PÁZMÁNY 2010. X - XI.
A 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja
Radnóti Miklós: Október Hüvös arany szél lobog, leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri.
IX. évf. 1. sz.
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
TARTALOM Tartalomjegyzék..................................................................................................... 2 Concordia 2010...................................................................................................... 3 A Magyar Golgota – az aradi 13-ra emlékezünk ................................................... 5 Impresszum............................................................................................................ 9 Túrabakancs – Téli túrázás.................................................................................. 10 A nyakkendő ........................................................................................................ 12 Beszámoló a nyári nagytáborról .......................................................................... 14 Kiskacaj................................................................................................................ 17 Beszámoló az őszi táborról.................................................................................. 18 Cserkészkolbász .................................................................................................. 19 Novemberi ünnepeink .......................................................................................... 20 Beszámoló a nyári kiscserkész-táborról .............................................................. 21 A nyári tábor képekben ........................................................................................ 23 Az öszi tábor képekben........................................................................................ 24
2
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
Csapatunkból többeknek volt már lehetőségük arra, hogy nemzetközi, esetleg külföldi cserkésztáborokban vehessenek részt. Ezek a táborok – figyelembe véve a résztvevők sokszínűségét nem azok a kifejezetten klasszikus, nomád cserkésztáborok, de mint ilyenek, egészen más, újszerű élményekkel és barátságokkal gazdagíthatják a részvevőket. Csapatunkból idén három cserkész erősítette a magyar kontingenst a Concordián.
Idén, augusztus 2-12-ig került megrendezésre Budapest határában a Concordia 2010 Középeurópai Cserkésztalálkozó. A már hagyományosnak mondható cserkésztalálkozót a Visegrádi Négyek országai rendezik 2 évente egymást váltva. Az idei volt a második ilyen esemény Magyarországon, legutóbb 2001-ben a Carpathia volt Csobánkán. Hollandiától Tajvanig mintegy 1500 cserkész vett részt a nemzetközi táborban. Cserkészcsapatunkat 3 cserkész képviselte: Tóth Krisztina, Kelemen Tamás és Érces Péter. A soroksári cserkészek a mátyásföldi 412. számú Kalazanti Szent József cserkészcsapattal került egy rajba. A raj összekovácsolását több rajdélután és rajhétvége segítette. A magyar cserkészek már augusztus 1-jén elutaztak a tábor helyszínére, hogy a külföldi cserkésztestvéreket már egy álló tábor várja. A vendég cserkészek augusztus 2-án érkeztek. A soroksári raj altáborába lengyel, cseh és szerb rajok érkeztek. Az első nap végén, ahogy az lenni szokott egy hatalmas megnyitó ünnepség keretében hivatalosan is elkezdődött a tábor. A tábor egyik érdekessége volt, hogy az eddig megszokott nemzeti őrsökkel ellentétben nemzetközi őrsök vettek részt a programokon, így erősítve a tábor nemzetközi jellegét. A programok igen színesek és szórakoztatóak voltak. A kötelezőnek mondható programok mellett (vízi- és szabadidősport, regös program, kirándulás) két rendhagyó elfoglaltság is helyt kapott: szociális munka, és nemzetközi gasztronómia nap. A szociális napon a mi altáborunk egy idősek otthonába látogatott, ahol alapos és lelkiismeretes munkával kitakarítottuk és rendbe hoztuk az udvart. A gasztronómia fesztiválra a rajunk egy igazi magyar finomsággal, mákos gubával készült, amit maga Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is megkóstolt. A napközi programok szüneteiben villámprogramokon lehetett részt venni, mint például sörös rekeszre mászás, masszírozás, az esti elfoglaltságot pedig a
3
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
pubban cserkész diszkó és koncert jelentette, valamint teaházban illetve a palacsintázóban lehetett eltölteni egy kellemes estét. A nagy durranást a tábor utolsó három napjára tartogatták a szervezők. A tábor történetében először a magyar vendéglátók saját városukba, falujukba vitték a vendégeket. Minden magyar raj 3-4 külföldi rajt szállásolt el és külön programot szervezett nekik. A soroksári-mátyásföldi raj annyiban tette magasabbra a lécet, hogy vállalta a saját otthonukban történő vendéglátást, így minden hozzánk érkező cserkész a magyar cserkészcsaládoknál aludhatott. Programok tekintetében is igyekeztünk a lehető legjobbat nyújtani. Az első délután a Budai Várban volt egy hadi játék, melyen több raj is részt vett, így mintegy 200 cserkész küzdött a budapesti bástyákon. Másnap az Országház bejárása után városismereti vetélkedőt szerveztünk, melyen, ha a csapatok nem tévedtek el, egy fagyizás volt a jutalmuk. A délután folyamán bízva abban, hogy kellőképpen megismerkedtek Budapesttel, szabad utat adtunk, hogy még jobban felfedezhessék Pest látványosságait. Az estét a Margit-szigeten cserkészjátékokkal töltöttük el. Az utolsó napon egy fergeteges méta csatát vívtunk, majd ebéd után elindultunk az utolsó programra. A záróceremónia se a hagyományos módon zajlott le. A táborban résztvevő cserkészek a belvárosi Vörösmarty téren gyülekeztek, ahonnan a Szent István Bazilikához vonultunk át egy felvonulás keretében. A cserkészeket gólyalábasok és zsonglőrök kísérték, miközben mindenki csatakiáltásokat kiabált és cserkészdalokat zengett a belvárosi utcákon. A bazilika előtt felállított színpadon koncerttel és ünnepléssel búcsúztunk a felejthetetlen tábortól. Két év múlva reméljük újra találkozhatunk újdonsült cserkész barátainkkal, és ők is találkozhatnak egy teljes soroksári rajjal. Érces Péter
4
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
Október 2-án tartottuk évnyitó csapatdélutánunkat, ahol a tábortűz keretében megemlékeztünk az 1849 október 6-án kivégzett honvédtisztekről, az aradi 13-ról
ARAD, A MAGYAR GOLGOTA (Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében nevezte Aradot a magyar Golgotának)
Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így. Valamennyi aradi vértanú a szabadságharc kezdetén császári tiszt, a szabadságharc végén azonban a honvéd hadsereg tábornoka volt. Bár Lázár Vilmos csak főtiszt volt, de tábornokként kezelték, mert a tábornokokhoz hasonlóan önálló seregtestet irányított.
Knezić Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
5
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
Az ítélet A magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn tette le a fegyvert az orosz csapatoknak. Ez nagy sértés volt a császári oldal számára. Ha nekik adták volna meg magukat a magyarok, annak üzenete az lett volna, hogy az ellenük folytatott szabadságharc elbukott. Így azonban az volt az üzenete a fegyverletételnek, hogy a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben nem lehet tovább harcot folytatni. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az osztrákok a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére, miután az oroszok – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták számukra. …a legnagyobb szigorúság a kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek, ha az ember fölöttük ellovagol. – Ferenc József utasítása Haynau számára A legnehezebb kérdés, hogy a törvények teljes szigorával, halálbüntetéssel kell-e sújtani minden vizsgálat alá kerülőt, vagy pedig halálbüntetés helyett másfajta büntetést kelljen-e elszenvedniük a kevésbé vétkeseknek. Erre vonatkozólag általánosságban ki lehetne mondani, hogy a legvétkesebbnek a törvények szerint kell lakolniuk, a kevésbé vétkesek esetében pedig báró Haynau táborszernagyra kell bízni, hogy másfajta büntetést szabjon ki rájuk." – Anton von Schmerling osztrák igazságügy-miniszter (1849. augusztus 27.) A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette. Az ítéleteket Julius Jacob von Haynauhoz, mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett felvinni megerősítésre és aláíratásra. Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, annak ellenére, hogy például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele előtt. Haynau a hadbíróság felterjesztése alapján négy halálra ítélt büntetését különleges kegyelemből a katonához méltó golyó és lőpor általira változtatta. Kiss Ernő altábornagy azért részesült e kegyelemből, mert a szabadságharc alatt ténylegesen soha nem harcolt császári haderő ellen, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos azért mert a császári csapatok előtt tette le a fegyvert, végül Schweidel József azért, mert csak a scwechati csatában harcolt a császári haderő ellen, a továbbiakban adminisztratív beosztásokban szolgált, továbbá mert Pest városparancsnokaként alkalma volt jó szolgálatot tennie a hadifogoly osztrák tiszteknek. A 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe.
6
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
Kivégzésük Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt. A legtöbb bosszúságot Damjanich okozta a császáriaknak, ezért őt illette volna az utolsó hely, de Haynau személyes bosszúja ezt is felülírta és így Gróf Vécsey került az utolsó helyre. Lőpor és golyó általi halállal halt reggel fél hatkor: Lázár Vilmos, főtiszt, Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok, Kiss Ernő, tábornok, Schweidel József, tábornok. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek. Kötél általi halállal halt reggel hat óra után: Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok, Török Ignác, tábornok, Lahner György, tábornok, Knezić Károly, tábornok, Nagysándor József, tábornok, Leiningen-Westerburg Károly, tábornok, Aulich Lajos, tábornok, Damjanich János, tábornok, Gróf Vécsey Károly, tábornok, Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét.
A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették ki. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait.
7
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
I. Miklós orosz cár a kegyelem irányában próbálta befolyásolni rokonát, Ferenc Józsefet, és diplomáciai úton neheztelését fejezte ki a kivégzések miatt: „a cárt érzékenyen érintette Medem gróf úr új híradása a Magyarországon történt számos katonai kivégzésről, és hogy személyes érzéseiben érzi sértve magát, mert a szigornak ezeket a megnyilatkozásait éppen azokkal az egyénekkel szemben gyakorolták, akiknek érdekében a császárnak, felséges urunknak kegyelmére apellált.”
Emlékezetük Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Mindenki sírt, imádkozott, és ezen a napon minden boltot, nyilvános helységet bezártak. A vértanúk emlékének megörökítésére, köztéri szobor, vagy emlékmű felállítására csak a kiegyezés után lehetett gondolni. Barabás Béla jogász, volt országgyűlési képviselő 1929-ben megjelent emlékirataiból ismert, hogy édesapja volt az első, aki egy kiszáradt eperfát és egy keresztet vitetett ki a kivégzés helyszínére. Az eperfa ágaira ragasztott cédulákra írták fel a tizenhárom vértanú nevét. 1871-ben a vértanúk emlékének ápolását felvállaló Aradi Honvédegylet egy emlékkővel helyettesítette a kiszáradt eperfát. A vesztőhelyen ma látható obeliszket 1881-ben állították fel. Már a kivégzés napján kezdetét vette az áldozatok tárgyi hagyatékának gyűjtése is. Az egyre szélesebbre dagadó országos kegyelet hatására emlékeztető kiadványok születtek, amelyek terjesztésénél még az üzleti szempontok is megjelentek. Sokszorosított formában számtalan kő- és olajnyomat került a piacokra, vásárokra, amelyekből még ma is forgalomban van jó néhány. Thorma János: „Az aradi vértanuk” című festményét a nép előbb ismerhette meg sokszorosított olajnyomatos formában, mint a műértő közönség eredetiben, hiszen politikai okokból először csak 1905-ben állították ki a művet. A nyomtatott emléklapok hatására a népművészetben is megjelentek a vértanúhalált halt tábornokok ábrázolásai. Ezek közül külön kiemelkednek azok a Veszprém megyében készült díszbotok, ahol a pásztorfaragások hagyományos technikájával, a kőnyomatos képek másolásával több változatban készítettek a dísz- és sétabotokat. A nemzet az aradi hősök emlékezetét számos formában őrzi. Aradon már 1890-ben emlékművet avattak tiszteletükre. Budapesten a XXI. kerületben van Aradi vértanúk útja, az V. kerületben Október 6. utca, és több nagyvárosban valamennyi vértanúról utcát neveztek el. Emlékművük áll például Pusztavacson; Szegeden és Kecskeméten az Aradi vértanúk tere; Pécsett az Aradi vértanúk útja őrzi emléküket; Kiskőrösön Petőfi Sándor szülőháza közelében található emlékművük: egy fal, rajta a vértanúk domborművével. A szájhagyományban sok apró mozzanat maradt meg magával a kivégzésekkel kapcsolatban. „Kiss Ernőt vállon találta a golyó, ezért térdre bukott, aztán egy katona odarohant és egészen a fülébe dugva a puskát lőtte le”. "Damjanich Jánost lábtörése miatt parasztszekéren vitték a vesztőhelyre, aki a kocsin végig szivarozott".
8
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
1890. október 6-ától a pesti közönség a vigadó első emeleti termében felállított Edison-féle fonográf hengerről hallhatta Kossuth Lajos megemlékező szónoklatát az aradi hősökről: A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen! – Kossuth Lajos, Torino, 1890. szeptember 20. Forrás: Wikipedia
PÁZMÁNY
a soroksári 923. sz. Pázmány Péter Cserkészcsapat lapja Megjelenik: kb. 1-2 havonta, rendszertelenül Felelős kiadó: Nagy János csapatparancsnok Szerkesztette: Nagy Erzsébet & Geiger István Sok szeretettel várjuk írásaitokat, véleményeiteket és segítségeteket. Lehetőség van programok népszerűsítésére, élménybeszámolók közlésére. Cikkeket a bobendzso@freemail.hu címre várunk. Az írások tartalma nem tabu és helyesírásuk sem.
9
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
A TÉLI TÚRÁZÁSRÓL ÉS TÉLI TÚRÁZÓ HELYEKRŐL Lassan megsárgult, elszáradt ruhájukat is levetik az erdők, az ősz pedig átadja helyét a szürke-fehér télnek, de ez nem azt jelenti, hogy a családi tűzhely mellett ücsörögve kell megvárnunk a kikeletet. A téli túrázás is rengeteg szépséget és izgalmat rejteget. Csupán a megváltozott körülményekre és a veszélyekre kell felkészülni. Korábbi cikkekben már volt szó arról, milyen öltözék illetve felszerelés szükséges a téli túrázáshoz, de fussunk át rajta még egyszer, lentről fölfelé haladva. Bakancs: legyen zárt, vízálló, és bélelt, vagy olyan nagy, hogy 2 vastag zoknival is beleférjen a lábunk. Zokni: minimum 1 vékony és egy vastag, de inkább két vastag. Kamásli: a lábszárvédő a hó, sár vagy egyéb szennyeződések bakancsba jutását és a nadrágszár védelmét hivatottak szolgálni. E nélkül hóban túrázni nagyon kellemetlen. Nadrág: „jéger” alsó, aláöltözet, sínadrág – kinek mi áll rendelkezésére, illetve mennyire hideg az idő Felül: aláöltözet, meleg fehérnemű, flanel-ing, polár-pulcsi, sapka, sál, kesztyű, kabát Felszerelés: tulajdonképpen magyarországi viszonyok között egy ütésálló termoszon kívül semmi egyéb speciális dologra nincs szükség. Ha sokáig akarunk a szabadban maradni, minden képen legyen nálunk egy megbízható elemlámpa. Kevés olyan hely van hazánkban, ahova nem lehet elmenni télen is úgy, mint az év más időszakaiban. A túraútvonal megtervezésénél azonban vegyük figyelembe: Vannak speciális téli játékok, programok, mint a szánkózás, hógolyózás, hóemberépítés, síelés, stb. Attól függően kell megválasztanunk a túracélpontot, hogy mivel szeretnénk az időt eltölteni. Szánkó- és sípályákat pl. a www.sielok.hu oldalon kereshetünk. Nagy hóban inkább az erdei (köves) kocsiutakat javaslom. A hó nem csak áztatja lábunkat, de nehezíti a haladást is. Ha nagy hóra vágyunk, inkább a magasabb hegységekbe (Bükk, Mátra) menjünk. Télen korán sötétedik, 4-5 óra után már csak lámpával lehet látni. 10
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
A bőrbakancsok vízállóságát fókazsírral vagy faggyúval, a szövet bakancsokat impregnáló szerekkel lehet „vízhatlanítani”. FONTOS tudnivalók: 1.) Az egyetlen vízhatlan lábbeli a sérülésmentes gumicsizma. A bakancsok vízállóságát csak javítani lehet, de sosem lesz tökéletes. Még a legalaposabb ápolás után is vigyáznunk kell, hogy a lehető legkevesebb víz érje a lábbelit. A bőrbakancsot egy puha rongy segítségével alaposan dörzsöljük be fókazsírral (vagy faggyúval). Ezután egy hajszárítóval melegítsük a bakancsot. A zsír megolvad, és a bőr így jobban be tudja szívni a pórusokba. Szükség esetén ismételjük meg az eljárást. Ha lehet, ezt a belemelegítéses dolgot ne a lakásban végezzük, mert az olvadt fókazsír vagy faggyú szaga nem éppen étvágygerjesztő. 2.) Az elemek hideg időben gyorsabban merülnek le; az a lámpa ami otthon a szobában kipróbálva még világított, lehet, hogy a hideg erdőben már csak pislákol. Geiger István csapatparancsnok-helyettes
11
2010. október-november
IX. évf. 1. sz.
PÁZMÁNY A NYAKKENDŐ
Bár a világ egyes vidékein - az időjárásnak megfelelően - apróbb változtatásokkal, de mindenütt elfogadták az alapító, Bi-Pi által kitalált cserkészegyenruhát, mely a világ minden tájának fiai közötti testvéri köteléket fejezi ki. Formája az évek során alig változott, és ma is ugyan olyan praktikus, mint 100 évvel ezelőtt. Cserkészruhánk legfontosabb része a nyakkendő. A cserkésznyakkendő egy cserkészek által nyakkendőként viselt ruhadarab. Az alapformája egy egyenlő szárú, derékszögű háromszög. Eredete Mint sokcélúan (pl. kar felkötése, fejkendő stb.) alkalmazható praktikus ruhadarab, a kezdetektől fogva a cserkész egyenruha része. Színe A cserkésznyakkendő színe országonként, korcsoportonként és egyéb szempontok szerint is változhat. A magyar cserkészek nyakkendője zöld, nemzetközi táborok alkalmával nemzeti színű szegéllyel kiegészítve. A kiscserkészeké kék, sárga, vagy egyedi, a rovereké szürke, az öregcserkészeké barna. Viselése A cserkésznyakkendőt a háromszög átfogója felől felcsavarva viselik, úgy, hogy a derékszögű rész vége a nyakban hátulra kerülve kilóg, míg a két szára előlre kerül. A két szárát nyakkendőgyűrű, ennek hiányában a barátságcsomó fogja össze. Bár egyik eredeti célja az ing gallérjának védelme volt a gyors elkoszolódástól, a magyarok a hagyományok szerint gallér alatt hordják elsősorban cserkészingen. Más országokban a pólón való viselése is gyakori. Nos a száraz tényeken túl a cserkésznyakkendő nekünk jóval többet jelent. Való igaz, hogy BiPi annak idején pusztán praktikus okokból tette az egyenruha részévé, nekünk magyar cserkészeknek ez már a cserkészfogadalom letételét, a csapathoz való tartozást jelenti (mivel cserkész csak az lehet, aki fogadalmat tett, és valamelyik csapatnak a tagja). Sok csapatnál a nyakkendő a csapat tulajdona, ha valaki kilép, vagy elküldik, a nyakkendőt vissza kell szolgáltatnia. A nyakkendő viselését meg is tilthatja a csapat parancsnoka, abban az esetben, ha az illető viselkedése nem cserkészhez méltó. A cserkész nyakkendőjét mindig tiszteletben tartja, büszkén viseli (mert azokhoz tartozik, akik viselhetik). Mindig megkülönböztetett gondossággal rakja el, és gondozza, nehogy megsérüljön, vagy bepiszkolódjon. Ha felveszed az egyenruhát, mindig a nyakkendő legyen az utolsó ruhadarab. Úgy vedd fel, mint egyenruhád legfontosabb darabját, mintha „megkoronáznál” valakit. És ha már feltetted az „i”-re a pontot, viselkedj a cserkésznyakkendőhöz méltóan.
A barátság-csomó és megkötése
12
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
Kivonat a Ruházati Szabályzatból (RUSZ): 9. §
Cserkésznyakkendő A cserkésznyakkendő egyenlő szárú, derékszögű háromszög. A háromszög befogójának hossza 70 vagy 90 cm lehet (kisebbeknek vagy nagyobbaknak). A keskeny sávba hajtott vagy feltekert nyakkendő kizárólag a cserkészing, -ingblúz gallérja alatt viselhető. Szárait elől nyakkendőgyűrű fogja össze úgy, hogy hátsó csúcsa a hát középtengelyére kerüljön. Nyakkendőt az a kiscserkész, cserkész, rover- és felnőtt-cserkész viselhet, aki letette az ASZ (Alapszabályzat) szerinti ígéretet vagy fogadalmat.
10. §
A nyakkendő színe Kiscserkészeknél: a kiscserkészek tetszőleges színű nyakkendőt viselnek, melynek színe csapaton belül egységes, de színe nem egyezhet meg már használt nyakkendőszínnel vagy más szervezetek nyakkendőszínével (ajánljuk a mintás nyakkendőket). Cserkészeknél: almazöld Rover-cserkészeknél: galambszürke Felnőttcserkészeknél: gesztenyebarna Segédtiszteknél és tiszteknél: 10 mm-es sárga szegéllyel ellátott nyakkendő, melynek alapszíne megegyezik a vezetett egység nyakkendőjének színével.
Nyakkendőink
Geiger István csapatparancsnok-helyettes
13
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
BESZÁMOLÓ A NYÁRI NAGYTÁBORRÓL Augusztus 25, a tábor els napja Az idei nagytábor kissé későre tolódott: a szünet utolsó szerdáján, délután ötkor indultunk el táborozni Cserhátszentivánra. Autókkal közelítettük meg a célt, és délután hétre meg is érkeztünk. Tábori szokás szerint ünnepélyes zászlófelvonással kezdtük a tábort, és a vacsoráig fennmaradó időben őrsi nevet választottunk, és mókát készítettünk elő. Edit, a napostiszt vezetésével nekiláttunk a vacsorának, mivel már éhesek voltunk. Miután befalatoztunk, tábortüzet ültünk. Augusztus 26, a tábor második napja A nyári szünethez nem, de cserkésztáborhoz annál inkább méltó 7 órás kelést az intenzív reggeli torna tette teljessé. Bár a zászlófelvonás nem kavart gyomrot, a reggeli torna miatt gyomornyugtatás céljából reggelit foganatosítottunk. Félretéve az ehhez hasonló nyakatekert mondatokat azonban ezután inkább gyakorlatiasabb dolgoknak láttunk neki: tüzet raktunk, sátrat vertünk, és vállfát kötöztünk, amin ezentúl az egyenruhánkat a táborban tartottuk. Dél körül a következő harci feladat az ebédfőzés volt, amit a két őrs külön bonyolított le, bográcsban. Nem túlzás mondani, hogy tíz ujjunkat lenyaltuk utána, olyan finom volt. A délután hátralevő része a kilátóhoz közeli volt kőbányában zajlott: kimjátékok és akadálypálya segített alaki dolgokban fejlődni. Vacsora és zászlólevonás után tábortüzeztünk, de nem fejeztük itt be, hanem elmentünk egy éjszakai kirándulásra a Hármas-forráshoz. Ott megpihenve beszéltünk erről-arról: de szóba kerültek a csapat problémái is. Hazaérkezvén nyugovóra tértünk.
14
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
Augusztus 27, a tábor harmadik napja A szokásos reggeli program után (noha egy kevés késedelemmel, a lassú mosdás miatt) falujárás következett. Egy feladatlapot kellett megoldani, melyhez be kellett járni a falucskát. Az egyik feladat például az volt, hogy hozni kellett valami öreg dolgot a helybeliektől. Nekünk egy régi hordódugót sikerült… Ezzel el is ment a délelőtt legnagyobb része. Utána origamiztunk; hajtogattunk darvat, meg virágot teafilterből és színespapírból. Az ebéd a kimerítő járkálás után igencsak jól esett. Délután kemencét építettünk, Bencének el kellett mennie, de jött Mondi és Lacika. Sütögettünk volna, de a viharos szél és a csöpörgő eső miatt félbe hagytuk, és a virslit inkább megfőztük, úgy is jó volt. A tábortűz már csak ezért sem volt szokványos, hanem inkább teaházat tartottunk: a verandán üldögélve néztük meg egymás mókáit, énekelgettünk, és közben persze kortyolgattuk a finom, forró teát. Igyekeztünk időben lefeküdni, tudván, holnap próba vár ránk, egy kirándulás formájában. Augusztus 28, a tábor negyedik napja A korai kelést követő szokásos reggeli program után felcsaptunk a Cserhátszentiván környéki erdőknek, hegyeknek, domboknak, valamint minden másnak is, ami ezek között fekszik. Előtte viszont sajnos elment Edit . Az esőnek lógott a lába, de nem voltunk/vagyunk cukorból, és ezt is kibírtuk. Úgy 11 fele azonban nem csak a fenyegető eső volt bosszantó tényező, hanem az is, hogy az utat benőtte a méteres csalán. Ez annak, aki hurráoptimizmusból és megszokásból rövidgatyában indult el, kevésbé volt jó hír, de csak mentünk bátran előre (vagy legalábbis gondoltuk, a csalánból nehezen lehetett kilátni). A 26 km után kifáradva értünk vissza a táborhelyre, ahol Böbe már meleg vacsorával várt. A tábortűznél aztán végleg áttárgyalhattuk, amit a Hármasforrásnál elkezdtünk: megbeszéltük csapatunk ügyes-bajos dolgait, ki hogyan lát kiutat a mostani helyzetből. Takarodó után nyugovóra tértünk.
15
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
Augusztus 29, a tábor ötödik, egyben utolsó napja A kelés nem volt egyszerű, de a reggeli torna felrázott minket aznap is. Reggeli után elmentünk az alakizás helyszínére, és ott íjjal és puskával céllövést gyakoroltunk, mindannyiunk szórakozására. Délben ismét főztünk (gulyáslevest, ha jól emlékszem), majd miután elfogyasztottuk, összepakoltunk. Szomorú dolog összepakolni egy tábort, de minden jónak vége szakad egyszer. Egy utolsó, ünnepélyes zászlólevonást követően autóba pattantunk, hogy visszatérjünk otthonainkba, Soroksárra.
Ulmann Dániel táborparancsnok
16
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
KISKACAJ Két barátnő találkozik a cukrászdában: - Kinek viszed ezt a nagy szelet tejszínhabos tortát? - A férjem titkárnőjének. - Születésnapja van? - Nem. Túlságosan karcsú. ○ ○ ○ ○ ○ Svéd bíró a vádlotthoz: Mondja csak, mit csinált maga az október 11-ről március 8-ra virradó éjszaka? ○ ○ ○ ○ ○ Két töltés beszélget: -Olyan negatív vagy! -Te sem vagy coulomb! ○ ○ ○ ○ ○ Két katica beszélget: - Képzeld, felvételiztem a Műegyetemre! - Na és felvettek? - Hülye vagy? Hét ponttal? ○ ○ ○ ○ ○ Két pogácsa beszélget: - Képzeld! Felvételiztem a Műszaki Egyetemre! - És felvettek? - Te hülye vagy, egy pogácsát? ○ ○ ○ ○ ○ Mikor vágta pofon Mari Antoanett XVI. Lajost? Amikor Lajos így szólt: - Drágám, gyerünk verszájba!
17
2010. október-november
IX. évf. 1. sz.
PÁZMÁNY
BESZÁMOLÓ AZ ŐSZI TÁBORRÓL Utazás a sosonok földjére A hulló levelek holdjának 23. napján az irokéz nemzetségek felkerekedtek, hogy Szürke Farkas utasítását követve átkeljenek a Nagy Vízen, és a sosonok földjére vonuljanak. New York kikötőjében Rohanó Őz testvérem és én, Saskarom vártuk a nemzetségeket, hogy a tájékozódás furfangos mesterségét kitanítsuk nekik, és a sosonok földjére induló út felé vezessük lépteiket. Eme út során törzsünk több varázslójával is találkoztak, akiktől szinté számos hasznos tudományokat sajátíthattak el indián véreim, így megtanulhatták a harcmezőn szerzett sebek ellátásnak fortélyait, a varrás ügyes fogásait és a nyomolvasás titkos művészetét. Mielőtt még a Hanyatló Nap elérkezett volna poww-wowt tartottunk a sosonok földjének határán lévő erdőben, a kis tüzek fülé akasztott bográcsokban finom csirkeragu főtt. Innen csak a szürkület jótékony leple alatt indultunk tovább, hogy az esetleges sápadt arcú kémeket megtévesszük és nyomunkat elveszítsék. A sötétség beállta után, mikor már biztosan leráztuk üldözőinket, örökké morgókba szálltunk, hogy úticélunkhoz vigyen bennünket. Ott aztán tüzet gyújtottunk, és indián dalokat énekelve ünnepeltük meg, hogy hosszú és szerencsés utazás véget ért. Másnap hálát adtunk a Nagy Szellem házában, hogy vigyázott ránk, és megvédett bennünket a fehér ügynökök cselvetéseitől. Ezután egy közeli szent helyre vonultunk, ahol újabb poww-wow-t tartottunk, az őseink által ránk hagyott recept alapján kukorica lepényt készítettünk és finomra kisütöttük. Ez a hiteles elbeszélése annak, ami sosonok földjére vezető utazásuk alatt történt az irokéz harcosokkal. Nagy Tibor Saskarom varázsló
18
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
„Igazi cserkészből van” – rovat
Cserkész-kolbász A cserkész kolbász valószínűleg a virsli és a kolbász keresztezéséből született: anyaga homogén volt, mint a virslié, vékony volt, mint egy juhbeles virsli, míg íze, és tömörsége a kolbászt idézte. Az igazi rejtély nem is ebben állt, hanem abban hogy hogyan élhette át az egész szocializmust a cserkész kolbász úgy, hogy egyszer sem esett át a nyilvánvaló névváltoztatáson, és megúszta, hogy úttörő kolbász legyen. Ennél kisebb bűnökért is névváltoztatás járt (v.ö. Teréz körút -> Lenin körút). A cserkész kolbász minden családban kényszeredett beszélgetésekhez vezetett, amikor a gyerek a szülőnek szegezte a kérdést, hogy mit is jelent az, hogy cserkész. A szülő feszengve volt kénytelen bevallani, hogy nem a szocializmus az egyetlen társadalmi rendszer, és létezik más gyerekmozgalom is, mint az úttörőmozgalom. Ez a felvilágosítás rengeteg további kérdést generált, és csöppent sem volt kínosabb, mint a hogyan születik a baba, és én is így születtem-e kérdéseket megválaszolni. A cserkész kolbász neve is egyike a szocializmus soha meg nem fejtett rejtélyeinek, amiket senki nem feszegetett, élvezvén a cserkész kolbász finom ízét és állagát, amit sajnos a ’80-as években gyors minőség romlás követett, és csak évekkel ezelőtt nyerte vissza eredeti fényét. Forrás: cserkesz.hu
19
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
„Legyünk tisztában a dolgokkal!” – rovat Sokaknak fogalmuk sincs róla, mit is ünneplünk november első napján. • Miért is nem kell iskolába menni? vagy rosszabb esetben: • Milyen morbid, hogy a halottak napja ünnep, és munkaszüneti nap?
NOVEMBER 1. – MINDENSZENTEK A mindenszentek vagy mindenszentek napja keresztényünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére. A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (halottak vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják. Magyarországon több évtizedes szünet után 2001-től újra munkaszüneti nap. Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween („minden szent estéje”). NOVEMBER 2. - HALOTTAK NAPJA A halottak napja keresztény ünnep. A katolikusok november 2-án tartják, mindenszentek napját. Ünneplése sok keresztény országban elterjedt a protestánsok közt is és ünneplik az anglikánok is. Az ortodox kereszténység naptárában több halottak napja is szerepel. Az ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték. Szent Odiló clunyi bencésapát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá. Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a katolikus gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja ha az élők könyörögnek érte. Geiger Edit
20
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
BESZÁMOLÓ A NYÁRI KISCSERKÉSZ-TÁBORRÓL 2010. július 19-22, Cserhátszentiván Idén kiscserkészeinkkel, a Büszke Birtok oroszlánkölykeivel nagy elhatározást tettünk: célunk volt, hogy Zordont a jó útra térítsük és kibékítsük testvérével, az oroszlánok királyával, Mufasa-val. Utunkat 2010. július 19-én kezdtük meg. Az érkezés után neki is láttunk a síkság feltérképezésének. Mindenki térképet készített a síkságtól egészen a Trónszirtig, hogy később ne tévedjünk el a szavannán. A Trónszirtnél megismerhettük a Büszke Birtok lakóit: Mufasát, Timont, Pumbaat, Nalát és Simbát. Délután közelebbi kapcsolatba kerültünk a szavanna állataival: megtudtuk milyen fára mászni az élelemért, kígyóként a földön kúszni, nehogy belegabalyodjunk a pók hálójába, miként kell madarat reptetni, békaként ügetni, az akadályokat kikerülni és egymásnak elmagyarázni, miként is néz ki többi állattestvérünk. A nap végén fűszoknyát készítettünk, amire később a jutalmainkat gyűjtöttük és állarcokat készítettünk az ellenség megtévesztése érdekében. A következő nap reggelén riadva vettük észre, hogy Timon és Pumbaa nem fekszenek a helyükön. Egy levelet hagytak, amiben leírták, hogy bogarak után mentek kutatni, mivel már nagyon éhesek. Elhatároztuk, hogy megkeressük őket. Egy-egy elhagyott rovart követve megtudtuk, milyen bogarakat is szeretnek Timonék. Következő nap a Büszke Birtok hagyományaival és múltjával ismerkedtünk meg. Délelőtt nyakkendőgyűrűt készítettünk, papírt merítettünk, koszorút fontunk, hajtogattunk és szélforgót csináltunk, hogy mindig tudjuk, milyen időjárás várható a szavannában. Délután a törzs alapítójával (BIPI-vel) és a törzs főnökével (Pázmány Péterrel) ismerkedtünk meg. Megtanultunk csomózni, felfedeztük a szavanna legfontosabb virágát: a cserkészliliomot, és megtanultuk a síkság törvényeit. Énekeltünk és a törzs egyenruhájával ismerkedtünk. Éjjel a szentjánosbogarak (mécsesek) mutatták meg, hogy merre lakozik az ismeretlen, Zordon. A gonosz testvér éppen fényjeleket küldött hiéna barátainak, amiben azt üzente nekik, hogy támadni készül, hogy Mufasa-tól megszerezze a trónt. Nekünk szerencsére sikerült meglesni az üzenetet. Azért, hogy ez sikerült Timon és Simba bogárcsemegével kedveskedtek nekünk. Másnap el is kezdtük a felkészülést. Tojást vittünk (erősítve koncentráció képességünket), mocsarat jártunk, egyenes vonalon megpróbáltunk végigmenni fordított látcsövön, 21
2010. október-november
PÁZMÁNY
IX. évf. 1. sz.
nyakkendőharcot vívtunk, sílécen jártunk és a végső kiképzés a vízilufi-csata volt. Délután métáztunk és az égtájakkal ismerkedtünk, de nem csak nyitott szemmel, hanem egymást vezetve, letakart szemmel is. Késő délután a falka egy nagyon jó barátja látogatott el hozzánk: Rafiki. Jó hírekkel jött: Zordon egész nap bennünket figyelt, és inába szállt a bátorsága. Megfogadta, hogy a jó útra tér és nem fogja bántani testvérét. Utolsó napunkon, még egyszer ellátogattunk a Trónszirtre térképeink segítségével és még egyet mókáztunk a síkságon métázás közben. A Büszke Birtokon töltött pár napból természetesen nem hiányozhattak az esti tábortüzek, a közös éneklések és a tábortűzi mókák sem. Segítve Mufasanak, boldogan térhettünk haza. Akik utunkat segítették:
Mufasanak segítettek:
Érces Péter- Pumbaa Geiger Edit- Timon Polonkai Dóra- Simba Láng Dávid- Mufasa Geiger István- Rafiki Tóth Kriszti- Nala
Geiger Merci Sólya Vilma Stark Barbi Végső Anett Csontos Krisztián Szabó Krisztián Szabó Gergő
22
2010. október-november
PÁZMÁNY A NYÁRI NAGYTÁBOR KÉPEKBEN
23
IX. évf. 1. sz.
2010. október-november
PÁZMÁNY AZ ŐSZI TÁBOR KÉPEKBEN
24
IX. évf. 1. sz.