terra
Több mint technológia
1 / 2019 (17)
4
Speciálisan biogazdaságokba Új terület a HORSCH-nál: ökológiai gazdálkodás
Élelmiszer-átláthatóság
Interjú Michael Horsch-sal és Dr. Andreas Kneißlerrel
21
Gabonát szemenként vetni – többet aratni! 44 A sitzenhofi kísérletek eredményeinek értékelése
— — — —
Anz_TH17_LeebAX_ProntoDC_TerranoGX_HU_LAY01.indd 2
22.02.19 09:57
Beköszöntő terra Kedves Olvasók! A HORSCH 1980-as évek közepe óta aktív Magyarországon. 2007-től dolgozunk nagyon eredményesen az AXIÁL-lal, s nagy potenciált látunk Magyarországban. A lehetőségek minél jobb kihasználásához alapos ismeretek szükségesek a körülményekről, az országról és a benne élő emberekről. Ez fordítva is igaz: a megszólított célcsoportnak szintén tudnia kell, kivel van dolga. Ezért szeretnénk magunkat bemutatni, hogy a magyar mezőgazdák megismerjenek minket – megértenék, hogyan és min dolgozunk, mi fontos nekünk, mi különböztet meg, mi a ritmusunk. Valójában a terraHORSCH egy exkluzív újság, csak a mi ügyfeleinknek szól. Ezzel a kiadvánnyal az érdeklődő magyar gazdák széles körének szeretnénk eljuttatni egy ingyenes mintapéldányt. Lapozzák át az újságot! Ismerjék meg a HORSCH céget – mi hajt minket, eszményeinket és természetesen technológiáinkat. Michael és Philip Horsch ügyvezetők, illetve a HORSCH LEEB ügyvezetője, Theo Leeb is gyakran utazik Magyarországra, hogy a gazdákkal eszmét cseréljenek. Örülnének, ha egyszer személyesen is megismerhetnék, és elbeszélgethetnének Önökkel is. Bővebb információkért partnerünk, az AXIÁL 19 telephelyen Magyarország teljes területén bármikor szívesen áll rendelkezésükre. Ebben a számban többek között a táplálkozással foglalkozunk – ez mindannyiunknak egyre fontosabb téma. Főzőműsorok, szakácskönyvek és táplálkozási tanácsok – mindenki tudja, mi egészséges, melyik diéta a legmegfelelőbb, és hogyan kell helyesen táplálkozni. Erre nekünk, mezőgazdasági termelőknek is oda kell figyelnünk. Meg kell változtatnunk a vetésforgót, a műtrágyát célzottan kell kijuttatnunk, azaz fenntarthatóan kell gazdálkodnunk. A hibrid-mezőgazdaság válasz lehet erre a kihívásra: a hagyományos gazdaságok sokat tanulhatnak a bio-gazdaságoktól, és fordítva. Mi is megszereztük első érdekes tapasztalatainkat saját AgroVation bio-gazdaságunkban. Egyénként és vállalkozóként felelősséget vállalunk társadalmunkért. Ezért a legkülönfélébb projektek mellé állunk – különösen azokon a településeken, ahol székhelyünk vagy telephelyünk van. Például a „SAD integráció” projekt, amellyel már 2017 óta aktívan segítjük az EU-n belülről, vagy azon kívülről érkezett bevándorlók, különösen a fiatalok, gazdasági beilleszkedését. Csak értékítéletünk átadásával tudjuk biztosítani a szociális együttélés sikerességét, és az integráció mindenek előtt a munkaerő-piaci beilleszkedésükkel lehet eredményes. Fedezze fel Ön is, mi motiválhatja az embereket! A legnagyobb részben még előttünk álló 2019-re a cégvezetés nevében jó egészséget és sok sikert kívánok. Szívélyes üdvözlettel: Cornelia Horsch
Impresszum terraHORSCH Több mint technológia HORSCH Maschinen GmbH Sitzenhof 1 DE-92421 Schwandorf Tel.: +49 9431 7143-0 Fax: +49 9431 7143-9200 terra@horsch.com www.horsch.com nemzetközi partnermagazinja. A tartalomért felelős: Cornelia Horsch Szerkesztő: Johannes Hädicke Cikkszerzők: C. Blandin, D. Brandt, M. Braun, J. Hädicke, J. Seitz, C. Horsch, G. Lorre (RDN), R. Müller, M. Mumme (traction), E. Nicolai, R. Nolêto, M. Penner, S. Proust, J. Stangl, H. Wolf Fotók: HORSCH archívum, Petra Kellner Fotográfia, dlv-Kiadó – Ceres Award, J. Epp-Pauls (magán), R. Müller (magán), M. Mumme (traction), L.V. da Silva, F. Wessa (magán), Fordítók: angol: H. Wolf; francia: S. Proust, AeC Traduction; lengyel: B. Dudkowski; orosz: V. Veklenko; magyar: M. Vas, AXIÁL Kft. A terraHORSCH évente kétszer jelenik meg német, angol, francia, lengyel, orosz és magyar nyelveken. Az újság, valamint minden, benne megjelent tartalom és illusztráció szerzői jogvédelem alatt állnak. A szerzői jog által előírt korlátozásokon túlmenő felhasználás tilos a kiadó beleegyezése nélkül. Layout: Otterbach Medien KG GmbH & Co Nyomás: GELBER ECO PRINT Kft.
Tartalomjegyzék Aktuális Speciálisan biogazdaságokba
Gyakorlatból véve Ökológia és ökonómia kéz a kézben: Patrick Ponsin (FR)
31
HORSCH Intern Jótékonysági gálaest a HORSCH-nál
34
Egy nap az erdőben: Nyári tábor Ronneburgban
35
Iskolapélda: Hogyan készülnek élelmiszereink?
36
10
HORSCH tehetségek
38
Vállalati hírek 1998 - 2018: 20 éves a HORSCH France
13
Szerviz & Forgalmazás Magyarország – egy növekvő piac: AXIÁL (HU)
41
Pontos vetés (Philipp Horsch)
16
Élelmiszer-átláthatóság (Michael Horsch, Dr. Andreas Kneißler)
21
FITCentrum Gabonát szemenként vetni – többet aratni: HORSCH SingularSystem
44
Új sorozat – új csarnok (Theodor Leeb)
24
AgriDays 2018: Eredményes harc a gyomok ellen
46
4
HORSCH Leeb 4 AX – új innováció az orosz piacra 6 Gyakorlatból véve Ezermester az év földművese: René Kolbe, Pahren Agrar (DE) Hírek a nagyvilágból Előre haladva vetni: Cornelio Sanders, Grupo Progresso (BR)
Gépteszt Mindig egyensúlyban: HORSCH Leeb 7 GS
8
26
3
terra
Aktuális
Speciálisan biogazdaságokba Bár az ökológiai mezőgazdálkodású területek százalékaránya Németországban a teljeshez viszonyítva csupán egyszámjegyű – a bio továbbra is divatos. És nem csak a kisebb gazdaságoknál. A növekedés mértéke csaknem tíz százalék. A terraHORSCH Michael Braunt és Andreas Bognert kérdezte a HORSCH termékmarketing osztályáról, hogyan áll rá a vállalat erre a termékirányra.
A
termékmarketingben új terület született. Ezen belül leginkább az ökológiai mezőgazdasággal foglalkoznak, különösen a talajmunkák, a vetőmag-kijuttatás és a gyomok elleni védekezés szempontjából. Ezeket a témaköröket Andreas Bogner felügyeli, aki a Müncheni Műszaki Egyetemen, megújuló erőforrásokból diplomázott. „Játszótere” a HORSCH csehországi AgroVation kísérleti gazdaságának egy része. Itt egy 70 hektárnyi területet kivettek a hagyományos termelésből, s az ottani AgroGanic üzemrészben 2017 novembere óta tisztán ökológiai a gazdálkodás. Az AgroGanic ügyvezetője Lucas Horsch, aki testvérével, Constantinnal együtt vezeti az AgroVationt. Bakhátas művelés „Eddigi kísérleteink középpontjában kétféle növénykultúra állt: a kukorica és a szója“ meséli Michael Braun, a termékmarketing csoportvezetője. „Itt kizárólag bakhátas a művelés. Ezzel jó eredményeket értünk el a hagyományos gazdaságban, de sok biogazdálkodónak is kedvezők a tapasztalatai kukoricával. Mi azonban egy komplett rendszert szeretnénk ügyfeleinknek kidolgozni, megbízható folyamatokkal. Az AgroVation alapgondolatához következetesen tartjuk magunkat a biogazdálkodásban is: Controlled Traffic Farming (CTF) rendszerrel optimalizáljuk a munka- és erőgépek nyomszélességét, valamint tervezünk művelőutakat. A nyomtáv három, a munkaszélesség tizenkét méter. Az AgroGanic a gazdaság egy teljesen különálló része, összefüggő, nehezebb és könnyebb talajtípusú területekkel, illetve gépcsarnokkal. Saját, keskeny gumihevederű JD traktor áll rendelkezésre. Különösen a talajszerkezetben van még fejlődési lehetőség. Ez nekünk elsődleges fontosságú, mivel sokkal nagyobb súlyú tényező ebben a rendszerben, mint a hagyományos művelésben. Elsősorban három helyen tudjuk befolyásolni a rendszert: a talajművelés módjával, a táp-
4
Michael Braun (balra) és Andreas Bogner (jobbra) a terraHORSCH-sal beszélgettek a termékmarketing egy új területéről: az ökológiai gazdálkodásról.
anyag-kijuttatással és a köztes vetés jól megválasztott növényfajtáival. Most már csak az a kérdés, hogy melyik tényező milyen sebességgel fejti ki hatását.” Moduláris Andreas Bogner már az első munkanapon kialakította a kísérleti területen a magágyakat, és elvetette a köztesnövényeket. Télen kevesebbet volt kinn a földeken, mivel a HORSCH technológiai oktatásain vett részt, biogazdálkodási konferenciákat látogatott, és nem utolsósorban kidolgozta az elkövetkezendő nyár koncepcióját. Martin Wiethaler segítette, a bakhátas művelés tapasztalt biogazdálkodója. Maga a vetés aztán május közepén vette kezdetét – Bogner szerint viszonylag későn, de a kísérleti
A bakhátak felhalmozása ősszel
gépek még nem álltak teljesen készen. „A gazdálkodási technológiánk központi eleme, hogy barázdát fektessünk le, ezen keresztül végezzük a következő munkaműveleteket. A munkagépet a kapák vezetik. Mi ehhez ULD-kapákat használunk. Az első munkamenetben kialakítjuk a sorközöket, a kapa egyfajta csatornát váj a talajba (lazább terület). Minden további munkamenetben ezt a lazább területet követi a kapa. Mi ezt »vezetőcsatornának« nevezzük” magyarázza Andreas Bogner. „Olyan alapkeretekkel dolgozunk, amelyeket mechanikusan át tudunk szerelni. Ez a később szériában gyártandó gépjeink kiindulópontja is. Jelenleg kétféle keretünk van: egy, amellyel bakhátat tudunk készíteni, és egy a vetéshez. Ez utóbbira elöl tartály van felszerelve. A keretet, amellyel a bakhátakat készítjük, a későbbiekben a kapáláshoz és a föld felhúzáshoz használjuk, ehhez mindöszsze a munkaeszközt kell cserélni. A bakhátra húzzuk, közöttük pedig megkapálja a földet. Ki a szántóföldre „Amikor tavasszal a bakhátakat képeztük, nagyon száraz volt minden.” mesél tovább Andreas Bogner. „Ez azonban jól működött, mivel háromdimenziós térben dolgozunk, és felülről elvehettünk földet, hogy elérjük a nedvesebb területeket. Aztán ide juttattuk ki a vetőmagot. A kísérletben használt gépünkön ULD-kapák vannak, amelyek a bakhátak között 15-20 centiméter mélyen futnak. A kapák, kapatartók és túlterhelés elleni nyírócsapok a teljesen normális termékkínálatunkból vannak. Vetéskor a bakhátakon egy tolólap halad a vetőgép előtt, letolja az organikus anyagot. A bakháton belül a felszálló nedvesség miatt pára képződik. Így kapunk száraz körülmények között is finom, nedves magágyat, ahol a durva rögök a bakhátak között vannak.” A vezetősínek vezetnek később a kapáláskor és bakhát készítéskor – kamerarendszertől függetlenül. Az alsó lengőkar
„Az ökológiai gazdálkodásban a köztesnövény a vetésforgó fontos része” folytatja Michael Braun. „Szeretnénk mélyreható ismereteket szerezni arról, mely növények alkalmasak erre a célra, és hogyan lehet ezeket kombinálni. A repcénél is érdemes erre figyelni. Rokon fajták azonban nem lehetnek a köztesnövények között.
Vetőmag kijuttatás a bakhátakon
Csöves kukorica bakháton
úszó ágyazású, a gép kvázi magát vezeti. A gyom elleni küzdelemről Michael Braun a következőképpen vélekedik: „A speciális hátsó kapákkal amennyire csak lehet, közel megyünk a sorokhoz, a talajfelszínt enyhén megbolygatjuk, ami meglazítja a gyomokat. Ez valamivel agresszívabb, mintha csak a boronát használnánk. A nagyobb rögök a barázdákba hullanak. A szójánál alig töltögetünk, a
késői gyomokkal. Kukoricából 6,5-7 tonnányi szárazanyagot csépeltünk. Összességében a bakhátas termesztésnek száraz körülmények között is előnyei mutatkoztak. Megakadályozta a párolgást, és a vezetőcsatornán keresztül a gyökerek át tudtak törni, hogy mélyen lenn vízhez jussanak.“
Kapálás és bakhát készítés szójában
kukoricánál valamivel jobban. Ez a gyökérképződésre van jó hatással. Ráadásul megállapítottuk, hogy a kukorica szívesen használja a vezetősínjeinket, hogy még mélyebbre eressze a gyökereit. Így az igazán késői vetés és a szárazság ellenére egészen jól fejlődött. Eredmények Mind a kukoricából, mind szójából egészen szép hozamokat könyvelhettünk el, az extrém szárazság ellenére,” mondja Andreas Bogner. „A szójánál ez az érték hektáronként 1,9 tonna volt. Nagy örömünkre nem adódott semmi probléma a
Köztesnövények A lóhere alternatívája lehetne egy úgynevezett helyreállítási év, egy hoszszabban megmaradó köztesnövénnyel, esetünkben különböző hüvelyesek – borsó, lóbab, árpa, zab, valamint facélia (mézontófű) – keverékével. Vetni kora tavasszal kell. A köztesnövény így meg tud eredni, mulcsolni lehet, majd azután újra fel tud futni. Ehhez a hagyományos gazdaság HORSCH Tiger gépe 35 centiméter mélyen lazította meg a talajt. A vetőmagokat tárcsás borona dolgozta be. Előnye: extrém jó vetés, és pozitív eredmények a gyomok elleni harcban. Jelenleg kísérletek folynak különböző köztesnövényekkel, például télálló változatokkal és a legkülönfélébb lazítási eljárásokkal.
Minta a köztesnövényeknél
Kitekintés „A mi fő célunk az AgroGanic-nél nem a kísérletezés“, tisztázza Michael Braun. „Az a célunk, hogy nagy folyamatbiztonsággal tudjunk kialakítani egy új, organikus termelési rendszert. És hogy ez a végén nagyszerű legyen. Jövőre különböző kapaformákat fogunk tesztelni. Ezenkívül a szójánál más sortávolságokkal is kísérletezünk majd.
Szója bakháton 75 centiméteres sortávolsággal
A 75 centiméter ehhez a növénykultúrához nem optimális. Érdekes lenne a bakhátas módszer a cukorrépánál. De ott még nincs megoldás, hogyan távolítsuk el a gazokat kézi munka nélkül. Gabonát is szeretnénk felvenni a vetésforgóba. Azután még több tapasztalatot szerezni a bakhátas rendszerben. Továbbá érdekes lenne a lóbab és a napraforgó is. Technikai oldalról a kapatestek paralelogrammás vezetéséről gondolkodunk, talán tolóautomatikával és kamerarendszerrel. Ez ráadásul a hagyományosan gazdálkodó üzemeknek is érdekes lehet. Egyáltalán, még sok dolog befolyásolhatja a folyamatot. Hiszen a rezisztensekkel és a hatóanyagok lehetséges kiesésével a kapálásnak összességében nagyobb lehet majd a szerepe. 5
terra
Aktuális
HORSCH Leeb 4 AX – új innováció az orosz piacra A HORSCH az orosz telephelyén, Roscsinszkijben saját kutatási területet használnak gépbemutatókra.
A HORSCH telephelyén Roscsinszkijben tartották az orosz piac első kereskedői és marketing tanfolyamát a HORSCH Leeb 4 AX-ről.
A
Leeb szántóföldi permetezőcsaládot új taggal bővíti a HORSCH Leeb 4 AX. Értékesítő és marketinges munkatársainak a HORSCH Rusz már meg is rendezte első tanfolyamát, amelyen részletesen bemutatták az új permetezőt. A résztvevők meg is nézhették a Leeb 4 AX munkáját, sok fontos érvet gyűjtve össze a permetező mellett. A Leeb 4 AX leginkább egyszerű technikájával és könnyű kezelésével tűnik ki a piactársak közül. A résztvevőknek különösen az ismert BoomControl szórókeret-vezérlés tetszett. Lipeck megyében termékeny feketeföld veszi körül a HORSCH roscsinszkiji telephelyét. A permetezőt egy teszt-területen, Belorusz traktorral mutatták be, intenzív munkában. Már régóta van piaci igény egy olyan szántóföldi permetezőre, amely a Leeb GS és LT típusoknál jobban illik az orosz
6
és a kelet-európai földekhez. A HORSCH tökéletes válasza a Leeb 4 AX. Oroszországban hagyományosan a belföldi traktormárkák terjedtek el. E traktorok gyakran nem haladják meg a 120 lóerőt, és nem felelnek meg a nagyobb hidraulikus teljesítmény-igényeknek, illetve az ISOBUS-csatlakozásokhoz.
Ezért a Leeb 4 AX bemutatására a régióban tipikusnak mondható MTZ traktort választottak, standard kardáncsonkkal. A Leeb 4 AX éppen ilyen traktorokkal párosítva tud dolgozni, új dimenziókat érve el területteljesítményben és a munka minőségében. A BoomControl rendszer nem csupán
A HORSCH Rusz értékesítő és marketinges munkatársai tetőtől talpig megvizsgálják a Leeb 4 AXet. A tanfolyam bemutatóján vízzel töltötték meg a tartályt.
15 km/órás sebességet tesz lehetővé, hanem biztos kijuttatást is, maximum 50 centiméteres távolsággal a célfelülettől. Ilyen egyszerű, könnyen kezelhető, mégis biztos szórókeret-vezetésű szántóföldi permetező eddig nem volt elérhető az orosz piacon. A növényvédelem komoly költségtényezővé vált a gazdaságokban. A helyes adagolás mellett leginkább a kijuttatás időpontja és pontossága döntő, hogy teljes hatásukat ki tudják fejteni a használt szerek és készítmények. A Leeb 4 AX technikája fontos szerepet tölt be ebben. A nagy menetsebesség és területteljesítmény kombinációja az optimalizált vízfelhasználással lehetővé teszi az időablak jobb kihasználását. Különösen az időjárási tényezők – a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma és a szélsebesség – befolyásolják a kezelés eredményét. Nagyon fontos a gazdaság megfelelő gépesítése, hogy kedvező időpillanatban, jó környezeti feltételek között lehessen végrehajtani a kezeléseket. A mennyiség azonban csak a teljes kép fele – a permetezés minősége a másik. Ezen a ponton kerül képbe a HORSCH BoomControl rendszer rendkívül pontos szórókeretvezérlése. Mindegy, hogy talajfelszín vagy növényállomány a célfelület, a BoomControl folyamatosan tartja az 50 centimétert. Ez a távolság egyrészt a tökéletes keresztirányú elosztást biztosít a teljes munkaszélességben, de még fontosabb, hogy a kijuttatott permet mindig eléri a célzott helyet. A HORSCH szórókeret-vezérlése teljesen automatikusan dolgozik – mind munka közben, mind a fordulókban. Így nagymértéken csökken a kezelési hibák lehetősége. A Leeb 4 AX sok üzemben lehet a következő lépés a növényvédelem pontossága és hatékonysága felé vezető úton. A HORSCH teljesen új ügyfélkörnek fejlesztette ki a Leeb 4 AX-et. Magas műszaki színvonalat kínál, viszonylag csekély elvárásokkal a traktorral szemben. Ezért többek között olyan ügyfelek is érdeklődhetnek iránta, akiknél egy Leeb GS vagy LT eddig nem került szóba. Alapgép A 4000 literes nagypermetezők piacán a HORSCH eddig nem volt jelen egyszerű technikájú gépekkel. A Leeb 4 AX műanyag tartálya 3800 liter keverék és 400 liter tiszta víz befogadására alkalmas. Belső, illetve külső oldalának igen jó mi-
Szakaszkapcsolás elektromotorokkal, vagy opcióként pneumatikus szakaszszelepekkel.
nőségű felülete könnyen tisztítható. A dugattyús membránszivattyú igény szerint 270 vagy 400 liter/perc teljesítményű. A hajtás mindig kardántengelyes. Kezelés és vízkeringetés A Leeb 4 AX kezelőközpontjának két mechanikus többutas csapja közül az egyik a szívó-, a másik a nyomóoldalt vezérli. A rendszer egyszerűen kezelhető és robusztus felépítésű. A 35 literes, nagy teljesítményű vegyszerbekeverő tartály többek között porokat és granulátumokat is fel tud oldani. A belső tisztítás a hígítási elvet követi. A BoomControl rendszer biztosan tartja az 50 centis távolságot a célfelülettől. A fúvókák standard távolsága 50 centiméter. Egyelőre 18 és 30 méteres, 5-13 szekcióra osztott szórókerettel hozzák forgalomba az új permetezőt.
Felfüggesztés és nyomszélesség A vonórúd igény szerint felső- vagy alsó függesztésű lehet. Opcióban kérhető kormányzott vonórúd, hogy a vontatott permetező automatikusan kövesse az erőgép nyomvonalát. A nyomtáv 1,5 és 2,25 méter között állítható, és bármikor megváltoztatható. A Leeb 4 AX teljes mértékben ISOBUSkompatibilis, és például az ismert HORSCH terminálokkal használható. Európa és a kiegészítő felszereltség Közép- és Nyugat-Európában a Leeb 4 AX-et többek között olyan gazdaságokba ajánljuk, ahol nagyobb beruházások nélkül szeretnék magasabb szintre emelni a növényvédelmet. Már díjat is nyert: a traction, az Agrartechnik és az agrarheute magazinok olvasói a „Mezőgép Innováció 2018” növényvédelmigépkategória nyertesének választották. A Leeb 4 AX vontatott szántóföldi permetezőgép a 2019-es Agrárgépshow kiállítás Nemzetközi Termékfejlesztési Díjában részesült Gépesítés kategóriában. Igény szerint kiegészítő felszereltségként, folyamatos belső tisztításért, már CCS-rendszer is kérhető. Ez a rendszer már ismert a Leeb GS és LT szériákból. A Leeb 4 AX már elérhető, és 2019 tavaszától szállítják. További műszaki részletekről a terraHORSCH kiadvány korábbi (2018/16) számából tájékozódhatnak.
Viktor Lorenz (Kereskedelmi vezető HORSCH Rusz) a HORSCH Leeb 4 AX-ről: „A HORSCH Leeb 4 AX az orosz piacon és Kelet-Európában kitárja előttünk a növényvédelem kapuit. Egyszerű technikával nyújt maximális teljesítményt, előnyeit gyorsan felismerik majd az ügyfelek. A HORSCH Leeb növényvédelmi permetezők, de még inkább a BoomControl rendszer Oroszországban még nem túl ismertek. Nehéz a Leeb 4 AX-et összehasonlítani a piactársak gépeivel, mivel az orosz piacon hasonló felszereltségű permetezőt nem kínál senki. Az orosz piacot áthatja a tradíció, de jelenleg áttörés előtt áll. Az a cél, hogy a Leeb 4 AX új impulzusokat adjon! A sorozat széles választékot kínál, külön-
böző méretű gazdaságoknak. A műszaki lehetőségek, illetve a könnyű kezelés a közepes magángazdaságoknál előnyösek. A nagy gazdaságoknak és a mezőgazdasági holdingoknak attraktív ár-érték arány mellett gazdasági előnyöket is kínál a Leeb 4 AX.” 7
terra
Gyakorlatból véve
A gazdaságban több száz hektáron termesztenek kendert. A kenderlabirintusban a Pahren Agrar sok információt nyújt erről a részben még ismeretlen és eléggé rosszhírű növényről.
Ezermester az év földművese Szemellenző nélkül ötvözi René Kolbe Zeulenrodából a hagyományos és az ökológiai gazdálkodást. Nála nem mindig a legmagasabb hozam elérése az elsődleges cél. Ez a látásmód eredményezte a „Ceres Díj – az év szántóföldi növénytermesztője“ kitüntetést a földművelés kategóriában.
G
yümölcsöző a Zeulenroda tavat körülölelő lankákon gazdálkodni. A Pahren Agrar cég hatszáz bérlő földjét kezeli a völgyzáró gát környékén. A főnök, René Kolbe, „családfát” függesztett ki a tárgyalóban, amely azt mutatja, kik hozták be a kooperációba a földeket, és hogyan változott az egykori keletnémet termelőszövetkezet. A családfa tetején a kooperációhoz ma tartozó tizenkét cég: egy holding, sok kft, bt-k és jó néhány név. René Kolbe így mindent jól át tud tekinteni, de szüksége is van rá. Hiszen minden cégnek megvan a saját szakterülete: az egyiké a takarmányfeldolgozás, a másiké a vetés, megint másé a kenderből készült termékek, a biotermékek, egészen a járműállományig és így tovább. Valamennyi cég összekapcsolódik, és működő hálózatot alkot, amelyből nem lehet csak úgy, egyszerűen kiszakítani egy szereplőt. Mindent irányítás alatt tartani az üzleti
8
A nyertes Rene Kolbe (középen) Cornelia Horsch-sal (2. jobbról) zsűritagokkal: Karl Bockholt (balra, agrarheute magazin), Andreas Lege (2. balról., Mezőgazdasági Kamarák Szövetsége) és Daniel Brandt (jobbra, HORSCH Maschinen GmbH)
menedzsment remekműve. A Pahren Agrar leginkább a szántóföldi növénytermesztésben érintett.
A szövetkezet 2016 óta gazdálkodik hagyományosan 1400 hektárnyi területen, és ugyanennyin ökológiai módon, a Zeulenroda tó átellenes partján. 2016ban állított át Kolbe 511 hektárt biogazdálkodásra. „Azóta a hagyományos tanul a biótól és fordítva” A gazdaság kitűnő példa a hibrid mezőgazdaságra. Már nem kizárólagos a hagyományos vagy bio, inkább az arany középút érvényesül, tanulnak egymástól az ágazatok, ez a hibrid mezőgazdaság. Az ökológiai termesztésben eredményes folyamatokat Kolbe rendszeresen teszteli a hagyományos gazdálkodásban is, fejében mindig az erőforrások és költségek csökkentésének gondolatával, úgy, hogy továbbra is jó legyen a hozam. A szántóföldi és az ökológiai gazdálkodás erényeinek ötvözését jól mutatja a trágyázás és a növényvédelem: Kolbe 95 százalékban folyékonyan táplálja a hagyományos növényeit. Szinte kizárólag saját gazdaságában ke-
letkezett, illetve ammóniumtrágyákat használ. „Ezzel automatikusan csökken a növényvédelem ráfordítása.” Kolbe úr „nem maximális, hanem célhozamokkal” számol. Több éves átlagot tekintve csökken az erőforrások felhasználása. „Pedig boldogabb lenne a tanácsadóm, ha teljes adagot használnék” teszi hozzá nevetve Kolbe úr. Meggyőződése, hogy a mezőgazdáknak el kell szakadniuk a sok vegyszertől, és csökkenteni kell ezektől az ágazat függését is. Alapelve: „Ha több biót akarnak a fogyasztók, akkor többet kínálunk nekik.” Minden évben szervez a gazdaság udvarán egy fesztivált, és a bérlőkkel földbejárásokon is próbál kapcsolatot kialakítani. Természetesen Kolbe saját gazdaságának hírnevét is növeli ezzel, hiszen nagy üzemével ő a környék egyik fontos munkaadója. A bio-gabonák raktárkapacitása az újonnan kialakított magtárral hatezer tonna lett. A hagyományosan termesztett termények még 25 ezer tonnát tesznek hozzá. Ezzel az üzem optimálisan jelenhet meg a piacon, és nincs rákényszerítve, hogy terményeit gyorsan elszállítsa. A gazdaság egyik fontos növénye a több száz hektáron termesztett kender, amelyről egyre többet hallani. Azért, hogy a kendert ne csak értékesítsék, hanem felvilágosítást is adjanak róla, a Pahren Agrar-nál kenderlabirintust alakítottak ki – az ismert kukoricalabirintus mintájára. A kendert a gazdaságban kétféleképpen hasznosítják: magjából olajat
nyernek ki, rostját az autó- (üléshuzat), és a szigetelőanyag-gyártásban használják. Az értékesítés és a tájékoztatás az ipari felhasználásról, még olyan területek, ahol sok a pótolni való. Kolbe feladataként tűzte ki maga elé a valódi felvilágosítást erről a sokak előtt még „ismeretlen” növényről. „A kender a médiában elég rossz hírű” mondja Kolbe, „és csak lassan derülnek ki a pozitívumai a fájdalomterápiában.” A gazdaság egy további specialitása 2000 eleje óta a zöldborsó, amelyet a terület körülbelül tíz százalékán vetnek, és hektáronként közel 4,5 tonnás átlaggal takarítanak be. Mindezt természetesen valahogy ellenőrizni és irányítani kell. Itt fizetődik ki a digitalizáció. René Kolbe minden munkatársa iPadet használ, ezen keresztül kapnak meg minden utasítást és információt a szolgálati beosztásról, és rögtön jelezni tudják, ha elvégeznek egy feladatot. Így a telep minden gépének pozíciója jól látható, és az is, hogy hol tartanak a tervezett folyamatok. Ezenkívül a gazdaságban saját meteorológiai állomás is helyet kapott. René Kolbe így vélekedik magáról: „Szerelmes vagyok a természetbe és a mezőgazdaságba. Éppen ezért ez az otthonom, ez a mindenem.” És a Ceres Díj zsűrije szerint: „Az üzemvezetőnek sikerült a hagyományos látásmódot összehoznia a biológiai gazdálkodással. Mindkét gazdálkodási módszer tanulhat egymástól.”
Gyökerekkel, hálózatban, összekötve Tulajdonos, ügyvezető, elnök, intéző, üzemvezető. René Kolbe mindennapjai a piaci növényekről, a nemesítésről és az energiáról szólnak. A Zeulenroda gát körül 2330 hektáron termeszt szántóföldi növényeket, ezer szarvasmarháról gondoskodik, és 12 üzemmel működik együtt, keverttakarmány-készítésben, malmokban és egy benzinkútnál. További növényként a gabona, repce, kukorica és borsó mellett haszonkendert, olajlent, papírnyírt és csészekórót termeszt. 511 hektáron biogazdálkodik. Partnere az AHP-Agrar és Handels GmbH Plauen, további 1280 hektárral. A biogazdálkodás 95 tejelő tehénnel és 32 ezer tojótyúkkal a nemzetközi menedzsment-rendszereknek megfelelő tanúsítványt szerzett. Kolbe saját kommunikációs központjaiban, például a kenderpavilonban dolgozza ki saját ötleteit.
Önnek is van egy érdekes szántóföldi termesztéssel foglalkozó gazdasága? Jelentkezzen!
A Ceres díjnyertes René Kolbe (jobbra) a Ceres zsűritagjaival Karl Bockholttal (balra, agrarheute magazin) és Andreas Legével (középen, Mezőgazdasági Kamarák Szövetsége) a Pahren Agrar virágzó lenföldjén.
A képen a szántóföldi növénytermesztő kategória három befutója ünnepel a berlini Ceres Díj gálán. Egy csodás ünnepi vacsora, amelyen akár Ön is részt vehetne. Jelentkezzen az év szántóföldi növénytermesztője díjra a ceresaward.de oldalon. 9
terra
Hírek a nagyvilágból
Előre haladva vetni A brazil mezőgazdaságban több szempontból is úttörő Sanders család megváltoztatja a régió életét és munkáját is. Rafael Nolêto újságíró készített riportot a terraHORSCH újságba a család vállalkozói és gazdasági tevékenységéről.
S
ebastião Leal körül, Piauí tartományban, Brazília északkeleti részén csak nemrégiben fogták be mezőgazdasági termelésbe a földet. A régió a napsütéses órák nagy számáról ismert. A Sanders család Grupo Progresso vállalkozásával 2001 óta írja itt sikertörténetét, közben az egész régiót megváltoztatva. A holland gyökerű Cornélio Adriano Sanders érkezett először Piauíba, családja később követte. Együtt kezdték felépíteni régóta vágyott farmjukat. A modern, jól szervezett Fazenda Progresso ma a Grupo Progresso központja. Felesége, Ani Sanders, kezdettől támogatta férjét. Mint mindig, most is aktívan segít mindenben. Korábban „csak” 3800 hektáron gazdálkodtak – most több mint 52 ezer hektárt művel meg a Grupo Progresso, és közben 60-ról 400 fölé nőtt az alkalmazottainak száma. A Cerrado, az egykori hatalmas trópusi szavanna termékeny területeit a Sanders család kezdte el művelni. Kunyhókat és házakat építettek. Leginkább azonban vetőmag előállításba fektették pénzüket. Ez, és sok egyéb strukturális fejlesztés szerepet játszott a vállalkozói csoport fejlődésében, valamint a régió előrelépésében. Több telephely A Grupo Progresso sokrétű tevékenységébe rengeteg minden tartozik, szójabab- és kukoricatermesztéstől a gyapotfeldolgozáson és az eukaliptusz erdők
10
A Grupo Progresso szíve és lelke – a Sanders család: Ani és Cornélio (állva) gyermekeikkel Gregoryval, Greicyvel és Guebersonnal (ülve, balról jobbra).
újratelepítésén át az állattartásig. Jelenleg hat telephelye van: öt Piauíben, egy pedig Paracatuban, Minas Gerais tartományban. A Piauí Csoport gazdaságainak neve Rainha da Serra, Imperial, Península, Pratinha és Fazenda Progresso, ahol minden elkezdődött. Hogy mindezt felépíthessék, sok beruházás kellett: technológiába, infrastruktúrába, de leginkább dolgozóik képzésébe. A Sanderseknek soha nem a méret és a tulajdon számított. Sokkal fontosabb volt a közösség, az akaraterő, a dolgozóik beilleszkedése, a természet tisztelete és a helyi közösségekkel kiépített kapcsolat. A Grupo Progresso mindig a legmodernebb technológiát vette igénybe. 2017 óta a régió bőséges napfényével állítanak elő elektromos áramot. A napkollektorok nagyrészt el tudják látni tiszta és megújuló energiával Fazenda Progressót. „Vállalkozónak lenni nekem azt jelenti: dolgozni és bátran befektetni, hogy elérhessek egy célt. Érzék kell ahhoz, hogy hol és milyen befektetés térül majd
meg. Ezenkívül fontos olyan embereket magunk mellett tudni, akik támogatnak, és elkötelezik magukat mellettünk. Én szerencsés vagyok, mert a családom kezdettől segít szavakkal és tettekkel is. Nagyon hálás vagyok nekik ezért”, meséli Cornélio Sanders. A család aktívan részt vesz a napi ügymenetben Egyértelműen érezhető, hogy, Grupo Progressban minden az egész család szívügye. Ani az adminisztrációt vezeti. Szinte mindenről gondoskodik – a kertek gondozásától a munkavállalók irányításáig. Gregory, a legidősebb fiú, ügyvezető igazgató és művezető. A lányuk, Greicy anyjának jobbkeze az adminisztrációban. A legfiatalabb fiú, Gueberson, orvos, és a csoport részvényese. „Amikor elkezdtük ezt az egészet, az egyik legnagyobb problémánk volt olyan dolgozókat találni, akik készen álltak eleget tenni a Grupo Progresso kihívásainak”, mondja Ani. „Hiányoztak a szakmunkások. De azóta mostanáig tudatosan megmutatjuk elkötelezettségünket
az emberek és az ország iránt. Támogatjuk és fejlesztjük munkatársaink képességeit, helyi munkaerőt alkalmazunk, és befektetünk a képzésükbe. Így jutottunk megbízható munkaerőhöz. Mi itt mindannyian egy család vagyunk.” Sok rendezvénnyel és közös tevékenységgel ünnepli a Sanders család dolgozóival és azok családjaival ezt a sikert. És a Grupo Progressónak van oka ünnepelni! A 2016/17-es betakarítási időszakban a régió és az ipari terület infrastruktúrájába fektetett be. A projekt egyik állomása az új vetőmag-előállító létesítmény, az UBS (Unidade de Beneficiamento de Sementes), 350 ezer zsák tárolására alkalmas raktárral. Az USB innovatív koncepciója Brazíliában egyedülálló. Nagy mennyiségű vetőmag tárolását teszi lehetővé. A silókban a legmodernebb technikával szabályozzák a hőmérsékletet és a nedvességet. A rendszer online figyeli a vetőmagok minőségét, és azonnal jelez, ha bármi eltér a beállított értékektől. Ezen befektetések alapján tudta a Fazenda Progresso hihetetlen mértékben megnövelni a szójabab, a kukorica, a gyapot, a köles, a széna és az eukaliptusz termőterületét. Nagy beruházások Nemcsak Fazenda Progressóban ruháztak be erőteljesen, hanem a csoport egy további üzemében, a Fazenda Rainha da Serrában, Uruçuíban is. Klimatizált lakásokat építettek, kávéházakkal, műhelyekkel, raktárakkal, benzinkúttal, központi épülettel, őrházakkal, beléptetőrendszerrel és 120 tonnás padlómérleggel. Sebastião Lealban, a Fazenda Imperial majorba nagy feldolgozó- és tároló üzemet építettek, 50 ezer tonna gabona kezeléséhez. Az üzem szárítóit indirekt
Szenvedéllyel gazdálkodni – a HORSCH mottója Cornélio Sandershez is illik.
rendszer működteti, gőzkazánnal, biztosítva a gabona kiváló minőségét. A csoport további egysége a Fazenda Península. Fő terméke a minőségi szójabab, amelyet a vállalat saját üzemében dolgoznak fel. A farmon szójababot és kukoricát termesztenek, Guadalupe-ban, ahol a legkorszerűbb szivattyú- és öntözőrendszerek állnak rendelkezésre. A Grupo Progresso legújabb farmja a Pratinha, Uruçuí Minas Gerais szövetségi államban. A Fazenda Ouro Branco gazdaság kétezer hektáron termeszt szójababot és kukoricát. A Piauí és Minas Gerais vezetői nemcsak arra helyeznek hangsúlyt, hogy elkötelezett partnerekkel dolgozzanak, hanem a legújabb technológiákkal akarnak optimumot kihozni a területekből. A Grupo Progresso 2015 óta ügyfele a HORSCH-nak, amellyel csakis a legjobb tapasztalatokat gyűjtötték a brazil gazdaságok. Látogatás a Sitzenhof utcában „Akkor ismertem meg Michael Horscht, amikor egy brazíliai utazásán meglátogatta a Fazenda Progressót”, eleveníti fel Cornélio Sanders. „Meghívott minket a HORSCH központjába, Schwandorfba. Eleget tettünk a meghívásának, és azután döntöttünk egy Maestro megvásárlása mellett. Nem csalódtunk! A hozamok kimagaslók voltak. 2017-ben egy további Maestrót vásároltunk, és 2018-ban még kettőt. Ezeket a gépeket gond nélkül lehet az egyik gazdaságból a másikba szállítani, és a mi különleges kihívásainkhoz igazítani. A gép olyan,
amilyent az ember csak kívánhat magának: hosszú élettartamú és innovatív. Ezenkívül a HORSCH-nak nagyon jó a híre. Nem is találhattunk volna jobb partnert.” Gregory Sanders, aki figyelemmel kíséri a piac újdonságait és trendjeit, hangsúlyozza, milyen fontos a termelékenység növelése, amivel az ember megkönnyíti a szántóföldön a munkát, és egyre nagyobb rugalmasságot ér el, bármely termelési szintről legyen is szó – a vetőmag kijuttatástól a betakarításon keresztül az értékesítésig. „Fejlődésünkben rendkívül sokat segítettek a HORSCH műszaki megoldásai – megkönnyítik munkánkat és javítják terméshozamunkat. A HORSCH mottója tökéletesen illik hozzánk: szenvedéllyel gazdálkodunk” – erősíti meg Gregory. Osztozni a sikerben A befektetés egyik módja a föld és az emberek jövőjébe az oktatás előmozdítása. Ez lett egy diákoknak indított projekt fő gondolata: finanszírozzák a São Paulo Egyetem Műszaki Karát (egészen pontosan a Faculdade de Tecnologia de São Paulo College karon). A fiataloknak le kell vizsgázniuk, és ösztönzőként a Grupo Progresso viseli költségeiket, amíg sikeresen befejezik tanulmányaikat. Ezután hazatérve kiváló képzettséggel jelennek meg a mezőgazdasági munkaerőpiacon. „Tényleg nagyszerű ebben a projektben részt venni. Támogatjuk a diákokat a mindennapi életben, biztosítjuk nekik a lakást, a közlekedési eszközöket, az élelmezést, a ruházatot, az egészségügyi ellátást és farmjainkon a gyakorlati hely-
terra
Hírek a nagyvilágból
Giovani Pauls
Szójavetés rekordidő alatt
Fazenda Progresso – ahol minden elkezdődött.
színeket. Az a célunk, hogy fejlesszék szakmai ismereteiket”, meséli Ani Sanders. Sebastião Leal önkormányzatával és más üzleti támogatókkal együttműködve a Grupo Progresso napelemrendszer építését kezdeményezte az önkormányzati óvodában. Ez az innovatív tevékenység a fenntarthatóságot és a technológiát ötvözi a fiatalok oktatásának előmozdításával a Fazenda Progresso körüli közösségben. „Meggyőződésünk szerint az emberek képzése az értékek ápolását, szakképesítések megszerzését, pozitív energia szétsugárzását és a lehetőségek megragadását is jelenti”, hangsúlyozza Cornélio. Előrelépni A Sanders család megmozdított valamit Cerradóban. „Ha valaki előrébb akar jutni, tudnia kell, milyen erőforrások állnak rendelkezésére. És stratégiákat kell kifejlesztenie arra, hogyan tudja ezeket a lehető legjobban felhasználni. Az emberi értékek iránti egyértelmű elkötelezettség alapelvünk része. Hisszük, hogy még egy földműves is képes változtatni, javítani a valóságon”, erősíti meg Ani. „A Grupo Progresso emberei tudják, milyen fontos a leginkább rászorulóknak segíteni. Ezzel a gondolattal és dolgozóink, valamint a Fazenda Ouro Branco partnereinek segítségével Paracantuban felújítottunk egy árvaházat, és ismét élettel töltöttük meg, méltóságteljesebb életet 12
biztosítva a gyermekeknek”, fejezte ki örömét Greicy Sanders. Szociális kötődés Sebastião Leal önkormányzatával együttműködve a csoport traktorokat és berendezéseket adományozva támogatott kisgazdálkodókat. Emellett a termés növelése érdekében hiteleket nyújtottak mész-műtrágya beszerzéséhez. A Csoport gyakran szervez sport- és szabadidős tevékenységeket, hogy támogassa a dolgozói tapasztalatcseréjét. Ezenkívül az üzemvezetők felelőssége a biztonság és jólét garantálása a vállalkozási egységekben. Munkabiztonsági előadásokat és képzéseket tartanak. Az egyiken tűzoltók szerveztek baleset-megelőzési hetet, gyakorlati példákkal. Az eredmény: A Fazenda Progresso-nak most saját tűzoltósága van, amely a tűz és más veszélyhelyzetek esetén azonnal elérhető. Világszerte példakép „A csoport értékei egybevágnak a mi személyes értékeinkkel: integritás, erkölcs, őszinteség, tisztelet és szenvedély a munkában. Azért, hogy ezeket a mindennapi életünkben és a munkánkban is alkalmazzuk, sikerült egy olyan vállalkozást kiépítenünk, amely maga is erősödik a piacon, mert megbecsüli a környezetet, a társadalmat, az alkalmazottakat és a partnereinket is”, meséli büszkén Cornélio.
A Fazenda Alvorada Luís Eduardo Magalhãesban, Brazília északkeleti Bahia tartományában fekszik. Siegfried Epp üzemében októberben 5500 hektár szóját vetettek el rekordidő alatt. Mindössze nyolc és fél nap alatt két 36.50 SW napi 24 órát dolgozott átlagosan 10 km/óra sebességgel. Ez a lenyűgöző eredmény Giovani Pauls üzemvezető szerint több tényezőnek köszönhető: tökéletes volt az idő – nem túl száraz és nem túl nedves. A kitűnően képzett csapat nagyon jól ismerte a gépeket – így természetesen eredményes munkát végzett. Bár a két Maestrót már két, illetve három éve használják, még most is különösen megbízhatóan és problémamentesen dolgoznak. A Maestrók óriási előnye a munkateljesítményük. A központi, 9000 literes vetőmagtartálynak köszönhetően kevesebbszer kell megállni, hogy feltöltsék. A Maestrók átlagosan 6-12 órát dolgoztak – ez vetőmagtól függően hektáronként 200 és 440 ezer közötti növényt jelentett. A Maestrók legjobb teljesítménye 24 óra alatt összesen 756 hektár, gépenként átlagosan 378. Giovani Pauls üzemvezető több, mint elégedett: „Még soha nem vetettünk ilyen gyorsan. Optimális! A szójánál rendkívül fontos a szezon és a vetésre alkalmas időablak. Mindig megpróbáljuk olyan gyorsan elvetni, amennyire csak lehet, és az eredmény – leginkább az októberi szójából – mindig jó volt.“ Az egész csapat ünnepelte a vetés rekordidejét.
Vállalati hírek terra
Innovagri 2018 – a HORSCH France csapata, a Horsch család, illetve egy Leeb egy Terra-Trac előtt.
1998-2018: húsz éves a HORSCH France A HORSCH France Sarl volt a HORSCH első külföldi leányvállalata. 1998. január 1-jén alapították, a Ferme de la Lucine gazdaságban Châteauvillain városában, Haute-Marne megyében, és ide szállították le 15 évvel korábban az első HORSCH gépet. Pillantson vissza velünk a HORSCH rendszer kezdeteire.
A
francia piac története paradox módon Frankfurtban, Németországban kezdődött. Manfred Dorsemagen, egy német mezőgazdasági termelő, aki 1965 óta vezette a franciaországi Ferme de la Lucine gazdaságot, és Michael Horsch 1983-ban találkozott az Agritechnica előd-kiállításán, a DLG rendezvényen. A két férfi rokonszenvesnek találta egymást, és rövid idő múlva ki is szállították La Lucine-ba az első gépkapcsolatot, egy Sä-Exaktort és egy SW 3200 T vetőgépet. Michael Horsch maga üzemelte be a gépet, és közben megismerkedett Cornelia Dorsemagennel, későbbi feleségével. A fejlesztés halad tovább Idővel egyre ismertebbé vált a „HORSCH rendszer” – előbb Burgundiában és Lotaringiában, majd Champagne krétás talajain és Berryben. Egy gépet Gers-be szállítottak, az Ehmann gazdaságba. Az ő fiuk, Michael alapította meg később a Nataïs vállalkozást (lásd terra HORSCH 2013/7. szám) A 80-as években
a Châtillon-sur-Seine-beli Redde cég aláírta a HORSCH és Dutzi márkák forgalmazásra jogosító exkluzív szerződést. Ezzel óriási lendületet kapott a német direktvetés ötlete. François Lionnet üzletember forgalmazta a termékeket a Grand-Est régióban és Franciaország központjában. Egy szerviztechnikus segítette – terepjáróval és utánfutóval vágtak neki a háromméteres Sä-Exaktor bemutató körútjának. A benzinköltség volt a kis vállalkozás legnagyobb kiadása. 1990-ben Franciaország többi részében az Accord France vette át a forgalmazást. Egy évre rá az Accordot, felvásárolta a Kverneland, és bezárt a francia leányvállalat. Ebben az időben ismerte meg a Horsch család Roger Prous-t, aki éppen megalapította az Agri-Stratège-t, egy párizsi székhelyű marketing- és kommunikációs vállalkozást. Akkoriban nagyjából 80 gépet jelentett a géppopuláció, a legtöbbje észak-Franciaországban dolgozott (csak hármat szállítottak Párizstól nyugatra). A kis cég élénken vágott bele
a HORSCH megismertetésébe a francia piacon. Először 1992-ben Allibaudières-ben (Aube megye) rendeztek vevőtalálkozót Sä-Exaktor tulajdonosoknak, ahol a részvevők tapasztalatot gyűjthettek és cserélhettek. Az összegyűjtött tudás birtokában aztán a horschosokkal közösen átnézték és átdolgozták az értékesítést segítő marketinganyagokat, új hirdetési kampányt dolgoztak ki, és oktatóvideókat készítettek a szántás nélküli talajművelésről. Független képviselők értékesítették az akkor még kicsiny termékkínálatot: a Sä-Exaktort, a TerraTracet, az Airseeder CO-t, a Striegel Jumbót, sekély szántóföldi kultivátorokat és az UW 160 átrakókocsikat. Ezzel párhuzamosan megkezdődtek a HORSCH földbejárások. Az ötlet egyszerű volt: meghívták az ügyfeleket, megnézni a HORSCH rendszerrel elvetett parcellákat. A szántóföldi stratégia tehát a technológia fölött állt. Többet beszéltek a gyökeresedésről, a vetésforgóról, talajvédelemről, mint a tengelyátmérőről, a haj13
terra
Vállalati hírek
tómű teljesítményéről vagy a fogaskerekek fogszámáról. Az elképzelés része volt, hogy ismert cégekkel speciális témákat elemeztek ki: a Michelinnel a kisnyomású gumik talajkíméléséről beszéltek, a Monsatóval a perje elleni küzdelemről. Számos összehasonlító kísérletet szerveztek és dokumentáltak. Ebben az öszszefüggésben használta az ITCF (Institut Technique des Céréales et des Fourrages – Gabona- és Takarmánytechnológiai Intézet, ma Arvalis), kitűnő eredményei miatt, referenciagépként a Sä-Exaktort. A regionális kereskedők nemcsak az értékesítettek, hanem elvégezték az üzembe helyezést és a kisebb javításokat is. Egy idő után két szervizmérnök támogatta a csapatot tudásával. Ők voltak az első állandó HORSCH alkalmazottak. Az AgriStratège foglalkozott a HORSCH franciaországi ügyvezetésével, és Párizsból vidékre költözött: 1993-ban SainteGeneviève des Bois-ba (Essonne), 1995-ben Vendoire-ba (Dordogne) és végül 1997-ben Châteaudun-ba (Eure et Loir). Növekedett az eladások száma – részben a kereskedőknek, részben a közvetlen értékesítésnek köszönhetően. Húsz százalékával Franciaország lett a legnagyobb export-ország. 1997-ben döntés született egy önálló leányvállalat alapításáról. 2000 májusában az akkori öt dolgozó vadonatúj irodákba költözött La Lucine-ben. A HORSCH France alapításával megkezdték az értékesítési hálózat újraszervezését: létrehoztak egy exkluzív kereskedői hálózatot, amely átvette a teljes termékkínálat értékesítését Franciaországban és Belgiumban. Új alkalmazottakat állítottak munkába – leginkább az értékesítés és az alkatrészek területén, mely utóbbi korábban egy szolgáltatóhoz volt kiszervezve, de az átalakítással a cégbe integrálták. A családdal Franciaországba Egy profi és exkluzív kereskedői hálózat kiépítése nem kis feladat. A kétezres évek elején a HORSCH alapvetően megváltoztatta termékkínálatát. A SäExaktort kivezették, az új Terrano és Pronto lett zászlóshajó. 2002-ben a HORSCH France veszteséges évet zárt, és a vezetőség úgy döntött, bezárja a leányvállalatot. Cornelia Horsch ekkor négy gyermekével Franciaországba költözött, nagyon világos céllal: „Egy évig Franciaországban maradunk, és felépítjük a kereskedői hálózatot.” Az egyből négy év 14
1992 októberében a HORSCH először került a piacvezető francia mezőgazdasági lap, az France Agricole címlapjára.
La Lucine 2000-ben – a HORSCH France Sarl központja.
2001-ben saját logót kapott az értékesítői- és szervizoktatás.
A HORSCH France dolgozói elkötelezett csapattá váltak, bátran állnak minden kihívás elé.
lett… A gyerekeket Châteauvillainben járatták iskolába, s a francia lett a második anyanyelvük. Az első nagy partnerkapcsolat a Nordimat céggel alakult ki. Ezt követte sok további, például az Ets Motobrie-vel és a Vimo-val. A bővülő termékkínálat új struktúrákat tett szükségessé. Az egyes kereskedőkhöz egyértelműen kijelölt terület kölcsönös elkötelezettséget jelentett. A termékkínálat átfogóbb lett, és a francia piac igényeihez igazították. Oktatásokat szerveztek La Lucine-ba és Schwandorfba az értékesítőknek, szervizeseknek és a szakraktárosoknak. A technológia is nagyot fejlődött, és egyre nagyobb lett az igény professzionális és szakképzett értékesítőre. El kellett tudniuk magyarázni például egy ISOBUS-fedélzeti számítógép sokrétű funkcióit, amelyek a GPS különböző regisztrációs kulcsaihoz voltak szükségesek. Hasonlóképp, a szervizeseknek tudni kellett az ügyfeleknek szakmai tanácsot adni és javítani gépeiket – helyben és telefonálással is. Csak a termékek és a fejlesztések alapos ismeretével lehetett a géphez megfelelő alkatrészt szállítani. Óriási jelentőségű volt a közvetlen ügyfélkapcsolat, és ez lett a HORSCH France, illetve az egész HORSCH Csoport egyik fő ismertetőjegye. Ekkoriban szervezték meg először a Journées Pro szántóföldi nyílt napot La Lucine-ben, 2001. szeptember 12-én. Michael Horsch önhibáján kívül nem tudott részt venni rajta, de hát senki nem láthatta előre a bekövetkező eseményeket. A repülőgép, amelynek Chicagóba kellett volna őt szállítania, az Atlanti óceán fölött félúton visszafordult, amikor a World Trade Center ikertornyai a földre rogytak. Journées Pro időközben a mezőgazdászok és kereskedők fix időpontja lett a kalendáriumban. A háromnapos rendezvény minden második évben, az Agritechnica előtt két hónappal nyitja meg kapuját. Gyakran jelennek meg új gépek ezen a rendezvényen. Az első nap a kereskedőké – az újdonságok megismertetésével, és gépbemutatókkal. A második napon átfogó előadásokat lehet hallgatni a mezőgazdaság fejlesztéseiről, a harmadikon pedig növénytermesztői témákkal foglalkoznak. A közbenső években a HORSCH központ francia kereskedők támogatásával szakmai utakat szervez gazdálkodóknak, németországi és csehországi szántóföldi bemutatókra.
A HORSCH France természetesen Franciaország-szerte számos kiállításon és vásáron vesz részt: Space, Sommet de l’Elevage, Innovagri…, és persze regionális mezőgazdasági kiállításokon is megjelenik. Az egész Franciaországban aktív kereskedői hálózatnak köszönhetően mindez tökéletesen működik. A négy év alatt Cornelia és Michael Horsch beutazta Franciaországot, hogy gazdálkodókkal találkozzanak. Megismerték gondjaikat, tapasztalatot cseréltek, technikai és növénytermesztési javaslatokat tettek egymásnak, máig tartó barátságokat kötöttek. Így utazott el egy csoport francia mezőgazdász Michael Horschsal az Északi-tengerhez vagy DélAfrikába, az ottani mezőgazdaságot tanulmányozni. Az ilyen tapasztalatcseréken fogalmazódtak meg olyan ötletek, mint a rezisztens gyomok problémáját megoldó Avatar vetőgép, amely különösen a Grand Est régióban terjedt el. 2006-ra majdnem az egész országot lefedte a francia forgalmazói hálózat. A Horsch családnak ez volt a megfelelő idő visszatérni Németországba: ott már vártak rájuk a nagy projektek, például a ronnenburgi gyár felavatása 2007-ben. Konszolidálás és bővítés Robert Dorsemagen, Cornelia Horsch bátyja, a La Lucine mezőgazdasági üzem mellett egy kelet-németországi majorságot vezetett Schackenthalban. 2006-ban úgy döntött, hogy családjával végleg Franciaországba költözik, ahol átvette a HORSCH France Sarl vezetését. Amikor idővel már biztos lábakon állt a cég, ter-
mészetesen Franciaországban és Belgiumban is ki kellett építeni, tovább kellett fejleszteni a HORSCH tevékenységét. A pozitív konjunktúra-változásoknak is köszönhetően a francia vállalat 2008-ban 48 millió eurós rekordforgalmat könyvelhetett el. A termékkínálat egyre kerekebb lett, és a különböző termesztési folyamatokhoz illeszkedő gépeket kínált – egészen az ekéig. A legkeresettebb termékek a Terrano FX, a Joker CT, Pronto DC és a Sprinter ST voltak. A Terrano gyorsan piacvezetőjévé vált a kapás kultivátor kategóriában. A Pronto DC minden csoroszlya előtti sávos visszatömörítésének elve a többfunkciós vetőgépek irányadója lett. A háttérben további modellek alakultak ki a speciális területekhez. A Sprinter ST duett csoroszlya felépítése ideális volt köves, kötött, nehéz talajra. A nagy vonóerő-igény miatt a Tiger értékesítési adatai eléggé mérsékeltek voltak. A Pronto TD vetőgép moduláris felépítése sok mezőgazdasági termelőt meggyőzött, különösen Pikárdia mély talajain. Tíz év alatt a dolgozók száma ötről húszra nőtt. A vállalkozást átstrukturálták, és további területeket értek el, különösen a HORSCH Leeb termékek 2013-as piacra dobásával. A HORSCH France dolgozóinak, néhányukat leszámítva, új volt a növényvédelem. Külsős szakértőkkel felállítottak egy tervet a termék piaci bevezetéséhez. Ehhez természetesen gyári oktatások is tartoztak. Az értékesítési, marketing, szerviz- és alkatrészes szakemberek mellett keresték és képezték a fenntartható talajművelés és mezőgaz-
daság specialistáit is. Természetesen a schwandorfi központban foglalkozni kellett a közúti előírásokkal, olyan új kommunikációs eszközökkel, mint a szociális hálózatok és az elektronikus adatfeldolgozással is. Időközben a HORSCH France is áttért az SAP használtára, így minden megbízást, amelyet La Lucine-ben rögzítenek, azonnal látnak a német kollégák a gyárban. Egy csapat – készen állva a holnap kihívásaira A HORSCH France 2018-ban ünnepli huszadik születésnapját. A francia mezőgazdaságban már fontos szerepet játszik, és több mint 15 ezer mezőgazdát segíti a direktvetésben, a precíziós műtrágya-kijuttatásban és növényvédelmi technológiákkal. A HORSCH egymás után második alkalommal piacvezető Franciaországban a vontatott többcélú vetőgépekkel. Ez az intenzív együttműködésnek is köszönhető a kereskedőkkel. A kereskedői hálózat 75 partnere közül legtöbben NH, Fendt, JD, Case és IH termékeket is értékesítenek. A HORSCH France felel továbbá a Franciaországon kívüli francia nyelvű piacokért is, mint például Québec, Új-Kaledónia vagy Belgium. 33 munkatárs fedi le az értékesítést és a kereskedői hálózat támogatását, szervizt, alkatrész-ellátást és marketinget. A fiatal, dinamikus csapat folyamatosan növekszik. 2018-ban a HORSCH France-t négy új munkatárs erősíti. A francia piac a HORSCH csoporton belül a második legnagyobb exportpiac Ukrajnát követően.
Sima 2017 – a kiállításon részt vevő csapat az 1200 négyzetméteres standon.
15
terra
Vállalati hírek
Pontos vetés
Philipp Horsch
A klasszikus mezőgazdasági gépészetben ritkák a nagyléptékű fejlesztések, inkább részletek mutatják a folyamatos fejlődést. Igaz ez a szemenkénti vetésre is. Meghatározott feltételeknek kell teljesülni az optimális vetőmag-kijuttatáshoz, a termőtalaj-kezeléshez és a jó minőségű, nagy hozamokhoz. Beszélgetőtársunk Philipp Horsch.
terraHORSCH: Horsch úr, mi teszi olyan különlegessé a kukoricatermesztést? Philipp Horsch: Véleményem szerint a kukorica a szántóföldi növénytermesztés egyik legérzékenyebb növénykultúrája. A legkisebb környezeti hatásokra is reagál, nagyon érzékeny a stresszre. Ezért a sikeres kukoricatermesztésben nemcsak a vetés szerepe központi, hanem a vetés előtti intézkedéseké is. A talajmegmunkálás vagy a kiválasztott műtrágya típusa jelentősen hat a növény jövőbeli fejlődésére, akárcsak a vetés előtt vagy alatt vétett hiba. A kukoricának különleges a helye a megművelt területeken. Az elmúlt években összegyűjtött ismereteink beértek, s a HORSCH Maestro szemenkénti vetőgép tökéletesítéséhez, illetve részletmegoldásaihoz vezettek. Szántóföldi növénytermesztői oldalról nézve mindig is intenzíven foglalkoztunk 16
a kukoricatermesztéssel, és folyamatosan fejlesztettük technológiánkat. terraHORSCH: Hogyan fejlődött a Maestro az elmúlt 15 évben, és hol áll most? Philipp Horsch: Korábban megvásároltuk egy hidraulikus hajtású, mechanikus, szemenkénti adagolórendszer jogait. Ez azonban csak kukoricára volt specializálva, ezért nagyon korlátozott mértékben tudtuk használni. Ám nagyon jól, és ami még fontosabb, megbízhatóan működött. A rendszer korlátai miatt azonban körülbelül tíz évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy kifejlesztjük saját, elektromos hajtású pneumatikus adagolónkat. Különösen fontos volt, hogy jó messzire előrepillantsunk a jövőbe, és amennyire csak lehet, felkészüljünk minden későbbi kihívásra.
Akkoriban világelsőként kínáltuk sorozatgyártásban nemcsak a szemenkénti adagoló direkt elektromos hajtását, hanem a hidraulikus csoroszlyanyomásállítást is. Az elektromos hajtást máig csak kiegészítő vagy utólagos felszereltségként kínálják a piactársak. Az új Maestro-generációval akkoriban megalapoztuk jövőbeli AutoForce, a SectionControl vagy VariableRate témáinkat. A súlypontot a nagy gépekre helyeztük, és ebből következően igen fontos és jó piaci pozíciót sikerült elérnünk – leginkább Kelet-Európában, illetve Délés Észak-Amerikában. A jövőben regionális szinten szeretnénk erősödni, az adott piacra specializált megoldásokat kínálva. A gazdálkodókra továbbra is partnerként tekintünk, akik ötleteket adnak nekünk, és segítenek meghatá-
A HORSCH SectionControllal elkerülhetők az átfedések.
rozni, mire összpontosítsunk. terraHORSCH: A Maestro mely fejlesztései igazán hasznosak a gazdálkodóknak? Philipp Horsch: Ők természetesen első-
sorban a gazdasági előnyöket nézik. E technika nagy hatással lehet a kukoricatermésre. Mindig ugyanarról van szó: a vetőmag tökéletes beágyazódása a talajba teremti meg az ideális feltételeket a mag optimális megeredéséhez. Ma már
tudjuk, hogy a magok egyenletes mélységbe helyezése sokkal jobban hat a hozamra, mint a hosszirányú eloszlás. terraHORSCH: Mire helyezték a hangsúlyt a Maestro fejlesztésekor?
HORSCH Maestro szemenkénti vetőgép munka közben.
17
terra
Vállalati hírek
Philipp Horsch: Hadd kezdjem egészen elölről a magyarázatot, a vetőcsoroszlyától. Itt sokoldalú felépítménynek alkalmas helyet alakítottunk ki. Elsősorban a műtrágya-kijuttató és barázdatisztító rendszerekre gondoltunk, amelyekkel optimálisan előkészíthető a vetőbarázda. Ezután érkezünk el a csoroszlyához és a vetőmag elhelyezéséhez. Rendkívül fontos a megfelelő csoroszlyanyomás, mert egyenletes mélységben elhelyezett magokat és jó talajzárást eredményez. Ugyanakkor azért figyelni kell, nehogy túl erős legyen a visszatömörítés, különben nem tud megfelelő gyökérzetet ereszteni a kukorica, ami különösen száraz körülmények között baj. Automatikus AutoForce csoroszlyanyomás-szabályzó rendszerünk még erősen változó talajviszonyok esetén is mindig optimálisan dolgozik. Szintén fontos tápanyagot juttatni a vetőbarázdába, mellé vagy alá. Ehhez többek között többkamrás rendszerekre, mikrogranulátum, szilárd vagy folyékony mikro-tápanyagok kijuttatásának lehetőségére van szükség a gépen. Ezután lezárjuk a barázdát. A különböző talajkörülményekhez igazodó, többféle záróelemet kínálunk. Az egyes régiókban szerzett tapasztalatok alapján már számos ilyen részletet sikerült megvalósítani, a választható felszereltségek kínálata egyre gazdagabb és átfogóbb, így a gazdák optimálisan tudják gépeiket saját földjükhöz igazítani.
terraHORSCH: Ön szerint melyik részlet változtatta meg a leginkább a gépet? Philipp Horsch: Valószínűleg az dönt igazán, hogy szériafelszereltségként kínáljuk a vetőkocsik hidraulikus vezérlését. Csak ezáltal lett lehetséges az AutoForce. Önmagában minden bizonynyal az AutoForce növeli legjobban a hozamot. terraHORSCH: A kukorica mellett mely növénykultúrák vethetők szemenként? Philipp Horsch: Szemenként a kukoricát vetik a legnagyobb területen. Persze más növényeket is, ilyenek a szója mellett a napraforgó, cirok, cukorrépa, repce, a hüvelyesek és a gyapot. A szóját néhány évvel ezelőttig főképp sorvetőgéppel vetették, ma már világszerte szinte csak szemenként. Ennek megfelelően mi is módosítunk. A repcét is egyre inkább a szemenként vetik, de nem az adagolóhatás áll a középpontban, hiszen ez csak kicsit hat a hozamra, hanem a vetőmag pontos beágyazása. A nagy csírázási arány egyértelmű vetőmag-megtakarítást tesz lehetővé – Kanadában például megtanultuk, hogy akár 50 százalékost is. terraHORSCH: Jelenleg mit fejleszt a HORSCH a szemenkénti kijuttatáson? Philipp Horsch: Jelenleg a meglévő technológiát fejlesztjük, tökéletesítjük, miközben folyamatosan bővítjük a ter-
mékkínálatot. A világ minden régiójában otthon vagyunk, és arra törekszünk, hogy egyedi megoldásokat kínáljunk. Leginkább Nyugat-Európában, a hárompontfüggesztésű kukoricavetésben van még behozni valónk. Azon dolgozunk, hogy minden kukoricavetőgépünk IoT-kész legyen, tehát internetes összeköttetésű. Eddig ezt sajnos technikai nehézségek akadályozták. Jelenleg teszteljük az újítást, és már közvetlenül a szériagyártás előtt vagyunk. Erre építve aztán számos új lehetőségünk lesz: például szervizelemzések, digitalizációs megoldások, telemetria, stb. A szemenkénti vetés szakértőjeként küldetésünk, hogy világszerte versenyben maradjunk, és fenntartsuk a jelenlegi magas szintet. Ez persze csak akkor működik, ha továbbra is nagyon szorosan összedolgozunk partnereinkkel. terraHORSCH: Még mi különbözteti meg a HORSCH Maestro gépeket? Philipp Horsch: A HORSCH Maestrónak a fent említett pontokon kívül van néhány döntő előnye: robusztus, erős, hosszú élettartamú, üzembiztos gép, nagyon eredményes. Ez különösen az olyan piacokon, mint Kelet-Európa, illetve Észak- és Dél-Amerika fontos, mivel ott akad jó néhány intenzív kukoricatermő terület.
A vetőmag szemenkénti adagolásában a HORSCH igazán különleges ütőkártyája 2017 óta a SingularSystem, gabonához és repcéhez, az ismert sorvetőgép-technológiával. A terraHORSCH Philipp Horsch-sal és Michael Braunnal beszélgetett az aktuális fejlesztésekről.
terraHORSCH: Horsch úr, a SingularSystem már jó éve elérhető a piacon. Miért kezdtek el ezzel foglalkozni, és hogyan jutottak el az eredményig? Philipp Horsch: Már az 1990-es években kérték a gazdák, hogy javítsunk a gabonakijuttatás hosszirányú eloszlásán. Körülbelül 15 évvel ezelőtt aztán elkezdtünk komolyabban foglalkozni ezzel. Az első kísérletek megmutatták, milyen sok lehetőség rejtőzik a szemenkénti kijuttatásban. Napjainkban, a SingularSystem második évében sok eladott gépünk vet évente ötszáz, vagy akár ezer hektáron. Ezekkel már bizonyítottuk, hogy nagy területeken is megállja a helyét, és készen 18
is állunk a sorozatgyártásra. A HORSCH SingularSytem idáig világszerte az egyetlen ilyen rendszer gabonához. Lehetővé teszi, hogy megoldjuk az utolsó legnagyobb problémát, a hosszirányú eloszlást a vetősorban. Természetesen nagyon örülünk a SingularSystem kiemelkedő értékesítési tulajdonságainak. Kezd elfogadottá válni a nagy hozamú nemzetközi gabonatermesztésben is. terraHORSCH: Voltak akadályok, amelyeket meg kellett oldani? Philipp Horsch: Egész sor! Az alapvető fejlesztési problémákat általában nem olyan könnyű megoldani. Sok mindent
kipróbáltunk, számos kísérletet és tesztet végeztünk. Például itt van az adagolóegység hegesztése, optimalizáló varratokkal. Több optimalizáló varrat alkalmazásával azonban már mindent kézben tartunk. terra HORSCH: Braun úr, voltak gyakorlati nehézségek? Michael Braun: Igen, például a szemek különböző nagyságával és formájával. Hogy ezt a sokszínűséget jobban „fel tudjuk dolgozni”, egyrészt új standardot határoztunk meg a szemnagysághoz, másrészt többféle szállítórekeszt fejlesztettünk ki az adagolótárcsákhoz, illetve
optimalizáltuk a geometriájukat. A magok pontos kijuttatása szintén nem egyszerű. Nagy sebességgel érkeztek a talajba, szinte „belőttük” őket. Kellett néhány finomítás az ejtőcsövön. A szoftver folyamatos beállításokat igényel a vezérlőmechanizmus és a paraméterek optimalizálása érdekében. terraHORSCH: Mik az eddigi tapasztalatok? Michael Braun: Európában már van egy kisebb géppopuláció SingularSystemmel és elektromos adagolóval (Funck-Doesierer) felszerelt Pronto, Express és Focus vetőgépekből. Németországban például tavaly ötszámjegyű hektármennyiséget vetettünk el gabonából, és többféle gyakorlati tapasztalatot gyűjtöttünk sokféle régióból, különböző növényfajtákkal. A gazdálkodók eredményei és beszámolói egyértelműen mutatják, hogy előnyös ez az egyedülálló rendszer: nemcsak gazdaságilag, hanem az imputanyag optimalizálásával, a nagyobb hozammal és a biztos keléssel is. Stabilabbak és ellenállóbbak a növények. A SingularSystemmel vetett állományok nyilvánvalóan hatékonyabban tudják fel-
Michael Braun: A legfontosabb pont, amit a gyakorlat alapján újra és újra meg kell állapítanunk, a vetőmag minősége. Időbe telik, hogy a gazdálkodók felkészüljenek a precíziós vetőmagokra.
Michael Braun
használni a tápanyagokat. Nagy lehetőségeket látunk még a fajtatenyésztésben. A szemenkénti vetés a fajtafejlődés új kritériuma lesz. terraHORSCH: Mit változtatott a mezőgazdasági termelőknek a szemenkénti vetés? Mire kell a jövőben számítaniuk?
terraHORSCH: Mik a SingularSystem rendszer magminőségi igényei? Michael Braun: A magminőség a SinguarSystem esetében a magok nagyság szerinti szétválasztását jelenti. Az optimális vetéshez homogén, nagyjából egyforma méretű vetőmagra van szükség. A SingularSystemmel 2,5 milliméteres nagyságtól minden gabona-vetőmagot el lehet vetni. Ezeket a magokat frakciókra bontjuk, például a búzából 2,5-3,3 vagy 3,3-4,1 milliméteresre. A jobb kalibrálás érdekében ügyfeleink rázódobozzal határozzák meg a magok méretcsoportjait. terraHORSCH: Milyen előnyöket kínál a rendszer? Michael Braun: Nagyobb jelentőséget kapnak az egyes növények: a nekik kijelölt területen zavartalanul csírázhatnak és képezhetnek gyökereket. Az állomány nagyon egyenletes tőállású, és a növé-
Szemenkénti adagolótárcsa-betét búzához.
19
terra
Vállalati hírek
nyek erős mellékhajtásokat képeznek. Ennek eredményeképpen kevesebb, de erősebb növénnyel érhető el a hozam. A SingularSystem 250 mag/m2 mennyiségig alkalmazható, efelett már háttérbe szorulnak a szemenkénti vetés előnyei. De vissza a homogén és erős növényekhez! Az elmúlt öt évben minden kísérletünk a növények hosszának egyértelmű csökkenését és ezáltal kisebb támasztónyomás kialakulását mutatta. A SingularSystem leginkább intenzív búzatermesztésben nyújt valódi lehetőséget egészségesebb állomány fejlődéséhez, különösen, hogy így jobban elkerülhetők a klasszikus kalászos betegségek. Nagyon érdekelt minket a szemenkénti vetéssel kapcsolatban az állomány tápanyag-igénye. Néhány kísérletben ki tudtuk mutatni, hogy hektáronként 15-25 kilogrammal kevesebb nitrogén használatával is ugyanolyan minőséget és hozamot kapunk, mint hagyományos vetéssel. A növény tápanyag-igényéről egészen biztosan kijelenthető, hogy néha jobb a kevesebb. Az elmúlt években rengeteget foglalkoztunk a SingularSystemmel. Nagyon sokat beszéltük a növénytermesztőkkel a
A HORSCH SingularSystem egy Pronto 9 DC-n.
20
kívánt vetőmag-ágyról. A szemenkénti vetés terjedésével párhuzamosan jelentősen javul a magágy minősége, s ezzel együtt az egyes növények teljesítménye. A HORSCH a SingularSystemmel az első piacképes szemenkénti gabonavetési rendszert kínálja, amely megszokott vetési sebesség és nagy pontosság mellett növeli a területteljesítményt és hatékonyságot. terraHORSCH: Milyen gabona- vagy kultúrnövény-fajtákkal használható a SingularSystem? Michael Braun: A fő növénykultúra továbbra is a búza. Ezenkívül alkalmazható a rozs mellett árpával is. Sőt, repcét is vethetünk SingularSystemmel, bár ennek eddig csak kevés pozitív hatását figyeltük meg. terraHORSCH: Vannak határai a szemenkénti gabonavető-rendszernek? Kinek ajánlaná? Philipp Horsch: Kevés értelme van nagy vetésnormájú tavaszi kalászosoknál. Ideális a közepes és nagy hozampotenciálú területeken, ahol viszonylag korán vetnek, például Európában. Éppen
ezért a világ erős gabonatermő régióira koncentrálunk – Közép- és Kelet-Európára, Észak-Amerika és Ausztrália részeire. terraHORSCH: Mik a piaci elvárásai a SingularSystemmel? Philipp Horsch: Egy új technológiának időre van szüksége, hogy megvesse lábát. Ugyanakkor tudatában vagyunk, hogy a növénytermesztés minden területén kifizetődő a precizitás, különösen a vetésben. A szemenkénti vetés nyereséget hoz a gazdálkodóknak, ezt a gyakorlatban egyértelműen látjuk. A terméket már bevezettük a piacra, készen áll a szériagyártásra, és minden európai piacra szállítható. Kereskedőink is nagyon jól képzettek, mindig tudják prezentálni, támogatni a rendszert. Előnyei nyilvánvalók, látjuk is a keresletnövekedést minden fontos piacunkon.
Részletesebb információk a SingularSystem 2018-as vizsgálati jelentésében a 44. oldalon olvashatók.
Élelmiszer-átláthatóság Az élelmiszeripar új kihívások előtt áll. Ügyfelei felelősségtudatosabban nézik az élelmiszerek minőségét, előállítását és feldolgozását. Az alapanyagok termelésének ökológiainak, fenntarthatónak, tisztességesnek és egyéni igényekre szabottnak is kell lennie. Közben nő a népesség: 2050-ben több mint 9,5 milliárd embert kell majd táplálni. Egyediség az egyik, biztonság a másik oldalon: mindkettő megoldható fejlett technológiával. A terraHORSCH Michael Horsch-sal és Dr. Andreas Kneißlerrel (Kneißler Labor) beszélgetett.
Michael Horsch
terraHORSCH: Horsch úr, Ön egyre többet foglalkozik a herbicid és fungicid maradékokkal az élelmiszerekben. Miért érdekli ez? Michael Horsch: Korábban mindig a mezőgazdasági kereskedelmet tartottuk szem előtt, kevésbé foglalkoztunk a végfelhasználókkal, akik pedig döntő szerepet játszanak. A növénytermesztésre nehezedő nyomás mellett (a természet sokféleséget akar) mostanában növekszik a társadalmi elvárás is. Egyre többet beszélnek az ivóvizek terheléséről, illetve a kémiai maradékanyagokról a talajban, és természetesen az élelmiszerekben. Szóval, mit kezdjünk ezzel? Nagyobb súlyt szeretnénk fektetni a társadalmat mozgósító kérdésekre, miközben technológiánkat háttérbe szorítjuk egy kissé. Ez az egész természetesen csak laborvizsgálatokkal lehetséges.
Dr. Andreas Kneißler
terraHORSCH: Miért döntöttek együttműködés mellett a Labor Kneißlerrel? Michael Horsch: A Labor Kneißler szakterületének legnagyobb dél-németországi laborja. Nemcsak élelmiszereket, 21
terra
Vállalati hírek hogy mit tehetnének a kialakult kép javításáért. Hiszen a szója 20-30 százalékát ide exportálják. Európában arról beszélgetünk, hogy 50 vagy inkább csak 30 (!) centiméter távolságot tartsunk a célterülettől, hogy a cseppek tényleg oda érkezzenek, ahová mi szántuk, ne párologjanak el korábban a levegőben. Újra és újra azt kérdezem a gyakorló gazdálkodóktól, hol és mit kellene változtatnunk, például, hogy a legmodernebb technológia és a szántóföldi termelés változtatása csökkentse a maradékanyagot az élelmiszerekben.
Michael Horsch a brazíliai nagyüzemek gazdálkodásáról mesél.
hanem ivóvizet és takarmányokat is elemez. Ráadásul nincs messze a schwandorfi központunktól. Dr. Andreas Kneißler: Laborunk 1993 óta működik, időközben hat telephelyünk lett, négyszáz munkatárssal. Csak a burgenfeldi központban kétszáz alkalmazott dolgozik. Mindent tanulmányozunk, a molekuláris biológiától, a mikrobiológián, a szövettanon, az érzékelésen keresztül a kémiai és műszeres analitikai elemzésig. Én magam élelmiszer-szakos állatorvos vagyok. terraHORSCH: Dr. Kneißler, miért állatorvosi végzettséget szerzett, és nem élelmiszer-kémiait? Dr. Andreas Kneißler: Történetileg az állatorvosok mindig is foglalkoztak élelmiszerbiztonsággal. A háború alatt még az emberorvosok ellenőrizték a húsárut, akkoriban rájuk tartozott az általános higiénia is. Idővel azonban túl alantasnak érezték az olyan tevékenységeket, mint az állatok vagy a hús vizsgálata, úgyhogy továbbadták ezeket az állatorvosoknak. Itt kezdődött az állatorvosi élelmiszerhigiénia története. Az egyetemi harmadik államvizsga tárgya szinte kizárólag az állategészségügy, az élelmiszer-higiénia és az élelmiszerjog. Ezért mi állatorvosként mindent tudunk – mikrobiológiai és kémiai oldalról is. Az élelmiszer-vegyészek általában kevésbé érdekeltek a mikrobiológiában. Ezért akartam kezdettől fogva állatgyógyászatot tanulni. terraHORSCH: Horsch úr, van-e már olyan tapasztalata, amely bizonyítja az együttműködés szükségességét? Michael Horsch: Éppen most voltam Brazíliában, ahol meglátogattam néhány nagygazdaságot, kétezertől kétszázezer 22
hektárig. A szója növekedési fázisának közepén tart (95 százalék Roundup Ready® szója), a 80 százalékos nedvességtartalmú éghajlat és a 30 fokos meleg miatt éppen herbiciddel és gombaölő szerrel kezelték. Glifozátból például egy menetben hektáronként két kilogramm tiszta hatóanyagot juttatnak ki, összesen kétszer, illetve két betakarítás esetén négyszer – tehát évente akár nyolc kilogramm a tiszta hatóanyag. Összehasonlításképpen nálunk hektáronként maximum egy kilogramm tiszta glifozát kerül a földekre. Sok permetezőt és repülőgépet láttam munkában. Szórókeret-vezérlés és fúvókatávolság – puff neki…! Lenyűgözött azonban, hogy a Brazíliában meglátogatott mindegyik gazdálkodót nagyon erősen érdekli, mit gondolnak a fogyasztók az EU-ban a termelésük módjáról, és
Mi van a müzlinkben?
terraHORSCH: A termékek Európába is érkeznek – vannak maradékanyagok a németországi importáruban is? Dr. Andreas Kneißler: Méréseink szerint igen. Ezekben több a maradékanyag, mint a német árukban. Mindazonáltal a német termékek sem teljesen maradékanyag-mentesek. terraHORSCH: Vannak egyáltalán hihető vizsgálatok? Elméletileg mindig talál valamit az ember, ha nagyon akar. Dr. Andreas Kneißler: Ez azért így nem igaz. Valaminek kell is lennie a termékben ahhoz, hogy megtaláljuk. Ezért vagyunk mi hiteles vizsgálólabor. Természetesen a mintavétel az első számú hibaforrás, hiszen a mintának reprezentatívnak kell lennie. Az EU-ban ezért megkísérelték egységesíteni a mintavétel módját. Előírások vannak az eszközökre, a mintavételi pontokra, a minimális menynyiségekre. Tisztában kell lenni azzal,
hogy a kereskedelemben szinte mindig vegyesek a minták: rendszerint nemcsak egy gazda gabonájából, hanem egy nagyobb mennyiségből is veszik. Így mindig több üzem termékeinek keveréke adja a mintánkat, sokkal nagyobb valószínűséggel találnak valamit, hiszen az üzemek sokféleképpen gazdálkodnak. De a maradékanyag aránya még nem mond semmit. Hiszen hiába nincs semmi tíz mintából kilencben, ha egyben mégis: nem biztos, hogy kimutatható, mivel a kevert minta már annyira fel van hígítva. Véleményem szerint az egész rendszeren változtatni kellene, és sokkal több saját mintát kellene vetetni a gazdálkodókkal. Senki sem ismeri ki magát jobban a földjén, és tudja, hogy elméletileg hol, mi történhetett, mint aki minden nap kinn dolgozik. Az államnak csak azt kellene ellenőriznie, hogy megfelelően működik-e az önkontroll. Sokkal jobb, sokkal reprezentatívabb és célirányosabb eredményt kaphatnánk így. A mintavételnek és a mintáknak a lehető leghatékonyabbnak kellene lenniük, különben a vizsgálatok csupán pusztába kiáltott szavak maradnak. Az általam felvázolt módszerben nagy szerepe lenne az intenzív együttműködésnek és párbeszédnek a gazdálkodókkal, ez lenne a legfontosabb lépés a transzparens vizsgálatok felé. terraHORSCH: Mennyire pontosak az elemzéseik? Dr. Andreas Kneißler: Az analitika nagyon pontos, például a mikotoxinok szintjén. Részecske per milliárd tartományban, illetve 0,01 mikrogramm per kilogramm értékeket tudunk vizsgálni. A peszticid vizsgálatokban rpm, azaz a részecske per millió értékekről van szó. Nem meglepő tehát, ha olyan lisztmintában találunk vegyszermaradékokat, amelyben különböző áruk és származási országok keveredtek. Ilyen esetben az analízis egyszerűen túl pontos. terraHORSCH: Mit jelent egyáltalán, hogy valami káros az egészségre? Dr. Andreas Kneißler: Elvileg az adagja teszi méreggé a maradékanyagot. Mindennel, ami túlzott mértékű, megmérgezhetjük magunkat. Például a túl sok konyhai só is árthat. A vegyszermaradékok kérdéskörében azt kell megnéznünk, mekkora mennyiségek megengedettek, és hogyan határozzák meg azokat. Az egyikre az ADI (acceptable daily intake – megengedhető napi bevitel) vonatko-
zik, a másikra az ARfD (akute Referenzdosis – aktuális referenciaérték). Az ADI az a legnagyobb mennyiség, amelyet az összes tudományos kísérlet szerint, egész életünkben naponta elfogyaszthatunk, egészségkárosítás kockázata nélkül. Ezzel szemben az ARfD egyszeri túllépése is károsít. Mindig egy küszöbérték a kiindulópont, amely felett reakció lép fel, például, káros hatások, a kísérleti állatok, egerek vagy patkányok belső szerveiben. Többnyire ezeket az értékeket legalább százszoros vagy ezerszeres biztonsági tényezővel adják meg, így jön ki a maximális maradékanyagszint, természetesen reális fogyasztási szokásokat feltételezve. Bizonytalansági tényező, hogy gyakran találhatunk többféle maradékanyagot, amelyek önmagukban nem veszélyesek, de nincsenek megbízható, határozott megállapítások a keverékeik határértékeiről. terraHORSCH: Ön szerint milyen lenne az ideális nyomon követhetőség? Michael Horsch: Úgy van bármi értelme, ha megszületésekor rögtön rögzítik is az adatszerkezetet, például a felhőben. Ezután értékelés dönti el, hogy van-e értelme vagy sem az adott adatszerkezetnek, adatcsoportnak. A tanúsítás önmagában nem elégséges, mivel általában nem tartható, amit egy ilyen tanúsítvány ígér. Dr. Andreas Kneißler: Ezzel mindig szívesen egyetértek. Tudatos döntés volt, hogy laborunk nem ad ki tanúsítványt, mi csak vizsgálunk, mert a vizsgálatokat
gyakran összekeverik a tanúsítvánnyal, és az eredmények mindkét oldalról befolyásolják egymást. A kettőnek abszolút függetlennek kell lennie. Elkerülhetetlenül összeférhetetlenséghez vezetne, ha mindkét szolgáltatást kínálnánk. Mindazonáltal élelmiszereink biztonságosabbak, mint valaha, többek között, mert még soha nem vizsgálták ezeket ilyen alaposan, mint mostanában. Michael Horsch: A tökéletes visszakövethetőség az egyes gazdaságokra vonatkoztatva még nem megoldott. Azért nem szabad feladnunk a reményt, hogy megtaláljuk a megoldást erre is. Az élelmiszereket és azok termelését a jövőben még átláthatóbbá kell tenni. terraHORSCH: Nem nő a nyomás a gazdálkodókon, mert egyre inkább odafigyelnek az emberek az élelmiszerekre? Michael Horsch: Éppen ellenkezőleg: a gazdálkodók 99 százalékának erkölcsi érdeke, hogy elismert is legyen mindaz, amivel foglalkozik. Eddig azonban egyszerűen nem volt rá mód, hogy ezt honorálhassák a végfelhasználók. A jobb átláthatósággal azok az üzemek, amelyek szabályosan tevékenykednek – és legtöbbjük ilyen – végre megkapják azt a megerősítést, amire szükségük van. Nekünk ezen kell dolgoznunk.
Élelmiszer-átláthatóság – egy érdekes téma, amelyről Ön a terraHORSCH következő számaiban többet olvashat majd.
Jelenleg az importárukban több maradékanyagot találnak, mint a német termékekben. De a német termékek sem teljesen mentesek.
23
terra
Vállalati hírek
Pillantás felülről a HORSCH LEEB Landau-i üzemére.
Új sorozat – új csarnok Az AX szériával a HORSCH LEEB belép a középkategóriás permetezők nagy volumenű piacára. A terraHORSCH Theodor Leebbel beszélt az új termékről, és hogy ez mit jelent a cégnek.
Theodor Leeb
Oberpöring városától. Itt van a fejlesztés, a számvitel, a beszerzés és a hegesztőüzem. A HORSCH LEEB Application Systems GmbH. 2011-es alapítása óta kéthároméves turnusokban bővítik a gyár landaui telephelyét: 2012-ben ezer, 2015ben 1700, és most, 2018-ban közel ötezer négyzetméterrel. Ehhez jön még idén 3500 négyzetméternyi logisztikai felület és közel háromezren irodák. Az új építéssel egészen a hegesztőüzemig minden centralizált lesz. Ez nemcsak az utakat rövidíti le, de kényelmi szolgáltatásokat
is von magával, például menza létestését. „A legfontosabb azonban gyártóterületünk több mint megduplázása,” hangsúlyozza Leeb. „További előnyként sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni, hiszen hátulról előre haladnak a szalagon a gépek. Összeszerelő szalagból három van, egy az LT és a GS, egy az új AX és egy az önjárók gyártására. A GS és LT modellek felépítésüket tekintve hasonlítanak egymásra, főleg tartályuk anyagában – rozsdamentes acél, illetve műanyag – különböznek. Az AX ezzel szemben teljesen új
A
HORSCH LEEB-nél Landauban, az Isar folyó mellett gyártócsarnok épül. Bár az élénk építési tevékenység levon a jelentés hírértékéből, de az egésznek a nagyságrendje azt mutatja, érdemes alaposabban a színfalak mögé kukkantani. „Szükséges volt ez a befektetés az új, 2019-ben piacra kerülő AX sorozatunkhoz” kezdi mondandóját Theodor Leeb ügyvezető. „Pillanatnyilag a rendelkezésre álló terület korlátoz minket további fejlődésünkben. Pont az AX szegmensében várunk nagyobb darabszámokat. Ezzel az új befektetéssel egészen jól felkészülünk a következő évekre.” A Leeb központja jelenleg körülbelül tizenkét kilométernyire fekszik
24
Az új gyártócsarnokban éppen dolgoznak. Három szerelőszalag biztosítja a folyamatok hatékonyságát – egy az LT és a GS (balra), egy az AX (középen) és egy az önjárók (jobbra) összeszereléséhez.
konstrukció, kevés közös részegységgel, de nagy a darabszám. Ezért volt érdemes szétválasztani a két összeszerelő szalagot. Az önjárókat eddig egy szerelőhelyen rakták össze. Theodor Leeb szerint korábban a keretszerelés, a keret és váz „házasítása”, és a végső ellenőrzés voltak a gyártás szűk keresztmetszetei. Most mindkettőnek saját csarnoka van. Az utóbbi kevesebb időt vesz igénybe a jövőben, mivel sok ellenőrzési folyamatot már integráltak az összeszerelésbe. Ha egy gyártási szakaszt lezárnak, azonnal ellenőrzik is. A szerelőszalag végére már csak a végső kontroll marad, beleértve a keresztirányú eloszlás vizsgálatát és a hivatalos pecsétek odaítélését. A HORSCH LEEB-nél igen fontos téma a minőség biztosítása. Általánosságban elmondható, hogy a végső elfogadás után minden harmadik gépet auditálnak. És ezzel a beszállítókat is. A minőségellenőrzési folyamatokat, együttműködve a beszállítókkal, folyamatosan fejlesztik. Hiszen különösen az elektronikai és hidraulikus alkatrészek kis szabálytalanságai járhatnak végzetes következményekkel, amelyek javítása igencsak költséges. Az ilyen hibákat érdemes már a folyamat legelején elkerülni. Eddig a HORSCH LEEB-nél jó 220 munkatárs dolgozott, ebből több mint 150 a gyártásban. Theodor Leeb a jövőben a forgalom megkétszereződését látja reálisnak, mivel további termékújdonságok is tervben vannak. Mindezt úgy, hogy egy műszakban dolgozik a gyár. Leeb szerint ennek így is kell maradnia: „Térségünk számos autóipari beszállítója és gyártója miatt meglehetősen feszült a munkaerőpiac. Az egyműszakos munkarend jó pont lehet a többi munkáltatóval szemben. Ráadásul szezonális üzletágunkban rugalmasan kell kezelnünk a gyártási kapacitást és a túlórákat. Ez megkönnyíti a tervezést, ami két vagy három műszakos gyártásban jelentősen nehezebb lenne. Hogy ez mennyire fontos, ismét megmutatta az extrém száraz elmúlt év.” De az AX növényvédelmi permetező, amely részben oka volt a gyártási kapacitás növelésének, szintén megérdemel egy kicsit nagyobb figyelmet. „Ha az ember megnézi a növényvédelmi permetezők piacát, világossá válik, hogy eddigi termékkínálatunkkal nem tudtunk elérni egy bizonyos csoportot.” mondja Theodor Leeb. „A GS egészen egyértelműen a legfelsőbb kategória, de az LT felszerelt-
Két mechanikus többutas csaptelep vezérli a gép szívó-, illetve nyomóoldalát – sok elektronika és automatizálás nélkül.
sége és teljesítménye is inkább a nagyobb gazdaságokba ajánlott: öt-hatezer literről és 46 méteres szórókeret-szélességről beszélünk. Akkor is csak a legmagasabb árkategóriában tudtunk gépet ajánlani, ha valaki 4000 literest szeretett volna. Úgy döntöttünk, hogy teljesen új termékvonalat fejlesztünk ki az AX-szel. Műanyagtartálya 3800 literes, amelyet 400 literes tisztavizes tartály egészít ki. A TLT-vel működtetett membránszivattyú teljesítménye kívánság szerint percenként 270 vagy 400 liter. Vezérlőközpontjának két mechanikus, többutas csaptelepe közül az egyik a szívó-, a másik a nyomóoldalt vezérli. Egyszerűen működik – sok elektronika és automatika nélkül. Az AX-szel a legszükségesebb felszereltségekre koncentráltunk, de a kijuttatás minőségében semmiféle kompromisszumba nem mentünk bele. Ezért az AX-et is az elismert BoomControl szórókeret-vezérléssel láttuk el. A gép akár 20 km/órás menetsebességgel haladhat. Első körben 18 és 30 méteres szórókeret-szélesség érhető el, 5-13 szekcióra osztva. A fúvókakiosztás szabványos, 50 centiméteres. Opcióként vonórúd kormányzás is rendelhető.” Ez eddig rendben is van. Az AX jó pár felszereltsége azonban ellentmond Theodor Leeb korábbi szavainak. „Jogos!”
– bólint rá. „Én továbbra is a rozsdamentes acéltartály és a 25 centiméteres fúvóka-elrendezés támogatója vagyok. De ebbe az árkategóriába egész egyszerűen nem férnek bele. Ugyanakkor a belső és külső felület minősége alapos tisztítást tesz lehetővé. A belső tisztítás teljesen hagyományos, a hígítási elv alapján, vagy opcióként folyamatos, egy kiegészítő kis szivattyúval. Ami pedig az 50-es osztást vagy a permetezési magasságot illeti, fel kell ismernünk, mit szeretnének az AX potenciális ügyfelei: gyakran akár 80 centis vagy még nagyobb távolságot a célfelülettől. És mivel az elsodródás exponenciálisan növekszik a távolsággal, az 50 centiméterrel máris sokat lehet nyerni. Persze nem minden fekete és fehér, hanem valahol a kettő között kell keresnünk a megoldást.” 2019-ben jó 170 gépet gyártanak le, amelyeket egész Európában, Franciaországtól Oroszországig, Dániától Magyarországon át Bulgáriáig állítanak munkába. Leginkább az ukrán és az orosz piactól vár Theodor Leeb igazán sokat: „Az AX-szel ott egy kicsi, jól meghatározott piaci szegmenst tudunk megcélozni, mert sok gazdaságnak nincsenek klasszikus, 250 lóerős erőgépei, hanem száz lóerős traktorokat használnak. Persze, lehet vitatkozni, hogy ez kellően hatékony-e a hatalmas földeken. De a módszer már bizonyított, és még jó darabig eltart az áttérés a magasabb színvonalra. Az ottani elvárásoknak megfelelően az AX valóban egyszerű felszereltséggel is rendelhető. A lehetséges változatok listája sem olyan hosszú, mint a GS vagy az LT modelleké. Ez leginkább a kereskedők munkáját könnyíti meg, könnyebben tudják majd a saját piacaik igényeihez konfigurálni a gépeket. És ha lehet egy kicsivel több, akkor természetesen még mindig el tudnak indulni a GS és az LT irányába.”
Az új HORSCH Leeb AX sorozat 2019-ben kerül piacra.
25
terra
Gépteszt
Mindig egyensúlyban Kitűnő a HORSCH szórókeret-vezetés híre. Szerettünk volna a gyakorlatban is meggyőződni róla, ezért kerestünk egy átalakított HORSCH Leeb permetezőt, nemesacél tartállyal és profi-felszereltséggel.
A
Műszaki adatok Tartály: permetlétartály 6000, 7000 vagy 8000 liter névleges térfogatú, rozsdamentes acél; frissvíz-tartály: 500 liter, polietilén; kézmosó tartály: 15 liter; centrifugál-szivattyú 1000 liter/perc (CCS és CCS Pro), membránszivattyú 400 liter/perc (Eco) Szórókeret: acél szórókeret 18-42 méter, 5 vagy 7 szakasz, munkavégzési magasság 30 centiméter-2,50 méter; BoomControl szórókeretvezérlés Komfort felszereltség: 38 liter vegyszerbemosó (opcióban 52 liter rozsdamentes acél), elektromos vezérlés a CCS Pro kivitel esetén, folyamatos belső tisztítás (CCS és CCS Pro) membránszivattyúval, 128 liter/perc Méretek és tömeg: üres tömeg: 5610-6950 kg, szállítási szélesség: 2,55 - 3,00 méter, magasság: 3,40 - 3,60 méter, nyomtáv: 1,80 - 2,25 méter, hossz: 8,30 méter
Das Landtechnikmagazin für Profis
Tudjon meg többet YouTube A tesztről videós összefoglalót és további információt a www.traction-magazin.de oldalon találhat.
ki új, vontatott szántóföldi permetezőt keres, az előzetes kutatások után aligha kerülheti meg a HORSCH-t. A 2011-ben a Leebbel kötött együttműködés óta két vontatott és két önjáró sorozattal bővítette kínálatát a schwandorfi cég. A vontatott Leeb LT és Leeb GS kapacitásában és anyagában tér el egymástól. A Leeb LT polietilén tartálya négy- és hatezer liter közötti; a nagyobb GS-é rozsdamentes acél, három méretben: hat-, hét- és nyolcezer literes. A felszereltségük hasonló, és az ügyfelek igényeihez igazítható – egyszerűtől a professzionálisig. A két széria szórókeret-vezérlése azonos, és a kötéltáncos bambuszrúdjához hasonlóan őrzi az egyensúlyt – a szó szoros, és átvitt értelmében is. Az érdeklődőknek azonban nemcsak ezt kell figyelembe venniük, hiszen a gép kezelése, a sok okos részlet is nagyban hozzájárul ahhoz az általános benyomáshoz, amely bennünket annyira fellelkesített. Az új Horsch Leeb GS-t próbálhattuk ki, hétezer literes permetlé-tartállyal. Az Agritechnica kiállításra átszabták a felszereltségeket, módosították a kisebb Leeb LT kinézetét, és optimalizáltak további elemeket, például a szoftvert. Először járjuk körül a gépet, hogy áttekintést kapjunk róla, majd aztán közelebbről is megvizsgáljuk a változatokat, opciókat és különleges részleteket.
Rafinált kényelem Ahogy a bevezetőben említettük, a HORSCH Leeb GS háromféle permetlétartállyal rendelhető, hattól nyolcezer literig. Szokatlan a rozsdamentes acéltartály: a Horschon kívül alig találni más gyártót, aki ezt az anyagot választja. Előtte az ötszáz literes tisztavíz-tartály polietilénből készül. A gép első részének mintája a Leeb LT volt. Összességében minden szépen összehangolt; a vegyszerbemosó és a tárolórekeszek tisztán illeszkednek a gép formájába. Ha benézünk a permetező alá – ami 85 centiméteres hasmagassággal nem probléma –, egyenes és sima alvázat látunk. A hidraulikus támasztólábat is simán illesztették be. A HORSCH Leeb GS-t csak alsó függesztéssel kínálják, mivel hatezer literes tartálytérfogat fölött egyedül így felel meg a támasztóterhelés és a menetstabilitás. A járószerkezetet a BPW-től szerzi be a HORSCH. A 12 tonnás változat futóműve V-lengőkaros, alapkivitelben elasztomer rugókkal. Aki nagyobb kényelmet szeretne, a légrugóst választhatja. Rugózása a terheléstől függ, és állandó szintet tart. Mindkettő bővíthető tengelycsonkkormányzással, amely 16 km/órás sebességtől automatikusan lekapcsol. Lefelé, lejtő-üzemmódban, automatikusan korrigálja a kormányzást a gép, de ez szükség esetén manuálisan felülbírálható. A maximális aláfordulási szög a HORSCH
Értékes anyag: a HORSCH továbbra is a rozsdamentes acéltartályok előnyeit használja ki a vontatott Leeb GS szántóföldi permetezőkön.
26
adatai szerint nem kevesebb, mint 28 fok, ami nagyon szűk fordulási manővereket tesz lehetővé, pontos nyomkövetéssel. Az elkormányzási szög azonban függ a gumiabroncsoktól és a nyomtávtól is. És ha már a gumiabroncsoknál tartunk: legfeljebb 2,05 méter átmérőjűek használhatók, 2,0 és 2,25 méter közötti nyomtávval. A kisebb, hatezer literes változaté 1,80 méteres is lehet. Tavaly a HORSCH három új felszereltséget is bemutatott a GS és LT sorozatú szántóföldi permetezőkkel. Elnevezésük Eco, CCS és CCS Pro. A CCS a Continuous Cleaning System, a folyamatos belső tisztítórendszer rövidítése. A fenti lehetőségen kívül eltérő a három változat fúvókáinak vezérlése, és bizonyos mértékig a felépítés a műanyagburkolat alatt is. A következő fejezetben ezt részletesebben tárgyaljuk. Kívülről azonban nem különböznek egymástól. Az Eco változattól a Profiig Tesztgépünk CCS-Pro felszereltségében minden megvolt, amit a HORSCH jelenleg be tud építeni – és amire egy profinak szüksége lehet. Legfontosabb jellemzője a szívó- és a nyomóoldal elektromos vezérlése. Tehát nincsenek mechanikus útválasztó szelepek, amelyeket át kellene állítani. A permetezőrendszer centrifugál-szivattyúja Load-Sensing rendszerű. A percenként ezer literes maximális szállítási mennyiség gyorsan meg-
tölti a permetlétartályt. A szivattyút védve azonnal kikapcsolja az automatika, ha üresen dolgozna. Segédeszközként a tartály feltöltéséhez (légtelenített vízcirkuláció) és a folyamatos belső tisztításhoz felszereltek egy kiegészítő membránszivattyút is, amely közvetlenül a tisztavíz-tartály alól szállít friss vizet. A maximális vízmennyiség 128 liter/ perc. A HORSCH saját szoftverével közvetlenül a vezetőfülkéből irányíthatók különböző tisztítási és öblítési programok. A CCS Pro további ismertetőjele a szenzorok, valamint a keverőszerkezet háromfokozatú beállítása. A vegyszer bemosásakor a keverőszerkezet le van zárva, hogy ne habosodjon fel a permetlé. A másik két típus keverőszerkezete manuális szabályzású. A CCS Pro változat leegyszerűsített formája a CCS. Ezen is van a belső tisztításhoz kiegészítő membránszivattyú, amely a traktor vezetőfülkéjéből indítható, de a Pro változattal ellentétben nincsenek különféle automatikus mosási programok. Másik nagy különbség, hogy manuális a nyomó- és a szívóoldal vezérlése. És még valami: a CCS-nek van ugyan elektromos szintjelzője a külső vezérlőterminál helyett, de az útválasztó-szelepek mechanikus kapcsolásúak. Így sok funkció kiesik, ami külső terminálról lenne irányít-
Jól felismerhető a BPW messze hátranyúló tengelye.
Fent: A vegyszerbemosó kiöblösödő részében van egy szűrő és mosáshoz egy tisztítófúvóka. Jobbra: Hullámcsillapító tartja nyugodtan a permetlevet, munka és vonulás közben. Jól láthatók a keverőszerkezet és a tisztítófúvókák.
A céltávolságot szenzorok mérik a szórókereten. Pro felszereltséghez oldalanként kettő tartozik.
A BoomControl Pro képes megdönteni csak az egyik oldalt, (balra), mindkét oldalt felfelé (közép) vagy mindkét oldalt lefelé (jobbra) – és mindkét kart egymástól függetlenül. A rendszer szuper gyorsan reagál.
terra
Gépteszt
Balra: A szórókeret teljesen független a járműtől. Közép: A szórókeret-irányítás segít betartani a szükséges munkamagasságot. Jobbra: A három nitrogéntartály az összekötőrudakkal együtt a horizontális lengéseket csillapítja
ható. Az Eco Line ráadásul folyamatos belső tisztítás nélkül működik. Centrifugál-szivattyú helyett perceként négyszáz liter szállítási teljesítményű membránszivattyút alkalmaznak, amelyet mechanikusan hajt a TLT. A szívó- és nyomóoldal manuális működtetése a CCS változatéval megegyező: nagy útválasztó-szelepekkel a bemosó kezelőfelületén. Minden változatra igaz, hogy a kijuttatott mennyiséget a sebesség alapján szabályozza a vezérlő számítógép. A HORSCH egyébként 4 és 20 km/óra között adja meg a munkasebességet – kiviteltől függetlenül. Biztonságos vegyszerbemosás A vegyszerbemosó oldalsó fedelének nyitásakor rendezett terület fogad. Könynyen elérhető egy nagy kültéri terminál a vegyszerbemosási folyamat összes fontos funkciójához, további beállítási lehetőségekkel. Alatta vannak a három colos töltőcsatlakozások. Gázrugókkal a vegyszerbemosó kényelmesen leengedhető, és megtartható ebben a helyzetben. Alapkivitelben ez is polietilénből készül, de opcionálisan rozsdamentes acélbetéttel rendelhető. Az 52 literes rozsdamentes edényben két szinten elhelyezett öblítőfúvókák tartják fenn a bemosótartályban az örvénylést. A granulátumok így jobban feloldódnak. A bemosótartály oldalsó irányító karjait színekkel jelölik. Jelmagyarázat tájékoztat a funkciókról – de a jelek lehetnének nagyobbak és áttekinthetőbbek is. A vegyszerbemosó összes fúvókája, ezenkívül még a mosópisztoly is egyszerre működtethető. Egy fém tartó tárolja a göngyöleget; szükség szerint felhajtható. A vegyszerbemosót nem határolja perem vagy szegély. Ahol a fúvókák nem tudják elérni, az alapfelszereltséghez tartozó mosópisztoly használ28
ható. A vegyszerbemosón kívül, jobbra van a kézmosó tartály, közvetlenül a szomszédos tárolóban pedig a szappanadagoló. Mesteri egyensúlyozás A szórókeret szélességét sokféleképpen lehet konfigurálni. A munkaszélességtől függően öt vagy hét szakaszosra állítható be. A választék a 12 méterrel kezdődik, részben összecsukott állapotban, és 42 méterig nő. Magába foglalja a leggyakoribb szélességeket is, mint például a 24, 30 és 36 méter. A munkamagasság 30 centi és 2,50 méter között változhat. A szórókeret paralelogramma függesztésű, és nitrogéntartályokkal rugózott, csillapított. Az alvázon különösen feltűnik a messze hátra nyúló tengely, amely gyakran látható francia gyártmányú gépeken. Ezáltal a szórókeret nagyon közel kerül a hátsó tengelyhez, kevésbé jutnak át a talaj egyenetlenségei. A középső részben rugók stabilizálják oldalirányban. Emellett a szórókerethez és két pneumatikus hengerhez külön giroszkóp is tartozik. Ezt a rendszert alacsony olajigény jellemzi, és az, hogy eltávozhat a hengerek levegője. A szórókeret irányítása egyértelműen az egyik legjobb a piacon. Ezt extrém helyzetekben is tesztelni tudtuk a szántóföldön. A szórókeret alapvetően teljesen függetlenített a jármű keretétől. A HORSCH automatikus BoomControl szórókeret-irányítása három változatban készül. Sík vagy kissé dombos területeken elegendő az Eco: két szenzorral megtartja a munkamagasságot, és folyamatosan a talajjal párhuzamosan halad. Dombokra érdemes a BoomControl Pro, vagy a ProPlus szórókeret-irányítást választani, mert a szórókeret szárnyainak szöge minden körülmények között tartani tudja a 40 centiméteres távolságot a célterülettől. A négyszenzoros Pro kivitel
Fent: A maximális munkamagasság 2,50 méter lehet, a talajtól mért minimális távolság 30 centiméter. Közép: A Leeb GS szórókerete paralelogramma-függesztésű. Két rugó stabilizál oldalirányban. Lent: A nitrogéntartályok a szórókeretet rugózzák közúti szállításkor.
Balra: A nagyon jó, 28 fokos aláfordulási szögnek köszönhetően nem probléma kanyarodni. Közép: A centrifugál-szivattyú szívóoldali szűrője a tisztavíz tartály alatt. Jobb: Fokozott kényelem: légrugós járószerkezet lengéscsillapítókkal.
Balra: A 7 és 8 GS nyomtávja 2,0 és 2,25 méter között választható. Közép. Jobbról balra haladva nyomószűrő, szívócsatlakozó a permetlé betöltéséhez és tisztavíz-csatlakozó. Jobbra. Külső vezérlőterminál számos funkció irányítására – a nyomógombok kesztyűben is jól használhatók.
középső szegmense forgatható. A ProPlus változat hat távolságmérő szenzor jeleit használja fel, és ezenkívül a külső szárnyrészek szögben hajlíthatók. A bakhátas/sorműveléshez két további szenzor kapható a látószög bővítéséhez. Fúvókák széles választéka A teljes szórásszélességben csak egy nyomó- és egy visszafolyó tömlő áll rendelkezésre. Ezáltal csekély a csövekben a maradványmennyiség. A permetezőszivattyú bekapcsolása után a permetlé a teljes fúvókacsőben cirkulál, így mindig van folyadék a fúvókáknál. A permetezés
elindítása (vagy egy szakasz bekapcsolása) után alapos keverés kezdődik. Ahelyett, hogy a permetlé a keringtetőcsövön keresztül visszajutna a tartályba, a háromutas szeleppel nyomásellátásra használja fel a rendszer. Így a vegyszeres folyadék mindkét oldalról a fúvókavezetékbe kerül. A táblavégi fordulóhoz érkezve átkapcsol az útválasztó-szelep, és a visszafolyó vezeték a főtartályba juttatja a permetlevet. Mindeközben automatikusan átöblíti a nyomásszűrőt a rendszer. A HORSCH a pneumatikus, egyedi fúvókakapcsolásra helyezi a hangsúlyt, és
Balra: Pillantás a rendezett vegyszerbemosó területre. Közép: Az előtérben a vegyszerbemosót leszívató csap látszik, felette a színes vegyszerbemosó vezérlőegység. Jobbra: A fedél kengyele biztosan tartja a mérőpoharat a vegyszerbemosó peremén.
előnyben részesíti a fúvókák 25 centiméteres távközét, amivel csökkenthető a célterületen a távolság, de 50 centiméter is beállítható. Ezenkívül egyszeres és többszörös fúvókatestek is felszerelhetők. A szórókeret lehetővé teszi a fúvókaopciók kevert alkalmazását is, valamint a választást manuális vagy pneumatikus fúvókacsere között. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk az opcióban választható AutoSelect vezérlést: teljesen automatikusan választja ki a fúvókaméretet vagy a fúvóka-kombinációt, miközben beállítja a felhasznált mennyiséget is. Az egyes fúvókák vagy fúvókakombinációk GPS- vagy manuális vezérlésű szakaszolása (legkisebb résszélesség: 50 cm) szintén a felszereltség része. Ezzel meg is érkeztünk a professzionális szegmensbe. Kezelés és tartozékok Kezelésre a Müller Elektronik két terminálja, a Touch 800 vagy a Touch 1200 közül választhatnak a vásárlók, de használhatók más ISOBUS-terminálok is. Korábban a Müller szállította a szoftvert a terminálhoz, majd a HORSCH úgy döntött, hogy saját programokat ír. A kezelőfelület jól felépített szerkezetű. Továbbá multifunkciós kart lehet csatlakoztatni. A szórókeret-funkciók, a szakaszolás vagy a tengelycsonk-kormányzás manuális vezérlése a joystickkel választhatók ki. 29
terra
Gépteszt
Balra: Opcióként tömlődobot lehet rendelni a gép külső tisztítására. Jobbra a sárhányón található, kényelmes magasságban. Középen: ISOBUS-szal a traktor saját termináljáról lehet vezérelni. A kezelés nagyon egyértelmű. Jobbra: A kapcsolási funkciókhoz és a szakaszvezérlő áramkörökhöz több vezérlő használata javasolt.
Balra: A fúvókák legkisebb távolsága 25 centiméter. Közép: A pneumatikus többszörös fúvókatartókon gombnyomásra, vagy kényelmesen, automatikusan lehet átkapcsolni a fúvókákat. Jobb: A NightLight funkció LED-lámpáit fordulókban automatikusan lemossa a rendszer.
Opcionálisan GPS-antenna szerelhető a permetezőgép hátsó részére. Az úgynevezett NightLight funkció egy-egy LED fényszóróval világít a szórókeret két oldalán. Fő érdekességük az integrált mosóberendezés, amely a táblavégi fordulónál kapcsol be. Az opcionális tartozékok listáját a bal és jobb oldali tárolórekeszek mellett tömlőtartó dob egészíti ki.
A legutóbbi Agritechnica kiállításon jelentette be a HORSCH, hogy integrált gumiabroncs-nyomásszabályozó rendszert kap a GS sorozat. Két légtartályát a traktorról lehet feltölteni. A vezérlés teljes mértékben a vezérlőterminálnak lesz alárendelve.
Gyakorlati vélemény „Igazi csúcskategóriás permetező“ Az aholmingi Funck gazdaságban Philipp von Trotha feladata a növényvédelem, egy Horsch Leeb GS permetezővel. Eddig 2800 hektár búza, cukorrépa, kukorica, olajrepce és szója védelmére használták. A 7000 literes gép felszereltségéhez CCS Pro, valamint a BoomControl Pro szórókeret-vezérlés tartozik. A 33 méter széles szórókeret fúvókatávolsága 25 centiméter, dupla fúvókatesttel. Erről mondja el tapasztalatait Philipp von Trotha: „Kiváló a tengelycsonk-kormányzás és a szórókeretirányítás. Már az előző modell – szintén egy Leeb GS – felszereltsége is meggyőző volt. Különösen nagy munkaszélességekhez alkalmas a BoomControl Pro változat. Így az állománytól akár 30 centire is vezethető a szórókeret, természetesen a fúvókáktól függően. A fúvóka-menüben mintegy 16 profil menthető el, mindegyik a megfelelő szórókeret-magassággal. Ez a gyakorlatban is nagyon megbízhatóan működik. Összességében általánosan javult a permetező kezelése. A billenőkapcsolók eltűntek, rendezett a kezelőterminál, amivel a vegyszerbemosótól kezdve sok mindent irányítani lehet – tartálytöltés, -tisztítás, teleltetés. A téli felkészítést nagyon könnyen, egy gombnyomással lehet aktiválni, mást nem kell tenni. A belső tisztítás rendkívül alapos, ami valószínűleg a sima rozsdamentes acéltartályon is múlik. A permetező néhány perc alatt tiszta, és bármilyen kultúrához újra készen áll a használatra. A Leeb GS modellel természetesen a professzionális ligába kerültünk. A teljes technika és a kezelési struktúra nagyon összetett, némi rutint igényel. A hatékony permetezés titka ezúttal is: gyakorlat teszi a mestert!”
30
Összegzés A Leeb GS CCS Pro verziójával a szántóföldi permetezők felső ligájában játszik a HORSCH – ha ugyan nem a legfelső fokon áll. Ezt bizonyítja az automatikus szórókeret-vezérlés, a nagy teljesítményű szivattyútechnika, a rendezett vegyszerbemosó, valamint a kezelőterminál. A rozsdamentes acéltartály sima felületének köszönhető előnyei sem lebecsülendők. Összefoglalva: rendkívül harmonikus a Leeb GS általános koncepciója. Aki sokallja az elektronikát, visszatérhet a „light” felszereltséghez, de akkor sem kell megalkudnia a szórókeret-vezérléssel. Természetesen némi betanulási időt igényel a teljes felszereltségű komplex növényvédelmi permetezőgép használata. + Nagyon jó és nyugodt szórókeretvezetés + Tengelycsonk-kormányzás nagy aláfordulási szöggel + Rendezett és jól kialakított vegyszerbemosó - A bemosótartály kezelőegységei nem elektronikusak - Vegyszerbemosó védőperem nélkül
Gyakorlatból véve terra Patrick Ponsin Franciaország délnyugati részén gazdálkodik, Bédéchanban, Gers megyében. 2001 óta művel négyszáz hektárt, s további háromszázat bérmunkában. 2014-ben kezdte el gazdaságát teljes mértékben átállítani bio-termelésre. A terraHORSCH-nak elmondta ennek okát, illetve gazdasági és agronómiai hatásait.
Patrick Ponsin, gazdálkodó Bédéchanből (Gers), 2014-ben kezdett el teljesen átállni ökológiai gazdálkodásra.
Ökológia és ökonómia kéz a kézben
2
005-ben gondoltam először az átállásra. Különösen száraz év volt az, és hozamaink teljes mértékben a béka feneke alatt voltak. Csak példaként: napraforgóból 1,7 tonnát arattunk 80 hektáron. Ekkor vált előttem világossá, hogy nem jó úton haladunk, és hogy vállalkozásom gazdasági szakadék felé robog. Ki akartam törni a gyenge hozamokat produkáló és szűk árrést engedélyező termelési koncepcióból. Egyszerűen csak meg akartam élni a szakmámból. Szóval kapcsolatba léptem a GNIS-szel (Groupement National Interprofessionnel des Semences et plants – Vetőmag és Palánta Tanácsadó Egyesület) és más szervezetekkel a térségben, hogy tájékozódjak a lehetőségekről. Először is beruháztam egy öntözőrendszerbe, hogy gazdaságomat megvédjem az egyre erőteljesebb időjárási szeszélyektől. Később szerződést kötöttünk zöldségmagok előállítására: sárgarépára, petrezselyemre, hagymára, répára és kaporra. Megtartottuk a gabonatermesztés egy részét. Minden negyedik évben bővítettük a vetésforgót az egyik vetőmagnövénnyel. 2013-ban egyedül egy speciális hagymamagra 70 hektárt szántunk.
Ezek a kultúrák azonban nagy gépesítési követelményeket támasztanak, és nagyon idő-, valamint munkaigényesek. Ráadásul a szerződések egyre kevésbé jövedelmeztek, ahogy csökkent a hagyományosan termesztett növények ára. Munkaerőt nehezen lehetett találni, a hozam- és áringadozások meghaladták a klasszikus növénykultúrákét. Nekem a termelés megfelelő haszonkulcsa volt a legfontosabb, és hogy meg tudjam alapozni a következő évet. Ezért
döntöttem 2014-ben az ökológiai gazdálkodás mellett. Ráadásul az ökológiai termelés illett kezdettől fogva vallott célomhoz: talajaim minőségének javításához. 2005-ben felhagytam a szántással, és átálltam a minimális talajmunkákra. Ezután télen fokozatosan bevezettem a köztesnövényeket, hogy csökkentsem a talajeróziót és növeljem a talaj termékenységét. Meg voltam győződve, hogy az ökológiai termesztés még előrébb visz.
Patrick Ponsinnél kéz a kézben jár az ökológiai és a precíziós gazdálkodás.
Túllépni az átállás nehézségein Először engem is ugyanúgy csábítottak az átállást támogató finanszírozások, melyeknek 2015-ben még nem volt felső határa, mint gazdatársaimat a környéken. De a sikert látva úgy döntött az EU, hogy a támogatási összeget legelőnként 30 000 euróra csökkenti, majd még tovább, 15 000-re. Így 70 százalékkal megrövidült a kidolgozott pénzügyi tervem, amelybe bele volt számolva a finanszírozás is. Szerencsére a jövedelmezőségi elemzésben nem számoltam a támogatásokkal, így nem bántam meg az átállást. Ezért nem ijesztenek meg az Európai Parlament vitái az ökológiai gazdálkodók támogatási pénzeinek eltörléséről. Az 31
terra
Gyakorlatból véve
Quadtrac, Partner HT és Terrano 7 FM: az ökológiai gazdaságokban inkább szokatlan trió.
üzemi szerkezetem szilárd, és támogatás nélkül is nyereséges. Ha tanácsot adhatnék a még bizonytalan gazdálkodóknak, akkor ezt: Ne ess kísértésbe a támogatásoktól, maradj racionális! A vetésforgónál az első évben koriandermag mellett döntöttem, mert ez a növény hagyományos területen könnyen értékesíthető, és fungicid nélkül termeszthető. Még a legelső vetés előtt kerestem átvevőket, és kötöttem egy érdekes szerződést. Bármi történjen is, vetésforgómat már az átállás kezdete előtt átgondoltam – a gazdasági siker és a talaj termékenységének növelése szempontjából is. Előre a termelésbe és az értékesítésbe Szerencsém van, hogy régiómban fontos kérdés az ökológiai gazdálkodás. 2015-ben sok gazdaság átállt, és azoknak a száma, amelyek jelenleg ennek közepén tartanak, 2018-ban megint nagyot emelkedett. A mezőgazdasági szövetkezetek nagyon aktívak, és felépítettek egy „Ökológiai gazdaságok” hálózatot. Ezenkívül a kereskedelem is elkezdett érdeklődni az új piac iránt. Vannak gazdálkodók, akik szolgáltatásként kínálják a gabonafélék és vetőmagok válogatását, mérését és szállítását, a gépközösségek közösen használják a kultivátorokat, boronákat és rendképzőket. Sokkal egyszerűbb úgy belevágni az ökológiai gazdálkodásba, ha nem kell a nehezebben megtérülő takarmánytechnológiába vagy raktározási kapacitásba invesztálni. Az új, független szereplők ismét helyreállítják az egyensúlyt termékeink forgalmazásában, mivel a szövetkezetek már nem ellenőrzik az egész folyamatot. 32
A bio-gazdálkodók egyre inkább jelen vannak az interneten is. A tanúsítási központok gazdaságainkról statisztikai elemzéseket végeznek, és a vetésforgóról minden információt átadnak az Agence BIO-nak (ügynökség az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséért és támogatásáért). Elérhetőségeinket és bio-területeink átlagos méretét az ügynökség honlapján láthatják a potenciális vásárlók. A rendszernek köszönhetően közvetlenül meg lehet engem keresni termékeim forgalmazásával kapcsolatban, nincs szükség további közvetítőkre. Hosszú távú stratégia a jelentős árréseknek köszönhetően Üzemem átállításának köszönhetően lépésről lépésre tudtam költségeimet csökkenteni. Nem használok már növényvédő szereket, saját magam állítom elő a vetőmag szükséges mennyiségét, és legelőször a mezőgazdasági inputanyagok vásárlását korlátoztam. Mert úgy vélem, nincs szükség túl sok befektetésre az első néhány évben egy olyan termékhez, amely csak a hagyományos gazdálkodáshoz hasonló áron értékesíthető. Zöldség-kultúráimmal 400 euró/hektárnyi költség (növényvédelem, műtrágya, vetőmag) jött ki! Tudom, sokan kérdezik, milyen hatással van a bio-gazdálkodás a hozamokra, amikor az ember ráadásul csökkenti a mezőgazdasági inputanyagokat. A környékünk relatíve nehéz talajaival és időjárásával olyan hozamokat lehet elérni, mint a hagyományos gazdálkodással, különösen a szójával (3 tonna/hektár öntözés nélkül, és 3,5 tonna/hektár öntözéssel) vagy a lóbabbal (2 és 2,5 tonna között), illetve olyan növénykultúrákkal,
amelyeknek nincs extra nitrogénigényük. Gépköltségeim a nagyobb menetszámokból adódóan – különösen az őszi növénykultúrák előtti aláforgatásnál – enyhén emelkedtek. De a nagyobb menetszámokat kiegyenlítik a megnövekedett munkaszélességek. Vásároltam egy tizenkét méteres gyomfésűt (15 euró/hektár/ menet), egy kultivátort hat méter munkaszélességgel (körülbelül 20 euro/hektár/menet) és egy Terrano 7 FM nehéz szántóföldi kultivátort Partner HT hárompont-függesztésű tartállyal a lóbab vetéshez és a középmély talajmegműveléshez (30 euró/hektár/menet, erőgép-igény nélkül). A Joker 12 RT-t rotációs borona helyettesíti, ami körülbelül 40 euróba kerül hektáronként. A Terrano 7 FM Partner HT tartállyal kiváltja a csak öt méter munkaszélességű Terrano FX-et, és egy hat méteres vetőgépet. Ezenkívül idén beszereztem egy dupla tartályos Pronto 9 DC-t. Most már két növénykultúrát tudok az eddigi két menet helyett egyben vetni. A raktározásba már az átállás előtt befektettem, és már le is írtam ezt a költséget. A termelési költségek csekélyebbek, az árak stabilabbak és vonzóbbak, mint a hagyományos mezőgazdaságban. Így több évre tudok előre stratégiai és beruházási terveken gondolkodni. Átlagosan dupla felvásárlási árral lehet számolni. Az idén kínált szerződésekben például a hagyományos termesztésű napraforgó ára 300 euró körül mozog, illetve ökológiai gazdálkodással 600; a hagyományosan termesztett tizenegy százalék körüli fehérjetartalmú búzáé 165 euró (2018-as márciusi érték) míg a
bio esetében, 2018-as szerződés alapján, azonos feltételekkel 500. A haszonkulcs optimalizálásához megfelelő emberekkel kell körülvennünk magunkat: az ügyfelek és az ipar igényeit ismerő kereskedőkkel és forgalmazói hálózatokkal. Egyetlen helyi szövetkezetre támaszkodni egész biztos nem túl okos dolog. Ami a tényleges értékesítést illeti, a hagyományos rendszerrel ellentétben stabil árakkal és speciális ágazati szerződésekkel vagyok védve. Azért soha nem megyek bele mennyiségi megrendelésekbe, hanem mindig egy bizonyos hektármennyiségre kötöm a szerződést. A betakarításom biztosításához idén földjeim 70 százalékára megkötöttem már a szerződést, és csak a maradék 30-ról tudom majd aratás után értékesíteni a terményt. Általánosságban olyan nagy az igény, hogy terményeimet legrosszabb esetben is maximum két-három hónapig kell raktároznom. Ehhez tudni kell azt is, hogy a francia bio-gazdálkodók az országos igények mindössze tíz százalékát tudják kielégíteni. Átgondolt talajművelés és vetésforgó A szántás és a biológiai növénytermesztés állítólag kéz a kézben jár, pedig ennek pont az ellentettje igaz. Direktvetéssel csökkentem a talajeróziót. Terrano 7 FM kultivátorommal 20-25 centiméter mélyen dolgozom. Földjeimen szerencsére nem terjednek túlzott mértékben az olyan gyomok, mint a parlagi ecsetpázsit vagy a perje, ez leginkább a 2014 előtt vetett zöldségkul-
túráknak köszönhető. A gyomosodási károkat háromféle módszerrel akadályozom meg: az őszi növények vetése előtt két-háromszor stimulálom a csírázást; hosszabb vetésforgókat vezettem be, mint a hagyományos gazdálkodásban itt, a Gers-régióban megszokott (4 év); a tavaszi és őszi növénykultúráknál a gabonát és a hüvelyeseket váltogatom. Egész télen lóbab van földjeimen, amit a Partner HT-vel felszerelt Terrano 7 FM-mel vetek. És ha az őszi növénykultúra mégis túlságosan begazosodik, még mindig megszakíthatom a folyamatot, és elvethetem a tavaszit, feltéve a vetési határidők jó betartását. Ha viszont a bab állománya jól néz ki a tél végén, az itteni délnyugat-franciaországi kedvező klíma miatt még mindig dönthetek úgy, hogy állva hagyom, és csak júniusban takarítom be. Ez esetben megváltoztatom a KAP-támogatási szerződéseket, mielőtt májusban beadom. A betakarítással párhuzamosan elvetem a hajdinát, aminek érésig mindössze 90100 napra van szüksége. Így évente kétszer tudok betakarítani. Hogy növénykultúráimból a maximumot tudjam kihozni (nitrogént biztosítva, javítva a talajszerkezetet, a talajt lefedve), minden évben kombinációkat képezek. A gabonaszalmát mindig a hüvelyesek követik. Hogy egy kombináció mely két növénykultúrából áll, annak alapján döntöm el, hogy agronómiailag illenek-e egymáshoz, illetve kiegészítik-e egymást: különböző szemnagyságok és azonos vegetációs ciklus, hogy egységes beérést kapjunk. Az ilyen közös termesz-
tésnél általában röviddel a beérés után takarítunk be. A tavaszi árpát borsóval kombinálom, a közönséges búzát babbal. Ezeket a kombinációkat könnyen el lehet vetni, különösen dupla tartályos vetőgéppel, amely különböző mélységbe tudja letenni a magokat. A Pronto 9DC-m képes erre. A magok nagysága és súlya eléggé különbözik ahhoz, hogy egy menetben learathassam őket, majd azután szétválasztom egy tisztító-szétválasztóosztályozóval, amelyet már az átállás előtt is használtam a gazdaságomban. Egymástól tanulni Ha a saját tapasztalataimra visszapillantok, több dolog válik egyértelművé. A direktvetésnek köszönhetően sokat tanultam, hogy miképp csökkentsem a talajeróziót, és javítsam talajaim struktúráját. Tanulmányoztam, mi mindent lehet a talajvédő művelésben alkalmazni, és erre alapozva trágyázó hatású köztesnövényeket alkalmaztam. És mivel a szemem és a fülem mindig nyitva tartom a növénytermesztési és üzemgazdasági lehetőségekre, előrébb léptem az ökológiai gazdálkodásban is. Nem szabad bezárkózni, nyitottnak kell maradni a jó ötletekre, függetlenül attól, honnan érkeznek, Franciaországból, valahonnan Európából vagy más kontinensről. Az ökológiai gazdálkodás tanulhat a hagyományostól, de a hagyományos is elleshet fejlesztéseket az ökológiaiból, hogy javítson a növénykultúrák megtérülésén. Minden gazdálkodónak elemeznie kell rendszerét gazdasági és agronómiai fenntarthatóság szempontjából.
Jó csapat a bab/búza vetéséhez: a Quadtrac Pronto 9 DC-vel
33
terra
HORSCH Intern
Jótékonysági gálaest a HORSCH-nál Egy este jó célért – „A társadalom csak akkor maradhat fenn, ha kiállunk egymásért“. Ez csak egy idézet a sokból, ami a második jótékonysági gálaesten hangzott el a HORSCH FITCentrumban 2018. november 10-én.
A
rendezvényt a Schwandorf és az Oberpfälzer Wald / Oberviechtach Rotary Klubok, a Lions Club és a Schwandorfi Kerekasztal szervezték a HORSCH FITCentrumban, A migrációs hátterű emberek iránti szolidaritás és a társadalom összetartása – ezek voltak az Integration SAD fő témái. A jótékonysági gálaesten a szervezetek adományokat gyűjtöttek, hogy az Integration SAD programot anyagilag támogassák. A rendezvény kezdetén Cornelia Horsch üdvözölte a megjelent vendégeket, majd Axel Jakobitzcal (Rotary Club Schwandorf) vezette végig a gálát. Ali Mahlodji volt az est fő szónoka. Beszélt életéről és a lehetőségekről, amelyek a menekültek és bevándorlók Németországba érkezésében rejteznek. Ali Mahlodji családjával együtt, még gyermekként menekült el Iránból Bécsbe. Gyermekkora alatt Ausztriában gyakran kellett előítéletekkel megküzdenie. Amikor az iskolát félbeszakította, sokan jósolták, hogy nem lesz belőle semmi. Mégis kapott munkát, mivel a főnöke lehetőséget adott. „Az esély nem az, hogy valakitől elvárunk valamit, hanem az, hogy megbízunk benne,” kommentált életének e szakára visszapillantva. Ezért nagyon erősen kiáll amellett, hogy migrációs hátterű embereknek a munkaerőpiacon perspektívát adjon. Ali Mahlodji önmagát „rendszerhibának” mondja, hiszen lenyűgöző karriert futott be. Pótolta elmaradt iskolai éveit, majd felsőfokú tanulmányokat végzett. Néhány év után vállalati tanácsadóként tevékenykedett, s most az oktatás területén dolgozik. 2013 óta EU-ifjúsági tanácsadója, és fiatalokat támogat az álláskeresésben. „Még soha nem láttunk olyan fiatalt, aki nem akart, csak olyat láttunk, akinek az az érzése, hogy ő nem elegendő.” A külföldiekkel szembeni rasszizmus és előítéletek fontos témák az ilyen esetekben. Újra és újra meg kell állapítania, hogy ez nem közvetlenül a fiatalok-
34
„Út a sikeres integrációhoz – Mit tehetünk a migránsok, menekültek és bevándorlók lehetőségeinek támogatásáért?“ volt a fő szónok, Ali Mahlodji témája.
Elke Reinhart, a nő az Integration SAD mögött, – a képen Michael Horsch-sal. Elkötelezettségéért mindenki a legnagyobb elismerés hangján szólt róla.
tól, hanem azok szüleitől ered. Ezt követően a szervezetek képviselői, Dr. Rüdiger Merkle (RC Schwandorf), Achim Müller (Round Table), Josef Prokopetz (RC Oberpfälzer Wald/ Oberviechtach) és Dieter Lütje (Lions Club) meséltek a szervezetek elkötelezettségéről. Michael Horsch beszédében megköszönte Elke Reinhardt munkáját. Ő az Integration SAD mögött álló személy, akinek fáradhatatlan erőfeszítéseit minden felszólaló dicsérte. Egyik projektjük a „Német az anyáknak”. Itt a menekült vagy az újonnan érkezett családból származó nők nemcsak a német nyelvet tanulják meg, hanem a német társadalomban az együttéléshez
szükséges értékeket is megismertetik velük. Ez az egyetlen módja, hogy integrálják gyermekeiket és egész családjukat. A tanfolyam során gyermekfelügyeletet biztosítanak a szervezők. Egy további projekt az „EMMA” használtcikk-bolt. Itt ruhákat kínálnak kedvező áron, és a mindennapi élethez szükséges fontos használati tárgyakat is. Az üzletben a menekült vagy szociálisan hátrányos helyzetű emberek mellett mindenki mást is szívesen fogadnak. A „Békés együttélés előmozdítása – béketeremtés” projekt az iskolásoknak szól. Egy középiskolai tanárral és néhány menekülttel együtt látogatja Elke Reinhart az iskolákat, és beszélget a diákokkal. A beszélgetések során az előítéleteket megszűntetik, és leépítik a félelmeket. Az Integration SAD is aktívan részt vesz az iskolás és óvodás gyermekek tanulmányainak támogatásában. A programban nemcsak a migráns hátterű, hanem minden hátrányos helyzetű gyermeket segítenek, származásuktól függetlenül. Az egyik legfontosabb projekt azonban a munkaerőpiaci integráció támogatása. Ahogy a tartózkodási engedélyt megszerezték, az Integration SAD segít az egyes embereknek a képzettségüknek megfelelő munkát találni. A munkáltatói oldalon az Integration SAD motiválja a munkaadókat a menekültek felvételére, és segít a felmerülő problémák megoldásában. Elke Reinhart, az Integration SAD projektfelelőse nagyon elégedett volt a gálaesttel, és örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az összegyűjtött adományokból a régióban új tevékenységeket és programokat tudnak majd indítani.
Támogassa Ön is adományával az Integration SAD-et! Banki úton: Címzett neve: Integration SAD IBAN: DE44 7505 1040 0031 4179 59 BIC: BYLADEM1SAD
Egy nap az erdőben 2013 óta rendezi meg a HORSCH Maschinen GmbH Schwandorfban a HORSCH nyári tábort. A pünkösdi ünnepek alatt és a nyári szünet első felében a munkavállalók három és tizennégy év közötti gyermekeire vigyáznak képzett nevelők. A gyermekeket érdekes és tanulságos programok, izgalmas kirándulások várják. 2015 óta tart ez az eredményes projekt – a FAW gGmbH képzett gondozóinak támogatásával – a vakáció első két hetében a ronnenburgi HORSCH gyárban is. Ahol az egyik kolléga nagyon különleges programmal készült a gyerekeknek.
Robby Müller (jobbról a 7.) és kutyája, Griff (balról a 7.) a HORSCH ronnenburgi nyári táborának résztvevőivel és a gondozókkal.
R
obby Müller 11 éve dolgozik hegesztőként a HORSCH Industrietechnik GmbH-nál, fél éve üzemi megbízottnak nevezték ki. Hobbija a vadászat és a drótszőrű német vizsla vadászkutyák. 20 éve FCI bíró a Kontinentális Vadászkutyák kategóriában, ahol saját kutyáival is szép eredményeket ért el. Már korábban is utazott biológiaórák keretében iskolai osztályokkal a vadászterületekre, hogy a gyerekeknek megmutassa a növény- és állatvilág öszszefüggéseit – melyeket a városi gyerekek gyakran nem ismernek. Ekkor született meg az ötlet, hogy a HORSCH nyári táborában részt vevő gyermeke-
Teszt-kartondobozok az ösvény mentén.
ket elvigye egy kirándulásra a természetbe, és az erdőben töltsön velük egy napot. Július elején aztán elérkezett az idő – busz vitte a 9 és 14 éves kor közötti kilenc gyereket és négy kísérőjüket a vadászterület határához. Ott várt rájuk Robby Müller, felesége Sabine és kutyájuk, Griff. Müllerék játékokat és állomásokat készítettek elő, például a sas játékot: itt őshonos állatok, róka, vaddisznó, őz, sólyom, stb. képeit helyezték el az út mentén, és a gyerekek feladata az volt, hogy megtalálják ezeket a képeket. Buzgalomban nem volt hiány, a gyerekek minden képnél egy rövid leírást kaptak az adott állatról, és természetesen rövid történeteket is hallhattak róluk. Müller urat kérdésekkel bombázták – nemcsak a kicsik, de még a kísérők is. Az út erdei pihenőhöz vezetett, ahol a kis csoport megtízóraizott. Az étkezés alatt sem csillapodott a gyerekek kíváncsisága: „Mik a vadász feladatai? Hát az erdészé? Mit jelent egyáltalán az erdőgazdálkodás?” repkedtek a kérdések, amelyeket Müller úr türelmesen meg is válaszolt. Az ebédet követően a gyerekeket már várta a második játék. Sabine Müller tíz különböző kartondobozt készí-
tett elő – mind lezárva. Csak egy lyuk volt rajtuk, amin a gyerekek be tudták dugni a kezüket. És pontosan ez is volt a feladat: benyúlva kitapogatni, mi lehet a dobozban. Persze kellett egy kis bátorság is ehhez, de a gyerekek bíztak Müllerékben, és kipróbálták a játékot, ahol csak az tapintásukra számíthattak. A fenyőtoboztól kezdve a makkon és különböző állatok, mint a róka vagy mosómedve bundáján át az őzek és szarvasok agancsáig mindenféle volt a dobozokban. Természetesen a végén mindegyiket kinyitották, hogy megnézzék és megbeszéljék a tartalmukat. Kitörő örömmel fogadták a tízedik dobozt – ebbe ugyanis Müller asszony gumicukrot rejtett el a szorgalmas tippelőknek. A kirándulás fénypontja Griff volt, Müllerék drótszőrű német vizslája. Tökéletesen képzett vadászkutyaként természetesen póráz nélkül is engedelmeskedett. Volt is meglepetés, amikor egyszer csak eltűnt az aljnövényzetben, de rövid sípszóra újra azonnal a gazdája mellett termett. Visszaúton a buszig felváltva vezethették őt a gyerekek. Tele új tapasztalatokkal tértek aztán vissza a gyerekek Ronnenburgba. Az első nap után több mint lelkesek voltak, és rögtön Müller úr szavát vették, hogy az elkövetkező nyári táborban mindenképpen megismétlik az erdei napot.
Az erdei pihenőben délben piknikeztek.
35
terra
HORSCH Intern
Hogyan készülnek élelmiszereink?
Lelkes résztvevők: a Krötensee-középiskola diákjai Sulzbach-Rosenbergből.
A HORSCH hagyományteremtő szemináriumot indított el a régió iskoláival karöltve a mezőgazdaság és élelmiszerek témakörében.
A
Josef Stangl (balra) a HORSCH marketing osztályáról magyarázza egy kultivátor funkcióit.
36
fenntartható élelmezés és az egészséges táplálkozás súlyos társadalmi kérdések, amelyekről gyakoriak az eltérő vélekedések, és sok a vita. Éppen ezért különösen fontos elmagyarázni gyermekeinknek a mezőgazdaság fontosságát, és megmutatni, hogy milyen úton jut el tányérunkra a gabonaféle, a tej, a hús és a többi. Mezőgazdasági vállalkozásként a HORSCH komolyan veszi társadalmi felelősségét, és azt, hogy a nyilvánossággal megismertesse az élelmiszerek és a mezőgazdaság összefüggését. Ezért elkezdett egy szeminárium-sorozatot a schwandorfi cégközpont régiójának több iskolájával, hogy aktívan részt vegyen a tanítási folyamatban. A „Föld – megélhetés és élőhely” első szeminárium kifejezetten a harmadiknyolcadik osztályos tanulóknak szólt. Schwandorf és Amberg-Sulzback körzetéből tizenegy általános- és középiskola diákjai vettek részt benne. Az egyes év-
folyamok tantervére épülő gyakorlati képzést kaptak speciálisan a földről, de szóba került a mezőgazdaság és táplálkozás témája is. Együttműködő partnerként a HORSCH többek között modern tananyagokat biztosít az oktatáshoz. A szeminárium mindig három részből áll. A részvételt a két elsőn – az egyik tavasszal, a másik ősszel – a tanárok hivatalos szakmai továbbképzéseként ismerik el. A harmadikban egy délelőttöt tölthetnek el az osztályok a HORSCH-nál. Ez alatt a tanárok két háromórás délutáni szemináriumon hallgatnak előadásokat a világ gabonatermeléséről és a szántóföldi növénytermesztésről. Mindegyik előadás után kérdéseket lehet feltenni. Minden nap zárásaként földbejárást szerveznek a teszt-területekre, megvitatva a tanárokban felmerülő további kérdéseket is. Ezután már a tanárokon múlik, hogyan váltják a tanultakat gyakorlattá, s hogyan tudják mindezt a diákoknak továbbadni. Segédanyagként moduláris csomagot kapnak tan- és kísérleti anyagokkal, amelyeket az Ensdorfi Általános Iskolával együttműködve fejlesztettek ki. Ezt a moduláris csomagot a következő években is lehet használni a szemináriumon tanultak oktatásához. A csomagban hat különböző kísérleti anyag található a föld témaköréhez – például egy csíranövekedési teszthez. A diákok különböző üvegedényekkel vizsgálhatják meg, melyek egy növény csírázásának optimális körülményei. Így például az egyik üvegedényben a földet meg kell nedvesíteni, míg a másikban szárazon marad. Egy harmadikban teljes a sötétség. A moduláris csomag további öt kísérletével is játszva tanulmányozhatják a diákok a talajt és a növények növekedését. A szeminárium megkoronázása aztán egy kirándulás a HORSCH-hoz, ahol a diákok a gyakorlatban szerezhetnek benyomást a mezőgazdaságról. Idén összesen hét osztály látogatott el oda. A gépbemutatók és a földbejárások mellett workshop is várta a diákokat, amely a korábban tanultakra épült. Idén Anton Grauvogl képzési vezető üdvözlésével indult az osztályok napja, majd a résztvevők a szántóföld felé vették az irányt. Míg átsétáltak a tesztföldeken, egy marketinges munkatárs tartott előadást arról, hogyan lesz a magból növény. Mi fontos a növénynek? Mire van szüksége a növekedéshez? Mi történik a betakarítás után a szalmával? Ez csak né-
Aktív részvétel a „Honnan származnak az élelmiszereink?“ workshopon.
Nagy a tolongás a HORSCH tanműhelyében a kultivátor összeszerelésekor.
Christian Graf (2. jobbról) a HORSCH oktatási osztályáról áll a diákok között, és segít a kultivátor összeállításában.
Egy 4. osztály diákjai maguk is tartottak előadást az egészséges étkezésről.
hány kérdés azok közül, amelyeket a diákoknak út közben meg kellett válaszolniuk, és amiből ismét sokat tanulhattak. Volt haszna az oktatásoknak, mert végül már nagyon jól tudták, milyen élelmiszerek lesznek feldolgozás után a kukoricából, a búzából vagy az árpából. Azok a feladatok sem bizonyultak nehéznek, amelyek a bemutatókertben várták a diákokat. A földbejáráson nemcsak a mezőgazdaság és a növények voltak terítéken, hanem a mezőgazdasági gépek is. Nagyon lelkesen figyelték a diákok a kultivátor és a vetőgép munkájának gyakorlati bemutatóját. Az azt követő workshopot Franziska Kulzer vezette. Ő a HORSCH-nál ipari szerelőnek tanul, és az első évet végzi. A workshop legnagyobb részét ő dolgozta ki, és önállóan készítette elő. A szeminárium utolsó programja tízóraival indul. Ez a tudatosan választott rész a „Honnan származnak élelmiszereink?” témára készíti fel a diákokat, amelynek célja megmutatni, honnan érkezik a mindennapi élelmiszer, és hogyan készítik ezeket. „Beugróként” mindenkinek el kell mondania, mi a kedvenc étele, majd a következő lépésben kiválasztani, melyik összetevő szükséges egy pizza, hamburger vagy saláta elkészítéséhez. Ehhez egy asztalon liszt, paradicsom, sajt, uborka és további élelmiszerek sorakoznak. Sokszor fel lehet ismerni a pillanatot, amikor a diákok rájönnek, pontosan miből állnak azok az ételek, amelyet tízóraira kaptak. Ezt a gyakorlatot olyan előadás követi, amely ismételten bemutatja a vetőmag útját egészen a betakarításig, például a búza, az olajrepce és a kukorica esetében, kiemelve a mezőgazdasági gépek használatát a folyamatban. A szeminárium végén a diákok a tanműhelyben, felügyelet mellett bizonyíthatják képességeiket. A feladat egy mini, többgerendelyes kultivátor összeszerelése, amelyet aztán haza is vihetnek. A HORSCH-ot tavasszal meglátogató hét osztály diákjait nemcsak a tanulmányi kirándulás nyűgözte le, hanem már korábban is nagyon tetszett nekik a munka a moduláris csomaggal. Örömteli váltás volt ez a szokott iskolai mindennapokhoz képest! A HORSCH tanulmányi vezetője, Anton Grauvogl nagyon lelkes az első szeminárium tapasztalatai után, és már azt tervezi, hogyan bővítsen jövőre. 37
terra
HORSCH Intern
HORSCH tehetségek A gyakornok-programokból sok vállalkozás az olcsó munkaerőt használja ki, úgy, hogy nem kell elköteleződnie. Ez azonban nem ideális megoldás. A gyakorlat szakmai orientációra és egymás megismerésére való, és sokszor vezet munkaviszonyhoz. A HORSCH három egykori gyakornokával beszélgettünk.
N
álunk, a vállalatnál, tulajdonképpen mindig vannak gyakornokok,“ mondja Michael Braun, a HORSCH termékmarketingjének csoportvezetője. „Mindegyik üzlet-
ágnál. Egyesek a kötelező gyakorlati idejüket töltik, mások a DLG képzési programjának résztvevői, vagy főiskolai, illetve egyetemi hallgatók, akik nálunk készítik a diplomamunkájukat. Ez utóbbi-
akat mindig tárt karokkal várjuk, ha minket is érdeklő témával jelentkeznek.“
Michael Bindl Gyakornok 2016. augusztus 1-től 2016. november 31-ig A HORSCH-nál dolgozik 2017. január 15. óta a termékmenedzsment osztályon Ha csak rajta múlik, Michael Bindl talán még ma is mezőgazdaságigépmechatronikusként dolgozna. De lebeszélték róla, amit már nem sajnál. A középiskola után következtek volna a műszaki főiskolai tanulmányok, diplomázással. Véletlenül azonban tudomást szerzett egy új „agrártechnika“ szakról a Weihenstephan-Triesdorfi Főiskolán. Mivel ez volt a legelső ilyen képzés, még nem volt minden tökéletes. Cserébe viszont lehetett tervezni, családias volt a légkör és szoros a kapcsolat a professzorokkal. Michael Bindl első gyakorlatát a Fliegl Agrartechnik cégnél töltötte Mühldorfban. Mivel mindig szívesen írt, jelentkezett egy mezőgazdasági szakújsághoz. Itt javasolták neki, hogy szakdolgozatát a használt gépekről írja, a BayWaval együttműködésben. Szakmai jövőjét azonban nem a médiánál, sokkal inkább a gyakorlatban látta. Az iparág akkori válsága miatt nem volt könnyű munkát találni. Tesztmérnökként kapott ugyan ajánlatot, de ez nem volt komolyan vehető. A HORSCH-nál aztán a szakdolgozata mellett gyakornokként dolgozott a prototípusokkal. Ekkor ismerte fel, hogy sokkal jobban érdekli a technika, mint a marketing. Máris részt vett egy új sorozat gyártásában. Tetszett neki a légkör, a technika és az, hogy felelősséget vállalhatott. Röviddel a gyakornoki idő vége előtt nem volt semmilyen, hozzá illő betöltetlen munkakör a HORSCH-nál, így kérdezősködni kezdett. Egy szervizpozíció túlságosan is irodai munka lett volna. Miután 38
érdeklődött a fejlesztési részlegen, megtudta, hogy szabad egy termékmenedzseri állás. Már az első beszélgetésen kiderült, hogy ez illik hozzá, a másodikon pedig mindenben meg is egyeztek. „Most pontosan az a munkám, amit a főiskolán elképzeltem magamnak,” mondja Michael Bindl. „Szeretem a kommunikációt az egyes szervezeti egységek között, az egyeztetéseket, és az erősen műszaki hozzáállást.”
Betanulásként Bindl jó pár Maestrót szerelt össze. A gyakorlati tesztek fázisát aztán már maga szervezte – ez felelősségteljes feladat volt, nem olyan, amit adott séma alapján kell csinálni. Időközben több géptípus menedzselését is átvette.
Roman Scheller Gyakornok 2017. június 19. és 2017. szeptember 15. között A HORSCH-nál 2018. február 1. óta dolgozik, a termékmarketing osztályon Mivel szíve a mezőgazdaságért dobog, Roman Scheller tudatosan döntött úgy, hogy a mezőgazdasági középiskola után a Triesdorfi Műszaki Iskolában folytatja tanulmányait. Ott gyűjtötte, egy oroszországi gyakornoki munka alkalmával, első külföldi tapasztalatait. Az volt az álma, hogy egyszer nagygazdaságot vezet majd. Első munkahelye egy szántóföldi növénytermesztő gazdaságban volt, Közép-Frankföldön. Ott kevésbé vett részt a döntési folyamatokban. Így érett meg benne a gondolat, hogy tovább tanul. De még ebben a helyzetben sem főiskolát választott, mert annak teljesítése további öt évig tartott volna. Így jelentkezett a DLG gyakornoki programjára, ahová fel is vették. Először egy nagy bérvállalkozás, az Osters und Voß foglalkoztatta. „Itt – különösen üzleti ügyintézésből – nagyon sokat tanultam, támogattak, és különböző projektekben felelősséget vállalhattam,” pillant vissza Roman Scheller. Második gyakorlata Marktoberdorfba, a Fendthez vezette, ahol eladás-támogatási, illetve termékmarketing feladatokkal foglalkozott. Az üzemvezető már az első hét után tudta, hogy nem jön be az ötlete: átcsábítani Schellert az iparba. Sajnos az utolsó gyakornoki időszakra már nem volt szabad hely a Fendtnél. Mivel ismét egy családi vállalkozást szeretett volna Roman Scheller megismerni, jelentkezett a HORSCH-hoz. A technikát már ismerte az egyik üzemből, ahol gyakornoki idejét töltötte. Az első felvételi beszélgetés Skype-on folyt. Interjúztatójával egyetértve a marketingnél helyezkedett el. Az ottani fiatal, dinamikus csapatban Scheller nagyon
jól érezte magát. Az tetszett neki leginkább, hogy nem úgy kezelték, ahogy máshol tapasztalta. Ellenkezőleg: már rövid idő után bemutató gépkezelőként alkalmazták, és Franciaországba küldték, hogy javítson meg egy gépet. A DLG gyakornoki program végén Roman Scheller többféle munkalehetőség közül választhatott. Végül nem egy nagyvállalathoz, hanem a HORSCH családi vállalkozáshoz csatlakozott. Először a prototípusokkal foglalkozó csapatba került a marketing osztályra, majd az Agritechnica rendezvényt elemzők közé. 2017 februárja óta van véglegesen a termékmarketing osztályon. Tetszik neki, hogy bár
technikával is dolgozhat, a mezőgazdaság áll tevékenységének középpontjában. A prototípusokkal foglalkozik világszerte, sokat van úton. „Különösen tetszik, hogy megismerhetem, más tájakon hogyan működik a mezőgazdaság,” meséli Roman Scheller. „Ráadásul a tevékenységem nagyon sokoldalú. Gyakorlatilag a HORSCH teljes termékkínálatával dolgom van.” A cégnél támogatják például a nyelvtanfolyamát, és interkulturális képzésen vesz részt. A jövőben számos ajtó áll nyitva előtte. Hiszen megállapította már, miben különbözik a HORSCH egy konszerntől: „Itt a teljesítmény számít, nem a papír!”
Florian Wessa Gyakornoki idő: 2014. március 17. – 2014. augusztus 16. 2015. március 1. óta dolgozik egy romániai szántóföldi növénytermesztő gazdaságban, 2016 óta termelési vezető Nem egyszerű Florian Wessát elérni. Az interjú ideje Romániában az őszi betakarításé. És egy 4500 hektáros gazdaság üzemvezetőjeként sok a tennivalója a 31 éves szakembernek. Bár családjában senki nem foglalkozott mezőgazdasággal, már gyermekként rendszeresen látogatott egy szomszédos gazdaságot szülőhelyén, Rheinland-Pfalz-
ban. Aztán gyakornokként különböző helyeken dolgozott, majd megkapta a középiskolai bizonyítványát. Mezőgazdasági képzése alatt sokfelé eljutott. Többek között egy tangazdaságban dolgozott a Bonni Egyetemen, a szántóföldi gazdálkodásra összpontosítva. Az egyetemhez csak egy szakfőiskolán keresztül vezethetett volna út, Wessa azonban úgy dön-
tött, hogy egy Haus Riswick-beli szakiskolába iratkozik be. Itt államilag elismert üzemgazdász végzettséget szerzett, majd a Neu-brandenburgi Főiskolán folytatta. A szemeszterek közötti szünetekben aratási idénymunkásként dolgozott, később pedig egy szolgáltató alkalmazta. Ott került először kapcsolatba a HORSCH termékeivel. 39
terra
HORSCH Intern
Gyakornoki idejét szerette volna a mezőgazdaságigép-iparban eltölteni. Wessa ezért többféle vállalkozáshoz is beadta jelentkezését: „Amikor felvételi beszélgetésre behívtak a HORSCH-hoz, már volt egy nagy szakdolgozati témaötletem. Ígéretet kaptam, hogy itt megírhatom.” Florian Wessa marketing oldalról foglalkozott az akkor még új HORSCH Leeb permetezővel. Leginkább azzal, hogy miképp látják a gazdák a 25-30 centis talajfelszín-távolságot. Gyakorlati ideje alatt részt vett egy roadshow-n a GS-sel, hangsúllyal a BoomControl Pro szórókeretvezérlésen. Kapott egy útvonaltervet, és már neki is indulhatott egy kollégájával. A szervezés többi részét a két gyakornoknak kellett megoldania. A főiskola befejezése után felvette a kapcsolatot egy munkaközvetítő irodával. Szeretett volna külföldön, például Kanadában vagy Romániában dolgozni. Hiszen már tanulmányai alatt is mobilis volt, sokszor utazott, hogy tapasztalatot gyűjtsön, mialatt kollégái szívesebben maradtak egy megyében. Kapott egy konkrét ajánlatot Északkelet-Romániába, ahol egy befektető keresett segítséget üzemvezetőnek. Wessa, bár kapott lehetőséget Soester Börde-nél, inkább a külföldi munka mellett döntött. Ma Florian Wessa egy hétezer hektáros 40
gazdaság termelési vezetője. 4500 hektárt maguk művelnek, a maradékot bérbe adják. A körülmények sokat követelők: a 150-600 hektáros területek, 70 kilométeres körön belül. A táblák dombosak, 0,5-120 hektárosak. Az üzem 2014 óta a befektető tulajdona. Ez idő alatt sokszor átstrukturálták, és egyértelműen a technológiára helyezték a hangsúlyt. A talajmegmunkálásra és kijuttatásra HORSCH gépeket használnak. 2017 óta dolgozik a gazdaságban egy HORSCH Leeb GS növényvédelmi permetező is. Most profitálnak Wessa gyakornokként szerzett tapasztalataiból, mivel tudja, hogyan működik a mezőgép-ipar. Florian Wessa termelési vezetőként felel a beruházásokért, az adminisztrációval, valamint a számvitellel egyeztetve megvásárolja az inputanyagokat, és értékesíti a termékeket. Alatta dolgozik két mérnök. A gazdaság 21 embert foglalkoztat, és van további tíz irodai dolgozó. Románul a dolgozói segítenek tanulni Wessának. Hiszen mindenki hozzá fordul, ha egy gépet fel kell szerelni, ha probléma van kinn a földeken, vagy ha valami újdonságot szeretnének kipróbálni. Ha néha kevés magánélet jut is neki a román üzemben – Florian Wessa egyáltalán nem bánta meg döntését: „Ez egy igazi kihívás!”
Amennyire sokszínűek a gyakornoki feladatok a HOSCH-nál, annyira különbözők az elhelyezkedési lehetőségek utána. „A gyakornoksággal mindkét fél kap valamit” mondja Michael Braun. „Mi potenciális munkavállalókat ismerünk meg, a gyakornokok előtt pedig kinyílik a szakmai világ. Előfordul, hogy akik a mezőgazdaságban szeretnének dolgozni, a gyakornoki idő után jelentkeznek hozzánk. Ez nekünk is hasznos. Hiszen ők kiismerik már magukat nálunk, tudják, hogyan működünk a HORSCH-nál, mi meg bővítjük a hálózatunkat. Sokszor jelentkeznek egykori gyakornokok munkatársnak hozzánk, akiket meggyőzött a HORSCH. Mivel mi már ismerjük őket, közösen el tudjuk dönteni, melyik üzletág melyik pozíciójában lenne a legnagyobb a kölcsönös előny. Nem szívesen „parkoltatjuk” ezeket a jelentkezőket valahol a vállalaton belül, hogy biztosan nálunk maradjanak. Csak ha mindkét fél számára ideális a dolog, akkor van értelme a közös munkának.” De egy pontban biztos Michael Braun: „Gyakornokainknak tudunk egy-két igazán izgalmas dolgot kínálni. Kijönnek tőlünk, és már korán képesek felelősséget vállalni!”
Florian Wessa üzemadatok Üzemnagyság: 7000 ha, ebből 4500 ha saját művelés 2017/2018 növénykultúrái: őszi repce, őszi árpa, őszi búza, napraforgó, kukorica, cirok, cukorrépa, zab / borsó keverék, speciális növénykultúrák Traktorok/kombájnok: 9 CLAAS és JD, 1 középkategóriás JD, 1 LEXION 600 kombájn, 2 LEXION 770 bérkombájn, 2 Geringhoff Rota Disc Talajmunka/vetéstechnika/növényvédelem: 2 HORSCH Tiger AS + műtrágyatartály, 1 HORSCH Terrano GX, 2 HORSCH Joker RT, 2 magágykészítő, 1 Allrounder, 1 HORSCH Pronto dupla tartállyal, 3 HORSCH Maestro 18.50 SW, 1 HORSCH Leeb 8 GS, 2 PS-permetező Trágyázás: 1 műtrágyaszóró, 1 trágyaszóró pótkocsi Szállítás/Logisztika: 2 billenős kocsi, 2 teherautó, 2 trágyaszállító kocsi, 1 átrakókocsi, 2 pótkocsi
Szerviz & Forgalmazás terra
Az AXIÁL sikeres stratégiája: csak első osztályú gépek a termékkínálatban.
Magyarország – egy növekvő piac A HORSCH már sok éve aktív a magyar piacon, 2007 óta sikeres együttműködésben a mezőgazdaságigép-forgalmazó AXIÁL-lal. A terraHORSCH Harsányi Zsolttal, a vállalkozás alapítójával beszélt.
A
z AXIÁL Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdaságigép-importőre. Együttműködésének köszönhetően a HOSCH évről évre egyre több gépet értékesít Magyarországon. Harsányi Zsolt elmagyarázza a növekedés okait. . terraHORSCH: Harsányi úr, hogyan lett Ön mezőgazdaságigép-kereskedő? Harsányi Zsolt: 1990-ben fejeztem be tanulmányaimat a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, majd egy évig szervizmérnökként dolgoztam a PKR-nél, amely akkoriban kukorica vető- és betakarítógépekkel foglalkozott. A rendszerváltás után problémánk adódott a kelet-németországi beszállítónkkal, és arra a döntésre jutottam, hogy saját céget alapítok. A
kezdőtőkém akkoriban 1500 dollár volt. Az AXIÁL kezdetben alkatrészeket szerzett be és értékesített, de hamar egyre nagyobbá vált. Elkezdtünk nyugat-európai technikát importálni és értékesíteni. 2000-ben indult az együttműködésünk a CLAASszal, és két évvel később már a Fendttel is együtt dolgoztunk. 2007 óta importálunk HORSCH gépeket, és értékesítjük termékeit összesen 19 magyarországi telephelyünkön. Ebbe beletartozik cégünk központja is Baján.
„Felmenőim Németországból jöttek“, meséli az AXIÁL-alapító, Harsányi Zsolt.
terraHORSCH: Hogyan jutottak arra a döntésre, hogy a HORSCH-sal is együtt dolgoznak? Harsányi Zsolt: Már előtte is jelen volt a HORSCH a magyar piacon. Felismertem 41
terra
Szerviz & Forgalmazás sok gyakornokot alkalmazunk. Képezzük őket, és megpróbálunk kapcsolatot kialakítani – annak reményében, hogy a későbbiekben nálunk maradnak. Még szerencsés helyzetben vagyunk, elegendő embert találunk. De ez egyre nehezebb. Pontosan a szervizbe nehéz jól képzett embert találni, és utána magunknál is tartani.
Magyarországon egyik legtöbbet eladott gép – a Pronto 6 DC.
a lehetőséget, hogy Magyarországon az akkorinál több gépet lehetne eladni. Ráadásul tetszett, hogy nagyon okosan vállalkozik a Horsch család. Biztos voltam, hogy hosszú távon nagyon magas minőségű termékeket szállítanának. Azóta dolgoztunk együtt. Mindeközben a HORSCH mezőgazdasági gépeivel a második legnagyobb forgalmat sikerült elérnünk beszállítóink közül. Ez mutatja a legjobban, milyen jól működik a kapcsolat.
tás kiemelt jelentőségű. Magyarországon néhány üzem több ezer hektáron gazdálkodik, és pontosan tudjuk, mit akarnak ezek az ügyfelek. A HORSCH-sal gyakran beszélünk arról, hogy mi igazán fontos a gazdálkodóknak országunkban. A HORSCH ebben jó partner. Például bevontak minket a Leeb AX fejlesztésébe, és ezzel párhuzamosan megkaptuk a HORSCH szerviztől a szükséges knowhow-t, hogy sikeres legyen a piaci bevezetés.
terraHORSCH: Hogyan tud a HORSCH és az AXIÁL még előrébb lépni a közös munkában? Harsányi Zsolt: Mindkét fél az ügyfelek érdekét szem előtt tartva dolgozik. A HORSCH-nak a jó gépek gyártása fontos, az AXIÁL-nak pedig a jó háttérszolgálta-
terraHORSCH: Ön szerint mik a jelenlegi kihívások a magyar piacon? Harsányi Zsolt: Nehéz megfelelő munkatársakat találni. Nagyon sok képzett fiatal hagyja el Magyarországot, kivándorolnak más országokba. Ez is oka annak, hogy mi itt, az AXIÁL-nál mindig
A gépbemutatók a legjobb marketingeszközök. Ez a HORSCH Cruiser 12 XL éppen egy intenzív, dél-magyarországi tesztről érkezett vissza.
42
terraHORSCH: Hogyan építette fel az AXIÁL a HORSCH gépek marketingjét? Mik a jövőbeni tervei? Harsányi Zsolt: Nincs csodaszerünk, de természetesen van web- és Facebookoldalunk. Kiállításokat és gépbemutatókat, vevőtalálkozókat és telephely bejárásokat szervezünk. Ám sokkal fontosabb, hogy szívvel-lélekkel odategyük magunkat. Jó kapcsolatot kell kialakítanunk partnereinkkel, beszélnünk kell velük. Mert, ha bármi gondjuk akad a géppel, akkor szeretnénk, ha tudnák, hogy bármikor hívhatnak minket. És ez sokkal fontosabb, mint bármilyen marketingstratégia. terraHORSCH: Hogyan tervezik növelni a HORSCH gépek forgalmát? Harsányi Zsolt: Szerencsére az utóbbi években folyamatosan nőtt a forgalom. A további növekedés eléréséhez egyrészt a gépek minőségét kell a megszokott magas színvonalon tartani, másrészt a jelentkező problémákra egyre jobb megoldásokat kínáló újdonságokkal kell a piacra jönni. Ráadásul a magyar gazdák egyre kevesebbet akarnak szántani, ezért a forgatás nélküli technológiát keresik. A legfontosabbak azonban a gépbemutatók. Bár nagyon sok energiánkat leköti, szívesen csináljuk. Végeredményben ez a legnagyobb sikertényezőnk. 2018-ban Magyarországon több, mint ötszáz gépbemutatón vagyunk túl. Bemutató gépkezelőink a munkaidő körülbelül 40-50 százalékában HORSCH gépekkel dolgoznak. Ide is nehéz jó szakembert találni. A bemutató körutak korlátozó tényezője nem a rendelkezésre álló gép, hanem a kezelő. Épp a HORSCH vetőgépeket nem adjuk ki bemutatóra axiálos kezelő nélkül. További fontos pont, hogy a HORSCH termékmenedzser mellé hamarosan új kolléganő érkezik. Ő leginkább az adatkezelésben és az ajánlat összeállításában lesz nagy segítség. Ebben is gyorsabbak szeretnénk lenni. Az, hogy a kolléganő folyékonyan beszél németül, még egy-
szerűbbé teszi a munkát németországi partnerünkkel. A közeljövőben ezen kívül négy HORSCH szervizspecialistát szeretnénk csatasorba állítani. Ők az AXIÁL telephelyein dolgoznak majd, hogy a szerviz még jobban ki tudja szolgálni ügyfeleinket. terraHORSCH: Hogyan lehet egy magyar vevőhöz közelebb vinni a HORSCH gépeket? Harsányi Zsolt: Úgy gondolom, a gépbemutatókon kívül nincs szükségünk további eszközre. Ha az ügyfelek elégedettek a gépek munkaminőségével, akkor szívesen megveszik azokat. Ráadásul Magyarországon jók a hitellehetőségek. Mi itt az AXIÁL-nál beszerzünk minden szükséges papírt, és minden további lépést elintézünk, mielőtt átadjuk a gépet. Ezt természetesen ők szívesen is veszik. terraHORSCH: Hogyan hívják fel a nagy üzemek figyelmét a HORSCH gépekre, és hogyan gondozzák a kapcsolatot velük? Harsányi Zsolt: Teljesen mindegy, hogy nagy vagy kicsi egy gazdaság. Jó kapcsolatokra van szükségünk, és jó szervizellátást kell nyújtanunk az ügyfeleknek. Ha el tudjuk adni a technológiát a nagy gazdaságokban a vezetőmérnöknek, akkor ők nemcsak egy, hanem mindjárt három gépet vesznek. Ez már persze nagy különbség. Ők szakemberek, akik a legjobb technológiát akarják. Nagyon sokat segít, hogy Michael és Philipp Horsch gyakran utazik Magyarországra, az előforduló kihívásokról beszélgetni a gazdákkal. Összegyűjtött tapasztalataikat aztán az új gépek fejlesztésekor is előveszik. Professzionális ügyfeleink díjazzák, hogy a magyar piacra van szabva a HORSCH technológiája.
terraHORSCH: Az alkatrészellátás nagyon fontos téma a gazdáknál. Ez hogyan működik az AXIÁL-nál? Harsányi Zsolt: Saját logisztikai üzletágunk van. Minden nap importálunk központunkba, Bajára alkatrészeket Németországból. Innen pedig elszállítjuk ezeket a telephelyeinkre. Összesen 70 járművünk viszi ki aztán az alkatrészeket közvetlenül az ügyfeleinkhez. Ha egy partnerünk felhív minket délután, másnap reggel már megkapja az alkatrészt. terraHORSCH: Az Ön véleménye szerint milyen mezőgazdasági technológiai kihívásokkal kell számolni a jövőben? Harsányi Zsolt: Magyar ügyfeleink egyre gyakrabban érdeklődnek, hogy gépeinkhez nem tudnánk-e gépkezelőt is biztosítani. Pillanatnyilag tudunk segíteni, de ez a jövőben egyre nehezebbé válik majd. Szerintem pont a HORSCH esetében válik még fontosabbá olyan gépek tervezése, melyekhez már nem kell kezelő. Az önállóan dolgozó gépek témaköre a jövő egyik legnagyobb kihívása. A magyar gazdák már most nagyon szívesen kipróbálnák ezt a megoldást. terraHORSCH: Milyen képzéseket kapnak az axiálos dolgozók a HORSCH gépekről? Harsányi Zsolt: Munkatársaink rendszeresen vesznek részt különböző képzéseken. Tőlünk azonban sok energiát igényel, kijuttatni őket Schwandorfba. Ha a képzés miatt több munkatársunk is hiányzik akár csak néhány napig, nehezen tudjuk őket pótolni. Az új gépekről viszont nagyon fontos megfelelő ismeretanyagot szerezni. A jövőben ez a folyamat véleményem szerint úgy működik majd, hogy itt Magyarországon megtanulják az alapokat, és a már nagyobb
A növényvédelemben egészen elöl szerepel az új HORSCH Leeb 4 AX.
tudású munkatársak mennek ki Németországba. Ezzel sok időt és pénzt takarítanánk meg. terraHORSCH: Kezdetben nagyon sok különböző márkát adott el ugyanazon szegmensben. Ha visszatekint erre az időszakra, most is ugyanígy tenne? Harsányi Zsolt: Annyira sok nem volt az! Az volt a taktikánk, hogy egy magas minőséget képviselő termék mellett kínáljunk egy kedvezőbb árút is a középkategóriából. Akkoriban a gyártók nagyon gyorsan fejlődtek, hol az egyik lett jobb, hol a másik, aztán megint az első. Mi tulajdonképpen már az elején is csak a legmagasabb minőségű termékeket szerettük volna forgalmazni, de erre nem volt lehetőségünk. Termékeket kerestünk, és el akartuk adni a gyártóknak a tevékenységünket. Mindezt úgy, hogy a nap végén munkatársainknak oda kellett adni a fizetésüket. Sokféle termékkel próbálkoztunk, és idővel rájöttünk, hogy melyek valók hozzánk. Néhány jól illett a tevékenységünkhöz, ezeket jól el is tudtuk adni, néhány viszont nem. terraHORSCH: Mint ahogy a HORSCH, Önök is családi vállalkozás. Hogyan alakul az öröklés kérdése? Harsányi Zsolt: Még csak 52 éves vagyok, és remélem, még jó néhány évig nem kell erről komolyan elgondolkodnom. Három lányom közül a legidősebb komolyan érdeklődik a mezőgazdaság iránt, és bízom benne, hogy egyszer megjön a kedve ahhoz is, hogy a cégnél helyezkedjen el. S talán a két fiatalabb lányom is egyszer csak el tudja majd képzelni, hogy velem dolgozzon.
terra
FITCentrum
Gabonát szemenként vetni – többet aratni! Miután a SingularSystem 2017-ben megérett a sorozatgyártásra, a 2017-es Agritechnicán rögtön be is vezették a piacon. A rövid bevezetési fázis ellenére Németországban már az első évben több mint 15 ezer hektárnyi gabonát vetettek el szemenként.
A
gabona szemenkénti vetése egyrészt azt jelenti, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a vetőmagra, az egyes növények erősségére, miközben az egyenletesebb növényállapotok miatt egyszerűsödik az állománykezelés. El kell kerülni a nagyon korai és nagyon késői vetést. A korai vetés túlbokrosodáshoz vezethet, és nő a fagyási károk esélye. Extrém korai vetés növeli a vírusfertőzöttség esélyét, és csökkenti a gyomok elleni küzdelem sikerét, különösen a parlagi ecsetpázsitnál. Túl késői vetéssel legtöbbször nem érni el a kívánt célt, a növényenkénti három-négy erős oldalhajtás kinevelését, még a tél beállta előtt. Ha a késői vetési időpont miatt a jó állomány eléréséhez szükséges vetési norma túllépi a 250 mag/m2 értéket, akkor kísérleteink alapján a magok túl közel kerülnek egymáshoz a sorban, így a rendszer előnyei alig kimutathatók lesznek a nem szemenkénti technológiához képest. Eddigi kísérletek megmutatták annak a szükségét, hogy intenzívebben kell foglalkoznunk a megfelelő vetőmagfajtával. Azok a fajták, amelyek hozama állománysűrűségüknek köszönhető, kevésbé felelnek meg a szemenkénti vetési technológiához, mint a kompenzációs típusok vagy a szemenkénti kalászos fajták. Az utóbbi években SingularSystem rendszerünkkel szerzett tapasztalatok szerint azok a fajták, amelyek önálló kalászokon hozzák hozamukat, reagálnak legjobban az egyenletes eloszlásra. Azok a fajták is, amelyek erősen kompenzálnak, pozitívan reagálnak az eltérő vetési eljárásra. Az oldalhajtásokon lehetőleg egyenletes kalásztermésű fajták ehhez a technológiához különösen alkalmasak. A növényenként azonos értékű kalászok száma fajtáról fajtára eltérőnek tűnik. Ha ritka állomány kezdi meg a vegetációs időszakot, akkor az állománysűrűség biztosítására, illetve elősegítsére ta44
vasszal időben kell nitrogénnel műtrágyázni. A homogén állományok célzottan műtrágyázhatók. Ezen állománykezelés célja, hogy ne képződjenek szükségtelen és gyenge oldalhajtások, hiszen ezek is felveszik a tápanyagot és a vizet, de a vegetációs időszakban visszafejlődnek, és nem hoznak termést.
Hajtás/m² a vegetációs időszakban őszi búzában példa RGT Reform 2017/18 Sitzenhof Hajtás/m² 1000
Hagyományos sorvetés
800 600 400
Szemenkénti vetés
200 0
Október
December
Február
Április
Június
Augusztus
Fajta, termelőterület, hozam potenciál és alkalmazás szerint 400-700 hajtás/m2 fejlődik
Kezdettől figyelembe venni a termőterületre és a fajtára jellemző optimális négyzetméterenkénti kalászszámot, tudatos tápanyag-gazdálkodást jelent, leginkább a nitrogénen takarékoskodva. A megtakarítási potenciál 15-25 N/hektár. Az új német műtrágyázási szabályok szerint a búza nitrogéntrágyázása ősszel Németországban nem engedélyezett. Szemenkénti vetéssel egyszerűbb lesz az eddigi hozamot elérni, mint hagyományos sorvetéssel. Azzal a céllal, hogy megvizsgáljuk, milyen nitrogén-megtakarítás érhető el szemenkénti vetéssel, 2017-ben egy majdnem héthektáros területen végeztünk kísérleteket Schwandorfban. 2017 ősze, Sitzenhof Hogy nem lesz egyszerű az év, csak sejteni lehetett. És azt is fordított értelemben. 2017 ősze csapadékos volt. A növénynek megfelelő vetéshez sok helyen
túl nedves volt a talaj. Egy szó szerint éjszakai, ködös akció keretén belül október 4. és 5. közötti éjszaka elvetették az őszi búzát, RTG Reform fajtát. Az elővetemény silókukoricát tárcsás boronával aprították fel. Egy elöl futó késeshenger támogatta a kukoricamoly elleni küzdelmet. A Terrano GX-szel körülbelül 20 centi mélyen fellazították a talajt, és bekeverték az aprított kukoricaszárat. Az Express 3 KR SingularSystem pontosan három centiméter mélyre tette a búzaszemeket. 24 méteres sávokban (művelőnyom) a vetési normát 150- 200tól 250 mag/m2 mennyiségben változtatták. Ezenkívül minden egyes szemenként elvetett változatot elvetettek sorvetéssel is. A vegetációs időszak vége az utolsó novemberi hétre esett, és a búzák körülbelül három oldalhajtással kezdték meg a telet. A tél egész végig hideg volt, március közepén rövid ideig tartó hó nélküli faggyal. 2018 tavasza, Sitzenhof Mivel a talaj nedves volt, nehezen lehetett ráhajtani, ami akadályozta tavaszszal a fejtrágyázást. Március 21-én EC 23ban 40 kg/hektár mennyiséget juttattak ki SSA-val, hogy a kénszükségletet is fedezzék. Egy héttel később, március végén, az egyes sávokat műtrágyázták. Mindegyik 24 méteres, azonos vetőmag normával elvetett parcellát három csíkra osztottak. Az első nyolc métert a szokásos mennyiségű adaggal trágyázták. A második nyolc métert a szokásos adag kétharmadával. Az utolsó nyolc méteren annak egyharmadával. A legjobb parcella-elhatárolás érdekében AHL-t (ammónium-nitrát-karbamid oldatot) használtak. Az ammónium-karbamidoldat könnyű levélperzseléseit gyorsan kinőtték a növények. Április végén EC 30ban ismét 40 kg N/hektár mennyiséget juttattak ki AHL-lel.
Az extrém szárazság csökkentette a hozamot, és ennek következtében a nitrogénigényt is. A hiányzó csapadék és talajnedvesség miatt elhagyták az utolsó trágyázást.
vetett állomány jobban fel tudta használni a rendelkezésre álló nedvességet, ezáltal hosszabb volt a vegetációs fázis, későbbi éréssel. A 14 százalék nedvességtartalomra nivellált hozamok egyértelműen mutatják az egyes műtrágyázási szinteket. A
A parcellák hozammérése
Drónfelvétel 2018. április – az egyes trágyázási variációk látható elhatárolása
A csapadékhiánynak és a tartósan magas hőmérsékletnek az volt az előnye, hogy csekély volt a fungicid-nyomás. Sóvárogva várták a virágzás előtti esőt. Ez azonban megnövelte a fuzárium infekciós nyomást, és az árpabogár robbanásszerű elterjedését hozta magával.
szemenként elvetett variánsokban mindig nagyobb volt a hozam. Az időbeni oldalhajtás-képzés ebben az évben extrém fontos volt. A korán beköszöntött szárazság és a korlátozott potenciális fejlődés miatt a korán beérő állománysűrűség nagy jelentőséget kapott. A 150 mag és csak 150 kg N változat oldalhajtás per négyzetméter értéke június elején átlagosan csak 350 volt. Így még kifejezetten jó kalászképződés és kalászonkénti jó szemszám esetén sem tudta volna a legmagasabb hozamot elérni. Meg kell jegyezni, hogy – a folyékony műtrágyázásnak is köszönhetően – a régió szélsőséges szárazsága ellenére közepes-jó hozamot értek el. Összefoglalva a 20 kg N/hektár nitrogénmegtakarítási-lehetőséget még egy ilyen extrém évben is bizonyítani lehe-
Őszi búza, fajta: Reform, aratás 2018, Vetés 2017. október 4., Elővetemény silókukorica
dt/ha 95,00 93,00 91,00 89,00 87,00 85,00 83,00 81,00 79,00
s2
eté
eté
me
ti v
én ti v
nk én
nk
me
me
Sze
Sze
Értékelés A 8 méter széles, és közel 500 méter hosszú csíkokat két részre osztották. Az egyik részt hozamtérképes CLAAS LEXION 770-nel takarították be, a másik részt parcellakombájnnal, és külön lemérték. Feltűnő volt a szemenként vetett parcellákban a búza enyhén nagyobb szemnedvesség-tartalma. A szemenként
Sze
75,00
00 m 25 ag/m 0 k ², gN 00 m nk 20 ag/m én 0 k ², ti v gN eté s2 00 So rve m tés 15 ag/m 20 0 k ², 0m gN ag /m So ², 2 rve 50 tés kg 20 N 0m ag /m So ², 2 rve 50 tés kg 20 N 0m ag Sze /m me ², 2 nk 50 én kg ti v N eté s1 Sze 50 me m nk én 25 ag/m ti v 0 k ², eté gN s1 Sze 50 m me nk 20 ag/m én 0 k ², ti v gN eté s1 50 So rve m tés 15 ag/m 15 0 k ², 0m gN ag /m So ², 2 rve 50 tés kg 15 N 0m ag /m So ², 2 rve 50 tés kg 15 N 0m ag /m ², 2 50 kg N
77,00
s2
Állomány érés időszakában. A végén az időjárási viszonyok miatt megnőtt a fuzárium és a szeptória infekciós nyomás.
Vetési technológia: hozamok a különböző vetési normák és különböző műtrágyázási intenzitások esetén
tett. További megállapítás, hogy széles sávban mozog a megfelelő vetési norma értéke – szemenkénti gabonavetéssel nagyobb. A jó években a gazdák azonban
hajlamosak túlfeszíteni a húrt. A 200 mag/m2 vetési norma, szemenként vetve szeptember végéig, a terciéri dombvidéken, egy egészen jó kompromisszum. A növekvő kihívásokkal lépést tartani csak a növényvédő szerek használatának csökkentésével és a rendelkezésre álló erőforrások fokozott kiaknázásával lehet – ezen a területen a felhasznált műtrágya lehető legjobb hasznosításával. Minél koncentráltabban és könnyebben érheti el a szükséges műtrágyát a vetőmag, annál jobb lesz a hasznosulás hatékonysága, és csökken a kimosódás veszélye. Megoldásként a szemenkénti vetést lehet a kontakt hatású szerekkel kombinálni. Ekkor a műtrágya-szemcsét közvetlenül a talajfelszín alá kell lejuttatni. Egy vékony, körülbelül egy centiméter vastag földréteg a műtrágya és a vetőmag között megakadályozza a műtrágya lehetséges károkozását nagyon száraz körülmények között. Ha a vetőmag csírázásához túl szárazak a körülmények (relatív víztartalom < 60 %), akkor a műtrágyaszemcse elszívja a csírázáshoz szükséges nedvességet. A műtrágya különböző erősségű sóhatásai is korrozívak a csírázott gabonára. A DoubleShot csoroszlya ideális kompromisszumot kínál ebben az esetben.
A SingularSystem gyakorlati teszten A HORSCH SingularSystem Funckadagolóval gyakorlati alkalmazásban meggyőzte a gazdálkodókat. Az Agrarheute erről interjút készített egy Soerder Börde-beli gazdálkodóval, aki egy idő óta már használt egy HORSCH Express 3 KR-t SingularSystemmel. Egyenletesebb és egészségeseb állomány, és kisebb vetőmagszám mellett is nagyobb hozam – ilyenek voltak az első benyomások. Ennyiben azonban nem merül ki a SingularSystem meggyőző ereje, hanem sok egyéb növénytermesztési előnyt is fel tud mutatni: “Korábbi vetés, jobb bokrosodás, egyenletesebb és egészségesebb állomány, kevesebb lógó kalász, könynyebb állománykezelés, valamennyivel kevesebb növekedésszabályozót vagy gombaölő szert kell alkalmazni. Mindez biztosabbá teszi a jövőbeni hozamokat.” 45
terra
FITCentrum
AgriDays 2018: Eredményes harc a gyomok ellen Legnagyobbrészt a talajmegőrző szántóföldi művelés megoldásait és technológiáit mutatták be. Hangsúlyos téma volt a gyomok elleni harc. A terraHORSCH beszámolóját olvashatják.
Michael Horsch: „A gyomok szulfonil-karbamid rezisztenciája jó példa arra, hogy a természet mindig visszavág.“
A
direktvetést mindig is megkülönböztetett figyelem övezte a HORSCH-nál. E gazdálkodási rendszer célja a talaj termelékenység-növelésével egyidejűleg a hozamszint megtartása. Az Avatar és a Pronto NT piacra dobásával a HORSCH két, „Low Disturbance“ – csekély felszíni talajmozgatással járó talajművelés – elven alapuló vetőgéppel és köztesnövényvetőgéppel bővítette termékkínálatát. Az alapötlet egyszerű: új megoldásokat kell kínálni a gazdálkodóknak a rezisztens gyomnövények elleni harchoz. Az AgriDays igazi siker volt. Egyik különlegességeként mind a Horsch, mind a Leeb család elutazott Franciaországba. 46
Több mint kétszázan, legnagyobb részt mezőgazdászok, gyakran nagyon hosszú utazás után találkoztak a kora reggeli órákban Châteaudun városának Nermont Mezőgazdasági Főiskoláján, Eure-et-Loir megyében. Cornelia Horsch üdvözölte az egybegyűlteket a zsúfolásig teli előadóteremben, majd bemutatta a Horsch és Leeb családok következő generációit, mielőtt átadta a szót Michael Horschnak. Aktuális helyzet Michael Horsch először a német (katasztrofális) és a francia (átlagos) betakarítási eredményeket hasonlította össze, majd megállapította, hogy az eredmények valószínűleg pénzügyi problémákat
okozhatnak a gazdálkodóknak. Szerencsére a nyári hatalmas áremelkedés következtében a francia gabonatermesztők fel tudták tölteni 2016-ban megsarcolt kasszájukat. A német termesztők idén ugyanazzal a problémával küzdenek, amit két évvel korábban nyugati szomszédjaik. Ezután röviden a jövőről beszélt Michael Horsch. Komoly mezőgazdasági problémát vár: a glifozát esetleges tilalmát. „Jó pár különböző dolog okozhat rákot: hús, só, cigaretta, szennyezés és így tovább. És talán a glifozát is. Azonban tény, hogy e hatóanyag egészségi hatását nagyon nehéz meghatározni: egyszerűen nem ismerjük,” hangsúlyozta Horsch.
Mindezek ellenére meg kell nyugtatni a nyilvánosságot. Michael Horsch szerint a lakosság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az élelmiszerek maradékanyag-tartalmának. Megmutatta a hallgatóságnak, milyen anyagok vannak a reggeli müzliben – főleg a vegetációs ciklus végén kijuttatott szerek: gomba- és rovarölők. „Meglepő tény, hogy a lista legkevésbé káros hatóanyaga egyértelműen a glifozát. És mégis, a nyilvános vitákban mindig erről van szó. Át kell tehát gondolnunk: a megfelelő kérdéseket teszi fel nekünk a nyilvánosság? Értjük egyáltalán aggodalmaikat, és ők értenek minket?” Egy dolog minden esetre világos Michael Horschnak: „Nem szabad polgártársaink várakozásait semmibe venni. Megközelítéseik egészen biztosan tartalmazzák az igazság morzsáját. Ezért nem szabad félnünk tőlük, hanem meg kell értenünk, és részben el is kell fogadnunk véleményüket.” Szigorúbb szabványok „Nem először fordul elő, hogy a nyilvánosság megkérdőjelezi termelési szokásainkat. Az első nagy téma, amivel a növénytermesztők találkoztak, a génmódosított termékeké (GMO) volt. Most a glifozát miatt támadják a termelőket, és ehhez kapcsolódóan a növényvédő szereket általában,“ tárta a jelenlegi helyzetet a hallgatók elé Michael Horsch, majd hozzátette: „Nem szabad csupán az aktuális problémákkal foglalkoznunk, már a következőt is látnunk kell előre.“ Kétsége sincs: „Hamarosan a biológiai sokféleség témakörében kell szembesülni felelősségünkkel. Ha szétromboljuk a természetet, az meg fog minket büntetni. Visszaüt,” magyarázta. Példaként a par-
A Horsch és a Leeb család!
lagi ecsetpázsit szulfonil-karbamid rezisztenciáját említette. Michael Horsch ezután a táplálkozási normák megszületését ismertette a hallgatósággal. Korábban minőségi- és egészségügyi szabályokat állítottak fel, amelyeket be kellett tartania az élelmiszer előállítóknak és az iparnak. Ezeket az élelmiszereket aztán a kereskedők értékesítették. Manapság fordítva történik. A fogyasztó-közeli nagy kereskedői láncok egyre inkább odafigyelnek a társadalmi elvárásokra. Teljes befolyásukat latba vetik, hogy az ő előírásaiknak feleljen meg a termelési folyamat többi résztvevője. „Ily módon csökkentették a feldolgozott termékek cukortartalmát, nagy lépésekben, körülbelül 20 százalékkal. Amikor minden nagy piac átnyomja ezeket a követeléseket, az nem jószívűségből történik, hanem mert szükségesnek tűnik a további nyereségességhez,” magyarázta Michael Horsch.
A mezőgazdasági főiskola nagyterme Nermont-ban dugig volt Michael Horsch és Frédéric Thomas előadása alatt.
A változás oka Apropó, cukor! A hússal, tejjel és liszttel együtt azon termékek közé tartozik, amelyeket 120 évvel ezelőtt a lakosság csupán egy százaléka fogyasztotta. Ma már öt-hétmilliárd ember jut hozzájuk. „Azáltal, hogy egyre többet termelünk egyre alacsonyabb áron, a mezőgazdaság a társadalom igényeire reagált. Szóval, hálásnak kellene lenniük, gratulálniuk kellene nekünk. Miért nincs mégsem így?” kérdezte Michael Horsch a hallgatókat. Szerinte elég egyértelmű a válasz: e termékek, amelyekből túl sokat fogyasztanak, negatívan hatnak az egészségre. Az emberek tudják ezt, még akkor is, ha mi, gazdálkodók egyáltalán nem vagyunk felelősek azért, hogy ők mennyit fogyasztanak. Így olyan táplálkozási áramok alakulnak és fejlődnek ki, mint a flexitarizmus, a veganizmus vagy a gluténmentes táplálkozás. A nagy kereskedői hálózatok és az élelmiszeripar ezekkel a hullámokkal együtt úsznak, és ezekre alapozzák üzleti modelljeiket az egészségesnek vélt, de drágább termékek értékesítésével. „Nekünk is fel kellene szállni erre a vonatra, és nem küzdeni ellene. A talajmegőrző műveléssel teljes mértékben megfelelhetünk ennek az elvárásnak.” „A francia mezőgazdaságot 1982 óta kísérjük figyelemmel, azóta vagyunk jelen az itteni piacon,” hangsúlyozta Michael Horsch. „A társadalmi nyomás miatt, ami itt sokkal hangsúlyosabb, mint a többi európai országban, a francia gazdálkodók már korán kénytelenek voltak kitalálni, hogyan lehetnének innovatí47
terra
FITCentrum
Robert Dorsemagen (jobbra), a HORSCH France ügyvezetője, fordította Michael Horsch (balra) előadását franciára.
vabbak a szomszédjaiknál, és átalakítani termelési struktúrájukat.” Európán belül egyértelműen Franciaország az a hely, ahol a talajkímélő művelés meg tudta vetni a lábát. Először csak egy mellékszál volt a történetben, de egyre nagyobb és nagyobb jelentőséget nyert, majd időközben igazi trenddé szélesedett. E nélkül a HORSCH biztosan nem fejlődött volna odáig, ahol most tart. Ezért mutatott be Michael Horsch nagy lelkesedéssel egy modellt, amely új út lehet a hagyományos és az ökológiai gazdálkodás között – egy hibrid gazdaságot. Kulcskérdés a gazosodás Michael Horsch nem is vezethette volna fel jobban Frédéric Thomas előadását. A sologne-i férfi a francia minőségmegőrző talajgazdálkodás egyik úttörője és fő képviselője. 1992-től 1997-ig a HORSCH Technik forgalmazója volt Bretange-ban. Körülbelül húsz évvel ezelőtt átvette a családi gazdaságot. Homokos és csekély hozamú földjei megműveléséhez sok pénzbe és energiába kerülő, erőforrás-igényes talajművelésre volt szükség. 48
Szétnézett olyan megoldások után, amely ezt megkönnyíti, esetleg egészen kikerülhetővé teszi. Erőfeszítése unalmas volt, évekig kellett próbálkozni, tudást gyűjteni. A minőségmegőrző talajgazdálkodással azonban hirtelen elérte, hogy javuljon földjeinek struktúrája és termékenysége. Ezzel párhuzamosan tanácsadóként foglalkozott a talajmunkák egyszerűsítésével, és 1999-ben megalapította direktvetéssel foglalkozó TCS (Techniques Culturales Simplifiées) újságját. Mindkettőből a legjobbat Frédéric Thomas osztja Michael Horsch véleményét: a talajmegőrző mezőgazdaság a másik út – a hagyományos és a bio között –, amely lehetővé teszi a lehető legnagyobb biológiai sokszínűséget, minimális vegyianyag-használattal. „A növényvédő szerek kezdetben nagyon sikeresek voltak. Segítségükkel valóban sok problémát meg lehetett oldani. Napjaink nyilvános vitáiban viszont nagyobbnak tűnnek az ilyen szerek problémái azoknál, amelyeket megoldanak,” állapította meg.
Véleménye szerint a glifozát a megőrző talajművelést lehetővé tevő legfontosabb szerek egyike. Tiltása rövid és hosszú távon egyaránt gondot okozna. Ezért már most azonnal, még a tiltás előtt el kell kezdeni olyan megoldásokat keresni, amelyekkel glifozát nélkül is tovább alkalmazható ez a talajművelési technológia. Nem megy majd nehézségek nélkül, ahogy annak is durva hatásai lennének, ha simán megszüntetnénk a használatát. „Én azért még mindig remélem, hogy továbbra is használni lehet majd a glifozátot olyan mezőgazdasági rendszerekben, amelyeknek pozitív hatása van a környezetre – például a megőrző talajművelésben.” Legalábbis ezt jelezte Emmanuel Macron. A herbicideket nem szabad túlbecsülni a gyomok elleni harcban. A kémia önmagában nem tudja korlátozni a gyomokat, ahogy az eke vagy a genetika sem. A gyomnövények magjai a talajban nagyon rezisztensek. Néhány még 1700 év után is csírázásnak indul. A szántás és kis részben a talajlezárási munkák felhozzák a magokat a talajfelszínre, ahol ismét csírázni tudnak. “A földművelési rendszerünk a maga teljességében határozza meg a gyomosodás intenzitását: az ember azt kapja, amit megérdemel,” szögezi le Fréderic Thomas. Bizonyítékul Ausztrália és Nagy-Britannia herbicid rezisztens gyomnövényeit említette, amelyek már Franciaországban is megjelentek. “Egész intézkedéscsomagra van szükségünk a gyomok elleni harcban.“ Központi téma: vetésforgó Frédéric Thomas ezután bemutatta a gyomok elleni harcban legjobb szántóföldi technológiákat. Középpontban a vetésforgó áll. Újabb növények bevezetése egész biztosan megtöri a gyomok fejlődési ciklusát. Egy újabb hatóanyag is korlátozza a rezisztencia kialakulásának esélyét. „Nem elegendő csupán a vetésforgót meghosszabbítani, amikor a körülmények ezt kívánják, a rugalmasság is döntő,” hangsúlyozta a gazdálkodó. A műtrágyák jobb kijuttatását lehetővé tevő technológiák is segítik a probléma megoldását. A célzott kijuttatás nem trágyázza az egész területet – így a gaz nem erősödik meg. Ellenkező esetben viszont csak nagyon nehezen lehet ezektől megszabadulni. A kombinált állomány további eszköz a gyomok fejlődése ellen. Olyan növénykultúrákról is lehet szó, amelyeket nem
takarítunk be, csak úgynevezett „társnövények” – versenyeznek a gyomokkal, és jelentősen korlátozzák fejlődésüket. Azért ezeket a társnövényeket nagyon gondosan kell kiválasztani, nehogy befolyásolják a haszonnövény hozamát. „Mindenesetre jobb, ha borsó van tejoltófű helyett a repcénkben,” jelentette ki Frédéric Thomas. Szenet képezni „Ne gondolják, hogy ezek varázsszerként megoldják majd a problémát,” figyelmeztet. „Inkább a megoldások sokasága, együttesen, és az adott helyzethez igazítva, ér majd el nagy hatást. Ez természetesen nagyfokú reakciókészséget igényel, a szántóföldi termesztés alapos ismeretét, és persze türelmet.” Frédéric Thomas véleménye szerint kényszerítve vagyunk különböző növénykultúrák kombinációjával intenzívebbé tenni a fotoszintézist, a termelést növelni, több vetőmagot és takarmányt állítani elő, hogy a talajban elemi szenet tároljunk, és ezáltal támogassuk ott az életet. Ezért Frédéric Thomas állítja, hogy a mezőgazdaság, főleg, ha talajkímélő,
megfelelő válasz sok ökológiai kihívásra: a megújuló energiára, a biomasszára, zöld kémiára, a szénképződésre a talajban, és így tovább. „A mezőgazdaság nem minden gonosz gyökere, hanem sok megoldás magja! A nyilvánosság szemében hősökké válhatunk. Ezt vegyék Önök is komolyan,” zárta előadását. Irány a gyakorlat A délutáni program Francis Proust gazdaságában, Châteauduntől néhány kilométerre északra folytatódott. A vendégeket három csoportra osztották: az elsőben Francis Proust mesélte el az üzem fejlődését, a másodikban talajt vizsgáltak Frédéric Thomasszal, a harmadikban pedig az Avatar 6 SD koncepcióját mutatták be volt Philipp Horschsal és Rémi Bohyval, a HORSCH France precíziós kijuttatási és mezőgazdasági szakértőjével. Francis Proust körülbelül kétszáz hektáron termeszt gabonát. Iszapos, agyagos, kavicsos földjei egyértelműen különböznek a szomszédos Beauce sziklás talajaitól. Nyáron szárazak, tavasszal és ősszel viszont nagyon nedvesek. Az egész üzemben mindenhol alkalmazott drén-
csövek ellenére összegyűlik a víz. „Ilyen talajokat hagyományos módszerekkel megművelni nehéz volt: a kövek jelentősen koptatták az alkatrészeket, és a talaj alig tárolt valami nedvességet, nagyon meg kellett gondolni, hány menetben megyünk végig rajta.” mesélte Proust. 1996-ban elkezdte használni a direktvetést, és beszerzett egy HORSCH SäExaktort. A talajművelés módjáról nem igazán gondolkodott, úgyhogy gyomosodási probléma merült fel. Részben azzal oldotta meg, hogy a vetés előtt előcsíráztatta a magokat. Külföldi benyomások „2001-ben elutaztam Brazíliába, és ez hozta meg a végleges megoldást, átálltam a direktvetésre, köztesnövényekkel. Vettem egy három méter munkaszélességű Semeato TDNG 300E-t.” Akkoriban meglehetősen korlátozott volt a vetőgépek kínálata. A Semeato megfelelt a kihívásnak, könnyen be lehetett állítani, egyszerű volt a kezelése és csekély a kopása. A munkaszélesség viszont elég kicsi volt ebbe a gazdaságba: a számos munkamenet miatt nem lehetett teljes mér-
Francis Proust (középen) elmeséli, hogy üzemében milyen lépésekben álltak át a talajmegőrző művelésre.
49
terra
FITCentrum
tékben megóvni a talajszerkezetet. Ebben az időszakban kezdett el köztes terményeket betakarítani. A megőrző talajműveléssel Francis Proust homogenizálta talajait, és megnövelte humusztartalmukat. „2016-ban újabb döntő lépést tettem, egy hatméteres Avatar SD vásárlásával. Ezzel a géppel a köztesnövényeimet sokkal jobban kézben tudtam tartani. A nagyobb munkaszélességnek köszönhetően csökkenthettem a munkamenetek számát, és akár 8 km/órás menetsebességgel, sokkal gyorsabban dolgoztam.” További előny: a Semeatótól eltérően az Avatar nem nyomta bele a barázdába a szalmát. Felépítménye és a három vetőmag-tartály további plusz pont. Ezen a napon Francis Proust Avatárját is bemutatták munka közben. Rémi Bohy így demonstrálhatta a vetőelemek képességeit. „A gép csak nagyon kevés földet mozgat meg. A magokat lehelyezi, anélkül, hogy a földet megforgatná, ami nagyon megnehezíti a gyomok csírázását,” magyarázta a szakember. Vetőelemenkénti 300 kilogrammos nyomásával az Avatar tökéletesen megfelel a direktvetéshez, mivel optimálisan hatol be a földbe, és pontos a mélységvezetés. „Az Avatar moduláris felépítése és három tartálya sok kombinációs lehetőséget biztosít. Egyszóval ez a vetőgép ideális a talajmegőrző művelés valamennyi rendszeréhez.” Mély gyökerek A harmadik csoportot Frédéric Thomas vezette. Egy kukoricaparcellából földet emeltek ki, jól láthatóvá téve talajprofilt. „A megőrző talajművelés kulcsa a növénykultúrák sokfélesége. A kukorica optimális tavaszi növény,” magyarázta. A résztvevők láthatták, hogy a kukorica gyökérzete, amely a jó talajstruktúrának köszönhetően simán leért két méter mélyre, kitűnően átszőtte a talajt. Hagyományos talajműveléssel az eketalp miatt nem lett volna lehetséges ilyen mértékű behatolás. Az eketalp nagymértékben korlátozza a hozzáférést is a vízhez, ami a talaj-klimatikus körülmények miatt lehetetlenné tette volna a kukoricatermesztést az üzemben. A résztvevők kihasználták a lehetőséget intenzív tapasztalatcserére az előadókkal. A növénytermesztésről szóló beszélgetések színvonala igen magas volt. Az érdekes nap, tele beszélgetésekkel, informálódással és tapasztalatcserével, büfével zárult. 50
Az Avatar 6 SD bemutatója: Rémi Bohy bemutatta a vetőgép megőrző talajművelésben tapasztalható sokféle előnyét.
A talajprofilon Frédéric Thomas bemutatta, milyen mélyre hatoltak a kukorica gyökerei, a direktvetésnek köszönhetően.
— — — — — —
Anz_TH17_LeebAX_ProntoDC_TerranoGX_HU_LAY01.indd 3
22.02.19 09:57
— — — —
Anz_TH17_LeebAX_ProntoDC_TerranoGX_HU_LAY01.indd 1
22.02.19 09:57