozók megbecsüléséért közösen állnak ki, a követelések egy részének teljesülése nem elfogadható.” Miként jutottunk idáig? Tavaly óta csak halmozódik a feszültség, mióta
megjelentek – a Takács Péter államtitkár szakmai programjaként megismert törvénycsomag elfogadása után – a részletszabályokat rögzítő rendeletek. „Ígérjük, hogy az az attitűd és az az orvosokról alkotott kép, amit a törvény és rendeletei kirajzolnak, nem marad válasz, és az orvostársadalom erejét megmutató reakció nélkül” – fogadkozott akkoriban a kamara elnöksége. Úgy látták, a helyzet egyaránt veszélyezteti a lakosság egészségi állapotát és az orvoskar érdekeit, így indokolt a közös fellépésről dönteni jogosult Országos Küldöttközgyűlés összehívása. A küldötteknek szóló levelükben azt írták a frissen élesített jogszabálycsomagról: „ellentétes az orvosi lét hagyományos szabadságával és értékrendjével, történeti és európai kitekintésben is példátlanul kiszolgáltatottá téve a magyar orvostársadalmat. Életkorra való tekintet nélküli munkára kényszerítés, megyén belüli korlátlan áthelyezés, napi háromórás ingázásra kötelezhetőség, szubjektív szempontok szerint lehetséges bérelvonás: ezek rögtön az első lépések...” Az új jogszabályok alkalmazásának első tapasztalatai tovább fokozták ” 3. oldal hirdetés