SZITAKÖTŐ 2022-58 [nyár]

A valódi őserdő elég az autónk, a túracipőink és a hátizsákunk szendvicsekkel meg vízzel. És kell hozzá egy engedély – hogy bemehessünk. Engedély? Annyira veszélyes az a hely? – kérdezte hugi. És akkor papa elmesélte, hogy ez pont fordítva van. Nem az őserdő veszélyes ránk, hanem mi, emberek lehetünk veszélyesek rá. Mert az erdőkre gyakran úgy gondolunk, mint használati tárgyra. Ha csak turisták vagyunk – szóval vendégek –, akkor is ordibálunk, rohangálunk és összeszedünk tücsköt-bogarat, gombát vagy ami a kezünk ügyébe kerül. De nem ez a legnagyobb baj.

Amikor mami kitalálta, hogy kiránduljunk az őserdőbe, nem hittem a fülemnek. Mert nekem az őserdő addig az Amazonast körülvevő óriási esőerdő volt, veszedelmesen tekergő mérges kígyókkal, villogó szemű nagymacskákkal és majdnem annyi madárpókkal, mint amennyi papának van. Ráadásul az Amazonas Dél-Amerikában van, ahová repülővel kell utazni, mi pedig még soha nem repültünk. De azután kiderült, hogy mami a Csörgővölgyi Erdőrezervátumra gondolt, mert az is őserdő, csak Magyarországon, egészen pontosan a Mátrában. És ahhoz, hogy oda elmehessünk,

26