Dental Tribune 2026-3

The World‘s Dental Newspaper Budapest, 2026. szeptember

www.dental-tribune.com

XXII. évfolyam, 3. szám

TUDOMÁNY ÉS KUTATÁS

SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL

SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL

Vizsgálatunk során azt tapasztaltuk, hogy a SARS-CoV-2 elleni oltás jelentősen csökkentette a COVID-19 előfordulását a fogorvosi rendelőt felkeresett betegeink csoportjában. Az oltás a herpeszes gingivostomatitis előfordulását is csökkentette...

A polimer alapú fogászati ​​anyagok, a szájápolási termékek és a rutinszerű klinikai eljárások mind hozzájárulhatnak a mikro- és nanoműanyagok kibocsátásához....

A méltányos globális szájhigiénia megfizethető és fenntartható megelőző eszközöket igényel, de a nejlon sörtéjű műanyag fogkefék rendszeres cseréje nehézkes lehet az erőforrásokban szegény környezetben...

4. oldal.

8. oldal

11. oldal

A kozmetikai hatáson túl a gondoskodásig: Biokompatibilis fogfehérítés

Egy kínai kutatócsoport új tanulmánya egy olyan, fogmosás közben aktiválódó port mutatott be, amely egyesíti a fogfehérítést, a remineralizációt és a mikrobiális szabályozást a hatékony, otthoni fogápolás érdekében. (Fotó: New Africa/Adobe Stock)

Dental Tribune International A fogfehérítés új megközelítése biztonságosabb otthoni használatra kínálhat megoldást. A kutatók kifejlesztettek egy biokompatibilis port, amely kiváló fehérítő hatást mutat, de elkerüli a peroxidkezelések káros hatásait. Az innováció a fogzománc helyreállítását és az egészségesebb szájüregi mikrobiom támogatását is ígéri. Megközelítésük a hagyományos peroxid alapú termékek jelentős hátrányait kívánja kezelni, beleértve a zománckárosodást, az ínyirritációt és a szájüregi mikrobiom felbomlását. Amikor a fogmosás mechanikai hatására aktiválódik, a por lebontja a fogfelszínen található szerves foltokat. Ez a folyamat elkerüli a peroxidkezelésekkel járó agresszív oxidációt, potenciálisan biztonságosabb fehérítő hatást kínálva. A szerzők kimutatták, hogy a por kiváló biológiai biztonságot és szöveti kompatibilitást mutat, mint a hidrogén-peroxid. A folteltávolításon túl az anyag kalcium- és stronciumionok felszabadításával támogatja a zománc és a dentin remineralizációját. A szerzők azt is sugallják, hogy ezek az ionok sejtszinten is támogathatják a dentin helyreállítását, mivel mindkettőről kimutatták, hogy elősegíti a fogbél őssejtjeinek differenciálódását a dentinképződésben részt vevő sejtekké.

A tanulmány jelentős antibakteriális hatásokat is kiemel. Mechanikus aktiváláskor a por úgy tűnik, hogy gyengíti a kariogén és parodontális kórokozókat azáltal, hogy megzavarja sejtmembránjuk működését, és kimeríti a növekedésükhöz és túlélésükhöz szükséges energiát. Ugyanakkor a megközelítés úgy tűnik, hogy támogatja a hasznos szájüregi baktériumok regenerálódását, elősegítve a kiegyensúlyozottabb mikrobiális környezetet. A fehérítés, a remineralizáció és a mikrobiális szabályozás kombinálásával egy fogkefével aktivált rendszerben ez a technológia a meglévő fehérítő megközelítések számos korlátját hivatott orvosolni. Egyszerűsége otthoni használatra is lehetőséget kínál, ami esetleg csökkentheti a rendelői eljárásoktól való függőséget. Ha hosszú távú vizsgálatokban validálják, ez az innováció a fehérítés céljainak eltolódását jelentheti azáltal, hogy egy multifunkcionális alternatívát kínál, amely egyszerre javítja az esztétikát és támogatja a fogászati egészséget. A „Sr- és Ca-adalékolt BaTiO3 szinergikus piezoelektromos katalízissel és a mikrobiális egyensúlyt befolyásoló hatással lehetővé teszi a fogfehérítést az otthoni szájápolás során” („Sr-, Ca-doped BaTiO3 with synergistic piezoelectric catalysis and microbial balance effects enables tooth whitening for home oral health”) című cikk 2026. január 20-án jelent meg az ACS Nano folyóiratban.

Két évtized legjobb eredményét elérő évfolyamot avatott a Fogorvostudományi Kar Kiss Melinda Katalin 165 frissen felavatott fogorvosdoktor, és hét digitális fogászati tervező vehette át oklevelét a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának ünnepi szenátusi ülésén. A három képzési nyelven zajló fogorvosképzést 66-an summa cum laude, 97-en cum laude és ketten rite minősítéssel zárták, míg a digitális fogászati tervezők második évfolyamán végzett hallgatók közül négyen kiváló, hárman jó minősítést szereztek. Az ünnepi szenátusi ülésen első alkalommal átadott Professor Educationis et Servitii címmel dr. Gerle János munkásságát ismerték el. Emellett átadták a dr. Balogh Károly Emlékérem és Jutalomdíj, valamint a dr. Máthé Gyula díj elismerő okleveleit és a Digitális Fogászati Tervezés alapképzési szak különdíját is. „Különleges időszakban válnak fogorvosokká. A fogorvostudomány és az egészségügy olyan mértékű változások előtt áll, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, ráadásul öt éve rögtön a COVID-világjárván�nyal indult az egyetemi életük, és a

védekezés frontvonalában is helyt kellett állniuk” – fordult köszöntőjében dr. Merkely Béla a Semmelweis Egyetem rektora a Fogorvostudományi Kar fogorvosavató és diplomaátadó ünnepségén a végzős hallgatókhoz. Szavai szerint a hallgatók megtapasztalhatták, hogy Semmelweis Ignác tanítása nem pusztán egy távoli eszme – hanem rögtön maga a tettre ösztönző valóság volt. Hangsúlyozta, hogy hazánk és a régió vezető, több, mint 250 éves orvos- és egészségtudományi egyetemén, és azon belül is fennállásának 70. évfordulóját az elmúlt évben

ünneplő Fogorvostudományi Karán végezték tanulmányaikat. Dr. Merkely Béla kiemelte: a most végzettek már a gyakorlatorientált új kurrikulum szerint végezték tanulmányaikat, miközben az egyetem a megfelelő technológiai hátte-

” 3. oldal hirdetés

FROM A TO Z: THE WHOLE PRODUCT KNOWLEDGE IS IN OUR HANDS

YOUR WORLDWIDE NO.1 REFERENCE

OUTSTANDING QUALITY 1,2

> Strictly controlled raw material selection > Cutting-edge production > Quality management of the final product

UNIQUE BIOFUNCTIONALITY

References 1 ISO 13485 certificate, research and development 2 ISO 9001 certificate, multi site quality management www.geistlich-pharma.com/en/about-us/geistlich/ about-geistlich/quality/

More details about our products: www.geistlich-biomaterials.com

alphaimplant.hu +36 1 353 9090 info@alphaimplant.hu

RENDEZVÉNY

3

Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

“ 1. oldalról ret is biztosította ehhez. Példaként többek között a Propedeutikai Tanszék 2025-ben átadott világszínvonalú skill-laborját és oktatótermeit, a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet felújítását, valamint az immár második végzős évfolyamát kibocsátó, a Neumann János Egyetemmel közösen indított digitális fogászati tervező képzéshez nélkülözhetetlen csúcstervező szoftverekkel felszerelt számítógépek, 3D nyomtató beszerzését említette. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elmúlt időszakban tovább fejlesztett mintatantervben már hangsúlyos szerepet kap a mesterséges intelligencia alkalmazásának oktatása. Holnaptól már nem a gyakorlatok és vizsgák várnak önökre, hanem a betegeik, akik bizalommal fordulnak majd önökhöz. Akiknek nemcsak az egészségét adhatják vissza, hanem az életminőségét, az önbizalmát, és a felszabadult mosoly örömét is – mondta dr. Merkely Béla. A külföldi hallgatókhoz fordulva hangsúlyozta, az itt szerzett diploma olyan, mint egy útlevél a fogorvosok világában, a végzősök pedig a Semmelweis nagykövetei lesznek a világszer-

te. „Legyenek büszkék arra, hogy a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán szereztek fogorvosdoktori címet és oklevelet! Hiszen a diplomán, amelyet hamarosan a kezükbe vehetnek, egymás mellett szerepel a Semmelweis neve és az önök neve. E kettő mától örökre összeforr. Viseljék büszkén mindkettőt!” – tette hozzá dr. Merkely Béla. A három képzési nyelven elhangzó eskütételt követően dr. Gerber Gábor, a FOK dékánja kijelentette, hogy sikeres tanulmányaik elismeréseképpen a végzős hallgatókat felruházta mindazokkal a jogokkal és kötelességekkel, melyek a fogorvosdoktorokat Magyarország törvényei szerint megilletik. Majd dr. Merkely Béla rektor, dr. Hermann Péter oktatási rektorhelyettes és a dékán kézfogásukkal fogorvosdoktorrá avatták a jelölteket. Önök nem könnyű időszakban készültek egyetemi tanulmányaikra, hiszen az azt megelőző másfél évet a koronavírus-járvány visszatérő hullámai nehezítették. Ennek ellenére elérték, hogy a diplomaminősítések tekintetében az elmúlt 20 év legkiemelkedőbb évfolyama lettek, lenyűgöző teljesítmény, hogy a hallgatók 40 százaléka summa cum laude minősítéssel vehette át oklevelét – emelte ki köszöntőjében dr. Gerber Gábor, a FOK dékánja. Felidézte, hogy az évfolyam Curriculum 2.0 szerinti gyakorlati oktatása már

megszakítások nélkül zajlott, ami a diploma utáni önálló betegellátás előfeltétele. Köszönetet mondott a hallgatóknak, hogy képzésük alatt nagyobb zökkenők nélkül elindulhatott a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet felújítása, melyben várhatóan 2027 őszén indulhat újra a betegellátás és az oktatás. A dékán méltatta az évfolyam hallgatóinak tudományos diákköri teljesítményét, közösségi aktivitását is. Szavai szerint látva a nagyszerű TDK-eredményeiket és tudományos elhivatottságukat, biztos benne, hogy közülük kerülnek majd ki azok az oktatók és kutatók, akik a jövő-

ben még magasabb szintre emelik a kart a felsőoktatási rangsorokban is. Hozzátette, hogy a FOK nemzetközi elismertsége nemcsak a felsőoktatási rangsorokban elért helyeken mérhető le – noha a „ShanghaiRanking” szakterületi rangsorában a világ 300 legjobb egyeteme között tartják számon, hanem a külföldről érkező oktatási, kutatási és innovációs együttműködési felkérések növekvő számában is. „A most kézhez kapott Semmelweis-diploma – amelyet karunk 37 országból érkezett mintegy 1300 hallgatójának egyikeként szereztek meg – világszerte a felkészültség és a minőség garanciája. Karunk létrejöttének 70. évfordulóján azokat az elődöket ünnepeltük, akik megalapozták intézményünk nemzetközi hírnevét. Mától Semmelweis-alumniként önökön a sor: egyetemünk nagykövetei lesznek. Kérjük, esküjükhöz híven öregbítsék a Semmelweis jó hírét!” – tette hozzá dr. Gerber Gábor. A magyar évfolyamon végzett hallgatók nevében dr. Novák Nanda Eliza mondott beszédet, felidézve az elmúlt évek legemlékezetesebb pillanatait. „Ezekben az években nemcsak fogakat, anatómiai képleteket és diagnosztikai algoritmusokat tanultunk. Barátokat szereztünk, és sokan közülünk szerelmet találtak. Itt születtek közös történetek, közös tervek, közös jövők. Egy dolog

biztos: mindannyiunk történetének meghatározó fejezete marad ez az egyetem és ez, a 2026-os évfolyam” – mondta dr. Novák Nanda Eliza. Dr. Karen George Yousef az angol nyelven végzett évfolyam nevében felidézte, hogyan formálta személyiségüket az egyetem, amíg ráébredtek arra, hogy fogorvosnak lenni jóval több, mint az elméleti és technikai tudás, hivatásuk a türelemről, problémamegoldásról szól, de legfőképp az empátiáról szól. Köszönetet mondott oktatóiknak amiért mélyebb gondolkodásra ösztönözték őket, és arra, hogy mindig a kiválóságra törekedjenek. Hallgatótársai nevében köszönetet mondott szeretteiknek a folyamatos támogatásért, és évfolyamtársainak is, amiért segítették egymást az álmaik elérésében távol az otthonuktól. „Egy dolgot minden végzős büszkén elmondhat magáról: ha túléltük a Semmelweist, majdnem bármit túlélhetünk” – tette hozzá. „Ma nem tökéletes fogorvosként állunk itt – hanem olyan emberekként, akik megtanultak felelősséget vállalni és folyamatosan fejlődni, nyomás alatt is precízen dolgozni. És mindenekelőtt: hogy a fog mögött az embert lássuk” – mondta dr. Tom Frederic Backhaus a német nyelvű képzésben oklevelet szerzett fogorvosdoktorok nevében. Majd köszönetet mondott az elsajátított tudásért, készségekért és szemléletért oktatóiknak, hallgatótársainak pedig azért, hogy az együtt töltött évek alatt barátok lettek. „Bárhová is vezessen az utunk – akár haza, akár a világ bármely más pontjára – szívünkben mindig magunkkal fogjuk hordozni Budapestet és a Semmelweis Egyetemet” – tette hozzá. Az ünnepség a Digitális fogászati tervezés alapszakon végzett hallgatók okleveleinek átadásával folytatódott. A végzősök eskütételét követően dr. Merkely Béla, dr. Hermann Péter rektorhelyettes, a Digitális Fogászati Tervező szak szakvezetője, dr. Kovács Lóránt, a

Neumann János Egyetem dékánja és dr. Gerber Gábor dékán kézfogással avatta fel a jelölteket. A végzős évfolyam nevében mondott beszédében Tóth Réka felidézte, hogy levelező tagozatos hallgatókként sajátos ritmusban teltek egyetemi éveik – tekintve, hogy havi egyhetes intenzív képzéseik Budapesten, és Kecskeméten zajlottak. „Ezzel olyan egészségügyi és műszaki alapokat kaptunk, melynek köszönhetően mindannyian megálljuk a helyünket egy fogtechnikai laboratóriumban, fogorvosi rendelőben is” – tette hozzá. Majd köszönetet mondott oktatóiknak és hallgatótársainak is az együtt töltött évekért.

„A digitális fogászat világa maga a csoda, a technológia lenyűgöző szárnyalása” – jelentette ki dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese, a Digitális fogászati tervező alapszak szakfelelőse. Köszöntőjében hangsúlyozta, a hallgatók olyan hivatást választottak, ami híd a klinikai munkát végző fogorvosok, illetve a fogtechnikusok között, olyan szakemberekké váltak, akik értik a klinikai elvárásokat, a páciens anatómiai sajátosságait, és mesterien kezelik a legbonyolultabb CAD/CAM szoftvereket, az anyagtudományi újításokat és a 3D nyomtatási technológiákat is. „Az önök precizitásán, térlátásán és szaktudásán múlik, hogy a fogorvos által megálmodott és a páciens által vágyott mosoly milyen pontossággal és minőségben valósul meg” – hangsúlyozta dr. Hermann Péter. „Egy új szak indítása mindig hitvallás és kockázatvállalás is egyben az egyetem részéről. Kellett hozzá az intézményünk látnoki ereje, az oktatók elhivatottsága, de legfőképpen kellett hozzá az Önök bátorsága és nyitottsága. A Semmelweis Egyetem és a Neumann János Egyetem közötti partnerség, valamint a vezető fogászati technológiai cégek támogatása tette lehetővé, hogy Magyarország is csatlakozzon a digitális fogászati forradalom élvonalához. Ám a technológia, amit ma megtanultak, holnapra már változhat, ezért ez a nap az élethosszig tartó tanulás kezdete is” – hívta fel a végzősök figyelmét dr. Hermann Péter. Úgy fogalmazott:

Legyenek büszkék arra, hogy a második évfolyamként történelmet írnak a hazai fogászatban. Alakítsák a jövőt bátorsággal, tervezzenek precízen, és gyógyítsanak – a maguk digitális eszközeivel – felelősséggel. Az ünnepi szenátusi ülésen első alkalommal adták át a 2026. márciusában alapított Professor Educationis et Servitii címet, mely a Semmelweis Egyetem új, kiemelt kitüntetése. Azon oktatók és vezetők több évtizedes munkássága előtt tiszteleg, akik az orvos- és egészségtudományi képzés területén kiemelkedő oktatói, nevelői és vezetői tevékenységet végeztek, miközben példamutató emberi és etikai magatartásukkal generációk számára szolgáltak iránymutatásul. Az idei évben dr. Gerle János vehette át az elismerést dr. Merkely Béla rektortól és dr. Hermann Péter rektorhelyettestől. Az ünnepség a Fogorvostudományi Kar Dr. Balogh Károly Emlékérem és Jutalomdíja, a Dr. Máthé Gyula díj elismerő oklevelek és a Digitális Fogászati Tervezés szak különdíjának átadásával folytatódott. Forrás: semmelweis.hu Fotók: Zellei Boglárka – Semmelweis Egyetem

IMPRESSZUM NEMZETKÖZI SZÉKHELY FELELŐS KIADÓ ÉS VEZÉRIGAZGATÓ: Torsten Oemus TARTALOMÉRT FELELŐS IGAZGATÓ: Claudia Duschek Dental Tribune International GmbH Holbeinstr. 29, 04229 Leipzig, Germany Tel.: +49 341 4847 4302 Fax: +49 341 4847 4173 Általános információ: info@dental-tribune.com Hirdetésfelvétel: mediasales@dental-tribune.com www.dental-tribune.com A Dental Tribune International GmbH azon anyaga, amelyet újra nyomtattak vagy lefordítottak és újból kinyomtattak ebben a kiadásban a Dental Tribune International GmbH szerzői jogi védelme alatt áll. Az ilyen anyagokat a Dental Tribune International GmbH engedélyével lehet csak közzétenni. A Dental Tribune a Dental Tribune International GmbH védjegye. Minden jog fenntartva. © 2026 Dental Tribune International GmbH. A Dental Tribune International GmbH előzetes írásbeli engedélye nélkül bármilyen módon, egészben vagy részben történő sokszorosítása kifejezetten tilos. A Dental Tribune International mindent megtesz annak érdekében, hogy a klinikai információkat és a gyártók termékeiről szóló híreket pontosan adja közre, nem vállal azonban felelősséget a termékekről szóló állítások helytállóságáért vagy a nyomdahibákért. A kiadó nem vállal továbbá felelősséget sem a terméknevekért vagy -leírásokért, sem a hirdetők közleményeiért. A szerzők által kifejtett véleményt a sajátjuknak kell tekinteni, és azok semmi módon nem tükrözik a Dental Tribune International véleményét.

KIADJA: EVENT ORGANIZER HUNGARY KFT. 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 9. FELELŐS KIADÓ: Laczkó Tamás NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Event Organizer Hungary Kft. NYOMDAI KIVITELEZÉS: Copy & Consulting Kft. ADATEGYEZTETÉS, INFORMÁCIÓ: Kolozsi Tímea, 06-30-472-0030 HIRDETÉSFELVÉTEL: L aczkó Tamás, 06-30-472-0030 ISSN 1786-9889

TUDOMÁNY ÉS KUTATÁS

4

Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

A COVID-19 elleni oltás csökkenti a herpesz gingivostomatitis előfordulási gyakoriságát Dr. Lászlófy Csaba, dr. Pelyhe Liza, dr. Balaton Gergely, dr. Simon István, dr. Vajó Zoltán

Absztrakt Háttér: Több esettanulmány is COVID-19 fertőzött betegeknél előforduló atipusos szájüregi elváltozások, mint például a pulpitis, a magasabb plakkindex, a nekrotizáló/hámlasztó ínygyulladás és egyéb tünetek előfordulását irta le, mely arra utal, hogy a SARS-CoV-2 súlyosbíthatja legalább néhány szájüregi vírusfertőzés tüneteit. Hipotézisünk az volt, hogy a COVID-19 gyakoribbá teszi a vírusfertőzések szájüregi tüneteit, és hogy a SARS-CoV-2 elleni oltás védelmet nyújthat az ilyen tünetek kialakulásával szemben. Módszerek: Prospektiv, megfigyeléses vizsgálatot végeztünk, melybe összesen 705, felnőtt, illetve időskorú, fogászati és szájsebészeti központból származó beteget vontunk be, akiket COVID-19-fertőzés, védőoltás, illetve szájüregi virusfertőzések vonatkozásában vizsgáltunk. Eredmények: A várakozásoknak megfelelően a SARS-CoV-2fertőzés szignifikánsan ritkább volt azoknál a betegeknél, akik teljes körű COVID-19 elleni oltást kaptak: esélyhányados 0,23, p < 0,001. Ezenkívül a herpeszes gingivostomatitis is ritkább volt a COVID-19 elleni oltásban részesült betegek körében: esélyhányados 0,18, p = 0,023. A COVID-19 kialakulása nem mutatott szignifikáns összefüggést a herpeszes gingivostomatitis kialakulásával: esélyhányados 0,86, p = 0,9. Következtetések: Megállapítottuk, hogy a SARS-CoV-2 elleni oltás jelentősen csökkentette a COVID-19 előfordulását a fogorvosi rendelést felkeresett betegcsoportunkban. Ezenkívül az ilyen oltás a herpeszes gingivostomatitis előfordulási arányát is csökkentette, míg maga a COVID-19 nem befolyásolta azt. A COVID-19 és a COVID-19 elleni oltás nem befolyásolta a herpangina vagy a mononukleózis szájüregi manifesztációinak előfordulását. További vizsgálatokra van szükség eredményeink megerősítéséhez vagy cáfolatához, valamint más betegpopulációkra való kiterjesztéséhez, illetve a jelenlegi eredményeink mögött meghúzódó lehetséges mechanizmus feltárásához. Kulcsszavak: COVID-19, mononukleózis, gingivostomatitis, herpangina, vakcina.

Bevezetés A különböző fertőzések és erősen begyulladt területek kedvező mikrokörnyezetet teremthetnek a szájüregi kórokozók vagy opportunista mikrobák szaporodásához, és negatív hatással lehetnek a szájüregi szövetek általános integritására. Több esettanulmány is rámutatott a COVID-19 betegeknél előforduló szájüregi elváltozásokra, mint például a pulpitis, a magasabb plakkindex, a nekrotizáló/hámlasztó ínygyulladás és mások, ami arra utal, hogy a SARS-CoV-2-fertőzés súlyosbíthatja legalább néhány szájüregi vírusfertőzés tüneteit [1, 2]. A SARS-CoV-2 nyálban történő kimutatását leírták, ami a vírus jelenlétét jelzi a szájüregben, és legalább egy lehetséges magyarázatot adhat a fentiekre [1, 2]. Az azonban nem világos, hogy a szájüregi tünetek és elváltozások maga a SARS-CoV-2-fertőzés, opportunista vagy másodlagos fertőzések következményei, vagy a vírusellenes, gyulladáscsökkentő vagy akár immunszuppresszáns és egyéb gyógyszerekkel történő kezelésének, illetve a fentiek bármely kombinációjából erednek [3, 4]. A herpeszes gingivostomatitis az 1-es típusú herpes simplex vírus (HSV-1) fertőzés szájüregi megnyilvánulása, amelyet magas láz, valamint fájdalmas, jellegzetes, érzékeny, fekélyes elváltozások az ínyen és a nyálkahártyán, és gyakran sárga, periorális hólyagos elváltozások jellemeznek (1. kép). A fertőző mononukleózis, amelyet leggyakrabban az Epstein-Barr vírus okoz, egy szisztémás vírusos betegség, amelyet láz és nyirokcsomó-duzzanat jellemez, jellegzetes szájüregi tünetekkel, beleértve a torokfájást, a nyelési nehézségeket és a fehér álhártyával borított mandulákat [5]. A herpangina egy vírusfertőzés, amely fájdalmas fekélyeket okoz a szájban és a torokban. A betegséget 22 enterovírus szerotípusa okozza, és leggyakrabban a Coxsackie B vírus szerotípusával társul. Az újszülöttek, az immunhiányos és a terhes betegek gyakran súlyosabb lefolyásúak. A fertőzés férfiak és nők között egyenlő arányban fordul elő [6], gyakran fájdalmas enantémával

jár, amely általában a lágyszájpadláson, a mandulákon és a garat hátsó részén jelentkezik. Általában a garat hiperémiája jellemzi, különálló eritemás foltokkal, amelyek hólyagokká alakulnak, majd középen fekélyesednek. Az elváltozások általában 5 mm-nél kisebbek, és alkalmanként előfordulhatnak a szájüregi falon és a nyelv hátsó részén is. Hipotézisünk az volt, hogy a SARSCoV-2 elleni oltás csökkenti a COVID-19 előfordulását, a COVID-19 jelenléte korrelál a vírusfertőzések egyéb szájüregi manifesztációival, például a herpeszes gingivostomatitisszel, a herpanginával és a fertőző mononukleózissal, és hogy a SARS-CoV-2 elleni oltás csökkenti ezek gyakoriságát.

Anyagok és módszerek Prospektiv, obszervációs vizsgálatot végeztünk, amelybe egy magán fogászati és szájsebészeti központ (Sanoral Fogászati és Szájsebészeti Klinika, Budapest, Magyarország) betegeit vontuk be 2022. június 1. és 2024. július 1. között. Felnőtt (18–60 éves), és idős korú (60 év feletti) betegeket szűrtünk, akik fogászati vagy szájsebészeti vizsgálatra jelentkeztek a központban. Az oltási státusz alapján csak a be nem oltott, vagy teljesen beoltott betegeket vettük be, akik megkapták a teljes, kétadagos mRNS-vakcina (BioN­ Tech/Pfizer vagy Moderna) oltási sorozatot. Nem vettünk be a vizsgálatba emlékeztető, azaz harmadik adaggal rendelkező betegeket. Kizártuk azokat a betegeket, akiknél ismert vagy feltételezett primer vagy szekunder immunhiányos állapot állt fenn, például szervátültetés vagy immunszuppresszív gyógyszerekkel kezelt autoimmun betegség, az elmúlt hat hónapban bármilyen okból szisztémás kortikoszteroid kezelés, vagy kemoterápiás kezelés rosszindulatú daganat miatt. A szűréskor kérdőívet használtunk a részletes alap szociodemog­ráfiai jellemzők összegyűjtésére. A betegek kérdőíveken adták meg COVID-elleni oltási előzményeiket, amelyeket az egészségügyi ellátók által kiállított oltási kártyáikkal igazoltak. A COVID-19 kórelőzményüket szintén

1. kép: Herpeszes gingivostomatitis. Készítette: dr. James Heilman – Saját munka, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=10518366

kérdőiven a betegek jelentették, és orvosi dokumentumokkal, például kórházi zárójelentésekkel és háziorvosi járóbeteg-kezelési dokumentációkkal igazolták. A fogászati és szájsebészeti vizsgálatokat az egyik szerző végezte, aki nem ismerte a betegek oltási státuszát és COVID-19 kórtörténetét (L. Cs.). A betegcsoportok közötti statisztikailag szignifikáns különbségek meghatározásához chi-négyzet és Fisher-féle egzakt tesztet alkalmaztunk. Esélyhányadosokat számítottunk, és a 0,05-nél kisebb p-értéket tekintettük statisztikailag szignifikánsnak. Az értékelést a Jupyter Notebook szoftverrel végeztük. A notebook szerver verziója 6.0.1 volt, Python 3.7.4-es verzióján futva. A tanulmányt a hazai klinikai vizsgálatokra vonatkozó helyi és országos etikai hatóságok jóváhagyták. Minden beteg írásos, tájékoztatáson alapuló beleegyező nyilatkozatot írt alá. A tanulmány követte az irányelveket, és teljes mértékben megfelelt a Helsinki Nyilatkozatnak [7].

Eredmények Összesen 775, 18 éves vagy annál idősebb beteget szűrtünk, akik rutinvizsgálatokra keresték fel a fogászati rendelőt. A szűrt betegek közül 39 nem kívánt részt venni, 36-ot pedig legalább egy kizárási kritérium fennállása miatt kizártunk a vizsgálatból. A szűrés és az írásos

Demográfia

beleegyező nyilatkozat aláírása után 705 beteget vontunk be a vizsgálatba. A betegek többsége, 66%-a felnőtt (18–60 éves), míg 34%-a időskorú (60 év feletti) volt. A bevont betegek 12%-a férfi, míg 88%-a nő volt. Minden beteg fehér (kaukázusi) volt. A betegcsoportból 51%-nak volt főiskolai, vagy annál magasabb végzettsége, míg 49%-ának nem. A betegek többsége, 57%-a városi területeken élt, míg 43%-a vidéki területekről származott (1. táblázat). A bevont betegek 84,4%-a volt beoltva a SARS-CoV-2 ellen, míg 15,6%-a nem. A várakozásoknak megfelelően a SARS-CoV-2-fertőzés szignifikánsan ritkább volt azoknál a betegeknél, akik teljes körű COVID-19 elleni oltást kaptak: esélyhányados 0,23, p < 0,001. Ezen kívül, a herpeszes gingivostomatitis is ritkább volt azoknál a betegeknél, akik teljes körű COVID-19 elleni oltást kaptak: esélyhányados 0,18, p = 0,023. A COVID-19 kialakulása azonban nem mutatott szignifikáns összefüggést a herpeszes gingivostomatitis kialakulásával: esélyhányados 0,86, p = 0,9. A COVID-19 elleni oltás nem befolyásolta a mononucleosis infec­tiosa orális manifesztációinak kialakulását: esélyhányados: 0,56, p-érték = 0,619. Hasonlóképpen, maga a COVID-19-fertőzés sem befolyásolta szignifikánsan a mononucleosis infectiosa orális manifesztációinak kialakulását: esélyhányados: 0,74,

Eloszlási arány

Kor

18–60 év (66%)

61 éves vagy idősebb (34%)

Nem

Férfi (12%)

Nő (88%)

Iskolai végzettség

Felsőfokú vagy magasabb (51%)

Középiskola (49%)

Környezet

Városi (57%)

Vidéki (43%)

BCG oltott

100%

95%

1. táblázat: Páciens demográfiai adatok.

TUDOMÁNY ÉS KUTATÁS

5

Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

p-érték = 0,514. A COVID-19 elleni oltásnak nem volt statisztikailag szignifikáns hatása a herpangina kialakulására: esélyhányados 0,54, p = 0,245. A COVID-19 kialakulása nem mutatott összefüggést a herpangina kialakulásával, esélyhányados 1,22, p = 0,9 (1. ábra). A post-hoc statisztikai erőszámítások azt mutatták, hogy tanulmányunk nem rendelkezett a szükséges statisztikai erővel ahhoz, hogy kimutassa a COVID-19 elleni oltás valódi hatását a mononucleosis infectiosa orális manifesztációinak arányának csökkentésére, 0,10-es statisztikai erővel (alfa = 0,05), a herpangina esetében pedig 0,22-es statisztikai erővel (alfa = 0,05).

Megbeszélés A COVID-19 szájüregi manifesztációi viszonylag gyakoriak, egyes adatsorokban a betegek akár 30%-ánál is kimutathatók szájüregi nyálkahártya-elváltozások, a szájüreg pedig jól ismert környezetet nyújt a SARS-CoV-2 és a szájüregi nyálkahártya immunrendszere, valamint a célsejtek közötti kölcsönhatáshoz. A szájüregi elváltozások majdnem egyenlő gyakorisággal fordultak elő mindkét nemnél, és az idősebb korú és súlyosabb COVID-19betegségben szenvedő betegek körében kimutatták, hogy szélesebb körben elterjedtek és súlyosabbak a szájüregi elváltozások (8). A vírus közvetlen hatásai a szájüregben súlyosbíthatják az alapbetegségek, különösen az immunhiányos és autoimmun betegségekkel összefüggő betegségek antivirális gyulladásos válaszát [2, 9, 10]. A be nem oltott betegeknél a szájüregi manifesztációk gyakorisága [11] közvetve arra utalhat, hogy a SARS-CoV-2 elleni oltás a COVID-19 előfordulási arányának csökkentése mellett hatással lehet a Sars-CoV-2 és más szisztémás vírusfertőzések szájüregi manifesztációira is. Eredményeink részben alátámasztották ezt a hipotézist a herpeszes gingivostomatitis esetében, míg herpangina és mononucleosis infectiosa esetén nem találtunk ilyen hatást. Érdekes módon, a SARS-CoV-2 elleni oltást követő szájüregi mellékhatásokról, beleértve a nem specifikus afta, aftaszerű szájfekélyeket, a primer herpeszes gingivostomatitis, erythema multiforme-szerű szájfekélyek többszörös fekélyes és eritemás elváltozásait, a szájüregi lichenplanust és az arcidegbénulást, mind beszámoltak, bár rendkívül ritkán [12]. Tanulmányunk ugyan nem a SARS-CoV-2 fertőzés és az ellene beadott oltás, valamint más orális vírusfertőzések közötti kölcsönhatás lehetséges mechanizmusainak feltárására irányult, a COVID-19 elleni oltás által okozott herpesz gingivostomatitis előfordulási gyakoriságának csökkentésére vonatkozó eredményeink egyik lehetséges magyarázata az lenne, hogy pusztán a COVID-19 elleni védelemmel legalább néhány más orális vírusfertőzés előfordulási gyakorisága is csökkenthető. Az a megállapításunk, miszerint a herpesz gingivostomatitis nem függött össze magával a COVID-19-cel, némileg ellentmond ennek az elképzelésnek. Lehetséges azonban, hogy az aspecifikus és/vagy sejtes immunitás, például az interferonok és más sejtes immunitással kapcsolatos termékek, például az IL-6, IL-1β és mások szekréciójának indukálása, szintén segíthet csökkenteni más vírusos manifesztációk, például a herpesz gingivostomatitis előfordulási gyakoriságát. Mindazonáltal tanulmányunkban, bár a COVID-19 elleni oltás csökkentette a herpesz gingivostomatitis előfordulási gyakoriságát, nem csökkentette más, szisztémás és orális tünetekkel járó vírusos betegségek, például a mononucleosis infectiosa vagy a herpangina előfordulási gyakoriságát. Eredményeink egy másik lehetséges magyarázata a számos különböző vakcináról kimutatott, az immunválaszra kifejtett aspecifikus hatás, mely befolyásolja a morbiditást és

a mortalitást az adott vakcinában található antigéntől eltérő fertőzések esetén is. A Calmette-Guérinbacillus (BCG), a diftéria-tetanusz-pertussis (DTPw) és a kanyaró elleni vakcinákról kimutatták, hogy olyan hatásokkal rendelkeznek, amelyek túlmutatnak azon, amit a megelőzött betegségekre gyakorolt hatásuk alapján várni lehetett volna. A vakcinák aspecifikus hatásának mechanizmusa, más néven heterológ vagy célponton kívüli vakcinahatások, viszonylag kevéssé ismertek. Mindazonáltal valószínűleg a veleszületett és adaptív immunválaszokra, a heterológ T-sejtes válaszokra és a későbbi immunizációkra adott válaszokra gyakorolt különböző hatások kombinációjához kapcsolódnak [13]. Eddig főleg a BCG-oltás COVID-19-vakcina érzékenységére gyakorolt hatását vizsgálták, némileg ellentmondásos eredményekkel [14, 15]. Tanulmányunk nem a BCG-oltás COVID-19-re, vagy

más vírusfertőzések orális manifesztációira gyakorolt hatásának vizsgálatára irányult, érdekes azonban megjegyezni, hogy betegpopulációnk közel 100%-os BCG-oltás arányt mutatott, összhangban az 1953 óta Magyarországon alkalmazott oltási rendszerrel. Irodalmi adatok alapján az orális vírusfertőzések összefüggésben állhatnak a COVID-19 súlyosságával és kimenetelével, kritikus állapotú betegeknél [16]. Mi nem vizsgáltunk ilyen ös�szefüggést, minden betegünk enyhe vagy közepes súlyosságú COVID-19-ben szenvedett, és nem igényelt intenzív osztályos felvételt. Úgy véljük, hogy a különböző vírusfertőzések orális manifesztációinak és a COVID-19cel, valamint a vakcinációval való lehetséges kapcsolatának további vizsgálata továbbra is fontos téma a lehetséges mögöttes mechanizmusok jobb megértése, valamint a megelőzési és új kezelési tervek kidolgozása érdekében.

Tanulmányunk hátránya a nem randomizált felépítés, valamint az, hogy csak egyetlen központot használtunk. Csak felnőtt és idős betegeket vizsgáltunk, így eredményeink nem alkalmazhatók gyermekpopulációkra. Nem vizsgáltunk más COVID-19-vakcinákat, csak mRNS-alapúakat, így eredményeink nem vonatkoznak teljes virion-, DNS-vektor- vagy fehérjealapú vakcinákra. Végül, de nem utolsósorban, az esetszámaink, annak ellenére, hogy a legtöbb, de nem minden hipotézisünkben megfelelő statisztikai erőt biztosítottak, még mindig viszonylag alacsonyak voltak ahhoz, hogy végleges következtetéseket vonjunk le. További vizsgálatokra van ezért szükség eredményeink megerősítéséhez vagy cáfolatához, különösen szélesebb populációs csoportokban, és az eredményeinket magyarázó lehetséges mechanizmusok tisztázásához. ” 6. oldal hirdetés

TM

powered by

Empowering Predictability and Performance in Immediacy KIZÁRÓLAGOS MAGYARORSZÁGI FORGALMAZÓ

alphaimplant.hu

AB_NINA_AI_A4.indd 4

2022. 06. 10. 10:42

TUDOMÁNY ÉS KUTATÁS

6

Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

gen in oral infections. Int Rev Immunol.

with Disease Severity. J Clin Med. 2022 Jul

2022;41(4):423-437.

30;11(15):4461. Avila-Carrasco

10. Lin W, Gao F, Wang X, Qin N, Chen X, Tam

L, Martinez-Vazquez MC, Garza-Veloz I,

KY, Zhang C, Zhang M, Sha O. The oral

Zorrilla-Alfaro SM, Gutierrez-Camacho V,

manifestations and related mechanisms of

Martinez-Fierro ML. Oral Lesions Associat-

COVID-19 caused by SARS-CoV-2 infection.

2. Gutierrez-Camacho

JR,

ed with COVID-19 and the Participation of

Front Cell Neurosci. 2023 Jan 4;16:1006977.

the Buccal Cavity as a Key Player for Estab-

11. Fernandes TJ, Ogrzewalska M, Martins EB,

lishment of Immunity against SARS-CoV-2.

de Siqueira MAMT, Brasil P, Calvet GA. Oral

Int J Environ Res Public Health. 2022 Sep

manifestations of COVID-19 in unvaccinat-

9;19(18):11383.

ed patients: a cross-sectional study. BMC

3. Sharma, P., Malik, S., Wadhwan, V., Palak-

1. ábra: A COVID-19, a védőoltás és a vírusos betegségek szájüregi manifesztációi közötti összefüggés.

“ 5. oldalról

Következtetések Vizsgálatunk során azt tapasztaltuk, hogy a SARS-CoV-2 elleni oltás jelentősen csökkentette a COVID-19 előfordulását a fogorvosi rendelőt felkeresett betegeink csoportjában. Az oltás a herpeszes gingivostomatitis előfordulását is csökkentette, míg maga a COVID-19 nem befolyásolta azt. Maga a COVID-19 és a COVID-19 elleni oltás nem befolyásolta a mononucleosis in-

fectiosa vagy a herpangina szájüregi manifesztációinak előfordulását. Tudomásunk szerint ez az első tanulmány, amely arról számol be, hogy a COVID-19 elleni oltás a herpeszes gingivostomatitis előfordulását is csökkenti felnőtt és idős betegeknél. Elismerjük eredményeink előzetes jellegét és a téma további vizsgálatának szükségességét. A csoportunk ebben tárgykörben jelenleg egy gyermekgyógyászati betegekkel végzett vizsgálatot végez. Szerzői közreműködés: Koncepcióalkotás: VZ, BG, LCs; módszertan: LCs,

BG, PL; írás: VZ; felügyelet: BG; statisztika: PL. Minden szerző elolvasta és elfogadta a kézirat publikált változatát. Finanszírozás: Ez a kutatás nem kapott külső finanszírozást. Érdekütközések: A szerzők nem jelentenek be összeférhetetlenséget.

Irodalomjegyzék 1. Naqvi AR, Schwartz J, Brandini DA, Schaller S, Hussein H, Valverde A, Naqvi RA, Shukla D. COVID-19 and oral diseases: Assessing manifestations of a new patho-

Oral Health. 2023 Sep 27;23(1):696.

shappa, S. G., Singh, R. Prevalence of oral

12. Sharma, P., Malik, S., Wadhwan, V., & Shar-

manifestations in COVID-19: A system-

ma, R. Pathophysiology of oral lesions

atic review. Reviews in Medical Virology,

subsequent to SARS-CoV-2 vaccination: A

2022;32(6), e2345. https://doi.org/10.1002/

systematic review. Journal of Oral and Max-

rmv.2345

illofacial Pathology, 2024;28(3), 443. https://

4. Farid H, Khan M, Jamal S, Ghafoor R. Oral

doi.org/10.4103/jomfp.jomfp_511_23

manifestations of Covid-19-A literature

13. Aaby P, Benn CS, Flanagan KL, Klein SL, Koll-

review. Rev Med Virol. 2022; 32(1):e2248.

mann TR, Lynn DJ, Shann F. The non-specific

https://doi.org/10.1002/rmv.2248

and sex-differential effects of vaccines. Nat

5. Courant P, Sobkov T. Oral Manifestations of

Rev Immunol. 2020 Aug;20(8):464-470.

Infectious Mononucleosis. Journal of Peri-

14. Sánchez-Morales L, Porras N, Pérez-Domingo A,

odontology-Periodontics, 1969;40: 279-283.

Pérez-Sancho M, García-Seco T, Diaz-Frutos M,

6. Corsino CB, Ali R, Linklater DR. Herpangina.

Buendia A, Moreno I, Zamora L, Balseiro A, Risal-

[Updated 2023 May 1]. In: StatPearls [Inter-

de MA, Rodriguez-Bertos A, Gortázar C, Domín-

net]. Treasure Island (FL): StatPearlsPublish-

guez M, Domínguez L. The impact of mycobac-

ing;https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/

teria-induced trained immunity on SARS-CoV-2

NBK507792/

vaccine responses. Front Immunol.2025 Sep

7. World Medical Association. World Medical

3;16:1633977. doi: 10.3389/fimmu.2025.1633977.

Association Declaration of Helsinki. Ethical

15. Gong W, Mao Y, Li Y, Qi Y. BCG Vaccination:

principles for medical research involving

A potential tool against COVID-19 and

human subjects. Bull World Health Organ.

COVID-19-like Black Swan incidents. Int Im-

2001;79(4): 373-4.

munopharmacol. 2022 Jul;108:108870. doi:

8. Iranmanesh, B., Khalili, M., Amiri, R., Zartab,

10.1016/j.intimp.2022.108870.

H., &Aflatoonian, M.. Oral manifestations of

16. Favia G, Barile G, Tempesta A, Copelli C, Novielli

COVID-19 disease: A review article. Derma-

G, Dell’Olio F, Capodiferro S, Spirito F, Brienza N,

tologic Therapy, 2021;34(1), e14578. https://

Ribezzi M, Vestito MC, Corriero A, Carpagnano

doi.org/10.1111/dth.14578

E, Moschetta A, Chironna M, Loconsole D, Cen-

9. Binmadi NO, Aljohani S, Alsharif MT, Al-

trone F, Quadri MFA, Tartaglia GM, Limongelli

mazrooa SA, Sindi AM. Oral Manifes-

L. Relationship between oral lesions and severe

tations of COVID-19: A Cross-Sectional

SARS-CoV-2 infection in intensive care unit pa-

Study of Their Prevalence and Association

tients. Oral Dis. 2024 Apr;30(3):1296-1303.

Antibiotikumok: Tanulmány vizsgálja az endodonciai felírási szokásokat Dental Tribune International Annak ellenére, hogy ajánlások születtek a szisztémás antibiotikum-használat korlátozására a lokalizált endodonciai fertőzések esetében, az endodonciai ellátás során történő antibiotikum-felírás továbbra is fontos kérdés az antibiotikum-felhasználás ésszerűsítése (antibiotic stewardship) szempontjából. A felírási gyakorlat javítására irányuló törekvések megkövetelik a klinikusok döntéseit befolyásoló tényezők megértését. Egy USA-beli, a klinikai gyakorlatra épülő vizsgálat feltérképezte a potenciálisan nem megfelelő antibiotikum-használattal összefüggő körülményeket és fogorvosi jellemzőket, olyan bizonyítékokkal szolgálva, amelyek megalapozhatják a célzott, a helyes felhasználást támogató intézkedéseket. A tanulmányt az Egyesült Államok Nemzeti Fogászati Gyakorlaton Alapuló Kutatóhálózata (National Dental Practice-Based Research Network) keretében végezték, és 104 általános fogorvos és 49 endodoncista vett részt benne. 2017 áprilisa és szeptembere között a résztvevő klinikusok 1723, nem sebészeti gyökérkezelésre szoruló beteget vontak

vagy akadémiai környezetben dolgozó szakemberek nagyobb mértékben ismerhetik a bizonyítékokon alapuló protokollokat.

Egy amerikai, a gyakorlati ellátás keretében végzett vizsgálat a gyökérkezelést követő antibiotikum-felírással összefüggő klinikai és ellátási tényezőket elemezte, segítve ezzel a célzottabb, felelősségteljesebb gyógyszeralkalmazást szolgáló intézkedések lehetséges irányainak meghatározását. (Fotó: Юля Мирошник/Adobe Stock)

be. Összességében közel egyötödük kapott antibiotikumot a kezelés után. Az antibiotikumokat gyakrabban írták fel, ha a kezelt fogak tapintásra érzékenyek voltak, vagy radiológiailag periapikális periodontitisz jeleit mutatták. A szerzők megjegyezték, hogy ezek a megállapítások önmagukban nem indokolják az antibiotikum-használatot a jelenlegi irányelvek szerint. Azt feltételezték, hogy a minta a gyulladásos tünetek és a szisztémás antibiotikum-kezelést

igénylő fertőzés közötti különbségtétel megértésében mutatkozó hiányosságokra utalhat. A felírás a fogorvosok jellemzői szerint is eltérő volt. A 45 évnél fiatalabb klinikusok, a nem spanyol ajkú fehér fogorvosok és a nagycsoportos vagy akadémiai környezetben dolgozó szakemberek ritkábban írtak fel antibiotikumot. A szerzők szerint a fiatalabb klinikusok körében a ritkább felírás a jelenlegi irányelvekkel összhangban lévő újabb képzéseket tükrözheti, és hogy a nagycsoportos

A szerzők kijelentették, hogy az eredmények aggodalomra adnak okot az irányelveken alapuló ajánlások és a klinikai gyakorlat között továbbra is fennálló szakadék miatt, de óvatosságra intettek, hogy a 2017-es adatok nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a jelenlegi gyakorlatot. Az Egyesült Államokban a járóbeteg-ellátásban a 2018 és 2022 közötti gyógyszerfelírásokról szóló külön elemzés azonban kimutatta, hogy az általános fogorvosok körében a felírási arányok nem csökkentek, miután az Amerikai Fogorvosi Szövetség (ADA) kiadta 2019-es irányelvét az antibiotikumok használatáról a pulpális és periapikális állapotokkal összefüggő fájdalom és intraorális duzzanat sürgős kezelésére. Az ADA és az Amerikai Endodonciai Szövetség útmutatása ellenzi a rutinszerű szisztémás antibiotikum-használatot lokalizált endodonciai fertőzések esetén, amikor definitív fogászati ​​kezelés biztosítható. Az ADA irányelve, amely immunkompetens felnőttekre vonatkozik, támogatja az antibiotikum-használatot szisztémás tünetekkel járó esetekben, és az

Amerikai Endodonciai Szövetség hasonlóképpen azt javasolja, hogy a kiegészítő antibiotikum-használatot csak bizonyos klinikai helyzetekre, beleértve a szisztémás érintettséggel járó fertőzéseket is, korlátozzák. A jelenlegi tanulmányban a kutatók megjegyezték, hogy a fogorvosok életkora és praxisának környezete szerinti megfigyelt eltérések összhangban vannak a szélesebb körű bizonyítékokkal, amelyek szerint a legújabb képzések és az intézményi kultúra befolyásolják a felírási döntéseket. Arra a következtetésre jutottak, hogy folyamatos képzésre, egyértelműbb klinikai döntéstámogató eszközökre és esetleges rendszerszintű politikákra van szükség a megfelelő antibiotikum-használat megerősítéséhez. Azt mondták, hogy az eredmények tájékoztatást nyújthatnak a szükségtelen felírás csökkentését célzó kezdeményezésekhez, és támogathatják a betegekkel való kommunikációt a bizonyítékokon alapuló ellátásról. Az „Antibiotikumok nem sebészeti gyökérkezelések után: „a Nemzeti Fogászati ​​Gyakorlaton Alapuló Kutatási Hálózat eredményei” („Antibiotics after non-surgical root canals: National Dental Practice-Based Research Network findings”) című tanulmány a Journal of Dentistry 2026os számában jelent meg.

SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

7

Növényi alapú rágógumi csökkenti a fej-nyakrákkal összefüggő szájüregi mikrobák számát Dental Tribune International A szájüregi és garatrák továbbra is jelentős klinikai kihívást jelent, és egyre több bizonyíték hozza összefüggésbe a szájüregi mikrobiomot a fej-nyaki laphámsejtes karcinóma (HNSCC) kialakulásával, progressziójával vagy kiújulásával. A Pennsylvaniai Egyetem Fogorvostudományi Karának kutatói megvizsgálták, hogy egy növényi alapú rágógumi-készítmény csökkentheti-e a HNSCC-vel összefüggő szájüregi kórokozókat. Az eredmények arra utalnak, hogy ezt a megközelítést végül helyileg adagolt kiegészítőként lehetne vizsgálni a szájüregi és garatrákhoz kapcsolódó mikrobiális kockázati tényezők csökkentésére. A tanulmány egyik része arra összpontosított, hogy a rágógumi csökkentheti-e a humán papillomavírus

Dr. Henry Daniell, W.D. Miller professzor és az Egyesült Államokbeli Pennsylvaniai Egyetem Fogorvostudományi Karának Alap- és Transzlációs Tudományok Tanszékének alelnöke. (Fotó: Kevin Monko/Penn Dental Medicine)

(HPV) szájüregi szintjét. A HPV célba vételének indoklását ismertetve Dr. Henry Daniell, W.D. Miller professzor és a Penn Dental Medicine Alap- és Transzlációs Tudományok Tanszékének alelnöke, a vezető kutató a következőket nyilatkozta a Dental Tribune Internationalnak: „A szájgaratrák globális növekedését a HPV-16-hoz, a HPV egy magas kockázatú típusához kötötték. Amikor a HPV beépül az emberi genomba, rákkeltő változásokat indíthat el.

Ezért fontos a keringő HPV csökkentése vagy megszüntetése az integráció előtt.” A kutatócsoport nyál- és szájvízmintákat gyűjtött fej-nyaki laphámrákos betegektől, és ezeket laboratóriumban a rágógumiból készült kivonatoknak tette ki. A rágógumi készítmény egy lablab babból származó fehérjét tartalmazott, amely képes kötődni a vírusokhoz és csapdába ejteni azokat, megakadályozva azok bejutását a gazdasejtekbe. Ez a vírusellenes hatás jelentősen csökkentette a HPV kimutatható mennyiségét a mintákban. A kutatók ezután optimalizálták a rágógumi készítményt egy antimikrobiális peptid hozzáadásával, amelynek célja a Porphyromonas gingivalis és a Fusobacterium nucleatum, a szájüregi rákkal, valamint a fej-nyaki laphámrák (HNSCC) progressziójával és túlélési eredményeivel összefüggésbe hozott szájüregi baktériumok célba vétele

volt. Ex vivo kísérletekben azt találták, hogy a készítmény több mint 99%-kal csökkentette mindkét baktérium koncentrációját a nyálban és a szájvíz mintákban. A tanulmány a kiválasztott nem patogén szájüregi baktériumokra gyakorolt ​​csak minimális hatásokról számolt be. Ez az új tanulmány Daniell profes�szor csoportjának korábbi, orális hatóanyag-leadó platformokkal kapcsolatos kutatásaira épül. Ez a munka vírusellenes rágógumikat fejlesztett ki a SARS-CoV-2 szintjének csökkentésére a szájüregben, valamint a herpes simplex vírus és az influenza vírusterhelésének csökkentésére a szájban. Daniell professzor szerint a következő lépés a klinikai értékelés a hatósági engedélyezés után. „Az ex vivo klinikai vizsgálatokban elért sikeres kórokozó-csökkentés alapján azt tervezzük, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) egy új, vizsgálati gyógy-

szeralkalmazás engedélyezése után vírusellenes és antibakteriális rágógumik fejlesztését tervezzük fej-nyaki laphámrákos (HNSCC) betegeknél történő értékelésre” – mondta. A tanulmány eredményei kiegészítik a szájüregi mikrobiom szájüregi és oropharyngealis laphámrákban betöltött szerepéről szóló egyre bővülő szakirodalmat. A legújabb szisztematikus áttekintések a HPV globális prevalenciáját vizsgálták szájüregi és oropharyngealis laphámrákban, valamint a szájüregi mikrobiom prognosztikai jelentőségét. Az „Ex vivo HNSCC klinikai vizsgálatok nyál és vírusellenes vagy antibakteriális rágógumik felhasználásával a rákkeltő mikrobák csökkenését mutatják” (“Ex vivo HNSCC clinical studies using saliva and antiviral or antibacterial chewing gums reveal reduction in carcinogenic microbes”) című tanulmány 2026. február 9-én jelent meg online a Scientific Reports folyóiratban. hirdetés

8

SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

Mikroműanyagok a fogászatban: „Indokolt az elővigyázatossági szemlélet” Iveta Ramonaite, Dental Tribune International A polimer alapú fogászati ​​ anyagok, a szájápolási termékek és a rutinszerű klinikai eljárások mind hozzájárulhatnak a mikro- és nanoműanyagok kibocsátásához, de ennek a kitettségnek a mértéke és következményei továbbra sem tisztázottak. A Dental Tribune International dr. Akash Kumar Girivel, a nepáli Lumbini Zonal Kórház fogorvosával és a fogászatban használt mikro- és nanoműanyagokról szóló nemrégiben megjelent narratív áttekintés társszerzőjével beszélgetett az expozíció lehetséges forrásairól, a jelenlegi bizonyítékokról és a fogászati ​​ szakemberek által megtehető gyakorlati lépésekről a szükségtelen kibocsátás csökkentése érdekében. Dr. Giri, miért gondolta, hogy a fogászat nagyobb figyelmet érdemel a mikro- és nanoműanyagok kutatásában? Ez az áttekintés egy személyes aggodalmamból fakadt. A mikro- és nanoműanyagokról sokat beszélnek a környezeti és szisztémás egészségügyben, de valahogy furcsa módon még mindig hiányoznak a fogászatból. A kérdés, amit fel akartam tárni, egyszerű volt: hogyan lehetnek kitéve a betegek és a fogászati szakemberek ezeknek a részecskéknek a szájon keresztül, mind a klinikán, mind otthon? Áttekintésünk azt mutatja, hogy a szájüreg továbbra is kevéssé feltárt terület, ahol az emberek rendszeresen lenyelhetik – és alkalmanként belélegezhetik – a fogászati anyagokból és szájápolási termékekből felszabaduló részecskéket. A kutatás iránti igény is egyre sürgetőbbé vált, mivel számos fejlesztés konvergált. A polimer alapú anyagok ma már központi szerepet játszanak a modern fogászatban. A legújabb biomedicinális vizsgálatok mikroműanyagokat mutattak ki emberi vérben, méhlepényben és agyszövetben, ami élesebbre állította a kérdést. Emellett a politikai figyelem a szen�nyezés széleskörű megvitatásáról a konkrét termékek szabályozása felé terelődött. Meglepett a meglévő szakirodalom széttöredezettségének mértéke. Voltak tanulmányok fogkefékkel, fogkrémekkel, fogszabályozókkal, kompozitokkal, aeroszolokkal, szennyvízzel és biológiai hatásokkal kapcsolatban. Azonban kevés kísérlet történt arra, hogy ezeket a tanulmányokat olyan módon egyesítsék, amely megválaszolná a fogorvosok előtt álló gyakorlati kérdést: mekkora expozíció történhet a szájon keresztül, a leggyakoribb útvonalon? A jelenlegi bizonyítékok alapján mely fogászati anyagok vagy száj­ ápolási termékek tűnnek a mikro-

Dr. Akash Kumar Giri, a fogászatban előforduló mikro- és nanoplasztikokról szóló közelmúltbeli összefoglaló tanulmány társszerzője szerint a fogászatnak nem kell lemondania a polimer alapú anyagokról; a szakembereknek azonban csökkenteniük kellene a szükségtelen anyagkibocsátást azokon a területeken, ahol az a leginkább előrejelezhető. (Fotó: Dr. Akash Kumar Giri)

és nanoműanyagok legjelentősebb forrásainak? Egyetlen rangsorolás helyett a legőszintébb keretrendszer az lenne, ha elkülönítenénk a krónikus, mindennapi expozíciót és a rövid távú, nagy intenzitású klinikai és laboratóriumi expozíciót. Az otthoni ismételt expozíció esetén a polimereket tartalmazó fogkefék és fogkrémek a legjobb példák közé tartoznak: mivel naponta használják őket, hozzájárulhatnak a rutinszerű részecske-expozícióhoz még azoknál is, akik nem esnek fogászati kezelésen. Egy elemzés becslése szerint a fogkefehasználat során évente legalább 2,33 millió részecske szabadulhat fel személyenként, a fogkrémhasználat során pedig akár 1,18 millió részecske is szabadulhat fel személyenként. A készítménytől függően a fogkrémek olyan polimereket tartalmazhatnak, mint a PE, EVA, PET, PP, PTFE és PMMA. A fogkefe sörtéi általában PP, PA, PE vagy PET anyagból készülnek. Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert nem minden termék eredményez ugyanolyan mértékű expozíciót. A mindennapi szájápolás azonban a mikro- és nanoplasztikoknak való kitettség legállandóbb forrása az általános népesség körében. A klinikán és a laboratóriumban más a kép: az expozíció időtartama rövidebb lehet, de koncentráltabb bizonyos eljárások során. A gyanta kompozit felületkezelése és polírozása, a gyanta és a PMMA protézisek csiszolása vagy marása, valamint a fogszabályozók vágása és csiszolása tűnik az expozíció legfontosabb forrásainak. A gyanta kompozit polírozása sűrű, rövid ideig tartó, ultrafinom aeroszolt hozhat létre a levegőben a klinikus orra és szája közelében. A PMMA készülékek vágása akrilport és finom részecskéket termel. Ezenkívül a fogszabályozók a gyártás és a vágás során törmeléket szabadíthatnak fel, és hosszan tartó intraorális mechanikai erőknek és kémiai expozíciónak vannak kitéve.

Az Ön értékelése említi a lehetséges biológiai hatásokat, például az oxidatív stresszt és a gyulladást. Mennyire erősek a bizonyítékok ebben a szakaszban, és hol vannak a legnagyobb tudásbeli hiányosságok? Elegendő biológiai bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kérdést komolyan vegyük. Ezen a ponton a bizonyítékok nagyrészt mechanisztikusak. A mikroműanyagokat és a nanoműanyagokat a szájüregi sejtek internalizálhatják, és oxidatív stres�szt, gyulladásos jelátvitelt és genotoxikus hatásokat válthatnak ki, amit in vitro vizsgálatok és néhány in vivo vizsgálat is sugall. Ezeket a hatásokat a gyulladásban és stresszválaszokban részt vevő sejtes jelátviteli rendszerekhez kapcsolták. A szájüregi mikrobiomra gyakorolt lehetséges hatások, a helyi szöveti irritáció és a gyulladásos szabályozási zavarok is valószínűsíthetőek. Azonban a fogászati anyagokból és eljárásokból kibocsátott mikroműanyagoknak való kitettség és a betegségek közötti összefüggést alátámasztó közvetlen emberi klinikai bizonyítékok továbbra is korlátozottak. A biológiailag valószínűsíthető, de egyelőre nem bizonyított klinikai eredmények közé tartoznak a parodontális gyulladással, a szájüregi karcinogenezissel és a szisztémás hatásokkal való potenciális ös�szefüggések. További aggodalomra ad okot, hogy a biológiai hatásokat nem feltétlenül csak a részecskék okozzák. A kioldódó vegyi anyagok, beleértve a maradék monomereket és a műanyag adalékanyagokat is, hozzájárulhatnak, ami megnehezíti a részecskék által kiváltott hatások és a kémiai hatások megkülönböztetését. Mérsékelt válaszom az lenne, hogy a legerősebb bizonyítékok a sejtes stresszre, a gyulladásra és a biológiai valószínűségre utalnak, de az embereknél a betegségek okozta okokra vonatkozó bizonyítékok továbbra is gyengék. Nem mondanám, hogy a rutinszerű fogászati vagy otthoni expozíció klinikai betegségeket okozna. A mikroműanyagok és más műanyagrészecskék kibocsátása azonban előfordul, a biológiai mechanizmusok kellően aggasztóak, és az elővigyázatossági megközelítés indokolt. Jelentős hiányosságok vannak a gyakorlati ismeretekben. A további kutatásoknak olyan expozíciós modellekre kell összpontosítaniuk, amelyek a valósághű klinikai és otthoni használatra szánt dózisokat tükrözik, a szubmikronos és nanoskálájú részecskék nyálban és más szájüregi mintákban történő jobb kimutatására, valamint maguknak a részecskéknek és az anyagokból kioldódó vegyi anyagoknak a hatásai közötti egyértelműbb különbségtételre. Előnyben kell részesíteni a részecskeszám, méret és tömeg szabványosított jelentését, valamint a kitett populációkban, például

fogorvosokban, fogszabályozó-használókban és fogsorviselőkben végzett hosszú távú vizsgálatokat. Valós klinikai és laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van annak igazolására, hogy a nagy térfogatú porszívózás, a nedves felületkezelés, a szűrés és a laboratóriumi porszabályozás milyen mértékben csökkenti a részecske-expozíciót. Milyen gyakorlati lépéseket tehetnek a fogászati szakemberek és laboratóriumok a mikroműanyag-kibocsátás csökkentése érdekében anélkül, hogy a rutin klinikai és laboratóriumi munka kevésbé lenne hatékony? Úgy vélem, hogy nem kell végleges bizonyítékokra várnunk a szükségtelen expozíció mérsékléséhez. A mérséklő intézkedések többsége már a jó klinikai gyakorlat része, és nem rontja a kezelés minőségét. A rendelőben a forrásnál történő porleválasztásnak kell prioritást élveznie. Polimer alapú anyagok kikészítésekor mindig nagy teljesítményű elszívást kell alkalmazni., és a lehető legközelebb kell elhelyezni a munkaterülethez. Amikor lehetséges, a nedves kikészítést megfelelő öntözéssel kell előnyben részesíteni a száraz kikészítéssel szemben, mivel kevesebb levegőben szálló port termel. A porszabályozás különösen fontos a laboratóriumokban és a rendelői kezelőfelületeken. A PMMA készülékek vágását, csiszolását vagy polírozását, a CAD/CAM gyanta nyersanyagok marását, valamint a sínek és retainerek vágását vagy kikészítését lehetőleg helyi elszívóberendezésben vagy zárt elszívóegységben kell elvégezni. A levegőben terjedő por nedves módszerekkel is csökkenthető. A csapdákban vagy szűrőkben lévő finom törmeléket, őrlési iszapot és részecskéket megfelelően kell ártalmatlanítani, ahelyett, hogy a mosogatókban öblítenék le. Ezenkívül a szívócsapdák és a beépített szűrők rendszeres karbantartást igényelnek, mivel egy rosszul karbantartott vezérlőrendszer kevésbé hatékony. A betegek számára a javaslatoknak realisztikusnak és nem riadalomkeltőnek kell lenniük. Amikor a teljesítmény hasonló, az elhasználódott fogkefék cseréje, a könnyű fogmosási nyomás használata és a mikroműanyag-mentes fogkrémkészítmények választása ésszerű intézkedésnek számít. A cél nem a polimer alapú anyagok fogászati használatának feladása, mivel ezek az anyagok klinikai jelentőséggel bírnak. A cél inkább az, hogy csökkentsük a felesleges kibocsátást ott, ahol az a leginkább kiszámítható: felületkezelés, csiszolás, polírozás, tisztítás, szennyvízkezelés és termékkiválasztás. Hogyan befolyásolhatják a fogászati ipart az olyan újonnan megjelenő szabályozások, mint a szándékosan hozzáadott mikroműanyagokra

vonatkozó uniós korlátozás a vegyi anyagok regisztrációjáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet (REACH) keretében? Úgy vélem, hogy a hatás szelektív, mégis jelentős lesz. Az EU REACH-­ korlátozása elsősorban a termékekhez vagy keverékekhez szándékosan hozzáadott szintetikus polimer mikrorészecskékre vonatkozik. Nem általános tilalomról van szó a fogászatban használt összes műanyagra, és a kopás és elhasználódás során keletkező részecskék nem képezik e korlátozás elsődleges célpontját. A legnagyobb hatás valószínűleg a szándékosan hozzáadott mikroműanyagokra, különösen a csiszoló, polírozó vagy tisztító hatású mikrogyöngyökre fog irányulni. A fogászatban ez a legnagyobb aggodalomra ad okot a szájápolási termékek és bizonyos professzionális készítmények esetében, amelyek továbbra is használhatnak polimer mikrorészecskéket. Ezek a termékek valószínűleg először az újraformulálási nyomással szembesülnek. A cél a szükségtelen kibocsátás csökkentése ott, ahol az a legkiszámíthatóbb: simítás, csiszolás, polírozás, tisztítás, szennyvízkezelés és termékkiválasztás. A fogászati gyártók számára a termékek dokumentálása és osztályozása nagyobb kihívást jelenthet. A vállalatoknak esetleg bizonyítaniuk kell, hogy egy termék kívül esik-e a rendelet hatályán, mentesül-e, vagy érinti-e. Ez magában foglalhatja a felhasználásával kapcsolatos további információkra, az ártalmatlanítási útmutatóra, a jelentéstételre és a beszállítói dokumentációra vonatkozó követelményeket is. Nem számítok arra, hogy a fogászat ezt a rendeletet új klinikai tabuként tekintené. Inkább inkább a termékfelelősség felé való elmozdulásról lesz szó. Több beszállítói nyilatkozatra, polimer-specifikusabb műszaki jelentésekre, a polírozó paszták, a professzionális fogászati termékek és a fogyasztói szájápolási termékek alaposabb ellenőrzésére, valamint az olyan anyagok iránti fokozott érdeklődésre számíthatnak, amelyek vagy nem tartalmaznak szándékosan hozzáadott mikrorészecskéket, vagy csökkentett leválást mutatnak a klinikai teljesítmény veszélyeztetése nélkül. Általánosságban elmondható, hogy a szabályozás a passzív tudatosságon túl az aktív elszámoltathatóság felé mozdíthatja el a területet, miközben az egészségügyi eredményekre vonatkozó bizonyítékok folyamatosan bővülnek. Szerkesztői megjegyzés: A „Micro and nanoplastics in dentistry: Emerging sources, health implications, and mitigation pathways: A narrative review” című áttekintő tanulmány 2026. március 13-án jelent meg online a Saudi Dental Journalban.

SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL

10

Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

Tanulmány vizsgálja a szájegészség sportteljesítményre gyakorolt ​​hatását Dental Tribune International Miközben a futballnemzetek a 2026-os FIFA-világbajnokságon a győzelemért versengenek, a jó szájhigiénia lehet a győztes teljesítmény kulcsa. Az Európai Parodontológiai Szövetség (EFP) megbízásából készült új jelentés a szájhigiénia állapotának a sportteljesítményre gyakorolt ​​hatását vizsgálja. Az EFP tisztviselője, Nicola West professzor szerint a sportolók edzés-, regenerálódási és versenyzési képessége a fizikai, pszichológiai, környezeti és életmódbeli tényezők összetett keverékétől függ, és a szájhigiéniát gyakran figyelmen kívül hagyják.

Az Európai Parodontológiai Szövetség elnöke, Mia Rakić professzor. (Kép: Európai Parodontológiai Szövetség)

A jelentés meglévő bizonyítékokra, valamint sportolókkal, edzőkkel és sportfogászati szakértőkkel készült interjúkra támaszkodik. Megvizsgálja, hogy a szájüregi gyulladás hogyan járulhat hozzá a szisztémás gyulladáshoz, hogyan befolyásolhatja a szájüregi egészség a táplálkozást, és hogyan károsíthatja a fogfájás a fizikai és pszichológiai jólétet. Figyelembe veszi a szájüregi problémák erő- és egyensúlyérzékelési következményeit, valamint az orofacialis sérüléseket és a sportspecifikus szájüregi kockázatokat. Számos szájüregi egészségügyi problémát azonosít, beleértve a fogszuvasodást, az erozív fogkopást, a fogágybetegséget, a malocclusiót, a temporomandibuláris rendellenességet és a sporttal kapcsolatos szájsérüléseket, mint a sportolók számára legfontosabb aggályokat. A jelentés három tág területre csoportosítja a teljesítmény lehetséges következményeit: a testmozgás és a fáradtság utáni felépülés, az edzésre és a versenyre való felkészültség, valamint a fizikai erő, állóképesség és egyensúly. A jelentés kiemel egy 2016-os, 187 profi férfi labdarúgó körében végzett felmérést az Egyesült Királyságban, amely megállapította, hogy

a fogszuvasodás és a szájfájdalom jelenléte összefüggésben áll a pályán érzékelt alacsonyabb teljesítménnyel és a romló életminőséggel. Fabian Marc Hürzeler, az angol Premier League-ben játszó Brighton & Hove Albion labdarúgóklub vezetőedzője és a jelentéshez megkérdezett személyek egyike azt mondta, hogy túl sok sportoló „továbbra is alábecsüli a szájhigiénia fontosságát a sportban, különösen olyan területekhez képest, mint a táplálkozás, pedig mindkettő befolyásolhatja a teljesítményt”. Ennek az alacsony tudatosságnak az ára gyakran csak akkor látható, amikor a problémák már hatással vannak az edzésre – állítja dr. Markus Hürzeler, a jelentéshez megkérdezett parodontológus. Hangsúlyozta, hogy a sportolók gyakran túl későn fordulnak fogászati ellátáshoz, miután a megelőzhető szájhigiéniai problémák már edzésnapokba, sőt egyes esetekben egy szezonba kerültek nekik. Kate Shortman, brit olimpiai sportoló és úszóérmes, akit szintén interjúvoltak meg a jelentéshez, így nyilatkozott: „Egy dolognak változnia kell, ez pedig a tudatosság – a szájhigiénia nem mindig prioritás az elit sportban, pedig fontos hatással lehet a teljesítményre és az általános egészségi állapotra.” Moritz Kebschull professzor, az EFP korábbi elnöke szerint a szájhigiénia sportban betöltött fontosságával kapcsolatos tudatosság továbbra is alacsony. Az EFP sajtóközleményében így nyilatkozott: „A csapatoknak és a sportszervezeteknek prioritásként kell kezelniük, és be kell vonniuk a sportfogászatot a programba, ahogyan a sportorvoslást is beillesztették a csapat programjába. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a szájhigiénia lehetőséget kínál a sérülések megelőzésére és az eredmények javítására.”

A szájhigiénia hasznosítása a sportban Amellett, hogy javasolja a szájhigiéniai szűrések, a megelőző intézkedések és a sportfogászati szakértelem integrálását a sportolói ellátásba, a jelentés a longitudinális és mechanisztikus kutatások megerősítését szorgalmazza. A jelentés magában foglalja a sportolók szájüregi öngondoskodási stratégiáit is, és a sportszövetségeket fontos partnerként azonosítja a sportolók szájüregi egészségének támogatásában. „A sportszövetségek létfontosságú szerepet játszanak a sportolók jólétében, mivel befolyásolják mind a politikát, mind az edzés és a versenyzés körüli támogató rendszereket. Azzal, hogy a szájüregi egészséget beépítik a rutinszerű ápolási,

oktatási és megelőző programokba, segíthetnek a sportolóknak a legjobb teljesítményük elérésében és a hatékonyabb regenerálódásban” – mondta a jelentés vezető kutatója, Elizabeth Sukkar, aki a jelentést készítő Economist Enterprise vezető kutatási vezetője. Az EFP szerint a szájüregi egészség sportteljesítmény támogatására való felhasználása minden szinten cselekvést igényel, az egyes sportolóktól a csapatokon, szervezeteken át a tágabb társadalomig. Az EFP elnöke, Mia Rakić professzor elmondta, hogy a szervezet elkötelezett a szájüregi egészséggel és a sportteljesítményel kapcsolatos tudományos kutatások előmozdítása, a bizonyítékokon alapuló ajánlások kidolgozása, valamint a szájüregi szűrések és megelőzés fontosságára való figyelemfelhívás mellett.

Az Európai Parodontológiai Szövetség megbízásából készült új jelentés a szájüregi szűrések, a megelőző intézkedések és a sportfogászati ​​szakértelem integrálását szorgalmazza a sportolói ellátásba. (Fotó: master1305/Adobe Stock)

A győzelem záloga: A szájegészség hatása a sportolói teljesítményre (Winning Margins: The Impact of Oral Health

on Athlete Performance) című jelentést az Economist Enterprise jelentette meg a Curasept támogatásával.

hirdetés

ÉV ES ELŐFI ZETÉS 41 000 FT

25 0 0 0 F T DENTAL PRESS

SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

11

A nejlonon túl: Az áttekintés a szilikon fogkefék használatát vizsgálja a megelőző szájápolásban Iveta Ramonaite, Dental Tribune International

is, hogy a jelenlegi bizonyítékbázis korlátozott és heterogén.

A méltányos globális szájhigiénia megfizethető és fenntartható megelőző eszközöket igényel, de a nejlon sörtéjű műanyag fogkefék rendszeres cseréje nehézkes lehet az erőforrásokban szegény környezetben, és környezeti aggályokat is felvethet. Ezt figyelembe véve egy nemrégiben készült áttekintés azt vizsgálta, hogy a szilikon fogkefék és más szilikon alapú szájhigiéniai eszközök rugalmasabb és fenntarthatóbb alternatívát kínálhatnak-e. A tanulmány korai bizonyítékokat talált a szilikon eszközök szájhigiéniai előnyeire, de hangsúlyozta azt

„A szájüregi betegségek világszerte 3,5 milliárd embert érintenek, mégis az általunk használt eszközök évtizedek óta nem fejlődtek érdemben. Ezt a szakadékot az egészségügyi szakma áthidalhatja, de csak akkor, ha úgy döntünk” – mondta Dr. Priyanka Gudsoorkar, a Cincinnati Egyetem Orvostudományi Karának környezet- és közegészségügyi tudományok adjunktusa a Dental Tribune Internationalnak. Két klinikai vizsgálatban a felnőttek és gyermekek kontrollált vizsgálati körülmények között, szilikon és nejlon fogkefékkel végzett összehasonlítható supragingivális lepedékeltávolítás-

ról számoltak be. Az egyik tanulmány megállapította, hogy a szilikon babaujjkefe használata a kizárólag ujjal történő fogmosáshoz képest javította a szájhigiéniai pontszámokat azoknál a felnőtteknél, akik általában az ujjaikat használták a fogaik tisztításához. Fontos, hogy a felülvizsgálat azt sugallta, hogy a szilikon szájhigiéniai eszközök teljesítménye olyan tervezési jellemzőktől függ, mint a szilikon keménysége, a fej hossza és a sörték konfigurációja. A szerzők kiemelték az íny egészségére gyakorolt ​​lehetséges előnyöket is. Számos tanulmányban a szilikon sörtéket puhábbnak és rugalmasabbnak írták le, mint a nejlont, ami csökkentheti az ínysérülés és a kopás kockázatát, különösen azoknál a betegeknél, akik nem hirdetés

HI R DESS V A GY K ER ESS ÁLLÁSOK KURZUSOK CÉGEK ELADÓ, KIADÓ RENDELŐK HASZNÁLT TERMÉKEK, BERENDEZÉSEK

DENTAL PRESS

FOGORVOS KERESŐ

optimális fogmosási technikával rendelkeznek. A felülvizsgálat szerint bizonyos populációk számára különösen előnyösek lehetnek a szilikon alapú kialakítások. Például kisgyermekek esetében a szilikon fog- és ínytisztító kefék a nejlon sörtéjű kefékkel összehasonlítható lepedék-eltávolítást mutattak, amikor a részben előtört fogak okklúziós felszínét tisztították velük, és a szilikon sörték puhasága segíthet csökkenteni a véletlen sérüléseket, amikor a motoros kontroll még fejlődésben van. Idősebb felnőttek és korlátozott kézügyességű egyének esetében az optimalizált szilikon szájtisztító pálcikák in vitro vizsgálatai arra utalnak, hogy az ilyen eszközök gyengédebb és könnyebben kezelhető alternatívát kínálhatnak a hagyományos fogkefékkel szemben. „Ez a felülvizsgálat valójában arra készteti a szakmát, hogy másképp gondolkodjon. A fogászat nagyrészt egyetlen eszközt használt szinte minden beteghez. De ha közelebbről megnézzük, hogy kiket kezelünk, ez az egységesség nem állja meg a helyét” – jelentette ki Dr. Gudsoorkar. Majd így folytatta: „A szilikon alapú kialakítások gyengédebb, alkalmazkodóbb szájhigiéniai eszközöket tehetnek lehetővé ott, ahol a hagyományos fogkefék nem mindig ideálisak.”

Szilikon fogkefék és a környezet A klinikai teljesítményen túl a felülvizsgálat a környezetvédelmi szempontokat is kiemelten vizsgálta – egy olyan területet, amely Dr. Gudsoorkar szerint kevés figyelmet kapott a fogászatban. A szilikon nagy tartóssággal rendelkezik, ami meghosszabbíthatja a fogkefe élettartamát, és az anyag jobb újrahasznosítási és újrafelhasználási potenciállal rendelkezik, mint a hagyományos műanyagok. A kutatók szerint ezért további összehasonlító kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a szilikon fogkefék érdemben fenntarthatóbbak-e a hagyományos fogkefékkel szemben a különböző terméktervezések, ellátási láncok és ártalmatlanítási kontextusok tekintetében. A felülvizsgálatban szereplő életciklus-értékelés megállapította, hogy a szilikon sörtékkel és polipropilén nyelekkel ellátott fogkefék alacsonyabb környezeti hatással bírnak, mint a hasonló nejlon sörtéjű fogkefék. A szerzők megjegyezték, hogy a szilikon sörték, a karcsúbb nyelű kialakítások és a cserélhető fejek kombinációja tovább csökkentheti a fogkefehasználattal járó környezeti lábnyomot. Ez a szilikon fogkeféket vonzó lehetőséggé teheti a fenntarthatóságra törekvő fogyasztók és az egészségügyi rendszerek számára, feltéve, hogy a klinikai teljesítményt és a használhatóságot erősebb tanulmányok igazolják.

Egy friss áttekintés szerint a szilikon fogkefék előnyöket kínálhatnak egyes betegcsoportok és a fenntarthatóságra összpontosító fogyasztók számára, bár még mindig erősebb klinikai bizonyítékokra van szükség. (Fotó: Максим/Adobe Stock)

A bizonyítékhiánytól a szájhigiéniai innovációig Dr. Gudsoorkar szerint a következő lépésnek a feltáró jellegű bizonyítékokról a megalapozottabb klinikai és megvalósítási kutatásokra való áttérésnek kell lennie. A jövőbeli tanulmányoknak – mondta – nemcsak a lepedék eltávolítását és az íny biztonságát kell vizsgálniuk, hanem a felhasználói elfogadottságot, a megfizethetőséget, a környezeti hatásokat és a megvalósíthatóságot is az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A felülvizsgálat számos további vizsgálati területet is kiemel. Ezek közé tartozik, hogy a szilikon fogkefék kevésbé hajlamosak-e a mikrobiális szennyeződésre, mint a hagyományos fogkefék, könnyebben tisztíthatók vagy sterilizálhatók-e a mindennapi használat során, és hogy a nedves és száraz fogmosási körülmények között nyújtott teljesítményük hasznossá teheti-e őket olyan környezetben, ahol korlátozott a tiszta vízhez való hozzáférés. A szerzők szerint ezek a kérdések különösen relevánsak az alacsony és közepes jövedelmű országokban a méltányos szájápolás szempontjából. Dr. Gudsoorkar szerint az eredmények máris hozzájárulnak egy prototípus fejlesztéséhez, amelynek célja a felülvizsgálatban azonosított használhatósági és fenntarthatósági hiányosságok egy részének kezelése. Hangsúlyozta azonban, hogy további tesztelésre lesz szükség, mielőtt az ilyen eszközöket szélesebb körben ajánlani lehetne. Arra is felszólította a klinikusokat, hogy kritikusabban gondolják át, hogy az általuk ajánlott eszközök megfelelnek-e az egyes betegek igényeinek, és sürgette az iparági partnereket, finanszírozókat és globális egészségügyi szervezeteket, hogy fektessenek be a megelőző szájhigiénés innovációba. „A szilikon fogkefék még nem jelentenek teljes megoldást. Inkább csak egy figyelmeztetés – emlékeztető arra, hogy a megelőző szájhigiénia nem kapott akkora innovációs figyelmet, mint amilyen a helyreállító és sebészeti fogászatban megszokott” – zárta gondolatait. A „Szilikon fogkefék: Egy kihasználatlan eszköz áttekintése a globális szájhigiéniában” („Silicone toothbrushes: A scoping review of an underutilized tool in global oral health) című áttekintés 2026. április 22-én jelent meg online a PLOS Global Public Health folyóiratban.

SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL

12

Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

Titánrészecskék hozhatók összefüggésbe az antibiotikumok hatástalanságával periimplantitisz esetén Dental Tribune International A tanulmány a periimplantitisz mikrobiális komponenséről az implantátum felszínére helyezi a figyelmet. A bakteriális biofilmek korrodálhatják a titán implantátumok felszínét, mikroszkopikus részecskéket szabadítva fel a periimplantátum szövetébe. Titánrészecskék szabadulhatnak fel karbantartás során, ha természetes fogakhoz szánt eszközöket használnak az implantátumokon, valamint a kialakult periimplantátum gyulladás kezelésére szolgáló eljárások során. A kutatók megvizsgálták, hogy mit csinálnak ezek a részecskék, miután bejutnak a periimplantátum szövetbe. Azt találták, hogy a részecskék zavarhatják a makrofágok működését, csökkentve az immunsejtek azon képességét, hogy elnyeljék és elpusztítsák a baktériumokat, és elősegítve a csontkárosodással járó tartós gyulladásos választ. „Most először mutatjuk be, hogy miért nem hatásosak az implantátumok körüli antibiotikumos kezelések, amelyek a fogak körül működnek” – mondta Georgios Kotsakis professzor, a tanulmány vezető szerzője, a fogorvosi kar szájbiológiai tanszékének klinikai kutatásért felelős dékánhelyettese és kutatási igazgatója egy egyetemi sajtóközleményben. „Most, hogy ismerjük az okot, elkezdhetjük a terápiák fejlesztését” – tette hozzá. Miután a titánrészecskék a periimplantátum szövetébe kerülnek, bakteriális toxinokhoz tapadhatnak, majd a makrofágok felvehetik őket. Mivel a fémrészecskék nem bonthatók le, a sejtek túlzottan aktív gyulladásos állapotba kerülhetnek, és kevésbé hatékonyak lehetnek a baktériumok elpusztításában. A tanulmány részeként végzett laboratóriumi kísérletekben a titánrészecskéknek kitett makrofágok lényegesen kevesebb baktériumot vettek fel, mint a titánrészecskéknek kitett sejtek. „Ezek a részecskék kis mágnesek, amelyek vonzzák a bakteriális toxint, és eltérítik az immunrendszert, megakadályozva, hogy az elpusztítsa a baktériumokat” – jegyezte meg Kotsakis professzor. A Rutgers-csoport jelenleg olyan gyógyszerjelölteket tesztel, amelyek ugyanazt az útvonalat célozzák meg az emberi sejtekben. Siker esetén az ilyen terápiák kiegészíthetik a meglévő antimikrobiális és mechanikai megközelítéseket azáltal, hogy modulálják a gyulladásos választ, ahelyett, hogy csak a baktériumokat céloznák meg. A klinikusok számára az a felfedezés, hogy a titánrészecskék felszabadulása megnehezítheti a periimplantitisz kezelését, közvetlen jelentőséggel bír az implantátum karbantartása és a periimplantitisz kezelése szempontjából. Az implantátum felületét károsító műszerek hozzájárulhatnak ahhoz a biológiai folyamathoz, amelyet a kezelés célja szabályozni. A tanulmány ezért mechanikus támogatást nyújt az implantátum-specifikus karbantartási protokollokhoz és a gondos műszerezéshez.

Az „Implantátumból származó titánrészecskék károsítják a makrofág baktériumok kiürülését a TRPC1 és a lizoszomális diszfunkció révén” 8“Implant-derived titanium particles hirdetés

impair macrophage bacterial clearance via TRPC1 and lysosomal dysfunction”) című tanulmány a PNAS Nexus 2026. áprilisi számában jelent meg online.

Egy friss tanulmány kimutatta, hogy az implantátumokból származó titánrészecskék megváltoztathatják a helyi immunválaszt és segíthetnek fenntartani a gyulladást, ami potenciálisan megmagyarázhatja, miért nem elegendő gyakran az antimikrobiális kezelés önmagában a periimplantitisz esetén. (Fotó: crevis/Adobe Stock)

SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL

13

Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

Tanulmány vizsgálja, hogy a tehéntej és a növényi alapú alternatívák hogyan befolyásolják a szájüregi biofilmet Dental Tribune International Ahogy a növényi alapú tejalternatívák iránti érdeklődés egyre növekszik, további adatokra van szükség ahhoz, hogy megértsük a tehéntejjel összehasonlítható szájüregi egészségügyi hatása-

ikat. A Berni Egyetem kutatóinak új tanulmánya a tehéntej és három növényi alapú alternatíva hatását vizsgálta kiválasztott szájüregi mikroorganizmusokra és több fajú orális biofilmekre. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a növényi alapú

italok szájüregi egészségügyi relevanciája az egyedi összetételüktől függ, és nem általánosítható a tehéntejjel összehasonlítva. A tanulmányban a kutatók cukormentes zab-, mandula- és szójaitalokat teszteltek orális kommenzális

baktériumok és a fogszuvasodással és fogágygyulladással összefüggő baktériumok, köztük a Streptococcus gordonii, a Streptococcus mutans és a Porphyromonas gingivalis ellen. Azt is vizsgálták, hogy az italok milyen hatással vannak a fogszuvasodást okozó és a parodontális biofilm modellekre, hirdetés

és egy sejtkísérletben azt is, hogy az italok befolyásolták-e a fogágygyulladással kapcsolatos immunválaszokat. A szerzők szerint a tehéntej és a növényi alapú alternatívák eltérő hatást fejtettek ki a vizsgált mikroorganizmustól, a biofilm modelltől és a méréstől függően. A tehéntej, valamint a mandula- és szójaitalok kismértékben elősegítették az S. gordonii, a szájüregi biofilm korai kolonizálójának növekedését. Az S. mutans-ra gyakorolt hatások ​​ korlátozottak voltak, bár amikor szacharózt adtak hozzá a fogszuvasodást okozó cukorprobléma utánzására, az italok, különösen a tehéntej, csökkentették az S. mutans számát. A fogszuvasodást okozó biofilm modellben a mandulaital csökkentette a telepképző egységek számát, míg a tehéntej és a szójaital csökkentette a képződött biofilm mennyiségét és a biofilmen belüli metabolikus aktivitást. A parodontális biofilm modellben a tehéntej és a zabtej csökkentette mind a telepképző egységek számát, mind a biofilm metabolikus aktivitását. A kutatók arról is beszámoltak, hogy a mandulaital szinte teljesen blokkolta az egyik mechanizmust, amelyen keresztül a P. gingivalis hozzájárul a parodontitiszhez. Egy másik figyelemre méltó megállapítás az volt, hogy a szójaital gyulladáscsökkentő hatásúnak tűnt a sejtmodellben. A szerzők ezt potenciális immunmoduláló hatásként írták le. Hangsúlyozták azonban, hogy az eredmények in vitro modelleken alapulnak, és óvatosan kell értelmezni őket, amíg klinikai vizsgálatokban meg nem erősítik őket.

Növényi alapú tejalternatívák növekvő népszerűsége A megállapítások különösen relevánsak a növényi alapú tejek növekvő népszerűsége miatt. A betegek ezeket a termékeket olyan okokból választhatják, mint a laktózintolerancia, vegán étrend, etikai aggályok vagy személyes preferencia. A tanulmány azonban kiemeli, hogy a növényi alapú italok nem tekinthetők egyetlen kategóriának a szájhigiénia szempontjából, mivel hatásuk jelentősen eltérhet az összetételüktől, beleértve a cukor- és fehérjetartalmukat, valamint a pufferkapacitásukat és egyéb tényezőket. A szerzők megjegyezték, hogy a cukrozatlan, alacsony fermentálható szénhidráttartalmú növényi tejek általában alacsony kariogén potenciállal rendelkeznek, míg az édesített tejek, amelyeket nem vontak be a vizsgálatba, nagyobb kariesz kockázatot jelenthetnek. Azt is kiemelték, hogy a növényi alapú alternatívákból hiányoznak bizonyos, a tehéntejben található védőkomponensek, például a kazein, amelyet a demineralizáció gátlásával és a zománc remineralizációjának elősegítésével hoztak összefüggésbe. A „A tehéntej és növényi alapú alternatívák in vitro hatása a szájüregi mikroorganizmusokra és a biofilmekre” („The in-vitro effect of bovine milk, and plant-based alternatives on oral microorganisms and biofilms”) című tanulmány 2026. április 24-én jelent meg online a Scientific Reports folyóiratban.

KERESKEDELMI HÍREK

14

Dental Tribune Hungary Edition | 2026/03

Hogyan jön létre a szín a kompozitok esetében? Struktúra vagy pigmentek? és növényt ismerünk, amelyekben nano- és mikroméretű struktúrák biztosítják a színhatást [5].

Strukturális színek a fogorvosi rendelőben

Aki kompozit tömést alkalmaz páciensein, valószínűleg már indokolta ezt azzal, hogy ez egy esztétikailag rendkívül tetszetős, fémmentes restaurációs forma. De vajon ez valóban így van? Végül is a legtöbb kompozithoz fémoxidokat kevernek hozzá a kívánt szín elérése érdekében. Egy új anyag bebizonyítja, hogy ez hozzáadott pigmentek nélkül is lehetséges. A kompozitok alapvetően három komponensből állnak: szerves

Mint a levelek és a klorofill De hogyan is működik pontosan a pigmentekkel elért színhatás a kompozitoknál? Elvileg itt is ugyanaz történik, mint amit a növényeknél hallottunk a biológiaórán: Itt a fény minden hullámhossztartományával eléri a növény levelét, ahol azt a klorofill nagyrészt elnyeli. Egyedül a zöld hullámhosszok verődnek vissza, ezért érzékeljük a levelet zöldnek. Ebben az esetben a színhatásnak kémiai oka van. Ez a

1

szefüggésben a strukturális szín. A pigmentszínekkel ellentétben ezek nem bizonyos fényhullámhosszok elnyelése vagy el nem nyelése révén keletkeznek, hanem felületi struktúrák hozzák létre őket. Az ok tehát itt nem kémiai, hanem fizikai. Ezek a struktúrák kölcsönhatásba lépnek a fénnyel, és például interferencia vagy diffrakció révén színt hoznak létre. A 20. század első fele óta ismert az a tény, hogy a madártollak színhatásáért például szerkezeti elemek felelősek. Már Isaac Newton is ös�-

A fogászati kompozitok területén a strukturális színt 2019-ben használták először fő színező mechanizmusként. Az úgynevezett Smart Chromatic Technology segítségével a japán Tokuyama cégnek sikerült a mechanizmust univerzális kompozit Omnichroma termékéhez hasznosítani. Ennek az anyagnak az új, folyékony változata, az Omnichroma Flow szintén ezen a technológián alapul, és ezért nem igényel mesterségesen hozzáadott színezékeket vagy pigmenteket. Ez az anyag mikrostruktúrája révén válik lehetővé. Ebben az összefüggésben különösen fontosak az ellenőrzött szemcsemérettel és struktúrával rendelkező gömb alakú töltőanyagszemcsék. Ezek hozzák létre a strukturális színt, amely a környező fogak színét is tükrözi. Ez erős kaméleonhatást eredményez, amely valódi hozzáadott értéket jelent a rendelők és a páciensek számára. Az Omnichroma Flow ugyanis egyetlen árnyalattal

Következtetés a rendelők számára A legtöbb esetben a kompozitok színét fémoxid-pigmentek hozzáadásával érik el. A színt azonban az anyag szerkezeti tulajdonságai révén is létre lehet hozni. Az Omnichroma Flow-val hamarosan első ízben lesz elérhető egy folyékony kompozit a fogorvosi rendelők számára, amely fő színező mechanizmusként a strukturális színt használja. Omnichromatikus kompozitként lehetővé teszi, hogy mind a 16 klasszikus Vita fogszín egyetlen árnyalattal jöjjön létre. Forrás: Tokuyama szakmai jelentés

Irodalomjegyzék 1. B OWEN R L, MARJENHOFF W A: Dental composites/glass ionomers: the materials. Adv Dent Res 6: 44-49 (1992). 2. F altermeier A: Werkstoffe in der Zahnmedizin. In: Werkstoffe in der Zahnmedizin. Springer Berlin Heidelberg, Berlin, Heidelberg (2008). 3. Janda R: Organische Polymere: Chemie und Physik, Teil III. Quintessenz Zahntech 34: 584-594 (2008). 4. A zhar G, Haas K, Wood DJ, van Noort R, Moharamzadeh K. The Effects of Colored Pigments on the Translucency of Experimental Dental Resin Composites. Eur J Prosthodont Restor Dent. 2019 Feb 22;27(1):3-9. doi: 10.1922/ EJPRD_01855Azhar08. PMID: 30775872.

2

1. ábra: A „strukturális szín” jelensége már régóta ismert az állatvilágból. Néhány éve már a fogászatot is gazdagítja. ÷ 2. ábra: 5000-szeres nagyításban: Így néznek ki az Omnichroma Flow folyékony kompozit töltőanyagszemcséi pásztázó elektronmikroszkóp alatt. Méretük és összetételük strukturális színt hoz létre.

polimermátrixból, szervetlen töltőanyagokból és egy szilánokból álló kompozit fázisból [1]. Ha közelebbről megvizsgáljuk a szerves mátrix összetételét, észrevehetjük, hogy az a monomerek, iniciátorok és stabilizátorok mellett többek között színezékeket és pigmenteket is tartalmaz [2]. Ezek lehetnek például különböző vas-oxidok, titán-dioxid vagy alumínium-oxid. Míg a titán-dioxidból és alumínium-oxidból készült pigmentek fehér színhatás elérésére használatosak, addig a vas-oxid pigmentekkel fekete, vörös vagy sárga színhatás érhető el [3]. Ezek azok az árnyalatok, amelyek az emberi fogak színterében relevánsak.

mechanizmus a legtöbb kompozit színhatásának is az alapja. A bennük található vas-oxidok például visszaverik a vörös vagy sárga hullámhosszú sugarakat, így biztosítva a kívánt színárnyalatot. A kísérleti kompozitokon végzett vizsgálatok azonban azt is kimutatták, hogy a vas-oxid pigmentek csökkentik az áttetszőséget [4] – és ezt a tényezőt a fogorvosoknak figyelembe kell venniük, különösen a sötétebb árnyalatok esetében.

szefüggésbe hozta egymással az optikai interferenciát és az úgynevezett irizáló színeket. 1704-ben megjelent „Optika” című művében leírta, hogy a pávatollak színezete látószögtől függően változik, hasonlóan a vékony rétegeken fellépő interferenciához. Ma már számos olyan állatot

fokozatmentes színillesztést tesz lehetővé mind a 16 klasszikus Vita fogszínhez A1-től D4-ig. Ez nemcsak azt biztosítja, hogy mindig raktáron legyen a megfelelő szín, hanem a restaurációs terápia munkafolyamatát is egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi.

5 Gebeshuber I.C. (2008): Strukturfarben in der Biologie: Inspirationsquelle für neue technische Entwicklungen. Plus Lucis 1-2/2008, Zeitschrift des Vereins zur Förderung des physikalischen und chemischen Unterrichts. Österreichische Physikalische Gesellschaft - Fachausschuss Lehrkräfte an Höheren Schulen, 44-47.

Struktúrából szín Ugyanakkor színeket pigmentek hozzáadása nélkül is létre lehet hozni. A kulcsfogalom ebben az ös�-

3. ábra: Egyetlen színárnyalat valamennyi esethez A1-től D4-ig – egyszerűsíti a munkafolyamatokat és a raktározást.

Esztétika a rendszerrel – Kompozitok a TOKUYAMA-tól Szakemberek és mindenhez értők: Az ESTELITE család – egy egyedülálló rendszer a gömb alakú töltőanyagokon alapuló modern töméses kezeléshez.

Egyedi felhasználási lehetőségek

a legkülönbözőbb viszkozitásoknak köszönhetően

Kiváló polírozhatóság és kezelhetőség a Dental Advisor által többször díjazott

Nagy terhelhetőség

az optimálisan összehangolt gömb alakú töltőanyagoknak köszönhetően

Gyors mélységi kikeményedés

az ellenőrzött törésmutatóknak és a RAP technológiának köszönhetően

Az ideális munkafolyamat érdekében:

ESTEPOLISHER

INFO ÉS TOVÁBBIAK

termékünk

tokuyama-dental.eu