Dental Tribune 2023/3

l ta d en rl D o W

y én m g ez 0-i dv r 3 ke e e mb ut te in ep M sz s t 23 . La 20

The World‘s Dental Newspaper Budapest, 2023. szeptember

www.dental-tribune.com

XIX. évfolyam, 3. szám

IRÁNYVONALAK, ALKALMAZÁSOK

GYAKORLÓ FOGORVOS AJÁNLJA

GYAKORLÓ FOGORVOS AJÁNLJA

A korábban rutinszerűen használt amalgámtömések mára a legtöbb páciens számára esztétikailag nem elfogadhatóak, hanem fogszínű, természethű res­ taurációt várnak el. Kaméleon effektussal bíró kompozitokat használva...

A praxisunkban nap mint nap szembesülünk a bölcsességfogak okozta panaszokkal. Úgy gondolom, hogy ennek a témakörnek van egy olyan szegmense, mely nem kap elég figyelmet...

Azokban az esetekben, amikor teljes száj­rekonstrukcióra van szükség, elengedhetetlen a szisztematikus eljárás és a gondosan összehangolt anyagok használata. A következő esettanulmány egy fogazati agenezisben szenvedő beteg kezelését ismerteti.

4. oldal

6. oldal

10. oldal

Az esti fogmosás kihagyása növelheti a szívés érrendszeri betegségek kockázatát

Egy Japánban végzett tanulmány szerint összefüggés van a szív- és érrendszeri események és az esti fogmosás elmulasztása között. (Kép: Elizaveta Galitckaia/Shutterstock)

Dental Tribune International Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb halálozási ok világszerte, és bizonyított összefüggés van a szív- és érrendszeri betegségek és a parodontális betegségek között. Az Oszaka Egyetemi Kórház kutatócsoportja nemrégiben végzett tanulmányában azt vizsgálta, hogy a fogmosás időzítése befolyásolja-e a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Kiderült, hogy az éjszakai fogmosás fontossága túlmutat a fogmegtartás előnyein. A vizsgálathoz a kutatók 1583 olyan 20 éves vagy idősebb beteget vontak be, akiket műtét, egyéb orvosi kezelés vagy vizsgálat miatt kórházba szállítottak. Azt találták, hogy azoknál a résztvevőknél, akik reggel és este is fogat mostak, illetve azoknál, akik csak éjszaka mostak fogat, a szív- és érrendszeri események túlélési becslései szignifikánsan magasabbak voltak azokhoz képest, akik egyáltalán nem mostak fogat. Emellett a fogat nem mosó dohányosoknál rosszabb volt a kardiovaszkuláris események prognózisa, mint azoknál, akik csak reggel, csak éjszaka vagy mindkét napszakban fogat mostak, és a nemdohányzóknál, akik nem mostak fogat, vagy akik csak reggel mostak, szintén rosszabb prognózist mutattak a kórházi felvételkor. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az éjszakai fogmosás

fontos a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése szempontjából. Felvetették, hogy a csökkent nyáláramlás miatt alvás közben megnövekedett intraorális baktériumterhelés parodontális betegséget vagy fogszuvasodást okozhat, ami rontja a rágóképességet, és a szájüregi baktériumok a belekbe és a vérbe jutnak, ami negatívan befolyásolja az általános egészséget, és szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet. A szerzők azonban javasolták egy hosszabb megfigyelési időszakot tartalmazó multicentrikus vizsgálat elvégzését a vizsgálati eredmények általánosítása és a fogmosás időzítése és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata között megfigyelt összefüggés mögött meghúzódó mechanizmus feltárása érdekében. Bár a tanulmány eredményei kórházi betegekre korlátozódnak, és nem általánosíthatók az egészséges lakosságra, rávilágítanak a megfelelő fogmosási szokások jelentőségére a jó száj- és szisztémás egészség megőrzése szempontjából. A tanulmány hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében a lakosság körében növelni kell a megfelelő fogmosási szokások tudatosságát. A „Not brushing teeth brushing at night may increase the risk of cardiovascular disease” című tanulmányt a Scientific Reports című tudományos folyóirat 2023. június 28-i számában tették közzé. DT

A nyár múlik, a karaván halad Katona József Noha tavasszal jelentős győzelmet aratott az orvosi kamara azzal, hogy a tagságát a törvény erejével sem hagyta szétkergetni, nehéz nyara volt a köztestületnek. „Az április elejéig tartó, a tagság megtartását célzó kampányunk után most szervezzük újra magunkat” – nyilatkozta júniusban Kincses Gyula MOK-elnök a Medical­ Online-nak. Csakhogy ez a kényszerű munka óhatatlanul „összeakadt” a – novemberre majd az országos vezetést is elérő – soros tisztújítással. „Amíg nem tudjuk, hogy a kamarának milyen szervezeti keretek között kell működnie, milyen tisztségekre kell tisztségviselőket választani – például hogy kell-e etikai bizottság vagy sem –, addig elég nehéz korrekt választásokat folytatni” – magyarázta akkor a helyzet fonákságát az elnök. A bizonytalanságok egy részének megszüntetését – például: milyen szervezeti struktúrában működjön az immár önkéntes tagságra épülő kamara, s ahhoz hány küldöttel, hogyan és milyen tisztségviselőket válasszanak? – a június elejére összehívott országos küldöttgyűléstől remélték. Azonban az nem volt döntésképes, így a választási folyamat a jövő feladatainak

tisztázása nélkül, a régi rutinokkal gördült tovább. Ám az újraindulásból inkább csak döcögés lett. Ennek kapcsán Álmos Péter alelnök a MOK honlapján elismerte, hogy „a Kamara ellen irányuló politikai fellépés jelentősebbé tette a sajátos belső problémák és gyengeségek terheit, és ez most kiütközik a hónapokig húzódó kamarai választások folyamatában”. Mindez abban is megmutatkozik, hogy „a területi szervezetek eltérő időpontban, többféle módszerrel, általánosságban alacsony hatékonysággal és sokszor még a kamarai munkában jártasak számára is átláthatatlan rendszerben választanak”. E folyamat elhúzódása önmagán túlmutatóan is bénította a köztestületet. Az alelnök példaként idézte: „április óta visszatérő reakció a kamarai projektek elindítására, hogy választási időszakban már ne hozzunk komoly döntéseket”. Az alacsony választói részvétel pedig hosszabb távon is árthat, mivel gyengítheti a későbbi egységes fellépés esélyét is. Ilyen előzmények után került sor július végén – a tavaszi összefeszülés óta első – csúcstalálkozóra a MOK és a Belügyminisztérium képviselői között. A kezdeményező a kamara volt, mely utóbb tapasztalatként azt szűrte le: „tovább-

ra is úgy látjuk, hogy bár a BM-nek és a MOK-nak az egészségügyről, annak átalakításáról alkotott képe az alapokban megegyezik, de a prioritások és megoldások tekintetében, attitűdjében nagyban eltér”. Így eredményként leginkább azt rögzíthették, hogy módjuk volt felhívni a figyelmet a „kockázatokra és mellékhatásokraʺ. De arra nem láttak semmilyen garanciát, hogy ezzel befolyásolni is tudták a további változásokat. Miközben a kamara jórészt önmaga átépítésével küzdött, addig a kormányzati egészségpolitika haladt a maga választotta úton, tovább növelve a központi irányítás szerepét az ágazatban. Július 1-jén államosították a védőnői hálózatot. A tevékenységükhöz szükséges vagyoni hátteret továbbra is az önkormányzat biztosítja, maradt a körzetük, meg a feladatuk is, de „egységes munkáltatói hátteret” kaptak, s a szakmai irányításuk átkerült az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. A Független Egészségügyi Szakszervezet tájékoztatása szerint az általuk megkérdezett 700 védőnő közül mindössze 7 volt elégedett e váltással. Augusztus elején összevonta a kormány a Nemzeti Népegészségügyi Központot és az Országos Gyógysze” 3. oldal hirdetés