terraHORSCH_2025_14_hu

Rugalmas MEGOLDÁSOK

Gyakorlatias és keresletorientált szemlélet

Egyszerűség az optimális

HÍREK

4 Gyakorlati szakmai napok Angliában: talaj, technológia, tapasztalatcsere

5 HORSCH PIRK Forestry: kompetenciaösszevonás az erdészetben

6 Gabonavetés: szemenkénti vetés vagy egyenletes mélységi lehelyezés – mi fontosabb?

8 Milyen szerepet játszanak a starter tápanyagok?

10 A talajművelés áttekintése – stratégiák, koncepció, innovációk

13 Fedezze fel a világot a Nuffield Farminggal – és segítsen a mezőgazdaság jövőjének alakításában

GYAKORLATI TAPASZTALAT

14 Avatar – Bizonyított siker a szójababban

SZERTE A VILÁGON

18 AgTec: Erős jelzés Észak-Amerikának

20 Erős partnerkapcsolat: megoldások együttes kifejlesztése: CT Agro, Kazahsztán

BETEKINTÉS A VÁLLALATOK VILÁGÁBA

23 Hogyan felelnek meg a múlt innovációi a mai követelményeknek: Xeric 14 FS (Theo Leeb)

26 Aszály és technológia: a precizitás új lehetőségeket nyit (Philipp Horsch)

29 Rezisztencia – Mit látunk? Mi történik ezt követően? (Michael Horsch)

PARTNERRIPORT

32 Egyszerűség az optimális hatékonyság érdekében –újragondolt megközelítésmódok: Tom Rudge, Új-Zéland

36 Gazdálkodás az északi sarkkörön – amikor az éjszaka nappallá válik: Alf Utby, Norvégia

38 Minőségi agrotechnológiával és az Avatarral álom a direktvetés

A HORSCH-NÁL

41 Gyakornokok támasztották fel a „vakondot”

SZOLGÁLTATÁSOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉS

42 A piacnak specialistákra van szüksége: AgroSznajder WKP, Lengyelország

FITZ KÉPZÉSI KÖZPONT

45 HORSCH Live – betekintés és szakismeretek első kézből

46 HORSCH szeminárium 2025 – áttekintés

Impresszum

terraHORSCH a HORSCH Maschinen GmbH nemzetközi ügyfélmagazinja

Sitzenhof 1, DE-92421 Schwandorf

Tel.: +49 9431 7143-0, Fax: +49 9431 7143-9200 terra@horsch.com, www.horsch.com

A tartalomért felel: Cornelia Horsch

Szerkesztő: Johannes Hädicke

A cikkek szerzői: Agro Sznajder WKP, Pawel Baurycza, Sophia Bleyer, Zsolt Csurja, Lukas Heitzer, Cornelia Horsch, Jeremy Hughes, Josef Stangl, Stefan Teepker (Nuffield Farming)

Fotók: Archiv HORSCH, Agro Sznajder WKP, Wolfgang Babinger, Carrfields Machinery, CT Agro, Blake Foxley (US), Zharas Kanapin (KZ), Adam Lonczak (Agencja Wizerunku), NU Agrar, Phil Panek (US), Tom Rudge (NZ), Scott Sarver, Stefan Teepker (Nuffield Farming), Amos Troester (US), Alf Utby (NO)

Fordítások: Angol: Heike Wolf; francia: Pascale Scirocco; lengyel: Barbara Dudkowski; orosz: Vyacheslav Veklenko, ukrán: Halyna Bilchenko, magyar: Axiál Kft., portugál: Arno Dallmeyer, cseh: Chicory s.r.o., szlovák: Marian Kukučka, szerb: Agromarket Machinery DOO.

A magazint, valamint a benne szereplő cikkeket és illusztrációkat szerzői jogvédelem védi. A szerzői jogvédelemről szóló törvény által megszabott kereteken kívüli felhasználásuk a kiadó jóváhagyása nélkül törvénytelen cselekedetnek minősül. Produkció és grafika: Beckmann Verlag GmbH & Co KG, Lehrte

Nyomtatás: Prime Rate Zrt., Budapest

Papír: 250g/m² és 100g/m² Maxi Offset. A papír az EU Ecolabel előírásai szerint tanúsított. Ezt a címkét csak azokra a termékekre lehet elhelyezni, amelyek környezeti hatáskövetkezményei az összehasonlítható termékekéinél lényegesen csekélyebbek. További részletekért lásd: www.eu-ecolabel.de.

Kedves Olvasó!

Akoronavírus járvány 2020-as megjelenése óta új problémákkal kell szembenéznünk, amelyek folyamatos alkalmazkodásra kényszerítenek bennünket.

A 2025-ös év első felét kihívások sokfélesége jellemezte: egyes régiókban igen sok volt a csapadék, és a tavaszi gabonák ezt megsínylették. Máshol a szélsőséges szárazság jelentett súlyos problémát. Közép- és Dél-Európa idén szerencsésebb volt az időjárással, és reménykedhetnek a jó termésben.

A szélsőséges időjárás mellett egyéb nehézségekkel is szembesültünk: világszerte gondot jelent elegendő munkaerőt találni a mezőgazdasági ágazatban. A világpiaci árak pedig stagnálnak, míg a műtrágyaárak az egekbe szöktek, és a gazdálkodók költségei egyre inkább növekednek. Emellett a szántóföldi gazdálkodásnak az egyre erőteljesebb rezisztenciával is meg kell küzdenie. Mindeközben a bürokratikus túlszabályozás pedig bonyolítja a napi ügymenetet, a fenntarthatósági követelmények szigorodnak, a politikai légkör alapvető szintű bizonytalanságot teremt, valamint vég nélküli háborúk és napi szinten változó vámszabályozások vesznek körül minket. Kihívásokkal tarkított, nyugtalanító időket élünk.

A terraHORSCH mostani kiadásához interjúkat készítettünk azokkal, akiknek e kihívásokkal kell megküzdeniük, és megoldásokat keresnek. Mindent összegezve, a gazdálkodókkal történt kapcsolatfelvételek és találkozások alkalmával pozitív hangulatot és a jövőbe vetett bizalmat tapasztaltunk, számos kreatív megközelítésmóddal.

Jó olvasást kívánunk a terraHORSCH e számához!

Szívélyes üdvözlettel;

Cornelia

Horsch

Gyakorlati szakmai napok Angliában: talaj, technológia, tapasztalatcsere

Kétévente különböző országok vevői találkoznak egy kijelölt, szántóföldi gazdálkodást folytató gazdaságnál a Gyakorlati szakmai napok során. A rendezvényen vendégeink lehetőséget kapnak aktuális témák megvitatására, új gépek megtekintésére, és új tudásanyag elsajátítására a szántóföldi gazdálkodási stratégiákról.

A gépbemutatók szintén a program részét képezték.

Erre idén első alkalommal került sor Angliában – azzal a határozott céllal, hogy rávilágítson a szántóföldi gazdálkodás jövőbeli kihívásaira.

A rendezvénysorozat négy héten át tartott, ezidő alatt mintegy 500 partner érkezett a világ minden pontjáról. Ők betekintést nyertek a helyszín speciális agronómiai jellegzetességeibe, ötleteket cseréltek és aktuális témákat vitattak meg.

Közép-Európában egyre általánosabbá váló problémák a nedves vetési körülmények és növekvő gyomkitettség. Ez lehetővé teszi, hogy a célzottan e követelményekre kifejlesztett gépeket és folyamatokat ilyen körülmények mellett lehessen tesztelni – ideális körülmények között a technológia bemutatásához és a gyakorlati megoldások megvitatásához is. A rendezvény házigazdája James

Az Avatarral elvetett búzaállomány teljesen meggyőzte a résztvevőket.

Peck volt, aki a HORSCH technológiát és a kontrollált nyomvonalas gazdálkodást (CTF) évek óta alkalmazza mintegy 5 000 hektáron. Rögzített nyomtávval és célzott talajművelés segítségével a talajszerkezetet és a teherbíró képességet kell megőrizni – különösen nedves körülmények mellett.

GYAKORLATI BEMUTATÓK

A napirendet a szántóföldi gazdálkodási témák uralták. Különösen impozáns volt az az őszi búza populáció, amelyet egy Avatar 12.25 SD géppel, igen nehéz körülmények mellett vetettek. A kedvezőtlen állapotok ellenére az Avatar biztosította az egyenletes lehelyezést, amely most nyilvánvalóan látszik az állományon is, és lenyűgözte a látogatókat.

Egy másik táblán három vetési módszer véletlenszerű összehasonlítását mutatták be: egy Serto 12 SC PowerDisc duplatárcsás csoroszlyával, egy Sprinter 12 SW WideEdge csoroszlyával és egy Finer vetőberendezéssel végzett munkát. Ez a kombináció lehetővé tette három különböző vetési módszer egyértelmű összehasonlítását – az egyszerűtől a precíziósig – ami a résztvevőkből intenzív vitát váltott ki.

A szántóföldi gazdálkodási témák mellett 14 gépet mutattak be – ideértve a kipróbált és bizonyított modelleket és innovációkat. Az esemény fénypontjai a Fortis 5.4 LT, az új Finer 8 XL és a 36 m-es szórókeretű Leeb Xeric pneu-

matikus műtrágyaszóró voltak. Egy élő bemutató keretében a Xeric és a Leeb 6.230 VT modellek keretvezérlő rendszerét 20 km/h haladási sebesség mellett mutatták be.

A Gyakorlati szakmai napok mindenekfelett a tapasztalatok megosztásának színhelyéül szolgáltak. Az olyan témákat, mint a gyomkezelést és a mostoha időjárási körülményekkel való megbirkózás, intenzíven megvitatták. A fókusz nem csak az új technológia bemutatásán volt, hanem a különböző piacok gazdálkodóival folytatott párbeszéden is, hogy többet tudjunk meg az aktuális kihívásokról és a szükséges megoldásokról.

Nyílt nap a P.X. Farms LTD-nél „Lelkesedés és a gazdálkodás iránti pozitív hozzáállás” a szenvedélyes gazdálkodó és vállalkozó James Peck megközelítésmódja, amelyet követ és amelyet a nagyközönséggel YouTube és közösségimédia-tevékenységei során több mint egy éve meg is oszt. James Pecket a gazdálkodás valóságát bemutató videóinak népszerűsége arra ösztönözte, hogy nyílt napot szervezzen. 2025. június 25-én Nagy-Britanniából és külföldről is több, mint 3000 gazdálkodó látogatott el a nyílt napra, ahol az aktuális témákról szóló előadások, a különböző gazdálkodási módszerekről szóló prezentációk és gépbemutatók várták őket. A célja mindennek az volt, hogy átfogó és valós képet adjon a P.X.Farms-ról.

James Peck költséget és erőfeszítést nem kímélve igyekezett lendületet adni pozitív nyilvánossági küldetésének. A rendezvény része volt a HORSCH Egyesült Királyság és HORSCH Németország csapatai által szervezett átfogó gépbemutató.

Szeretne többet megtudni? A P.X. YouTube csatornájának linkje és a nyílt nap videói itt találhatók.

HORSCH PIRK FORESTRY: KOMPETENCIAÖSSZEVONÁS AZ ERDÉSZETBEN

A GEPIMA és a HORSCH most HORSCH PIRK Forestry GmbH néven igyekeznek közösen továbbfejleszteni az innovatív, gyakorlati használatot célzó erdészeti technológiát.

AGEPIMA vállalatot 2022-ben Michael és Markus Pirkenseer és Reinhold Rösel alapították, fő profiljuk az innovatív és magas minőségű erdészeti technológia. Michael és Markus Pirkenseer születésük óta szenvedéllyel viseltetnek az erdő, az erdészet iránt. Korán felismerték, milyen kulcsfontosságú szerepet játszik az erdőgazdálkodásban a megfelelő technológia. Mint a HORSCH vállalat régi, K+F területen dolgozó alkalmazottjai, valamint meglévő erdészeti gyakorlati tapasztalatuknak köszönhetően fokozatosan új koncepciókat és ötleteket dolgoztak ki a gyakorlati erdészeti munkaműveletekhez.

A saját gépek fejlesztésének gondolatát saját gazdaságuk támasztotta követelmények hívták életre: a fa szállítását hatékonyabban kellett megszervezni. A első gépek kifejlesztésére így került sor. A GEPIMA alapítása a csúcskategóriás erdészeti technológia továbbfejlesztésének és forgalmazásának kiindulópontja volt. A három meglévő termékükkell a fiatal vállalat képes volt jó hírét megalapozni a piacon, igen rövid időn belül.

E termékek közé tartoznak a HORSCH Pirk 16 MP, HORSCH Pirk 20 MP és a HORSCH Pirk 20 MP S – ez utóbbi daru nélküli kialakítású – rönkszállító pótkocsik, és egy erdészeti billencs. A gépek egy központi funkciója a hidraulikus beállítású vonórúd, amely segítségével a pótkocsi oldalirányban mozgatható és amely felemelhető és leengedhető. A gépkezelő így nehéz terepen is képes a helyi terepviszonyoknak megfelelően irányítani a pótkocsit. A vonórúd leengedésével sokkal jobban láthatóvá válik a rakodótér fel- és lerakodáskor. Ez a rakodási folyamatot jelentősen megkönnyíti. A standard 40 km/h-es

Az erdészeti technológia irányába való elmozdulás új kihívásokat teremt, de nagyszerű lehetőségeket is a jövőre nézve.

engedélyezett haladási sebesség emellett a hatékony közúti közlekedést is biztosítja.

Együtt a jövőbe

Ezt a potenciált kell most tovább bővíteni. Intenzív viták során született meg a döntés a HORSCH és a GEPIMA kompetenciáinak összevonásáról és a HORSCH PIRK Forestry GmbH név alatti közös működésükről. Az együttműködés a HORSCH Maschinen GmbH lefektetett struktúráit alkalmazza szinergiák létrehozásához és a technológiai fejlesztések és új piacok kialakításának elősegítéséhez.

Az erdészeti technológiába való belépés a HORSCH számára új kihívás, de a kompetenciák kombinálása nagyszerű lehetőségeket hordoz magában. Erős partnerekkel és az innovatív gépek fejlesztése iránti közös szenvedéllyel megteremtették egy sikeres jövő alapját.

Balról jobbra: Michael Pirkenseer, Martin Niedermayer, Federico Bazzoli (Icarbazzoli), Reinhold Rösel és Markus Pirkenseer az Agritechnica 2023 szakvásáron.

Gabonavetés: szemenkénti vetés vagy egyenletes mélységi lehelyezés – mi fontosabb?

A „normál” vetési körülmények, egyenletes kelést eredményező mérsékelt csapadékkal egyre ritkábbá válnak. Ehelyett egyre inkább hosszabb száraz vagy kiemelkedően csapadékos időszakok jellemzik a vetési időszakokat.

Száraz körülmények között a magot jól visszatömörödött vetőbarázdába kell elhelyezni, csírázáskor pedig elegendő a vízellátás szükséges a biztonságos keléshez. Ehhez képest nedves időben a cél úgy elvetni a magot, hogy ne ágyazódjon be túlságosan. A szélsőséges időjárás befolyásolja a talajművelés intenzitását, és így a vetőcsoroszlyát is. A talajművelés nagyjából négy intenzitási szintre különíthető el: forgatásos talajművelés, mulcsba vetés,

minimális talajművelés és direktvetés. A talajművelés intenzitását gyakran külső körülmények befolyásolják.

BEÁGYAZÁS ÉS SZEMENKÉNTI VETÉS

Vetésnél sok gazdálkodó alkalmazza a tárcsás vetéstechnológiát. Milyen rendszerek érhetők el a piacon, és miben térnek el a vetőbarázda alakjára vonatkozóan?

1. ábra: Duplatárcsás csoroszlya oldalsó tömörítéssel. A magot a barázda aljára helyezik.

Őszi búzával végzett kísérletek különböző sorszélességekkel és vetési sűrűségekkel Schwandorfban, Sitzenhofban. Sorszélességek: 25 cm középen, 50 cm a kép jobb, és 15 cm a bal oldalán

2. ábra: Egytárcsás vetőcsoroszlya oldalsó mélységszabályozóval, közvetlenül a vetőtárcsa mellett

3. ábra: Egytárcsás vetőegység két oldalsó mélységszabályozó kerékkel, közvetlenül a vetőtárcsák mellett

A leguniverzálisabb és legelterjedtebb módszer a gyakorlatban a duplatárcsás csoroszlyával történő vetés. A vetőbarázdát szétnyomva tömöríti a talaj a barázdafal bal és jobb oldalán (lásd az 1. ábrát). A lehelyezési mélységet a vezető tömörítő és az azt követő nyomókerék tartja. Egy egyenletes magkiosztást biztosító céleszköz vagy magfogó görgő a magot a barázda aljára nyomja. Az ezt követő nyomókerék lezárja a barázdát.

A gyakorlatban a talajművelés után csoroszlyát használnak vetésre, mintegy 15 cm-es sortávolsággal.

A szemenkénti vetés nem elágazó, olyan tőhajtásokat eresztő növényekhez javasolt, mint a cukorrépa és a kukorica. Gabonafélék szemenkénti vetésében szerzett sokéves tapasztalatunk alapján az alábbiakat foglalhatjuk össze: A szemenkénti vetés pozitív hatásai csak 150 mag/m² vetési ráta alatt kezdenek érvényesülni. A szemenkénti vetésnél sokkal meghatározóbb a mag pontos lehelyezése tökéletesen tömörödött területen, egyenletes mélységben. A vetőbarázdát egy, a bal és jobb oldalon vezetett kettős tárcsa tárja fel. A talajtömörítést a mélységszabályozó kerekek végzik a vetőtárcsák mellett, a vetőbarázda alá (lásd a 3. ábrát). A magot ezután a magfogó görgő a tömörített területre nyomja.

A zárókerekek lezárják a vetőbarázdát, és befedik a magot. Ennek eredményeképpen a gyököcske tömör talajt talál a barázda alján, a csíra pedig laza talajt felfelé. A két mélységszabályzó kerék a tárcsák mellett helyet igényel, ezért a 22,5 cm alatti sorszélesség nem lehetséges, még lépcsősen elhelyezett csoroszlyákkal sem. Ez a módszer a legmegbízhatóbb kelést éri el száradó vagy száraz körülmények mellett. Ennek megfelelően ezt a vetési rendszert repce vetéséhez egyre gyakrabban használják. Nedves körülmények mellett a nehezebb csoroszlyák kialakításuktól függően könnyen képesek túl sok levegőt kiszorítani a talajból. Az oldalfalak gyakran túl kemények nedves körülmények mellett, és a csírázó növény gyökérzete nem tud megfelelően kifejlődni.

Az egytárcsás vetéstechnológiát direktvetéshez széles körben alkalmazzák. A vonatkozó csoroszlya általában nehezebb és így nagyobb csoroszlyanyomást képes kifejteni, amely a direktvetéshez szükséges. A vetés azonban elvégezhető talajművelés után is, jól tömörödött talajokon – a hamis magágy módszerrel, pl. az olyan problematikus gyomok esetében, mint a parlagi ecsetpázsit. Ezzel a módszerrel a mélység beállítása közvetlenül a vetőtárcsa mellett történik, hasonlóan a szemenkénti vetéstechnológiához. A vetőbarázdát a tárcsa és a csúszótalp nyitják fel (2. ábra). A magot itt is a magfogó görgő vagy tömörítő nyomja a barázda aljára. A zárókerék ezután földdel takarja be a magot. A közvetlenül a tárcsával végzett mélységszabályozás lehetővé teszi a tömörítő nélküli vetést. A 20 cm-nél jóval keskenyebb sorszélességek lépcsős csoroszlyával valósíthatók meg (rövid és hosszú csoroszlyával).

SORSZÉLESSÉG

Gabonafélék vetésekor a sortávolság állandó vitatéma. A keskeny és a széles sortávolság mellett és ellen is szólnak érvek. Az állomány zárt kialakítása, hogy gyorsan, erős, túlélésre képes egyedek fejlődjenek, a keskenyebb sorszélességek mellett szól. A megbízhatóság és a precíz beágyazás azonban a szélesebb sorszélességek mellet érvel. Az évek során jó kompromiszszumnak a kb. 15 cm-es sorszélesség bizonyult. Ez a sorszé-

Egygerendelyes vetőrendszer: HORSCH Avatar 12.25 LC – 25 cm sorszélesség, az összes vetőtárcsával egy sorban.

lesség azonban az eltömődések elkerülése érdekében lépcsős csoroszlya használatát követeli meg. A lépcsős csoroszlya azt jelenti, hogy rövid és hosszabb csoroszlyákat is felszerelnek. Ennek eredményeképpen az első csoroszlya a hátsó csoroszlya elé dobja a földet, a hátsó pedig az első csoroszlya vetősorára. Ezzel a rendszerrel a beágyazási és mélységi elhelyezési feltételek az első és hátsó csoroszlyák esetén eltérnek. Minél granulárisabb a talaj, ez a különbség annál szembetűnőbb. Ez csak egy egygerendelyes vetőrendszerrel orvosolható. Ebben az esetben a körülmények azonosan minden vetősor esetében. Egy megbízható géphez nagyobb sorszélesség szükséges. A további sorok ezáltal pontosabb mélységi elhelyezést tesznek lehetővé.

MEGVITATANDÓ SZEMPONTOK

Precíz mélységi lehelyezés:

• Egyenletes kezdeti feltételek minden növény számára – belső konkurencianyomás a később kikelt növények részéről

• Megfelelés a mélységi lehelyezés követelményeivel és a mag biztos betakarásával – a kultúrnövényt vagy gyökerét terhelő gyomirtónyomás elkerülése

• Még a gabonaállományok is könnyebben kezelhetők – a gyomirtó, gombaölő, növekedésszabályozó stb. szerek alkalmazásának ütemezése

• A mechanikus gyomirtáshoz az egyenletes mélységi lehelyezés alapvető előfeltétel az optimális szerszámbeállításhoz.

Szemenkénti vetés:

• Pozitív tapasztalat 150 mag/m² alatti vetési sűrűség esetén

• Elengedhetetlen a nem elágazó, tőhajtásokat nem növesztő növényekhez

Figyelembe véve a gépesített vetés minden aktuális kihívását, pl. a megbízható kelést száraz körülmények között, a nedvességet vagy a gyomirtónyomás elkerülését, a beágyazás és az egyenletes mélységű lehelyezés (különösen jóval 150 mag/m² feletti vetési sűrűség esetén) fontosabbak egy egyenletes állomány szempontjából, mint a szemenkénti vetés.

Milyen szerepet játszanak az indító tápanyagok?

A kukorica tápanyagigényének áttekintése és a műtrágya alkalmazásának műszaki vizsgálata után a szilárd/folyékony műtrágya sorozat harmadik része az indító tápanyagok növényfejlődésre gyakorolt hatását vizsgálja – széles körű kísérletek alapján.

Hogy releváns betekintést nyerjünk, kiterjedt kísérleteket végeztek különböző helyszíneken azzal a céllal, hogy az alábbi kulcsfontosságú kérdésekre kapjanak válaszokat:

1. Hogyan egészíthető ki a hagyományos di-ammónium-hidrogén-foszfáttal (DAP) végzett alá műtrágyázás, vagy hogyan csökkenthető annak mennyisége hozamveszteség nélkül? Csökkenthető-e a föld alatti műtrágya abszolút mennyisége célzott folyékony műtrágyázással a DAP kiegészítéseként, a hozamszint megtartása mellett? A DAP-ot nitrogén-foszfor-kálium (NPK) oldattal kiegészítve vizsgálták, különböző mennyiségek és csökkentések mellett.

2. Van különbség a tiszta nitrogén (AHL) és az NPK oldatok között? Ebben a kísérletben tiszta folyékony műtrágyázást végeztek.

3. Stabilizálható a hozamszint szélsőséges időjárás vagy nehéz körülmények mellett? Növelheti a növény vitalitását a

célzott műtrágyázás, hogy jobb állapotban viselje át a hőhullámokat és a szárazságot? Ezeket a kérdéseket egy DAP-vel és egy NPK oldattal végzett kísérletben vizsgálták.

4. A hagyományos szilárd műtrágyával végzett kontakt műtrágyázás, DAP-pal közvetlenül a sorba (további folyékony műtrágya nélkül) szintén a kísérletsorozat része.

Erre a célra egy speciálisan átalakított gépet használtak. Több folyékonyműtrágya-tömlőt szereltek egy 6 soros Maestro TV-re változtatható sortávolságú vázzal: a folyékony műtrágya talajba való kijuttatásához, a sorba történő közvetlen kijuttatáshoz a magnál, valamint a sor melletti műtrágyázáshoz, de a kukorica mag gyökérzónájában. A gépet ezenkívül felszerelték egy szilárdműtrágya-tartállyal is, DAP-val végzett, klasszikus alá műtrágyázáshoz is. Elöl egy Leeb 1.4 CT gépet csatlakoztattak – külön első tartállyal és saját szivattyúval és vezérlőrendszerrel a folyékony műtrágya kijuttatásához. A gép összeállítását kifejezetten a kísérletsorozathoz tervezték.

Ezt a Maestro 6 TV gépet speciálisan, a kísérletekhez alakították át.

Hasonló berendezések azonban már kaphatók különböző, pl. a SV/SX, az SV L/SX L és az RV Maestro modellekhez, és a jövőben egyéb modellekhez is tervezik őket.

HELYSZÍNEK ÉS AZ ELŐFELTÉTELEK

A kísérleteket különböző régiókban végezték: Csehországban, talajművelés nélküli nehéz talajon, Stájerországban (Ausztria) és Elzászban (Franciaország) kiváló, meleg klímájú kukorica termőhelyeken, valamint Schwandorf területén és közvetlenül Sitzenhofban is, közepes hozamú területeken. A kísérletek így széles skálát fednek le. A helyszíneket nem a teljesség igényével választották ki, hanem azzal a céllal, hogy jó általános keresztmetszetet adjanak.

A vetést április 10. és 24. között végezték, az adott régiók szokásos dátumaihoz igazodva. A vetés idején a talajban elegendő víz volt minden helyszínen. Az eső korán jött. Ezt számos régióban szárazság követte – egyes esetekben négy hét is eltelt jelentős csapadék nélkül. Mindent összevetve a víz rendelkezésre állása igen változékony volt. 2025 tavasza viszonylag hűvös volt mindenhol. Május végén a hőmérsékletek helyenként még mindig 10 °C alatt voltak éjjelente, egyes régiókban meg 2 °C-nál is hidegebb volt. Nappal időnként melegebb volt, de általánosan a hőmérsékletek elmaradtak az év ezen időszakában szokásos átlagtól. Tehát jók voltak a körülmények a célzott indító műtrágyázás hatásainak láthatóvá tételéhez egy hűvös évben.

AZ ÁLLOMÁNNYAL KAPCSOLATOS

MEGFIGYELÉSEK

A kezdeti észrevételek az állományon már nagyon korai stádiumban észrevehetővé váltak.

Tiszta AHL műtrágyázással – ha további foszfort nem alkalmaztak hozzá – a növények az elvárásnak megfelelően kékeslilás árnyalatúra színeződtek. Az alacsony hőmérsékletek ezt a hatást még intenzívebbé is tették. Még ott is, ahol előzetesen hígtrágyát alkalmaztak, vagyis ahol a foszfor tulajdonképpen elegendő volt, elszíneződtek a növények, mert

Tiszta AHL műtrágyázással a növények az elvárásnak megfelelően kékeslilás árnyalatúra színeződtek a foszforhiány miatt.

a foszfort az alacsony talajhőmérsékletek miatt a növények nem tudták felvenni.

A folyékony NPK-val trágyázott változatok igen jól fejlődtek. Itt nem volt észrevehető semmilyen kékes elszíneződés. Az alacsony hőmérsékletek ellenére a kijuttatott foszfor a vetősorban felvehető állapotban volt. A 4-5 leveles állapotig a növények jelentősen jobban nőttek, és az átlagosnál nagyobbnak és erősebbnek tűntek. A sorban közvetlenül végzett DAP kontakt műtrágyázás hasonló hatásokat eredményezett. A tipikus kék elszíneződés itt sem jelentkezett.

A klasszikus alá műtrágyázás esetében a növények szintén nem színeződtek el. Azonban az látszott, hogy a műtrágyát a gyökérrendszer valamivel hosszabb idő alatt vette fel. A különbség a folyékony műtrágyás változatokhoz képest hamar eltűnt, ahogy a növények növekedtek.

A folyékony műtrágya mennyiségének növelésével – mind az AHL és az NPK esetében – a gabona kiégése következett be. Ezt szándékosan provokálták ki, hogy pontosabban megállapítható legyen, mikor következik be a kiégés, hol a kijuttatási mennyiség határértéke.

A folyékony műtrágya közvetlenül a vetőbarázdába juttatását kontakt vagy indító tápanyag kijuttatásnak nevezzük, vagyis ez a kiegészítő műtrágyázás. Nyilvánvalóvá vált, hogy a növények alapvető tápanyagellátása az alá műtrágyázásból, illetve hígtrágyából és a talajban jelen lévő tápanyagokból származott. A tiszta kontakt műtrágyázás (folyékony vagy szilárd) nem válthatja ki a növények alapvető tápanyagellátását, mivel a gabonaszemet és a fiatal növényt a túlzott mennyiségű műtrágyázás kiégetné.

KILÁTÁSOK

A kísérleteket a nyár folyamán is monitorozzák majd. A hozambeli eltéréseket vizsgálják, valamint azt, hogy a korai fejlődési különbségeket tükrözi-e a hozam, vagy jelentőségük elvész a növények növekedésével. Az Agritechnica szakvásáron novemberben további értékelések is elérhetők lesznek majd – ahol technológiát is bemutatunk a célzott folyékony műtrágyázáshoz, és megvitatjuk a témát a látogatókkal.

A TALAJMŰVELÉS ÁTTEKINTÉSE –

STRATÉGIÁK, KONCEPCIÓ, INNOVÁCIÓK

A talajművelési technológia gyakorlati követelményei sokfélék. A terraHORSCHban a kipróbált és már bizonyított gépeket és innovációkat mutatjuk be.

Asekélytől a mélyig, a tárcsától a kapáig – a talajművelési portfólió szerteágazó, és változatos megoldásokat kínál minden gazdaság számára. Minden gépnek megvan a létjogosultsága és konkrét rendeltetése. A trükk a követelmények és a vevő elvárásainak kombinálása a berendezéssel és az eszközökkel az optimális szinergia megtalálásához. Minél több az alkalmazási terület, annál specializáltabb gépre van szükség – ez indokolja a változatosságot. Nincs egy olyan gép, amely minden célra használható. Az alkatrész funkcionalitása és a gépbe történő optimális beépítése mindig nagyon fontos.

Mélyművelés

Az univerzális kultivátorokról a szélsőséges körülményekre specializált megoldásokig a Fortis, Tiger és a Terrano a kultiválási spektrumot 35 cm művelési mélységig lefedik. Míg a Fortist univerzális kultivátorként tervezték, a Tiger különösen nehéz vagy száraz talajokhoz előnyös. A Terrano ugyanak-

kor kompakt kialakításával és rugalmasságával nyűgözi le a kezelőjét, széles spektrumban.

Fortis

A Fortis gépcsalád tagjai a már bizonyított Fortis AS és az új Fortis LT. Mindkét modellt a 4 gerendelyes kialakítása és a 27 cm-es kapaosztás jellemzi az intenzív keveréshez. Robusztus kialakításuknak köszönhetően ezek a kultivátorok a legmostohább üzemeltetési körülmények mellett is használhatók. A Fortist univerzális kultivátorként tervezték, és terepek széles skálájához alkalmazható a rendelkezésre álló tömörítők széles választékának köszönhetően. Ehhez a sorozathoz a tömörítő opcionális szögbeállítása lehetővé teszi a változó körülményekre való gyors reagálást. A cél a talaj egyenletes felületének kialakítása. A két kultivátor főleg alkalmazási tartományának tekintetében tér el egymástól.

A Fortis AS 5,60 – 8,90 m munkaszélességben kapható, és különösen ideális nagy, 1000 hektár feletti gazdaságok

számára. Robusztus vázkialakításának köszönhetően összekapcsolható legalább 500 LE teljesítményű traktorokkal, de hevederes vonójárművekkel is. A sorozatot az új Fortis LT egészíti ki egy olyan kultivátorral, amely ideális közepes méretű és nagy gazdaságok számára 1000 ha területig, és legfeljebb 500 LE teljesítményű traktorokhoz. Az LT sokkal kompaktabb kivitelű és rövidebb, és 4,60 – 6,75 munkaszélességben kapható.

Tiger

A HORSCH Tiger modelljeit olyan kemény, nehéz, és száraz talajokhoz tervezték, melyek nagy mennyiségű szervesanyaggal vannak takarva. A Tiger AS és a Tiger MT termékekkel két vontatott kultivátor is van a piacon, amelyeket robusztus kivitelük jellemez, ezáltal a talajt egészen mélyen képesek megművelni és intenzíven át tudják keverni.

A Tiger AS ideális az intenzív keveréshez, különösen szűk vetésforgó esetén, ezáltal a forgatásos talajművelés alternatívájának tartják. A talaj keskeny kapákkal történő mély feltörése viszonylag kisebb rögöket eredményez, ami különösen előnyös nehéz és száraz talajokon.

A Tiger MT egy előnye rendkívül száraz körülmények mellett a tárcsák használatának lehetősége és a kétsoros kapazóna. Ilyen körülmények mellett a tárcsa finomabb aprómorzsás talajt állít elő a kapáknál, biztosítja az intenzív keverést még nagy mennyiségű szerves anyag mellett is. Ennek köszönhetően a Tiger MT ideális kukorica-szármaradvány, napraforgó és takarónövények bedolgozására is.

A Tiger AS kapaosztása sokkal keskenyebb, amely biztosítja az intenzívebb és egyenletesebb keverést, míg a Tiger MT-t nagyobb szabad magassággal, és nagyobb mennyiségű szerves anyaghoz tervezték.

A sorozatot a Tiger SL egészíti ki egy 3 pontos géppel, amely a már jól bevált Tiger koncepción alapul. A mögöttes ötlet szerint olyan kis földterületekre tagolt régiók vevőinek kínál megoldást, akik értékelik a Tiger kapaosztását és intenzív keverését, de kompaktabb, 3 pontos felfüggesztésű gépet keresnek. Ezt a kultivátort első alkalommal az Agritechnica kiállításon mutatjuk be novemberben.

Terrano

A Terrano a talajművelési portfólió abszolút klasszikusa. Az FX modellel a HORSCH egy kompakt, 3 gerendelyes, hárompont felfüggesztésű, alacsony vonótejesítmény-igényű kultivátort kínál, amely alkalmazások rendkívül széles spektrumában használható. Sekély, tarlóval fedett művelésre, de intenzív talajlazításra és keverésre is alkalmas. Robusztus kialakításának köszönhetően megbirkózik a legnehezebb üzemeltetési körülményekkel is, hosszú az élettartama és ideális kis- és közepes méretű gazdaságokban.

A Terrano MT-t elsődlegesen nedves, nehéz talajokhoz tervezték, ahol rengeteg szerves anyagot kell igen sekélyen bedolgozni, ugyanakkor szükséges a mély, keverés nélküli talajlazítás is. Mindeközben viszont a durva talajelemek a talajban maradnak. Ezt a speciális munkamódszert a tárcsa és a kapazóna kombinációjával valósítják meg. A vezető, 2 soros tárcsazóna sekélyen bekeveri a szerves anyagot a feltalajba, míg az ezt követő kapazóna feltöri és fellazítja a talajt a mélyben. Ez megakadályozza az aerob állapotok kialakulását, amikor a szerves anyag lebomlik.

A termékcsaládot a Terrano FM teszi teljessé. Ez a talajművelés specialistája tömörítő nélkül és például olyan gazdaságok számára ideális, amelyek a téli boronáláshoz kultivátort használnak.

Sekély talajművelés

A sekély talajművelési ágazatban a HORSCH portfólió követelmények széles skálájára kínál megoldásokat. A Finer az egész éves, sokoldalú használatot jelenti, míg a Cruiser az intenzív, tarlós műveléshez ideális. A Joker tárcsás boronák lehetővé teszik a gyors, sekély művelést, míg a Cultro késhenger biztosítja a minimális talajmozgatást a maximális szárzúzás mellett.

Finer

A Finer rugalmasan használható az egész évben. A tavaszi kapás kultivátor ideális a magágy előkészítéséhez, a tarló műveléséhez, mechanikus gyomirtáshoz, a talaj barnán tartásához vagy takarónövények bedolgozásához. Kemény és

A Joker tárcsás boronák biztosítják az intenzív keverést. A nagy üzemi sebességek nagy területteljesítményt eredményeznek.

száraz talajhoz javasolt az opcionális kettős rugókat használni, amelyek a kapák további stabilitását biztosítják.

A Finer SL klasszikus, 4 gerendelyes, rugós kapás gép. Kompakt kialakítása manőverezhető, hárompontos felfüggesztésű megoldássá teszi. A sorozatot az újabb Finer XL teszi teljessé, amely egy 6 gerendelyes, vontatott gép. Ideális könnyű és közepes terepen, közepes mennyiségű szármaradvánnyal. Különösen tavasszal hatékony megoldás a magágy előkészítéséhez vagy a hígtrágya bedolgozásához, ha megfelelően nagy művelési sebesség szükséges.

Cruiser

A Cruiser egy speciális, tökéletes tarlóművelésre tervezett gép. A legfeljebb 15 cm mély, adott munkamélységen precízen vezetve a kapahegyet, a kultivátor tökéletesen fel tudja törni a tarlót és ideálisan eloszlatni a szármaradványokat. Ezért elsősorban nagy hozamú helyeken, nagy mennyiségű szerves anyaggal borított területeken használják, ahol a tökéletes keverésnek fontos szerepe van – és ez pontosan az a pont, ahol a Cruiser hozzáadott értéke a Finerhez képest érvényesül. 6 gerendelyes kialakításának köszönhetően a Cruiser XL kiválóan keveri és teríti a talajt. A kapa száránál a nagy szabad magasság lehetővé teszi a nagy mennyiségű szármaradvány kezelését. Kialakításának köszönhetően nehezebb, mint a Finer XL és stabil FlexGrip kapákkal van felszerelve.

Joker

A Joker sorozatú rövidtárcsákat sekély, intenzív keverésű tarlóművelésre használják, hogy feketén tartsa a talajt, illetve magágy előkészítéséhez. Az intenzív keveréshez az üzemi sebességnek 10 és 18 km/h között kell lennie – ennek eredménye a nagy művelési sebesség. A kapás eszközökkel szemben a tárcsás boronák teljesítményigénye alacsonyabb.

A Joker CT hárompontos felfüggesztésű változata használható szerves trágya bedolgozásához és gyors tarlóműveléshez, ami elősegíti az árvakelésű gabona csírázását, megszakítja a kapillaritást, a szármaradványok első alkalommal történő bekeveréséhez. A vontatott Joker RT-t hosszú kialakítása jellemzi, ami biztosítja zökkenőmentes működését.

A Joker HD ideális száraz területekhez és nehéz talajokhoz, valamint az intenzíven aprító és keverő talajműveléshez. A nagy, párban elrendezett tárcsák intenzív keverő hatást idéznek elő. Ezért elsődlegesen gabona vagy kukorica tarlójának műveléséhez használják.

Az új Joker HD+ nagy mennyiségű szerves maradvány bedolgozására képes egyetlen áthaladással, vetésre alkalmas talajhorizontot alakítva ki. A nehéz rövidtárcsa a Joker RT vázkoncepcióján alapul. Bár a tárcsasor és a tömörítő osztása azonos, a HD+ opcionálisan felszerelhető késhengerrel és simítóval is. A kívánt munkamélységtől függően kétféle tárcsaátmérő alkalmazható.

Cultro

A kettős késhengeres Cultro TC a portfólióban a legsekélyebben működő gép. Tömörítővel vagy pálcás boronával felszerelve különösen alkalmas aratás utáni maradványok zúzására és takarónövények, vagy repce- és kukoricatarló művelésére. A késhenger univerzálisan használható az optimális szárzúzáshoz, minimális talajmozgatás mellett. A nagy üzemi sebességek biztosítják a nagy művelési sebességet alacsony teljesítményigény mellett.

A sokoldalú gépportfólió és a felszerelési lehetőségek lehetővé teszik a gazdálkodók számára a talajművelés egyedi kialakítását egyéni követelményeiknek és terepviszonyaiknak megfelelően. A cél folyamatosan fejleszteni és optimalizálni a gépeket a jövő kihívásainak való megfeleléshez. Az őszi Agritechnica szakvásáron bemutatják az új Tiger SL, Finer XL és a Joker HD+ termékeket, amelye már addigra bizonyítják majd alkalmasságukat az első bevetéseik során.

Fedezze fel a világot a Nuffield Farminggal – és segítsen a mezőgazdaság jövőjének alakításában

A Nuffield Farming egy globális jótékonysági szervezet, melynek célja a mezőgazdaságban pozitív változások megvalósítása, a mezőgazdasági vezetők fejlesztése által. Ez egy olyan koncepció, amely támogatásában a HORSCH örömmel szerepet vállal.

VÍZIÓVAL RENDELKEZŐ GAZDÁLKODÓK SZÁMÁRA

A mezőgazdaság jövőjéről szóló döntéseket nem az íróasztal mögött hozzák meg – a jövő ott fejlődik, ahol bátor gazdálkodók készek a saját határaikon túllépni. Pontosan ezt kínálja a Nuffield Farming ösztöndíj: egy globális kutatási program, amely kombinálja a tudást, hálózatokat és az új perspektívákat. 2022-ben e nevezetes programot Németországban is elindították – és már most karriereket, gazdaságokat változtat meg.

EGY TÁVLATOKAT BŐVÍTŐ

KALAND

Képzelje el: Tanulmányozhatja a világ legizgalmasabb mezőgazdasági piacait. Innovatív gazdaságokat látogat meg Ausztráliában, robotikai szakértőkkel beszél az Egyesült Államokban, izraeli vízgazdálkodási rendszereket tanulmányoz, és megtudja, hogyan küzdenek meg a klímaváltozással Dél-Amerika gazdálkodói. És Ön nem csak néző, hanem ott van a sűrűjében – és közvetlenül, az ágazat legjobbjaitól tanulhat.

Pontosan ezt tapasztalta meg már Meinke Ostermann, Olivia Eberwein és Jenny Matthiesen. Ők a Nuffield Farming Germany e.V. első három német Nuffield Farming ösztöndíjasai. Meinke Alsó Szászországból az első ösztöndíjasa volt 2023/2024-ben, és azt tanulmányozta, hogy a technológia és a robotika hogyan forradalmasíthatja a szántóföldi gazdálkodást a jövőben. 2024/2025, Olivia, aki Brandenburgban irányít gazdaságot alternatív szántóföldi gazdálkodási stratégiákat keres rossz szerkezetű talajokhoz. Jenny, aki növénytermesztési szakértő és 2025/2026 évi ösztöndíjas, azt elemzi, hogy a biogazdálkodás hogyan válhat hatékonyabbá világszerte. A megállapításaik? Értékesek gazdaságaik számára – és az ágazat egészére is.

MIT TAKAR A NUFFIELD FARMING ÖSZTÖNDÍJ?

A Nuffield Farming ösztöndíj sokkal több, mint egy hagyományos képzési program. Globálisan elismert program 25–45 éves gazdálkodók, szakemberek és mezőgazdasági vállalkozók számára, akik készségeiket kívánják fejleszteni és új ötleteket bevezetni gazdaságaikban. 25 000 dollár értékű finanszírozás, legalább 12 hetes, intenzív kutatási program számos országban, és egy egyedi, több, mint 2000 tagot számláló öregdiák-hálózat világszerte – ezt kínálja a Nuffield Farming.

Az ösztöndíj egy nemzetközi konferenciával indul, ahol az új ösztöndíjasok találkoznak egymással. Ezt követően indulnak az egyéni kutatási programok: először más ösztöndíjasokkal előre kijelölt célállomásokra, majd önállóan. Az alkalmazási folyamat hatáskörén belül mindegyik résztvevő kiválaszt egy mezőgazdasági szempontból releváns témát, amelyet útja során kutatni fog. Az összegyűjtött tapasztalatokat egy jelentésben foglalják össze, és az egész ágazaton belül megosztják.

JELENTKEZZEN MOST

Bárkinek, aki kíváncsi a világra és elég bátor az úttörő munkához: a következő jelentkezési fázis a 2026-os Nuffield Farming ösztöndíjra 2025 márciusában indult gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozók és szakemberek számára, akik készen állnak ágazatuk aktív alakítására.

Szeretne többet megtudni? Látogasson el a www.nuffieldfarming.de honlapra, és induljon el Ön is a gazdálkodás jövőjébe vezető egyéni útján!

01 Balról jobbra: Stefan Teepker (Elnök, Nuffield Farming Germany e.V.), Jenny Matthiesen (ösztöndíjas, 2025), Meinke Ostermann (első német Nuffield ösztöndíjas, most igazgatósági tag) az indító konferencián Aucklandben, Új-Zélandon

02 Olivia Eberwein fajtákat hasonlít össze chilei kutatóútján (2024. december)

03 A 2025-ös Nuffield ösztöndíjasok indító konferenciája 2025. márciusában Aucklandben, Új-Zélandon, a delegáltakkal

AVATAR –BIZONYÍTOTT SIKER A SZÓJABABBAN

2017-ben az észak-amerikai piac először tekinthette meg a HORSCH Avatar egytárcsás technológiáját. Ebben az évben egy német építésű Avatar 12.25 SD különböző növényeket vetett különböző termesztési körülmények mellett Louisianában, Kansasban, Dél-Dakotában, Tennessee-ben és Manitobában.

Etapasztalatokon keresztül, némi változtatásokkal, hogy az észak-amerikai körülményeknek jobban megfeleljen, a háziasított Avatar 40 SD-t 2018-ban vezették be. 2021-ben az első Avatar 60 MD egység megérkezett Németországból a kontinens vevői számára. Azóta az egytárcsás technológia Avatar sorozata számos régióban és termesztési környezetben bizonyított.

Ma az Avatar tulajdonosok a technológiát gabonafélék, sorba vetett kultúrák, speciális és takarónövények vetésére használják. Sok gazdálkodó használja az Avatart szója vetésére, amelyeket hagyományosan egy sorba vetett kultúrához való vetőgéppel vetettek. Az elmúlt évtized kutatásai bizonyították, hogy a keskeny sortávolság és a korábbi vetési dátumok a szójánál kulcsfontosságú hozamnövelő tényezők, egyéb agronómiai előnyökkel. E változó dinamikájú környezetben az Avatar egytárcsás technológiája egyre terjed a szójatermesztők körében.

Phil Panek, New York állam New York államot a tejiparáról, speciális növények-, valamint sorba vetett kultúrák termesztéséről ismerik. Az állam északnyugati részén Phil Panek édesapjával és fivérével gazdálkodik 11 000 acre (4450 hektár) méretű családi gazdaságában, ahol kukoricát, szóját, zöldbabot, csemegekukoricát, zöldségeket és búzát termesztenek. A gazdaságot az 1980-as években Phil édesapja, nagybátyja és nagyapja alapította, egy már létező építőipari vállalkozás mellett. A 2000-es évek elején kezdett a gazdaság azzá a diverzifikált működésű vállalkozássá nőni, ami ma is.

Észak-Amerikában sok sorba vetett kultúrát termesztő gazdálkodó ma is hazai pneumatikus vetőgéppel veti a szóját. A leggyakoribb sortávolság 30 hüvelyk (75 cm), de 20 hüvelykkel (50 cm) és 15 hüvelykkel (38 cm) is vetnek. Manap ság trend a hagyományos 30 hüvelykes sortávolság helyett keskeny sortávolságot alkalmazni. „A gazdaság korai éveitől kezdve, majdnem mindig vetőgépekkel vetettük a szóját” – meséli Phil. „Kisebb, mechanikus vetőgépekkel kezdtük évek kel ezelőtt, majd tovább léptünk nagyobb, 42 lábas (12,8 m) pneu matikus vetőgépekre, mindkettőt 7,5 hüvelyk (19 cm) sortávolsággal alkal mazva. A legjobb hozamainkat általá ban 5–6 vékás (0,3–0,36 tonna/hektár) hozamtöbblettel mindig a keskeny so rok eredményezték, szemben a szé lesekkel. És az Avatarral 10 hüvelykkel (25 cm) nem tapasztaltunk elté rést a 7,5 hüvelykes sorokhoz képest. A hozam mellett a 10 hüvelykes sorok gyorsan kialakuló levéltakarót alkotnak, ami a gyomirtás szempontjából előnyös.

Az észak-amerikai piacon a szója a jelenlegi, pneumatikus vetőgépes technológiával történő vetéséhez kompromisszumokat kellett kötni. A pneumatikus vetőgépek szójavetéshez történő használatával kapcsolatos egyik téveszme a

01 Phil Panek és felesége, Kaitlyn, gyermekeikkel

02 Az első Avatar 60 MD gépeket észak-amerikai ügyfelek számára 2021-ben szállították Németországból.

03 Amos Troester az Avatar 40 SD -t takarónövények és szója vetésére használja.

04 Amos Troester feleségével, Tinával és két gyermekükkel

mageloszlásra vonatkozik. Ahogy Phil magyarázza: „Az Avatarral a soraink egyenletesek, nem csak a mag mélysége, de a barázdán belüli és a soronkénti mageloszlás tekintetében is. A pneumatikus rendszer kialakítása tiszta, és ennek az állományainkban is megmutatkoznak az előnyei. Korábbi, 42 lábas vetőgépeink magcsomókat hagytak hátra, magelosztásuk gyenge volt. Ez kompenzálandó, a magsűrűséget kellett növelnünk. Az Avatarral ezt csökkenteni tudtuk, ami költséget takarított meg, egyszerűen annak tulajdoníthatóan, hogy a terményünk most sokkal jobb minőségű, mint korábban.”

„Most 500+ acre (200+ hektár) területen vetünk naponta az Avatar 60 MD-vel, szemben a korábbi, nagyjából napi 300 acre (120 hektár) területtel, amit a korábbi, 42 lábas gépünkkel értünk el” – magyarázza Phil. Ez a napi termelékenységi növekedés lehetővé tette Panekék számára, hogy optimális időben több magot juttassanak a földbe, ami biztosítja a maximális hozampotenciált. Az elmúlt évtizedben a kontinensen végzett kutatások eredményeképpen ma már sok gazdálkodó a kukoricával egy időben veti el a szóját is. A korábban vetett szójának magasabbnak bizonyul a hozampotenciálja. A nagyobb munkaszélességen túl magtartály-kapacitásbeli előnye is van az Avatar 60 MD gépnek, mivel három 355 vékás (12 500 l) tartálya van, szemben a korábbi 42 lábas egység egyetlen, 100 vékás (3500 l) tartályával. „A három tartály lehetővé teszi számunkra, hogy kétféle szójafajtát termesszünk földjeinken, például egy kevesebb napfényt igénylő fajtát egy fasor mentén, és egy több napfényt igénylő fajtát a terület fő részein. Ez kiegyenlíti az aratáskori érettséget” – világít rá Phil.

Phil Panek gyermekei szintén nagy HORSCH rajongók.

és a sűrűn lakott területek miatt a biztonság igen fontos szempont. „A 42 lábas pneumatikus vetőgépeket nehéz volt szállítani, szélességük és magasságuk miatt. Az Avatar 60 MD géppel nem csak a termelékenységet növeltük a munkaszélesség és a sebesség optimalizálásával, hanem kényelmesebben és biztonságosabban is tudunk közlekedni a környéken” – magyarázza Phil.

Amos Troester, Iowa

A nagy mezőgazdasági gépek szállítása ebben a régióban elég nehéz lehet. A keskeny utak, hidak,

Bérvállalkozóként Amos Troester két Avatar 40 SD géppel szolgálja ki vevőit, takarónövényeket és szóját vetve északnyugat Iowában. 2023 őszén a flottáját az Avatar 40 SD géppel bővítette, kiváltva egy művelés nélküli mechanikus vetőgépet, majd ezt a gépet egy újabb követte 2024-ben. Vetőmag-kereskedőként Amos egyedi, bérvető vállalkozását

2018-ban indította, amikor a régió gazdálkodói tevékenységeik során takarónövényeket kezdtek alkalmazni. A vállalkozás hamarosan a szója egyedi vetéstechnikájára specializálódott. „Az első évben egy 25 lábas (7,6 m) mechanikus vetőgéppel kezdtünk, és 500 acre (200 hektár) területet vetettünk be. Minden évben exponenciálisan növekedtünk, és 2024-ben 17 000 acre (6 900 hektár) területet vetettünk be” – magyarázza Amos. „Egy 25 lábas talajművelés nélküli mechanikus vetőgéppel kezdtünk, majd egy 40 lábas (12 m) talajművelés nélküli mechanikus vetőgép következett, ahogy az direkt vetett területeink növekedtek.

„Több kulcsfontosságú befolyásoló tényező hatására döntöttünk úgy, hogy az Avatart bevonjuk direkt vetési tevékenységünkbe” – meséli Amos. 17 000 Acre vetéséhez nagy közúti futásteljesítmény társul, egyik vevőtől a másikig utazva. „A biztonság számunkra rendkívül fontos kérdés.

A korábbi, 40 lábas vetőgépünk nehéz, nagy, lassú, és a terepek közötti közlekedéskor komoly veszélyforrás volt. Az Avatar 40 SD csak 12 láb (3,6 m) széles, jól kiegyensúlyozott, és a közúton gyorsabban tudunk haladni vele. Ez a közúti közlekedést sokkal biztonságosabbá teszi, és a mi hatékonyságunkat is növeli, mivel az úton kevesebb időt töltünk.”

Amos vállalkozásának sikere azon áll vagy bukik, hogy minőségi vetési tapasztalatokhoz juttatja-e ügyfeleit. „A szója keskeny sortávolsággal történő vetése számos előnnyel jár” – mondja Amos. „A gyorsabban kialakuló levéltakarónak köszönhetően a gyomok kevésbé tudnak kifejlődni. Másodsorban, a mi régiónkban a keskeny sorokkal a talajerózió is jobban megfékezhető. És a keskeny sortávolság konzisztensen nagyobb hozamokat is biztosít.” A hozampotenciál biztosításához a mag pontos mélységi elhelyezése kritikus fontosságú. „Mintegy 6-10+ mérföld/h (9,5 – 16 km/h) terepi sebességet tudunk elérni úgy, hogy tartjuk a pontos magmélységet” – magyarázza Amos. „Nagy területen tevékenykedünk, és a mezőkön sokféle talajtípussal, szármaradvány- és magágyállapottal találkozunk. Az Avatar a változó körülmények mellett sokoldalúságot biztosít számunkra, hogy a precíz maglehelyezés minőségét fenntarthassuk.”

A hatékony, termelékeny és megbízható géppark a bérvállalkozók számára kritikus fontosságú. „Első Avatar 40 SD gépünket 2023-ban szereztük be, és már több, mint 20 000 acre (8 000 hektár) van benne. Most tervezzük pár kopóalkatrészt kicserélni rajta. Korábbi talajművelés nélküli mechanikus vetőgépeinkből szerencsés volt, ha az 5 000 acre-t (2 000 hektárt) kihoztuk nagyjavítás nélkül. Ahhoz, hogy ekkora területet így tudjunk lefedni, mintegy 1500 USD értékű pótalkatrészt tartok készleten. A korábbi vetőgépekkel ez az érték 30 000 USD volt.” Amos azonban nem csak karbantartási megtakarításokról, a teljes termelékenység növekedéséről is beszél. „2024-ben a két Avatar 40 SD géppel 28%-kal nagyobb területet fedtünk le 38%-kal kevesebb idő alatt, mint korábban. Bérvállalkozóként ez óriási előny. Megbízható gépre tettünk szert, amely egyszerűen kimegy a mezőre és teljesít, miközben ügyfeleinknek a minőségi vetést biztosítja.”

01 Mostanra az Avatar egytárcsás technológiája bizonyított az Egyesült Államokban.

02 Az észak-amerikai körülményekhez végzett átalakítássok miatt az Avatar amerikai változata számos régió gazdálkodóit meggyőzte.

03 Blake Foxley (középen) egy főleg sorba vetett kultúrákat és gabonaféléket termesztő családi gazdaságot irányít.

04 A nagy kapacitású magtartályokat az amerikai gazdálkodók szintén nagyra tartják.

Flottáját két Avatar 40 SD géppel kiegészítve, Amos az általános jövőképéről beszél, ill. arról, hogy ez a két gép hogyan tette vállalkozását hatékonyabbá. „Az idő értékes. Az Avatar lehetőségeket nyitott számunkra vállalkozásunk fejlesztésére. Ha időt tudsz megtakarítani lehetőségek keresésére, akkor a siker kulcsa a kezedben van. Az Avatarral időt és lehetőséget vásárolok magamnak. A HORSCH ezzel a termékkel és a hozzá járó terméktámogatással nagyszerű munkát végzett.

Blake Foxley, Dél-Dakota

Dél-Dakota középső-déli régiójában Blake Foxley sorba vetett kultúrákat és gabonaféléket termeszt. Az édesapjával, fivérével és nagybátyjával együtt vezetett gazdaság már hat nemzedék óta működik. Mivel ez a terület inkább a sorba vetett kultúrák irányába fejlődött az elmúlt generáció során, a szójához is a gabonákhoz használt vetőgépeket használták. A kora 1990es évek óta Blake egytárcsás vetőgépekkel vetette a szóját. A korábbi vetőgépeket 10 hüvelykes (25 cm) sortávolsággal, bizonyos körülmények mellett 20 hüvelykes (50 cm) sortávolságra átalakítva használta.

„Az Avatar 60 MD gépre történő váltást befolyásoló döntés az általános egyszerűsége és kompakt kialakítása volt” – magyarázza Blake. „Egy 60 lábas (18 m) vetőgépet használtunk 10 hüvelykes (25 cm) sortávolsággal, de a szállítási szélessége nagy volt, és egy pótkocsit is húzott maga után. 5 000 acre (2020 hektár) szóját lefedve úgy, hogy a mezők mérföldekre vannak egymástól, a gyors és biztonságos közlekedés szintén a termelékenységet növeli. „A korábbi vetőgépünkkel a gumiabroncsokkal is sok bajunk volt. Na, ez egy olyan probléma, ami az Avatarral kapcsolatban egyáltalán nem merült fel.” – teszi hozzá Blake. A különböző körülmények melletti vetéssel kapcsolatban Blake főleg az Avatar 60 MD maglehelyezési minőségére hívja fel a figyelmet. „A maglehelyezési mélység rendkívül konzisztens. Mi úgy találtuk, a talajba hatolás szögének köszönhetően, hogy jobb minőségű barázdát készít, kiváló zárási minőséggel. A vetésforgójában a szóját művelés nél-

kül, a tavalyról visszamaradt kukoricatarlóba veti. „Az előző vetőgépünkkel gond volt, mivel nem fejtettek ki elegendő nyomóerőt, amivel a kukorica gyökérzettömegét át tudják szakítani. Az Avatarnak nincs problémája az állandó magmélység tartásával, még ilyen változatos körülmények mellett sem” – mondja Blake. A beépített súlyelosztó rendszernek köszönhetően a vetőkocsi keréknyomaival sincs gond. „A betakarított termésünk sorról sorra, a barázdában és a teljes munkaszélességben egyenletes” – tette hozzá.

A pontos vetési sűrűség tartása egy másik fontos észrevétel az Avatar szója vetéséhez történő használata során. „A korábbi pneumatikus vetőgépünkkel pozitív vagy negatív irányba mindig eltértünk a célzott vetési sűrűségtől. Az Avatar 60 MD-vel tűpontosan tudjuk tartani a vetési sűrűségeket” – magyarázza Blake. Ezt a pontosságot az adagoló kialakításának és azok elektromos hajtásának tulajdonítja. „A másik pneumatikus vetőgépünk egy mechanikus rendszert használt, amely könnyen meg tudott hibásodni.”

„A korábbi 60 lábas pneumatikus vetőgépünknek sok karbantartást igénylő pontja volt. Egy feltárómű három zsírzószemmel rendelkezett. És minden 5. évben közelítőleg 40-50 000 USD felújítási költségünk volt. Az Avatar első szezonjában már láthattuk a kialakítás egyszerűségét, és a csak néhány javítási pont feltétlenül csökkenteni fogja a teljes fenntartási költséget” – magyarázza Blake. Kitér a kalibrálás egyszerűségére, hogy az egysoros gerendelyen levő csoroszlyákra, milyen könnyen hozzáférhető beállításhoz és karbantartáshoz, és hogy a talajjal érintkező alkatrészek mennyivel tartósabbak, mint a korábbi pneumatikus vetőgépén. „Izgalmas dolog ide a mezőre visszatérni Avatar 60 MD gépünkkel 2025. tavaszán” – teszi hozzá.

AgTec: Erős jelzés Észak-Amerikának

Közel lenni – a gyakorlati tapasztalatokhoz, az emberekhez és a helyszíni kihívásokhoz. A Minneapolisban lévő AgTec Központban a HORSCH Észak-Amerika számára egy állandó elérhetőségi pontot létesít, amely kombinálja a technológiát, a képzést és az agronómiai ismereteket.

Az új AgTec Központ júniusi megnyitásával a HORSCH erős példával járt elő Észak-Amerikában. A fókusz nem csak a technológián, hanem az információcserén és a tudástranszferen is áll. Az új Minneapolis-i helyszín egy tető alatt kombinálja a képzést, a marketinget és az agronómiai szakértelmet. Kb. 36 000 négyzetláb (3 350 m²) területen az AgTec rengeteg teret biztosít az értékesítő és szervizcsapatok oktatása és továbbképzése számára, rendezvényszervezésre, valamint közvetlen kapcsolatfelvételre az ügyfelekkel és partnerekkel egyaránt.

KÖZPONTI HELYSZÍN

Az új központ – a schwandorfi FIT képzési központ mintájára – egy olyan hely, ahol a műszaki szaktudást átadják, az agronómiai szakértelmet elmélyítik, és az ügyfelekkel, forgalmazókkal és partnerekkel folytatott eszmecserét pedig ösztönzik. A stratégiai szempontból kiválasztott Minneapolis-i helyszín – közel a repülőtérhez – rendeltetésének ideálisan megfelelő feltételeket kínál. Az AgTec a repülőtérről 20 perc alatt elérhető, a kukoricaövezet szívében található, így számos ügyfélhez közel van.

Az AgTec nagycsarnokában elegendő tér áll rendelkezésre a nagy munkaszélességű gépek egész éves, beltéri bemutatására, és ezáltal a gyakorlati tanfolyamok lefolytatására is. A csarnok mellett a központban modern képzési termek, a marketingcsapat részére nyílt irodaterek, catering konyha rendezvényekhez, és egy HORSCH termékeket kínáló üzlet is megtalálható. Az

egész központ Európából származó, bevált struktúrákon alapul – de az észak-amerikai piaci követelményekhez alakítva.

SIKERES INDULÁS TANFOLYAMOKKAL

A tanfolyamok még a központ hivatalos megnyitója előtt, január végén elkezdődtek. A központ építése után hat héttel már több mint 200 fő volt kiképezve. Az első fázis a szerviz és az értékesítés területeire fókuszált. A szerviz képzéseken mintegy 120 fő vett részt, illetőleg nagyjából 80 fő az értékesítési képzésen.

A visszajelzés folyamatosan pozitív volt. A résztvevők nagyra tartották a gyakorlati relevanciát, a műszaki elmélyültséget, plusz az elmélet és a gyakorlati alkalmazás megfelelő ötvözését. A központi célkitűzést, hogy ne csak gépismeretet, hanem az agronómiai összefüggések mélyebb értelmezését is átadják, sikeresen megvalósították.

Mivel a HORSCH célkitűzései túlmutatnak a technológián, a jövőben a forgalmazóknak nem csak termékeket kell eladniuk, hanem optimális megoldásokat is kell kínálniuk. Ez azt jelenti, hogy olyan témákról kell beszélniük, megalapozottan érvelniük, mint a talajszerkezet, a termesztési rendszerek, a műtrágyázás vagy a vetésforgó. Ez pontosan az, amit a HORSCH képzési megközelítésmódja el kíván érni.

A HIVATALOS MEGNYITÓ

A központot hivatalosan 2025 júniusában nyitották meg. Az AgTec két napig a figyelem középpontjában volt: először a

01 Az AgTec központnak állandó kapcsolatfelvételi ponttá kell válnia Észak-Amerikában – képzéshez, rendezvényekhez és az agronómiai tudás átadásához.

02 A tágas kiállítócsarnokban elegendő hely van nagy munkaszélességű gépek bemutatására és gyakorlati oktatás nyújtására a téli hónapokban is.

03 A fókuszban az ügyfelekkel, partnerekkel folytatott eszmecsere és az aktuális kihívások megvitatása áll.

04 A hivatalos megnyitón a HORSCH olyan gépeket mutatott be, amelyeket kifejezetten az észak-amerikai piacra fejlesztettek ki.

05 A rendezvény során a kiemelkedő teljesítményű értékesítő partnerek elismerésben részesültek: A GenAG, az Ag Authority és a HJV Equipment Ltd. Kanadából, valamint a Butler Machinery, a Drago Indiana és az Altorfer Inc. az Egyesült Államokból.

sajtónak, a média képviselőinek tartottak egy megnyitót, a következő napon pedig a nagyközönséggel közösen tartottak nyitóünnepséget, ahol az ügyfelek, forgalmazók és a civil közönség érdeklődő tagjai is részt vettek. Ennek nem csak az új épület, hanem a mögöttes gondolat bemutatása volt a célja. A helyszíni csapatra szintén kiemelt hangsúlyt fektettek. A HORSCH kifejezetten a szakképzett munkaerőbe fektet be Észak-Amerikában – nem csak az értékesítési szektorban, hanem a marketing, szerviz és képzés területein is. A helyi csapat bemutatása ezáltal a program fontos részét képezte.

A nyitóünnepség kiemelt eleme volt számos új gép bemutatása, amelyeket speciálisan az észak-amerikai piaci követelményeknek megfelelően alakítottak át. Ez többek között egy 54 soros Maestro volt 27 méteres munkaszélességgel és 50 cm-es sortávolsággal, egy Avatar PPF rendszerrel, egy Tiger új tömörítő rendszerrel, és egy Joker volt.

AZ AGRONÓMIA EGY FONTOS

ELEM

A központi téma, ami cérnaként fűzi össze az összes képzési tanfolyamot, az agronómia. A HORSCH megközelítésmódja világos: a technológiát mindig agronómiai szempontból kell figyelembe venni. A gépek önmagukban nem ele-

gendőek – a döntő tényező az, hogy hogyan használják őket a különböző vetésforgókban, különféle klimatikus viszonyok és farmgazdasági struktúrák mellett. Ennek megértése különösen fontos az Egyesült Államokban és Kanadában, ahol hatalmas megművelhető területek állnak rendelkezésre, néha igen eltérő regionális körülményekkel.

Ezért lesz az AgTec sokkal több a jövőben, mint puszta képzési központ. Egy agronómiai párbeszédet szolgáló platformmá fog fejlődni – specialisták előadásaival, szakértői napokkal, vitafórumokkal és gyakorlati rendezvényekkel. A terv szerint kétévente a Journées de La Lucine mintájára terveznek jelentős rendezvényt szervezni.

A gyakorlati relevancia egyre nagyobb szerepet fog játszani a képzési tanfolyamokban. A jövőben össze kell tudni kombinálni a képzési tanfolyamokat a terepi bemutatókkal is – hogy az elmélet és az alkalmazás összekapcsolása még kézzel foghatóbb legyen.

HOSSZÚ TÁVÚ STRATÉGIA

Az egyedi technológia, a gyakorlati oktatás és a közvetlen eszmecsere egyértelművé teszi, mik az AgTec mögötti gondolatok: a mezőgazdasági gyakorlat és a műszaki know-how kombinálása, az agronómiai értelmezés elősegítése, illetve a hosszú távú együttműködés erősítése az ügyfelekkel, forgalmazókkal és szervizpartnerekkel az Egyesült Államokban és Kanadában.

Lucas Horsch –

Vezérigazgató, HORSCH LLC:

„Az AgTec lehetőséget biztosít számunkra a technológia, képzés és agronómiai tudás kombinálására egyetlen helyszínen. Fontos volt számunkra egy állandó kapcsolatfelvételi pont létrehozása Észak-Amerikában –az ügyfelek, forgalmazók és helyszíni csapataink számára. A fókuszban a személyes kapcsolatfelvétel van – közel a gyakorlati alkalmazáshoz, és az emberekhez, akik a technológiánkkal dolgoznak. Minneapolis Észak-Amerika közepén található, és hálózatunk, az Egyesült Államokból és Kanadából ügyfeleink számára könnyen elérhető. A következő években intenzíven szeretnénk használni az AgTec-et képzési tanfolyamokhoz, rendezvényekhez és a szakmai párbeszédhez.”

Az AgTec többet jelent a puszta képzésnél – egy hosszú távú stratégia része, aminek célja, hogy a HORSCH tartósan lehorgonyozzon Észak-Amerikában: nem mint európai gyártó, hanem mint megbízható helyi partner. Evégett a HORSCH tovább invesztál az erős csapatokba a jövőben is – az értékesítésben, a szervizben, a képzésben és a marketingben is. Az AgTec-kel a HORSCH megteremti a fenntartható növekedés és egy fényes jövő alapjait Észak-Amerikában.

Szerte a világon

Erős partnerkapcsolat:

MEGOLDÁSOK EGYÜTTES KIFEJLESZTÉSE

A CT Agro és a HORSCH szoros partnerkapcsolata a közös növekedést, műszaki innovációt és a közelséget jelenti az ügyfelekhez. Ez az együttműködés a két vállalat között olyan megoldásokat eredményez, amelyek a kazah mezőgazdasági követelményekhez vannak igazítva.

ACT Agro vállalatot 2000-ben alapította Klaus Tischer. Az elmúlt 25 évben a vállalat egy regionális kereskedőből Kazahsztán vezető mezőgazdasági partnerévé nőtte ki magát. 2014-ben a CT Agro a holland Reesink csoport tagja lett. A következő lépésre 2021-ben került sor: egy közös összeszerelő üzem Petropavlovszkban történő kivitelezéséről szóló szerződést írt alá a CT Assembly, a HORSCH és a CLAAS. Az üzem hivatalosan 2022-ben nyílt meg.

Közel az ügyfélhez

Mostanra a CT Agro-nak több, mint 15 leányvállalata van Kazahsztán minden mezőgazdaságilag releváns régiójában. Mintegy 300 fő dolgozik az értékesítésben és a szervizben, illetve a gyártó üzem megközelítőleg 100 alkalmazottja gondoskodik róla, hogy a gépeket ne csak eladják, hanem fenntarthatóan utógondozzák is. Jörg Voschepoth ügyvezető igazgató számára ez kulcsfontosságú szempont: „Ott vagyunk,

ahol az ügyfeleink. Hálózatunkkal és regionális gyökereinkkel nem standardokat kínálunk – megoldásokat és támogatást nyújtunk.”

Már a név is erről szól: Amit sokan nem tudnak: A CT Agro nevében látható „C” a cirill ábécében az „Sz” megfelelője. A CT két betűje eszerint a szervizt és a technológiát jelentik – és ez pontosan az, amit a vállalat ügyfeleinek kínál. „Célunk megfelelni az egyedi követelményeknek és egyéni megoldásokat találni.” Ezek a megoldásokat a gazdálkodókkal folytatott szoros együttműködésben fejlesztjük ki. A CT Agro a közepes méretű családi gazdaságokkal dolgozik szívesen, amelyek, mint maga a CT Agro is, szorosan kötődnek a mezőgazdasághoz. „Ezt a szoros kapcsolatot próbáljuk átültetni a gyakorlatba” – magyarázza Voschepoth. „Célunk a helyi mezőgazdaság megértése és napi munkánkba való bevonása.”

A megbízható szervizszolgáltatás az ügyfelekkel folytatott együttműködés fontos része.

Az ügyvezető igazgató, Jörg Voschepoth nagyra értékeli a szoros együttműködést a HORSCH-sal, és a közös növekedés alapjaként tekint rá Kazahsztánban.

A CT Agro-t több, mint 15 leányvállalat képviseli, az ország minden mezőgazdaságilag releváns régiójában.

Változó követelmények

Erre szükség is van, a sokféle körülmény miatt: Kazahsztán kb. 7,2-szer nagyobb Németországnál, és 18 millióan lakják.

A mezőgazdaság az ország északi, keleti és déli részeiben koncentrálódik. „A körülmények rendkívül sokfélék” – mondja Voschepoth. Az északi régiókra a szántóföldi gazdálkodást folytató nagygazdaságok jellemzőek, ahol az eső általában kevés, és a klíma igen kontinentális. A gazdálkodók főleg tavaszi gabonákat termesztenek. Keleten a talajok homokosak, emiatt sokan alkalmaznak öntözést. Itt burgonyát és részben zöldségféléket termesztenek. Délen a mezőgazdasági tevékenység fragmentáltabb, a klíma pedig részben szubtrópusi – túlzott csapadék nélkül. Ezek a regionális különbségek azt jelentik, hogy egy szabványosított megközelítés nem vezet eredményre. „Pontosan tudnunk kell, milyen kihívásokkal néznek szembe ügyfeleink. Egy Kazahsztán északi részében tökéletesen beváló gép esetleg alkalmatlan lehet délen.

A közelség jelentőségét és az ügyfelekkel folytatott intenzív párbeszédet nem utolsó sorban a pótalkatrész-ellátás igazolja – ez egy olyan probléma, amit a geopolitikai fejlemények csak súlyosbítottak. „A pótalkatrészek régen Európából tíz nap alatt ideértek. Ma ez lehet akár 30–45 nap is” – mondja Voschepoth. Ezért a komplexebb ellátási láncok a felelősek, például a kompátkelések vagy a harmadik országokon áthaladó tranzitútvonalak miatt. Ezt kompenzálandó, nagyobb mennyiségű pótalkatrészt tartanak készleten, és új stratégiákat dolgoznak ki egy még szorosabb, előremutató együttműködéshez.

„Számos gazdasággal végzünk vetés utáni ellenőrzéseket. A gépek állásidejében együtt ellenőrizzük őket, felkészítve őket a következő szezonra. Erre azért van szükség, hogy stabil szolgáltatást nyújthassunk” – magyarázza Voschepoth. Emellett az elmúlt években új fióktelepek nyíltak, és további specialista személyzetet vettünk fel, hogy az ügyfeleknek még jobb támogatást nyújthassunk.

Közös összeszerelő üzem

HORSCH-sal folytatott szoros együttműködés látható jele a CLAAS-szal közös összeszerelő üzem Petropavlovszkban, amely már három éve üzemel. „Az üzem óriási lépés volt számunkra” – mondja Voschepoth. „Nem csak mert ügyfeleinkhez közelebb tudunk így termelni, de amiatt is, mert így hozzáférünk helyi finanszírozási programokhoz.”

Azonban az üzem jelentősége túlmutat az üzleti tényezőkön. „Számos ügyfél számára ez erős jelzés: a gyártók komolyan veszik Kazahsztánt” – magyarázza. A helyi gyártás azt is jelenti, hogy a gépek gyorsabban elérhetők, a szerviz kiszámíthatóbb, a pótalkatrész-ellátás célzottabb. Emellett: az ügyfelek támogatásokat vehetnek igénybe, mert a termékeket hivatalosan helyben gyártják.

Az iskolapélda Sprinter NT

A CT Agro és a HORSCH együttműködésének központi eleme a közös megoldások kifejlesztése. A Sprinter NT ennek iskolapéldája. A kapás vetőgépet kifejezetten a Kazahsztánban uralkodó körülményekre fejlesztették ki. „Robusztus, könnyen kezelhető, nagy munkaszélességű – ezek ügyfeleink követelményei” – jegyzi meg Voschepoth.

Korábban általánosan a Sprinter HD-t használták szárnyas kapás csoroszlyákkal – egyebek mellett az egyidejűleg végzett mechanikus gyomirtáshoz is. A Sprinter NT 2010-es bevezetésével megelőzte a korát. Sok gazdaság akkor még nem alkalmazkodott az új termesztési koncepcióhoz, különösen azért, mert a kombájnnal végzett betakarítás során a pelyvaeloszlás gyakran elmaradt az optimálistól.

Első lépésben a CT Agro csapat meggyőzte az ügyfeleket az optimális szármaradvány-kezelés szükségességéről aratáskor – így a HD-ről az NT-re történő sikeres átállás előfeltételéről. Ugyanakkor a gazdaságok a vegyszeres növényápolást is bevezették – e kettő együtt nagyobb hozamokat biztosított, alacsonyabb költségek mellett.

2010 és 2014 között ez a technológia még mindig fejlesztési fázisban volt – a leszállított gépeknek csak kevesebb mint 10%-a volt Sprinter NT. A CT Agro intenzívebben fókuszált a konzultációra és a bemutatókra. 2016-ra az arány jelentősen eltolódott: A Sprinter HD és az NT aránya kiegyensúlyozott volt. A GPS szolgáltatások egyre növekvő használata a gaz-

daságok hétköznapi tevékenységei során minduntalan hozzájárult ehhez. Ennek eredményeképpen a 24 méteres változat jelentősége különösen nagy mértékben növekedett, hiszen a sorok közötti precíz vetést csak a GPS teszi lehetővé.

Professzionalizáció

Ugyanakkor maga a kazahsztáni mezőgazdaság is megváltozott: a búzatermesztés négyéves vetésforgóval dominált – három év búzatermesztéssel és egy év ugaron hagyással. Az ugar kieső bevételt jelentett. Ma egyre több gazdaság foglalkozik olajnövények, például repce vagy napraforgó termesztésével. Így először alakultak ki olyan vetésforgók, amelyek gazdaságosak is voltak. A földet ugaron hagyva pihentető gazdaságok aránya mára 10% alá esett – lefelé mutató trenddel. A mezőgazdaság professzionalizációja kitűnik a digitalizáció területén is – például a HorschConnect segítségével.

„Mostanra a HorschConnect a Sprinter modellek alapfelszereltségének része, és kiváló eszköz, főleg a szervizcsapat számára.” A szervizcsapat gyakran igen nagy távolságra található. A HorschConnect segítségével a gépek funkciója és teljesítménye online monitorozható. Ez azt jelenti, hogy a segítség gyorsabban nyújtható. „Ezt a piac nagyon jól fogadta, és fontos értékesítési érv lett számunkra.” A CT Agro meghatározó szerepet játszott a HorschConnect kazahsztáni bevezetésében, és jelentősen hozzájárult e technológiai innováció gyors meghonosodásához a piacon intenzív képzési foglalkozások segítségével, ahol részletesen ismertették a gyakorlati előnyeit.

01 A Sprinter NT bevezetését Kazahsztánban egy sor kihívás övezte, de ezeket együtt sikerült leküzdenünk.

02 A HORSCH gépeket 2022 óta közvetlenül Kazahsztánban gyártják, a CLAAS-szal fenntartott közös üzemben.

Partnerkapcsolat perspektívával

A Sprinter NT vagy a HorschConnect bevezetése a CT Agro és a HORSCH együttműködésének jó példái. A nehézségeket együtt küzdték le, amíg a gép koncepciója sikeres nem lett Kazahsztánban. „Ezt csak közös, egyetértésben, és jól végzett munkával lehet elérni” – emeli ki Voschepoth.

A CT Agro Kazahsztánban az egyetlen HORSCH forgalmazó, és a hivatalos importőr is egyben. A partnerkapcsolat a bizalmon, a nyílt kommunikáción és a közös célokon alapul. „Nem csak egymás mellett dolgozunk, hanem egymással is” – mondja Voschepoth. „Stratégiákat dolgozunk ki együtt, gépeket alakítunk át, és kihívásokkal küzdünk meg – teljes egyetértésben.”

Az eddig elért eredmények ellenére a CT Agro és a HORSCH további hatalmas potenciált lát – nem csak a partnerkapcsolatban, hanem a kazah mezőgazdaságban is. Kazahsztánban óriási mezőgazdasági területek vannak, növekszik a professzionalizáció és terjed a gazdaságokban a vállalkozói szemléletmód. Ezek optimális feltételek a jövőre nézve.

Jörg Voschepoth különösen a talajművelésben lát nagy lehetőségeket: „Itt még mindig lehet fejlődni. Sok gazdálkodó egyszerű technológiát alkalmaz a mai napig. Számukra szeretnénk megmutatni, hogy vannak jobb megoldások is.” De a fókusz túlmutat az egyéni technológiai szektorokon. A CT Agro megközelítésmódja holisztikus: „Mindent összevetve a gazdálkodók erős partnerei kívánunk lenni a szerviz és a technológiai fejlesztés területeinek itt, Kazahsztánban, és tevékenységeinket még tovább szeretnénk bővíteni.

Vissza a jövőbe

Hogyan felelnek meg a múlt innovációi a mai követelményeknek

Az Agritechnica 2023 szakvásáron a HORSCH bemutatta a Leeb Xeric gépet, ami egy 30 év előtti fejlesztési projekt újraélesztése volt. Ebben az interjúban Theo Leeb elmagyarázza, hogyan történt, mi jellemzi a pneumatikus műtrágyaszórót, és milyen tapasztalatokra tettek szert.

terraHORSCH: Mi teszi a Xeric-et inkább visszatérővé mintsem belépővé a HORSCH LEEB esetében a műtrágya-technológiába?

Theo Leeb: A Xeric nem az első általunk fejlesztett pneumatikus műtrágyaszóró. Már 1994-ben készített a Leeb egy ilyen berendezést. Ez volt az első fejlesztési projektem, amit Michael Horschnak végeztem. A 90-es években két prototípus épült, 24 méteres munkaszélességgel. A cél a műtrágya nagy precizitással történő szórása volt. Vagyis egy kijuttatási térképpel, talajminták alapján. Ekkor már tudtuk alkalmazni a VariableRate (változtatható térfogatáram), a VariableRate per Section (szakaszonkénti változtatható térfogatáram) és a SectionControl (szakaszos vezérlés) funkciókat. A fő alkalmazási terület az alapvető műtrágyázás, különösen a kálium kijuttatása volt.

A piac ekkoriban azonban korlátozott volt. Emellett a gazdálkodók érdeklődése a GPS technológia iránt és a precíziós gazdálkodás messze nem volt még olyan elterjedt, mint manapság. Kijelenthető, hogy a piac még nem állt akkoriban készen, és emiatt maradt el ennek a fejlesztésnek az utókövetése.

Mi győzte meg Önt arról, hogy a pneumatikus műtrágyaszóró projektbe új életet kell lehelni?

Az első gépeket 30 éve fejlesztették ki – azóta sok minden történt a műtrágya-technológiában. A precizitás iránti igény különös mértékben megnövekedett, egyre inkább megközelíti már a növényvédelemét. Ugyanakkor a hangsúly egyre inkább olyan szempontokra terelődik, mint a hatékonyság és a növekvő munkaerőhiány. A centrifugális szórók gyakran elérik munkaszélességük határát. A maximum gyakran 36 méter körül van. Egyes régiókban ez már figyelemre méltó kompromisszumnak minősül.

Ma a precizitás két okból szükséges: egyrészt a vizektől való távolságot előíró jogszabályok miatt. Másrészt az üzemeltetési erőforrások hatékony felhasználása miatt. Emellett a klíma miatt a kijuttatási időablakok egyre inkább rövidülnek. Az olyan külső hatások, mint a keresztszél például, az keresztirányú elosztásban jelentős szabálytalanságokat okozhatnak.

Emellett az elmúlt években az ügyfeleink ismételten kérdezték, nem lenne-e kedvünk visszatérni ebbe az ágazatba is. Tehát a kereslet szemlátomást megvolt. Emiatt a projekttel 2022-ben újra elkezdtünk foglalkozni.

Mit tanultak a 90-es évek prototípusaiból? Ezeket a tapasztalatokat miként építették be a mostani koncepcióba?

Alapvetően két tanulságot vonhattunk le. Először is: ha nagy üzemeltetési sebességek mellett kívánunk nagy kijuttatási rátákat elérni, akkor csak nagynyomású adagolótartályos megoldás jöhet szóba, ahol az egész adagolórendszer azonos nyomásszinten van – hasonlóan a nagy vetőgépekhez. Ez azt jelenti, hogy a fő tartály nyomása azonos legyen az adagoló egységekével. Ez kiküszöböli az injektor szükségességét, amely nagy teljesítményveszteséget eredményezne.

A műtrágya vagy vetőmag pneumatikus szállításának kétféle módja van. Az első opcióban egy injektorral generálnak vákuumot, a szállítandó anyagot a légáram ragadja el és továbbítja. Ennek a megoldásnak nagy a teljesítményigénye, nagy légmennyiségeket kell hozzá megmozgatni. A második módszer a nagynyomású tartály módszer, mivel ezt már nagy vetőgépekhez kiváló eredményekkel alkalmazták. Ebben az

esetben az egész rendszer légnyomása azonos. Ez lehetővé teszi, hogy a szállítandó anyag szabadon essen a szállító légáramba. Mi már 1994-ben nyomás alatti tartállyal dolgoztunk.

A második tanulság a múltból az volt, hogy a pneumatikusan szállított műtrágya pont olyan erős koptató hatást fejt ki, mint egy homokszóró rendszer. A sarkoknál és a tömlőkben való átvezetéseknél ezért erős koptató hatásra kell számítani – így ezeket lehetőség szerint el kell kerülni. Ezt a hibát 1994-ben elkövettük, és a saját hibánkból kellett tanulnunk. Ezt követően az adagoló egységeket a tartály alatt helyeztük el, mivel, véleményünk szerint ez volt a legegyszerűbb megoldás, mivel a műtrágya közvetlenül a tartályból eshetett az adagoló egységbe.

Ez azonban a légáramot, és így a szállítási távolságot is meglehetősen hosszúvá teszi. A műtrágyát át kell vezetni az

01 Az első pneumatikus műtrágyaszóró az 1990-es évekből.

02 A tartálykapacitás ás a munkaszélesség kombinálása kiemelkedő hatékonyságot biztosít a gazdaságoknak.

03 A keret középső részén elhelyezett központi adagolótartály

04 A műtrágya precíz keresztirányú eloszlatása szeles körülmények mellett is, ami a pneumatikus szórógépek jelentős előnye.

egész alváz alatt, hátulra, a gémbe, számos tömlőn és hajlaton keresztülvezetve az anyagot. Akkoriban ez igen hamar a tömlők szétfoszlásához vezetett. Ezt sikerült kiküszöbölnünk, de azt is tudtuk, hogy lehet ezt jobban is csinálni. A Xeric koncepcióját ezen tapasztalatok alapján dolgoztuk ki.

Min alapul ez a koncepció?

A műtrágya szállítási útvonalát a lehető legrövidebben akartuk kialakítani. Ennek kulcsa a keret középső részén elhelyezett adagolótartály. Ez azt jelenti, hogy a műtrágyát a kereten át a szórólapátig csak egy irányban kell szállítani. Az adagolótartály terhelésmérő cellákon van elhelyezve, és az egész adagolórendszert tartalmazza. Ezt szállítócsigák töltik folyamatosan a nagy tartályból. Ez az elrendezés lehetővé teszi a nagy kijuttatási rátákat viszonylag kis pneumatikus teljesítmény mellett.

Mik a Xeric kiemelkedő funkciói?

Dióhéjban: a precizitás és a hatékonyság. Jelenleg akár 48 méteres munkaszélességet is meg tudunk valósítani a növényvédelmi technológiával kombinálva, ezáltal a 48 méterre úgy tekintünk, mint a nagy gazdaságok jövőbeli új munkaszélességére.

A Xeric tizenkét szakaszból álló kerettel rendelkezik – a keret szélességétől függően 3 vagy 4 méteres szakaszok építhetők. Ugyanazzal a precizitással, mint a növényvédő permetezőgépnél, a SectionControl (szakaszos vezérlés), CurveControl (kanyarkompenzáció) és a VariableRate per Section (szakaszonkénti változtatható térfogatáram) funkciókkal.

Betekintés a vállalatok világába

A Leeb 12 TD gépéhez hasonló alvázra van felépítve, aktív kormányzással – a kiemelkedő manőverezhetőséghez – akár 2,15 m átmérőjű gumiabroncsokkal.

Egy fő előnye az, hogy a széltől viszonylag függetlenül, nagy sebességgel lehet vele dolgozni. Emellett a műtrágya minősége alárendelt szerepet játszik. Azt is megkockáztatnám, hogy egyáltalán nem játszik szerepet, amely gazdasági előnyöket jelent.

A Xeric kardántengelyes hidraulikus meghajtással rendelkezik, vagyis a szabványos traktorok hidraulikus teljesítménye megfelelő hozzá. Ami a szükséges vonóerőt illeti, a Xeric esetén a 300 LE osztályról beszélünk.

A műtrágyaszórót az Agritechnica 2023 szakvásáron mutatták be. Mik a gyakorlati tapasztalatok?

Célunk a kezdetektől a műtrágyaszórás kalibrálásának automatizálása volt. A kalibrálást az adagolótartályon megtalálható mérőcellák veszik át. Ezt az elemet jelenleg optimalizálják. Ennek a szezonnak a tapasztalatai azt mutatják, hogy ez különösen olyan vevők számára szükséges, akik a nap folyamán igen gyakran váltanak műtrágyatípusokat. A manuális kalibrálás finomított változata szintén készen fog állni a következő szezonra.

Kezdetben igen nagy szkepszis fogadta a műtrágya csigás szállítását az adagolótartályba. Aggódtunk, hogy a csigák túlságosan felőrölnék a műtrágyát. Véleményünk szerint ez az aggály indokolatlannak bizonyult. A műtrágya ugyanúgy juttatható ki, ahogy betöltik. Ha granulált műtrágyát töltenek be, granulátum jön ki; ha port töltenek be, akkor por jön ki.

A műtrágyaszóró tartályának űrtartalma 14 m3. Mit jelent ez a gazdaságok számára logisztikai szempontból?

A műtrágyázásra való tekintettel a logisztika kulcsfontosságú tényező a teljes teljesítményre szempontjából is. A tartály nagy űrtartalma azt jelenti, hogy munkaerőhiány idején egy személy

majdnem ugyanakkora területet tud lefedni, mint korábban a műtrágyaszóró és az adagoló kezelői együtt.

A növényvédő permetezők a BoomControl keretvezérlő rendszerrel vannak ellátva. Milyen szerepet játszik ez a műtrágya-technológiában?

A növényápolási technológiában a keretvezérlő rendszer meghatározó elem az elsodródás csökkentéséhez, a keret alacsonyra engedésével. A műtrágyázási technológiában az elsodródás csak igen csekély szerepet játszik. A precíz keretvezérlés azonban kulcsfontosságú az keresztirányú eloszláshoz és a nagy üzemeltetési sebességek eléréséhez. Ezért mi ugyanezt a pontosságot kínáljuk a műtrágyához is.

A hagyományos technológiával szemben vannak korlátai ennek a technológiának?

A keret azt jelenti, hogy a Xeric a kis méretű táblákkal jellemezhető régiókban kevésbé agilis. Például, ha a gépkezelőnek oszlopokat, stb. kell kerülgetnie, vagy be kell csuknia a keretet. Ezért mi ennek a technológiának a sikerét inkább a nagyobb gazdaságokban látjuk.

Egy másik szempont természetesen az összehasonlítva magasabb beszerzési költség, amely abból adódik, hogy a Xericben sokkal komolyabb műszaki tartalom van, mint egy tárcsás műtrágyaszóróban. Mindazonáltal a rendszer előnyei túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben.

Melyek a következő lépések?

A Xeric jelenleg 36 vagy 48 méteres munkaszélességben kapható. A jövőben a keretszélesség-választékunkat bővíteni szeretnénk, pl. a következő lépésen 39 méteres szélességet is kínálva. Gondolkodunk egy egytengelyes modellben is –mellette és ellene is szólnak érvek. Majd meglátjuk.

Aszály és technológia:

A PRECIZITÁS ÚJ LEHETŐSÉGEKET NYIT

Aszály és szélsőséges időjárás – ezek a témák világszerte egyre relevánsabbak. Philipp és Constantin Horsch elmagyarázzák, hogy ez miért nem csak a csapadékhiányról szól, hanem a vízzel, és a talajjal való új bánásmódról, valamint a precíziós gazdálkodásról is.

Avíz egyre inkább a szántóföldi gazdálkodás korlátozó tényezőjévé válik – világszerte, mindenhol. És nem csupán az eső hiányáról van szó. Elég alapvető fontosságú változás következett be az elmúlt években annak értelmezésében, hogy hogyan kell bánnunk a vízzel és a talajjal. „Amikor ma a gazdálkodókkal beszélünk, az aszály témája azonnal beugrik” – mondja Philipp Horsch. Néhány éve ezek a tényezők még elég másképpen festettek. A klímakutatók ezt a látásmódot erősítik meg: nem a teljes csapadékmennyiség változott, hanem annak eloszlása. Az eső koncentráltabb lett – vagy hetekig nem esik egy csepp se. A szélsőséges időjárási viszonyok hosszabb időre állnak be, magas és alacsony nyomású területek maradnak egy helyben,

huzamosabb idejű aszályt vagy nedves időszakot hozva. „Egyre terjed a felismerés, hogy ez nem mindig a hőséggel kapcsolatos, hanem e fázisok szárazsága okozza a problémát” – teszi hozzá Constantin Horsch.

A nyomás, hogy stabil hozamokat hozzunk létre, egyre inkább nő – ahogyan a természeti erőforrások hatékonyabb kihasználásának szükséglete is. Az alkalmazkodóképesség és mindenekfeletti precizitás pedig egyre nagyobb jelentőségűvé válik.

Philipp (balra) és Constantin Horsch egyetértenek abban, hogy technológiai, vetésforgóbeli, termesztési sokféleség szükséges, hogy az aszályra és a változó körülményekre rugalmasan reagálhassanak.

Tápanyaggazdálkodás és talajművelés

Mélylazítás, műtrágya lehelyezés és precíz vetés – a Focus számos területen kulcsgéppé vált.

Az első korlátozó tényező általában a tápanyagok hiánya: „A növény mindig éhezik, mielőtt szomjan hal” – foglalja össze Constantin Horsch. Ez az elv víztakarékos munkamódszert kíván. A direktvetés vagy sekély művelésű termesztés önmagában nem elég. „Ez főleg a tápanyagok elérhetővé tételéről szól a növény számára, és ez az a pont, ahol a talajművelés fontos szerepet játszik. A takarónövények termesztése és a direktvetés kombinációja egy lépés – de talán nem teljesen elegendő. A talajnak oxigénre van szüksége és bizonyos talajtérfogatra, hogy a tápanyagokat a növény fel tudja venni. Ugyanakkor a megfelelő mennyiségű talajtérfogat csak talajműveléssel állítható elő. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő minőségű talajművelés szintén jelentős befolyásoló tényező” – mutat rá Constantin Horsch. „Számos gazdálkodó a száraz időszakokat a talaj mélylazítására használja, egyrészt, hogy megszüntesse az évek során kialakult talajtömörödést, másrészt, hogy kiegészítő tápanyagokat, pl. foszfort vigyen be.” A talajművelésnek biztosítania kell a megfelelő talajszerkezetet ahhoz, hogy a növények hozzáférhessenek a tápanyagokhoz.

Egy másik szempont a tápanyagok célzott kijuttatása. Nyilvánvalóvá vált, hogy a talaj tápanyag-koncentrációja nagyobb a felső rétegekben és lefelé haladva csökken. Ez nem ideális, különösen száraz körülmények mellett, mivel a talaj általában felülről szárad ki, így a tápanyagok csak korlátozottan fognak a növények rendelkezésére állni. „Ez az oka, hogy olyan technológiával dolgozunk, amely mindenekfelett optimalizálja a tápanyag eloszlását” – mondja Philipp Horsch.

A direktvetés száraz időszakokban megoldás lehet – de csak jól átgondolt, átfogó rendszer részeként, adaptált vetésforgóval és célzott intézkedésekkel.

Alapvetően a központi cél továbbra is a talaj vízmegtartó képességének javítása – például a feltalaj célzott mélyítésével, humuszképződéssel és jól átgondolt vetésforgóval. Kulcsfontosságú, nem csak a víz talajban tartásához, hanem hogy a talaj a vizet gyorsan és hatékonyan tudja beszivárogtatni. Ebbe a tekintetben a talajszerkezet jelentős szerepet játszik.

A precíziós talajművelés kulcsfontosságú szempont: „Sekély művelési mélységben szeretnénk dolgozni, nagy precizitással a párolgás csökkentéséhez, és mélyen is, nagy precizitással, hogy elhelyezzük a tápanyagokat, és mélységben fellazítsuk a talajt” – magyarázza Philipp Horsch. És ez pontosan az ellentmondás: egyrészt, célzott feltalajlazításra van szükség a talajszerkezet javításához, és a tápanyagok elérhetővé tételéhez a növény számára. Másrészt ott a NoTill (forgatás nélküli talajművelés) gondolata is, ami minimálisra csökkenti a talajbolygatást, víztakarékossági okokból. Két szemlátomást ellentmondó megközelítés.

Vajon a NoTill lehet a megoldás?

Minden talajbolygatás valamilyen mértékű vízfelhasználással jár – még akkor is, ha a talajt közvetlenül tömörítik. Akkor a NoTill a megoldás? Philipp és Constantin Horsch szerint ez nem ennyire egyszerű. Ez számos tényezőtől függ – a talajtí-

pustól, a vetésforgótól, a klímától. Technikai szempontból a tárcsás direktvetés dominált, mivel ez precízebben helyezi el a magot. „Száraz, kontinentális régiókban tárcsás és kapás gépeket is találunk. Itt mindazonáltal a kapás megoldás az elterjedtebb” – magyarázza Philipp Horsch. A kapás eszköz egy előnye: a tisztító hatás különösen előnyös olyan régiókban, ahol rövid az ősz és a tél hamar beköszönt, és a szármaradványok alig bomlanak le.

A direktvetés eredetileg olyan területekről származott, amelyek mindig túl szárazak vagy túl nedvesek voltak. Emellett ezek a régiók télen rendkívül hidegek, tehát a nehéz talajok megfagynak, ami segíti a talajművelést. Az eső és a meleg növelik a biológiai aktivitást a talajban. „Európában a telek egyre enyhébbé válnak. Valószínűleg ezért van nehezebb dolgunk a direktvetéssel, mivel gyakran eléri a határait, és a kártevők miatt is” – mondja Constantin Horsch.

Mindketten egyetértenek abban, hogy a klasszikus direktvetés leginkább nehéz talajokon lehetséges, azonban ehhez átgondoltabb vetésforgó szükséges. „Meg kell találnunk a gyomok és kártevők kezelésének a módját, miközben továbbra is kihasználjuk a direktvetés hatását. Ez azt jelenti, hogy a talajt átgondoltabban bolygatjuk meg – ez a jelenlegi megközelítésmód” – magyarázza Philipp Horsch.

A direktvetés változása

„A direktvetés modern formája inkább a talajműveléssel való kombináció felé halad – még a vetésforgón belül is” – teszi hozzá. „Számos régióban vetésforgó-specifikus direktvetésről vagy vetésforgós NoTill-ről beszélünk” – teszi hozzá Constantin Horsch. A cél a direktvetés átgondolt bevonása és a talajműveléssel történő kombinálása a vetésforgón belül. A talajművelést például egyre inkább bevonják még hagyományosan talajművelés nélküli régiókban is, mint amilyen Kanada. „10 évvel ezelőtt ez nem volt probléma” – magyarázza Philipp Horsch.

A kezelés mélysége és precizitása kulcsfontosságú. Lényegében minden talajbolygatás vízbe kerül – különösen száraz időszakokban. „A talajműveléshez számos választható kapánk van az intenzív keveréstől a mélylazításig, amely nem hozza fel a talajt a felszínre. Emellett próbálunk ügyfeleinknek lehetőséget biztosítani, hogy a lehető legkevesebb talajt bolygassák meg, precízen dolgozzanak, és a talajlazítást mégis megvalósítsák” – mondja Constantin Horsch. „Mindez a vetés előtt is elvégezhető, de a vetéssel is kombinálható” – teszi hozzá Philipp Horsch.

Ehhez az egyik kulcsgép a Focus: „A Focus központi szerepet játszik egyes területeken, mivel a talajművelést és a vetést kombinálja. Ez a következőket jelenti: nincs időveszteség a műveletek között, ezáltal kevesebb a vízveszteség is. Ugyanakkor a műtrágyadepók közvetlenül lehelyezhetők, hogy a növényeket célzottan lássa el tápanyaggal” – állítja Constantin Horsch. „A Focus rendszer a világ legsikeresebb StripTill (sávos talajművelés) módszere, és egyértelműen a legnagyobb területen alkalmazzák. Különösen a könnyű talajok predesztináltak erre, mivel mélyen fel kell őket lazítani” – teszi hozzá Philipp Horsch.

Precizitás a vetéskor

A precizitás nem csak a talajművelési ágazatban játszik meghatározó szerepet – kulcsfontosságú az aszály kezelésében is vetéskor. Mivel gyakran csak keskeny időablak áll erre rendelkezésre, minden az optimális beágyazódástól függ. „A töké-

letes beágyazódás eléréséhez fontos odafigyelni a megfelelő időzítésre és a gép kiválasztására, hogy minden magot azonos körülmények mellett vessenek el. A visszamaradó víz felhasználásának és az állomány létesítésének a precizitás az alapja” – állítja Philipp Horsch. „A csoroszlyanyomást automatikusan szabályozó, és így tökéletes és egyenletes elhelyezést biztosító AutoForce rendszerünk e tekintetben kiemelt szerepet játszik. ParaDisc csoroszlyáinkat is folyamatosan továbbfejlesztjük, hogy biztosítsuk a megbízható maglehelyezést.”

Mostanra egyre több gazdálkodó használ szemenkénti vetéstechnológiát repcéhez az aszály leküzdésére, a magot a lehető legprecízebben helyezve el, ideális körülményeket teremtve a növényfejlődéséhez. Egy másik előnye a gép kihasználtságának optimalizálása, hiszen a cukorrépa, kukorica és a repce is egy vetőgéppel vethető.

Hogy a körülményekre reagálni lehessen, világszerte egy másik trend figyelhető meg: „Egyre inkább észrevehető, hogy az ügyfelek többet fektetnek vetéstechnológiába” – mutat rá Constantin Horsch. Philipp Horsch hozzáteszi még: „A trend egy második gép felé mutat, nem két azonos, hanem két különböző gép felé, hogy a gazdálkodók alkalmazkodhassanak és vetéskor a körülményekhez alkalmasabb gépparkkal dolgozhassanak, és agilisebben végezhessék a vetést.” A cél, hogy az időjáráshoz alkalmazkodó, vetésforgó-specifikus módon lehessen dolgozni.

„Hogy megoldásokat kínálhassunk, vetéstechnológiai és talajművelési portfóliónk sokoldalú – és erre a sokoldalúságra szükség is van, mivel a különféle körülményeket egyetlen géppel nem tudjuk lefedni. Az ügyfelek sokat várnak a gépektől, amikor precizitásról és rugalmasságról van szó.”

Kifinomult rendszerek

Már világos, hogy a szántóföldi gazdálkodást a szélsőséges időjárás és az aszály fogja egyre inkább jellemezni. Ennek a kezeléséhez átgondolt és kifinomult rendszerekre van szükség. A direktvetésről vagy talajművelésről folytatott vita nem vagylagos döntést kívánó kérdés. Inkább arra mutat rá, hogy rugalmasságra van szükség mind a talajművelési stratégiák, mind a gépek tekintetében.

„A direktvetés nem csodaszer. Része lehet a megoldásnak – de csak egy átgondolt rendszer kontextusában” – emeli ki Constantin Horsch. Ehhez Philipp Horsch hozzátette: „Amire szükségünk van, az a sokféleség. Sokféleség a technológiában, a vetésforgóban, a termesztésben. Ezt nem érhetjük el egyetlen géppel, vagy egy körülhatárolt stratégiával.” A NoTill és a talajművelés így nem ellentmondó megközelítések; mindkettő létjogosult, és egymást egészítik ki.

Így a fejlődés sokkal inkább a vetésforgóhoz adaptált talajművelés felé mozdul a tápanyagok felvételéhez, a feltalaj kialakulásának és a talaj vízmegtartó képességének javításához – azzal a céllal, hogy száraz időszakokban is stabil hozamokat érjenek el. Megkerülhetetlen ebben a vonatkozásban a precizitás mind a talajművelésben és a vetésben. Mert egy egyenletes állomány csak akkor létesíthető, ha a magot egyenletesen vetik, és mindegyik növény összehasonlítható induló körülményekbe kerül – ami a vízfelhasználás és a stabil állományfejlődés fontos előfeltétele.

Rezisztencia –Mit látunk? Mi történik ezt követően?

A rezisztencia a szántóföldi gazdálkodásban egyre nagyobb problémává válik. Michael Horsch és Michael Braun az okokról, stratégiákról és műszaki megközelítésekről beszélnek, amivel egyre súlyosbodó problémát kezelnek.

Arezisztencia témája már nem elméleti vita, hanem ma már számos gazdaságot érint. A terjedése egyre inkább megfigyelhető: „Úgy gondoljuk, a rezisztencia az elkövetkező évek egyik fő kihívása lesz, különösen Nyugat-Európában” – mondja Michael Horsch. „A parlagi ecsetpázsit problémája jól ismert. Amivel most egyre növekvő mértékben kell szembe néznünk, az az angolperje” – teszi hozzá Michael Braun. A gyomirtó-rezisztencia fő kiváltó tényezője a vetésforgókban az őszi gabonanövények nagy aránya.

Ez a fejlemény két kulcsfontosságú tényezőhöz kapcsolódik. Először is egyre nehezebb a vegyipari kutatás számára hatóanyagok új csoportjait felfedezni, piacra dobni és ott tartani őket; másodsorban a természet nagyobb ellenállással reagál, és rezisztenciát alakít ki.

„A rezisztencia fokozatosan kezdődik. Kezdetben lehetséges nagyobb mennyiségű hatóanyaggal ellenállni, ami kezdetben részleges sikert eredményez” – mondja Michael Horsch, „de végül eljutunk addig a pontig, ahol a rezisztencia új hulláma tűnik fel. Ezután a mennyiségeket tovább növelik

Michael Horsch véleménye szerint a rezisztencia egy egyre növekvő kihívás a szántóföldi gazdálkodásban.

– a hatás azonban egyre gyengébb. Ugyanakkor a növény a magas szintű hatóanyagstresszt megszenvedi, ami csökkenti az egyed- és az állománysűrűséget, és hozamveszteséget okoz. Ha az állományt terhelő stressz növekszik, kevésbé képes védekezni a gombák és rovarok ellen, amely következtében a gomba- és kártevőtámadások növekednek.”

EREDET

A parlagi ecsetpázsit első rezisztenciáját kb. 15 évvel ezelőtt figyelték meg Angliában. Különösen olyan régiókban, ahol a vetésforgóban az őszi gabonanövények aránya nagy, a parlagi ecsetpázsitban rezisztencia alakult ki fontos hatóanyagcsoportok ellen, és a gazdaságoknak komoly kihívást jelent. Ellenintézkedésként számos gazdálkodó még a szántáshoz is visszatért: „A szántás sikere tiszavirág életű volt” – mondja Michael Horsch. Ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött hosszú távú reményeket, és a gyomok még erőteljesebben jelentek meg később. Az eke így már nem volt megoldás.

Ennek eredményeképpen számos gazdaság bővítette ki vetésforgóját, és jelentősen csökkentette az őszi búza arányát. Az alternatívák azonban igen korlátozottak, különösen nehéz talajon. Nagyobb mértékben támaszkodtak a tavaszi növényekre (pl. tavaszi árpa) vagy a kukoricára, vagy további növényekkel bővítették a vetésforgót. „Végezetül úgy érzem, hogy az érintett gazdaságok még mindig szenvednek” – feltételezi Michael Horsch.

Azonban a vetésforgó átalakításának is megvannak a korlátai. Való igaz, hogy a gazdálkodók tiszta állományokat alakíthattak ki olyan tavaszi növényekkel, mint a borsó, bab, kukorica vagy tavaszi árpa, optimalizált termesztési módszerekkel kombinálva. Ezek a növények azonban gyakran sokkal kisebb nyereséget hoznak, és ez a probléma gazdasági nyomás alá helyezi a gazdálkodókat.

A TALAJBA KIJUTTATOTT GYOMIRTÓK HATÁSA

Amikor a hatóanyagokról van szó, a gyomirtás aktuális fókuszában a talajba kijuttatott gyomirtók vannak, melyek hatását maximálisra kell növelnünk. Számos környezeti fel-

Egyes régiókban az angolperje lett már az első számú gyom a parlagi ecsetpázsit helyett. A gyomirtó-rezisztenciát a parlagi ecsetpázsitban évek óta ismerik. Az angolperje rezisztenciája frissebb jelenség. Jelenleg a problémák szinte kizárólag csak az olaszperjében vehetők észre, amelyet egynyári takarmánytermesztéshez is használnak vetett növények és takarónövények keverékében.

A KÉT PERJE BIOLÓGIÁJA:

A parlagi ecsetpázsit főleg nehéz talajokon található, és őszi, valamint tavaszi-, egynyári növény. A csírázás ősszel történik 10 és 15 °C közötti talajhőmérséklet mellett, de tavaszig

tétel, így a talajnedvesség, meghatározó a gyomirtó sikeres alkalmazásának szempontjából. A vetés szintén a gyomirtás sikerességének fontos tényezője. „Az egyenletesen mély maglehelyezésen, az elegendő takaráson és a morzsás talajfelszínen áll és bukik minden. Ez az egyetlen módja a talajba kijuttatott gyomirtók biztonságos alkalmazásának vetés után, ugyanakkor a növényre gyakorolt minimális negatív hatásokkal” – mutat rá Michael Braun.

is eltarthat. A csírázás stimulálásához mindössze néhány ezredmásodpercnyi fénystimulus is elegendő. A csavart sziklevélből 20–60 cm magas szár fejlődik. Ebből június és július folyamán akár 20 hamis kalász is kifejlődhet. Ezek akár 2 000 magot is hozhatnak. A mag koraérettnek nevezhető, hiszen már viaszérett állapotban is képes csírázni. A felső talajrétegekben négy év elmúltával a magok már nem képesek csírázni. A beszántott magok akár tíz évig is életképesek maradhatnak. Az olaszperje évelő növény. A mély, meleg talajt kedveli, nagy mennyiségű csapadékkal. A parlagi ecsetpázsittal szemben egész évben csírázik. A

talajhőmérsékletnek azonban legalább 10 °C-nak kell lennie. Ezután fejlődnek ki a hajtások. A növények 30–100 cm magasra nőnek, kiemelkedve a haszonnövények fölé. A nyári hónapokban, júniustól augusztusig alakulnak ki a kalászok. Növényenként mintegy 1500 magja terem. Röviddel lehullás után el is kezdenek csírázni, vagyis még mielőtt a következő növényt elvetnék. A magok a talajban akár öt évig is életképesek maradhatnak.

Források: Lfl Bayern, Praxis Agrar, BIO Aktuell, lk Online, TLLLR, LFULG Sachsen

A VETÉSI IDŐ SZEREPE

Az őszi búza vetési ideje a rezisztencia szempontjából kulcsszerepet játszik. „Tulajdonképpen később kellene vetni” – mondja Michael Horsch, de „a késői növények viszonylag gyengék a konkurenciához képest. Ez az oka, hogy számos gazdálkodó szándékosan korábban vet problémás, gyomos területeken, hogy igen versenyképes állományokat hozzanak létre. Ez azt jelenti, hogy a viszonylag korai vetés ellenére a sorba viszonylag nagy magsűrűséggel vetnek őszi búzát is. Ez lehetővé teszi, hogy a növény a sorban erősen konkurálhasson, és ellenálljon a gyomnyomásnak.”

A gazdálkodók ellentmondásban találják magukat: egyrészt a lehető legkésőbb szeretnének vetni, hogy a lehető legtöbb parlagi ecsetpázsit mag kikeljen, mielőtt vetnének. Másrészt a korai vetés stabil és versenyképes állományokat eredményez – amely következésképpen megkönnyíti a gyomirtást.

„Az alapgondolat a következő: ha a vetési körülmények megfelelőek, akkor ezek előnyeit ki kell használni, és nem egy későbbi dátumra várni. Végezetül a tökéletes, erős, versenyképes állomány fontos a soron belül” – foglalja össze Michael Horsch. „Egy másik szempont a hatékonyság, amire a legjobbkor van szükség” – teszi hozzá Michael Braun.

SORVITA

Rezisztens gyomnövények területein a sorokkal kapcsolatos vita ismét egyre fontosabbá válik e kihívások vonatkozásában. Különösen a parlagi ecsetpázsittal erősen terhelt gazdaságok

készítik elő a magágyat hetekkel a tényleges vetés előtt. Röviddel a vetés előtt a mezőt totális gyomirtóval permetezik le, kiirtva ezzel azt a parlagi ecsetpázsitot, amelynek vetés előtt a csírázását stimulálták. Ezután talajművelés nélkül direktvetést végeznek a hamis magágy módszerrel. Ebben az esetben a széles sorok kevesebb talajt mozgatnak, mint a keskeny sorok lépcsős csoroszlyával. „A széles sortávolságot azonban rendkívül helyszín-, és főleg növényspecifikus szempontból kell fontolóra venni. A mag precíz beágyazódásának és a gyomfüveket megölő, versenyképes állomány eléréséhez azonban mindenképpen meg kell gondolni a 20 vagy 25 cm-es sortávolságot” – mondja Michael Horsch (további részletek a 6-7. oldalon találhatók).

Ha a sorok közti verseny nem elég erős, tovább kell gondolkodnunk. Alapvetően szélesebb sorok szükségesek a mag egyforma hosszúságú csoroszlyákkal azonos mélységre helyezéséhez az egyenletes állományfejlődéshez és a soron belüli erős versenyképességhez. A sorközi területen megfontolható egyrészt a kapálás mechanikus megoldásként, illetve a kémiai növényvédelem is, új módszerekkel. A sikeres gyomirtáshoz egyre fontosabbá válik felismerni a belső összefüggéseket, és kikövetkeztetni és meghozni a megfelelő döntéseket. „A stratégiai gondolkodás fontos, mielőtt hozzákezdesz” – emeli ki Michael Horsch.

Egyszerűség az optimális hatékonyság érdekében –

egy gazdaság újragondolja megközelítésmódját

A brit születésű Tom Rudge az új-zélandi farmján igen sok mindent másképp csinál. Az évek során édesapjával, Michaellel egy egyszerűnek tűnő rendszert fejlesztett ki, a talajszerkezetre, hatékonyságra és a folyamatos fejlődésre összpontosítva – minden szempontból.

A Sprinter kapatechnológiája a mezőkön a kezdetektől tudta alkalmazni erősségeit.

Mid Canterbury Új-Zéland Déli-szigetének szívében található. A régiót termékeny talajok és mérsékelt klíma jellemzi. Itt működtet Tom Rudge és családja egy 750 hektáros gazdaságot, ahol búzát, árpát, valamint juhlegeltetéshez és silózott takarmányhoz füvet termesztenek.

NAGY-BRITANNIÁBÓL ÚJ-ZÉLANDRA

Rudge-ék gazdálkodói gyökerei azonban a Föld másik oldalán, az Egyesült Királyságban találhatók. Tom szülei, Georgina és Michael, Oxfordshire-en üzemeltettek egy vegyes gazdaságot. Tom feleségét, Anjie-t is Angliában ismerte meg, aki eredetileg Új-Zélandról jött, és Európában utazgatott. Amikor az eskü-

vőjére először jött Új-Zélandra, Tom azonnal beleszeretett a környezetbe, és meglátta benne a lehetőséget.

Georgina és Michael eredetileg Tom és Anjie esküvőjére utazott Új-Zélandra, és hamar megtetszett nekik az ebben az országban lakás és gazdálkodás gondolata. Úgy döntöttek, eladják az angliai farmjukat, és szüleikkel és gyermekeikkel emigráltak. 2001-re a Rudge családnak már három nemzedéke élt egy fedél alatt új otthonukban, a déli féltekén.

„A brit politika nem volt egy hullámhosszon azzal, amit akkoriban mi gondoltunk a gazdálkodásról” – magyarázza Tom. „Nekem nem tetszett a támogatási rendszer. Én úgy láttam, az emberek a támogatást hajszolják ahelyett, hogy saját ötleteiket valósítanák meg, különböző dolgokat próbálva ki. Itt nincsenek támogatások, itt a magad ura vagy. Nekünk ez tetszik.” – teszi hozzá.

Ennek szellemében Michael és Tom két gazdaságot vettek, összesen 400 hektáron az igen termelékeny közép-Canterbury régióban. Amikor a gazdaságokat átvették, az átlagos táblaméret nyolc hektár körül volt, ami megnehezítette a szántóföldi műveleteket. Komoly erőfeszítésbe került a munkaerő és a géppark kihasználását optimalizálni, hogy az egyes területeket hatékonyan műveljék meg. Most az átlagos táblaméret 46 hektár körül van, ami leegyszerűsíti a növényállományok létesítését, az állattartást és az aratást is. A folyamatos bővülésnek köszönhetően a gazdaság mérete már nagyjából 750 hektárra nőtt.

A KULCS AZ EGYSZERŰSÍTÉS

„Amikor először idejöttünk, mindent úgy csináltunk, mint a helyiek. Lent, borsót és babot termesztettünk, valamint füvet,

01 A farmjukon Tom (balra) és Michael Rudge egy viszonylag egyszerű rendszerre támaszkodik, és a maga útját járja.

02 A HORSCH Leeb 12 TD teljesítménye abszolút meggyőző – nem csak az optimálisan elhelyezett szórókerete, hanem hatékonysága miatt is, amely a gazdaság teljes hatékonyságát is jelentősen növelte.

lóherét és káposztaféléket magtermesztéshez, a búza és az árpa mellett. Juhokat tenyésztettünk, és még szarvasokat is tartottunk a húsukért. Túl bonyolulttá vált az egész, és a költségek uralhatatlanná váltak. A gazdaságunk egyszerűsítésének döntése hatékonysági kérdés volt, így egy irányítási rendszert kezdtünk alkalmazni. „Hamar felismertük, hogy a takarmányárpán legalább olyan jól keresünk, mint a többi növényen, a termesztése viszont sokkal kevésbé volt kockázatos. Amint tudtuk, merre megy el a pénz, képesek voltunk optimalizálni minden műveletünket, és sokkal hatékonyabbá váltunk.” – teszi hozzá.

Most búzát és árpát termesztünk takarmányozási, malomipari és malátázási célra, illetve füvet is. „Évente mintegy 12 000 bárányt hizlalunk fel. A füvünket nem csak legeltetésre használjuk, hanem silózott takarmányként is értékesítjük tejgazdaságoknak” – magyarázza Michael. „A rendszerünk igen egyszerűnek tűnik” – teszi hozzá. „De évekig tartott azzá fejleszteni, ami ma.”

A fű termesztése különösen nyereséges: „Mire a bárányok elhagyják a legelőt, a fű már megtérült. Azután a füvet hagyjuk tovább nőni silónak, egyszer vagy talán kétszer kaszálunk, aztán a földet előkészítjük búzához.”

„Egy egyszerűsített rendszer alkalmazásával a vetésforgónk most fűből, búzából, árpából és fűből áll. Mivel majdnem kizárólag gabonaféléket termesztünk, arra számítottunk, a fűvel lesznek gyomproblémáink, de nem ez a helyzet. A siló legutolsó kaszálásakor a füvet glifozáttal permetezzük, majd mintegy négy hónapig hagyjuk pihenni. Mivel a lóherét szintén a fűvel vetjük, és mivel ezt csak a glifozát nyomja el, a lóhere tovább nőhet. Egy jó évben, ha elegendő a nyári csapadék is, a lóherét újra le tudjuk legeltetni. És ez mind egy vetésből jön, és ezek a területek négyszeresen térülnek meg, mielőtt ősszel a búzát elvetnénk. Gabonáink sokat szenvedtek a gyomoktól. Most mindent ellenőrzés alatt tartunk.”

A MEGFELELŐ TECHNOLÓGIA

„Mostanra a szalmát is a mezőn hagyjuk. Korábban eladtuk, de ez nem volt hatékony megoldás, mivel megfosztottuk a talajt a tápanyagtól. Az aratási szármaradványok miatt azonban a megfelelő vetőgépre van szükség. Amikor Michael és Tom Új-Zélandra jöttek, egy 4 méteres tárcsás vetőgépet hoztak magukkal, de hamar felismerték, hogy nem megfelelő a helyi körülményekhez. Ehelyett, egy régi barát és szomszéd tanácsát követve, egy kapás vetőgép mellett döntöttek: „Vettünk egy, akkor CO 8 (Sprinter) néven futó vetőgépet, és 16 évig használtuk. Mindig kielégítően szolgált minket, mivel problémamentesen tudtunk vetni, még akkor is, ha a mezőn jelentős mennyiségű szármaradvány volt.” Amikor további földterületeket szereztünk, és egy egyszerűbb rendszert vetettünk be, felmerült egy nagyobb munkaszélességű gép igénye, ekkor érkezett a farmra a Sprinter 12 SW. „Ezzel a géppel minden növényt el tudunk vetni, bármilyen körülmények mellett, akár direktvetéssel, akár művelt talajon. A füvünket is ezzel vetjük. Ez a gép kevéssé használódik el, és költséghatékony” – mondja Tom lelkesen.

„Egy időben gondolkodtunk azon, hogy kizárólag direktvetést alkalmazunk, de soha nem akartam teljesen elköteleződni, mert véleményem szerint a célzott talajműveléssel nincs semmi baj. A jól végzett talajművelés nem teszi tönkre a talaj élővilágát, ami így gyorsan képes helyreállni, amenynyiben a talajbiológiát célzottan figyelembe veszik. Például Azotobactert, Pseudomonast, Trichodermát és Bacillust használunk – egyszerűen mindent, amiről tudjuk, hogy hasznos a számunkra. Valamilyen tápanyagforrást is hozzáadok, például melaszt, halból készült termékeket vagy tengeri moszatot.”

A gyomirtás optimalizálásához sekély művelő áthaladást

01 Miután a juhok lelegelték, a füvet lekaszálják, és silózott takarmányként értékesítik.

02 A juhok központi szerepet játszanak Rudge-ék gazdálkodási stratégiájában.

03 A gazdaság kezelhető vetésforgóra támaszkodik, három növénnyel: fű, búza és árpa – megfelelő hatékonysággal igazítva a helyszíni körülményekhez.

végzünk kapával vagy tárcsával. „Ez kimondottan stratégiai talajművelés. Mindig figyelmet fordítunk arra, hogy a vizet a talajban tartsuk.”

SZERVESANYAG-TARTALÉK KÉPZÉSE ÉS A TÁPANYAGOK ALKALMAZÁSA

A talajnedvesség megtartása két szempontból kritikus fontosságú. Új-Zélandon időnként erős, forró, északnyugati szél fúj. Ez az úgynevezett főn, ami igencsak kiszárítja a talajt. Ezért fontos a célzott talajművelés alkalmazása, hogy a talajnedvességet a talaj ne veszítse el. Annál is inkább, mivel a régió többi gazdálkodójával összehasonlítva Tom és Michael földjeiket nem öntözik. Ez egy másik szándékos költségcsökkentési intézkedés. „Az öntözés gyors felfutása akkor kezdődött, amikor pár éve már itt voltunk” – emlékszik vissza Tom. Az átlagos évi csapadékmennyiség a régióban 850 mm. Vagyis nem száraz, de nagyon is függ attól, hogy az eső az év melyik részében esik. „Hogy az öntözés kifizetődő legyen a mi egyszerűsített rendszerünkben, termelési volumenünket meg kellene kettőzni, ami kompenzálná a vízköltségeket, de nem tenne minket nyereségesebbé. A célom az volt, hogy a talajszerkezet javításával tartsam a talajban a nedvességet.”

Ezért Tom részben a tápanyagmenedzsmentre összpontosít, nem utolsó sorban azért, mert a műtrágya a gazdaság egyik legjelentősebb költségtényezője. Ez az oka annak, hogy az elmúlt években újragondolták alapstratégiájukat. „Éves talajvizsgálatokat végzünk minden földterületünkön, hogy tudjuk, hányadán állunk” – magyarázza Tom. „Az észrevételeink alapján megváltoztattuk stratégiánkat, és átálltunk az Albrecht rendszerre, mivel ez kimondottan a kalcium és a magnézium arányára fókuszál.”

Az átállás kézzel fogható előnyöket eredményezett: „Felismertük, hogy látványosan tudtuk javítani a talaj vízmegtartó képességét a magnéziumtartalom növelésével – ami hatalmas előny a mi, öntözés nélküli rendszerünkben” – mondja Michael.

Emellett az egész termesztési szezonban végzett SAP tesztek alapján értékes betekintést nyertünk a növények egészségi állapotába és tápanyagigényébe. A közelmúltban pedig YEN (Yield Enhancement Network – hozamjavítási hálózat) viszonyítást alkalmaztunk, hogy jobban megérthessük a gabona hozamkorlátait.

FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁZÁS

A tápanyagok gyors hatása kulcsfontosságú, elsősorban azért, mert a gazdaság nem alkalmaz öntözést, és az előjelzett csapadék gyakran elmarad. „A folyékony műtrágyához már két-három milliméter eső elég, hogy közvetlenül bemossa a talajba. Ez granulált műtrágyával nem lenne lehetséges. A műtrágyát így okosabban használjuk fel.”

Ezzel párhuzamosan a gazdaság intenzíven kísérletezik a levéltrágyázással. A kezdeti terepi vizsgálatok azt mutatták, hogy akár 50 százalékos arány is elérhető, különösen végső műtrágya-kijuttatások alkalmával, bármilyen hozamveszteség nélkül. „A kísérletezéshez bátorság kell, vagy kísérletezz, hogy bátorrá válj” – mondja Tom. „Ezzel igazán jól tudtunk fejlődni az elmúlt évek során. A tápanyag hatékonysága valószínűleg az egyik fő fókusztémánk lesz a jövőben.” Az esővizet összegyűjtjük, és a folyékony műtrágyát házilag állítjuk elő.

A műtrágya alkalmazási hatékonysága nem utolsó sorban a technológiától függ. A gazdaság ezért egy nagy növényvédő permetezőgép – egy HORSCH Leeb 12 TD beszerzése mellett döntött. „Nem azért vettük, hogy nagyobb területet műveljünk meg, hanem hogy hatékonyabban dolgozhassunk” – hangsúlyozza Michael. A nagyobb tartályt nem kell olyan gyakran utántölteni, és ez jelentős munkaidőt takarít meg.

Emellett a permetezőgépet kifejezetten a problémás szélviszonyok melletti használatra tervezték. Nálunk erős szelek fújnak, és gyakran az ideálistól elmaradó körülmények mellett kell permeteznünk. Ez problémát jelentett korábban – de nem most!” – mondja Tom. Az aktív keretvezérlő rendszernek köszönhetően a Leeb permetezőgép e körülmények mellett is használható, 40 cm-es távolsággal a célterülettől – és így biztosítja a tökéletes kijuttatást. „A saját szemeddel kell látnod, hogy elhidd” – mondja Tom lelkesen.

Ezt saját maguk is tesztelték – reaktív papírral, különböző szórófejtípusokkal és változtatható üzemeltetési sebességgel. „Rengeteg vizsgálatot végeztünk, és végül az O3 szórófejek mellett döntöttünk, hektáronként 100 l anyag kijuttatásával. Ez az optimális konfigurációnk” – mondja Tom. A célzott kijuttatás nem csak a műtrágyákhoz, hanem a gombaölő szerekhez is praktikus. A Leeb 12 TD alkalmazása jelentősen javította működési hatékonyságunkat. „Egy fő munkaerő most akár 2,5-ször hatékonyabban képes dolgozni, a korábbi rendszerünkkel összehasonlítva.

KUTATÁS A FOLYAMATOS FEJLŐDÉSÉRT

„Mint gazdálkodók, nem csak hatékonyabbá kívánunk válni új technológiák alkalmazásával, hanem környezetvédelmi szem-

pontból fenntarthatóbbá is” – mondja Tom. „Előre tekintve, sok van még, amit nem tudunk, és amit meg kell tanulnunk.” Tom egy tizenkét, Új-Zéland különböző régióiban tevékenykedő gazdálkodóból álló csoport tagja is. „Egyes gazdaságok a tengerparton vannak, mások a hegyekben; egyesek alkalmaznak öntözést, mások nem.” Mindegyik résztvevő igyekszik évente egy kísérletet elvégezni, hogy a csoportnak összesen 13 eltérő eredménye legyen. A gazdálkodók rendszeresen megosztják tapasztalataikat.

„Ez a hálózat már külföldi szakértőkkel is összehozott minket. Nagyon sokat tanultam ebből. Biogazdaságokkal szintén felvettem a kapcsolatot. Megtanulod, hogyan kell a gyomoktól gyomirtó nélkül megszabadulni, és megpróbálod ezt a saját gazdaságodban is alkalmazni” – mondja Tom. „Alapvetően jelenleg egy hibrid rendszerben dolgozunk.”

A talajban elraktározódó szerves anyag visszaigazolja ezt a megközelítést: a kezdeti 1,5-2%-ról az arány mostanra már három százalékra nőtt. Ebben a vonatkozásban a juhok központi szerepet játszanak.

ELTÉRŐ MEGKÖZELÍTÉSMÓD

Tom és Michael Rudge szándékosan a szomszédjaik nagy részétől eltérő megközelítésmódot alkalmaznak: nem öntöznek, hanem egy szemlátomást egyszerű, de gondosan finomhangolt rendszert alkalmaznak. Az egészséges talajszerkezet létrehozására törekednek, megőrizve a szerves anyagot és hosszú távú, stabil és ellenálló vetésforgót alkalmazva, egyértelműen fókuszban a hatékonysággal és az ellenőrzött költségekkel. Ugyanakkor továbbra is nyitottak maradnak az új megközelítésekre, legyen szó tápanyagmenedzsmentről vagy a gyomirtásról. Célzott gyakorlati tesztekkel és a többi gazdálkodóval folytatott rendszeres információcserével folyamatosan fejlesztik vállalkozásukat. Hosszú távú céljuk egyértelmű: stabil rendszer – és egy tudáson, alkalmazkodóképességen, hatékonyságon és a talaj alapos ismeretén alapuló vállalkozás.

GAZDÁLKODÁS AZ ÉSZAKI SARKKÖRÖN –AMIKOR AZ ÉJSZAKA NAPPALLÁ VÁLIK

A napi majdnem 24 órás napsütéses nyár és a hónapokig tartó téli sötétség közepette Alf Utby Észak-Norvégiában vezet gazdaságot. Elmesélte nekünk, hogy a fekete homokon miért jobb a burgonya hozama, és hogyan küzd meg a szélsőséges körülményekkel.

Alf Utby farmja Troms megyében, Norvégia északi csücskében található. Itt, az északi sarkkörtől mindössze pár száz kilométerre a gazdálkodási tevékenység körülményei minden, csak nem egyszerű: hosszú, csapadékos tél és a vegetációs időszak nagyon késői kezdete. Noha nyáron alig megy le a Nap, télen hónapokra a láthatár alatt marad. A gazdálkodás ebben a régióban komoly kihívást jelent, és hozzáállás kérdése.

Családi gazdaság

Alf Utby farmja igazi családi vállalkozás, ahol három nemzedék dolgozik együtt: Alf, az édesapja és a fia. Alf apja eredetileg juhokat tartott, de a hiúztámadások által okozott egyre nagyobb veszteségek miatt – a hiúzok évente a bárányok mintegy felét ragadták el – ezért felhagyott ezzel a tevékenységgel.

A család Charolais marhára állt át, és az 1990-es években burgonya termesztésébe kezdett. Kezdetben csak kicsiben, mindössze egy hektáron. Most mintegy 45 hektáron termesztenek burgonyát. Az 50 marha megetetéséhez füvet is termesztenek mintegy 100 hektáron. A marhahús egy ré-

szét közvetlenül egy vendéglő vásárolja meg Tromsøben – a többi hagyományos módon értékesítik. „Inkább hobbi ez, mint vállalkozás” – mondja Alf. „De úgy gondolom, egy kis változatosság gyönyörködtet.” A kaszálót a rövid szezonon belül két-három alkalommal is le lehet kaszálni – ami saját ellátásukhoz elegendő. „A burgonyatermesztés a főtevékenységünk, ezzel keressük meg a pénzünket” – jelenti ki Alf Utby. A gazdaság a szezonban nyolc főt foglalkoztat.

Minden nap számít

Az északi sarkkörtől északra folytatott gazdálkodás kihívásai tavasszal kezdődnek. Míg Norvégia déli részein a vetést már áprilisban elvégzik, Troms megyében a talajt ekkor még gyakran hó fedi. A szezon kezdetét előbbre hozandó, Alf Utby egy szokatlan, de hatásos módszerhez folyamodik: sötét homokot terít a hófödte területekre március végén/április elején, ami több napsugárzást nyel el, gyorsítva a hó olvadását. A homok finom szerkezetű és mélyfekete színű – ez ideális a hótakaró gyors eltávolításához.

A farm burgonya termesztésére fókuszál.

Amint géppel ki lehet menni a mezőre, az idő kulcsfontoságú. A burgonyát általában május végén vetik, és legkésőbb június 20-ig be kell fejezni. Az időkeret szoros, minden nap számít. „Egy jól sikerült májusi nap akár egy extra őszi növekedési hetet is jelenthet” – erősíti meg Alf Utby. Észak-Norvégiában a vegetációs időszak rendkívül rövid – tipikusan júniustól szeptember elejéig tart. Ezért minden, korábbi vetést biztosító lehetőség aranyat ér. A fehér éjszakák heteiben a Nap majdnem egész nap süt, ami stimulálja a növények növekedését. A korábban elvetett burgonya ezt a jelenséget jobban ki tudja használni. Azonban minél később vetik, annál kevésbé tudják a növények ezt az előnyt kihasználni, és az ősszel beköszöntő egyre keményebb hideg nagyobb befolyást képes gyakorolni a növekedésre. Egy májusi nap így különösen értékes lehet, mivel a növények egész nap hasznosíthatják a napfényt, szemben az őszi időszakkal, és ez a lépéselőny mérhető hozamtöbbletet eredményez őszre. „Nem lehet az itteni tevékenységet a Norvégia déli részein folytatott gazdálkodással összehasonlítani – ott sokkal nagyobb a mozgástér” magyarázza Alf Utby.

Megfelelő technológia

Alf Utby alkalmazkodott a helyi körülményekhez, és a lehető legjobban dolgozik mellettük: „Ha nappal túl erős a szél, éjszaka permetezek. A nap úgy is süt. A növényápoló permetező keretére szerelt fényszórók a mi régiónkban gyakorlatilag redundáns felszerelések” – meséli hozzá mosolyogva. Hogy a rövid időablakokon belül hatékonyan dolgozhasson, a Leeb LT-t választotta, 6 000 literes űrtartalommal. A gép megbízható, precíz és értékes eszköz a precíz kijuttatáshoz nehéz körülmények mellett is. Lenyűgözte a keretvezérlő rendszer, és a gép intuitív működése: „A menüben könnyen lehet navigálni, a permetezési folyamat pedig majdnem teljesen automatizálható, ami nehéz napokon felbecsülhetetlen értékű” – állítja. Amit Alf Utby különösen nagyra tart, az a szerviz és az együttműködés: „Ha kérdésem van, mindig fordulhatok valakihez. Ez fontos, amikor valaki ilyen összetett technológiával dolgozik.”

A régióban Troms körül csak pár nagy gazdaság működik. Sok gazdaság részmunkaidőben üzemel, vagy a mezőgazdaság egy adott ágazatára specializálódott. A saját gazdasága mellett a gazdálkodó bérmunkát is végez más gazdaságok számára a környéken – ideértve a növényvédelmi intézkedéseket, ahol igen jól jön a Leeb LT hatékonysága.

Burgonyafajták

Alf Utby tökéletesen megszervezte a burgonyatermesztést. Idén hat különböző fajta van tervben, egyesek már bizonyítottak, mások újak. „Ami délen működik, nem feltétlenül jár sikerrel itt. Minden évben ismételten teszteljük, hogy mi felel meg a körülményeinknek.” A burgonyát egy saját válogató- és csomagoló létesítményben értékesítjük, amelyet több gazdálkodó üzemeltet. Alf Utby a burgonyát télen saját raktárából szállítja ebbe a létesítménybe. A burgonyát itt megmossák, és csomagolják értékesítésre.

A vetésforgó fontos szerepet játszik Alf Utby számára, még akkor is, ha ezt nem mindig könnyű megvalósítani. A célja: egy év burgonyaszezon után az adott földterületen legalább

Még május közepén is hó van a földeken.

Az Alf Utby (balra) gazdaságában működő LT valószínűleg a legészakibb HORSCH Leeb növényápoló permetezőgép.

két évig füvet termeszteni. „Ideálisan egy év burgonya után három év fű lenne a legjobb” – ismeri el. Ez azonban nem lehetséges mindenütt, különösen amiatt, hogy sok földterülete bérlemény. A föld korlátozott elérhetősége és a bérleti feltételek megnehezítik a hosszú távú tervezést. Mindazonáltal Alf Utby törekszik vetésforgója fokozatos javítására.

Pozitív hozzáállás

A rövid vegetációs időszak, a kiszámíthatatlan időjárás és a logisztikai kihívások ellenére Alf Utby nem elégedetlen. A speciális körülményekkel szemben a pragmatizmus, a tapasztalat és a megfelelő ösztön segít megküzdeni. „Rugalmasságra és nyugalomra van szükség. Én szeretem, amit csinálok.” –mondja.

A technológiai befektetéseket alaposan átgondolják, de nagyobb projekteket, mint például egy új raktárat és üzemcsarnokot, csak akkor kíván megvalósítani, ha a gazdaság jövője biztosított. A fia aktívan segít neki, de az utódlás még nyitott kérdés.

Minőségi agrotechnológiával és az Avatarral álom a direktvetés

Modern termesztéstechnológiával, sokat kísérletezve és az adatokat elemezve gazdálkodik a Baki Agrocentrum Kft. A cég Zala vármegyei központjában, Pölöskén beszélgettünk Németh Zoltán növénytermesztési vezetővel az általuk alkalmazott agrotechnológiáról, a direktvetésről és a HORSCH Avatar 12.25 SD vetőgép sokrétű használatáról.

Partnerriport

ABalaton nyugati végétől 30-50 kilométerre, Zala vármegyében, 50 kilométeres átmérőjű körön belül, sokféle talajtípuson, jellemzően kötött barna erdőtalajon gazdálkodunk, néhol homokosabb táblarészekkel. Összesen 2500 hektár termőföldet művelünk – kezdte a beszélgetést Németh Zoltán.

550 hektárt az AKG pályázat miatt kivettünk az intenzív művelésből, zöldítésre. Ezeken a területeken a lucerna a szálas fehérje alapnövény, a zöldugar 3-4 hereféle kombinációja, hogy elváljon a művelés és könnyebb legyen karban tartani az állományokat. A megtermelt árunövény 75 százaléka őszi vetés: őszi búza, őszi árpa, takarmányborsó és őszi káposztarepce. A napraforgót néhány éve kihagyjuk a vetésforgóból, a szója és a kukorica fele-fele arányban adja a tavaszi vetésszerkezetet.

Két baromfitartó telepünk van, Hahót és Zalatárnok településeken, ahol turnusonként 80 ezer broiler csirkét nevelünk, évente 5 turnusban. Erdőgazdálkodást is folytatunk, az elmúlt 3 évben 40 hektár erdő telepítését végeztük el, művelésből kivont szántóföldekre. Összesen 100-150 hektár erdőbirtokosságunk is van, valamint terményszárítóval és -tisztítóval is rendelkezünk, ezekben 25-30 ezer tonna termény kezelése zajlik évente, melyből 40 százalék saját, 60 százalék pedig a külsős partnereinké. Az idén 3500 tonna vetőmagot készítünk ki, nagy részben őszi búzát, emellé a takarmányborsó 2025-ben bekerült, több mint 400 tonna mennyiséggel, az árpa mennyisége az országos trendekhez hasonlóan nálunk is lecsökkent, ugyanakkor a 350-400 tonna szója vetőmagot 500-1000 tonnára szeretnék növelni.

Sok kísérletet végzünk, ilyen például az aminosavakkal történő csávázás, illetve a különböző csávázószerek kombinációjának kipróbálása. Ezekkel már a vetés előtt megkezdődik a növényvédelem. Nagyon jók az eredmények, hatékonyabb a védekezés a kártevők és a betegségek ellen, a kalászosokban és a szójában is nagyon pozitív terméstapasztalattal.

A vetésforgót illetően keressük a jövő növényeit, mert látszik, hogy hosszú távon a jelenlegi vetésszerkezet nem fenntartható, ezért is kulcskérdés nálunk a takarmányborsó jelentőségének növelése. Ide tartozik még a takarónövények alkalmazása. A tavalyi, kísérleti 12 hektár sikere után az idén 660 hektárt vetettünk ezekből direktben a HORSCH Avatarral. Újdonság, hogy ebben az évben 40 hektár búzatarlóba direktvetett repcénk is van – mondta Németh Zoltán.

Az AXIÁL Kft.-től megvásárolt gép kiváló eredményeket hozott: miatta el kellett felejteni azt, amit az előző években más gépekkel tapasztaltunk. Dimenziókülönbséget jelentett a direktvetett takarmány- és zöldtrágya növények rendszerében, minőségben és pontosságban is.

A DIREKTVETÉSSEL ELVETETT NÖVÉNYEK

ELŐNYEI

Az Avatarral vetett 400 hektárnyi takarmányborsó és 260 hektáron a takarónövények keveréke (négermag, facélia, talajművelő retek, cirok) lazítja a talajszerkezetet és takarja a talajt, annak számos előnyös hatásával együtt. A technológiával lehetővé vált a tarlóhántás elhagyása, ezzel megspóroltunk egy munkamenet, nem engedtük ki a nedvességet a talajból

és nem mozgattuk azt feleslegesen, miközben a felső 10-15 centiméteres rétegében egyértelműen látható, hogy apró morzsás, jó magágyat tudtunk képezni. Az idei direktvetett szója betakarítása után szeretnénk árpát és búzát is így vetni. A borsónak egyelőre még keressük a legjobb helyét a vetésforgóban, azt kukoricatarlóba tervezzük direkt vetni. Kísérletezünk az elő- és utóvetemények egymásra hatásával, gyűjtjük a tapasztalatokat. A takarónövénynél nem számított, hogy milyen tarlóba vetünk, a borsó, a repce, az árpa és a búza tarlójában is ugyanolyan jól működött az Avatar.

Fontos, hogy a kombájnok elé flexibilis vágóasztalokat illesztünk, így az alsó hüvelyek nem maradnak ki, a termés lehető legnagyobb részét hazavisszük, amit nagyon szépen látni lehet a tarlóhántás utáni árvakelések csökkent men ynyiségén. Egy ilyen állapotban lévő tarló után a direktvetés egy álom az Avatarral.

A cégünk egyik legfontosabb célja a növénytermesztés hatékonyságának növelése, ezért használjuk az agrárdigitalizáció eszközeit, szoftvereit és az adatok összefüggéseiből következtetünk a helyes döntésekre. Azonban nagy változó az inputanyagár és a termények eladási ára, amikre nincs ráhatásunk. Ezért arra törekszünk, hogy azt javítsuk, amit tudunk: csökkentsük a költségeket, a menetszámot és a munkaidőt, valamint növeljük a terméshozamot és a minőséget.

Bár többen lebeszéltek róla, sikerült az Avatar vetőgéppel zöldugar növényeket és lucernát is direktvetéssel felülvetni, épp az interjú előtt néhány nappal láttuk, hogy eredményes volt a munka, megérte ezt is kipróbálni. A vetőgép tárcsája úgy tépi a gyökeret, hogy az újra hajt a szakadásból, így a megfelelően nedves magárokból, elegendő fényben a ritkább állományban szépen kijönnek a növények. Az Avatar tehát a sok felhasználási lehetősége mellett vetéspótlásokra is tökéletes, amit nem is gondoltunk volna azelőtt – mondta Németh Zoltán.

Az Avatar vetőgépre felszerelt MiniDrill tartállyal akár 4 féle komponens egyidejű kijuttatása lehetséges.

EZÉRT ÉRKEZETT ZALÁBA A HORSCH AVATAR 12.25 SD DIREKTVETŐGÉP

Mivel a gabonavetőgépeink 6 méter munkaszélességűek, gondolkodtunk, milyen HORSCH-kivitelt válasszunk és a 12 méteres mellett döntöttünk. Fontos volt, hogy egységnyi idő alatt nagy területen el tudjunk vele vetni a magokat, ennek megfelel a 12 méteres munkaszélesség. A másik lényeges szempont volt, hogy a vetőgép minél több anyagot tudjon egy menetben kijuttatni, ami a több tartállyal és a tartályosztással lehetséges is. Kalászos esetében például a 180 kg/ha vetőmag mennyiség mellé 120 kilogramm szilárd műtrágyát, valamint 10 kilogramm mikrogranulált starter műtrágyát is egy úton ki tud adni. Nagy szabadság, hogy ezt bármikor, bármilyen növénnyel megtehetjük és a gép funkcionalitása megegyezik a tavaszi vetésű növények vetésének lehetőségeivel.

Az Avatar tőtáv és a vetésmélység tartása tökéletes, ráadásul hatalmas előnye, hogy az eltérő vetésmélység beállítása is jól működött, 3 típusú vetőmag kiadását is simán és pontosan oldotta meg. Rengeteg opció van a gépen, amin mindent ki szeretnénk próbálni, ami a mi növénytermesztésünkben hasznos lehet.

A 25 centiméteres sortávolságú vetést a korábban alkalmazott 12,5-es gabonasortáv helyett próbáltuk ki búzával, egy kicsit tartottunk tőle, de a hektáronként 9 tonnás elért hozam meggyőző volt direktvetéssel. Annyit kompenzált a növény a tágabb térállással, hogy megérte váltani: míg a sima sortávnál 40 gramm ezermagtömeg (EMT) volt, itt 44, ami 10 százalék terméstöbbletet jelent. A hektolitersúly 75 volt a hagyományos technológiával, direktvetve pedig 80, ez plusz közel 6 százalék. Fontos, hogy a mellette lévő táblákon a 6 méteres gabonavetőgéppel ugyanúgy 9 tonna eredményt hoztunk, így adott az összehasonlítás

A gép vetésmélységtartása kiemelkedően egyenletes, köszönhetően a beépített technológiai megoldásoknak. A csoroszlyák egyedileg állíthatók, így a vetésmélység precíz beállítása minden talajtípushoz könnyedén igazítható, biztosítva az optimális vetési körülményeket.

alapja. Viszont a direktvetéssel nem kellett elvégeznünk a mélyművelést, a magágykészítést és egy műtrágyázást is megspóroltunk.

A csökkentett vetőmag dózissal történő vetés is sok jót ígér. A hektáronként 4 – 4,5 millióval elvetett csíraszámot szeretnénk első lépésben 3,8 millióra levinni, egyelőre nem vagyunk olyan bátrak, hogy 1,5 – 2 millióval próbálkozzunk, megnézzük, ezt a változást hogyan kompenzálja a növény. Úgy gondoljuk, hogy a szója előveteménnyel direktvetett búza képes lesz kétszámjegyű termést adni, mert benne van a potenciál, csak a megfelelő fajtát kell hozzá megtalálnunk.

Fontos, hogy a cél nem lehet az, hogy a no-till művelésű tábla alacsonyabb termésszinttel gazdasági alapon nyerjen, hanem ugyanazt a termésszintet kell elérni, mint a hagyományos technológiával és emellett megspórolni a munkameneteket.

A korábbi évekhez képest, 2020 előtt, amikor 300 kilogramm komplex műtrágyát, illetve 3 mázsa meszet adtunk ki az olajos növények elé, ma nagy átlagban 100 kilogramm kálisó 100 kilogramm DAP kerül hektáronként a földekre, amelyeket differenciáltan a talajminta eredmények ismeretében juttatunk ki – mondta Németh Zoltán.

Nagy célunk a tarlóhántás teljes elhagyása, helyette pedig takarónövények vetése direktvetőgéppel. Az alapművelés felének elhagyása nagy előrelépés lehetne a terméshozam tartása mellett, miközben a tápanyagkijuttatást 20-40 százalékkal csökkentjük, ezt szeretnénk 3-5 év alatt megvalósítani. Az új direktvetőgépünk sok kaput nyitott meg, rengeteg ötletet tudunk kipróbálni vele és azt, ami beválik, azonnal nagyobb területen használjuk is. Ahogy számoltuk, megfelelően használva a gép megtérülési ideje nálunk 3-4 év lesz – fogalmazott a szakember.

Türelemmel és csapatszellemmel:

GYAKORNOKOK TÁMASZTOTTÁK

FEL A „VAKONDOT”

A ronneburgi gyakornoki műhely hónapokig egy igen speciális projekten dolgozott: Egy 1955-ös veterán traktort aprólékos gondossággal újítottak fel. Ami egy rozsdás pajtaleletnek indult, a csapatszellem, kézművesség és türelem iskolapéldája lett.

Aprojekt a Blankenhainban található Német Mezőgazdasági Múzeummal folytatott együttműködés részeként indult. A gyakornokok két kisebb gépet már megjavítottak a múzeum számára, de a „vakond”, ahogy az eszközszállító traktort egymás között hívják, egy sor új kihívást jelentett számukra: évtizedekig nem használták, átfestették vörös festékkel, rossz műszaki állapotban volt, így ennek a muzeális traktornak a felújítása nem kevés kutatást, műszaki szakismereteket és a muzeális gépelemek felújításához szükséges kifinomult műszaki érzéket kívánt meg.

Az RS 08/15 az egykori NDK egyik első traktora volt. 15 LE teljesítményével igazi mindenes volt a mezőgazdaságban. „Csak pár ilyen típusú gép épült, ami a pótalkatrészek felkutatását különösen megnehezítette” – magyarázza Justin Hänse, a HORSCH szakmai gyakorlati felelőse Ronneburgban, aki figyelemmel kísérte a projektet.

Helyreállítás lépésről lépésre

A helyreállítás 2023 szeptemberében kezdődött. A munkaszükséglet óriási volt: a legtöbb törött alkatrészhez már nem lehetett pótalkatrészeket fellelni. Ezeket aprólékos gondossággal le kellett gyártani, vagy csak hosszadalmas kutatás után lehetett beszerezni. Két gyakornok egészen a lengyel határig elutazott, hogy egy gyűjtőtől egy sürgősen szükséges motoralkatrészt elhozzanak. „Három hét kutatómunkába került azt kiderítenünk, hogy hol keressünk” – emlékszik vissza Justin Hänse. A csavarokhoz is strukturált megközelítésre volt szükség, mivel megfelelő másolatok ma már nemigen

léteznek. A csapatot regionális vállalatok is támogatták, például egy nagynyomású mosó vonatkozásában, egyes alkatrészek megtisztításához.

A restaurálást lépésről lépésre hajtották végre – valahányszor új információ vagy pótalkatrészek álltak rendelkezésre. A csapat célja az volt, hogy a munkát strukturáltan végezzék. Mindenekelőtt a motort kiszerelték, és általános nagyjavítást végeztek rajta, mielőtt a többi alkatrésszel folytatták volna. „Voltak pillanatok, amikor nem tudtuk, hogyan folytassuk, és azon gondolkoztunk, kihez fordulhatunk tájékoztatásért” – emlékszik vissza Justin. A festés is komoly kihívást jelentett, mert a traktort több rétegben vörösre festették, annak ellenére, hogy eredetileg zöld volt. A festéket aprólékos odafigyeléssel eltávolították. Az eredeti szín nyomait ekkor a festés alatt megtalálták, majd a gyakornokok beazonosították a palettán, hogy a megfelelő árnyalatú zöld festéket kiválaszthassák az alkatrészek újrafestéséhez.

A projekt strukturált megvalósítását egy szerencsés véletlennek köszönhette: az egyik érintett gyakornoknak volt egy ugyanilyen traktora otthon, és megvolt hozzá az eredeti gépkönyve. „E dokumentumok nélkül sok alkatrészt nem

tudtunk volna helyesen összeszerelni” – mondja Justin.

Az alkatrészek rendelkezésre állásától függően tudott a csapat néha többet, néha kevesebbet dolgozni a projekten. Annak ellenére, hogy sok kétség merült fel a folyamat során, és új megoldásokra volt szükség, a 60 éves klasszikus traktort időben sikerült a kollégáknak és a látogatóknak bemutatni az év végi rendezvényre. Az erőgép most a Német Mezőgazdasági Múzeum állandó adománya, és a jövőben Ronneburgban képzési rendezvényeken, veterántraktor-találkozókon és más helyszíni események alkalmával fogják használni.

01 Már az üzembe eljuttatáskor szükség volt a gyakornokok izomerejére.

02 A „vakond” időben elkészült az év végi, ronneburgi eseményre, ahol büszkén mutatták be a látogatóknak.

03 Vörösből zöldbe – a traktor most ismét az eredeti színében ragyog.

A PIACNAK SPECIALISTÁKRA VAN SZÜKSÉGE

Az Agro Sznajder WKP Lengyelország legnagyobb mezőgazdasági gépekkel kereskedő vállalata. A vállalat a legmagasabb szintű szolgáltatásokat szeretné nyújtani, ezért csak olyan gyártókkal létesítenek partnerkapcsolatot, akiknél a fókusz teljes mértékben a gazdálkodókon van.

Agroma Olsztyn Grupa Sznajder néven már egy sor üzletet működtettünk, ahol pótalkatrészeket és műszaki tartozékokat forgalmaztunk. Több, mint 15 éve kezdtünk mezőgazdasági gépeket értékesíteni” – magyarázza Robert Kukuła, a vállalat ügyvezető igazgatója és egyik alapítója. „Azonban elég sok márkát forgalmaztunk, így értékesítőink és főleg szerviztechnikusaink nem tudták szolgáltatásaikat azon a magas szinten nyújtani, ahogy szerettük volna. Egyszerűen nem rendelkeztek az egyes gépek részletes ismeretével. 2017-ben ezért úgy döntöttünk, hogy radikálisan csökkentjük partnereink számát és csak a két vezető gyártóval foglalkozunk.” Az egyik a HORSCH. Robert Kukuła e döntésnek csak előnyeit látja: „A HORSCH nem csak érti a gazdálkodók jelenkori teljesítendő

követelményeit és kihívásait, hanem érzi az irányt is, amely felé a mezőgazdaság fejlődik. A gépeiket ennek figyelembe vételével tervezik.”

Kezdetben az Agro Sznajder WKP a Varmia-Mazúrai vajdaságban működött. „A forgalmazói hálózati struktúra módosításai és az az óhajunk, hogy a lehető legközelebb legyünk az ügyfelekhez vezetett tevékenységünk Nagy-Lengyelország régióra történő kiterjesztésére, és két évvel később további közép-lengyelországi vajdaságokra” – emlékszik vissza az ügyvezető.

Sikeres kísérlet

Robert Kukuła számára az a döntés, hogy egy fiókvállalatot hozzon létre, amely kizárólag a HORSCH gépek forgalma-

zásával és karbantartásával foglalkozik, kezdetben inkább kísérleti jellegű volt.

Hamar nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a specializáció ellenére mind az értékesítők, mind a szerviztechnikusok túl voltak terhelve. Az egyre egyedibb kialakítású gépek felé mutató trendek és az ügyfelek egyre szélesebb skálája azt jelenti, hogy egy kereskedőnek, aki professzionálisan kíván működni, egyre inkább egyetlen márkára kell fókuszálnia.

„A HORSCH mindig új gépeket és innovációkat kínáló stratégiájának köszönhetően mi, márkakereskedőként több tucat egyedi helyszíni bemutatót szervezünk évente. A oborniki, kizárólagosan HORSCH márkakereskedésünk megnyitása 2018-ban fontos lépés volt a specializáció felé. A gyors fejlődésnek köszönhetően a fiók központja 2020-an Obornikiből Niepruszewoba költözött.

Amint a következő évek igazolták, ez jó döntésnek bizonyult. A vállalat intenzívebben tudott fókuszálni a márkára, és javítani a termékválaszték és ügyfélszolgálat minőségét. „Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy ez pozitív eredményeket hoz mindenkinek” – hangsúlyozza Robert Kukuła.

A Niepruszewóban lévő fiók az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági régiójában található. Ugyanakkor a szállítási összeköttetések kedvezőek. E két tényező nem csak szakmai támogatási központtá tette a fiókot a gazdálkodók számára, hanem fontos pótalkatrész-tárolási ponttá is. Ezek gyakran olyan alkatrészek, amelyek, például méretük miatt, nem képezik a mindennapi üzletmenet részét. „Annak biztosítása érdekében, hogy ügyfeleink gyorsan hozzájussanak ezekhez az alkatrészekhez, a HORSCH-sal együtt állítottuk össze a megfelelő választékot. Ez különösen fontos olyan gépek esetén, amelyeknek keskeny időablakokban kell üzemelniük, pl. a permetező- vagy vetőgépeknek. Az alkatrészek szinte azonnal elérhetők. Ez különösen fontos más HORSCH ke-

reskedőpartnerek vevői számára Lengyelországban, mivel az egész országba innen szállítunk.

A megfelelő döntés

Robert Kukuła megerősíti az alábbiakat: „A HORSCH-sal folytatott együttműködésünk tapasztalatai alapján meg ygyőződésünk, hogy egy gyártóra specializálódni számunkra, gépkereskedőként a legjobb megoldás, ideértve a kapcsolódó szolgáltatásokat is. A HORSCH széles termékválasztéka nem csak a nagy lengyelországi gazdaságok, hanem a közepes és kis méretű, de professzionális gazdaságok számára is ideális. Mivel a HORSCH folyamatosan olyan új termékekkel bővíti portfólióját, mint például a Leeb AX vagy a Maestro TX, az Agro Sznajder WKP gyakorlatilag minden ambiciózus gazdálkodói csoportot elér. A HORSCH termékpaletta nagyon specializált gépekkel történő kibővítése azonban, mint amilyen a Focus StripTill vetőgép vagy a hibrid gépek, intenzív képzést igényel. „Szakismereteink folyamatos bővítésével és szakképzettségeink tökéletesítésével optimálisan tudjuk ügyfeleinket támogatni olyan rendkívül specializált gépek beszerzésekor, mint az Avatar. Mellesleg az Avatar Lengyelországban az első 12 méteres vetőgép direktvetéshez. Az ilyen projektek megvalósítása mindig kiemelkedő esemény, és arra ösztönöz minket, hogy még magasabbra toljuk a lécet.”

Saját tudásbázisunk folyamatos bővítése

A niepruszewói fiók az Agro Sznajder WKP, de a HORSCH Polska központi szakképzési központja is lett. „Tisztában vagyunk a munkaerőpiaci helyzettel, mind az értékesítők, mind a szerviztechnikusok vonatkozásában. Ez az oka annak, hogy mi, vállalatként optimális munkakörülményeket próbálunk teremteni, hogy ügyfeleinket mindig egy professzionális csapat szolgálja ki, akik örömmel adnak nekik tanácsot és biztosítanak vásárlás utáni támogatást” – emeli ki az ügyvezető igazgató.

Gépek és pótalkatrészek értékesítéséhez szerviztechnikusok és értékesítők ilyen tapasztalt csapata a gazdálkodók professzionális támogatásának alapja. „Ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget a rendszeres képzésnek és a gépek és az új termékek alapos megismerésének. Amint egy új gépet piacra dobunk, nekünk 100%-ban felkészültnek kell lennünk.”

Az Agro Sznajder WKP tevékenységei nem csak a konzultációra, konfigurációra és gépek értékelésére terjednek ki, hanem a helyszíni bemutatókra is. Ezért az olyan helyszíni rendezvények, mint a HORSCH Roadshow, függetlenül és a HORSCH Polska-val közösen szervezve igen népszerűek a gazdálkodók körében. Az egyéni bemutatók a napi rutin részét képezik, és lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy gyakorlatban is leteszteljék azokat a gépeket, amelyek után érdeklődnek. Az Agro Sznajder WKP a Kielcében rendezett Agrotech szakvásáron és az Agroshow-on Bednaryban is részt vesz, ahol szintén aktív támogatást nyújt a szervezettel.

Agro Sznajder WKP, niepruszewói fiók: kompetens szolgáltatás, ügyfélszolgálat és a gyorsan elérhető pótalkatrészek itt a mindennapi üzletmenetet jelentik.

Kihívások és fejlesztési irányok

A modern mezőgazdaság folyamatosan változik – egyre inkább a precíz tervezésen, az adatok elemzésén és a Mezőgazdaság 4.0 megoldásain alapul. Robert Kukuła hangsúlyozza az alábbiakat: „HORSCH specialistaként tudjuk, hogy ügyfeleink nem csak hatékony és tartós műszaki megoldásokat várnak el, de digitális megoldásokat is, amelyek támogatják őket az adatok és automatizálás alapján hozott döntések meghozatalában.”

Ezért a vállalat szolgáltatásai kiterjednek a gazdálkodók támogatására is, tekintettel az új technológiák megvalósítására, mint amilyenek a GPS rendszerek, a gépek monitorozása, a változtatható adagolórendszerek növényvédő szerekhez vagy műtrágyákhoz, ill. az integrált farmirányítási rendszerek. „Olyan gazdálkodókkal dolgozunk, akik gazdaságaikra termelő vállalatként tekintenek – lelkiismeretesen elemzik a költségeket, a hatékonyságot növelő megoldásokba fektetnek be, és olyan partnereket keresnek, akik támogathatják őket szaktudásukkal és tapasztalatukkal, megkönnyítve a modern eszközök elérhetőségét” – írja le ügyfeleit Robert Kukuła. Az ügyféllel folytatott együttműködés nem korlátozódik az értékesítés pillanatára. Az Agro Sznajder WKP számára a legfontosabb a gazdálkodóval ápolt hosszú távú viszony – ami az adott gazdaság igényeinek megvitatásával kezdődik, majd egyedi tanácsadással és gépkonfigurációval folytatódik, majd vevőszolgálattal és az új megoldások helyszíni tesztelésével. Ez lehetővé teszi az egyedi megoldások kínálását, ugyanakkor megfelelni a fenntartható mezőgazdasági termelés elvárásainak való megfelelést is.

Ami a jövőt illeti, Robert Kukuła a következőket emeli ki: „Ami néhány éve még innováció volt, az ma már szabvány.

Ez az oka, hogy nem csak alakítani, hanem előmozdítani is kívánjuk ezt a változást. A tervezett beruházások a műszaki támogatás bővítésébe, a tanácsadó csapat bővítése és a további digitális innovációk megvalósítása pontosan ezt a célt szolgálják: a modern mezőgazdaság támogatását, amely kombinálja a hatékonyságot az ökológiai felelősségvállalással.

A HORSCH legújabb gépeit és megoldásait egy ügyfélrendezvényen mutatták be májusban.

HORSCH LIVE

–

Ha esetleg elmulasztotta a HORSCH Live-ot, vagy behatóbban szeretné tanulmányozni a tartalmakat, a teljes prezentációk továbbra is ingyenesen elérhetők a horsch.com/live linken.

BETEKINTÉS

ÉS SZAKISMERETEK ELSŐ KÉZBŐL

2024/2025-ben a HORSCH Live megint egyedi, digitális platformot kínált a tudástranszferhez. Öt előadás és panelbeszélgetés hangzott el élőben streamelve decemberben és januárban.

Egy sokoldalú programon belül a szakértők és gazdálkodók megvitatták a ma és a holnap mezőgazdaságát, a betegségek mintázatait, rovarkárosítókat, a hatékony fölhasználatot, az erőforrásokat és a technológiát. Mostanra a HORSCH Live jól bevált digitális formátumma vált a téli hónapokban; gyakorlatias tartalma miatt a közönség is nagyra becsüli.

Gyakorlatorientált észrevételek

Az elmúlt évek tapasztalatai a hosszabb száraz és nedves időszakokkal új kihívásokat támasztanak felénk. A talaj a növénytermesztés fontos alaptényezője, mivel tápanyagokat és vizet tárol. Hogyan használhatók fel ezek az erőforrások optimálisan? Figyelembe kell venni a talajművelés intenzitását? Ezeket a kérdéseket Enno von Reden, Wilfried Mißlbeck, Constantin Horsch és Michael Braun vitatta meg. A „Talajművelés átmenetben” c. panelbeszélgetés olyan megközelítéseket vizsgált, mint a direktvetés és a forgatás nélküli talajművelés a klimatikus változások hatásai vonatkozásában. Kiemelték, hogy a megfelelő művelési módszer kiválasztása jelentős mértékben függ a helyszíni viszonyoktól és a kapcsolódó klimatikus kihívásoktól. A vita egyik fókuszpontja a talajszerkezet fontosságáról szólt a vízmegtartáshoz és a tápanyagok elérhetővé tételéhez.

„Scarce land – How can agriculture develop further?” (Földhiány – Hogyan fejlődhet tovább a mezőgazdaság?) c. előadásában, Prof. Dr. Peter Breunig (Weihenstephan-Triesdorfi Alkalmazott Tudományok Egyeteme) a korlátozott földterületeken végzett fenntartható és termelékeny gazdálkodás kihívásait ismertette. Megmutatta, hogy az élvonalbeli technológiák, mint a precíziós gazdálkodás, a műholdas elemzések és az automatizált termesztőrendszerek hogyan optimalizálhatják a hozamokat, és használhatják hatékonyabban az olyan erőforrásokat, mint a víz és a műtrágya. Kiemelte továbbá a vetésforgó, a regeneratív termesztési módszerek és digitális vezérlőrendszerek fontosságát a föld fenntartható használatához. Ebben a tekintetben a politikai keretrendszerek és a gazdasági ösztönzők meghatározó szerepet játszanak.

Az egyik előadó, Barbara Steinberger a „PatchSpraying – a practical measure for precise nest treatment?” (Foltpermetezés: a gócpontok precíz kezelésének gyakorlati módszere?) témát vitatta meg Robin Minkkel (SAM Dimension), Robin Kümmererrel és Andreas Bürlével. A módszer potenciáljáról és kihívásairól beszéltek, tekintettel a növényvédőszerek használatának csökkentésére sorba vetett kultúrák esetén. Kiemelték a növényvédőszerek gyomok irtására történő használatának lehetőségét a célzott gyomirtáshoz az egész földterület kezelése helyett. Ugyanakkor a rendszer korlátait is megvitatták, különösen, ami a műszaki követelményeket, időjárási körülményeket és a precíziós technológiát illeti.

„Insect pests – populations are changing. How can we react?” (Rovarkárosítók – Változó populációk, milyen válaszlépéseket tehetünk?) c. prezentációjában Maximilian Rüdt (N.U. Agrar) a rovarkárosítók populációinak változásait és ezek hatásait vizsgálta. A globális kereskedelem és a klímaváltozás elősegítik az új fajok elterjedését, és lerövidítik a meglévő kártevők életciklusát, a parazitafertőzéseket gyakoribbá és intenzívebbé téve. A melegebb hőmérsékletek különösen elősegítik az invazív fajok elterjedését új régiókban, és jelentős károkat okoznak. Ellenlépésként Maximilian Rüdt a biológiai növényvédelem intenzívebb használatát javasolja, a növényvédelem precízebb alkalmazása mellett modern szenzoros technológiával, és a vetésforgók célzott alkalmazásával. A digitális monitorozó rendszerek segíthetnek a kártevők korai stádiumban történő észlelésében, minimálisra csökkentve az aratási veszteségeket.

A ca. phytoplasma solani kórokozó jelentős hozamveszteségekhez vezet, különösen cukorrépánál (gyökérrothadást okoz) és burgonyánál. Achim Jesser (Südzucker) ismertette a betegség átadódási útvonalait, és fő vektorokként a kabócákat nevezte meg. Az elmúlt években e kórokozó terjedése növekedett. Achim Jesser ismertette, hogy a célzott monitorozás, a vetésforgó korrigálása és az integrált növényvédelmi intézkedések segíthetnek csökkenteni a kockázatot. Kulcsfontosságú korai szakaszban felismerni a tüneteket, hogy hatékony ellenintézkedéseket tehessünk a hosszú távú károk elkerüléséhez.

HORSCH szeminárium 2025 – áttekintés

A HORSCH szeminárium 2025 témák széles választékát kínálta, amelyek közül a minőségi búza került a középpontba. A prezentációk a nitrogénkorlátozó körülmények melletti termesztésről, a marketingről és a feldolgozási követelményekről szóltak. Külső szakértők mellett Michael és Philipp Horsch, valamint Theo Leeb is betekintést nyújtott az aktuális és jövőbeli fejleményekbe.

AHORSCH szemináriumot kicsivel több, mint 20 éve megrendezik, és az eseménynaptárban már állandó helye van. A látogatók hagyományosan betekintést kapnak az aktuális problémákba és kihívásokba. De hogyan történik a program tényleges témáinak kiválasztása?

A témák kiválasztását azokra a kihívásokra alapozták, amelyekkel a gazdálkodóknak az év során szembe kell nézniük – mint az előző aratás, a gazdasági veszteségek vagy új jogi követelmények. Ugyanakkor az előrelátható fejleményeket,

amelyek relevánssá válhatnak a következő szezonban, szintén ismertetik.

A felszólalókat gondosan választották ki, és a prezentációk tartalmát hozzáigazították, hogy egy koherens, átfogó koncepciót hozzanak létre. A fókuszban a szakértelem, gyakorlati relevancia és a különböző perspektívák vannak – például a konzultáció, a tudományos és az üzleti nézőpont. A témákat szándékosan úgy választották meg, hogy lendületet adjanak a jövőre nézve. A résztvevők konkrét üzletfejlesztési stratégiai ötletekkel távozhatnak a szemináriumról.

A schwandorfi szeminárium

HUBERT LOICK (LOICK AG)

A HORSCH szeminárium Schwandorfban hagyományosan egy ismerkedő esttel indult az előző este, ahol Hubert Loick, a Loick AG vezérigazgatója rövid megnyitó előadást tartott „Megújuló energia a változások idején – tárolási lehetőségek és milyen előnyeink származhatnak az akkumulátoros energiatárolásból” témájában. A Loick Csoporton belül üzleti tevékenysége elsősorban a megújuló energia előállításával foglalkozik. Biogázüzemek, talajra telepített fotovoltaikus erőművek, szélenergia, hidrogéntechnológiai alkalmazások, bio-LNG és akkumulátoros energiatároló telepek üzemeltetésével foglalkozik. Az elektromos energiának már több mint 50%-a megújuló energiaforrásokból származik. Ezeket jelentős termelési ingadozás jellemzi (szél- és napenergia esetén). Ha az előjelzéseknek megfelelően a fotovoltaikus erőművek kapacitása a jelenlegi 83 GW-ról 215 GW-ra nő 2030-ra, és a szárazföldi és tengeri szélerőművek együttes kapacitása 70 GW-ról 150 GW-ra, a tárolási kapacitásokat a jelenlegi 7 GW-ról 91 GW-ra kell növelni. A hidrogéngáz-tárolókapacitások szintén meghatározó szerepet játszhatnak a jövő energiabiztonságában, hogy a hosszú, sötét, szélcsendes időszakokat kompenzálják. A villamosenergia-termelés nagyfokú ingadozásai (szél- és napenergia esetén) néha erőteljes túlkínálatot, máskor energiahiányt eredményeznek (a napon belül és az év során is). Ezen ingadozások kiegyenlítéséhez tárolókapacitásokra van szükség. A gazdálkodók telephelyei gyakran jó betáplálási csomópontok közelében vannak, ahol tárolókapacitások építhetők. A tárolt biogáz és az LNG vagy hidrogén előállítása a gazdálkodóknak jövedelmező üzleti lehetőségeket jelenthetnek. A megnyitó előadás után a fókusz a párbeszédre és a kötetlen kapcsolatépítésre terelődött. A következő reggelen a szemináriumi nap a hagyományos prezentációkkal kezdődött.

PROF. DR. BERNHARD BAUER

(WEIHENSTEPHAN-TRIESDORFI ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEME)

A protein minőségének biztosítása a gabonákban célzott nitrogénmenedzsmentet igényel, amely túlmutat a nitrogénes műtrágyázáson. „Hogyan biztosítható a protein minősége az aktuális műtrágyaszint mellett?” című előadásában Prof. Dr. Bernhard Bauer elmagyarázta, hogy a nitrogén mellett a kén, kálium, magnézium, cink, mangán és különösen a molibdén hogyan játszik központi szerepet a fehérjeszintézisben.

A kén a kéntartalmú aminosavak előállításához nélkülözhetetlen. Hogy a korlátozottan rendelkezésre álló nitrogént fehérjévé alakítsa, a jövőben célzott kénes műtrágyázási stratégiára lesz szükség a jövőben. A talaj magas pH-értéke korlátozhatja a kijuttatott kén felvehetőségét, ami adaptált stratégiát kíván. A kálium és magnézium befolyásolja a fotoszintetikus teljesítményt és az aminosavak fehérjévé alakítását.

A hiánya esetén a növény maga termel aminosavakat, amelyek azonban nem alakulnak hatékonyan fehérjévé.

A mikrotápanyagok itt különösen sokat nyomhatnak a latban: a cinkhiány a szabad aminosavak akkumulációját eredményezheti ahelyett, hogy azok fehérjékhez kötődjenek. A mangán a fotoszintézisben játszik szerepet, míg a molibdén a nitrát ammóniummá alakításához szükséges. A molibdénhiány csak könnyű, jó lefolyású talajokon fordul elő, ahol a molibdén könnyen kimosódhat. Emellett az erőteljes kénes műtrágyázás akadályozhatja a molibdén felvételét.

A mag fejlődése során először a fehérje kerül eltárolásra, mielőtt a keményítő tárolása dominánssá válik, és hígítja a fehérjetartalmat. A levelekből a későbbi nitrogéntranszfer a magba javíthatja a fehérje minőségét. A túl késői nitrátos műtrágyázással juttatott nitrogén azonban késleltetheti ezt a folyamatot.

A sztolbúr vektorai a recéskabóca-félék.

A fényképen egy lárva látható.

Bauer kiemelte, hogy csak holisztikus tápanyagmenedzsment biztosíthatja a jó minőségű fehérjét. Egy koordinált, a talajhoz és az időjáráshoz adaptált műtrágyázási stratégia Forrás:

A hagyományos ismerkedő est vendégei Schwandorfban örömmel ragadták meg a lehetőséget, hogy gondolataikat megoszszák egymással.

kulcsfontosságú a hozam és a minőség hosszú távú optimalizálásához.

KONSTANZE FRITZSCH (SAALEMÜHLE + DRESDENER MÜHLE)

A fehérjék központi szerepet játszanak a pékáruk előállításában, de fontosságuk túlmutat a fehérjetartalmon. „Minden a protein? – A vevői igények és a mezőgazdasági körülmények közötti feszültség a minőségi gabona értékesítésében” című előadásában Konstanze Fritzsch, a Saalemühle és a Dresdener Mühle gabonabeszerzője elmagyarázta, hogy a fehérjék hogyan befolyásolják a tészta feldolgozását, és milyen kihívásokat támasztanak a változó a termesztési körülmények és vevői igények.

A német malomipari körkép szorosan összefügg a mezőgazdasággal. Míg egyes malmok a helyi gabonatermesztéstől függetlenül üzemelnek, mások, mint a Saalemühle és a Dresdener Mühle közvetlen együttműködésben vannak a gazdálkodókkal. Németország malmai évente mintegy 8 millió tonna búzát dolgoznak fel, de a fehérjetartalom az elmúlt években csökkent, ami megnehezíti, hogy megfelelő minőségű alapanyaghoz jussanak.

A lisztre vonatkozó követelmények a végterméktől függenek. Míg a kekszek és ostyák elkészíthetők alacsonyabb fehérjetartalom mellett is, a pirítós kenyér, croissant vagy pizzatésztához magasabb fehérje- és sikértartalom szükséges. A vásárlók állandó minőséget várnak el, függetlenül az éves aratási ingadozásoktól. Ugyanakkor a fenntartható, helyi és maradékanyagoktól mentes termékek iránt nő a kereslet –gyakran mindennemű felárfizetési hajlandóság nélkül.

A fajták a bennük lévő fehérje minőségében térnek el egymástól. Nem minden fajta ad automatikusan jobb sütési tulajdonságokat az intenzívebb műtrágyázás következtében. Egyes fajták megtartják jó sütési jellemzőiket alacsony fehérjetartalom mellett is, és emiatt alkalmaznak a malmok differenciálatlan fizetési sémákat. Egy másik probléma a fajtatisztaság nyilvántartása. Míg Kelet-Németország nagy gazdaságai konkrét követelmények szerint termesztenek, Dél-Németország kis gazdaságok jellemezte struktúrájában a helyzet nehezebb. Mindazonáltal az ottani malomipari csoportok és gazdálkodók szintén együttműködnek, hogy a minőséget precízebben elkülönítsék.

Hosszú távon a kihívás a sütőipar követelményeinek és a mezőgazdasági feltételeknek való megfelelés marad. A gazdálkodók, kiskereskedők és malmok szoros együttműködése kulcsfontosságú biztosítani a minőségi gabonát és megőrizni a versenyképességet.

PHILIPP SCHILLING

(AGRICULTURAL MARKET PODCAST)

Előadásában

A gabonapiacot számos tényező befolyásolja. „A gabonapiac – Hogyan működnek a piacok, és hogyan néz ki a jelenlegi helyzet?” című prezentációjában Philipp Schilling, gazdálkodó, volt gabonakereskedő és az Agricultural Market Podcast tagja, elmagyarázta, mely mechanizmusok irányítják az árképzést és milyen marketingstratégiákat alkalmazhatnak a gazdálkodók.

Konstanze Fritzsch elmagyarázta, hogy a fehérjék hogyan befolyásolják a tészta feldolgozását, és milyen kihívásokat támasztanak a változó a termesztési körülmények és vevői igények.

Az árakat nem csak a kínálat és a kereslet határozza meg, hanem a makrogazdasági fejlemények, geopolitikai események és a piacok spekulánsai is. Különösen a befektetési alapok a búzával csak piaci trendek és gazdasági

FITZ képzési központ

mutatók alapján kereskednek, a valódi kereskedési áramlások figyelembe vétele nélkül. Ennek eredményeképpen a kamatlábak, az infláció és az árfolyamok jelentősen befolyásolják a gabonaárakat.

A globális búzakínálat megváltozott: míg az elmúlt években a készletszintek csökkentek, a kereslet óvatos maradt. A magas kamatlábak és a gazdasági bizonytalanságok azt jelzik, hogy a vevők hajlamosak kivárni. Ugyanakkor Oroszország a nagy exportmennyiségekkel nyomás alá helyezi a piacot. Németországban a harmadik országokba irányuló export csökkent, míg Lengyelország és a Balti államok növelik piaci részesedésüket. Emellett Németország egyre élesebb verseny-

be kerül Franciaországgal Észak-Afrika értékesítési piacain, amit tovább súlyosbít a német búza csökkenő fehérjetartalma. Ez a piaci helyzet komoly kihívás a gazdálkodók számára. Sokan átlag alatti áron adják el a gabonát. Schilling folyamatos, kis léptékű marketinget javasol az áringadozások kompenzálására. Fontos továbbá nem csak az abszolút árra odafigyelni, hanem a relatív piacokra is – mint például a búza és a repce összehasonlítására és a műtrágyaköltségek hatására.

Összefoglalva, Schilling hangsúlyozta, hogy a gazdálkodóknak közelebbről kell vizsgálniuk a modern marketingstratégiákat. A professzionális kockázatkezelés, nem csak a termelést optimalizálja, hanem az értékesítést is, amely kulcsfontosságú a hosszú távú gazdasági sikerhez.

A sehndei szeminárium

Amint az előző években is, Észak-/Közép-Németországban is sor került egy HORSCH szemináriumra. A második szemináriumra Sehndében került sor, ahová a résztvevők színes kavalkádja látogatott el: voltak, akik először voltak HORSCH szemináriumon, és olyan vendégek is, akiknek évek óta fix programjuk a részvétel.

EVA THERHAAG (JULIUS

KÜHN INTÉZET, DOSSENHEIM)

A sztolbúr/SBR súlyosan veszélyezteti a cukorrépa- és burgonyatermesztést, jelentős hozamveszteségeket okozva, különösen Németország déli régióiban. A fertőzött cukorrépa deformálódik, gumiszerű állagú lesz, míg a burgonyanövény legyengül, és a gumók eltarthatósága leromlik. A vektorok a recéskabóca-félék, amelyek a kórokozót a fertőzött növény nedveit szívva terjesztik.

Eva Therhaag, a Julius Kühn Intézet kutató munkatársa „Sztolbúr/SBR: már itt van? Jelenlegi ismereteink” című előadásában elmagyarázta, hogy a sztolbúr világszerte elterjedt. A termesztett növények mellett a kórokozó a vadnövényekben is tenyészik. A „basses richesses” szindrómát (SBR) először Burgundiában 1991-ben írták le, és gyakran bakteriális fertőzésekkel kombinálva fordul elő, ami miatt még nehezebb védekezni ellene.

A fő problémát a kabócák életmódja jelenti: petéit a talajba rakja, ahol a lárvák áttelelnek. Ez a közvetlen védekezést megnehezíti, különösen, mivel a kórokozót a kabócák következő nemzedéke is tovább viheti. A meleg, száraz időjárás elősegíti a kabócák szaporodását, és emiatt Németországban is egyre jobban elterjednek. A cukorrépa- és burgonyatermesztést ez kimondottan súlyosan érinti, de más zöldségféléken is érezteti hatását. Például a fertőzött burgonyagumók gyakran már nem értékesíthetők. Hessében ezt már a burgonyatermesztés drasztikus visszaeséséhez vezetett.

is tesztelnek, amivel gyengíteni lehet a kabócaállományt. Olaszországban kutatók vizsgálják, hogy vibrációs jelzésekkel megelőzhető-e a kabócák szaporodása.

A sztolbúrt/SBR-t és a különböző növényekre gyakorolt hatását a politikusok is felismerték, és Németországban nagy fertőzési kockázatú régiók modellezését kezdeményezték alternatív stratégiák teszteléséhez. A szoros együttműködés a tudomány és a gyakorlat között kulcsfontosságú a megoldások kifejlesztéséhez és az érintett növények biztonságának megóvásához hosszú távon.

DR. ROLF PETERS (POTATOCONSULT UG)

A 2024-es év a burgonyatermesztőknek súlyos kihívásokat hozott: A nedves körülmények késleltetik az ültetést, meg-

A kutató és gyakorlati szakértők különböző védekezési stratégiákon dolgoznak. Ezek többek között a növényvédelmi stratégiák, fajtarezisztencia, a vetésforgó optimalizálása és mechanikai beavatkozások, mint szalmamulcs alkalmazása, hogy a kabócák ne tudjanak petéket rakni. Emellett új módszereket, mint az RNS-interferencia,

A HORSCH szemináriumot első alkalommal tartották Sehndében.

nehezítik a talajművelést, és növelik a költségeket. Dr. Rolf Peters a PotatoConsult UG vállalattól elemezte a helyzetet, és gyakorlati javaslatokat tett „Burgonytermesztés: A 2024-es év tanulságai” című prezentációjában.

Az egyik legnagyobb kihívást a vetőburgonya igen magas ára jelentette 2024-ben, a csökkent termesztési terület és a vetőburgonyára vonatkozó szigorú vizsgálatok miatt. Emellett súlyos levéltetű-fertőzések vírusfertőzéseket okoztak, amely újabb területeket zárt ki a termesztésből. Az eredmény olyan hiányhelyzet volt, ami kreatív megoldások keresésére késztette a gazdálkodókat – például a válogatási módszerek módosítására vagy a gumók felvágására.

A tavaszi nedves körülmények miatt sok területet későn műveltek meg. Peter hangsúlyozta, hogy nem a naptár a lényeg, hanem a vetés idejét meghatározó talajviszonyok. A tömörödött talajok akadályozzák a gyökerek behatolását, ami csökkenti a tápanyagfelvételt és a hozamot.

Az egyenetlen csírázás egy másik probléma volt: az előcsírázott gumók egyenletesebben hajtottak ki, míg a nedves vagy sérült gumók gyengébben, és könnyebben meg is betegedtek.

A növény minősége és a tárolási körülményei jelentősen befolyásolták a későbbi hozamot.

A talajtömörödés kulcsfontosságú hozamtényezőnek bizonyult. A nagy tengelyterhelések és a helytelen abroncsnyomás hatalmas hozamveszteségeket okoztak. A célzott talajlazítás 25-30 cm mélyen kedvező volt, míg az erős tömörödés késleltette az állomány fejlődését.

Érdekes módon a késői vetés nem feltétlenül eredményezett alacsonyabb hozamokat: a korán vetett burgonya gyakran egyenetlenül kelt ki hideg, nedves talajban, míg a későbbi vetések a melegebb talajban jobban fejlődtek.

Peters javasolta az ültetési idő rugalmas igazítását a talajviszonyokhoz, elkerülve a tömörödést és magas minőségű vetőanyag használatát. Az élvonalbeli technológia önmagában nem elég – az agronómiai elvek kulcsfontosságúak a gazdaságos és megbízható burgonyatermesztéshez.

KORNIS FERENC (N.U. AGRAR GMBH)

A stabil fehérjeszintek biztosítása a búzában egyre nagyobb gondot jelent a gazdálkodóknak. „Fehérjetartalom: Milyen intézkedésekkel őrizhetjük meg?” című előadásában Kornis Ferenc, az N.U. Agrar ügyvezető igazgatója és növénytermesz-

A szeminárium látogatóit idén is változatos program várta, izgalmas és aktuális témákkal.

tési esztési szaktanácsadója a műtrágyaszabályozások, időjárási viszonyok és a tápanyagellátás fehérjetartalomra gyakorolt hatásait elemezte, és gyakorlati megoldásokat mutatott be.

A stabil hozamok ellenére a fehérjetartalom szintje csökken, megnehezítve a piaci értékesítést és gazdasági veszteséget eredményezve. A nitrogénes műtrágyázás korlátozása az egyik fő ok, de Kornis hangsúlyozta, hogy a nitrogén mellett egyéb tényezők is döntő szerepet játszanak.

Egy fő szempont az optimális tápanyagellátás. A kén javítja a nitrogén felvételét és a fehérjeszintézist. Tesztek mutatták ki, hogy a célzott kénes műtrágyázás nem csak a fehérjetartalmat, hanem a hozamot is növeli. A kálium szintén kulcsfontosságú, mivel optimalizálja a növény víz- és tápanyagfelvételét, így közvetlenül befolyásolja a fehérje előállítását.

Az olyan mikrotápanyagokat, mint a cink és a molibdén, gyakran alábecsülik, de jelentős szerepet játszanak. A cinkhiány jelentősen csökkenti a fehérjeszintézist, mivel a cink az enzimek kialakulásához szükséges. A molibdén ugyanakkor kulcsfontosságú ahhoz, hogy a növény a nitrogént hasznosíthassa. Kornis ezért rendszeres talaj- és növényvizsgálatokat javasolt a hiányosságok korai szakaszban történő azonosításához és ezek célzott kompenzálásához.

Az időjárás befolyása szintén jelentős: az első 14 nap virágzás után különösen fontos. Egy borult, csekély napsütéses időszak ilyenkor a fehérjetartalmat akár 1,4 százalékponttal is csökkentheti. Emellett az aszály vagy a belvíz is kihat a tápanyagfelvételre, és így a fehérjeszintézisre is.

Megoldásként Kornis precízebb műtrágyázási stratégiát javasolt: a nitrogén mellett a kénnek és a káliumnak is megfelelő mennyiségben elérhetőnek kell lennie. A káliumot már a vegetációs időszakban érdemes kijuttatni. Ezenkívül az olyan mikrotápanyagokat, mint a cink és a molibdén, célzottan kell kijuttatni.

Kornis összefoglalása: a fehérjeszint csökkenése nem csak a csökkent nitrogén-kijuttatásnak tulajdonítható. A tápanyagmenedzsmentjüket optimalizáló, a helyszíni körülményeket figyelembe vevő gazdák biztosíthatják a magas fehérjeszinteket és elkerülhetik a gazdasági veszteségeket a szabályozási korlátozások ellenére.

Mert nálunk van a világ legszigorúbb minőségellenőrzése: Ön.

A HORSCH Cruiser XL minden új betakarítás alapja. Az innovatív FlexGrip kaparendszer garantálja a pontos munkamélység megtartását és a növényi maradványok egyenletes bekeverését. Ideális választás nagy mennyiségű szármaradvány esetén.

Ön

Kelet-Magyarország: Barabás Zsolt zsolt.barabas@horsch.com T: +36 20 / 618-71-91 www.horsch.com

…mert regionálisan gondolkodunk – világszerte

A HORSCH Avatar 12 SD megbízhatóan és hatékonyan dolgozik a direktvetés területén. Akár 350kg-os csoroszlyanyomással és robusztus kialakítása révén egyszerre akár négy komponens kijuttatására képes, nehéz és kötött talajokba egyaránt.

Az Ön HORSCH-szaktanácsadója: Nyugat-Magyarország: Szász Zoltán zoltan.szasz@horsch.com T: +36 30 / 743-03-02 www.horsch.com

Kelet-Magyarország: Barabás Zsolt zsolt.barabas@horsch.com T: +36 20 / 618-71-91 www.horsch.com