Téli álom télen, nyáron Az úgy kezdődött, hogy nagyiék vendégségbe jöttek hozzánk, és éppen eszegettünk, amikor hirtelen több dolog történt. Először a kis hűtőszekrény kezdett belülről kopogtatni, aztán nagymami felpattant, és leverte a leveses tányérját. De igazából nem a szoknyájáról csordogáló leves érdekelte. A hűtőszekrény érdekelte, meg hogy ki lehet benne. És mi mondtuk, hogy csak Ernő meg Erna. A teknőceink, akik éppen ott alusszák át a telet. De mivel nem alszanak túl mélyen, néha mocorognak, és olyankor kopog
a páncéljuk a zöldséges doboz falán meg egymáson. És a durmolásukhoz csak egy hűtőszekrény kell, meg hogy jól tápláltak és erősek legyenek, amikor nekiindulnak a dolognak, mert a téli alvás nem gyerekjáték, és igencsak rá kell készülni, főleg a természetben. Először is kell egy biztonságos vacok, amire nem talál rá az ellenség, és elég meleg, hogy ne fagyjon meg a gazdi, aki alvás közben nagyon kiszolgáltatott és védtelen. Aztán persze kell jó sok tartalék ennivaló, és az már ízlés meg méret dolga, hogy ezt ki hogyan raktározza. A mókusnak az odúja az éléskamra – mert egy ekkora állat mégsem pakolhat magára tíz centis zsírkészletet. De a medve nem vacakol sokat, hanem – amíg ébren van – befal mindent, amit csak talál, mert a téli raktár a bőre alatt van. Ez lehet akár száz kilogramm zsír is. És szüksége is van rá, mindjárt elmondom, miért. A TÉLI ÁLOM SEM EGYFORMA MINDENKINÉL Vannak, akik az ilyesmit nagyon komolyan veszik. Ők a hibernálók. Mikor beköszönt a hideg, és elvackolják magukat, a testük elkezd lehűlni –
6
