The World‘s Dental Newspaper Budapest, 2026. május
www.dental-tribune.com
XXII. évfolyam, 2. szám
GYAKORLÓ FOGORVOS AJÁNLJA
SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL
SZÍNES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL
A közelmúltig az irreverzibilis pulpitis diagnózis, a fogbél akcidentális megnyitása vagy trauma következtében való expozíciója egyet jelentett a fog gyökérkezelésével.
Egy nemrégiben készült átfogó áttekintés szerint a hamisított és replikált nikkel-titán (NiTi) endodonciai reszelők egyre inkább elérhetők a fogászati pia cokon világszerte, és jelentős betegbiztonsági kockázatot jelenthetnek.
Az intraorális szkennerek hatékony, skálázható eszközökké válnak a gyermekek fogszuvasodásának kimutatására, ígéretes alternatívát kínálva a vizuális vizsgálattal szemben.
8. oldal
10. oldal
4. oldal.
A ragasztók befolyásolják a kompozit héjak színstabilitását
Egy új tanulmány kimutatta, hogy a ragasztóanyag kiválasztása fontos szerepet játszik a direkt kompozit héjak hosszú távú esztétikai eredményében. (Fotó: Marina Demesko/Adobe Stock)
Dental Tribune International Az esztétikai tartósság továbbra is központi kérdés az elülső kompozit restaurációk esetében, ahol a színváltozás gyakori oka a csere. Míg a kompozit anyagok tulajdonságait jól tanulmányozták, sokkal kevesebbet tudunk a ragasztórendszerek – különösen a bioaktív töltőanyagokat tartalmazó kísérleti ragasztók – hos�szú távú színstabilitáshoz való hozzájárulásáról. Egy nemrégiben Szaúd-Arábiában végzett in vitro vizsgálat azt vizsgálta, hogy a különböző kereskedelmi forgalomban kapható és kísérleti ragasztók befolyásolják-e a direkt kompozit héjak színét a gyakori italoknak való kitettség után. A szerzők összehasonlítottak egy negyedik generációs teljes savazású ragasztórendszert, egy hetedik generációs univerzális önsavazó ragasztórendszert és két kísérleti bioaktív ragasztórendszert, amelyek közül az egyik nano-hidroxiapatitot, a másik nano-bioaktív üveget tartalmazott. Az IPS Empress Direct (Ivoclar) A2 nano-hibrid kompozitból készült, a nyaki harmadtól az incizális harmadokig növekvő standard vastagságú kompozit héjakat typodont maxilláris metszőfogakra helyezték, és naponta kávéba, kólába vagy ioncserélt vízbe merítették 60 napig. A színváltozást az incizális, a középső és a nyaki harmadoknál mérték, lehetővé téve mind a ragasztó típusának, mind a regionális kompozit vastagságának felmérését. Összességében a kávé okozta a legnagyobb színváltozást, és a kóla is jelentős színváltozást okozott az ioncserélt vízhez képest számos körülmények között, bár a festés mértéke a ragasztórendszertől és
a fog régiójától függött. A hidroxiapatit alapú ragasztó a legtöbb régióban és oldatban mutatta a legkisebb összesített színváltozást, míg a bioaktív üveg alapú ragasztó szignifikánsan nagyobb elszíneződést mutatott, mint a hidroxiapatit készítmény, de kisebbet, mint a kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek. A negyedik generációs ragasztó jobb színstabilitást mutatott a középső és a nyaki harmadban, mint a hetedik generációs ragasztó. A középső és az éli harmad általában hajlamosabb volt a színváltozásra, mint a nyaki harmad. Az eredmények arra utalnak, hogy a ragasztóanyag kiválasztása jelentősen befolyásolhatja a direkt kompozit héjak hosszú távú esztétikai eredményét. Bár az univerzális ragasztók klinikai kényelmet kínálnak, színstabilitásaik az esztétikai zónákban gyengébbek lehetnek, mint a többlépcsős rendszereké. A kísérleti ragasztók ígéretes elszíneződésállóságot mutattak, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a bioaktív töltőanyagok segíthetnek stabilizálni a gyanta-fog határfelületet és korlátozni a foltfelvételt. A bioaktív üvegkészítmény esetében megfigyelt nagyobb mértékű elszíneződés azonban rávilágít arra, hogy nem minden bioaktív megközelítés biztosít azonos optikai teljesítményt. A klinikusoknak ezért mindkét ragasztóanyag kiválasztását figyelembe kell venniük, amikor magas esztétikájú frontfog-restaurációkat terveznek, különösen azoknál a betegeknél, akik gyakran ki vannak téve a festő italoknak. A „A ragasztóanyagok hatása a kompozit héj színillesztésére” („The effect of adhesive systems on shade matching of composite veneer”) című tanulmány 2026. február 3-án jelent meg online a Dentistry Journal-ban.
Dr. Gera István: Mindent az egyetemnek köszönhetek! Szabó Ádám Dr. Gera István professor emeritus, parodontológus, a Parodontológiai Klinika alapítója, a Fogorvostudományi Kar korábbi dékánja az idei március 15-i nemzeti ünnep alkalmából vehette át a Széchenyi-díjat. A hivatalos indoklás szerint „a magas nemzetközi reputációjú magyar parodontológiai iskola megteremtőjeként folytatott kiemelkedő tudományos munkája, valamint a gyógyítás és az oktatás-nevelés terén is példaértékű tevékenysége elismeréseként kapta”. A honlapunknak adott interjúban dr. Gera István nemcsak arról számolt be, miért fontos számára ez az elismerés, de arról is, mit jelent számára a Semmelweis Egyetem és mit tart pályafutása kiemelkedő mérföldköveinek. „Több említésre méltó mérföldkő volt az életemben. De ahhoz hasonlítható talán egy sem, mint amikor a Parlament főbejáratán belépve felmehettem a csodálatos lépcsőház vörös szőnyegén, megállhattam a Szent Korona mellett, és elfoglalhattam a díjazottoknak
kijelölt helyemet. Felemelő érzés volt!” – idézte fel a Széchenyi-díj átvételét megelőző pillanatokat dr. Gera István. Hozzátette: hatalmas öröm számára, hogy klinikusként, sőt, az első fogorvosként részesülhetett ebben a megtiszteltetésben, ráadásul abban az évben, amikor dr. Nagy Zoltán Zsoltot, a Szemészeti Klinika igazgatóját, és a Nobel-díjas dr. Krausz Ferencet is kitüntették. Az Országházban rendezett ünnepségen dr. Gera István Sulyok Tamás köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől ve-
hette át az egyik legmagasabb állami kitüntetést. Az első pillanattól kezdve, amikor 1967-ben beléptem az egyetemre, egészen odáig, hogy március 14-én átvehettem a díjat, azt éreztem, hogy szerencsés véletlenek irányították az életemet – fogalmazott dr. Gera István. 1949-ben született Szegeden. Édesanyja a Szegedi Tudományegyetemen végzett latin-magyar szakos tanárként. Tanárnőként, majd később iskolaigazgatóként dolgozott, a buda” 3. oldal hirdetés