LIGET 2024-08 [augusztus]

Page 15


Vörös Istvån | AZ EGYETEMSZIGET [10]

Nacsinák Gergely András | AZ UTOLSÓ TÜKÖR

HorvĂĄth IldikĂł | VIHAR

Taizs GergƑ | NEM AZ A SZÖVEG

KapitĂĄny MĂĄtĂ© | A FÉRFI, AKI LABDÁT AKART

A HOLDRA RÚGNI

Lendvai Zalán | VISSZAVÁLTÓS PALACKOK LELKISÉGE

Kiadja | Liget MƱhely AlapĂ­tvĂĄny 1122 Budapest, KissvĂĄbhegyi Ășt 4-6. info [kukac] ligetmuhely.com

ISSN 1789-4980

AlapĂ­tĂł szerkesztƑk | Levendel JĂșlia, Horgas BĂ©la FelelƑs szerkesztƑ | Horgas Judit TervezƑszerkesztƑ | RenĂ© Margit OlvasĂłszerkesztƑ | BognĂĄr AnikĂł TudomĂĄnyos lektorok | Kiss Lajos AndrĂĄs, Victor AndrĂĄs

Victor

MưHELYTÁRSAM 10.

2024-08-01 | JEGYZET, MưHELYTÁRSAM

Új rovatunkban arra kĂ©rtĂŒk szerzƑinket, hogy a Liget mƱhelyĂ©ben korĂĄbban szĂŒletett egy-egy Ă­rĂĄs rövid rĂ©szletĂ©re mai tudĂĄsuk-vilĂĄgĂ©rzĂ©sĂŒk szerint reflektĂĄljanak.

„
 az embernĂ©l az egyĂŒttmƱködĂ©si hajlam, s az ezt megalapozĂł empĂĄtia kialakulĂĄsĂĄval pĂĄrhuzamosan egy mĂĄsik sajĂĄtossĂĄg is kialakul, s ez az elƑbbinek Ă©pp az ellenkezƑje. Az egyes tĂĄrsadalmi csoportok tagjai (Ă©s itt a tĂĄrsadalmi csoport fogalma a csalĂĄdtĂłl a tömbhĂĄzig, az utcĂĄig, az iskolĂĄig, a telepĂŒlĂ©sig, rĂ©giĂłig, orszĂĄgig,

https://ligetmuhely.com/liget/victor-andras-muhelytarsam-10/

sƑt kontinensig tĂĄgĂ­thatĂł) hajlamosak sajĂĄt csoportjuk tagjait gĂĄtlĂĄsok nĂ©lkĂŒl elƑnyben rĂ©szesĂ­teni „idegen” csoportok tagjaival szemben. Vagyis az igazsĂĄgĂ©rzet, s következĂ©skĂ©nt az empĂĄtia Ă©s az önzetlensĂ©g a csoportok közti viszonyok szintjĂ©n nem mƱködik [
] szĂĄmomra nyilvĂĄnvalĂł, hogy az emberi tĂĄrsadalmak fejlƑdĂ©se megrekedt valahol a nĂ©gy-ötĂ©ves gyerek szintjĂ©n. Ami a mĂĄsik csoport tagjait illeti, ritkĂĄn vagyunk kĂ©pesek igazi empĂĄtiĂĄra. Ennek egyetlen oka lehet: a tĂ©nyleges egyĂŒttmƱködĂ©s hiĂĄnya. Az, hogy a modern vilĂĄg a tĂĄrsadalmi csoportok közti egyĂŒttmƱködĂ©st egyĂ©nek közti egyĂŒttmƱködĂ©sre prĂłbĂĄlja szƱkĂ­teni. Ez pedig gĂĄtat szab a csoportempĂĄtia rĂ©ges-rĂ©g esedĂ©kes kialakulĂĄsĂĄnak. Arra ugyanis csak akkor nyĂ­lna lehetƑsĂ©g, ha a csoportok (a szĂł legtĂĄgabb Ă©rtelmĂ©ben) egysĂ©ges (bĂĄr termĂ©szetesen mindig többĂ©-kevĂ©sbĂ© ad hoc) entitĂĄsokkĂ©nt, azaz közössĂ©gi individuumokkĂ©nt mƱködhetnĂ©nek egyĂŒtt.”

Bíró Béla: Integråcióvagyasszimilåció, 2015/12

Gyakran hallom, pedig sĂșlyos tĂ©vedĂ©s, hogy a darwini evolĂșciĂł csakis a harcrĂłl szĂłl. Ugyanis az Ă©letben maradĂĄsĂ©rt folyĂł „gyilkos” kĂŒzdelem Ă©s a mindkĂ©t fĂ©l szĂĄmĂĄra elƑnyös egyĂŒttmƱködĂ©s – mint komplementĂĄris ellentĂ©t-pĂĄr – egyszerre Ă©s

https://ligetmuhely.com/liget/victor-andras-muhelytarsam-10/

egyformĂĄn jellemzi az egĂ©sz Ă©lƑvilĂĄgot. Csak persze a harc-helyzetek lĂĄtvĂĄnyosak, szembetƱnƑek, a szimbiĂłzis (azaz ’egyĂŒtt-Ă©lĂ©s’) pĂ©ldĂĄi viszont szelĂ­dek Ă©s rejtettebbek. (De milliĂłnyi van ezekbƑl is!)

Az elƑzƑekbƑl következik, hogy az egyĂŒttmƱködĂ©si hajlam nemcsak a növĂ©ny- Ă©s ĂĄllatvilĂĄgban, hanem Ă©rtelemszerƱen mĂĄr az Ƒsemberben is jelen volt. És azt is tudjuk, hogy mindig is egyĂŒtt jĂĄrt az „idegenekkel” szembeni negatĂ­v attitƱddel, agressziĂłval. A majomhordĂĄk is Ășgy mƱködnek, hogy a csoporton belĂŒl fĂ©kezett az agressziĂł, a konkurens csoportokkal szemben azonban fĂ©ktelen. CsĂĄnyi Vilmos több könyvĂ©ben is leĂ­rja, hogy evolĂșciĂłs szempontbĂłl ez a kettƑs viselkedĂ©s hasznos Ă©s szĂŒksĂ©gszerƱ is volt. Az erƑforrĂĄsok korlĂĄtozott volta miatt egy ĂĄllati, egy Ƒsemberi vagy egy kƑkorszakbeli, törzsi szervezƑdĂ©sƱ embercsoportnak ez a kettƑ egyĂŒtt jelentett a fennmaradĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges, „evolĂșciĂłsan stabil” stratĂ©giĂĄt.

Ugyanakkor – minden hasonlĂłsĂĄg mellett – az ember esetĂ©ben megjelent ebben a kettƑssĂ©gben valami ĂșjdonsĂĄg. NĂĄlunk ehhez a kettƑs viselkedĂ©shez tudati-kulturĂĄlis szint tĂĄrsult; ezzel megnƑtt a viselkedĂ©s-komplex összetettsĂ©ge Ă©s Ă­gy hatĂ©konysĂĄga is. Ez a csoport-(ön)tudat ugyanis erƑsĂ­tette az összetartĂĄst, a csoport-kohĂ©ziĂłt.

Ami tehĂĄt egy hangyakolĂłniĂĄban, vagy mĂ©g egy majomhordĂĄban is csupa „biolĂłgia” – s alig szĂłl mĂĄsrĂłl, mint hogy meg kell vĂ©denĂŒnk a terĂŒletĂŒnket, a nƑstĂ©nyeinket stb. –, az a törzsi tĂĄrsadalmak szintjĂ©n is ennĂ©l több Ă©s összetettebb. ErƑteljes tudati-kulturĂĄlis szĂ­nezetet kapott a „mĂĄsik” törzzsel szembeni ellensĂ©gessĂ©g; „mĂĄsmilyenekkel” szembeni agressziĂł lett belƑle. Vagyis innentƑl a mĂĄsik törzs mĂĄr nem egyszerƱen „Ƒk” (azaz „nem-mi”), hanem „mĂĄsmilyenek”. MĂĄsmilyen a tetovĂĄlĂĄsuk, mĂĄskĂ©pp dĂ­szĂ­tik a fegyvereiket, mĂĄsok a harci kiĂĄltĂĄsaik. SzĂłval: nem olyanok, mint mi. S mivel „nyilvĂĄn”(?) mi vagyunk a jĂłk, Ƒk Ă©rtelemszerƱen csak rosszak lehetnek. A mi tetovĂĄlĂĄsunk az igazi; az övĂ©k idegen, utĂĄlatos Ă©s gyƱlöletes. EzĂ©rt el kell Ƒket ĂŒldözni vagy pusztĂ­tani! A mĂĄsik törzs termĂ©szetesen pontosan ugyanĂ­gy gondolkodik.

https://ligetmuhely.com/liget/victor-andras-muhelytarsam-10/ a mi tetovĂĄlĂĄsunk

Az emberben tehĂĄt ez az evolĂșciĂłs eredetƱ, nyers, biolĂłgiai („állati”) diszkriminĂĄciĂł nagymĂ©rtĂ©kben „szublimĂĄlt”, lelki jellegƱvĂ© vĂĄlt; fokozatosan ĂĄttevƑdött tudatikulturĂĄlis szintre. Persze amellett vĂ©gig megƑrizte valahogyan az eredeti cĂ©lt is (a fennmaradĂĄshoz szĂŒksĂ©ges javak Ă©s erƑforrĂĄsok megszerzĂ©sĂ©t Ă©s megƑrzĂ©sĂ©t), de erƑsen ĂĄtlĂ©nyegĂŒlt kulturĂĄlissĂĄ. A lokĂĄlpatriotizmus, a hazafiassĂĄg, a nemzeti bĂŒszkesĂ©g, valamely egyhĂĄzhoz (szektĂĄhoz) vagy akĂĄr sportklubhoz, zenei egyĂŒtteshez tartozĂĄs lĂ©nyegĂ©ben a törzsi tĂĄrsadalmakban kialakult „csoportkohĂ©ziĂł idegengyƱlölet” kettƑs modern Ă©s komplexebb vĂĄltozata. Amelyben sajnos könnyen felborul a komplementĂĄris egyensĂșly, s ĂĄtmegy sovinizmusba, bigottsĂĄgba, inkvizĂ­ciĂłba, bandahĂĄborĂșba, terrorizmusba, holokausztba. LĂĄsd pĂ©ldĂĄul a katolikus–protestĂĄns hĂĄborĂșskodĂĄst; az eretneksĂ©g cĂ­men mĂĄglyĂĄra kĂŒldĂ©st, mert „Ƒk” mĂĄskĂ©pp – tehĂĄt: hibĂĄsan, sƑt bƱnösen – valljĂĄk Ă©s követik ugyanazt a szeretetet Ă©s szelĂ­dsĂ©get prĂ©dikĂĄlĂł Krisztust, mint „mi”.

A modern, civilizĂĄlt tĂĄrsadalmakban Ă©lƑ ember nem abban mĂĄs, mint szĂĄzezer Ă©vekkel ezelƑtt Ă©lt Ƒsei, hogy benne mĂĄr nem mƱködik a „mi” összetartĂł erejĂ©nek Ă©s az „Ƒk” lenĂ©zĂ©sĂ©nek kettƑse, hanem leginkĂĄbb abban, hogy megtanulta, hogyan haladhatja meg ezt a negatĂ­v zsigeri kĂ©sztetĂ©st. FelĂŒlĂ­rja Ă©sszel, kultĂșrĂĄval, tĂĄrsadalmi egyĂŒttĂ©lĂ©si szabĂĄlyok interiorizĂĄlĂĄsĂĄval.

https://ligetmuhely.com/liget/victor-andras-muhelytarsam-10/

Ami persze nem mindig Ă©s nem mindenkinek sikerĂŒl. Ennek szomorĂș tĂŒnete, hogy napjainkban sajnos megint vilĂĄgszerte erƑsödik a rasszizmus, a fajelmĂ©let. TĂ©vedĂ©s ne essĂ©k! Az mĂ©g tĂĄvolrĂłl sem rasszizmus, ha valakin furcsa idegensĂ©g Ă©rzĂ©s fut ĂĄt attĂłl, hogy fehĂ©r ember lĂ©tĂ©re pĂ©ldĂĄul egy politikai felvonulĂĄson csupa fekete veszi körĂŒl; vagy ha itthon, gĂĄdzsĂłkĂ©nt egyszer csak azt veszi Ă©szre egy ĂŒnnepsĂ©gen, hogy csupacsupa cigĂĄny ĂŒl körĂŒlötte. Ez az idegensĂ©g Ă©rzĂ©s ugyanis benne van a gĂ©njeinkben, ösztönösen jelentkezƑ reakciĂłnk. Az a rasszizmus, ha valaki nem tud felĂŒlemelkedni ezen a biolĂłgiai, ösztön-Ă©rzĂ©sen.

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/victor-andras-muhelytarsam-10/

Kapitåny-Fövény Måté MưHELYTÁRSAM

2024-08-03 | ESSZÉ, MưHELYTÁRSAM

11.

Új rovatunkban arra kĂ©rtĂŒk szerzƑinket, hogy a Liget mƱhelyĂ©ben korĂĄbban szĂŒletett egy-egy Ă­rĂĄs rövid rĂ©szletĂ©re mai tudĂĄsuk-vilĂĄgĂ©rzĂ©sĂŒk szerint reflektĂĄljanak.

„A fĂĄsultsĂĄg a politika irĂĄnti undoron kĂ­vĂŒl mĂ©giscsak a klasszikus kapitalizmus egyĂ©ni Ă©rvĂ©nyesĂŒlĂ©se felĂ© terel, erƑsĂ­ti a siker vĂĄgyĂĄt, amely nem szĂĄmol a kudarccal, s a pĂ©nz mindenhatĂłsĂĄgĂĄnak hitĂ©t marja a pĂ©nztelenek ösztöneibe. Így jött lĂ©tre a humĂĄn Ă©rtĂ©kek alĂĄrendelĂ©se a piaci szemlĂ©letnek, ideolĂłgiĂĄnak: piac, szabadsĂĄg Ă©s

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-foveny-mate-muhelytarsam-11/

humanizmus viszonyĂĄnak megfordĂ­tĂĄsa, s az utĂłbbi automatikus fölszĂĄmolĂłdĂĄsa a gazdasĂĄgi eredmĂ©nyessĂ©g öncĂ©llĂĄ vĂĄlĂł torzulĂĄsĂĄnak folyamatĂĄban. Ez a nyĂ­lt tĂĄrsadalom a maga vadkapitalista vonĂĄsaival sok szempontbĂłl vĂĄltozatlanul melegĂĄgya a politikai neurĂłzis kĂŒlönbözƑ formĂĄinak, vonĂĄsainak is. Ha a demokratikus Ă©s liberĂĄlis, ideolĂłgiĂĄkat valĂłdi ĂĄtĂ©lĂ©s helyett csak imitĂĄljĂĄk, kĂ©pviseletĂŒk s megvalĂłsĂ­tĂĄsi kĂ­sĂ©rleteik könnyen esnek vissza a diktatĂłrikus törekvĂ©sek szintjĂ©re. A piac diktĂĄtumai s a vezĂ©ri törekvĂ©sek elnyomĂł lĂ©lektani hatalma mellett az emberi kapcsolatok belsƑ kötelmei is ĂșjratermelƑdnek: menekĂŒlĂ©s a szabadsĂĄgtĂłl (kĂŒlönbözƑ vĂĄltozatokban), behĂłdolĂĄs az erƑszak kultuszĂĄnak, a sikeridoloknak. Ezt a torzulĂĄst követi a tudatvilĂĄg is. Az eszmĂ©k nem a lĂ©trejött valĂłsĂĄgot tĂŒkrözik: szĂĄmos esetben a politikai Ă©let szereplƑinek tudatĂĄban, s Ƒket követve a kĂŒlönbözƑ csoportok körĂ©ben feltĂĄmadt az elfojtott kapitalista gondolati rendszer, amelyet a közelmĂșlt szocializmusa kĂĄrhoztatott, mint ellensĂ©ges-embertelen ideolĂłgiĂĄt elutasĂ­tott. A magĂĄntulajdon szentsĂ©ge s hasonlĂł klisĂ©k ĂșjraĂ©ledĂ©se a nemrĂ©gen mĂ©g kötelezƑ „kommunista eszmevilĂĄg” ellenĂ©ben gĂ©pies ĂĄtfordĂ­tĂĄssal törtĂ©nt. Nincs kĂŒlönbsĂ©gtĂ©tel a polgĂĄri ideolĂłgia valĂłban humĂĄnus tartalmai Ă©s az elnyomĂł-kizsĂĄkmĂĄnyolĂł eszme-forgĂĄcsok között. A tĂĄrsadalmi repressziĂł ellentĂ©tekĂ©nt azutĂĄn szĂŒksĂ©gszerƱen jelenik meg a mĂĄsik oldalon a klinikailag is Ă©szlelhetƑ depressziĂł, elfojtva az emberek cselekvƑ-kezdemĂ©nyezƑ-tudatosĂ­tĂł s önĂ©rtelmezƑ kĂ©pessĂ©gĂ©t, lĂ©trehozva egyfajta rossz tĂĄrsadalmi folyamatossĂĄgot, amelyre csak a felszĂ­nen Ă©pĂŒlnek Ășj alakzatok.”

Bårkån György: Apolitikaineurózistermészetrajzåhoz, 2007 januår

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-foveny-mate-muhelytarsam-11/

Mi sem jelzi jobban egy korrajz pontossĂĄgĂĄt, mint a tĂ©ny, hogy tizenhĂ©t Ă©v elteltĂ©vel mindenfajta erƑfeszĂ­tĂ©s nĂ©lkĂŒl tovĂĄbbĂ­rhatĂł (lenne) a szöveg. Nem ĂĄll szĂĄndĂ©komban tovĂĄbbĂ­rni, inkĂĄbb – kellƑ hitellel mĂĄst Ășgy sem tehetek – sajĂĄt terĂŒletem (pszicholĂłgia) oldalĂĄrĂłl kiegĂ©szĂ­tem.

KezdjĂŒk nĂ©hĂĄny tĂ©nnyel. Tudjuk pĂ©ldĂĄul, hogy a depressziĂł a vilĂĄg egyik leggyakrabban elƑfordulĂł mentĂĄlis zavara, Ă©s egyike a tartĂłs munkakĂ©ptelensĂ©g legfƑbb okozĂłjĂĄnak is. Tudjuk azt is, hogy a depressziĂł gyakorisĂĄgĂĄt jelentƑsen megnövelte a COVID-pandĂ©mia, kĂŒlönösen annak kezdeti, karantĂ©n-idƑszaka. Egyes becslĂ©sek szerint ekkor vilĂĄgszinten több mint 27%-kal emelkedett a zavar elƑfordulĂĄsi arĂĄnya (legalĂĄbb 53 milliĂł Ășj esetet idĂ©zve elƑ). Ennek miĂ©rtje rendkĂ­vĂŒl összetett, de – szorosan kapcsolĂłdva BĂĄrkĂĄn felvetĂ©seihez: „
elfojtvaazemberekcselekvƑ-kezdemĂ©nyezƑ-

menekĂŒlĂ©si Ăștvonal

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-foveny-mate-muhelytarsam-11/

tudatosĂ­tĂł s önĂ©rtelmezƑkĂ©pessĂ©gĂ©t” – a mobilitĂĄs drasztikus csökkenĂ©se (azaz a bezĂĄrtsĂĄg, illetve a cselekvĂ©skĂ©ptelensĂ©g Ă©lmĂ©nye) az erre vonatkozĂł elemzĂ©sek Ă©rtelmĂ©ben az egyik legjelentƑsebb magyarĂĄzĂłja volt a depressziĂł ilyen szintƱ tĂ©rnyerĂ©sĂ©nek. Mindez azokkal az elmĂ©letekkel is összecseng, hogy a tanult tehetetlensĂ©g (talĂĄn sokak szĂĄmĂĄra ismert a fogalom alapjait lefektetƑ Martin Seligman 1960-as Ă©vekben vĂ©gzett vizsgĂĄlatsorozata, melyben a menekĂŒlĂ©si ĂștvonalaktĂłl elzĂĄrt kutyĂĄk kiszĂĄmĂ­thatatlan idƑközönkĂ©nt ĂĄramĂŒtĂ©st kaptak) olyasfĂ©le attribĂșciĂłs stĂ­lushoz vezet, mely a depressziĂłval kĂŒzdƑ ember ĂĄltal (lĂĄtszĂłlag vagy tĂ©nylegesen) befolyĂĄsolhatatlannak tetszƑ negatĂ­v esemĂ©nyeket belsƑ, stabil Ă©s ĂĄltalĂĄnos (vagyis nem igazĂĄn definiĂĄlhatĂł) okoknak tulajdonĂ­tja. EgyszerƱbben szĂłlva: a szenvedĂ©st kivĂĄltĂł ĂĄllapot belƑlem fakad, megvĂĄltoztathatatlan Ă©s lĂ©nyegĂ©ben meghatĂĄrozhatatlan.

TermĂ©szetesen a vilĂĄgjĂĄrvĂĄny nem az egyetlen olyan globĂĄlis tĂ©nyezƑ, amely a cselekvĂ©skĂ©ptelensĂ©g Ă©s a közössĂ©gekbƑl kiszakĂ­tottsĂĄg Ă©lmĂ©nyĂ©t ennyire hangsĂșlyossĂĄ tette. „ApiacdiktĂĄtumaisavezĂ©ritörekvĂ©sekelnyomĂłlĂ©lektani hatalma mellett az emberi kapcsolatok belsƑkötelmeiisĂșjratermelƑdnek”, Ă­rja BĂĄrkĂĄn. A piac diktĂĄtumai (nevezzĂŒk kapitalizmusnak) a fogyasztĂĄs felĂ© lökik az egyĂ©nt, aki Ă­gy emberi kapcsolatainak ĂĄpolĂĄsa helyett azok helyettesĂ­tƑ Ă©lmĂ©nyeit keresi. A szĂ©lsƑsĂ©ges individualizĂĄciĂłnak kitett posztmodern ember olyan szubjektummĂĄ vĂĄlik, akit a fogyasztĂĄs ideolĂłgiĂĄja emĂ©szt fel, Ă©s a piac ĂĄltal felkĂ­nĂĄlt lehetƑsĂ©gek illuzĂłrikus vĂ©gtelenjĂ©ben a „mindent megtehetsz/mindent megvehetsz” hazugsĂĄgĂĄn olykor-olykor ĂĄtlĂĄtva szembesĂŒl e jĂłl szervezett ĂĄmĂ­tĂĄs mögött rejlƑ frusztrĂĄciĂłval: lehetƑsĂ©gei nagyon is vĂ©gesek, Ă©s amit valĂłjĂĄban keres, nem megvĂĄsĂĄrolhatĂł. JĂłl jelzi ezt az a kutatĂĄsi adat, hogy a magas jövedelmƱ – Ă©s Ă­gy intenzĂ­vebb fogyasztĂĄsi spirĂĄlt is generĂĄlĂł – orszĂĄgokban sok esetben gyakoribb a depressziĂł elƑfordulĂĄsa.

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-foveny-mate-muhelytarsam-11/

BĂĄrkĂĄn a fĂĄsultsĂĄg szĂłt hasznĂĄlja. A depressziĂł termĂ©szetĂ©t illetƑen Ă©n a kiĂĄbrĂĄndultsĂĄg kifejezĂ©st rĂ©szesĂ­tem elƑnyben. Mert e mĂ©ly kilĂĄtĂĄstalansĂĄg ĂĄltalĂĄnos cĂ©lvesztĂ©st is feltĂ©telez. A cĂ©lvezĂ©relt cselekvĂ©s mozgatĂłrugĂłja pedig az Ă©rtĂ©krend. Ha tehĂĄt az oly sokat tapasztalt – Ă©s mĂ©gis egyre kiszolgĂĄltatottabb – emberisĂ©g kiĂĄbrĂĄndul egy-egy eszmĂ©bƑl vagy izmusbĂłl, ha szeme elƑtt nem lebeg olyan cĂ©l, amely lĂ©tezĂ©sĂ©nek konzisztenciĂĄjĂĄt biztosĂ­tja, az jobbĂĄra ĂŒressĂ©ghez, az ĂŒressĂ©g frusztrĂĄciĂłhoz, a frusztrĂĄciĂł agressziĂłhoz vagy annak pandantjĂĄhoz, pontosabban auto-agressziĂłhoz, azaz depressziĂłhoz vezet.

Egy ideje – sokadmagammal – a depressziĂł nyelvi jeleit vizsgĂĄljuk. A legtöbb feltĂĄrt lingvisztikai jellemzƑ – pl. tagadĂłformulĂĄk, mĂșlt idejƱ igĂ©k Ă©s ĂĄltalĂĄnos nĂ©vmĂĄsok nagy arĂĄnyĂș hasznĂĄlata, gyakoribb kĂĄromkodĂĄsok –között kiemelkedik egy, mely a leginkĂĄbb kĂ©pes a szövegbe bĂșjtatott depressziĂł jelenlĂ©tĂ©rƑl ĂĄrulkodni: ez az E/1 nĂ©vmĂĄsok tĂșlburjĂĄnzĂĄsa (illetve ezek ragozott vĂĄltozatai). Én, nekem, enyĂ©m. A depressziĂłval kĂŒzdƑ ember tehĂĄt önmagĂĄba zĂĄrul,

önmagåba zårul

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-foveny-mate-muhelytarsam-11/

figyelme – hiperfĂłkusza – mind inkĂĄbb befelĂ© fordul, Ă©s odabent mĂłdszeres szelekciĂłba kezd, a sötĂ©tet felnagyĂ­tja, a remĂ©nyt keltƑt összezsugorĂ­tja. Ha e figyelem elkezd kifelĂ© vĂĄndorolni, ha a kapcsolĂłdĂĄs nem pusztĂĄn önmagunkkal törtĂ©nik meg, ha cĂ©lt talĂĄlunk, ha nem relativizĂĄlunk minden Ă©rtĂ©ket, ha passzivitĂĄsbĂłl cselekvĂ©sbe vĂĄltunk, ha mĂ©rsĂ©keljĂŒk fogyasztĂĄsunkat, a folyamat megfordĂ­thatĂł.

Sok a ’ha’ (sƑt, ennĂ©l is több). De a BĂĄrkĂĄn ĂĄltal „rossztĂĄrsadalmifolyamatossĂĄg”-nak nevezett tendencia valĂłszĂ­nƱleg csak ezek teljesĂŒlĂ©sĂ©vel Ă­rhatĂł ĂĄt.

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-foveny-mate-muhelytarsam-11/

JĂĄvor Benedek

MưHELYTÁRSAM 12.

2024-08-05 | JEGYZET, MưHELYTÁRSAM

Új rovatunkban arra kĂ©rtĂŒk szerzƑinket, hogy a Liget mƱhelyĂ©ben korĂĄbban szĂŒletett egy-egy Ă­rĂĄs rövid rĂ©szletĂ©re mai tudĂĄsuk-vilĂĄgĂ©rzĂ©sĂŒk szerint reflektĂĄljanak.

„MindenekelƑtt a vilĂĄgkiĂĄllĂ­tĂĄs mƱfajĂĄt volna illendƑ vĂ©gre Ășjragondolni: egyĂĄltalĂĄn korszerƱ-e ez a szĂĄzhatvannĂ©gy Ă©ves kĂ©pzƑdmĂ©ny? A kiĂĄllĂ­tĂłtĂ©r (potom 110 hektĂĄr) hagyomĂĄnyos elrendezĂ©se (tĂĄgas fƑutca a jobbra-balra elterĂŒlƑ pavilonokkal) egy 19. szĂĄzadi, lineĂĄris, mĂșzeumi megismerĂ©si formĂĄt tĂŒkröz, Ă©s cseppet sem reflektĂĄl a 21.

https://ligetmuhely.com/liget/javor-benedek-muhelytarsam-12/

szĂĄzad sajĂĄtos, hĂĄlĂłszerƱ szerkezetĂ©re, vĂ©get nem Ă©rƑ hiperhivatkozĂĄsaira. A milĂĄnĂłi Expo nem segĂ­t lekĂ©pezni Ă©s Ă©rtelmezni korunk informĂĄciĂłs tĂĄrsadalmĂĄt, nem igyekszik lĂĄthatĂłvĂĄ tenni sajĂĄt mĂ©diumĂĄt, hanem koncepciĂłtlanul egymĂĄs hegyĂ©rehĂĄtĂĄra hĂĄnyja az öntelt Ă©s hivalkodĂł Ă©pĂ­tĂ©szeti formĂĄkat. Olyan befogadhatatlan, bejĂĄrhatatlan, tĂșlmĂ©retezett a tĂ©r, amely megerƑsĂ­ti az emberisĂ©g otthontalansĂĄgĂ©rzetĂ©t Ă©s elmagĂĄnyosodĂĄsĂĄt sajĂĄt bolygĂłjĂĄn. Pedig az Expo eredendƑen Ă©pp az emberi elme nagysĂĄgĂĄt ĂŒnnepelte. Most azonban lĂ©trehozta ugyanazt az informĂĄciĂłszmoggal szennyezett vilĂĄgot, ahol Ă©pp e fullasztĂł lĂ©gkör blokkolja a gondolkodĂĄst: a tömĂ©rdek vizuĂĄlis effekt elvakĂ­t, a lenyƱgözƑ technikai megoldĂĄsok elbĂłdĂ­tanak – mire az ember kiszabadul fogsĂĄgukbĂłl, el is felejt mindent. Erre az agystimulĂĄciĂłra 13 milliĂĄrd eurĂłt költöttek, jobb bele sem gondolni, hogy kiknek a pĂ©nzĂ©bƑl, Ă©s hogy ezzel az összeggel mit lehetett volna tenni azĂ©rt a 870 milliĂł Ă©hezƑért, akikĂ©rt – ĂĄllĂ­tĂłlag – a TĂĄplĂĄlni a vilĂĄgot, energiĂĄt adni az Ă©letnek tematikĂĄjĂș vilĂĄgkiĂĄllĂ­tĂĄs kĂ©szĂŒlt.”

Asztalos Emese: VilĂĄgkilĂĄtĂĄstalansĂĄg, 2015/07/15

https://ligetmuhely.com/liget/javor-benedek-muhelytarsam-12/

KiĂĄllĂ­thatĂł-e a vilĂĄg? Amit nem is Ă©rtĂŒnk, Ă©s egyre biztosabbnak lĂĄtszik, hogy nemĂ©rtĂ©sĂŒnk közepette el is pusztĂ­tjuk abban a formĂĄban, ahogy ismerjĂŒk? A vilĂĄg-e az, amit gombostƱhegyre tƱzve, tĂĄrlĂłkban a nĂ©zƑk elĂ© tĂĄrunk, vagy inkĂĄbb sajĂĄt prekoncepciĂłink, hiedelmeink tĂĄrgyiasult lekĂ©pezĂ©se?

A vilĂĄgkiĂĄllĂ­tĂĄs elgondolĂĄsa remĂ©nytelenĂŒl 19. szĂĄzadi. Egy megismerhetƑ, leĂ­rhatĂł, felcĂ­mkĂ©zhetƑ, uralhatĂł Ă©s bemutathatĂł univerzum feltĂ©telezĂ©se hĂșzĂłdik mögötte, amely univerzum a rend vĂ©gsƑ egysĂ©geinek tekintett ĂĄllamkĂ©pzƑdmĂ©nyek mentĂ©n feloszthatĂł Ă©s versenyeztethetƑ. Etatista Ă©s pozitivista felfogĂĄs a vilĂĄgrĂłl, amelyben valakik objektĂ­vnek feltĂ©telezett mĂ©rcĂ©k mentĂ©n valĂłjĂĄban mĂ­toszokat teremtenek ĂĄllamalakulatok körĂŒl, Ă©s sajĂĄt mĂ­toszaik elƑbbrevalĂłsĂĄgĂĄt igyekeznek igazolni. Nem az az igazi kĂ©rdĂ©s, hogy korszerƱ-e a vilĂĄgkiĂĄllĂ­tĂĄs mƱfaja, ahogy Asztalos Emese megfogalmazza. GyanĂ­tom, hogy mĂĄra Ăłhatatlanul anakronisztikussĂĄ vĂĄlt az egĂ©sz koncepciĂł. Sokkal inkĂĄbb Ășgy fogalmazhatĂł meg a dilemma, hogy lĂ©tezhet-e olyan forma, amelyben lehetsĂ©ges lenne a tovĂĄbbĂ©lĂ©se? Hogy mutathatnĂĄnk be adekvĂĄt mĂłdon a szĂ©thullĂĄs peremĂ©re sodrĂłdott, instabil, töredĂ©kes, mozaikdarabokkĂĄ aprĂłzodott vilĂĄgunkat? Mit kĂ©ne lĂĄttatnunk tĂĄrsadalmi elbizonytalanodĂĄsainkbĂłl, pusztulĂł ökoszisztĂ©mĂĄinkbĂłl? EgyĂĄltalĂĄn, a megismerĂ©s mely csatornĂĄin keresztĂŒl Ă©szlelt vilĂĄgolvasatot tĂĄrjuk a nagyĂ©rdemƱ elĂ©?

A lĂĄthatĂł, megfoghatĂł, leĂ­rhatĂł Ă©s stabil vilĂĄg ĂĄlma örökre szertefoszlott. TalĂĄn a szĂ©thullĂĄs generĂĄlta szorongĂĄs milliĂłnyi kĂŒlönbözƑ formĂĄja lenne bemutathatĂł. Kiirtott esƑerdƑ ledöntött fatönkjei alĂĄ szorult/Ăł orĂĄngutĂĄnok sikolya. A bucsai tömegsĂ­rok nĂ©masĂĄga. A nagyvĂĄrosok aluljĂĄrĂłiban fekvƑ hajlĂ©ktalanok szemĂ©ben a remĂ©nytelensĂ©g. Az utolsĂł vĂ­ztartalĂ©kokat kizsigerelƑ akkumulĂĄtorgyĂĄri szivattyĂșk morgĂĄsa. A hĂłnaprĂłl hĂłnapra nem megĂ©lƑ, gyerekeit egyedĂŒl nevelƑ ĂĄpolĂłnƑ fĂĄradtsĂĄga. A hatĂĄrkerĂ­tĂ©snĂ©l fĂ©lholtra gumibotozott hĂĄborĂșs menekĂŒlt fĂĄsultsĂĄga. A kiirtott FertƑ tavi nĂĄdas helyĂ©n fĂŒtyĂŒlƑ szĂ©l. A szĂ©thullĂĄs elƑtti Ă©letĂ©nek visszanyerĂ©se remĂ©nyĂ©ben populista szĂ©lsƑjobboldaliakat hatalomba segĂ­tƑ tĂ­z- Ă©s szĂĄzmilliĂłk remĂ©nytelen vĂĄgya vilĂĄgszerte. Egy megsebzett bolygĂł panasza. Ez lehetne az Ă©n vilĂĄgkiĂĄllĂ­tĂĄsom.

reménytelenség

https://ligetmuhely.com/liget/javor-benedek-muhelytarsam-12/

LĂĄnyi AndrĂĄs

MưHELYTÁRSAM 13.

2024-08-09 | JEGYZET, MưHELYTÁRSAM

Új rovatunkban arra kĂ©rtĂŒk szerzƑinket, hogy a Liget mƱhelyĂ©ben korĂĄbban szĂŒletett egy-egy Ă­rĂĄs rövid rĂ©szletĂ©re mai tudĂĄsuk-vilĂĄgĂ©rzĂ©sĂŒk szerint reflektĂĄljanak.

„MitisjelentettatöbbszöröspluralizmusarelatĂ­velmaradottsĂĄgĂ©smegkĂ©settsĂ©g viszonyai között? ElƑszörazt,hogyrĂ©giĂłnkbannemapolgĂĄrosultharmadikrend nyilvĂĄnĂ­tottaönmagĂĄt politikai nemzettĂ©, hanemĂ©rtelmisĂ©giek,patriĂłtanemesek Ă©bresztettĂ©k,egyesĂ­tettĂ©kanemzetet.AtudatformĂĄlĂĄsbannemafranciamintĂĄt,

https://ligetmuhely.com/liget/lanyi-andras-muhelytarsam-13/

hanemanĂ©metromantikanyelvi-etnikainemzetkoncepciĂłjĂĄtvettĂ©kĂĄt.Ebbena felfogĂĄsbana’nĂ©p’nemanemessĂ©gĂ©sapolgĂĄrsĂĄgalattidolgozĂłrĂ©tegeket,hanem egyidealizĂĄltarchaikusközössĂ©grevisszanyĂșlĂłetnikaiidentitĂĄstjelentett,Ă­gya’nĂ©pi’ afajivalazonosĂ­thatóértelmetnyert.EbbƑla’nĂ©pies’nemzeteszmĂ©bƑl Ă©s szervezĂ©si gyakorlatbĂłlalakultkiaszociĂĄldarwinizmus,akonzervatĂ­vszociĂĄlreformĂ©saz agresszĂ­vnacionalizmushatĂĄsĂĄra—arasszizmus,amelynekfajidiszkriminĂĄciĂłja, antiszemitizmusaolyanretteneteseszmerombolĂĄstĂ©sfajirtĂĄsteredmĂ©nyezett NĂ©metorszĂĄgban,AusztriĂĄban,MagyarorszĂĄgon,RomĂĄniĂĄban,voltakĂ©ppenazegĂ©sz rĂ©giĂłban.

ApluralizmusmĂĄsiknegatĂ­vhatĂĄsaarĂ©giĂłpolitikaiszervezƑdĂ©sĂ©ben mutatkozott meg.AnĂ©peketarkahalmazĂĄt,Ă©rthetƑen,csakegyregionĂĄlisintegrĂĄciĂłtarthatta összeĂ©sfenn.AHabsburgokbirodalomteremtƑintegrĂĄciĂłjaazonbanĂ©ppena pluralitĂĄsokegymĂĄsellenikijĂĄtszĂĄsĂĄvalvagyelnyomĂĄsĂĄval,többnyireaz

abszolutizmuskatonaiĂ©shivataliapparĂĄtusĂĄvalteremtettemegaztatekintĂ©lyi ĂĄllamot,amelybenĂ©ppenaliberĂĄlisĂ©raalatt,szinteĂ©szrevĂ©tlenĂŒlkerekedettfelĂŒla bĂŒrokratikusetatizmus.Nemkellbizonygatnom:anĂ©metĂ©sazosztrĂĄk-magyarĂĄllam voltamelegĂĄgyaafajelmĂ©lettel,anacionalistaĂ©sszociĂĄlisdemagĂłgiĂĄval,amilitarista renddelfellĂ©pƑfasizmusnak,amelynemcsakKözĂ©p-EurĂłpĂĄtpusztĂ­tottael,hanema ’KözĂ©p-EurĂłpa’gondolatotisdiszkreditĂĄlta.”

HanåkPéter:Közép-Európakeresiönmagåt,1988/1

https://ligetmuhely.com/liget/lanyi-andras-muhelytarsam-13/

Mit lehet ehhez ma hozzĂĄtenni?

Közel nĂ©gy tovĂĄbbi Ă©vtized szomorĂș tapasztalatĂĄt, hogy ez mennyire Ă­gy van. Hogy az iskolĂĄban ma sem ezt tanĂ­tjĂĄk. És hogy a rĂ©giĂł, de kĂŒlönösen MagyarorszĂĄg ma is a polgĂĄrosodĂĄs terĂ©n elszenvedett, behozhatatlannak tƱnƑ hĂĄtrĂĄnyok következmĂ©nyeit nyögi.

https://ligetmuhely.com/liget/lanyi-andras-muhelytarsam-13/

A kivĂĄlĂł törtĂ©nĂ©sz szavainak ezekben a napokban kĂŒlönös idƑszerƱsĂ©get kölcsönöz az osztrĂĄk–magyar–cseh radikĂĄlis jobboldaliak (ĂșjfasisztĂĄk) frakciĂł-alakĂ­tĂĄsa az EurĂłpai UniĂłban – a hazaszeretet–patriotizmus – nevĂ©ben. EzĂ©rt az idĂ©zett szövegrĂ©szt azzal egĂ©szĂ­tenĂ©m ki, amit HanĂĄk PĂ©ter nĂĄlam jobban tudott, hogy a haza szeretete mindig ott fordul ĂĄt agressziĂłba, ahol a nemzeti önazonossĂĄg tudata erƑtlen Ă©s hiĂĄnyos, ahol a nemzettĂ© vĂĄlĂĄs sĂșlyos kudarcok, vesztesĂ©gek ĂĄrĂĄn ment vĂ©gbe. SzĂłval, hogy az idegengyƱlölet mĂ©lyĂ©n rejtett öngyƱlölet lapul. A mi patriĂłtĂĄink nem bennĂŒnket, nem a honfitĂĄrsaikat szeretik – pedig a haza vĂ©gĂŒl is mi volnĂĄnk -, hanem az elƑítĂ©letek, rĂ©gi Ă©s Ășj hazugsĂĄgok gyƱjtemĂ©nyĂ©t, amelyre a sajĂĄt uralmi igĂ©nyeiket alapozzĂĄk.

De ne legyenek illĂșziĂłink, a modern nemzetĂĄllami integrĂĄciĂł a spanyol fĂ©lszigeten, a brit szigeteken vagy a mai FranciaorszĂĄg terĂŒletĂ©n sem bĂ©kĂ©s Ășton, hanem többnyire kegyetlen erƑszakkal, tƱzzel Ă©s vassal ment vĂ©gbe, a kisebbsĂ©gek elnyomĂĄsa Ă©s beolvasztĂĄsa ĂĄrĂĄn, akĂĄr az abszolĂșt monarchia, akĂĄr az igen tisztelt polgĂĄrsĂĄg intĂ©zkedett. Az Ă©bredƑ nacionalizmusok tizenkilencedik szĂĄzadi konfliktusa a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©ben ezekhez kĂ©pest kedĂ©lyes civakodĂĄs volt. A kĂŒlönbsĂ©g csak annyi, hogy odaĂĄt a dolog többĂ©-kevĂ©sbĂ© sikerĂŒlt, nĂĄlunk pedig a nemzet – hogy magamat idĂ©zzem –, olyan takarĂł maradt, amit mindig egymĂĄsrĂłl kellett lecibĂĄlni. (AzĂ©rt hallottam Ă©n mĂĄr az egysĂ©ges polgĂĄri nemzetĂĄllamrĂłl skĂłtokat, katalĂĄnokat is vitĂĄzni.)

kedélyes civakodås

Az Atlanti-ĂłceĂĄn kĂ©t oldalĂĄn Ășjabban elharapĂłzĂł radikĂĄlis populizmus pedig a nemzetek szĂ©thullĂĄsĂĄrĂłl tanĂșskodik. Hogy a faji, nemi, vallĂĄsi hovatartozĂĄs a huszonegyedik szĂĄzadban ismĂ©t meghatĂĄrozĂł politikai tĂ©nyezƑvĂ© vĂĄlhat, erre HanĂĄk PĂ©ter aligha szĂĄmĂ­tott. Ez mĂĄr egy mĂĄsik törtĂ©net, a globalizĂĄlĂłdĂł ipari tömegtĂĄrsadalmakĂ©. MĂ©g visszasĂ­rjuk majd a nemzetĂĄllamot!

MifelĂ©nk, a KĂĄrpĂĄt-medencĂ©ben egyĂ©bkĂ©nt a regionĂĄlis integrĂĄciĂł demokratikusabb vĂĄltozata eleve kilĂĄtĂĄstalan volt. Mire a (korlĂĄtozott Ă©s felemĂĄs) polgĂĄrosodĂĄs lehetƑsĂ©ge megnyĂ­lt az oszmĂĄn Ă©s Habsburg Birodalom uralma alatt sĂ­nylƑdƑ nĂ©pek elƑtt, mĂĄr eldƑlt, hogy a modernizĂĄciĂł nem egyesĂŒlĂ©sĂŒkhöz, hanem elkĂŒlönĂŒlĂ©sĂŒkhöz vezet. A Habsburg-abszolutizmus alkalmatlan volt az integrĂĄciĂł megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄra. A

https://ligetmuhely.com/liget/lanyi-andras-muhelytarsam-13/

szentistvĂĄni MagyarorszĂĄg lĂ©tezĂ©se az adott birodalmi keretektƑl fĂŒggetlenĂŒl önĂĄltatĂĄsnak bizonyult. Az önkĂ©ntes konföderĂĄciĂłt pedig a Duna-menti nĂ©pek egy percig sem gondoltĂĄk komolyan. IlyesmirƑl csak innen-onnan szĂĄmƱzött forradalmĂĄrok ĂĄlmodoztak olykor az emigrĂĄciĂłban.

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/lanyi-andras-muhelytarsam-13/

2024-08-13 | JEGYZET, MưHELYTÁRSAM Gulyås Ábel MưHELYTÁRSAM 14.

Új rovatunkban arra kĂ©rtĂŒk szerzƑinket, hogy a Liget mƱhelyĂ©ben korĂĄbban szĂŒletett egy-egy Ă­rĂĄs rövid rĂ©szletĂ©re mai tudĂĄsuk-vilĂĄgĂ©rzĂ©sĂŒk szerint reflektĂĄljanak.

https://ligetmuhely.com/liget/gulyas-abel-muhelytarsam-14/

„Az Istenben lehorgonyzott individuumok szeretetközössĂ©ge, Ă©s a hatalmon, erƑszakon Ă©s konkurenciaharcon alapulĂł vilĂĄg kettƑssĂ©ge olyan ’nem vĂ©gigvitt’ emberi emancipĂĄciĂłra utal, melyet Marx majd a keresztĂ©nysĂ©get betetƑzƑ politikai emancipĂĄciĂł kapcsĂĄn Ă­r le. Nehezen vitathatĂł ez a politikai emancipĂĄciĂłt a keresztĂ©nysĂ©gre visszavezetƑ, Ă©les szemƱ megfigyelĂ©s. Legyen szĂł akĂĄr civitas Dei Ă©s civitas terrena, akĂĄr citoyen Ă©s bourgeoise, politikai ĂĄllam Ă©s polgĂĄri tĂĄrsadalom kettƑssĂ©gĂ©rƑl, a „kettƑs Ă©let” tĂ©nye mindkĂ©t esetben fennĂĄll. A kĂ©rdĂ©s csak az, nem az idƑs Hegelnek volt-e igaza Marxszal, de egyben az ifjĂș Hegellel szemben is, amikor Ășgy gondolta, hogy Ă©pp ennek a kettƑssĂ©gnek, ennek a kitartott Ă©s Ă©letben tartott feszĂŒltsĂ©gnek köszönhetƑk az eurĂłpai tĂĄrsadalom emancipĂĄciĂłs vĂ­vmĂĄnyai. A keresztĂ©nysĂ©g azĂ©rt nem maradt meg a kicsiny nazarĂ©nus szekta belĂŒgyĂ©nek, mert ahelyett, hogy megkĂ­sĂ©relte volna „a szĂŒksĂ©gszerƱsĂ©g birodalmĂĄbĂłl a szabadsĂĄg birodalmĂĄba törtĂ©nƑ ugrĂĄst”, kitartott JĂ©zus PilĂĄtusnak adott vĂĄlasza mellett: ’Az Ă©n orszĂĄgom nem ebbƑl a vilĂĄgbĂłl valĂł. Ha ebbƑl a vilĂĄgbĂłl volna orszĂĄgom, harcra kelnĂ©nek szolgĂĄim, hogy ne kerĂŒljek a zsidĂłk kezĂ©re. De az Ă©n orszĂĄgom nem innen való’.”

Tallår Ferenc: Azidegenésamåsik, 2004/12

A szöveg itt nem idĂ©zett rĂ©sze az elvileg rĂłmai katolikus gondolkodĂł Carl Schmittnek az egzisztenciĂĄlis mĂĄssĂĄgot megjelenĂ­tƑ idegent lehetsĂ©ges ellensĂ©gkĂ©nt Ă©rtelmezƑ tĂ©zise Ă©s a zsidĂł-keresztĂ©ny hagyomĂĄny közössĂ©gen kĂ­vĂŒlrƑl Ă©rkezƑk befogadĂĄsĂĄt elƑírĂł alapelve közötti feszĂŒltsĂ©get vĂĄzolja. A tĂĄrsadalmi szfĂ©ra elvĂĄrĂĄsait maga mögött hagyĂł individuum egy nem politikai termĂ©szetƱ communitasba, Isten Ășj nĂ©pĂ©nek szeretet-közössĂ©gĂ©be lĂ©p. JĂłrĂ©szt erre a gondolatra, a profĂĄn, közĂŒgyek szfĂ©rĂĄjĂĄtĂłl elvĂĄlasztott szeretet-közössĂ©g tĂ©telĂ©re vezethetƑ vissza a nyugaton vĂ©gbement politikai emancipĂĄciĂł, ĂĄm az egĂ©sz emberisĂ©gre kiterjedƑ közössĂ©g eszmĂ©je idegen Schmitt elmĂ©letĂ©tƑl.

ManapsĂĄg, mikor a kormĂĄnypĂĄrt

mulandĂł emberi alkotĂĄs

https://ligetmuhely.com/liget/gulyas-abel-muhelytarsam-14/

intellektuålis håtorszågåban a keresztény tradíció és Schmitt univerzalizmust kizåró

teóriåja jól megfér egymås mellett,

kĂŒlönösen eleven kĂ©rdĂ©s, hogy mit Ă©s miĂ©rt Ă©rdemes megƑrizni civilizĂĄciĂłnk keresztĂ©ny öröksĂ©gĂ©bƑl, Ă©s mi az, ami nem fĂ©r össze ezzel a tradĂ­ciĂłval. Itt csak a latin keresztĂ©nysĂ©g kora közĂ©pkorbĂłl szĂĄrmazĂł, az eurĂłpai politikai tudatot Augustinus fellĂ©pĂ©se Ăłta meghatĂĄrozĂł aspektusĂĄt emelem ki: Ágoston elgondolĂĄsĂĄt, aki a morĂĄlis fogyatkozĂĄssal eredendƑen megterhelt ĂĄllamot a bƱn következtĂ©ben lĂ©trejött, mulandĂł emberi alkotĂĄskĂ©nt rajzolta meg. Mint BibĂł Ă©les szemmel Ă©szrevette, ezzel kezdƑdik az eurĂłpai politikai fejlƑdĂ©s egyik kulcs momentuma: „a hatalom szĂŒntelen önigazolĂĄsĂĄnak Ă©s moralizĂĄlĂłdĂĄsĂĄnak a törtĂ©nete”. MĂĄrpedig – az antik elƑzmĂ©nyek mellett – a hatalomgyakorlĂĄs erkölcsi igazolĂĄsra szorultsĂĄgĂĄnak gondolatĂĄban gyökerezik a hatalmi ĂĄgak elvĂĄlasztĂĄsĂĄt elƑírĂł Ășjkori morĂĄlis Ă©s politikai imperatĂ­vusz.

BibĂł szerint a nyugati ĂĄllamelmĂ©leti fejlƑdĂ©s nĂłvuma nem a hĂĄrom hatalmi ĂĄg szĂ©tvĂĄlasztĂĄsĂĄnak gondolata, hanem az ĂĄllamhatalmi ĂĄgaknak – mivel a hatalomgyakorlĂĄs demoralizĂĄlĂĄsa miatt a politikai vezetƑk ellenƑrzĂ©sre szorulnak – az adott politikai közössĂ©g sajĂĄtossĂĄgain nyugvĂł elvĂĄlasztĂĄsa, hogy egyetlen szemĂ©ly vagy csoport se törhessen zsarnoki uralomra. EzĂ©rt eltĂ©rƑ a maximĂĄt egyarĂĄnt szem elƑtt tartĂł brit, francia vagy Ă©pp Ă©szak-amerikai alkotmĂĄnyos berendezkedĂ©s. A tĂĄrsadalmi Ă©s gazdasĂĄgi struktĂșra vĂĄltozĂĄsaival a hatalomkoncentrĂĄciĂł gĂłcai is ĂĄtalakulnak: az elmĂșlt Ă©vtizedek technolĂłgiai Ă©s kommunikĂĄciĂłs forradalma gyökeresen megvĂĄltoztatta köz- Ă©s magĂĄnĂ©letĂŒnket.

Amikor ezt Ă­rom, az Ă©let majd minden terĂŒletĂ©n – az utazĂĄstĂłl a pĂ©nzĂŒgyeken ĂĄt az egĂ©szsĂ©gĂŒgyig – a globĂĄlis fennakadĂĄsokat okozĂł technikai hibĂĄrĂłl szĂłlnak a hĂ­rek. Az egyre komplexebb informatikai rendszereknek kiszolgĂĄltatott ember Rousseau korkĂ©pe szerint „szabadnak szĂŒletett, Ă©s mindenĂŒtt lĂĄncokat visel”. Mindez a totĂĄlis megfigyelƑ ĂĄllam rĂ©mkĂ©pĂ©vel is fenyeget, amilyen a KĂ­nĂĄban bevezetett tĂĄrsadalmi kreditrendszer.

Hogy kultĂșrĂĄnkban se a politikai elit, se az ĂĄllami ellenƑrzĂ©s alĂłl kibĂșjni prĂłbĂĄlĂł techĂłriĂĄsok ne törhessenek tĂșlhatalomra, Ă©rdemes Ășjra felidĂ©zni a latin keresztĂ©nysĂ©gbƑl rĂĄnk maradt maximĂĄt: minden e vilĂĄgi uralom morĂĄlis igazolĂĄsra, következĂ©skĂ©pp ellenƑrzĂ©sre szorul.

https://ligetmuhely.com/liget/gulyas-abel-muhelytarsam-14/

Tevesz

LĂĄszlĂł

MưHELYTÁRSAM 15.

2024-08-18 | JEGYZET, MưHELYTÁRSAM

Új rovatunkban arra kĂ©rtĂŒk szerzƑinket, hogy a Liget mƱhelyĂ©ben korĂĄbban szĂŒletett egy-egy Ă­rĂĄs rövid rĂ©szletĂ©re mai tudĂĄsuk-vilĂĄgĂ©rzĂ©sĂŒk szerint reflektĂĄljanak.

„1665-ben Londont pestis sĂșjtotta. Igazolhatatlan, de nem kizĂĄrhatĂł (affĂ©le ’feltĂ©telezve, de meg nem engedve’) sejtĂ©sek szerint egy a gyarmatokrĂłl Ă©rkezett hajĂł hurcolta a vĂĄrosba a bubĂłpestist. Nem volt ellenszer. A jĂĄrvĂĄnyĂŒgy akkori ĂĄllapotĂĄnak

https://ligetmuhely.com/liget/tevesz-laszlo-muhelytarsam-15/

Ă©s a hatĂłsĂĄgok gondolkodĂĄsĂĄnak megfelelƑen, ha egy hĂĄzban felĂŒtötte fejĂ©t a kĂłr, kĂ­vĂŒlrƑl bedeszkĂĄztĂĄk az ajtĂłt-ablakot Ă©s Ƒrt ĂĄllĂ­tottak az Ă©pĂŒlet elĂ© azzal, hogy aki kijön, lƑje le. Az elnĂ©ptelenedett hĂĄzakat felgyĂșjtottĂĄk.

Tragikus szĂĄmĂ­tĂĄsok lĂĄttak napvilĂĄgot arrĂłl, hogy ha a jĂĄrvĂĄny ilyen ĂŒtemben gyilkol tovĂĄbb, hĂĄny hĂ©t a vilĂĄg, mennyi idƑn belĂŒl nem marad Londonnak egyetlen lakosa sem. A szĂĄmĂ­tĂĄsok figyelembe vettek minden rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł adatot, Ă©s a maguk mĂłdjĂĄn hibĂĄtlanok voltak. Ám idƑvel a jĂĄrvĂĄny elĂ©rte csĂșcsĂĄt Ă©s visszavonult. MagĂĄtĂłl. (Ha van ilyen.) Nem tudtĂĄk sem gyĂłgyĂ­tani, sem megelƑzni, nem tudtĂĄk a karantĂ©nrendszert rĂ©smentesen, hatĂ©konyan kiĂ©pĂ­teni. És mĂ©gis. Mintha a bubĂłpestis-baktĂ©rium elunta volna az ellenĂĄllĂĄs nĂ©lkĂŒli pusztĂ­tĂĄst. Ahogy jött, Ășgy eltƱnt. Mintha visszaszĂĄllt volna a hajĂłra, melyrƑl a rakpartra lĂ©pett, Ă©s tĂĄvozott volna oda, ahonnan Ă©rkezett. FeltĂ©telezĂ©sek vannak – beleĂ©rtve a jĂĄrvĂĄnyt követƑ tƱzvĂ©sz ’sterilizĂĄlĂł hatĂĄsĂĄt’ –, Ă©szszerƱ magyarĂĄzat nincs. London megmenekĂŒlt. Nem tudjuk, miĂ©rt.”

BĂ©kĂ©s PĂĄl: Ha eljƑ a jövƑ, 1997/12

https://ligetmuhely.com/liget/tevesz-laszlo-muhelytarsam-15/

BĂ©kĂ©s PĂĄl prĂłzĂĄja a kifĂŒrkĂ©szhetetlen jövƑrƑl szĂłl, birodalmak fel- Ă©s elvirĂĄgzĂĄsĂĄrĂłl, a törtĂ©nelem menetĂ©t megfordĂ­tĂł, kiszĂĄmĂ­thatatlan esemĂ©nyekrƑl. A szöveg apropĂłjĂĄt a millenniumi vĂĄrakozĂĄs adta, amikor Ă©ppen a SzovjetuniĂł kimĂșlĂĄsa Ă©s az amerikai hegemĂłnia megszilĂĄrdulĂĄsa kerĂŒlt reflektorfĂ©nybe. MĂĄra vĂĄltozott a kĂ©p: az egypĂłlusĂș vilĂĄgrend vĂĄlsĂĄgba jutott, az EgyesĂŒlt Államok Ășj kihĂ­vĂłkkal kerĂŒlt szembe.

Felemelkedett KĂ­na; a transzatlanti szövetsĂ©gen kĂ­vĂŒli vilĂĄg befolyĂĄsos ĂĄllamai Ă©rdekszövetsĂ©gbe tömörĂŒltek (BRICS); a birodalmi öntudatĂĄban sĂ©rtett OroszorszĂĄg brutĂĄlisan igyekszik geopolitikai Ă©rdekeit Ă©rvĂ©nyesĂ­teni UkrajnĂĄban. A nyugati fƑsodor az Ășj hideghĂĄborĂșs helyzetet demokrĂĄcia Ă©s diktatĂșra közötti kĂŒzdelemkĂ©nt Ă©rtelmezi, s ezt az ellentĂ©tpĂĄrt elƑszeretettel vetĂ­ti ki a belpolitikai viszĂĄlyokra is.

A kĂ©p persze jĂłval ĂĄrnyaltabb. A BRICS-et vezetƑ öt ĂĄllam közĂŒl hĂĄrom demokrĂĄcia: BrazĂ­lia, DĂ©l-Afrika Ă©s India. Ezek az orszĂĄgok nem ĂĄpolnak felhƑtlen viszonyt MoszkvĂĄval, illetve Pekinggel, de igyekeznek semlegesek maradni az orosz–ukrĂĄn hĂĄborĂș megĂ­tĂ©lĂ©sĂ©ben Ă©s nem tĂĄmogatjĂĄk az agresszort sĂșjtĂł gazdasĂĄgi intĂ©zkedĂ©seket. A brazil, dĂ©l-afrikai Ă©s indiai kormĂĄny ĂĄltal dominĂĄlt globĂĄlis DĂ©l kĂŒlpolitikĂĄja alapvetƑen Ă©rdekvezĂ©relt, de szerepet jĂĄtszik benne az amerikai imperializmus elutasĂ­tĂĄsa is. A dĂ©l-amerikai, afrikai Ă©s dĂ©l-ĂĄzsiai orszĂĄgokban mĂ©g Ă©lĂ©nken emlĂ©keznek arra, amit mi Nyugaton igyekszĂŒnk a szƑnyeg alĂĄ söpörni: a CIA közremƱködĂ©sĂ©re a guatemalai puccsban Ă©s a chilei katonai junta hatalomra jutĂĄsĂĄban, a kambodzsai bombĂĄzĂĄsokra, Irakra, AfganisztĂĄnra. A „szabĂĄlyokon alapulĂł vilĂĄgrendre”, ugyebĂĄr


„Korunk pestise
” – sokfĂ©lekĂ©ppen lehetne befejezni ezt a mondatot. TalĂĄn „a koronavĂ­rus” a legkĂ©zenfekvƑbb. Volt abban valami felemelƑ, ahogy az eurĂłpai tĂĄrsadalom a kezdetekkor viszonyult a jĂĄrvĂĄnyhoz. A karantĂ©nba zĂĄrt emberek az erkĂ©lyen Ă©nekeltek, nĂ©hĂĄny hĂ©tre felĂ©ledt a közössĂ©gi szolidaritĂĄs, az orvostudomĂĄny bĂĄmulatos gyorsasĂĄggal reagĂĄlt a vĂ©szhelyzetre. AztĂĄn a törtĂ©net kezdett groteszkbe fordulni. A jĂĄrvĂĄny lekĂŒzdĂ©sĂ©ben csak SvĂ©dorszĂĄg Ă©s Florida vĂĄlasztotta a polgĂĄri autonĂłmiĂĄt tiszteletben tartĂł szabadelvƱ megoldĂĄst. A többi nyugati ĂĄllam KĂ­nĂĄhoz hasonlĂł szigorĂșsĂĄggal jĂĄrt el, hovatovĂĄbb eljutott a de facto kötelezƑ oltĂĄsig – az oltatlanok megbĂ©lyegzĂ©sĂ©ig Ă©s

polgĂĄri autonĂłmia

https://ligetmuhely.com/liget/tevesz-laszlo-muhelytarsam-15/

ellehetetlenĂ­tĂ©sĂ©ig. Az etatista-technokrata intĂ©zkedĂ©sek csĂșcsa volt, amikor az oltĂĄsi kötelezettsĂ©g ellen tiltakozĂł kamionosok bankszĂĄmlĂĄjĂĄt befagyasztotta a kanadai kormĂĄny.

Sokan felhĂ­vtĂĄk mĂĄr a figyelmet: nemcsak a baloldali progressziĂł Ă©s a jobboldali populizmus ĂĄll hadilĂĄbon a demokratikus hagyomĂĄnyokkal, hanem a centrumpolitika is hajlamos a „felvilĂĄgosult abszolutizmus” reflexei szerint uniformizĂĄlni a közvĂ©lemĂ©nyt.

A demokratikus berendezkedĂ©s a törtĂ©nelem luxustermĂ©ke – fogalmazta meg SzƱcs JenƑ. LĂ©tĂ©t több felƑl fenyegeti valĂłs veszĂ©ly. Milyen kĂĄr, hogy kihaltak az ĂĄllamfĂ©rfiak, s a nĂ©gyĂ©venkĂ©nti voksolĂĄsokon jĂłrĂ©szt cinikusok, kĂ©pmutatĂłk, nĂ©pbolondĂ­tĂłk Ă©s szektĂĄs fanatikusok közĂŒl vĂĄlaszthatunk.

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/tevesz-laszlo-muhelytarsam-15/

KovĂĄcs Laura

MưHELYTÁRSAM 16.

2024-08-19 | JEGYZET, MưHELYTÁRSAM

Új rovatunkban arra kĂ©rtĂŒk szerzƑinket, hogy a Liget mƱhelyĂ©ben korĂĄbban szĂŒletett egy-egy Ă­rĂĄs rövid rĂ©szletĂ©re mai tudĂĄsuk-vilĂĄgĂ©rzĂ©sĂŒk szerint reflektĂĄljanak.

„Egyre több olyan reklĂĄmot gyĂĄrtanak, amely az adott termĂ©k, vagy a termĂ©ket elƑállĂ­tĂł cĂ©g környezetbarĂĄt mivoltĂĄt hangsĂșlyozza. Az öko- Ă©s biotermĂ©kek stĂĄtusszimbĂłlummĂĄ is vĂĄltak, a bennfentesek között egyfajta Ă­tĂ©letet jelentenek (nekem fontos a környezet kĂ©rdĂ©se). Az ökoĂ©pĂ­tĂ©sz, hallom egy szakmai kiĂĄllĂ­tĂĄson a

https://ligetmuhely.com/liget/kovacs-laura-muhelytarsam-16/

tĂĄrlatvezetƑtƑl, a tĂĄjat is megvĂĄlasztja, nemcsak a hĂĄzat Ă©pĂ­ti. De hĂĄny embernek telik ma tĂĄjra? A zöld tudĂĄs Ă©s a zöld fogyasztĂĄs kĂŒlönbsĂ©ge nem elhanyagolhatĂł tĂ©nyezƑ.

Aki mƱanyag tĂĄlban keveri a tĂ©sztĂĄt, nem azĂ©rt teszi, mert megveti a kĂ©zzel faragott, öblös fatĂĄlakat, hanem mert mĂĄsra nem futja neki. Akinek a fĂŒrdƑszobĂĄjĂĄban bioszemrĂĄnckrĂ©met pillantunk meg, arrĂłl mĂ©g ne feltĂ©telezzĂŒnk emelkedettsĂ©get.

EgyszerƱen csak meg tudja fizetni, Ă©s az öregedĂ©stƑl ugyanazzal a fĂ©lelemmel menekĂŒl, mint a ’kommersz vĂĄsĂĄrló’.”

Szvetelszky Zsuzsanna: AnatĂșrhatnĂĄmpolgĂĄr, 2003/9

Ahogy a szĂĄzadfordulĂłn a „greenwashing” szĂł hivatalosan is belibbent az angol nyelvbe, a nagy Oxford szĂłtĂĄr tette egyĂ©rtelmƱvĂ©, hogy a visszaĂ©lĂ©s a fenntarthatĂłsĂĄg cĂ­mkĂ©jĂ©vel nem a nyolcvanas Ă©vek mĂșlĂł jelensĂ©ge volt. A környezettudatossĂĄg egyre nagyobb reklĂĄm, Ă©s azĂ©rt lehet reklĂĄmot csinĂĄlni belƑle, mert borogatĂĄst kĂ­nĂĄl a bolygĂł pusztulĂĄsa felett Ă©rzett tompa bƱntudatra. LegalĂĄbbis azok szĂĄmĂĄra, akik

https://ligetmuhely.com/liget/kovacs-laura-muhelytarsam-16/

megengedhetik maguknak a kĂŒlönfĂ©le zöld termĂ©keket, hiszen bizonyos szempontbĂłl az ökobƱntudat is luxuscikk: ez a feszengĂ©s azokĂ©, akik Ășgy gondoljĂĄk, tehetnĂ©nek valamit, Ă©s aggasztja Ƒket a feltĂ©teles mĂłd.

A környezettudatossĂĄg kĂ©rdĂ©se Ășjfajta hierarchiĂĄt ĂĄllĂ­t fel, amelyben lĂĄtszĂłlag a lelkiismeret Ă©s a tĂĄrsadalmi szerepvĂĄllalĂĄs hatĂĄrozzĂĄk meg az egyĂ©n Ă©rtĂ©kĂ©t, az igazsĂĄgtalan Ă­tĂ©letet pedig Ășgy prĂłbĂĄljuk elkerĂŒlni, hogy elegĂĄnsan lecsippentjĂŒk a diskurzusrĂłl azokat, akik szĂĄmĂĄra a „zöld Ă©letmĂłd” soha nem volt opciĂł. A tĂĄrsadalom nem vĂĄrja el mindenkitƑl a bekapcsolĂłdĂĄst, meghagyja presztĂ­zskĂ©rdĂ©snek. A hĂĄtrĂĄnyos helyzetƱ embernek pedig esĂ©lye sincs a környezeti cselekvĂ©sre. Hogy is vĂĄsĂĄrolhatna ĂșjrahasznosĂ­tott anyagbĂłl kĂ©szĂŒlt bakancsot, amikor azzal van elfoglalva, hogy minden gyereke lĂĄbĂĄt cipƑ fedje? Nemhogy a „zero waste” szellemisĂ©gĂ©ben, de a maga szĂĄmĂĄra fenntarthatĂł fogyasztĂĄsban sem gondolkodhat, önhibĂĄjĂĄn kĂ­vĂŒl rövid tĂĄvĂș tervezĂ©sre kĂ©nyszerĂŒl. HiĂĄba is szĂĄmolgatnĂĄ – Terry Pratchett mĂ©ltĂĄnytalansĂĄgi elmĂ©lete nyomĂĄn –, hogy 10 Ă©v tĂĄvlatĂĄban mennyi pĂ©nzt pazarol el, amikor egyetlen jĂł minƑsĂ©gƱ termĂ©k helyett Ășjra meg Ășjra megveszi Ă©s elhasznĂĄlja az ĂłcskĂĄt. Ahelyett, hogy összeroskadna a kalkulĂĄciĂł eredmĂ©nyei alatt, a mostra figyel, Ă©s megveszi, amit megvehet. Nincs olyan, hogy befektetĂ©s. A befektetĂ©shez tƑke kell. A hĂĄztetƑt napelemmel beborĂ­tĂł csalĂĄd megĂ©rdemli az elismerƑ pillantĂĄsokat, de „teljesĂ­tmĂ©nye” morĂĄlis szempontbĂłl nem összemĂ©rhetƑ a mĂĄs vagyoni helyzetben lĂ©vƑével. A környezettel törƑdĂ©snek feltĂ©telei vannak: a sajĂĄt jelenen tĂșli homĂĄlyos vĂ­ziĂł akkor jöhet szĂĄmĂ­tĂĄsba, amikor a legalapvetƑbb szĂŒksĂ©gletek nem szenvednek hiĂĄnyt.

méltånytalansågi elmélet

1. A Terry Pratchett-idĂ©zet, ami angol nyelvterĂŒleten „boot theory” nĂ©ven vĂĄlt ismerttĂ©: Vimes Ășgy okoskodott, hogy a gazdagok azĂ©rt olyan gazdagok, mert sikerĂŒl kevesebb pĂ©nzt költeniĂŒk. VegyĂŒk pĂ©ldĂĄul a bakancsokat. Ɛ havonta 38 dollĂĄrt keresett, nem szĂĄmĂ­tva a jĂĄradĂ©kot. Egy pĂĄr igazĂĄn jĂł bƑrcsizma 50 dollĂĄrba kerĂŒlt. De egy pĂĄr megfizethetƑ csizma, ami nagyjĂĄbĂłl egy vagy kĂ©t szezont ĂĄtvĂ©szelt, aztĂĄn pokolian ĂĄtĂĄzott, amikor a kartonpapĂ­r felmondta a szolgĂĄlatot, mintegy 10 dollĂĄrba kerĂŒlt. Vimes ilyenfajta bakancsokat vĂĄsĂĄrolt, Ă©s addig hordta ezeket, amĂ­g a talpuk olyan vĂ©kony nem lett, hogy a ködös Ă©jjeleken pusztĂĄn a macskakƑ tapintĂĄsĂĄbĂłl meg tudta ĂĄllapĂ­tani, hogy Ankh-Morpork melyik rĂ©szĂ©n jĂĄr. De az a helyzet, hogy a jĂł bakancsok Ă©veken ĂĄt kitartottak. Akinek volt 50 dollĂĄrja, olyan pĂĄr csizmĂĄt kapott, ami 10 Ă©v mĂșlva is szĂĄrazon tartotta a lĂĄbĂĄt, mĂ­g a szegĂ©ny ember, aki csak olcsĂł bakancsokat engedhetett meg magĂĄnak, ugyanannyi idƑ alatt mĂĄr 100 dollĂĄrt költött csizmĂĄkra, mĂ©gis vizes volt a lĂĄba. [1]

Ez volt Samuel Vimes kapitĂĄny „bakancs” elmĂ©lete a tĂĄrsadalmi-gazdasĂĄgi mĂ©ltĂĄnytalansĂĄgrĂłl. ↑ kĂ©p | vecteezy.com

Nacsinåk Gergely Andrås MưHELYTÁRSAM

2024-08-30 | JEGYZET

Új rovatunkban arra kĂ©rtĂŒk szerzƑinket, hogy a Liget mƱhelyĂ©ben korĂĄbban szĂŒletett egy-egy Ă­rĂĄs rövid rĂ©szletĂ©re mai tudĂĄsuk-vilĂĄgĂ©rzĂ©sĂŒk szerint reflektĂĄljanak.

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-muhelytarsam-17/

„A ’tĂĄrsadalom’ eredetileg a közös cĂ©lok Ă©s Ă©rtĂ©kek alapjĂĄn szervezƑdƑ tĂĄrsulĂĄst jelentenĂ©. EgyenlƑ mĂ©ltĂłsĂĄgĂș, szabad emberek egyĂŒttmƱködĂ©sĂ©t. LegalĂĄbbis ebben az Ă©rtelemben hasznĂĄlta Rousseau e kifejezĂ©st, amikor „tĂĄrsadalmi szerzƑdĂ©srƑl” beszĂ©lt. E szerzƑdĂ©s nem politikai aktus, mert nem a hatalom hozza lĂ©tre a tĂĄrsak integrĂĄciĂłjĂĄt. Így az, hogy „tĂĄrsadalmi”, arra vonatkozna, ami kĂŒlönbözik a ’politikai’tĂłl, Ă©s persze a ’gazdasĂĄgi’-tĂłl is, mi több, megelƑzi azokat. A ’tĂĄrsadalom’ aktĂ­v szereplƑ, mely alkalmas arra, hogy nevĂ©ben bĂ­rĂĄltassĂ©k a hatalom (ha nem fejezi ki helyesen az akaratĂĄt) Ă©s a gazdasĂĄg (ha automatizmusai megakadĂĄlyoznĂĄk a közjĂł Ă©rvĂ©nyesĂŒlĂ©sĂ©t).

A tĂĄrsadalom, amely az emberek mindent ĂĄtfogĂł valĂłsĂĄga volt, igen hamar a valĂłsĂĄgok egyikĂ©vĂ© korcsosult. GazdasĂĄg Ă©s politika öntörvĂ©nyƱ vilĂĄgokkĂ©nt mutatkoztak meg, a ’tĂĄrsadalommal’ alkotott hĂĄrmassĂĄguk pedig a kapitalista tĂĄrsadalom idealizĂĄlt kĂ©pĂ©t tĂŒkrözte, miközben hol a politika, hol a gazdasĂĄg fojtogatta. EzĂ©rt a tĂĄrsadalomrĂłl gondolkodĂłk egy rĂ©sze arra kĂ©nyszerĂŒlt, hogy szembeĂĄllĂ­tsa a ’közössĂ©ggel’, s ez utĂłbbiban talĂĄlja meg Ășjra azt, amit az elƑbbiben elvesztett.

Mund Katalin: TĂĄrsada-lomtalanĂ­tĂĄs, 2005/12

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-muhelytarsam-17/

Ezek szerint a tĂĄrsadalom az elsƑ. Mint „egyenlƑ mĂ©ltĂłsĂĄgĂș, szabad emberek közössĂ©ge”. EgyĂ©nekĂ©, tehĂĄt. És e ponton mĂĄris a nyugati gondolkodĂĄs egyik patinĂĄs problĂ©mĂĄjĂĄnĂĄl vagyunk. Ahhoz, hogy a tĂĄrsadalom aktĂ­v aktorkĂ©nt ellenƑrizhesse Ă©s kritikĂĄt gyakorolhasson a hatalom Ă©s gazdasĂĄg fölött, az egyĂ©neknek nem ĂĄrt megegyezniĂŒk abban, hogy mi a közjĂł. A minimum, ami mindenkinek egyarĂĄnt jĂł. Ez szĂŒksĂ©ges ahhoz, hogy a tĂĄrsadalom entitĂĄskĂ©nt mƱködhessen, közös cĂ©lok mentĂ©n összehangolt cselekvĂ©st valĂłsĂ­tva meg. És itt a bökkenƑ. Hogy az egyĂ©n lĂ©te hogyan konvertĂĄlhatĂł ĂĄt lehetƑleg minĂ©l törĂ©s- vagy sĂșrlĂłdĂĄsmentesebben közössĂ©gi lĂ©ttĂ©. Mi vagy ki hatĂĄrozza meg a közjĂł fogalmĂĄt Ă©s alapelveit? PlatĂłn fogta magĂĄt, Ă©s –minden szentnek maga felĂ© hajlik-alapon – a filozĂłfusokat helyezte a tĂĄrsadalom Ă©lĂ©re, mint akik a legkisebb kockĂĄzattal trafĂĄlnak mellĂ© a „jó” Ă©rtelmezĂ©sĂ©ben. Ez ugyan jĂĄrt nĂ©mi megalkuvĂĄssal a hierarchikussĂĄg irĂĄnyĂĄban, de valamit valamiĂ©rt: minden egyĂ©n „egyenlƑ mĂ©ltĂłsĂĄgĂș” – a maga tĂĄrsadalmi csoportjĂĄban. A patrisztikus

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-muhelytarsam-17/

teolĂłgia mĂĄsfelĂ© tĂĄjĂ©kozĂłdott: HitvallĂł Szent Maximosz sebĂ©szi pontossĂĄggal dolgozta ki a monothelĂ©ta-vitĂĄban az akarat versus akaratok tanĂĄt: hogy mikĂ©ppen lehetsĂ©ges az amĂșgy eltĂ©rƑ vektorĂș akaratok összehangolĂłdĂĄsa, egyĂŒttmƱködĂ©se. Csak hĂĄt ez meg elsƑsorban az emberre magĂĄra, Ă©s – ideĂĄlis esetben – az egyhĂĄzra vonatkozik, a teljes tĂĄrsadalomra nem – a politikumot mindenkĂ©pp Ă©rintetlenĂŒl hagyja. VilĂĄgunk tovĂĄbbra is akaratok összeszikrĂĄzĂĄsa marad. Ahogy Thomas Carlyle jegyezte meg egy alkalommal, amikor a gazdasĂĄg felkent kĂ©pviselƑje egy legyintĂ©ssel intĂ©zte el az Ă­rĂł fejtegetĂ©seit, mondvĂĄn: ezek csak puszta ideĂĄk: „Élt egyszer egy

Rousseau nevezetƱ ember, aki Ă­rt egy könyvet, mely mĂĄst sem tartalmazott, mint puszta ideĂĄkat. Nos, ennek a könyvnek a mĂĄsodik kiadĂĄsĂĄt azok bƑrĂ©be kötöttĂ©k, akik kinevettĂ©k az elsƑt.”

Csínjån az eszmékkel.

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-muhelytarsam-17/

„JĂł ideje annak, hogy a baloldali/jobboldali felosztĂĄs sem FranciaorszĂĄgban, sem mĂĄsutt nem feleltethetƑ meg korunk alapvetƑ problĂ©mĂĄinak, mikĂ©nt az egymĂĄssal radikĂĄlisan ellentĂ©tes politikai döntĂ©seknek sem ”

Cornelius Castoriadis (1986)

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

NyĂ­regyhĂĄzĂĄrĂłl indulĂł vonatom 1993 szeptember elejĂ©n a dĂ©lelƑtti ĂłrĂĄkban Ă©rkezett meg a kisĂșjszĂĄllĂĄsi vasĂștĂĄllomĂĄsra. MĂĄr Ă©ppen hazafelĂ© vettem az irĂĄnyt, amikor szokatlan, addig sohasem tapasztalt Ă©lmĂ©nyben volt rĂ©szem. Velem egyĂŒtt legalĂĄbb ötszĂĄz ember szĂĄllt le a vonatrĂłl – talĂĄn mĂ©g ennĂ©l is többen voltak. A tömegben felismertem az egyik – ma mĂĄr nem lĂ©tezƑ vidĂ©ki irodalmi folyĂłirat fƑszerkesztƑjĂ©t.

MiutĂĄn ĂŒdvözöltĂŒk egymĂĄst, megkĂ©rdeztem, mit keres itt, ebben a turistĂĄk ĂĄltal nemigen lĂĄtogatott kisvĂĄrosban ez a sok ember „MegyĂŒnk tovĂĄbb a kisvasĂșttal Kenderesre, mert ma lesz Horthy MiklĂłs ĂșjratemetĂ©se.” Ekkor mĂĄr nekem is „lesett a tantusz”; a rĂĄdiĂłs Ă©s a televĂ­ziĂłs csatornĂĄk (akkoriban mĂ©g sokkal kevesebb volt belƑlĂŒk) napokkal korĂĄbban beszĂĄmoltak a temetĂ©si szertartĂĄs elƑkĂ©szĂŒleteirƑl.

AprĂłcska kĂ­vĂĄncsisĂĄg azĂ©rt tovĂĄbbra is motoszkĂĄlt bennem, amit persze nem lett volna illendƑ megkĂ©rdeznem tƑle (fƑkĂ©ppen ott Ă©s akkor). Tudniillik a fƑszerkesztƑrƑl akit amĂșgy nagyon rendes, jĂł szĂĄndĂ©kĂș embernek ismertem meg Ășgy tudtam, a nĂ©pi Ă­rĂłk szellemisĂ©gĂ©nek folytatĂłja. MĂĄrpedig NĂ©meth LĂĄszlĂł, FĂ©ja GĂ©za Ă©s IllyĂ©s Gyula szellemi öröksĂ©gĂ©vel a batyujĂĄban az ember nehezen azonosulhat az Ășri MagyarorszĂĄgot szimbolizĂĄlĂł kormĂĄnyzĂłval. Az persze minden jóérzĂ©sƱ ember szĂĄmĂĄra evidencia, hogy nem csak akkor lehet elmenni egy temetĂ©sre (ĂșjratemetĂ©sre), ha elhunyt embertĂĄrsunk minden tettĂ©vel Ă©s gondolatĂĄval egyetĂ©rtettĂŒnk. De valahogy mĂ©gis belĂ©m szorult ez a ki nem mondott kĂ©rdĂ©s, Ă©s az azĂłta eltelt hĂĄrom Ă©vtizedben sokszor eszembe jutott, amikor a politika Ă©s a morĂĄl összeegyeztethetƑsĂ©gĂ©nek lehetƑsĂ©geirƑl töprengtem. Vajon csak a nagyon naiv emberek hihetik, hogy a politikai eszmĂ©k vilĂĄgĂĄban snĂĄjdig mĂłdon elkĂŒlönĂ­thetƑk a kĂŒlönfĂ©le, egymĂĄssal olykor Ă©lesen szemben ĂĄllĂł nĂ©zetek? Az ember bizonyos hatĂĄrokon belĂŒl kĂ©nytelen kompromisszumokat kötni.

Ez a hajdani emlĂ©k Ășjra felidĂ©zƑdött bennem, miközben SzilĂĄgyi Ákos Jobboldal, hol vagy? cĂ­mƱ, eredetileg 1994-ben megjelent esszĂ©jĂ©t (Ășjra)olvastam. SzilĂĄgyi az akkor Ă©ppen megbukni lĂĄtszĂł autochton Ă©s rendiesjobboldalisĂĄg fölött mondott „gyĂĄszbeszĂ©det”, egyĂșttal azt a remĂ©nyĂ©t is megfogalmazta, hogy idƑvel nĂĄlunk is megszĂŒlethet egy modern, a demokratikus politikai berendezkedĂ©s szabĂĄlyait tiszteletben tartĂł eurĂłpaijobboldal. Mert csak a moderĂĄlt Ă©s tisztessĂ©ges polgĂĄri

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

jobboldal parlamenti jelenlĂ©te, illetve politikai ellensĂșlya garantĂĄlhatja, hogy a gyƑztes baloldal nem enged a „diktatĂłrikus hatalomgyakorlĂĄs” csĂĄbĂ­tĂĄsĂĄnak, ami nem is olyan rĂ©gen mĂ©g termĂ©szetes volt szĂĄmĂĄra.

LĂĄnyi AndrĂĄs a Merre van jobbra? Melyik bal a jobb? cĂ­mƱ Ă­rĂĄssal reflektĂĄlt SzilĂĄgyi Ákos esszĂ©jĂ©re. LĂĄnyi radikĂĄlis nĂ©zƑpontvĂĄltĂĄst hajtott vĂ©gre: elsƑsorban a vĂĄlasztĂĄsokon formĂĄlisan gyƑzelmet aratĂł „baloldal” identitĂĄsvĂĄlsĂĄgĂĄt vette gĂłrcsƑ alĂĄ, illetve – Ă©s ez a legfontosabb – szinte lĂĄtnoki erƑvel jĂłsolta meg a baloldal közeli agĂłniĂĄjĂĄt. EgyĂșttal leĂ­rta az akkoriban sokak szĂĄmĂĄra provokatĂ­v vĂ©lemĂ©nyĂ©t is, hogy „A magam rĂ©szĂ©rƑl abban sem vagyok biztos, hogy a politikai ’jobb’ Ă©s ’bal’ fogalma egyĂĄltalĂĄn rĂĄhĂșzhatĂł jelen viszonyainkra.” PĂĄr oldallal kĂ©sƑbb mĂ©g kemĂ©nyebb szavakat hasznĂĄl: „Nekem tehĂĄt Ășgy tƱnik, hogy nem az autentikus jobboldal hiĂĄnya fenyegeti sĂșlyos egyensĂșlyvesztĂ©ssel a magyar demokrĂĄciĂĄt, hanem Ă©ppen ellenkezƑleg, a baloldalĂ©.” S valĂłban, az azĂłta eltelt harminc Ă©v törtĂ©nĂ©sei fĂ©nyesen igazoltĂĄk LĂĄnyi AndrĂĄs megĂ©rzĂ©seit.

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

megfigyel Ƒ a Marsról

Be kell vallanom, hogy akkortĂĄjt (a kilencvenes Ă©vek elejĂ©n) csak nagyon visszafogottan Ă©rdeklƑdtem a „hivatalos” magyar politikai Ă©let fordulatai irĂĄnt. A rendszervĂĄltĂĄs idejĂ©n leginkĂĄbb a Christa Wolf-fĂ©le keletnĂ©met ellenzĂ©k „demokratikus szocializmus” vĂ­ziĂłja ĂĄllt hozzĂĄm a legközelebb. Mindez kiegĂ©szĂŒlt a skandinĂĄv szociĂĄldemokrĂĄcia „jĂłlĂ©ti modellje” irĂĄnt Ă©rzett szimpĂĄtiĂĄval, aminek „elƑkĂ©pĂ©rƑl” mĂĄr a kĂ©t vilĂĄghĂĄborĂș között alkotĂł nĂ©pi Ă­rĂłk is elismerƑen beszĂ©ltek. A szĂ©tesƑben lĂ©vƑ, Ășgynevezett lĂ©tezƑ szocializmus totalitĂĄrius rendszerĂ©bƑl mint honfitĂĄrsaim többsĂ©gĂ©nek nekem is elegem lett, ugyanakkor, a liberĂĄlisok Ă©s a „reformközgazdĂĄszok” egyre harsĂĄnyabb kapitalizmus-apolĂłgiĂĄjĂĄt, amely − hathatĂłs mĂ©diatĂĄmogatĂĄssal − naprĂłl napra erƑsödött, ugyancsak szkeptikusan fogadtam. 1990 utĂĄn hamar vilĂĄgossĂĄ vĂĄlt szĂĄmomra, hogy MagyarorszĂĄgon, mikĂ©ppen az összes többi volt közĂ©p- Ă©s keletieurĂłpai szocialista orszĂĄgban, az ĂĄltalam remĂ©lt „pluralista nĂ©pi demokrĂĄcia” egyhamar nem vĂĄlik valĂłsĂĄggĂĄ, ezĂ©rt inkĂĄbb csak a „megfigyelƑ a MarsrĂłl” szerepĂ©re berendezkedve, egyfajta arisztokratikus kĂ­vĂŒlĂĄllĂĄssal szemlĂ©ltem a nagyvilĂĄg Ă©s a magyar politikai Ă©let fejlemĂ©nyeit. EnergiĂĄimat szinte teljesen lekötötte az orosz vallĂĄsfilozĂłfusok (Szolovjov, Bergyajev), illetve Humboldt, Novalis Ă©s Schleiermacher munkĂĄinak olvasĂĄsa. NĂ©hĂĄny Ă©v mĂșlva mĂ©gis fontos vĂĄltozĂĄs következett be az Ă©letemben: 1995 ƑszĂ©tƑl rĂ©szmunkaidƑs oktatĂłi ĂĄllĂĄst nyertem el a Miskolci Egyetem SzociolĂłgia TanszĂ©kĂ©n, ahol a kortĂĄrs francia Ă©s nĂ©met szociolĂłgiaelmĂ©let tĂĄrgyainak oktatĂĄsĂĄval bĂ­ztak meg. Az Ășj feladataim szinte kikĂ©nyszerĂ­tettĂ©k, hogy a politika- Ă©s eszmetörtĂ©neti kutatĂĄsok mellett legalĂĄbb fĂ©lszemmel odafigyeljek a honfitĂĄrsaim jĂł rĂ©szĂ©t foglalkoztatĂł aktuĂĄlis politikai Ă©s tĂĄrsadalmi kĂ©rdĂ©sekre is. Az azĂłta eltelt közel harminc Ă©vben többször megkĂ­sĂ©reltem szĂĄmba venni a politikai baloldal/jobboldal-megkĂŒlönböztetĂ©s lehetsĂ©ges vĂĄltozatait, Ă©s valamikĂ©ppen sajĂĄt ĂĄllĂĄspontot kialakĂ­tani ebben az idƑrƑl idƑre fellĂĄngolĂł vitĂĄban.

IndulĂĄskĂ©nt nĂ©hĂĄny gondolat a politikai Ă©rtelemben „jobboldali konzervatĂ­vnak” tekintett ĂĄllĂĄspontok definĂ­ciĂłs nehĂ©zsĂ©geirƑl: elsƑ pĂ©ldĂĄm a huszadik szĂĄzad mĂĄsodik felĂ©nek nĂ©met konzervatĂ­v gondolkodĂłjĂĄtĂłl, Gerd-Klaus KaltenbrunnertƑl

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

szĂĄrmazik, aki a negyven Ă©vvel ezelƑtt megjelent Hogyan ƑrizzĂŒkmegavilĂĄgot. HĂ©t konzervatĂ­vgondolatmenet cĂ­mƱ könyvĂ©ben Ă­rta: „Az erkölcsi-politikai Ă©rtĂ©keknek az ideolĂłgiĂĄkkal, a tĂĄrsadalmi mozgalmakkal Ă©s a pĂĄrtokkal valĂł kapcsolata nem örökĂ©rvĂ©nyƱ igazsĂĄg. Ezek erƑsen kötƑdnek az adott törtĂ©nelmi konstellĂĄciĂłhoz, illetve ennek vĂĄltozĂĄsaihoz. Így a 19. szĂĄzadban a nemzeteszme pozitĂ­v Ă©rtelme baloldalrĂłl fokozatosan jobbra tolĂłdott, mĂ­g vĂ©gĂŒl napjaink baloldali ’antiimperialista’ mozgalmaiban az ellene irĂĄnyulĂł agresszĂ­v mozgĂłsĂ­tĂĄs eszközĂ©vĂ© silĂĄnyult. Ezzel szemben a kutatĂĄs, az oktatĂĄs Ă©s a szabad vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂ­tĂĄs felvilĂĄgosult eszmĂ©nyĂ©t – amelyet eredetileg a liberĂĄlisok a trĂłn Ă©s az oltĂĄr abszolutista eszmĂ©jĂ©vel ĂĄllĂ­tottak szembe – manapsĂĄg inkĂĄbb azon körök vĂ©delmezik, amelyeket ĂĄltalĂĄban leĂ©rtĂ©kelƑ hangsĂșllyal − jobboldalinak Ă©s konzervatĂ­vnak neveznek.” A mĂșlt szĂĄzad nyolcvanas Ă©veiben politikai pĂĄrtokkĂĄ szervezƑdƑ környezetvĂ©dƑ mozgalmak kapcsĂĄn is lehet ilyen „helycserĂ©s” vĂĄltozĂĄsokat Ă©rzĂ©kelni, mondja Kaltenbrunner. Eredetileg a nĂ©met romantika kĂ©pviselƑi (Novalis, Hölderlin Ă©s az Ƒket követƑ konzervatĂ­v gondolkodĂłk) hivatkoztak a romlatlan termĂ©szet misztikus szĂ©psĂ©gĂ©re, organikus erejĂ©re, Ă©s ĂĄllĂ­tottĂĄk szembe az ipari modernizĂĄciĂł, a gazdasĂĄgi progressziĂł „alternatĂ­vanĂ©lkĂŒlisĂ©gĂ©t” hirdetƑ liberĂĄlis (kĂ©sƑbb szocialista) szĂ­nezetƱ eszmĂ©kkel. ManapsĂĄg inkĂĄbb a baloldali mozgalmak ĂĄllnak ki a környezetvĂ©delem „szent ĂŒgye” mellett.

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

Kaltenbrunner helyzetĂ©rtĂ©kelĂ©sĂ©t azzal a megĂĄllapĂ­tĂĄssal Ă©rdemes kiegĂ©szĂ­teni, hogy az azĂłta eltelt fĂ©l Ă©vszĂĄzadban mĂ©g inkĂĄbb összekuszĂĄlĂłdtak a politikai identitĂĄs szĂĄlai. Az ugyan nagyon valĂłszĂ­nƱ, hogy konzervatĂ­vnak Ă©s ezzel egyĂŒtt jobboldalinak lenni – mĂ©g manapsĂĄg is szinte mindenki szĂĄmĂĄra a „termĂ©szetes összetartozĂĄst” jelenti. Ez rendszerint Ă­gy is van, de − bĂĄrmilyen meghökkentƑnek tƱnik − lĂ©teznek baloldali konzervatĂ­vok is. Alain de Benoist A liberalizmus ellen. A tĂĄrsadalmat nem lehet piacnak tekinteni cĂ­mƱ könyvĂ©ben Ă­rja: „ValĂłjĂĄban lĂ©tezik baloldali konzervativizmus is, amelynek olyan jelentƑs kĂ©pviselƑi vannak, mint George Orwell, Christopher Lasch, Jean-Claude MichĂ©a, Ivan Illich, GĂŒnther Anders Ă©s Pierre Paolo Pasolini. Ɛk mindannyian azt hangsĂșlyozzĂĄk, hogy demokratikus perspektĂ­vĂĄbĂłl –az organikus tĂĄrsadalom elƑnyei a szolidaritĂĄson alapulnak: a kölcsönös segĂ­tsĂ©gnyĂșjtĂĄs erkölcsi köztelezettsĂ©gĂ©n Ă©s az adomĂĄnyozĂĄs kĂ©szsĂ©gĂ©n.”

Érdemes tovĂĄbb folytatni a „listĂĄzĂĄst”, Ă©s szemĂŒgyre venni a keresztĂ©ny-konzervatĂ­v szĂłkapcsolat belsƑ inkonzisztenciĂĄit is. ÁltalĂĄban de kivĂĄltkĂ©ppen nĂĄlunk! a legtöbben Ășgy gondoljĂĄk, hogy keresztĂ©nynek Ă©s egyĂșttal konzervatĂ­vnak lenni a vilĂĄg [3]

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

legtermĂ©szetesebb dolga, mivel itt is szorosan összetartozĂł eszmĂ©k szövetsĂ©gĂ©rƑl van szĂł. TĂĄvolrĂłl nĂ©zve ez a sommĂĄs Ă©rtelmezĂ©s akĂĄr rendjĂ©n valĂłnak is tƱnhet, de ha közelebbrƑl szemĂŒgyre vesszĂŒk, hogy milyen kontextusokban jelenik meg ez a szĂłkapcsolat, szĂĄmos kivĂ©telre bukkanunk! PĂ©ldĂĄul nem kevĂ©s a francia Ă©s a nĂ©met ÚjJobboldal szellemi holdudvarĂĄhoz tartozĂł Ă©s önmagĂĄt konzervatĂ­vnak tekintƑ gondolkodĂł vĂ©lekedik Ășgy, hogy a keresztĂ©nysĂ©g helyett inkĂĄbb a politeizmusra szavazna, mivel ez utĂłbbit a vallĂĄsos hit Ƒsibb Ă©s tradicionĂĄlisabb vĂĄltozatĂĄnak kell tekintenĂŒnk. Alain de Benoist is Ă­gy gondolkodik. Razmig Keucheyan remek tanulmĂĄnyĂĄban Ă­rja: „Alain de Benoist nem egyszerƱen csak antikapitalista, hanem kifejezetten keresztĂ©nyellenes is. Szerinte a keresztĂ©nysĂ©g az ’antikvitĂĄs bolsevizmusa’, egyben radikĂĄlisan egalitĂĄrius felfogĂĄs, amelyben Isten mindenkit egyenlƑ mĂ©ltĂłsĂĄggal ruhĂĄz fel. Krisztus voltakĂ©ppen Marx, Szent PĂĄl Ă©s Lenin elƑhĂ­rnöke. RĂĄadĂĄsul a keresztĂ©nysĂ©get ’keleti’ vallĂĄsnak kell tekintenĂŒnk, mivel a Közel-Keleten szĂŒletett. MiutĂĄn EurĂłpĂĄba importĂĄltĂĄk, felvĂĄltotta EurĂłpa igazi vallĂĄsĂĄt: a paganizmust.” Persze a tĂ©ny, hogy a huszadik szĂĄzadban a paganizmust a nĂĄci NĂ©metorszĂĄg ideolĂłgusai a kvĂĄzi „hivatalos vallĂĄs” rangjĂĄra emeltĂ©k, viszonylag kevĂ©ssĂ© zavarja a francia Benoist-t Ă©s az ÚjJobboldal többi kĂ©pviselƑjĂ©t, mondja Keucheyan. De több nĂ©met radikĂĄlis jobboldali politikus is hasonlĂłkĂ©ppen gondolkodik. Alexander Gauland, az AfD egyik ismert politikusa nyilatkozta 2016-ban: „Nem vagyunk keresztĂ©ny pĂĄrt. Mi nĂ©met pĂĄrt vagyunk, ami arra kötelez bennĂŒnket, hogy nĂ©met Ă©rdekeket oltalmazzunk.” A „napnyugati tradĂ­ciĂłba” jobban beleillik az „ƑsgermĂĄn paganizmus”, amelyet mĂ©g nem rontott meg a keresztĂ©nysĂ©g erƑtlen, univerzĂĄlis emberszeretete, mondjĂĄk Gauland Ă©s tĂĄrsai.

Érdekes mĂłdon Benoist nemcsak keresztĂ©nyellenes, de –ami kivĂĄltkĂ©ppen a magyar jobboldali konzervatĂ­vokban vĂĄlhat ki megrökönyödĂ©st radikĂĄlis antiszuverenista is. KorĂĄbban az indoeurĂłpai mitolĂłgiĂĄkhoz kapcsolĂłdva, manapsĂĄg inkĂĄbb az Új EurĂĄzsia-eszme hĂ­vĂ©ĂŒl szegƑdve folyamatosan kĂĄrhoztatja a szuverenista gondolkodĂĄst: „Magam egyĂĄltalĂĄn nem vagyok a szuverenistĂĄk ĂĄllĂĄspontjĂĄn. Gyakran persze nekem is ugyanazok az ellensĂ©geim, mint nekik, mĂ©gis Ășgy gondolom, hogy a vilĂĄgĂ©rtelmezĂ©sĂŒk igencsak szƱklĂĄtĂłkörƱ. Nem hiszem, hogy [4]

sz Ʊ klåtókör Ʊ

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

lenne Ă©rtelme visszatĂ©rni a nemzetĂĄllamok olyanfajta eszmĂ©jĂ©hez, amely a modernitĂĄs korszakĂĄban mĂ©g fontos szerepet jĂĄtszott. A nemzetĂĄllamok szuverenitĂĄsa ma mĂĄr csak ĂŒres dĂ­szlet, legyen szĂł pĂ©nzĂŒgyi, monetĂĄris ĂŒgyekrƑl vagy Ă©ppen az ĂĄllamadĂłssĂĄgrĂłl, illetve a honvĂ©delem kĂ©rdĂ©sĂ©rƑl
 Mindig is elkötelezett eurĂłpainak tartottam magam. KiĂĄllok EurĂłpa politikai uniĂłja mellett, mĂ©g ha nem is lĂĄtom, hogyan lehetsĂ©ges ez a közeljövƑben.”

Alain de Benoist tehĂĄt elkötelezett eurĂłpai – szĂ©lsƑsĂ©gesen jobboldali eurĂłpai ember. Az Ƒ eurĂłpaisĂĄga meglehetƑsen tĂĄvol van a Marine Le Pen ĂĄltal vezetett Nemzeti TömörĂŒlĂ©s szuverenista eurĂłpaisĂĄgĂĄtĂłl. Benoist Ă©s elvbarĂĄtai, akik a mĂșlt szĂĄzad hetvenes Ă©veiben lĂ©trehoztĂĄk a francia ÚjJobboldal kulturĂĄlis intĂ©zmĂ©nyeit (kiadĂłkat, folyĂłiratokat stb.) alapvetƑen a rĂ©giĂłk EurĂłpĂĄjĂĄnak hĂ­vei: egyszerre infra- Ă©s szupranacionalistĂĄk. Benoist szerint a nemzeteszme voltakĂ©ppen a modern polgĂĄriidentitĂĄs „talĂĄlmĂĄnya”, amely betegesen egalitĂĄrius, Ă©s el akarja törölni az individuumok közötti kĂŒlönbsĂ©geket. A polgĂĄri identitĂĄs a tömegtĂĄrsadalom eszmĂ©nyĂ©re szavaz, amelyben minden ember egy szĂŒrke massza azonosĂ­thatatlan elemĂ©vĂ© silĂĄnyul. Nem mĂĄs ez, mint az EgyformasĂĄg ideolĂłgiĂĄja. EgyĂ©bkĂ©nt Benoist sohasem lĂ©pett be a Le PenfĂ©le Nemzeti Frontba (ma Nemzeti TömörĂŒlĂ©s), többek között, mert szerinte a „politikusok nem szeretnek olvasni”, amibƑl egyenesen következik, hogy Le Pen Ă©s politikustĂĄrsai nehezen Ă©rtenĂ©k meg az ÚjJobboldalhoz tartozĂł filozĂłfusok differenciĂĄlt gondolkodĂĄsĂĄt. (Ebben a kĂ©rdĂ©sben jĂłval megengedƑbb vagyok a politikusokkal kapcsolatban legyen szĂł „jobboldaliakrĂłl” vagy „baloldaliakrĂłl” , ugyanis egĂ©szen mĂĄs egy politikai pĂĄrtot megszervezni, irĂĄnyĂ­tani Ă©s a szĂŒksĂ©gkĂ©ppen leegyszerƱsĂ­tett politikai ĂŒzeneteket a lĂ©tezƑ Ă©s potenciĂĄlis vĂĄlasztĂłpolgĂĄrokhoz eljuttatni, mint a dolgozĂłszoba magĂĄnyĂĄban filozĂłfiai esszĂ©ket Ă©s Ă©rtekezĂ©seket Ă­rni.)

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

Sajnos a magyar politikafilozĂłfiai diskurzusban feltƱnƑn kevĂ©s szĂł esik a felvilĂĄgosodĂĄsĂ©skonzervativizmus összetett viszonyĂĄrĂłl, pedig itt is szĂĄmos paradoxonnal kell szembesĂŒlnĂŒnk. A jobboldali gondolkodĂłk többsĂ©ge a felvilĂĄgosodĂĄst Ă©s konzervativizmust egymĂĄs ellenfogalmĂĄnak tekinti, Ă©s teszi ezt nem minden alap nĂ©lkĂŒl, hiszen a felvilĂĄgosodĂĄs valĂłban az ĂĄllandĂł haladĂĄst, a megcsontosodott közĂ©pkori rendi tĂĄrsadalommal Ă©s a vallĂĄsos hittel valĂł szembenĂĄllĂĄst hirdette. Ezzel szemben az Ă©sz Ă©s az Ă©rtelem emancipatorikus erejĂ©t hangsĂșlyozta. Joggal gondolhatnĂĄnk, hogy a konzervatĂ­v emberek szkeptikusan viszonyulnak a felvilĂĄgosodĂĄs eszmerendszerĂ©hez. Pedig napjainkban a jobboldali tĂĄborba „átigazolt” franciaĂșjfilozĂłfusok többsĂ©ge (pĂ©ldĂĄul Pascal Bruckner, Alain Finkielkraut, Michel Onfray) illetve a hozzĂĄjuk hasonlĂłan gondolkodĂł nĂ©met törtĂ©nĂ©sz politikafilozĂłfus, Egon Flaig sajĂĄt bevallĂĄsuk szerint az Ășgynevezett felvilĂĄgosultkonzervativizmus ĂĄllĂĄspontjĂĄt kĂ©pviselik, azaz nem egymĂĄssal szembenĂĄllĂł, hanem Ă©ppensĂ©ggel komplementer fogalmaknak tekintik a felvilĂĄgosodĂĄst Ă©s a hagyomĂĄnytiszteletet. Mindannyian az eurĂłpai felvilĂĄgosodĂĄs alapĂ©rtĂ©keinek vĂ©delmĂ©re teszik a hangsĂșlyt, Ă©s a szĂ©lsƑsĂ©ges multikulturalistĂĄkkal,

Alain de Benoist lĂ©nyegĂ©ben ugyanĂșgy elĂ­tĂ©li a környezetpusztĂ­tĂł ipari civilizĂĄciĂł hatĂĄrt nem ismerƑ növekedĂ©smĂĄniĂĄjĂĄt, mint az inkĂĄbb baloldalinak tekintett Serge Latouche.)

destruktĂ­v eszmĂ©k posztfeministĂĄkkal, iszlĂĄmbarĂĄtokkal, a technikai/ipari haladĂĄst kiĂĄtkozĂł mĂ©lyökolĂłgiai eszmĂ©k hĂ­veivel, illetve az Ășn. „posztkoloniĂĄlis tanulmĂĄnyok” gondolatjavait hirdetƑkkel szemben – az eurĂłpai racionalizmusra Ă©s a tudomĂĄnyos objektivitĂĄs klasszikus Ă©rtĂ©keinek fontossĂĄgĂĄra figyelmeztetnek. Csak Pascal Bruckner Azapokalipszisfanatizmusa–MegmenteniaFöldet,megbĂŒntetniazembert cĂ­mƱ könyvĂ©t emlĂ­tem, amelyben a szerzƑ az ökolĂłgiai fundamentalizmus veszĂ©lyeit veszi szĂĄmba. (Ebben a kĂ©rdĂ©sben is belsƑ törĂ©s van a jobboldalinak tekintett konzervatĂ­v gondolkodĂłk között, mert pĂ©ldĂĄul Pascal Brucknerrel ellentĂ©tben, az imĂ©nt idĂ©zett

AfelvilĂĄgosultkonzervatĂ­v Egon Flaig ugyancsak fellĂ©p a folyamatosan erƑsödƑ tĂĄrsadalmi szĂ©ttöredezettsĂ©gĂ©t ĂŒnneplƑ (Ă©s azt elƑsegĂ­tƑ) nĂ©zetek ellen, amelyek abszolutizĂĄljĂĄk az egyĂ©ni szabadsĂĄgot (annak konkrĂ©t tartalmĂĄtĂłl fĂŒggetlenĂŒl). Ugyanakkor a globalizĂĄlt kapitalizmus Ă©s a „humanitarizmus” baljĂłs összjĂĄtĂ©kĂĄrĂłl sincs nagy vĂ©lemĂ©nnyel. Szerinte a felvilĂĄgosult konzervativizmus elsƑdleges feladata, hogy a kollektĂ­v emlĂ©kezetben horgonyozza le a politikai Ă©s erkölcsi Ă©rtĂ©keket. A konzervatĂ­v ember felmĂ©ri a vesztesĂ©gek sĂșlyĂĄt, amelyeket minden törtĂ©nelmi vĂĄltozĂĄs magĂĄval hoz. De felismeri (Ă©s elismeri) a nyugati kultĂșra politikai Ă©s kulturĂĄlis identitĂĄsĂĄnak fundamentumait, Ă©s reflektĂĄl az eurĂłpai ember önbizalmĂĄt fenyegetƑ Ășjabb veszĂ©lyekre. Szkeptikusan tekint a korlĂĄtlan toleranciĂĄt hirdetƑ Ă©s a felvilĂĄgosodĂĄs eredeti cĂ©ljait kiforgatĂł − „pszeudo-vallĂĄsi” törekvĂ©sekre, mint a reflektĂĄlatlan multikulturalizmus, mert vilĂĄgosan lĂĄtja, hogy a radikĂĄlis kulturĂĄlis Ă©s erkölcsi kĂŒlönbsĂ©gek sĂșlyos veszĂ©lyeket rejthetnek magukban, Ă©s ezek a destruktĂ­v eszmĂ©k a globalizĂĄciĂł ellenĂ©re sem tƱntek el a vilĂĄgbĂłl. A kĂŒlsƑ (kivĂĄltkĂ©ppen az iszlĂĄm vallĂĄsi fundamentalizmus) Ă©s a belsƑ pszeudo-vallĂĄsi humanitarizmus is veszĂ©lyezteti a nyugati vilĂĄg republikĂĄnus-polgĂĄri ĂĄllamszervezetĂ©t, illetve a közössĂ©gi lĂ©t alapĂ©rtĂ©keit.

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

[8]

Flaig erƑsen kifogĂĄsolja a Habermas-fĂ©le nomokrĂĄcia-felfogĂĄst, amely kizĂĄrĂłlag a formĂĄlis alkotmĂĄnyjogban lĂĄtja a közössĂ©gi kohĂ©ziĂł egyetlen tĂĄmaszĂĄt. Szerinte Habermas Ășgy tekint az alkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄgra, mint valamifĂ©le felsƑbbrendƱ kasztra, amelynek döntĂ©seit zokszĂł nĂ©lkĂŒl el kell fogadnia mindenkinek. InnentƑl a dĂ©mosz eredeti (pĂ©ldĂĄul antik görög) Ă©rtelme semmivĂ© foszlik, mert egy nĂ©hĂĄny tagot szĂĄmlĂĄlĂł kivĂĄltsĂĄgos elit dönthet szinte minden fontos kĂ©rdĂ©srƑl. A tĂĄrsadalom (Gesellschaft) minden, a közössĂ©g (Gemeinschaft) semmi vagy majdnem semmi, mondja Habermas. TovĂĄbbĂĄ Habermas Ășgy vĂ©li, hogy az erkölcsi meggyƑzƑdĂ©sek Ă©s mĂĄs, az organikus közössĂ©gek ĂĄltal osztott Ă©rtĂ©kek legfeljebb a privĂĄt szfĂ©rĂĄban jelentƑsek. Pedig az ĂĄldozatkĂ©szsĂ©g, a szolidaritĂĄs Ă©s ĂĄltalĂĄban: a közössĂ©gi lĂ©t affektĂ­v Ă©s Ă©rzelmi kötelĂ©kei alapvetƑek, Ă­rja Flaig, hiszen a tradĂ­ciĂłk ĂĄpolĂĄsa nĂ©lkĂŒl hosszabb tĂĄvon egyetlen tĂĄrsadalom sem mƱködƑkĂ©pes. (Ebben a kĂ©rdĂ©sben a „baloldali konzervatĂ­vok” is szinte ugyanĂșgy gondolkodnak, mint a „felvilĂĄgosult jobboldali konzervatĂ­vok”.)

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

Aligha vitathatĂł, hogy napjaink politikai diskurzusĂĄban a „hĂĄborĂș vagy bĂ©ke” dilemmĂĄja ĂșgyszĂłlvĂĄn hegemĂłn szerepre tett szert, Ă©s egyĂșttal szinte minden mĂĄs problĂ©mĂĄt a perifĂ©riĂĄra szorĂ­tott. Mivel itt valĂłban fontos „lĂ©tkĂ©rdĂ©srƑl” van szĂł, mindenkĂ©ppen szeretnĂ©k nĂ©hĂĄny gondolatot megosztani arrĂłl, hogy milyen ĂĄllĂĄspontot kĂ©pviselt egykor (Ă©s kĂ©pvisel napjainkban) a fƑsodorhoz tartozĂł konzervatĂ­v politikai gondolkodĂĄs a bĂ©keĂ©s/vagyhĂĄborĂș alternatĂ­vĂĄjĂĄval kapcsolatban. HazĂĄnkban az önmagĂĄt jobboldalikĂ©nt Ă©s egyĂșttal konzervatĂ­vkĂ©nt meghatĂĄrozĂł politikai tĂĄbor nem azon az ĂĄllĂĄsponton van, mint amit a konzervatĂ­v tradĂ­ciĂł „diktĂĄl”.

NĂ©zzĂŒk, mikĂ©nt lĂĄtja a kĂ©rdĂ©st az orosz tradicionalista konzervativizmus ikonikus alakja, Alekszandr Dugin. A szerzƑ NegyedikĂșt.BevezetĂ©sanegyedikpolitikai elmĂ©letbe cĂ­mƱ könyvĂ©nek egyik fejezetĂ©ben (A hĂĄborĂș Ă©rtĂ©ke) olvashatjuk: „A konzervatĂ­vok ritkĂĄn pacifistĂĄk. Olyan vilĂĄg vesz bennĂŒnket körĂŒl, amelyben a bĂ©ke ĂŒnneplĂ©sĂ©t Ă©s a hadakozĂĄst Ă©rte szinte frĂĄziskĂ©nt ismĂ©telgetik. Pedig az igazsĂĄg az, hogy minĂ©l többet beszĂ©lnek a bĂ©kĂ©rƑl, annĂĄl több vĂ©r folyik a valĂłsĂĄgban, Ă©s annĂĄl többet szenvednek az ĂĄrtatlanok. Egy konzervatĂ­v embernek tehĂĄt nem kell hazudnia: szĂĄmĂĄra a hĂĄborĂș a fontos, nem a bĂ©ke.” A sajĂĄt korĂĄban Nietzsche nem fĂ©lt felkiĂĄltani: „SzeressĂ©tek a bĂ©kĂ©t, de mint az Ășj hĂĄborĂș eszközĂ©t, Ă©s jobban szeressĂ©tek a rövid bĂ©kĂ©t, mint a hosszĂșt!” (Wildner Ödön fordĂ­tĂĄsa) AkĂĄr HĂ©rakleitoszt is idĂ©zhetnĂ©nk, mondja Dugin, hiszen a görög bölcs szerint a hĂĄborĂș – polĂ©mosz „minden dolgok atyja”. Az ember mindig harcol. „VoltakĂ©ppen hĂĄborĂșslĂ©ny. Ebben ĂĄll ontolĂłgiai gyökere. Harcol az igazsĂĄgĂ©rt, a szerelemĂ©rt, az igazsĂĄgossĂĄgĂ©rt, a jóért. A hĂĄborĂș idƑnkĂ©nt fogja az ember kezĂ©t Ă©s messzire vezeti, mĂĄskor viszont elengedi. De az ember sohasem adja fel, mindig Ășjrakezdi. AmĂ­g Ă©l, mindig harcolni fog. Mi, oroszok, a törtĂ©nelmĂŒnk sorĂĄn mindig is hĂĄborĂșztunk. Amikor nem harcoltunk, kezdtĂŒnk szĂ©trohadni. VoltakĂ©ppen miĂ©rt is kellene felhagynunk a hĂĄborĂșzĂĄssal? Vajon nem ellensĂ©gek Ă©lnek körĂŒlöttĂŒnk, akik rĂĄrontanak a földĂŒnkre, a nĂ©pĂŒnkre, a vallĂĄsunkra? Ha nem rontanĂĄnak rĂĄnk, az mĂĄs helyzet lenne, de akkor nem is lennĂ©nek emberek (
).” A „gonosz ellen folytatott szakadatlan harc” parancsa ott rejtƑzik az ember szĂ­vĂ©ben, ĂĄllĂ­tja Dugin. EbbƑl a pacifizmus jelentenĂ© a legrosszabb kiutat vagyis a jĂł Ă©s a rossz megbĂ©kĂ­tĂ©sĂ©nek kĂ­sĂ©rlete. Ez valĂłjĂĄban nem bĂ©kekötĂ©s [9] [10]

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

vagy kompromisszum lenne, hanem a bƱn diadala. A pravoszlĂĄv hagyomĂĄnyban a LĂĄthatĂł EgyhĂĄzat HarcosEgyhĂĄznak nevezik. VĂ©gsƑ következtetĂ©se pedig: „A hĂĄborĂș tematikĂĄjĂĄnak a konzervatĂ­v filozĂłfia korpuszĂĄban kell lennie, amelyet transzparensen Ă©s nyugodtan kell megvitatni kĂĄröröm Ă©s szadizmus nĂ©lkĂŒl, vagyis jĂłzan lelkiĂĄllapotban. De mĂ©giscsak harcosokkĂ©nt kell elgondolni Ă©s kiismerni magunkat, olyan harcolĂł nĂ©pkĂ©nt, aki harcol a hazĂĄjĂĄĂ©rt Ă©s az EgyhĂĄzĂĄĂ©rt.”

[11]

BĂĄrmennyire visszataszĂ­tĂłnak is tƱnik ez a bizarr okoskodĂĄs, el kell ismerni, hogy Dugin Ă©rvelĂ©sĂ©ben – legalĂĄbbis törtĂ©netileg sok igazsĂĄg van, mivel mĂĄr az „ellenfelvilĂĄgosĂ­tó” konzervatĂ­v gondolkodĂłk, illetve a kĂ©t vilĂĄghĂĄborĂș között tevĂ©kenykedƑ „konzervatĂ­v forradalmĂĄrok” szemĂ©ben egyarĂĄnt termĂ©szetesnek tƱnt a bellicista ĂĄllĂĄspont kĂ©pviselete. És bizony, a modern vagy mĂĄr a kora modern filozĂłfiai irodalomban is szĂĄmos olyan pĂ©ldĂĄt talĂĄlhatunk, amelyek megerƑsĂ­tik Dugin gondolatatait. Az osztrĂĄk filozĂłfus, Wolfgang Palaver ApolitikaimisztikusforrĂĄsai.

konzervatĂ­v forradalmĂĄrok

CarlSchmittbarĂĄt–ellensĂ©g-elmĂ©lete cĂ­mƱ könyvĂ©ben Carl Schmitt konzervatĂ­v forrĂĄsaihoz kapcsolĂłdva Ă­rja, hogy „(
) Joseph de Maistre Ă©s Juan Donoso CortĂ©s szerint a hĂĄborĂș az emberi lĂ©t normĂĄlis ĂĄllapota, amely mindig is jelen lesz a vilĂĄgban.” A konzervatĂ­v forradalmĂĄrok hĂĄborĂșval kapcsolatos ĂĄllĂĄspontjĂĄt Oswald Spengler megjegyzĂ©sĂ©vel illusztrĂĄlom: „Az ĂĄllam törtĂ©nete a hĂĄborĂșk törtĂ©nete. Nem szavakkal, hanem fegyverekkel kell megoldani az igazĂĄn fajsĂșlyos kĂ©rdĂ©seket.” (PoroszsĂĄgĂ©sszocializmus) De több, ehhez hasonlĂł megfogalmazĂĄst is lehet talĂĄlni a nĂ©met filozĂłfus mƱveiben.

[12] [13]

Azt sem szabad elhallgatni, hogy a „mĂĄsik oldal sem egĂ©szen ĂĄrtatlan” ebben az ĂŒgyben. PĂ©ldĂĄul Hegel, akit nem szokĂĄs konzervatĂ­v gondolkodĂłnak tekinteni, A jogfilozĂłfiaalapvonalai cĂ­mƱ munkĂĄja 324. paragrafusĂĄban ezt Ă­rja: „BĂ©kĂ©ben jobban terjeszkedik a polgĂĄri Ă©let, minden szfĂ©ra betokosodik s hosszabb idƑre elposvĂĄnyosodnak az emberek; partikularitĂĄsaik egyre szilĂĄrdabbak lesznek Ă©s megcsontosodnak. De az egĂ©szsĂ©ghez hozzĂĄtartozik a test egysĂ©ge, s ha a rĂ©szek magukba kemĂ©nyednek, beĂĄll a halĂĄl.”

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

TermĂ©szetesen talĂĄlhatunk szĂĄmos ellenpĂ©ldĂĄt is, a „jobboldalon” Ă©s a „baloldalon” is.

Az egzisztencializmus perszonalista vĂĄltozatĂĄt kĂ©pviselƑ Nyikolaj Bergyajev – aki Ă©lesen szemben ĂĄllt az EurĂĄzsia-eszme hirdetƑivel – emigrĂĄciĂłs Ă©veiben Ă­rta: „A hĂĄborĂșs lĂ©gkör, mind magĂĄnak a hĂĄborĂșnak, mind elƑkĂ©szĂ­tĂ©sĂ©nek a lĂ©gköre kollektĂ­v atmoszfĂ©ra, a kollektĂ­v tudatalatti atmoszfĂ©rĂĄja, benne megbĂ©nul a szemĂ©ly, a szemĂ©lyes tudat Ă©s a szemĂ©lyes lelkiismeret. A hĂĄborĂș Ă©s mindaz, ami vele összefĂŒgg, nemcsak az erƑszaknak, de az antiperszonalizmusnak, a szemĂ©ly tagadĂĄsĂĄnak is a legszĂ©lsƑsĂ©gesebb, legvĂ©gletesebb formĂĄja. Amikor az ember elfogadja a hĂĄborĂșt, többĂ© nem szemĂ©ly, Ă©s mĂĄst sem tart többĂ© szemĂ©lynek.”

Az Ășgynevezett ellenfelvilĂĄgosodĂĄs eszmekörĂ©hez tartozĂł konzervatĂ­v hĂĄborĂșpĂĄrtiak „vĂ©delmĂ©ben” azĂ©rt Ă©rdemes megjegyezni, hogy a tömegpusztĂ­tĂł fegyverek megjelenĂ©sĂ©ig talĂĄn lehetett mĂ©g Ășgy gondolkodni a hĂĄborĂșrĂłl, hogy az egyfajta fĂ©rfias erƑprĂłba, tömegesĂ­tett ugyan, de mĂ©giscsak jĂłl szabĂĄlyozott „pĂĄrbaj” vagy „lovagi torna”, amelynek következmĂ©nyei nem (vagy csak alig) Ă©rintik a polgĂĄri lakossĂĄg megszokott hĂ©tköznapi Ă©letĂ©t. Csakhogy Carl Schmitt, Ernst JĂŒnger vagy kivĂĄltkĂ©ppen Alekszandr Dugin esetĂ©ben mĂĄr mĂĄs helyzet, hiszen Ƒk (rĂ©szben vagy egĂ©szĂ©ben) az „atomkorszak gondolkodĂłi”, ahol a hĂĄborĂșk szinte teljesen eltörlik a civilek Ă©s a katonĂĄk közötti kĂŒlönbsĂ©get. [14]

értelmiségi

sz Ƒ rszálhasogatás

Ha a politikusok nem is, talĂĄn a magyar konzervatĂ­v jobboldali Ă©rtelmisĂ©gnek illene reflektĂĄlnia a dilemmĂĄra: vajon „bĂ©kepĂĄrti” vagy inkĂĄbb „hĂĄborĂșpĂĄrti” eszmerendszernek kell tekintenĂŒnk a konzervativizmust? KeresztĂ©ny vagy inkĂĄbb pogĂĄny jelzƑvel illessĂŒk? Persze tisztĂĄn pragmatikus szempontbĂłl ezeket a kĂ©rdĂ©seket el lehet intĂ©zni azzal az egyszerƱ vĂĄlasszal, hogy ez csak affĂ©le „értelmisĂ©gi szƑrszĂĄlhasogatĂĄs”, mivel a vĂĄlasztĂłk többsĂ©gĂ©t egyĂĄltalĂĄn nem izgatjĂĄk az effĂ©le teoretikus, eszmetörtĂ©neti dilemmĂĄk. A jelenlegi magyar önmagĂĄt jobboldali konzervatĂ­vkĂ©nt definiĂĄlĂł kormĂĄnyzati elit kĂ©tsĂ©gtelenĂŒl sikeres hatalomgyakorlĂĄsa lĂĄtvĂĄnyos bizonyĂ­tja, hogy a kulturĂĄlis hegemĂłnia mozgĂłsĂ­tĂł ereje sem a jobboldalon, sem a baloldalon nem a konzisztens tudomĂĄnyos teljesĂ­tmĂ©nyeken (legalĂĄbb is elsƑdlegesen nem azon) nyugszik, hanem valami mĂĄson


De nĂ©zzĂŒk meg a mĂĄsik oldal, az Ășgynevezett baloldali „gondolkodĂĄs Ă©s politikacsinĂĄlĂĄs” belsƑ ellentmondĂĄsait, amelyek legalĂĄbbis a következmĂ©nyeket tekintve jĂłval sĂșlyosabbak, mint a jobboldali politika inkonzisztenciĂĄi!

A „baloldali zƱrzavar” illusztrĂĄlĂĄsa sorĂĄn elsƑsorban az önmagĂĄt „konzervatĂ­v anarchistakĂ©nt Ă©s szocialistakĂ©nt” meghatĂĄrozĂł francia filozĂłfus, Jean-Claude MichĂ©a munkĂĄira tĂĄmaszkodom. MĂĄsok a kortĂĄrs filozĂłfia besorolhatatlan „fenegyerekĂ©nek” tartjĂĄk, akinek tĂ©telmondata: „A szocializmus definĂ­ciĂł-szerƱen összeegyeztethetetlen a kapitalista kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄssal. A baloldalisĂĄg sajnĂĄlatos mĂłdon nem.” Ebben a kijelentĂ©sben szerintem is sok igazsĂĄg van. MichĂ©a szocialistĂĄnak Ă©s egyben „konzervatĂ­v anarchistĂĄnak” tekinti magĂĄt, akinek eretnek nĂ©zetei rendre heves vitĂĄkat vĂĄltanak ki hazĂĄja szellemi Ă©letben. Az utĂłbbi hĂșsz Ă©vben alig talĂĄlunk olyan ismert filozĂłfust vagy szociolĂłgust, aki pro vagy kontra nem foglalt volna ĂĄllĂĄst tĂ©ziseivel kapcsolatban. Itt Ă©s most csak baloldalisĂĄg-kritikĂĄjĂĄnak nĂ©hĂĄny fontosabb

elemĂ©t szeretnĂ©m kiemelni, amelyek legalĂĄbbis hitem szerint a jelenlegi magyar baloldal szinte remĂ©nytelennek lĂĄtszĂł, ĂșgyszĂłlvĂĄn az agĂłnia hatĂĄrĂĄt sĂșrolĂł ĂĄllapotĂĄnak hĂĄtterĂ©t is megvilĂĄgĂ­thatja.

MichĂ©a szĂĄmos könyvĂ©ben megemlĂ­ti, hogy mĂĄr az Ășjkori francia törtĂ©nelemben gyakran szembe kerĂŒlt a liberĂĄlis polgĂĄri baloldalisĂĄg Ă©s a szocialista/anarchista/marxista döntƑen antikapitalista jellegƱ baloldalisĂĄg. Az elsƑ lĂĄtvĂĄnyos szakĂ­tĂĄs a PĂĄrizsi KommĂŒn idejĂ©n következett be. KĂ©t hĂłnappal a kommĂŒn bukĂĄsa utĂĄn a „polgĂĄri baloldal” kĂ©pviselƑinek többsĂ©ge ĂŒdvözölte a gyƑztes burzsoĂĄzia politikusainak irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄval lezajlott vĂ©res megtorlĂł akciĂłkat. Émile Zola, akit ĂĄltalĂĄban a munkĂĄsmozgalom barĂĄtjakĂ©nt ismernek, azt mondta, hogy ez a „szörnyƱ vĂ©rfĂŒrdƑ szĂŒksĂ©ges volt ahhoz, hogy valamikĂ©ppen vĂ©get lehessen vetni ennek a lĂĄzĂĄlomnak.” Gustave Flaubert pedig az egyik George Sand-nak cĂ­mzett levelĂ©ben Ă­rta, hogy „(
) gĂĄlyĂĄra kellene kĂŒldeni a KommĂŒn összes tagjĂĄt, Ă©s rĂĄkĂ©nyszerĂ­teni Ƒket, hogy takarĂ­tsĂĄk el PĂĄrizs romjait.” MichĂ©a Ășgy kommentĂĄlja a polgĂĄri liberĂĄlisok Ă©s a szocialistĂĄk szembenĂĄllĂĄsĂĄt, hogy a Dreyfus-ĂŒgytƑl [15]

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

[16] [17] [18]

kezdƑdƑen vĂ©gkĂ©pp remĂ©nytelennek tƱnik a baloldali/jobboldali-megkĂŒlönböztetĂ©s egzakt definiĂĄlĂĄsa. A Dreyfus-per következmĂ©nyeinĂ©l maradva: a KommĂŒn „szocialista szĂ­nezetĆ±â€ eszmĂ©je mellett kiĂĄllĂł szocialista/szociĂĄldemokrata baloldal hamarosan visszavĂĄgott a liberĂĄlis/republikĂĄnusbaloldaliaknak. TĂ©ny ugyan, hogy a francia szocialista politikusok maguk is hittek a kapitĂĄny ĂĄrtatlansĂĄgĂĄban, mĂ©gsem ĂĄlltak ki teljes szĂ­vvel Dreyfus vĂ©delme mellett (talĂĄn Paul Lafargue volt az egyetlen kivĂ©tel). E tekintetben nagyon jellemzƑ Jean JaurĂšs enyhĂ©n ironikus (vagy cinikus) megjegyzĂ©se: „Egy bakĂĄt Ă©ppen most Ă­tĂ©ltek halĂĄlra Ă©s vĂ©geztek ki pusztĂĄn csak azĂ©rt, mert az altisztje arcĂĄba dobott egy gombot. Akkor miĂ©rt kellene Ă©letben hagyni ezt a nyomorult ĂĄrulĂłt?” Vagyis a francia szocialistĂĄk elsƑsorban az uralkodĂł osztĂĄly kĂŒlönbözƑ csoportjai között zajlĂł belsƑ vitĂĄnak tekintettĂ©k a Dreyfus-pert, Ă©s legszĂ­vesebben egyik fĂ©l mellett (vagy ellen) sem foglaltak volna ĂĄllĂĄst. „ProletĂĄrok, ne sodrĂłdjatok be a burzsoĂĄ klĂĄn polgĂĄrhĂĄborĂșjĂĄba”, mondta JaurĂšs Ă©s Guesde. Ezzel egyĂŒtt az is tĂ©ny, hogy az ezernyolcszĂĄzkilencvenes Ă©vek vĂ©gĂ©n idƑlegesen mĂ©gis összefogott a szocialista Ă©s polgĂĄri (liberĂĄlis) baloldal, aminek eredmĂ©nyekĂ©ppen 1902-ben egy szocialista politikust bevĂĄlasztottak a francia parlamentbe. A szövetsĂ©g nagyon törĂ©kenynek bizonyult; szinte kĂłdolva volt a teljes szakĂ­tĂĄs a baloldal e kĂ©t frakciĂłja között. FĂ©lĂ©vszĂĄzaddal kĂ©sƑbb ez be is következett (a ’68-as diĂĄklĂĄzadĂĄst követƑ Ă©vekben), Ă©s ma mĂĄr teljesen remĂ©nytelennek Ă©s ezzel egyĂŒtt Ă©rtelmetlenek tƱnik a kapitalistabarĂĄt polgĂĄri baloldal Ă©s az alapvetƑen antikapitalista szocialista baloldal közötti összefogĂĄs lehetƑsĂ©ge. LegalĂĄbbis MichĂ©a szerint ez a helyzet. A polgĂĄri liberĂĄlis baloldalt egyre kevĂ©sbĂ© Ă©rdekeltĂ©k a klasszikus osztĂĄlyharc kĂ©rdĂ©sei. Egyfajta „ellenforradalom zajlott le a forradalomban”, mondja a francia filozĂłfus. A liberĂĄlis Ă©s kozmopolita baloldal szemĂ©ben mĂĄr szĂŒrkĂ©nek Ă©s unalmasnak tƱnt a gazdasĂĄgi kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄs, illetve a szociĂĄlis egyenlƑtlensĂ©gek elleni kĂŒzdelem ĂŒgye, ehelyett a rasszizmus, az intolerancia, a kirekesztĂ©smindenformĂĄjaellenitiltakozĂĄs agendĂĄjĂĄt tƱztĂ©k zĂĄszlĂłjukra. 1984-ben Bernard-Henri LĂ©vy Ășgy nyilatkozott, hogy „napjaikban egyedĂŒl a fasizmus Ă©s az antifasizmus közötti harcnak van politikai jelentƑsĂ©ge.” RĂĄadĂĄsul Ă©s igazĂĄbĂłl ez a lĂ©nyeg a kulturĂĄlis Ășjbaloldal korifeusai a hajdani proletĂĄrok utĂłdait egyszerƱen csak „birkĂĄknak” Ă©s „barmoknak” tekintettĂ©k, olyan „emberhez hasonlatos lĂ©nyeknek”, akik kĂ©ptelenek az autonĂłm gondolkodĂĄsra Ă©s cselekvĂ©sre. Az „egyszerĆ±â€ emberek irĂĄnti megvetƑ hangnem a mƱvĂ©szetet

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

sem hagyta Ă©rintetlenĂŒl. Az 1974-ben forgatott DrĂĄmaatengerparton cĂ­mƱ francia film, amelyet Yves Boisset rendezett, ostobĂĄnak, rasszistĂĄnak, homofĂłbnak (Ă©s termĂ©szetesen alkoholistĂĄnak) ĂĄbrĂĄzolta a „törzsökös franciĂĄkat”, kivĂĄltkĂ©ppen a fĂ©rfiakat, akik a hĂ©tköznapokban ugyan lĂĄtszĂłlag becsĂŒletes honpolgĂĄrok Ă©s tisztessĂ©ges csalĂĄdapĂĄk, de a valĂłsĂĄgban amikor csak tehetik erƑszakoskodnak a nƑkkel, kihasznĂĄljĂĄk Ă©s megfĂ©lemlĂ­tik az arab bevĂĄndorlĂłkat. HajdanĂĄn, a baloldali antikapitalista Ă©rtelmisĂ©g szĂĄmĂĄra a nĂ©p szĂłnak jellemzƑen pozitĂ­v csengĂ©se volt. A hetvenes Ă©vek kezdetĂ©tƑl a nĂ©p (dĂ©mosz) a liberĂĄlis Ă©rtelmisĂ©g szĂĄmĂĄra sokkal inkĂĄbb az ostobasĂĄg Ă©s a dĂ©moni erƑszak szimbĂłlumĂĄt jelenti.

A mĂșlt szĂĄzad vĂ©gĂ©hez kĂ©pest napjainkban mĂ©g elszomorĂ­tĂłbb a helyzet. A szocialistaszociĂĄldemokrata orientĂĄciĂłjĂș baloldal hanyatlĂĄsĂĄnak Ășjabb etapjĂĄrĂłl szĂłl Catherine Liu AzerĂ©nymonopĂłliuma cĂ­mƱ könyvecskĂ©je. A szerzƑ szerint a hajdani, „szocialista orientĂĄciĂłjĂș baloldal” agĂłniĂĄjĂĄnak szĂĄmos oka lehet, de az szinte biztos, hogy ezek sorĂĄban kitĂŒntetett szerepe van a nyugati vilĂĄg kulturĂĄlis Ă©letĂ©ben egyre befolyĂĄsosabb Ășn. „professzionĂĄlis-menedzseri osztĂĄlynak” (PMO), amelynek bizarr Ă©rtĂ©krendje Ă©s politikafilozĂłfiai vĂ­ziĂłi pĂ©ldĂĄtlan sikernek örvendenek. A professzionĂĄlis-menedzseri osztĂĄly lĂ©trejöttĂ©ben döntƑ szerepe volt a fizikai Ă©s a szellemi (Ă©rtelmisĂ©gi) munka fokozatos szĂ©tvĂĄlĂĄsĂĄnak. Azaz, egyre jobban elkĂŒlönĂŒlt egymĂĄstĂłl az emberek kĂ©t, egymĂĄssal diametrĂĄlisan szemben ĂĄllĂł csoportja: az egyik oldalon azok ĂĄllnak, akik megmondjĂĄk a többieknek, hogy mit kell tenniĂŒk, a mĂĄsik oldalon azok, akik vĂ©grehajtjĂĄk a kapott utasĂ­tĂĄsokat. Akik dirigĂĄlnak, Ƒk a „szakĂ©rtƑ menedzserek”. A menedzserek osztĂĄlya jĂłrĂ©szt egyetemet vĂ©gzett emberekbƑl ĂĄll. ÁltalĂĄban nincs magĂĄntulajdonuk, de van hatĂ©konyan mƱködƑ Ă©s tiszteletet parancsolĂł tudĂĄstƑkĂ©jĂŒk. Eleinte a munkĂĄsok Ă©s a menedzserek közötti szakadĂ©k FranciaorszĂĄgban nem volt olyan lĂĄtvĂĄnyosan Ă©rzĂ©kelhetƑ, mint az EgyesĂŒlt Államokban, de manapsĂĄg mĂĄr EurĂłpĂĄban is szinte mindenĂŒtt az amerikai modell Ă©rvĂ©nyesĂŒl. Ami napjaink nagypolitikĂĄjĂĄt illeti, az USA-ban a Bernie Sanders [19] [20]

egyre jobban elkĂŒlönĂŒl

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

fémjelezte politikai mozgalom inkåbb a szocialista irånyzathoz åll közelebb, míg

Hillary Clinton Ă©s Joe Biden a menedzserekhez „hĂșznak”. A francia elnök, Emmanuel Macron politikai eszmĂ©i ugyancsak a menedzserklĂĄn Ă©rdekeit szolgĂĄljĂĄk.

Liu könyvĂ©nek talĂĄn legĂ©rdekesebb fejezete „Amikor a menedzserek könyvet olvasnak” cĂ­met viseli. Ebben a fejezetben Harper Lee NebĂĄntsĂĄtokafeketerigĂłt! cĂ­mƱ 1960-ban megjelent Pulitzer-dĂ­jas regĂ©nyĂ©t elemzi, Ă©s következtetĂ©sei rendre ellentmondanak a kanonizĂĄlt Ă©rtelmezĂ©seknek, hogy a törtĂ©net − amely az amerikai DĂ©len (Alabama ĂĄllamban) jĂĄtszĂłdik az olvasĂłt kizĂĄrĂłlag a feketĂ©k diszkriminĂĄciĂłjĂĄval, a faji elnyomĂĄs brutalitĂĄsĂĄval, illetve a humanista Ă©rtelmisĂ©giek rasszizmus elleni elszĂĄnt kĂŒzdelmĂ©vel szembesĂ­ti. A regĂ©nybƑl 1962-ben Robert Mulligan Oscar-dĂ­jas filmet kĂ©szĂ­tett. Az USA legtöbb ĂĄllamĂĄban a regĂ©nyt felvettĂ©k a kötelezƑ iskolai olvasmĂĄnyok közĂ©. Az Ă­rĂłnƑt szĂĄmtalan dĂ­jjal jutalmaztĂĄk; az amerikai elnökök sora kĂ©szĂ­tett vele közös fotĂłt (Clinton, G. Bush, G. W. Bush, Obama).

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

Az 1930-as Ă©vekben jĂĄtszĂłdĂł törtĂ©net centrumĂĄban egy bĂ­rĂłsĂĄgi per ĂĄll: az afroamerikai Tom Robinsont azzal vĂĄdoljĂĄk, hogy megerƑszakolt egy fehĂ©r lĂĄnyt, Mayella Ewellt. A vĂĄdlott vĂ©delmĂ©t a liberĂĄlis Ă©s humanista ĂŒgyvĂ©d Atticus Finch vĂĄllalja el. A sztori happy enddel zĂĄrul, fĂ©ny derĂŒl Tom Robinson ĂĄrtatlansĂĄgĂĄra. A szereplƑk hĂĄrom, illetve kĂ©t tĂ­pusba sorolhatĂłk. A „jĂł oldalon” ĂĄllnak a liberĂĄlis Ă©s mƱvelt Ă©rtelmisĂ©giek, Ă©lĂŒkön Atticus ĂŒgyvĂ©ddel Ă©s csalĂĄdjĂĄval. Ugyancsak a jĂł oldalon ĂĄllnak az elnyomott Ă©s jogaikban korlĂĄtozott feketĂ©k. És kik ĂĄllnak a rossz oldalon? TermĂ©szetesen a szegĂ©ny fehĂ©rek, akiknek jĂł rĂ©sze lusta, intolerĂĄns, hazug, erƑszakos Ă©s iszĂĄkos. ÉlĂŒkön Bob Ewellel Ă©s csalĂĄdjĂĄval. Ɛ vette rĂĄ a lĂĄnyĂĄt, MayellĂĄt, hogy hamisan vĂĄdolja meg Tom Robinsont. Catherine Liu mindezt Ă­gy kommentĂĄlja: „Lee regĂ©nyĂ©t ĂĄthatja a szegĂ©ny fehĂ©r emberek irĂĄnt Ă©rzett gyƱlölet. Ezeket a megvetĂ©sre mĂ©ltĂł nyomorultakat Bob Ewell Ă©s csalĂĄdtagjai szemĂ©lyesĂ­tik meg. Harag, gyƱlölködĂ©s, erƑszakossĂĄgra valĂł hajlam Ă©s hedonizmus jellemzi Ƒket. Burris Ewell, ennek a visszataszĂ­tĂł csalĂĄdnak a legfiatalabb fĂ©rfi tagja, rendszerint tetvesen jelenik meg az iskolĂĄban. Mayella nemcsak komoly higiĂ©niai problĂ©mĂĄkkal kĂŒzd, de szexuĂĄlis Ă©tvĂĄgya szinte hatĂĄrtalan, jelleme pedig tisztessĂ©gtelen. Bob Ewell ugyancsak szexmĂĄniĂĄs, dolgozni nem szeret, leginkĂĄbb segĂ©lyekbƑl Ă©l (
).” A törtĂ©netben ugyan elvĂ©tve a szegĂ©ny fehĂ©r farmerek között is akadnak rendes, szorgalmas emberek, akik persze megalĂĄzĂłnak Ă©reznĂ©k, ha segĂ©lybƑl kellene Ă©lniĂŒk.

Csakhogy, Ă­rja Liu, az igazsĂĄg az, hogy kivĂĄltkĂ©ppen a gyereknevelĂ©s Ă©vei alatt az amerikai csalĂĄdok legalĂĄbb fele manapsĂĄg is arra kĂ©nyszerĂŒl, hogy idƑrƑl idƑre igĂ©nybe vegye a szociĂĄlis segĂ©lyezĂ©s ilyen vagy olyan formĂĄjĂĄt. MĂĄrpedig, ha az angol ĂłrĂĄkon a „hĂĄtrĂĄnyos helyzetĆ±â€ (Ă©s pechĂŒkre „fehĂ©r bƑrĆ±â€) amerikai gyerekek odafigyelnek a tananyagra, Ă©s mondjuk Ă©ppen Lee regĂ©nyĂ©rƑl beszĂ©lgetnek a tanĂĄrukkal Ă©s egymĂĄssal, igencsak megalĂĄzva Ă©rezhetik magukat a felismerĂ©stƑl, hogy bizony az Ƒ szĂŒleik is elfogadjĂĄk a szociĂĄlis segĂ©lyt, amit Harper Lee szerint egy becsĂŒletes szegĂ©ny embernek vissza kellene utasĂ­tania. Nem lehet vĂ©letlen, hogy Lee regĂ©nyĂ©nek mondanivalĂłja tökĂ©letes összhangban van a Clinton kĂ©pviselte szociĂĄlpolitikĂĄval. MĂ©g Arkansas ĂĄllam kormĂĄnyzĂłjakĂ©nt, majd az EgyesĂŒlt Államok elnökekĂ©nt maga is azt kĂ©pviselte, hogy az ĂĄllamilag biztosĂ­tott [21]

látnoki er Ƒvel

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/ szociĂĄlis segĂ©lyezĂ©s csak arra szolgĂĄl, hogy korrumpĂĄlja a szegĂ©nyeket, Ă©s tartĂłssĂĄ tegye fĂŒggƑsĂ©gi helyzetĂŒket. A neoliberĂĄlis politika Ășgy lĂĄtja, a szociĂĄlis vĂ©dƑhĂĄlĂł felesleges, mert nemcsak nem garantĂĄlja a szegĂ©nyek sikeres tĂĄrsadalmi integrĂĄciĂłjĂĄt, hanem kifejezetten gĂĄtolja azt. „A regĂ©ny szinte lĂĄtnoki erƑvel jövendölte meg a poszt-’68-as ’professzionĂĄlis-menedzseri osztĂĄly’ gyƑzelmĂ©t. Az erĂ©nyes ĂŒgyvĂ©d Ă©s erƑs jellemƱ lĂĄnyĂĄnak erkölcsi ƑszintesĂ©ge vonzĂł megoldĂĄs a rasszizmus legyƑzĂ©sĂ©re: elegendƑ empĂĄtiĂĄs kĂ©pessĂ©geink tökĂ©letesĂ­tĂ©sĂ©n dolgozni, illetve egy mĂĄsik emberi lĂ©ny bƑrĂ©be kĂ©pzelni magunkat, kivĂĄltkĂ©ppen figyelmesen vĂ©gig kell olvasnunk a Ne bĂĄntsĂĄtokafeketerigĂłt!” Csakhogy ennek az Ă©rvelĂ©snek van egy kis szĂ©psĂ©ghibĂĄja. SzĂĄmos törtĂ©nĂ©szi munka Ă©s levĂ©ltĂĄri kutatĂĄs cĂĄfolhatatlanul bizonyĂ­totta, hogy a Ku-Klux-Klan Ă©s mĂĄs feketegyƱlölƑ, nyĂ­ltan rasszista szervezetek vezetĂ©sĂ©ben messze felĂŒlreprezentĂĄltak a köztiszteletben ĂĄllĂł fehĂ©r, gazdag, diplomĂĄs felsƑközĂ©posztĂĄlybeli amerikai polgĂĄrok. Vagyis Atticus „kollĂ©gĂĄi”. Nem Ă©rdemes tehĂĄt csak az elszegĂ©nyedett farmereket Ă©s az Ășn. „rozsdaövezetekben” Ă©lƑ remĂ©nyvesztett, a munkanĂ©lkĂŒlisĂ©gtƑl rettegƑ fehĂ©r munkĂĄsokat a vĂĄdlottak padjĂĄra ĂŒltetni. LĂĄtni kell, hogy a kĂŒlönbözƑ hĂĄtrĂĄnyos helyzetƱ tĂĄrsadalmi csoportok közötti ellentĂ©t szĂ­tĂĄsa Ă©s Ă©letben tartĂĄsa a neoliberĂĄlis kapitalizmus mƱködĂ©slogikĂĄjĂĄnak szerves rĂ©sze. [22] [23]

De a regĂ©ny „recepciĂłtörtĂ©netĂ©nek” teljessĂ©gĂ©hez egĂ©szen Ășj, meglepƑ fordulat is hozzĂĄtartozik. Egyre többet hallani arrĂłl, hogy a radikĂĄlis afroamerikai mozgalmak kĂ©pviselƑinek szemĂ©ben mĂĄr ez a mƱ sem felel meg a politikai korrektsĂ©g követelmĂ©nyeinek! Tudniillik, olykor-olykor mĂ©g a regĂ©ny fekete szereplƑi is kĂĄromkodnak. Ez pedig elfogadhatatlan, mondjĂĄk az Ă©les szemƱ kritikusok, mert az effajta Ă­rĂłi meggondolatlansĂĄg okot szolgĂĄltathat a feketĂ©k irĂĄnti ellensĂ©ges Ă©rzĂŒletek ĂșjbĂłli felszĂ­tĂĄsĂĄra.

Az anarcho-szindikalista eszmĂ©kkel szimpatizĂĄlĂł Renaud Garcia A kritika sivataga cĂ­mƱ könyve ugyancsak a „professzionĂĄlis-menedzseri osztĂĄly” kulturĂĄlis tĂ©rnyerĂ©sĂ©nek következmĂ©nyeit elemzi. Az egyik fejezetben szĂĄmba veszi, hogy az amerikai egyetemeken Ășjabban mifĂ©le stĂșdiumok vĂĄltottĂĄk fel a klasszikus filozĂłfiatörtĂ©neti, szociolĂłgiai Ă©s politolĂłgiai tantĂĄrgyakat, Ă©s milyen következmĂ©nyei vannak ennek „a pedagĂłgiai Ă©s intellektuĂĄlis forradalomnak”. A következƑ „Ășj tudomĂĄnyokat” sorolja fel: Black studies, Whiteness studies, Transgender studies, Disability studies, Animals studies, Fat studies. Az ĂșjtĂ­pusĂș tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

kĂĄnon szerint a hagyomĂĄnyos szociolĂłgiai ismeretekre nincs többĂ© szĂŒksĂ©g; a tĂĄrsadalmat a lehetƑ legnagyobb mĂ©rtĂ©kben fragmentĂĄlni kell, hogy a hatalomgyakorlĂĄs (vagyis az elnyomĂĄs) helyĂ©t pontosan rögzĂ­teni lehessen, mondjĂĄk az Ășj eszmĂ©k hĂ­vei. EgyĂ©bkĂ©nt, Ă­rja Renaud Garcia, ha valaki alaposabban utĂĄnajĂĄr ennek a fordulatnak, mĂĄsfajta leltĂĄrt is összeĂĄllĂ­that magĂĄnak. Maga a szerzƑ a Bald studies, vagyis a KopaszsĂĄgtanulmĂĄnyok nevƱ Ășj „diszciplĂ­nĂĄt” tartja mind között a legizgalmasabbnak. Úgy vĂ©li, itt valĂłszĂ­nƱleg a kopaszsĂĄgtĂłl valĂł fĂ©lelem (alopeciafĂłbia) kĂ©rdĂ©seivel foglalkozĂł tudomĂĄnyrĂłl van szĂł, amely mint a kopasz emberek diszkriminĂĄlĂĄsa ellen folytatott harc zĂĄszlĂłshajĂłja minden valĂłszĂ­nƱsĂ©g szerint nagy jövƑ elĂ© nĂ©z. Hogy mi lesz ennek a „kĂŒzdelemnek” a gyakorlati eredmĂ©nye? Ez egyelƑre nem vilĂĄgos. (TalĂĄn, hogy eztĂĄn Derrick felĂŒgyelƑ helyett inkĂĄbb Kojak kopasz fejĂ©t lĂĄtjuk gyakrabban a tĂ©vĂ© kĂ©pernyƑjĂ©n.) KĂ©tsĂ©g sem fĂ©rhet hozzĂĄ: az ilyenolyan „tanulmĂĄnyok” szĂĄmĂĄra nem a hĂ©tköznapi, megĂ©lt valĂłsĂĄg a fontos, hanem a diskurzusok sokfĂ©lesĂ©gĂ©ben lubickolĂĄs öröme.

Ugyanerre a következtetésre jutott

Walter Benn Michaels, a chicagĂłi Illinois Egyetem irodalomprofesszora is. AsokfĂ©lesĂ©gszembenaz egyenlƑsĂ©ggel cĂ­mƱ könyvĂ©nek alaptĂ©zise, hogy a francia forradalom szabadsĂĄg,egyenlƑsĂ©g,testvĂ©risĂ©g hĂĄrmas jelszavĂĄt napjaink nyugati tĂĄrsadalmĂĄban felvĂĄltotta a szabadsĂĄg,testvĂ©risĂ©g, sokfĂ©lesĂ©g mottĂłja. Ma ott tartunk, hogy csak a heteroszexuĂĄlisok Ă©s a homoszexuĂĄlisok, a fehĂ©rek Ă©s a szĂ­nes bƑrƱek, a fĂ©rfiak Ă©s a nƑk közötti egyenlƑtlensĂ©gek ellen kell kĂŒzdenĂŒnk. „De mivel az urak Ă©s a szolgĂĄk, mikĂ©nt a gazdagok Ă©s a szegĂ©nyek, a fƑnökök Ă©s a beosztottak közötti egyenlƑtlensĂ©geknek nincs se rasszista, sem szexista gyökere ugyanis ezek az aszimmetriĂĄk magĂĄban a kapitalista rendszer mƱködĂ©slogikĂĄjĂĄban gyökereznek −, nem Ă©rdemelnek kĂŒlönösebb figyelmet.”

szabadsåg, testvériség, sokféleség

A konzervatív, az anarchista és (egyben szocialista) eszmék irånt elkötelezett JeanClaude Michéa viszont hatårozottan szembefordult a szociålis igazsågtalansågok irånt érzéketlen, låtszatbaloldali gondolkodåssal, és közel tucatnyi könyvében az ezerszer [24] [25]

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

elĂĄtkozott populizmus rehabilitĂĄlĂĄsĂĄra tesz kĂ­sĂ©rletet. FranciaorszĂĄgban, mint az egĂ©sz nyugati vilĂĄgban, ennek a szĂłnak nagyon rossz csengĂ©se van. A pĂĄrizsi szellemi Ă©letben nagy befolyĂĄsĂș Pierre-AndrĂ© Taguieff Ă©s Pierre Rosanvallon munkĂĄiban a populista megnevezĂ©s lĂ©nyegĂ©ben a „demagĂłg”, a „xenofĂłb” Ă©s nĂ©melykor a „fasiszta” szinonimĂĄjakĂ©nt jelenik meg. Pedig nem volt ez mindig Ă­gy! 1931-ben

Antonine Coullet-Tessier lĂ©trehozta a EugĂšne Dabit-dĂ­jat az olyan populista regĂ©nyek tĂĄmogatĂĄsĂĄra, amelyek az „egyszerƱ emberek sorsĂĄrĂłl mutatnak be hiteles Ă©s Ƒszinte kĂ©pet” az olvasĂłnak. 1940-ben Jean-Paul Sartre A fal cĂ­mƱ novellĂĄskötetĂ©t, amely egy Ă©vvel korĂĄbban jelent meg, ezzel a dĂ­jjal tĂŒntettĂ©k ki.

Ahhoz, hogy megĂ©rtsĂŒk a „nem populista” populizmus valĂłdi tartalmĂĄt, ki kell lĂ©pnĂŒnk a formĂĄlis jogrendszer Ă©s a piac kettƑs logikĂĄjĂĄbĂłl, Ă­rja MichĂ©a. Ehhez pedig az lehet a legcĂ©lravezetƑbb, ha kĂ©pesek vagyunk a George Orwell munkĂĄiban gyakran felbukkanĂł common decency, azaz a közönsĂ©gestisztessĂ©g kifejezĂ©s mĂ©ly Ă©rtelmĂ©nek befogadĂĄsĂĄra. A common decency az ember bensƑ lĂ©nyegĂ©bƑl fakadĂł igazsĂĄgĂ©rzet Ă©s cselekvĂ©sre ösztönzƑ erƑ, amely − sallangoktĂłl Ă©s emelkedettsĂ©gtƑl mentesen − a [26]

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

[28]

[27]

jĂłzan Ă©sz hangjĂĄn szĂłlal meg. Ez a „erkölcsi parancs” rendszerint arra figyelmeztet, hogy valamit elmulasztottunk megtenni, amirƑl pedig tudjuk (vagy legalĂĄbbis sejtjĂŒk), hogy nagyon is meg kellett volna tennĂŒnk. Orwell politikafilozĂłfiĂĄjĂĄnak elhĂ­resĂŒlt alapfogalmĂĄrĂłl a francia filozĂłfus, Ă­rĂł Ă©s vilĂĄgutazĂł, Bruce BĂ©gout is Ă­rt egy remek kismonogrĂĄfiĂĄt. BĂ©gout Ă­gy „definiĂĄlja” ezt a kifejezĂ©st. „EllentĂ©tben egy magasabb elvbƑl törtĂ©nƑ transzcendentĂĄlis dedukciĂłval, a közembertisztessĂ©ge a jĂł Ă©s a rossz megkĂŒlönböztetĂ©sĂ©nek ösztönös kĂ©pessĂ©gĂ©n nyugszik.” Ez több annĂĄl, hogy csak egyszerƱ percepciĂłt lĂĄssunk benne. InkĂĄbb valamifĂ©le belsƑ Ă©rzĂŒletnek vagy affektusnak kell tekintenĂŒnk. A portrĂ©nak, amit Orwell a becsĂŒletes Ă©s jĂł szĂĄndĂ©kĂș szegĂ©ny emberekrƑl rajzol, egyetlen cĂ©lja a prĂłzai igazsĂĄg felmutatĂĄsa, hogy olykor abban a vilĂĄgban is lehet felemelt fejjel jĂĄrni, amelyben nap mint nap megalĂĄzzĂĄk az embert. Ugyanakkor az orwelli Ă©rtelemben vett közemberi tisztessĂ©g morĂĄlis Ă©rtĂ©kĂ©nek felmutatĂĄsa nem azt cĂ©lozza, hogy a kisember jĂłsĂĄgĂĄt szembe ĂĄllĂ­tsa a gazdagok erkölcsi romlottsĂĄgĂĄval, vagy a vallĂĄsos hittel, amely a tĂĄrsadalmi igazsĂĄgossĂĄg megvalĂłsĂ­tĂĄsĂĄt a tĂșlvilĂĄg feladatĂĄnak tekinti. „PusztĂĄn csak azt jelzi, hogy a hĂ©tköznapi Ă©letben is jelen vannak az erkölcsi Ă©rtĂ©kek, amelyekre egy tisztessĂ©ges Ă©s igazsĂĄgos tĂĄrsadalom Ă©pĂŒlhet.” A common decency nem az a bölcsessĂ©g, ami a PĂĄrt, az EgyhĂĄz vagy az Isten magaslatairĂłl szĂĄll le az emberek közĂ©, hanem a hĂ©tköznapi Ă©letvezetĂ©s soha pontosan nem definiĂĄlt „viselkedĂ©skĂłdexe”.

az ajåndék

Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy MichĂ©a szĂĄmos kritikusa akiknek többsĂ©ge ugyancsak baloldalikĂ©nt hatĂĄrozza meg magĂĄt Ășgy lĂĄtja, hogy a közemberitisztessĂ©g fogalmĂĄval nem sokat lehet kezdeni a kritikai szellemisĂ©get komolyan Ă©rvĂ©nyesĂ­teni szĂĄndĂ©kozĂł tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi diskurzusban. FrĂ©dĂ©ric Lordon pĂ©ldĂĄul Ășgy Ă©rvel, hogy a nĂ©pet nem lehet homogĂ©n halmaznak tekinteni, mivel a dĂ©mosz szociolĂłgiai Ă©rtelemben erƑsen tagolt, egymĂĄssal rivalizĂĄlĂł vagy Ă©ppen szembenĂĄllĂł halmazok konglomerĂĄtuma. Anselm Jappe pedig azt kĂ©rdezi: ha a közemberitisztessĂ©g valĂłban olyan emancipatorikus erƑvel rendelkezne, mikĂ©nt azt Orwell Ă©s MichĂ©a feltĂ©telezik, mivel magyarĂĄzhatĂł, hogy egykor a tisztessĂ©ges kisemberek tĂ­zmilliĂłi olyan lelkesen ĂŒdvözöltĂ©k a hitleri vagy a sztĂĄlini diktatĂșrĂĄt? MichĂ©a maga is elismeri, hogy ez a fogalom bizonyos Ă©rtelemben valĂłban ĂŒres

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

[29] [30]

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/ (legalĂĄbbis, ha az „egyetemi kritĂ©riumokat” tekintjĂŒk irĂĄnyadĂłnak), de szĂĄmos politikai elƑnnyel jĂĄr. „EgyrĂ©szt arra kĂ©sztet, hogy kiszĂ©lesĂ­tsĂŒk a szocialista forradalom tĂĄrsadalmi bĂĄzisĂĄt (azaz a „nĂ©pet” nem kell a gyĂĄri munkĂĄsokra redukĂĄlni). MĂĄsrĂ©szt megĂłv a kĂ­sĂ©rtĂ©stƑl, hogy mitologizĂĄljuk a munkĂĄsosztĂĄlyt (gondoljunk a sziklaarcĂș, a karizmukat megfeszĂ­tƑ maoista munkĂĄsszobrokra, vagy az olcsĂł öltönybe öltözött vĂĄrosi fiatalokra, akik megprĂłbĂĄljĂĄk az ĂĄllĂ­tĂłlagos közĂ­zlĂ©st Ă©s a hivatalos nyelvet magukra erƑltetni, hogy jĂł szĂ­nben tƱnjenek fel munkaadĂłjuk elƑtt (
).” A közembertisztessĂ©ge kĂŒlönleges „erƑ”, amely egyszerre lĂĄzadĂł Ă©s konzervatĂ­v: olyan tradicionĂĄlis Ă©rtĂ©keket foglal magĂĄban, mint becsĂŒlet, nagyvonalĂșsĂĄg, lojalitĂĄs, segĂ­tƑkĂ©szsĂ©g, szolidaritĂĄs. MichĂ©a gyakran hivatkozik a hĂ­res francia szociolĂłgus, Marcel Mauss TanulmĂĄnyazajĂĄndĂ©krĂłl cĂ­mƱ munkĂĄjĂĄra, amelyben a francia etnolĂłgus az ajĂĄndĂ©kot, az ajĂĄndĂ©k elfogadĂĄsĂĄt Ă©s az ajĂĄndĂ©k viszonzĂĄsĂĄt (a viszontajĂĄndĂ©kot) tekinti az emberi civilizĂĄciĂł gazdasĂĄgi Ă©s kulturĂĄlis fundamentumĂĄnak. Azt ĂĄllĂ­tja, hogy az ajĂĄndĂ©kok maguk is lĂ©lekkel rendelkeznek, „ezĂ©rt a csereviszonyok sohasem vĂĄlnak lĂ©lektelennĂ©.” Az ajĂĄndĂ©kozĂĄs kultĂșrĂĄja leginkĂĄbb a tisztessĂ©ges közember naiv Ă©rtĂ©krendjĂ©vel harmonizĂĄl. A profitmaximalizĂĄlĂĄsra, a szemĂ©lyes haszonszerzĂ©sre törekvĂ©s mĂĄr csak szekunder fejlemĂ©ny, amely ugyan hozzĂĄjĂĄrulhat a nemzeti jövedelem (GDP) szakadatlan növelĂ©sĂ©hez, de egyĂșttal folyamatosan rombolja a közössĂ©gi kohĂ©ziĂł fundamentumait.

Ugyanakkor nem ĂĄrt megismĂ©telni: sem Orwell, sem MichĂ©a nem tekintik szentnek a közembereket. Orwell nemegyszer Ășgy beszĂ©l rĂłluk, hogy bizony Ƒk is esendƑ lĂ©nyek, akik olykor apatikusak, a politikai Ă©let irĂĄnt közömbösek, fatalistĂĄk, passzĂ­vak, sƑt: kifejezetten gyĂĄvĂĄk. De ha a sajĂĄt testĂŒkön is megĂ©rzik a zsarnoksĂĄg hatalmĂĄt, elƑbb vagy utĂłbb bizonyosan fellĂĄzadnak. „A kisemberek mĂĄr olyan rĂ©gen szenvednek a zsarnokok igazsĂĄgtalansĂĄgaitĂłl, hogy valamifĂ©le ösztönös averziĂł alakult ki bennĂŒk az egyik embernek a mĂĄsik ember fölött gyakorolt hatalmĂĄval szemben”, Ă­rja Bruce BĂ©gout.

MichĂ©a szerint helytelen lenne a kapitalizmus elleni kĂŒzdelem kitĂŒntetett ĂĄgensĂ©t a Marx-fĂ©le „forradalmi munkĂĄsosztĂĄllyal” azonosĂ­tani. Akik Ă­gy gondolkodnak, azok maguk is egyfajta elitista szemlĂ©letet kĂ©pviselnek. Legfeljebb nem a „professzionĂĄlismenedzseri osztĂĄly” tagjait, hanem az „izmos felsƑtestƱ, vasakaratĂș munkĂĄsokat” kellene a törtĂ©nelem valĂłdi, egyedĂŒl hiteles szubjektumĂĄnak tekinteni. Csakhogy a szocialista mozgalmak cĂ©lkitƱzĂ©sei sorĂĄban a gyengĂ©k Ă©s a kiszolgĂĄltatottak vĂ©delmĂ©nek kell az Ă©len ĂĄllnia, nem a heroikus erƑ glorifikĂĄlĂĄsĂĄnak Ă©s a mindannyiunk feje felett lebegƑ „osztĂĄlyharcos” fenyegetĂ©snek.

Albert Camus A lĂĄzadĂł emberben szintĂ©n a „szelĂ­d forradalom” mellett tesz hitet. „AmĂ­g a forradalom felĂŒlrƑl lefelĂ© prĂłbĂĄl megvalĂłsulni, a lĂĄzadĂĄs alulrĂłl fölfelĂ©. A lĂĄzadĂĄs korĂĄntsem romantika, az igazi realizmus oldalĂĄn ĂĄll. Ha forradalmat akar, az Ă©letĂ©rt akarja, s nem az Ă©let ellenĂ©ben. EzĂ©rt tĂĄmaszkodik elsƑsorban a konkrĂ©t realitĂĄsokra, a szakmĂĄra, a falura, ahol ĂĄtlĂĄthatĂł a lĂ©t, a dolgok Ă©s az emberek eleven lelke. (
) amidƑn elƑre lendĂ­ti a törtĂ©nelmet, terror nĂ©lkĂŒl, erƑszakmentesen enyhĂ­t az emberek fĂĄjdalmĂĄn, kĂŒlönbözƑ politikai körĂŒlmĂ©nyek között.” [31] [32]

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

Mindezek alapjĂĄn nincs mit csodĂĄlkozni, hogy MichĂ©a ĂŒdvöli az Ernesto Laclau Ă©s

Chantal Mouffe ĂĄltal kĂ©pviselt baloldali populizmust (illetve az Ășjbaloldali elkötelezettsĂ©gƱ spanyol politikai pĂĄrtot, a Podemos programjĂĄt), amely termĂ©szetesen gyakran hivatkozik a nĂ©pre, de ellentĂ©tben a jobboldali populizmussal nincs szĂĄndĂ©kĂĄban mindenĂĄron homogenizĂĄlni az eltĂ©rƑ helyzetben lĂ©vƑ Ă©s kĂŒlönbözƑ rĂ©szĂ©rdekek mentĂ©n szervezƑdƑ tĂĄrsadalmi csoportokat.

És mi a helyzet a mai MagyarorszĂĄgon? Milyen vĂĄltozĂĄsokon ment keresztĂŒl az utĂłbbi harminc Ă©vben a magyar politikai közĂ©let, hogyan vĂĄltoztak az erƑviszonyok, illetve egyĂĄltalĂĄn: mit jelent ma hazĂĄnkban jobboldalinak vagy Ă©ppen baloldalinak lenni?

Úgy látom, az eltelt idƑ leginkább Lányi

AndrĂĄs jĂłslatait igazolta. A magyar „baloldal”, amelyet a rendszervĂĄltozĂĄst követƑ kĂ©t Ă©vtized „nagypolitikĂĄjĂĄban” leginkĂĄbb az MSZP jelenĂ­tett meg, ma mĂĄr a teljes összeomlĂĄs szĂ©lĂ©n ĂĄll. SzilĂĄgyi Ákos 1994-ben mĂ©g a jobboldal sorsĂĄĂ©rt aggĂłdott, Ă©s azzal magyarĂĄzta a FIDESZ vĂĄlasztĂĄsi veresĂ©gĂ©t, hogy a fiatal demokratĂĄk „abban a tĂ©vhitben Ă©ltek, hogy az MDF-ben csalĂłdott vĂĄlasztĂłk egyĂ©bre sem figyelnek, mint a nemzeti retorikĂĄra, s azokra az Ășj erƑkre szavaznak majd, akiknek politikai szĂłtĂĄrĂĄban a ’nemzet’ szĂł Ășjra hiteles Ă©s legfontosabb szĂł.” Akkor persze mĂ©g valĂłban csak tapogatĂłdzĂł „retorikai ĂștkeresĂ©s” Ă©s megfelelƑen ki nem munkĂĄlt taktika volt ez a fiataldemokratĂĄk rĂ©szĂ©rƑl, de nagyjĂĄbĂłl mĂĄsfĂ©l Ă©vtizednyi botladozĂĄs utĂĄn – igazĂĄbĂłl a kĂ©t ciklusnyi ellenzĂ©ki szerep jelentette a legfontosabb tanulóéveket − nagyon is magukra talĂĄltak, Ă©s mĂĄra a FIDESZ-fĂ©le „nemzeti akaratmetafizika” − ami egyfajta posztszekulĂĄris vallĂĄs szinte legyƑzhetetlen erƑnek tƱnik. Mi ĂĄllhat ennek a pĂ©ldĂĄtlan sikernek a hĂĄtterĂ©ben? A liberĂĄlisok leginkĂĄbb a „maffiaĂĄllam” kiĂ©pĂ­tĂ©sĂ©ben Ă©s a legfontosabb gazdasĂĄgi pozĂ­ciĂłk megszerzĂ©sĂ©ben lĂĄtjĂĄk a magyarĂĄzatot. Én mĂĄskĂ©pp gondolom. A magyar ÚjJobboldal valĂłdi erejĂ©t a nagyon tudatosan Ă©s szisztematikus munkĂĄval kiĂ©pĂ­tett kulturĂĄlishegemĂłnia biztosĂ­tja, amely ĂŒgyesen ötvözi a plebejus Ă©s a magaskultĂșra elemeit. A kezdetet a FIDESZ civil hĂĄlĂłzatakĂ©nt

nem lehet nem tudomĂĄst venni

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

mƱködƑ „polgĂĄri körök” Ă©letre hĂ­vĂĄsa jentette, majd a 2010-tƑl hatalomra kerĂŒlt pĂĄrt egy sor kulturĂĄlis Ă©s oktatĂĄsi intĂ©zmĂ©nyt hozott lĂ©tre; kiadĂłk, folyĂłiratok, tĂĄrsadalomĂ©s törtĂ©nettudomĂĄnyi kutatĂłmƱhelyek tucatjait teremtette meg, vagy vette ĂĄt a meglĂ©vƑk irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄt. De tĂ©vedĂ©s azt gondolni, hogy mindez csak a NER ideolĂłgiai legitimĂĄciĂłjĂĄt szolgĂĄlja. Komoly kutatĂĄsok folynak ezekben az intĂ©zmĂ©nyekben, amelyek rĂ©vĂ©n Ă©rtĂ©kes munkĂĄk (magyar Ă©s kĂŒlföldi szerzƑktƑl egyarĂĄnt) sorĂĄt jelentettĂ©k meg az utĂłbbi mĂĄsfĂ©l Ă©vtizedben. BĂ©kĂ©s MĂĄrton, Czopf Áron Ă©s szĂĄmos mĂĄs a magyar ÚjJobboldal fiatal nemzedĂ©kĂ©hez tartozĂł kutatĂł könyvei Ă©s tanulmĂĄnyai versenykĂ©pesek a „rokon politikai irĂĄnyzatokat” kĂ©pviselƑ francia, nĂ©met Ă©s amerikai szerzƑk munkĂĄival. Lehet velĂŒk nem egyetĂ©rteni, de nem lehet nem tudomĂĄst venni rĂłluk. És ami a legfontosabb: arrĂłl, hogy a kormĂĄnyzĂł pĂĄrt fƑ korifeusai mennyi idƑt töltenek az imĂ©nt emlĂ­tett szerzƑk Ă©s mĂĄs jobboldali gondolkodĂł munkĂĄinak olvasĂĄsĂĄval, sejtelmem sincs. MikĂ©nt az Ă­rĂĄsom elejĂ©n Alain de Benoist megjegyzĂ©se kapcsĂĄn sejtetni engedtem: a „nagypolitika” mƱvelƑinek valĂłszĂ­nƱleg nemcsak PĂĄrizsban, de Budapesten sincs tĂŒrelmĂŒk vĂ©gigolvasni ezeket a könyveket, tanulmĂĄnyokat, de az jĂłl Ă©rzĂ©kelhetƑ, hogy valamifĂ©le „implicit hĂĄttĂ©rtudĂĄskĂ©nt” ott munkĂĄl bennĂŒk a magyar ÚjJobboldal „intellektuĂĄlis szelleme”. Ami egyĂ©bkĂ©nt könnyedĂ©n felismerhetƑ a FIDESZ hatalmi intĂ©zmĂ©nyeiben meghozott döntĂ©sek tartalmĂĄn Ă©s az ehhez kapcsolĂłdĂł „irĂĄnymutatĂĄsok” szellemisĂ©gĂ©n is. [33]

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

A mĂĄsik oldalrĂłl mindez egyĂĄltalĂĄn nem mondhatĂł el. Pedig − hangozzĂ©k ez

bĂĄrmilyen furcsĂĄnak a szocialista-szociĂĄldemokrata tĂ­pusĂș, azaz valĂłban baloldali gondolkodĂĄsnak szintĂ©n vannak jelentƑs kĂ©pviselƑ a magyar filozĂłfiai Ă©s tĂĄrsadalomtudomĂĄnyi Ă©letben. Az „idƑsebb nemzedĂ©kbƑl” elsƑsorban TallĂĄr Ferenc, Farkas Attila MĂĄrton, GallĂł BĂ©la Ă©s Losoncz AlpĂĄr nevĂ©t emlĂ­tem. A „fiatalabbak” közĂŒl itt Ă©s most csak Antal Attila Ă©s Kiss Viktor, Éber MĂĄrk Áron munkĂĄit emelem ki.

Csakhogy Ƒk „magĂĄnyos farkasok”, mert az utĂłbbi harminc Ă©v „intĂ©zmĂ©nyes baloldali politikĂĄjĂĄban” mĂ©g ĂĄttĂ©telesen sem jelennek meg az ĂĄltaluk megfogalmazott tĂĄrsadalompolitikai elkĂ©pzelĂ©sek.

EgyĂ©bkĂ©nt a szociĂĄldemokrata szellemisĂ©get kĂ©pviselƑ magyar szerzƑk többsĂ©ge, mikĂ©nt Chantal Mouffe Ă©s Jean-Claude MichĂ©a, egyfajta baloldali „ellenpopulizmus” megteremtĂ©sĂ©ben lĂĄtja a kulturĂĄlis hegemĂłnia visszaszerzĂ©sĂ©nek lehetƑsĂ©gĂ©t. Antal Attila olyan transznacionĂĄlis populizmus lehetƑsĂ©gĂ©t vĂĄzolja fel, amelyben a patriotizmus Ă©s a „nemzetközi szolidaritĂĄs” nem egymĂĄs ellenĂ©ben, hanem egymĂĄst erƑsĂ­tve veszi fel a harcot a

ellen-populizmus

jobboldali autoriter populizmussal. „A baloldali populizmusnak egyszerre kell megtalĂĄlnia az utat a nemzetĂĄllami Ă©s a transznacionĂĄlis politikai tĂ©rben: mivel egyrĂ©szt a jobboldali autoriter nacionalizmus jelentette ideolĂłgiai kihĂ­vĂĄs transznacionĂĄlis vĂĄlaszokat igĂ©nyel, mĂĄsrĂ©szt pedig nem tekinthet el attĂłl, hogy a politizĂĄlĂĄs elsƑdleges terepe (egyelƑre) nemzetĂĄllami.” TallĂĄr Ferenc, ugyancsak Laclau Ă©s Mouffe nyomdokain haladva hatĂĄrozza meg a baloldali (kulturĂĄlis) hegemĂłnia lĂ©nyegĂ©t: „(
) a hegemĂłnia egy univerzĂĄlis politikai alany, egy nĂ©p megalkotĂĄsĂĄt feltĂ©telezi, de a hegemĂłn gyakorlat szĂĄmot vet azzal, hogy sohasem Ă©rheti el cĂ©ljĂĄt, mert az ’lehetetlen tĂĄrgy’. És itt valĂłban vĂĄlasztĂłvonalhoz Ă©rkezĂŒnk: a jobboldali populizmus totĂĄlis hatalom kiĂ©pĂ­tĂ©sĂ©vel megkĂ­sĂ©rli keresztĂŒlerƑszakolni e lehetetlen tĂĄrgy, egy közvetĂ­tĂ©sektƑl mentes rendszer totalitĂĄsĂĄba kĂ©nyszerĂ­tett homogĂ©n nĂ©p kialakĂ­tĂĄsĂĄt. Ezzel szemben a szabadsĂĄg korlĂĄtait tiszteletben tartĂł hegemĂłn gyakorlatban partikularitĂĄs Ă©s univerzalitĂĄs dichotĂłmiĂĄja folyamatosan ĂșjratĂĄrgyalĂĄsra kerĂŒl. PopulizmusrĂłl van szĂł itt is, hiszen a cĂ©l egy egyenĂ©rtĂ©kƱsĂ©gi lĂĄnc Ă©s egy politikailag szervezett nĂ©p konstruĂĄlĂĄsa – de egy korlĂĄtait ismerƑ hegemĂłn, Ă©s nem egy totĂĄlis hatalomgyakorlĂĄson belĂŒl.”

A populista (Ă©s egyben szociĂĄldemokrata) baloldal tehĂĄt nem becsĂŒlheti le a politikai harc elsƑsorban a kulturĂĄlishegemĂłnia megszerzĂ©séért folyatott metapolitikai kĂŒzdelem − jelentƑsĂ©gĂ©t. Ugyanakkor az is szĂŒksĂ©ges, hogy moderĂĄlja, azaz meghatĂĄrozott keretek között tartsa a politikai ellentĂ©teket. Mint Tevesz LĂĄszlĂł Ă­rja: „A politikatudomĂĄny mĂĄr rĂ©g bebizonyĂ­totta, hogy a ’mi–Ƒk’ szembenĂĄllĂĄs a politikai vetĂ©lkedĂ©s termĂ©szetes velejĂĄrĂłja, elvĂ©gre evolĂșciĂłs eredetƱ, egyetemes emberi reflexeken nyugszik. Csakhogy az ellensĂ©g Ă©s az ellenfĂ©l közötti kĂŒlönbsĂ©g perdöntƑ: az elƑbbi kizĂĄrja, utĂłbbi feltĂ©telezi a kölcsönös elismerĂ©st Ă©s a pĂĄrbeszĂ©det.”

1. HasonlĂł gondolatokat fogalmazott meg a mĂșlt szĂĄzad közepĂ©n Albert Camus A lĂĄzadĂł emberben. Szerinte a munkĂĄsosztĂĄly Ă©s mĂĄs, kizsĂĄkmĂĄnyolt tĂĄrsadalmi csoportok emancipĂĄciĂłja akkor lehet eredmĂ©nyes, ha sikerĂŒl egyesĂ­teni az anarchizmus lĂĄzadĂł szellemĂ©t a szociĂĄldemokrĂĄcia Ă©s szakszervezeti mozgalom jĂłzan reformtörekvĂ©seivel. „Hogy felhozzunk egy pĂ©ldĂĄt: napjaink skandinĂĄv tĂĄrsadalmai megmutatjĂĄk, mi mesterkĂ©lt Ă©s gyilkos a politika szembenĂĄllĂĄsban. A legtermĂ©kenyebb szakszervezeti mozgalom bĂ©kĂ©l meg benne az alkotmĂĄnyos kirĂĄlysĂĄggal, Ă©s eközben az igazsĂĄgos tĂĄrsadalom felĂ© közelĂ­t. A törtĂ©nelmi Ă©s racionĂĄlis ĂĄllamnak viszont elsƑdlegesen arra van gondja, hogy mindörökre lerombolja a szakmai sejtet Ă©s a közössĂ©gi autonĂłmiĂĄt.” Camus, Albert: A lĂĄzadĂł ember. Bethlen GĂĄbor KönyvkiadĂł, Budapest, 1993. 340. Ford.: FĂĄzsy AnikĂł ↑

2. Kaltenbrunner, Gerd Klaus: Wege der Weltbewahrung. Sieben konservative GedankengĂ€nge. Mut Verlag, Asendorf, [34] [35] [36] 1985. 56. ↑

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

3. Benoist, Alain de: Contre le libĂ©ralisme. La sociĂ©tĂ© ne pas un marchĂ© . Éditions du Rocher, Paris, 2019. 303. ↑

4. LĂĄsd Keucheyan, Razmig: Alain de Benoist, du nĂ©ofascisme Ă  l’extĂȘme droite ‘respectable’ . EnquĂȘte sur une success story intellectuelle. 129–143. www.cairn.info (IP: 31.46.112–124). Letöltve 13/06/2024 ↑

5. Keucheyan, i. m. 138. ↑

6. GyanĂ­tom, hogy Alain de Benoist Ă©s hajdani munkatĂĄrsa, a magyar MolnĂĄr TamĂĄs közötti szakĂ­tĂĄs egyik legfontosabb oka Ă©ppen ez lehetett: a keresztĂ©ny/katolikus MolnĂĄr nem tudta elfogadni, hogy Benoist elƑnyben rĂ©szesĂ­ti a pogĂĄny politeizmust. Csak Ă©rdekessĂ©gkĂ©nt jegyzem meg, hogy szĂĄmos ĂłkortörtĂ©nĂ©sz kĂ©pviseli ezt a pozĂ­ciĂłt. PĂ©ldĂĄul az egyiptolĂłgus Jan Assmann Ă©s a görög-latin kultĂșra kivĂĄlĂł ismerƑje, az olasz Maurizio Bettini a keresztĂ©ny monoteizmus helyett inkĂĄbb az antik sokistensĂ©gre szavaz. ↑

7. ÁllĂ­tĂłlag az amĂșgy Ă©letvitelszerƱen PĂĄrizsban tartĂłzkodĂł Benoist vidĂ©ki hĂĄzĂĄban kĂ©tszĂĄzezer kötetes (!) könyvtĂĄr van. ValĂłszĂ­nƱleg ez a legnagyobb magĂĄnkönyvtĂĄr FranciaorszĂĄgban. ↑

8. LĂĄsd Flaig, Egon: Was nottut. PlĂ€doyer fĂŒr einen aufgeklĂ€rten Konservativismus. Die Werkreihe von Tumult # 09. Berlin, 2020. ↑

9. Dugin, Alekszandr: Csetvjortij Puty. Vegyenyije v Csetvjoruju Polityicseszkuju Tyeoriju . Akademicseszkij Projekt, Moszkva, 2014. 143. ↑

10. I m. 144. ↑

11. I. m. 144. ↑

12. LĂĄsd Palaver, Wolfgang: Die mythischen Quellen des Politischen Carl Schmitts Freund-Feind-Theorie, Kohlhammer Verlag, Stuttgart Berlin Köln, 1998. 31. ↑

13. Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: A jogfilozĂłfia alapvonalai. AkadĂ©miai KiadĂł, Budapest, 1983. 346. Ford.: Szemere Samu ↑

14. Bergyajev, Nyikolaj: Az ember rabsĂĄgĂĄrĂłl Ă©s szabadsĂĄgĂĄrĂłl. EurĂłpa KönyvkiadĂł, Budapest, 1997. 193. Ford.: PatkĂłs Éva ↑

15. LĂĄsd Boucard-Victoire: MystĂšre MichĂ©a. Portrait d’un anarchiste conservateur. Éditions de l’escargot, Paris. 2017. 59. ↑

16. MichĂ©a, Jean-Claude: Les MystĂšres de la gauche. De l’idĂ©al des LumiĂšres au triomphe du capitalisme absolu. Éditons Climats-Flammarion, Paris, 2014. 11. ↑

17. Boucard-Victoire, i. m. 60. ↑

18. 1985-ben a Globe vezĂ©rcikkĂ©ben Ă­rta Bernard-Henri LĂ©vy: „TermĂ©szetesen mi elszĂĄnt kozmopolitĂĄk vagyunk. TermĂ©szetesen minden vidĂ©ki, svĂĄjci sapkĂĄs, nĂ©pitĂĄncos, dudĂĄs, röviden: ’franciĂĄskodó’ vagy kokĂĄrdĂĄt viselƑ ember idegen a szĂĄmunkra. SƑt, kifejezetten szĂ©gyenletes.” IdĂ©zi Boucaud-Victoire, i. m. 66. ↑

19. Liu, Catherine: Le Monopole de la vertu. Contre la classe managĂ©riale . Éditons Allia, Paris, 2022. Ford. Oliver Borre Ă©s Dario Rudy. Eredetileg: Virtues Hoarders. The Case against the Professional Managerial Class . A „professzionĂĄlismenedzseri osztĂĄly” lĂ©trejöttĂ©rƑl Ă©s növekvƑ amerikai befolyĂĄsĂĄrĂłl lĂĄsd Gagyi Ágnes TudĂĄsmonopĂłlium Ă©s baloldali idealizmus cĂ­mƱ Ă­rĂĄsĂĄt. EszmĂ©let 130. szĂĄm (2021. nyĂĄr), 138–152. ↑

20. Farkas Attila MĂĄrton szerint ma mĂĄr hazĂĄnkban is az Ă©let szinte minden terĂŒletĂ©n ugyanennek a menedzserszemlĂ©letnek a hegemĂłn törekvĂ©seit tapasztaljuk. „Ha minden szakszerƱsĂ©get kĂ­vĂĄn, Ășgy mindenrƑl csak az arra hivatott szakĂ©rtƑk diskurĂĄlhatnak, amibe a tĂĄrsadalom nagy rĂ©sze nem szĂłlhat bele. Így a szakĂ©rtelem kultusza a tĂĄrsadalomnak a valĂłdi közĂ©letrƑl valĂł leszoktatĂĄsĂĄt cĂ©lozza, illetƑleg a tĂĄrsdalom nagyobbik rĂ©szĂ©nek a döntĂ©s elszenvedƑinek mint ’hozzĂĄ nem Ă©rtƑknek’ a kirekesztĂ©sĂ©t sajĂĄt sorsuk intĂ©zĂ©sĂ©bƑl.” Farkas Attila MĂĄrton: Szittya nacionalizmus vs. birodalmi progresszivizmus . Az öngyarmatosĂ­tĂĄs kĂ©t formĂĄja MagyarorszĂĄgon. Replika, 75 (2011/2. szĂĄm), 196. ↑

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

22. Ebben a kĂ©rdĂ©sben a jelenlegi magyar, önmagĂĄt nemzetinek, konzervatĂ­vnak Ă©s antiglobalistĂĄnak definiĂĄlĂł kormĂĄnyzati elit szociĂĄlpolitikai vĂ­ziĂłja nagyon is egybecseng a neoliberĂĄlis gazdasĂĄg- Ă©s tĂĄrsadalompolitika legfontosabb elkĂ©pzelĂ©seivel. MĂĄr egy Ă©vtizede, hogy errƑl a furcsa összefonĂłdĂĄsrĂłl Ă­rtam. „A jobboldal ĂĄltal favorizĂĄlt korporatĂ­v ĂĄllamfelfogĂĄs nem fogadja el a munkadĂł (kapitalista) Ă©s a munkavĂĄllalĂł (munkĂĄs) Ă©rdekellentĂ©tĂ©t, ehelyett a rossz (nemzetközi) Ă©s a jĂł (hazai) tƑke oppozĂ­ciĂłjĂĄra Ă©pĂ­t. KonkrĂ©tan: ha egy becsĂŒletes magyar ember zsĂĄkmĂĄnyol ki engem, abban nincs kivetnivalĂł.” Kiss Lajos AndrĂĄs: ÉrtelmisĂ©g az ezredfordulĂłn. Hatalom Ă©s erkölcs. Liget, Budapest, 2014. 249–25. Az autoriter neoliberalizmus nemzeti Ă©s nemzetközi összefonĂłdĂĄsĂĄrĂłl lĂĄsd Antal Attila: OrbĂĄn bĂĄrkĂĄja Az autoriter ĂĄllam Ă©s a kapitalizmus szövetsĂ©ge cĂ­mƱ könyvĂ©t. Noran Libro, Budapest, 2019. ↑

23. Liu, i. m. 84. ↑

24. Michaels, Walter Benn: La diversitĂ© contre Ă©galitĂ©. Éditions Raisons d’Agir, Paris, 2009. Ford.: FrĂ©dĂ©ric Junqua. Eredeti cĂ­me: The Trouble with Diversity. How We Learned to Love Identity and Ignore Inequality . Henry Holt Company, New York, 2006. ↑

25. I. m. 6–7. HasonlĂł következtetĂ©sre jut Éber MĂĄrk Áron is: „A baloldal döntƑ pillanatban van. Az ĂĄltala egy Ă©vszĂĄzada felĂ©pĂ­tett szervezetek Ă©s politikai intĂ©zmĂ©nyek vagy szĂ©tesƑben vannak, vagy mĂ©ly vĂĄlsĂĄgba kerĂŒltek. A progresszĂ­v Ă©rtelmisĂ©g nagy rĂ©szĂ©t utolĂ©rte a szƱk, törzsi szemlĂ©let Ă©s a dolgozĂł emberek mĂ©lysĂ©ges megvetĂ©se.” Éber MĂĄrk Áron: A dolgozĂłk hatalmĂĄnak ĂșjjĂĄszervezĂ©séért. EszmĂ©let, 141. szĂĄm (2024 tavasz), 47. ↑

26. LĂĄsd pĂ©ldĂĄul Taguieff, Pierre-AndrĂ©: Le nouveau national-populisme. CNRS Éditions, Paris, 2007; illetve Rosanvallon, Pierre: La contre-dĂ©mocratie. Éditions de Seuil, Paris, 2006. ↑

27. BĂ©gout, Bruce. De la dĂ©cence ordinaire. Court essai sur une idĂ©e fondamentale de la pensĂ©e politique de George Orwell. Éditions Allia, Paris, 2008. 17. ↑

28. I. m. 22. ↑

29. MichĂ©a, Jean-Claude: Le Complex d’OrphĂ©e. La gauche, les gens ordinaires et la religion du progrĂšs. Flammarion, Paris, 2014. 67. ↑

30. Lásd Berkovits Balázs: A nem viszonzott adomány – Georges Bataille. In: Lábjegyzetek Platónhoz. Pro Philosophia Szegediensis Alapítvány, Szeged, 2005. 334. ↑

31. GallĂł BĂ©la a Bal sors – SzĂ©ljegyzetek a baloldalrĂłl cĂ­mƱ Ă­rĂĄsĂĄban Ă­gy hatĂĄrozza meg a forradalmi-kommunista Ă©s a reformpĂĄrti szocialista-szociĂĄldemokrata tĂĄrsadalomkĂ©p közötti legfontosabb kĂŒlönbsĂ©get: „A kommunistĂĄk a ’tudomĂĄnyosan garantĂĄlt jövƑbeli boldogsĂĄgban, a forradalmi transzcendencia Ă©rvĂ©nyesĂ­tĂ©sĂ©ben lĂĄtjĂĄk az Ă©let Ă©rtelmĂ©t, amely egyben törtĂ©nelmi szĂŒksĂ©gszerƱsĂ©g, elĂ©rĂ©séért ezĂ©rt bĂĄrminemƱ emberĂĄldozat megengedett. A szociĂĄldemokratĂĄk ezzel szemben elvetik a kommunista transzcendenciĂĄt, szerintĂŒk Ă©ppen, hogy az e vilĂĄgi konkrĂ©t felelƑssĂ©g elvĂ©t szem elƑtt tartva, gyakorlatilag minĂ©l több embernek minĂ©l kevesebb szenvedĂ©ssel kell emberhez mĂ©ltĂł Ă©letet biztosĂ­tani.” KommentĂĄr, 2023/1. 136. ↑

32. Camus, i. m. 339–340. ↑

33. Most csak az egyik legfontosabbat emlĂ­tem meg: BĂ©kĂ©s MĂĄrton: KulturĂĄlis hadviselĂ©s. A kulturĂĄlis hatalom elmĂ©lete Ă©s gyakorlata. KözĂ©p- Ă©s Kelet-EurĂłpai TörtĂ©nelem Ă©s TĂĄrsadalom KutatĂĄsĂ©rt KözalapĂ­tvĂĄny, Budapest, 2020. ↑

34. Antal Attila: Az autoriter nacionalista Ă©s a transznacionĂĄlis populizmusok . KellĂ©k, 61 (2019), 170. ↑

35. TallĂĄr Ferenc: Populizmusok Ă©s demokrĂĄciĂĄk, avagy a politika ĂșjraĂĄcsolt szĂ­npada . PolitikatudomĂĄnyi Szemle, XXVI/1. 128. LĂĄsd mĂ©g Mouffe, Chantal: Pour un populisme de gauche. Éditions Albin Michel, Paris, 2018. FƑleg a 20–41. oldalak. ↑

36. Tevesz LĂĄszlĂł: KöztĂĄrsasĂĄg a magasban. Liget, 2024. 07. 13. ↑

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/kiss-lajos-andras-jobboldali-baloldal-es-baloldali-jobboldal/

Vörös Istvån

AZ EGYETEMSZIGET 10.

2024-08-10 | VERS, VERSCIKLUS

AZ ENERGIAKÖNNYEK

A Sokak gyĂșrni kezdtĂ©k az anyagot, mint hĂĄziasszony a teknƑben a kenyĂ©rtĂ©sztĂĄt.

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

ÓriĂĄsgömböket tĂ©ptek ki belƑle, Ă©s a gömbök, ahogy összeĂĄlltak, azonnal tömörödtek, zsugorodtak.

EgymĂĄstĂłl egyre tĂĄvolabb, de magukban egyre beljebb.

TömörĂ­tbƑl lett Töm, töm-bƑl T.

SƱrƱsĂ©gbƑl lett SĂŒr, sĂŒrbƑl S.

A T egy ige, a rohamos tömörödést jelenti, ha ilyesmit lehetne jelenteni, ha volna kinek.

Az S egy fƑnĂ©v, a rĂ©mĂŒletes sƱrƱsĂ©get jelenti, ha ilyesmit lehetne jelenteni, ha volna kinek.

Kezdetben vala a T, és a T teremtette S-t.

A tömƑdĂ©st, a sƱrƱsĂ©get a teremtĂ©s maga hozta lĂ©tre, pusztĂĄn a tömörĂ­tƑ szĂĄndĂ©k az összesƱrƱsödött Semmit, mert felforrĂłsodott Ă©s energiĂĄval telt meg. Az anyagot, ami szerkezetbe felrakott pici kis tĂŒzekbƑl ĂĄll, energiakönnyekbƑl.

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

A SEMMI-HIBÁK ÉS A FÉNY

Az energia zavar a semmi nĂ©gydimenziĂłs szövetĂ©n, mely azonban nem ĂĄll szĂĄlakbĂłl, nincs összefonva, nem sima, nem Ă©rdes. Amikor ez a szövet gyƱrƑdni kezd, fölforrĂłsodik, felgyulladni nem tud, mert ahhoz mĂĄr valami kĂ©ne, levegƑ, de potyognak belƑle, mint bolha a kutyĂĄbĂłl, a pici energiacsomĂłk, szabadulni akar Ă©lƑsködƑitƑl, kiveti Ƒket magĂĄbĂłl, a semmibƑl, Ă©s akkor elkezd valahovĂĄ ömleni, ha szerencsĂ©nk vagy pechĂŒnk van, egy irĂĄnyba, Ă©s ha abban az irĂĄnyban olyan törvĂ©nyek vannak Ă©pp, fölraktĂĄrozzĂĄk maguknak ezeket a kis semmi-hibĂĄkat, polcokra pakoljĂĄk, egy hideg, egy meleg. Kvarkok. LeĂŒlnek kĂĄrtyĂĄzni hĂĄrmasĂĄval,

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

Ă©s egy-egy csoport mĂĄris proton, neutron. Valami dĂŒhös kis parĂĄny fut körĂŒlöttĂŒk Ă©s veszekszik velĂŒk. Elektron, hidrogĂ©n. De alighogy mindez összeĂĄll, azonnal szĂ©tesik, omlanak a kĂĄrtyabarlangok egy központ felĂ©, orgia, kevergĂ©s, magfĂșziĂł, megjelenik a fĂ©ny, az ördögök megismerik a fƑnökĂŒk, Lucifer odaköszön ElƑszörnek.

108

A TEREMTÉS ELSƐ SZÓSZEDETE

ElƑször – rövidebb nevĂ©n ElsƑ – a TeremtĂ©s kezdemĂ©nyezƑje

Sikertelen TeremtĂ©sek – Vak VilĂĄgegyetemek, rossz törvĂ©nyekkel indĂ­tott teremtĂ©s miatt megtorpant fĂ©lsemmik. VakvilĂĄg

Sokak – TĂ©ves NevĂŒkön angyalok

TĂ©ves Nevek – VakvilĂĄgok lĂ©trejöttĂ©t elƑidĂ©zƑ tĂ©vigĂ©k. A tĂ©ves nevek lĂ©te teszi lehetƑvĂ© a filozĂłfiĂĄt. Nem muszĂĄj mindent teremtƑ erejƱ nĂ©vvel megnevezni, szerepet kaphat a tĂ©vedĂ©s

Mindentudat – a mindentudĂĄst lehetƑvĂ© tevƑ ĂĄllapot, ElƑször tulajdonsĂĄga Ă©s tulajdona

Energiakönnyek – a kvantumfizika nemrĂ©g fedezte fel Ƒket. Ha Ƒket fedezte föl

Semmi-hibĂĄk – nagyjĂĄbĂłl az Energiakönnyeknek felelnek meg, de mĂ©g abban az ĂĄllapotban, mielƑtt ebbe a vilĂĄgba ĂĄtkerĂŒltek volna. TeremtĂ©s elƑttiek Ă©s teremtĂ©selƑidĂ©zƑk

TeremtĂ©s elƑtti – nem idƑbeli fogalom, ilyesmi most is fellelhetƑ a nincsben

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

KIEGÉSZÍTÉS A SZÓSZEDETHEZ

A TeremtĂ©s hamar ĂĄtcsapott KiegĂ©szĂ­tĂ©sbe. Akadtak mĂ©g Ășjabb szavak:

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

HarmadĂłra – nem pontosan ismert idƑegysĂ©g, elmĂ©letileg 1200 mĂĄsodperc, nĂ©ha 1200 Ă©v. Az idƑ bizonytalan kora. HarmadidƑ

Nemanyag – valami a semmi Ă©s valami között, de közelebb a semmihez

NemtudĂĄs – a sok sohasem lĂ©tezƑ ismeret mĂ©g csak nem is hƱlt, hanem forrĂł helye. Az ember mindenhovĂĄ informĂĄciĂłt, mindenrƑl megszerezhetƑ tudĂĄst kĂ©pzel el, de ez gyakran kĂ©pzelƑdĂ©s

NemtörvĂ©nyek – Olyan összefĂŒggĂ©sszabĂĄlyozĂłk, melyek nem kĂ©pesek egy koherensen mƱködƑ vilĂĄg tĂĄpegysĂ©gei Ă©s mozgatĂłi lenni. UgyanĂșgy Isten ellen lĂĄzadnak, mint az ördögök. NĂ©ha teljes szemĂ©lytelensĂ©gĂŒk ellenĂ©re az ördögök közĂ© soroljĂĄk Ƒket. NemlĂ©tezĂ©sĂŒk nem akadĂĄly

MegigenĂŒlni – A negatĂ­v lĂ©tezƑk lassĂș ĂĄtcsapĂĄsa lĂ©tezƑbe, nemanyagbĂłl anyagba, nemtudĂĄsbĂłl tudĂĄsba. NemlĂ©tbƑl lĂ©tbe. A nemtörvĂ©ny azonban sohasem vĂĄltozhat törvĂ©nnyĂ©, mert akkor mĂĄr egy mĂĄsik törvĂ©ny lenne. A nemtörvĂ©ny nem hiĂĄny. BĂĄr a többi Nem se az teljesen. Vagyis hiĂĄnyosan

KiegĂ©szĂ­tĂ©s – a TeremtĂ©s meglassulĂĄsa, mĂĄr csak finomhangolĂĄs. De Ă©pp ez teszi lehetƑvĂ©, hogy a Nem-dolgok megigenĂŒljenek

HarmadidƑ – az idƑ mĂ©g akkor is összevissza, egyenetlenĂŒl telt Ă©s folyt, amikor mĂĄs dolgok mĂĄr a TörvĂ©nyeknek Ă©s nem a NemtörvĂ©nyeknek engedelmeskedve szabĂĄlyok közĂ© kĂ©nyszerĂ­tettĂ©k magukat

110

ÖZÖNVÍZ

És látta, hogy ez nem jó.

LĂĄtta, hogy mƱködik, kavarog megĂĄllĂ­thatatlanul, de mĂĄr nĂ©lkĂŒle, Ă©s nem jĂł.

Az özönvíz jóval koråban volt.

Az ember elƑtt.

Az állatok elƑtt.

A Föld elƑtt.

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

LĂĄtta, hogy ez nem jĂł, Ă©s a vilĂĄgegyetemecske ƑrjöngƑ tĂŒzĂ©be ugyanakkora tengernyi örvĂ©nylƑ vizet öntött,

pĂĄra csapott föl, kihunyĂĄs Ă©s megdĂŒhödĂ©s, nemlĂ©trĂ©mĂŒlet Ă©s Ășj erƑ viaskodott.

VĂ©gĂŒl valami megmaradt, valami fekete ĂŒszökkĂ©nt lehullt a teremtĂ©s alĂĄ, mint cĂĄpa szĂĄjĂĄnak oldalĂĄn pördĂŒl a tenger mĂ©lye felĂ© egy fĂ©l kar, mely a megtĂĄmadott hullĂĄmlovasbĂłl megevetlen maradt.

És látá, hogy az jobb.

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

A FÁJDALOM TÖRTÉNETE

Titok, a lĂ©lek hogyan Ă©s honnan lett. De a fĂĄjdalom törtĂ©nete sokkal megĂ©rthetƑbb.

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

Az ƑsrobbanĂĄs is fĂĄjt a semminek, Ă©s aminek fĂĄjdalma van, az Ă©l.

Az ƑsrobbanĂĄs is gyönyört okozott a valaminek, Ă©s ami boldog, az Ă©l.

ElƑbb a semminek lett tudata, aztĂĄn kĂ©nytelensĂ©gbƑl a valaminek is.

Ez még nem éntudat volt, nem is mi-tudat, hanem minden-tudat, teljesség-érzés.

De a teljesség még akkora volt, amit egy csillag egy év alatt be tud bolyongani. Az érzés pedig életlen, pontatlan, csak amolyan derengés.

Mikor ElƑször a szemĂ©be nĂ©zett ennek a körvonalazĂłdni kezdƑ tudatnak, rĂĄĂ©bredt, mit tett – elsƑsorban önmagĂĄval.

Vilågot teremtett, ami nem vesz róla tudomåst, és ha mégis, akkor csak azért, hogy kételkedjen benne.

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

LÉLEKKERESÉS

A fĂĄjdalom a lĂ©lek elsƑ csĂ­rĂĄja. Az ember fĂĄj a Földnek. A Föld fĂĄj a Napnak, a Nap a csillagrendszernek, a galaxis a csillagközi pornak, a fĂ©ny a sötĂ©t anyagnak, az anyag az antianyagnak, a tudĂĄs a nemtudĂĄsnak, a lĂ©lek a gyƱlöletnek, a fĂĄjdalom a bĂĄrgyĂșsĂĄgnak, a szeretet a közönynek, a közöny az Ă©rzelgƑssĂ©gnek, az Ă©rzelem a fizikĂĄnak, a fizika a semminek.

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

113

SORRENDVÁLTOZÁS

ElƑször volt a teremtĂ©s, azutĂĄn lett a teremtƑ.

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

Így lehetett elƑbb az ige, aztĂĄn a fƑnĂ©v. De egyik sem szĂł mĂ©g. A vilĂĄg nem a nyelvbƑl, a beszĂ©dbƑl keletkezett.

ElƑször a semmi beszĂ©lt.

ElƑször volt a beszĂ©d, azutĂĄn lett a nyelv.

De nem is rögtön. ElƑször a mondatok vĂĄltak ki a nyelvbƑl, ahogy az elemi rĂ©szecskĂ©k az ƑsizzĂĄsbĂłl.

A mondatokban kivehetƑk lettek a hangok, de szĂł mĂ©g mindig nem volt.

A vilĂĄgot is zaj tömte tele, az ƑsrobbanĂĄs dĂŒbörgĂ©se.

114

KINYITOTT KÖNYV A PAD ALATT

ElƑször el kellett mondani, hogyan van a vilĂĄg, csak azutĂĄn lehetett leleplezni, hogy mĂĄskĂ©pp van. Vagy inkĂĄbb csak mĂĄskĂ©pp kell mondani?

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

Mert ugyanaz – a vilĂĄg nincs se Ă­gy, se Ășgy, csak van. De ezt a van-t mondani lehet Ă­gy is, Ășgy is.

ElƑször a vilĂĄg mĂ©g nagyjĂĄbĂłl sehogyan se volt, kereste a tulajdonsĂĄgait, ahogy fizikadolgozat közben keresi valaki a pad alatt a kinyitott könyvben a kĂ©pletet.

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/voros-istvan-az-egyetemsziget-10/

NacsinĂĄk Gergely AndrĂĄs

AZ UTOLSÓ TÜKÖR

2024-08-15 | NOVELLA

Az Encyclopaedia Theoriae Urbanae vonatkozĂł fejezete szerint a vĂĄrosok, akĂĄrcsak az Ă©lƑlĂ©nyek, nƑnemƱ Ă©s hĂ­mnemƱ egyedekre oszthatĂłk. Nem feledkezve meg arrĂłl, hogy minden vĂĄros összetett valĂłsĂĄg, maszkulin Ă©s feminin vonĂĄsok összjĂĄtĂ©ka, mĂ©gis vilĂĄgos kĂŒlönbsĂ©g van a kĂ©t tĂ­pus között. Az enciklopĂ©dia szerzƑi Londont Ă©s PĂĄrizst emlĂ­tik eklatĂĄns pĂ©ldakĂ©nt: London minden Ă­zĂ©ben hĂ­mnemƱ, PĂĄrizs kifejezetten nƑnemƱ. Noha London az Ă©vszĂĄzadok sorĂĄn nƑttön-nƑtt, szĂĄmos telepĂŒlĂ©st olvasztva magĂĄba, ez mĂ©gsem vĂĄltoztatott rajta szĂĄmottevƑen: a maszkulin elem maradt dominĂĄns. PĂĄrizs Ă©lete, ellenkezƑ elƑjellel, de ugyanĂ­gy zajlott. A

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

teljessĂ©g igĂ©nye nĂ©lkĂŒl emlĂ­tĂ©sre kerĂŒlnek mĂ©g a szĂłcikkben, mintegy illusztrĂĄciĂłkĂ©pp tovĂĄbbi vĂĄrosnevek is, ĂĄrnyalva a megkĂŒlönböztetĂ©st. Velence nƑnemƱ: felĂ©kszerezett dĂĄma, kinek Ă©lemedett korĂĄt sikertelenĂŒl igyekszik elpalĂĄstolni a szĂĄmos rĂ©tegben felhordott smink. Moszkva cĂĄri generĂĄlis, sprƑd Ă©s prƱd, de titokban a legbƱnösebb szenvedĂ©lyek rabja. HozzĂĄ kĂ©pest PĂ©tervĂĄr hercig katonatiszt, gĂĄlĂĄns, de nem egĂ©szen megbĂ­zhatĂł. BĂ©cs tehenĂ©szlĂĄny, aki fƑĂșri hĂĄzaknĂĄl szolgĂĄlt, Ă­gy a lehetƑsĂ©gekig kikupĂĄlĂłdott, azonban Ă©jszakĂĄnkĂ©nt mĂ©g istĂĄllĂłszagĂșt ĂĄlmodik. És Ă­gy tovĂĄbb.

SzƱkebb vagy tĂĄgabb pĂĄtriĂĄnk telepĂŒlĂ©sei sajnĂĄlatos –ámde Ă©rthetƑ – mĂłdon nem kerĂŒlnek elƑ a tudĂłs szĂłcikkben, Ă­gy nekĂŒnk magunknak kellene a tipolĂłgiĂĄba illeszteni Sopront, SĂĄrbogĂĄrdot, KecskemĂ©tet, tĂĄgabb horizonton BesztercĂ©t, BrassĂłt, KolozsvĂĄrt. PestrƑl-BudĂĄrĂłl nem is szĂłlva. BizonyĂĄra volna elkĂ©pzelĂ©s mindegyikkel kapcsolatban. Ám ha a mi folyĂłparti vĂĄrosunk minemƱsĂ©gĂ©t prĂłbĂĄlnĂĄnk meghatĂĄrozni, fƑhetne a fejĂŒnk. A benne Ă©lƑknek, akik bizonyos szempontbĂłl e vĂĄros teremtmĂ©nyei, akiknek a hely apjuk Ă©s anyjuk egyszerre, nyilvĂĄn mindig nehezebb megĂ­tĂ©lni az ilyesmit. HiĂĄnyzik hozzĂĄ a tĂĄvlat. KĂŒlsƑ nĂ©zƑpont szĂŒksĂ©geltetik, affĂ©le mozdĂ­thatatlan, amilyenre ArkhimĂ©dĂ©sz ĂĄhĂ­tozott egykor. De ilyen nĂ©zƑpont mifelĂ©nk nemigen kĂ­nĂĄlkozik. Hacsak a LeĂ©gett KastĂ©lyt nem vesszĂŒk szĂĄmĂ­tĂĄsba.

hiĂĄnyzik a tĂĄvlat

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

A LeĂ©gett KastĂ©ly egy szĂ©ljĂĄrta dombon ĂĄll, a vĂĄrostĂłl nem messze. MĂĄr amennyire ĂĄll, ugye. Nagyobbik rĂ©sze az enyĂ©szetĂ©: omlĂĄssal fenyegetƑ falak, töredezett kƑpĂĄrkĂĄnyok, repkĂ©ny-rejtette, ĂŒszkös gerendĂĄk labirintusa leginkĂĄbb. Madarak rebbennek ĂĄt az ĂŒres ablakkereteken. Egy-egy lĂ©pcsƑsor indul el cĂ©ltalanul fölfelĂ©, mintha egyenest az Ă©gbe vezetne. A következƑ emelet mĂĄr a felhƑkĂ©.

A hĂĄtsĂł fertĂĄlyon, ahol a szemĂ©lyzetet kvĂĄrtĂ©lyoztĂĄk annak idejĂ©n, mintha nem vĂ©gzett volna akkora pusztĂ­tĂĄst a tƱz. Hogy lakhatĂł, az tĂșlzĂĄs, de bizonyĂĄra nem lakhatatlan: legalĂĄbbis erre következtetni abbĂłl, hogy itt hĂșzza meg magĂĄt a bĂĄrĂłnƑ. Hogy pontosan hol, azt mindmĂĄig senki sem merte megkĂ©rdezni tƑle. TapintatlansĂĄg is volna. Az idegenvezetƑ azonban nem osztozott ebben a tapintatoskodĂĄsban, rĂ©szint mert csak nemrĂ©giben telepedett le nĂĄlunk, rĂ©szint mert szakmĂĄjĂĄbĂłl adĂłdĂłan nem kenyere a diszkrĂ©ciĂł. Nyitva felejtett lĂ©pcsƑhĂĄzakba belesni, elfeledett törtĂ©netekbe bonyolĂłdni annĂĄl inkĂĄbb.

KĂ­vĂĄncsisĂĄga kimerĂ­thetetlen, fƑleg a kik Ă©s mikorok tekintetĂ©ben: a miĂ©rtek mintha kevĂ©sbĂ© foglalkoztatnĂĄk. De minden kĂ©rdezƑsködĂ©ssel Ă©s puhatolĂłzĂĄssal egyĂŒtt is legfeljebb annyit sikerĂŒlt kiderĂ­tenie, hogy a bĂĄrĂłnƑ alighanem a kastĂ©ly utolsĂł lakĂłja,

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

hogy sok-sok Ă©ve magĂĄnyosan Ă©l ott, Ă©s hĂĄtralĂ©vƑ Ă©veit is minden bizonnyal odafent szĂĄndĂ©kozik eltölteni. A leĂ©gett kastĂ©ly körĂŒl minden szĂŒlƑi tilalom ellenĂ©re kĂłszĂĄlĂł gyerekek sem bukkantak lakhelye nyomĂĄra; igaz, Ƒk inkĂĄbb a rejtelmes parkban jĂĄtszanak, a jĂłl mĂĄszhatĂł, mohos tölgyek, terebĂ©lyes hĂĄrsak közt, s csak elvĂ©tve, bĂĄtorsĂĄg-prĂłbakĂ©pp merĂ©szkednek tovĂĄbb, a romok közelĂ©be. A felnƑttek nem Ă©rnek rĂĄ kajtatni: Ășgy vannak vele, hogy ha az öreg hölgy ott fenn lakik, akkor önszĂĄntĂĄbĂłl lakik ott, Ă©s nyilvĂĄn van is hol laknia: az ember, ha Ă©lni akar, minden körĂŒlmĂ©nyek közt talĂĄl magĂĄnak egy vackot, ahol elĂ©ldegĂ©lhet. A postĂĄjĂĄt meg a bevĂĄsĂĄrlĂĄst havi egyszer az öreg kertĂ©sz viszi föl a kastĂ©lyhoz, kĂ©tkerekƱ kordĂ©jĂĄn; fiatalon ĂĄllĂ­tĂłlag a parkot gondozta, jĂłl ismeri hĂĄt a jĂĄrĂĄst arrafelĂ©. A bĂĄrĂłnƑ pedig Ă©vente mindösszesen egyszer szokott letipegni a kastĂ©lybĂłl, karnevĂĄl idejĂ©n. Ilyenkor mindenki a csodĂĄjĂĄra jĂĄr: csodĂĄlattal adĂłznak elsƑsorban a tĂ©nynek, hogy mĂ©g Ă©letben van, a merĂ©szebbek bĂłkolnak is neki, milyen jĂłl tartja magĂĄt, kedves bĂĄrĂłnƑ, megtisztelƑ, hogy idĂ©n is elfĂĄradt közĂ©nk. Ɛ angyali mosollyal, lesĂŒtött szemmel fogadja a bĂłkokat; ĂłdivatĂș öltözĂ©kĂ©vel, csipkekesztyƱivel, tĂŒllös kalapkĂĄjĂĄval pedig cseppet sem rĂ­ ki a tömegbƑl Ă­gy, karnevĂĄl idejĂ©n.

EnnĂ©l többet senki sem mondhatott az idegenvezetƑnek, mivel ennĂ©l többet senki sem tudott. Az öreg kertĂ©sz talĂĄn kifecseghetett volna egyĂ©b rĂ©szleteket, de nĂ©ma volt az istenadta. Az Ă­rĂĄshoz nem fƱlött a foga, Ă©s amikor az idegenvezetƑ mĂ©gis megprĂłbĂĄlta rĂĄvenni, egyszerƱen analfabĂ©tĂĄnak tettette magĂĄt. Így a dolog annyiban is maradt.

A tƱzvĂ©sz utĂĄn sokan azon a vĂ©lemĂ©nyen voltak, hogy a kastĂ©lynak le kellett Ă©gnie, elsƑsorban gonosz tĂŒkrei miatt. Ezek a megĂĄtalkodott tĂŒkrök ugyanis szeszĂ©lyesek voltak, Ă©s könnyƱszerrel az ƑrĂŒletbe kergethettĂ©k azt, aki egy cseppet is bizonytalan volt a dolgok ĂĄllandĂłsĂĄgĂĄt illetƑen, beleĂ©rtve önmagĂĄt is. A hĂ­rlapban megjelent tudĂłsĂ­tĂĄsokban megemlĂ­tik, hogy a tĂŒkröket egy velencei mƱhelyben kĂ©szĂ­tettĂ©k, az utolsĂłk egyikĂ©ben, ahol mĂ©g mƱhelyben, s nem iparban dolgoztak. Úgy hĂ­rlik, sehol sem Ă©rtettek Ășgy a tĂŒkrökhöz, mint VelencĂ©ben, ami Ă©rthetƑ is, hiszen az egĂ©sz vĂĄros voltakĂ©pp reflexiĂł, a szĂł legtĂĄgabb Ă©rtelmĂ©ben, önmaga tĂŒkörkĂ©pe. A katasztrĂłfa utĂĄn – mely joggal tartotta izgalomban vĂĄrosunk

megszĂĄllottan

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

lakĂłit hosszĂș hĂłnapokig – a helyi levĂ©ltĂĄr egy munkatĂĄrsa, aki mĂĄr-mĂĄr megszĂĄllottan kutatta a kastĂ©ly törtĂ©netĂ©t, hosszĂș cikksorozatot közölt, amelyben kĂŒlön fejezetet szentelt a tĂŒkröknek. Ebben többek közt azt ĂĄllĂ­totta, hogy sikerĂŒlt beazonosĂ­tania a gravĂ­rozott szignĂłt, amely egy kivĂ©telĂ©vel valamennyi tĂŒkör sarkĂĄt dĂ­szĂ­tette; kiderĂ­tette azt is, hogy a szĂĄzadfordulĂłn jĂł nĂ©hĂĄny ilyen komisz tĂŒkör kĂ©szĂŒlt, Ă©s mind ugyanabban a muranĂłi mƱhelyben: a fukar mester bizonyĂĄra senkivel nem osztotta meg mestersĂ©gĂ©nek titkĂĄt. Ha egyĂĄltalĂĄn tudatĂĄban volt ennek a titoknak. Mindenesetre a mƱhelyĂ©ben kĂ©szĂŒlt tĂŒkrök eljutottak EurĂłpa legkĂŒlönbözƑbb sarkaiba, egyebek közt DuinĂłba, Wewelsburgba, sƑt egy-kĂ©t darab KonstantinĂĄpolyba, IszfahĂĄnba, valamint a tengerentĂșlra is. KivĂ©teles mĂ­vessĂ©gĂŒk ellenĂ©re hamar elterjedt vĂĄrosunkban a szĂłbeszĂ©d, hogy komisz jĂłszĂĄgokrĂłl van szĂł, Ă©s egy idƑ utĂĄn csak ĂŒggyel-bajjal lehetett komornĂĄt, dajkĂĄt, szobalĂĄnyt talĂĄlni, aki hajlandĂł volt huzamosabb ideig szolgĂĄlatot vĂĄllalni a kastĂ©lyban. A legtöbben ugyanis nehezmĂ©nyeztĂ©k, hogy az itt is, ott is nagy mƱgonddal elhelyezett tĂŒkrök nem hajlandĂłk a lĂĄtszatot tĂŒkrözni, amivel az ember elĂ©gedett lehet, vagy ami ellen berzenkedhet. A velencei mester tĂŒkrei autonĂłm mĂłdon viselkedtek, vagyis kiszĂĄmĂ­thatatlanul: hajlamosak voltak a valĂłsĂĄghoz igazodni, következĂ©skĂ©pp ignorĂĄlni azt, aki nem volt azonos a hellyel Ă©s idƑvel, amelyet kitöltött. Vagyis tĂŒkröztĂ©k a fĂ©nyt, a kristĂĄlyvĂĄzĂĄban kĂłkadozĂł pĂŒnkösdirĂłzsa-csokrot, az ablak elƑtt tĂĄncolĂł faleveleket Ă©s a dĂ­vĂĄnyon heverĂ©szƑ macskĂĄt, de nem vettek tudomĂĄst a teaidƑben beĂĄllĂ­tĂł kanonok ĂșrrĂłl, a piperkƑc zongoratanĂĄrrĂłl, a hĂĄztƱznĂ©zƑbe Ă©rkezƑ komplett nemesi csalĂĄdrĂłl, tovĂĄbbĂĄ a szemĂ©lyzet tagjainak egyikĂ©rƑl-mĂĄsikĂĄrĂłl. A dolgokat hĂ­ven, a legaprĂłbb rĂ©szletekig Ă©lesen mutattĂĄk, az embereket legtöbbször ignorĂĄltĂĄk. A jelensĂ©g a döbbenet, a zavar, a hisztĂ©rikus nevetĂ©s Ă©s a pĂĄni fĂ©lelem legkĂŒlönbözƑbb, Ă©s mindig ĂșjszerƱ kombinĂĄciĂłit eredmĂ©nyezte. A bĂĄrĂł, aki a tĂŒkröket VelencĂ©bƑl, pontosabban abbĂłl a bizonyos muranĂłi mƱhelybƑl meghozatta, ĂĄllĂ­tĂłlag arra hasznĂĄlta azokat, hogy ĂĄllandĂł önvizsgĂĄlatot tartson: ha egy pillanatra is kibillent belsƑ egyensĂșlyĂĄbĂłl, az Ă©ber hangoltsĂĄgbĂłl, melyre fiatal kora Ăłta törekedett, a tĂŒkrök nyomban visszajeleztĂ©k. A kastĂ©lyban fölnƑtt ifjabb generĂĄciĂłk nem sokat törƑdtek velĂŒk, nyilvĂĄn Ășgy gondoltĂĄk, ilyen a tĂŒkrök rendeltetĂ©sszerƱ mƱködĂ©se. A többiek ĂĄltalĂĄban gyƱlöltĂ©k mindet.

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

Érdekes, jegyezte meg cikksorozatĂĄnak utolsĂł bekezdĂ©sben a levĂ©ltĂĄros, hogy mostanra valamennyi hely, ahol tudomĂĄsunk volt ilyen tĂŒkrökrƑl, megsemmisĂŒlt: a tĂŒkör törĂ©keny holmi, akĂĄrcsak az ember; a vilĂĄghĂĄborĂșk, forradalmak, termĂ©szeti katasztrĂłfĂĄk legelsƑ ĂĄldozatai rendszerint az ĂŒvegek Ă©s a lelkek. ElkĂ©pzelhetƑ, hogy a mi kastĂ©lyunk volt az legutolsĂł hely a vilĂĄgon, ahol ilyen remekmƱvekkel lehetett talĂĄlkozni. Mert termĂ©szetesen a muranĂłi mƱhely is az enyĂ©szetĂ©.

Mire az idegenvezetƑ megĂ©rkezett hozzĂĄnk, a vĂĄros rĂ©ges-rĂ©g napirendre tĂ©rt a kastĂ©ly pusztulĂĄsa fölött: az Ƒ szĂĄmĂĄra azonban a törtĂ©net ĂșjdonsĂĄgkĂ©nt hatott.

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/ szakmai szĂĄmĂ­tĂĄs

Mi tagadĂĄs, lehetett ebben jĂł adag szakmai szĂĄmĂ­tĂĄs is, minthogy a vĂĄrosunkban elvĂ©tve megfordulĂł ĂĄtutazĂłktĂłl remĂ©lte a megĂ©lhetĂ©st, Ă©s jĂłl jött volna, ha ezek az ĂĄtutazĂłk hĂ­rĂŒl viszik az Ƒ rendkĂ­vĂŒli Ă©lmĂ©nyt kĂ­nĂĄlĂł helytörtĂ©neti sĂ©tĂĄit. Amelyekhez, ugye, helyi törtĂ©netek szĂŒksĂ©geltetnek. Olyan törtĂ©netek, amelyek kizĂĄrĂłlag itt teremnek, sehol mĂĄsutt. AmelyekĂ©rt Ă©rdemes idĂĄig utazni, akĂĄr a kitĂ©rƑt is vĂĄllalva. Mondjuk ez utĂłbbirĂłl talĂĄn soha senkit nem sikerĂŒlt meggyƑznie.

Az elsƑ fiaskĂł utĂĄn mindenesetre fokozott Ă©rdeklƑdĂ©st mutatott a LeĂ©gett KastĂ©ly histĂłriĂĄja irĂĄnt, a maga elĂĄtkozott tĂŒkreivel egyetemben. Ugyanis, mint mondotta, minden vĂĄrosban fellelhetƑ nĂ©hĂĄny kitĂŒntetett pont, hatĂĄsos törtĂ©net, ĂĄm ezek javarĂ©szt hasonlĂłak, mintha ugyanazokat a fordulatokat produkĂĄlnĂĄ az Ă©let mindenĂŒtt, elĂ©g a neveket Ă©s dĂĄtumokat kicserĂ©lni. SzĂŒlƑhĂĄza annak, aki megalapĂ­totta, forradalmasĂ­totta, felvirĂĄgoztatta; ebben az Ă©pĂŒletben talĂĄlta fel, Ă­rta meg, ĂĄllĂ­totta ki; itt vallott szerelmet, sĂŒtötte el fegyverĂ©t Ă©s Ă­gy tovĂĄbb. Az idegenvezetƑnek szĂĄmos, e praxisban eltöltött Ă©vtized utĂĄn több mint elege lehetett az ilyesfajta, arcokat egymĂĄsra kopĂ­rozĂł törtĂ©netekbƑl, a monoton ismĂ©tlƑdĂ©sbƑl, Ă©s szimpatikus volt szĂĄmĂĄra a tĂŒkrök hozzĂĄĂĄllĂĄsa, melyek egyszerƱen eliminĂĄltĂĄk az ilyesmit. ƐszĂŒlƑ halĂĄntĂ©kĂș, javakorabeli fĂ©rfi lĂ©vĂ©n sokfelĂ© megfordult, s ha Ƒ mondja, hogy Ă©rzĂ©se szerint itt valami kĂŒlönleges rejlik, hĂĄt bizony hajlamosak vagyunk elhinni neki. MĂ©g a kezdet kezdetĂ©n nekiszegeztĂ©k a kĂ©rdĂ©st, hogy ha alapvetƑen minden vĂĄros egyforma, amikor lebontjuk Ƒket a vĂĄrost alkotĂł törtĂ©netek vĂĄzĂĄig, akkor miĂ©rt Ă©ppen nĂĄlunk telepedett le, az ĂĄtlagos vĂĄrosok e legĂĄtlagosabbikĂĄban, ahol csakugyan semmi jelentƑs nem törtĂ©nt, nem törtĂ©nik, de nem is vĂĄrhatĂł, hogy törtĂ©nne. Azt felelte, Ă©ppen ezĂ©rt. Szeretne kiprĂłbĂĄlni valamit.

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

KĂ­sĂ©rletĂ©nek szenvedƑ alanyai vĂĄrosunk polgĂĄrai voltak, lĂ©vĂ©n a rĂĄĂ©rƑ idegen ritka madĂĄr errefelĂ©. HelytörtĂ©neti sĂ©tĂĄkat hirdetett, amire a kĂ­vĂĄncsiak rögtön jelentkeztek is, elvĂ©gre kellemes, nem tĂșl megerƑltetƑ nyĂĄrdĂ©lutĂĄni foglalatossĂĄgnak Ă­gĂ©rkezett. Rendszerint hatan-nyolcan verƑdtek össze, hĂĄzaspĂĄrok, agglegĂ©nyek, egy-kĂ©t unatkozĂł diĂĄklĂĄny. Az idegenvezetƑ pedig egy Ăłra leforgĂĄsa alatt körbevitte Ƒket vĂĄrosunk szĂĄzszor, ezerszer lĂĄtott pontjain, eladdig sohasem hallott törtĂ©neteket fƱzve egy-egy kovĂĄcsolt kapuhoz, boltos ĂĄtjĂĄrĂłhoz, Ă©pĂŒletrĂ©szlethez. UtĂłbb a sĂ©tĂĄk valamennyi rĂ©sztvevƑje többĂ©-kevĂ©sbĂ© egyöntetƱen szĂĄmolt be a törtĂ©ntekrƑl –amelyeket Ă©ppĂșgy nevezhetĂŒnk Ă©lmĂ©nynek, mint traumĂĄnak. Kalauzuk, mint mondtĂĄk, addig-addig beszĂ©lt, kĂ©tsĂ©gkĂ­vĂŒl magĂĄval ragadĂłan, amĂ­g Ă©szrevĂ©tlen ĂĄtbeszĂ©lte Ƒket egy mĂĄsik vĂĄrosba, amely a mienk volt, de mĂ©gsem egĂ©szen a miĂ©nk. Azt tapasztaltĂĄk, hogy a tĂșra vĂ©gĂ©re idegenĂŒl mozognak a gyermekkoruktĂłl unalomig ismert helyszĂ­neken, Ă©s beletelt nĂ©hĂĄny ĂłrĂĄba – sĂșlyosabb esetben egy teljes napba –, mĂ­g ismĂ©t tĂĄjĂ©kozĂłdni tudtak. Amikor pedig bekövetkezett az elkerĂŒlhetetlen, Ă©s a kĂ­vĂĄncsivĂĄ tett polgĂĄrmester napokig bolyongott sajĂĄt vĂĄrosĂĄban, mindenkitƑl ĂștbaigazĂ­tĂĄst kĂ©rincsĂ©lve, akĂĄr egy fĂ©leszƱ, az idegenvezetĂ©st rövid Ășton Ă©s

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

rendeletileg betiltottĂĄk. LegalĂĄbbis a vĂĄros lakĂłi szĂĄmĂĄra. EzĂ©rt is vĂĄlt a hoppon maradt idegenvezetƑ szĂĄmĂĄra lĂ©tfontossĂĄgĂșvĂĄ, hogy ĂĄtutazĂłkat marasztaljon itt, esetleg turistĂĄkat is idecsĂĄbĂ­tson. És ennek lehetƑsĂ©gĂ©t sejdĂ­tette meg a LeĂ©gett KastĂ©lyban.

Ahol vĂ©get Ă©rnek a szĂĄntĂłk, egy mandulafĂĄkkal szegĂ©lyezett kocsiĂșt kunkorodik fel a dombra. A domboldalt hangafƱ borĂ­tja, gyermeklĂĄncfƱ, meg angolperje. ElszĂłrtan egy-egy csipkebokor is virĂ­t rajta. A dombtetƑhöz Ă©rve termĂ©skƑfal nƑ ki a földbƑl, nem kĂŒlönösebben magas, a hĂĄrsak koronĂĄja jĂĄtszi könnyedsĂ©ggel hajlik ĂĄt fölötte. A kocsiĂșt kĂ©t, tĂ©glĂĄbĂłl rakott, dĂŒledezƑ oszlop között ĂĄthaladva tƱnik el a fĂĄk alatt: az oszlopok egykor bizonyĂĄra dĂ­szes kaput tartottak, ma mĂĄr rozsdĂĄs zsanĂ©rok jelzik csak a helyĂ©t. A kƑfalon tĂșl kezdƑdik az annak idejĂ©n bizonyĂĄra kifogĂĄstalanul ĂĄpolt park, amely gondoskodĂĄs hĂ­jĂĄn hamar Ă©lte a maga Ă©letĂ©t. ZuzmĂł ezĂŒstözi a fĂĄk törzsĂ©t, az ĂĄgak összekuszĂĄlĂłdtak a magasban, avarrĂ©teg nyeli el az Ăłvatos lĂ©ptek zajĂĄt. Zöld fĂ©ny Ă©s mĂ©lyebben zöld homĂĄly foltozza az egykori gyepet, melyet kĂłcos fƱszerƱsĂ©gek tarkĂ­tanak. Ahol a fĂĄk megritkulnak Ă©s megsƱrƱsödik a bokrok szövevĂ©nye, arrafelĂ© kell keresni a kastĂ©ly maradvĂĄnyait, elvadult fĂŒge- meg rĂłzsabokrok között. BizonyĂĄra az idegenvezetƑ is Ă­gy tett, amikor elhatĂĄrozta, hogy ha törik, ha szakad, a bĂĄrĂłnƑ nyomĂĄra bukkan odafenn.

kócos f Ʊ szer Ʊ ségek

BĂĄr az Encyclopaedia szĂłcikke erre nem tĂ©r ki, miĂ©rt is ne tehetnĂ©nk fel, hogy amennyiben a vĂĄrosok közĂŒl egyesek csakugyan feminin, mĂ­g mĂĄsok maszkulin vonĂĄsokkal rendelkeznek, elkĂ©pzelhetƑ, hogy hĂ©be-hĂłba egymĂĄsba is szeressenek? Vagy miĂ©rt ne fĂ©ltĂ©kenykedhetnĂ©nek egymĂĄsra, mint tette egykor Amalfi Ă©s GĂ©nua? VelencĂ©nek szĂĄmos udvarlĂłja akadt Adria-szerte, ezek olyanok voltak, mint a mesebeli szegĂ©nylegĂ©nyek: a maguk bĂĄrdolatlan mĂłdjĂĄn, szerĂ©ny lehetƑsĂ©geikhez mĂ©rten igyekeztek kedvĂ©ben jĂĄrni a kacĂ©r delnƑnek, tenni neki a szĂ©pet csip-csup holmikkal, felcicomĂĄzva magukra vonni a figyelmĂ©t; Ă©s Velence, mint egy haszonlesƑ dizƑz, rendre kihasznĂĄlta Ƒket. De lĂ©tezhet tiszta szerelem is: olyasfĂ©le, ami Weimart

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

fƱzte AthĂ©nhoz. A vĂĄrosok nĂ©pe ez esetben csak szolgĂĄja, alĂĄzatos teljesĂ­tƑje egy nĂĄluknĂĄl komolyabb akaratnak, egy Ă©letnek, amelyet a vĂĄros Ă©l tƑlĂŒk többĂ©-kevĂ©sbĂ© fĂŒggetlenĂŒl Ă©s hatalmasan.

Ezt magyarĂĄzta a bĂĄrĂłnƑ szĂ©gyenlƑsen, megvĂĄlogatva szavait, miközben kopott porcelĂĄncsĂ©szĂ©kbe illatos angol teĂĄt töltött a vĂĄratlan vendĂ©gnek. BocsĂĄssa meg a szĂłcsĂ©plĂ©st, kĂ©rte, az utĂłbbi idƑben igazĂĄn elszokott a tĂĄrsalgĂĄstĂłl. Mennyi lehetett az az utĂłbbi idƑ, morfondĂ­rozott az idegenvezetƑ, harminc Ă©v, negyven? A bĂĄrĂłnƑ valĂłjĂĄban nem tƱnt sokkal többnek hatvanesztendƑsnĂ©l, Ƒ maga is ötvenes Ă©veit taposta, mĂ©gis. A bĂĄrĂłnƑben volt valami, ami vĂ©gtelenĂŒl idƑsnek hatott, csaknem kortalannak; talĂĄn a tekintete, talĂĄn lĂ©nyĂ©nek egĂ©sze itatĂłdott ĂĄt idƑvel: mindkettƑ törĂ©keny volt Ă©s fĂĄtyolos, akĂĄr a porcelĂĄnjai. Úgy mozgott, mint aki habozik hozzĂĄĂ©rni a dolgokhoz, nehogy megzavarja nyugalmukat. AzĂ©rt Ă©pp ezzel az eszmefuttatĂĄssal hozakodik elƑ, szabadkozott, mert az Encyclopaedia Theoriae Urbanae, annak is 1897-es bĂ©csi kiadĂĄsa az egyetlen kötet, ami megmaradt a kastĂ©ly könyvtĂĄrĂĄbĂłl, az is csak azĂ©rt, mert a bĂĄrĂł a dolgozĂłszobĂĄjĂĄban tartotta. A könyvek könnyen Ă©gnek, egy-

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

kĂ©t szĂłra sem Ă©rdemes lektƱrt leszĂĄmĂ­tva minden mĂĄs odaveszett. Egyebek közt a vĂĄros levĂ©ltĂĄra is. A levĂ©ltĂĄr? – hökkent meg az idegenvezetƑ. A törtĂ©neti levĂ©ltĂĄr, pontosĂ­tott a bĂĄrĂłnƑ. Úgy alakult, hogy itt tĂĄroltĂĄk. TalĂĄn mert biztonsĂĄgosnak gondoltĂĄk a helyet. Alighanem azĂ©rt, mert a kastĂ©ly öregebb, mint a vĂĄros. Jelen idƑben beszĂ©l rĂłla – szĂșrta közbe az idegenvezetƑ. – MĂĄrmint a kastĂ©lyrĂłl.

Mivel jelen idƑben lakom benne, jegyezte meg kedvesen a bárónƑ.

Ennyire rĂ©gi Ă©pĂ­tmĂ©ny volt ez? – Ă©rdeklƑdött tovĂĄbb az idegenvezetƑ, Ă©s gondolatban jegyzeteket kĂ©szĂ­tett. – Úgy Ă©rtem, a vĂĄros sem Ă©pp ma Ă©pĂŒlt


Valami mindig ĂĄllt ezen a dombon, emberemlĂ©kezet Ăłta, bĂłlintott a bĂĄrĂłnƑ. KastĂ©ly. KĂșria. RĂłmai Ƒrposzt. FöldvĂĄr. PogĂĄny oltĂĄrkƑ. És ki tudja mĂ©g. Egy szintĂ©n odaveszett mĂșlt szĂĄzadi tanulmĂĄny szerzƑje vĂ©gigköveti, hogy az ĂĄldozati kƑ helyĂ©re mikĂ©nt telepĂŒlt az Ƒrposzt, abbĂłl hogy lett idƑvel közĂ©pkori udvarhĂĄz, abbĂłl pedig kastĂ©ly. Az erƑssĂ©g mellĂ© emberek hĂșzĂłdtak, a folyĂł Ă©s a domb közötti lapĂĄlyon rendezkedve be. Így hĂ­vta Ă©letre a vĂĄrost a kastĂ©ly. A vĂĄros ĂĄltala szĂŒletett. EzĂ©rt gondolhattĂĄk jĂł ötletnek a levĂ©ltĂĄrat itt tĂĄrolni.

áldozati kƑ

–MĂ©gsem volt elĂ©ggĂ© biztonsĂĄgban.

– A kastĂ©ly volt a lehetƑ legbiztonsĂĄgosabb hely. EgĂ©szen addig, mĂ­g nagyapĂĄm meg nem hozatta a muranĂłi tĂŒkröket.

Amikor az idegenvezetƑ lent a vĂĄrosban elmesĂ©lte, hogy nemcsak a bĂĄrĂłnƑ szĂĄllĂĄshelyĂ©nek bukkant nyomĂĄra, de ötĂłrai teĂĄra is a vendĂ©ge volt, az emberek alig akartak hinni a fĂŒlĂŒknek. EgĂ©szen pontosan: az idegenvezetƑnek nem akartak hinni. Maga bĂĄrmit el tud mesĂ©lni, legyintettek, ezt volt alkalmunk tapasztalni. Ám Ƒ erƑsködött. KĂŒlönben honnan is tudhatna az eltƱnt levĂ©ltĂĄrrĂłl? A rĂłmai helyƑrsĂ©grƑl? JĂł-jĂł, bĂłlintottak az emberek. De az elƑzƑekre tekintettel mĂ©gis inkĂĄbb amiatt hittek neki, amit az idegenvezetƑ nem tudott elmondani. Nevezetesen, hogy a kastĂ©lyban pontosan hol is talĂĄlhatĂł a bĂĄrĂłnƑ lakrĂ©sze. A tƱzvĂ©sz összekuszĂĄlta az alaprajzot,

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

pironkodott az idegenvezetƑ. Nem igazĂĄn volt fogalmam arrĂłl, a romok közt pontosan merre jĂĄrok. A parkra nĂ©zƑ egykori teraszrĂłl kiindulva, a felhƑkhöz vezetƑ lĂ©pcsƑsoron tĂșl, egy vĂ©gtelennek tetszƑ folyosĂł kevĂ©s megmaradt ajtajĂĄnak valamelyike mögött. Zörgetni kell, Ă©s prĂłba-szerencse. Az emberek megmosolyogtĂĄk: remek, Ășgy lĂĄtszik, neki is sikerĂŒlt ĂĄtmesĂ©lnie valahovĂĄ sajĂĄt magĂĄt. De mivelhogy ismertĂŒk a bĂĄrĂłnƑt, a szemĂ©lyleĂ­rĂĄs pedig tökĂ©letesen illett rĂĄ, azĂ©rt hittĂŒnk neki.

A rĂĄkövetkezƑ hetekben azonban az idegenvezetƑ kezdeti lelkesĂŒltsĂ©ge lassan mĂ©labĂșnak adta ĂĄt a helyĂ©t. A bĂĄrĂłnƑ elragadĂł jelensĂ©g, vendĂ©gszeretƑ, szĂłrakoztatĂł is a maga mĂłdjĂĄn, mondta, de az idƑ tĂșlnyomĂł rĂ©szĂ©ben szeretett enciklopĂ©diĂĄjĂĄbĂłl idĂ©z, illetve minden gondolatmenete oda kanyarodik; nyilvĂĄn mert ez a könyv az utolsĂł szĂĄl, ami a rĂ©gi napokhoz fƱzi. ÉrthetƑ. TĂŒrelmes kĂ©rdezƑsködĂ©ssel egy s mĂĄst meg lehet tudni a csalĂĄd törtĂ©netĂ©rƑl, a hajdani mindennapokrĂłl, de a velencei tĂŒkrökrƑl alig hajlandĂł beszĂ©lni, a tƱzvĂ©szrƑl meg vĂ©gkĂ©pp nem. Ha pedig arra terelƑdik a szĂł, hogy Ă©rdemes volna a kastĂ©lyt mĂĄsoknak, a nagyközönsĂ©gnek is megmutatni, elmosolyodik, hĂĄtradƑl az öblös foteljĂ©ben, csak nĂ©z azzal az ĂĄrtatlankĂ©k szemĂ©vel, Ă©s nem szĂłl semmit. Úgy tƱnik, gondolatai valahogy mindig a vĂĄros körĂŒl forognak, Ă©s gyanĂ­tja, hogy a bĂĄrĂłnƑnek lehet valahol egy messzelĂĄtĂłja is, amellyel

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

kedvtelve fĂŒrkĂ©szi a vĂĄrost, tĂĄvolrĂłl vĂ©ve rĂ©szt az Ă©letĂ©ben, akĂĄr egy jĂłtĂŒndĂ©r. Az idegenvezetƑ sĂłhajtott. Pedig egy-egy elejtett utalĂĄsbĂłl gyanĂ­tja, hogy legalĂĄbb egy tĂŒkörnek meg kellett maradnia valahol, talĂĄn a belsƑ helyisĂ©gben, a kĂ©tszĂĄrnyĂș ajtĂł mögött, ahovĂĄ a bĂĄrĂłnƑ sohasem invitĂĄlja Ƒt.

–HĂĄt kezdjen udvarolni neki! – javasolta a hallgatĂłsĂĄgbĂłl egy jĂłkedvƱ Ășr. A tĂĄrsasĂĄgon derĂŒltsĂ©g lett ĂșrrĂĄ, az idegenvezetƑ azonban lĂĄthatĂłan fontolĂłra vette a felvetĂ©st.

Mi sem termĂ©szetesebb, mint hogy az Encyclopaedia szerkesztƑi önĂĄllĂł szĂłcikket szenteltek VelencĂ©nek, ennek a lehetetlen vĂĄrosnak. Amely sok szempontbĂłl mĂ©gis paradigmatikus. És Ă©rdekes mĂłdon ebben kĂŒlön kitĂ©rnek –egy bekezdĂ©s erejĂ©ig – Velence lĂĄtvĂĄnyĂĄra, amelynek meghatĂĄrozĂł összetevƑje a tĂŒkrözƑdĂ©s. EgyrĂ©szt a fĂ©ny jĂĄtĂ©ka a vĂ­zen, amely adott esetben alulrĂłl vilĂĄgĂ­tja meg a homlokzatokat, jĂĄtĂ©kosan csillĂĄmlĂł, pillanatnyi rajzolatokat varĂĄzsolva a falakra, vĂĄratlan ĂĄrnyalatok fĂŒggönyĂ©t terĂ­tve az ablakokra. MĂĄsrĂ©szt a tenger tĂŒkörszerƱsĂ©gĂ©t is megemlĂ­tik, Ă©s hogy a vĂĄros lĂĄtszĂłlag önmaga tĂŒkörkĂ©pĂ©re Ă©pĂŒlt, tehĂĄt az elkĂ©pzelhetƑ legtörĂ©kenyebbre. TalĂĄn, fƱzte hozzĂĄ a bĂĄrĂłnƑ elmĂ©lĂĄzva, miközben az ajĂĄndĂ©kba kapott tömött, csinos, ĂĄm nem tĂșl hivalkodĂł rĂłzsacsokrot nĂ©zegette mĂ©lĂĄzva, talĂĄn azĂ©rt is gyakorol olyan vonzerƑt az emberre Velence, mert ilyen Ă©rtelemben magunkra emlĂ©keztet.

tĂŒkröz Ƒ dĂ©s

–Hogy milyen Ă©rtelemben? – hökkent meg az idegenvezetƑ, a porĂłzus linzerkarikĂĄt majszolva, amit a nĂ©ma kertĂ©sz, Ășgy lĂĄtszik, kĂŒlön ez alkalomra hozott a vĂĄrosbĂłl.

–HĂĄt abban az Ă©rtelemben, hogy mi is Ă©ppen Ă­gy vagyunk. A sajĂĄt kĂ©pmĂĄsunkra alapozzuk magunkat. Arra, aminek mĂĄsok lĂĄtnak bennĂŒnket. Vagyis a legtörĂ©kenyebbre. JĂĄrt mĂĄr VelencĂ©ben? – siklott ĂĄt a nefelejcsszempĂĄr a virĂĄgokrĂłl a virĂĄgokkal Ă©rkezƑre.

–Jártam – nyelt egyet amaz.

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

–Én is, de nagyon-nagyon rĂ©gen. Nem sokra emlĂ©kszem. Amire mindenki. A galambfelhƑre a Szent MĂĄrk tĂ©r felett. A mĂłrok ĂłrĂĄjĂĄnak csillagos szĂĄmlapjĂĄra. És hogy messzirƑl nĂ©zve hogyan kuszĂĄlĂłdik össze a vĂĄros tĂŒkörkĂ©pe egyetlen pillanat alatt, ha a legcsekĂ©lyebb szellƑ tĂĄmad. Hogyan törik össze a tenger tiszta tĂŒkre. A kĂ©p, amit a legbizonyosabbnak hiszĂŒnk.

Az idegenvezetƑre rĂĄjött a köhögĂ©s, biztosan a morzsĂĄk miatt.

Hanem azĂ©rt folytatta az ostromot. Nem tolakodĂłan, a maga mĂłdjĂĄn figyelmesen is, de azĂ©rt kellƑkĂ©pp cĂ©lirĂĄnyosan. Nagyon rĂ©gen nem udvarolt mĂĄr senkinek, Ă©letformĂĄja nemigen tette lehetƑvĂ© a tartĂłs kapcsolatot, a fĂ©szekrakĂĄsrĂłl nem is szĂłlva, viszonyai a szĂł legkonkrĂ©tabb Ă©rtelmĂ©ben is futĂł kalandok voltak, hatĂ©kony egyĂŒttlĂ©tek, ahogyan Ƒ fogalmazott, ami pedig nemigen enged teret a szĂ©ptevĂ©snek. Újra kellett tanulnia az udvarlĂĄs csĂ­njait, Ă©s mi tagadĂĄs, meglepve konstatĂĄlta, hogy a körĂŒlmĂ©nyektƑl fĂŒggetlenĂŒl mĂ©g öröme is telik benne. Akik meg Ă©rintkeztek vele, azt tapasztaltĂĄk meghökkenve, hogy egyre inkĂĄbb sajĂĄt udvarlĂĄsĂĄnak hatĂĄsa alĂĄ kerĂŒl –hogy ezzel a bĂĄrĂłnƑ hogy s mint volt, nem lehetett tudni, de a gyĂ©rĂŒlƑ hajĂș bonvivĂĄn mind jobban ragaszkodik annak a törtĂ©netnek a valĂłdisĂĄgĂĄhoz, amelyet Ƒ talĂĄlt ki

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

sajĂĄt Ă©rzelmeirƑl. IsmerƑsei feszengtek, nem tudvĂĄn, hovĂĄ tegyĂ©k a dolgot. Hanem az idƑ telt, az idegenvezetƑ lĂĄtogatĂĄsai a kastĂ©lyban pedig ĂĄllandĂłsultak. Most mĂĄr Ƒ nem akarta elĂĄrulni, a LeĂ©gett KastĂ©ly melyik zugĂĄban is talĂĄlhatĂł bĂĄrĂłnƑjĂ©nek kuckĂłja. A birtokos eset hasznĂĄlata visszatetszĂ©st keltett. Mindeddig ugyanis, kimondva-kimondatlanul, vĂĄrosunk polgĂĄrai a „mi” bĂĄrĂłnƑnkkĂ©nt könyveltĂ©k el a kastĂ©ly utolsĂł lakĂłjĂĄt, mĂ©g akkor is, ha mindössze egyszer egy Ă©vben lĂĄttĂĄk.

Nem csoda, ha az idegenvezetƑ e mĂĄsodik szĂĄmĂș fiaskĂłjĂĄt alig leplezett megelĂ©gedĂ©ssel vettĂ©k tudomĂĄsul. Nem, nem arrĂłl van szĂł, hogy a bĂĄrĂłnƑ vĂ©gĂŒl ĂĄtlĂĄtott a szitĂĄn Ă©s kipenderĂ­tette a pernahajdert. Ez nem is következett volna az Ƒ tapintatos termĂ©szetĂ©bƑl. Mint ahogy az is nehezen kĂ©pzelhetƑ el, hogy belehabarodik. EnnĂ©l feltĂ©tlenĂŒl intelligensebb volt. InkĂĄbb Ășgy eshetett a dolog, hogy a bĂĄrĂłnƑ, aki az enciklopĂ©dia ĂștmutatĂĄsaival tĂĄjĂ©kozĂłdott a vilĂĄgban – mely az Ƒ vĂ©gtelen, de behatĂĄrolt vilĂĄga lett –, kettejĂŒk talĂĄlkozĂĄsait is ennek alapjĂĄn olvasta: ĂșjdonsĂŒlt gavallĂ©rja bĂłkjait egy mĂĄsik, tĂĄvoli vĂĄros – sƑt, akĂĄr szĂĄmos mĂĄsik vĂĄros –eljövetelekĂ©nt, Ă©s a mi vĂĄrosunknak szĂłlĂł udvarlĂĄskĂ©nt Ă©rtve. Mely ezek szerint –fedezte fel örömmel – okvetlen nƑnemƱ. Eddig ezt sehogy sem tudta eldönteni. Így az idegenvezetƑt mesĂ©ltette, egyre mesĂ©ltette a messzi helyekrƑl, amelyeket sejtĂ©se szerint az kĂ©pviselt. Szemezgetett, vĂĄlogatott az udvarlĂłk között, ahogy egykor kellett volna tennie. Mintha most, vĂĄratlan fordulattal folytatĂłdna a törtĂ©net, amelyet egykor fĂ©lbeszakĂ­tott a tƱzvĂ©sz. Mintha folytatĂłdhatott volna. Nem tudjuk, csak remĂ©ljĂŒk, hogy ezek a bĂĄrĂłnƑ Ă©letĂ©nek maradĂ©ktalanul boldog pillanatai voltak.

Így telt el a nyĂĄrutĂł, lassacskĂĄn kihƱltek a hajnalok, meg-megindultak az aprĂł szemƱ Ƒszi esƑk, a kastĂ©lyhoz feljutni szeles vagy nyirkos idƑben egyre kellemetlenebb volt. Az idegenvezetƑ kezdett kifogyni a törtĂ©netekbƑl, de ezt magĂĄnak is csak hĂ©be-hĂłba ismerte be, mert nem vitte rĂĄ a lĂ©lek, hogy elszontyolĂ­tsa a bĂĄrĂłnƑt. Ugyanakkor az elĂ©gedetlensĂ©g is nƑttön-nƑtt benne, mert nem Ă©rezte, hogy egy jottĂĄnyit is közelebb jutna voltakĂ©ppeni cĂ©ljĂĄhoz, amelyre mindig Ă©s Ășjra emlĂ©keztette magĂĄt. A dombon tett lĂĄtogatĂĄsai vĂ©gĂŒl is annyira beleilleszkedtek vĂĄrosunk Ă©letritmusĂĄba, hogy feltƱnĂ©st

nem vitte rå a lélek

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

keltett, amikor a szokĂĄsos dĂ©lutĂĄnon az idegenvezetƑ ahelyett, hogy lĂ©pteit a domb felĂ© irĂĄnyozta volna, ott tĂĄmasztotta a söntĂ©st a BakterĂ­tƑben. MĂ©ghozzĂĄ szĂłtlanul. AzutĂĄn a következƑ kedden is. És attĂłl fogva mindig.

A megrökönyödĂ©s oly mĂ©rtĂ©kƱ volt, hogy csak Ƒsz derekĂĄn mertĂ©k nekiszegezni az obligĂĄt kĂ©rdĂ©st: mi van? MĂ©g egy tovĂĄbbi hĂłnapba telt, mĂ­g vĂĄlaszolt. Amit elmondott, szĂĄjrĂłl szĂĄjra jĂĄrt a vĂĄrosban, mĂ­g az utolsĂł fĂŒlekig is eljutott. Nem biztos, hogy vĂĄltozatlan formĂĄban. Ám ezĂșttal mindenki hitt a fĂŒlĂ©nek.

Persze akadnak, akik nem is rejtik vĂ©ka alĂĄ, hogy szerintĂŒk az idegenvezetƑ megint csak valami mĂĄssĂĄ mesĂ©li ĂĄt a törtĂ©nteket: Ƒk azonban megfeledkeznek arrĂłl az aprĂłsĂĄgrĂłl, hogy az illetƑ kivĂ©telesen csak egyvalakinek beszĂ©lte el, mi törtĂ©nt odafenn, a LeĂ©gett KastĂ©ly Le-Nem-Égett szobĂĄjĂĄban; szavait azutĂĄn tovĂĄbb- Ă©s tovĂĄbbadtĂĄk, vagyis ezĂșttal mi volnĂĄnk azok, akik ĂĄtmesĂ©lnek valakit valahovĂĄ. Így az sem igazĂĄn tudhatĂł, hogy az itt következƑk az elbeszĂ©lĂ©st alakvĂĄltozĂĄsainak mely stĂĄdiumĂĄban rögzĂ­tik.

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

Mindenesetre Ășgy hĂ­rlik, hogy az idegenvezetƑ ama utolsĂłnak bizonyulĂł, avarszagĂș dĂ©lutĂĄnon felkaptatott a dombra, mint rendesen, kezĂ©ben egy doboz sajtos ropogtatnivalĂłval, mert Ășgy vette Ă©szre, ez a bĂĄrĂłnƑ kedvence. LĂ©ptei ruganyosak voltak: elhatĂĄrozta magĂĄt. ArrĂłl nem szĂłl a fĂĄma, mennyire cizellĂĄltan vagy cĂ©lratörƑen, de annak a dĂ©lutĂĄnnak egy pillanatĂĄban vallomĂĄssal hozakodott elƑ. És beigazolĂłdott a sejtĂ©s, hogy ez lesz a momentum, amely közelebb juttathatja Ƒt a legendĂĄs tĂŒkrökhöz. MegĂ©rzĂ©se helyes volt. A belsƑ szobĂĄban volt mĂ©g egy tĂŒkör. Az utolsĂł megmaradt muranĂłi tĂŒkör az egykori gyƱjtemĂ©nybƑl. Erre Ășgy derĂŒlt fĂ©ny, hogy a bĂĄrĂłnƑ komoly arccal vĂ©gigvĂĄrta a fĂ©rfi mondandĂłjĂĄt, aki nem volt biztos abban, nem könnyek Ășsztak-e a bĂĄrĂłnƑ szemĂ©ben. A következƑ emelet, gondolta. LĂ©pcsƑk, amelyek a felhƑkig visznek. De nemigen maradt ideje ezen morfondĂ­rozni, mert a bĂĄrĂłnƑ egyetlen szĂł nĂ©lkĂŒl, a meghökkent fĂ©rfit kĂ©zen fogva, bevezette Ƒt a duplaszĂĄrnyĂș ajtĂłn tĂșlra.

MindjĂĄrt a kĂŒszöbön ĂĄtlĂ©pve az egyik sarokban szemĂ©be is ötlött az ablaknak fordĂ­tott nagyalakĂș tĂŒkör, amely Ă©pp az Ƒszi eget tĂŒkrözte, meg a festƑien hĂĄmlĂł, fĂ©lig kihajtott spalettĂĄt. A bĂĄrĂłnƑ maga utĂĄn hĂșzta a fĂ©rfit, egyenesen arrafelĂ©. Így Ƒ kerĂŒlt elƑször a tĂŒkör lĂĄtĂłterĂ©be: a fĂ©rfi lĂĄthatta, amint a tĂŒkör lapjĂĄn megjelenik a hĂĄnyavetinek tƱnƑ, valĂłjĂĄban gyakorlott mozdulattal ravasz kontyba fogott haj, melynek minden egyes szĂĄlĂĄba finom ezĂŒsthĂĄlĂłt szƑtt a beesƑ napsugĂĄr. A feljegyzĂ©sek helytĂĄllĂłnak bizonyultak. A tĂŒkör mestermunka volt, a valĂłsĂĄgosnĂĄl is hĂ­vebben adta vissza a bĂĄrĂłnƑ vonĂĄsait. Ennek lĂĄttĂĄn töredĂ©k-mĂĄsodpercnyi rettegĂ©s villĂĄmlott ĂĄt az idegenvezetƑ idegrendszerĂ©n. AztĂĄn ott ĂĄlltak, kĂ©z a kĂ©zben, a tĂŒkör elƑtt. KĂ©pmĂĄsĂĄt megpillantva Ă©szlelte csak, milyen komikusan ijedt arcot vĂĄg. Rendezte vonĂĄsait. A bĂĄrĂłnƑ ezzel mit sem törƑdött: mosolygott.

Az idegenvezetƑ fejĂ©ben persze tĂŒstĂ©nt megfordult a jĂłzanĂ­tĂł gondolat: hĂĄtha ez itt nem is egy muranĂłi tĂŒkör. Hanem az az egy, amely nem ugyanabbĂłl a mƱhelybƑl Ă©rkezett. Ügyes, mĂ©gis hitvĂĄny mĂĄsolat. KözönsĂ©ges tĂŒkör.

A gondolatnak ezĂșttal sem volt ideje vĂ©giggondolnia magĂĄt. A bĂĄrĂłnƑ ugyanis, talĂĄn, hogy a spalettĂĄt kijjebb hajtsa, Ă©s Ă­gy több Ƒszi napfĂ©nynek engedjen utat, ellĂ©pett az ablak felĂ©, Ă©s elengedte a fĂ©rfi kezĂ©t. Akinek alakja abban a minutumban semmivĂ©

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

oszolt a foncsorozott égbolton. Mintha ott sem lett volna.

NehĂ©z ezzel mit kezdeni. A tudattal, hogy csak valaki mĂĄs rĂ©vĂ©n, csak valaki mĂĄssal relĂĄciĂłban nyerjĂŒk el valĂłsĂĄgunkat. Ez talĂĄn rĂ©misztƑbb, mint egyszerƱen eltƱnni a keretbƑl, Ă©s ĂĄtadni helyĂŒnket az Ă©gnek. VĂ©gĂŒl is a tĂŒkör nem tett mĂĄst, mint megszƱrte a valĂłsĂĄgot, mint egyĂ©bkĂ©nt minden tekintet: megrostĂĄlta, Ă©s kiejtette az esetlegest. De azzal szembesĂŒlni, hogy igazsĂĄgunk egy kĂ©zfogĂĄson mĂșlik – az tĂ©nyleg nehezen feldolgozhatĂł. Ki hibĂĄztathatnĂĄ az idegenvezetƑt, hogy hanyatt-homlok, felöltƑ nĂ©lkĂŒl rohant le a dombrĂłl, Ă©s csak a fƑtĂ©rre Ă©rve tĂ©rt magĂĄhoz többĂ©-kevĂ©sbĂ©? InkĂĄbb kevĂ©sbĂ©.

egy kézfogås

MĂ©g felöltƑjéért sem ment vissza. SzĂ©gyellte minden illemszabĂĄlyt felrĂșgĂł, viharos tĂĄvozĂĄsĂĄt, vagy csak zsenĂĄntnak Ă©rezte, hogy elkĂ©rje az ott felejtett ruhadarabot, miközben inkĂĄbb magyarĂĄzattal kellene szolgĂĄlnia – ki tudja. TermĂ©szetĂ©vel ellentĂ©tben most szƱkszavĂșnak mutatkozott. Írjon levelet, javasoltĂĄk egyesek. Legyen vĂ©r a pucĂĄjĂĄban, Ă©s menjen vissza, Ă­gy mĂĄsok. KĂŒldjön legalĂĄbb Ă©letjelet, a bĂĄrĂłnƑ bizonyĂĄra aggĂłdik – Ă­gy a harmadikok. Csakhogy, vetette ellen az idegenvezetƑ, mindehhez lĂ©teznem kellene. Erre egyesek, mĂĄsok Ă©s harmadikok egyarĂĄnt a halĂĄntĂ©kukat kocogtattĂĄk. Noha nyilvĂĄnvalĂł volt, hogy az idegenvezetƑ nem hibbant meg, csupĂĄn nehezen körvonalazhatĂł tapasztalatra tett szert. ÖnmagĂĄrĂłl vagy önmaga hiĂĄnyĂĄrĂłl, az most mindegy. JavĂĄra legyen mondva, hogy megkĂ­sĂ©relt megbarĂĄtkozni vele. Pedig csak vissza kellene mennie a dombra – sĂșgtak össze hĂĄta mögött a postĂĄn dolgozĂł kisasszonyok, amikor megjelent a postahivatalban, ĂĄtvenni a nevĂ©re szĂłlĂł csomagot, mely az Encyclopaedia Theoriae Urbanae vaskos kötetĂ©t rejtette: igaz, az 1914-es utolsĂł kiadĂĄst. Otthon meglepve konstatĂĄlta, hogy a vĂĄrosok nemeire vonatkozĂł cĂ­mszĂł sehol sem szerepel benne: a szerkesztƑk alighanem kicenzĂșrĂĄztĂĄk, vĂ©lte, mint affĂ©le idejĂ©tmĂșlt, habĂłkos felvetĂ©st.

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

Akkor Ă©rdeklƑdĂ©se a tĂŒkrök felĂ© fordult. VĂĄrosunk, mi tagadĂĄs, nem egy Leuwen vagy Heidelberg, szakkönyvtĂĄrral Ă©ppen nem dicsekedhet, de idƑnkĂ©nt meglepƑ dolgokra bukkanni a Bibliotheca feliratot bĂŒszkĂ©n viselƑ Ă©pĂŒlet polcain. A könyvtĂĄros, amikor ĂĄtadta a mĂ©g soha senki ĂĄltal ki nem kölcsönzött kötetet – Die reale und imaginĂ€re Geschichte des Spiegels, Leipzig, 1939 –, azzal az indiszkrĂ©t megjegyzĂ©ssel tette, hogy minden effĂ©le olvasmĂĄny csak idƑhĂșzĂĄs. Az idegenvezetƑ rĂĄ se hederĂ­tett. A könyvet vĂ©gigolvasta, Ă©s csomĂł fölösleges ismeretre tett szert ĂĄtmenetileg, amelyektƑl nem enyhĂŒlĂ©st remĂ©lt, hanem pontosan azt, amit a könyvtĂĄros felrĂłtt neki: haladĂ©kot. Megtudta pĂ©ldĂĄul, hĂĄnyfĂ©le tĂŒkröt kĂ©szĂ­tett Ă©s alkalmazott az emberisĂ©g a törtĂ©nelem sorĂĄn, Ă©s milyen vĂĄltozatos cĂ©lokra. S ami fontosabb: hogy emellett hĂĄnyfĂ©lĂ©t kĂ©pzeltek el, Ă©s ezekhez milyen kĂ©pzelt cĂ©lokat rendeltek. ArkhimĂ©dĂ©sz gigĂĄszi harci tĂŒkrei mellett ott szerepeltek a mĂĄgusok tĂĄvolba, tovĂĄbbĂĄ mĂșltba vagy jövƑbe lĂĄtĂł tĂŒkrei. DioklĂ©sz Ă©gƑ tĂŒkrei, amelyekrƑl csak arab fordĂ­tĂĄsbĂłl szerezhetĂŒnk tudomĂĄst. Volt benne szĂł mĂ©rgezƑ tĂŒkrökrƑl, amelyek nem egyszerƱen az elĂ©rhetetlent Ă©s lehetetlent mutattĂĄk meg, hanem annĂĄl rosszabbat: az elĂ©rhetetlen lehetsĂ©gest. Akik belĂ©jĂŒk pillantottak, önmagukat olyannak lĂĄttĂĄk, ami Ă©pp hajszĂĄlnyival volt tĂșl a

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

megvalĂłsĂ­thatĂłn, s amitƑl – Ășgy Ă©reztĂ©k – mindössze egy lĂ©pĂ©s vĂĄlasztja el Ƒket.

Csakhogy nem tudtĂĄk, merre is kellene indulniuk, Ă©s ez örökre derĂ©kba törte Ă©letĂŒket.

Oresme-i MiklĂłs magyarĂĄzata, mely szerint az elsƑ Ă©s legfontosabb tĂŒkör maga a lĂ©lek, Ă©rthetetlenĂŒl felzaklatta: el sem olvasta az errƑl szĂłlĂł fejezetet. Átlapozott a flamand tĂŒkrökhöz, Ă©s talĂĄlt egy hosszĂș fejezetet a velencei tĂŒkörkĂ©szĂ­tĂ©srƑl. De a muranĂłi mƱhelyrƑl a szerzƑ, ha tudott is, mĂ©lyen hallgatott.

Valahogy Ă­gy ĂĄll a dolog mostanĂĄban. Beköszöntött a tĂ©l, az idegenvezetƑt csak nagyritkĂĄn lĂĄtni az utcĂĄn. Nem tudni, mostansĂĄg mibƑl Ă©l. FĂ©lretett pĂ©nzĂ©bƑl, alighanem. Vannak, akik szerint az elköltözĂ©st fontolgatja. MĂĄsok szerint ez ostobasĂĄg, csak meg kell nĂ©zni, milyen tekintettel pillant idƑnkĂ©nt a LeĂ©gett KastĂ©ly dombja felĂ©. Nem olyannal, mint akinek a felöltƑje hiĂĄnyzik. InkĂĄbb Ășgy, mint aki titokban remĂ©li, a bĂĄrĂłnƑnek csakugyan van egy messzelĂĄtĂłja odafenn, Ă©s a tekintetĂŒk ilyenkor – talĂĄn – talĂĄlkozik.

Mi többiek pedig epedve vĂĄrjuk az ĂșjesztendƑt, azon tĂșl pedig a karnevĂĄli idƑszak kezdetĂ©t.

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/nacsinak-gergely-andras-az-utolso-tukor/

HorvĂĄth IldikĂł

VIHAR

2024-08-06 | VERS

NyĂĄr volt, augusztus vĂ©ge, ma se tudom, hovĂĄ utaztĂĄl, megkĂ©rtĂ©l, dobjalak ki az ĂĄllomĂĄson, a visszaĂșton mĂĄr sötĂ©tlett az Ă©g, hirtelen Ă©rt a vihar a hetedikre, vaskos szĂ©llöketek cidriztek a lĂ©gben felfelĂ© folyt a Maros az ablakunk alatt,

https://ligetmuhely.com/liget/horvath-ildiko-vihar/

dörgött felette a mennybolt istentelenĂŒl, kapkodva csuktam be az ablakokat a vĂ­z csak gyƱlt, gyƱlt a pĂĄrkĂĄnyon, szivĂĄrgott be az ablakok alatt, kinƑtt ruhĂĄidat cibĂĄltam ki egy zsĂĄkbĂłl, kĂ­nomban mĂ©g a fĂŒggönyt is lerĂĄntottam, Ă©s itattam, itattam, a pĂĄrkĂĄnyon könyvek, jegyzetek, fotĂłk, cigarettacsikkek, cserepes virĂĄgok, csurgott le a földre, hosszabbĂ­tĂłk, ruhĂĄk, dobok Ă©s dobozok alĂĄ, szobĂĄd közepĂ©n sebtiben összecsomagolt cuccaid, szobĂĄrĂłl szobĂĄra vĂĄgtĂĄztam, mĂ©g több rongy kell, mĂ©g több, mindent ĂĄtitatott, de vĂ©gre hat a Ketorol, mĂĄr nem sajog annyira a fogam, csitul a zĂĄpor is, tisztul az Ă©g, ĂŒlök az ĂĄgyadon, vihar utĂĄni csöndben, lekacsintasz a ballagĂĄsra kapott fotĂłkollĂĄzsrĂłl, itt lĂłg a gitĂĄrod, szemmagassĂĄgban szĂĄrad a pĂĄrkĂĄnyon a sok kĂŒtyĂŒ, Ă©n is Ă­gy hagytam ott a szobĂĄmat anno, azt hittem, nĂ©hĂĄny hĂ©t s Ășgyis visszatĂ©rek, a fogam mĂĄr nem hasogat,

alattam zajlik a Maros, most mĂĄr lefele folyik, messzi vizekre sodor.

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/horvath-ildiko-vihar/

Taizs GergƑ

NEM AZ A SZÖVEG

2024-08-23 | VERS

itt van elƑttem a szöveg, ami arrĂłl szĂłl –de mĂĄr az elsƑ sorban hazudnom kell, nincs elƑttem semmilyen szöveg, legalĂĄbbis nem volt, amikor azt Ă­rtam, van, Ă©s ami azĂłta lett, nem az a szöveg,

https://ligetmuhely.com/liget/taizs-gergo-nem-az-a-szoveg/

amire akkor gondoltam, hogy mĂĄr van, Ă­gy nem lehet verset Ă­rni, ugyebĂĄr, felhƑk visszhangozzĂĄk a tagadĂĄst, az Ă©let körforgĂĄcsolja a hibĂĄtlant, ez minden, ez a legkevesebb, amit felhozhatok mentsĂ©gemre, kezdem tehĂĄt elölrƑl: itt lesz elƑttem a szöveg, ami arrĂłl szĂłl majd, hogy a vĂ­z tĂŒkörhomĂĄlyĂĄt fĂŒrkĂ©szem, a nagy szĂĄmok örvĂ©nye alapjĂĄn ideje rĂĄd talĂĄlnom, hisz a tĂł tĂĄgas, elfĂ©rĂŒnk benne valahĂĄnyan, Ă©s a valakik között ott leszel, vagy mĂĄr ott is vagy talĂĄn, Ă©s ott voltĂĄl mindig, nem kellett az egĂ©sz vilĂĄgot ĂĄtĂșszni, hogy talĂĄlkozzunk, mert eleve veled indultam el, nagy levegƑ, szĂłlalj meg, szĂłlaljak meg, mifĂ©le csendek ezek, hogy mint a vĂ­zesĂ©st, csak bĂĄmuljuk a padlĂłra ömlƑ hallgatĂĄst

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/taizs-gergo-nem-az-a-szoveg/

Kapitåny Måté

A FÉRFI, AKI LABDÁT AKART A HOLDRA RÚGNI

2024-08-27 | NOVELLA

Ugronczi PĂ©ter kĂ©sei, a fƑispĂĄn egyedĂŒli gyermekekĂ©nt jött vilĂĄgra, Ă­gy aztĂĄn – az ilyen esetekben cseppet sem szokatlan mĂ©rtĂ©kƱ – aggodalom Ă©s remĂ©ny övezte szĂŒletĂ©sĂ©t. PĂ©ter futball irĂĄnti Ă©rdeklƑdĂ©se viszonylag hamar, mĂĄr hĂĄrom esztendƑs korĂĄban megmutatkozott: az Ă©desapjĂĄtĂłl kapott labdĂĄval csalhatatlan Ă©rzĂ©kkel, rendre eltalĂĄlta a takarĂ­tĂłnƑ bokĂĄjĂĄt, aki fĂ©lszeg mosollyal tƱrte a kapufa szerepĂ©t. PĂ©ternek a takarĂ­tĂłnƑ bokĂĄja irĂĄnt tanĂșsĂ­tott lelkesedĂ©sĂ©t nĂ©mikĂ©ppen persze az a tĂ©ny is magyarĂĄzhatta, hogy sokĂĄig Ƒt hitte Ă©desanyjĂĄnak. Hogy ezen ĂĄrtatlan tĂ©vedĂ©st

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

szĂŒlƑanyjĂĄnak gyakori, wellness szĂĄllodĂĄkba törtĂ©nt elvonulĂĄsai, vagy inkĂĄbb a fƑispĂĄnnak a takarĂ­tĂłnƑ felĂ© tett fĂ©rfiĂși gesztusai eredmĂ©nyeztĂ©k, a csalĂĄd nem kĂ­vĂĄnta Ă©rtelmezni. A lĂ©nyeg Ășgysem a kisfiĂș szolid zavarodottsĂĄgĂĄban, mintsem pirkadĂł labdarĂșgĂłi tehetsĂ©gĂ©nek fokozatos kibomlĂĄsĂĄban rejlett, melynek, talĂĄn magassĂĄgĂĄnak növekedĂ©sĂ©vel egyenes arĂĄnyban bekövetkezƑ, a nƑi testtĂĄjak vertikĂĄlis irĂĄnyĂș, labda ĂĄltali feltĂ©rkĂ©pezĂ©sĂ©nek Ășjabb mĂ©rföldkövĂ©t is jelentƑ ĂĄllomĂĄsa volt, hogy az ĂłvĂłnƑ lĂĄgy hasfalĂĄt biztatĂł eltökĂ©ltsĂ©ggel talĂĄlta Ășjra Ă©s Ășjra telibe. A mai kisfiĂșk, rebegte az ĂłvĂłnƑ a szĂŒlƑi elbeszĂ©lgetĂ©sen, mĂĄr csak ilyenek, PĂ©ter viselkedĂ©se semmikĂ©ppen sem rendhagyĂł, Ă©s vĂ©letlenĂŒl sem szabad szĂĄrnyalĂł önbizalmĂĄt Ă©s kreativitĂĄsĂĄt elavult pedagĂłgiai beavatkozĂĄsokkal megtörni, de annyit esetleg megtehetnĂ©nek a szĂŒlƑk, mĂĄr ha nincs ellenĂŒkre, hogy puhĂĄbb labdĂĄt adnak PĂ©terkĂ©nek. A fƑispĂĄn elnĂ©zƑ mosollyal hallgatta az ĂłvĂłnƑ szavait, de apai felelƑssĂ©gĂ©re hivatkozva udvariasan visszautasĂ­totta a felvetĂ©st, jelezve, hogy PĂ©ter rĂŒsztjĂ©nek megerƑsĂ­tĂ©se nemzeti Ă©rdek, mĂĄrpedig az puha labdĂĄval, talĂĄn ezt az ĂłvĂłnƑ is belĂĄtja, nem lehetsĂ©ges.

a labdarĂșgĂĄs

tudomĂĄnyterĂŒlete

Az Ă©vek mondhatni gurultak, a kisfiĂș fejlƑdĂ©se kĂĄprĂĄzatos volt, Ă©s bĂĄr a szĂĄmĂĄra kijelölt logopĂ©dus kifejtette, hogy PĂ©ternek hatĂ©vesen mĂĄr nem ĂĄrtana összefĂŒggƑ mondatokban beszĂ©lni, a kisfiĂșt igazĂĄn Ă©rtƑ környezet figyelmen kĂ­vĂŒl hagyta az effĂ©le ĂŒgybuzgĂł Ă©szrevĂ©teleket, sƑt, a gyermek zsenialitĂĄsĂĄnak Ășjabb jelĂ©t vĂ©ltĂ©k felfedezni abban, hogy beszĂ©de – ha nem szĂĄmĂ­tjuk a hozzĂĄtoldott morgĂĄsokat, artikulĂĄlatlan ĂŒvöltĂ©seket Ă©s arcpirĂ­tĂł trĂĄgĂĄrsĂĄgokat – szinte kizĂĄrĂłlag a labdarĂșgĂĄs tudomĂĄnyterĂŒletĂ©nek szĂłkĂ©szletĂ©bƑl gazdĂĄlkodott. Mint valami hĂĄborĂșs kĂłdrendszer, ĂĄmuldozott a fƑispĂĄn rĂĄkvörös fejjel ordĂ­tĂł fiĂĄt hallgatva, egĂ©szen lenyƱgözƑ!

A sorsfordĂ­tĂł gondolat, mely hosszĂș tĂĄvon is cĂ©lirĂĄnyba helyezte PĂ©terkĂ©t, ĂĄltalĂĄnos iskola mĂĄsodik osztĂĄlyĂĄban fogalmazĂłdott meg a fiĂșcska fejĂ©ben. Az osztĂĄlyfƑnök Ă©ppen arrĂłl beszĂ©lgetett diĂĄkjaival, ki mit tervez a nyĂĄri szĂŒnetben, Ă©s miutĂĄn a többi gyermek befejezte a vĂĄrhatĂł nyaralĂĄsok, olvasmĂĄnyĂ©lmĂ©nyek, tĂĄborok Ă©s egyĂ©b, az egyedisĂ©get teljessĂ©ggel nĂ©lkĂŒlözƑ programok taglalĂĄsĂĄt, az addigra az unalomtĂłl

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

mĂĄr egĂ©szen elcsigĂĄzott PĂ©terke felpattant, tett nĂ©hĂĄny kört a teremben, majd az osztĂĄlyközössĂ©g elƑtt megĂĄllva, a tanĂ­tĂłnƑt finoman fĂ©lretaszĂ­tva, diadalmasan felkurjantott: labda, felcsƱr, Hold! A bejelentĂ©st tanĂĄcstalan csend fogadta, egyedĂŒl a tanĂ­tĂłnƑt öntötte el valamifĂ©le ritkĂĄn Ă©rzett szakmai bĂŒszkesĂ©g. PĂ©ter ismeri a Hold fogalmĂĄt!

A korszakos terv azĂ©rt termĂ©szetesen odahaza talĂĄlt igazi Ă©s mĂ©ltĂł visszhangra. A fƑispĂĄn szeme hĂĄlatelt könnyektƑl ragyogott, Ă©s e felszabadĂ­tĂł percben ismerte csak be önmagĂĄnak, hogy – bĂĄrmily szĂ©gyenletes is ez – az idĂĄig vezetƑ Ășton bizony voltak pillanatok, amikor kĂ©tely fogant meg szĂ­vĂ©ben gyermeke kivĂĄlasztotti minƑsĂ©gĂ©t illetƑen. Ám mindez a kĂ©tely most szertefoszlott. LegszĂ­vesebben felesĂ©gĂ©t is magĂĄhoz szorĂ­totta volna, talĂĄn, hogy a mĂĄzsĂĄs aggĂĄlyok letĂ©telĂ©vel a lelkĂ©be költözött könnyƱ mĂĄmor, mint egy földtƑl elszakadt lĂ©ghajĂłt, nehezĂ©k hĂ­jĂĄn nehogy a vilĂĄgegyetem sƱrƱ sötĂ©tjĂ©be repĂ­tse. FelesĂ©ge azonban most sem volt otthon, Ă©s noha a fƑispĂĄn tökĂ©letesen tisztĂĄban volt azzal, hogy neje ezeket az Ă©rtĂ©kes, a fiuk Ă©lete szempontjĂĄbĂłl kĂ©tsĂ©gkĂ­vĂŒl meghatĂĄrozĂł momentumokat salsa tanĂĄrĂĄval tölti Ă©pp, igyekezett meggyƑzni magĂĄt, hogy azĂ©rt tĂĄncolni is megtanul. A fĂ©rfi magĂĄhoz intette tehĂĄt a takarĂ­tĂłnƑt, aki nĂ©mileg kelletlenĂŒl, de az Ă©vek rutinja ĂĄltal megedzve ĂŒlt le

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

mellĂ© a kanapĂ©ra, egyre kevesebbszer pillantva a vödörre Ă©s a felmosĂłra, melyeket mĂĄr jĂł ideje egyĂ©bkĂ©nt is csak alibi gyanĂĄnt tartott keze ĂŒgyĂ©ben. A fƑispĂĄn ezĂșttal nem a nƑi test illatĂĄra vagy forrĂłsĂĄgĂĄra vĂĄgyott, mĂ©g csak nem is a kĂ­nzĂł magĂĄnyt kĂ­vĂĄnta megtörni a makacsul kiharcolt melegsĂ©ggel, nem, szĂĄndĂ©ka ezĂșttal valĂłban az volt, hogy fia ne csak vele oszthassa meg remekbe szabott tervĂ©t.

Labda, felbikĂĄz, magasabbra, magasabbra, bƑr nem esik vissza, fel-fel, Hold, góóóóóól!!!!, hadarta lĂĄzas izgalommal az ifjabbik Ugronczi, hol Ă©desapjĂĄra, hol a mostansĂĄg mĂĄr nem bokĂĄn, hanem apa Ă©s fia egyĂŒttes elfogadĂĄsĂĄt, valamint a fejlƑdĂ©s megĂĄllĂ­thatatlansĂĄgĂĄt is kifejezve, legtöbbször mellen rĂșgott takarĂ­tĂłnƑre pillantva. A meggyötört arcĂș nƑ felvont szemöldökkel, nem is annyira csodĂĄlkozva, hanem fĂĄradt nihillel szemlĂ©lte a szĂ©pen parkettĂĄzott nappalit eszeveszett tempĂłval körbeszaladgĂĄlĂł csemetĂ©t, de lĂĄtva a fƑispĂĄn meghatottsĂĄgĂĄt, erƑt vett magĂĄn, Ă©s biztatĂł, mi több, jĂłvĂĄhagyĂł mozdulattal megsimogatta a fĂ©rfi combjĂĄt.

fĂĄradt nihillel

A következƑ idƑszak a gyakorlĂĄs jegyĂ©ben telt. PĂ©terke mind ez idĂĄig dekĂĄzĂĄsi kĂ©szsĂ©geit csiszolgatta, ĂĄm, tekintve, hogy az Ășj cĂ©l Ășj kĂ©pessĂ©gek fejlesztĂ©sĂ©t igĂ©nyelte, a mozgĂĄskoordinĂĄciĂł javĂ­tĂĄsa helyett a rĂșgĂĄs erejĂ©nek fokozĂĄsa lett a kijelölt csapĂĄsirĂĄny. GyerĂŒnk, kisfiam, nĂłgatta PĂ©terkĂ©t a fƑispĂĄn, Ășjra Ă©s Ășjra visszagurĂ­tva neki az egy-kĂ©t mĂ©ter magassĂĄgig felkĂŒldött focit, lesz ez jobb is! PĂ©terke pedig nem adta fel. HiĂĄba törte be a konyha ablakĂĄt, hiĂĄba trafĂĄlta el pĂĄrszor a görög tragĂ©diĂĄkat idĂ©zƑ sorsszerƱsĂ©ggel nemzƑatyja tökeit, hiĂĄba hĂșzta meg combjĂĄt, csak bikĂĄzta tovĂĄbb a bƑrt, hogy a labda a nyĂĄri szĂŒnet vĂ©gĂ©re aztĂĄn elĂ©rje az öt mĂ©teres röpmagassĂĄgot.

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

Harmadikban Ășj tanĂ­tĂłnƑ vette ĂĄt az osztĂĄlyt. Úgy tƱnt, ez hatĂĄrozottabban ragaszkodik bizonyos pedagĂłgiai Ă©s nevelĂ©si elvekhez, mint elƑdei. Nem volt rest pĂ©ldĂĄul megĂĄllapĂ­tani, hogy PĂ©terre rĂĄfĂ©rne a felzĂĄrkĂłztatĂĄs, mĂ©g egzaktabbul fogalmazva, a gyerek hamarosan betölti tizedik Ă©letĂ©vĂ©t Ă©s nem tud olvasni. A fƑispĂĄn fogadóórĂĄt kĂ©rt. MiutĂĄn lelkiismeretesen vĂ©gighallgatta a tanĂ­tĂłnƑ szempontjait, tĂŒrelmesen elmagyarĂĄzta neki, hogy PĂ©ter olyan teljesĂ­tmĂ©ny elĂ©rĂ©sĂ©re kĂ©szĂŒl, mely messze tĂșlmutat a betƱk vilĂĄgĂĄn, vĂ©gtĂ©re is, ha beĂ­rja nevĂ©t a törtĂ©nelembe azzal, hogy a Holdra rĂșgja a labdĂĄt, valĂłszĂ­nƱleg egyik Ă©letrajzĂ­rĂłja sem rĂłja majd fel neki, hogy harmadikban mĂ©g nehezen boldogult az olvasĂĄssal. A tanĂ­tĂłnƑ egy percig döbbenten pislogott, majd a tƑle telhetƑ legnyugodtabb hangon jelezte a fƑispĂĄn Ășrnak, hogy a Hold meghĂłdĂ­tĂĄsĂĄnak ezen tervĂ©t a fizika törvĂ©nyei gyanĂ­thatĂłan a maguk könyörtelensĂ©gĂ©vel kaszĂĄljĂĄk majd el, illetve bĂĄrmily megkapĂł is a gyermeki elme kötetlensĂ©ge, idƑnkĂ©nt azĂ©rt nem ĂĄrt mellĂ©rendelni a felnƑttek realitĂĄskontrolljĂĄt is, ellenkezƑ esetben fĂĄjdalmas csalĂłdĂĄsok szĂŒlethetnek. A fƑispĂĄn mĂĄsnap elintĂ©zett nĂ©hĂĄny telefonhĂ­vĂĄst, az osztĂĄly pedig hamarosan Ășj tanĂ­tĂłnƑt kapott.

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/ elborzasztĂł sĂșlyĂș elvĂĄrĂĄs

elborzasztĂł sĂșlyĂș elvĂĄrĂĄs Az Ășj tanĂ­tĂłnƑ, elƑdje bukĂĄsĂĄbĂłl tanulva, visszafogottabb stratĂ©giĂĄt vĂĄlasztott. A tĂ©nyt azonban, hogy nem szembesĂ­tette sem PĂ©terkĂ©t, sem a fƑispĂĄnt a grandiĂłzus projekt eszementsĂ©gĂ©vel, elsƑsorban nem a rettegĂ©s, hanem a PĂ©terke irĂĄnt Ă©rzett szĂĄnalom magyarĂĄzta. ElvĂ©gre a gyerek nem tehet arrĂłl, hogy ilyen az apja, nem tehet arrĂłl, hogy a fƑispĂĄntĂłl felĂ©je ĂĄradĂł, csekĂ©lyke talentumĂĄhoz mĂ©rten kĂŒlönösen elborzasztĂł sĂșlyĂș elvĂĄrĂĄs ilyesfajta irracionĂĄlis cĂ©lok kitƱzĂ©sĂ©re sarkallja. EgyszerƱbben szĂłlva: az Ășj tanĂ­tĂłnƑ, affĂ©le autodidakta pszicholĂłguskĂ©nt a lĂ©lektani dinamizmusok kis szerencsĂ©vel talĂĄn kinƑhetƑ vadhajtĂĄsakĂ©nt tekintett a hĂłbortos koncepciĂłra, Ă©s eszerint igyekezett elfogadĂł lĂ©gkört teremteni PĂ©terke szĂĄmĂĄra. Annyit kĂ©tsĂ©gkĂ­vĂŒl elĂ©rt, hogy kedvessĂ©ge Ă©s Ă­tĂ©lkezĂ©smentes odafordulĂĄsa rĂ©vĂ©n a fiĂș zavarodottsĂĄga tovĂĄbb nƑtt, hol felbukkanĂł, hol Ășjra eltƱnƑ Ă©desanyja, illetve a lakĂĄsukban gyanĂșsan sok idƑt töltƑ takarĂ­tĂłnƑ mellett Ă­gy mĂĄr egy harmadik anyakĂ©p csomĂłpontja feszĂ­tette a fiĂșcska egyĂ©bkĂ©nt is pattanĂĄsig feszĂŒlt mentĂĄlis hĂĄlĂłjĂĄt. KĂŒlönösebben nem is volt hĂĄt szemĂ©re vethetƑ, ha olykor a tanĂĄrnĂ©nit is mamĂĄnak szĂłlĂ­totta.

Az edzĂ©sterv vilĂĄgos Ă©s jĂłl követhetƑ volt. Az iskolĂĄban a szĂŒnetekben az udvaron kĂ©t Ăłra között mindig hĂșsz-hĂșsz ismĂ©tlĂ©s (a labda mind magasabbra emelkedett), odahaza pedig a kertben egĂ©szen vacsorĂĄig legalĂĄbb mĂ©g ötven, de a napok hosszabbodĂĄsĂĄval akĂĄr szĂĄz Ășjabb lövĂ©s. A vĂĄltozĂĄs, ha lassan is, de megmutatkozott. PĂ©terke combja egyre izmosabban kerekedett, Ă©s rĂŒsztje, tekintve, hogy otthon rendre mezĂ­tlĂĄb kĂŒldte fel a labdĂĄt az Ă©gbe, szintĂșgy mind vastagabbra edzƑdött. A labda röpmagassĂĄga elĂ©rte a hĂ©t, tĂ­z, tizenöt, Ă©s Ă©v vĂ©gĂ©re a hĂșsz mĂ©tert.

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

Teltek az Ă©vek. PĂ©terke Ă©desanyja egy napon kapkodva összepakolta legfontosabb holmijait, Ă©s többet nem tĂ©rt vissza. A fƑispĂĄn nem tĂ©tlenkedett, mĂĄsnap megkĂ©rte a takarĂ­tĂłnƑ kezĂ©t, akinek persze elƑbb mĂ©g el kellett vĂĄlnia a bĂĄnatba szinte belerokkanĂł fĂ©rjĂ©tƑl, az egyszerƱ kƑmƱvestƑl. A fƑispĂĄn mindössze annyit szabott feltĂ©telkĂ©nt, hogy a takarĂ­tĂłnƑ sajĂĄt porontyĂĄt hagyja hĂĄtra, cserĂ©be viszont nagyvonalĂșan ĂĄtvĂĄllalta a gyermek felnevelĂ©sĂ©vel jĂĄrĂł költsĂ©geket. PĂ©terkĂ©nek Ă­gy aztĂĄn nem kellett holmi mostohatestvĂ©rekkel bajlĂłdnia, töretlen fĂłkusszal koncentrĂĄlhatott a fejlƑdĂ©sre. És PĂ©terke bizony koncentrĂĄlt, eltökĂ©ltsĂ©ge tovĂĄbbra sem ismert hatĂĄrokat. A labda huszonöt, majd harminc mĂ©ter magassĂĄgba emelkedett.

Az emberi test, tƱnƑdött a fƑispĂĄn a teraszon ĂŒlve, miközben udvaron gyakorlĂł utĂłdjĂĄt figyelte, voltakĂ©ppen bĂĄmulatos. Az immĂĄr tizenöt esztendƑs PĂ©terke fizikuma egĂ©szen hozzĂĄidomult az elvĂ©gzendƑ feladathoz: combja, vĂĄdlija csak Ășgy dagadt az erƑtƑl, rĂŒsztje az ĂĄtlagosnĂĄl jĂłval meredekebb szögben dƑlt, maga a lĂĄbfej is csĂłnakformĂĄra nyĂșlt, a kĂŒldetĂ©ssel megbĂ­zott takarĂ­tĂłnƑ, vagyis az Ășj felesĂ©g alig talĂĄlt megfelelƑ mĂ©retƱ cipƑt a fiĂșnak. Persze PĂ©terke teste mĂĄskĂ©nt is vĂĄltozott, a hormonok felbolydult mĂ©hkaskĂ©nt töltöttĂ©k ki belsejĂ©t, hol egyik-mĂĄsik

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

fiĂșosztĂĄlytĂĄrsĂĄnak kiosztott indokolatlan pofĂĄnverĂ©s formĂĄjĂĄban, hol lĂĄnyosztĂĄlytĂĄrsai fenekĂ©nek bƑsz horkantĂĄssal kĂ­sĂ©rt markolĂĄszĂĄsĂĄval adva tudtĂĄn a vilĂĄgnak, hogy PĂ©terke eljutott abba a korba, amikor a mĂĄsik szemĂ©ly jelenlĂ©te – Ă­gy vagy Ășgy, de – valamilyen Ă©rintkezĂ©si, mi több, összeolvadĂĄsi kĂ­sĂ©rletre hergeli az embert. A gimnĂĄziumban, ahovĂĄ – Ă©desapja mĂ©lyen a zsebĂ©be nyĂșlt – licitĂĄlĂĄs ĂștjĂĄn jutott be, ebbƑl persze adĂłdott nĂ©hĂĄny kellemetlen pillanat, a fƑispĂĄnnak nem ritkĂĄn kellett kivĂĄlĂł kapcsolatait is bevetnie egy-egy ilyen ĂŒgy elsimĂ­tĂĄsa Ă©rdekĂ©ben. A helyzet azonban PĂ©terke tizenhatodik szĂŒletĂ©snapjĂĄig olyannyira elfajult, hogy a gondos apĂĄnak muszĂĄj volt belĂĄtnia, itt bizony rendezni kell a hormonok kĂ©rdĂ©sĂ©t, mert daliĂĄvĂĄ Ă©rett fia mind kevesebb idƑt töltött a labda rugdosĂĄsĂĄval, Ă©s mind többet a szomszĂ©dban lakĂł, hozzĂĄ hasonlĂł korĂș lĂĄny elkötelezett kukkolĂĄsĂĄval. A fƑispĂĄn egy napon tehĂĄt ĂĄtinvitĂĄlta a szomszĂ©d apĂĄt egy ĂŒveg borritkasĂĄg elfogyasztĂĄsĂĄra. A beszĂ©lgetĂ©s – kimenetĂ©nek sĂșlyĂĄhoz mĂ©rten – igen rövid volt: miutĂĄn a fƑispĂĄn ĂŒgyesen kitapogatta, hogy a mĂĄsik fĂ©rfi munkahelyi Ă©s anyagi gondokkal kĂŒzd, Ă©s Ă­gĂ©retet tett neki, hogy nĂ©hĂĄny telefonhĂ­vĂĄs segĂ­tsĂ©gĂ©vel ĂĄllĂĄst szerez szĂĄmĂĄra a helyi önkormĂĄnyzatban, mĂĄr viszonylag könnyen tĂ©rt rĂĄ az invitĂĄciĂł valĂłdi okĂĄnak diplomatikus felvezetĂ©sĂ©re, miszerint a Hold meghĂłdĂ­tĂĄsĂĄra kĂ©szĂŒlƑ PĂ©terke igencsak fickĂłs, Ă­gy jĂłt tenne neki egy csupaszĂ­v barĂĄtnƑ, aki a fiĂș felajzottsĂĄgĂĄnak csillapĂ­tĂĄsĂĄval Ă©s nĂ©mi puha rĂĄhatĂĄssal terelgetnĂ© a legĂ©nyt a magasztos cĂ©l felĂ©. Az ekkĂ©ppen megvesztegetett apa az utolsĂł korty bort lenyelve, nĂ©mi savanykĂĄs szĂĄjĂ­zzel kötötte meg az alkut, lĂĄnya pedig, szĂłfogadĂł teremtĂ©skĂ©nt, mĂĄsnap hivatalosan is PĂ©terke barĂĄtnƑje lett.

PĂ©terke tizennyolcadik szĂŒletĂ©snapjĂĄra szponzort kapott ajĂĄndĂ©kba. A fƑispĂĄnnak sikerĂŒlt meggyƑznie egy sportszereket forgalmazĂł cĂ©get, hogy az eljövendƑ dicsƑsĂ©g kizĂĄrĂłlagos tĂĄmogatĂłjakĂ©nt viszonylag komoly összeggel jĂĄruljon hozzĂĄ a focilabda magasabbra emelkedĂ©sĂ©hez. A labda röpmagassĂĄga ugyanis, hiĂĄba jĂĄrt ekkortĂĄjt mĂĄr az egĂ©szen figyelemremĂ©ltĂł ötven mĂ©ternĂ©l, a Hold tĂĄvolsĂĄgĂĄt jelentƑ 384 400 kilomĂ©terhez viszonyĂ­tva meglehetƑsen csekĂ©lyke volt, Ă­gy szĂŒksĂ©gessĂ© tette a teljesĂ­tmĂ©nyt fokozĂł

teljesĂ­tmĂ©nyt fokozĂł lehet Ƒ sĂ©gek

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

lehetƑsĂ©gek feltĂ©rkĂ©pezĂ©sĂ©t. A szponzor e cĂ©lbĂłl hĂĄrom szakembert bĂ­zott meg: egy fizikust, egy orvost Ă©s egy influenszert. ElsƑ lĂ©pĂ©skĂ©nt, tekintve, hogy korĂĄbban senki sem vĂĄllalkozott mĂ©g hasonlĂł kĂ­sĂ©rletre, Ă©s Ă­gy meghatĂĄrozott szabĂĄlyrendszer sem szorĂ­totta korlĂĄtok közĂ© a technikai fejlesztĂ©seket, PĂ©terke rĂșgĂłerejĂ©t prĂłbĂĄltĂĄk fokozni egy, a lĂĄbĂĄba ĂŒltetett fĂ©mimplantĂĄtum segĂ­tsĂ©gĂ©vel, mely a tĂ©rdhajlathoz rugĂłs szerkezet formĂĄjĂĄban kapcsolĂłdott, Ă­gy jĂłval gyorsabb lĂĄblendĂ­tĂ©sre tette alkalmassĂĄ a nagyravĂĄgyĂł ifjĂșt. A mƱtĂ©t jĂłl sikerĂŒlt, igaz, a hegesedĂ©s ideje alatt a lassan fĂ©rfivĂĄ Ă©rƑ PĂ©terke komoly fĂĄjdalmakat Ă©lt ĂĄt. AmiĂłta barĂĄtnƑje volt, Ă©desapja, mintegy diszkrĂ©ciĂłbĂłl, rĂĄszokott arra, hogy a lehetƑ legĂ©szrevĂ©tlenebbĂŒl, csak Ășgy a partvonalrĂłl szemlĂ©lje fia fejlƑdĂ©sĂ©t. A fƑispĂĄn ezĂșttal is a terasz szĂ©lĂ©n somfordĂĄlt vĂ©gig, hogy onnan lesse meg Ă©s hallgassa ki az udvaron gubbasztĂł, ott halkan pityergƑ PĂ©terkĂ©t, Ă©s az Ƒt nĂ©mikĂ©ppen esetlenĂŒl, de tagadhatatlan odaadĂĄssal cirĂłgatĂł barĂĄtnƑjĂ©t. PĂ©terke a mƱtĂ©ti sebeket lapogatta, sajgĂł lĂĄbĂĄt, Ă©gƑ vĂĄdlijĂĄt, roppanĂł Ă­zĂŒleteit, felrepedt tĂ©rdhajlatĂĄt nyomkodva, Ă©s közben egyre azt hajtogatta, aĂș, jaj, jaj, falt, hĂŒlye bĂ­rĂł, szabĂĄlytalansĂĄg, aĂș, szegĂ©ny Ugronczi, jaj, piroslap, fĂ©lidƑ, öltözƑ! BarĂĄtnƑje felsegĂ­tette a földrƑl, Ă©s a hĂĄz felĂ© kĂ­sĂ©rte a fiĂșt. Mikor Ă©szrevette a lopakodĂł fƑispĂĄnt, szĂșrĂłs pillantĂĄst vetett rĂĄ, sƑt, mĂ©g valami olyasmit is odasĂșgott neki, hogy PĂ©terke bele fog rokkanni ebbe az egĂ©sz marhasĂĄgba. A fƑispĂĄnnak egyĂĄltalĂĄn nem tetszett a lĂĄny pimaszsĂĄga, de Ășgy döntött, ad neki mĂ©g egy esĂ©lyt.

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

Az implantĂĄtum megkĂ©tszerezte a labda röpmagassĂĄgĂĄt, ĂĄm ez mĂ©g Ă­gy is csak szĂĄz mĂ©tert jelentett. Ekkor a fizikus ĂĄllt elƑ Ășj javaslattal. HĂ©liumot fecskendeztek a labdĂĄba ĂĄgyazott aprĂł, hƑvĂĄltozĂĄsra Ă©rzĂ©keny patronok belsejĂ©be, melyek egyik tĂ­pusa a lĂ©gköri hƑmĂ©rsĂ©klet csökkenĂ©sĂ©vel, mĂĄsik tĂ­pusa pedig Ă©ppen a hƑmĂ©rsĂ©klet emelkedĂ©sĂ©vel pukkadt ki, Ă­gy töltve fel fokozatosan gĂĄzzal a gömböt. A kezdeti kĂ­sĂ©rletek utĂĄn azonban hamar kiderĂŒlt, hogy a patronok a troposzfĂ©ra alacsonyabb zĂłnĂĄjĂĄban mĂ©g nem pattannak szĂ©t, Ă­gy következƑ innovĂĄciĂłkĂ©nt kicsiny, szabad szemmel alig lĂĄthatĂł, tĂĄvirĂĄnyĂ­tott rakĂ©tĂĄkat erƑsĂ­tettek a labdĂĄra, melyeket nĂ©mi jĂłindulattal akĂĄr varrĂĄsi hibĂĄknak is lehetett vĂ©lni. A rakĂ©tĂĄk segĂ­tsĂ©gĂ©vel a labda mĂĄr elĂ©rte azt a lĂ©gköri hatĂĄrt, ahol a patronok pukkadni kezdtek, a hĂ©lium pedig mĂ©g tovĂĄbb emelte a focit. Ez mĂĄr jelentƑs teljesĂ­tmĂ©nyjavulĂĄst idĂ©zett elƑ, a labda ĂĄtlĂ©pett a sztratoszfĂ©rĂĄba, ahol – a troposzfĂ©rĂĄval ellentĂ©tben – a magassĂĄg növekedĂ©sĂ©vel a hƑmĂ©rsĂ©klet is emelkedett. Ekkor durrantak szĂ©t a mĂĄsodik tĂ­pusĂș patronok, 40 kilomĂ©terig szĂĄllĂ­tva a labdĂĄt.

A csalĂĄd körbeĂŒlte az asztalt. Egy darabig csak halk ropogtatĂĄs, csĂĄmcsogĂĄs hallatszott. A fƑispĂĄn, miközben a rĂĄntott hĂșst rĂĄgcsĂĄlta, fĂŒrkĂ©sz tekintettel figyelte fiĂĄt Ă©s annak barĂĄtnƑjĂ©t. PĂ©terke szokatlanul csendes volt, kedvetlenĂŒl piszkĂĄlta az Ă©telt, szakadatlan sĂłhajtozott, Ă©s olyasmiket dĂŒnnyögött maga elĂ© meredve, hogy les, sĂ­p, videĂłbĂ­rĂł, csere. BarĂĄtnƑje aggĂłdĂł arccal ĂŒlt mellette, kissĂ© gĂ©piesen simogatva PĂ©terke szĂ©les hĂĄtĂĄt. A fƑispĂĄn lenyelte a falatot, intett felesĂ©gĂ©nek, hogy hozzon valami italt, majd megszĂłlĂ­totta fiĂĄt. Ide figyelj, PĂ©terem, mondta. PĂ©terke abbahagyta a dĂŒnnyögĂ©st, de nem nĂ©zett apja szemĂ©be. A fƑispĂĄn folytatta. A nagy teljesĂ­tmĂ©nyek nem adjĂĄk könnyen magukat, szĂłnokolta. Van az Ășgy, hogy az ember elakad az Ășton. Van, hogy szĂ­ve szerint visszafordulna. Csakhogy, mikor hĂĄtrapillant, lĂĄtja, hogy a megtett Ășt mĂĄr olyan vĂ©gelĂĄthatatlan, hogy rĂĄdöbben, talĂĄn rövidebb tovĂĄbb haladnia. PĂ©terke mozdulatlannĂĄ merevedve ĂŒlt az asztalnĂĄl. BarĂĄtnƑje tovĂĄbbra is a hĂĄtĂĄt simogatta, fel-le, fel-le, olyan hangja volt, mint mikor smirglipapĂ­rral oldjĂĄk a fa durvasĂĄgĂĄt. A fƑispĂĄn megköszörĂŒlte torkĂĄt, Ă©s erĂ©lyesebb hangra vĂĄltott. MĂĄr negyven kilomĂ©ternĂ©l jĂĄrunk, Ă©des fiam! Gondolj bele, mit Ă©rtĂ©l el! PĂ©terke szemĂ©ben mintha

hĂĄpogni sem tudott

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

egy pillanatra felcsillant volna a bĂŒszkesĂ©g, ĂĄm barĂĄtnƑje ekkor az asztalra csapott. ElĂ©g ebbƑl, kiĂĄltotta a lĂĄny. A fƑispĂĄn annyira elĂĄmult, hogy egy percig hĂĄpogni sem tudott. A lĂĄny kihasznĂĄlta az alkalmat, Ă©s magĂĄbĂłl kikelve, felhĂĄborodott vagdalkozĂĄsba kezdett. Nem Ă©rti a sajĂĄt fiĂĄt?! Nem Ă©rti, mit akar PĂ©ter elmondani? Hisz tudja pontosan, hogy ez mĂĄr rĂ©g nem az Ƒ teljesĂ­tmĂ©nye! HĂ©liummal meg rakĂ©tĂĄkkal bohĂłckodnak itt, PĂ©ter meg csak dĂ­szlet, vagy az sem, inkĂĄbb valami eltĂ©vedt statiszta a paravĂĄnok között. HĂĄt bassza meg alĂĄssan a fƑispĂĄn Ășr az anyjĂĄt! Mikor a lĂĄny befejezte, jĂł ideig tartĂł nĂ©masĂĄg telepedett a szobĂĄra. A takarĂ­tĂłnƑ, azaz a felesĂ©g megĂĄllt a kĂŒszöbön, kezĂ©ben a borospohĂĄrral, a lĂĄny kifulladva zihĂĄlt, a fƑispĂĄn lilĂĄra vĂĄlt arccal, gyöngyözƑ homlokkal prĂłbĂĄlta megelƑzni az agyvĂ©rzĂ©st, PĂ©terke szĂ©gyenkezve hajtotta le fejĂ©t (azt persze nem lehetett tudni, hogy apja elƑtt szĂ©gyelli-e barĂĄtnƑje kirohanĂĄsĂĄt, vagy Ă©ppen fordĂ­tva, barĂĄtnƑje elƑtt restelli, hogy nem tud fĂ©rfikĂ©nt kiĂĄllni magĂĄĂ©rt). VĂ©gĂŒl a fƑispĂĄn törte meg a csendet. FelĂĄllt az asztaltĂłl, kiegyenesedett, mint egy, a többi fĂĄt ĂĄrnyĂ©kba taszĂ­tĂł platĂĄn, gyilkos pillantĂĄst vetett a lĂĄnyra, nĂ©mileg csalĂłdottan vĂ©gigmĂ©rte lehorgasztott fejƱ sarjĂĄt, azzal kimĂ©rten megfordult, Ă©s öles lĂ©ptekkel kivonult az Ă©tkezƑbƑl. A hallban elƑvette telefonjĂĄt, Ă©s felhĂ­vta az influenszert. Röviden egyeztettek, s miutĂĄn befejezƑdött a hĂ­vĂĄs, a fƑispĂĄn nĂ©mikĂ©pp megnyugodva rogyott le a kanapĂ©ra.

A videĂł mĂĄr mĂĄsnapra elkĂ©szĂŒlt. A fƑispĂĄn megvĂĄrta a pillanatot, amikor PĂ©terke egyedĂŒl maradt, azzal fiĂĄhoz lĂ©pett, ĂĄtkarolta vĂĄllĂĄt, Ă©s leĂŒltette egy szĂ©kre. Fiam, sĂșgta mĂ©ly egyĂŒttĂ©rzĂ©ssel, amit most mutatni fogok, bizony nem lesz könnyƱ vĂ©gignĂ©zned, de muszĂĄj szembesĂŒlnöd a valĂłsĂĄggal. Hidd el, nĂĄlam jobban senki sem csalĂłdott, vĂ©gtĂ©re is volt nĂ©mi szerepem abban, hogy összejöttetek a barĂĄtnƑddel
 No, de nem is akarom tovĂĄbb csƱrni-csavarni a szĂłt. TessĂ©k! Azzal PĂ©terke arcĂĄba tolta okostelefonjĂĄt. A kĂ©pernyƑn hamarosan anyaszĂŒlt meztelenĂŒl megjelent PĂ©terke barĂĄtnƑje, Ă©s bĂĄr nĂ©mikĂ©pp gyanĂșt kelthetett volna a fiĂșban, hogy a lĂĄny teste mĂĄs, mint a valĂłsĂĄgban, az arc kĂ©tsĂ©gkĂ­vĂŒl az övĂ© volt. NemsokĂĄra egy szintĂ©n csupasz fĂ©rfi grasszĂĄlt be a kĂ©pbe, izmos torzĂłjĂĄn TimothĂ©e Chalamet oda nem illƑ, ĂĄbrĂĄndos fejĂ©t billegtetve. A kĂ©t test nĂ©hĂĄny mĂĄsodperc elteltĂ©vel összefonĂłdott, az arcokon idƑnkĂ©nt kĂŒlönös vibrĂĄlĂĄs futott vĂ©gig, mintha az is a szexuĂĄlis egyĂŒttlĂ©t kisĂŒlĂ©se volna. PĂ©terke hĂŒledezve Ă©s felajzva szemlĂ©lte a jelenetet, egyik keze a bontakozĂł

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

dĂŒhtƑl ökölbe szorult, a mĂĄsikkal nadrĂĄgjĂĄt markolĂĄszta. Az arcok, a testek vad tekergĂ©sĂ©ben alig Ă©szrevehetƑen, de vĂĄltoztak, akĂĄrha le akarnĂĄk dobni magukrĂłl a rĂĄjuk feszĂ­tett maszkot. AztĂĄn vĂ©ge lett. PĂ©terke csak ĂŒlt, fĂ©mekkel teli lĂĄba eszelƑs ĂŒtemet vert a padlĂłn, apja meg vĂĄrta, mit szĂłl az egĂ©szhez. Arra szĂĄmĂ­tott, hogy fia tombolni fog, de PĂ©terke tombolĂĄs helyett hangtalan könnyezĂ©sbe kezdett, Ă©s nyeldekelve prĂłbĂĄlt valami szĂłfĂ©lesĂ©geket kierƑltetni összeszorult torkĂĄnak prĂ©sĂ©n ĂĄt. A fƑispĂĄn vĂ©gĂŒl valami olyasmiket tudott kivenni fia szavaibĂłl, hogy ĂĄtigazolĂĄs, szezon vĂ©ge, kiesĂ©s, mĂĄsodosztĂĄly. PĂ©terke vigasztalhatatlannak tƱnt, a fƑispĂĄn tehĂĄt jobbnak lĂĄtta tĂĄvozni, hĂĄtrĂĄlva, kezĂ©ben az okostelefont szorongatva, szĂ­vĂ©bƑl bƑszen igyekezvĂ©n szĂĄmƱzni a rettenetes bƱntudatot.

A következƑ nap nem remĂ©lt fordulatot hozott a fƑispĂĄn szĂĄmĂĄra. PĂ©terke mĂĄr korĂĄn reggel talpon volt, edzƑruhĂĄban, bemelegĂ­tve, szemĂ©ben olyan elszĂĄntsĂĄggal, mint aki kĂ©pes az egĂ©sz vilĂĄgot ĂștjĂĄban ĂĄllĂł homokbucka gyanĂĄnt szĂ©trĂșgni. A mĂ©labĂșnak, elkeseredĂ©snek nyoma sem maradt. A fƑispĂĄn talĂĄn a megkönnyebbĂŒlĂ©s buzgalmĂĄval, mindenesetre lelkesen lapogatta fia vĂĄllĂĄt, Ă©s miközben az udvar felĂ© tartottak, hogy PĂ©terke folytathassa az edzĂ©smunkĂĄt, az apa szĂĄja be sem ĂĄllt. Ez az Ă©n fiam, egy kƑszikla, igen, Ăł, nem is sejted, milyen bĂŒszke vagyok rĂĄd, a nƑk meg
,

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

megszeppenve leselkedett a tornĂĄcon, vĂ©gĂŒl azonban Ășgy Ă­tĂ©lte meg, hogy ez az indulat jĂłt tesz PĂ©terke teljesĂ­tmĂ©nyĂ©nek, nem is baj, ha kirĂșgja magĂĄbĂłl a fĂĄjdalmat.

A szponzor addigra szĂ©p kis hĂ­rverĂ©st csapott a Hold projektnek, a közössĂ©gi mĂ©dia felĂŒletein egyre többen osztottĂĄk meg a hihetetlen vĂĄllalkozĂĄs ezernyi mĂ©met generĂĄlĂł tartalmait, PĂ©terkĂ©bƑl pedig affĂ©le mesebeli gĂłlemet faragtak, akinek agyag helyett fĂ©mbƑl van a fĂ©l teste, tehĂĄt nem is gĂłlem, hanem terminĂĄtor, de a lĂ©nyeg, hogy mĂĄr nagyon közel jĂĄr a cĂ©l elĂ©rĂ©sĂ©hez, mĂĄr csak egy kicsi kell, hogy a labda tĂ©nyleg elĂ©rje a Holdat. Ki is tƱztĂ©k az esemĂ©ny idƑpontjĂĄt, a vilĂĄg pedig visszafogott lĂ©legzettel vĂĄrta a pillanatot.

bĂ©kĂ©vel töltötte el hĂĄt, a nƑk azok sokszor libbennek a nagy tettek ĂștjĂĄba, de ennek mĂĄr vĂ©ge, meglĂĄtod, most egy darabig Neked is könnyebb lesz egyedĂŒl, csak a feladatra összpontosĂ­tva. PĂ©ter mintha nem is hallotta volna apjĂĄt, csak ment tovĂĄbb, az udvar közepĂ©ig, ott aztĂĄn megĂĄllt, Ă©s egyik labdĂĄt rĂșgta a mĂĄsik utĂĄn, de olyan pusztĂ­tĂł szilajsĂĄggal, hogy az egyik focin szĂ©t is hasadt a bƑr, kipotyogtak belƑle a hƑérzĂ©keny patronok, Ă©s a labda meggyalĂĄzott cafatkĂ©nt hullott vissza a fƱre. A fƑispĂĄn nĂ©mikĂ©pp

PĂ©terke ott ĂĄcsorgott a stadion közepĂ©n, a lelĂĄtĂłkon sok tĂ­zezer ember, a kĂ©pernyƑk mögött mĂ©g sokkal több. Az ifjĂș kezĂ©ben mĂĄr ott volt a labda, felĂŒlete rĂŒcskös az aprĂł rakĂ©tĂĄktĂłl, mĂ©gis jĂł volt, ahogy a varrĂĄsok közötti sima bƑr a tenyerĂ©hez tapadt. Ez a labdĂĄval valĂł összenövĂ©s bĂ©kĂ©vel töltötte el PĂ©terkĂ©t, Ă­gy könnyebb volt kizĂĄrnia a nĂ©zƑközönsĂ©g nyugtalanĂ­tĂł morajlĂĄsait is. AztĂĄn odasĂ©tĂĄlt hozzĂĄ valami szĂĄmĂĄra ismeretlen, pocakos, nagy bajuszĂș fĂ©rfi, hĂłna alatt vastag mappĂĄval, kezĂ©ben mikrofonnal, Ă©s megkĂ©rdezte tƑle, hogy kĂ©szen ĂĄll-e, PĂ©terke meg bĂłlintott, mire a fĂ©rfi beleĂŒvöltött a mikrofonba, felszĂłlĂ­tva a nĂ©zƑket, hogy csendesedjenek el, ne zavarjĂĄk a bajnok – Ă­gy nevezte PĂ©terkĂ©t – koncentrĂĄciĂłjĂĄt. Rövidesen elnĂ©mult a stadion, minden szempĂĄr PĂ©terkĂ©re szegezƑdött. PĂ©terke vett nĂ©hĂĄny mĂ©ly lĂ©legzetet, mint aki merĂŒlni kĂ©szĂŒl, aztĂĄn egyik kezĂ©vel magasba emelte a labdĂĄt, jobb lĂĄbĂĄt hĂĄtratolta, a labdĂĄt elengedte, Ă©s akkorĂĄt rĂșgott bele, mint mĂ©g soha. A foci szĂ©dĂ­tƑ sebessĂ©ggel emelkedett a magasba, hogy nem sokkal rĂĄ el is tƱnjön a felhƑk között. A nĂ©zƑk ekkor a stadion ĂłriĂĄsi kivetĂ­tƑjĂ©re pillantottak, a labda ĂștjĂĄt (drĂłnok segĂ­tsĂ©gĂ©vel) Ă­gy tudtĂĄk tovĂĄbb követni. A labda

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

pedig csak szĂĄllt, szĂĄllt felfelĂ©, ĂĄtlĂ©pve a sztratoszfĂ©rĂĄba, a mezoszfĂ©rĂĄba, belĂ©pve a legvastagabb rĂ©teget kĂ©pezƑ termoszfĂ©rĂĄba, ahol a speciĂĄlis vĂ©dƑrĂ©teggel bevont gömb kĂ©pes volt ellenĂĄllni az ott uralkodĂł 1500 fokos hƑmĂ©rsĂ©kletnek is, Ă©s haladt tovĂĄbb, tovĂĄbb, ĂĄt az exoszfĂ©rĂĄn, ĂĄt az ionoszfĂ©rĂĄn, ki a vilĂĄgƱrbe, Ă©s mĂ©g ott is csak szĂĄllt, suhant keresztĂŒl a sötĂ©t semmin, mƱholdak között, ƱrszemĂ©ten ĂĄt, megĂĄllĂ­thatatlanul, fel-fel, a Holdra.

Mikor a labda elegĂĄnsan lelassulva, tompa puffanĂĄssal, fehĂ©r kƑzetport kavarva megĂ©rkezett a Hold felszĂ­nĂ©re, a nĂ©zƑközönsĂ©g akkora ovĂĄciĂłban tört ki, hogy az egĂ©sz stadion beleremegett. Az influenszer az egyik lĂ©gkondicionĂĄlt irodĂĄban ĂŒcsörgött, Ă©s jĂłlesƑ bĂŒszkesĂ©ggel konstatĂĄlta, hogy az animĂĄlt videĂł ekkora sikert aratott. A nĂ©zƑk PĂ©terke felĂ© nĂ©ztek, de szemĂŒkkel hiĂĄba kerestĂ©k a nap hƑsĂ©t, a fiĂș eltƱnt. Mivel addig kivĂ©tel nĂ©lkĂŒl mindenki a kijelzƑre tapasztotta tekintetĂ©t, senki sem tudta megmondani, hovĂĄ lett az ifjĂș. Mindez azonban mintha mĂĄr nem is lett volna fontos. Addigra ugyanis mĂĄr gyorsan terjedƑ, lĂĄzas kĂłrkĂ©nt burjĂĄnzott a stadionban valami fĂ©kĂ©t vesztett indulat.

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/ tétova csend

tĂ©tova csend PĂ©terke a stadion parkolĂłjĂĄnak egyik sötĂ©t szegletĂ©ben kuporgott. FĂŒlĂ©re tapasztotta telefonjĂĄt, Ă©s vĂĄrta, hogy Ă©desanyja fogadja a hĂ­vĂĄst. A telefon sokĂĄig csörgött, a lelĂĄtĂłkon ƑrjöngƑ sereg hangzavara itt lent, a parkolĂłban, nyomott zĂșgĂĄssĂĄ szelĂ­dĂŒlt. Mintha az Ƒ nevĂ©t kĂĄntĂĄltĂĄk volna, de a szavak összefolytak, Ă©s alakot vĂĄltottak. A vonalban ekkor hallhatĂłvĂĄ vĂĄlt Ă©desanyjĂĄnak kissĂ© vĂ©kony hangja. HallĂł, tessĂ©k, hallĂł! PĂ©terke sokĂĄig nem tudta, hogyan fogjon hozzĂĄ. AztĂĄn mĂ©gis megszĂłlalt. HazaadĂĄs, mondta, aztĂĄn meg, hogy hazai pĂĄlya, hiĂĄnyzik, nincs aranylabda, nincs több meccs, nincs több foci, aztĂĄn nagy nehĂ©zsĂ©gek ĂĄrĂĄn formĂĄlva a szavakat: anyu. A vonalra egy ideig tĂ©tova csend ĂŒlt. PĂ©terke szĂ­vĂ©be ettƑl hideg fĂĄjdalom mart, ĂĄm Ă©desanyja nem sokkal rĂĄ mĂ©gis vĂĄlaszolt. Wellness, itt vagyok önmagam, itt vĂĄsĂĄrolok, hialuronsav, vitaminhiĂĄny, hiĂĄny, hiĂĄnyzol
 fiam. PĂ©terke szemĂ©be könny szökött, ezĂșttal azonban jĂłlesƑ, testĂ©t melengetƑ Ă©rzĂ©s kĂ­sĂ©retĂ©ben. Nincs több szĂłlĂł, jelentette ki mĂ©g szipogva a fiatal fĂ©rfi, ĂĄt kell gondoljam az Ă©letemet, anya. PĂ©ter anyja, talĂĄn fia nem vĂĄrt összeszedettsĂ©gĂ©bƑl merĂ­tve erƑt, ezĂșttal teltebb, magabiztosabb hangon felelt. Rendben, fiam, valamikor talĂĄlkozzunk, Ă©s beszĂ©lgessĂŒnk kicsit.

PĂ©ter nekivetette hĂĄtĂĄt a parkolĂł egyik falĂĄnak, Ă©s kifĂșjta a levegƑt. MĂĄr percekkel ezelƑtt befejeztĂ©k a beszĂ©lgetĂ©st, de testĂ©t mĂ©g mindig az a kellemes melegsĂ©g jĂĄrta ĂĄt. OdafentrƑl, bĂĄr tovĂĄbbra is tompĂ­tva, de egyre kivehetƑbben kĂĄntĂĄlta a megveszett tömeg, hogy hĂĄborĂș.

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/kapitany-mate-a-ferfi-aki-labdat-akart-a-holdra-rugni/

Lendvai ZalĂĄn

VISSZAVÁLTÓS PALACKOK LELKISÉGE

2024-08-21 | VERS

A kortĂĄrs versben a kezdet valami bonyolult szĂł, amit vĂĄszontĂĄskĂĄs lĂĄnyok mondanak bölcsĂ©szkarok eldugott folyosĂłin, mindenki mƱvĂ©sznek szĂŒletik, de valaki tovĂĄbb tanul –mondtad, rĂĄgyĂșjtottĂĄl.

https://ligetmuhely.com/liget/lendvai-zalan-visszavaltos-palackok-lelkisege/

A lemenƑ Napban szinte megĂĄllt a fĂŒst, narancssĂĄrga fĂ©nyben ĂșszĂł Ă©gen fodrozĂłdĂł felhƑkben kerestĂŒk magunkat, közben a fehĂ©r Nike-jelet bĂĄmultam a kabĂĄtodon.

De akkor mi az élet?

Csukott szemmel egy TeslĂĄban gurulni, elengedni a kormĂĄnyt, rĂ©g nincs fĂ©k, rĂ©g nincs cĂ©l. Most összehajolnak felettĂŒnk a jĂșliusi fĂĄk, beszƱrƑdik az este nyolc Ă©rzete, tudom, hogy a szavak fegyverek, tudom, hogy az emlĂ©kek sebek, tudom, hogy Ă©jjelente, mikor felriadok, sĂĄrgĂĄn villog egy közlekedĂ©si lĂĄmpa ismeretlen vĂĄros ismeretlen keresztezƑdĂ©sĂ©ben, Ă©s te azt ĂĄlmodod, hogy erdƑbe sĂ©tĂĄlsz befelĂ©, minden lĂ©pĂ©s kĂŒlön döntĂ©s, kƑfalak mellett haladsz el, a falakon graffitik, a lĂ©tezĂ©s 50 forintos visszavĂĄltĂłs palackkĂĄ zsugorodik, s hatĂĄridƑnaplĂłban lĂ©vƑ sokadik nĂ©vvĂ© vĂĄltozol elƑbb vagy utĂłbb te is, nem szĂłlok mĂ©g,

https://ligetmuhely.com/liget/lendvai-zalan-visszavaltos-palackok-lelkisege/

hordd magadnĂĄl ezt a naplementĂ©t, mint kĂ©pet a rĂ©gi hĂĄzrĂłl, ahol felnƑttĂ©l.

A nedves fĂŒvön ĂŒlve mintha hallani lehetne tĂĄvoli vĂĄrosok zajĂĄt, most mĂ©gis a madarak, lombok, csorgĂł patakok nyomjĂĄk el a köztĂŒnk hĂșzĂłdĂł csendet.

kép | vecteezy.com

https://ligetmuhely.com/liget/lendvai-zalan-visszavaltos-palackok-lelkisege/

Turn static files into dynamic content formats.

Create a flipbook
Issuu converts static files into: digital portfolios, online yearbooks, online catalogs, digital photo albums and more. Sign up and create your flipbook.
LIGET 2024-08 [augusztus] by LIGET MƱhely Alapítvåny - Issuu